A bambuszkarók használata a faiskolai nevel munkák elengedhetetlen része. Többféle méret bambuszkarót forgalmazunk, melyek tartóssága garantált

Cégünk az olasz Pazzaglia típusú földlabdázógépek magyarországi kizárólagos forgalmazója. Az összes gyártott típust szállítjuk, valamint minden létezĘ kiegészítĘiket és alkatrészeiket is forgalmazzuk.

2004 óta foglakozunk faiskolai drótkosarak forgalmazásával, miután magunk is már több éve használjuk azokat. Minden típusból, többféle méretben, folyamatosan nagyobb mennyiségĦ raktárkészlettel rendelkezünk.

A Nematop ® Magyarországon egyedülálló, a barázdáshátú vincellérbogár ellen kifejlesztett, fonálférgeket tartalmazó biológiai növényvédĘ készítmény. Független kísérletekkel bizonyított, hogy a szer a hazánkban egyre elterjedtebb kártevĘvel szemben kitĦnĘ hatásfokú. Cégünk a Nematop ® kizárólagos hazai forgalmazója. A bambuszkarók használata a faiskolai nevelĘmunkák elengedhetetlen része. Többféle méretĦ bambuszkarót forgalmazunk, melyek tartóssága garantált. További információkért, árajánlatokért forduljon telefonon, emailben vagy faxon a kereskedelmi részleg munkatársaihoz. Telefon: 94-313-486, 94-528-325 Fax: 94-314-893 Email: [email protected]

Egyesületi hírek Egyesületünk 2006 évi közgyûlését 2007 jan. 31.-én, szerdán 8,00 órakor a Prenor Kft (Szombathely, Béke tér 1) központjában rendezzük. Az alapszabály szerinti határozatképtelenség (a tagok 50%-a +1 fô, jelenleg ez 116 tag!) esetén változatlan napirendi pontokkal, a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes, megismételt közgyûlést tartunk 2007. február 2.-án, Bükfürdôn, a Termál szálló konferencia termében. A közgyûlést néhány üzem vetítettképes bemutatása és szakmai konzultáció követi. Másnap, február 3.-án 6 felkért elôadóval konferenciát tartunk a szakmát manapság legjobban foglalkoztató kérdésrôl: a dísznövények forgalmazásában bekövetkezô változásokról és ezek hatásáról a termesztésre. A konferencián tagjaink számára (2006 évre rendezett tagdíj!) az ingyenes részvétel lehetôségét biztosítjuk. Fakultatív étkezéseket (vacsora, ebéd) és szállást mindenki térítés ellenében rendelhet. Mind a taggyûlésre vonatkozó meghívót (a taggyûlés napirendi pontjaival), mind a bemutatkozó üzemek nevét, a konzultációk témaköreit, mind a konferencia napirendjét rövidesen kiküldendô meghívónkban részletesen ismertetjük. A szaporítóanyagot elôállító dísznövénytermesztôk regisztrációjáról, nyilvántartásba vételérôl rendelkezô EU és hazai szabályozásáról rendezett 2 napos konferenciát 3 külhoni szakértô közremûködésével az FVM.

Retkes József 70 éves születésnapja alkalmából a MTA szakmai tanácskozást szervezett 2006. dec. 15.-én a Budapesti Corvinus Egyetem Budai Campusában. Az ünnepelt méltatásán és szakmai útjának ismertetésén túl elôadásokat hallhattunk a dísznövénytermesztés ágazatainak (vágottvirág, szárazvirág, díszfaiskola és sziklakerti növények) jelentôs képviselôitôl. December 13-14.-én két napos nemzetközi konferenciát szervezett az FVM és a Díszn. Szövetség „brüsseli“ anyagi és EU-s szakértôi segítséggel a dísznövény ágazat törvényi szabályozásának megvitatására. A három ország szakértôi egyértelmûen a hazai szabályozásnál lényegesen egyszerûbb és egy hatóság (a növényvédelmi) által végzett gyakorlatról számoltak be. Úgy tûnik a konferencia visszhangja hatással lehet a most felálló agrárirányítási rendszer kialakítására. Egyesületünk vezetôsége Kovács Istvánt javasolta az Év Kertésze címre, melyet a HOHU megnyitóján vehetett át. Gratulálunk. A nemzetközileg védett fajták teljes listája /CPVO/ megtekinthetô a honlapunkon /www.fakertesz.hu/. A fajtavédelemmel és a nemzetközileg védett fajtákkal kapcsolatos kérdéseikkel forduljanak Dr. Orlóci Lászlóhoz. (Tel.: +36/30 97-53-999, fax: +36/12-106465, email: [email protected])

3

Hírek a szakmából Két nagy holland faiskolai termékeket forgalmazó cég egyesült Eurogreen Hulden B.V. néven. Több mint 15 miliió növényt forgalmaznak több mint 15 országba. Lengyelországban, Romániában, Bulgáriában is vannak partnereik. Rózsát, gyümölcsöt és egyéb faiskolai termékeket szállítanak kertészeti áruházakba, áruház láncokba, nagykereskedôknek, termelô faiskoláknak és csomagküldô hálózatuk is van. A két cég erôi egyesítésével kínálatuk szélesítését tervezik. A két cég teljes munkaerô létszámát átvették. Két nagy ismert kereskedelmi egység egyesülésével ( Alsmeeri virág-Veilingt és Flora Holland) egy 4 milliárd EU forgalmú (több mint 1000 milliárd Ft, a hazai díszfaiskolai termelés kb. 6-10 milliárd Ft! termelôi áron) cég jön létre Flora Holand néven. A méretre jellemzô, hogy a holland kartell hatóság engedélye még hiányzik. Az egyik legismertebb faiskolai termesztô táj –Schleswig-Holstein- faiskoláinak száma 6 év alatt 12 %-al (58 faiskolával) csökkent. A csökkenés elsôsorban a „másodállású” és a kisebb üzemek körébôl került ki. Egyidejûleg nôtt az átlagos üzemméret, a 2000 évi több mint 7 ha-ról ( a hazai 2 ha alatt van!) majdnem 10 ha-ra. Figyelemre méltó, hogy a 10 ha alatti üzemek az összes faiskolai területnek csak 36%-át képviselik, 57 üzem (13%) átlagosan több mint 20 ha- termesztô felülettel az összes felület felén (!) gazdálkodik, a két üzemnagyság közötti felületen termelôk száma érdemben nem változott. Az ismert holland Beterams faiskola (120

