A bankfiókok és ATM-ek eloszlásának változása Magyarországon 1990 és 2006 között. Dr. Kiss Ferenc - Németh Gábor

TANULMÁNYOK AZ INFORMÁCIÓ- ÉS TUDÁSFOLYAMATOKRÓL 11.; 2006/2; 11-31. O.

A bankfiókok és ATM-ek eloszlásának változása Magyarországon 1990 és 2006 között Dr. Kiss Ferenc - Németh Gábor Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Információ- és Tudásmenedzsment Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek u. 2. St. ép. I. em. 117. Telefon: (36 1) 463-1832, Fax: (36 1) 463-4035 e-mail: [email protected] – [email protected] Absztrakt Meszéna György és munkatársai 1991-ben ’89-90-es adatokat alapul véve elkészítették a magyarországi bankfiók hálózat lefedettségi elemzését. Jelen cikk arra vállalkozik, hogy – felvállalva az 1990-ről és a 2006-ról rendelkezésre álló adatokban levő aszimmetriát – megismétli az elemzést és összeveti a rendszerváltás óta eltelt másfél évtized bankfiók-ellátottság változását. Kulcsszavak: fiókhálózat, ATM, lefedettség 1. Bevezetés Meszéna György és munkatársai 1991-ben ’89-90-es adatokat alapul véve elkészítették a magyarországi bankfiók hálózat lefedettségi elemzését. Arra vállalkoztunk, hogy megismételjük ezt a vizsgálatot, és összehasonlítjuk az akkori állapotokkal. A teljes megismétlés ma már nem igazán lehetséges, mivel a rendelkezésre álló, szabadon felhasználható adatok köre jóval szűkebb az akkor elérhetőnél. Emellett nincsenek meg az akkori ATM adatok sem, így a mostani állapotot csak a fiókhálózat tükrében lehet értékelni. Azonban annyi adat így is rendelkezésünkre áll, hogy legalább részlegesen megismételjük a felmérést. Az 1990-es és a 2006. július eleji állapotok összehasonlítása önmagában attól is nehéz, hogy az akkor létezett bankok, pénzintézetek egy jó része ma már nem vagy legalábbis más formában létezik, ugyanakkor sok új „szereplő” is van. Először tehát a 2006os helyzetet vázoljuk, majd a tanulmány végén kerítünk sort az összevetésre. Természetesen mire e tanulmány nyomdába kerül, addigra a piac várhatóan több olyan változást is megél (például az Euronet ATM-ek OTP-hez kerülése, vagy az ÁÉB fiókjainak a Volksbankhoz kerülése), amely miatt e gyors elemzés frissítése indokolt, de azt gondoljuk, az alább következő eredmények áttekintése sem tanulság nélküli.

11

DR. KISS FERENC – NÉMETH GÁBOR

2. A fiókok eloszlása bankok szerint A következő táblázatban és az azt követő grafikonon láthatjuk a magyarországi bankokat fiókjai számának csökkenő sorrendjében a 2006. július eleji összesítésnek megfelelően. 1. Táblázat: Fiókok eloszlása bankok szerint Bank neve

Fiókszám

OTP Bank

409

Erste Bank

166

K&H Bank

161

Raiffeisen Bank

100

ING Bank

88

Budapest Bank

87

CIB Bank

81

MKB Bank

55

HVB Bank

53

Magyarországi Volksbank

43

Citibank

39

Inter-Európa Bank

35

Ella Első Lakáshitel Bank

19

Általános Értékforgalmi Bank

6

IC BANK

6

KDB Bank

5

Commerzbank

3

HBW Express

3

Takarékszövetkezet Magyar Cetelem Bank

12

3

Accord Bank

1

BNP Paribas Hungária Bank

1

Deutsche Bank

1

Dresdner Bank

1

450

OTP Bank

A BANKFIÓKOK ÉS ATM-EK ELOSZLÁSÁNAK VÁLTOZÁSA MAGYARORSZÁGON 1990 ÉS 2006 KÖZÖTT

400

350

300

Dresdner Bank

Deutsche Bank


Magyar Cetelem Bank

Accord Bank

0

HBW Express Takarékszövetkezet

Commerzbank

IC BANK

KDB Bank



Citibank

Inter-Európa Bank

HVB Bank

CIB Bank

MKB Bank

K&H Bank


50

ING Bank

100

Budapest Bank

150

Raiffeisen Bank

200

Erste Bank

250

Fiókszám

1. ábra: Fiókok eloszlása bankok szerint Jól látható, hogy az OTP nagyon kilóg a többi bank közül a maga 409 fiókjával. A sorban az ERSTE és a K&H követi 166, illetve 161 fiókkal, amelyek nem akkora mértékben, de

