A Békési Kistérségi Óvoda és Bölcsőde Önértékelési Programja

Békési Kistérségi Óvoda és Bölcsőde Módosított Önértékelési Szabályzata 2016.

A Békési Kistérségi Óvoda és Bölcsőde Önértékelési Programja 2015 – 2020.-ig terjedő időszakra (második módosított változat)

Készítette: Béres Istvánné 1


Tartalom 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 7.1.1. 7.1.2. 7.1.3. 7.1.4. 7.1.3. 7.2. 7.2.1. 7.2.2. 7.2.3. 7.3. 7.3.1. 7.3.2. 7.3.3. 8. 9. 10. 11.

Az önértékelés jogi alapja Az önértékelés célja Önértékelési csoport Az önértékelés folyamata Az önértékelés tervezése Az önértékelés ütemezése Intézményi elvárások Óvodapedagógus Az óvodapedagógus önértékelésének területei Speciális feladatot ellátó pedagógusok önértékelésének területei Az óvodapedagógus önértékelésének módszerei, eszközei Az óvodapedagógus önértékelésének folyamata Vezető A vezető önértékelésének területei A vezető önértékelésének módszerei, eszközei A vezető önértékelésének folyamata Intézmény önértékelésének módszerei, eszközei Az intézmény önértékelésének területei Az intézmény önértékelésének folyamata Az intézmény Összegző értékelés Dokumentumok tárolása Nyilvánosság, hozzáférhetőség Mellékletek

2

3. 3. 3. 5. 5. 7. 9. 11. 11. 33. 42. 50. 51. 51. 62. 66. 67. 67. 94. 99. 100. 100. 100. 100.


1. Az önértékelés jogi alapja Jogszabályok: -

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (64-65. § és a 86-7. §)

-

20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (145-156. §)

-

326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról (I. és II. fejezet)

Útmutatók: -

Önértékelési kézikönyv óvodák számára Második javított kiadás

-

Országos tanfelügyelet. Kézikönyv óvodák számára Harmadik javított kiadás

-

Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez. Harmadik javított változat

2. Az önértékelés célja A szervezet vagy az egyén – vezető és pedagógus - tevékenységeinek, képességeinek, tudásainak, viselkedésének, eredményeinek kritikai megítélése önmaga által, ebben az esetben a standardban foglalt és intézményi elvárásokkal bővített elvárásoknak való megfelelés vizsgálata és kritikai megítélése. Az intézményi átfogó önértékelés célja, hogy a pedagógusra, vezetőre, valamint intézményre vonatkozó intézményi elvárások teljesülésének értékelése alapján a pedagógus és a vezető önmagára, valamint a vezető a nevelőtestület bevonásával az intézményre vonatkozóan meghatározza a kiemelkedő és a fejleszthető területeket. Erre építve fejlesztéseket tervezzen, a fejlesztési feladatait Intézkedési Tervben rögzítse, szervezeti és egyéni tanulási, önfejlesztési programokat indítson, majd újabb önértékelés keretében vizsgálja a programok megvalósításának eredményességét.

3. Önértékelési csoport Az intézményi önértékelés tervezését, koordinálását, támogatását és ellenőrzését végző pedagógusok az intézményvezető által kijelölt, a feladat ellátásához szükséges jog- és felelősségi körrel felruházott csoportja. A csoport létszáma 16 fő. 3.1. Az Önértékelési csoport tagjai: 3


Az önértékelési csoport vezetője: Béres Istvánné Helyettesíti: Fazekas Klára –Tokai Ferencné - Urbancsekné Sebestyén Marianna Tagóvodák

Önértékelési csoport tagjai

Fürkész Központi Óvoda

Fazekas Klára Bagolyné Szűcs Andrea Szollár Erzsébet

Újvárosi tagóvoda

Lipcseiné Jakucs Anikó Bondárné Nóvé Ildikó

Hunyadi téri tagóvoda

Tokai Ferencné Lipcsei Edit

Korona utcai tagóvoda

Dr. Farkas Istvánné Andorné Csarnai Szidónia

Teleky utcai tagóvoda

Liptákné Öreg Anikó Kocsorné Krizbai Anna

Bóbita Integrált tagóvoda

Urbancsekné Sebestyén Marianna Barócsi Attiláné Drienszky Edina

Tarhosi Tagóvoda

Kürti Sándorné

Informatikai rendszergazda:

Lipcsei Gáborné

3.2. Az Önértékelési csoport célja: Az intézményi önértékelés tervezése, koordinálása, támogatása. 3.3. Az Önértékelési csoport feladata: -

Az önértékelési folyamat során bevonandó pedagógusok felkészítése.

-

Az intézményi elvárás-rendszer meghatározása.

-

Az adatgyűjtéshez szükséges kérdések, interjúk összeállítása. 4


-

Az éves terv és az ötéves program elkészítése.

-

Az aktuálisan érintett kollégák tájékoztatása.

-

Az értékelésbe bevont kollégák felkészítése.

-

Az Oktatási Hivatal által működtetett, informatikai támogató felület kezelése.

4. Az önértékelés folyamata a) Tantestület tájékoztatása. b) Szabályzat elfogadása, pontosítása. c) Intézményi elvárás-rendszer meghatározása. d) Intézményi dokumentumok felülvizsgálata – rövid, egyszerű célok és feladatok, mérhető teljesítmények és elvárások megfogalmazása. e) Az értékelendő területek megismerése, testre szabása (pedagógus, vezető és intézmény szintjén) f) Szintenként az önértékeléshez szükséges adatgyűjtés. g) Szintenként az önértékelés elvégzése. h) Az összegző értékelések elkészítése. i) Öt évre szóló önértékelési program készítése. j) Éves önértékelési terv készítése.

5. Az önértékelés tervezése Az önértékelés három szinten zajlik: pedagógus, vezetők, intézmény. Mindhárom szinten a külső tanfelügyeleti ellenőrzéssel összhangban történik, így az értékelési területek és szempontok megegyeznek. Az értékelés alapját a pedagógusminősítés területeivel megegyező területekhez, a pedagóguskompetenciákhoz kapcsolódó általános elvárások, a pedagógusok minősítésének alapját képező indikátorok alkotják.

5


5.1. Szintek

Önértékelés területei

A szintekhez tartozó önértékelési területeket

Pedagógus

Vezető

Intézmény

1.Pedagógiai, módszertani felkészültség

1.A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása

1.Pedagógiai folyamatok

2.Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz szükséges önreflexiók

2.A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása

2. Személyiség- és közösségfejlesztés

3.A tanulás támogatása

3.Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása

3.Eredmények

4.A gyermek személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermek-kel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség

4.Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása

4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció

5.A gyermek csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység

5. Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása

5. Az intézmény külső kapcsolatai

6.A pedagógiai folyamatok és a gyerekek személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése

6.A pedagógiai munka feltételei

7.Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás

7. Az Óvodai nevelés országos alapprogramjában megfogalmazott elvárásoknak és a Pedagógiai Programban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés

8.Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért

6


5.2. Időszak

2015/2016. nevelési év





Az intézményi önértékelés öt éves ütemezése Feladat

Felelős

Határidő

Óvodapedagógusok önértékelése

Béres Istvánné

2016. 05. 31.

Intézményi önértékelés Évente kötelezően meghatározott értékelendő területek, értékelési feladatok Óvodapedagógusok önértékelése

Béres Istvánné

2016. 08. 31.

Béres Istvánné

2017. 05. 31.

Vezetők önértékelése

Béres Istvánné

2017. 06. 30.


Béres Istvánné

2017. 08. 31.

Béres Istvánné

2018. 05. 31.


Béres Istvánné

2018. 08. 31.

Béres Istvánné

2019. 05. 31.

Vezetők önértékelése

Béres Istvánné

2019. 06. 30.


Béres Istvánné

2019. 08. 31.

Béres Istvánné

2020. 05. 31.

Átfogó intézményi önértékelés

Béres Istvánné

2020. 08. 31.

7

Elkészült dokumentum Önfejlesztési terv Intézkedési terv Önfejlesztési terv Önfejlesztési terv Intézkedési terv Önfejlesztési tervek Intézkedési terv Önfejlesztési terv Önfejlesztési terv Intézkedési terv Önfejlesztési terv Intézkedési terv


5.3.

Az önértékelési csoport felépítése

Önértékelési csoportvezető Béres Istvánné

Helyettesek: Fazekas Klára - Tokai Ferencné - Urbancsekné Sebestyén Marianna

Újvárosi tagóvoda Lipcseiné Jakucs Anikó Bondárné Nóvé Ildikó

Hunyadi téri tagóvoda Lipcsei Edit

Bóbita Integrált tagóvoda Barócsi Attiláné Drienszky Edina

Korona utcai tagóvoda Dr. Farkas Istvánné Andorné Csarnai Szidónia

Teleky utcai tagóvoda Liptákné Öreg Anikó Kocsorné Krizbai Anna

Informatikai rendszergazda: Lipcsei Gáborné

8

Fürkész Központi Óvoda Bagolyné Szűcs Andrea Gulyás Anita

Tarhosi tagóvoda Kürti Sándorné


6. Az önértékelés ütemezése 6.1.

Pedagógusértékelés - kétévenként

Minden év Nevelési évnyitó értekezletén a nevelőtestülettel, ismertetni kell az önértékelésben részt vevők névsorát, valamint megjelölni azokat az értékelő óvodapedagógusokat, akik közreműködnek az értékelésben. Évente a nevelőtestület felének értékelése az alábbi szempontok figyelembe vételével: -

Minősítésre jelentkezők.

-

Gyakornokok.

-

Tanfelügyeleti ellenőrzésre kijelöltek.

-

A keret feltöltése arányosan.

Minden pedagógus értékelésében 3 fő vesz részt. -

„A” Értékelő óvodapedagógus: – Játék, tevékenység látogatás

-

„B” Értékelő óvodapedagógus: – Dokumentum – elemzés és játék, tevékenység látogatás

-

„C” Értékelő óvodapedagógus: – interjúk, kérdőíves felmérések

Az A és B értékelők pedagógus szakvizsgával és legalább 10 év szakmai gyakorlattal rendelkezzenek. Az értékelt pedagógus javaslatot tehet az értékelésében részt vevőkre, amit lehetőség szerint a beosztásnál figyelembe veszünk. -

Az értékelést végzők 04.30-ig készítik el a maguk területén az összegző értékelést.

-

Az értékelt pedagógus 05.31-ig elkészíti a saját önértékelését és két évre szóló önfejlesztési tervét.

-

Az önértékelési csoport a Nevelési évzáró értekezletig, de legkésőbb 06.30-ig elkészíti az összegző értékelést. 6.2.

Vezetők – a 2. és 4. évben

Igazgató és helyettesek (tagóvoda vezetők) értékelése ugyanabban az évben a munkacsoport két tagjának bevonásával. - „A” Értékelő óvodapedagógus: interjúk - „B” Értékelő óvodapedagógus: kérdőívek Az „A” és „B” értékelők pedagógus szakvizsgával és legalább 10 év szakmai gyakorlattal rendelkezzenek. Az értékelt vezető javaslatot tehet az értékelésében részt vevőkre, amit lehetőség szerint a beosztásnál figyelembe veszünk. 9


- Az értékelők 04.30-ig készítik el az összegző értékelést. - A vezetők 05.31-ig elkészítik a saját önértékelésüket és a két évre szóló önfejlesztési tervüket. - A vezetők összegző értékelését a munkacsoport 06.30-ig készíti el. - Az igazgató és a tagóvoda vezetők az elkészült önértékelést, fejlesztési tervet és összegző értékelést legkésőbb a Nevelési évnyitó értekezletig eljuttatja a fenntartóhoz. 6.3.

Intézményi – 5 évenként

- Az értékelésben a munkacsoport tagjai vesznek részt. - Az intézményi éves önértékelési terv készítésének határideje: minden évben a Nevelési évnyitó értekezlet. - Az ötéves önértékelési program készítésének határideje: az 5. évet követő tanévnyitó értekezlet. - Az önértékelési program módosítására a fenntartó, a vezető, a munkacsoport valamint a tantestület 20%-ának javaslatára kerülhet sor.

10


7. Intézményi elvárások 7.1.

Óvodapedagógus

7.1.1. Az óvodapedagógus önértékelésének területei Önértékelési szempont

Elvárások

Belső elvárás

Melyik intézményi dokumentumban található

1. Pedagógiai módszertani felkészültség Elvárások: - A gyermekcsoportnak, a különleges bánásmódot igénylőknek megfelelő változatos módszereket alkalmaz. - Folyamatosan értékeli az alkalmazott módszerek beválását. - Felhasználja a megfigyelésen alapuló és az óvoda Pedagógiai Programjában rögzített, a gyakorlatban megjelenő mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatában. - Alkalmazott módszerei illeszkednek az fél éves nevelési, negyedéves tevékenységi (projekt) tervhez. A módszereket az aktuális Pedagógiai Program Milyen a módszertani - Módszereinek megválasztását a tevékenységi forma (50.o) felkészültsége? gyerekek életkori sajátossága, testi – sajátosságainak, céljainak és a Milyen módszereket alkalmaz lelki állapota, érdeklődése, kíváncsisága SZMSZ gyermekek fejlettségének Csoport napló a nevelés folyamatában és a határozza meg. megfelelően alkalmazza. Munkaterv gyermeki tevékenységekben? - Eljárásait, módszereit változatosan, Munka mindenkor az adott szituációnak közösségek megfelelően kombinálja. munkaterve - A tevékenységekben biztosítja a Munkaköri leírás játékosság, a felfedezés, a ráébredés lehetőségét, a közvetlen tapasztalatszerzéshez kapcsolódó gyűjtögetést, elemezgetést, rendszerezést. - Módszertani kultúrájának folyamatos kiművelésére, megújítására törekszik. 11


-

-

Különböző problémahelyzet biztosításával elősegíti a problémamegoldó, önálló gondolkodás fejlődését.

-

-

Használja a modern információfeldolgozási eszközöket, példát mutat az infokommunikációs eszközök óvodában indokolt alkalmazására. Az alkalmazott pedagógiai módszerek a kompetenciafejlesztést támogatják.

-

-

12

Változatos lehetőséget kínál a gyerekeknek a cselekvéses és gondolati tevékenységek, tapasztalati élmények gyűjtéséhez. A tapasztalatszerzésben és a gondolkodásfejlesztésben a gyermekek önálló problémamegoldásának segítésére törekszik. Változatos lehetőséget kínál a gyerekeknek a cselekvéses és gondolati tevékenységek, tapasztalati élmények gyűjtéséhez. A tapasztalatszerzésben és a gondolkodásfejlesztésben a gyermekek önálló problémamegoldásának segítésére törekszik. Munkája során felhasználja a modern információfeldolgozási stratégiákat és eszközöket. Példát mutat az infokommunikációs eszközök óvodában lehetséges alkalmazására. Nevelő-fejlesztőmunkáját az Óvodai Nevelés Országos Alap Programjára és az óvoda Pedagógiai Programjára alapozza. Figyelembe veszi annak elveit, célrendszerét. Változatos módszertani eszköztárának alkalmazásával valósítja meg.

Pedagógiai Program (67.o) Csoport napló Egyéni fejlődési dokumentum

Pedagógiai Program (24. o) Csoport napló SZMSZ Munkaköri leírás


Ismeri és alkalmazza-e a gyermekközösségnek, különleges bánásmódot igénylőknek megfelelő, változatos módszereket?

Felméri a gyermekek értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát. Hatékony gyermekmegismerési technikákat alkalmaz.

-

-

A differenciálás megfelelő módja, formája jellemző.

-

-

Az elméleti ismeretek mellett a tanultak gyakorlati alkalmazását is lehetővé teszi.

-

13

Anamnézist készít, adatokat, információkat gyűjt, a gyermek testilelki szükségleteire helyezi a hangsúlyt. Környezettanulmányt végez, kondicionáló beszélgetést kezdeményez, elkészíti az Egyéni Fejlődési dokumentumot. Kidolgozott szempontok alapján, nyomon követi a gyermekek egyéni fejlődési ütemét és tervező munkájában folyamatosan rögzíti. A differenciálást folyamatában a gyermekek egyéni szükségletéhez igazítja a tapasztalatszerzés és az élményszerzés alkalmait. Tudatosan és tervszerűen biztosítja a fejlődéshez szükséges differenciált tevékenységek feltételrendszerét és módszereit. Összehangolja és folyamatosan alkalmazza a Pedagógiai Programban foglalt tartalmi elemeket és a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelveit. Így biztosítja, az elvárások igazodását a gyermekek fejlődésének üteméhez.

Pedagógiai Program (24. o) Csoport napló Egyéni fejlődési dokumentum

Pedagógiai Program (48.o) Munkaterv Munka közösségek munkaterve Pedagógiai Program (77. o) Csoport napló


Alkalmazza a gyermekcsoportoknak, különleges bánásmódot igénylőknek megfelelő, változatos módszereket.

-

A különleges bánásmódot igénylő gyerekek nevelése-fejlesztése során előnyben részesíti a kis csoportos és egyéni munkaformákat. Módszer használatát tudatosság, célszerűség és változatosság jellemzi.

Pedagógiai Program (50.o) Csoport napló

A pedagógus az életkori sajátosságok figyelembe vételével választja meg az órán alkalmazott módszereket.

-

Módszereinek megválasztását a gyerekek életkori sajátossága, testi – lelki állapota, érdeklődése, kíváncsisága befolyásolja. Meghatározza a gyermekek állapotából fakadó egyéni szükségleteket. Kiválasztja a fejlesztés szervezeti keretében alkalmazott speciális módszereket és eszközrendszert. Nevelési céljai megvalósítása során a gyerekek fejlődését folyamatosan méri, értékeli. Az eredményeket gyerekek Egyéni fejlődését nyomon követő dokumentumban rögzíti, egyénenként fejlesztési tervet készít, melyet félévente értékel. Tudja, hogy az óvodai nevelés folyamatában, egy-egy időszakban a gyermek személyiségét milyen fejlettségi szint jellemzi, fejlődése milyen ívű, s még milyen fejlődési utat kell megtennie, hogy óvodáskor végére elérje

Pedagógiai Program (50.o; 78.o) Csoport napló SZMSZ Munkaköri leírás

-

Hogyan értékeli az alkalmazott Felhasználja a mérési és módszerek beválását? Hogyan értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatában. használja fel a megfigyelési, mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatában?

-

-

Pedagógiai munkájában nyomon követhető a PDCA – ciklus.

-

14

Pedagógiai Program (103.o) Csoport napló Munkaköri leírások SZMSZ



Hogyan, mennyire illeszkednek az általa alkalmazott módszerek a gyermekközösséghez, illetve a képességfejlesztési területekhez?

Alkalmazott módszerei a tanítástanulás eredményességét segítetik. A rendelkezésre álló tanulási, képességfejlesztési segédanyagokat, eszközöket, digitális anyagokat és eszközöket is ismeri, kritikusan, céljainak megfelelően használja.

-

Fogalomhasználata pontos, a 3-7 éves korosztály fejlettségéhez igazodó, példaértékű.

-

-

az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Ennek az ismeretében tervezi meg az egyéni fejlesztés pedagógiailag optimális, hatékony stratégiáját. Törekszik a korszerű óvodapedagógiai módszerek bevezetésére, alkalmazására. Ismeri a rendelkezésére álló, képességfejlesztési segédanyagokat, – digitális eszközöket széleskörűen Kritikusan értékeli és céljainak megfelelően tudatosan alkalmazza őket a gyermekek érdeklődésének felkeltésére, az önálló ismeretszerzés képességének fejlesztésére.

Pedagógiai Program Csoport napló Pedagógiai Program Csoport napló Munkaterv Munka közösségek munkaterve Egyéni Fejlődési dokumentum Pedagógiai Program

Szakszerűen a gyermekek számára érthető módon közvetíti, mondanivalóját, a műveltségtartalmakat. - Fogalomhasználata pontos, a 2,5-3-7 éves korosztály fejlettségéhez igazodó, példaértékű. Pedagógiai munkája során képes Pedagógiai Program - Megismeri a gyermekek előzetes, építeni a tanulók más Csoport napló tudását, tapasztalatait, épít rájuk. forrásokból szerzett tudására. SZMSZ - Szükség esetén tapintatosan korrigálja, Munkaköri leírás alakítja a helytelen szokásokat, téves ismereteket. 2. Pedagógiai folyamatok tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz szükséges önreflexiók 15


Elvárások: - Tervező munkáját, tervezési dokumentumait, tervezési módszereit a nyomon követhetőség, megvalósíthatóság és realitás jellemzi. - A tervezés során érvényesíti az Óvodai Nevelés Alap Programban és a Pedagógiai Programban meghatározott nevelési tanulási ütemterv nevelési céljait, meghatározza a pedagógiai célokat és a fejlesztendő kompetenciákat. - Éves tervezésének elemei megfelelnek a pedagógiai programban leírt intézményi céloknak. - Tervező munkája során épít a gyermekek előzetes tudására és a gyermekcsoport jellemzőire. Pedagógiai munkáját az intézmény SZMSZ Milyen a pedagógiai tervező - Pedagógiai munkáját ciklikus programjának megfelelően Pedagógiai Program munkája: tervezési időszakokra tagolva (pl.: fél éves hosszabb-rövidebb időszakokra Csoport napló dokumentumok, tervezési nevelési terv, negyedéves tematikus tagolva (pl.: éves ütemterv), Munkaterv módszerek, nyomon terv, heti tevékenységi és foglalkozás tanulási-tanítási egységekre (pl.: Munka követhetőség, terv) tervezi meg. tematikus terv, projektterv) és közösségek megvalósíthatóság, realitás? - Különböző szintű tervei szervesen tevékenységekre (pl. játék - és munkaterve épülnek egymásra. munkatevékenység) bontva tervezi meg. Komplex módon veszi figyelembe a pedagógiai folyamat minden lényeges elemét: a tartalmat, a gyermekek előzetes tudását, motiváltságát, életkori sajátosságait, a nevelési környezet lehetőségeit, korlátait stb.

