A baloldal átrendeződésének lehetséges forgatókönyvei

Policy Agenda

A baloldal átrendeződésének lehetséges forgatókönyvei Elemzés a baloldal választási vereségéről és a lehetséges továbblépés esélyeiről

2014.05.28.

Tartalom

Összefoglaló ................................................................................................................................. 3 Bevezető ...................................................................................................................................... 5 I.

fejezet: Áprilisban döntött a nép ........................................................................................... 7 Főváros és a megyei jogú városok ..................................................................................................... 10 Városok .............................................................................................................................................. 14 20 ezer fő alatti városok ................................................................................................................ 18 20 ezer fő feletti nem megyei jogú városok .................................................................................. 22 Községek ............................................................................................................................................ 26 Megyei jogú városok vonzáskörzete (községek 20 km-en belül) .................................................. 32 Határon túli szavazatok ..................................................................................................................... 35

II.

fejezet: EP választások után kié a baloldal? .......................................................................... 38

III. fejezet: Forgatókönyvek a baloldal számára ......................................................................... 41 Függelék .................................................................................................................................... 44 Együtt, vagy külön: modellszámítások a parlamenti választásokra .................................................. 44 Kampánytémák a médiában .............................................................................................................. 46

2

Összefoglaló A 2014-es országgyűlési képviselői, illetve az Európai Parlamenti választások eredményét feldolgozva az adatok azt mutatják, hogy az ország településtípusok alapján három részre szakadt a politikai preferenciák tekintetében: • • •

Budapest; megyei jogú városok és 20 ezer fő feletti városok; 20 ezer fő alatti városok és községek.

Ez a „három” Magyarország az eltérő szociális és gazdasági helyzet, problémakör, kommunikációs lehetőségek miatt szakadt el egymástól. A választások bebizonyították, hogy a „három” Magyarországon a politikai erők támogatottságában komoly eltérés mutatkozott. Elemzésünkben inkább a baloldal szereplésével és ebből adódó továbblépési lehetőségekkel foglalkoztunk. Az adatok azt mutatják, hogy a baloldal válság nem általános, hanem területenként eltérő mélységű. Amíg a 20 ezer fő feletti települések esetén még képesek voltak komoly erőt felmutatni a baloldali pártok, addig a 20 ezer alatti településeken egyértelműen a harmadik erővé estek vissza. Azaz azok az üzenetek, amelyek akár 35% feletti közeget is megtaláltak a nagyvárosokban, a falvakban 20% alatti réteget tudtak meggyőzni. Nincsen univerzális kódrendszere a baloldalnak a három Magyarországra. A probléma mélységét mutatja, hogy az adatok egyértelműen megmutatták, a baloldal éppen azokban a falvakban szerepelt a legrosszabbul, amelyek a legnehezebb helyzetben vannak. Azaz a baloldali üzenetek (ha egyáltalán voltak), éppen azokat nem találták meg, akik erre elvileg a legfogékonyabbak lehetnének. Ez pedig a jövőt illetően három lehetőséget mutat a baloldal számára: • •

•

nem változtat, és reménykedik a spontán megerősödésében. Ez a lehetőség nem életképes, a Fidesz és a Jobbik számára nyit újabb lehetőséget; egy a tábor egy a zászló elvén egy baloldali párt igyekszik megerősödni (visszahozva az 1994 és 2006 közötti időszakot), egységesen szólni, és többséget szerezni a három Magyarországon. A jelenlegi körülmények között, középtávon (10 éves időtartamban) erre nem látunk reális esélyt; a „három” Magyarország, három baloldali pártot igényel. Ezek közül a kisvárosok és a falvak esetében van a legnagyobb szükség az erősödésre, és ezzel együtt ott is van a legnagyobb növekedési potenciál. Ez vagy zöldmezős beruházásban, vagy a meglévő baloldali pártok valamelyikének irányváltásából valósulhat meg. Véleményünk szerint a Magyar Szocialista Párt egyedüliként lehetne képes ebben a rétegben szerepet vállalni, hiszen ehhez nekik van minimális infrastruktúrájuk, szervezeti rendszerük, és hagyományuk. Ugyanakkor ehhez teljes irányváltásra lenne szükségük, ez pedig új üzenet és-kommunikációs rendszert, teljes személyi változást igényel, ami az új szerepre alkalmassá tehetné a pártot. Amennyiben az MSZP nem akarja betölteni ezt a terepet, akkor a baloldal időt veszít, mivel zöldmezős beruházásban ez nyilvánvalóan lassabban bejárható út. Véleményünk szerint, ha 3

az MSZP erre az útra nem nyitott, akkor egyre nehezebbé válhat a politikai szerepének a meghatározása, hiszen jelenleg úgy tűnik, hogy a nagyobb településeken a frissen létrejött baloldali pártok üzenetei tűnnek hatékonyabbnak. Ez pedig az MSZP végveszélybe sodródását hozhatja, amely agonizációt már több rendszerváltó párt esetében végigkövethetett a közvélemény. A nagyvárosokban és a fővárosban inkább van és lesz terepe a Demokratikus Koalíciónak, az Együtt-PM-nek és a Lehet Más a Politikának. Kérdés, hogy ki melyik irányban tud építkezni, és legfőképpen kinek a kárára. Budapesten az Együtt-PM pozíciói tűnnek a legkedvezőbbnek, a vidéki városokban pedig a DK látszik erősödni. A választási eredmények mély elemzése alapján az látszik, hogy csak akkor képes a baloldal a megújulásra és (középtávon) kormányváltó erőként való megjelenésre, ha elfogadja a három Magyarország létrejöttét. Ez pedig eltérő politikai szervezetet, struktúrát, kódrendszert, problémagyűjteményt jelent. A megújulás kulcsa a kistelepülések Magyarországának meggyőzése, ez pedig rövidtávon csak az MSZP gyors és határozott irányváltásával valósulhat meg.

4

Bevezető A 2014-es országgyűlési választások új helyzetet teremtettek a magyar politikai életben. Nem is annyira a Fidesz-KDNP kétharmados parlamenti többségének megőrzése ebben a tekintetben az igazi meglepetés, hanem az, hogy a baloldali pártok támogatottsága nem volt képes érdemben kitörni a kis-középpárti jellegből. Ezzel együtt a szélsőjobboldali Jobbik, amely hol radikális, hol visszafogottan mérsékelt arcát mutatja, növelte támogatottságát, és nagyságrendileg felzárkózott a baloldali pártokhoz. Az új helyzetet abban látjuk, hogy ez a választási eredmény nem azután jött létre, hogy kormányon volt a baloldal, amikor a protest szavazatok amúgy is megerősítik az ellenfeleket. A baloldal ellenzékben töltött négy év után tudott ért el ilyen eredményt. Ez pedig azt jelenti, hogy elvesztette egyértelmű váltópárti jellegét, ezzel az a pozíciója is veszélybe került, hogy a Fidesz kihívójaként lehessen tekinteni rá. Nyilván jogosan fel lehetne sorolni az összes gátló tényezőt, amit a Fidesz a választási rendszerben és a médiatérben létrehozott. Lehet kritizálni a baloldali kampányt, mint, ahogy az is tény, hogy nagyon nehézkesen és későn álltak össze a baloldali pártok a Fidesz ellenében. Ugyanakkor ezek önmagukban csak tünetei egy válságnak, amelyre megítélésünk szerint egyelőre nem fogalmazódott meg jó terápia, de talán a diagnózis sem került pontosan felállításra. Politikai elemzőintézetként nem feladatunk, hogy pártok jövőbeni stratégiáját kidolgozzuk, és ebben a tanulmányban nem is erre vállalkozunk. Annyi a célunk, hogy a választási eredmények alapos elemzéséből bemutassuk a lehetséges problémákat, és ezek megoldására forgatókönyveket mutassunk be. Fontos hangsúlyozni, hogy a politika a legritkább esetben lineáris folyamat. Sok váratlan helyzet fűrészelheti keresztbe a legjobban megépített koncepciókat. Ugyanakkor a helyzet feltáráshoz mégis szükség van a cselekvési alternatívák rögzítésére. A tanulmány készítése során alapvető megközelítési módunk az volt, hogy olyan ügyekkel nem foglalkoztunk, amelyek jelenleg függetlenek a baloldal lehetőségeitől. Azaz hiába egyensúlytalan a választási rendszer, és lehetett a szavazatok 45%-val kétharmadot szerezni, ez egy olyan eleme a rendszernek, amely a Fidesz-KDNP akaratától függ. Ugyanilyennek tekintjük a mostanra mesterségesen kialakított média viszonyokat is, amelyet lehet (és kell) kritizálni, de a cselekvési stratégiát akkor is a jelenlegi helyzethez igazodva kell felépíteni. Azt tapasztaljuk a választás utáni nyilatkozatókból, hogy a vesztes pártok képviselői igyekeznek ezeket az elemeket felnagyítani, és úgy beállítani az eredményeket, mintha minden ezeken múlt volna, ezzel nagyrészt elhárítva a maguk a felelősségét. Amennyiben ezt a narratívát legitimnek tartjuk, akkor ezzel borítékoljuk a következő választások eredményét is. A tanulmányban a 2014-es országgyűlési választások eredményére hagyatkoztunk leginkább. Azaz a valóságban leadott szavazatok alapján igyekeztük megrajzolni a mai baloldal határait, és választ adni arra, hogy miért szakadt három fele az ország. A mi megközelítésünk alapja a településszerkezet, azaz nem azt vizsgáltuk, hogy mely társadalmi csoportok (végzettség, vagyoni helyzet) hova szavaztak, mivel ez csak indirekt, a választások után elvégzett közvélemény-kutatások segítségével történhet. Ennek pontossága pedig a szavazások utáni győzteshez húzás szindrómája miatt nem tartjuk elég pontosnak.

5

Az elemzésnél a Jobbik és a Fidesz-KDNP szavazótáborával csak olyan mértékben foglalkoztunk, ami szükséges a baloldal kudarcának megértéshez, de jelen esetben nem az volt a célunk, hogy válaszokat keressünk a Jobbik térnyerésére. Ahogy olvasható a tanulmányban, erre némi választ kapunk akkor is, ha csak a baloldali szavazókat vizsgáljuk. A második fejezetben a 2014. május 25-ei Európai parlament tagjainak választásának az adatait néztük meg abból a szempontból, hogy a baloldali pártok hogyan „osztották” fel maguk között a szavazótábort, és milyen következtetések vonhatóak le településtípusok alapján. A harmadik fejezet egy forgatókönyv gyűjtemény. Azaz, milyen lehetőségei nyílhatnak azoknak a pártoknak, akik a baloldali szavazókat akarják megnyerni maguknak. A baloldali ideológiai mondanivaló hiánya nem magyar specifikum, egész Európára jellemző. Ennek egyik oka a nemzetipopulista pártok megjelenése és politizálása, hiszen szinte az összes korábban baloldalinak tartott témát sajátjukként kezelik. Ezen tényekből kiindulva a megoldás annál jóval bonyolultabb, mint, hogy össze kell fogni, vagy külön kell indulni. A tanulmány függelékében két rövidebb elemzés szerepel. Az első egy modellszámítás, amely a számok segítségével reflektál arra a vitára, hogy igaz-e azaz állítás, hogy több mandátumot szereztek volna a baloldali pártok, ha az országgyűlési választásokon külön indulnak. A második elemzésben a média és a médiafogyasztási szokásokat vizsgáltuk meg. Arra fókuszáltunk, hogy milyen üzenetek mentek át a választókhoz a legnagyobb kereskedelmi televíziók és a közszolgálati média segítségével. Az adatok azt valószínűsítik, hogy az információhoz való hozzáférés igen komoly befolyással van a szavazatokra. Ez pedig újszerű megközelítést igényel.