4

Ha) teljes növényállományát átvette (árverésen) a 65 km távolságra lévô Van den Berk faiskola. Ezzel összesen 400 Haon a sorfák, parkfák, szoliter- és formára nyírt, valamint nagyméretû bonsai növények még szélesebb választékát kínálja és Európa legnagyobb faiskolái közé került! 2006 elsô negyedévében a termékpálya 1000 német cége eredményei alapján pozitív jövôkép rajzolódik a cégek több mint 80%-ban! A cégek kb. 40%-a az elôzô idôszaknál kedvezôbb szerzôdésekrôl, rendelésekrôl, 46%-a változatlan helyzetrôl számol be. A cégek 21%-a kedvezôbb, a többiek változatlan árakról számolnak be még az erôsen nyomott privát szféra árai esetén is. Összességében a termékpálya üzemeinek 60%-a kielégítônek, 24%-a jónak, 1,23%-a nagyon jónak látja a szakma kilátásait. A saját üzemeik kilátásait 4%-uk nagyon jónak, 43%-uk kielégítônek, 42%-uk jónak látja. Ezzel a megkérdezettek majdnem 90%-a a saját cégeik 2006 évi kilátásait pozitívnak tartja (emlékezzünk a 2006 februári bükki konferencián indokolatlanul kialakult pesszimista hangulatra, melyet most az évi végi eredmények is cáfolnak). A Zalai Agrárkamara vezetôi az EU fôvárosában, Brüsszelben jártak szakmai tanulmányúton. A tucatnyi elôadáson túl egy gazdához, egy „mintagazdaságba” is eljutottak. Innen azzal az érzéssel távoztak, mintha a nemzeti szabályozásunk túltenne az EU alapító tag belga szabályozáson ezzel jelentôs versenyhátrányba

kényszerítve hazánkat. (Lásd a díszfaiskola hazai regisztrációs rendszert, 62/2004 FVM rend. és az EU többi tagállama szabályozási gyakorlatát) 3 soros, teljesen automatikus földlabdázó gép Ezendam-tól (Borne, Hollandia). A sortáv 50 cm plusz-mínusz 10%. A földlabda átmérôje 18–28 cm. Teljesítménye 2400 növény/óra (20.000 db/nap). Maximális növénymagasság 120 cm Lommers-van Eijken (Bergeik-Hollandia) önjáró kiemelôgépe 20–45 cm földlabdákat készít 3 soros kivitelben. Teljesítménye 15.000 db/nap. Szintén automatikus metszô adaptere 25–75 cm átmérôjû metszésre, formára vágásra alkalmas 90 cm-es növénymagasságig.

Albizia julibrissin „Summer Chocolade” a 2006 évi Plantarium kiállítás újdonságai között volt látható. Az Adré Briant francia cég által bejelentett védett fajta Japánból származik. Bíbor-vörös lombjával, vörös virágaival tûnik ki. A fajnál valószínûleg fagyérzékenyebb. Thuja plicata „4ever Goldy” A Thuja plicata „Martin” fajtából keletkezett újdonságot a Hortis cég mutatta be. Védett. A holland Dries Lujten (Steensel) faiskolában keletkezett, az idei évtôl különbözô méretekben kapható a faiskolai kereskedelemben. Aranysárga lombú, mely ôszre vörösre színezôdik. A holland kiállító (Plantarium 2006) szerint télálló. Gurisatti Gábor

specialitások ÚJDON SÁG! a faiskolai termesztésben Forgalmazza:

Tartós alap-és fejtrágya:

MEDOSZ Kft.: SZOMBATHELY. Tel./fax: 06-94-505-977

extenzív talajon termesztéshez

Szabályozott tápanyagleadás:

Sicher ist sicher

Der Marathon Dünger

Hosszú hatású alap-és fejtrágya: konténeres, cserepes termesztéshez

Tápoldatozás:

NOVOCHEM Kft.: NAGYKANIZSA. Tel./fax: 06-93-310-979

Triabon®

FLORA Kft.: KECSKEMÉT. Tel.: 06-20-332-7608 Fax.: 06-76-471-672

Hakaphos®

COMPO képviselet: HEFLER JÓZSEF: Tel.: 06-20-802-5970

COMPO több mint kompetencia a növénytáplálásban

5

OMMI 2006.dec. 13-14.-én az FVM 2 napos konferenciát, vitanapot rendezett a dísznövény szaporítóanyagok elôállítását, forgalmazását szabályozó hazai és európai hatósági rendrôl és gyakorlatról. 3 ország, Németország, Belgium és Olaszország 1-1 szakértôjét kérte fel hazájuk hatósági szabályozási rendjének ismertetésére, az EU irányelvek hazai szabályozásában. A konferencián a rendezô FVM képviselôin túl, az OMMI, a Dísznövény Szövetség és ennek tagegyesületei, a Magyar Agrárkamara valamint a Pest megyei Növényvédelmi és Talajvédelmi Szolgálat képviselôi vettek részt. A 98/56 EC európai irányelvekrôl, ezek hazai jogrendbe való illesztésérôl (62/2004. FVM rend.) valamint alkalmazásukról szólt a két napos konferencia, beszélgetés, vita. Mind az európai jogszabály értelmezésérôl, de különösen az országonkénti átültetésérôl, alkalmazásáról egységes véleményt kialakítani nem sikerült. Az OMMI két képviselôje szinte mindenben a magyar jogszabály és jogalkalmazási gyakorlat („OMMI ellenôrzés”) helyességének megerôsítését látta, szemben a többi 23 résztvevô értelmezésével. A három ország szakértôje természetesen a magyar jogszabályt, ennek alkalmazási gyakorlatát nem minôsítette, de országuk ellenôrzési rendjét bemutatva ez szöges ellentétben áll a hazai gyakorlattal (ugyanazon közös EU tagjaiként, ugyanazon 98/56 EC rendelet irányelveinek használata mellett.) A Nyugat-dunántúli Díszfaiskolások képviseletében a konferencián részt véve, az

6

alábbi következtetésekre jutottam: 1. Majdnem ahány ország, európai hatóság, érdekképviselet (Copa, Cogega, holland, angol, stb.) annyi megfogalmazás, értelmezés rejlik a fenti rendeletben és országonkénti honosításában a „szaporítóanyag” és „szaporítóanyag termesztô” kifejezés mögött. A magyar szakmai nyelvhasználat különösen eltér az EU irányelvekben használttól: ezt a jogalkotók is érezhették, mert hol szaporítóanyag, hol alapanyag fogalmáról beszélnek. Ha egy többször átültetett 30-40 éves díszfára vonatkoztatjuk, mindkét kifejezés a magyar szakmai nyelvhasználatban bizarrnak tûnik. Mindennek ellenére, ha egy nagyobb méretû díszfa továbbnevelési céllal kerül értékesítésre, a szaporítóanyagok nevelését, forgalmazását szabályozó rendelet szerint kell eljárni: a termesztésben a származást, a nyomon követhetôséget, a termesztés kritikus pontjait adminisztrálni kell. 2. Szöges ellentétben áll az európai és a hazai ellenôrzési gyakorlat több lényeges ponton: Európában nincs tételes ellenôrzés (ezt az EU rendelet sem írja elô), míg nálunk ez az ellenôrzés díjkivetésének az alapja. Az pedig, hogy hazánkban az elôírt nyomon követhetô nevelés során egy adott szaporítóanyagot 10-20-30 évig évente ellenôrizzenek, ezen tevékenység díját évente a termelônek leszámlázzák, abszurd. 3. Fentiekbôl következik, hogy a származást és a termesztés folyamatát, pontosabban ennek nyomon követhetôségét kell ellenôrizni. Ezt az Agrárkamara képviselôje,