13


szintén kilógnak a sorból. Utánuk még 9 bank következik a sorban 10 és 100 közötti fiókszámmal. Ezeken kívül még 6 bank rendelkezik 2 és 10 közötti fiókkal, és 4 egy-egy fiókkal. Hogy egy picit jobban áttekinthetővé tegyük, a fiókszámok természetes alapú logaritmusát vettük és így is ábrázoltuk a bankok szerinti fiókeloszlást.

14


Dresdner Bank

0

Deutsche Bank

Accord Bank

1


Magyar Cetelem Bank

HBW Express Takarékszövetkezet

Commerzbank

IC BANK

KDB Bank


Citibank

Inter-Európa Bank

HVB Bank


CIB Bank

ING Bank

K&H Bank

2


3

MKB Bank

4

Budapest Bank

5

Raiffeisen Bank

Erste Bank

6

OTP Bank

7

ln_Fiókszám

2. ábra: Fiókszám természetes alapú logaritmus szerinti eloszlása Így az arányaiban nagy különbségek figyelhetők meg jól, mint például az Ella Első Lakáshitel Bankhoz képest az őt a sorban megelőző IEB arányosan jóval több, míg az őt követő Általános Értékforgalmi Bank jóval kevesebb fiókkal rendelkezett. 15


A fiókok eloszlása régiónként 2. Táblázat: A fiókok eloszlása régiónként Régió

Irányítószám tartomány

Fiókszám

Budapest

1000-1999

417

Budapest környéki gócterület

2000-2999

169

Székesfehérvár környéki gócterület

8000-8999

135

Kecskemét környéki gócterület

6000-6999

121

Hatvan környéki gócterület

3000-3999

120

Debrecen környéki gócterület

4000-4999

112

Dombóvár környéki gócterület

7000-7999

107

Győr környéki gócterület

9000-9999

94

Szolnok környéki gócterület

5000-5999

91

A régiók meghatározása a postai irányítószámok szerint történt az első számjegy alapján. Tekintsük meg ezt is egy ábrán! Fiókszám

450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 1000-1999

2000-2999

8000-8999

6000-6999

3000-3999

4000-4999

7000-7999

9000-9999

5000-5999

Budapest









3. ábra: Fiókok eloszlása régiónként A főváros jelentősen kiemelkedik a sorból, a többi régióban azonban nem tapasztalható számottevő különbség.

16


Budapest

A fiókok megoszlása megyék szerint 450

400

350

300

Pest

Bács-Kiskun

Borsod-Abaúj-Zemplén

Hajdú-Bihar

Csongrád

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Békés

Baranya

Veszprém

Zala

Fejér

Heves

Tolna

Vas

50

Nógrád

100

Somogy

150

Komárom-Esztergom

200

Jász-Nagykun-Szolnok

250

0 Fiókszám

4. ábra: Fiókok eloszlása megyénként Ahogy a régióknál, itt is megfigyelhető a főváros erősen kiugró jellege, ugyanakkor Pest megye is lényegesen több fiókkal büszkélkedhet, mint a többi megye, melyekben már nem észlelhető számottevő különbség, leszámítva Nógrád jól észrevehető elmaradását. Nézzük meg ezt is egy logaritmikus skálán is, ahogy azt a bankfiókok szerinti eloszlásnál tettük.

17


3

Budapest Pest

Bács-Kiskun


Hajdú-Bihar

Csongrád


Békés

Baranya

Veszprém

Zala

Fejér

Somogy

Heves

Tolna

Nógrád

4

Vas

5

Komárom-Esztergom

6

Jász-Nagykun-Szolnok

7

2

1

0 ln_Fiókszám

5. ábra: Fiókok eloszlása megyénként logaritmikus skálán Budapest és Pest megye erőteljes kiugrása mellett még azt figyelhetjük meg, hogy Nógrád megye erősen elmarad az őt közvetlenül megelőző Vas megyéhez (és így az összes többihez) képest is.