-

-

-

16

Tervezése során figyelembe veszi a pedagógiai folyamat minden lényeges tényezőjét, a gyermekcsoport életkori sajátosságait, a gyermekek érdeklődését, előzetes tapasztalatait, képességeit, a környezeti feltételeket. Abból indul ki, hogy a gyermek a tanulás során a világot komplex módon érzékeli, észleli. Változatos, sokrétű tevékenységek során, a gyermekek meglévő tapasztalataira, élményeire, ismereteire, építve alakítja

Pedagógiai Program Csoport napló SZMSZ Munkaköri leírás


Tudatosan tervezi a tevékenység céljainak megfelelő módszereket, eszközöket, szervezési módokat.

-

kompetenciájukat, erősíti attitűdjüket, készségeiket, képességeiket, fejleszti kreativitásukat. Támogatja a játék és a tanulás a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését. Pedagógiai terveiben a célok és a stratégia megválasztásának tudatosságára törekszik, melyet a reflexióiban kellő alapossággal meg is jelenít. Felkészülése során rugalmasan választ a stratégiai megoldások közül. Döntéseit meggyőzően indokolja.

Többféle módszertani megoldásban gondolkodik. Az adott helyzetnek megfelelően rugalmasan alkalmazza módszereit. Hogyan viszonyul egymáshoz a A gyermeki tevékenységet, a foglalkozásokat a céloknak tervezés és megvalósítás? megfelelően, logikusan építi fel.

-

-

A gyermeki tevékenységet, a foglalkozásokat a céloknak megfelelően, logikusan építi fel.

A gyermeki tevékenykedtetést, a cselekvésbe ágyazott tanulási folyamatot tartja szem előtt.

-

Felkészülése során a tevékenység folyamatára, a gyermeki tevékenykedtetés tudatos megtervezésére helyezi a hangsúlyt. A játék elsődleges szerepét hangsúlyozva, a sokszínű tevékenységeken keresztül életkornak megfelelő műveltségtartalmakat közvetít. Tudatosan és tervszerűen biztosítja a

-

-

Tudatosan törekszik a gyermekek

17

Pedagógiai Program (103.o) Csoport napló Pedagógiai Program (103.o)

Pedagógiai Program (103-104.) Csoport napló Egyéni Fejlődési dokumentum Pedagógiai Program Munka közösségek munkaterve Csoport napló

Pedagógiai Program


motiválására, aktivizálására.

-

Pedagógiai terveit a megvalósítás eredményességének függvényében felülvizsgálja.

-

A tervezés során hogyan érvényesíti az Óvodai nevelés országos alapprogram nevelési céljait, hogyan határoz meg pedagógiai célokat, fejlesztendő kompetenciákat?

Pedagógiai céljai összhangban állnak az Óvodai nevelés országos alapprogramjával és az óvoda pedagógiai programjának célrendszerével.

-

Hogyan épít tervező munkája során a gyermekek előzetes neveltségi szintjére, tudására és a gyermekcsoport jellemzőire?

Az óvodában alkalmazható digitális eszközöket (CD-lejátszó, projektor, interaktív tábla, fényképezőgép, számítógép) célszerűen használja.

-

18

-

fejlődéshez szükséges differenciált tevékenységek feltételrendszerét, és módszereit. Differenciált feladataival törekszik a gyermekek teljes körének motiválására, aktivizálására, bevonására. Dokumentumait rendszeresen és folyamatosan elemzi, értékeli, korrigálja. Megfogalmazza az erősségeit és fejleszthető területeit. Pedagógiai tervei a célok részletes és konkrét megfogalmazását tartalmazzák. Céljait összehangolja az Óvodai nevelés országos alapprogramjával, és az óvoda Pedagógiai Programjának célrendszerével.

(48.o)

Az óvodában alkalmazható digitális eszközöket (CD lejátszó, projektor, interaktív tábla, fényképezőgép, számítógép) célszerűen használja.

Pedagógiai Program (56.o) Munkaterv Munka közösségek munkaterve

Pedagógiai Program (105.o) Csoport napló SZMSZ Munkaköri leírás Pedagógiai Program (3,18,103.o) Csoport napló Munkaterv Munka közösségek munkaterve


Használja a szociális tanulásban rejlő lehetőségeket. Lehetővé teszi a helyes viselkedési normák, a mintaként szolgáló cselekvések, a kommunikáció, együttműködés megismerését.

Tudatosan tervezi azokat szervezési módokat, munkaformákat, módszereket,(pl.: páros-, csoportos tevékenységek, projekt, stb.), amelyek lehetővé teszik a gyermekek számára a helyes viselkedési normák, mintaként szolgáló cselekvések, kommunikáció megismerését, a segítő együttműködést, közös feladat megoldást és a csoport, közösség erősítését. Alkalmazza a differenciálás elvét. - A gyermek érési folyamatához és a személyiségéhez igazítja pedagógiai módszereit, alkalmazza a differenciált tervezést. - A megfelelő szakemberekkel és a szülőkkel együttműködve törekszik a speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki, nevelési feladatok ellátására 3. A tanulás támogatása -

Elvárások: - Tudatosan, az adott helyzetnek megfelelően választja meg és alkalmazza a tanulásszervezési eljárásokat. - Motiválja a gyermekeket, felkelti érdeklődésüket, fenntartja figyelmüket, érdeklődésüket. - Fejleszti a gyermekek gondolkodási, probléma megoldási és együttműködési képességét. - A tanulást támogató környezet létrehozásánál figyelembe veszi a tanulási folyamatot. - Alkalmazza az információs-kommunikációs technikákra épülő eszközöket, a tanulási folyamatban. Figyelembe veszi a gyermekek Mennyire tudatosan, az adott - A gyermekek fizikai és érzelmi aktuális fizikai és érzelmi helyzetnek mennyire állapotát figyelembe vevő 19

Pedagógiai Program (47.o) Csoport napló Munkaterv Munka közösségek munkaterve

Pedagógiai Program (48.o) Csoport napló SZMSZ Munkaköri leírás

Pedagógiai Program (95.o)


megfelelően választja meg és alkalmazza a nevelési tanulásszervezési eljárásokat? Hogyan motiválja a gyermekeket? Hogyan kelti fel a gyermekek érdeklődését, és hogyan köti le, tartja fenn a gyermekek figyelmét, érdeklődését? Hogyan fejleszti a gyermekek gondolkodási, problémamegoldási és együttműködési képességét?

állapotát, ehhez igazítja a tevékenységek tempóját, időtartamát, módszereit. Szükség esetén rugalmasan változtat előzetes tervein. Épít a gyermekek szükségleteire, kíváncsiságára, igyekszik fenntartani érdeklődésüket.

-

-

-

Felismeri a gyermekek tanulási, magatartási problémáit, szükség esetén megfelelő szakmai segítséget kínál számukra.

-

Kihasználja a tevékenységekben rejlő lehetőségeket a megismerő funkciók és önálló felfedezés gyakorlására.

-

-

Milyen ismeretszerzési, tanulási teret, tanulási környezetet hoz létre az ismeretszerzési, tanulási

Pozitív visszajelzésekre épülő, bizalommal teli légkört alakít ki, ahol minden gyermek hibázhat, mindenkinek lehetősége van a

-

20

tevékenységeket, módszereket, időkereteket tervez. A külső és belső hatások függvényében rugalmasan változtat a tevékenységi tervein. Tudatosan motiválja a gyermek csoportot, az érdeklődésükre és annak folyamatos fenntartására törekszik. Változatos játéktevékenységeket és élményszerzési lehetőségeket tervez, valósít meg, melyet írásbeli munkájában is megjelenít. A különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglakozik, szükség szerint együtt működik a nevelést segítő szakemberekkel. A változatos, sokrétű tevékenységek során épít, a gyermekek meglévő tapasztalataira, élményeire, ismereteire. Folyamatosan alakítja kompetenciájukat, erősíti attitűdjüket, készségeiket, képességeiket, fejleszti kreativitásukat. Olyan légkört teremt, ahol a gyermekek viselkedéskultúráját fejleszti a felnőttek bizalomelőlege és az a szemlélete, ami a sikert

Csoport napló Munkaterv Munka közösségek munkaterve Pedagógiai Program (46.o) Csoport napló Munkaterv Munka közösségek munkaterve Pedagógiai Program (19. o) Csoport napló Egyéni Fejlettségmérő dokumentáció Pedagógiai Program (46.o) Csoport napló Munkaterv

Pedagógiai Program (32. o) Csoport napló SZMSZ


folyamathoz?

Hogyan alkalmazza a tanulási folyamatban az információkommunikációs technikákra épülő eszközöket, a digitális tananyagokat? Hogyan sikerül a helyes arányt kialakítania a hagyományos és az információ-kommunikációs technológiák között?

javításra, próbálkozásra.

Az elmélyült tevékenységekhez nyugodt légkört és környezetet teremt, például a csoportszoba elrendezésével.

-

A párhuzamosan végezhető tevékenységekhez biztosítja a megfelelő eszközöket és a szabad választás lehetőségét. A gyermekekben igyekszik felkelteni és fenntartani az önálló tapasztalatszerzés, megismerés igényét, a próbálkozás örömét. Ennek érdekében indokolt esetben használja az IKT- eszközöket is.

-

Az önálló tapasztalatszerzéshez - a játékhoz és egyéb tevékenységekhez - az életkornak és a gyermekek egyéni képességeinek megfelelő eszközöket biztosít.

-

21

-

-

-

észreveteti, és a sikertelenséget segíti elviselni.

Munkaköri leírás

Kialakítja a megfelelő helyet a gyermekek szabad mozgása, a játék térbeni kibontakoztatása, az egymás mellett játszó csoportok és az egyedül tevékenykedő gyermekek számára. A csoportszobában biztosítja a lehetőséget az állandóan variálható vagy elkülönített „kuckóknak”, tevékenységsarkoknak.” A gyermekekben igyekszik felkelteni és fenntartani az önálló tapasztalatszerzés, megismerésigényét. Ennek érdekében felhasználja az IKT eszközök alkalmazásában rejlő lehetőségeket.


A játék elsődleges szerepét hangsúlyozza, a sokszínű tevékenységeken keresztül az életkornak megfelelő műveltségtartalmakat közvetíti. Figyelembe veszi a gyermek alapvető tevékenységét a játékot, és erre építve valósítja meg feladatait, a mozgásigény kielégítését, a környezet tevékeny megismerését,

Pedagógiai Program (9. o) SZMSZ Munkaköri leírás

Pedagógiai Program (20. o) Csoport napló


kommunikációs készség alakítását.

4. A gyermek személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek többi gyermekkel együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség Elvárások: - Hatékony gyermek-megismerési technikákat alkalmaz. - Pedagógiai munkájában, a tervezésben megjelenik az egyéni fejlesztés, a személyiségfejlesztés. Tervszerűen foglalkozik a kiemelt figyelmet igénylő gyermekekkel. - Ismeri a gyermeki tevékenységek által fejlesztendő kompetenciákat, alkalmazza ezek fejlődésének mérési, megfigyelési módszereit. A gyermekeket személyiségének Pedagógiai Program Hogyan méri fel a gyermekek - Nagy hangsúlyt fordít a játék sajátosságait megfelelő (23. o) értelmi, érzelmi, szociális és élményszerű és örömkeltő módszerekkel, sokoldalúan, Csoport napló erkölcsi állapotát? Milyen feltételeinek megteremtésére. SZMSZ hatékony gyermeki megismerési elsősorban a játékukon keresztül - Szabadjátékot biztosít a gyerekek tárja fel. Munkaköri leírás technikákat alkalmaz? fejlettségi szintjének megismeréshez. Munkájában a tanulási folyamatot Pedagógiai Program Hogyan jelenik meg az egyéni - Óvodába lépés előtt meglátogatja a (25. o) fejlesztés, a személyiségfejlesztés a nevelés szerves részeként kezeli. gyerekeket családi környezetükben. Csoport napló a tervezésben és a pedagógiai Anamnézist készít, adatokat, Egyéni munkájában (egyéni információkat gyűjt, elindítja az Fejlettségmérő képességek, adottságok, ismerkedés folyamatát. dokumentáció fejlődési ütem, szociokulturális SZMSZ háttér)? Munkaköri leírás A gyermekek személyiségét nem Pedagógiai Program - Ismeri az óvodai nevelés egy-egy statikusan, hanem önmagukhoz (18. o) időszakában a gyermek személyiség viszonyított fejlődésében szemléli. Csoport napló fejlettségi szintjének jellemzőit, és ennek az ismeretében megtervezi az egyéni fejlesztés pedagógiailag 22


A gyermekek teljes személyiségének fejlesztésére, autonómiájuk kibontakoztatására törekszik.

-

-

Felismeri a gyermek személyiségfejlődési nehézségeit, és képes számukra segítséget nyújtani - esetlegesen a megfelelő szakembertől segítséget kérni. Reálisan és szakszerűen elemzi és értékeli saját gyakorlatában az egyéni bánásmód megvalósulását.

-

-

Milyen módon differenciál, hogyan alkalmazza az adaptív oktatás gyakorlatát?

Csoportos tevékenységek esetén is figyel az egyéni szükségletekre, és a gyermekek egyéni igényeinek megfelelő módszerek, eljárások alkalmazására.

23

-

optimális, hatékony stratégiáját. Megvalósítja a 2 és fél – 7 - 8 éves korú gyerekek sokoldalú, harmonikus fejlesztését, a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatásának elősegítését. Szem előtt tarja az életkori és egyéni sajátosságokat, az eltérő fejlődési ütemet az egyenlő esélyek. biztosításával. Neveli, fejleszti a kiemelt figyelmet igénylő SNI, BTM és tehetséges gyermekeket, szükség esetén speciális felkészültséggel rendelkező szakemberek szakvéleményét kéri. Elősegíti a sérült, valamint SNI, BTM, a HHH gyermekek harmonikus személyiségfejlődését és tudatosan alkalmazza a sajátos, egyénre szabott módszereket, eljárásokat, eszközöket. Biztosítja a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. Pedagógiai munkájában a személyiségfejlesztés során tiszteletben tartja a gyermekek egyéni különbségeit, figyelembe veszi az életkorukhoz igazodó szükségletekeit, hogy megterhelés nélkül készíthesse fel őket az iskolai

Pedagógiai Program (19. o) Csoport napló Egyéni Fejlettségmérő dokumentáció

Egyéni Fejlettségmérő dokumentáció Pedagógiai Program (19. o)



életmódra.

Milyen terv alapján, hogyan foglalkozik a kiemelt figyelmet igénylő gyermekekkel, ezen belül a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a kiemelten tehetséges, illetve a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel?

A gyermekek hibáit, tévesztéseit, mint a tanulási, fejlődési folyamat részét kezeli, az egyéni megértést elősegítő módon reagál rájuk.

-

Különleges bánásmódot igénylő gyermek vagy gyermekcsoport számára hosszabb távú fejlesztési terveket dolgoz ki, és ezeket hatékonyan meg is valósítja.

-

-

-

-

Az általános pedagógiai célrendszer figyelembevételével határozza meg az egyéni szükségletekhez igazodó fejlesztési célokat.

-

24

A gyermekek hibáit, tévesztéseit a tanulási és fejlődési folyamat természetes velejárójaként kezeli. A hibákat a gyermeki megértést elősegítő, korrekt, tapintatos módon kezeli. Nevelőmunkája során biztosítja minden gyermek számára az esélyegyenlőséget és szegregációmentességet. Szükség esetén a megfelelő szakember közreműködését igénybe veszi. Felméri a gyermeket, nyomon követi a fejlődést, rögzíti a teljesítményt majd fejlesztési tervet készít (Anamnézis, Egyéni fejlettségmérő dokumentáció) Kidolgozása az egyénre szabott megelőző – korrekciós tervet a csoporton belüli fejlesztés érdekében, a kijáró szakemberekkel közösen. Integrált nevelésre törekszik a nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló (hátrányos helyzetű; halmozottan hátrányos helyzetű; SNI, BTM) gyermekek, valamint a kiemelkedő képességű (tehetséges)

Pedagógiai Program (78.o) Csoport napló Egyéni Fejlettségmérő dokumentáció SZMSZ Munkaköri leírás

Pedagógiai Program (33. o) Csoport napló Egyéni Fejlettségmérő dokumentáció


gyermekek mindenek felett álló érdekének szem előtt tartásával. 5. A gyermekcsoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmikulturális sokféleségre, integrációs tevékenység Elvárások: - Olyan nevelési, tanulási környezetet alakít ki, amelyben a gyermekek értékesnek, elfogadottnak érezhetik magukat. - Pedagógiai munkájában megjelenik a közösségfejlesztés. - Sikeresen alkalmaz probléma megoldási és konfliktuskezelési módszereket, technikákat. Milyen módszereket, eszközöket Tudatosan alkalmazza a - Kialakítja a gyermek – gyermek, közösségfejlesztés változatos alkalmaz a közösség belső felnőtt – gyermek pozitív érzelmi módszereit, a játék és más élmény struktúrájának feltárására? töltésű kapcsolatát. Az érzelmekre gazdag tevékenység, program épülő kapcsolatteremtő és megtartó során. képességeket formálja, erősíti, a társas kapcsolatok kialakulását. - Megalapozza, előkészíti a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlását a gyermekek erkölcsi és akarati tulajdonságainak szokás és normarendszerének kialakítását. Az egész nap folyamán harmóniát, Hogyan képes olyan nevelési, - Megteremti az érzelmi biztonságot érzelmi biztonságot, elfogadó ismeretszerzési, tanulási nyújtó szeretetteljes, családias légkört légkört teremt. környezet kialakítására, a beszoktatástól az óvodáskor végéig. amelyben a gyermekek A gyermekeket egymás - A gyermekekben kialakítja az értékesnek, elfogadottnak elfogadására, az egyéni együttélés, együttműködés szokásait. érezhetik magukat, amelyben sajátosságok tiszteletben tartására - Megtanítja őket figyelni, meg tanulják tisztelni, elfogadni neveli. alkalmazkodni, – együtt érezni a különböző kulturális közegből, egymással, miközben tolerálják a a különböző társadalmi társaik másságot. rétegekből jött társaikat, a 25


Pedagógiai Program (23. o) Csoport napló Pedagógiai Program (24. o) Csoport napló SZMSZ Munkaköri leírás Házirend Munkaterv


különleges bánásmódot igénylő, és a hátrányos helyzetű gyermekeket is?

Hogyan jelenik meg a közösségfejlesztés a pedagógiai munkájában (helyzetek teremtése, eszközök, a gyermekek óvodai és óvodán

Munkájában figyelembe veszi a gyermekek és a gyermekközösségek eltérő kulturális, illetve társadalmi hátteréből adódó sajátosságait. A napi tevékenységekben, játékban időt, lehetőséget biztosít a beszélgetésekre, kezdeményezően példát mutat az interaktív kommunikációra. Az egymásra figyelést, a másik fél mondanivalójának meghallgatását gyakoroltatja a gyermekekkel.

-

Értékközvetítő tevékenysége tudatos. Együttműködés, altruizmus, nyitottság, társadalmi érzékenység, más kultúrák elfogadása jellemzi.

-

Az együttműködést, közösségi kapcsolatokat és érzelmeket erősítő helyzeteket teremt, módszereket alkalmaz az óvodai és óvodán kívüli tevékenységek

-

-

-

-

-

26

Nevelési értékei a közösség fejlesztése terén az egymásra figyelés, az együttérzés, az egymáshoz alkalmazkodás, egymás segítése, a különbözőség elfogadása, tisztelete. A felnőtt – gyermek társalgásában világos, egyértelmű, építő, előrevivő megfogalmazást jelenít meg. A kapcsolatok erősítését szolgálja a beszélőtárs megbecsülése, értékelése, a kölcsönös engedmény keresése,. Figyelmet fordít arra, hogy a gyerekek elsajátítsák és használják a párbeszéd különböző, együttműködést elősegítő fordulatait, kifejezéseit, az odafordulás udvarias formáit. Megvalósítja az interkulturális nevelést, kiépíti a más kultúrák közötti kapcsolatot, kielégíti migráns gyermekek szükségleteit. Megteremti a megfelelő feltételeket a HHH gyermekek számára. Sajátos, egyénre szabott módszereket, eljárásokat, eszközöket alkalmaz. Igyekszik minden alkalmat célszerűen megragadni a közös ünnepek, hagyományok kialakítására, ápolására. Közös programokat szervez a

Pedagógiai Program (32. o) Csoport napló SZMSZ Munkaköri leírás Pedagógiai Program (19. o) Csoport napló Egyéni Fejlettségmérő dokumentáció

Pedagógiai Program Csoport napló Egyéni Fejlettségmérő dokumentáció

Pedagógiai Program Csoport napló


kívül szervezett tevékenységeiben?

során.

-

Melyek azok a probléma megoldási és konfliktuskezelési stratégiák, amelyeket sikeresen alkalmaz?

Az együttműködés, kommunikáció elősegítésére követendő mintát mutat a gyermekek és szülők számára a digitális eszközök funkcionális használata terén. Csoportjában tudatosan alkalmazza a konfliktus megelőzés módszereit, például a közös szabályalakítást, az értékelési szempontok tudatosítását, a pozitív példák megerősítését, a következetességet.

