A BÉKÉLTETŐ TESTÜLET ÉS ELJÁRÓ TANÁCSAI ELJÁRÁSÁNAK FONTOSABB SZABÁLYAI VESZPRÉM MEGYÉBEN

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLET ÉS ELJÁRÓ TANÁCSAI ELJÁRÁSÁNAK FONTOSABB SZABÁLYAI VESZPRÉM MEGYÉBEN 1997. ÉVI CLV. TÖRVÉNY A FOGYASZTÓVÉDELEMRŐL I. Fejezet Általános rendelkezések A TÖRVÉNY HATÁLYA 1. § (1) E törvény hatálya - a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a vállalkozások azon tevékenységére terjed ki, amely a fogyasztókat érinti vagy érintheti. (2) E törvény hatálya nem terjed ki a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által felügyelt tevékenységet folytató szervezeteknek, személyeknek MNB által felügyelt tevékenységére (a továbbiakban: pénzügyi szolgáltatási tevékenység). ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 2. § E törvény alkalmazásában: a) FOGYASZTÓ: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, továbbá a békéltető testületre vonatkozó szabályok alkalmazásában az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró, külön törvény szerinti civil szervezet, egyházi jogi személy, társasház, lakásszövetkezet, mikro-, kis- és középvállalkozás is, aki, illetve amely árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje, b) VÁLLALKOZÁS: aki az 1. § szerinti tevékenységet önálló foglalkozásával vagy gazdasági tevékenységével összefüggő célok érdekében végzi, c) GYÁRTÓ: ca) a terméknek az Európai Gazdasági Térségben letelepedett üzletszerű előállítója, termelője, helyreállítója vagy felújítója, illetve aki a terméken elhelyezett nevével, védjegyével vagy egyéb megkülönböztető jelzés alkalmazásával önmagát a termék gyártójaként tünteti fel; vagy cb) a gyártónak az Európai Gazdasági Térségben letelepedett meghatalmazott képviselője, ha maga a gyártó nem az Európai Gazdasági Térségben letelepedett; ilyen képviselő hiányában az importáló, d) FORGALMAZÓ: az a vállalkozás, amely a terméket közvetlenül a fogyasztó részére forgalmazza, j) ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS: a Polgári Törvénykönyv szerinti adásvételi szerződés, valamint minden olyan szerződés is, amelynek áruk és szolgáltatások egyaránt tárgyát képezik, k) SZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS: az adásvételi szerződéstől eltérő bármely olyan szerződés, amelynek értelmében a vállalkozás a fogyasztó részére szolgáltatást nyújt vagy szolgáltatás nyújtását vállalja, a fogyasztó pedig megfizeti vagy vállalja, hogy megfizeti a szolgáltatás díját, f) TERMÉK: minden birtokba vehető forgalomképes ingó dolog - ide nem értve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt - és a dolog módjára hasznosítható természeti erő, g) SZOLGÁLTATÁS: termék, ingatlan vagy vagyoni értékű jog értékesítésén kívül minden olyan - ellenszolgáltatás fejében végzett - tevékenység, amely a megrendelő, illetve megbízó igényének kielégítésére valamely eredmény létrehozását, teljesítmény nyújtását vagy más magatartás tanúsítását foglalja magában, h) KÖZSZOLGÁLTATÁS: külön törvény alapján termékértékesítési vagy szolgáltatásnyújtási kötelezettség hatálya alá tartozó vállalkozás által e kötelezettség alapján nyújtott víziközmű-szolgáltatás, távhőszolgáltatás, települési szilárd és folyékony hulladék rendszeres begyűjtésére, gyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére irányuló szolgáltatás, kéményseprő-ipari szolgáltatás, elektronikus hírközlési szolgáltatás, postai szolgáltatás, villamos energia egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó részére villamosenergia-vásárlási szerződés vagy hálózathasználati szerződés alapján nyújtandó szolgáltatás, valamint földgáz egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó részére földgáz-kereskedelmi szerződés vagy elosztóhálózat-használati szerződés alapján nyújtandó szolgáltatás,

2. § i) FOGYASZTÓI CSOPORT: a szervezők - díjazás ellenében történő - közreműködésével a csoport tagjai pénzének összegyűjtésén alapuló minden olyan csoport, amelynek célja, hogy minden tagja az általa előre meghatározott dolog tulajdonjogát a tagok befizetéseiből, előre meghatározott időtartamon belül véletlenszerű vagy többletfeltételek vállalásától függő kiválasztás útján - a csoport segítségével megszerezze l) ÁRU: a termék, az ingatlan és a vagyoni értékű jog, valamint a szolgáltatás, o) BÉKÉLTETŐ TESTÜLET: tartós alapon létrejött, a fogyasztói jogviták alternatív vitarendezési eljárás keretében történő rendezésével foglalkozó szervezet, amelyet az e törvényben meghatározott szerv (személy) nyilvántartásba vett, p) ONLINE ADÁSVÉTELI VAGY ONLINE SZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS: olyan adásvételi vagy szolgáltatási szerződés, amelynek értelmében a vállalkozás vagy annak közvetítője egy honlapon vagy egyéb elektronikus eszközön keresztül kínál megvételre valamilyen árut vagy kínál igénybevételre valamilyen szolgáltatást, és a fogyasztó az adott honlapon vagy egyéb elektronikus eszközön keresztül rendeli meg az árut vagy szolgáltatást, r) FORGALMAZÁS: valamely termék vállalkozás által - értékesítés, fogyasztás vagy használat céljára ellenérték fejében vagy ingyenesen - történő rendelkezésre bocsátása, ideértve a fogyasztó számára történő felkínálást is, s) FOGYASZTÓI JOGVITA: a fogyasztó és a vállalkozás közötti adásvételi vagy szolgáltatási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy, valamint a fogyasztó és a vállalkozás között külön megkötésre kerülő adásvételi vagy szolgáltatási szerződés hiányában a termék minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatás minőségével összefüggő vitás ügy, t) BELFÖLDI FOGYASZTÓI JOGVITA: adásvételi vagy szolgáltatási szerződés kapcsán felmerülő olyan jogvita, amely esetében a fogyasztó a termék vagy a szolgáltatás megrendelésének időpontjában Magyarországon rendelkezik lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, és a vállalkozás rendelkezik Magyarországon székhellyel, telephellyel, fiókteleppel, u) HATÁRON ÁTNYÚLÓ FOGYASZTÓI JOGVITA: adásvételi vagy szolgáltatási szerződés kapcsán felmerülő olyan jogvita, amely esetében az érintett fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon található, és a vállalkozás székhelye, telephelye, letelepedési helye ettől eltérő európai uniós tagállamban van, vagy az érintett fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye más európai uniós tagállamban található, és a vállalkozás székhelye Magyarországon van, FOGYASZTÓI CSOPORT SZERVEZÉSÉNEK TILALMA Fgytv. szabálya 16/B. § (1) Tilos fogyasztói csoportot létrehozni. (2) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom megsértésével vagy megkerülésével kötött szerződés semmis. (3) Tilos fogyasztói csoportba fogyasztókat nyilvános felhívás útján gyűjteni. A 2012. január 1-je előtt létrehozott fogyasztói csoportba új fogyasztó kizárólag a szerződés felmondással történő megszüntetése következtében - kieső fogyasztó helyére vehető fel.

Eljárás BT elnöki feladat Ha a Fogyasztó beadványából megállapítható, hogy fogyasztói csoportról van szó, akkor a Vállalkozást fel kell hívni a kiértesítő levélben: igazolja (dokumentálva), hogy a Fgytv. 16/B. § (3) bekezdés szerinti tagról van szó. Eljáró tanács elnöke: a döntésben ki kell térni ennek tisztázására

_______________________________________________________________________________________________________________________ ELJÁRÁSI SZABÁLYOK A BÉKÉLTETŐ ELJÁRÁSBAN – VESZPRÉM – 2015. SZEPTEMBER 11-től

2 / 33

VI. Fejezet A fogyasztói jogok érvényesítése PANASZKEZELÉS, ÜGYFÉLSZOLGÁLAT 17/A. § (1) A vállalkozás köteles a fogyasztót tájékoztatni a) a székhelyéről, b) a panaszügyintézés helyéről, ha az nem egyezik meg a forgalmazás, illetve értékesítés helyével, c) a panaszkezelésnek az adott tevékenység, kereskedelmi forma vagy módszer sajátosságaihoz igazodó módjáról, valamint d) a panaszok közlése érdekében a vállalkozás vagy a vállalkozás 17/B. § szerinti ügyfélszolgálatának levelezési címéről és - ha a panaszokat ilyen módon is fogadja - elektronikus levelezési címéről, illetve internetes címéről, telefonszámáról. (1a) A tájékoztatásnak fogyasztói jogvita esetén ki kell terjednie a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes békéltető testületekhez való fordulás lehetőségére, valamint tartalmaznia kell a békéltető testület székhelyét, telefonos elérhetőségét, internetes elérhetőségét és levelezési címét. A békéltető testületekről történő tájékoztatási kötelezettséget világosan, érthetően és könnyen elérhető módon kell teljesíteni, internetes honlappal rendelkező vállalkozás esetén a honlapon, honlap hiányában az általános szerződési feltételekben, általános szerződési feltételek hiányában pedig külön formanyomtatványon. Üzlettel rendelkező vállalkozás esetén az e bekezdés és az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást jól láthatóan és olvashatóan kell megadni. (2) A fogyasztó a vállalkozásnak, illetve a vállalkozás érdekében vagy javára eljáró személynek az áru fogyasztók részére történő forgalmazásával, illetve értékesítésével közvetlen kapcsolatban álló magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban vagy írásban közölheti a vállalkozással. (3) A szóbeli panaszt azonnal meg kell vizsgálni, és szükség szerint orvosolni kell. (…..további előírások!) (8) A panasz elutasítása esetén a vállalkozás köteles a fogyasztót írásban tájékoztatni arról, hogy panaszával - annak jellege szerint - mely hatóság vagy békéltető testület eljárását kezdeményezheti. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell továbbá az illetékes hatóság, illetve a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti békéltető testület székhelyét, telefonos és internetes elérhetőségét, valamint levelezési címét. A tájékoztatásnak arra is ki kell terjednie, hogy a vállalkozás a fogyasztói jogvita rendezése érdekében igénybe veszi-e a békéltető testületi eljárást. 17/A. § (6) Az írásbeli panaszt a vállalkozás - ha az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa eltérően nem rendelkezik - a beérkezését követően harminc napon belül köteles írásban érdemben megválaszolni és intézkedni annak közlése iránt. Ennél rövidebb határidőt jogszabály, hosszabb határidőt törvény állapíthat meg. A panaszt elutasító álláspontját a vállalkozás indokolni köteles. (7) A vállalkozás a panaszról felvett jegyzőkönyvet és a válasz másolati példányát öt évig köteles megőrizni, és azt az ellenőrző hatóságoknak kérésükre bemutatni. (8) A panasz elutasítása esetén a vállalkozás köteles a fogyasztót írásban tájékoztatni arról, hogy panaszával - annak jellege szerint - mely hatóság vagy a békéltető testület eljárását kezdeményezheti. Meg kell adni az illetékes hatóság, illetve a vállalkozás székhelye szerinti békéltető testület levelezési címét. 17/B. § (1) A közszolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozás, valamint a külön törvényben meghatározott egyéb vállalkozás a fogyasztói panaszok intézésére, a fogyasztók tájékoztatására köteles ügyfélszolgálat működtetéséről gondoskodni oly módon, hogy az - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az ügyfelek részére nyitva álló helyiségben kerüljön kialakításra. (…. további előírások). _______________________________________________________________________________________________________________________ ELJÁRÁSI SZABÁLYOK A BÉKÉLTETŐ ELJÁRÁSBAN – VESZPRÉM – 2015. SZEPTEMBER 11-től

3 / 33

(5) A 17/A. §-tól eltérően az ügyfélszolgálat minden esetben köteles a vállalkozás panasszal kapcsolatos álláspontját és intézkedéseit indokolással ellátva írásba foglalni, és a fogyasztónak a panasz beérkezését követő tizenöt napon belül megküldeni, kivéve, ha a fogyasztó panaszát szóban közli és a vállalkozás az abban foglaltaknak nyomban eleget tesz. (6) Az (5) bekezdés szerinti válaszadási határidő helyszíni vizsgálat vagy valamely hatóság megkeresésének szükségessége esetén egy alkalommal legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbítható. A válaszadási határidő meghosszabbításáról és annak indokáról a fogyasztót írásban, a válaszadási határidő letelte előtt tájékoztatni kell. (9) A közszolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozás - a külön jogszabályban foglaltakat figyelembe véve - köteles saját, önálló, kizárólag a közszolgáltatói tevékenységéről információt nyújtó internetes honlapot működtetni vagy meglévő honlapjának nyitóoldaláról közvetlenül elérhető, tárolható, megjeleníthető és nyomtatható módon ingyenesen hozzáférhetővé tenni legalább az alábbiakat: a) a közszolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozás nevét; b) a közszolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozás székhelyének és telephelyének elérhetőségét; c) a közszolgáltatással érintett szolgáltatási terület földrajzi elhelyezkedésének megnevezését; d) az alkalmazandó díjak mértékét, alkalmazásának feltételeit, díjképzésének szabályait; e) a közszolgáltatási tevékenysége során kötelezően alkalmazandó jogszabályok felsorolását, ide értve a közszolgáltatási tevékenységét szabályozó önkormányzati rendeletet településenkénti bontásban; f) a panaszok benyújtásával és intézésével kapcsolatos információkat; g) a feladatkörrel rendelkező fogyasztóvédelmi szervek, békéltető testületek és a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek elérhetőségét vagy a felügyeleti szerv honlapjának ezen információkat maradéktalanul tartalmazó közvetlen hivatkozását; h) az ügyfélszolgálata elérhetőségére és működésére vonatkozó információkat; i) az üzletszabályzatát, egyéb általános szerződési feltételeit. (10) A (9) bekezdés d) pontja szerinti alkalmazandó díj mértékét felhasználói kategóriánként és településenkénti bontásban kell hozzáférhetővé tenni. (11) A (9) bekezdés d) és e) pontja szerinti rendeleteket, továbbá i) pontja szerinti üzletszabályzatokat és általános szerződési feltételeket a szövegben való kereshetőség biztosításával, a hatályos időállapotok elhatárolásával kell hozzáférhetővé tenni 5 évre visszamenőleg. Fogyasztóvédelmi referens 17/D. § (1) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) hatálya alá tartozó, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény hatálya alá nem tartozó vállalkozás köteles fogyasztóvédelmi referenst foglalkoztatni. A FOGYASZTÓVÉDELMI REFERENS ÉS A BT KAPCSOLATA Fgytv. szabálya 17/D. § (2) A fogyasztóvédelmi referens feladata a vállalkozás fogyasztókat érintő tevékenységének figyelemmel kísérése, a vállalkozás alkalmazottai részére fogyasztóvédelmi tárgyú oktatás, képzés szervezése. A fogyasztóvédelmi referens kapcsolatot tart a fogyasztóvédelmi hatósággal, békéltető testületekkel, valamint egyéb, fogyasztóvédelmi feladatokat is ellátó állami szervekkel.

