A Katonaföldrajzi Információs Rendszer lehetséges bemeneti adatai

1

Péger Ádám mérnök őrnagy A Katonaföldrajzi Információs Rendszer lehetséges bemeneti adatai 1. Bevezetés A Katonaföldrajzi Információs Rendszer (KIR) rendeltetése a törzsek valós idejű ellátása a döntés-előkészítéshez szükséges digitális térképészeti és katonaföldrajzi információkkal. Feladata a védelmi tervezés, valamint a csapatok és törzsek felkészítésének támogatása békében, illetve a csapatok és törzsek tevékenységének támogatása az ország fegyveres védelme során. Az MH Térképész Szolgálat a KIR működtetését az Magyar Honvédség intranetes hálózatán keresztül a térképészeti és katonaföldrajzi adatok és információk szerverről történő „on-line” szolgáltatásával tervezi biztosítani. 2. A Katonaföldrajzi Információs Rendszer létrehozásának szükségessége A Magyar Köztársaság 1999 márciusában csatlakozott teljes jogú tagként a NATO szervezetéhez, amely nem csak a honvédelemmel szemben támaszt új követelményeket, hanem hazánk geopolitikai helyzetében is változásokat okozott. A NATO stratégiai koncepciója napjainkban a következő változáson megy keresztül: Elemzések szerint a szövetséget érhető hagyományos agresszió bekövetkezési valószínűsége alacsony, de hosszútávon nem zárható ki. Ezzel párhuzamosan új veszélyforrások jelentek meg: - A NATO érdekeit súlyosan veszélyeztető, annak területén kívül kialakuló fegyveres válságok vagy konfliktusok, - A tömegpusztító fegyverek, valamint a célbajuttató eszközök elterjedése, - Állami szinten támogatott terrorizmus. Hazánk számára – a délszláv konfliktus fegyveres rendezését követően is – a térség feszültségei közvetlen veszélyforrást jelenthetnek. Az ország katonai védel-

2

mének békeidejű előkészítése során a határközeli térségben létrejöhető konfliktust vagy háborút kell fő veszélyforrásként tekinteni. Természetesen emellett messzemenőkig figyelembe kell venni azokat a változásokat, melyek a NATO biztonságpolitikájában és katonai stratégiájában mennek végbe. A NATO korábbi biztonságpolitikai koncepciója az elrettentés volt. Ezt váltotta fel az együttműködés, a stabilitás megőrzése és a destabilizálódás elleni védelem. Ennek megfelelően átalakult a NATO hadászati elgondolása is. Az előretolt védelem hadászati koncepciót az előretolt jelenlét váltotta fel. A jelenlegi NATO-elgondolás a kisebb, mozgékonyabb, ütőképesebb, több nemzetiségű egységekre épül. A Magyar Köztársaság védelme csak akkor lehet hatékony a szövetségi rendszer keretein belül, ha a Magyar Honvédség képes megfelelni a NATOinteroperabilitás követelményeinek. Ezen belül kiemelkedő helyet foglal el a harc környezetére vonatkozó információk gyűjtése, feldolgozása és szolgáltatása. Ezt a feladatot elsősorban a katonaföldrajz és a katonai térképészet eszközeivel lehet és kell megoldani. A korszerű hadművelet lefolytatása a közreműködők azon képességét feltételezi, mely a hadműveleti terület elemzését és megjelenítését teszi lehetővé. A jövő összhaderőnemi hadszíntere térbeli kiterjedésének eredménye, a speciális haderőnemek funkcionális hadműveleti tereinek érintőleges és egymást átfedő elrendezése. A hadműveleti térnek ez a koncepciózus felépítése a jövő összhaderőnemi parancsnokai számára egy teljesen integrált, valamennyi dimenziót átfogó hadműveleti tér képét nyújtja, s ezzel lehetővé teszi a különböző célok egyidejű felderítését és megsemmisítését, figyelembe véve a terep és az időjárás harctevékenységre gyakorolt hatását. A földrajzi környezet leírása és a terep megjelenítése egyaránt magába foglalja a természetes és a mesterséges tereptárgyak megjelenítését, valamint a gépjárművek sebességére, a karbantartási igényekre, a terep járhatóságára, a manőverekre, az erőszakos folyóátkelésekre stb. gyakorolt hatásuk elemzését. A terep megjelenítését szolgáló információk a hadművelet egész folyamata alatt segítik a parancsnok tevékenységét.

3

A harctér megjelenítésének technikai támogatásában az MH Térképész Szolgálatra jelentős feladatok hárulnak. A környezetre és a terepre vonatkozó katonaföldrajzi adatbázisokat az MH Térképész Szolgálatnak is elő kell állítani és karban kell tartani. Alapvető követelmény a katonaföldrajzi adatbázisok létrehozásával kapcsolatban, hogy az adatgyűjtésnek, az adatfeldolgozásnak és a létrehozott katonaföldrajzi termékeknek meg kell felelniük a NATO STANAG-ekben rögzített előírásoknak. A Magyar Honvédség Katonaföldrajzi Információs Rendszerének alapvetően támogatnia kell a védelmi tervezést, a csapatok és a törzsek felkészítését, valamint a csapatok és a törzsek tevékenységét az ország fegyveres védelme során. A Magyar Honvédség Katonaföldrajzi Információs Rendszerének szabványos eljárások és termékek alkalmazásával biztosítania kell, hogy a Magyar Honvédség katonái megfelelő tudásbázissal rendelkezzenek a koalíciós összetételben végrehajtott hadműveletekben. Az előbb vázolt általános feladatoknak és követelményeknek csak egy korszerű, térinformatikai alapokon nyugvó, komplex adatbázisrendszer képes megfelelni. A Magyar Honvédségen belül egy ilyen rendszer elvi megalapozására 1996ban került sor. A részletes és alapos elgondolás a „hagyományos” elvek alapján épült fel és a következő katonaföldrajzi tényezőket vette figyelembe: -földrajzi helyzet -természeti tényezők -társadalmi és politikai tényezők -gazdasági tényezők -katonai tényezők. El kell ismerni ezen megközelítés értékét, de rá kell mutatni a hiányosságaira is. 1996-ban a NATO- követelmények értelemszerűen még nem jelenhettek meg a javaslatban. Ez a javaslat a hadászati (hadműveleti) igények kielégítésének dominanciáját tükrözi, s kevésbé foglalkozik a harcászati szinttel. A javaslat még nem vehette figyelembe azokat a követelményeket, amelyek a harctér virtuális megjelenítésével és a szimulációval kapcsolatosak. Általánosságban az állapítható meg,

