IT. évfolyam.
Budapest 1909. január 31.
5. szám.
A BÁNYA
ELÖF1ZE1ÉSI ÁRA: Egész e v re . 12 K || Félévre . Negyedévre 3 K Hirdetések díjszabás szerint.
Felelős szerkesztő
6 K
Dr. BISCHITZ BÉLA
MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal:
Főmunkatárs:
Budapest, VIII., Kender-utca 6. szám.
CSORBÍTS LÁSZLÓ
TELEFON-SZÁM: 1 0 8 - 0 0 .
Máv. szénszükségletének fedezésére, szénbá nyákat vásároljon. Már ekkor oda érlelődött ez a kérdés, hogy a kilátásba vett egyik Cikkek: Állami szénpolitika. Földrengés és szénbánya államilag meg is vizsgáltatott és bányaszerencsétlenség. (DrJK^rúesligethy Radó egy. tanár csakis külső okokra vezethető vissza, hogy a szakvéleménye. — Magyar arzenál. — Krónika, — Bányá szati hirek. — Külföldi hirek. — Tudnivalók. — Iroda- terv nem nyert gyakorlati megoldást. Wekerle lem. — Szerkesztői üzenetek. Hivatalos rész. — H ir Sándor pénzügyminiszter tehát régi kedvenc detések. eszméjét valósította meg ma, amidőn szén bányák vásárlásával állami szénpolitikát foly tat. De épen ez a körülmény igazolja legjob ban, hogy Wekerle szénpolitikájának nincsen semmi éle a magánvállalatok ellen. Amint ezt Minél fontosabb szerepet játszik a egy ily nagyszabású közgazdasági államférfi szénkérdés az emberiség társadalmi és gaz ról fel se lehet tételezni. Mi nem vagyunk hivatva arra, hogy a dasági életében, annál komolyabban kell vele foglalkoznunk. Az opportunizmus, a máról magyar állam szénpolitikájának alapgondola holnapra való élés kitérhet még a legéletbe tát és akciójának irányát indokolva értelmez vágóbb kérdések fejtegetése elől is, de nem zük. A szénnek többé-kevésbé való államosí szabad kitérni azoknak, kik egy ország sor tása, az államoknak a széntermelésbe való sát intézik, vagy akik egy ország gazdasági beavatkozása, napjainkban kezd valóságos életének számottevő tényezői, vagy akik fel államhatalmi irányzat lenni. Hiszen elég, ha adatul bírják azt, hogy a közvéleményt irá e tekintetben rámutatunk a legújabb osztrák nyítsák. Mi, mint a közvélemény napszá bányatörvényjavaslatra, amely a szenet egye nesen és kizárólag az államnak tartja fenn. mosai, foglalkozunk a szénkérdéssel. A közgazdaság a tények' tudománya. A Mi azonban mégis azt mérnök vallani, hogy szénkérdés terén a tény az, hogy az állam Wekerle szénpolitikájának, épen tekintettel nálunk immár gyakorlati szénpolitikát folytat. hazai viszonyainkra, sokkal hatalmasabb az Állami szénbányákban államilag termel sze alapgondolata és sokkalta szélesebb a kerete. net és amint a Máv. legutóbbi szénbeszerzé Mindenesetre megvan a maga nagy gazda sénél láttuk, mint ajánlattevő lép fel és meg sági jelentősége is. De bármily nagy jelentő rendelésekért pályázik. Kap is; szénszállításra sége legyen gazdaságilag, ez elenyészik en megrendelést és ezzel a szénpolitikájával a nek az akciónak szociálpolitikai és n e m zetpolitikai nagy fontossága mellett. És ha gyakorlati térre lépett. A történeti hűség kedvéért meg kell je ezeket a hatalmas gondolatokat tartjuk szem gyeznünk, hogy az állami, szénpolitika alap előtt, úgy képesek vagyunk — sine ira et jául szolgáló nagy gazdasági gondolat és a stúdió — felemelkedni Wekerle szénpoliti most inaugurált akció mindenesetre W ekerle kájának a magyarság szempontjából biró, Sándor nevéhez fűződik ugyan, de nem korszakalkotó jelentőségéhez. Már az a rendszer, ahol és amint azon mostani keletű. Már évekkel ezelőtt, Wekerle első pénzügyminisztersége idején és területek kiválogatvák, amelyeken az állami Baross kereskedelemügyi minisztersége alatt szénbányászat létesittetett, a mi felfogásunk szóba került, hogy az állam, első sorban a mellett szól. Modern végvárak lesznek ezek
Tartalomjegyzék.
állami szénpolitiha.
2_______ _ _ _ ___
A B á a y a
a nemzetiségi pontok, a magyarság oltalmi és terjeszkedési végvárai. Vegyük csak pl. Petrozsényt. A jövőbe tekintve, szemeink előtt látjuk a mind hatalmasabb arányokban fejlődő állami üzemet, hogy mint teremt ott egy nagy kiterjedésű, a civilizáció és a humanizmus minden modern haladási eszközeivel büszkél kedő várost, hirdetve messze területekre a magyarság hegemóniáját, a magyar állam ha talmát. Ez a modern hódítás a technika esz közeivel, a jólét terjesztésével. És az állam nak ezen nagy munkájában méltó munka társai lesznek az ott már dolgozó magánvál lalatok, a magyar munkának, a magyar nem zeti államnak ott első pionérjei. És ugyanez áll a ma még teljesen vadon, a civilizációtól teljesen elzárt bozovicsi területre is, ahol a jólét teremtésével karöltve jár majd egy óri ási területnek a forgalomba való bevonása és e terület lakosságának magyarrá tétele. Ámde felvethető — és tegyük mindjárt hozzá, hogy látszólagosan teljes indokoltság gal felvethető — az a kérdés, hogy ez az ép oly merész, mint büszke politikai gondo lat épen a szénbányászat és illetve a hazai magánszénbányavállalatok rovására valósít ható csak m eg? Nem állanak-e erre a céíra egyéb módok és eszközök rendelkezésre ? És a mind hatalmasabb mértékben fejlődő állami szénmüveknek majd mind nagyobb és na gyobb üzeme nem fog-e a szénben oly túl termelést előidézni, ami esetleg válságos hely zetbe fogná sodorni szénbányáinkat? Mert hiszen, ha tárgyi alappal bírnak az ecsetelt nagy célok, úgy ezek csakis nagy eszközök kel érhetők el. A nagy eszközök pedig a je len esetben az állami szénbányák nagymérvű, nagyszabású fejlesztése. Nézetünk szerint nincs aggályra semmi ok. Az állami szénbányák ép úgy alá vannak vetve a lépésről-lépésre való fokozatos fejlő désnek, mint bármely más magánszénbánya. Rohamos fejlődés, rohamos méretű nagy ter melés máról-holnapra ki van zárva. Majdnem azt mérnök mondani, hogy ez a szénterme lés mintegy lépést fog tartani a vasúti háló zat, az ip a r fejlődésének természetes fokoza taival. Mert megtámadha.tlan kiindulási alapul kell bírnunk, hogy az ország közgazdasági viszonyai folytonosan fejlődnek. Hogy vasút hálózatunk, amily nagy mérvben még kiegé szítésre szorul, ép oly mérvben fokozatosan ki is épül és ebben az arányban fokozódik a vasúti szénszükséglet is. Hogy gyáriparunk, amint ma még fejlődőiéiben van, az ország* szükségletéhez és az állam iparpolitikájával!
1909. január 31. (5. szám.)
eférendő nagy célokhoz képest mindinkább fejlődvén, ezzel természetszerűleg ép oly mérvben fog emelkedni a gyári szénszükség let. Hogy a háziszükségleteknél mindinkább utat fog magának törni annak a felismerése, hogy a magyar szén ép oly jól használható ily célokra. És mindezek a körülmények a szénszükséglet fokozatos emelkedését idézvén elő, ezzel fog, de kell is, hogy fokozatosan lépést tartson a széntermelés emelkedése. Nem látunk tehát aggályra semmi okot, de igenis nagy ethikai jelentőséget tulajdoní tunk az állam szénpolitikájának. Mert nagy gazdasági és politikai fontossága mellett meg lesz még magára a bányászatra és az ipar fejlődésére is ama nagy bucditó hatása, amire egy oly országban, mint minálunk, ahol min den fejlődőiéiben van, oly nagy a szükség. Wekerle Sjnc/or pénzügyminiszter pedig, nagy koncepcióra valló szénpolitikájával is bebizony.totta igazságát annak, hogy a köz gazdaság a tények tudománya.