Eljárás BT elnöki feladat A fogyasztóvédelmi referenssel történő megbeszélésről, tájékoztatóról rövid feljegyzést kell – annak megtörténtét követő 3 napon belül – készíteni.

17/D. § (3) Fogyasztóvédelmi referens az a magyar állampolgár vagy az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam állampolgára lehet, aki legalább kétéves, fogyasztóvédelmi területen szerzett szakmai gyakorlattal rendelkezik. _______________________________________________________________________________________________________________________ ELJÁRÁSI SZABÁLYOK A BÉKÉLTETŐ ELJÁRÁSBAN – VESZPRÉM – 2015. SZEPTEMBER 11-től

4 / 33

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLET HATÁSKÖR Eljárás A testület elnökének feladata: A nyilvántartásba vétel érdekében, a 37/A. § (6) bekezdése szerinti – a fogyasztóvédelemért felelős miniszternek – tájékoztatás megküldése. 2 3 18. § (1) A békéltető testület hatáskörébe tartozik a fogyasztói jogvita bírósági eljáráson Az eljáró tanács elnöke gondoskodjon arról, hogy a szükséges kívüli rendezése. A békéltető testület feladata, hogy megkísérelje a fogyasztói jogvita mértékben beidézésre kerüljön az írásba foglalt döntésbe a rendezése céljából egyezség létrehozását a felek között, ennek eredménytelensége esetén hatáskörre, és adott esetben az illetékességre vonatkozó Fgytv. az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő szabály. érvényesítésének biztosítása érdekében. A békéltető testület a fogyasztó vagy a vállalkozás kérésére tanácsot ad a fogyasztót megillető jogokkal és a fogyasztót terhelő kötelezettségekkel kapcsolatban. Fgytv. szabálya 2. § o)1 BÉKÉLTETŐ TESTÜLET: tartós alapon létrejött, a fogyasztói jogviták alternatív vitarendezési eljárás keretében történő rendezésével foglalkozó szervezet, amelyet az e törvényben meghatározott szerv (személy) nyilvántartásba vett.

18. § (2) A békéltető testület a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák (a továbbiakban: kamara) mellett működő független testület. (3) Az állam - a költségvetési törvényben meghatározott mértékben - gondoskodik a békéltető testületek működésének ügyszámarányos támogatásáról, ide nem értve a Pénzügyi Békéltető Testületet. (4) A helyi önkormányzatok részt vállalhatnak a békéltető testület működtetésének feladataiból. (5)4 Online adásvételi vagy online szolgáltatási szerződéssel összefüggő határon átnyúló fogyasztói jogvita esetén az eljárásra kizárólag a fővárosi kereskedelmi és iparkamara mellett működő békéltető testület illetékes. Fgytv. szabálya 18. § (6)5 A békéltető testület köteles a tagjai számára rendszeresen képzést szervezni.

Eljárás A képzés tematikájának kidolgozása az elnök feladata. 2015. szeptember – december közötti időszakban 1 szakmai megbeszélésre kerül még sor – figyelemmel a 2015. december 31-én lejáró mandátumra -, amikor az eljárási szabályokkal kapcsolatos, új törvényi szabályozás kerül megvitatásra.

(7)6 A békéltető testületek együttműködnek a fogyasztói jogviták alternatív rendezésére irányuló eljárások joggyakorlatának fejlesztése, a döntések egyöntetűsége, a szakmaiság javítása, valamint a legjobb gyakorlatok átvétele érdekében. 1

Megállapította: 2015. évi CXXXVII. törvény 1. § (2). Hatályos: 2015. IX. 11-től. Megállapította: 2008. évi XLII. törvény 17. §. Hatályos: 2008. IX. 1-től. 3 Megállapította: 2015. évi CXXXVII. törvény 3. § (1). Hatályos: 2015. IX. 11-től. 4 Beiktatta: 2015. évi CXXXVII. törvény 3. § (2). Hatályos: 2015. IX. 11-től. 5 Beiktatta: 2015. évi CXXXVII. törvény 3. § (2). Hatályos: 2015. IX. 11-től. 6 Beiktatta: 2015. évi CXXXVII. törvény 3. § (2). Hatályos: 2015. IX. 11-től. 2


5 / 33

19. § A fővárosi kereskedelmi és iparkamara mellett működő békéltető testület látja el a fogyasztói jogviták online rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról szóló, 2013. május 21-i 524/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti (BT elnöki feladat)tagállami online vitarendezési kapcsolattartó pont feladatait. ILLETÉKESSÉG Fgytv. szabálya 20. § (1) Az eljárásra a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti békéltető testület illetékes. (2) A fogyasztó belföldi lakóhelye és tartózkodási helye hiányában a békéltető testület illetékességét a fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás vagy az annak képviseletére feljogosított szerv székhelye alapítja meg (3) Az eljárásra - a fogyasztó erre irányuló kérelme alapján - az (1) és (2) bekezdés szerint illetékes testület helyett a fogyasztó kérelmében megjelölt békéltető testület illetékes. (4) Ha több fogyasztó közösen terjeszt elő kérelmet, bármelyik kérelmezőre illetékes testület valamennyi kérelmezőre nézve illetékes. (5) A békéltető testület illetékességi területe a testületet működtető kamara szerinti megyére (fővárosra) terjed ki. (6)7 A békéltető testületi eljárás hivatalos nyelve a magyar.

Eljárás BT elnöke a kérelem beérkezése után vizsgálja az illetékességet is. Az eljáró tanács elnöke gondoskodjon arról, hogy a szükséges mértékben beidézésre kerüljön az írásba foglalt döntésbe az illetékességre, és adott esetben a hatáskörre vonatkozó Fgytv. szabály. Minden esetben szerepeltetni kell a kiértesítésekben is (BT elnöki feladat) , és a indokolásban azt (eljáró tanács elnöke) , ha a (3) bekezdés– választott illetékesség – szerint kérte az eljárást a Fogyasztó,

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLET SZEMÉLYI ÖSSZETÉTELE 21. § (1) A békéltető testület elnökből, - szükség szerint – elnökhelyettesből és tagokból (a továbbiakban együtt: békéltető testületi tagok) áll. Fgytv. szabálya 21. § (2) A békéltető testületi tagokat – a Kormány rendeletében meghatározottak szerint – egyrészről a kamara és a megyei (fővárosi) agrárkamarák, másrészről a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek egyenlő arányban jelölik ki. (3) A testületi tagok száma testületenként legalább tíz fő. 21. § (4) A kijelölés során biztosítani kell, hogy a testületnek mind a kamara, megyei (fővárosi) agrárkamarák, mind a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek által jelölt személyek között legyen olyan tagja, aki megfelel a 25. § (3) és (5) bekezdésében meghatározott követelményeknek. 21. § (5)A békéltető testületi tagok kijelölését követően a tagok összehívásával megalakul a békéltető testület.

7

Eljárás A Testület elnöke a választások, illetve az esetleges „pótlás” esetében az érdekelt szervezetekkel közli a létszámot, az egyéb feltételeket – 22. § - köztük a jogász végzettségűek iránti igényt. Jelenleg a békéltető testületi tagok kijelölésének szabályairól szóló 215/2008. (VIII. 29.) Korm. rendeletet kell használni. A 2016-2019-es ciklusra 12 tag jelölése szükséges. 6-6 a két oldalról, 6-nál több olyan személy nem lehet köztük, aki már túl van az öregségi nyugdíjkorhatáron. A tagok között legalább 6 jogász szakképzettségű személynek kell lenni. A „leköszönő” elnök hívja össze. A megalakulás időpontja: 2016. január 5.

Beiktatta: 2015. évi CXXXVII. törvény 4. §. Hatályos: 2015. IX. 11-től.


6 / 33

Fgytv. szabálya 21. § (6) A békéltető testület megbízatása négy évre szól. A békéltető testületi tagok újra kijelölhetőek. 21. § (7) A békéltető testület tagjai tevékenységüket külön jogszabályban meghatározott díjazás ellenében végzik.

Eljárás A jelenlegi testület mandátuma 2012.01.01. – 2015. 12.31. Jelenleg ez a 211/1998. (XII. 24.) Korm. rendelet a békéltető testületi tagok díjazásáról.

22. § (1) Békéltető testületi tag az lehet, aki felsőfokú iskolai végzettséggel és annak megfelelő szakterületen legalább kétéves igazolt szakmai gyakorlattal rendelkezik. (2) Nem lehet békéltető testületi tag, aki a) a polgári jog szabályai szerint cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, b) büntetett előéletű, c) büntetlen előéletű, de akinek a büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős ítéletében megállapította a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Btk-ban meghatározott (……) 23/A. § A tagokról a testület elnöke listát vezet. A lista tartalmazza a tagok nevét, felsőfokú végzettségük oklevél szerinti megnevezését, szakterületük és a tagot jelölő szervezet megjelölését. Ezek az adatok közérdekből nyilvános adatok. Az elnök a testületi tagok listáját megküldi a békéltető testület működési feltételeit biztosító kamarának, valamint a fogyasztóvédelemért felelős miniszternek.

BT elnökének feladata A tagokról a BT használatára vezetni kell a legfontosabb elérhetőségeket, adatokat (telefon, fax, mobil, e-mail). Ezt át kell adni minden BT tagnak.

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETI TAGSÁG MEGSZŰNÉSE 24. § (1) A békéltető testületi tag megbízatása megszűnik a) a békéltető testület megbízatása időtartamának lejártával, b) ha vele szemben a 22. § (2) bekezdés a) pontja szerinti kizáró ok áll fenn, c) ha bejelenti, hogy vele szemben a 22. § (2) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott kizáró ok áll fenn, vagy a 22/A. § (1) bekezdésében meghatározott felhívásra nem igazolja vagy nem tudja igazolni, hogy nem áll fenn vele szemben a 22. § (2) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott kizáró ok, d) lemondással, e) alkalmatlanná válása esetén, f) halálával. Fgytv. szabálya 24. § (2) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti esetben [alkalmatlanná válás] a megbízatás megszűnését az érintett testületi tag meghallgatása után és a tagot jelölő szervezet véleményének figyelembevételével a békéltető testület elnöke, illetve - az elnök tekintetében - a békéltető testület tagjai közül választott, a kamara, megyei (fővárosi) agrárkamarák és a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek által jelölt tagokból álló háromfős testület állapítja meg. 24. § (3) Ha a békéltető testületi tag megbízatása e törvényben szabályozott bármely okból megszűnik, helyette a békéltető testületi tag jelölésére vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával új testületi tagot kell kijelölni. Ha a békéltető testületi tag megbízatása az (1) bekezdés b)-f) pontja alapján szűnik

Eljárás Elnöki feladat: meghallgatás, döntés. Ha az elnökről van szó, akkor a kamarák és a fogyasztói szervezet, illetve a tagok által jelölt 3 tag állapítja meg. Elnöki feladat A b) – d) pontokban megjelölt esetekben – különösen a d) pontnál – a tag írásban jelentse be a megszűnést,


7 / 33

meg, a folyamatban lévő ügyekben a békéltető testület elnöke jelöli ki a megszűnt megbízatású tag helyett eljáró tagot. 24. § (4) Ha az (1) bekezdés b)-f) pontja szerinti okból a békéltető testület elnökének megbízatása szűnik meg, a békéltető testületi elnök megválasztására vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával új elnököt kell választani, illetve megbízni.

határnap megjelöléssel. Elnöki feladat A testületi elnök eljárásánál a 24. § (3) bekezdésében írtaknak megfelelően kell eljárni.

A TAGOKKAL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK Fgytv. szabálya 24/A. § A békéltető testületi tagoknak függetlennek és pártatlannak kell lenniük, nem lehetnek képviselői a feleknek, eljárásuk során utasítást nem fogadhatnak el. Teljes titoktartásra kötelezettek a békéltető testület működése során tudomásukra jutott tények és adatok tekintetében, az eljárás megszűnése után is. Minderről kijelölésük elfogadásakor írásbeli nyilatkozatot kötelesek tenni.

Eljárás Elnök feladata a benyújtáskor ellenőrizni A BT tagjai nem vállalhatják el a panaszos képviseletét a saját BT-nél folyó eljárásban.