6

I.

fejezet: Áprilisban döntött a nép

A 2014. április 6-án megrendezett országgyűlési választások a korábbiaktól eltérő, új „szabályrendszerben” kerültek megrendezésre. Megszűnt a kétfordulós választás, amely az egy nagy támogatottsággal rendelkező párt miatt a többieket, a győzelmi esély reményében, induláskor már szövetségbe kényszerítette. Azaz nem hagyott terepet és esélyt azoknak, akik önmagukban akartak megmérkőzni. Ezzel együtt új volt, hogy a határon túli kettős állampolgárok is beleszólhattak a választási eredményekbe, igaz szavazatuk súlya kisebb volt, mint a Magyarországon élőké. Sokan éltek is ezzel a lehetőséggel, azaz legalább listán induló pártok esetében kinyilvánították akaratukat. A választási rendszer újdonsága volt, hogy a csökkentett egyéni és listás képviselői helyek miatt átrajzolásra kerültek az egyéni körzetek. Ez pedig, ahogy külföldi példák is mutatják, mindig annak kedvez, aki a ceruzát fogja. A választások után készült elemzések kimutatták, hogy a Fidesz-KDNP nem szerzett volna kétharmados többséget a parlamentben, ha nincsenek az új elemei a rendszernek (győztes szavazatok is beszámítanak az országos listába, határon túl élő magyarok szavazatai), de korábban említett alapvetésünk miatt ezekkel most nem kívánunk foglalkozni. Nyilvánvalóan a következő választás is a Fidesz-KDNP akaratának megfelelő jogi környezetben fog megvalósulni, azaz baloldali politikusoknak arra apellálni, hogy más lesz a választási mechanizmus, politikai öngyilkosság. Amennyiben ránézünk a választási eredményekre, akkor az első szembeötlő tény az, hogy Budapest milyen másképpen szavazott, mint az ország 80%-a. Ez pedig azt a felvetést erősíti, hogy településtípusok alapján is érdemes megvizsgálni az eredményeket. Az 1. táblázat azt mutatja, hogy hogyan oszlott meg a szavazók aránya egyes településtípusok alapján. Talán meglepő, hogy a legkisebb súlyt a főváros képviseli (18,9%) annak ellenére, hogy a legmagasabb részvételi arány itt volt. Az ország majdnem 60%-a a városokban (nem számítva a megyei jogú városokat) és községekben él. Azaz egyértelmű, hogy alapvető befolyással rendelkeznek az eredményre. 1. táblázat: településtípusok szavazóinak száma, részvételi arány Településtípus főváros megyei jogú városok város ebből: - 20 ezer fő felettiek - 20 ezer fő alattiak község összesen

választásra jogosultak száma 1.353.377

választáson részt vettek száma 928.963

részvételi arány 68,6%

szavazók aránya 18,9%

1.640.866

1.043.760

63,6%

21,2%

2.565.592

1.552.026

60,5%

31,6%

838.406

523.950

62,%

10,7%

1.727.186

1.028.076

59,5%

20,9%

2.396.170 7.956.005

1.392.938 4.917.687

58,1% 61,8%

28,3% 100%

7

Amennyiben megnézzük, hogy a településtípusokon belül (2. táblázat), hogyan szavaztak az emberek, akkor három Magyarország körvonalazódik politikai szimpátia szempontjából. Az egyik pólus Budapest, ahol nem csak, hogy kormányváltó hangulat volt, hanem ez még a baloldali pártok számára is megvalósítható lett volna. A kormányváltó erők és az LMP szavazóbázisa együttesen 45%-át tette ki a szavazóknak. (Nyilván nem esünk abba a hibába, hogy automatikusan összeadhatónak tekintjük az LMP szavazóit, a DK szimpatizánsaival, de politikai preferencia szempontjából mégiscsak van közöttük egy erősebb kapcsolat. Politikai konstrukció dönti el, hogy mennyire vehetők rá ezek az emberek egy együtt szavazásra.) A „második” Magyarország a megyei jogú városok és a 20 ezer fő feletti városok szavazói. Körükben már egyértelmű a Fidesz vezető pozíciója, de a baloldal látótávolságon belül van. Ebben a szegmensben a Jobbik képes volt szavazatokat szerezni, vélhetőleg a baloldal kárára (!), de nem kérdőjelezi meg a második erőt képviselő baloldali összefogást. A „harmadik” Magyarország a kistelepülések Magyarországa. Idesoroljuk a községeket, nagyközségeket és a 20 ezer fő alatti városok népes sorát. Ebben a közegben a Fidesz jobban teljesít, mint az országos átlag, és a második erő már egyértelműen a Jobbik. Azaz a baloldal számára az igazi kudarc ebben a szegmensben következett be. 2. táblázat: településtípusonkénti szavazatok Településtípus

Fidesz-KDNP

Jobbik

LMP

38,2%

MSZP-Együtt-DKPM-MLP 36,4%

főváros megyei jogú városok város ebből: - 20 ezer fő felettiek - 20 ezer fő alattiak község

12%

8,8%

39,5%

29,1%

19,9%

6,5%

43,5%

24,2%

22,7%

4,6%

41,2%

26,7%

21,3%

5,6%

44,6%

22,9%

23,4%

4,1%

48,6%

18,8%

24%

3,3%

Megnéztük azt is, hogy mely megyékben, hogyan teljesítettek a baloldali összefogás erői. Ebben az esetben nem számoltuk az LMP-t, mivel adott politikai konstrukcióba nyilvánvalóan nem tudtak belépni, ez pedig nem teszi lehetővé elemzési szempontból, hogy figyelembe vegyük a rájuk leadott szavazatokat. A 3. térkép azt mutatja, hogy nincsenek földrajzi szempontból tömbök a támogatottságot nézve. A kormányváltó szövetségre leadott szavazatokat 5 egyenlő szegmensre osztottuk, és ezt jelenítettük meg a térképen. A legjobban Somogy, Komárom-Esztergom és Csongrád megyében teljesített az ötpárti lista, míg Győr-Moson-Sopron, Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében még a 22%-ot sem érték el. A térképen Budapesten kapott szavazatokat nem jelenítettük meg, mivel ahogy korábban is bemutattuk ott teljesen más eredmény született, mint az ország nagyobb részén.

8

Amennyiben az egymás mellett fekvő megyéket nézzük, akkor látszik, hogy három egybefüggő színű mező nem alakult ki. Azaz nem lehet azt mondani, hogy Vas, Zala és Győr-Moson Győr Moson-Sopron megye azonosan gondolkodna. Sőt, ez kelet-nyugat kelet elválasztásaként sem ítélhető meg.

PM-MLP szavazatainak területi megoszlása 3. ábra: MSZP-Együtt-DK-PM

Jelmagyarázat: 21,71% alatt 22,71%-22,82% 22,82%-24,34% 24,34%-26,34% 26,34% felett

9

Főváros és a megyei jogú városok Fővárosi adatokat nem néztük meg részletesebben, mivel kerület szerkezete alapján lehet látni különbségeket, de ezek mégsem olyan jelentősek, mint, amit Budapesten kívül tapasztalunk. Ugyanakkor a három Magyarország megértése szempontjából időnként visszatérünk a fővárosi választók véleményére. A 4. táblázatban a megyei jogú városok megyénkénti adatait foglaltuk össze a parlamentbe jutott pártok szempontjából. A településszerkezeti sajátosságainak miatt van olyan megye, ahol két megyei jogú város is van, ott természetesen mindkettőt szerepeltetjük. Pest megye esetében figyelembe vettük Érdet, ugyanakkor a főváros vonzáskörzete miatt ebben a megyében más gazdasági, társadalmi szerepe van a megyei jogú városnak, mint például Veszprém megyében. A megyeközpontok normál gazdasági fejlődés esetén a terület modernizációs központjai. Természetesen országosan összehasonlítva jelentős különbségek vannak az egyes megyei jogú városok között, de mikrokörnyezet alapon nézve mégis ezek számítanak fejlett településnek. A választó pedig önmaga helyzetét általában a környezetéhez hasonlítja, és ha különbséget tesz földrajzilag, akkor azt a környező településeken élőkhöz képest teszi meg. Ahogy korábban is bemutattuk a megyei jogú városokban 29,1%-ot szereztek a kormányváltó erők, amely 3%-kal magasabb, mint az országos átlag, de 7,3%-kal alacsonyabb, mint a fővárosban szerzett szavazatok aránya. Természetesen nem lehet biztosan kijelenteni, hogy miért ekkora a különbség, és hova mentek a szavazók. Azt mutatják az adatok, hogy a megyei jogú városokban 8%-kal jobban szerepelt a Jobbik, mint a fővárosban. 4. táblázat: megyei jogú városok megyénkénti adatai Megye Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-AbaújZemplén Csongrád Fejér Győr-MosonSopron Hajdú-Bihar Heves Jász-NagykunSzolnok KomáromEsztergom Nógrád Pest Tolna

Részvételi arány 63,1% 61% 63,3% 62,4%

Fidesz-KDNP

Jobbik

LMP

35,5% 46,5% 38,5% 32,5%

MSZP-EgyüttDK-PM-MLP 31,7% 23,9% 28,5% 30,2%

17,8% 17,8% 20,1% 28,4%

8,9% 7% 7% 4%

62,2% 66,4% 64,5%

36,7% 40,2% 47,2%

32,8% 29% 26,1%

16,6% 19,1% 15,6%

8,3% 6,2% 6,8%

61,1% 68,3% 64,7%

44,2% 37,3% 33,7%

23,9% 28,2% 31,2%

20,7% 24,1% 24,5%

6,3% 6,2% 5,4%

59,3%

35,3%

34,6%

18,6%

5,8%

61,7% 65,7% 66,3%

33,7% 42,1% 39,6%

33,8% 30,2% 28%

22,5% 16,7% 19%

3,6% 6% 8,6%

10

Megye SzabolcsSzatmár-Bereg Somogy Vas Veszprém Zala

Részvételi arány 64,6%

Fidesz-KDNP

Jobbik

LMP

36%

MSZP-EgyüttDK-PM-MLP 29,8%

23,6%

4,8%

63,7% 65,6% 67,4% 64,5%

38,8% 44% 41,9% 39%

29,2% 29,8% 30,6% 28,6%

21,9% 14,9% 15,5% 23,3%

5,7% 7,2% 7,4% 5,5%

Az 5. térképen azt mutatjuk meg, hogy megyénként lebontva a Fidesz-KDNP Fidesz KDNP és a baloldali összefogás között milyen volt az arány. A megyék színezése azonos azzal, amit már korábban bemutattunk. Azaz az ötpárti szövetség szavazatainak megoszlását mutatja. Egyedül dül Nógrád megyében tudott a baloldal győzni, míg öt további megyében 5%-on 5% belülre került (Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Zemplén, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Jász Szolnok, Komárom-Esztergom), Komárom amely az országos adatokat nézve jó teljesítménynek számít.

