Dunántúli Dolg. Terni, tud. Sorozat 1 6
211-218
Pécs, 1992
A Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet fürkészlégy faunája (Diptera: Tachinidae) TÓTH Sándor TÓTH, Sándor: Tachinid fauna (Diptera: Tachinidae) of the Béda-Karapancsa landscape protection area, South Hungary. Abstract. 98 tachinid species (almost a quarter of the Hungarian fauna) were collected during the years 1989-1991. All data are listed. 11 species proved to be new for the fauna of the Great Hungarian Plain.
Bevezető A Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet 1989 és 1991 között folytatott dipterológiai vizsgálata során viszonylag jelentős fürkészlégy anyag gyűlt össze, melynek feldolgozása 98 fajt eredményezett. Igaz ugyan, hogy ez a Magyarországról Mihályi Ferenc által (MIHÁLYI 1986) kimutatott 425 fajnak egy negyed részét sem éri el. A munkát mégis jelentősnek nevezhetjük, ugyanis hazánkban ez a terület dipterológiai szempontból eddig teljesen feltáratlan volt. Az Alföld más tájegységein végzett hasonló jellegű kutatások (MIHÁLYI 1983, 1987, TÓTH 1990) ellenére is sikerült a tájvédelmi körzetben 11 olyan fajt megfogni, melyek újak az Alföld fürkészlégy faunájára. A jelen dolgozatban publikált anyagot teljes egészében magam gyűjtöttem, ezért az adatközlő részben a gyűjtő nevét nem szerepeltetem. Feltüntetem viszont "MAL" jellel azt a körülményt, ha a példány(oka)t Malaise-csapda fogta. A gyűjtőmunka erkölcsi és anyagi támogatásáért e helyen is köszönetet mondok Dr. Uherkovich Ákosnak, a Pécsi Janus Pannonius Múzeum Természettudományi Osztálya vezetőjének. Harcos János gátőrnek (Hóduna-gátőrház) a Malaisa-csapda lelkiismeretes kezeléséért jár köszönet. Gyűjtőhelylista Mivel az adatközlő részben helykímélés miatt csak a konkrét gyűjtőhely neve szerepel, szükségesnek látom a közigazgatási hovatartozást zárójelben feltüntető gyűjtőhelylista közreadását is. 1. Alsó-Béda (Kölked) 2. Árok-erdő (Homorúd) 3. Boki-erdő (Kölked) 4. Boki-gátőrház (Kölked) 5. Dunaliget (Homorúd) 6. Felső-Béda (Kölked) 7. Harci-zátony (Mohács) 8. Homorúd-gátőrház (Homorúd) 9. Hóduna-gátőrház (Hercegszántó) 10. Karapancsa (Hercegszántó)
211
11. 12. 13. 14. 15.
Kormos-erdő (Homorúd) Kölked Kölkedi-gátórház (Kölked) Kölkedi-nagyrét (Kölked) Szúnyog-sziget (Kölked)
Anyaglista Az anyaglistában a konkrét gyűjtési adatok mellett csak a faunisztikai szempontból jelentősebb fajok esetében szerepel az elterjedésre vonatkozó rövid megjegyzés. Carcelia bombylans (Robineau-Desvoidy, 1830): Kölkedi-nagyrét: 1990. VIII. 4., ld*29 - Szúnyog sziget: 1990. VIII. 4., W. Carcelia lucorum (Meigen, 1824): Árok-erdő: 1991. V. 22., 2cf - Karapancsa: 1990. IX: 22., lcT. Ethilla aemula (Meigen, 1824): Boki-erdő: 1989. IX. 8., \
212
Exorista iarvarum (Linné, 1752): Dunaliget: 1991. V. 22., lcf - Homorúd-gátőrház: 1989. VIII. 7., 4cf - Kormos-erdő: 1991. V. 21., 19 - Kölkedi-nagyrét: 1990. VIII. 4., 29. Exorista rustica (Falién, 1810): Árok-erdő: 1991. V. 22., 4cf 19 - Boki-gátórház: 1989. V. 26., 19; 1989. V. 27., lcf 19 - Harci-zátony; 1990. VIII. 3., lcf - Homorúd-gátőrház: 1989. VIII. 7., Id1 - Hódunagátőrház: 1990. VIII. 3., 2d 1 39; 1991. IX. 5., 19. Bessa parallela (Meigen, 1824): Árok-erdő: 1991. V. 22., l