AZ ELJÁRÓ TANÁCS KIJELÖLÉSE HÁROM TAGÚ TANÁCS Eljárás Fgytv. szabálya 25. § (1) A békéltető testület - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - Az előzetes kijelölést [a munkavállalás, a szakmai ismeretek, képzettség-végzettség, az háromtagú tanácsban jár el. „oldalak” képviseletét biztosítva – figyelemmel a tanácsadásra is] – a kijelölni kívánt taggal való előzetes konzultáció után, a meghallgatási időpont kitűzésekor a testületi elnök végzi el. 25. § (2) Az eljáró tanács egyik tagját az eljárást megindító Testületi elnök feladata: A kiértesítésben a kijelölési lehetőségről a Feleket írásban fogyasztó, egy másik tagját pedig az eljárással érintett vállalkozás tájékoztatni kell. [lásd erről a Fogyasztó illetve a Vállalkozás kiértesítési nyomtatványait jelöli ki a testületi tagok 23/A. §-ban meghatározott listájáról. (Lásd az I. és IV. számú. mellékleteket. A listát az expediálást végzők helyezik el a küldeményben (Lásd a VIII. számú mellékletet). Eljárás Fgytv. szabálya 25. § (2) Az eljáró tanács elnökét, továbbá ha a felek bármelyike a A tanács elnökét a BT elnöke jelöli ki, figyelemmel arra, hogy 1-1 tagnak a két jelölő megadott határidőn belül nem él a jelölés lehetőségével, vagy ha más oldalt kell képviselni, és 1 tagnak jogi végzettségű jelölendő. okból szükséges, az eljáró tanács hiányzó tagját a testület elnöke A tagokat – ha nincs jelölés a Felek részéről – szintén az elnök jelöli ki jelöli ki, figyelemmel a (3) bekezdés szerinti követelményekre [jogi [Az eljáró tanács elnöke gondoskodjon arról, hogy a javasolt szöveg az indokolásban végzettség], továbbá arra, hogy legalább egy tag a fogyasztói szerepeljen: ). érdekek képviseletét ellátó egyesületek által jelölt, egy másik tag „Mivel a tanácsba sem a Fogyasztó, sem a Vállalkozás nem jelölt tagot, a testület elnöke a pedig a kamara vagy a megyei (fővárosi) agrárkamarák által kijelölt Fgytv. 25. § (2), illetve a 29. § (5) bekezdése alapján jelölte ki az eljárás lefolytatására a testületi tagok közül kerüljön ki, valamint minden olyan szempontra, három tagú eljáró tanácsot. Az eljáró tanács két (egy) tagja szakvizsgázott jogász, két amely nagy valószínűséggel biztosítja független és pártatlan testületi egy)( tag a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek által jelölt, a harmadik tag tag kijelölését. ( további két tag) pedig a kamara által kijelölt testületi tagok közül kerül ki, így a tanács _______________________________________________________________________________________________________________________ 8 / 33 ELJÁRÁSI SZABÁLYOK A BÉKÉLTETŐ ELJÁRÁSBAN – VESZPRÉM – 2015. SZEPTEMBER 11-től

összetétele megfelel a Fgytv. 25. § (2) - (3) bekezdésében előírtaknak.”] A testületi döntést mindhárom résztvevő aláírja: „az eljáró tanács elnöke” „az eljáró tanács tagja” megjelöléssel. Amennyiben az aláírás – távollét miatt - nem realizálható, akkor az eljáró tag helyett az elnök, ennek megjegyzésével, „h.”-ként a név fölött írja alá. 25. § (2) Nem jelölhető ki az eljáró tanács tagjának az a békéltető Ezt a kijelölést végző BT elnök kíséri figyelemmel. testületi tag, aki az üggyel kapcsolatban a fogyasztónak vagy a vállalkozásnak tanácsot adott. E követelmény érvényesüléséről a békéltető testület elnöke az eljáró tanács tagjainak 29. § (5) bekezdése szerinti jelölése során is gondoskodik. 25. § (3) Az eljáró tanács legalább egy tagja jogi végzettséggel kell, Ha nincs jelölés a Felek részéről, akkor a BT elnöke jelöli ki, figyelemmel arra, hogy 1-1 hogy rendelkezzen. tagnak a két jelölő oldalt kell képviselnie. EGYEDÜL ELJÁRÓ TAG Eljárás A kijelölés a BT elnök feladata. A kiértesítésben a kijelölt nevéről a Feleket írásban tájékoztatni kell. [Lásd a II. és V. számú mellékleteket.] Ha csak azt jelzi vissza – bármelyik Fél -, hogy jelölni kíván egy másik tagot, akkor a kijelölést – amennyiben a másik fél is jelezte szándékát, vagy a konkrét személyt – az elnök végzi el. A listát az expediálást végzők helyezik el a küldeményben. (Lásd a VIII. számú mellékletet). Az írásba foglalt döntésben szerepeltetni kell (eljáró tanács elnöke): „A testület elnöke a Fgytv. 25. § (4) bekezdése alapján az eljárás lefolytatására egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki, aki ugyanazokkal a jogosítványokkal és kötelezettségekkel rendelkezik, mint az eljáró tanács, illetve mint az eljáró tanács elnöke [Fgytv. 25. § (6) bekezdés]. Az egyedül eljáró tanácstag csak jogi végzettségű személy lehet, a kijelölt személy jogi szakvizsgával is rendelkezik, így megfelel az előírásoknak.” (5) A (4) bekezdésben meghatározott esetben egyedül eljáró testületi Hasonló megoldással oldjuk meg az írásbelileg (Fgytv. 29. § (7) bekezdés) lefolytatható tagként csak az jelölhető ki, aki jogi végzettséggel rendelkezik, és a eljárásoknál is a kijelölését. megelőző három évben nem állt az őt jelölő kamarával, megyei (fővárosi) agrárkamarával, illetve fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesülettel, vagy ezek tagjával munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban. 25. § (6) Ahol a törvény a továbbiakban eljáró tanácsot, illetve az A hozott döntések aláírása, ha egyedül eljáró testületi tagként hozza azt meg a testületi Fgytv. szabálya 25. § (4) Ha a testület elnöke szerint a fogyasztói jogvita egyszerű megítélésű, az eljárás lefolytatására egyedül eljáró testületi tagot jelöl ki. Ha azonban mindkét fél - az általa az (1) bekezdés szerint jelölhető testületi tag megjelölésével - azt kéri, a békéltető testület ebben az esetben is háromtagú tanácsban jár el.


9 / 33

eljáró tanács elnökét említ, azon az egyedül eljáró testületi tagot tag: „egyedül eljáró testületi tag” vagy is érteni kell. „az eljáró tanács elnöke” lehet. Kifogás az eljáró taggal/tanáccsal szemben - Az eljárásból való kizárás 26. § (1) A békéltető testületi tag az eljárásból ki van zárva, ha neki vagy hozzátartozójának [régi Ptk. 685. § b) pont; új Ptk. 8:1. § [Értelmező rendelkezések] (1) E törvény alkalmazásában 1. közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér; 2. hozzátartozó: a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa;] a vitás ügyhöz személyi vagy vagyoni érdekeltsége fűződik, illetve egyéb ok miatt elfogult, kivéve, ha a feleket erről tájékoztatta, és ennek ismeretében személye ellen egyik fél sem emelt kifogást. Kijelölt tag bejelentési kötelezettsége Eljárás Fgytv. szabálya 26. § (2) A felek, illetve az elnök által az eljáró tanácsba kijelölt testületi tag köteles A kijelölt tag bejelentését követően a BT elnöke intézkedik, dönt. A a testület elnökének haladéktalanul bejelenteni és a felek előtt feltárni minden olyan testületi tagot meghallgatja. [lásd a 26. § (6) bekezdését is) körülményt, amely jogos kétségeket ébreszthet függetlensége vagy pártatlansága tekintetében. Kizárási kérelem a kijelölt taggal szemben 26. § (3) Az eljáró tanácsba kijelölt testületi tag ellen a fél kizárási kérelmet terjeszthet elő, amennyiben olyan körülmények állnak fenn, amelyek jogos kétségeket ébresztenek függetlensége vagy pártatlansága tekintetében. (4) A fél az általa kijelölt testületi tag ellen csak olyan okból élhet kizárási kérelemmel, amely a kijelölést követően vált előtte ismertté. Eljárás Fgytv. szabálya 26. § (5) Az indokolással ellátott írásbeli kizárási kérelem attól a naptól számított három A bejelentését követően a BT elnöke megvizsgálja a határidő napon belül terjeszthető elő, amikor a fél az eljáró tanács összetételéről tudomást betartását. szerzett, vagy amikor a (3) bekezdésben említett körülmények előtte ismertté váltak. 26. § (6) A kizárási kérelemről a békéltető testület elnöke dönt, az érintett testületi BT elnökei feladat – meg kell hallgatni a BT tagot. tag meghallgatása után. E döntés meghozataláig az eljáró tanács - a kizárással érintett Ésszerű határidő belül kell dönteni. testületi tagot is beleértve - folytathatja az eljárást, de kötelezést tartalmazó határozatot, illetve ajánlást nem hozhat. Gyakorlat

Amennyiben a Fél a meghallgatáson szóban terjeszt elő az eljáró tanáccsal, a tanács tagjával kapcsolatosan kifogását, tesz kizárására


10 / 33

vonatkozó kérelmet, az eljárást célszerű felfüggeszteni és ésszerű határidő után folytatni. Fel kell hívni a kérelmező figyelmét arra, hogy három napon belül írásban, indokolással a BT elnökéhez terjessze be kérelmét. Kérni kell, hogy a kérelmében egyúttal tegyen javaslatot – kizárás esetében – az új tag személyére, ha a kizárási kérelemben érintett tag az ő felének képviselője (Fogyasztónál a fogyasztói oldal – Vállalkozónál a kamarai oldal esetében). Nem látjuk értelmét az eljárás azonnali folytatásának [bár erre a (6) bekezdés lehetőséget ad], mivel további bonyodalmakat okozhat az esetlegesen meghozott döntés. Az elnök a döntését – lehetőleg 5 napon belül hozza meg, döntsön a tanács összetételéről – figyelemmel a kizárási kérelmet előterjesztő javaslatára – és utána az új összetételű tanács folytassa le az eljárást. Tájékoztatás – tanácsadás Fgytv. szabálya 26/A. § (1) A békéltető testület bárki kérésére köteles haladéktalanul, írásban vagy más megfelelő formában tájékoztatást adni a hatásköréről, illetékességéről, eljárásának szabályairól és költségeiről, a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás hozatalának feltételeiről, a határozatok kikényszerítésének módjáról, az ajánlás és a kötelezést tartalmazó határozat hatályon kívül helyezésének feltételeiről, és arról, hogy a békéltető testület eljárása nem érinti az igények bírósági úton való érvényesíthetőségét. 26/A. (2) A békéltető testület a fogyasztó vagy a vállalkozás kérésére a fogyasztót megillető jogokkal, kötelezettségekkel kapcsolatban teljesített tanácsadásról nyilvántartást vezet, amely tartalmazza: a) a fogyasztó, illetve a vállalkozás nevét, b) a tanácsot adó személy nevét, c) a tanácsadás időpontját és d) a tanácsadással érintett ügy rövid tartalmi összefoglalását.

Eljárás Elsősorban elnöki feladat. A BT tagjai is ad(hat)nak tanácsot, illetve tájékoztatást (információ). Célszerű feljegyzést/vázlatot készíteni az információ adásáról – és arról tájékoztatni szükséges (a nyilvántartás miatt) az elnököt. Telefoni érdeklődés esetében a testület munkáját segítő kamarai alkalmazottak is adhatnak felvilágosítást. A felvilágosítás szólhat a Fgytv. 18. (hatáskör), a 20. § (illetékesség) szabályairól, illetve az eljárás menetéről (kérelem-kiértesítés-meghallgatás-döntés; alávetési nyilatkozat; alapos panasznál egyezség, ajánlás, kötelezés; egyéb esetek: megszüntetés; bírósági út; Elsősorban elnöki feladat. A BT tagjai is ad(hat)nak tanácsot, illetve tájékoztatást (információ). Célszerű feljegyzést/vázlatot készíteni az információ adásáról – arról az elnökhelyettest tájékoztatni szükséges (a nyilvántartás miatt). Az írásban beérkezetteket iktatni szükséges.

A folyó eljárásban már nem adható tanács 29/C. § A békéltető testület eljárása során az eljáró tanács vagy annak tagja nem adhat tanácsot a fogyasztót megillető jogokról és kötelezettségekről. 30. § (2) A tanács elnöke szükség esetén a fogyasztót jogairól és kötelezettségeiről tájékoztatja.


11 / 33

AZ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI Eljárás A kiértesítő levélben [Lásd: IX. számú melléklet] illetve a fogyasztói kérelem nyomtatványán [Lásd: X. számú melléklet] erre külön utalni kell. A beérkezett dokumentációban vizsgálni kell a vitarendezésre vonatkozó utalásokat. Amennyiben nincs a rendezésre utaló megjegyzés, dokumentum, úgy hiánypótlásra kell utalni az ügyet. Elnöki feladat (a kitűzés előtt), majd az eljáró tanács elnöke is leellenőrzi a dokumentum meglétét. 28. § (1) A békéltető testület eljárása a fogyasztó A testület honlapján közzé kell tenni a javasolt nyomtatványt . [Lásd: X. számú melléklet] Amennyiben szükséges, az aktualizálást el kell végezni. E feladatot az elnök végzi. kérelmére indul. 28. § (2) A kérelmet a békéltető testület elnökéhez kell formák: levél, távirat, távgépíró vagy telefax útján, továbbá bármely egyéb olyan eszköz, írásban benyújtani. Az írásos formának a 17/C. § szerinti amely lehetővé teszi a az adat tartós tárolását, és a tárolt adatok változatlan formában és módokon is eleget lehet tenni. tartalommal történő megjelenítését (pl. cd). Amennyiben e-mailben küldik be, vagy szkenneltetés, vagy az utólagos aláíratás lehet a megoldás. 37/A. § (3)8 A békéltető testület (…) internetes honlapot működtet, amelyen biztosítja, hogy a fogyasztó online úton is benyújthassa kérelmét és annak mellékleteit. (…) Fgytv. szabálya 27. § A békéltető testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó az érintett vállalkozással közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését.