5. térkép: Fidesz-kormányváltók ormányváltók szavazatainak aránya megyénként

Jelmagyarázat: kék – Fidesz-KDNP piros – MSZP-Együtt-DK-PMMLP A 6. térképen azt mutattuk meg, hogy a kormányváltó erők által a megyei jogú városokban megszerzett szavazatok alapján megye/országos összehasonlításban hogyan teljesítettek. Országos átlaghoz képest Győr-Moson-Sopron, Sopron, Zala, Fejér, Tolna, Heves, Békés és Hajdú Hajdú-Bihar megyében rosszabb teljesítményt nyújtottak. Ezek a települések teljesen eltérő helyzetűek, szerepűek. Győr és Sopron a nyugati határszélen helyezkedik el, modernizációs centrumnak számít. Nem számítanak hagyományosan jobboldalinak, mivel mindkét településen volt már baloldali polgármester. Az 11

esetükben nyilvánvalóan az ország más részeihez képesti jólét, a gazdaság perspektívája egyaránt azt eredményezte, hogy jobban támogatják a kormányt. Ezzel szemben azok a települések, akik a térség relatív veszteseinek eszteseinek érzik magukat (Zalaegerszeg, Békéscsaba, Debrecen, Eger) teret nyert a szélsőség, és a Jobbik 20% feletti eredményt ért el. Ezt pedig az MSZP vezette koalíciótól vette el, amely azt mutatja, hogy ezeken a településeken élők válaszokat akarnak a társadalmi problémákra. Ezeket pedig nem kapták meg a baloldali erőktől.

6. térkép: MSZP-Együtt-DK DK-PM-MLP megyei adatai az országoshoz viszonyítva

Jelmagyarázat: kék – megye piros – országos

Amennyiben összeadjuk a fővárosban és a megyei jogú városokban városokban kapott szavazatokat, akkor azt látjuk, hogy 6,3% a különbség a Fidesz-KDNP-re Fidesz re és a baloldali összefogásra leadott szavazatok között. Ez az ország 40%-nak nak a véleménye. Ha ehhez elméleti alapon hozzávesszük az LMP szavazóit, akkor látszik, hogy ebben a közegben k van akkor támogatottsága a baloldali pártoknak, hogy leválthatták volna már most is a Fideszt. Parlamenti mandátumbecslése alapján1 ha ez országos adat lenne, akkor is abszolút többsége lenne a parlamentben a Fidesz-KDNP-nek, nek, de semmiképpen sem lenne lenne meg a kétharmad.

1

Political Capital által készített mandátumkalkulátorral számoltunk (www.valasztasirendszer.hu/mandatum)

12

7. táblázat: főváros+megyei jogú városok választási adatai, ez alapján mandátumbecslés

Fidesz-KDNP eredmény mandátum

38,9% 110

MSZP-Együtt-DKPM-MLP 32,6% 62

Jobbik

LMP

16,2% 19

7,6% 8

A megyei jogú városokat nézve az látszik, hogy a baloldal válságának okait nem itt kell igazán keresni. Nyilvánvalóan megjelennek a tünetek, de a nehéz helyzetbe kerülő társadalmi csoportok problémáinak megoldásának hiánya még nem okoz komoly szavazatvesztést. Ahol a gazdaság erős, ott nyilvánvaló nehéz a kormánypártok ellen alternatívát nyújtani. Ugyanakkor, ahol a gazdasági sikertelenség miatt megrekedt a város a fejlődésben, ott a baloldal válaszai nem voltak megfelelőek, és képes volt a Jobbik teret nyerni.

13

Városok Amennyiben megnézzük a városi adatokat, akkor már látjuk, hogy a „második” Magyarországra értünk. A Fidesz-KDNP egyedül majdnem annyi szavazatot szerzett, mint az MSZP-Együtt-DK-PM-MLP és a Jobbik együtt. Azaz van egy centrális erőtér, ami a szavazatok 43,5%-át begyűjtötte. Bal és jobb oldalán egy-egy középpárt kb. 24-22%-on. De nemcsak ez a jelentős változás, hanem az is, hogy a baloldali pártok második erő jellege megkérdőjeleződik, sőt településméret alapján már el is vesztik ezt a pozíciót. A LMP két megyében volt képes parlamenti küszöböt átlépni, egyébként az 5%-os küszöb alatti eredmény értek el. 8. táblázat: megyénkénti adatok Megye Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-AbaújZemplén Csongrád Fejér Győr-MosonSopron Hajdú-Bihar Heves Jász-NagykunSzolnok KomáromEsztergom Nógrád Pest Tolna SzabolcsSzatmár-Bereg Somogy Vas Veszprém Zala

Részvételi arány 58,5% 58% 57,6% 57,7%

Fidesz-KDNP

Jobbik

LMP

39,7% 48,6% 43% 36,2%

MSZP-EgyüttDK-PM-MLP 28,3% 20,4% 23% 28,2%

21,2% 21,8% 23,3% 27,3%

4,9% 4,3% 4% 3%

58,7% 61,3% 61,7%

44,1% 46,5% 51,1%

21,1% 21,8% 21,9%

24,5% 22,8% 18,3%

4,8% 4,4% 4,9%

55,2% 64,9% 57,5%

46,4% 36,2% 41,8%

17% 26,3% 20,8%

28% 30,5% 29,1%

3,3% 3,4% 3,4%

62,2%

42%

28,3%

19,3%

5,8%

64,2% 63,8% 61,1% 59,4%

38,1% 43,1% 44,4% 44,1%

27% 26,7% 24,4% 21,7%

25,3% 18,5% 22,1% 27,5%

3,8% 6,5% 4,5% 2,3%

61,2% 63% 62,2% 63,6%

42,6% 51,8% 43,4% 47,9%

26,7% 21,3% 27,2% 22,9%

22% 18,2% 20,6% 21%

4,4% 4,8% 4,7% 4,5%

A 9. térképen feltüntettük a Fidesz-KDNP és a baloldali összefogás közötti különbséget. Jól látszik, hogy már nem az a kérdés, hol erősebb a Fidesz, hanem hol tud 10%-on belüli különbség kialakulni. Ez pedig csak Heves megyében és Borsod-Abaúj-Zemplénben. Ennek kettős oka van. Egyrészt az egyértelműen rossz társadalmi-gazdasági helyzet miatt a választók elfordultak a Fidesztől, és a nagyrészt a Jobbik, míg kisebb arányban a baloldalban találták meg a számukra elfogadható alternatívát. 14

9. térkép: Fidesz-MSZP-Együtt Együtt-DK-PM-MLP szavazatainak aránya megyénként

Jelmagyarázat: kék – Fidesz-KDNP Fidesz piros – MSZP-Együtt-DK-PMMLP

Ebben a településtípusban érdemes először megnézni alaposan a Jobbik és a kormányváltók közötti szavazatarányt. A 10. térképen látszik, hogy Nyugat-Magyarországon Nyugat Magyarországon egyedül Fejér megyében szerepelt jobban a Jobbik, mint az ötpárti szövetség. A Dunától keletre azonban Nógrád és Pest megyében tudta csak a baloldal megelőzni a radikálisokat, az összes többi megyében már a városok szintjén is a Jobbik a második erő.

15

10. térkép: MSZP-Együtt-DK DK-PM-MLP és a Jobbik szavazatainak nak aránya megyénként

Jelmagyarázat: kék – MSZP-Együtt-DK-PMMSZP MLP piros – Jobbik

A városok esetében is megnéztük, hogy önmagához képest hol teljesített jobban, vagy rosszabbul a baloldal. Nyolc megye volt, ahol a városi szavazatok országos átlagához képest (24,2%) több szavazatot kapott arányaiban a baloldali szövetség. Ezek közül négy Nyugat-Magyarországon Nyugat Magyarországon van (Baranya, Komárom-Esztergom, Esztergom, Somogy és Veszprém), három Kelet-Magyarországon Kelet Magyarországon (Borsod-Abaúj(Borsod Zemplén, Heves, Nógrád) és Pest megye pedig Közép-Magyarországon. Közép Ezek közül Borsod és Heves olyan, ahol már nem is a baloldal a második erő. Azaz hiába volt képes országosan növelni támogatottságát a kormánypártok kárára, a Jobbik még nála is dinamikusabban szerzett szavazatokat. Ez pedig azt jelenti, hogy hogy már a városi közegben is lehet szociális demagógiával tömegeket szerezni.

16

11. térkép: MSZP-Együtt-DK DK-PM-MLP megyei – országos adatok aránya

Jelmagyarázat: kék – megye piros – országos

17

20 ezer fő alatti városok

Annak érdekében, hogy mélyebben megnézzük a városi szavazók gondolkodását, két részre bontottuk a településeket. Az első csoport a 20 ezer lakos alatti települések. Ebben a szegmensben él a szavazók 21%-a, azaz többen, mint a fővárosban. A szavazatok 44,6%-át szerezte meg a FideszKDNP, ezzel az országos átlaghoz képes 1%-kal több szavazatot szereztek. A második helyezett a Jobbik, amelyik a maga 23,4%-val 0,5%-kal több szavazatot kapott, mint az MSZP-Együtt-DK-PM-MLP. Az itt élők között az LMP nem lenne parlamenti párt, mivel 0,9%-kal kevesebbet kaptak, mint a parlamenti küszöb. A 12. táblázatban azt foglaltuk össze, hogy megyénként hogyan oszlottak meg a szavazatok. Látható, hogy a részvételi arányban is erős a kilengés. A legkevesebben Jász-Nagykun-Szolnok megyében szavaztak (55%), míg a legtöbben Nógrád megyében. A részvétel és a Jobbik baloldali összefogás közötti különbség között egyértelműen található összefüggés. Azokban a megyékben, ahol magasabb volt az 59,5%-os átlagnál a részvétel ott átlagosan 2,7%-kal kapott több szavazatot a baloldal, mint a szélsőjobb. Ahol az átlagnál alacsonyabb volt a részvétel, ott 5,5%-kal kapott több szavazatot a Jobbik a baloldali összefogásnál.

12. táblázat: megyénkénti adatok Megye Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-AbaújZemplén Csongrád Fejér Győr-MosonSopron Hajdú-Bihar Heves Jász-NagykunSzolnok KomáromEsztergom Nógrád Pest Tolna SzabolcsSzatmár-Bereg Somogy Vas Veszprém Zala

Részvételi arány 59,3% 56,6% 55,6% 59%

Fidesz-KDNP

Jobbik

LMP

42,4% 51,6% 44,1% 38,7%

MSZP-EgyüttDK-PM-MLP 25,6% 17,4% 21,2% 24,8%

21% 23% 25,2% 28%

4,9% 3,6% 3,5% 3,1%

57,7% 61,3% 62,9%

46,4% 46,5% 56,4%

19,7% 21,8% 18,1%

24,4% 22,8% 18,2%

4,2% 4,4% 4,1%

53,9% 58,3% 55,1%

47,3% 38,9% 41,3%

16,6% 22,1% 21,5%

28,5% 33,1% 29,2%

2,7% 2,1% 3%

60%

40,4%

29,2%

20,8%

5,2%

64,2% 62,6% 61,1% 59,4%

38,1% 44,2% 44,4% 44,1%

27% 25,7% 24,4% 21,7%

25,3% 19,1% 22,1% 27,5%

3,8% 5,9% 4,5% 2,3%

59,9% 63% 63% 62,2%

41,8% 51,8% 45,5% 48,2%

26,7% 21,3% 24,7% 21,4%

23,1% 18,2% 20,8% 23,1%

4% 4,8% 4,9% 3,6%

18

A Fidesz-KDNP-vel összehasonlítva az MSZP vezette választási szövetséget látszik, hogy 10% alatti különbség sehol sincsen. 11-15% 15% közötti különbség Borsod-Abaúj-Zemplén, Borsod Zemplén, Komárom és Nógrád megyében van. Ezek közül Komárom-Esztergom Komárom Esztergom megyében egyértelműen a Fidesz-KDNP Fidesz kárára emelkedett a baloldal, amiből a Jobbik nem tudott profitálni. 13. térkép: térkép: Fidesz-MSZP MSZP-Együtt-DK-PM-MLP MLP szavazatainak aránya megyénként

Jelmagyarázat: kék – Fidesz-KDNP Fidesz piros – MSZP-Együtt-DK-PMMLP

Ahogy korábban is jeleztük a részvételi arány és a Jobbik-baloldali baloldali összefogás közötti különbség között erős összefüggés van. Hét olyan megye van, ahol több szavazatot kapott a baloldal, mint a szélsőjobb. Ezek közül öt van Nyugat-Magyarországon, Nyugat egy Kelet-Magyarországon Magyarországon (Nógrád), és egy Közép-Magyarországon országon (Pest megye). Azaz a Jobbik dominanciája még nem teljesen érvényesül nyugaton, de már van három megye, amely (Zala, Győr-Moson-Sopron, Győr Sopron, Fejér) esetében átvették a 20 ezer fő alatti városokban a második erő szerepét. Ezek közül Győr-Moson-Sopron Sopron megye megye szerepe érdekes. Korábban is jeleztük, hogy Győr és Sopron esetében, mint modernizációs centrumok, erősebbek az országos átlagnál a kormánypártok. Ugyanakkor a kisvárosok ebben a megyében mintha kudarcélménnyel lennének tele, és a mikrokörnyezetből levezetve zetve többen fordultak a szélsőségek fele.