-

-

-

-

A csoportjában felmerülő konfliktusokat, azok okait felismeri, helyesen értelmezi és hatékonyan kezeli.

27

szülőkkel, partnerekkel, melynek során erősíti a gyermekekben a társakhoz és felnőttekhez fűződő pozitív viszonyt. A gyermekek identitástudatát, erkölcsi tulajdonságait pozitív irányba tereli. Az óvodai rendezvényeken megfelelő hozzáértéssel használja a digitális eszközöket.

Pedagógiai Program Csoport napló

Magyarázatában folyamatosan törekszik a dolgok pozitív oldalának megjelenítésére. A gyermekek tevékenységeihez nagy szabadságot biztosít a határok pontos megjelölésével, a többszöri „határátlépéseknél” konzekvenciákat vezet be. Képes nevelési taktikát váltani, ha egymást követően eredménytelennek érzi befolyását.


A kialakult összeütközések során fejleszti a gyermekek érzelmi világát. Kellő odafigyeléssel, kivárással hallgatja meg a konfliktust feloldó

Pedagógiai Program (34. o) Csoport napló SZMSZ


Munkaköri leírás megbeszéléseket. Úgy mondja el véleményét a történtekről, hogy a gyermekek saját felelőssége felerősödjön. - Konfliktus helyzetben a társaikkal való egyezkedésre neveli gyermekeit. 6. A pedagógiai folyamatok és a gyermekek személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése Konfliktushelyzetben a gyermekeket a konfliktusok kompromisszumos megoldására ösztönzi.

-

Elvárások: - Tájékozott az értékelés funkcióiról, folyamatáról és módszeréről. - Ismeri az óvodai értékelési és mérésmetodikai szabályokat, összefüggéseket, folyamatos megfigyelési módszereket, azok regisztrálásának módját. - Az értékelés eredményei alapján határozza meg a gyermek egyéni fejlődési tempójához illeszkedő fejlesztési feladatokat. - Reálisan ítéli meg szerepét a fejlesztő értékelés folyamatában. Gazdag értékelési eszköztárral Milyen ellenőrzési és értékelési - Pedagógiai munkája során tudatosan Pedagógiai Program rendelkezik, melyből a gyermekek (50.o) formákat alkalmaz? alkalmazza az ellenőrzés és értékelés életkori sajátosságainak Csoport napló változatos formáit. figyelembevételével tudatosan SZMSZ - A gyermekeket sokszor buzdítja, választja ki a leginkább Munkaköri leírás dicséri, (simogat, kedvesen megfelelőt. gesztikulál, megerősítő pillantást küld, stb.) jutalmazza, hogy önfeledten, boldogan tevékenykedjenek. Visszajelzései, értékelései Pedagógiai Program - A konkrét, differenciált, árnyalt világosak, egyértelműek, a (50.o) értékelés módszerét alkalmazza. konkrét cselekvésre, Csoport napló - Arra törekszik, hogy minden teljesítményre vonatkoznak. gyermek reálisan ismerje meg testi, lelki, szellemi értékeit, de azt is tudja, hogy melyek a hiányosságai. Az egyéni képességekhez Pedagógiai Program Mennyire támogató, fejlesztő - Arra törekszik, hogy mindegyik viszonyítva értékeli a (76.o) szándékú az értékelése? gyermek mindennap kapjon 28


teljesítményeket, törekszik a folyamatos, pozitív visszajelzésekre. Értékeléseivel, visszajelzéseivel a gyermekek fejlődését segíti.

-

Képes önállóan, a gyermekek tevékenységének megfigyeléséből, produktumaik értékeléséből kapott adatokat reálisan elemezni-értékelni, és belőlük kiindulva a fejlesztésre vonatkozó tervét elkészíteni, módosítani.

-

-

-

Milyen visszajelzéseket ad a gyermekeknek? Visszajelzései támogatják-e a gyermekek önértékelésének fejlődését?

Pedagógiai munkájában olyan munkaformák és módszerek alkalmazására törekszik, amelyek alkalmasak az önellenőrzésre, önértékelésre. 29

-

valamilyen pozitív megerősítést, a meghatározott jó cselekedetét kiemelve. Alkalmazza a gyermekek megismerését szolgáló megfigyelési, mérési, értékelési eljárásokat. Folyamatosan tájékoztatja a szülőket gyermekük egyéni fejlődéséről, fejlettségéről. Önállóan képes a gyermekek tevékenységének megfigyeléséből, produktumaik értékeléséből kapott adatokat elemezni. Következtetései az egyéni és a csoportos fejlesztés alapjául szolgálnak. A fejlesztésre vonatkozó tervét a gyermekek egyéni ütemű képességfejlődésének megfelelően alakítja. Szükség esetén saját gyakorlatát is módosítja. A reális és szakmailag megalapozott értékelése az alapja a további fejlesztési feladatainak. Pedagógiai tevékenysége során célszerűen alkalmazza a páros és csoportos munkaformákat, amely során a gyermekek nyomon követik, mintának tekinthetik társaik

Csoport napló Pedagógiai Program (76.o) Csoport napló


Pedagógiai Program Csoport napló Egyéni fejlődési dokumentum


megnyilvánulásait, alkotásait. Az ön-és társas értékelés alakulását a pedagógus személyes pozitív példájával és kérdéseivel segíti. 7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás -

Elvárások: - Nyelvhasználata igényes. - Együttműködik más óvodapedagógusokkal és a pedagógiai munkát segítő más felnőttekkel a pedagógiai folyamatban. - Együttműködik más intézmények pedagógusaival. - Részt vesz pedagógiai fejlesztésekben. - Önismerete reális, képes az önreflexióra, az önfejlesztésre. - Azonosul az intézmény pedagógiai programjának céljaival, az intézmény pedagógiai hitvallásával. Munkája során érthetően és a Pedagógiai Program Szakmai és nyelvi szempontból - Szerepvállalásai modell értékűek a pedagógiai céljainak megfelelően (35. o) igényes-e a nyelvhasználata (a gyerekek számára, a kommunikáció, kommunikál. gyermekek életkorának szókapcsolatok, nonverbális jelzések. Csoport napló SZMSZ megfelelő szókészlet, - A játékos tevékenységekben Munkaköri leírás artikuláció, beszédsebesség számtalan lehetőséget teremt a stb.)? kommunikációra, a párbeszédek kialakulására. verbális jelzések (mimika, gesztus), a beszéd hatáselemeinek (hanglejtés, hangsúly, hangerő, hangszín) megfigyelése tekintetében. Kommunikációját minden Pedagógiai Program Milyen a gyermekekkel a - Figyelembe veszi az egyénileg eltérő partnerrel a kölcsönösség és a (54.o) kommunikációja, fejlődési ütemet, a családból hozott konstruktivitás jellemzi. együttműködése? kommunikációs szokásokat, és biztosítja a differenciálás lehetőségeit. A gyerekek szabad játékához és Pedagógiai Program - Megteremti a kreatív, alkotó légkör különböző tevékenységeihez (42-43.o) feltételeit, ahol a gyermekek nyugodt kommunikációs teret, Csoport napló döntéseket hozhatnak. Biztosítja a 30


ehhez kedvező feltételeket alakít ki.

-

Milyen módon működik együtt az óvodapedagógusokkal és a pedagógiai munkát segítő más felnőttekkel a pedagógiai folyamatban?

Tudatosan ösztönzi a gyermekek egyéni és egymás közötti kommunikációját.

-

A kapcsolattartás formái és az együttműködés során használja az infokommunikációs eszközöket és a különböző online csatornákat.

-

-

A gyermekek érdekében önállóan, tudatosan és kezdeményezően együttműködik a kollégákkal, a szülőkkel, a szakmai partnerekkel, szervezetekkel.

-

A szakmai munkaközösség munkájában kezdeményezően és

31

-

mozgásteret, az eszközöket, anyagokat a gyerekek mozgásigényének és manipulációs vágyának kielégítésére. Modell értékű kommunikációs helyzeteket teremt a gyermeki kérdések támogatására. A szabad játékos tevékenységek során a gyermekek feszélyezettség nélkül tudnak önállóan vagy társaikkal együtt önfeledten játszani, kommunikálni. A gyermekekkel együtt rendszeresen részt vesz a közös szakmai programokban, más intézmény rendezvényein. Nevelő munkájában, pályázatok írásában felhasználja az infokommunikációs eszközöket és különböző online csatornákat. Fejleszti szakmai munkáját és a színvonal emelése érdekében részt vesz a munkaközösségek tevékenységeiben. Segíti a pedagógiai munka fejlesztését, újítását és az eredmények, tapasztalatok közreadását. A kommunikáció eszközrendszerét széleskörűen alkalmazza

Egyéni fejlődési dokumentum

Pedagógiai Program (42.o)

Pedagógiai Program (93.o) SZMSZ Házirend Éves munkaterv Beszámolók Pedagógiai Program (20. o) Csoport napló SZMSZ Munkaköri leírás

Pedagógiai Program (24. o)


aktívan részt vállal. Együttműködik pedagógustársaival különböző pedagógiai eljárások és programok (pl. témanap, ünnepség, kirándulás) megvalósításában.

-

-

Reális önismerettel rendelkezike? Jellemző-e rá a reflektív szemlélet? Hogyan fogadja a visszajelzéseket? Képes-e önreflexióra? Képes-e önfejlesztésre?

A megbeszéléseken, a vitákban, az értekezleteken rendszeresen kifejti szakmai álláspontját, a vitákban képes másokat meggyőzni, és ő maga is meggyőzhető.

-

Óvodai tevékenységei során felmerülő/kapott feladatait, problémáit önállóan, a szervezet működési rendszerének megfelelő módon kezeli, intézi.

-

-

32

(kommunikációs készségek, véleményalkotás, vitakészség fejlesztése). A közös célok megvalósításához döntéseit menedzseli, nyitott a pedagógiai változásokra, a csoportmunkából kiveszi a részét. Fontosnak tartja a dolgozókkal és partnerekkel való jó kapcsolat kialakítását, a közös programok szervezést. Hitelesen közvetíti a korszerű szakmai ismereteit, állításait megvédi, képes másokat meggyőzni, de elfogadja a helytálló érveket.

Munkaterv SZMSZ Munkaköri leírás

Nevelő munkájában nyomon követi a pedagógiában végbe menő változásokat. A saját munkakörének megfelelően, lebontva alkalmazza ismereteit. Folyamatosan a minőségi eredményre törekszik. A visszajelzések begyűjtését, elemzését, értékelését követően korrigálja terveit, vagy folytatja tovább a megvalósításukat.


Pedagógiai Program (25. o. 6.2.)


Nyitott a szülő, a gyermek, az intézményvezető, a kollégák, a szaktanácsadó visszajelzéseire, felhasználja őket szakmai fejlődése érdekében.

-

-

Pedagógiai tevékenysége során folyamatosan ellenőrzi és értékeli nevelőmunkáját. Épít a szűkebb és tágabb környezete elégedettségi mutatójára. Önértékelése alapján Önfejlesztési tervet készít.

8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért Elvárások: - Saját magára is érvényesíti a folyamatos értékelés, fejlesztés, fejlődés, továbblépés igényét. - Pedagógiai kérdésekben tájékozott, követi a szakmában történteket. - Munkájában kezdeményező és felelősségteljes. - Munkájában pontos és megbízható. Saját pedagógiai gyakorlatát Saját magára vonatkozóan - Szakmai-gyakorlati munkájának hogyan érvényesíti a folyamatos folyamatosan elemzi és fejleszti. színvonalát emeli, az elért értékelés, fejlődés, továbblépés eredményeket folyamatosan elemzi. A igényét? nevelő munkájának hatékonyságát növeli, fejleszti. Tudatosan fejleszti pedagógiai - Nevelőtestületben a pedagógiai kommunikációját. munka megújítására törekszik, innovatív és a tapasztalatait, eredményeit közreadja. Tisztában van szakmai - Reális képpel rendelkezi szakmai felkészültségével, készültségéről, személyiségének személyiségének sajátosságaival, sajátosságairól, erősségeiről, és képes alkalmazkodni a lehetőségeiről és, fejlesztendő szerepelvárásokhoz. területeiről. - Minden elméleti tudását és gyakorlati tapasztalatát összegzi és maximálisan 33

Pedagógiai Program (103.o) Csoport napló SZMSZ Munkaköri leírás Munkaterv beszámolók Továbbképzési terv

Pedagógiai Program Csoport napló Munkaterv beszámolók Továbbképzési terv Pedagógiai Program Csoport napló Pedagógiai Program Csoport napló SZMSZ Munkaköri leírás


Mennyire tájékozott pedagógiai kérdésekben, hogyan követi a szakmában történteket?

Rendszeresen tájékozódik a pedagógia tudományára és az óvodapedagógiára vonatkozó legújabb eredményekről, kihasználja a továbbképzési lehetőségeket.

-

Rendszeresen tájékozódik az óvodai nevelést, képességfejlesztést támogató digitális technológiai eszközökről, és lehetőség szerint alkalmazza is azokat. Aktív résztvevője az online megvalósuló szakmai együttműködéseknek.

-

Élő szakmai kapcsolatrendszert alakít ki az intézményen kívül is.

-

-

-

-

-

-

34

felhasználja az újabb feladatokhoz, szerepelvásókhoz. Önmagát folyamatosan képzi, figyelemmel kíséri a pedagógiában történő változásokat. Anyagi lehetőségeihez képest kihasználja a továbbképzési lehetőségeket. Ismereteit beépíti az óvodai nevelés minden területébe, lehetőség szerint alkalmazza a digitális eszközöket. Intézményen belüli és kívüli kapcsolatit online lehetőségekkel is bővíti. Aktív résztvevője az online megvalósuló szakmai együttműködéseknek. A szakmai szervezetek által felkínált képzéseket, programokat, figyelemmel kíséri és érdeklődésének megfelelően részt, vesz azokon. Erősíti a munkakapcsolatait a pedagógiai munka fejlesztése és megújítása érdekében. A megszerzett tudását, információit kooperatív módon közvetíti a szűkebb és tágabb közösség felé.

Pedagógiai Program Munkaterv Munkaközösségi munkaterv Csoport napló SZMSZ Munkaköri leírás Pedagógiai Program Munkaterv Munkaközösségi munkaterv Csoport napló Pedagógiai Program Munkaterv Munkaközösségi munkaterv Csoport napló Munkaterv Beszámolók SZMSZ Munkaköri leírás


Hogyan nyilvánul meg kezdeményezőképessége, felelősségvállalása a munkájában?

Munkájában alkalmaz új módszereket, tudományos eredményeket.

-

-

Részt vesz intézményi innovációban, pályázatokban, kutatásban.

-

-

Nevelési céljai megvalósulásakor a gyerekek képessé válnak kifejezni gondolataikat, önállóan tevékenykednek, megtanulnak eligazodni környezetükben, együttműködnek, és pozitív magatartási formákat sajátítanak el. Mindehhez sokszínű tevékenységeket, eszközöket, megfelelő életfeltételeket biztosítunk, amely óvodapedagógusi elhivatottsággal párosul. Figyelemmel kíséri a megjelenő pályázatokat és lehetősége szerint részt vesz intézményi innovációban, kutatásokban. Ötletivel segíti pedagógus kollegái színvonalas munkáját.


SZMSZ Munkaköri leírás

7.1.2. Speciális feladatot ellátó pedagógusok önértékelésének területei Önértékelési szempont

Belső elvárás

35



1. Pedagógiai módszertani felkészültség a speciális pedagógiai tevékenységekben Elvárások: - Alkalmazza a gyermekek egyedi és specifikus igényeihez legjobban illeszkedő állapotfelméréseket, ellátási programokat, értékeli ezek beválását. - Felhasználja a mérési és értékelési eredményeket ellátási gyakorlatában, ezek ismeretében alakítja a beavatkozás további tartalmát. - Szaktudományos ismeretei, alkalmazott módszerei illeszkednek a gyermek, vagy gyermek csoportok specifikus ellátási igényeihez. Milyen a módszertani felkészültsége?

-

Hogyan jut el a gyermek vagy gyermekcsoportok állapotának teljes körű megismeréséhez, hogyan szinkronizálja ismereteit a szükséges beavatkozás tartalmával?

-

Hogyan értékeli az alkalmazott módszerek beválását? Hogyan használja fel a mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatában?

-

-

-

Alapos, átfogó, korszerű szaktudományos és szakterületi tudással rendelkezik. A szakterületnek és a tevékenységi helyzetnek megfelelő, változatos módszereket és eszközöket alkalmaz. Az alkalmazott szakterület specifikus módszerek a gyermek igényeihez igazítja állapotjavító céllal. A rendelkezésre álló állapotfelmérő és fejlesztő, terápiás eszközöket (a digitális eszközöket is) ismeri, kritikusan értékeli és megfelelően használja. A gyermek igényeinek és egy adott problémahelyzetnek megfelelő változatosegyéni, csoportos segítő beavatkozási formákat alkalmaz. A gyermek (ek) számára lehetővé teszi a számukra megfelelő viselkedési alternatívák kiválasztását, gyakorlását. A gyermek problémájának megfelelően tudatosan tervezi a vizsgálathoz/beavatkozáshoz illeszkedő stratégiákat, módszereket, eszközöket. A rendelkezésére álló eszközöket, ismeri, kritikusan értékeli és megfelelően használja. Beavatkozásának hatékonyságát és eredményességét rendszeresen méri, értékeli, és összegző tapasztalatait közzéteszi. Érdeklődéssel fordul a szaktudomány módszertani újdonságai felé, keresi a továbbképzés lehetőségeit.

36

Pedagógiai Program Munkaköri leírás Munkanapló Pedagógiai szakvélemény Egyéni Fejlettség mérő dokumentum Pedagógiai szakvélemény Egyéni Fejlettség mérő dokumentum

Munkanapló Pedagógiai szakvélemény


Hogyan, mennyire illeszkednek az általa alkalmazott módszerek a gyermek igényeihez?

-

-

Az adott problématerület állapotfelmérésében és fejlesztő, terápiás, konzultatív ellátásban a gyermek életkorának, állapotának, körülményeinek és a helyzetének megfelelő, változatos módszereket alkalmaz. A gyermeke számára lehetővé teszi a számukra megfelelő viselkedési alternatívák kiválasztását, gyakorlását és arra ösztönzi őket, hogy az adódó élethelyzetekben is próbálják ki azokat.

Pedagógiai Program Munkaköri leírás

2. Pedagógiai folyamatok tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz szükséges önreflexiók Elvárások: - Tervező munkája, tervezési dokumentumai, tervezési módszerei, nyomon követhetőek, megvalósíthatóak és reálisak. - A tervezés során érvényesíti az állapotfelmérés adatait, a gyermek tényleges igényeit, specifikumait. - Munkáját folyamatos önellenőrzéssel követi, szükség esetén korrigálja, képes az önreflexióra. Fejlesztési terv Milyen a pedagógiai - Többféle módszertani megoldásban gondolkodik. Pedagógiai tervező munkája: - Foglalkozásait a fejlesztési célnak megfelelően, logikusan építi fel. szakvélemény tervezési - Pedagógiai tervező munkájában képes differenciálni, az egyénre és a csoportra dokumentumok, szabott feladatokat kombinálni. tervezési módszerek, - Pedagógiai tervező dokumentumait gondosan vezeti, az éves és rövidebb nyomon időszakok tervei tükrözik az önellenőrzés és reflektivitás folyamatos jelenlétét. követhetőség, megvalósíthatóság, realitás? Egyéni Fejlettség A tervezés során mérő dokumentum hogyan érvényesíti az állapotfelmérés 37


A gyermek problémájának megfelelően tudatosan tervezi a vizsgálathoz/beavatkozáshoz illeszkedő stratégiákat, módszereket, eszközöket. - A gyermek szükségleteit folyamatosan követi, az előrehaladás tükrében elemzi és értékeli. - Szakképesítésétől függően a gyermek problémájához igazodó és a protokollok ajánlásait figyelembe vevő egyéni vagy csoportos állapot felmérési-, fejlesztési-, foglalkozási-, terápiás tervet készít. - Terveit az állapotfelmérő-, fejlesztő-, terápiás-, vagy tanácsadói folyamatban az előrehaladás és az eredményesség függvényében felülvizsgálja. - A fejlesztési folyamatokba beépíti az önellenőrzés alkalmait, ha szükséges, korrekciót hajt végre. - Tevékenységét, hatékonyságát, eredményességét önkritikával követi.

adatait, a gyermek tényleges igényeit, a szolgáltatás specifikumait?

Képes-e munkáját folyamatos önellenőrzéssel követni, szükség esetén korrigálni, önkritikával tekinteni? Hogyan viszonyul egymáshoz a tervezés és megvalósítás a gyógy-testnevelői tevékenységben?

-

-

Az órát a célnak megfelelően, logikusan építi fel. A tanulók tevékenységét, a tanulási folyamatot tartja szem előtt, saját tevékenységét reflektáltan követi. Tudatosan törekszik a tanulók motiválására, aktivizálására. Terveit az óra eredményessége függvényében felülvizsgálja. 3. A tanulás támogatása

Elvárások: - Támogatója és koordinálója a tanulási folyamatoknak. - Megteremti a tanuláshoz szükséges külső és belső feltételeket. - Erősíti a tanulók önbizalmát, nehézségeik leküzdéshez támogatást nyújt. Milyen módon - Szűrést végez a tanulási/teljesítmény problémák/ kiemelkedő képesség/teljesítmény támogatja és megfelelő időben történő felismerésére. koordinálja a - A tanulás támogatása érdekében a szülővel/ pedagógussal konzultációt folytat. tanulási - Épít a szükségleteire, céljaira, igyekszik felkelteni és fenntartani érdeklődését. folyamatokat? 38

Egyéni Fejlettség mérő dokumentum

Munkanapló Egyéni Fejlesztési dokumentum

Pedagógiai Program Munkaköri leírás Munkanapló Pedagógiai szakvélemény Egyéni Fejlettség


mérő dokumentum Miképpen teremti meg a tanuláshoz szükséges külső és belső feltételeket?