Írásbeliség a BT eljárásában Fgytv. szabálya 17/C. § A 17/A. § és a 17/B. § alkalmazásában az írásbeliség követelményének levél, távirat, távgépíró vagy telefax útján, továbbá bármely egyéb olyan eszközzel is eleget lehet tenni, amely a címzett számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását, és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését.

Eljárás A 28. § (2) bekezdése alkalmazásánál – fogyasztói kérelem – figyelembe veendő. Amennyiben e-mailben küldik be, vagy szkenneltetés, vagy az utólagos aláíratás lehet a megoldás. Az eljáró tanács elnöke felelős az utólagos aláíratásért.

A FOGYASZTÓI KÉRELEM TARTALMA Fgytv. szabálya 28. § (2) A kérelemnek tartalmaznia kell a) a fogyasztó nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét, b) a fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás nevét, székhelyét vagy érintett telephelyét, c) – ha az illetékességet a 20. § (3) bekezdése szerint a szerződés teljesítésének 8

Eljárás A testület elnöke által kidolgozott 2 fajta kérelem (Lásd X. és XI. számú mellékletet) megfelel ennek a követelményrendszernek. A nyilvánosságra hozott kérelem rovatai, megválaszolandó kérdései tartalmazzák a 28. § (2) bekezdésében előírtakat .

Megállapította: 2015. évi CXXXVII. törvény 8. § (1). Hatályos: 2015. IX. 11-től.


12 / 33

helyére kívánja alapítani – a fogyasztónak a teljesítés helyére vonatkozó nyilatkozatát, d) a fogyasztó álláspontjának rövid leírását, az azt alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, e) a fogyasztó nyilatkozatát a 27. §-ban előírt feltétel teljesítéséről, f) a fogyasztó nyilatkozatát arra nézve, hogy az ügyben más békéltető testület eljárását nem kezdeményezte, közvetítői eljárás nem indult, keresetlevél beadására, illetve fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésére nem került sor, g) a testület döntésére irányuló indítvány, h) a fogyasztó aláírását. 28. § (3) A kérelemhez csatolni kell azt az okiratot, illetve annak másolatát (kivonatát), amelynek tartalmára a fogyasztó bizonyítékként hivatkozik, így különösen a vállalkozás írásbeli nyilatkozatát a panasz elutasításáról, ennek hiányában a fogyasztó rendelkezésére álló egyéb írásos bizonyítékot a 27. §-ban előírt egyeztetés megkísérléséről. 28. § (4) Ha a fogyasztó meghatalmazott útján jár el, a kérelemhez csatolni kell a meghatalmazást. 28. § (5) Ha a kérelem nem felel meg a (2)-(4) bekezdésben foglaltaknak, a békéltető testület elnöke a hiány megjelölésével – a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül – pótlásra hívja fel a kérelmezőt.

A kérelem tartalmának elsődleges vizsgálatát a meghallgatást kitűző elnök végzi el. Amennyiben szükséges, intézkedik a hiánypótlásra [lásd 28. § (5) bekezdését]. Az eljáró tanács elnöke, tagjai a meghallgatás előtt áttekintik az aktában elhelyezett dokumentumokat – értékelik azokat, és ha szükséges, javaslatot tesznek a kiegészítésekre.

A hiánypótlásban fel kell tüntetni, hogy ha nem teljesíti, akkor megszünteti a testület az eljárást. A hiánypótlásra célszerű 8 vagy 15 napot adni. Kivételesen 3 napos határidő is adható. A hiánypótlás teljesítése után e tényt a BORÍTÓLAPON fel kell jegyezni! Amennyiben az eljárásban vagy annak előkészítése során derül ki, hogy szükséges újabb dokumentum beszerzése – az eljáró tanács elnöke közvetlenül is intézheti azt. 31. § (1) A kérelem, illetve a válaszirat az eljárás során szabadon módosítható Az eljáró tanács elnökének feladata e döntés előkészítése a vagy kiegészíthető, kivéve, ha az eljáró tanács ennek lehetőségét az ezzel okozott meghallgatáson. E döntést az eljárás lezárásaként hozott döntésben külön késedelemre tekintettel kizárja, vagy a vállalkozás az alávetésre hivatkozva a is szerepeltetni kell. kérelem módosítása, illetőleg kiegészítése ellen tiltakozik. A BÉKÉLTETŐ ELJÁRÁS HATÁRIDŐINEK SZÁMÍTÁSA Fgytv. szabálya 29. § (1) Az eljárás megindulásától kezdődő határidők számításakor az eljárás megindulásának napja az a nap, amelyen a kérelem a békéltető testület elnökéhez beérkezik, hiánypótlásra történő felhívás esetén az a nap, amelyen a kérelmező a hiánypótlásnak eleget tett.

Eljárás A kérelem beérkezésének napján a Kamara iktatását végzők beiktatják VEMBT számra is a kérelmet. A BORÍTÓLAP első oldalán feltüntetik a beérkezés napját, magán az iraton pedig bélyegzővel jelzik azt. Ha hiánypótlásra került sor, és visszaérkezik a pótlás, ennek érkezését külön jelezni kell a BORÍTÓN is, mivel ez lesz az eljárás kezdő napja.


13 / 33

BEÉRKEZETT KÉRELEM VIZSGÁLATA – ÁTTÉTEL, MEGSZÜNTETÉS, MEGHALLGATÁS KITŰZÉSE Fgytv. szabálya 29. § (2) A békéltető testület elnöke az eljárás megindulásától számított nyolc napon belül megvizsgálja, hogy az ügy a testület hatáskörébe és illetékessége alá tartozike. A testület hatáskörének vagy illetékességének hiánya esetén az ügyet – a kérelmező egyidejű értesítésével – a hatáskörrel, illetve illetékességgel rendelkező szervezetnek haladéktalanul megküldi. 29. § (3) A testület hatáskörének és illetékességének megállapítása esetén az elnök – a (4) és a (7) bekezdésben meghatározott kivételekkel – az eljárás megindulásától számított hatvan napon belüli meghallgatási időpontot tűz ki a felek számára.

Eljárás Elnöki feladat – 8 napon belül Ha nem tartozik az ügy a testülethez, az elnök legkésőbb a 8. napon megküldi azt a megfelelő szervnek (értesítve erről a kérelmezőt is), vagy közli vele, hogy nem tudta a hatáskört, illetékességet megállapítani, és megszünteti az eljárást. Amennyiben az eljárás során merül fel a hatáskör, vagy illetékesség hiánya – az eljáró tanács elnöke intézkedik. Elnöki feladat A meghallgatási időpontot – a megindulástól számított 60 napon belülre kell kitűzni. Törekedni kell arra, hogy a meghallgatás időpontja lehetőleg ne legyen később, mint 45 nap. Amennyiben a testülethez tartozik az ügy, legkésőbb az eljárás megindulásának napjától számított 8. napon a kiértesítést, a meghallgatásra szóló meghívást expediálni kell. A BORÍTÓLAP első oldalán a kijelölő személy kézírásával kell jelezni a kijelölt tag(ok) nevét (első sorban az eljáró tanács elnökének neve szerepeljen), miután velük megtörtént az egyeztetés. Ugyancsak az első oldalon kell feltüntetni a tervezett meghallgatási időpontot is. Amennyiben valamelyik Fél kérésére halasztás történik, az új időpontot is rögzíteni szükséges. Megszüntetés

Fgytv. szabálya 29. § (4)9 Az elnök az eljárást meghallgatás kitűzése nélkül megszünteti, ha tudomására jut, hogy a) a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt aa) békéltető testület előtt eljárást indítottak, ab) közvetítői eljárást indítottak, ac) per van folyamatban vagy annak tárgyában már jogerős ítéletet hoztak, b) a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránti ügyben fizetési meghagyás kibocsátására került sor, c) a jogvita komolytalan vagy zaklató jellegű, 9

Eljárás Elnöki feladat A BORÍTÓLAP megfelelő rovatában e tényt fel kell tüntetni. A megszüntetésre vonatkozó döntést, alakszerű formában kell a Féllel közölni. A döntést célszerű – alapesetben – 8 napon belül meghozni, és kiközölni, egyéb esetben pedig a tudomásszerzést követően olyan időben, hogy még a 21 napba beleférjen. Amennyiben a 29. § (4) bekezdésében felsoroltak az eljárás során derülnek ki – az eljáró tanács elnöke intézkedik a megszüntetésről.



14 / 33

d) a kérelemből megállapítható, hogy az ügy nem minősül fogyasztói jogvitának, illetve ha a békéltető testület egyéb okból nem rendelkezik hatáskörrel a vita elbírálására vagy e) a fogyasztó a hiánypótlási felhívást - az erre nyitva álló határidőben - nem teljesítette. (4a)10 Az elnök a kérelem meghallgatás kitűzése nélküli elutasítása esetén ennek tényéről, valamint indokáról a feleket a kérelem kézhezvételétől számított huszonegy napon belül értesíti. MEGHALLGATÁS IDŐPONTJÁRÓL VALÓ TÁJÉKOZTATÁS; MEGHALLGATÁS MELLŐZÉSE Fgytv. szabálya 29. § (5) Az elnök a meghallgatás kitűzött időpontjáról, illetve arról, hogy kezdeményezi a meghallgatás mellőzését, a feleket a kérelem másolatának és a 23/A. § szerinti lista egyidejű megküldésével kellő időben előzetesen értesíti, azzal a felhívással, hogy az eljáró tanács általuk jelölhető tagjára vonatkozó javaslatukat legkésőbb az értesítés részükre történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül tegyék meg, ellenkező esetben a kijelölésről a békéltető testület elnöke hivatalból gondoskodik

Eljárás Elnöki ) feladat a kitűzés Lásd a 29. § (3) bekezdésénél írtakat is. A lista expediálása a Kamara munkatársainak feladata. Amennyiben a Felek jelölnek, és a jelöltek nem egyeznek meg az előzetesen a BT elnöke által felkért személyekkel, akkor az új helyzet megbeszélése az elnök feladata. Ha a kért tag akadályoztatva van, akkor legkésőbb a meghallgatáson – az eljáró tanács elnöke – ennek okát közli a Féllel, és kéri az új tag elfogadását.

Az írásba foglalt döntésben a tag-jelölésnek, illetve az esetleges akadályoztatásnak és a kijelölt tag személyének elfogadását is szerepeltetni kell (eljáró tanács elnökének feladata). (5a)11 Az (5) bekezdés szerinti értesítésnek arra is ki kell Elnöki feladat biztosítani, hogy a kiértesítések, illetve a honlapon fennlévő tájékoztató is tartalmazza az előírtakat. terjednie, hogy a) a megtett egyezségi ajánlat elfogadása előtt a fogyasztó szabadon dönthet arról, hogy elfogadja a békéltető testület ajánlását, az egyezségi ajánlatot, valamint a kötelezést tartalmazó határozatot, b) az eljárásban való részvétel nem zárja ki, hogy a felek bírósági eljárás keretében folyamodjanak jogorvoslatért, c) a döntés tartalma esetlegesen eltérhet a bíróság által meghozott határozattól, valamint d) a vállalkozás 36/C. § szerinti általános alávetési nyilatkozatot tett-e.

10 11

Beiktatta: 2015. évi CXXXVII. törvény 5. § (1). Hatályos: 2015. IX. 11-től. Beiktatta: 2015. évi CXXXVII. törvény 5. § (2). Hatályos: 2015. IX. 11-től.


15 / 33

Eljárás Fgytv. szabálya (5b)12 Az (5) bekezdés szerinti értesítés magában foglalja a Elnöki feladat biztosítani, hogy a kiértesítések, illetve a honlapon fennlévő békéltető testület eljárásában meghozatalra kerülő tartalmazza az előírtakat. döntések joghatására történő figyelemfelhívást, valamint az arra történő kioktatást is, hogy a felek nem kötelesek az eljárás során jogi képviselőt igénybe venni, azonban az eljárás bármely szakában kérhetnek független szakvéleményt, illetve képviselheti vagy segítheti őket harmadik fél. Az értesítés kiterjed az eljárás várható időtartamára, valamint az eljárás időtartama meghosszabbításának lehetőségére is.

tájékoztató is

EGYEDÜL ELJÁRÓ TAG – KIJELÖLÉS KÖZLÉSE Eljárás Fgytv. szabálya 29. § (6) A 25. § (4) bekezdése szerinti esetben az elnök az értesítésben közli a Elnöki feladat – egyedül eljáró tag kijelölésének közlése. felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, egyben köteles felhívni a felek figyelmét arra, hogy a 25. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint nyolc napon belül kérhetik, hogy a testület háromtagú tanácsban járjon el. AZ EGYEDÜL ELJÁRÓ TAG HELYETT, KÉSŐBB 3 TAGÚ TANÁCS KIJELÖLÉSÉRE KERÜLT SOR Javasolt megoldás az írásba foglalt döntés indokolási részében „A testület elnöke a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.) 25. § (3) bekezdése alapján az eljárás lefolytatására egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki., aki ugyanazokkal a jogosítványokkal és kötelezettségekkel rendelkezik, mint az eljáró tanács, illetve mint az eljáró tanács elnöke [Fgytv. 25. § (5) bekezdés]. Az egyedül eljáró tag csak jogi végzettségű személy lehet, a kijelölt személy jogi szakvizsgával is rendelkezik, így megfelelt az előírásoknak. A meghallgatás előtt a testület elnöke felülvizsgálva korábbi álláspontját, a fogyasztóvédelemről szóló Fgytv. 25. § (1), illetve 29. § (5) bekezdése alapján az eljárás lefolytatására 3 tagú eljáró tanácsot jelölt ki. A tagok között két jogi végzettségű személy van, akik jogi szakvizsgával is rendelkeznek, a tagok a két jelölő oldalt – kamarák, illetve fogyasztói érdekképviseletet is ellátó egyesületek – képviselik, így az eljáró tanács mindenben megfelel a Fgytv. előírásainak.” ÍRÁSBELI LEFOLYTATÁS - KEZDEMÉNYEZÉSE Eljárás Fgytv. szabálya 29. § (7) Az elnök a körülmények mérlegelése alapján kezdeményezheti az eljárás Elnöki feladat írásbeli lefolytatását, a meghallgatás mellőzéséhez azonban mindkét fél Az írásbeli lebonyolítást – fő szabályként - az elnök végzi el. hozzájárulását be kell szereznie. A hozzájárulást megadottnak kell tekinteni, ha a fél – az elnök erre irányuló felhívásának kézbesítésétől számított – tizenöt napon 12

Beiktatta: 2015. évi CXXXVII. törvény 5. § (2). Hatályos: 2015. IX. 11-től.