4

hogy a korábbi elképzelések adatbázis orientáltak voltak és sokkal kevésbé foglalkoztak az adatbázisok funkcionalitásának kérdéseivel. Minden szervezett tevékenység alapvető feltétele a tevékenység végrehajtási körülményeinek megfelelő szintű ismerete, valamint az adott helyzetre vonatkozó adatok gyűjtése és feldolgozása. Ez a tevékenységrendszer a katonai műveletek vezetésében is jelentős szerepet játszik. A parancsnok tevékenységét segítő törzs feladata az információk folyamatos gyűjtése, összevetése, elemzése, feldolgozása és elosztása, valamint a helyzetre vonatkozó információk folyamatos aktualizálása. Többek között ezen információk szolgáltatnak alapot a parancsnok számára a helyzet értelmezéséhez, a jövőbeni feltételek alkalmazásának előrelátásához, a tevékenységek elgondolásának kialakításához, a tevékenységi változatok elemzéséhez és a kockázatok értékekéséhez. A helyzetre vonatkozó adatok gyűjtésének, feldolgozásának és értékelésének eredménye a kialakult helyzet mentális képe, a helyzet ismerete. A helyzetismeret nem csak az egyszerűen összegyűjtött (megszerzett) és elemezett információk összessége, hanem ezeknek meghatározott szempontoknak eleget tevő, célorientált, értelmezés és következtetések segítségével kiegészített rendszere. A helyzet ismerete dinamikus jellegű, ezért azt a helyzet változásaihoz és az információigényekhez igazodva folyamatosan aktualizálni szükséges. Az információtechnológia rohamos fejlődésének következtében jelentős mértékben megváltoztak a helyzetadatok gyűjtésének és feldolgozásának, valamint a helyzetre vonatkozó ismeretek kialakításának és fenntartásának lehetőségei, eszközei és módszerei. A XXI. század hadviselésének alapvető jellemzője a legkülönfélébb információszerző és gyűjtő eszközök (érzékelők, szenzorok, globális helymeghatározó eszközök stb.), valamint az ezek által szolgáltatott elsődleges információkat feldolgozó, felhasználó és rendelkezésre bocsátó kiterjedt, egységes hálózatba kapcsolt alkalmazása. A XXI. századi haderő vezetése számára a korszerű informatikai infrastruktúra korábban elképzelhetetlen mennyiségű és minőségű információhalmazt biztosít. Lehetővé teszi, hogy a katonai vezetés valós, vagy közel valós időben mindent „lásson” a harcmezőn, amit érdemes. Azonban önmagában ez a képesség nem elegendő, mivel nem biztosítja a látottak megértését automatikusan, és nem biztosítja

5

annak eldöntését, hogy az adott helyzetben mit kell tenni. Ez utóbbihoz jelentős mennyiségű és minőségű szaktudásra is szükség van. A helyzetre vonatkozó adatok gyűjtését és feldolgozását támogató informatikai alkalmazások alapvető összetevőit manapság a helyzetismeretet reprezentáló adat- és tudásbázisok (ún. helyzetismeretbázisok), valamint a helyzetismeret-bázis tartalmának felhasználása, illetve a helyzetismeret kialakítása és fenntartása során felhasznált eljárási tudást és összefüggéseket realizáló alkalmazás-komponensek alkotják. A hagyományos elemzések és a katonaföldrajzi információs rendszerek békében és háborúban egyaránt felhasználhatók: -

a konfliktus megelőzése céljából végrehajtott kockázatelemzés során,

-

a válságkezelés keretében,

-

a mozgósítás terén,

-

a hadászati és hadműveleti helyzet értékelése során,

-

a hadműveleti tervezés keretében,

-

a hadszíntér-előkészítési tervezőmunkában,

-

a közép és felsőfokú tisztképzésben,

-

a gyakorlatok tervezése, levezetése és értékelése során,

-

a csapatok és törzsek felkészítése során és a továbbképzések rendszerében,

-

a hadászati, hadműveleti és harcászati szintű parancsnokok és vezetők elhatározásának meghozatala során,

-

az ENSZ és NATO feladatokra történő felkészítés során.

A katonaföldrajzi információs rendszerek előnyei a hagyományos leíró elemzésekkel szemben: -

az adatok karbantartása gyorsan és egyszerűen végezhető,

-

a „napra készen” tartás jóval alacsonyabb költségkihatású, mint a hagyományos térképeknél,

-

a karbantartás, az információkeresés és szolgáltatás jelentősen felgyorsul,

6

-

a speciális feladatok (pld. összelátásvizsgálat, úton kívüli járhatóság) gyorsan elvégezhetők,

-

a geometriai adatok és az attribútumok (szakadatok) egyidőben feldolgozhatóak,

-

az adatgyűjtés, a térbeli adatok és attribútumok elemzése, valamint a döntés-előkészítés egy komplex rendszerben valósulhatnak meg,

-

az elektronikus információmegjelenítés jelentős előnyöket biztosít (zoomolás, 3D megjelenítés stb.).