19

14. ábra: térképen MSZP-Együtt Együtt-DK-PM-MLP és a Jobbik szavazatainak aránya megyénként

Jelmagyarázat: kék – MSZP-Együtt-DK-PMMLP piros – Jobbik

A baloldali közös lista szavazóit megyénként összehasonlítottuk összehasonlítottuk az országos átlagos adattal. Hét megye volt, ahol jobban szerepeltek, mint az átlag. Ezek Veszprém, Somogy, Tolna, Baranya, Pest, Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén. Zemplén.

20

15. térkép: MSZP-Együtt-DK DK-PM-MLP megyei és országos adatok aránya

Jelmagyarázat: kék – megye piros – országos

21

20 ezer fő feletti nem megyei jogú városok

A nagyvárosokban valamivel árnyaltabb a kép. Egyrészt a Fidesz-KDNP szavazótábora inkább egy megyei jogú városéra hasonlít nagyságát tekintve. Természetesen a 41,2%-os szavazati aránnyal itt sem kérdőjeleződik meg első helye. A második erő ugyanakkor egyértelműen a baloldali közös lista (26,7%), míg a Jobbik 21,3%-kal áll a harmadik helyen. Azt is látni kell, hogy súlyát tekintve fele akkora ez a településtípus, mint a kisvárosok. A szavazáson részt vettek 10,7% volt 20 ezer fő feletti városokból, amely kb. 500 ezer szavazót jelent. A 19 megyéből 14-ben van csak ilyen település (ahol nincsen 20 ezer feletti város: Fejér, Nógrád, Tolna, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Vas megye). 16. táblázat: megyénkénti adatok Megye Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-AbaújZemplén Csongrád Fejér Győr-MosonSopron Hajdú-Bihar Heves Jász-NagykunSzolnok KomáromEsztergom Nógrád Pest Tolna SzabolcsSzatmár-Bereg Somogy Vas Veszprém Zala

Részvételi arány 56,1% 60,1% 62,3% 54,8%

Fidesz-KDNP

Jobbik

LMP

31,4% 44,7% 40,8% 30,3%

MSZP-EgyüttDK-PM-MLP 36,8% 24,5% 26,8% 33,2%

22% 20,2% 19,3% 28,6%

5,2% 5,3% 5% 2,9%

59,5% 60%

42,1% 43,3%

22,4% 27,5%

24,5% 18,3%

5,2% 6,1%

58,8% 68,7% 61,9%

44,2% 34,9% 42,5%

17,9% 28,4% 19,7%

26,9% 29,2% 29%

4,6% 4,1% 4%

65,6%

44,2%

27,1%

17,4%

6,6%

65,2% -

41,7% -

28,1% -

17,8% -

7,1% -

64,9% 61,4% 65,7%

44,8% 41,4% 47,6%

26,4% 29,7% 24,9%

19,2% 20,3% 18,2%

5,4% 4,5% 5,8%

A nagyvárosok között két megyében is képes volt a baloldali összefogás megelőzni a Fidesz-KDNP-t. Érdekesség, hogy ebben a két megyében (Baranya és Borsod-Abaúj-Zemplén) volt a legalacsonyabb a részételi arány. Azaz a többi településhez viszonyítva a kormánypárti szavazók mintha otthon maradtak volna, és ennek hatására tudott teret nyerni a baloldal. Borsod-Abaúj-Zemplén annyiban speciális, hogy a baloldali győzelem annak is köszönhető, hogy a Jobbik is erősebben szerepelt, mint más hasonló nagyságú településeken. 22

Ugyanakkor a nagyvárosi versenynek van egy másik érdekes eleme. A korábban említett két megyén kívül sehol sem volt szoros a kormánypárt és a baloldal közötti versengés. A legkisebb különbség Heves megyében volt, ahol egyértelműen a Jobbik 30% körüli eredménye miatt vesztett a FideszFidesz KDNP szavazatokat, és ezzel „csak” 6% körüli különbség lett a baloldalhoz képest. Az összes többi megyében 10%-nál nál nagyobb különbségek alakultak ki. Azaz a kormánypártokhoz képest a baloldal összeomlása már a nagyvárosokban nagyvárosokban is megfigyelhető, ez alól még van néhány megye, amely kivételt jelent, főként a Jobbik erősödése miatt.

17. térkép: Fidesz és az MSZP-Együtt-DK-PM-MLP MSZP szavazatainak aránya megyénként

Jelmagyarázat Jelmagyarázat: kék – Fidesz-KDNP Fidesz piros – MSZP-Együtt-DK-PMMSZP MLP

A baloldali összefogás erői és a Jobbik versengése a nagyvárosokban egyértelmű képet mutat. A 14 megyéből Csongrádban, Jász--Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar Bihar és Heves megyében tudott a szélsőjobboldali párt győzni, míg a többi 10 megyében átlag 8,4%-kal 8,4% kal több szavazatot szav kaptak a baloldali pártok. Ebben a szegmensben érdekes, hogy a Jobbik nem tudott Kelet-Magyarországról Kelet kitörni, és második erővé válni.

23

18. térkép: MSZP-Együtt-DK DK-PM-MLP és a Jobbik szavazatainak aránya megyénként

Jelmagyarázat: kék - MSZP-Együtt-DK-PMMSZP MLP piros - Jobbik

Amennyiben a baloldali szövetségre 20 ezer fő feletti városokban leadott szavazatokat nézzük meg megyei/országos összevetésben, akkor az látszik, hogy két megyében tudtak saját magukhoz képest jól szerepelni (Baranya és Borsod-Abaúj-Zemplén). Borso Zemplén). Szintén két megye volt, ahol jelentősen elmaradt az országos átlaghoz képest a MSZP-Együtt-DK-PM-MLP MSZP MLP listája. Csongrád megyében, ahol Szegeden kifejezetten jól szerepeltek, 4%-kal, 4% Jász-Nagykun-Szolnok megyében 7%-kal kal kaptak kevesebb szavazatot.

24

19. térkép: MSZP-Együtt-DK DK-PM-MLP megyei és országos adatok aránya

Jelmagyarázat: Jelmagyarázat kék –megyei megyei adat piros – országos adat

Ahogy korábban is bemutattuk a nagyvárosi közegben már látszanak a baloldal válságának a jelei, de még nem átütő a Fidesz-KDNP KDNP sem. Ezért elkészítettük a fővárosi, megyei jogú városi és nagyvárosi szavazatok összesítése alapján a fiktív mandátumbecslést. Ebben a három településtípusban él a szavazáson részt vettek több mint 50%-a. 50% a. Az eredmények azt mutatják, hogy a Fidesz-KDNP Fi ugyan biztosan győzne, de előny 8% csupán. Olyannyira kis különbségnek számít ez, hogy a baloldali összefogás és az LMP szavazatai együtt majdnem ugyanennyit jelentettek. Mandátumra átváltva ez stabil, de nem kétharmados többséget jelentene. A baloldali összefogás és az LMP együtt pedig blokkoló egyharmaddal rendelkezne, azaz sarkalatos törvények megváltoztatására a Fidesz-KDNP KDNP még a Jobbik támogatásával sem lenne képes. 20. táblázat: főváros + megyei egyei jogú városok + 20 ezer feletti városok adatai, ez e alapján mandátumbecslés Fidesz-KDNP KDNP eredmény mandátum

39,3% 112

MSZP-Együtt-DKPM-MLP 31,3% 59

25

Jobbik

LMP

17,3% 20

7,2% 8

Községek A baloldal igazi kudarcát az mutatja, hogy mennyire eszköztelen volt a községekben. Az elmúlt években lemondott a legkisebb településekről az MSZP. Jól illusztrálja ezt a helyzetet, hogy a TV előtt ülők a 2002-es választási eredmények első közlésekor még azt látták, hogy a FIDESZ nyeri ismét a választásokat. Ekkor ugyanis inkább a kisebb, falusi szavazókörök adatai jöttek meg. Pár óra múlva, amikor a nagyvárosi adatok is belekerültek az adatok közé, akkor már az MSZP vezetett és az SZDSZ is átlépte az 5%-os parlamenti küszöböt. Ez egy hatalmas politikai tévedés volt, hogy 12 év alatt sem kormányon, sem ellenzékben nem volt képes a baloldal erre reflektálni, és szervezetileg és személyileg is megjelenni a magyar falvakban. Az adatok azt mutatják, hogy a szavazáson részt vettek több mint negyede (28,3%) itt él. Azzal együtt is, hogy a legkisebb településeken volt a legalacsonyabb a részvételi arány (58,1%). 21. tábla: megyénkénti adatok Megye Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-AbaújZemplén Csongrád Fejér Győr-MosonSopron Hajdú-Bihar Heves Jász-NagykunSzolnok KomáromEsztergom Nógrád Pest Tolna SzabolcsSzatmár-Bereg Somogy Vas Veszprém Zala

Részvételi arány 56,2% 53,6% 57,2% 57,3%

Fidesz-KDNP

Jobbik

LMP

44,7% 53,7% 48,6% 42,7%

MSZP-EgyüttDK-PM-MLP 20,4% 16,8% 18,7% 19,3%

19,5% 21,7% 24,2% 30,2%

3,6% 3% 2,4% 2%

54,6% 57,9% 61,7%

48,4% 49,9% 55,3%

18,6% 17,6% 16,8%

23% 23,1% 19,5%

4,6% 4% 4,3%

54,6% 61,2% 55%

46,6% 40,8% 48,5%

18% 20,3% 16,3%

28,3% 32,2% 28,3%

2,6% 2,3% 1,9%

59,5%

46%

22,8%

21%

4,7%

59,5% 61,1% 54,5% 57,4%

47,3% 47,1% 51,1% 53,1%

19,4% 22,8% 17,7% 15,1%

24% 19,5% 22,6% 25,6%

2,5% 5,3% 2,9% 1,2%

55,6% 62,1% 58,9% 58,5%

48,4% 57,1% 50,7% 48%

20,7% 15,7% 18,1% 16,8%

22,9% 19,4% 22,6% 27,6%

2,9% 3,7% 3,8% 3,1%

26

A Fidesz-KDNP KDNP fölénye egyértelmű volt minden megyében, sőt hatban még 50% fölött eredményt is értek el. A 22. térkép mutatja, hogy mekkora különbségek voltak a kormánypárt és az országosan második helyen végzett baloldali összefogás erői között. Megyénként átlagosan 30% volt a differencia a szavazatok arányát tekintve. 35% feletti különbség volt Baranya, Szabolcs-Szatmár Szabolcs Szatmár-Bereg, GyőrMoson-Sopron Sopron és Vas megyében. Azaz ezeken a területeken már középpártnak sem tekinthető a baloldal. 25% alatti különbség volt Pest, Bács-Kiskun, Bács Borsod-Abaúj-Zemplén, Zemplén, Komárom és Heves megyében.