16 / 33

belül nem nyilatkozik. „A testület elnöke a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.) 29. § (7) bekezdése alapján az eljárás írásbeli lefolytatását kezdeményezte a Feleknél. A Felek a megadott határidőn belül hozzájárultak az ilyen formában történő lebonyolításhoz.” „A testület elnöke a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.) 29. § (7) bekezdése alapján az eljárás írásbeli lefolytatását kezdeményezte a Feleknél. A Fogyasztó/Vállalkozás a megadott határidőn belül nem nyilatkozott, így ezt a tényt a törvény értelmében megadottnak kell tekinteni.” Az írásba foglalt döntés, indokolási részében „Az ügyben egyedül eljáró testületi tag kijelölésére került sor. Tájékoztatom, hogy a Fgytv. 25. § (5) bekezdése értelmében egyedül eljáró tagként csak az jelölhető ki, aki jogi végzettséggel rendelkezik. Az egyedül eljáró tag ugyanazokkal a jogosítványokkal és kötelezettségekkel célszerű szerepeltetni: rendelkezik, mint az eljáró tanács, illetve mint az eljáró tanács elnöke [Fgytv. 25. § (6) bekezdés].” „Mindkét fél kérte, hogy az ügyet 3 tagú tanács bírálja el [Fgytv. 25. § (4) bekezdése]. Ennek megfelelően került sor az eljáró

tanács kijelölésére.” (Ha csak az egyik fél kéri, akkor nem kell kijelölni a 3 tagú tanácsot.) A VÁLLALKOZÁS KIÉRTESÍTÉSÉNEK TARTALMI KÖVETELMÉNYEI – utalások a döntésben Fgytv. szabálya (8)13 Az értesítésben a vállalkozást fel kell szólítani, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzon (a továbbiakban: válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (a továbbiakban: eseti alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, valamint csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztetni kell a vállalkozást, hogy egyezség létrehozatalára feljogosított személy részvételét köteles biztosítani a meghallgatáson, továbbá az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz. Az értesítés kiterjed a (11) bekezdésben meghatározott együttműködési kötelezettségről történő tájékoztatásra, valamint arra, hogy annak megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság általi bírságkiszabásra kerül sor.

13

Eljárás Elnöki feladat A kiértesítésben [Lásd a IV-V. mellékleteket] kell közölni a meghallgatás időpontját, helyét (az írásban lefolytatást). A kiértesítés melléklete – amely elválaszthatatlan része a kiértesítésnek – tartalmazza az együttműködésre vonatkozó előÍrásokat (válaszirat, megjelenés, nyilatkozattétel). Fel kell hívni a Fgytv. 45/A. § (1) bekezdés e) pontjára is a Vállalkozás figyelmét. Amennyiben válasziratot nem küld – erről havonta egy alkalommal a Fogy.védelmi Felügyelőséget írásban a megállapodás szerint az elnökhelyettes tájékoztatja. Az együttműködés hiánya miatti közzétételre (36/B. §) az elnök tesz intézkedést. Az eljáró tanács elnöke gondoskodik arról, hogy a válaszirat, az alávetési nyilatkozat, a bizonyítékok csatolása elmaradásáról szóló megjegyzés a döntés indokolási részébe bekerüljön. Ugyancsak tartalmaznia kell a döntés indokolási részének a (8) bekezdés utolsó fordulatára, és/vagy a 31. § (2) bekezdésére való hivatkozást is.



17 / 33

A VÁLASZIRATTAL KAPCSOLATOS TEENDŐK Eljárás Elnöki feladat Amennyiben ismert a Fogyasztó email címe, úgy azon keresztül kell továbbítani a válasziratot. A postai kézbesítéstől, ha a meghallgatásig 10, vagy kevesebb nap van hátra – el kell tekinteni – ebben az esetben az eljáró tanács elnöke a meghallgatáson adja át a Fogyasztónak a válasziratot. Ugyancsak Ő köteles gondoskodni arról, hogy a válaszirat átadásának módja a döntés indokolási részében szerepeljen. 29. § (10) Ha a vállalkozás válasziratát nem terjeszti elő, a tanács köteles Eljáró tanács elnökének kötelezettsége az eljárást folytatni, anélkül, hogy a mulasztást a kérelmező állításai Amennyiben szükséges, úgy erre a döntés indokolási részében külön is utalni elismerésének tekintené. szükséges. Ha az eljárás a 31. § (3) bekezdés c) pontja – lehetetlenség – miatt került megszüntetésre, és ez az ok, akkor annak szerepelnie kell az indokolásban. 14 (11) A vállalkozást a békéltető testületi eljárásban együttműködési Elnöki feladat: - a kiértesítésben szerepelnie kell az együttműködési kötelezettségre szóló kötelezettség terheli. Ennek keretében köteles a (8) bekezdésben felhívásnak [Lásd a IV-VI. mellékleteket] rögzített tartalommal, az ott említett határidőn belül válasziratát megküldeni a békéltető testület számára és a meghallgatáson egyezség Az eljáró tanács elnökének feladata, hogy kontrollálja - a megjelenési kötelezettség, illetve létrehozatalára feljogosított személy részvételét biztosítani. - a 3. mondat utolsó fordulatának teljesülését. Amennyiben a vállalkozás székhelye vagy telephelye nem a területileg illetékes békéltető testületet működtető kamara szerinti megyébe van bejegyezve, a vállalkozás együttműködési kötelezettsége a fogyasztó igényének megfelelő írásbeli egyezségkötés lehetőségének felajánlására terjed ki. (12)15 A (11) bekezdésben meghatározott együttműködési Elnöki feladat a kialakított rendszernek megfelelően a tájékoztatás megadása (ekötelezettségét megsértő vállalkozásról a békéltető testület értesíti a mailben). Az ezzel kapcsolatos feladatokat a KÖZZÉTELEK című belső anyag tartalmazza székhelye szerint illetékes fogyasztóvédelmi hatóságot. [Lásd: a „Lássa Mindenki!” dossziét)] Fgytv. szabálya 29. § (9) A vállalkozás válasziratának másolatát az elnök a kérelmezőnek haladéktalanul megküldi, ha pedig erre már nincs elegendő idő, azt a meghallgatáson adja át.

AZ IRATOK KÉZBESÍTÉSE Fgytv. szabálya 29/A. § (1) A békéltető testület eljárása során az iratokat a feleknek postai szolgáltató útján, a hivatalos iratok kézbesítésére 14 15

Eljárás Az expediálást a Kamara alkalmazottjai végzik – a kiadmányozási jogosult/ az eljáró tanács elnöke utasításai szerint. Az eljáró tanács elnöke köteles gondoskodni arról, hogy a tértivevénnyel kiküldendő iratok példányain fel legyen tüntetve a „tértivevénnyel” jelzés. Az iraton (döntésen) szerepeltetni kell: „Kapja: 1. Fogyasztó neve, címe – tértivevénnyel

Beiktatta: 2015. évi CXXXVII. törvény 5. § (4). Hatályos: 2015. IX. 11-től. Beiktatta: 2015. évi CXXXVII. törvény 5. § (4). Hatályos: 2015. IX. 11-től.


18 / 33

vonatkozó rendelkezések szerint kell kézbesíteni.

2. Vállalkozás neve, címe – tértivevénnyel 3. Irattár” Amennyiben emailben/faxon kell továbbítani a küldeményt, akkor a kiadmányozó gondoskodik ennek az iraton való feltüntetéséről [„e-mailben továbbított levél”; „faxon továbbított levél”]. Szükség esetén az irathoz kell csatolni a továbbítást bizonyító dokumentumot. Kivételesen lehetőség van arra is, hogy a Fél, személyesen vegye át a küldeményt. Ebben az esetben az „irattári” példányon kell átvetetni az iratot. Megjegyzés: A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Cgtv.) 7. § (1) A cég székhelye a cég bejegyzett irodája. A bejegyzett iroda a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik. A postai kézbesítés szabályai

Fgytv. szabálya 29/A. § (2) A postai szolgáltató útján megküldött iratokat a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha az irat a békéltető testülethez „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza, az iratot a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.

Eljárás A tértivevényt visszaérkezésekor meg kell vizsgálni. Az eljáró tanács elnöke a vizsgálat alapján köteles rögzíteni a döntés indokolási részében a megállapításokat, amennyiben a tértivevényes levél érkezett vissza! [kézbesítés napja; szabályszerűen kézbesítve; van-e akadálya az eljárásnak (pl. kézbesíthetetlen; ismeretlen helyre költözött; a címzett ismeretlen; nem kereste;stb.] Lásd még: a postai szolgáltatások nyújtásának és a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás részletes szabályairól, valamint a postai szolgáltatók általános szerződési feltételeiről és a postai szolgáltatásból kizárt vagy feltételesen szállítható küldeményekről szóló 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendeletet, különösen annak 24., 25., 31. §-ait. AZ ELJÁRÁS (A DÖNTÉS MEGHOZATALÁNAK) „MENETRENDJE” A MEGHALLGATÁS

Eljárás Fgytv. szabálya 29. § (5) Az elnök a meghallgatás kitűzött időpontjáról a Az elnök az időpont megjelölése mellett a kiértesítésben közli a 29. § egyéb előírásait is (tag feleket a kérelem másolatának és a 23/A. § szerinti lista jelölés, válaszirat, eljárás menete, közzététel, stb.) egyidejű megküldésével kellő időben előzetesen értesíti


19 / 33

A meghallgatás általános menete

1) Bevezető



2) A tényállás felvázolása 3) A Felek nyilatkozatai – összegzés 4) Döntésre „visszavonulás” 5) Döntés kihirdetése 6) „Utómunkálatok”

       

Javasolt eljárás A tanács elnöke a meghallgatás hivatalos „megnyitását” követően bemutatja az eljáró tanácsot, (ha volt tagi javaslat – kitér annak teljesítésére; a változtatás indokára; elfogadja-e a jelölő ezt?, van-e kifogás bármelyik taggal szemben?,stb.)  megállapítja, hogy a kért tanácstag szerepel-e a tanács összetételében, ismerteti a tanács összetételét. azonosítja a megjelent Feleket; ha a Feleken kívül jelen kíván lenni bárki [tisztázandó: a 29. § (5b) szerinti „segítőhöz” is?], ahhoz a másik félnek hozzá kell járulnia; rögzíti, hogy az értesítések szabályszerűen kézbesítettek voltak-e (vagyis van-e kézbesítésből származó akadálya a meghallgatásnak), a távolmaradó bejelentette-e távolmaradását és a meghallgatás távollétében való megtartását, tisztázandó, hogy a székhely/telephely miatt kötelező-e a megjelenés biztosítása, ha nem, benyújtotta-e az előírt nyilatkozatot [29. § (11) bekezdés] tette-e alávetési nyilatkozatot, egyezségi javaslatot a vállalkozás, röviden ismerteti az eljárás célját (egyezség létrehozása), illetve a döntési lehetőségeket. (Ez jelenjen meg az írásba foglalt döntés indokolási részében is.) Először azt kell vizsgálni, hogy sikerül-e egyezséget létrehozni (lásd 30. § (1) bekezdés első fordulatát is). Ha nem sikerült, akkor folytatni kell az eljárást. Meghatalmazott eljárási lehetősége

Eljárás A meghatalmazás ellenőrzése az eljáró tanács elnökének feladata. A fogyasztói meghatalmazásnak – mivel nincs jogszabályi előírás – legalább tartalmaznia kell a meghatalmazó és a meghatalmazott nevét, lakcímét, és a BT eljárásra való meghatalmazását. Nem követelmény a Pp. 196. §-ában előírt követelmények betartatása. A meghatalmazást minden esetben az iratok között kell elfektetni. 29. § (5b)16 (…) a felek nem kötelesek az eljárás során [28. § (4) Ha a fogyasztó meghatalmazott útján jár el, a kérelemhez csatolni kell a meghatalmazást.] jogi képviselőt igénybe venni, azonban az eljárás A Vállalkozás meghatalmazása feleljen meg legalább a Pp. 196. § (1) d) pontjának: a gazdálkodó bármely szakában (…) képviselheti vagy segítheti őket szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták; harmadik fél. (…) Fgytv. szabálya 29/B. § A felek meghatalmazott útján is eljárhatnak. Meghatalmazott lehet bármely természetes vagy jogi  személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.