valamint a Prenor Kft faiskola vezetôjének elôadása, tájékoztatása, valamint saját helyszínen szerzett ismereteim szerint is Olaszországban úgy ellenôrzik (a növényegészségügyi ellenôrzésen túl), hogy a legnagyobb faiskolák nem is tudnak róla: nyilvánvalóan a gyakorlatban nincs ilyen ellenôrzés. A belga szakértô, – aki az ellenôrzô hatóság képviselôje a regionális flamand szervezetnél – elôadta, hogy az ellenôrzés az évenkénti növényegészségügyi ellenôrzésen túl abból áll, hogy megkérdezi az ellenôrzött termelô üzem képviselôjét, kapcsolattartóját a hatósággal („kontakt személy”) vezet-e a faiskola bármilyen nyomon követésre alkalmas adminisztrációt? Arra személyesen nem kíváncsi, de ha reklamáció, gond lép fel, a termelô felelôsége ezen dokumentáció alapján tisztázandó. 4. Mindhárom szakértô országában (ezen országok díszfaiskolai termelése 30-40xse a hazainak) egy hatóság ellenôrzi a dísznövény szaporítóanyag termesztést (ez növényegészségügyi hatóság) beleértve a származás, nyomon követhetôség kérdését is! Ebbôl következik, hogy nincs a termelônek két regisztrációs (=nyilvántartási) száma sem. 5. A dísznövény szaporítóanyag termesztést szabályozó magyar törvénybe bekerült termékpálya szerinti kötelezô terméktanácsi tagság teljes értetlenséget váltott ki a külhoni szakértôkben is: pedig ôk nem tudják hogy ilyen terméktanács Magyar or szágon soha egy másodpercig nem mûködött, a dísznövénytermesztés jellege miatt nem

is mûködhetett. Egy ilyen paragrafus csak arra alkalmas, hogy az egész törvény hitelét megkérdôjelezze. 6. Mindhárom EU országban a dísznövény szaporítóanyag termesztés ellenôrzésének költségeit döntôen az állam téríti. Belgiumban egy bizonyos díjat elkülönítetten egy alapba fizetnek a termesztôk, ez az alap biztosítja a különleges esetek kivizsgálásához szükséges külön költségeket: szakértôk díjait, kiszállás, utazási, laborvizsgálatok költségeit, stb. Hazánkban az állam mind nagyobb arányban terheli a kettô(!) ellenôrzô szerv mûködési költségeit a termelôre, anélkül hogy ezen összegek felhasználásába, azok indokoltságára a legkisebb betekintésünk lenne. 7. Fentiekbôl következik, hogy a vonatkozó európai irányelveknek a hazai törvénybe iktatása legalábbis nem szerencsés, a hazai alkalmazás, a gyakorlat pedig olymértékben eltér a többi EU tagállamétól (tételes ellenôrzés a folyamatellenôrzés helyett, kettô ellenôrzô szerv, felesleges szabályozások: pd. egy új terület elôzetes növényegyészségügyi alkalmassági vizsgálata) hogy az a hazai termesztôket hátrányosan befolyásolja. A hazai rendelet szerinti regisztráció (nyilvántartásba vétel és nem engedély) feltételei feltûnô hasonlóságot mutatnak a korábbi, megszüntetett engedélyezési eljárás feltételeivel – az EU irányelvek szerint: indokolatlanul. Gurisatti Gábor

7

A lomblevelû örökzöldek útján 1. Több mint egy emberöltô telt el azóta, hogy könyvhalmok között egy kis “erika” írógéppel az örökzöldekrôl és a télen is zöld kertekrôl írtam. A könyvek, cikkek jelentették akkor körülöttem az adatforrást s az írógép a modern technológiát. Nem volt még “törlés/delete, másolás/copy, újraírás/undo” s egy mozdulattal megnyíló végtelen forrás, a világháló; helyette indigó, példányonkénti javítás a keskeny gépradírral, többszöri átgépelés… ma már a messzetûnô történelem… 1969 ôsze volt; a készülô könyv volt az elsô bemutatkozás az olvasó- és szakközösségnek, egyben vizsga a kritika fórumain. A gondolatok akkor már évek óta érlelôdtek bennem s oly természetesek voltak, hogy igazán csak visszatekintve vált elgondolkoztatóvá: honnan is eredt éppen ez az érdeklôdés az ebbôl kibontakozó különös feladat? Örökzöld akkor még ritka volt itt a fôvárosban; nem volt tán egyetlen Euonymus japonicus a szabadban s Lonicera nitida-t, L. pileata-t de még Cotoneaster dammeri-t sem igen lehetett látni nem, hogy örökzöld fát: csak Alpár Ignác szobránál a Ligetben zöldellt télen is egy Ilex, ennek is egy különösen szép (s csodával határosan megmaradt) kaméliát idezô, ép levélszélû változata. Akkortájt csak három Pyracantha-bokorról tudtam Pesten és Budán s ciprusért Pécsre, vagy a Folly Arborétumba, Viburnum rhytidophyllumlátványért pedig a szombathelyi Savaria szálló teraszáig kellett utazni… A kis alkotó mûhelyben fenn a hatodikon a gép mellôl fel-fel állva idônként kitek-

8

intve el-el kalandoztam a szabadba; gyönyörû ôsz volt és az írás ilyenkor benn, maga volt a szobafogság. Október végén a természet még olyan pompában ragyogott, mintha a fák és bokrok az évben nem engedelmeskednének a természet rendjének. Aztán hirtelen hûvös, tépô szelek érkeztek s szinte órák alatt tünt el az októberi varázs; hirtelen áttetszôvé vált a park amelyben hársak, platánok, nyárfák fonódtak egymásba, alattuk gyöngyvesszôvel olajfûzzel és aranycserjecsoportokkal. A pázsitban keskeny ösvények jelezték a tervi elgondolás s a gyakorlati/praktikus élet célszerûsége közötti különbséget. Így fentrôl nézve jól látszott, hogy a tervezôasztalon még bizonyára szépen mutató letrasett-el gondosan kidolgozott és árnyalt parkok mily silánnyá egyszerûsödhetnek a megvalósításkor. A tégla és betonfalak közé a fák az élôhelyi harmónia és formavilág teljes mellôzésével kerültek. Platán és ezüstfa? Nyár és hárs? Míg ezen eltûnôdtem, kertészeti munkások érkeztek s az ágyásokból hamarosan eltûntek a petúniák, büdöskék, vanília ízû termésekkel megrakott lantánák; s egy kis traktor fürgén fordult és máris fekete trágyakupacok kerültek a pázsitra. Egy háztömbbel arrébb, ahol még álltak a családi házak valaki kapával rózsatöveket kupacolt és papírral, rongyokkal kötötte be a törzsre oltott tearózsákat, majd ásni kezdett… – késô délutánra már fekete-barnára változott a kert s bizarrul lengtek a madárijesztôvé változott rózsatövek. A “télen is zöld kert” gondolati világába merülve s a megvalósíthatóságon töprengve láttam,