22. ábra: térképen Fidesz-KDNP KDNP és az MSZP-Együtt-DK-PM-MLP MSZP szavazatainak aránya megyénként

Jelmagyarázat: Jelmagyarázat kék – Fidesz-KDNP Fidesz piros – MSZP-Együtt-DK-PMMSZP MLP A Jobbikkal összevetve az MSZP-Együtt-DK-PM-MLP MSZP MLP közös lista szavazatait az látszik, hogy három megye (Pest, Komárom-Esztergom Esztergom és Bács-Kiskun) Kiskun) volt, ahol a baloldal több szavazatot kapott a falvakban. Az átlagos különbség 5,4% volt, ha a megyék átlagát nézzük (5,2% az összes községet nézve). Hat megye volt, ahol 10% feletti volt a különbség a szélsőjobboldali párt számára (Zala, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Szolnok, Borsod-Abaúj-Zemplén, Borsod Szabolcs-Szatmár-Bereg Bereg és Hajdú-Bihar). Hajdú Azaz itt ténylegesen az sem kérdés, hogy ki a második erő, amely jelentős változás ahhoz képest, amit például Miskolcon tapasztalhatunk az adatok alapján.

27

23. térkép: MSZP-Együtt-DK DK-PM-MLP és a Jobbik szavazatainak aránya megyénként

Jelmagyarázat: kék – MSZP-Együtt-DK-PMMSZP MLP piros – Jobbik A 24. térképen azt mutattuk be, hogy a községekben szerzett országos átlaghoz képest (18,8%) hogyan szerepeltek az egyes megyékben. megyékben. Érdekesség, hogy ami más településtípusokon széles kilengés volt az eredményben, addig a községekben lényegében egy 6%-os 6% os sávon belül szóródtak az adatok. 3%-kal kal jobban szerepelt a baloldal Pest és Komárom-Esztergom Komárom Esztergom megyében, mint az országos átlaguk.. Ugyanakkor Vas és Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs megyében 3%-nál nál kevesebb szavazatot kaptak, ugyanezen összehasonlításban. De ez nem olyan jelentős eltérés, amely miatt nem mondhatnánk, hogy a legkisebb településeken országosan leszerepelt a baloldal.

28

24. térkép: MSZP-Együtt-DK DK-PM-MLP megyei és országos adatok aránya

Jelmagyarázat: kék – megyei piros – országos

Részletesebben vizsgáltuk az adatokat, hogy lehet e összefüggést találni a települések helyzete és a baloldal szereplése között. Szavazóköri mélységben dolgoztuk fel az adatokat annak érdekében, hogy minél részletesebb statisztikai összevetéseket tudjunk készíteni. Minden szavazókörhöz hozzárendeltünk egy relatív fejlettségi mutatót. Ez az adott település regisztrált munkanélkülieinek (köztük a közfoglalkoztatottak, rendszeres szociális segélyen lévők, álláskeresési támogatást kapók, és az ellátás nélküliek) a munkaképesekhez viszonyított aránya, a gazdasági gazdasági szervezetek lakossági aránya és a gépkocsik egy főre jutó aránya alapján alakult ki. Ez a relatív fejlettségi mutató viszonylag pontosan meghatározta a település helyzetét. Annak érdekében, hogy a megyén belül össze tudjuk hasonlítani a települések pártpreferencia referencia különbségét három egyenlő részre osztottuk fejlettségük alapján a falvakat. Az így kapott halmazokat összehasonlítottuk a baloldali szavazatok megyén belüli megoszlásával. Azaz hasonlóan három csoportba soroltuk a baloldalra szavazók arányát. Az 1. csoportba azok kerültek, ahol a leggyengébben, míg a 3. csoportba azok a szavazókörök kerültek, ahol a megyén belül a legerősebben szerepelt a baloldali összefogás listája. A 25. táblázat azt mutatja, hogy miképpen oszlanak meg a szavazókörök az egyes szegmensek alapján. A legfejletlenebb településeken lévő szavazókörök 44,9%-ban 44,9% ban a kapta önmagához képest a legkevesebb szavazatot a baloldal. Míg a legfejlettebb települések 32,5%-ban 32,5% a legtöbbet. Amennyiben megnézzük az adatokat, akkor látszik, hogy abban van erős összefüggés, hogy a fejletlenebb településeken szerepelt a legrosszabbul az MSZP-Együtt-DK-PM-MLP MSZP MLP lista. Azaz éppen azoknak nem tudta átadni az üzenetét, akik társadalmi helyzetük alapján a legnagyobb bajban vannak és hagyományosan a baloldal bázisát báz jelenthetnék. 29

25. táblázat: fejlettség és szavazati arány a baloldalon Fejlettség/szavazati arány Legfejletlenebb településen lévő szavazókörök Átlagos fejlettségű településen lévő szavazókörök Legfejlettebb településen lévő szavazókörök

Legkevesebb szavazatot kapott szavazókörök

Átlagos szavazatot kapó szavazó körök

Legtöbb szavazatot kapó szavazókörök

44,9%

37,6%

34,5%

32%

35,4%

33%

23,1%

26,9%

32,5%

A 26. diagramon azt ábrázoltuk, hogy a relatív fejlettségi mutató alapján legszegényebb településeken hogyan szerepelt a baloldal megyéket tekintve. A vízszintes tengelyen azt ábrázoltuk, hogy adott megyében a baloldali összefogásra leadott szavazatok mennyire térnek el az országos átlagtól. A függőleges tengelyen pedig az ábrázoltuk, hogy adott megyében a legrosszabb helyzetű településeken hány százalékban szerepelt a leggyengébben a baloldal saját magához képest (lásd 25. táblázat értelmezését). Például Bács-Kiskun megyében az országos átlagnál majdnem 2%-kal jobban szerepelt a baloldali közös lista, és a legszegényebb települések 14%-ban kapta a legkevesebb szavazatot. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében majdnem 4%-kal kevesebb szavazatot kaptak, mint az országos átlag, és 41%-ában a legszegényebb szavazóköröknek szerepelt a leggyengébben a baloldal. A diagram alapján kimutatható, hogy az országos átlaghoz képesti gyenge szereplés a fejletlenebb településeknek köszönhető. Azaz egyértelműen van kapcsolat a fejlettség és a baloldali szavazótábor nagysága között. Ahogy korábban már a modernizációs centrumok kapcsán jeleztük, hogy a baloldal ott tudott erős lenni, ahol van társadalmi-gazdasági perspektíva, a falvak megerősítik ezt, hogy ott viszont nem tudott teret nyerni, ahol nagy a fejletlenség. Ez pedig egy jelentős oka a baloldal válságának.

30

26. diagram: megyék, ahol a legszegényebb településeken szerepelt a leggyengébben a kormányváltók 70 BÁCS-KISKUN BARANYA

60

BÉKÉS BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN CSONGRÁD

50

FEJÉR GYŐR-MOSON-SOPRON

40

HAJDÚ-BIHAR HEVES JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK

30

KOMÁROM-ESZTERGOM NÓGRÁD PEST

20

TOLNA SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG

10

SOMOGY VAS VESZPRÉM

0 -6

-4

-2

0

2

4

6

ZALA

Megnéztük azt is, hogy a településen élő idősek aránya és a szavazatok megoszlása között van e összefüggés. A baloldal fele ugyanis az szokott az érv lenni, hogy ott erős, ahol az idősebb a közösség. A 27. táblázat a korábbihoz hasonlóan mutatja be az adatokat. Amennyiben kiegyensúlyozott a szavazatok megoszlása, akkor 33,3%-nak kellene lennie. Ahogy az adatok mutatják ettől minimális eltérések figyelhetőek meg. Azaz a falvak időskori aránya és a baloldali szavazatok nagysága között nincsen összefüggés. 27. táblázat: idősek aránya és szavazati arány a baloldalon Idősek aránya/szavazati arány Legkisebb az idősek aránya Átlagos az idősek aránya Legnagyobb az idősek aránya

Legkevesebb szavazatot kapott szavazókörök

Átlagos szavazatot kapó szavazó körök

Legtöbb szavazatot kapó szavazókörök

34,7%

33,8%

29,5%

30,8%

33,8%

34,7%

34,5%

32,4%

35,8%

31

Megyei jogú városok vonzáskörzete (községek 20 km-en belül)

Korábban többször is visszatértünk arra az összefüggésre, ami a modernizáció és fejlettség, valamint a baloldal lehetőségei között mutattunk ki. A megyei jogú városokban a baloldali összefogás listája önmagához képest nem szerepelt rosszul. A 29,1%-os eredménye majdnem 3%-kal jobb, mint az országos átlag. Ezért is voltunk arra kíváncsiak, ezen gazdasági centrumok vonzáskörzetében lévő települések hogyan szavaztak. Egy település vonzáskörzetét nehéz meghatározni, és a szakirodalom több fajta vonzáskörzetet is megkülönböztet. Annak érdekében, hogy egységes, és településenként meghatározható legyen, azt a főszabályt vettük, hogy a megyei jogú város 20 kilométeres távolságán belüli településeket vizsgáljuk meg. Egyedül Pest megyét nem vettük bele a számításba, mivel Budapest vonzáskörzete teljesen másképpen működik, mint egy megyei jogú városé. Annál is inkább, mert Pest megye egyetlen megyei jogú városa, Érd, is tulajdonképpen Budapest vonzáskörzetének szerves része. A részvételi arány ezeken a településeken némileg magasabb volt (59,6%), mint a községekben (58,1%). Ugyanakkor a szavazatok megoszlásában csak árnyalatnyi különbséget lehet felfedezni. A Fidesz-KDNP míg a községekben 48,6%-ot szerzett, addig a vonzáskörzetekben fekvő településeken 2,2%-kal kevesebbet. A baloldali összefogás pártjai a 18,8%-os országos adatot, 0,8%-kal tudták javítani, míg a Jobbik lényegében ugyanannyi szavazatot szerzett arányaiban (24%). Azaz, ahogy kilépünk a megyei jogú városból azonnal más politikai klímával találkozunk, és ebben a tekintetben lényegtelen a megyei centrumtól való távolság. 28. tábla: megyénkénti adatok Megye Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-AbaújZemplén Csongrád Fejér Győr-MosonSopron Hajdú-Bihar Heves Jász-NagykunSzolnok KomáromEsztergom Nógrád