16



20 / 33

Egyenlő bánásmód – közlési, előterjesztési-, módosítási lehetőség biztosítása 30. § (2) Az eljárás során a tanács köteles a feleket egyenlő elbánásban részesíteni. Köteles lehetőséget adni a felek számára álláspontjuk előadására, illetve beadványaik előterjesztésére. A tanács elnöke szükség esetén a fogyasztót jogairól és kötelezettségeiről tájékoztatja. Fgytv. szabálya 31. § (1) A kérelem, illetve a válaszirat az eljárás során szabadon módosítható vagy kiegészíthető, kivéve, ha az eljáró tanács ennek lehetőségét az ezzel okozott késedelemre tekintettel kizárja, vagy a vállalkozás az eseti alávetésre hivatkozva a kérelem módosítása, illetőleg kiegészítése ellen tiltakozik.

Eljárás Az eljáró tanács elnökének feladata e döntés előkészítése a meghallgatáson. E döntést az eljárás lezárásaként hozott döntésben külön is szerepeltetni kell.

Nyilvánosság Fgytv. szabálya 30. § (3) Az eljárás nem nyilvános, kivéve, ha az eljárás nyilvánosságához mindkét fél hozzájárul.

Eljárás Az eljáró tanács elnökének feladata, ha a részvételi szándékot jeleznek, hogy az ellenérdekű felet nyilatkoztassa arról, hogy hozzájárul-e "idegenek" részvételéhez. Ha nem járul hozzá, hogy nyilvános legyen a meghallgatás, akkor nem vehetnek részt a meghallgatáson. Ha „segítőként” kívánja a részvételt, akkor nem lehet megtagadni azt. A BT elnöke is kezdeményezheti – pl. oktatási céllal – a Feleknél, a szakoktatásban vagy más középfokú, vagy felsősokú intézményben tanuló csoportok részvételét. Az írásba foglalt döntésben – ha a Feleken kívül más is jelen van - ezt külön is szerepeltetni kell.

Gyakorlati kérdés Ha hangfelvételt kíván készíteni valamelyik Fél, szükséges kikérni az ellenérdekű Fél véleményét is. A hangfelvétel ügyében a tanács dönthet – ha nincs jelen a másik fél. Ha tanúként kíván bárkit szerepeltetni valamelyik Fél, akkor meg kell mondania, hogy milyen kérdésben kívánja ő(ke)t meghallgattatni. Ha felmerül a kérdés, probléma, akkor a tanács eldöntheti, hogy szükséges-e a meghallgatás(uk), vagy sem. Ha igen, akkor arra a kérdésre behívja az elnök, majd utána nyilatkoztatni kell az ellenérdekű felet, hogy „hallgatóként” hozzájárul-e a jelenlétéhez.. (A döntés meghozatalakor figyelembe kell venni, hogy a Fgytv. szerint joga van állításait bizonyítani - ha ez tanúval lehetséges, akkor azzal is bizonyíthat.) Majd a gyakorlat dönti el, hogy „segítőnek” minősítéssel áthidalható-e a probléma. Az eljárás befejezése – 90 + 30 nap Fgytv. szabálya 31. § (5) A tanács az eljárást az annak megindulását követő kilencven napon belül befejezi, indokolt esetben ezt a határidőt a testület elnöke legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja.

Eljárás Az eljáró tanács elnökének feladata Ha nem fejezhető be (pl. Fél kéri a halasztást – pl. gyógykezelés, utazás miatt – a testület elnöke engedélyezheti azt. A kérelmet, illetve döntést rá kell vezetni a BORÍTÓLAPRA (dátum, aláírás), illetve tartalmaznia kell az ügyet lezáró, írásba foglalt döntésnek is. Amennyiben a kezdő naptól több, mint 120 nap telik el, úgy az eljárást meg kell szüntetni [31. § (3) bekezdés c) pont]. A megszüntető göntésben célszerű jelezni, hogy ez nem szünteti meg a Felek azon jogát, hogy az ügyben egymással


21 / 33

tárgyaljanak, bírói útra tereljék a rendezést, illetve az akadályoztatás megszüntetése után új ügyként kezdeményezze a testület eljárását a panaszos. AZ ELJÁRÓ TANÁCS DÖNTÉSHOZATALA – KIHIRDETÉS (VALAMENNYI DÖNTÉSI FORMÁRA ÉRVÉNYES FELADATOK) Fgytv. szabálya 31. § (2) Ha a meghallgatáson bármelyik fél szabályszerű értesítés ellenére nem jelenik meg, vagy nem terjeszti elő bizonyítékait, a tanács lefolytatja az eljárást, és a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. 31. § (4) A tanács az ügy érdemében szótöbbséggel dönt.

Eljárás Az eljáró tanács elnökének feladata Gondoskodik arról, hogy a válaszirat, az alávetési nyilatkozat, a bizonyítékok csatolása elmaradásáról szóló megjegyzés a döntés indokolási részébe bekerüljön. Ugyancsak tartalmaznia kell a döntés indokolási részének a 29. § (8) bekezdés utolsó fordulatára való hivatkozását. Az eljáró tanács elnöke a BORÍTÓ belső oldalára, mint hivatalos feljegyzést, ha az nem egyöntetű szavazaton alapszik, tüntesse fel. Azt, hogy ki hogyan szavazott, nem szerepelhet a feljegyzésben. DÖNTÉSI LEHETŐSÉGEK (logikai sorrend) EGYEZSÉG – JÓVÁHAGYÁSA

Fgytv. szabálya 30. § (1) Az eljárás során a tanács elnöke egyezséget kísérel meg létrehozni a felek között. Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a tanács azt határozattal jóváhagyja, ellenkező esetben, illetve egyezség hiányában az eljárást folytatja.

Eljárás Az eljáró tanács elnökének feladata Az indokolási részben hivatkozni kell e §-ra. Fő szabályként konkrét teljesítési határidőt kell meghatározni a rendelkező részben. Ki kell térni a jogorvoslati lehetőségre és a Fogyasztó közlési kötelezettségére is. (Ezek csak kivételes esetben maradhatnak el – de akkor ennek elmaradási okára utalni kell az indokolásban.) 36. § (3) Ha a vállalkozás a határozattal jóváhagyott egyezséget a teljesítési határidőn belül nem hajtja végre, a fogyasztó kérheti a bíróságtól a tanács határozatának végrehajtási záradékkal történő ellátását, a békéltető testület elnökének egyidejű értesítése mellett. 36.§(5) A fogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség végrehajtásának elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.

33. § (5) A tanács határozatát (…) annak meghozatala napján hirdeti ki. A kihirdetett határozat, (…) írásba foglalt egy-egy példányát legkésőbb harminc napon belül meg kell küldeni a feleknek. 36. § (3) Ha a vállalkozás (…) a határozattal jóváhagyott egyezséget a teljesítési határidőn belül nem hajtja végre, a fogyasztó kérheti a bíróságtól a tanács határozatának végrehajtási záradékkal történő ellátását, a békéltető testület

Az eljáró tanács elnökének feladata A testület egységesen alkalmazza azt a szabályt, hogy a döntés a meghallgatás végén kihirdetésre kerül. Az írásba foglalt döntés dátuma éppen ezért a meghallgatás napjával azonos. Az írásba foglalást az eljáró tanács elnöke végzi el, fő szabályként 5 napon belül. Ezek kiküldése 7-8 napon belül történik meg. Egyes esetekben az írásba foglalás 8-10 napot vesz igénybe, azonban ezek expediálása is legkésőbb 14 napon belül megtörténik. Az eljáró tanács elnökének feladata Az indokolási részben hivatkozni kell e lehetőségre (a félreértések elkerülhetősége érdekében, célszerű szó szerint beidézni a jogszabályt.) Amennyiben az értesítést a testület elnöke megkapja, úgy azt az iratra rá kell vezetnie. Ha a bíróságtól megkeresés érkezik, az iratok csatolását kérve, akkor a végzés tartalmának megfelelően kell


22 / 33

elnökének egyidejű értesítése mellett.

eljárni. KÖTELEZÉST TARTALMAZÓ HATÁROZAT

Fgytv. szabálya 32. § Egyezség hiányában a tanács az ügy érdemében a) kötelezést tartalmazó határozatot hoz, ha a kérelem megalapozott, és a vállalkozás - a békéltető testületnél vagy a kamaránál nyilvántartott, illetve kereskedelmi kommunikációjában közölt – a 36/C. § szerinti általános alávetési - nyilatkozatában, az eljárás kezdetekor vagy legkésőbb a döntés meghozataláig nyilatkozatában a békéltető testület döntését magára nézve kötelezőként elismerte Fgytv. szabálya 33. § (5) A tanács határozatát (…) annak meghozatala napján hirdeti ki. A kihirdetett határozat, (…) írásba foglalt egy-egy példányát legkésőbb harminc napon belül meg kell küldeni a feleknek. 33. § (4) A kötelezést tartalmazó határozatban megállapított kötelezettség teljesítésére rendszerint - a határozat kézbesítését követő naptól számított - tizenöt napos határidőt kell szabni. 34. § (2) A tanács kötelezést tartalmazó határozata (…) ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése azonban kérhető a bíróságtól a (3), illetve a (4) bekezdésben meghatározottak szerint.

Eljárás Az eljáró tanács elnökének feladata Biztosítania kell, hogy a határozat indokolási részében – figyelemmel a 33. § (1) bekezdésére – szerepeljenek az előterjesztett indítványok, a döntést megalapozó indokok. A döntést a meghallgatáson ki kell hirdetni A teljesítésre konkrét határidőt kell meghatározni. Eljárás Az eljáró tanács elnökének feladata A testület egységesen alkalmazza azt a szabályt, hogy a kihirdetés a meghallgatás végén kihirdetésre kerül. Az írásba foglalt döntés dátuma éppen ezért a meghallgatás napjával azonos. Az írásba foglalást az eljáró tanács elnöke végzi el, fő szabályként 5 napon belül. Ezek kiküldése 7-8 napon belül történik meg. Egyes esetekben az írásba foglalás 8-10 napot vesz igénybe, azonban ezek expediálása is legkésőbb 14 napon belül megtörténik. Az eljáró tanács elnökének feladata Az eset összes körülményét figyelembe véve kell a teljesítésre a konkrét határidőt meghatározni. (általában 8-15-30 nap, egyes szezonális munkák elvégzésére konkrét, dátumszerűen megadott napot). Az eljáró tanács elnökének feladata Az első fordulatot szerepeltetni kell az írásba foglalt határozat rendelkező részében. A második fordulatot – szükség szerint – az indokolási részben célszerű elhelyezni (a félreértések elkerülhetősége érdekében, célszerű szó szerint beidézni a jogszabályt).

Amennyiben a testület elnöke értesítést kap a megtámadásról, úgy azt az iratra rá kell vezetnie. Ha a bíróságtól megkeresés érkezik, akkor a végzés tartalmának megfelelően kell eljárni. 34. § (1) A tanács határozata, (…) nem érinti a fogyasztónak Az eljáró tanács elnökének feladata azt a jogát, hogy igényét bírósági eljárás keretében érvényesítse. Célszerű ezt a szöveget az indokolási részben is elhelyezni. 36. § (3) Ha a vállalkozás a tanács kötelezést tartalmazó (…) határozatot a teljesítési határidőn belül nem hajtja végre, a fogyasztó kérheti a bíróságtól a tanács határozatának végrehajtási záradékkal történő ellátását, a békéltető testület elnökének egyidejű értesítése mellett.

Az eljáró tanács elnökének feladata Az indokolási részben hivatkozni kell e lehetőségre. Amennyiben a testület elnöke értesítést kap a megtámadásról, úgy azt az iratra rá kell vezetnie. Ha a bíróságtól megkeresés érkezik, akkor a végzés tartalmának megfelelően kell eljárni.


23 / 33

AZ ELJÁRÁS KÖLTSÉGE – csak kötelezést tartalmazó határozatnál Fgytv. szabálya 33. § (1) A kötelezést tartalmazó határozatnak ki kell terjednie a kérelemben előterjesztett valamennyi indítványra és a döntés alapjául szolgáló indokokra. A kötelezést tartalmazó határozatban rendelkezni kell az eljárás költségének összegéről és annak viseléséről. Fgytv. szabálya 33. § (2) Az eljárás költségének tekintendő mindaz a költség, ami a felek oldalán a békéltető testület eljárása igénybevételével összefüggésben – a célszerű és jóhiszemű eljárás követelményére figyelemmel – igazoltan felmerült (előzetes tudakozódás, egyeztetés és levelezés költsége, a felek személyes megjelenésével összefüggő útiköltség és keresetkiesés stb.). A jogi képviselettel összefüggésben felmerülő költség nem tekinthető az eljárás költségének. (3) Az eljárás költségét az a fél viseli, akinek terhére a tanács az ügyet eldöntötte.

Eljárás Az eljáró tanács elnökének feladata Rendelkezni kell az eljárási költségek összegéről, annak viseléséről, illetve a mellőzés okait is közölni kell. Eljárás Az eljáró tanács elnökének feladata A költségviselésről meg kell kérdezni a Fogyasztót. A költségeket igazolás nélkül „megítélni”nem lehet. Amennyiben a Fogyasztó a Vállalkozás, az üzlet székhelyén, telephelyén rendszeresen tartózkodik (életszerűen), utazási költséget nem célszerű megítélni számára.