-

Támogató környezetet teremt ellátás helyszínén, figyelemmel fordul a gyermekek sajátos igényei felé. Megfelelő útmutatókat és eszközöket biztosít Bizonyos problématerületekre irányuló fejlesztés esetén segíti a tanulási stratégiák megtalálását, elsajátítását, gyakorlását. Figyelembe veszi a gyermek aktuális fizikai és érzelmi állapotát, szükség esetén változtat előzetes tervein.


Pedagógiai Program Milyen támogatást - Célja, hogy a gyermekek képesek legyenek a tanultak alkalmazására tanulási nyújt a gyermekek helyzetben, önbizalmuk erősödjön. tanulási - Pozitív visszajelzésekre épülő, bizalommal teli légkört alakít ki, ahol minden nehézségeinek gyermek hibázhat, mindenkinek lehetősége van a javításra. leküzdéséhez? - Épít a gyermek motivációira, igyekszik felkelteni és fenntartani az érdeklődését. Pedagógiai Program Hogyan motiválja a - Épít a tanulók szükségleteire, céljaira, igyekszik felkelteni és fenntartani tanulókat? Hogyan érdeklődésüket. kelti fel a tanulók - Támogatja tanulóit az állapotukhoz illeszkedő aktivitásra, amihez tanáccsal és érdeklődését, és javaslattal is hozzájárul. hogyan köti le, tartja fenn a tanulók figyelmét, érdeklődését? Milyen tanulási teret, - Pozitív visszajelzésekre épülő, bizalommal teli légkört alakít ki, ahol minden tanuló Pedagógiai Program tanulási környezetet hibázhat, mindenkinek lehetősége van a javításra. hoz létre a tanulási - A tanulást támogató környezetre törekszik a terem berendezésével, az eszközök folyamathoz? megválasztásával. 4. A gyermek igényeit és szükségleteit figyelembe vevő egyéni beavatkozás (gondozás, fejlesztés, terápia, tanácsadás, konzultáció) Elvárások: - Komplex ellátásra törekszik, a gyermek igényeit figyelembe véve tervezi meg munkáját. - A gyermek fejlődésének folyamatában más szakemberek bevonására, együttműködésére is számít. 39


- Munkáját folyamatosan kontrollálja, a gyermek szükségleteit mindvégig szem előtt tartja. Mennyire tudatos a - A gyermek személyiségének sajátosságait megfelelő módszerekkel, sokoldalúan gyermek komplex tárja fel. ellátásának - Különleges bánásmódot igénylő gyermek ellátásában probléma specifikus megszervezésében? módszertant alkalmaz. - A gyermek személyiségét nem statikusan, hanem fejlődésében szemléli.

Pedagógiai Program Munkaköri leírás Munkanapló Pedagógiai szakvélemény Egyéni Fejlettség mérő dokumentum

Felismeri a gyermek, tanulási vagy személyiségfejlődési nehézségeit, képes számukra segítséget nyújtani, vagy a megfelelő szakembertől segítséget kérni. A gyermek komplex ellátásának érdekében más szakemberek bevonására is törekszik, képes teamben dolgozni. Kezdeményező és nyitott a gyermek érdekben épülő kapcsolatok kialakítására


Egyéni beavatkozásra vonatkozó munkáját a gyermek megelégedettsége és az elfogadott állapot felmérési /beavatkozási protokollok alapján elemzi és értékeli. A gyermek teljes személyiségének fejlesztésére, autonómiájának kibontakoztatására törekszik. Különleges bánásmódot igénylő gyermek ellátásában probléma specifikus módszertant alkalmaz


-

A gyermek hibáit, tévesztéseit a tanulási folyamat részeként kezeli, az egyéni megértést elősegítő módon reagál rájuk.


-

Az általános pedagógiai célrendszert és az egyéni szükségletekhez igazodó

Fejlesztési terv

Képes-e, más szakmák képviselőivel való eredményes együttműködésre?

-

Hogyan valósítja meg az ellátás során szükséges kontrollt? Miként reflektál a gyermek autonómiatörekvései re, különleges szükségleteire? Miként kezeli a gyermek hibáit tévesztéseit, hogyan reagál rájuk? Hogyan kezeli az

-

-

-

40


általános pedagógiai célrendszert és az egyéni szükségletekhez igazodó fejlesztési célokat? Hogyan kezeli az egyéni szükségleteket, csoportos foglalkozás esetében?

-

fejlesztési célokat egységben kezeli. A gyermek állapotának ismeretében hosszabb távú fejlesztési terveket dolgoz ki, és ezeket hatékonyan meg is valósítja.

Pedagógiai szakvélemény

-

A gyermek egyéni szükségleteit csoportos foglalkozás esetén is figyelembe veszi, azokat megfelelő stratégiák alkalmazásával biztosítja.

Pedagógiai Program Munkaköri leírás Fejlesztési terv Pedagógiai szakvélemény

5. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység a gyógy-testnevelői tevékenységben Elvárások: - Törekszik a tanulók közösséggé szervezésére. - A csoportproblémákat hatékonyan kezeli. - Tevékenységében asszertív, a tanuló problémáira érzékeny, segítségnyújtó. Pedagógiai Program Milyen módszereket, - Támogatja a tanulói közösség kialakulását és működését. Munkaköri leírás eszközöket alkalmaz - Tudatosan törekszik a közösség belső világának megismerésére, szükség esetén a közösség belső pedagógiai méréseket végez. struktúrájának kialakulására és feltárására? Melyek azok a - A konfliktusok megelőzésére törekszik, például megbeszélések szervezésével, közös Munkaköri leírás Pedagógiai Program probléma-megoldási szabályok megfogalmazásával, következetes és kiszámítható értékeléssel. és konfliktuskezelési - A csoportjaiban felmerülő konfliktusokat felismeri, helyesen értelmezi, és stratégiák, amelyeket hatékonyan kezeli sikeresen alkalmaz? 41


6. Az állapotfelmérés és a beavatkozási tevékenységek rendszeres értékelése, elemzése és önreflexiók Elvárások: - Az értékelés, fejlesztés, tanácsadás, beavatkozás során a szabályok és elvárások szerint jár el. - Értékelése támogató, fejlesztő szándékú. - Visszajelzései támogatják a tanulók önértékelésének fejlődését Pedagógiai Program Mennyire ismeri a - Jól ismeri az adott szakterületre érvényes protokollokat. Az állapotfelmérés és Pedagógiai szakterületre beavatkozás során betartja jogosultsági határait. szakvélemény érvényes - Céljainak és a kliens állapotának megfelelően, a vizsgálati protokollok Munkaköri leírás protokollokat, képesfigyelembevételével választja meg az állapotfelmérő és beavatkozó eljárásokat, e önállóan saját kompetenciái és a gyermek szükségletei ismeretben alkalmazza azokat. állapotfelméréseket végezni? Mennyire sajátította - A gyermekkel fenntartott kapcsolatában szem előtt tartja, hogy a segítő kapcsolat a Pedagógiai Program Pedagógiai el és alkalmazza a direkt értékeléstől mentes hatásokon nyugszik. Értékelés szükségessége esetén szakvélemény minősítésmentes segítő értékelést alkalmaz, minősítő értékelést állapotfelmérés eredményének Munkaköri leírás visszajelzés közlése során végez. követelményeit? - Szakterületének megfelelő sztenderdizált és protokollok által támogatott állapotfelmérő eszközöket használ munkájában, szükség esetén egyszerű kérdőíves felmérő eszközöket készít. - Visszajelzései, értékelései világosak, egyértelműek, tárgyszerűek. Pedagógiai Program Munkájában - Pedagógiai, pszichológiai munkájában olyan munkaformák és módszerek Pedagógiai megjelenik-e a alkalmazására törekszik, amelyek elősegítik a gyermek önértékelési képességének szakvélemény klienst támogató, kialakulását, fejlesztését. Munkaköri leírás önértékelésre - Értékeléseivel, visszajelzéseivel támogatja, motiválja, bátorítja a gyermeket. bátorító magatartása? 7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás valamennyi speciális pedagógusi feladatot ellátó tevékenységben Elvárások: - Nyelvhasználata igényes. - Együttműködik és teamben dolgozik a szakszolgálati pedagógusokkal. 42


- Együttműködik más intézmények pedagógusaival és a pedagógiai szakszolgálati munkát segítő más szakemberekkel. - Részt vesz pedagógiai fejlesztésekben. - Önismerete reális, képes az önkritikára, az önfejlesztésre. - Azonosul az intézmény munkatervének céljaival, az intézmény pedagógiai hitvallásával. Pedagógiai Program Szakmai és nyelvi - Munkája során példamutatóan és pedagógiai céljainak megfelelően kommunikál. Munkaköri leírás szempontból igényes- A gyermekek számára is érthetően, a szakkifejezések túlzott használatát kerülve e a nyelvhasználata kommunikál. (a gyermekek életkorának megfelelő szókészlet, artikuláció, beszédsebesség stb.)? Pedagógiai Program Milyen a - A speciális feladatok ellátása során megfelelően hatékony és nyugodt Munkaköri leírás gyermekekkel és a kommunikációs teret, kedvező feltételeket alakít ki. szülőkkel a - Kommunikációját minden partnerrel a kölcsönösség és a konstruktivitás jellemzi. kommunikációja, - Kommunikációja magatartásával, elveivel , a intézményi közös célokkal kongruens. együttműködése? Pedagógiai Program Milyen módon - A kapcsolattartás és az együttműködés során használja az infokommunikációs SZMSZ működik együtt eszközöket és a különböző online csatornákat. pedagógusokkal és a - A gyerekek érdekében önállóan, tudatosan és kezdeményezően együttműködik más Munkaköri leírás speciális munkát pedagógusokkal, szülőkkel, szakmai partnerekkel, szervezetekkel. segítő más - A szakmai munkaközösség munkájában kezdeményezően és aktívan részt vállal. felnőttekkel a Együttműködik pedagógustársaival állapotfelmérésekben, tudásmegosztásban, pedagógiai pedagógiai innovációkban, intézményi programok megvalósításában. folyamatban? - A gyerekekkel és a szülőkkel való kommunikációja megfelelően támogatja az ellátás sikerességét. Pedagógiai Program Reális önismerettel - A megbeszéléseken, a vitákban, az értekezleteken rendszeresen kifejti szakmai Munkaköri leírás rendelkezik-e? álláspontját, a vitákban képes másokat meggyőzni, és ő maga is meggyőzhető. Jellemző-e rá a - Nyitott a gyermek, a szülő, az intézményvezető, a más pedagógusok visszajelzéseire, Egyéni Fejlettség mérő dokumentum kritikus szemlélet? felhasználja azokat szakmai fejlődése érdekében. 43


Hogyan fogadja a - Az intézményben felmerülő/kapott feladatait, önállóan, a szervezet működési visszajelzéseket? rendszerének megfelelő módon kezeli, intézi. Képes-e önkritikára? Képes-e önfejlesztésre? 8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért valamennyi speciális feladatot ellátó tevékenységben Elvárások: - Saját magára is érvényesíti a folyamatos értékelés, fejlesztés, fejlődés, továbblépés igényét. - Szakterületi kérdésekben tájékozott, követi a szakmában történteket. - Munkájában kezdeményező és felelősségteljes. - Munkájában pontos és megbízható. Pedagógiai Program Saját magára - Saját pedagógiai gyakorlatát folyamatosan elemzi és fejleszti. Munkaköri leírás vonatkozóan hogyan - Tudatosan fejleszti pedagógiai kommunikációját. érvényesíti a - Tisztában van szakmai felkészültségével, személyiségének sajátosságaival, és képes folyamatos értékelés, alkalmazkodni a szerepelvárásokhoz. fejlődés, továbblépés igényét? Pedagógiai Program Mennyire tájékozott - Rendszeresen tájékozódik a szakterületére vonatkozó és a szakterületéhez Munkaköri leírás pedagógiai - Kapcsolódó legújabb tudományos eredményekről, kihasználja a kérdésekben, hogyan továbbképzési lehetőségeket. követi a szakmában - Szakmai előrehaladása érdekében fejleszti elsődleges és kiegészítő történteket? kompetenciáit, ismereteit és készségeit, követi szakterületének változásait, és személyes fejlődésében ezek figyelembevételére törekszik. - Aktív résztvevője az online megvalósuló szakmai együttműködéseknek. - Élő szakmai kapcsolatrendszert alakít ki az intézményen kívül is. Pedagógiai Program Hogyan nyilvánul - Munkájában alkalmaz új módszereket, tudományos eredményeket. Munkaköri leírás meg - Részt vesz intézményi innovációban, pályázatokban, kutatásban. kezdeményezőképess ége, felelősségvállalása a 44


munkájában?

7.1.3. Az óvodapedagógus önértékelésének módszerei, eszközei 1. Dokumentumelemzés

Önértékelési módszerek Az előző pedagógusellenőrzés (tanfelügyelet) és az intézményi önértékelés adott pedagógusra vonatkozó értékelőlapjai

-

-

-

Az Óvodai nevelés országos alapprogramjára, az óvoda Pedagógiai Programjára épülő fél éves nevelési, negyed éves tematikus terv, a csoportprofil, a tevékenységi tervek

-

-

45

Vizsgálati szempontok Melyek az óvodapedagógus kiemelkedő, és melyek a fejleszthető területei? Az egyes területeken mely tartalmi szempontok vizsgálatához kapcsolódóan születtek a fenti eredmények? Milyen irányú / tendenciájú változás látható az egyes területeken az önértékelési eredményekben a korábbi tanfelügyeleti eredményekhez képest? Használja-e az intézmény Pedagógiai Programjában meghatározott tervezési módszereket? Milyen tartalmi egységeket tartalmaz a nevelési, tevékenységi terv? A tartalmi elemek hogyan biztosítják a nyomon követhetőséget? Mennyiben biztosítják a nevelési, és tevékenységi tervek a Pedagógiai


-

-

-

-

-

46

Programban meghatározott célok megvalósulását? Hogyan épít az óvodapedagógus a tervező munka során a gyermekek előzetes ismereteire? Mit tartalmaz az adott terv, és hogyan követhető a tevékenység tervezésben a párhuzamosan is végezhető differenciált tevékenységterv, a gyermeki kompetenciák fejlesztése? Tartalmazza-e a nevelési, tanulási, tevékenység, (projekt) terv a céloknak megfelelő tanulási eszközöket? (Kísérleti eszközök, ritmushangszerek stb.) Hogyan jelenik meg az egyéni fejlesztési ütemtervben a fejlesztésközpontúság? (A gyermek fejlődésére vonatkozó feljegyzések stb.) Milyen elemeket tartalmaz a csoportprofil, milyen a kapcsolata a nevelési tervvel? Azok hogyan kapcsolódnak az intézmény nevelési céljaihoz?


-

-

Tevékenység /foglalkozás tervezése:

-

-

-

-

47

Hogyan tervezi az óvodapedagógus a külső helyszínen a megfigyelő sétákat, foglalkozásokat? Hogyan korrigálja az óvodapedagógus szükség esetén az éves terveket? (Nevelési, tanulási tevékenység (projekt) tervek, egyéni fejlesztési? Milyen módszert használ az óvodapedagógus a párhuzamosan is végezhető differenciált tevékenységtervek/projekttervek (foglalkozás) tervezéséhez? Milyen elemeket tartalmaz a vázlat? A tevékenyég/projekt (foglalkozás) tervben szereplő tartalmi elemek megfelelnek-e az adott tevékenység módszertanához kapcsolódó korszerű szaktudományos ismereteknek? A tevékenyég/projekt (foglalkozás) feladatainak, célkitűzéseinek teljesülését hogyan segítik a tervezett módszerek, ismeretátadás, tanulásszervezési eljárások? A célkitűzés teljesülését hogyan segíti a tevékenyég/projekt (foglalkozás) tervezett felépítése? Milyen a tanulási,


-

-

Egyéb foglalkozások tervezése:

-

-

48

képességfejlesztési folyamat elősegítése szempontjából a tervezett tevékenység szervezése, módszerek, munkaformák? Megjelenik-e a tervezésben a közösségfejlesztés, személyiségfejlesztés? Milyen értékelési formák jelennek meg a tevékenyég/projekt (foglalkozás) tervezésében? A tartalmi elemek egymásra épülése hogyan segíti a nyomon követhetőséget? Milyen óvodai és óvodán kívüli foglalkozásokat tart az óvodapedagógus, ezekhez hogyan építi fel a tervet? (Néptánc, mozgásfejlesztés, megfigyelő séta, kirándulás, múzeumlátogatás, erdei óvoda, hagyományőrző ünnepség, sportnap, felzárkóztatás, tehetségfejlesztés stb.). Az óvodai csoport és az óvodán kívüli foglalkozástervek hogyan kapcsolódnak az intézmény pedagógiai programjához, éves munkatervéhez, célkitűzéseihez (intézményi és nevelési célokhoz, nevelési területhez, intézményi innovációhoz)?


-

-

-

Csoportnapló:

-

-

Gyermeki produktumok: 49

-

Az óvodai csoport és az óvodán kívüli tervezés tartalma mennyire áll összhangban az adott gyermekcsoport életkori sajátosságaival? A tevékenyég/projekt (foglalkozás) tervezésénél hogyan érvényesül a cél–téma – anyag - eszköz koherenciája, a főbb didaktikai feladatok, a fejlesztendő készségek és képességek, kapcsolódó tudástartalmak megjelölése? Hogyan követi a csoportnapló szerinti haladás a nevelési, tanulási /tevékenység/ terv (projektterv), tematikus terv, nevelés, tevékenyég/projekt (foglalkozás) éves tervezését? Hogyan követi a gyermekek produktumainak személyre szabott értékelése pl. félév vagy év végén, az értékekés szempontjai, az eljárás leírása. a pedagógiai program értékelési elveit? Mennyire fegyelmezett a napló adminisztrációja? (Naprakész naplóvezetés, bejegyzések, feljegyzések.) ? Hogyan követhető a gyermekek munkájából, produktumából (pl.