18


Nézzük meg a fiókok megyénkénti eloszlását egy térképen is.

6. ábra: Fiókok megyénkénti eloszlása térképen

19


A fiókok eloszlása Budapesten kerületenként: 3. Táblázat: Fiókok eloszlása Budapesten kerületenként Kerület

Fiókszám

V. kerület

51

II. kerület

33

VI. kerület

33

XIII. kerület

32

XI. kerület

27

III. kerület

26

XIV. kerület

22

VIII. kerület

19

X. kerület

17

XII. kerület

17

IX. kerület

16

I. kerület

14

IV. kerület

14

VII. kerület

14

XXI. kerület

14

XIX. kerület

11

XX. kerület

11

XV. kerület

10

XXII. kerület

9

XVII. kerület

8

XVIII. kerület

8

XVI. kerület

5

XXIII. kerület

5

20

60

V. kerület


XXIII. kerület

XVIII. kerület

XVI. kerület

XXII. kerület

XVII. kerület

XX. kerület

XXI. kerület

XIX. kerület

XV. kerület

10

VII. kerület

IV. kerület

I. kerület

XII. kerület

IX. kerület

X. kerület

XIV. kerület

VI. kerület

XI. kerület

VIII. kerület

20

III. kerület

30

XIII. kerület

40

II. kerület

50

0 Fiókszám

7. ábra: Fiókok eloszlása Budapesten kerületenként Az V. kerületben kb másfélszer annyi fiókot találunk, mint a második legtöbb fiókkal rendelkező II. kerületben. A fiókszámok nagyjából úgy csökkennek, ahogy távolodunk a város központjától. Érdekes megfigyelni, hogy az V. kerületben található fiókok száma (51) tízszerese a legkevesebb fiókkal rendelkező XVI. illetve XXIII. kerületekben találhatóknak (5-5 db). Nézzük meg ugyanezt százalékos megoszlásban is.

21

DR. KISS FERENC – NÉMETH GÁBOR VII. 14 3,37%

XV. 14 3,37% XVIII. 14 3,37%

IV. 14 3,37%

XVII. 11 2,64%

XII. 16 3,85%

XX. 11 2,64% VIII. 17 4,09%

XIX. 10 2,40% XXI. 9 2,16%

VI. 17 4,09%

I. 8 1,92% XXII. 8 1,92%

IX. 19 4,57%

XVI. 5 1,20% XXIII. 5 1,20% X. 22 5,29%

V. 51 12,26%

II. 26 6,25%

XIV. 27 6,49%

XI. 33 7,93% III. 32 7,69% XIII. 33 7,93%

8. ábra: Fiókok eloszlása Budapesten kerületenként százalékos megosztásban

22


Baranya

Vas

Somogy

Nógrád


Zala

Heves

Tolna

Veszprém

0,2


0,3

Jász.Nagykun-Szolnok

Győr-Moson-Sopron

0,4

Fejér

0,5

Komárom-Esztergom

0,6

Bács-Kiskun

0,7

Békés

0,8

Pest

0,9

Hajdú-Bihar

1

Csongrád

Egy településre, illetve egy főre jutó bankfiókok

0,1

0

9. ábra: Egy településre jutó bankfiókok száma, 2006 A diagramon természetesen Budapest nincs feltüntetve. Jól látható, hogy a baloldalon viszonylag nagyok a különbségek, míg ahogy csökkennek az arányok, úgy csökkennek a különbségek is. Érdekes lehet megfigyelni, hogy Pest megye például itt csak 4. a sorban, míg az eddig bemutatott ábrákon szinte kivétel nélkül Budapest után következett. Ha határokat akarnánk húzni aszerint, hogy hol változik a tendencia, akkor talán Fejér és Tolna megye között húzhatnánk egyet (itt közel azonos mértékű a csökkenés); majd Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg között a következőt (itt a 3 megye közel azonos értékekkel rendelkezik), végül az utolsó 8 megye között sem tapasztalhatunk nagy eltéréseket.