Földrengés és bányaszerencsétlenség. Dr. Kövesligethy Radó egyetemi tanár véleménye. „A B ánya“ folyó évi ja n u á r 17-én m eg jelen t % szám ában ism ertettü k dr. L ó c z y Lajos, a geológiai in tézet ig azgatójának és B ö c k h János m iniszteri tanácsos, a ge ológiai intézet volt igazgatójának vélemé nyét arról, hogy az utóbbi hetekben be következett bányaszerencsétlenségekre h a tá ssal volt-e a D élolaszországban p u sztí to tt földrengés. Most abban a kellemes helyzetben v a gyunk, hogy dr. K ö v e s l i g e t h y Radó egyetemi ta n á rn a k hozzánk in tézett levelét közölhetjük, amely a következő, rendkivül érdekes részek et ta rta lm a z z a ^ Nagyon sympatikus és logikus gondolat, hogy a földrengések mechanikai hatásukkal elősegítik a bányalég kiszabadulását. Ez a felfogás annál is •inkább hóditott, minthogy mindkét jelenség inkább sülyedő barométerállás mellett következik bé. Né hány év előtt magam is gondoltam, hogy a courri-. éres-i katasztrófa talán ki lett volna kerülhető-, ha Franciaországnak is lett volna megfelelő földrengési megfigyelő hálózata. Ezóta Montessus de Ballore gróf, a földrengéstan terén első szaktekintély, behatóan foglalkozott a föld rengések és bányalégrobbanások közötti összefüggés rendkivül megszaporodott irodalmával. Kutatásai nak szomorú eredménye, hogy egyellen egy eset
1909. vjanuár 31. (5. szám.)
A B á n y a
3.
van, a melyben a bányalég kifejlődése kilenc órá- | sebb részével ma a magánmüvek rovására működ val a majdnem egyidejűleg fellépett barometrikus nek és évek óta mindig megujul az a kivánság, és seismikus háborgás után jelentkezett, a melyre az a terv, hogy ezek a müvek immár magánke zekbe adandók. tehát megjóslás szempontjából hivatkozni lehet. Ennyi kutatás és egy állandó belga bizottság Sokkal nagyobb szabású ez a kérdés, sem szorgalmas működése mellett ez az eredmény a hogy egy cikk keretében kimerítően tárgyalható vélt összefüggésre nézve megsemmisítő. lenne. De arra a konklúzióra, a mire mi jutni aka Ha meggondoljuk végre, hogy a statisztika runk, a mi taglalásunk elegendő lesz. Lesz még szerint majdnem minden két órában vatn valahol alkalmunk azzal foglalkozni, hogy miként létesül földrengés, a gázfejlődés megjósolásának értéke tek ezek az állami müvek és hogy mik voltak kü lönösen a létesítés alapgondolatai és célzatai. Ma a a priori csökken. Mindez természetesen a ma működő műszerek tények alapján azt kell hogy konstatáljuk, hogy pontosságának és érzékenységének határán belül áll. ezek az állami müvek igen lényegesen eltértek tuMár Milne mutatott arra, hogy pontosabb és érzé I lajdonképeni rendeltetésüktől. Mert ezek a müvek kenyebb m űszerekké talán mégis megyünk még ma már haszonra dolgozó iparvállalatok, vagy leg valamire. Nem követhetnők-e mi is a prsbrani-i* alább is oly iparvállalatok, a melyek haszonra akar bánya példáját, mely mélyen a tárnában érzékeny nának dolgozni. De az legkevésbbé se volna baj, Wieohert-ingát állított fel, melyét a bánya felett ha ezt a gyártási hasznot oly áruk előállításával igyekeznének elérni, mely áruk egyébként az or alkalmazott ingával együttesen észleltet ? A tudomány mai állásában azt kell monda-1 szágban nem gyártatnak. De a baj, az igazi nagy nunk, hogy a bányaszerencsétlenségek összefüggése baj ott van, hogy ezek az állami müvek immár legnagyobbrészt commerce-áruk előállításával fog a megelőző nagy és sürü földrengésekkel ki nem lalkoznak és ezzel, a mig egyrészt egészségtelen mutatható, de megszívlelendő a szintén kellő kriti versenyt támasztanak a magán iparvállalatoknak, kával eljáró Forel tanácsa, aki a bányában kettő másrészt határozottan közgazdasági károsodást idéz zött éberséget kivan oly napokon, mélyek a bánya nek elő. területéig ért földrengések n&pját követik Az egészségtelen verseny távolról sem abban Az óriási tevékenység melleit még minden áll, hogy ezek a müvek talán olcsóbban termelné csak a tanulmányozás stádiumában van; ha lesz nek és igy olcsó árukkal jelenvén meg a piacon, valami eredményem, mely „A Bánya“ olvasóit olcsó eladási árakra kényszeritenék a magánválla érdekelhetné, szivesen fogona rendelkezésére bolatokat is. Majdnem ellenkezőleg. Ezek a müvek csájtani. mindenesetre jóval drágábban termelnek, mint a magánmüvek és versenyben egyáltalában nem áll hatnának meg a kereskedelmi piacon. De beléptek a vaskartelbe és a kartel védelme alatt képesek Úgy olvassuk, hogy ismét a katonai kérdések I kereskedelmi ügyletekre. Nem az árak irányitása uralják a politikai helyzetet. Mi, kik a hazai köz ! — a mire az állami müvek nem képesek, holott gazdaság szolgálatában állunk, ebből a kérdésből is idealiter talán ez lenne feladatuk — képezi tehát a gazdasági vonatkozásokat hámozzuk ki. Azt mér az egészségtelen versenyt, hanem az áruk terme nök ugyanis vallani, hogy nagyobb hasznára vál lése. Mert az általuk előállított igen lényeges kon nék országunknak,; ha pl. egy a hadsereg arányai tingenst elvonják a magánvállalatoktól és meg nak megfelelő arzenál létesittetnék nálunk, mint ' akasztják ezeknek természetes, okszerű fejlődését. azok a bizonyos kilences bizottsági pontok akár És ebben rejlik a közgazdasági károsodás. Ez okból kerül időről-időre rendszeresen fel egvenkint, akár együttvéve. Még annak az árán is, 1 színre az a terv, hogy ezeket az állami müveket ha azt mondanák, hogy rósz hazafiak, vagy ami immár magánkezekbe kell adni. De ez a terv több: — „merkantilisták“ vágyunk. Hát legyünk egy vezércikk erejéig rossz ha- j örökké csak terv fog máradni és pedig azon okból, zafiak és gondolkozzunk kissé hangosan. íme itt ; mert realizálása lehetetlen. Oly nagy tőke fekszik vannak az állami vasművek és ezek között első fezekben a müvekben, hogy még a legszerényebb sorban az állami üzemek „büszkesége“, a diósgyőri gyümölcsöztetés eshetősége is ki van zárva. De e m. kir állami vas- es acélművek. Évek és évek óta mellett még ha a magán kéz ezen müvekben okrámutatnak a légilletékesebb körök arra az anomá szerüleg haszonra v M kilátással akarna termelni, liára, hogy ezek a müvek üzemük legte kintélye- oly nagymérvű uj tőke befektetése válnék szüksé gessé, hogy már ez magában elriasztaná a m agánvállalkozást. Erről tehát kár beszélni. Sőt nem le * A „Közlekedés ós Közgazdaság“ kitünően szer kesztett közgazdasági szaklapból vesszük át ezt a nagy het eléggé hangoztatni, hogy ezeknek a müveknek érdekű cikket. Szerk . 1 meg kell maradniok az állam kezében, de vissza
Magyar arzenál*) ^
A
^ JL
B & n y f r ________________ 1909, január 31. (5. szám.)