2. Tevékenység /foglalkozás az óvodapedagógus önértékelése

A tevékenység/projekt (foglalkozás) látogatás megfigyelési szempontjai:

-

-

-

-

-

-

50

rajz, festés, mintázás, kézimunka barkácsolás stb.) az adott tevékenységben való haladás? (Rendszeresség)? Hogyan felel meg az adott időszak szabad játék/nevelési/tanulási tartalma a kitűzött célnak? Mennyiben támogatták az elvégzett feladatok a cél elérését? Milyen mértékben érte el a tevékenység/projekt (foglalkozás) a kitűzött célt? Mennyiben támogatták az alkalmazott módszerek a cél elérését? A választott módszerek, tanulásszervezési eljárások mennyire illeszkedtek a tevékenység/projekt (foglalkozás) tartalmához, az elvégzett feladatokhoz? Milyen motivációs eszközöket alkalmazott az óvodapedagógus a szabad játék/ tevékenység/projekt (foglalkozás) során? Mennyiben feleltek meg a használt módszerek, tanulásszervezési eljárások az intézmény által előnyben részesített módszertannak? Milyen tanulásszervezési, képességfejlesztési formákat


-

-

-

-

-

-

51

használt az óvodapedagógus? A használt tanulásszervezési formák mennyire voltak hasznosak, eredményesek? Milyen mértékben sikerült a gyermekeket bevonni a szabad játék/tevékenység/projekt (foglalkozás) menetébe, aktivitásukat fokozni? Mennyire tükröződött a szokás szabályrend a tevékenységben/projektben (foglalkozáson) a gyermekek magatartásában? Hogyan határozta meg az óvodapedagógus a tevékenység/projekt (foglalkozás) célját, és hogyan sikerült azt a gyermekek számára vonzóvá tenni, tudatosítani? Hogyan hangolódtak rá a gyermekek a tevékenységre/projektre (foglalkozásra)? Milyen volt a tevékenység/projekt (foglalkozás) menetének logikája? Hogyan segítette az óvodapedagógus az önálló tapasztalatszerzést a szabad játékban és egyéb tevékenységben, tanulásban? Az óvodapedagógus mennyire vette


-

-

-

-

-

52

figyelembe az egyéni képességek közötti eltéréseket? Hogyan jelent meg a személyiségfejlesztés a szabad játékban/tevékenységben/projektben (foglalkozáson)? Milyen eszközök segítették ezt? Hogyan jelent meg a kiemelt figyelmet igénylő gyermekekkel való foglalkozás a szabad játékban/tevékenységben/projektben (foglalkozáson)? Hogyan értékelte az óvodapedagógus (szóban) a gyermeki produktumokat? Hogyan értékelte az óvodapedagógus a gyermekeket? Hogyan történt a gyermekek önértékelése? Mennyire volt indokolt az adott időszak szóbeli értékelése, milyen módon történt? Az óvodapedagógus vezető, irányító, segítő szerepe mennyire volt indokolt az egyes folyamatokban? Mennyire volt reflektív az óvodapedagógus? Milyen volt a pozitív és a negatív visszajelzések aránya? Milyen volt az óvodapedagógus


stílusa? Mennyire volt érthető az óvodapedagógus kommunikációja? - Milyen az óvodapedagógus kérdező kultúrája? - Milyen volt az óvodapedagógus időgazdálkodása? Az óvodapedagógus-interjú javasolt kérdéseit az óvodapedagógus munkájának önértékeléséhez az Önértékelési Kézikönyv tartalmazza. (35. oldal) A vezetői interjú javasolt kérdéseit a pedagógus munkájának önértékeléséhez az Önértékelési Kézikönyv tartalmazza. (36. oldal) Az óvodapedagógus önértékelő kérdőívét az Önértékelési Kézikönyv 1. számú melléklete tartalmazza (87.o) Az óvodapedagógus önértékelő kérdőívét az Önértékelési Kézikönyv 2. számú melléklete tartalmazza (89.o) Az óvodapedagógus önértékelő kérdőívét az Önértékelési Kézikönyv 3. számú melléklete tartalmazza (91.o) -

3. Interjúk: - óvodapedagógussal - intézményvezetővel/vezetővel

Az óvodapedagógus-interjú javasolt kérdései az óvodapedagógus munkájának önértékeléséhez: A vezetői interjú javasolt kérdései a pedagógus munkájának önértékeléséhez:

4. Kérdőíves felmérés

Óvodapedagógus önértékelő kérdőíve Az óvodapedagógus önértékelésében alkalmazott Szülői kérdőív Az óvodapedagógusok önértékelésében alkalmazott munkatársi kérdőív

53


7.1.4. Az óvodapedagógus önértékelésének folyamata A pedagógusok önértékelése az éves önértékelési terv szerint történik, az önértékeléshez az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai rendszer nyújt támogatást. Az önértékelés folyamata: 1. Az éves önértékelési tervben kijelölt értékelő kollégák egyeztetik a részleteket az érintett pedagógussal, közösen meghatározzák az önértékelésbe bevonandó további partnerek körét (vezetők, szülők, kollégák). 2. A tájékoztatással megbízott kolléga informálja, és igény szerint felkészíti az 1. pontban meghatározott partnereket és az érintett pedagógust. 3. A kérdőíves felmérések lebonyolításával megbízott kolléga továbbítja a felmérésben résztvevőknek az online kérdőív elérhetőségét, és elindítja a felmérést. Az informatikai rendszer a résztvevők számára az éves önértékelési tervben megadott időintervallumban elérhetővé teszi az online kérdőív kitöltő felületet, majd a felmérés zárásaként összesíti az adott válaszokat. Szükség esetén a kérdőíves felmérés kiegészíthető papíralapú felméréssel, de ebben az esetben az adott válaszok gyakoriságát rögzíteni kell az informatikai rendszerben (amely azt elérhetővé teszi később a tanfelügyelő szakértők számára). 4. Az ezzel megbízott értékelő kolléga megvizsgálja a pedagógusra vonatkozó előző tanfelügyeleti ellenőrzés és az önértékelés eredményeit, az azokhoz kapcsolódó önfejlesztési terveket, a pedagógiai munka dokumentumait, majd rögzíti a dokumentumelemzés eredményét, vagyis dokumentumonként az előre adott szempontok mentén az informatikai rendszerben rögzíti a tapasztalatokat. 5. Az erre kijelölt felelősök a javasolt interjúkérdések és a dokumentumelemzés eredménye alapján interjúterveket készítenek, és lefolytatják az interjúkat, majd az interjúkérdéseket és a válaszok kivonatát rögzítik az informatikai felületen. 6. A két foglalkozást érintő látogatás és az azt követő megbeszélés tapasztalatait a megadott szempontok alapján a foglalkozást látogató kollégák rögzítik az informatikai felületen. 7. Az önértékelő pedagógus az értékelésben részt vevő kollégák által rögzített tapasztalatok alapján minden elvárás esetében az „Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez” című útmutató szerinti 0–3 skálán értékeli az elvárás teljesülését – megjelölve az értékelés forrásául szolgáló, az informatikai rendszerben korábban rögzített tapasztalatokat –, illetve kompetenciánként meghatározza a kiemelkedő és a fejleszthető területeket (amennyiben van ilyen). Ha egy elvárás a rendelkezésre álló tapasztalatok alapján nem értékelhető, akkor ott az „n. é.”, nem értelmezhető megjelöléssel kell jelezni. Az önértékelés eredményét az informatikai rendszer elérhetővé teszi az értékelt pedagóguson kívül, az intézményvezető, valamint külső ellenőrzés esetén az Oktatási Hivatal és a külső szakértők, szaktanácsadók számára is. 8. A pedagógus a vezető segítségével az önértékelés eredményére épülő két évre szóló Önfejlesztési tervet készít, amelyet feltölt az informatikai rendszerbe. Az önfejlesztési tervet értékelési területenként, az eredeti intézményi elvárásokat és az értékelést tartalmazó táblázatba kell feltölteni.

54


7.2.

Vezető

7.2.1. A vezető önértékelésének területei A vezetői munka önértékelési szempontjainak meghatározó elvei: -

A vezetői munka önértékelési kritériumai legyenek jellemzőek a vezetői funkciókra.

-

A vezetői önértékelésnek a vezetőtől függő működési elemek értékelésére kell szorítkoznia.

-

A vezető önértékelésébe be kell vonni az alkalmazottakat.

-

Az értékelő személynek a visszacsatolás során a fejlesztés/fejlődés támogatását kell előtérbe helyeznie.

Önértékelési szempont

Belső elvárás


1. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása Elvárások: - A vezetőnek biztosítania kell, hogy a tanulás és a tanítás a gyermeki teljesítmény javulásához vezessen. - A vezetőnek meg kell teremtenie a visszajelzés és az értékelés kultúráját, a fejlődés elősegítése érdekében. - A vezetőnek biztosítani kell, hogy az féléves, negyedéves nevelési-tanulási ütemtervben feltüntetett tevékenységek kielégítsék az intézmény minden egyes gyermekének igényét. - A vezető munkájában törekszik egy befogadó tanulási környezet kialakítására. Pedagógiai Program Milyen módon - Részt vesz az intézmény Pedagógiai Programjában megjelenő nevelésiV. fejezet 18 – 21. oldal biztosítja, hogy a oktatási alapelvek, célok és feladatok meghatározásában. 25-68. oldal tanulás a gyermeki - A jogszabályi lehetőségeken belül a Munkatervet és éves Esemény és 6.1; 6.2 fejezet fejlődés eredmények Program tervet az intézmény sajátosságaihoz igazítja. 22 – 24. oldal javulását - A játékba integrált tanulást egységes, tervezett pedagógiai folyamatként eredményezze? kezeli. - Együttműködik munkatársaival, és példát mutat annak érdekében, hogy az intézmény elérje a tanulási eredményekre vonatkozó céljait. 55


Hogyan biztosítja a mérési, értékelési eredmények beépítését a nevelési- és a játékos tanulási folyamatba?

-

-

Hogyan biztosítja a fejlesztő célú értékelést, visszajelzést az intézmény napi gyakorlatában?

-

Hogyan gondoskodik arról, hogy a helyi éves nevelési terv, a tevékenységi terv, az alkalmazott módszerek a gyermeki igényeknek megfeleljenek, és hozzájáruljanak a továbbhaladáshoz? Hogyan működik a differenciálás az

-

-

-

-

Az intézményi kulcsfolyamatok irányítása során elsősorban a gyermeki fejlődés eredmények javítására helyezi a hangsúlyt. A gyermeki kulcskompetenciák fejlesztésére összpontosító nevelő–oktató munkát vár el. Az intézményi működést befolyásoló összegyűjtött, értelmezett mérési adatokat, eredményeket felhasználja az óvodai dokumentumok elkészítésében, az intézmény jelenlegi és jövőbeli helyzetének megítélésében, különösen a nevelési és oktatási folyamat szervezésében és irányításában. A kollégákkal megosztja a gyerekek fejlődési eredményességről szóló információkat, a központi mérési eredményeket elemzi, és levonja a szükséges szakmai tanulságokat, a tapasztalatokat felhasználja a gyermekek fejlesztése érdekében. Irányításával az intézményben kialakítják a gyermekek értékelésének közös alapelveit és követelményeit, melyekben hangsúlyosan megjelenik a fejlesztő jelleg. Irányításával az intézményben a fejlesztő célú visszajelzés beépül a pedagógiai kultúrába és a vezető saját értékelési gyakorlatában is. Irányítja a féléves nevelési terv és az éves tervezés egyéb dokumentumainak a kidolgozását annak érdekében, hogy azok lehetővé tegyék a helyi pedagógiai program követelményeinek teljesítését valamennyi gyermek számára. Nyilvánossá teszi az eredményes, hatékony nevelési-oktatási módszereket és eljárásokat, kollégáit biztatja azok játékos tanulási folyamatba való bevezetésére.

Kérdőívek Interjúk Egyéni fejlődést nyomon követő dokumentum Pedagógiai Program 10.4.76. oldal

Pedagógiai Program 13-15. oldal Vezetői pályázat Éves önértékelés Kérdőívek Interjúk Csoportnapló Munkaközösségek munkatervei Értekezletek jegyzőkönyvei

Irányítja a differenciálást, az egyéni bánásmódot segítő nevelést, és azokat Pedagógiai Program az eljárásokat, melyek hatékonnyá teszik a gyermekek egyéni fejlesztését. 11.1.-11.7, 12.1, 12.1.2, 56


intézményben és saját nevelési gyakorlatában?

-

Gondoskodik róla, hogy a különleges bánásmódot igénylő gyermekek speciális támogatást kapjanak. Figyelemmel kíséri a kötelező óvodai nevelésből távolmaradás kockázatának kitett gyermekeket, és mindent megtesz, annak érdekében, hogy a távolmaradásokat megelőzze. 2. A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása

12.4.3-12.4.5.1 Felvételi és mulasztási napló

Elvárások: - A vezetőnek tudnia kell közös értékeken alapuló jövőképet képviselnie az óvodával kapcsolatban, amelynek célja az aktuális gyakorlat és a gyermeki eredmények javítása. - A vezető mindennapi tevékenysége olyan stratégiát követ, amely az intézményi célok eléréséhez mindenki számára megvalósítható lépéseket kínál. - A vezető az intézmény céljainak eléréséhez stratégiai lépéseket tesz, a változás kihívásokkal teli folyamatát megérti, és arra konstruktívan reagál. - A vezető változásokra nyitott környezetet teremt, és konstruktív kapcsolatot létesít a változásban érintett szereplőkkel. - - A vezető megosztja feladatait munkatársaival, és innovatív munkáját a saját és mások képességeibe vetett bizalomra alapozza. Pedagógiai Program 2.1Hogyan vesz részt az - A jövőkép megfogalmazása során figyelembe veszi az intézmény külső és 5.7 intézmény jövőképének belső környezetének sajátosságait, a folyamatban lévő és várható Munkaterv kialakításában? változásokat. Vezetői pályázat - Szervezi és irányítja az intézmény jövőképének, értékrendjének, pedagógiai és nevelési elveinek megismerését és a nevelési-oktatási folyamatokba való épülését. - Az intézményi jövőkép, és a pedagógiai program alapelvei, célrendszere a vezetői pályázatában megfogalmazott jövőképpel fejlesztő összhangban vannak. Hogyan képes reagálni az - Figyelemmel kíséri az aktuális külső és belső változásokat, konstruktívan Pedagógiai Program 6.16.2 intézményt érő reagál rájuk, ismeri a változtatások szükségességének okait. Munkaterv kihívásokra, - A változtatást, annak szükségességét és folyamatát, valamint a változásokra? kockázatokat és azok elkerülési módját megosztja kollégáival, a felmerülő Nevelési év értékelése kérdésekre választ ad. - Képes a változtatás folyamatát hatékonyan megtervezni, értékelni és 57


Hogyan azonosítja azokat a területeket, amelyek stratégiai és operatív szempontból fejlesztésre szorulnak?

-

Milyen lépéseket tesz az intézmény stratégiai céljainak elérése érdekében?

-

-

Hogyan teremt a környezete felé és a változásokra nyitott szervezetet?

-

-

végrehajtani. Folyamatosan nyomon követi a célok megvalósulását. Rendszeresen meghatározza az intézmény erősségeit és gyengeségeit (a fejlesztési területeket), ehhez felhasználja a belső és a külső intézményértékelés eredményét. Irányítja az intézmény hosszú és rövid távú terveinek lebontását és összehangolását, biztosítja azok megvalósítását, értékelését, továbbfejlesztését. A stratégiai célok eléréséhez szükséges feladat meghatározások pontosak, érthetőek, a feladatok végrehajthatók. A feladatok tervezése során a nevelőtestület bevonásával a célok elérését értékeli, és a szükséges lépéseket meghatározza, célokat vagy feladatokat módosít. Folyamatosan informálja kollégáit és az intézmény partnereit a megjelenő változásokról, lehetőséget biztosít számukra az önálló információszerzésre (konferenciák, előadások, egyéb források, konzultációs lehetőségek biztosítása). A vezetés engedi, és szívesen befogadja, a nevelés és játékos tanulás eredményesebbé tételére irányuló kezdeményezéseket, innovációkat, fejlesztéseket. 3. Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása

Pedagógiai Program 13,14,15 fejezetek Munkaterv 26. pont Nevelési év értékelése Kérdőívek Interjúk Vezetői pályázat Munkaterv Nevelési év értékelése Jegyzőkönyvek

Pedagógiai Program 15. fejezet Munkaterv 7,8,9,10,11,12,13,14,15, 16,17,18,19,20, 21,22, 23. pontok Jegyzőkönyvek

Elvárások: - A vezető kritikusan reflektál a saját személyiségére, viselkedésére, cselekedeteire, és (ha szükséges) felülvizsgálja saját döntéseit (önreflexió és önértékelés). - A vezető folyamatosan fejleszti az interperszonális erősségeit, és igyekszik legyőzni a gyengeségeit (interperszonális fejlődés). - A vezető folyamatosan naprakész szakmai ismeretei terén ahhoz, hogy az intézmény jövőképét megalkossák, céljait meghatározzák és elérjék (szakmai stratégiai és operatív vezetői fejlesztés). - A vezető felismeri a neveléshez és az oktatáshoz kötődő erkölcsi és etikai körülményeket, betartja a szakma etikai szabályait, és 58


-

elfogadja a vezetéssel járó felelősséget (etikai és erkölcsi fejlődés). A vezető hatékonyan kommunikál, valamint mélyen elkötelezett a gyermekek nevelése, tanítása/oktatása, az óvodapedagógusok és önmaga képzése és fejlesztése iránt (hatékony kommunikáció és elköteleződés).

Hogyan azonosítja erősségeit, vezetői munkájának fejlesztendő területeit, milyen az önreflexiója?

-

Hogyan fejleszti saját vezetői tevékenységét, hatékonyságát?

-

Milyen mértékű elkötelezettséget mutat önmaga képzése és fejlesztése iránt?

-

Időarányosan hogyan teljesülnek a vezetői programjában leírt célok, feladatok? Mi indokolja az esetleges változásokat, átütemezéseket?

-

-

-

Ismeri a szakmai önértékelés modelljeit és eszközeit, felhasználja az eredményeit. Vezetői munkájával kapcsolatban számít a kollégák véleményére. Tudatos saját vezetési stílusának érvényesítésében, ismeri erősségeit és korlátait. Önértékelése reális, erősségeivel jól él, hibáit elismeri, a tanulási folyamat részeként értékeli. Az önreflexió során felülvizsgálja, elemzi egy-egy tevékenységét, döntését, intézkedését, módszerét, azok eredményeit, következményeit, szükség esetén változtat. Vezetői hatékonyságát önreflexiója, a külső értékelések, saját és mások tapasztalatai alapján folyamatosan fejleszti. Az óvodapedagógus szakma és az óvodavezetés területein keresi az új szakmai információkat, és elsajátítja azokat. Folyamatosan fejleszti vezetői felkészültségét, vezetői képességeit. Hiteles és etikus magatartást tanúsít. (Kommunikációja, magatartása a pedagógus etika normáinak megfelel) A vezetői programjában leírtakat folyamatosan figyelembe veszi a célok kitűzésében, a tervezésben, a végrehajtásban. Ha a körülmények változása indokolja a vezetői pályázat tartalmának felülvizsgálatát, ezt világossá teszi a nevelőtestület és valamennyi érintett számára. 4. Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása

Elvárások: 59

Pedagógiai Program 101. oldal Vezetői önértékelés Jegyzőkönyvek

Pedagógiai Program 102.o. Munkaterv 3. oldal Vezetői önértékelés Pedagógiai Program 21. oldal Munkaterv 3. oldal Pedagógiai Program 20. oldal Vezetői önértékelés Vezetői Pályázat Vezetői önértékelés Munkaterv Jegyzőkönyvek


A vezető inspirálja, motiválja és ösztönzi a kollégáit és a gyermekeket, valamint támogatja őket abban, hogy pozitívan álljanak a köznevelésben megjelenő kihívások elé (inspiráló vezetés). - A vezető megosztja a vezetést munkatársaival; a fejlesztést a saját és mások képességeibe vetett bizalomra alapozza. - A vezető a közös/megosztott vezetés különböző formáira építve hatékony csapatmunkát teremt, koordinál, és ebben részt is vesz (csapatépítés és megosztott vezetés). - A vezető biztosítja, hogy a munkatársak, az intézmény és más érintettek az igényeiknek és a velük szemben támasztott követelményeknek megfelelő szakmai továbbképzésben részesüljenek (szakmai továbbképzés). - A vezetőnek feladata, hogy az óvodapedagógusokat a szakirodalom kritikus olvasására ösztönözze a nevelési, tanítási gyakorlatuk fejlesztésének érdekében - A vezető döntéseket hoz, problémákat old meg, konfliktushelyzeteket kezel - mások szempontjait és a különböző társadalmi és kulturális sokféleségből adódó nézőpontokat figyelembe véve (kommunikáció és közös döntéshozatal). - - A vezető elfogadó, pozitív környezetet, a tudásmegosztásra, valamint a közös célok elérésére nyitott, támogató kultúrát alakít ki, betartva az erkölcsi és etikai normákat mások vezetése közben (intézményi légkör és erkölcsi szempontok) Hogyan osztja meg a A munkatársak felelősségét, jogkörét és hatáskörét egyértelműen SZMSZ 12. oldal (Az igazgató felelőssége vezetési feladatokat a meghatározza, felhatalmazást ad. vezetőtársaival, A vezetési feladatok egy részét delegálja vezetőtársai munkakörébe, és feladatai) kollégáival? majd a továbbiakban a leadott döntési- és hatásköri jogokat ő maga is SZMSZ 15-16. oldal (Vezetői feladat betartja, betartatja. megosztás) Munkaterv 3. oldal (A vezetői feladatmegosztás) Vezetői Pályázat Pedagógiai program Hogyan vesz részt Irányítja és aktív szerepet játszik a belső intézményi ellenőrzési- SZMSZ 12. oldal személyesen a humán értékelési rendszer kialakításában (az országos önértékelési rendszer (Az igazgató felelőssége és feladatai) erőforrás ellenőrzésében intézményi adaptálásában) és működtetésében; és Részt vállal az óvodapedagógusok tevékenységének látogatásában, SZMSZ 14. oldal (Az intézményegység értékelésében? megbeszélésében. Az óvodapedagógusok értékelésében a vezetés a fejlesztő szemléletet vezetők és tagóvoda -

60


vezetők és bölcsődevezető) SZMSZ 23. oldal (Az intézmény belső ellenőrzése) Munkaterv 12. oldal (Belső ellenőrzés rendszere) Pedagógiai Program 95. oldal (Intézményünk ellenőrzési rendszere) Pedagógiai Program 100. oldal (Kire és mire és terjed ki az intézményértékelésünk) Vezetői Pályázat Munkaköri leírás Vezetői Pályázat Támogatja munkatársait terveik és feladataik teljesítésében. Pedagógiai Program Ösztönzi a nevelőtestület tagjait önmaguk fejlesztésére. Alkalmat ad az óvodapedagógusoknak személyes szakmai céljaik 100. oldal (Kire és mire és terjed ki megvalósítására, a feladatok delegálásánál az egyének erősségeire épít. az intézményértékelésünk) Munkaköri leírás Aktívan működteti a munkaközösségeket, szakmacsoportokat, részt vesz SZMSZ 12. oldal (Az igazgató felelőssége a team munkában. Kezdeményezi, szervezi és ösztönzi az intézményen belüli és feladatai) SZMSZ 14. oldal együttműködéseket. érvényesíti, az egyének erősségeire fókuszál.

Hogyan inspirálja, motiválja és bátorítja az intézményvezető a munkatársakat?

-

Hogyan tud kialakítani együttműködést, hatékony csapatmunkát a kollégák között?

-

61


-

Milyen módon biztosítja és támogatja az érintettek, a nevelőtestület, az intézmény igényei, elvárásai alapján kollégái szakmai fejlődését?

-

.