AZ AJÁNLÁS Fgytv. szabálya 32. § Egyezség hiányában a tanács az ügy érdemében b) ajánlást tesz, ha a kérelem megalapozott, azonban a vállalkozás az eljárás kezdetekor úgy nyilatkozott, hogy a tanács döntését kötelezésként nem ismeri el, illetve ha a tanács döntésének elismeréséről egyáltalán nem nyilatkozott. 34. § (2) A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése azonban kérhető a bíróságtól a (3), illetve a (4) bekezdésben meghatározottak szerint.

Eljárás Az eljáró tanács elnökének feladata Biztosítania kell, hogy az ajánlás indokolási részében – figyelemmel a 33. § (1) bekezdésére – szerepeljenek az előterjesztett indítványok, a döntést megalapozó indokok.

Az eljáró tanács elnökének feladata Az első fordulatot szerepeltetni kell az írásba foglalt határozat rendelkező részében. A második fordulat – szükség szerint – az indokolási részben is elhelyezhető. Az indokolási részben hivatkozni kell e lehetőségre. Amennyiben a testület elnöke értesítést kap a megtámadásról, úgy azt az iratra rá kell vezetnie. Ha a bíróságtól megkeresés érkezik, akkor a végzés tartalmának megfelelően kell eljárni. 33. § (5) A tanács (…) ajánlását, annak meghozatala napján Az eljáró tanács elnökének feladata hirdeti ki. A kihirdetett, (…) ajánlás írásba foglalt egy-egy A testület egységesen alkalmazza azt a szabályt, hogy a kihirdetés a meghallgatás végén példányát legkésőbb harminc napon belül meg kell küldeni a kihirdetésre kerül. Az írásba foglalt döntés dátuma éppen ezért a meghallgatás napjával feleknek. azonos. Az írásba foglalást az eljáró tanács elnöke végzi el, fő szabályként 5 napon belül. Ezek _______________________________________________________________________________________________________________________ ELJÁRÁSI SZABÁLYOK A BÉKÉLTETŐ ELJÁRÁSBAN – VESZPRÉM – 2015. SZEPTEMBER 11-től

24 / 33

kiküldése 7-8 napon belül történik meg. Egyes esetekben az írásba foglalás 8-10 napot vesz igénybe, azonban ezek expediálása is legkésőbb 14 napon belül megtörténik. 34. § (1) A tanács (…) ajánlása nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét bírósági eljárás keretében érvényesítse.

Az eljáró tanács elnökének feladata Célszerű ezt az indokolási részben is elhelyezni. ELMARAD AZ AJÁNLÁS TELJESÍTÉSE

Eljárás Fgytv. szabálya 36. (5) A fogyasztó (….) az ajánlásban foglaltak követésének Az eljáró tanács elnökének feladata elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet. Célszerű ezt az indokolási részben is elhelyezni – azzal a megjegyzéssel, hogy a bejelentést, a kézhezvételtől számított 65 nap után tegye meg. Nincs magyarázat a 60 napon túli közzétételre! 36. § (1) Ha a vállalkozás a tanács ajánlásának nem tesz eleget, Az eljáró tanács elnökének feladata a békéltető testület – a fogyasztó nevének megjelölése nélkül – Ezt a szabályt az indokolási részben kell elhelyezni – azzal a megjegyzéssel, hogy a bejelentést, a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét – a kézhezvételtől számított 65 nap után tegye meg. legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt A nyilvánosságra hozatal formáját a KÖZZÉTÉTELEK című melléklet tartalmazza! kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével – nyilvánosságra hozza. (…) 36. § (1) második fordulata: A kézbesítési vélelemre A testület elnöke a vélelem megdöntése esetén gondoskodik a megszüntetésről. tekintettel nyilvánosságra hozott ajánlások esetén, ha a kézbesítési vélelmet megdöntik, a békéltető testület haladéktalanul intézkedik a nyilvánosságra hozatal megszüntetéséről. 36. § (2) Az (1) bekezdéstől eltérve, az ajánlás nem hozható A testület elnöke – amennyiben a hatályon kívül helyezési kérelemről tudomást szerzett, nem nyilvánosságra, ha a 34. § (2) bekezdése szerint annak hatályon hozhatja nyilvánosságra a döntést. Erről a Fogyasztót értesítenie kell. kívül helyezését kérték, mindaddig, amíg a bíróság eljárása jogerősen le nem zárult. AZ ELJÁRÁS MEGSZÜNTETÉSE Meghallgatás nélküli megszüntetés Eljárás Fgytv. szabálya (4)17 Az elnök az eljárást meghallgatás kitűzése nélkül megszünteti, ha tudomására jut, 1) Elnöki feladat 2) Amennyiben ezen tények valamelyike a meghallgatáson hogy 17



25 / 33

a) a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt aa) békéltető testület előtt eljárást indítottak, ab) közvetítői eljárást indítottak, ac) per van folyamatban vagy annak tárgyában már jogerős ítéletet hoztak, b) a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránti ügyben fizetési meghagyás kibocsátására került sor, c) a jogvita komolytalan vagy zaklató jellegű, d) a kérelemből megállapítható, hogy az ügy nem minősül fogyasztói jogvitának, illetve ha a békéltető testület egyéb okból nem rendelkezik hatáskörrel a vita elbírálására vagy e) a fogyasztó a hiánypótlási felhívást - az erre nyitva álló határidőben - nem teljesítette.

derül ki, úgy a megszüntetést a 31. § (3) bekezdés c) pontja alapján kell megszüntetni (eljáró tanács elnökének feladata).

(4a)18 Az elnök a kérelem meghallgatás kitűzése nélküli elutasítása esetén ennek tényéről, Elnöki feladat valamint indokáról a feleket a kérelem kézhezvételétől számított huszonegy napon belül A BORÍTÓLAP megfelelő rovatában e tényt fel kell tüntetni. értesíti. Amennyiben a 29. § (4) bekezdésében felsoroltak az eljárás során derülnek ki – az eljáró tanács elnöke intézkedik a megszüntetésről. A döntés napja, a meghallgatás napja, a kézbesítésre pedig az általános szabályok vonatkoznak: A testület egységesen alkalmazza azt a szabályt, hogy a kihirdetés a meghallgatás végén kihirdetésre kerül. Az írásba foglalt döntés dátuma éppen ezért a meghallgatás napjával azonos. Az írásba foglalást az eljáró tanács elnöke végzi el, fő szabályként 5 napon belül. Ezek kiküldése 7-8 napon belül történik meg. Egyes esetekben az írásba foglalás 8-10 napot vesz igénybe, azonban ezek expediálása is legkésőbb 14 napon belül megtörténik. 28. § (5) Ha a kérelem nem felel meg a (2)-(4) bekezdésben Elnöki feladat foglaltaknak, a békéltető testület elnöke a hiány megjelölésével - a Ha nem kerül sor a hiányok pótlására az eljárást meg kell az elnöknek szüntetnie. kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül - pótlásra hívja Ezt a tényt, a BORÍTÓLAPON fel kell tüntetni. fel a kérelmezőt. MEGHALLGATÁS EREDMÉNYEKÉNT TÖRTÉNŐ MEGSZÜNTETÉS Fgytv. szabálya

Eljárás

31. § (3) A tanács az eljárást megszünteti, ha a) a fogyasztó a kérelmét visszavonja, b) a felek az eljárás megszüntetésében megállapodnak, c) az eljárás folytatása lehetetlen,

Az eljáró tanács elnökének feladata az írásba foglalt döntésben a megfelelő hivatkozásnak szerepelnie kell. Lásd még a 34. § (1) bekezdésre való hivatkozást is.

18



26 / 33

d) az eljárás folytatására a tanács megítélése szerint bármely okból ideértve azt az esetet is, ha a kérelem megalapozatlansága meghallgatás tartása nélkül megállapítható - nincs szükség. e)19 a 29. § (4) bekezdése szerinti valamely körülmény a tudomására jut. Fgytv. szabálya 33. § (5) A tanács határozatát, (…) annak meghozatala napján hirdeti ki. A kihirdetett határozat, illetve ajánlás írásba foglalt egyegy példányát legkésőbb harminc napon belül meg kell küldeni a feleknek.

Eljárás Az eljáró tanács elnökének feladata A testület egységesen alkalmazza azt a szabályt, hogy a kihirdetés a meghallgatás végén kihirdetésre kerül. Az írásba foglalt döntés dátuma éppen ezért a meghallgatás napjával azonos. Az írásba foglalást az eljáró tanács elnöke végzi el, fő szabályként 5 napon belül. Ezek kiküldése 7-8 napon belül történik meg. Egyes esetekben az írásba foglalás 8-10 napot vesz igénybe, azonban ezek expediálása is legkésőbb 14 napon belül megtörténik. A KÉRELEM ELUTASÍTÁSA

Fgytv. szabálya 32/A. § A tanács a fogyasztó kérelmének elutasításáról dönt, ha a meghallgatást követően a kérelmet megalapozatlannak találja. 33. § (5) A tanács határozatát, illetve ajánlását annak meghozatala napján hirdeti ki. A kihirdetett határozat, illetve ajánlás írásba foglalt egy-egy példányát legkésőbb harminc napon belül meg kell küldeni a feleknek.

Eljárás A békéltető testület eljáró tanácsa a fogyasztói kérelem elutasításáról dönt, amennyiben a kérelem megalapozatlansága a meghallgatást követően állapítható meg. Az eljáró tanács elnökének feladata A testület egységesen alkalmazza azt a szabályt, hogy a kihirdetés a meghallgatás végén kihirdetésre kerül. Az írásba foglalt döntés dátuma éppen ezért a meghallgatás napjával azonos. Az írásba foglalást az eljáró tanács elnöke végzi el, fő szabályként 5 napon belül. Ezek kiküldése 7-8 napon belül történik meg. Egyes esetekben az írásba foglalás 8-10 napot vesz igénybe, azonban ezek expediálása is legkésőbb 14 napon belül megtörténik. A DÖNTÉS KIHIRDETÉSE

Fgytv. szabálya 33. § (5) A tanács határozatát, annak meghozatala napján hirdeti ki. A kihirdetett határozat írásba  foglalt egy-egy példányát legkésőbb harminc  napon belül meg kell küldeni a feleknek.  

19

Eljárás Az eljáró tanács elnökének feladata A kihirdetésre a meghallgatáson kerül sor. A kihirdetett döntés írásba foglalásakor törekedni kell arra, hogy az a kihirdetést követő 5 napon belül megtörténjen. Az írásba foglalt döntésen a dátum, a kihirdetés napja. A döntést az elnök, és a közreműködő tagok is eredetben írják alá, a szükséges példányban (általában 3 pld). .Amennyiben valamelyik tag az aláírásban akadályozott, akkor azt helyette („h”) az eljáró tanács elnöke azzal a megjegyzéssel írja alá, hogy „az akadályozott….h,”

Beiktatta: 2015. évi CXXXVII. törvény 6. §. Hatályos: 2015. IX. 11-től.


27 / 33

Az aláírt döntéseket (a testület elnöke által az irattárba helyezést engedélyező aláírását követően) a Kamara adminisztrációja expediálja. AZ ÍRÁSBA FOGLALT DÖNTÉSEK FONTOSABB ELEMEI A fejlécben és a bevezetőben szerepeltetni szükséges  a békéltető testület megnevezését (címét, elérhetőségeit),  az ügy számát (VEMBT),  a fogyasztó, a vállalkozás, a meghatalmazott(ak) nevét és lakcímét/székhelyét, vagy postai címét  az ügy (jogvita) tárgyának megjelölését. A rendelkező rész tartalmazza  az eljáró tanács döntését (egyezség jóváhagyása, kötelezést tartalmazó határozat, ajánlás, megszüntetés, elutasítás,)  az egyezség, a kötelezés, az ajánlás teljesítésének határidejét. Kötelezést tartalmazó határozat esetében a költségek viseléséről és megfizetésének módjáról és határidejéről szóló döntést is, illetve az önkéntes teljesítés elmaradásának jogkövetkezményeit, Az indokolás tartalmazza  a megállapított tényállást,  az alávetéssel, a nyilvánossággal kapcsolatos bejelentéseket, állásfoglalásokat,  az eljáró tanács tagjaival kapcsolatos nyilatkozatokat (tag jelölés, kizárás),  az előterjesztett indítványokkal kapcsolatos, a tanács által kialakított álláspontot (mit fogadott el, mit nem és miért),  az ügyintézési határidő esetleges meghosszabbításának engedélyezését,  azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a tanács a döntését meghozta,  Fel kell hívni a figyelmet ebben a részben, különösen a Fgytv. 29. § felhívásainak teljesítésére, 34. § (1), 36. § (1), 36. § (3), 36. § (5) bekezdésében, illetve a 36/B. §-ban foglalt előírásokra (a közzététellel kapcsolatos figyelmeztetések, felhívások, egyéb jogi lehetőségek). Adott esetben nem mellőzhető a 34. § (2) bekezdésére való hivatkozás. Az írásba foglalt döntés fontosabb (célszerű A szükséges mértékben, szövegszerűen is célszerű hivatkozni a döntésben figyelembe vett szükséges)  2013. évi V. törvény (Ptk.) –[ többek között az 1:3.§ - 1:6.§; 6:34.§, 6:62.§, 6:123. § - 6:124. §; 6:157. § - 6:168. §, 174: §, 177. tartalmi elemei: § - 178.§;]  az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásáról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet,  a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet,  a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról szóló 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet,  az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról szóló 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet  a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény,  a szállás időben megosztott használati jogára, a hosszú távra szóló üdülési termékekre vonatkozó szerződésekről, valamint a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenységről szóló 141/2011. (VII. 21.) Korm. rendelet,  a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény, _______________________________________________________________________________________________________________________ 28 / 33 ELJÁRÁSI SZABÁLYOK A BÉKÉLTETŐ ELJÁRÁSBAN – VESZPRÉM – 2015. SZEPTEMBER 11-től

 a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény,  a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény,  az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről szóló 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet,  az utazási szerződésről szóló 281/2008. (XI. 28.) Korm. rendelet,  stb. szabályaira. A döntés befejező részében kell elhelyezni  a döntéshozatal helyét és idejét,  a döntés meghozatalában résztvevő békéltető testületi tagok nevét és aláírását,  a testület bélyegzőlenyomatát, illetve azt, hogy  kik és milyen formában (tértivevény, email, fax) kapják az írásba foglalt döntést.