kell térniük eredeti rendeltetésükhöz. Hiányt, álta Jan. 3. A bécsi tőzsdén a magyar bányaértókek árforgálma a következőleg alakult: lános közgazdasági hiányt kel1 pótolniok. Oly cik 1907. dec. 31. 1908. dec. 31. keket kell tehát előáilitaniok, a melyek az ország Rimainurány 521 518 Eszakmagyar 241 268 ban nem gyártatnak. Salgótárján 568 575 És ezzel eljutottunk a magyar arzenál kérdé Magy. ált. kőszén 522 600 séhez. Diósgyőr erre szinte gondviselésszerüleg hi — A felsősziléziai szénkonvenció elhatározta, hogy az alapárakat továbbra is fen tartja s csu vatva van. Igen könnyű lenne ezt az indokok pán azon vidékeken tesz némi engedményt, a egész sorozatával bebizonyítani, de ennek kifejtése hol erős versennyel kell küzdenie. — A nafta teljesen kiesik e cikk keretéből. Dé árrá mégis rá termelésének szanálása* céljából az osztrák közmunkajttgyi minisztériumban ankét volt, melyén mutatunk, hogy mig a bécsi arzenál, sik területen a felmerült indítványok kidolgozására három fekve, szabad prédája az ellenségnek, a diósgyőri bizottságot választottak, melyek külön foglal völgyben elhelyezett arzenál, valóságos bevehetet koznak az e célra alkalmas, a közgazdasági és közigazgatási, a bányarendőri ós a törvényhozói len erőddé lenne teremthető. teendőkkel. — Felső-Szilóziában a vaspiac hely jal diósgyőri m. kir. állami vas- és acélművek zete valamivel javult. a hadsereg felszerelésének és első sorban a tüzér 4. A Sieg vidékének vasérc- és vastermelóse vál ságos helyzet felé halad s a bányatársulatok a ség felszerelésének alapját képező, nagyszabású ar mai kedvezőtlen viszonyok közt egyre nagyobb zenállá alakítandók át, A katonai kérdések tárgya veszteségekkel dolgoznak, mert a többi ipari vidék mindenben túl tesz rajtuk. A nem vegyes lásánál ez legyen a magyar kormány látpontja. Ez müvek legtöbbje beszüntette az tizemet s most lenne az igazi nemzeti vívmány, a mely minden az egész tffdók a kormány közbelépésétől ráuga érdeket kielégít. Erkölcsileg is, anyagilag is. És mi a helyzet szanálását. — Bánya- és amerikai vasúti értékekre vonatkozó üzletek lebonyolítá ismét azt merjük állítani, hogy efc az egy vívmány sára Hamburgban külön irodát állítanak, hogy egymagában, még erkölcsi jelentőségében is messze a londoni költségeket megtakarítsák. — A rudtúlhaladná egyik-másik közjogi vívmány egész so vas ára kezd emelkedni; Belgiumban 87 fr-ról 94-re s a rajna-westfáli piacon 3—5 M-val ment rozatának jelentőségét. fö l; a lemezek ára szintén emelkedik s a sod Oly ipari termelési perspektíva áll itt előttünk, ronyok ára. megszilárdult — A rajna—westfáli a melynek az országra* kiható nagy anyagi előnyei kerületben még a múlt óv vége felé elhatároz ták, hogy a bányarészjegyek (kuzák) tőzsdéin kiszámíthatatlanok. Nincs a hazai iparnak,, a bá az üzleti napok számát heti négy napra emelik, nyászatnak, a kohászatnak az az ága, a mely a majd meg szerdán is megnyitották á tőzsdét, magyar arzenál létesítésésével nem nyerne jóté úgy, hogy most már szombat kivételével a hét minden napján nyitva vannak s a nagyközönség kony fellendülést. Nem beszélve arról, hogy- mily is megjelentet. —* A német Stahlwerksverband hatalmas befolyást gyakorolna egy nagy vidék la *va kiviteli jutalékot 25 márkáról 15 ‘ márkára kosságának anyagi boldogulására. És ez okból azt szállította le. „ 7 . Az ezüst értéke Londonban 22 d-ről 23*5 d-re hisszük, hogy azok, akiknek hivatásul adatott, emelkedett. — A délnyugat-afrikai gyémántra hogy hazánk sorsát intézzék, megszívlelhetnék ja kiviteli vámot vetnek; az anyagot igen jó mi vaslatunkat. nőségűnek tartják, úgy, hogy karátja 24 30
Krónika.*) Üzlet. Jan. 1. A sárgaréz- ós tombäk-b&dog árát 10, az ebből való sodronyokét 5 koronával emelte mótermá-
koronát ér, 'mig a termelés költsége nem maga sabb 1*20—1*60 koronánál. „ 14. Az osztrák Vasmüvek üzemükét a teljesítőké-, pesség kétharmadára csökkentették.
Vállalatok. Jan. 1. Az első horvát briketgyár részvénytársaság
Pozsegán kimondta a felszámolást. — A fiu mei mágyar olajipar r.-t. üzembe helyezte fiumei zsánkint a Kreditanstalt sárgaréz-osztálya. — vgy&r£elepét. •* _ A délnyugat-afrikai gyémántleíetek folytán szá „ 2. Az Urikány-Zsilvölgyi magy. kőszónbáfíya r.-tmosán jelentkeznek kutatási munkálatokra, a hír szerint 8 százalékra emeli az osztalékot, német birodalom külügyi hivatala azonban köz- ; mely tavaly 7 százalék volt. — A Dunántuli zétette, hogy inkább kézművesekre, mint efféle j kőszónbánya ,r.-t. alaptőkéjét 600.000 koronáról kutatókra volna szükség. . ; két millióra emeli. — A Hungária műtrágya 2. A Magyar ált kőszónbánya r.-t. ujonan kibocsá gyár r.-t. a zsolnai gyárban . legközelebb meg tott 20.000 drb részvényének jegyzését a tőzsde I kezdi a sósav és glaubersÖ gyártását. — A tanácsa elrendelte. — A szab. osztrák-magyar I Köpigs- und Laura-Hütte orosz területen lévő államvasut társ. szelvényeinek Beváltását meg- í mávei állandóan veszteséggel dolgoztak, mely a kezdette. — Délnyugat-Afrikában,, a németek i legutóbbi négy esztendő alatt 1,057.201 rubelre ujonan felfedezett gyémántmezőin teljes mértékrúgott. bén kitört a kincskeresós láza. Lüderitz bucht- > „ 3. A gróf Csáky L^zló-fóle prakfalvi vas- és acél nak m ár börzéje is van 40 taggal ós 3 al- ; árugyár r.Tt. Prakfalván uj nagyolvasztót (épit. kuszszal. „ 4. A Harkort-müvek erdélyi bányái a múlt hónap ban 135.933 kg. aranyat termeltek a novemberi Ezen uj rovattal rendszeres időközökben Összefoglaljuk 144.399 ós az 1907. decemberi 147.242 kg.-mal és ismertetjük a bányászat terén az egész világon előfordult szemben. 1908. julius 1-től december 31-ig eseményeket, nagy hiven, hogy ezzel jó szolgálatot teszü k 874.532 kg.-ra rúgott a termelés, mely az előző t.
1909. jan u ár 31. (5. szám,)
A Bánya
Jan. 5.
A Kazinczy kőszénbánya r.-t. múlt évi mérlege ismét tetemes nyereséget mutat, még pedig 21.197 K-át a tavalyi 19.130 K-val szemben. „ 6 . Flekkefjordban, Norvégiában, az eddig kísérle tekre, szolgált müvet most teljesen berendezték s üzembe helyezték acélnak villamossággal való gyártására. A nyers- és rudvasat Svédországból szerzik be, a villamos erőt vizeáések termelik. „ 12. Az osztrák vasúti miniszter már ópitteti a nyers petróleum benzintől mentessé tételére az állami gyártelepet, melyet a kőolajtermelők szövetsé gének fog bérbeadni, akik arra kötelezték ma gukat, hogy az államvasutak mozdonyainak fű téséhez szállítják a petróleumot. * 14. A várpalotai szón érdekében küldöttség já rt a kerefek.^miniszteriumbán, amely a porosz főur bányájának pártolását kéri, nehogy a község lakossága károsuljon az üzem beszüntetésével.
Jan. 1.
púd volt. —Dalmáciában a múlt évben 6 bánya vállalat közül 3 volt üzemben s 795 munkással 1,365.200 q. barnaszenet termelt 750.005 kor. értékben. A termelés 190.320 q.-val csökkent.
Bányajog. Jan. 1. Az osztrák kormány törvényjavaslatot készít
Forgalom. A salgótarjáni kőszónbánya r. t. a nagybó-
lic—privigyei vasút Koós állomásától Cigel köz ségig ós áz államvasutak Turcsek állomásából Handlova községig vezeténdő vasútvonalakra előmunkálati engedélyt kapott. — A galíciai nyerspetróleum-küldemónyeknek a minisztérium 1909-re átmenetileg az eddig C. osztály helyett a D. osztály díjtételeit biztosította. „ 5. A magyar, osztrák és porosz vasutak képvise lői Becsben azokat, a módozatokat tárgyalták, melyek alkaljn^izása lehetővé fogja tenni, hogy a Felső-Szilóziából Magyarországba ós Ausz triába irányuló szénszállítás akádálytalanul le bonyolítható legyen s “inegállapitottá£> hogy a rendelkezésre álló kisegítő..kocsikkal a, szónforgalom minden akadály nélkül lebonyolítható. — A Magy. kir. államvasutaknak a tarifa emelését célzó javaslatai elkészültek 3 a díjszabást 7 szá zalékkal fogják emelni, ami a jövedelemben mindegy 15 millió kor. többletet jelent. — Maerisch-Ostrauban a kocsihiány egyre növekszik s a bányák nagy mennyiségeket kénytelenek de ponálni. „ 12. Az osztrák vasúti miniszter a szénnel való tü zelésre készült állam vasúti mozdonyok közül hétszázat petróleum-tüzelésre alakíttat át, ami egy-egy mozdonynál 3000 kor.' költséggel jár.
Statisztika. Jan. 3. A világ kő$zéntérmelésé' "90 millió tonnával 1090 millióra emelkedett 1907-ben s az Egyes.Államok 40, Anglia 25; Németország 20 száza lékkal, Magyarország és Ausztria 4*4, Franciaország 3 4 'ós Belgium 2/2 százalékkal részesed nek benne. — Ä nyersvas termelése 1907-ben 60*7 millió tonnát tett, melyből Amerikára 26 2 millió (43*2 százalék), Németországra 12*9 millió (21‘2 százalék) és Angolországra 10*1 millió (16 6 százalék) tonna jutott. 4. A tepliz—brtix—komotaui szén vidék termelése a múlt évben 430.000 t.-val, az elbogen—falkenaui kerületé 50.000 t.-val emelkedett. A cseh barna szenek kivitele Németországba csőként, bel földi fogyasztásuk azonban 600.000 t.-val növe kedett. „ 8 . A Németbirodalom és Luxemburg nyersvas ter melése 1908-ban 11,813,511 t.-át tett ki az 1907. óv 13,045.760 t. termelésével szemben. „ 14. A kincstári bányák hozadéki Poroszországbau 1908-ban 17,987.540 m.-át tett (16,320.900). — Az orosz vasmüvek kivitele a múlt évben ha nyatlást mutatott; nem felel meg tehát a való ságnak, hogy a német vasmüveknek ártottak volna erős versenyükkel. A kivitel 1907-ben 7,542.000 púd,w1908-ban pedig csak 5,477.000
5.
j „ 3. "
„ 5.