23

0,000300

Budapest




Pest

Nógrád

Fejér

Heves


Somogy

Komárom-Esztergom

Csongrád

Hajdú-Bihar

Veszprém

Baranya

Bács-Kiskun

Vas

Békés

0,000150

Zala

Tolna

0,000200

Győr-Moson-Sopron

0,000250

0,000100

0,000050

0,000000

10. ábra: Egy főre jutó bankfiókok száma, 2006 Ezen az oszlopdiagramon már fel van tüntetve Budapest is, de jól látható, hogy itt is jelentősen magasabb értékkel rendelkezik a többieknél. A fővárost követő megyék közül Tolna és Zala rendelkezik még a többiek közül kimagasló eredménnyel. Ugyanakkor JászNagykun-Szolnok, Fejér, Pest, Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg a többiekhez képest elég alacsony mutatószámmal bír.

24


Az ATM-ek eloszlása tulajdonosonként 4. Táblázat: ATM eloszlása tulajdonosonként Tulajdonos

ATM

OTP Bank

1507

Magyar Takarékszövetkezeti Bank

457

Erste Bank

367

Euronet

308

K&H Bank

300


146

Raiffeisen Bank / Euronet

108

Budapest Bank

94

CIB Bank

83

HVB Bank

77

MKB Bank

56

Inter-Európa Bank

37

KDB Bank

5


3

Magyarországi Volksbank / IC Bank

3


2

25

1


2

Magyarországi Volksbank / IC Bank

KDB Bank

3


Inter-Európa Bank

HVB Bank

CIB Bank

Budapest Bank

K&H Bank

Raiffeisen Bank / Euronet

MKB Bank

4


5

Euronet

6

Erste Bank

7

Magyar Takarékszövetkezeti Bank

8

OTP Bank


0 ln_ATM

11. ábra: ATM eloszlása tulajdonosonként A diagramon az automaták számának logaritmusát láthatjuk, az igen nagy különbségek miatt. Jól látszik itt is az OTP fölénye a többi tulajdonossal szemben. Nagyobb ugrás látható még a K&H után, itt a következő (Magyarországi Volksbank) tulajdonosnak csupán fele annyi ATM-je van. A legnagyobb különbséget az IEB és az őt követő KDB Bank között figyelhetjük meg: az előbbinek több mint hétszer annyi automatája van. Érdemes még megemlíteni, hogy a tulajdonosok között a bankokon kívül szerepel az Euronet is, méghozzá igen előkelő helyen.

26


4

Tolna

Nógrád

Heves

Komárom-Esztergom

Vas

Békés


Zala


Fejér

Veszprém

Somogy

Csongrád

Hajdú-Bihar

5

Baranya

6

Győr-Moson-Sopron

Pest

7

Bács-Kiskun

Budapest

8


Az ATM-ek eloszlása megyénként és régiónként

3 2 1 0 ln_ATM

12. ábra: Az ATM-ek eloszlása megyénként 1200 1000 800 600 400 200 0 1000-1999

2000-2999

8000-8999

3000-3999

7000-7999

6000-6999

9000-9999

4000-4999

5000-5999

Budapest









13. ábra: Az ATM-ek eloszlása régiónként A megyék szerinti eloszlásnál most is az automaták számának logaritmusát ábrázoltuk, míg a régiónkénti diagramnál nem alkalmaztuk a transzformációt. Mindkét ábráról az olvashatjuk le, hogy a főváros, illetve Pest megye / a Budapest környéki gócterület, ahol jóval több automatát találhatunk, mint máshol az országban. Ezenkívül a megyék szerinti

27


eloszlásnál még megfigyelhető, hogy Nógrád megye – akárcsak a bankfiókok tekintetében – itt is jobban elmarad az összes többi területtől. 5. Táblázat: Az ATM-ek eloszlása a budapesti kerületekben Kerület