A megosztott vezetés céljából vezetői tanácsadó csoportot működtet (Az intézményegység (például munkaközösség-vezetők, önértékelési csoportvezetők, egyéb vezetők és tagóvoda vezetők és középvezetők, szülői képviselők stb. bevonásával) bölcsődevezető) SZMSZ 26. oldal (Az intézményi közösségek, jogaik és kapcsolattartásuk) SZMSZ 34. oldal (Nevelőtestület, munkaközösségek és szakmai csoportok) Munkaterv 11. oldal (Szakmai munkaközösségek) Pedagógiai Program 100. oldal (Kire és mire és terjed ki az intézményértékelésünk) Rendszeresen felméri, milyen szakmai, módszertani tudásra van SZMSZ 12. oldal (Az igazgató felelőssége szüksége az intézménynek. A továbbképzési programot, beiskolázási tervet úgy állítja össze, hogy az és feladatai) megfeleljen az intézmény szakmai céljainak, valamint a munkatársak SZMSZ 35. oldal (A nevelőtestület szakmai karriertervének. munkaközösségei és Szorgalmazza a belső tudásmegosztás különböző formáit szakmai csoportjai) Munkaterv 10. oldal (Továbbképzések) Pedagógiai Program 62


Hogyan gazdálkodik a rendelkezésére álló humánerőforrással, hogyan kezeli a szükséges változásokat (bővítés, leépítés, átszervezés)? Hogyan vonja be a vezető az intézményi döntéshozatali folyamatba a pedagógusokat?

-

-

-

100. oldal (Kire és mire és terjed ki az intézményértékelésünk) Munkaköri leírás Továbbképzési Program Munkaközösségek Munkatervei Intézményi Önértékelés Humánerőforrás változások esetén a gyermekek érdekeit figyelembe Munkaterv 6. oldal (Személyi feltételek véve az optimális stratégiai megoldást keresi. Változások alkalmával (bővítés, leépítés, átszervezés) személyesen vesz alakulása) Pedagógiai Program 100. részt az intézményi folyamatok, változások alakításában, irányításában. oldal Vezetői pályázat Az intézményi folyamatok megvalósítása során megjelenő döntésekbe, döntések előkészítésébe bevonja az intézmény munkatársait és partnereit. A döntésekhez szükséges információkat megosztja az érintettekkel. Mások szempontjait, eltérő nézeteit és érdekeit figyelembe véve hoz döntéseket, old meg problémákat és konfliktusokat.

63

SZMSZ 14. oldal (Az intézményegység vezetők és tagóvoda vezetők és bölcsődevezető) SZMSZ 26. oldal (Az intézményi közösségek, jogaik és kapcsolattartásuk) Munkaterv 5. oldal (Az információáramlás szintje) Vezetői pályázat


Mit tesz a nyugodt munkavégzésre alkalmas, pozitív klíma és támogató kultúra megteremtése érdekében?

-

-

Személyes kapcsolatot tart az intézmény teljes munkatársi körével, odafigyel problémáikra, és választ ad kérdéseikre. Kellő tapintattal, szakszerűen oldja meg a konfliktushelyzeteket. Olyan tanulási környezetet alakít ki, ahol az intézmény szervezeti és tanulási kultúráját, a tanulási folyamatot támogató rend jellemzi (például mindenki által ismert és betartott szabályok betartatása). Támogatja, ösztönzi az innovációt és a kreatív gondolkodást, az újszerű ötleteket. 5. Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása

Pedagógiai Program 100. oldal Jegyzőkönyvek Vezetői pályázat Pedagógiai Program 100. oldal Munkaköri leírás Munkaterv Kérdőívek, Interjúk Munkaközösségek Munkatervei

Elvárások: - A vezető elemzi és hatékonyan, a jogszabályi követelményeknek megfelelve kezeli az intézményi erőforrásokat, beleértve a humán, pénzügyi, technológiai, fizikai stb. erőforrásokat. - A vezetőnek fontos az intézmény arculata, és arra törekszik, hogy az intézményről pozitív képet alakítson ki. - A vezető hatékony idő- és erőforrás-menedzsmentet biztosít. - A vezető a rendszer irányelveit betartva irányítja, és átláthatóan menedzseli a munkafolyamatokat. - A vezető a belső és a külső partnereket bevonó kommunikációt alkalmaz. - Folyamatosan figyelemmel kíséri az intézmény működését befolyásoló jogi SZMSZ: I/1/2, II/4/, Hogyan történik a II/5/2-3, II/6/2 jogszabályok figyelemmel szabályozók változásait. Házirend kísérése? (Közoktatási törvény, rendeletek) 7. pont Pedagógiai Program 3. 98. 104. 110. oldal (jogszerűség) SZMSZ II/5/3, II/6/2 Az óvodapedagógusokat az őket érintő, a munkájukhoz szükséges Munkaköri leírás jogszabály-változásokról folyamatosan tájékoztatja. 64


Hogyan tesz eleget az intézményvezető a tájékoztatási kötelezettségének?

Hogyan történik az intézményi erőforrások elemzése, kezelése (emberek, tárgyak és eszközök, fizikai környezet)?

Hogyan biztosítja az intézményvezető az intézményi működés nyilvánosságát, az intézmény pozitív arculatának kialakítását?

-

Az érintettek tájékoztatására többféle kommunikációs eszközt, csatornát (verbális, nyomtatott, elektronikus, közösségi média stb.) működtet.

-

A megbeszélések, értekezletek vezetése hatékony, szakszerű kommunikáción alapul.

-

Hatékony idő- és emberi erőforrás felhasználást valósít meg (egyenletes terhelés, túlterhelés elkerülés, stb.).

-

Hatáskörének megfelelően megtörténik az intézmény, mint létesítmény, és a használt eszközök biztonságos működtetésének megszervezése (például udvar, kert, játszókert, sportlétesítmények eszközei, fejlesztő eszközök) Az intézményi dokumentumokat a jogszabályoknak megfelelően hozza nyilvánosságra.

-

-

A pozitív kép kialakítása és a folyamatos kapcsolattartás érdekében kommunikációs eszközöket, csatornákat működtet.

65

SZMSZ: I/3/2, V/13, VII/18. rész Házirend 17. pont Munkaterv 22-23. pont SZMSZ II/ 6/5 Pedagógiai Program 101.oldal Értekezletek jegyzőkönyve SZMSZ II/5/3, II/6/2 Munkaterv 1. pont Pedagógiai Program 20. 98. 107. oldal

SZMSZ: II/5/2, 5/3, 6/2 VIII., X. Munkaterv 5. 19. pont PP: 27-28. oldal Házirend 7. pont SZMSZ: I.3/2, II/5/2-3 II/6/2 és III/8/2 Pedagógiai Program 109 -110. oldal Munkaterv 23. pont Pedagógiai Program 24 -25. oldal Munkaköri leírás Vezetői pályázat


Hogyan biztosítja az intézményi folyamatok, döntések átláthatóságát?

Milyen, a célok elérését támogató kapcsolatrendszert alakított ki az intézményvezető?

-

Szabályozással biztosítja a folyamatok nyomon követhetőségét, ellenőrizhetőségét.

-

Elvárja a szabályos, korrekt dokumentációt.

-

Személyesen közreműködik az intézmény partneri körének azonosításában, valamint a partnerek igényeinek és elégedettségének megismerésében.

-

Személyesen részt vesz a partnerek képviselőivel és a partnereket képviselő szervezetekkel (például SZMK, óvodaszék) történő kapcsolattartásban.

-

Az intézmény vezetése hatáskörének megfelelően hatékonyan együttműködik a fenntartóval az emberi, pénzügyi és tárgyi erőforrások biztosítása érdekében.

66

SZMSZ: II/5/2-3, II/6/2, IV, X., Munkaterv 24. pont Pedagógiai Program 96 -101.oldal 101-106. oldal Munkaterv 37. oldal 5. számú melléklet Pedagógiai Program 99. oldal Pedagógiai program106109. oldal Kérdőívek Interjúk Pedagógiai Program 91 -96. oldal SZMSZ: II/5/3, II/6/2V/13-14 SZMSZ: II/5/3, V/14 Pedagógiai Program 95. oldal Munkaterv 5. 23. pont


7.2.2. A vezető önértékelésének módszerei, eszközei Önértékelési módszerek 1. Dokumentumelemzés

-

Vizsgálati szempontok

Az előző vezetői ellenőrzés (tan-felügyelet, szaktanácsadó) és az intézményi önértékelés adott vezetőre vonatkozó értékelőlapjai.

-

-

-

Vezetői pályázat/program

-

-

-

67

Melyek a vezető kiemelkedő és melyek a fejleszthető területei? Az egyes területeken mely tartalmi szempontok vizsgálatához kapcsolódóan születtek a fenti eredmények? Milyen irányú változás / tendencia látható az önértékelési eredményekben a korábbi tanfelügyeleti eredményekhez képest az egyes területeken? Mi a vezető által megfogalmazott jövőkép? Ez hogyan függ össze a köznevelési rendszer előtt álló feladatokkal? Milyen célokat fogalmaz meg a vezető? Ezek milyen kapcsolatban vannak a köznevelési rendszer előtt álló feladatokkal? A vezető a stratégiai vezetői célokat hogyan bontotta le operatív célokra? A vezetői programalkotásban hogyan kapcsolódik a hagyományőrzéshez az innovatív gondolkodás, tervezés? Hogyan tervezi a vezető a


-

-

-

-

-

-

-

Pedagógiai Program

-

-

-

68

pedagógusokkal való együttműködést? Hogyan, milyen témákban történik meg a vezető erősségeinek, kiemelkedő területeinek a meghatározása? Hogyan tervezi a vezető a vezetői programban vezetői fejlődése lehetőségeit? Hogyan jelenik meg a vezetői programban a nevelés, tanulás eredményességének biztosítása. Hogyan jelenik meg a vezetői programban a gyermekek óvodán kívüli foglalkoztatása? Milyen szerepet kap a vezetői programban a fejlesztő célú értékelés, a reflektivitás? Hogyan jelenik meg a vezetői programban a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelése, oktatása? A pedagógiai program célrendszeréből mely alapelvek, célok, feladatok irányulnak a vezetői munkára? A pedagógiai program alapelvei, céljai, feladatai hogyan támogatják a fejlesztő szemlélet érvényesülését? A pedagógiai program alapelvei, céljai, feladatai hogyan támogatják az egyéni bánásmód érvényesülését?


A pedagógiai program alapelvei, céljai, feladatai hogyan támogatják a gyermeki eredmények javulását, fejlesztését? - Mi történik azokkal a területekkel, amelyek stratégiai vagy operatív szempontból fejlesztésre szorulnak? - Hogyan épül egymásra a beszámoló és a munkaterv? - Milyen, a célok elérését támogató együttműködési formák jelennek meg az operatív tervezésben? - Hogyan osztja meg a vezető a vezetési feladatokat? - A szabályozás hogyan támogatja az intézményen belüli együttműködéseket? - Hogyan történik a döntéshozatal, a pedagógusok, a partnerek bevonása a folyamatba? - Milyen, a célok elérését támogató kapcsolatrendszert rögzít az SZMSZ? A vezetővel készített interjú javasolt kérdéseit az Önértékelési Kézikönyv tartalmazza. (55. oldal) A vezető munkájáról a munkáltatójával készített interjú javasolt kérdéseit az Önértékelési Kézikönyv tartalmazza. (56. oldal) A vezetőtársakkal készített interjú javasolt -

2. Interjúk:

-

Egymást követő két tanév munkaterve és az éves beszámolók

-

SZMSZ

-

Vezetővel

-

Fenntartóval

-

Vezetőtársakkal 69


3.Kérdőíves felmérések:

-

Önértékelő kérdőív

-

Szülői kérdőív

-

Nevelőtestületi kérdőív

kérdései az Önértékelési Kézikönyv tartalmazza. (56. oldal) A Vezetői önértékelő kérdőívet az Önértékelési Kézikönyv 4. számú melléklete tartalmazza A Szülői kérdőívet a vezető önértékelésének keretében az Önértékelési Kézikönyv 6. számú melléklete: A szülők elégedettségét mérő kérdőív tartalmazza A Nevelőtestületi kérdőívet a vezető önértékelésének keretében az Önértékelési Kézikönyv 5. számú melléklete: A pedagógusok elégedettségét mérő kérdőív tartalmazza

70


7.2.3. A vezető önértékelésének folyamata A vezető önértékelése az éves önértékelési terv szerint, a vezetői megbízás második és negyedik évében történik, az értékeléshez az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai rendszer nyújt támogatást. A folyamat főbb lépései a következők: 1. Az éves önértékelési tervben kijelölt kollégák egyeztetik a részleteket a vezetővel, közösen meghatározzák az értékelésbe bevonandó további partnerek körét. 2. A tájékoztatással megbízott kolléga tájékoztatja, felkészíti az 1. pontban meghatározott partnereket. 3. A kérdőíves felmérések lebonyolításával megbízott kolléga továbbítja a felmérésben résztvevőknek az online kérdőív elérhetőségét, és elindítja a felmérést. Az informatikai rendszer a résztvevők számára az éves önértékelési tervben megadott időintervallumban elérhetővé teszi az online kérdőív kitöltő felületet, majd a felmérés zárásaként összesíti az adott válaszokat. Szükség esetén a kérdőíves felmérés kiegészíthető papíralapú felméréssel, de ebben az esetben az adott válaszok gyakoriságát rögzíteni kell az informatikai rendszerben (amely azt elérhetővé teszi később a külső szakértők, szaktanácsadók számára). 4. A feladattal megbízott kollégák megvizsgálják a vezetőre vonatkozó előző tanfelügyeleti ellenőrzés és belső értékelés eredményeit, a hozzájuk kapcsolódó intézkedési terveket, a vezetői munka 4.3.2.2 fejezetben felsorolt dokumentumait, valamint a kérdőíves felmérések eredményeit, majd rögzítik a dokumentumelemzés eredményét, vagyis dokumentumonként az előre adott szempontok mentén az informatikai rendszerben rögzítik a tapasztalataikat. 5. A felelősök a javasolt interjúkérdések és a dokumentumelemzés eredménye alapján interjúterveket készítenek, lefolytatják az interjúkat, majd az interjúkérdéseket és a válaszok kivonatát rögzítik az informatikai felületen. 6. A vezető (szükség esetén az adatgyűjtésben részt vevő kollégák segítségével) minden elvárás esetében az informatikai rendszerben értékeli az elvárás teljesülését, megjelölve az értékelés forrásául szolgáló, a rendszerben korábban rögzített tapasztalatokat, és kompetenciánként meghatározza a fejleszthető és a kiemelkedő területeket (amennyiben van ilyen). 7. Az önfejlesztési terv elkészítésének támogatása érdekében a fenntartó megjegyzéseket fűzhet az értékelés eredményéhez, amit a vezető juttat el részére. 8. A vezető az önértékelésre épülő egyéni önfejlesztési tervet készít, amelyet az értékeléssel együtt feltölt az informatikai rendszerbe. Az önfejlesztési tervet a vezető eljuttatja a fenntartó részére, aki a megvalósíthatóság elősegítésére megjegyzéseket fűzhet a tervhez.

71


7.3.

Intézmény

7.3.1. Az intézmény önértékelésének területei Önértékelési szempont

Belső elvárás


1. Pedagógiai folyamatok Elvárások: -

Az intézmény Pedagógiai Programja és alaptevékenysége világos, a nevelés, tanulási-tanítási folyamat tervezése, megvalósítása, ellenőrzése és értékelése során a gyermeki alapkészségek és kulcskompetenciák fejlesztésére koncentrál.

-

Az intézmény céljai eléréséhez rendelkezik stratégiai és operatív tervekkel, amelyek elkészítéséhez, fejlesztéséhez megfelelő információkat szerez be, és bevonja az intézmény külső és belső partnereit.

-

A tervek megvalósítása nyomon követhető, a napi pedagógiai gyakorlat a célok megvalósítását szolgálja.

-

Az intézmény törekszik arra, hogy a pedagógusok tanítási gyakorlata szabályozott és tervezett legyen.

-

Az intézményben működő ellenőrzési rend alapján a tervek megvalósításának eredményessége és hatékonysága pontosan meghatározható.

- Az értékelések eredményeinek visszacsatolása megtörténik, és az az intézményi fejlesztések egyik alapját képezi. 1.1. Tervezés Hogyan valósul meg a stratégiai és operatív tervezés? (PP, Továbbképzési program, Beiskolázási terv, Intézményi éves 72


Munkaterv, Munkaközösségi tervek)

-

-

-

Belső elvárás: Az intézmény vezetése irányítja az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak koherens kialakítását. Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumai az intézmény működését befolyásoló mérési (az Eredmények értékelési területnél felsorolt adatok), demográfiai, munkaerő-piaci és más külső mutatók (például szociokulturális felmérések adatai) azonosítása, gyűjtése, feldolgozása és értelmezése alapján készül. Ezek segítik az intézmény jelenlegi és jövőbeni helyzetének megítélését. A tervek elkészítése a nevelőtestület bevonásával történik, az intézmény munkatársainak felkészítése a feladatra időben megtörténik. Biztosított a fenntartóval való jogszabály szerinti együttműködés. Megtörténik a tanfelügyeleti ellenőrzések eredményeiből, a korábbi fejlesztési terv felülvizsgálatából, valamint a további ellenőrzésekből, intézkedési tervekből származó információk feldolgozása, értékelése, a tapasztalatok beépítése az önértékelést követő ötéves intézkedési tervbe. Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek terveivel. Adat Értékelés Pedagógiai Program Továbbképzési Beiskolázási terv Munkaterv Munkaközösségi program tervek 2015/2016 2016/2017 2017/2018 2018/2019 2019/2020

Milyen az intézményi stratégiai terv és az oktatáspolitikai köznevelési célok viszonya; az operatív tervezés és az intézményi stratégiai célok viszonya? Belső elvárás: - Az intézmény stratégiai dokumentumai az adott időszak oktatáspolitikai céljaival összhangban készülnek. - Az operatív tervezés a stratégiai célok hatékony megvalósulását szolgálja, és a dokumentumokban nyomon követhető. 73


Adat Oktatáspolitikai célok

Intézményi stratégiai tervek

Értékelés Pedagógiai Program

Házirend

Munkaterv

2015/2016 2016/2017 2017/2018 2018/2019 2019/2020 1.2. Tervek megvalósítása

-

Hogyan történik a tervek megvalósítása? Belső elvárás: A stratégiai tervek megvalósítása nevelési évekre bontott, amelyben megjelennek a stratégiai célok aktuális elemei. (Pedagógiai program, a vezetői pályázat, a Továbbképzési terv és az ötéves intézkedési terv stb. aktuális céljai, feladatai.) Az intézmény éves terveinek (éves munkaterv, éves intézkedési tervek, munkaközösségi tervek, a pedagógiai munka, tervezési dokumentumai, stb.) gyakorlati megvalósítása a pedagógusok, a munkaközösségek bevonásával történik. Az intézmény nevelési-oktatási céljai határozzák meg a módszerek, eljárások kiválasztását, alkalmazását. Az intézményi pedagógiai folyamatok (például nevelési évre, gyermekcsoportra tervezett egymásra épülő tevékenységek) a személyiség- és közösségfejlesztést, az elvárt nevelési, tanulási eredmények elérését, a szülők, gyermekek és munkatársak elégedettségét és a fenntartói elvárások teljesülését szolgálják. Adat Értékelés Éves munkaterv területei (szempontrendszere) Beszámoló területei (szempontrendszere) 2015/2016 2016/2017 2017/2018 2018/2019 2019/2020 Milyen az intézmény működését irányító éves tervek és a beszámolók viszonya, hogyan épülnek egymásra? 74


Belső elvárás: Az éves tervek és beszámolók egymásra épülnek. A nevelési év végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő nevelési év tervezése. - A beszámolók szempontjai illeszkednek az intézményi önértékelési rendszerhez. Adat Értékelés Éves munkaterv területei (szempontrendszere) Beszámoló területei (szempontrendszere) 2015/2016 -

2016/2017 2017/2018 2018/2019 2019/2020 Milyen a pedagógusok éves tervezésének, és a terv tényleges megvalósulásának a viszonya? Belső elvárás: - A stratégiai és operatív dokumentumokban megfogalmazott célok, feladatok – a csoport, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek adottságait figyelembe véve – megjelennek a pedagógus tervező-munkájában, és annak ütemezésében. - A pedagógiai munka megfelel az éves tervezésben foglaltaknak, az esetleges eltérések indokoltak. - A teljes pedagógiai folyamat követhető a tevékenységi tervben, a csoportnaplókban, valamint a gyermeki produktumokban. Adat Értékelés Pedagógiai Program Csoportnapló Nevelési tervek Tematikus tervek Foglalkozás tervek 2015/2016 2016/2017 2017/2018 2018/2019 2019/2020 1.3. Ellenőrzés

-

Hogyan működik az ellenőrzés az intézményben? Belső elvárás: Az intézményi stratégiai alapdokumentumok alapján az intézményben belső ellenőrzést végeznek. 75


Az ellenőrzési tervben szerepel, hogy ki, mit, milyen céllal, milyen gyakorisággal, milyen eszközökkel ellenőriz. Az intézmény azonosítja az egyes feladatok eredményességének és hatékonyságának méréséhez, értékeléséhez szükséges mutatókat. - A tanulási eredményeket az intézmény folyamatosan követi, elemzi, szükség esetén korrekciót hajt végre. - Az ellenőrzések eredményeit felhasználják az intézményi önértékelésben. - Az önértékelésben érintett pedagógus az ellenőrzések megállapításainak (erősségek, fejleszthető területek) megfelelően önfejlesztési tervet készít, a szükséges feladatokat ütemezi és végrehajtja. Adat Értékelés Éves munkatervben szereplő ellenőrzések Beszámolóban szereplő ellenőrzések értékelése 2015/2016 2016/2017 2017/2018 2018/2019 2019/2020 -