AZ ÜGY LEZÁRÁSÁT KÖVETŐ TEENDŐKRŐL JOGORVOSLAT – hatályon kívül helyezési kérelem Fgytv. szabálya 34. § (3) A fél a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek, b) a 18. § (1) bekezdése alapján a békéltető testületnek nem volt hatásköre az eljárásra, vagy c) a 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye. (4) A vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését a (3) bekezdésben foglaltakon túl - az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül - akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.

Eljárás Az eljáró tanács elnökének feladata A BT elnökétől kapott értesítést követően haladéktalanul tanulmányozza a keresetlevelet. Az abban felvetettekkel összefüggésben, különösen az eljárásra, a 29. § (4) bekezdésre való hivatkozásra, illetve a jogszabályoknak való meg nem felelésre – figyelemmel az előkészítő irat benyújtásának határidejére is – foglalja össze a tanács álláspontját és azt bocsássa a BT elnöke rendelkezésére. Ebből adódóan is nagyon fontos az ügyre vonatkozó jogszabályok (szakmai, és Ptk.), esetenként a ÁSZF-ek, ÜSZ-ok tanulmányozása, és megfelelő beidézése a ajánlás, vagy kötelezést tartalmazó határozatokba.

JOGORVOSLAT – kijavítási kérelem Fgytv. szabálya 35. § (1) A határozat, illetve az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a fél kérheti a tanácstól, hogy a határozatban, illetve az ajánlásban előforduló bármely névcserét, névelírást, szám- vagy számítási hibát

Eljárás Az eljáró tanács elnökének feladata A BT elnökétől kapott értesítést követően haladéktalanul tanulmányozza a kérelmet. A kijavítást illetve az értelmezést olyan időben kell elvégeznie,


29 / 33

vagy más hasonló elírást javítson ki, vagy a kötelezést tartalmazó határozat, hogy annak lektorálására is legyen idő (az értesítéstől számított 3 napon illetve az ajánlás meghatározott része tekintetében adjon értelmezést. belül). (2) Ha a tanács a kérelmet indokoltnak tartja, annak beérkezésétől számított nyolc Saját észlelés esetében – ésszerű határidőn belül kell a feladatot elvégezni. napon belül a kijavítást elvégzi, illetve az értelmezést megadja. Az értelmezés a határozat, illetve az ajánlás részévé válik. (3) A tanács az (1) bekezdésben meghatározott hibát a határozat, illetve az ajánlás kihirdetésétől számított harminc napon belül kérelem hiányában is kijavíthatja.

FELADATOK

A KÖTELEZÉST TARTALMAZÓ HATÁROZAT ILLETVE AJÁNLÁS KÉZBESÍTÉSÉNEK MEGHIÚSULÁSA ESETÉN Fgytv. szabálya 33. § (6) A kötelezést tartalmazó határozat vagy az ajánlás kézbesítése esetén a békéltető testület elnöke a 29/A. § (2) bekezdés szerinti kézbesítési vélelem beálltáról a vélelem beálltát követő nyolc napon belül - a kötelezést tartalmazó határozat vagy az ajánlás egyidejű csatolásával - értesíti a felet, és gondoskodik a kézbesítési vélelem beállta tényének, valamint a vállalkozás nevének, székhelyének a békéltető testületek honlapján - az ügyszám megjelölésével - történő közzétételéről.

Eljárás A feladatot az elnök végzi A Félnek felesleges ismételten tértivevénnyel megküldeni a dokumentumot, elégséges, ha e-mailben elküldjük. (A Fogyasztó is keresi, nyilvánossá is van téve a döntés.) Költségkímélés!

IGAZOLÁSI KÉRELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK (kézbesítési vélelem megdöntése) Eljárás Fgytv. szabálya 33. § (7) A kötelezést tartalmazó határozat vagy az ajánlás kézbesítése esetén kézbesítési A feladatot az elnök végzi vélelem megdöntése iránti kérelmet A közzétételben erre a szabályra utalni kell. a) a címzett a kézbesítés szabálytalansága esetén, vagy b) ha a természetes személy, illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság címzett a kézbesítésről önhibáján kívül nem szerzett tudomást a kézbesítési vélelem beálltáról történő tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, de legkésőbb a kézbesítési vélelem beálltától számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül terjeszthet elő. (8) A kérelemben elő kell adni azokat a tényeket, körülményeket, amelyek a kézbesítés szabálytalanságát igazolják vagy az önhiba hiányát valószínűsítik. 33. § (9) A kérelmet tizenöt napon belül annak a békéltető testületnek az elnöke bírálja el, amelynek tagja, tanácsa a kötelezést tartalmazó határozatot vagy az ajánlást hozta. Ha a békéltető testület elnöke a kérelemnek helyt ad, a vélelmezett kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények hatálytalanok, és a kötelezést tartalmazó határozatot vagy ajánlást öt napon belül meg kell küldeni a feleknek.

A testület elnökének feladata Meg kell vizsgálni, hogy határidőben érkezett-e a kérelem. Ha igen, akkor – az eljáró tanács elnökével való konzultációt követően – dönt, és ha szükséges, akkor legkésőbb az 5. napon meg kell küldeni a döntést a feleknek.


30 / 33

IGAZOLÁSI KÉRELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK (kézbesítési vélelem – végrehajtási eljárásban) Eljárás Fgytv. szabálya 36. § (6) Ha a kézbesítési vélelemre tekintettel végrehajtási záradékkal ellátott kötelezést A testület elnökének feladata tartalmazó határozat alapján végrehajtási eljárás indult, és a címzett a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet terjeszt elő, a kérelemnek a végrehajtásra nincs halasztó hatálya. Ha azonban a kérelemben foglalt tények fennállása valószínűnek mutatkozik, erről a kérelmet elbíráló békéltető testület elnöke - a valószínűségre vonatkozó álláspontja és a kérelem megküldésével - haladéktalanul értesíti a bíróságot. A vállalkozás a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmében kérheti a végrehajtás felfüggesztését, amit a bíróság a fogyasztó meghallgatása nélkül is elrendelhet.

KÖZZÉTÉTELEK Fgytv. szabálya 36. § (5) A fogyasztó (…) az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet. 36. § (1) Ha a vállalkozás a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül - a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza. A kézbesítési vélelemre tekintettel nyilvánosságra hozott ajánlások esetén, ha a kézbesítési vélelmet megdöntik, a békéltető testület haladéktalanul intézkedik a nyilvánosságra hozatal megszüntetéséről. (2) Az (1) bekezdéstől eltérve, az ajánlás nem hozható nyilvánosságra, ha a 34. § (2) bekezdése szerint annak hatályon kívül helyezését kérték, mindaddig, amíg a bíróság eljárása jogerősen le nem zárult.

Eljárás A bejelentést követően az elnök megvizsgálja az ajánlást is.

36/B. § A békéltető testület közzéteszi annak a vállalkozásnak a nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely a 29. § (8) bekezdése szerinti felszólítás ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó - a 29. § (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalmú - nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozását. Erre az értesítésben a vállalkozás figyelmét fel kell hívni.

A 36/B. §-ra hivatkozni kell az kiértesítő levélben.

A testület elnökének feladata A feltételek fennállta esetén a kamarai alkalmazottak közreműködésével a weblapon közzéteszi az adatokat. Amennyiben a vállalkozás a 60 napot megelőzően hivatalosan bejelenti, hogy nem hajtja végre az ajánlást, nem várjuk ki a 60 nap elteltét. [Lásd erről a KÖZZÉTÉTELEK című dokumentumot is!)]

Az eljáró tanács elnökének az erről való tájékoztatást szerepeltetni kell azokban az ajánlásokban, és egyéb határozatokban, ahol az együttműködés hiányzott!


31 / 33

ALÁVETÉS KÜLÖNLEGES ESETEI

Fgytv. szabálya 36/C. § (1) A vállalkozás a székhelye szerinti békéltető testületnél vagy valamennyi békéltető testületre kiterjedő hatállyal - a Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál írásban, visszavonásig érvényes általános alávetési nyilatkozatot tehet, amelyben vállalja, hogy a békéltető testületi eljárásnak és egyezség hiányában az ilyen eljárásban hozott határozatnak aláveti magát. Az általános alávetési nyilatkozatban a vállalkozás kötelezettségvállalásának mértékét, illetve hatályát a jogvita tárgyának általa meghatározott értékében vagy más módon is korlátozhatja.

Eljárás A BT elnöke közzéteszi a listát a BT hivatalos helyiségében. Az eljáró tanács elnökének kötelezettsége, hogy az írásba foglalt döntésben szerepeljen az alávetésre vonatkozó nyilatkozat.

Eljárás Fgytv. szabálya 36/C. (4) Ha a fogyasztó bizonyítja, hogy a fogyasztói jogvita alapjául szolgáló Az eljáró tanács elnökének kötelezettsége, hogy az írásba foglalt döntésben szerződést arra tekintettel kötötte, hogy a vállalkozás kereskedelmi szerepeljen az alávetésre vonatkozó nyilatkozat. kommunikációjában vállalta, hogy a békéltető testületi eljárásnak és egyezség hiányában az ilyen eljárásban hozott határozatnak aláveti magát, a vállalkozást e nyilatkozata - az abban meghatározott feltételekkel - köti az adott eljárásban akkor is, ha nem tett az (1) bekezdés szerinti általános alávetési nyilatkozatot. A vállalkozás mentesül e nyilatkozat kötőereje alól, ha bizonyítja, hogy azt a szerződéskötésig a vállalással azonos módon visszavonta.

A VESZPRÉM MEGYEI BÉKÉLTETŐ TESTÜLETNÉL ALKALMAZOTT ELJÁRÁSI SZABÁLYOK Fgytv. szabálya 37. § (1) A békéltető testület az eljárására vonatkozó részletes szabályokat a törvény keretei között szabadon állapíthatja meg. A békéltető testület eljárási szabályzata nem lehet ellentétes a (2) bekezdés szerinti országos eljárási szabályzat rendelkezéseivel.

Eljárás Országos szabályzat nincs. A megyei gyakorlatra ajánlott a jelen tervezet, amelyet a Békéltető Testületnek az eljáró tanács elnöki feladatait is ellátó tagjai megismertek és véleményeztek. A tervezettel kapcsolatos észrevételeik beépítésre kerültek, így 2015. szeptember 11. napjától alkalmazandó a dokumentum. 2015-ben elnökhelyettes már nem került megnevezésre. Egyes feladatokat az elnök megbízása alapján – és helyette – a kijelölt tag végez el. Az „eljárási rend” szerves részét képezik a www.bekeltetesveszprem.hu honlapon is közzétett, itt külön jelzett mellékletek.

A tervezetet készítette: dr. Vasvári Csaba, elnök 2015. augusztus 21—én, és azt az elnöki feladatot ellátó tagok 2015. szeptember 1-én elfogadták. _______________________________________________________________________________________________________________________ ELJÁRÁSI SZABÁLYOK A BÉKÉLTETŐ ELJÁRÁSBAN – VESZPRÉM – 2015. SZEPTEMBER 11-től

32 / 33

MELLÉKLETEK: I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII. XIV. XV. XVI.

TERMÉSZETES SZEMÉLYEK KÉRELME NEM TERMÉSZETES SZEMÉLYEK KÉRELME FOGYASZTÓ KIÉRTESÍTÉSE 3 TAGÚ TANÁCS ESETÉBEN + kötelező tájékoztatás + tagok listája FOGYASZTÓ KIÉRTESÍTÉSE EGYEDÜL ELJÁRÓ TAG ESETÉBEN + kötelező tájékoztatás + tagok listája FOGYASZTÓ KIÉRTESÍTÉSE ÍRÁSBELI LEBONYOLÍTÁSNÁL + kötelező tájékoztatás + tagok listája VÁLLALKOZÁS KIÉRTESÍTÉSE 3 TAGÚ TANÁCS ESETÉBEN + kötelező tájékoztatás + tagok listája VÁLLALKOZÁS KIÉRTESÍTÉSE EGYEDÜL ELJÁRÓ TAG ESETÉBEN + kötelező tájékoztatás + tagok listája VÁLLALKOZÁS KIÉRTESÍTÉSE ÍRÁSBELI LEBONYOLÍTÁSNÁL + kötelező tájékoztatás + tagok listája TÁJÉKOZTATÓ – HONLAPON

TÁJÉKOZTATÓ A VÁLLALKOZÁSOKAT – A BÉKÉLTETŐ ELJÁRÁSBAN - ÉRINTŐ LEGFONTOSABB VÁLTOZÁSOKRÓL

KÉZBESÍTÉSI VÉLELEM BEÁLLTÁNAK KÖZLÉSE – 2015 XVII. NEM EGYÜTTMŰKÖDŐ VÁLLALKOZÁSOK – 2015 XVIII. AJÁNLÁST NEM TELJESÍTŐ VÁLLALKOZÁSOK - 2015 XIX. XX. XXI. NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELHEZ SZÜKSÉGES NYILATKOZAT XXII. KÖZZÉTÉTELEK NYOMTATVÁNYAI


33 / 33

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLET ÉS ELJÁRÓ TANÁCSAI ELJÁRÁSÁNAK FONTOSABB SZABÁLYAI VESZPRÉM MEGYÉBEN

Recommend Documents