hogy a hagyomány s az amirôl irok – mai kifejezéssel élve – “még köszönô viszonyban sem voltak egymással”. Egy régi, ôsi hagyomány rendje szerint mentek itt a dolgok s miként a gyümölcs a verandára a fa a pincébe vagy az eresz alá, úgy került a kert is egyfajta “betakarítás” utáni állapotba. A lépéseket egyszerre uralta az átadott tapasztalat a termelô kertészet és díszkertészet furcsa ötvözete, a szokás hatalma. Ugyanakkor addigra már talán mindent olvastam Ambrózy-Migazzi-tól, Rapaics Raymund-tól s már sokasodtak a személyes tapasztalatok is. Tudtam, Ambrózynak s tán kevés, de lelkes híveinek igaza van a “hortus sempervirens”, a “semper-vireo” gondolatokkal s, hogy égövünkön a néhány hetes igazi télért túl nagy árat fizettünk: fél évre feláldozzuk kertjeinket, parkjainkat. (5067) 2007, január 15: lám eltelt 35 év, s ismét az örökzöldekrôl írok. A kis “erika” gép még itt áll polcon, kegyeletbôl, de az ezközök mily drámaian megváltoztak. Itt Dendrológiai Alapítványi épületben Ambrózy képe s körülötte a miénk, az ô világa is: az örökzöld lomb ezer árnyalatával virul itt a télben a tavasz. Az “idén, még nem volt tél”; a téli gyepben töretlen optimizmussal nyílik a százszorszép, az erdôszélen hosszúra nyúltak a mogyoró-barkák s a hóvirág fehér harangjai sok helyen már áttörték a téli avart. Itt az épület körül a téli jázmin zöld vesszein hosszan sorakoznak duzzadt rügyek, vagy a már kitárult sárga csillagok. De nem csak a növények érzik a téli tavaszt: este (pille) baglyok koppannak a kivilágított ablakon s tegnap a téli napsütés-

ben február-véget kiáltott egy elkeveredett nyaktekercs. A Föld más és más flórájú tájairól hozott magvakból évente sok száz vetésbôl folyik itt a fajfenntartó munka, megfigyelés és hidegtûrési szelekció s a gyarapodási jegyzék egyben egy pontosan vezetett adatbázis. Az épület körüli részen idén még nem volt dér és reggelente 10 fokkal is több van itt, mint 10–15 méterrel lejjebb a hajlaton, az “alsóréten”, ahol oly hamar megáll a Feketehegyrôl lecsurgó hideg levegô, amint lassan folydogál a Hideg-völgy felé. Két külön világ ez itt: fenn a lombos örökzöldek és ciprusok között egy-egy melegebb téli napon akár a Riviérán is lehetnénk, míg lejjebb, a lombhullatók között a tél honol; ím Ambrózy gondolata: a belátható területen belül is két külön világ él itt: tavasz itt fenn, tél ott lenn, meg a környezô tölgyesek barna lombja közt; a telet látva, még gyönyörûbb ez a lombokból szôtt tavasz. A nyáron szárazabb hajlaton mediterrán világ él és virul; pillerózsa (Cistus), jeneszter (Spartium) és levendula (Lavandula) ölelkezik babérhárssal (Phillyrea) s örökzöld tölgyekkel; köztük a makkia karmazsin-, magyal- és édesmakkú tölgyeivel (Qu. coccifera, Qu. ilex, Qu. edulis), vörös és fôníceai borókákkal (Juniperus oxycedrus, J. phoenicea); arrább az amerikai mediterrán, a kaliforniai csaparral és a Parti-hegység fái közül a Quercus agrifolia, Q. chrysolepis, Q. wislizenii, Q. vaccinifolia s Rhamnus californica zöldell vagy kissé keletebbrôl, Q. graciliformis, Q. pungens. Itt a lejtôn meg az épület körül van vagy 15 féle “összetett-levelû borbolya” (”Mahonia”) köztük a száraz övbeli Berberis dictyota, B. fremontii, B. haematocarpa, B. harrisoniana, B. nevinii, B. pinnata, B.

9

pumila, B. trifoliolata, míg a szubtrópusiak közül Berberis bealei, B. confusa, B. fortunei, B. japonica, B. napaulensis, B. nervosa, B. lomariifolia, B. oiwakensis és B. veitchiorum. A belsô udvart ahol a mediterrán növényeket a szubtrópusaik váltják fel, a télálló pálmák képe határozza meg: Rhapidophyllum hystrix, Sabal minor, Trachycarpus fortunei, T. takil, T. wagneri… Az egymás fölé rendezôdô lombkorona-szintek most alakulnak; a Holboellia coriacea és a Stauntonia hexaphylla (bambuszszálra csavarodva) jutott eddig a legmagasabbra, de lassan nyomukba ér a Ligustrum lucidum, L. japonicum, a Photinia serrulata, a Ph. glabra, Stranvaesia davidii, S. d. var. undulata, (egy különösen szép nagy és tartós termésû változat), a S. niitakayamensis, s a nemzetség-hibrid Stranvinia dammeri. A sok más fatermetû örökzöld között olyan érdekességek virulnak itt, mint a Gansu-ból hozott Dendropanax trifidus és a Dendropanax dentigerus, a már 2 métert meghaladó gyöngytermésû Helwingia chinensis (szerencsére porzós és termôs egyedbôl is kelt, így a színesbôl feketére érô termésekbôl is akad rajtuk bôven). A felsô örökzöld szint közé szép virágú, korán nyíló, tavaszt hirdetô cserjék ötvözödnek: Corylopsis fajok és a sárga- illetve fehérvirágú Chimonanthus praecox és a Ch. salicifolius Kínából. A felsô szintek alatt Sarcococca gyepek és Rubus tricolor vegyül Vinca-val és a vele rokon, de fás szárú Trachelospermum–mal és Hedera nepalensis-szel, különféle szubtrópusi Daphne-kal és a hokkaidoi törpe dérbabérral (Skimmia japonica var. intermedia) ismertebb nevén a kúszó dérbabérrral (S. japonica var. repens).