Napjainkban a katonaföldrajz megújulásának (paradigmaváltás) lehetünk tanúi, e szakterület művelői, pedig átélői és egyben végrehajtói. A katonaföldrajzot interdiszciplináris jellegéből adódóan számos hatás éri a kapcsolódó tudományok irányából, ami szükségessé teszi e tudományterület elméleti és gyakorlati alapjainak az átgondolását, esetleg a pontosítását. A biztonság, a honvédelem, a gazdaság és a tudomány területén bekövetkezett változások a tudományterület rendszerében alapvető változásokat okoztak. A paradigmaváltás tükrében, a jövőben tovább kell vizsgálni és értékelni a katonaföldrajz új kihívásait, és használni kell a korszakalkotó lehetőségét jelentő térinformatikát. 3. A NATO egységesítési előírásai A katonaföldrajzi információk gyűjtésére, feldolgozására és szolgáltatására összesen 11 katonaföldrajzi STANAG van érvényben. Ezeket egészíti ki a terepértékelésre vonatkozó AgeoP-1 szövetségi közlemény. A katonaföldrajzi STANAGek részletesen szabályozzák az adatok körét és megjelenítésük formátumát. Ezeknek az előírásoknak a hátránya, hogy több évtizeddel ezelőtt alakultak ki, ezért egy analitikus nyilvántartást definiálnak, amely táblázatos formátumú adatokból és a táblázatokat

kiegészítő

szöveges

leírásokból,

tematikus

térképekből

és

térképfedvényekből (overlay) áll. A NATO napjainkban nem rendelkezik digitális katonaföldrajzi szabványokkal, sem pedig szabványos digitális katonaföldrajzi információs rendszerrel. Emel-

7

lett viszont a KIR tervezésekor nem hagyhatók figyelmen kívül a NATO egyéb térképészeti tárgyú egységesítési dokumentumai sem. Különösen fontosak ezek közül a digitális termékekre vonatkozó STANAG-ek. A digitális térképészeti anyagok szabványosítása még nem tekinthető befejezett folyamatnak a NATO-n belül. Az alapdokumentum a STANAG 7074 által bevezetett előírás a DIGEST (Digital Geographic Exchange Standard – Digitális Földrajzi Adatcsere Formátum). Ez a szabvány tekinthető szinte valamennyi NATO digitális térinformációs termék alapjának, különös tekintettel a különböző vektoros adatbázisokra. A DIGEST nem más, mint egy általános előírásokat tartalmazó szabvány, amely öt szabályrendszert rögzít. Ezekből három a vektor formátumú digitális térinformatikai adatokra, egy-egy pedig a raszter és rács (mátrix) formátumú adatokra vonatkozik. A gyakorlatban a DIGEST/C Vector Relational Format (VRF - Vektor Relációs Formátum) alkalmazása terjedt el leginkább, mely egy térinformatikai vektor formátumú relációs adatbázis definícióját adja meg. A VRF általános előírásai alapján dolgozta ki az Egyesült Államok katonai térképész szolgálata a Vector Product Format (VPF – Vektoros Termék Formátum) szabványt, ami már konkretizálja a DIGEST-ben meghatározott szabályokat, rögzíti az adatállomány felépítésének formai követelményeit. A konkrét termékekre vonatkozó szabványoknak (termék specifikációknak) az alapját a VPF képezi. Az ilyen VPF termékek száma ma megközelíti a két tucatot. Ezek közül a legjelentősebbek: - VMap Level 0 (1995), - VMap Level 1 (1995), - VMap Level 2 (1994, 1996), - UVMap (2000), - Digital Point Positioning Data Base (1999), - Feature Foundation Data, - Digital Topographic Data. Fontos megjegyezni azonban, hogy a fenti szabványok nagyrészt nem STANAG-ek, hanem az Egyesült Államok katonai térképész szolgálatának, a NGA-

8

nak (National Geospatial-Intelligence Agency – Nemzeti Térképészeti-Felderitő Hivatal) szabványai. Ez alól kivételt csak a Vmap Level 0 (STANAG 7072) és a Vmap Level 1 (STANAG 7163) képez. A tematikus térképekre vonatkozó NATO egységesítési előírások (STANAG 3710 – katonai várostérképek, STANAG 3833 – gyakorlóterek térképein alkalmazott térképjelek, STANAG 7054 – katonai környezetvédelmi térkép) olyan követelményeket támasztanak amelyeket a KIR kialakításakor és különösképp az alapanyagok gyűjtésekor és feldolgozásakor figyelembe kell venni. A STANAG-ekben található táblázatok egy része jól megfeleltethető egy relációs adatbázisnak, viszont szemantikailag nem tükrözik az egyéb NATO STANAG-ek követelményeit (pld. DIGEST), ezért a KIR megvalósítása során a teljes adattartalom lefedését lehet célul kitűzni, míg az adatformátum vonatkozásában célszerű az Egyesült Államok folyamatban lévő ez irányú fejlesztését alapul venni. A NATO egységesítési előírásai az adatokra vonatkozóan: STANAG 2251: hét nagy témakörre osztja a katonaföldrajzi információk adatkörét. 1.Természetföldrajz - terep - időjárás - szárazulatok vízrajza - partvidékek és partraszálláshoz alkalmas partszakaszok 2.Népesség - általános adatok - szükségletek 3.Kommunikáció (közlekedés és hírközlés) - közlekedés (STANAG 2255) - vasutak (STANAG 2257) - repülőterek és leszállóhelyek (vitorlázó repterekkel) - hidroplán bázisok 4.Távközlés - vezetékes hírközlés - vezeték nélküli hírközlés

9

5.Közművek - vízellátás - gázellátás - elektromos energiaellátás (STANAG 2260) - folyékony tüzelőanyagok - gátak és víztározók 6.Települések - elrendezés - közművek és egyéb létesítmények 7.Műszaki erőforrások - ásványkincsek - építőanyagok Az adatkörök egymástól teljesen eltérő jellegű adatokat (információt) hordoznak Ilyen formában a katonaföldrajzi STANAG-ek célszerű módon nem jeleníthetők meg egy információs rendszerben. Ennél lényegesen egyszerűbb helyzet mutatkozik a terepértékelési adatbázisokra vonatkozó előírásoknál. STANAG 3992: Terepértékelés (AgeoP-1) A terepértékelésre vonatkozó STANAG 1999 decemberében jelent meg, ezért természetesen már figyelembe veszi a korszerű követelményeket. Mindazonáltal az AgeoP-1 is analitikus módon közelíti meg a terepértékelés problémakörét. Az előírásoknak megfelelően a terepinformációs rendszernek a következő jellemzőkkel kell rendelkeznie: -

A tereptárgyak adatgyűjteményei, adatbázisai.