ATM

V. kerület

102

XI. kerület

86

XIII. kerület

82

III. kerület

68

XIV. kerület

58

II. kerület

57

X. kerület

52

VI. kerület

51

IX. kerület

51

VIII. kerület

50

XII. kerület

38

IV. kerület

34

VII. kerület

32

I. kerület

29

XV. kerület

28

XVIII. kerület

27

XVII. kerület

22

XX. kerület

22

XIX. kerület

20

XXI. kerület

20

XXII. kerület

17

XVI. kerület

16

XXIII. kerület

12

28

XVI. kerület

XXIII. kerület

XXI. kerület

XXII. kerület

XX. kerület

XVII. kerület

XV. kerület

XIX. kerület

20

XVIII. kerület

VII. kerület

I. kerület

XII. kerület

IX. kerület

VIII. kerület

X. kerület

VI. kerület

IV. kerület

40

XIV. kerület

60

II. kerület

XIII. kerület

80

III. kerület

100

V. kerület

120

XI. kerület


0

14. ábra: Az ATM-ek eloszlása a budapesti kerületekben Itt is jól megfigyelhetőek a különbségek, akárcsak a bankfiókok esetében, azonban az is jól látszik, hogy a különbség mértéke elmarad a fiókoknál megfigyelhetőhöz képest. Ezenkívül a kerületek sorrendje is más, itt például a XI. kerület a fiókok száma szerint 5. volt, itt a 2. helyen található. Az eredmények összehasonlítása 1989-’90-es adatokkal A 16 évvel ezelőtt készült tanulmány alapján a bankfiókok régiónkénti, illetve bankonkénti eloszlása áll rendelkezésünkre. Tekintettel arra, hogy az akkori bankok jelentős része ma már nem, vagy más formában létezik, így a régiónkénti összehasonlításra szorítkozunk.

29

DR. KISS FERENC – NÉMETH GÁBOR 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 1000-1999

2000-2999

Budapest


8000-8999

3000-3999

Székesfehérvár Hatvan környéki környéki gócterület gócterület

6000-6999

4000-4999

9000-9999

5000-5999

7000-7999






15. ábra: Összehasonlító táblázat A fenti diagramon a fejlődés üteme látható, azaz hogy hányszor annyi bankfiók található 2006-ban az egyes régiókban, mint 1990-ben. Látható, hogy a főváros fejlődött a legdinamikusabban (háromszoros a különbség). A Budapest- és a Székesfehérvár környéki gócterület követi, már lényegesen kisebb, kicsivel több mint kétszeres különbséggel. A többi területen nem figyelhető meg számottevő különbség a fejlődés ütemében. 6. Táblázat: Összehasonlító táblázat Régió

1990-es "helyezés"

2006-os "helyezés"

Budapest

1

1

Budapest környéki

3

2

gócterület Hatvan környéki gócterület

7

5

Szolnok környéki

6

9

5

6

4

4

2

7


9

8

Székesfehérvár környéki

8

3

gócterület Debrecen környéki gócterület Kecskemét környéki gócterület Dombóvár környéki gócterület

gócterület A fenti táblázatban azt figyelhetjük meg, hogy az egyes régiók hányadik helyen álltak a fiók¬szám szerinti sorrendben 1990-ben, és hányadik helyen állnak most, 2006-ban. Jól látható, hogy a sorrend több helyen jelentősen felborult. A legnagyobb változás Dombóvár körzetében következett be: ez a terület 1990-ben a 2. volt a sorban, most (2006ban) a 7. helyen található.

30


3. Összefoglalás Tekintettel arra, hogy a bankok fiókjaikat igyekeznek mindig a hitelfelvevő-képes, megtakarító-képes lakossági rétegek közelében elhelyezni, a megyei illetve regionális eloszlások eltérései érzékenyen mutatják az egyes területek gazdasági súlyának eltolódását a rendszerváltást követő mintegy másfél évtizedben. Ugyancsak a változást mutatják a bankokat felsoroló listák átalakulása. Nem sikerült összegyűjteni a kihelyezések összesítő adatait, így a korábbi elemzés ezen részét sajnos nem tudtuk megismételni. Irodalomjegyzék [1]

Meszéna György – Simonné Mosolygó Nóra : Hazai, pénzintézeti, egyszerű

statisztikai rendszer körkép (1989-1990-es állapotok) [2]

www.ksh.hu

[3]

www.mnb.hu

[4]

www.bankkartya.hu

31

A bankfiókok és ATM-ek eloszlásának változása Magyarországon 1990 és 2006 között. Dr. Kiss Ferenc - Németh Gábor

Recommend Documents