10

Északabbi Amerika és Mexikó, DélkeletÁzsia és a déli félteke erdeit járva botanikai célok mellett továbbra is elkísért bennünket a “télen is zöld kertek” víziója. Sok minden, ami Ambrózy idején vagy az 1950-és években még ritkaságszámba ment, ma már szinte köznövény. Fenyôk, lombos örökzöld fajták sokszor tömegesek, mégis, valami hiányzik: e növények többnyire csak díszletek; az elért hatás az örökzöld kertektôl messze jár. Ma már látszik, hogy a vízió s a fagytûrô örökzöld fajok, fajták megtalálása még csak egy lépés a sok közül; a lehetôségeket még oly sok más tényezô befolyásolja… a piac, a kereslet-kínálat a kivitelezôi-termelôi (anyagi) érdekkötelékek s persze, a zöldnövényi érték tulajdonjogi biztonsága…(azaz: teljes kiszolgáltatottsága) a közterületen különösképpen. S mindezek mellé a klímánkat tûrô szelekciók létrehozása szinte csak magán szenvedély, aminek alig van gazdasági háttere, támogatása pedig még kevésbbé. Ami 30 éve még elsôsorban a kutatás és az ismeretterjesztés kérdésének tünt, mára sokkal öszetettebbé vált. A környezetvédelemrôl fenntartható parkokról szóló tanítás eszméje drámaian ütközik a másik érdekkörrel, a megélhetés, a termelés és fogyasztás kiméletlen hajtóerejével, mókuskerekével. Errôl álmodott volna Ambrózy? Tulajdonképpen mi a kert, a parki föld? Kirakatrendezés vagy valami maradandó, generációknak tovább épülô rendszer mely a globális zöldövezet minél szervesebben rendezôdô természetes környezetet adó része? Vagy minden négyzetmétere a termesztés és a fenntartás gépezetét szolgálja?

Tulajdonképpen mi a télen is zöld kert? Az erdei fák és az örökzöldek szövôdménye-e mint egy távolkeleti – kínai, japán – kolostorkert, vagy valami alig gyakorlatias dolog, a képzelet szüleménye? Idealizált, néhány évre alapozott optimista kertészkedés? Tulajdonképpen összefér az örökzöld lomb és a fagytûrés? Tudományos téma ez, vagy gyakorlati kertészeti feladat? Mennyi kérdés volna megbeszélendô, s minden szóhoz mennyi téma kapcsolódik... vajjon hol volt a Cupressus goveniana a Tioga eljegesedés idején, amikor a Vancouveri Flora-Tartományt Washington államig borította a jégtakaró? Vajjon van-e összefüggés a mostani termôhely és a klimatûres között, vagy a múlt a meghatározó? Hol voltak a klasszikus

Mediterráneum örökzöldjei amikor a Mazuritavaknál állt a sarki jégtakaró? Mennyire mérhetô a lehetséges (potenciális) hidegtûrés a mostani természetes elterjedés alapján? Milyen mérvû alaki és élettani a változatosság rejlik azokban a fajokban, amelyeket a verseny talán teljesen más növényzeti zónába szorított, mint amelyben igazán otthon lenne, vagy amelyet önmagukban (tehát a térért folyó verseny nélkül) még eltûrnének? Meddig tart a “kis jégkorszak” óta tartó, periodikusan bár változó, de mégis egyenletesen tartó felmele-gedés és lesz–e újabb kisjégkor? Vagy dönt az üvegházhatás és az ebbôl származó felmelegedés…? – Izgalmas témák, amelyekrôl érdemes az örökzöld kert gondolata jegyében is beszélni. Folytatjuk Debreczy Zsolt

Faiskolai kiegészítôk a német Hermann Meyer cégtôl A Hermann Meyer jelenleg a legnagyobb, faiskolai kellékeket és segédanyagokat forgalmazó német cég, mely egész Európába szállít. Évente megújuló, színes, kb. 300 oldalas és egyre színvonalasabb katalógusuk minden faiskolás szakembernek segítséget nyújthat munkája során. A cég minden jelentôsebb hazai és nemzetközi faiskolai illetve növénykiállításon megjelenik termékeivel, többek közt a 2006-os magyarországi faiskolai börzén is, ezután egyáltalán nem meglepô, hogy hazánkban is egyre többen élnek a lehetôséggel és tôlük szerzik be közvetve vagy közvetlenül termékeiket.

Történeti áttekintés: A németországi Hermann Meyer cég elôdje 1792-ben alakult, családi vállalkozásként mûködött Rellingenben, mely elsôsorban kovács-, illetve bádogosmunkák elvégzésére szakosodott. A cég 1853-tól csak kereskedelemmel foglalkozott, az elsô faiskolai kiegészítô eszközöket (ásókat és metszôollókat) már 1899-tôl forgalmazták. 1917-tôl a cég kizárólag faiskolákban használatos eszközöket és segédanyagokat szállított. Elsô katalógusukat 1925-ben adták ki, mely 1992-tôl kizárólag színes képeket tartalmaz. A cég Németországban jelenleg 4 telephellyel rendelkezik: Westerstedeben, Willichben, Nossenben és Rellingenben.

11

2007-ben új telephely nyitását tervezik a délnémetországi Langenauban. A megrendeléseket postán, emailben, faxon vagy telefonon lehet leadni. A Hermann Meyer cég a megrendelt termékeket a megrendelônek postán küldi el, a fizetés átutalással történik. A magas postaköltségek miatt ajánlatos több megrendelést összevárni vagy a cikkeket egy nagyobb faiskolán keresztül megrendelni, amely amúgyis rendszeresen szállít a cég valamelyik telephelyérôl. A cég termékei Magyarországon többek közt a Prenor Kertészeti és Parképítô Kft-nél is megvásárolhatók. A következôkben felsorolt termékcsoportokból egyértelmûen látható, hogy a Hermann Meyer cég minden cikkel rendelkezik, amelyik elengedhetetlen feltétele a sikeres termesztésnek. Termékcsoportok: • Bambuszok, karók, oszlopok, kötözô és kapcsozóanyagok-, gépek, oltógumik • Földlabdázási segédanyagok (szövetek, drótkosarak) • Cserepek, konténerek (minden méretben, többféle színben) • Csomagolás, anyagmozgatás • Dróttermékek (drótfonatok, faiskolai drótkosarak) • Fóliák, védôanyagok • Jeltáblák, feliratozás • Munka- és védôruházat • Mûtrágyák, fûmagok • Növényvédôszerek • Növényvédelmi gépek • Kések, ollók, fûrészek (mindenféle típusban és méretben)

12

• Szerszámok, mérôeszközök (ásók, földlabdázó ásók, gereblyék, talajmûvelô eszközök) • Öntözéstechnika (csövek, szivattyúk, szórófejek, öntözôkomputerek) • Gépek, alkatrészek (fûmagvetôk, kerti gépek) • Információs anyagok, könyvek, egyéb Újdonságok a 2007-es Meyer katalógusban (a teljesség igénye nélkül): • Csúcsrügyvédô mûanyag kupak fenyôfatermesztéshez. • Okatsune típusú, speciálisan edzett önélezô metszôollók többrétegû pengével. • Okatsune 217 típusú Buxus-nyíró olló. • Silky teleszkópfûrész magasan végzendô metszési munkákhoz. • Felco Expert ágvágó olló, 60 cm-es nyéllel. • Meyer analitikai készlet: pH, EC, nitrátmennyiség-meghatározás, mérôhengerek. • Gravírozható alumínium, fém és mûanyag jeltáblák. A cég eddigi eladási tapasztalatai alapján Magyarországon a legkelendôbb cikkek a következôk: Sinkó Zoltán metszôollók

drótkosarak

oltó- és szemzôkések

cserepek és konténerek

oltógumi

jeltáblák

fûrészek

oltóviasz

földlabdázóásók

munkaruhák

jutaszövet

cserepek és konténerek

törzsvédô juta

ÚJ IRÁNYZAT A FAISKOLAI TÁPANYAGUTÁNPÓTLÁSBAN

BIOSTIMULÁTOROK

RADIFARM: gyökeresedést segítô biostimulátor, dugványok gyökereztetéséhez, fák, cserjék átültetéséhez, a gyorsabb eredés és az intenzívebb gyökérnövekedéshez