-

A terep harctevékenységre gyakorolt hatásának elemzéséhez szükséges eljárások és algoritmusok.

-

Az információk feldolgozásához és az eredmény bemutatásához szükséges rugalmas módszer.

-

Gyakorlat a terep várható hatásának előrejelzéséhez.

10

Az AgeoP-1 által definiált adatok körét az alábbi felsorolás mutatja be: 1. Felszíni formák 2. Növényzet (erdő, mezőgazdaság, természetes növénytakaró) 3. Felszíni vizek (folyóvizek, állóvizek, vízrajzi objektumok és adatok) 4. Úthálózat (utak, vasutak, vízi utak, hidak, alagutak, repterek, kikötők) 5. Talajok 6. Települések 7. Egyéb objektumok 8. Földalatti létesítmények 9. Időjárás 4. A Katonaföldrajzi Információs Rendszer (KIR) által támogatandó tevékenységek, és az azokhoz szükséges alapanyagok A támogatandó eljárások vonatkozásában a hadszíntér felderítő előkészítése, a terepelemzési feladatok végrehajtása és a harctér megjelenítése tartozik a legfőbb feladatok közé, melyeket a Katonaföldrajzi Információs Rendszernek ki kell szolgálnia úgy, hogy a térbeli vonatkozások mindenoldalú bemutatását lehetővé tegye. A hadszíntér előkészítése a következőket foglalja magába [ESRI, 2002]: -

a hadszíntér környezetének meghatározását;

-

a hadszíntérnek a saját és ellenséges csapatok tevékenységére gyakorolt hatásának leírását;

-

valamennyi, az adott hadszíntéren tevékenykedő ellenséges erő lehetőségeinek felmérését;

-

a potenciális fenyegetések meghatározását.

A felderítő helyzetmegítélés összeállítása során a következő szempontokat kell figyelembe venni: -

a parancsnok feladatát;

-

az időjárást, a terepet és a vizeket;

11

-

az ellenség, vagy más cél-erő általános helyzetét és eddigi eredményeit;

-

az ellenség, vagy más cél erő tevékenységét és képességeit, ideértve a megerősítés lehetőségeit, valamint a csatlakozó területeken lévő bármely más erőt, amely befolyásolhatja az érdekeltségi területünkön folyó tevékenységünket;

-

az ellenség, vagy más cél-erő lehetőségeit és tevékenységük lehetséges rendjét, beleértve a csatlakozó területeken lévőkét is;

-

az ellenség vagy más cél-erő legvalószínűbb szándékait, beleértve a soron következő, vagy későbbi tevékenységek feladatait és céljait.

A egyik legfontosabb műszaki adatszerzési funkciónak a harcoló csapatok parancsnoka részére nyújtott, a terep kihasználására vonatkozó tájékoztatás számít. A terep értékelése, mint tevékenység, az alábbiak szerint fogalmazható meg: „A természetes és mesterséges tereptárgyak gyűjtésére, elemzésére és értékelésére vonatkozó geográfiai adatszerzési folyamat, valamint ezek interpretálása (összevetve más tényezőkkel), annak érdekében, hogy előre jelezhető legyen a terepnek a katonai tevékenységekre gyakorolt hatása”. A terep, mint fogalom itt természetesen tágabb értelemben szerepel, és magába foglalja a topográfiai, gazdasági és humán földrajzra és az ellenségre vonatkozó adatokat, valamint az ellenség által valószínűsíthető módosításokat. A térképészeti támogatással szemben támasztott hadműveleti követelmény biztosítani a csapatok számára a térképészeti anyagokhoz való hozzáférést, valamint azok interoperabilitását. A tervezőknek természetesen szükségük van a legjobb minőségű térképészeti információkra. A digitális térképészeti információk esetében biztosítani kell azok összekapcsolhatóságát más adatbázisokkal. 4.1. A hadszíntér felderítő előkészítése és a terepértékelés A hadszíntér felderítő előkészítése során meg kell különböztetni a hadászati (stratégiai), a hadműveleti és a harcászati szintű feladatokat. Hadászati szinten a KIR feladata, hogy háttér-információkat szolgáltasson a katonai felső vezetés, valamint a politikai döntéshozók részére. Ezen a szinten a

12

feladatok végrehajtása nemzeti vagy koalíciós formában történhet. Hogyha figyelembe vesszük az új fenyegetéseket, mint például a terrorizmus és a tömegpusztító fegyverek elterjedése, akkor beláthatjuk, hogy a hadászati szintű hadszíntér gyakorlatilag az egész világot magába foglalja. Egyértelmű, hogy a Magyar Honvédség nem rendelkezik ilyen nagy méretű adatbázis létrehozásához és fenntartásához szükséges erőforrásokkal. Emiatt a KIR-rel szemben olyan követelmény támasztható, hogy legyen képes a NATO (USA) szabványos formátumban előállított anyagok fogadására és feldolgozására. A hadszíntér környezetének elemzése hadászati szinten földrajzi régiók elemzését jelenti. Magyarországra vonatkoztatva tehát a hadászati szintű elemzések támogatásához alapvetően az országnak és a környezetének a bemutatására van szükség. Azt figyelembe véve, hogy a térképészeti anyagoknak és az adatbázisoknak milyen a készenléti foka és a hozzáférhetősége, a hadászati szintű hadszíntér előkészítés támogatásához a KIR-nek tartalmaznia kell: -

1 : 1 000 000 méretarányú Euro Global Map vektoros adatbázist;

-

VMap Level 1 (DTA 200) vektoros adatbázist (elkészülte után leváltandó az Euro Regional Map adatállománnyal);

-

DTED Level 0, DTED Level 1 (DDM 200) digitális domborzatmodelleket;

-

az 1 : 500 000 méretarányú térképek raszteres állományát;

-

digitális űrfelvételeket;

-

szöveges katonaföldrajzi értékeléseket, egyéb szöveges és táblázatos adatokat.