1.4. Értékelés

-

Hogyan történik az intézményben az értékelés? Belső elvárás: Az értékelés tények és adatok alapján tervezetten és objektíven történik. Az intézményi önértékelés elvégzésére az intézmény munkacsoportot szervez. Az önértékelés során tények és adatok alapján azonosítják a nevelési-oktatási tevékenységgel és a szervezet működésével összefüggő erősségeket, fejleszthető területeket. Az önértékelési folyamatban felhasználják a munkatársak, szülők, és a külső partnerek (fenntartó és más partnerek) elégedettségméréseinek eredményeit. Az intézmény az ellenőrzések során született eredményeket elemzi és értékeli (ld. Eredmények terület). Adat Éves munkatervben szereplő intézményi értékelési Beszámolóban szereplő intézményi értékelési gyakorlat gyakorlat (Intézményi önértékelés, pedagógusok szakmai (Intézményi önértékelés, pedagógusok szakmai munkájának értékelése.) munkájának értékelése.) 76


Értékelés 2015/2016 2016/2017 2017/2018 2018/2019 2019/2020

-

Milyen a Pedagógiai Programban meghatározott gyermeki értékelés működése a gyakorlatban? Belső elvárás: Az intézményben folyó nevelési-oktatási munka alapjaként a gyermekek adottságainak, képességeinek megismerésére vonatkozó mérési rendszer működik. A gyermekek értékelése az intézmény szabályzó dokumentumaiban megfogalmazott/elfogadott, közös alapelvek és követelmények (értékelési rendszer) alapján folyik. Az intézményben a gyermeki teljesítményeket folyamatosan követik, a gyermeki teljesítményeket dokumentálják, elemzik, és az egyes évek értékelési eredményeit összekapcsolják, szükség esetén fejlesztési tervet készítenek. A Pedagógiai Programnak és az egyéni fejlesztési terveknek megfelelően történik az egyénre szabott értékelés, amely az Egyéni fejlődési dokumentumban (feljegyzésekben) nyomon követhető. A gyermekek eredményeiről fejlesztő céllal folyamatosan (évente két alkalommal) visszacsatolnak szüleinek/gondviselőjének és az életkornak, fejlettségi szintnek megfelelő formában gyermeknek. Adat Értékelés 2015/2016 2016/2017 2017/2018 2018/2019 2019/2020

1.5. Korrekció 77


Az ellenőrzés eredményeinek beépítése az intézményi gyakorlatba Belső elvárás: - Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak elkészítése, módosítása során megtörténik az ellenőrzések során feltárt információk felhasználása. Adat Az ellenőrzés során feltárt problémákra Az ellenőrzés során feltárt problémákra intézkedési terv intézkedési terv készült az alábbi területeken beépítésre került az éves munkatervbe az alábbi területeken Értékelés 2015/2016 2016/2017 2017/2018 2018/2019 2019/2020

-

-

A mérési, értékelési eredmények beépítése az intézményi gyakorlatba (Elégedettségmérés, Intézményi önértékelés, pedagógusértékelés, a gyerekek egyéb megfigyelésein alapuló mérések) Belső elvárás: Évente megtörténik az önértékelés keretében a helyben szokások formában rögzített mérési eredmények elemzése, a tanulságok levonása, fejlesztések meghatározása. Ezt követően az intézmény a mérési-értékelési eredmények függvényében szükség esetén korrekciót végez. Az intézmény a nevelési és tanulási eredményességről szóló információk alapján felülvizsgálja a stratégiai és operatív terveit, különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátására. A problémák megoldására alkalmas módszerek, jó gyakorlatok gyűjtése, segítő belső (ötletek, egyéni erősségek) és külső erőforrások (például pályázati lehetőségek) és szakmai támogatások feltérképezése és bevonása természetes gyakorlata az intézménynek Adat A mérési, értékelési eredmények figyelembe A mérési, értékelési eredmények beépítésre kerültek az vételével, intézkedési terv készült az alábbi éves munkatervbe az alábbi területeken területeken Értékelés 78


2015/2016 2016/2017 2017/2018 2018/2019 2019/2020 Önértékelési szempont

Belső elvárás


2. Személyiség- és közösségfejlesztés Elvárások: - Az intézmény munkájában kiemelt figyelmet kap az egyes gyermeki kulcskompetenciák fejlesztése. - Az intézményben folyó nevelő-oktató munka keretei az egyes gyermekek személyes és szociális készségeinek, képességeinek figyelembe vételével kerülnek kialakításra. - Megfelelő módon történik meg az egyéni tanulási módszerek, programok bevezetése és működtetése, például a tehetséggondozás és a felzárkóztatás. - Az intézményben alkalmazott nevelési, tanítási- és tanulásszervezési eljárások a különböző szociális hátterű, képességű és érdeklődésű gyermekek együtt nevelését tanulását szolgálják. - Az intézményben a tanulói közösségek tevékenysége tudatos tervezés alapján zajlik, alkalmanként megtörténik a külső partnerek bevonása is. 2.1. Személyiségfejlesztés A pedagógiai programban rögzített személyiség‐ és közösségfejlesztési feladatok megvalósításának gyakorlata Belső elvárás: -

A beszámolókban és az intézményi önértékelésben követhetők az eredmények (például egyéni fejlesztés). Támogató szervezeti és tanulási kultúra jellemzi az óvodát. 79


A Pedagógiai Programban rögzített személyiség fejlesztési feladatok

adat

A munkatervben szereplő személyiség fejlesztési feladatok

Értékelés 2015/2016 2016/2017 2017/2018 2018/2019 2019/2020 Hogyan ismerik meg az egyes gyermekek személyes és szociális készségeit, képességeit? -

Belső elvárás: A vizsgálatra alkalmas módszereket, eszközöket, technikákat használnak az intézményben erre a célra. adat Pedagógiai Program Munkaterv Értékelés 2015/2016 2016/2017 2017/2018 2018/2019 2019/2020

Hogyan fejlesztik az egyes gyermekek személyes és szociális képességeit (különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő gyermekekre)? -

Belső elvárás: A figyelem középpontjában a gyermekek kulcskompetenciáinak fejlesztése áll. A pedagógusok módszertani kultúrája kiterjed a személyes és szociális képességek fejlesztésére. A pedagógusok megosztják egymással ez irányú módszertani tudásukat. 80


adat

A fejlesztés eredményét folyamatosan nyomon követik, s ha szükséges, fejlesztési korrekciókat hajtanak végre A fejlesztés megvalósulása nyomon követhető. Az intézmény dokumentumaiban. A mindennapi gyakorlatban (óvodai és óvodán kívüli tevékenységek). Pedagógiai Program Munkaterv Értékelés

2015/2016 2016/2017 2017/2018 2018/2019 2019/2020 Hogyan történik a gyermekek szociális hátrányainak enyhítése? -

Belső elvárás: A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek mindegyikénél rendelkeznek a pedagógusok megfelelő információkkal, és alkalmazzák azokat a nevelő, fejlesztő és oktató munkájukban. Az intézmény vezetése és érintett pedagógusa információkkal rendelkezik minden gyermek szociális helyzetéről. Az intézmény, támogató rendszert működtet: Felzárkóztatást célzó egyéni foglalkozást szervez. Integrációs oktatási módszereket fejleszt, és ezt be is vezeti. Nevelési, képzési, oktatási programokat, modelleket dolgoz ki vagy át, és működteti is ezeket. Célzott programokat tár fel. Kapcsolatot tart fenn valamely szakmai támogató hálózattal. adat Pedagógiai Program Munkaterv Értékelés 2015/2016 81


2016/2017 2017/2018 2018/2019 2019/2020 Hogyan támogatják az önálló tanulást, hogyan tanítják a tanulást? -

Belső elvárás: Az önálló tanulás támogatása érdekében az intézmény pedagógiai programjával összhangban történik a nevelési-oktatási módszerek, eljárások kiválasztása vagy kidolgozása és azok bevezetésének megtervezése. Az alulteljesítő, tanulási nehézségekkel küzdő és sajátos nevelési igényű gyermekek megkülönböztetett figyelmet kapnak. Az intézmény pedagógusai az intézmény pedagógiai programjával összhangban alkalmaznak korszerű nevelési-oktatási módszereket, eljárásokat, technikákat. adat Pedagógiai Program Munkaterv Értékelés 2015/2016 2016/2017 2017/2018 2018/2019 2019/2020 Hogyan történik az egyes gyermeki teljesítmények értékelése?

-

Belső elvárás: Az intézményben a gyermekek teljesítményének értékelése a törvényi előírások, a pedagógiai programban megfogalmazottak alapján egyedi és fejlesztésközpontú. Az intézmény vezetése – a pedagógiai programban meghatározottak szerint – számon kéri a gyermeki fejlődési ütemét, teljesítmények pontos ismeretét, feldolgozását és nyomon követését is. 82


-

A fejlesztésben érintett gyermekek esetében az értékelést a szakvélemény előírásainak megfelelően végzik. adat Pedagógiai Program Munkaterv Értékelés 2015/2016 2016/2017 2017/2018 2018/2019 2019/2020 Hogyan történik a gyermekek egészséges és környezettudatos életmódra nevelése?

-

Belső elvárás: Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés elmélete és gyakorlata a pedagógiai programban előírtak szerint a munkatervben szerepel, a beszámolókból követhető. A téma megjelenik a tervezésben és a tevékenységekben, nyomon követhető a gyermeki dokumentumokban. Az óvodán kívüli tevékenységek (megfigyelések, stb.) alkalmával a gyermekek a gyakorlatban tevékenységhez kötötten alkalmazzák a téma elemeit. adat A pedagógiai programban rögzített a gyermekek A munkatervben szereplő a gyermekek egészséges és egészséges és környezettudatos életmódra környezettudatos életmódra nevelési feladatai nevelése Értékelés 2015/2016 2016/2017 2017/2018 2018/2019 2019/2020 83


2.2. Közösségfejlesztés Hogyan segíti az intézmény a gyermekek együttműködését? -

Belső elvárás: A stratégiai programokban és az operatív tervekben szereplő közösségfejlesztési feladatokat megvalósítja az intézmény. A beszámolókból követhetők az alapelvek és a feladatok megvalósításának eredményei, különös tekintettel az intézményi hagyományok ápolására, a támogató szervezeti kultúrára. A gyermekek közötti, valamint a gyermekek és pedagógusok közötti, gyermekek pedagógiai munkát segítők közötti kapcsolatok jók. Az intézmény gondoskodik a pedagógusok, pedagógiai munkát segítők, valamint a gyermekek közötti folyamatos információcseréről és együttműködésről. adat Pedagógiai Programban Munkatervben Értékelés 2015/2016 2016/2017 2017/2018 2018/2019 2019/2020 Az intézmény közösségépítő tevékenységei hogyan, milyen keretek között valósulnak meg? Belső elvárás:

-

Az intézmény közösségi programokat szervez. A szülők a megfelelő kereteken belül részt vesznek a közösségfejlesztésben. Bevonják a gyermekeket, a szülőket és az intézmény dolgozóit a szervezeti, nevelési és tanulási kultúrát fejlesztő intézkedések meghozatalába. A részvétellel, az intézmény működésébe való bevonódással a gyermekek és a szülők elégedettek. adat Pedagógiai Programban Munkatervben 84


Értékelés 2015/2016 2016/2017 2017/2018 2018/2019 2019/2020


Belső elvárás


3. Eredmények Elvárások: -

Az intézményben folyó nevelő-oktató munka eredményességét jelző mutatókat folyamatosan gyűjti, értelmezi, elemzi az intézmény. Az intézményben a gyermeki teljesítményeket folyamatosan figyelemmel kísérik, dokumentálják, és az egyes területek értékelési eredményeit összekapcsolják. Az intézmény nevelési-oktatási tevékenységével kapcsolatos partneri elégedettség - különös tekintettel a gyermekek lassú átmenetét az iskolai oktatásba továbbhaladására és az erre való felkészítésre, a gyermekek képességeinek kibontakoztatására, a gyermekek értékelésére, az egyéni tanulási és fejlesztési lehetőségekre, a tehetséggondozásra, a hátrányos helyzetű gyermekek támogatására és a nevelés-oktatás általános színvonalára felhasználásra kerül a fejlesztési tervek elkészítése során.

3.1. Eredmények Milyen eredményességi mutatókat tartanak nyilván az intézményben? 85


Belső elvárás: Az intézmény pedagógiai programjának egyik prioritása a tanulás-tanítás eredményessége. Az intézmény partnereinek bevonásával történik meg az intézményi működés szempontjából kulcsfontosságú sikertényezők azonosítása. - Nyilvántartják és elemzik az intézményi eredményeket: - helyben szokásos megfigyelésen, vagy más alapon megszervezett mérések eredményei - esetleges sport, más versenyeredmények: országos szint, megyei szint, települési szint - elismerések - 6 éves kor után óvodában maradó mutatók, elégedettségmérés eredményei (szülő, óvodapedagógus, pedagógiai munkát segítők) - neveltségi mutatók adat Szülők Pedagógusok Alkalmazottak Fenntartó Eredmények 2015/2016 2016/2017 2017/2018 2018/2019 2019/2020 -

Milyen szervezeti eredményeket tud felmutatni az intézmény? -

Belső elvárás: Az intézmény kiemelt nevelési céljaihoz kapcsolódó eredmények alakulása az elvártaknak megfelelő. Az intézmény nevelési és tanítási célrendszeréhez kapcsolódó kiemelt eredményesség. Az eredmények eléréséhez az alkalmazotti közösség nagy többsége hozzájárul. Az intézmény rendelkezik valamilyen külső elismeréssel. adat települési járási országos Értékelés 2015/2016 86

nemzetközi


2016/2017 2017/2018 2018/2019 2019/2020 Hogyan hasznosítják a belső és külső mérési eredményeket? -

Belső elvárás: Az intézmény vezetése gondoskodik a nevelési, tanulási eredményességről szóló információk belső nyilvánosságáról. Az eredmények elemzése és a szükséges szakmai tanulságok levonása és visszacsatolása nevelőtestületi feladat. A belső és külső mérési eredmények elemzését felhasználva határozza meg az intézmény erősségeit és fejleszthető területeit. A fejleszthető területekre fejlesztési, intézkedési terveket fogalmaz meg. adat Értékelés 2015/2016 2016/2017 2017/2018 2018/2019 2019/2020 Hogyan kísérik figyelemmel a gyermekek iskolába lépését, tanulási útját?

Belső elvárás: - A gyermekek követésnek kialakult rendje, eljárása van. - Az intézmény törekszik a kölcsönös kapcsolattartás kiépítésére és az információcsere fenntartására. - A gyermekek további eredményeit felhasználja a pedagógiai munka fejlesztésére. adat Értékelés 2015/2016 2016/2017 2017/2018 87


2018/2019 2019/2020 Önértékelési szempont

Belső elvárás


4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció Elvárások: -

Az intézmény pedagógiai tevékenységével kapcsolatos feladatok és fejlesztések a munkatársak közötti szakmai együttműködés legfontosabb elemei. A szakmai közösségek és az egyes pedagógusok részt vesznek a nevelő-oktató munka módszertani fejlesztésében, a belső tudásmegosztásban. Az intézmény tervszerűen kialakított, hatékonyan működő kommunikációs rendszert alakított ki.

4.1. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció Milyen pedagógus szakmai közösségek működnek az intézményben, melyek a fő tevékenységeik? -

Belső elvárás: Az intézményben a különböző szakmai pedagóguscsoportok együttműködése jellemző (munkaközösségek, egy szervezési egységben nevelő pedagógusok közössége, fejlesztő csoportok). A pedagógusok szakmai csoportjai maguk alakítják ki működési körüket, önálló munkaterv szerint dolgoznak. A munkatervüket az intézményi célok figyelembe vételével határozzák meg. A szakmai közösségek vezetőinek hatás- és jogköre tisztázott. Csoportok közötti együttműködésre is sor kerül az intézményben, amely tervezett és szervezett formában zajlik. Az intézmény vezetése támogatja, ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket, és az intézmény céljainak elérése érdekében támaszkodik a munkájukra. A munkaközösségek bevonásával történik a pedagógiai folyamatok megvalósításának ellenőrzése, értékelése. 88


Értékelés

adat 2015/2016 2016/2017 2017/2018 2018/2019 2019/2020

Hogyan történik a belső tudásmegosztás az intézményben? -

Belső elvárás: Az intézményben magas színvonalú a szervezeti kultúra és a szakmai műhelymunka. Az intézményben rendszeres, szervezett a belső továbbképzés, a jó gyakorlatok ismertetése, támogatása. A belső tudásmegosztás működtetésében a munkaközösségek komoly feladatot vállalnak. A belső tudásmegosztó fórumok Előadás Bemutató foglalkozás Hospitálás adat alkalmak száma alkalmak száma (résztvevő alkalmak száma (résztvevő (résztvevő fő) fő) fő) Értékelés 2015/2016 2016/2017 2017/2018 2018/2019 2019/2020 Hogyan történik az információátadás az intézményben?

-

Belső elvárás: Kétirányú információáramlást támogató kommunikációs rendszert (eljárásrendet) alakítottak ki. Az intézményben rendszeres, szervezett és hatékony az információáramlás és a kommunikáció. 89

Belső továbbképzés alkalmak száma (résztvevő fő)


-

Az intézmény él az információátadás szóbeli, digitális és papíralapú eszközeivel. Az intézmény munkatársai számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés. Az értekezletek összehívása célszerűségi alapon történik, résztvevői a témában érdekeltek. A munka értékelésével és elismerésével kapcsolatos információk szóban vagy írásban folyamatosan eljutnak a munkatársakhoz. Információátadás az intézményi gyakorlata Nevelőtestületi vezetői értekezlet munkatársi értekezlet Egyéb fórum adat értekezlet alkalmak száma (résztvevő alkalmak száma (résztvevő alkalmak száma alkalmak száma fő) fő) (résztvevő fő) (résztvevő fő) Értékelés 2015/2016 2016/2017 2017/2018 2018/2019 2019/2020


Belső elvárás


5. Az intézmény külső kapcsolatai Elvárások: -

Az intézmény külső partneri körének feltérképezése, azonosítása és a hatékony kapcsolattartási rend kialakítása megtörtént.

-

Az együttműködések tartalma pontosan szabályozott, a partnerek bevonása az intézményi folyamatokba és elégedettségük mérése, az eredmények visszacsatolása megtörténik. 90


5.1. Az intézmény külső kapcsolatai Melyek az intézmény legfontosabb partnerei? Belső elvárás: Az intézmény pedagógiai programjával összhangban a vezetés irányításával megtörténik a külső partnerek azonosítása, köztük a kulcsfontosságú partnerek kijelölése. - A külső partnerek köre ismert az intézmény munkavállalói számára. adat Szülők fenntartó Bölcsődék, óvodák, Iskolák egyéb (Szakszolgálat, szakmai szolgáltató, közművelődési intézmények stb. Értékelés 2015/2016 2016/2017 2017/2018 2018/2019 2019/2020 -

Mi az egyes partneri kapcsolatok tartalma? -

Belső elvárás: Az intézmény az azonosított partnerekkel kapcsolatos tevékenységekről tartalomleírással is rendelkezik. Az intézmény terveinek elkészítése során egyeztet az érintett külső partnerekkel. Rendszeresen megtörténik a kiemelt kulcsfontosságú partnerek igényeinek, elégedettségének megismerése. Az intézkedési tervek kialakításába és megvalósításába az intézmény bevonja külső partnereit. Rendszeres, kidolgozott és követhető az intézmény panaszkezelése. A partnerek tájékoztatásának gyakorlata az intézmény eredményeiről 91


adat

Szülők tájékoztatása formája, alkalmak száma

Fenntartó tájékoztatása formája, alkalmak száma

Bölcsődék, óvodák, Iskolák tájékoztatása, formája alkalmak száma

egyéb (Szakszolgálat, szakmai szolgáltató, közművelődési intézmények stb.. tájékoztatása, formája alkalmak száma

2015/2016 2016/2017 2017/2018 2018/2019 2019/2020 Hogyan kapnak tájékoztatást a partnerek az intézmény eredményeiről? Belső elvárás: - Az intézmény vezetése a jogszabályban előírt módon eleget tesz tájékoztatási kötelezettségeinek. - Az intézmény a helyben szokásos módon tájékoztatja külső partereit (az információátadás szóbeli, digitális vagy papíralapú). - A partnerek tájékoztatását és véleményezési lehetőségeinek biztosítását folyamatosan felülvizsgálják, visszacsatolják és fejlesztik. A partnerek tájékoztatásának gyakorlata az intézmény eredményeiről Szülők tájékoztatása Fenntartó tájékoztatása Bölcsődék, óvodák, Iskolák egyéb (Szakszolgálat, formája, alkalmak száma formája, tájékoztatása, szakmai szolgáltató, alkalmak száma formája közművelődési adat alkalmak száma intézmények stb.. tájékoztatása, formája alkalmak száma Értékelés 2015/2016 92


2016/2017 2017/2018 2018/2019 2019/2020

Mi az egyes partneri kapcsolatok tartalma? -

Belső elvárás: Az intézmény az azonosított partnerekkel kapcsolatos tevékenységekről tartalomleírással is rendelkezik. Az intézmény terveinek elkészítése során egyeztet az érintett külső partnerekkel. Rendszeresen megtörténik a kiemelt kulcsfontosságú partnerek igényeinek, elégedettségének megismerése. Az intézkedési tervek kialakításába és megvalósításába az intézmény bevonja külső partnereit. Rendszeres, kidolgozott és követhető az intézmény panaszkezelése. adat Értékelés 2015/2016 2016/2017 2017/2018 2018/2019 2019/2020


Belső elvárás


6. A pedagógiai munka feltételei Elvárások: - Az intézmény infrastrukturális környezete az intézmény pedagógiai programja és alaptevékenysége alapján, annak megfelelően kerül kialakításra, fejlesztése folyamatos. - Az intézmény tudatos szervezetfejlesztést végez a minőségi nevelő-oktató munka optimális feltételeinek megteremtése érdekében. - Megtörténik a munkatársak bevonása az intézmény döntési folyamataiba, a döntések előkészítésébe. A munkatársak felelősségi, illetve 93


-

hatásköre egyértelműen meghatározásra került, és annak alapján történt meg a munkatársak felhatalmazása a feladatok elvégzésére. Az intézmény ösztönzi és támogatja az egyéni, a csoportos és a szervezeti szintű tanulási lehetőségek kihasználását, a képzésekben való részvételt.