MEGAFOL: magas aminósav tartalmú biostimulátor, segíti a vesszôk beérlelését, fagytûrô képesség javítása, növeli a fotoszintetikus aktivitást

KENDAL: belsô ellenálló képesség fokozó biostimulátor (betegségekkel szemben), a hajtásrendszer erôsítése, lombfelület növelés

VIVA: gyorsítja a tápelemek felvételét, javítja a gyökéraktiv-

MIKROELEMEK

itást, növeli a sótûrést

ÉBER CSABA 30/384-5875

MALAGROW KFT 5002 Szolnok, Újszászi út Pf.:182 www.malagrow.hu Tel./fax: 56/411-404, 56/514-160

BREXIL mikroelem lombtrágyák: a mikroelem hiány megelôzésére,mono (Fe, Mg, Zn, Mn) és összetett (Combi) kivitelben, LPCA kelát kötés, nincs perzselési veszély, magas hatóanyag tartalom, jó keverhetôség, rendkívüli hatásfok

FERRILENE 6: kelatizált vas készítmény, meszes, kedvezôtlen kémhatású talajokon is biztosan felvehetô, nem kötôdik le a talajkolloidokra, rendkívüli tartós hatás

MÛTRÁGYÁK

PLANTAFOL: a növény igényéhez igazodó, változatos összetételû lombtrágya, a mikroelemek EDTA kelát formában, nedvesítô adalékanyaggal

ACTIWIN: lassú lebomlású mûtrágya, 3–4 hónap hatástartalommal, konténeres növényekhez, rövid tenyészidejû kultúrákhoz, gyepfelületek kezelésére

MASTER: tökéletesen vízoldható, csúcsminôségû NPK mûtrágya, a harmonikus tápanyag ellátáshoz, komplex mikroelem tartalommal, sokféle összetételbenTermékeinkkel kapcsolatosan részletes információért keresse munkatársainkat!

13

A Faiskolai Börze jövôjérôl 14 évvel ezelôtt a Börzét azzal a szándékkal indítottuk, hogy egyesületi tagjainknak lehetôséget teremtsünk árújuk bemutatására. Ezt a célkitûzést a börze az elmúlt években jól ellátta. Valójában már a kezdeti után kiállítottak egyesületünkön kívüli termelôk is. Az utóbbi években megjelentek a külföldi kiállítók és az eszközöket, anyagokat szállító cégek is. A politikai és a gazdasági környezet az indulás óta jelentôsen változott. Ma az EU tagja Magyarország, nyugati szomszédjainkkal – Ausztria, Szlovénia, Szlovákia – egy gazdasági rendszerbe tartozunk. Ezekbe az országokba jelentôs mennyiségû árút szállítanak a hazai faiskolák, a jövôben is stabil piacnak ígérkeznek. Napjainkban ebben a régióban a mi Faiskolai Börzénken kívül nincs egyetlen jelentôs szakmai kiállítás sem. A hazai termelés érdeke azt kívánja, hogy használjuk ki ezt a lehetôséget és fejlesszük egy regionális kiállítássá a faiskolai Börzét.

Javaslatai a következôk: 1. Regionális kiállítássá kellene átalakítani a Börzét, a kiállítókat egész Európából kellene fogadni.

14

2. A cél érdekében fel kellene venni a kapcsolatot a már említett országok – Ausztria, Szlovákia, Szlovénia – szakmai szervezeteivel. 3. Meg kellene vizsgálni, hogy egy ilyen kiállítás Szombathelyen hol rendezhetô meg. A feltételeket hosszú távú szerzôdéssel kellene biztosítani. 4. Egy ilyen kiállításnak legalább 2 naposnak kellene lennie, a második napon a közönségnek is meg kellene nyitni. 5. Egyesületünk tulajdonrésszel rendelkezik az Ex-Horto Kiállítás-szervezô Kft-ben. A rendezést erre a Kft-re kellene bízni. A Kft kötelessége lenne a rendezvény technikai, jogi, pénzügyi bonyolítása, az Egyesülete a felügyelet. 6. Meg kellene vizsgálni, hogy egy ilyen rendezvény milyen EU-s pénzeket tudna pályázat útján megszerezni. Javasolom, hogy a 2007. évi közgyûlés tárgyalja meg ezt a témát. Bízza meg az elnökséget az elôkészítô munka elvégzésével. Véleményem szerint az elsô ilyen kiállítást 2008-ban lehetne megrendezni.

Józsa Miklós

USDA Zónatérkép Az Egyesült Államok Mezôgazdasági Minisztériuma /USDA/ az 1960-as években készítette el a fagytûrési zónák térképét. A föld országait az átlagos minimum hômérsékletet figyelembe véve 12 fagytûrési zónára osztották. Minden zóna 10 F, azaz 5,5 °C kiterjedésû. A sarkvidékeknél kezdôdik az 1-es zóna /-45 °C / és a 12-es az Egyenlítô környéke, ahol az éves minimum átlag hômérséklet +10 °C. Ezeket a hômérsékleti tartományokat és értékeket úgy kapták meg, hogy 20 éven keresztül minden zónába feljegyezték a téli minimum hômérsékleteteket. A zónák nem egységesek, hiszen az északdéli elhelyezkedés, a topográfiai jellemzôk, a tengerektôl való távolság mind befolyásolják az értékeket. Emiatt a zónatérképen kialakulnak olyan szigetszerû foltok, amelyeket egy melegebb zóna vesz körül, vagy elôfordul, hogy a zóna a tengerparton keskeny sávba szûkül. Az USDA - térkép fô célja, hogy megmutassa, melyik zónába vagyunk és így láthassuk, hogy azon a területen milyen növényeket termeszthetünk, illetve például honnét és hová exportálhatunk, illetve importálhatunk növényeket a legkisebb veszéllyel.