A szöveges leírások megegyeznek a „hagyományos” katonaföldrajzi értékelésekkel, országleírásokkal. A KIR-nek lehetővé kell tennie átfogó elemzések végrehajtását, a természetföldrajzi adottságok mellett a politikai, gazdasági, infrastrukturális, demográfiai, etnográfiai, vallási komponensekét is. Hadműveleti szinten a KIR földrajzi kiterjedése Magyarország és közvetlen környéke. A hadműveletek szintjén a KIR-nek a közlekedési hálózat kapacitásának elemzését és a nagy kiterjedésű természetes akadályok hatásainak elemzését kiemel-

13

ten kell támogatnia. Figyelembe véve a térképészeti anyagok és adatbázisok készenléti fokát és hozzáférhetőségét, a hadműveleti szintű hadszíntér előkészítés támogatásához a KIR-nek tartalmaznia kell: -

VMap Level 1 (DTA 200) vektoros adatbázist;

-

VMap Level 2 (DTA 50) vektoros adatbázist;

-

DTED Level 2 (DDM 50) digitális domborzatmodellt;

-

az 1 : 50 000 – 1 : 1 000 000 méretarányú térképek raszteres állományát;

-

digitális űrfelvételeket;

-

digitalizált mérőkamarás légifényképeket;

-

szöveges katonaföldrajzi értékeléseket, egyéb szöveges és táblázatos adatokat.

A KIR-nek hadműveleti szinten lehetővé kell tennie katonaföldrajzi értékelések (általános hadműveleti tájékoztatók) összeállítását. Ezeknek a katonaföldrajzi értékeléseknek tartalmaznia kell: -

az általános földrajzi helyzettel kapcsolatos adatokat;

-

a természetföldrajzi viszonyokat;

-

a támadásra és védekezésre alkalmas terepszakaszokat, akadályokat;

-

a csapatok elhelyezésére alkalmas körzeteket;

-

a közlekedési rendszert;

-

a lakosság adatait;

-

a veszélyes objektumokat;

-

az egészségügyi létesítményeket;

-

a diverziós (deszant) lehetőségeket.

A térképészeti anyagok és adatbázisok készenléti fokát és hozzáférhetőségét figyelembe véve a harcászati szintű terepértékelés támogatásához a KIR-nek tartalmaznia kell: -

VMap Level 1 (DTA 200) vektoros adatbázist;

-

VMap Level 2 (DTA 50) vektoros adatbázist;

-

DTED Level 3 – 5 (DDM 10) digitális domborzatmodelleket;

14

-

az 1 : 25 000 – 1 : 250 000 méretarányú térképek raszteres állományát;

-

digitális katonai településtérképeket (UVMap);

-

digitális űrfelvételeket;

-

digitalizált mérőkamarás légifényképeket;

-

szöveges és táblázatos adatokat.

Harcászati szinten a KIR-nek lehetővé kell tennie a terep és az időjárás harctevékenységre gyakorolt hatásának értékelését, valamint a terepértékelés végrehajtását. A terepértékelésnek ezen belül ki kell terjednie: -

a figyelésre és a tüzelési lehetőségekre;

-

a védettségre és a rejtésre;

-

az akadályokra;

-

a kulcsfontosságú terepszakaszokra;

-

a megközelítési útvonalakra, mozgási folyosókra;

-

a terep hatásának komplex értékelésére.

4.2. A terepértékelés végrehajtásához szükséges térképészeti anyagok és adatbázisok A terep értékelésének az a feladata, hogy csökkentse a bizonytalanságot a harctevékenység során a természetes és mesterséges tereptárgyak vonatkozásában. A terepelemzés alapját az előregyártott térképészeti termékek (adatbázisok) alkotják. Ezek a termékek Magyarországra vonatkozóan: -

DTA 500 vektoros adatbázis;

-

DTA 200 2k2 vektoros adatbázis;

-

DTA 50 2.0 adatbázis;

-

1 : 500 000 méretarányú térképek tematikus vektoros adatállománya;

-

1 : 500 000 méretarányú térképek raszteres adatállománya;

-

DDM-10 digitális domborzatmodell;

-

1 : 25 000 – 1 : 500 000 méretarányú topográfiai térképek raszteres állománya;

15

-

katonai településtérképek vektoros és raszteres adatállománya;

-

digitális űrfelvételek;

-

geodéziai pontok adatállománya;

-

szöveges katonaföldrajzi értékelések.

Szükség esetén, valamint megfelelő minőségű anyagok rendelkezésre állása esetén az előregyártott térképészeti anyagok és adatbázisok kiegészülhetnek az alábbiakkal: -

DITAB és DIKAB adatállományok;

-

1 : 10 000 méretarányú EOTR térképek vektoros és raszteres adatállománya;

-

DAT adatállományok;

-

digitális raszteres közműtérképek;

-

nagyméretarányú településtérképek vektoros és raszteres adatállománya;

-

multimédiás szemléltető anyagok;

-

tervdokumentációk.

Magyarország környezetére vonatkozóan az előregyártott térképészeti termékek a következőkkel egészülhetnek ki: -

VMap Level 0 vektoros adatbázis;

-

DTA 200 vektoros adatbázis;

-

VMap Level 1 vektoros adatbázis;

-

DTED Level 2 (SRTM) digitális domborzatmodell (NGA-tól kell beszerezni);

-

az 1 : 250 000 – 1 : 1 000 000 méretarányú térképek raszteres adatállománya.