„ 6.
„ 14.
elő, melynek célja a szónterületekre előjogot biztosítani az államnak, mely azután szabott időre, ellenórték fejében engedné át azok kiak názását a vállalkozóknak. — Munkás-kamarák szervezéséről szóló törvényjavaslatot terjesz tett a német birodalmi kormány a biro dalmi gyűlés elé. — A szász országgyű lés elfogadta a bányatörvény novelláját. Az el lenőrző munkások intézményére irányuló indít ványt nem sikerült elfogadtatni. — A birodalmi gyűlésen a Radbod-akna katasztrófáját a socialista képviselők arra készülnek felhasználni, hogy az ellenőrző munkások intqzményót, a bányászat államosítását s az egységes birodalmi bányatör vényt követeljék. — A mértékek hitelesítéséről szóló törvény óletbelép. a francia kormány is reformálni készül a bá nyatörvényt, még pedig a belga javaslat formá jára, mely most van a szenátus előtt s lényege, hogy behozza az üzemi kényszert, az államnak ar tiszta jövedelemben való részesítését, végül bizonyos esetekben a bányának kisajátítását az állam javára. Egy másik javaslat a bányarendőri felügyeletet szigorítaná. A kőszénbányászatot az osztrák közmunkaügyi minisztérium hiva talos közleménye szerint olyformán akarják re formálni, amint azt az 1907. junius 18-án kelt porosz novella tette, amely kőszénre nézve a bányaszabadságot megszüntette, s a kőszénbá nyászatot az államnak tartotta fenn, csakhogy az osztrák javaslat a barnaszenet is felöleli. Ezenkívül munkásválasztmányok kötelező szer vezését is tervezik. A* angol felsőház Landsdowne lord több módo sításával fogadta el a bányászat nyolc órás munkaidejére vonatkozó javaslatot. Ehhez ké pest a munkaidő a be- ós kiszálláson fölül 8 V2 óra. Az osztrák kormány törvényjavaslaton dolgozik, mely az állami szénbányák termelésének emelé sét célozza. Föltárt területeket szándékozik ma gánvállalatoknak bérbeadni. Á bányatörvény novelláján dolgoznak a porosz kereskedelmi minisztériumban is s anketten hall gatták meg a bányaegyesületeket, valamint a munkások vezetőit. Munkás ellenőröket szándé koznak állítani, akiket a munkások általános tit kos szavazással választanának és a vállalatok fizetnének.
Egyesülés. Jan. J. A német Stahlwerksverband tárgyalásokat kez dett a B. (hengerelt) gyártmányok eladási terü letének védelmére szolgáló nemzetközi egyez mény fölelevenitósóre. — A Német-birodalom munkásbiztositó hivatalának kimutatása szerint a biztosítópénztárak bevételei 1907-ben 6,913.060*39 M.-val haladták meg az 1906. óv eredményét s 163,457.590-09 M -ra emelkedtek. Az átlagos heti járulék 24*46 pfenningről 24 92-re emelkedett. — A yasr ós fémmunkások szervezetük föl függesztve miatt nyilvános gyűlést tartottak. 3. Az országos kazanvizsgáló egyesület előkészítő bizottsága befejezte áz alapszabályok és az ügy rend tervezetét s a kazántulajdonosokhoz felhí vást intézett az egyesület megalakítása érdeké ben, hogy az működését már a f. óv elején megkezdhesse. — A német bányamunkások
6
A B á n y a
»—■ ----- yr
január végére kongresszust hivtak össze Bérlinbe. 5. A Munkaadók országos szövetségének alapsza bályait a minisztérium jóváhagyta. 14. Poroszországban 1907 ben 1864 (1831) bánya műnél 70 társpénztár (Knappschaftverein) állott fenn, összesen 729.267 állandó és ideiglenes tag gal. Összes kiadásaik 62,001.043 (56,980.738) m.-át, bevételeik 76,537.318 (70,119.236) m.-át tettek s vagyonuk az év végén 164,931.461 (157,387.717) m,-ra rúgott. — A brennbergi bá nya összes munkásai sztrájkba léptek.
Balesetek. Jan. 1.
Virginia Maybeury városában a Lickranch Co. szénbányájában robbanás folytán 13 munkás ha lálát lelte, 30 bányász benrekedt. 13. Nyugatvirginiában, a Lickbranch szénbányában robbanás folytán közel 100 munkás elpusztult. — A dománi szénbányában ismét robbanás tör tént, mely 10 munkás halálát és kettőnek sú lyos sebesülését okozta. 14. Az ajkai bányában robbanás folytán .tűz kelet kezett, melynek eddig 45 emberélet esett áldo zatul.
Vegyesek. Jan. 3.
Rozsnyó bányaváros 1820-ból való látképét,, a mely Markó Károly müve, Andrássy Dénes gróf megszerezte Olaszországban s Krasznahorkán helyezi el.
1909. jan u ár 31. (5- szám . )
betöltött üregek valóságos gyűjtői ,a csapadékvizeknek, amit még szaporít a régi, hiányos csatornák szennyes vize, amely az alagút felé szivárog s falazatát félszázad óta állandóan rongálja. Az alagút építője, Clark Ádám gondoskodott az alagút burkolatán vízlevezető csatornák ról, azonban azok nem váltak be. Szerencse, hogy a ter vező bölcs előrelátásból másféhnéter, sőt helyenkint két méter vastag falazatot épített, ami több, mint félszázadig ellenállott a nedvesség s fagy káros hatásának. A jelen tés végül megmondja, hogy minő átalakításokra van szük ség az alagút föntartása érdekében. — Az orsovai petróleumgyár parafinmtihelyében kedden, e hó 26-án, éjjel hirtelen tűz támadt, amely át csapott az olaj- ós gépprósházra és mindent elpusztított. Szerencsére sikerült a benzinházat elszigetelni ós igy megakadályozni annak felrobbanását. A rohamosan ter jedő tűz a földszintről átcsapott az emeletre, amely az óriási tartályokkal leszakadt. A pusztító élemnek száz vaggonnál több garafin és nyolcvan vaggon nyers anyag esett áldozatul, azonkívül a régi és ui gépházban elhe lyezett gépek teljesen használhatatlanokká váltak. A tü zet szerdán óriási erőfeszítések árán sikerült eloltani. A kár körülbelül másfél millió korona. A tűz keletkezésé nek okát. eddig még nem lehetett megállapítani. Ember életben pem esett kár. Az elpusztított helyiségek újjá építése, tizembejielyezóse legalább egy évig fog el tartani.
— Banovina Szénbánya Részvénytársulat. Ezzel a címmel legutóbb részvénytársaság alakult — A budai alagút. A budai várhegyi alagutat egy ta horvátországi nagy szénterület kiaknázására. Úgy valy az állam vette át. A régi alagút-társaság azonban ; tudjuk, hogy a részvénytársaság vezetősége már hozzá meglehetős elhanyagolt állapotban adta át a kincstárnak is fogott az előmunkálatokhoz, hogy a bányák miaz alagutat s a pénzügyminiszter mindenekelőtt az alagút Jelőbb üzembe kerüljenek. Ezek a bányák kitűnő kijavításáról kivánt gondoskodni. W ekerle Sándor dr. barnaszenüknél fogva, első sorban hivatottak arra, miniszterelnök az alagút megvizsgálására bizottságot hogy a Trifaili szenet kiszorítsák Horvátországból küldött ki, amelynek elnöke Szontágh Tamás dr. kir. és az ország egész délnyugati részéből. tanácsos, a földtani intézet főgeológusa, tágjai pedig Machan Ottó fővárosi bányamérnök, Schwartz Gyula körmöcbányai főbányamérnök ós Papp Károly dr., a földtani intézet osztálygeológusa. A bizottság még az ősz folyamán alaposan átkutatta az alagutat ós környékét, hogy a falazatokat rongáló vizek eredetét földerítse. A bizottság elkészült a munkálatokkal ós ezek eredményé ről terjedelmes jelentésben számol be. A jelentést még nem hozták nyilvánosságra, módunkban van azonban azt röviden ismertetni. A jelentés elmondja az alagút létesítésének törté netét, részletesen leírja azt a 40 méter mély aknát, amely a budai Szent György-térről az alagút üregébe vezet. Az aknát a budai várparancsnokság 1854-ben azért vá gatta, hogy rajta a várbeli őrség az alagutba lejuthas son. Minthogy azonban időközben a vár hadászati jelen tősége megszűnt, ott maradtak céltalanul a hatalmas üregek. A jelentés főrésze az alagút hidrogeológiai vi szonyait tárgyalja, kimutatva, hogy a Várhegy alapkő zete a budai márga, amelyet a tetőn 5—6 méter vastag mésztufa borit. Ebben a mésztufában tömérdek szikla pince ós egyéb török időbeli üreg van. A bizottság a Szent György-tértől a Szentháromság-térig hatvan sziklapincét kutatott föl, amelyből 8 , sőt 10 méteres kürtök nyúltak föl egykoron a napszinre. A laza törmelékkel
— A bánya. A Magyar Mérnök- és Epitészegylet műszaki ismeretterjesztő előadásai kerete ben, e hó 27-én, szerdán, Gálocsy Árpád, a Bá nyászati és Kohászati Lapok szerkesztője „A bánya* címmel előadást tartott. A vetített képek hosszú sorozatával illusztrálta az előadást, amelyben való ban értékes anyagot ölelt -fel. Bemutatta a^kőzetek rétegeződését, a bányászás különféle módjait, esz közeit, kiterjeszkedett a két legutóbbi bányasze rencsétlenségre is. Egy bánya belsejének ismerte tése kapcsán bemutatta, hogy miképen történhetett meg a két katasztrófa. Bőven foglalkozott a bá nyákban szükséges szellőztető berendezésekkel és bemutatta azon készülékeket, amelyeket a mentők az ilyen bányaszerencsétlenségek alkalmával hasz nálnak. Ismertette végül az arany és ezüstcikkek fémjelzéseit és vázolta, hogy mit kell tenni ilyen áruk vásárlásánál. Külön emlékezünk meg arról a bemutatott térképről, amely az oligocen korszakbeli Magyarországot ábrázolja és amely az előadó nak kétségtelenül érdemes munkája. — Jól esett latnunk, hogy az előadás méltó számban talált hall
1909. jan u ár 24. (4. szám .)