213
Linnaemya picta (Meigen, 1824): Boki-gátőrház: 1989. V. 26., 19; 1989. V. 27., 2& 39 Homorúd-gátőrház: 1989. VIII. 7., 2cf; 1990. VIII. 3., 21cT 29 - Hóduna-gátőrház: 1991. VII. 6., 29, MAL Karapancsa: 1991. V. 22., 1<Г- Kölked: 1989. V. 27., 19; 1989. Di. 23., 19 - Kölkedi-nagyrét: 1989. IX. 3., 1сГ 29. Linnaemya steint Jacentkovsky, 1944: Új az Alföld faunájára. Árok-erdő: 1990. VIII. 3., leP Hóduna-gátőrház: 1990. VIII. 3., lcT. Linnaemya vulpina (Fallén, 1810): Ritka. Boki-erdő: 1989. IX. 8., lcT - Boki-gátőrház: 1989. V. 26., Id1. Zophomyia temula (Scopoli, 1763): Az Alföldön ritka. Árok-erdő: 1991. V. 22., 2
214
Dinem carinifrons (Fallén, 1816): Az Alföldön eddig csak Bátorligetről ismertük. Árok-erdő: 1991. V. 22., lcf - Hóduna-gátőrház: 1990. VIII. 3., lcf; 1991. V. 22., 3d1 - Kormos-erdő: 1991. V. 21., lcf. Dinem grisescens (Fallén, 1816): Alsó-Béda: 1990. VIII. 4., 3d* 19 - Kormos-erdő: 1990. VIII. 12., lcf. Cylindromyia auriceps (Meigen, 1838): Alsó-Béda: 1990. VIII. 4., lcT - Kormos-erdő: 1990. VIII. 11., lcf 29. Cylindromyia bicolor (Olivier, 1812): Árok-erdő: 1991. IX: 5., lcf - Homorúd-gátőrház: 1989. VIII. 7., 7
215
Tárgyalás A Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet kétszárnyú faunájának kutatása során gyűjtött 886 fürkészlégy példány 98 fajhoz tartozik, így csak 23%-át teszi ki a Magyarországról ismert Tachinidáknak. Ezért a terület fürkészlégy faunáját fajokban viszonylag szegényesnek tekinthetjük. Összehasonlítva az Alföld különböző részein folytatott hasonló vizsgálatok eredményét az alábbi képet kapjuk: Kiskunsági Nemzeti Park
(MIHÁLYI
1987)
172 faj
Bátorüget (TÓTH 1990)
123 faj
Hortobágyi Nemzeti Park (MIHÁLYI 1983) Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet
103 faj 98 faj
Az összeállításból kitűnik, hogy a fajszám alig marad el a Hortobágyról megismert fajok száma mögött. Ugyanakkor minőségi tekintetben is aránylag sok az anyagban a figyelemreméltó elem. Mindenekelőtt azokat a fajokat emelhetjük ki, melyek új adatot jelentenek az Alföld faunájára: Aphria longirostris Meig., Atylostoma tricolor Mik, Catharosia flavicornis Zett., Chrysocosmius auratus Fali., Erycilla ferruginea Meig., Hemyda obscuripennis Meig., Hemyda vittata Meig. Linnaemya steini Jacentk., Phyllomyia volvulus Fabr., Solieria vacua Rond., Thelaira leucozona Panz. Említést érdemelnek még azok a fajok is, melyeket korábban az Alföldnek csupán egy pontjáról ismertünk: Dinera carinifrons Fali., Nemoraea pellucida Meig., Paratriphera barbatula Rond., Pseudogonia parisiaca R.-D. A tájvédelmi körzetben gyűjtött fürkészlégy anyagban mennyiségi szempontból 18,06%-os részesedésével első helyen áll a Phasia funesta Meig. Ez részben annak is köszönhető, hogy a Hóduna-gátőrháznál elhelyezett Malaise-csapda is folyamatosan fogta. A fauna összetételét a gyakoribb fajok arányával kördiagram mutatja be. Egy másik kördiagram a fajok gazdakörök szerinti megoszlásáról tájékoztat. Mint látható a fajok közel fele (45,92%) lepkehemyók parazitája. Viszonylag magas (17,35%) a poloskákban fejlődők száma is.