Lényegében az éghajlati zónák a növények fagytûrését jelzik, vagyis azt, hogy hol képesek életben maradni. A zónák kialakítása csak az átlagos minimum – hômérsékleten alapul, nem szolgáltat további információkat egy adott zóna hômérsékleti szélsôségeirôl és ingadozásairól. A zónatérképek csak az átlagos legalacsonyabb hômérsékleti értéket jelzik, ezért a zónán belül különbözô helyeken sokkal melegebb vagy hidegebb hômérsékletek is lehetnek, mint az átlagérték, de mégis növények hômérsékleti igényeihez támpontot ad. Magyarország az éves átlagos minimum – hômérsékletek alapján a 6-os USDA zónába / -23°C – tól -18°C-ig / tartozik. A 6-os zóna sokféle tájat foglal magába, így a növényzet is nagyon változatos. A 6-os zónát átmeneti zónának tekinthetjük, emiatt a különbözô fagytûrésû fás növények közül többnek az életfeltételeit képes biztosítani, mint a legtöbb egyéb zóna. Minél többet tudunk arról, hogy növényeink milyen hômérsékleti és egyéb környezeti feltételeket viselnek el, annál kiválóbb növényeket tudunk elôállítani. USDA zones Europe Average Annual Minimum Temperature °C -40 to -35 -35 to -29 -29 to -23 -23 to -18 -18 to -12 -12 to -7 -7 to -1 -1 to 5

Zone 3 4 5 6 7 8 9 10

°F -40 to -30 to -20 to -10 to 0 to 10 to 20 to 30 to

-30 -20 -10 0 10 20 30 40

15

45 év a magyar Dísznövénytermesztésben Történések a Dísznövény szakmában egy életpálya során… Egyesületi tagtársunk Retkes József 2006-ban töltötte be 70. életévét. A jubileum alkalmával az MTA Kertészeti Bizottságának Dísznövény Alkalmazása (2006. december 15-én) ünnepi szakmai tanácskozást szervezett „45 év a magyar dísznövénytermesztésben” címmel. Az alábbiakban dr. Schmidt Gábor albizottsági elnök indító elôadásából idézünk: Több, mint 45 évvel ezelôtt… 1936. január 10. Lajosmizse Retkes József születésnapja A dísznövénytermesztés uradalmi kertészetekben és néhány nagyváros vonzáskörzetében mûködô magánkertészetben folyik. (Üzemméret: 1000 m2 növényház és/vagy 1-10 ha faiskola) 1950-54: A gimnáziumi évek… Erre az idôszakra esik Retkes József elsô barátkozása a virágtermesztéssel a Gyenes Kertészetben, Kecskeméten ahol tanulmányait folytatja. A dísznövénytermesztés egészére részben kisüzemi magántermesztés jellemzô, fôként a nagyvárosok körül valamint a kommunális üzemek megerôsödése (államosítások) Ez utóbbiak önellátók és az egész szakmai vertikumot átfogják: a virágok megtermelésétôl azok kereskedelméig és felhasználásáig. Üzemméret:1-3000 m2 üvegház és 5-20 ha faiskola. 1954-59. Kertészeti és Szôlészeti Fôiskola

16

1959. február 20. A kertészmérnöki diploma megszerzése. A Dísznövénytermesztést is eléri a TSz-esítés elsô hulláma. Jellemzôek a zöldhitelek és a „modernizálás” kezdete a Gyulai blokk korszakkal. Domokos János a Kertészeti Fôiskola Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszékének professzora elindítja napjainkig ívelô programját a hazai flóra értékeinek feltárásával és dísznövényként történô hasznosításával. Ahonnan (a kerekített) 45 évet számoljuk… 1959-1970: A gyümölcsözô tapasztalatszerzés korszaka Retkes József elôször Miskolcra kerül, ahol faiskolai gyakorlatot szerez. A következô évtôl Szombathelyre költözik, ahol az ERTI Kámoni Arborétumában középvezetô, Bánó Istvánnal közösen az erdészeti nemesítés, magtermô plantázsok, létesítésében fejt ki úttörô munkát, és az utódvizsgálati kísérleteket végzi. Ezalatt a magyar dísznövénytermesztésben (a 60-as évektôl) megindul a szocialista nagyüzemek létrehozása, ezen belül: új korszerû növényházak is épülnek (Sasad, Óbuda, Rozmaring, Szombathelyi Kertész TSz.). A nagyüzemek korszerûsítésével együtt a szellemi infrastruktúra háttérbázisát is fejlesztik. Ebben a korszakban az agrár felsôoktatási intézmények új létesítményeket, épületeket kaptak. Így a Kertészeti Fôiskola is új épületeket (Képület, Központi Kollégium) kap, tangaz-

dasága a jelenlegi K épület helyérôl Soroksárra Szigetcsépre költözik. 1970-1995: A tapasztalatok hasznosítása a Szombathelyi Kertész TSz-ben, Itt Retkes József elôször fôkertész, majd fômérnök. 1974: Mezôgazdaság Kiváló Dolgozója kitüntetés. 1981: Magyar Tudományos Akadémia díja A magyar dísznövénytermesztésben kialakulnak európai mércével is nagyüzemnek számító cégek (részben zöldségtermesztési dotációval) és lendületesen fejlôdnek. A legnagyobb növényházi üzemek mérete 4-8 ha üvegházra, a faiskoláké (Debrecen, Pécs, Miskolc, Budapest, Szombathely) 30-60 ha beültetett felületre bôvül. Szombathelyen a Kertész Termelôszövetkezet üveg felülete (akkor korszerû házakkal) 1976-ban 3,7 ha, majd 1980-ra 8 ha növekszik. Fôkultúrák a különleges cserepesek (teljes paletta!), vágott virágból a Cimbidium-kultúra. Úttörô jellegû a virágfuvarok megszervezése az országban (elsôként) és a merisztéma-szaporítás kiépítése (Retkes József mindkettôben vezetô szerepet játszik.) Országosan a növényházi termesztésben ekkor van a vágott szegfû korszak a (keleti exportra is); az összes fedett felület 160-ról kereken 260-ha-ra nô (fólia + üveg együtt), ebbôl a szegfû az 1980-as év végére több mint 60 ha-ral részesedik! Ekkorra érnek be a Sorbus, Tilia, egynyári virágok Domokos János által indított intenzív nemesítési programjainak elsô eredményei. Retkes József az 1970-es évektôl kezdi az elsô cserepes fajtáinak elôállítását, több

mint 35 fajtát állított elô, tevékenységét 1981-ben Fleischmann Rudolf-díjjal ismeri el a Földmûvelésügyi Minisztérium. Idôközben a magyar dísznövénytermesztésben kialakul a központi elosztóhálózat, (1975: a Floracoop megalakulása). 1976-tól indul új gazdasági mechanizmus: a kiskereskedelem mind nagyobb hányada magánkézbe kerül és a termesztésben is nô a magán szektor aránya. Ennek kísérô jelenségei: – újabb kultúrák térhódítása, – „fél-maszek” üzemek létrejötte (bedolgozók, háztáji gazdaságok) – 1980-as évek végére fokozatos belsô privatizáció, – nem hivatalos nyitás a nyugat felé. 1993: A Dísznövény Szövetség és Terméktanács élén A rendszerváltás után létrejön a Dísznövény Szövetség és Terméktanács melynek elnökéül 1993-ban Retkes Józsefet választják. Ezen túlmenôen a Magyar Kertészeti Tanács alapító tagja és elnöke is. A hazai dísznövénytermesztést más vonatkozásban is érinti az 1989-1990-es rendszerváltás. A magyar fajták kilépnek a világpiacra, magánüzemek létrejötte és fôképp a kereskedelem átalakulása és 1993-ban létrejön a Flora Hungaria virágcsarnok. Retkes József, mind a szövetségek, mind pedig a Virágcsarnok létrehozásánál jelen van, irányítja, segíti a hazai kertészeteknek kedvezô folyamatokat, 1993/94-ben például a Szövetség eléri,