A B á n y a
7.
Ebből a kitermelt szénmennyiségből elhelyeztek összesen december hónapban 4.998,247 t.-t, második félévben 33.102,684 t.-t, az egész évben 66.428,738 t.-t. A szindikátus tehát a beraktározott szénkészletet 1908. december hónapjában 1.455,321 t., második fél — A zólyombrezói kir. vasgyár telepeiről tartott évben 8,427,014 t., az egész 1908. esztendőben pedig felolvasást e hó 26-án, kedden, Rohringer Sándor besz 15.491.799 t.-val volt kénytelen szaporítani. tercebányai kerületi főmérnök, a Magyar Mérnök és — A harpeni bányatársaság üzemi feleslege az Epitészegyesület vizépitészeti szakosztályának ülésén. Mielőtt azonban magát a telepet ismertette volna, beha 1908. év utolsó negyedében (75 munkanap) a raktározott tóbban foglalkozott a vizierők felhasználásának kérdésé koksz leírása után 8,872,000 márka Ezzel szemben az vel és megállapította, hogy a vizierők ma már nem any- 1908. óv harmadik negyedében (79 munkanap) az üzem nyira műszaki fontosságúak, mint inkább nagy gazda felesleg 4.458,000 márka volt, mig az 1907. év utolsó sági jelentőséggel birnak. Eklatáns példákat hozott fel negyedében (75 munkanap) 5.250,000 márkát tett ki. — Németország forgalma. Németország behozatala ennek bizonyítására. Rámutatott arra fényes ered 1908-ban a nemesfém-forgalom hozzászámitásával 8*7 ményre, amelyet a Niagara-vizesés erejének felhasználá milliárd márkát tett ki az előző évi 9 milliárd márkával sával elértek, Sollingenben 700 kisiparost lát el a szük szemben. Á kivitel 6*8 milliárdra rúgott az előző évi séges hajtóerővel a viz azonfelül, hogy a városi villany 7*1 milliárddal szemben. A nemesfém-forgalom nélkül müvek is belőle táplálkoznak. Külföldön mindenütt igye keznek a felhasználható vizierőt az emberiség szolgála a behozatal 8 3 milliárd márka volt, az előző évben 8*7 tába kényszeríteni, csak nálunk hagyják meg gyümölcsö- milliárd, a kivitel pedig 6*8 milliárd volt az előző évi zetlenül. Mintegy IV 2 millió lóerő vizierőből mindössze 6 9 milliárddal szemben. alig 18—20.000 lóerőt hesználunk fel, pedig az ország — Vizár a bányában. Johannesburgi jelentés szá egyes szegény vidékei — pl. Erdélyben — könnyű szer molt be arról a szerencsétlenségről, amely a legnagyobb rel valósággal meggazdagodnának, ha ezt a nagy vagyont délafrikai aranybányák egyikében történt. A Whitewajelentő, de parlagon heverő vizierőt kihasználnák. Ez tersrand aranybányák gátja a szakadatlan esőzéstől be után a zólyombrezói kir. vasgyár telepeit ismertette. omlott. Óriási víztömegek hatoltak be a bányába, ahol Előadását amely méltó figyelemmel találkozott — éppen igen sok munkás dolgozott. Az eddigi jelentések szépen kidolgozott vetített képekkel l^isérte. V i szerint tiz fehér ós százötven bennszülött munkás a vizbe fűlt. A vizár a többi bányát is fenyegeti.
gatókra, akik azzal a feszült figyelem m el hallgat ták azt, am elyre ez a m indvégig érdekfeszitőnek és értékesnek bizonyult előadás kétségtelenül rá szolgált.
X T U D N IV A L Ó K , x
— Az élve eltem etett bányász naplója. Esseni táv — A szén elmállása. Az amerikai illlionisi egyete irat alapján már jelentették a lapok, hogy a radbod-i } bányában nemrég történt katasztrófa után a vízzel elön men Parr. Hamilton ós Wheeler tanárok most tanulmá tött akna kiszivattyuzásánál egy naplót találtak, amely nyozták a szén elmállásának és a levegőn való állásból ben Maas bányamunkás irta meg a maga és a vele eredt silányulásának jelenségeit és a következő eredmé együtt élve eltemetett bányásztársai «utolsó napjainak nyeket köziig kutatásaikból. 1. Az éghető gázok fejlő történetét. Radbodban elterjedt hirek szerint Maas a dése már abban az időpontban megkezdődik, mikor a naplóban megírta, hogy ő és társai lóhussal táplálkoztak szenet a bányában kifejtik. 2. A levegő oxigénjének el ós az utolsó pillanatig remélték, hogy meg fogják őket nyelésével növekszik a szénhidrogének képződése. 3’ Bár menteni. A naplót a bányamunkások, akik a halottakat mily gondosan raktározzuk is a szenet zárt edényekben a bányából kihozták, állítólag a bányaigazgatóságnak is, azért az mégis megrosszabbodik. 4. A szénnek sza adták át, amely azonban minden felvilágosítást megta bad levegőn való állásából eredő megromlását a hidrogén gad. A bizonyára borzalmas részleteket tartalmazó napló vagy szénhidrogéneknek oxidációjára lehet visszavezetni. feltalálásának híre a radbodi bányászok körében nagy Lehet, hogy az éghető gázok vesztesége is okozója a rosszabbodásnak, melyeket aztán el nem égő oxigén, izgatottságot okozott. — Egy kis statisztika. A német szénbányákra vagy nitrogén vált’ föl. Az el mállás gyorsasága a külön rossz idők járnak. A kitermelt szénmennyiség elhelyezé böző szénnemek szerint váltakozik, leggyorsabb a frissen sére nem találnak piacokat, úgy hogy kénytelenek szén bányászott szénnél és normális mértéket csak néhány termelésük egy részét elraktározni. Ez természetesen az heti állás után ér el. — Az Antiferugin az a mázoló-festék, amely nem üzemek redukcióját vonja maga után, ami viszont élén rozsdától, hímem meg ken illusztrálja a „rohamosan fejlődő“ német ipar „fé csak, hogy megóvja a vasat akadályozza a gőzkazánokban a rendkivül káros hatású nyes“ helyzetét. Most- a Rajna-Westfáliai szénszindikátus kazánkő leülepedését is. Az Antiferugin a bécsi Leuchtermeléséről szóló kimutatásnak jutottunk a birtokába, tag u. Seidenstein (Wien III/4) vegyészeti gyár szabadal amelyből a következő adatokat ismertetjük : A szindikátus bányáiban a termelés 1908. decem mazott készítménye. Rövid idő alatt igen elterjedt, mert berében 6.453,568 t. munkanaponként 267,505 t. volt. Az nyugodt lelkiismerettel ajánlható a kazántulajdonosok1908. óv második felében 41.529,698 t >rt, munkanapon nak, a kazánkő ellen való védekezésre, amely megtá ként 2ó9.455 t.-t, at egész évben pedig 81.920,537 t. madja, majd szót is roncsolja a kazánfalakat ós ezenfelül még a gőzkifejlődést is gátolja. A kazánkö kikalapálásá munkanaponként 271,372,t. szenet termeltek.
8.