Természetvédelem A fürkészlegyek kivétel nélkük erősen alkalmazkodott paraziták. Ezért a leghasznosabb rovarok közé tartoznak. Főleg az erdő- és a mezőgazdaságban van nagy szerepük. Ennek ellenére a védelmük érdekében gyakorlatilag semmi sem történik. Mivel imágóik viráglátogatók, elősegíthetjük szaporodásukat azáltal, hogy óvjuk a növényzetet, különösképpen a fürkészlegyek által előszeretettel látogatott különféle ernyősöket.
216
Phania funesta Meig.
18,06 %
Compsilura concinnata Meig.
5,42%
Linnaemyia picta Meig.
4,40%
Macquaitia tenebricosa Meig.
3,95%
Thelaira lUgripes Fabr.
3.27%
Tachina fera L.
3,05 % 61,83%
A többi 92 faj együtt
1. ábra: A Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet fürkészlégy faunájának összetétele mennyiségi szempontból.
Lepidoptera
45,92 %
Heteroptera
17,35 %
Coleoptera
11,22%
Lepidoptera + Hymenoptera
4.08%
Hymenoptera
2.04%
Orthoptera
1.02%
Diptera
1,02%
Gazdaállata ismeretlen
1735 %
2. ábra: A Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet fürkészlégy faunájának gazdakörök szerinti összetétele.
Irodalom MIHÁLYI, F. (1983): Culicidae, Trypetidae, Muscidae Eginiidae, Hippoboscidae, Hypodermatidae and Tachinidae (Diptera) in the Hortobágy.- The Fauna of the Hortobágy National Park, p. 279-292. MIHÁLYI F. (1986): Fürkészlegyek-Ászkalegyek. Tachinidae-Rhinophoridae. - Fauna Hung., 15 (14-15): 1-425. MIHÁLYI, F. (1978): Rhinophoridae and Tachinidae in the Kiskunság National Park (Diptera). - The Fauna of the Kiskunság National Park, p. 303-311. TÓTH, S., (1990): Culicidae, Bombyliidae, Therevidae, Syrphidae and Tachinidae (Diptera) in Bátorliget. - The Bátorliget Nature Reserves - after forty years, 1990, p. 547-570.
217
Die Raupenfliegen-Fauna (Diptera: Tachinidae) des Landschaftschutzbezirkes Béda-Karapancsa (Süd-Ungarn) Sándor TÓTH Verfasser untersuchte zwischen 1989-1991 die Diptera-Fauna des Landschaftschutzbe zirkes Béda-Karapancsa in Süd-Ungarn. In dieser Arbeit werden die Untersuchungsergeb nisse über die Raupenfliegen des Bezirkes veröffentlicht. Die eingesammelten 886 Exemplare gehören zu 98 Arten. Das macht bloß 23 % der 425 Arten zählenden ungarländischen Tachinidae-Fauna aus. Demnach ist die Tachinidae-Fauna dieser Landschaftseinheit als artenarm zu betrachten. Aus faunistischem Gesichtpunkt sind die Ergebnisse doch von Bedeuteung, da dieser Landteil bezüglich der Kenntnis der Tachinidae völlig unerschlossen war. Diesem Umstand ist es zu verdanken, daß aus diesem Gebiet verhältnismäßig viele bemerkenswerte Arten bekannt geworden sind. Unter diesen Arten sind 11 neu für die Fauna der Ungarischen Tiefebene. Für weitere 4 Arten war nur je ein Vorkommen aus der Ungarischen Tiefebene bisher bekannt.
Author's address: Dr. Sándor TÓTH H-8420 Zirc Széchenyi u. 2.
218