A KIR-nek, mint rendszernek alkalmasnak kell lennie arra, hogy hadműveleti körülmények között egyéb szabványos formátumú digitális térképészeti anyagokat, adatbázisokat fogadjon. Ezek az anyagok a következők: -

raszter térképek (Arc Digitized Raster Graphics – ADRGs);

16

-

tömörített raszter térképek (Compressed ADRGs – CADRGs);

-

digitális űrfelvételek (Controlled Image Base – CIB; 10, 5 és 1 m felbontással);

-

digitális domborzatmodellek (Digital Terrain Elevation Data –DTED);

-

vektoros digitális térképi adatbázisok (VMap);

-

ideiglenes terepadatbázis (Interium Terrain Data – ITD);

-

vektoros ideiglenes adatbázis (VITD);

-

digitális objektumelemző adatbázis (Digital Feature Analysis Data – DFAD);

-

alapadatbázis (Foundation Feature Data – FFD);

-

digitális helymeghatározó adatbázis (Digital Point Position Database – DPPDB).

4.3. A terepértékelés során végrehajtandó feladatok A terepértékelésnek az a célja, hogy csökkentse a terep azon bizonytalansági tényezőit, melyek a harctevékenység végrehajtására gyakorolnak hatást. Lehetővé teszi, hogy a parancsnok „lássa a harcterületet”, valamint értékelje az időjárásnak a terepre gyakorolt hatását a hadműveleti területen belül [Berkes, 2001]. A harc előtti támogató tevékenység legfontosabb része a terep elemzésének folyamata. A terep értékelése során elsősorban vázlatok és grafikonok készülnek a terep légi és földi harctevékenységekre gyakorolt hatásának megállapítására. A terep értékelésének alapját az előző szakaszban felsorolt előregyártott térképek és digitális térképészeti adatbázisok képezik. A katonai terepelemeket tartalmazó térképvázlatok a következők: -

a légi megfigyeléssel szembeni rejtő-képesség (téli és nyári változatban);

-

akadályok (felszíni alakzatok);

-

beépített körzetek;

-

közlekedés;

-

kulcsfontosságú terepszakaszok;

17

-

terepen való mozgás (nedves és száraz körülmények között). ƒ Megfigyelés

A megfigyelés magába foglalja a terep hatását a felderítésre, az irányzásra, valamint egyaránt vonatkozik az optikai és elektronikus láthatóságra (LOS – Line of Sight; látóvonal, irányvonal) is. A segédeszközökkel vagy anélkül végrehajtott megfigyelés lehetőségeinek elemzéséhez szükség van a láthatóság-elemzés végrehajtására. A megfigyelés tevékenységéhez szorosan kapcsolódik a belőhető terület (Field of Fire–FoF) fogalma, ami magába foglalja a terep hatásait és a fegyverek hatékonyságát illetően. A láthatóságot a digitális megjelenítésen túl térképfedvény (overlay) formájában is szolgáltatni kell. A vízszintes láthatóság, vagy belőhető területek térképfedvényei kombinálják a lejtők, a növényzet és az egyéb akadályok hatásait. Amikor ezeket az információkat grafikusan ábrázoljuk, a közvetlen irányzású tűzfegyverek, a hírközlés, a gyülekezés és a célkeresési rendszerek működési lehetősége egyértelművé válik. Alapvető, hogy az elemzőnek rendelkeznie kell egy kiindulóponttal és magassági szinttel ahhoz, hogy végre tudja hajtani a láthatóság elemzést. A láthatóság elemzésekor figyelembe veendő tényezők: -

terepszint változásai;

-

fák és növényzet változásai;

-

beépített területek magassága;

-

növényzet sűrűsége a teljes kifejlődés időszakában;

-

terep depressziói;

-

időjárás hatásai (pld. A köd, vagy csapadék gátolja a megfigyelés lehetőségeit);

-

saját és ellenséges csapatok füst és ködösítő eszközei;

-

saját és ellenséges csapatok érzékelő eszközei. ƒ Rejtés és fedés

A rejtés, vagy álcázás védelem az ellenség földi és légi megfigyelése elől, a fedés pedig védelmet nyújt az ellenséges tűz hatása ellen. A rejtés, vagy álcázás életbevágó a tevékenységek biztonsága és a megtévesztés érdekében, amivel az el-

18

lenséges tűzhatás hatékonysága csökkenthető. Az elemzést a domborzat és a terepfedettség (növényzet, település) komplex analízisével kell végrehajtani. ƒ Akadályok Az akadályok természetes tereptárgyak, vagy mesterséges létesítmények, amelyek megállítják, lassítják, vagy eltérítik a katonai mozgást. Az elemzőnek meg kell határoznia, hogy vannak-e olyan akadályok, amelyek gátolják, vagy hátráltatják a földi és a légi mozgást, valamint azt, hogy ezek milyen hatást gyakorolnak az egész harctevékenységre. ƒ Kulcsfontosságú terepszakaszok A kulcsfontosságú terepszakaszok olyan felszíni alakzatok, amelyeknek az elfoglalása, vagy ellenőrzés alatt tartása jelentős harcászati előnyöket biztosít. Minden olyan terep, amely növelheti, vagy csökkentheti akár a saját, akár az ellenséges erők képességét a harci erők alkalmazására, kulcsfontosságú terepnek, terepszakasznak minősül. Ez vonatkozik az olyan terepre, vagy terepszakaszra is, amely elősegíti, vagy gátolja a katonai mozgásokat és manővereket (pld. gázlók, hidak, szűkületek, útkereszteződések). ƒ Egyéb térképfedvények és elemzések A terep katonai szempontból való elemzése elsődlegesen a terepelemek térképfedvényének elkészítésével és elemzésével történik. Ezek a térképfedvények kiegészítik

a

rendszeresített

topográfiai

térképek

információit.