A Bánya
1909. január 31. (5. szám.)
val ugyan időnként el lehet távolítani a kazánkövet, de vennyolc lapra terjedő könyvecske árát a földmivelésrgyanakkor a kazán vasbádog lemezei is megsérülnek, ügyi miniszter közérdekű céljához képest mindössze 60 úgy hogy tartósságuk nagyon kérdésessé válik. Örö fillérben szabta meg. Lelkészek, tanítók, községi jegyzők münkre szolgál, hogy ez a gyár megtalálta a szert a egyszerű levélbeli megkeresésre a földmivelésügyi mi kazánkő kármentes eltávolítására, valamint az is, hogy nisztériumtól ingyen kapják. az Antiferugin hamarosan közismertté lett. A szer ezen jó tulajdonságai mellé kell soroznunk azt is, hogy nem tűzveszélyes és az emberi szervezetre sincs káros hatás sal, sem hidegben, sem forró vizben nem bomlik és min den szisztémájú kazánhoz használható. Számos bizonyít vány és elismerő nyilatkozat bizonyítja, hogy az Anti U. M. Budapest. Bármikor nagyon szívesen lát ferugin sohasem téveszti el célját. Érdeklődőknek szíve juk objektív cikkeit. — Az aláírást mi olvastuk hibásan. sen küld a gyár prospektust, amelyet, ép úgy mint. az Természetesen az aláírásban nem szabad találós mesét Antiferugin-t olvasóink figyelmébe ajánlunk. feladni. A jövőben már tudni fogjuk. — Az évkönyvbe — A dél afrikai aranybányák. A Transvaal Cham szánt adatokat rendeltetésük helyére juttattuk, — A Balber of Mines-ben egyesült bányák termelése az 1908. év kay-Szőke-féle „Magyar Bányajog“ ára 10 korona és kidecember hónapjában 637.853 uncia volt, 2,709.428 £ adóhivatalunkban is megrendelhető. értékben a november hónapban termelt 2,511.277 £ S P Pécs. Mi nem polemizálunk. Mi értékű 591.204 unciával szemben. A többi bányákban nem üzünk személyi kultuszt. Mi a bányászat ér decemberben elért eredmény : 22.790 uncia arany 96.807 £ dekeit szolgáljuk tárgyilagosan. Cikkeinkben nyilvá értékben, mig novemberben ezen bányákban 98.408 £ nuló álláspontunk oly világos, hogy az értelme értéket képviselő 23.167 uncia aranyat bányásztak, A zésre nem szőrül. És amit pláné a dományi bányasze bányákban decemberben 17.404 benszülött nyert alkal rencsétlenség esetére irtunk, az teljesen igazolást nyert mazást, távozott 10.008 benszülött. A foglalkoztatott, a pénzügyminiszter nyilatkozata által. Erre az esetre munkások száma 148.722 volt. tehát nem szükséges semmi további vizsgálatra várnunk. Egészen másképen -áll az ajkai szerencsétlenség. Itt igenis szükséges a vizsgálat több szempontból, amint ezt cikkünkben nyíltan ki is fejtettük. Olvassa lapunkat elfogulatlanul és azonnal tisztább lesz ítélete.
Szerkesztői üzenetek.
IRODALOM.
— Rohrleitungen. Ezen cim alatt megjelent a „Ge sellschaft für Hochdruck-Rohrleitungen m. b. H. Berlin O. 27“ kiadásában egy rendkivül érdekes és gazdagon kiállított szakmunka, amely a legnagyobb részletesség gel, nagy tudományos apparátussal ismerteti mindazt, a mi egyáltalában a csővezetékek technikai szempontjából — különösen szakembereknek — tudnivaló. A munka gazdagon el van látva a legrészletesebben kidolgozott illusztrációkkal, számítási táblázatokkal, függelékül adja a csővezetékek vámtételeit és két nagy csővezetéki há lózat alaprajzát. A munka megrendelhető Julius Sprin ger könyvkiadónál, Berlin. N. 24. Ára 10 márka. — Egészségi tanácsok a földmivelőknek. Ósváth Albert dr.-t megbízta Darányi Ignác földmivelésügyi mi niszter, hogy irjon a magyar nép számára olyan kis könyvet, amelyből az olvasó megtanulja, hogy mikor egészsége, épsége veszedelemben forog, mit kell tennie addig is, mig orvost kap. E megbízás eredményeképen a földmiveléstigyi miniszter kiadványai között egy iga zán értékes munka jelent meg „Egészségi Tanácsadó ol vasókönyv a magyar földmivelő nép számára.“ Ez ° a könyv érdekesen ismertet meg bennünket a hazánkban általában fellépő összes betegségekkel és azokkal a tennivalókkal, amiket e betegségek megelőzése iránt tennünk kell, vagy amiket az orvos eljöveteléig magunk is megtehetünk. A modern hygiéne szabályait a gyakor lati ember észjárásával idomítja a falusi földjnivelő nép életviszonyaihoz és gondos tanácsai úgyszólván mindenre kiterjednek. A könyv tartalmának tudományos értékét Kétly Károly egyetemi tanár elismerő bírálata igazolta, egyszerű ós mégis érdekes előadási modora pedig a szerző irodalmi készségét ós ízlését dicséri. A száznegy
J. F. bányagondnok. Köszönjük szives figyel meztetését. Mi is jroncfoltunk már erre. 'A technikai tu dományoké népszerűsítése- valóban korszerű eszme, de egyelőre, oly sok feladat mellett, még nem foglalkozha tunk vele. Ó. F. mérnök, Visó. Ismerjük azokat a rületeket, de bányák ajánlásával nem foglalkozunk.
te
J. J. s, Kolozsvár. Címekkel szívesen szol gálunk. ím e : Charbonnages du Centre de Jumet, Jumet b. Charleroi ; — Charbonnage de Marcinelle — Nord, Marcinelle’s ; Charbonnages de l’Epine, Montignies s. Sam bre; — Charbonnages de la Haye, Tilleur ; stb. Ezek közül kettővel igen barátságos lábon állunk és szívesen adunk ajánló levelet. A francia nyelv bírása feltétlenül szükséges, enélkül er*’ helyeken nemj^oldogulhat. M. K. Arad. Karácsonyi számunkból annyi példányt nem adhatunk, mert annyira elfogyott, hogy már csak néhány példánynyal rendelkezünk.
Hivatalos rész. 1909. évi 927 sz.
Hirdetés. Verespatak községben, az Affinis-Kárpin hegyben bányászkodó Szt.-Miklós (Hop) cégű bányatársulat eddigi, igazgatója, néhai Gruber Ferenc verespataki lakos el halálozása folytán felelős igazgató nélkül maradván, az
1909. jan u ár 31. (5. szám.)
A B á n y a
9.
alulírott kir, bányabiztosság ezen bányatársulat részére a zalatnai m. kir. bányakapitányság 1908. évi 78560. sz. utasítása szerint az általános bányatörvény 149. §-a alap ján igazgatóválasztás céljából folyó évi március hó 6. napjának délelőtt 10 órájára a bányabiztosság hivatalos helyiségébe rendkivíili társgyülést rendel, melyre a ne vezett banyatársulat bejegyzett részvényeseit és azok esetleges jogutódjait oly értesítéssel hivja meg, hogy az ált. bányatörvény 153. §-a értelmében a társgy ülésen mindenki csak személyesen, vagy törvényes meghatalim zottja által élhet a szavazás jogával ; a távolmaradók a megjelent társak határozataihoz csatlakozóknak fognak tekintetni. Bejegyzett bányarészvényesek Ürmösy László, Boér Béla, Broz Alajos, Szőcs József, Dávid Nikulae; JaríflTovics Benjám in^Ürm ösy Katalin, Miski József és Miski Zsuzsánna férj. Keller Józsefné, Szlávik Ferencné szül. Miski Amália és Farkas Józsefné szül. Miski Juli ánná, Miski Károly ós Pap Ferencné szül. Miski Juli ánná, özv. Vásárhelyi Lajosné szül. Miski Róza, Urmüsy Ödönné szül. Miski Amália, kk. Miski Sarolta, kk. Sturm Róza, Mihály, Mária, Erzsébet, Ilona, Piroski Miski István’ Sturm Józsefné szül. Miski Juliánná, Miski Jánosné szül. Kovács Lőrinc Anna, Fülöp Katalin férj. Maticsek Józsefné és Szadán Ferencné szül. Karácson Katalin, Gruber Ferenc, Ince Antal, dr. Pap Lőrinc. A m. kir. bányabiztosságtól. Abrudbánya, 1909. január hó 19-én.
/ W W W 4 |)
d )
Szabadalmazott Antiferugin! Kazánfesték, gőzkazánok belkülmázolására. Nem tűzve szélyes és nem ártalmas az egészségre. Elősegíti a kazánkő könnyed leválását és megakadályozza az átrozsdásodást, valamint a kazánlemezek lékeit és védi a már meglevő lékeket a további rozsdásodástól. II
m jn ffcrin
L
n. mmua&y.
m in ő s é g
mm ■ < D
Ifi®
Legbiztosabb és hathatósabb m rozsda elleni szer fényes fém
m
reszere.
E. miniséi.
Rozsda elleni szer vizesen forróvá való tárgyakhoz.
jfcriri Rozsdasemmisitö vasmáz, rnelym in ífc^n R°zsda elleni szer szárazon H m1 jnIlllHUtfCy« lyel a már teljesen átrozsdá ■llllUUuijy. forr5vá váló tárgyakhoz. B sodott vasat bemázolva, tovább nem rozsdásodik. Mindennemű tárgyakhoz, melyek akár a szabad ban, akár a föld alatt .vagy vizben vannak, hasz nálható.