17

hogy a magyar – termesztôket segítô 40%-os védôvám a vágott virág csoportban továbbra is megmarad és csak 10 év múlva, fokozatosan szûnik meg. 1995-2004: A Flora Hungaria szakmai igazgatója Retkes József 10 éven át szaktanácsadója, majd irányítja az ország nagykereskedelmi központját. Közben a csarnok területe 0,5ha-ról 1,5 ha-ra emelkedik, kamionrakodózsilipekkel bôvül, kezdeményezések vannak a profiltisztításra, számítógépes értékesítésre. Az idôszak egyik legfontosabb eseménye a virágimport liberalizációja: 1993-tól „de facto” (még importvámok), majd 2004-tôl: „de jure” is (EU-csatlakozás) Idôközben a szegfûkorszak leáldozik: megkezdôdik számos új kultúra, élükön a rózsa-gerbera és a liliom felfutása, technikai téren pedig a hidrokultúrás termesztés elôtérbe kerülése. 2004-2006: Aktív nyugdíjas évek… Második nyugdíjba vonulását követôen Retkes József magánnemesítôként és szakmai tanácsadóként, szakmapolitikai tanulmányokat készít, fajtáit menedzseli. Közben a termesztésben és a kereskedelemben

gyökeres strukturális átalakulások mennek végbe: fokozódik az import-nyomás, átéljük a sokadik energiaválságot. Bíztató jel hogy még mindig épülnek új növényházak. Összegzés a 70. születésnap évében Retkes József napjaink egyik utolsó polihisztora aki jártas mind a mérséklet égövi mind a trópusi növények ismeretében, rendszertanában és aki a faiskolai és a növényházi termesztés, kereskedelem valamint a dísznövények nemesítése terén egyaránt maradandót alkotott. jubileumi köszöntôjén tartott válaszelôadásában érdekes szemelvényeket mutatott be erdészeti, díszfaiskolai és növényházi dísznövény fajtáiból fajtajelöltjeibôl, látványos példát szolgáltatva arra, miként hasznosul a botanika és genetika ismerete egy jószemû nemesítô munkája során, hogy válhat mindez hatékony eszközzé az új fajták menedzselésében, elterjesztésében, nemzetközi védelmében. Retkes Józsefnek 70 éve betöltése alkalmával jó erôt, egészséget és további sikerekben gazdag alkotó éveket kívánunk! dr. Schmidt Gábor

Az újságban lehetôség van hirdetéseket megjelentetni. Bôvebb információ: 30/372-5328

Faiskolai Értesítô 2007/1 (január). Kiadja a Nyugat-dunántúli Díszfaiskolások Egyesülete 9700 Szombathely, Béke tér 1. Elnök: Gurisatti Gábor Titkár, fôszerkesztô: Németh Gábor Tel.: 30/372-5328 E-mail: [email protected] Honlap: www.fakertesz.hu

18

,1'8/-21 %,=7216È*26$1 $ 6=(=21 7^odcn†idii Vo DhbdXdiZ :mVXi 6 hodbWVi]Zan^ EgZcdg @[i# Y†ho[V^h`da{_{WVc '%%+# iVkVho{c `†h‚gaZiZi {aa†idiijc` WZ! Vb^ hdg{c `dci‚cZgZh [V^h`daV^ cŽk‚cnZ`Zi `ZoZai“c` iŽWW[‚aZ! BV\nVgdgho{\dc `ZgZh`ZYZab^ [dg\VadbWVc `Ve]Vi‹ iVgi‹h ]Vi{h! Wjg`dai! *"+ ]‹cVedh ]Vi{hiVgiVb b’ig{\n{kVa# 6 `†h‚gaZiWZ V [V^h`da{`" WVc aZ\ZaiZg_ZYiZWWZc ]Vhoc{ai DhbdXdiZ :mVXi *"+ ]‹cVedh HiVcYVgY b’ig{\n{i ^h WZ{aa†idiij`# 6o ZgZYb‚cn Vo Va{WW^ `‚eZc ^h _‹a a{i]Vi‹# 6 ) `\$b( *"+ ]‹cVedh DhbdXdiZ :mVXi HiVcYVgY b’ig{\n{kVa WZ`ZkZgi “aiZi `ŽoZ\WZc cZkZai ]dgiZco^V hoZbbZa a{i]Vi‹Vc ‚a‚c`ZWW oŽaY ‚h Wd`gdhVWW! b^ci V ]Vhdca‹ bZccn^h‚\WZc Va`VabVodii kZghZcni{ghhVa `ZoZai cŽk‚cnZ`#

Jel|XX_ aƒf[a[j W mmm$iYejji$^k ^edbWfed jWb|b^Wj$

BZ\_jai V 9†hoeVg` b’ig{\nV XhVa{Y

6 [danVbVidh iZhoiZa‚h ‚h \n{gib{cn[Z_aZhoi‚h ZgZYb‚cnZ`‚eeZc V HXdiih 9†hoeVg` b’ig{\nV XhVa{Y bZ\_jai " @Zk‚hW‚ h‚g“a‚`Zcn b’VcnV\ oh{`dh `^hoZgZa‚h eVe†goh{` ]ZanZii " IŽWW ^c[dgb{X^‹i cn_i‹ oh{`[Za^gVid` " ?dWWVc ‚gi]Zi _ZaŽa‚hZ` " :\nh‚\ZhZWW oh{` iŽai iŽbZ\Z` " ×_ ŽhhoZi‚iZaZ` V iZgb‚`hdgdc WZa“a

6B> KÍAIDO6IA6C/ ÍaaVcY‹! bZ\W†o]Vi‹ b^ch‚\ @‚ek^hZaZi^ ^gdYV Za‚g]Zih‚\Z^/ 6o _ iZaZ[Vm ho{b/ %+"'(")*&'(+ EdhiVX†b“c` k{aidoViaVc/ HXdiih @‚ek^hZaZi! '%.' 7jYV`Zho^! E[# &&(# @ŽokZiaZc Za‚g]Zih‚\Z^c`/ BVnZg]d[[Zg 6ii^aV Cnj\Vi"BV\nVgdgho{\/ %+"(%"(.+"&'*' <‹XoV HoVWdaXh @ZaZi"BV\nVgdgho{\/ %+"(%"*'*".)'. >bedgig/ EgZcdg @[i#! .,%% HodbWVi]Zan! 7‚`Z i‚g &# IZa#/ %+",%"((-"+('( ;Vm/ %+".)"(&)"-.(# lll#egZcdg#]j