Ilyen

térképfedvények lehetnek: -

fák törzstávolsága és fatörzs átmérő, melyek megakadályozzák a kerekes és lánctalpas járművek mozgását;

-

folyók, patakok szélessége, mélysége, a vízfolyás sebessége és a folyóágy anyaga az átkelési pontok és gázlók meghatározásához;

-

gátak rombolása következtében bekövetkező terepváltozások;

-

fák lombkoronájának zártsága és a földi növényzet sűrűsége, amelyek rejtést biztosítanak a megfigyelés elől és fedezékül szolgálhatnak a tűz ellen;

19

-

talaj jellemzők, melyek korlátozzák a mozgékonyságot;

-

a növényzet, vagy épületek magassága település területeken, amelyek korlátozhatják, vagy megakadályozhatják a horizontális és vertikális beláthatóságot;

-

a terep természetes, vagy mesterséges megváltozása, amelyek a rendelkezésre álló térkép nyomása után keletkeznek (pld. városok kiterjedése, autóutak, vasútvonalak, erdőtelepítés, tarvágás);

-

lejtők, emelkedők és egyéb felszíni állapotok, melyek akadályozhatják a felszínen való mozgást.

A különböző térképfedvények megjeleníthetik a domborzatot (szintvonalakkal vagy rétegszínezéssel), ábrázolhatják a lejtők mértékét és irányát, a helikopterek leszállására alkalmas területeket és a gátszakadás utáni elöntési zónákat. ƒ Kombinált akadály térképfedvény A kombinált akadály térképfedvény a terepet száraz, normális és nedves állapotban ábrázolják, hogy megjelöljék a terepen történő mozgás és a mozgékonyság lehetőségét. ƒ Az időjárás hatásainak elemzése Az időjárás igen jelentős hatást gyakorol mind a saját, mind az ellenséges harctevékenységekre, valamint mindegyik erő mozgásképességére, a lőfegyverek alkalmazására és a híradásra. A parancsnok az időjárás figyelembevételével integrálja a terep és az időjárási információkat a potenciális manőver-terület meghatározása érdekében. A korlátozott látótávolság kedvező a támadó és visszavonuló harctevékenységekre, viszont hátrányos a védelmi harctevékenységek szempontjából. A szél sebessége és iránya mind a földfelszín közelében, mind a magasban jelentős hatással van a tömegpusztító és a hagyományos fegyverek alkalmazására. Az erős szél korlátozza a légiszállítású, vagy ejtőernyős csapatok harctevékenységét és meggátolja a repüléssel kapcsolatos (leginkább a helikopteres) harctevékenységeket. A csapadék jelentősége szintén nagy, mivel hatással van a közlekedésre, a láthatóságra, a sze-

20

mélyek hatékonyságára és a felszerelésre. Mind az eső, mind a hó dinamikusan csökkenti a személyi állomány hatékonyságát azzal, hogy csökkenti a látótávolságot, kényelmetlenségeket okoz, növeli a fáradtságot és más egyéb pszichikai problémákat eredményez. Ilyen időjárási fedvények lehetnek például: -

légnyomás térkép;

-

szélirány térkép;

-

talajhőmérséklet térkép;

-

látótávolság térkép stb.

4.4. A harctér megjelenítése Katonai értelemben a tér elsősorban a harc megvívására igénybe vett területet, vagy közeget jelenti, ám ez az információs hadviselés időszakában új értelmezést nyer. A jövőben lényegesen meg fog nőni a hadszíntér virtuális bemutatására alkalmas adatbázisok jelentősége. Az ilyen jellegű szimuláció lehetővé teszi a különböző elhelyezkedésben lévő egységek számára, hogy együtt harcoljanak és gyakoroljanak egy virtuális, konstruktív és élő szimulációban, amely egy konkrét feladat megtervezését szolgáló (ún. elpróbáló) rendszerbe ágyazódik. Ezen képesség alapvető feltétele a megfelelő és folyamatosan frissített adatbázis megléte az adott terepről. Az informatikai technológia lehetővé teszi a felvonuló egységek számára a hadművelet színterére vonatkozó legutolsó felderítési információkat, valamint azt, hogy ezeket a tervezés során folyamatosan bedolgozhassák. A harctér megjelenítése kiemelkedő szerepet kap majd a jövő hadműveleteiben [Mráz, 2001]. A hadszíntér ultrahanggal, szenzorokkal történő folyamatos pásztázása eredményeképpen gyakorlatilag (az elektromágneses spektrum teljes skáláján) real-time felderítés valósul meg a katonai nagyhatalmak részére. A modern hadviselés szempontjából kiemelt jelentőségű a tér folyamatos ellenőrzése, hiszen a megszerzett információk alapján lerövidíthető a fegyveres küzdelem megvívásához szükséges idő, valamint biztosítható a meglepetés, a váratlanság és a kezdeményezés megragadása. A harc megvívása és a tér között rendkívül szoros az összefüggés, hiszen a tér elemzését követő-

21

en hozza meg a parancsnok a döntését. A harctér megjelenítése olyan folyamat, amely által a parancsnok világos képet tud alkotni: -

az aktuális helyzetről (beleértve a saját erőket, az ellenséget és a környezet állapotát;

-

az elérendő állapotokról, célokról (melyek a feladat teljesítésének felelnek meg);

-

mindazokról a szükséges cselekvésekről, amelyek lehetővé teszik az alárendelt csapatok számára a kiinduló állapotból a végleges állapotba való eljutást.