£ ---- ------
IfP ^
S. minisig. ‘^
Mindenféle savak oldódásának és gőzöknek ellenáll.
--------- ------------------- ^
E ls ő r e n d ű r e f e r e n c z i á k k a l m inden ip a r á g b ó l k é s z s é g e s e n s z o l g á l s
Leuchtag és Seidenstein
- - - - - - Wien, — lll|(. Hohlweggasse.
mm •■ám is ii*
« f ia l
ÍéÍII liá fp isim ■ Wmm
H É fl 'V !Í:< ®
m
10.
A B á n y a
Vízhatlan
bányász ruhák. Felülmúlhatatlan. I. m in ő ség 2 0 márka
IL Hl-
ii
15 11
f9 „
Hlbernia-bánya. Herne. A köienyegok megelége désünkre szolgálnak.
SZABADALMI és v é d je g y o lta lo m k ieszk ö zlése az ö ssze s k u ltu rá lta m b a n
Nass-Hiitten-Gesellschaft. Stolberg. Az öltönyök jól beváltak.
aDLER
Lugaul szénbányatársulat Lugau. Vízhatlan bányászruhák kal meg vagyunk elégedve.
30
34
37
K örgallér. 75 80 90 100 110 12o_cm._h. “ 6.50 6.75 7.50 8.50 9.75 íl.50~márka |
m ik sh
-ö u f
hites szabadalm i ügyvivő
BUDAPEST, VI., ANDRÁSSY-ÚT 5 ?. T e le fo n 106—55.
T e le fo n 1 0 6 - 5 5
Királyi bányahivatal. St. Imbert. A bányász-öltönyök tel jesen megfelelőek. Küld jön még.
Loden-ruhák. Kocsitakarók, lótakarók. C satornajáró csizm a* Vizhattan munkás-sátor 80 90 100 cm. hosszú, márka
1909. január 31. (5. szám.)
könnyen összecsukható.
ÄLDOR SZI GFRI D
FÉRD. JACOB,
BUDAPESTEN, VI., Liszt Ferencz-tér 14. sz.
M agyar m é ly fú r ó v á lla la t a .
KÖLN. H.
Elvállal sima ó, -mélyfúrásodat szén, petróleum, viz, káli és ásványok után ke e s'ggel b rinily mélység tekintetében és
11
rmily rendszer s/.erint, esetleg ré e edé sei s.
Expertizek, közbenjárás vételeknél és eladásoknál.
?
O
Bányavasut alkatrészeit, u. m. b á n y a s in e k e t k ö tő sz e re k k e l, v á ltó k a t, k o ro n g o k a t, csille k e ré k p á ro k a t, b á n y a c sillé k e t, felépítm ényi s z e r s z á m o k a t; továbbá lo k o m o b ilo k at, k a z á n o k a t, k ö rs z iv a tty u k a t, fu ró aczélt, d a ru k , czölöpverök, siklók stb . stb. használt és uj állapotban előnyösen szállít
PIUS PIRRINGER
Bánya és Alagút :
KOHN A. n
lámpagyár —
.... — ■— ■■» • mmm—
G R A Z ,S h r a u c h e rg a
sse 1 6 . A
ajánlja e d d i g felülm úl h atla n gyártmányaik
Viszontárűsitoknak kedvezmény.-s-Árjegyzek ingyen és bérmentve.
Q BUDAPEST, V., Véc i-ut 16. szám. g
MACYAR-BELCA fé m ip a r g y á r
r .- t .
BUDAPEST, 91. her., Hungária-körut IIS— 117. Elvállalja mindennemű
Bánya-uasuiafc tervezését nyomjelzését és teljes kiépítését és az öszszes anyagok, mint sinek, kapcsolószerek, kocsik, váltók, forditókorongok, mozdonyok - s tr. szállítását. ~
Használt anyagok állandóan kész* leien vannak é s bérbe is adatnak.
A B á n y a
1909 jan u ár 31. (5. szám.)
11.
BIZTOS SIKER és gyógyulás, biztos szaba dulás a csüz, köszuény, szú rás, szaggatás, hasogatás, nyilalás, a tűrhetetlen derék- é$ hátfájás, csonlfájdalom kínjai tól csak a világszerte ismert és sokszorosan kitüntetett
A Kriegner-féle
RCPflRfltOR a budapesti Szt.-Rókus kórházban 136 eset kö zül 129-ben teljes gyó gyulási eredményezett. Csúz és köszvény el len, valamint rheumás fejszaggatásnál ilyen eredményt eddig egy szer sem tud felmutatni.
KRIEGNER-féle
A Kriegner-féle
RCPflRfllORI évtizedek óta páratlan eredm énynyel használ ják külsőleg bedörzsölésre ós hatásában iga zán felülm úlhatatlan. H a szenvedünk, vagy szenvedőt látunk, ne m ulasszuk el a REPARATORT ajánlani.
Reparator
i
( S p i r i t u s p e t r a e c a m p h o r a tu s ) K Ö SZ Ö N E T !
—
T ekintetes Kriegner György gyógy szerész urnák tisztelettel Budapesten. Indíttatva érzem magamat arra, hogy önnek a »R eparatoi« ért köszönetét mondjak. Húsz éve szenvedek félol dali főfájásban és idegzsábában. A migrainet ujabb időben csak a R sparatorral vagyok képes enyhíteni, az idegzsába elleni hatása e szernek ép en séggel bámulatos. Mig ezelőtt na pokig szenvedtem e kinzó bajban, most a Reparatorral való egyetlen bekenés és bedörzsölés elegendő arra, hogy a fájdalmat teljesen megszün tesse. Kell, hogy tudomására hozzam mindazoknak, kik e bajban szenved nek azt, hogy hol és miben találhat nak gyógyulást, ez humánu* kötele>scgem. Budapest. Marad-am Önnek hive Dr. Várady Antal, tanár, orsz. szinészeii akad. igazgatp.«
h asználatával képzelhető, m ert ez a kitűnő szer kizá
rólag csak csúz és köszvény, rheum a,a meghűlésből eredő betegségek gyógyítására van hivatva. Ne próbálgassanak teh át a betegek egyéb dolgóEkal, hanem használják a csuzos és köszvényes b án i a k n a k igazi biztos gyógyitó szerét a Kriegner-féle
E L ISM E R É S ! Mélyen tisztelt uram! N em találok szavakat, hogy Önnek Beparatoráért köszönetét mondjak. N égy év óta szenvedek lsehiasban, mely idő alatt minden kigondolható gyógym ódot m egkisérlettem eredm ény nélkül. Megkisérlettem a Reparatort és attól fogva sokkal, de sokkal jobban érzem magamat, járhatok és fájós lábammal gyakorlatokat végezhetek. Fogadja Kriegner nr legforóbb köszönetemet. Isten jutalmazza meg önt ezerszere sen ezen találmányért. Kérek e baj teljes gyógyitására m ég két ii eg Reparatort küldeni. — Judendorf. Tyrol. — Különös tisztelettel és m ély hálával
Albertine Edie von Chalaupka, Cs. kir. ezredes neje.
----REPARATORT.-----
Már néhányszori bedörzsölés után fényes sikerrel gyógyít, amit a köszönő levelek tömege igazol. Fagyás eseteinél is kitűnő hatású.
K .is ü v e g ; 1 k o r o n a , n a g y ü v e g 12 k o r o n a . Postán b é r m e n tv e 5 kis üveg 5 korona, vagy 3 nagy üveg 6 korona. >
Kapható minden gyógyszertárban, de a legbiztosabb, ha d ir e k te a k é s z ítő n é l r en d e lik és a levelet igy cím zik:
KORONA GYÓGYSZERTÁR '
BUDAPEST, VIII., R&LVIN-TÉR 7.
Postai szétküldés naponta utánvéttel vagy ^ pénz előzetes beküldése után.
4 4 é v ó ta g y ó g y ítja a s z e n v e d ő e m e r is é g e t p á r a tla n e r e d m é n n y e l a z Köszönő levelek.
e g é s z v ilá g o n .
Köszönő levelek.
12/
A
B á n y a
1909. január 31. (5. számi)
SALCO-TARJANI-KOSZENBANYA 5C R É S Z Y É N Y -T Á R S U L A T . üzénosztíityozás: 9 társulat széiitermelÉse ÉuenhÉnt:
X
Darabos (tömör) szén i szoba-, gőzoséplógóp- és Koczkaszén' — — j gőzeke-fűtésre. Diószén — — Durvaszén — — gyári kazánfQtdsre Aknászén — — Rostált aknaszén — 9prószén — - — hörbemencze fűtésre. Kovácsszén — — kovácsolási czélokra.