Részvételi arány 60,6% 54,7% 59,3% 59%

Fidesz-KDNP

Jobbik

LMP

39,3% 56,5% 47,5% 38,7%

MSZP-EgyüttDK-PM-MLP 22,9% 12,6% 18,7% 18,8%

21,2% 22,1% 24,2% 34,7%

6,6% 3,5% 2,8% 2,8%

56,6% 59,1% 63,6%

43,2% 45,3% 53%

23,5% 19,8% 17,7%

21,1% 25,2% 19,1%

6,6% 4,6% 5,8%

55,2% 65,6% 52,7%

47,5% 44,1% 38,1%

17,5% 20,2% 19,5%

26,4% 27,% 34,3%

3,7% 2,9% 2,8%

62,2%

43,4%

24,6%

19,8%

5,8%

57,5%

44,3%

22,1%

24,8%

2%

32

Megye Pest Tolna SzabolcsSzatmár-Bereg Somogy Vas Veszprém Zala

Részvételi arány 56,5%

Fidesz-KDNP

Jobbik

LMP

49,2%

MSZP-EgyüttDK-PM-MLP 19,5%

21,5%

5,1%

56,2%

47%

18,5%

27%

2,5%

58,1% 62,5% 61,2% 59,1%

45,8% 55% 47,4% 47,2%

20,7% 17,7% 20,6% 16,9%

24,7% 17,9% 20,1% 27,8%

3,9% 5,2% 5,7% 3,8%

KDNP listához hasonlítva a baloldali összefogásra leadott szavazatokat az látszik, hogy A Fidesz-KDNP érdemben sehol sem sikerült megszorítani a kormánypártokat. 30%-nál 30% nál nagyobb különbség volt BácsBács Kiskun, Vas, Győr és Zala megyében. 20%-nál 20% nál kisebb különbség csak Borsod-Abaúj-Zemplén, Borsod Csongrád, Komárom-Esztergom, tergom, Jász-Nagykun-Szolnok Jász Szolnok és Baranya megyében volt. Ezek között eltérő okok voltak. Komárom-Esztergom Esztergom megye megyei szinten utolsó baloldali bástya. Itt a Jobbik sem volt képes érdemben áttörni. Győr--Moson-Sopron Sopron megyében pedig a Fidesz képes egyedüli erőként er megjelenni, és Győr városának fejlettsége miatt egyértelmű volt a Magyarország jobban teljesít kampány hatásossága. Ez pedig kihatott a Győr és Sopron vonzáskörzetében élőkre egyaránt. 29. térkép: Fidesz és az MSZP-Együtt-DK-PM-MLP MSZP szavazatainak aránya megyénként egyénként

Jelmagyarázat: kék – Fidesz-KDNP Fidesz piros – MSZP-Együtt-DK-PMMSZP MLP

33

Jobbikkal összevetve a baloldali összefogásra leadott szavazatokat az látszik, hogy négy megyében volt képes megtartani a baloldal a második helyét. Ennél érdekesebb, ha azt nézzük meg, hogy a megyén belüli összes községhez képest hogyan alakult a különbség a vonzáskörzettel hasonlítva. Három csoportba oszthatóak a megyék: -

nincsen érdemi különbség: Békés, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Győr Hajú-Bihar, Bihar, Jász-NagykunJász Szolnok, Nógrád, Somogy, gy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Szabolcs Zala Jobbik erősebb a vonzáskörzetben: Bács-Kiskun Bács (10%-os os erősödés), Borsod-Abaúj-Zemplén, Borsod Komárom-Esztergom MSZP-Együtt-DK-PM-MLP MLP erősebb a vonzáskörzetben: Baranya, Csongrád, Heves, Tolna, Vas, Veszprém. Ezek közül háromban (Baranya, Csongrád, Veszprém) meg is verte a szélsőjobboldali pártot, míg a megyén belüli összes település esetén kevesebbet kapott.

Az adatok alapján tehát annyiban van inkább hatása a megyei jogú városnak, hogy valamelyest „visszafogja” némely települések települése esetében a Jobbik-ot, ot, de érdemben nem változtat a pártpreferenciákon. Az mindenképpen feltűnő, hogy Pécs, Veszprém, Szeged és Hódmezővásárhely hatása tud annyira erős lenni, hogy ezeken a területeken az agglomerációkon élők is inkább szavaztak a baloldalra, ra, semmint a Jobbikra. Ugyanakkor Kecskemét esetén nyilvánvalóan a tanyavilág volt olyan hatással, hogy zuhant a baloldal, de ez figyelhető meg kisebb mértékben Miskolc és Tatabánya vonzáskörzetében is. 30. térkép: MSZP-Együtt-DK DK-PM-MLP és a Jobbik szavazatainak nak aránya megyénként

Jelmagyarázat: kék – MSZP-Együtt-DK-PMMSZP MLP piros – Jobbik

34

Korábban említettek miatt nem véletlen, hogy Bács-Kiskun Bács Kiskun megyében szerepelt ebben az összehasonlításban a legrosszabbul saját országos átlagához képest a baloldal, míg a megyei adathoz képesti visszaesés ellenére Komárom-Esztergom Komárom megye még 5%-kal kal így is jobban teljesített. 31. térkép: MSZP-Együtt-DK DK-PM-MLP megyei és országos adatok aránya

Jelmagyarázat: kék – megyei piros – országos

Határon túli szavazatok A mostani ni választási rendszer új eleme, hogy a nem Magyarországon élő kettős állampolgárok is élhettek szavazati jogukkal. Ugyan nem volt azonos a választójoguk, mint az itt élőké, mivel csak országos listára szavazhattak, de így is befolyásolták a választási eredményt, eredményt, még ha nem is döntő mértékben. Azért foglalkozunk ezekkel a szavazatokkal, mivel a településtípusos elemzésünknek egy sajátos elemét képviselik. Ugyanakkor, ahogy az adatokból is látszik a Fidesz-KDNP Fidesz KDNP kézben tartja ez a közeget, és rövidtávon (4 éves es ciklusban) nem is várható ebben jelentős változás. Azaz olyan premisszaként kell ezt elfogadnia a baloldalnak, amin változtatni nem lesz képes, maximum minimálisan csökkenteni a különbséget. De ennek érdemi esélye egyelőre nem látszik. Fontos a táblázatban ban arra felhívni a figyelmet, hogy a részvételi arány a regisztráltakat jelenti, azaz, szavazatszámban nagyobb tartaléka is van a Fidesz-KDNP-nek Fidesz nek ebben a körben, ha képes még jobban mozgósítani azokat, akik a kettős állampolgárságukat az Orbán-kormány Orbán alatt tt kapták meg.

35

32. tábla: határon túli kettős állampolgárok szavazatainak megoszlása

Levélben szavazók

Részvételi arány

Fidesz-KDNP

MSZP-EgyüttDK-PM-MLP

Jobbik

LMP

66,4%

95,4%

1,2%

2,4%

0,5%

36

37

II.

fejezet: EP választások után kié a baloldal?

Ebben a részben az EP eredményeket nézzük meg a baloldal szemszögéből. Főleg abból a szempontból, hogy melyik településtípuson melyik baloldali párt tudott erős lenni. Ez elméletileg ki is jelölheti adott pártok jövőbeli helyét, és szerepét. Ugyanakkor az EP választások eredményéből a részvételi arány, valamint a kampány alacsony hőfoka, az áprilisi választások utáni győzteshez húzás effektusa miatt a baloldal többi párthoz való erejére vonatkozóan nem érdemes túlzottan messzemenő következtetést levonni, de a tendenciákat jól mutatja. Az is nyilvánvaló, hogy a korábban az ötpárti összefogásban érintett baloldali-liberális pártok közül az MSZP szavazói voltak a legapatikusabbak, és tét nélküliként, vagy éppen az MSZP jelenlegi irányvonalával szembeni büntetésként fogták fel a szavazást. Ahogy a 33. táblázat mutatja az EP választási részvételt tekintve az összes szavazaton belül a főváros jóval felülteljesített, mint áprilisban, míg a kisvárosok és a falvak választói kisebb arányában vették ki a részüket a szavazásból.

33. táblázat: Európai Parlamenti választás és országgyűlési választás szavazói arányai településtípusonként Településtípus

főváros megyei jogú városok város ebből: - 20 ezer fő felettiek - 20 ezer fő alattiak község

szavazók aránya az EP választáson 22,7% 21,2%

szavazók aránya az ogy. választáson 18,9% 21,2%

29,7% 10,1%

31,6% 10,7%

19,6%

20,9%

26,5%

28,3%

A 34. táblázatban összefoglaltuk a korábbi kategorizálás alapján a településtípusonkénti adatokat. A Fidesz-KDNP támogatottsága egy 43,8%-58,8%-ig terjedő skálán mozog, amely a korábbi szavazáshoz képest egy erősebb kilengést mutat. Áprilisban a két végpont között 10%-volt a különbség, most 15%. A Jobbik most egyenletesebben szerepelt a két szélsőérték között 7,8% a különbség, másfél hónappal korábban ez 12% volt. Ez egyértelműen annak köszönhető, hogy a falvakban 6%-ot vesztett a radikális párt. A baloldalra nézve az adatok meglepő képet mutatnak. Az elemzésünkben folyamatosan visszatérő elméletünk a három Magyarországról itt is megmutatkozik. Az „első” Magyarországon (főváros) a baloldali pártok között az MSZP a harmadik erő, és a DK, valamint az Együtt-PM támogatottság ugyanakkora.

38

A „második” Magyarországon (megyei jogú városok és 20 ezer feletti városok) az MSZP átveszi a baloldalon a vezetést 12,1%-os eredménnyel, a Demokratikus Koalíció 10,5%-kal a második, míg az Együtt-PM 7,4%-ot tudott elérni. A „harmadik” Magyarországon (kisvárosok és községek) már egyértelműen az MSZP a legerősebb baloldali párt. Ugyanakkor pirruszi győzelem ez, mivel már egyszámjegyű ebben a közegben az MSZP támogatottsága is, 9,8%. A Demokratikus Koalíció 7,5%-on áll, míg az Együtt-PM ebben a szegmensben, 4,2%-ot tudott szerezni. A baloldali pártok közötti különbség ilyen különbözősége megerősíti a három Magyarország elméletünket. Azaz a fővárosi közeg más pártot, üzenteket, embereket akar, mint a falvak Magyarországa. Olyannyira, hogy a kistelepüléseken élők kifejezetten nem érzik magukénak azokat a politikusokat, akik a fővárosban 13% támogatottságot is magukénak tudhatnak.

34. táblázat: Európai Parlamenti választás településtípusonként Településtípus főváros megyei jogú városok város ebből: - 20 ezer fő felettiek - 20 ezer fő alattiak község

FideszKDNP 43,8% 48,3%

Jobbik

MSZP

DK 13,1% 10,7%

EgyüttPM 13,1% 7,7%

9,9% 13,7%

11,5% 12,7%

53% 50,1%

16,3% 15,5%

54,4%

58,8%

LMP 7,9% 5,4%

10,7% 11%

9,3% 10,3%

5,6% 7%

4,1% 4,8%

16,6%

10,6%

8,8%

4,9%

3,7%

17,7%

9,2%

6,6%

3,7%

3,2%

A 35. táblázatban bemutatjuk, hogy amennyiben most is összefogás lett volna a pártok között, ahogy áprilisban volt, úgy miként teljesítettek volna. Fontos, hogy láthatólag tudott szavazatokat elvenni az LMP-től az, hogy külön-külön indultak a baloldali erők. Ezt nyilvánvalóan ellensúlyozta valamelyest a győzteshez húzás effektusa, azaz a Fidesz egyértelműen képes volt profitálni ebből a helyzetből. A mostani eredmények ily módon összeadva azt mutatják, hogy mindhárom Magyarországon megelőzte együttvéve a baloldal (LMP bár baloldali pártnak tartjuk, de nem vettük bele az elméleti koalícióba) a Jobbikot. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy megindult a baloldal fölfele, hanem jóval inkább az EP választás speciális hatásának, a kistelepüléseken élő, korábban Jobbik-ra szavazók otthonmaradásának lehet ezt köszönni.