6.1. Tárgyi, infrastrukturális feltételek Hogyan felel meg az infrastruktúra az intézmény képzési struktúrájának, pedagógiai értékeinek, céljainak? Belső elvárás: - Az intézmény rendszeresen felméri a pedagógiai program megvalósításához szükséges infrastruktúra meglétét, jelzi a hiányokat a fenntartó felé. - Az intézmény rendelkezik a belső infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó intézkedési tervvel, amely figyelembe veszi az intézmény képzési struktúráját, a nevelőmunka feltételeit és pedagógiai céljait. adat Az infrastruktúra megfelelőségének értékelése az intézménynevelési, fejlesztési struktúrájával, pedagógiai értékeivel, céljaival Pedagógiai programmal Mindennapi nevelési Intézményi szinten Óvodai csoport szinten való megfelelőség gyakorlattal való megfelelőség Értékelés 2015/2016 2016/2017 2017/2018 2018/2019 2019/2020

-

A környezet kialakításában hogyan érvényesülnek a környezettudatosság, környezetvédelem szempontjai? (Pl. szelektív hulladékgyűjtés.) Belső elvárás: A pedagógiai program környezeti nevelésről szóló fejezetében rögzített elvek és szempontok szerint tervezi és valósítja meg a 94


-

megfelelő tárgyi környezet kialakítását. A környezetvédelmi szempontok megvalósulását folyamatosan ellenőrzi. adat Értékelés 2015/2016 2016/2017 2017/2018 2018/2019 2019/2020 Hogyan felel meg az intézményi tárgyi környezet a különleges bánásmódot igénylő tanulók nevelésének, oktatásának?

-

Belső elvárás: Az intézmény rendelkezik rendszeres igényfelmérésen alapuló intézkedési tervvel. Arra törekszik, hogy az intézkedési tervnek megfelelő fejlesztés megtörténjen, és ehhez rendelkezésre állnak a megfelelő tárgyi eszközök. adat Értékelés 2015/2016 2016/2017 2017/2018 2018/2019 2019/2020 Milyen az IKT - eszközök kihasználtsága?

-

Belső elvárás: Az intézmény az IKT eszközeit rendszeresen alkalmazza a nevelő-oktató munkájában, az eszközök kihasználtsága, tanórán való alkalmazásuk nyomon követhető. adat Értékelés 2015/2016 95


2016/2017 2017/2018 2018/2019 2019/2020 6.2. Személyi feltételek Hogyan felel meg a humán erőforrás az intézmény képzési struktúrájának, pedagógiai értékeinek, céljainak? Belső elvárás: - Az intézmény rendelkezik továbbképzési programmal, melynek elkészítése a munkatársak bevonásával, az intézményi szükségletek és az egyéni életpálya figyelembe vételével történt. - Az intézmény követi a továbbképzési programban, beiskolázási tervben leírtakat. adat Értékelés 2015/2016 2016/2017 2017/2018 2018/2019 2019/2020 6.3. Szervezeti feltételek Milyen szervezeti kultúrája van az intézménynek, milyen szervezetfejlesztési eljárásokat, módszereket alkalmaz? -

Belső elvárás: Az intézmény vezetése személyesen és aktívan részt vesz a szervezeti és tanulási kultúra fejlesztésében. Az intézmény szervezeti és tanulási kultúráját a közösen meghozott, elfogadott és betartott normák, szabályok jellemzik. Az intézményi tervek elkészítése az intézmény munkatársainak és partnereinek bevonásával történik. Az intézmény alkalmazotti közösségének munkájára, együttműködésére a magas szintű belső igényesség, hatékonyság jellemző. 96


Az intézmény munkatársai gyűjtik és megosztják a jó tanulásszervezési és pedagógiai gyakorlatokat az intézményen belül és kívül. - Az intézmények munkatársai a továbbképzések tapasztalatait megosztják egymással, belső továbbképzési konzultációs programokat szerveznek. adat Értékelés 2015/2016 2016/2017 2017/2018 2018/2019 2019/2020 -

Milyen az intézmény hagyományápoló, hagyományteremtő munkája? Belső elvárás: Az intézmény számára fontosak a hagyományai, azok megjelennek az intézmény alapdokumentumaiban, tetten érhetők a szervezet működésében, és a nevelő-oktató munka részét képezik. - Az intézményben dolgozók és külső partnereik ismerik és ápolják az intézmény múltját, hagyományait, nyitottak új hagyományok teremtésére. adat Értékelés 2015/2016 2016/2017 2017/2018 2018/2019 2019/2020 -

Hogyan történik az intézményben a feladatmegosztás, felelősség- és hatáskörmegosztás? -

Belső elvárás: A munkatársak felelősségének és hatáskörének meghatározása egyértelmű, az eredményekről rendszeresen beszámolnak. 97


-

A feladatmegosztás a szakértelem és az egyenletes terhelés alapján történik. A felelősség és hatáskörök megfelelnek az intézmény helyi szabályozásában (SzMSz) rögzítetteknek, és támogatják az adott feladat megvalósulását. adat Értékelés 2015/2016 2016/2017 2017/2018 2018/2019 2019/2020 Hogyan történik a munkatársak bevonása a döntés-előkészítésbe (és milyen témákban), valamint a fejlesztésekbe?

Belső elvárás: - Folyamatosan megtörténik az egyének és csoportok döntés - előkészítésbe történő bevonása - képességük, szakértelmük és a jogszabályi előírások alapján. - Ennek rendje kialakított és dokumentált. adat Értékelés 2015/2016 2016/2017 2017/2018 2018/2019 2019/2020 Milyen a pedagógusok viszonya az innovációhoz? -

Belső elvárás: Az intézmény munkatársai képességük, szakértelmük, érdeklődésük szerint javaslatokkal segítik a fejlesztést. Az intézmény pozitívan viszonyul a felmerült ötletekhez, megvizsgálja azok beilleszthetőségét a fejlesztési folyamatokba. Az intézmény lehetőségeket teremt az innovációt és a kreatív gondolkodást ösztönző műhelyfoglalkozásokra, fórumokra. 98


-

A legjobb gyakorlatok eredményeinek bemutatására, követésére, alkalmazására nyitott a testület és az intézményvezetés. adat Értékelés 2015/2016 2016/2017 2017/2018 2018/2019 2019/2020


Belső elvárás


7. Az Óvodai nevelés országos alapprogramban megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés Elvárások: - Az intézmény a pedagógiai programjában kitűzött céljait a központi tartalmi szabályozókkal (jogszabályok, rendeletek, Óvodai nevelés országos alapprogram) összhangban fogalmazza meg. - Folyamatos az intézmény stratégiai célkitűzéseinek megjelenítése az operatív, éves tervezés szintjén. - A tervek és megvalósításuk összhangjának, eredményességének vizsgálata az intézményi gyakorlat része. 7.1. Az Óvodai nevelés országos alapprogramban megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés Hogyan jelennek meg az Óvodai nevelés országos alapprogram céljai a pedagógiai programban? -

Belső elvárás: Az intézmény pedagógiai programja összhangban áll az Óvodai nevelés országos alapprogrammal. A pedagógiai program a jogszabályi és tartalmi elvárásokkal összhangban fogalmazza meg az intézmény sajátos nevelési-oktatási feladatait, céljait. 99


Értékelés

adat 2015/2016 2016/2017 2017/2018 2018/2019 2019/2020

Hogyan történik a pedagógiai programban szereplő kiemelt stratégiai célok operacionalizálása, megvalósítása? Belső elvárás: Az intézmény folyamatosan nyomon követi a pedagógiai programjában foglaltak megvalósulását. Minden nevelési év tervezésekor megtörténik az intézmény tevékenységeinek terveinek ütemezése, ami az éves munkatervben és más fejlesztési, intézkedési tervekben rögzítésre is kerül. - A tervek nyilvánossága biztosított. - A tervekben (éves munkaterv, továbbképzési terv, ötéves intézkedési terv) jól követhetők a pedagógiai program kiemelt céljaira vonatkozó részcélok, feladatok, felelősök, a megvalósulást jelző eredménymutatók. - A humán erőforrás képzési és fejlesztési tervek elkészítése az eredmények ismeretében, azokra épülve, annak érdekében történik, hogy a munkatársak szakmai tudása megfeleljen az intézmény jelenlegi és jövőbeli igényeinek, elvárásainak. - Az nevelést, tanítást segítő eszközök és a nevelés tanítási módszerek kiválasztása és alkalmazása rugalmasan, a pedagógiai prioritásokkal összhangban történik. adat Értékelés 2015/2016 2016/2017 2017/2018 2018/2019 2019/2020 -

100


7.3.2. Az intézmény önértékelésének módszerei, eszközei Önértékelési módszerek 1. Dokumentumelemzés

Vizsgálati szempontok

Pedagógiai Program

SZMSZ

101

- Mi az óvoda pedagógiai hitvallása, van-e olyan pedagógiai elv, amelyet kiemelten képvisel? Szerepel-e olyan nevelési-oktatási feladat benne, amely az óvoda specialitása? - Hogyan kapcsolódnak az intézmény által megfogalmazott célok a köznevelés előtt álló feladatokhoz? - A dokumentumban mi igazolja, hogy az intézmény a programját pedagógiai tudatossággal, stratégiát alkotva tervezte meg? - A programban meghatározott, az óvodában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai konkrétak-e, rendelhető-e hozzájuk tevékenység, megfelelnek-e az intézmény lehetőségeinek, reálisak-e? - A meghatározott célok megvalósításához szükséges feltételrendszert számba vették-e? - A szervezet felépítése és működésének jellemzői milyen módon kapcsolódnak az intézmény Pedagógiai Programjában megfogalmazottakhoz? - Az egyes intézményi közösségek és a szakmai közösségek milyen súllyal jelennek meg a szervezet életében?


Egymást követő két tanév munkaterve és az éves beszámolók (az munkaközösségi munkatervekkel és beszámolókkal együtt)

-

-

Továbbképzési program - Beiskolázási terv

-

Házirend

-

102

Milyen az operatív tervezés és az intézményi stratégiai célok viszonya? Hogyan jelenik meg az intézményi munkaterv és a munkaközösségek éves terveinek egymásra épülése? Az előző évi értékelésre építve milyen fejlesztő célú elemek, nevelési és oktatási feladatok jelennek meg a munkatervekben? Milyen aktuális feladatok fogalmazódnak meg a munkatervben, mint kiemelt nevelési, oktatási és egyéb feladatok? Egyértelműen megjelenik-e az egyes feladatok felelőse, határideje, a végrehajtás ellenőrzője? Hogyan jelennek meg az intézmény hagyományai az éves tervezésben? A munkatervben meghatározott tartalom megvalósítása reális-e? Hogyan jelennek meg a pedagógiai programban meghatározott elvek, célok, az intézmény fejlesztési céljai a továbbképzési programban, beiskolázási tervben? Összhangban van-e az intézmény hagyományaival? Hogyan kapcsolódnak a házirendben leírtak az intézményi stratégiai célokhoz? A gyermekek jogai és kötelességei a pedagógiai programban meghatározott pedagógiai elvekkel összhangban szerepelnek-e benne? Hol, hogyan érhető el a dokumentum az érintettek


számára? Mérési eredmények adatai (a helyben szokásos megfigyelések, mérések, eredménye öt nevelési évre visszamenőleg)

-

-

-

Pedagógus önértékelés eredményeinek összegzése

-

103

Hogyan viszonyul az óvoda mérési teljesítménye az ismert mérési eljárást végzők országos átlagához és a hozzá hasonló óvodák átlagához Kimutatható-e változás vagy tendencia e téren az utolsó öt évben? Megjelenik-e az óvoda CSH-indexe a telephelyi jelentésben, azaz mennyire elkötelezett az óvoda gyermeki szociokulturális hátterének megismerésében? Megállapítható-e az óvoda szociokulturális hátránykompenzáló hatása? Megállapítható-e az óvoda, fejlesztő hatása? Az azonos csoportszervezés esetén összevont intézmények (tagintézmények, több épületegységen működő intézmények) eredménye (teljesítménye) mennyire eltérő? Kimutatható-e változás vagy tendencia e téren az utolsó öt évben? Milyen az óvodában a többiektől kifejezetten leszakadó gyermekek aránya? Milyen az óvodában a többiekhez képest kifejezetten jobb eredményt elérő gyermekek aránya? Milyen átlagos eredménnyel zárultak az értékelések az egyes területeken? Van-e olyan fejlesztésre megjelölt terület, amely valamennyi vagy a legtöbb értékelt pedagógus esetében azonos?


-

-

Az előző intézményellenőrzés (tanfelügyelet) és az intézményi önértékelés értékelő lapjai

-

-

-

104

Van-e olyan erősség, kiemelkedő terület, amely valamennyi vagy a legtöbb értékelt pedagógus esetében azonos? A pedagógusok értékelésének eredményei között van-e egyéb összefüggés, megfigyelhető: - az azonos szakmai munkaközösségben dolgozó óvodapedagógusok kiemelkedő és fejleszthető területeinek azonossága, - az eltérő csoportszervezésben dolgozó óvodapedagógusok eredményei közötti eltérések - a módszertani felkészültség erősségeinek, fejleszthető területeinek azonossága? Melyek a kiemelkedő és melyek a fejleszthető területek? Az egyes területeken mely tartalmi szempontok vizsgálatához kapcsolódóan születtek a fenti eredmények? Milyen irányú / tendenciájú változás látható az önértékelési eredményekben a korábbi tanfelügyeleti eredményekhez képest az egyes területeken? Az intézmény előző tanfelügyeleti látogatását követő értékelés és az előző intézményi önértékelés alapján elkészített öt évre szóló intézkedési tervek időarányos részének végrehajtása és annak dokumentálása megtörténte?


Megfigyelési szempontok - a pedagógiai munka infrastruktúrájának megismerése

-

-

-

-

-

-

-

105

Az intézmény kiemelt nevelési céljainak való megfelelés hogyan érhető tetten fizikális formában? (Például környezettudatos nevelés.) Milyen a gyermekek nevelési, tanulási környezete? Ha van udvar, kert, közösségi tér az intézményben, azt hogyan, mire használják? Milyen helyiséggel és infrastrukturális feltételekkel rendelkezik az intézmény a nevelés, tanítási folyamat/tevékenységek megvalósításához? Milyen helyiségekkel és infrastrukturális feltételekkel rendelkezik az intézmény az SNI/BTM gyermekek foglalkozásainak megvalósításához? Milyen helyiséggel és infrastrukturális feltételekkel rendelkezik az intézmény a napi levegőn való tartózkodáshoz, szabad játékhoz, kerti munkához, tervezetten szervezett mozgásfejlesztés, sportolás megvalósítására? Milyen helyiséggel és infrastrukturális feltételekkel rendelkezik az intézmény az idegen nyelv, nemzetiségi nyelv tanításának megvalósítására? Milyen helyiséggel és infrastrukturális feltételekkel rendelkezik az intézmény a délutáni pihenés, nem a csoportszobában való étkezés megvalósítására? Milyen helyiséggel és infrastrukturális feltételekkel rendelkezik az intézmény a logopédiai fejlesztés, egyéni fejlesztés, felzárkóztatás foglalkozásainak megvalósításához? Hogyan felel meg az intézmény tárgyi környezete a különleges bánásmódot igénylő gyermekek


nevelésének, oktatásának? Elégedettségmérés

2. Interjúk:

Az intézmény az intézmény önértékelése során a vezető önértékelésekor a szülők és pedagógusok körében használt kérdőív segítségével vizsgálja a partnerek elégedettségét Önértékelési Kézikönyv 5. és 6. számú kérdőívek. Az intézményi önértékelés során a vezetővel készített interjú javasolt kérdéseit Önértékelési Kézikönyv tartalmazza. (81. oldal)

-

Vezetővel – egyéni

-

Pedagógusok képviselőivel – csoportos

Az intézményi önértékelés során a pedagógusok képviselőivel készített interjú javasolt kérdéseit Önértékelési Kézikönyv tartalmazza. (82. oldal)

-

Szülők képviselőivel – csoportos (SZMK)

Az intézményi önértékelés során a szülők képviselőivel készített interjú javasolt kérdéseit Önértékelési Kézikönyv tartalmazza. (83. oldal)

106


7.3.3. Az intézmény önértékelésének folyamata A teljes körű intézményi önértékelés az éves önértékelési terv szerint történik, az értékeléshez az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai rendszer nyújt támogatást. A folyamat az alábbi lépések mentén összegezhető: 1. Az éves önértékelési tervben kijelölt kollégák egyeztetik a részleteket a vezetővel, közösen meghatározzák az értékelésbe bevonandó további partnerek körét. 2. A tájékoztatással megbízott kolléga tájékoztatja, felkészíti az 1. pontban meghatározott partnereket. 3. A feladattal megbízott kollégák megvizsgálják az intézményre vonatkozó előző tanfelügyeleti ellenőrzés és önértékelés eredményeit, a hozzájuk kapcsolódó intézkedési terveket, a vezetői és a korábbi pedagógus önértékelési eredményeket és az intézmény alaptevékenységét meghatározó, a 4.3.3.2 fejezetben felsorolt dokumentumokat, valamint a kérdőíves felmérések eredményeit, majd rögzítik a dokumentumelemzés eredményét, vagyis dokumentumonként az előre adott szempontok mentén az informatikai rendszerben rögzítik a tapasztalataikat. 4. A felelősök a javasolt interjúkérdések és a dokumentumelemzés eredménye alapján interjúterveket készítenek, lefolytatják az interjúkat, majd az interjúkérdéseket és a válaszok kivonatát rögzítik az informatikai felületen. 5. A vezető az értékelésében részt vevő kollégák bevonásával minden elvárás esetében az informatikai rendszerben értékeli az elvárás teljesülését, megjelölve az értékelés forrásául szolgáló, a rendszerben korábban rögzített tapasztalatokat. 6. A vezető az értékelésben részt vevő kollégák segítségével értékelési területenként meghatározza a fejleszthető és a kiemelkedő területeket (amennyiben van ilyen). Az értékelés az informatikai rendszerben történik, amely az eredményt elérhetővé teszi a vezető, az Oktatási Hivatal és a külső szakértők, szaktanácsadók számára. 7. A vezető a nevelőtestület bevonásával az önértékelés eredményére épülő intézkedési tervet készít, amelyet feltölt az informatikai rendszerbe. Az intézkedési tervet értékelési területenként, az általános elvárásokat és az értékelést tartalmazó táblázatba kell feltölteni, a tervet a rendszer elérhetővé teszi az Oktatási Hivatal és a külső szakértők, szaktanácsadók számára. 8. Az intézkedési terv megvalósításának támogatása érdekében a fenntartó megjegyzéseket fűzhet a tervhez, amit a vezető juttat el részére.

107


8. Az összegző értékelések A munkacsoport tagjai készítik el a pedagógusok, vezetők és intézményi önértékelések összegzését. Az összegző értékelésnél kiemelt figyelmet kell fordítani az erősségekre és a fejleszthető területekre. Erősségek azok, amelyek 80% feletti, fejleszthető területek azok, amelyek 50% alatti értékelést kaptak. A fejleszthető területek közé kell sorolni azokat is, melyek szélsőséges értékeket kaptak (szórásuk nagy). Az interjúknál az abban résztvevők összegzésképpen fogalmazzák meg az erősségeket és fejleszthető területeket.

9. A dokumentumok tárolása Az önértékelés, szaktanácsadás, tanfelügyeleti és szakértői ellenőrzés dokumentumait a személyi anyag részeként elektronikusan tároljuk. -

Az OH támogató felületén.

-

A Gazdasági irodában, személyi anyagban papír alapon, és elektronikusan.

Az intézményi értékelések dokumentumait iktatjuk, és a Gazdasági irodában tároljuk. Az összegző értékelést, az éves önértékelési tervet és az ötéves önértékelési programot: -

Papír alapon a Gazdasági irodában.

-

Elektronikusan a Gazdasági irodában.

-

Kivonatát pedig a Honlapon is megjelenítjük.

10. Nyilvánosság, hozzáférhetőség Az összegző értékelés egyéni hozzájáruló nyilatkozatok alapján részben vagy egészben nyilvánosságra hozható (honlapon megjeleníthető). Az értékelések az önértékelési csoport tagjai, valamint az intézményvezetés és a személyi anyagot kezelő munkatárs számára hozzáférhető kell, legyen. Biztosítani kell a hozzáférést kérés esetén az alábbi külső személyek számára: szaktanácsadó, tanfelügyelő, szakértő, munkáltató, fenntartó. Kérés esetén az intézményvezető tájékoztatást nyújthat az értékelésben részt vevő felek részére az eredményről (az önfejlesztési tervben foglaltak értékelése érdekében).

108


109

A Békési Kistérségi Óvoda és Bölcsőde Önértékelési Programja

Recommend Documents