Salgótarjáni báryáhban — 10 millió a Petrozsény - Farkasvölgyi bányákban — — — H millió 9 vezetése alatt álló Esztergom-Szászvári hőszénbánya részvénytársaság terme lése évenként: Dorogit-9nnavöigyi bányákban — — — — — 3 Szászvár-Nagymányohi bányák ban — — — — 1 9 vezetése alatt álló Felső-Zsil— — 1 millió Összesen: ZS millió
M e g r e n d e lé s e k k ö z p o n ti ir o d á n k h o z !
Budapest,intf.fipany3anos-u.Z5. lé z e n d ő k .
Jutányos árak, pontos és gyors kiszolgálás.
•• ••
•• ••
INGER50LL-H9ND Co. k. f. t. BUDAPEST, I., Fehérvári-ut 11—13. szám.
Mindenféle hajtásra és munkabírásra alkalmas lég- ^ kompresszor mindig van többlszáz darab készenlétben. <^ P
szerszámok árjegyzéke: B. F. Z.
H .M .I
c. h. 9.
; H jB I.
Légnyomásu és elektropneumatikus köfurógépek. Köfuró kalapácsok.
§ 1. I ^
Kőmegmunkáló szerszámok \
árjegyzéke;
SHHHBf M ■ M l I S lH H H i
' .i
*•
1909, január 31. (5. szám.)
f
i
B á n y a
13.
SOCIÉTÉ LORRAINE de DIETRICH & C ? § automobil-gyár, (Alaptőke 15 millió.)
L U N É V ILLE , A RG EN TEIL, BIRM INGHAM ;
: : :
L eg m o d ern eb b s z e r s z á m g é p e k k e l f e ls z e r e lt ja v itó -m ü h ely . O lcsó, g y o r s é s s z a k s z e r ű g é p ja v ítá so k . Nagy v á la s z té k ú p n eu m atik é s k e llé k r a k tá r . Kitűnő é s ju tá n y o s a u to -b en zin é s henger>olaj.
,19 „HELIOS“ AUTOMOBIL-GARAGE CM. =
B U D A PE ST , V., BÁLVÁNY-UTCZA 12.
=
t f C * . ------------------ - ---- -------------------------------------- ------ « O K
O ró f C s á k y L á s z ló
prahfalvi vas- és aczelgyár r.-t.e j
Igazgatóság: Budapest, IX., Csillag-utcza 4. (telefon 65—45.) ^
Különleges czikkek; Szerszám-tégelyaczél, gyorsesztergaaczél. Öntött gépaczél, kőfuróaczél. Marótárcsák
w
|
W
és aczéllemezek ég szabadalmazott „A JA X “ rugóspöYölyök gyártása.
Egyedelárusitása: ^
a patkójelü öntöttaczél reszelőknek, az Usines Metallurgiques Vallorbe-féle „G robet“ pontossági reszelőknek és a Dr. Georg Schmidt Radeberg-féle szab. különlegességi reszelőknek. ...........— ------ ------------—
Állandó nagy raktár: Budapest, IX., Csillag-utcza 4. sz. |
.w
14.
A
A
—
B á n y a
.......
1909. január 31. (5. szám.)
.........................................
Pop nélhiil dolgozó reselő-gép
.
11
Aki pormentesen akar réselni, az használja
a „ P i c k * Q u i c k ” rudas réselő gépet :^=-= -----(Mavor és Coulson szabadalma),
------
-
melyből eddig már 450 darab áll versenyképes harczban a ke rekes réselő gépekkel szemben. Főképviselő Magyarország részére • •
S C H E M B E S F R IG Y E S ,
»
Budapest, VI. kerület, Andrássy-ut 50. szám.
i a 1
MAGYAR BÁNYAJOG
II. KIADÁSA.
:::
A TELJES JOGANYAG.
írták:
Dr. BÁLKAYBÉLA Dr. SZEŐKEIM RE
Megpendelhető lapunk kiadóhiiiratala utján.
k 1
1
F
FÉM ES B A D O G A R U G Y A R A BÁNYAFELSZERELÉSEK OSZTÁLYA
ARADI U T C Z A 6 0
A
1909. január 31. (5. szám.)
B á n y a
15.
T IT A N IT ^
BIZTONSÁGI R O B B A N T Ó S Z E R -G Y Á R
CEIFEK és TÁRSAI TRENCSÉN.
!>
Az elsft'biztonsági robbantószer Magyarországon. A „Titanit“ ütés, hő, súrlódás, nyomás iránt tel jesen érzéketlen. A „Titanit“ nem fagy meg. Robbantó erejére, repesztési képességére nézve az eddig ismert összes brizans robbantó-anya gokkal versenyez. Kezelése egyszerű és teljesen veszélytelen. A Titanitra nem vonatkoznak a keresk. és belügyminisztériumok azon óvrendeletei, melyek a többi robbantószerekre nézve elengedhetetlenek. Vasúti és gőzhajóállomásokon a szállítmányok mint bármely más szállítmányok
kezeltetnek. De a fogyasztóknál is bárhol el helyez hető. Szállítása nem úgy mint a többi robbantó szereké, hanem bármely vonattal, vagy hajóval és bármely időben történhetik. A Titanit ára a robbantószerek napi árát sohasem fogj a túlha ladni. Kísérleteket a gyár műszaki mérnöke bármi kor és bárhol a gyár költségén szívesen végez és a Titanit fenti előnyeit be is igazolja. Az államnak első szaktekintélyei is megerősítették a Ti tani tnak itt felhozott összes kiváló tulajdonait és előnyeit. A gyár január óta üzemben van.
Egyébb felvilágosítással készséggel szolgál a gyár igazgatósága és kereskedelmi képviselete:
B1 BUDAPEST, IV. KÉR., IRÁNYI-UTCZA 8. SZÁM. 5*
Alaptőke 500,000 korona.
Alaptőke 500,000 korona.
LAPP-FE LE SZABADALOM. Aranyérem. Berlin 1907.
Lapp Henrik-féle Mélyfúrások, Bányatelepek és mélymüvek magy. részv.-társaság Iroda; B á th o r y -u tc a 3. s z .
B U D A P E S T
Mélyfúrások
Műhelyek ; X. kér., K őbányai-ut.
kivitele. Szén, érez, kősó, káli só fúrások. — Sósviz, földolaj, földgáz, kénsav, ásványvíz, haszon- és ivóvíz fúrása és termelése nagy átmérőjű fúrólyukakkal. — Fúrások légvezetés és egyéb _ czélokra, — Eddigelé mintegy 600 mélyfúrás készült egészen 1512 méter mélységig a Lapp-féle szabadalom szerint. Legnagyobb jótállás. — Legjobb hírű ilynemü vállalat. — Magfúrás. — Gyártás: Teljes mélyfúró-berendezések bármily rendszerű gőz- és kézi-üzemre. — Számos szabadalom. *— Egyes szerszám és alkatrész mélyfúró kutépités és vízszállításra.
4
16
A B á n y a
1909. január 31. (5. szám.)
CDNRA3 ás ==TAR5A=
KBL0E5Y és gSND bánya-, kohó- és gépészmérnöki irodája BUDAPESTEN, VERES PÁLNÉ-UTCA 3. « Telefon 739.
műszaki nagykereskedése
= BUDAPEST, = «I., TERÉZ-KÖRÚT IS. SZ.
Elvállalja
z összes bányászati, kohászati, gépészeti, gyáripari, fűtési és tüzelési berendezések tervezését és kivitelűt.
Csigasoroli és emelőgépek
Elvállalja a bánya és kohótermékek
vegyelemzését, é$ gyakorlati t egvizsgílá át és
s z a k é r t ő i v é le m é n y t ad azok ér é!s£ és felhasználha ósága fe’ől. Gőzgépek indiká ását, 1 alában gépak, kazántelepek, tüzelések, fűtések, bánya- és gyá i beren dezések megvizsgálását, esetleg azok reconstructíóját. '
ä
Meglevő telepok, gépek, berendezések időnkénti va]y á l l a n d ó s z a k s z e r ű f e l ü g y e l e t ót.
Képviseli: a Grison-féle kerekeket, a Bánó-féle szab. vizcsöves kazánokat, a Galocsy- és Terónyi-féle szab. gázfejlesztő készülékeket.
^
*
300 kgrtól 20.000 kgr. hordképességig minden m agasságra ál— landóan raktáron tartatnak. —
Egyedárusitás Ganz és Társa czégtől Magyarország részére.
ä
O — - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
CLIMAX te EGLIPSE Stora Kopparbergs
Bergslags Áctiebolag svéd acélgyárak magyarországi
NYERSOLAJ-MOTOROK és LOKOMOBILOK
vBZérhÉpuiscIcte.
hajtóerő mezőgazdasápi és ipari czelokra.
9 legjobb minőslgü aczéloK bármely czélra.
Nincs robbanási ve szély, se pénzügyőri ~ ellenőrzés. = E lsőrangú referenciák.
Svéd-Aczél
BACHRICH és TÁRSA motorgyár ,
KePBshedBlmi Társaság. Budapest, V., Bálvány-utcza ÍZ.
WIEN HAMBURG.
M a g y a r o r s z á g i r a k tá r é s irod a
Telefon 91-57.
Budapest, Szabadság-tér 17. — Tőzsde-palota.
6 Haladás Könyvnyomda. Budapest, Német-utca 9.