39

35. táblázat: Európai Parlamenti választás eredménye három baloldali párt eredménye alapján Településtípus főváros megyei jogú városok város ebből: - 20 ezer fő felettiek - 20 ezer fő alattiak község

Fidesz-KDNP 43,8% 48,3%

baloldali összefogás 37,7% 31,1%

53% 50,1%

25,6% 28,3%

16,3% 15,5%

4,1% 4,8%

54,4%

24,3%

16,6%

3,7%

58,8%

19,5%

17,7%

3,2%

40

Jobbik

LMP

9,9% 13,7%

7,9% 5,4%

III.

fejezet: Forgatókönyvek a baloldal számára

A fentiekben bemutattuk a választáson leadott szavazatok alapján a baloldal mai állapotát. Nyilvánvalóan az elemzésünk sem személyi lehetőségeit, sem szervezeti hátterét nem tudta feltárni a baloldali pártoknak, de azt megmutatta, hogy hol kezdődik a baloldal problémája, és mely településeken van leginkább válságban. Ha messziről ránézünk a politikai térképre, akkor azt gondolhatnánk, hogy a baloldali pártok egyfajta regionális pártokká váltak. Csak a regionális szót itt nem abban az értelemben kell érteni, hogy nyugat-kelet, vagy észak-dél, hanem nagyvárosok és falvak. A szegénység kontra modernizáció szempont tettenérése a baloldal szavazati arányainak változásában pedig egyértelművé teszi azokat a következtetéseket, amelyet le kell vonni a választási adatokból. Nem általában van a baloldal csődben, hanem a 20 ezer fő alatti településeken: azaz a válság nem egyszerűsíthető le egy általános hitelességi válsággá, hanem ehhez társulnak szervezeti, politikai és kommunikációs problémák. -

-

-

Szervezeti abban az értelemben, hogy a baloldali pártok elfelejtkeztek építkezni a legkisebb településeken. Míg a kormánypártok a hatalom felől, azaz a kistelepülési elit (háziorvos, tanár, állatorvos, egyház, önkormányzati igazgatás) irányából építették ki csápjaikat a falvakban, kisvárosokban, addig a Jobbik szervezetileg jelent meg ott. Képes volt a civil világ irányából közösséget adni. Politikai értelemben a baloldal ott hibázott, hogy homogénnek gondolta a választói közeget. Azt hitte, hogy a demokrácia ügye egyaránt fontos a nagyvárosban élők és a kistelepüléseken lakók számára. Azaz az üzeneteit, politikájának fókuszát inkább azokra összpontosította, akik szervezeti értelemben is közelebb voltak hozzájuk. Nem mérte fel, hogy három Magyarországnak kell egyszerre beszélnie. Hogy ez lehetséges-e egyszerre nehezen megválaszolható kérdés. A válasz abból a szempontból könnyűnek tűnik, hogy a Fidesz-nek sikerült, tehát lehetséges. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a Fidesz ezért cserébe jelentős tömegekről mondott le, és ezzel együtt szervezetileg is megjelent ott, ahol a nagyvárosi politika nem lenne fogható közvetítők nélkül. A politikai értelmű válság egyik legfontosabb eleme, hogy a szociális problémákra a jobboldal hatásosabban reagált, mint az ezek iránt elvileg érzékenyebb baloldali pártok. A rezsicsökkentésre és a közmunkára azokban a közegekben, ahol megélhetési problémák vannak nem jó válasz a bonyolultan hangzó hőszigetelési program és a „nem jó így a közmunka” politikai szlogen. A kommunikációs-nyelvi értelemben vett csőd a politikai üzenetek kudarcából fakad. Egyértelművé vált, hogy nem azonosak a problémák Szegeden, mint a tőle 15 kilométerre lévő településeken. Az eltérő problémák, napi gondok, pedig eltérő kódrendszert, világképet szülnek. Ehhez pedig valahol engedni kell. A Fidesz néha fővárosi szavazóknak furcsa üzenetei más közegben értő fülekre találnak. Ugyanakkor a kettős, vagy gyakran hármas beszédhez ki kellett alakítania a maga közvetítő csatornáit. Ez egyszerre áll az 41

országos, és helyi médiumokból, az ingyenes helyi (reklám)újságokból, civil hálózatból, aktivista hálózatból. Kérdés, hogy ez megismételhető-e, illetve négy év alatt kiépíthető-e. A nyelvi értelemben vett csődnek a jele az is, hogy míg a Jobbik képes volt a kistelepüléseken is ott lenni, ezzel elejét vette annak, hogy szélsőségesnek lehessen minősíteni abban a közegben. Ezt nem mérte fel jól a baloldal, amikor azt gondolta, hogy a szélsőjobboldali pártra elegendő azt mondani, szélsőséges, és máris tömegek fordulnak el tőle. A kódrendszer eltérősége ütött vissza, és rendítette meg a kistelepüléseken a baloldali pártokat. A tanulmány elején már rögzítettük, hogy nem tartjuk reálpolitikai megközelítésnek azt, ha a megváltoztathatatlan külső körülményeket kezdi el okolni a baloldal, és ezt akarván átírni, dolgoz ki stratégiákat. Melyek ezek az alapvetések: -

-

választási rendszer olyan, amely a kormánypártoknak kedvez; médiapiac nem lesz pluralizáltabb, legalábbis a TV-k, rádiók, újságok szintjén. Természetesen, aki akarja, megtalálja magának a pártállásához illő tájékozódási forrást, de a bizonytalan, kevésbé politizáló rétegek észrevétlenül is egyablakos információs csatornához jutnak csak; szociális demagógiával bármikor képes élni a kormány, ebben az ország gazdasági helyzete sem akadályozza meg; politikailag motivált bűnügyek előkerülésének eszközét is alkalmazni fogják; semmilyen jele sincs annak, hogy a Fidesz belülről látványosan összeomlana, amely szavazók százezreit vinné egyik párttól a másikhoz

Ha figyelembe vesszük ezeket az alapvetéseket és a választásokból levont következtetéseket, akkor három forgatókönyv lehetséges a baloldal számára: -

-

„folytatjuk a jelenlegi politikát, és egyszer győzünk”: ebben a forgatókönyvben minden baloldali erő követi eddigi politikáját. Azaz nem változtatnak fókuszokon, és lényegében ugyanazt a közeget igyekeznek meggyőzni, mint akit eddig is tették. Ez ideális esetben a fővárosban akár összefogás esetén váltópárttá teheti a baloldali pártokat, de kisebb településeken egyértelművé válik a Jobbik pozíciója. Ez pedig öngerjesztő folyamatként még inkább erősíti a három Magyarország elméletet. A baloldal újbóli országos erősödését pedig megjósolhatatlanná teszi. „irány az ismeretlen”: ebben a forgatókönyvben a baloldal számára egyértelműen ismeretlen vidéket próbálják újra felfedezni. Ehhez pedig új szervezeti formára, kommunikációs-nyelvi eszközrendszerre, újfajta politikai szereplőkre van szükség. A 20 ezer fő alatti településeken akár média nélkül, de a Jobbik szervezeti-szervezési kliséit követve meg kell jelenni személyesen is. Azaz a mindennapok részévé kell válni, és baloldali válaszokkal kiszolgálni a választói igényeket. Ez egy hiányzó agárbaloldali pártot feltételez, amelynek előképe a rendszerváltást követő Magyarországon nincsen. Ez a forgatókönyv leegyszerűsítve azt jelenti, hogy van(nak) a főváros és a nagyobb modernizációs centrumok megszólítására képes demokratikus igényekre összpontosító baloldali erő(k), és van a középvárosokra fókuszáló és a kistelepüléseken megjelenő szociálisan érzékeny baloldali párt. Ezek ideiglenes választási koalíciója tudhat csak versenyre kelni a jobboldal vezető erejével. 42

-

„egy a zászló, egy a tábor”: ez a verzió azt jelenti, hogy a baloldal erősnek érzi magát arra, hogy egyszerre szólítsa meg a falvakat, és a budapesti szavazókat. Mindezt a jelenlegi médiatérben, de nyilvánvalóan kistelepülések irányába szervezetileg építkezve. Kérdéses, hogy képes lesz-e erre bármelyik baloldali párt. Az EP eredmények alapján a kistelepüléseken erre az MSZP-nek lenne leginkább esélye. Ugyanakkor a kistelepülések felé való nyitásuk további nagyobb városban lakó szavazókat taszíthatnak el, akik nem fogják érteni eddigi pártjuk politikai irányváltását.

Az adatok alapján úgy látjuk, hogy a baloldal akkor lehet képes újra megerősödni, ha képes differenciálódni. Azaz számunkra a második lehetőség tűnik járható útnak, ehhez azonban új stílusú erő(k)re van szükség. A mai politikai mező alapján ezt a szerepet az MSZP akkor lehetne képes betölteni, ha részben lemondana a nagyvárosi szavazókról és politikai mondandóját nagyrészt a kistelepülések lakóinak igényeihez igazítaná. Az MSZP belül régóta folyik egy vita, amely tulajdonképpen erről a kérdésről szól. A vidéken élő szocialisták évek óta hangsúlyozzák, hogy az ő lakókörnyezetükben egész más problémák vannak, mint a nagyvárosokban, főképp Budapesten. Nagy kérdés, hogy az MSZP képes lesz-e ezt a lépést megtenni, hiszen az LMP-nek, a DK-nak és az EgyüttPM-nek ezeken a területeken sem tartalmilag, sem infrastrukturálisan sincs esélyük e szerep betöltésére. Ha az MSZP nem lesz képes ezt felismerni, akkor szétaprózódása folytatódhat, hiszen az EP eredmények alapján jól látható, hogy a baloldalon megjelent új erők térnyerése a városokban folytatódik, természetesen az MSZP kárára. Ebben az esetben egy új baloldali erő megjelenése lehet az, amely a kistelepüléseken képes lehet hiteles, célzott politikával bázist szerezni.

43

Függelék Együtt, vagy külön: modellszámítások a parlamenti választásokra Ugyan nem szorosan vett tárgya az elemzésünknek, hogy értékeljük az áprilisi összefogás helyességét. Ennek ellenére fontosnak tartjuk bemutatni azt, hogy miképpen alakultak volna a pártok mandátumai, amennyiben külön-külön megmérettetik magukat. Az elméleti modellünk a következőkből indult ki: •

•

•

•

•

oly mértékben elmérgesedett a helyzet a baloldali pártok között, hogy még koordinált jelöltállítás sincsen, azaz minden választókerületben mindegyik baloldali pártnak van saját jelöltje. Ez azért is racionális, mert az egyéniben megszerezhető töredékszavazatok mandátumra válthatóak az országos listán; a Fodor Gábor-féle Magyar Liberális Párt végül nem indul a választásokon, vagy minimális támogatottságot tud csak szerezni, ami nem befolyásolja a baloldali pártok szavazatait; a baloldali pártok szavazatait szavazókörönként abban az arányban osztottuk fel, ahogy végeztek az EP választáson. Nyilvánvalóan ez az elméleti modellünk gyenge pontja, mivel egy áprilisi választás utáni helyzetet emelünk át. Azaz, ahogy korábban is mondtuk az MSZP gyenge szereplése egyfajta büntetés az április eredmények miatt; a határon túli magyarok szavazatait az EP-n leadott baloldali szavazatok arányában osztottuk fel, amely valószínűleg nem így lenne a valóságban. Ugyanakkor az összes baloldali levélben leadott szavazat az országos kompenzációs figyelembe vett szavazatok 0,05%-a; az Együtt-PM nem közös listát indított, hanem egy pártként indultak el, ezzel az 5%-os parlamenti küszöb vonatkozott rájuk.