A helyzetismeret-bázisok egy adott parancsnokság (vezető szerv) helyzetre vonatkozó információinak meghatározott körét tartalmazzák. Egy parancsnokságnak logikailag csak egyetlen helyzetismeret-bázisa van, amely azonban tartalmilag, jellegét tekintve és fizikailag különböző részekre tagolódhat. A jelenlegi helyzetismeret-bázisok tartalma jellegüket tekintve két nagyobb részre tagolható. Egyrészt a helyzetképeken vizuálisan is megjelenésre kerülő információkra (ezen belül a térképi információkra, a mobil objektumok térbeli helyzetére vonatkozó nyomvonal információkra, valamint további térbeli objektumokra vonatkozó információkra), másrészt a különböző formátumú egyéb információkra. Ezen információk a helyzetismeret-bázisok eltérő jellegű részeiben kerülnek tárolásra. A térképi információk a helyzetre vonatkozó információk legstabilabb, több éven, évtizeden, vagy évszázadon keresztül változatlan részét alkotják, s egyben a helyzet további objektumai földrajzi helyzetének referenciabázisát, vizuális megjelenítésük hátterét adják. A térképi információk különböző digitális térképészeti termékek formájában, valamint e termékeknek az adott helyzet igényeihez illeszkedően alkotják részét a helyzetismeret-bázisnak. A térképi információkat hordozó digitális térképészeti termékek jelentős mennyiségű szakmai munka eredményeként, rendszerint nemzeti térképészeti szervezetek tevékenységével készülnek. A termékek lényegében változatlan formában kerülnek felhasználásra. A katonai vezetés elsősorban a saját termékeit használja fel, de némely esetben szükség lehet más forrásokból származó termékek eredeti formában, vagy átalakítás utáni alkalmazására.

22

A további térbeli információk objektumai között vannak, vagy lehetnek valós, a térképen nem szereplő speciális, vagy ideiglenes létesítmények, objektumok (pld. átrakó állomások, leszállópályák, hadihidak, tábori építmények), tervezett szabályozó, koordináló pontok, vonalak, vagy területek (pld. menetvonalak, harctevékenységi körzetek, tiltott zónák, aknamezők, célobjektumok), a tevékenységeket befolyásoló környezeti jelenségek, valamint különböző térbeli elemzések, értékelések eredményei (pld. járhatósági viszonyok, láthatósági zónák, tűzhatás-körzetek). Az egyéb leíró információk körébe a hagyományos (relációs, multimédiás, szöveges, stb.) adatbázisokban tárolt információk tartoznak. Ezeknek az adatbázisoknak egy része kizárólag egy adott helyzetre vonatkozó elemeket tartalmaz, míg másik részük általános jellegű, széles körben felhasználható információkat foglal magába. Az első csoportba tartoznak a katonai vezetés folyamatában keletkezett, és az adott műveletre érvényes leíró adatbázisok, illetve numerikus adattárak. A második csoportba tartoznak a különböző objektumok állandó, vagy ritkán változó jellemzőit tartalmazó adatbázisok, mint például: -

a hadművelet körzetére vonatkozó politikai, közgazdasági, demográfiai, etnikai, vallási, gazdasági, kulturális jellemzők;

-

a lehetséges szereplők (szervezetek, csoportok, fontosabb személyek) hozzáférhető jellemzőit és a korábbi tevékenységüket összegző leírások, értékelések;

-

a különböző eszközök és berendezések főbb harcászat-technikai adatait leíró adattárak.

5. Összegzés A felsoroltak alapján az állapítható meg összegzésképpen, hogy a harctéri helyzetre vonatkozó, a katonai vezetés számára szükséges ismeretek közé alapvető megjelenítési formáikban, változási ütemükben, valamint forrásaik körét tekintve rendkívül heterogén információk tartoznak. A harctér megjelenítése nem egy technikai folyamat, hanem a parancsnok alapvető vezetési képessége, amely nélkülözhetetlen a feladat eredményes végrehaj-

23

tásához. Ez a képesség sokkal inkább művészet, mint egzakt tudomány, de a harctér képének kialakításához elengedhetetlenek a megfelelő adatbázisok, amelyek egységes rendszert alkotva elégítik ki a különböző vezetési szintek igényeit. A Magyar Honvédség Térképész Szolgálatának feladata, hogy biztosítsa azt a terepről alkotott képet, amely alapján a felhasználó képessé válik a terep megjelenítésére. A terep megjelenítésének technikai biztosítása magába foglalja a szükséges adatok gyűjtését, az adatok feldolgozását, elemzését, megjelenítését, szolgáltatását, valamint az adatbázisok karbantartását, üzemeltetését [100-5, 1993]. A KIR szerves részét kell, hogy képezze a Magyar Honvédség egységes információs rendszerének, így mind az adatgazdálkodás rendjét, mind a KIR szervezeti kereteit az MH stratégiai felülvizsgálata alapján kialakítandó szervezeti struktúrának megfelelően kell kidolgozni. Ennek ellenére a Magyar Honvédségben a felhasználók nem rendelkeznek információval a számukra szükséges adatokról, mások által (más helyen) már megszerzett adatok összegyűjtéséről, hiányzik a metaadatszolgáltatás rendszere. Ugyancsak hiányzik egy egységes számítógépes hálózat a meglévő adatok hatékony cseréjéhez. Az információcsere elsődleges adathordozók segítségével történik. Egy jól felépített, pontos és naprakész információs rendszer segítségével, valamint egy korszerű számítógépes hálózat kiépítésével, a jövőben elérhetjük, hogy a parancsnokok a döntésük meghozatalához objektív képet alkothassanak egy adott terület teljes vertikumáról. Felhasznált irodalom: -

100-5 jelzésű Hadműveleti utasítás, 1993.

-

Mráz István vezérőrnagy, HVK hadműveleti csoportfőnök: A tér értékelésének szempontjai a korszerű harcászati célú műveletekben; Kard és Toll: A tér szerepe a korszerű harcban 2001.

-

Berkes Pál ezredes, egyetemi docens : A terep értékelésének szerepe a parancsnoki munkában; Kard és Toll : A tér szerepe a korszerű harcban 2001.

24

-

Dr. Alabér László mérnök alezredes, HM Térképészeti Kht., műszaki tanácsadó: A térképészeti támogatás szerepe a korszerű harcban; Kard és Toll : A tér szerepe a korszerű harcban, 2001.

-

A Magyar Katonaföldrajzi Információs Rendszer rendszerterve: ESRI Magyarország Kft, 2002.

-

HUNGIS

Alapítvány:

Nemzeti

Térinformatikai

Stratégia

Döntéselőkészítő Tanulmány, 1998. -

Végh Gábor százados: Katonaföldrajzi információs rendszerben felhasználható térinformatikai adatok elemzése, 2003.