Az elméleti modellben a Fidesz-KDNP természetesen elhozta az összes egyéni választókerületet és a kompenzációs listán is a legtöbb mandátumot kapta. Ezzel bár az országos szavazati aránya 45%-os a mandátumok háromnegyedét 154-et elhozott volna. A második legnagyobb frakciója a Jobbiknak lenne 22 képviselővel, a harmadik az MSZP 11 mandátummal, a DK 10, az Együtt-PM 7, míg az LMP 5 képviselőt küldhetne a parlamentbe. Azaz a jelenlegi helyzethez képest 10 képviselővel kevesebbet küldhetne a parlamentbe a baloldal, de az LMP-vel együtt négy frakció is lenne, ami jelentősebb megszólalási erőt jelenthetne. Ugyanakkor ezzel a kormánypártok soha nem látott többséggel rendelkeznének, amely nem biztos, hogy előnyös lenne az így is kiszolgáltatott ellenzéki politizálás szempontjából. Nyilvánvalóan ezt az elméletei modellt el lehet készíteni úgy is, hogy van koordinált jelöltállítás, és ez alapján egyéniben, a valóságban is megszerzett nyolc mandátumot elhozhatta volna a baloldal. Ugyanakkor ez már egy alkuhelyzetet jelent, amely a tárgyalások akkori pozíciói alapján egyértelműen az MSZP-nek kedvezett volna. Abból indultunk ki, hogy az országos lista állításához kell 27 egyéni képviselő. A pártok képesek volt úgy 44

megállapodni, hogy kiegyenlítődjenek a jó és a rossz választókerületek aránya az egyes pártok jelöltjei között. Azaz a töredékszavazatok száma úgy oszlott meg, amilyen arányban kaptak egyéni helyet. A Fidesz-KDNP 134 mandátumot nyer ezen modellszámításunk alapján, az MSZP 20-at (ebből 8-at egyéniben), a DK 9 képviselővel rendelkezik (1 egyéniben) és az Együtt-PM 8 mandátumot kapott (ebből 1 egyéniben). A Jobbik lenne így is a második erő 23 képviselővel és az LMP 5 mandátummal bírna ebben az esetben is. Ebben a modellben az EP választáson elért eredményhez képest az MSZP mandátumainak arányát nézve jobban részesült volna. Ugyanakkor lenne frakciója a DK-nak és az Együtt-PMnek is. Fontos felhívni arra a figyelmet, hogy az MSZP frakciója nem lenne ennyire kiszolgáltatott a jelenlegi pártelnöknek, mivel a képviselőcsoport 40%-át az egyéniben győztesek, ezáltal nyilvánvalóan szuverénebb szereplők alkotnák. Természetesen nehéz eldönteni, hogy melyik út lett volna így utólag a járhatóbb. A mostani, amely megőrizte azt a hitet, hogy a második legnagyobb frakcióval a parlamentben az MSZP rendelkezik, de ez a változások egyik akadálya is lehet, vagy a Jobbik formálisan a második erő lett volna áprilisban, de egy parlamenti politizálás, és építkezés terén jóval színesebb baloldali szerveződés indulhatott volna el.

45

Kampánytémák a médiában Ahogy korábban is jeleztük a médiatér politikailag átbillent a kormánypártok oldalára. Természetesen nem arról van szó, hogy ne lennének plurális sajtótermékek, és ne lehetne politikai ízlésnek megfelelő médiával találkozni, hanem a semleges, politikailag bizonytalan szavazók többségének megszólítását lehetővé tevő televíziók és rádiók felett megtörtént a politikai hatalomátvétel. Elemzésünk alapvetően állítása az volt, hogy olyan részével a politikai versenynek nem kívánunk foglalkozni, amely a Fidesz-KDNP döntésének függvénye, azaz a baloldal számára mintegy tudomásul veendő elem. Mégis kitérünk a 2014-es országgyűlési kampányra abból a szempontból, hogy a hírfogyasztás szempontjából milyen rossz üzenetek érték csak el baloldalról a kistelepüléseken élőket. A választási kampány főterepe a nagyobb televíziók híradói. Korábbi elemzések bemutatták (pl. Mérték Média Műhely 2013-as kutatása), hogy a médiafogyasztás szempontjából az RTL Klub és a TV2 számít meghatározónak, illetve egyes térségekben, főleg kistelepüléseken a közszolgálati TV és rádió. Nyilvánvaló, hogy az ATV és a Hír TV nézőinek döntő többsége erős pártkötődéssel rendelkezik, ezért az ő hatásuk a bizonytalan rétegekre minimálisnak tekinthető. A Mérték kutatása szerint a tavalyi évben a válaszadók 81%-a mondta, hogy eltérő intenzitással ugyan, de nézi az RTL Híradóját. A TV2 Tények esetében ez 79,5%, a harmadik helyen az M1 van 60,5%. Az adatok azt is mutatják, hogy míg a kereskedelmi TV-k nézettsége párt független, és minden életkor egyaránt megoszlik a nézői táborban, addig az M1 felülprezentált az idősek körében. Ha ehhez hozzávesszük, hogy médiafogyasztási szokás alapján a társadalom 65%-a a két kereskedelmi híradóból és a közszolgálati műsorokból tájékozódik, akkor kijelenthető, hogy a bizonytalan szavazói réteg szempontjából a legmeghatározóbb politikai terep az esti híradók voltak. Azaz ki, milyen témát tudott átvinni, és mi volt ennek a „kiszerelése” az adott médiumban. A Policy Agenda februártól fogva folyamatosan elemezte, hogy mely témák uralják politikai szempontból ezeket a műsorokat. Az elemzést az általunk kidolgozott Politikai Hatás Index módszer segítségével végeztük el és az eredményeket a Vasárnapi Hírekben folyamatosan publikáltuk.

Mit jelent a PHa-Index? A PHa-index arra képes, hogy több szempont egyszerre való mérlegelése alapján megmondja, hogy milyen politikai hatása lesz annak a politikai eseménynek, amely a napirenden szerepel. A PHa-index egy 1-5 terjedő skálán egy értéket fejez ki. A PHa-index készítésekor négy szempontot veszünk alapul: -

mekkora társadalmi réteget érint közvetlenül a kérdés: Ennek során azt mérlegeljük, hogy kikre lesz olyan hatással, amely a hétköznapi élet szempontjából észrevehető számukra. Ebben a szegmensben azt értékeljük, hogy ez egy szakmai szabályozás, amely lényegében csak az állam működése szempontjából releváns, egy szűk és marginális társadalmi csoportra gyakorol hatást, egy markáns társadalmi csoport életét határozza meg, több társadalmi csoportra gyakorol együttes hatást, szinte a teljes lakosság életét alapvetően meghatározza.

46

Ennek kapcsán a részérték a következőképpen alakul. Adott esemény

-

•

társadalom nagyon minimális csoportját érinti – 1

•

társadalom egy meghatározott csoportját érinti – 2

•

társadalom több meghatározott csoportját érinti – 3

•

társadalom többségét érinti – 4

•

teljes társadalmat meghatározóan érinti - 5

mekkora a gazdaságra, költségvetésre gyakorolt hatása: Egy politikai terméknek nem csak az a hatása, ha az emberek hétköznapjait direkt befolyásolja, hanem ha pozitív vagy negatív szempontból beleavatkozik a gazdaság szereplőinek életébe. Ebben a szegmensben azt nézzük meg, hogy adott kérdés mennyire érinti őket. A besorolást hasonlóan készítjük el, mint a társadalmi hatás elemzése során, és az így kapott szám egyik összetevője lesz az adott kérdés PHa-indexnek. Ennek kapcsán a részérték a következőképpen alakul. Adott esemény

-

•

gazdaságot nagyon minimális mértékben érinti – 1

•

gazdaságot kismértékben érinti – 2

•

gazdaságot jelentősebben, illetve a költségvetést meghatározott módon érinti – 3

•

gazdaság életét alapvetően meghatározza, költségvetést jelentősen determinálja – 4

•

teljes gazdaságot alapvetően meghatározza - 5

politikai kommunikációs jelentősége: egy kérdés bármennyire is nagy társadalmi réteget érintsen, ha nem bír azokkal a jegyekkel, amelyek alkalmassá teszik arra, hogy a politikai napirendet meghatározza, akkor az a politika világa szempontjából irrelevánssá válik. Ezek a jegyek a mediatizálhatóság és a konfliktus. E nélkül nehezen adható a média által az adott esemény. Ennek kapcsán a részérték a következőképpen alakul. Adott esemény •

adott héten egyszer bekerült a közszolgálati híradóba – 1

•

adott héten minimum két híradó és az online médiák is foglalkoztak vele – 2

•

adott héten kétszer foglalkozott vele két különböző napon valamelyik kereskedelmi híradó, illetve az online média – 3

-

•

adott héten többször foglalkoztak vele a híradók, illetve az online média – 4

•

minden híradó szinte minden nap foglalkozott vele - 5

konfliktus lehetősége: Egy politikai termék nem csak attól válik meghatározóvá, ha vannak konfliktusforrások, amelyek alapján az ügy napirenden tartható, illetve bemutatható. Jelentős hatása egy kérdésnek akkor lett a politikai életben, ha abban a parlamenti keretek közötti érdekellentétek megtudtak jelenni. Azaz, ha az ellenzéki erők akár közösen képesek voltak fellépni, és alternatív, jól érthető üzenetet megfogalmazni. De ennél erősebb, ha a kormányoldalon belül támad konfliktus egy kérdés kapcsán, mivel ez még inkább média-képesebbé teszi a kérdést. Ennek kapcsán a részérték a következőképpen alakul. Az esemény nem jelent konfliktust az ellenzék és a kormány között (1) – még a kormánypárton belül/ellenzéken belül is konfliktust jelent (5).

Az egyes szegmenseknél adott számokból kerül ki az adott ügynek a PHa-index, azaz látszik, hogy ez alapján a módszertan alapján, milyen politikát befolyásoló hatásával kell számolnunk.

47

A PHa módszer segítségével kirajzolódtak a TOP témák, amelyek uralták médiát (heti TOP politikai témák összesítése az RTL Klub Híradó, TV2 Tények, Magyar Televízió Híradó alapján 2014.02.02.2014.04.06. – zárójelben hogy hány héten keresztül volt a heti TOP5-ben):

•

•

Simon Gábor országgyűlés képviselő külföldi bankszámlája (9)

orosz-ukrán válság magyar belpolitikai vonatkozásai (1)

•

Paks II. bővítés (5)

•

Kormányváltás erőinek a vállalásai (1)

•

országgyűlési választások ajánlási

•

Orbán Viktor országjárása (1)

folyamata - országos listák, business

•

Zuschlag-ügy (1)

pártok, tiltott reklámok (5)

•

Orbán Viktor programot hirdetett

•

megszállási emlékmű kapcsán vita (4)

•

rezsicsökkentés (4)

•

devizahitelesek ügye (2)

•

magyar gazdaság állapotáról (2)

•

4-es metró átadása (1)

•

MVM gáz ügylet – off shore cégen

•

Seuso-kincsek hazahozatala (1)

keresztül (1)

•

Rogán Antal ingatlanügye (1)

•

miniszterelnöki kínai útja (1)

•

forint árfolyama és az MNB alapkamat

•

Öszödi beszéd kapcsán

(„Folytatjuk”) (1) •

Orbán Viktor miniszterelnök road show-ja (1)

csökkentése (1)

nemzetbiztonsági jelentések nyilvánosságra hozatala (1)

Amennyiben a témákat rávetítjük a három híradóra, akkor azt kapjuk, hogy a TOP témák valamilyen kontextusban mindegyik TV-n szerepeltek. Ez alól Rogán Antal ingatlanügye volt kivétel, amelyet a TV2 a vizsgált időszakban nem dolgozott fel. Nyilvánvaló tendencia volt, hogy a közszolgálati híradó túlhangsúlyozta a baloldal számára negatív történeteket, sőt volt olyan ügy, amelyet többhéten keresztül anélkül tartott életben, hogy akár az online média felkarolta volna (baranyai szocialista volt képviselő vagyonosodási ügye). Erős volt a kereszthivatkozás az M1 és a Hír TV/Magyar Nemzet között. Azaz a közszolgálati TV felkarolta ezen oldalak anyagait, és jelentősebb médiafelületen vitte tovább. Ilyen direkt összejátszás nem volt a kereskedelmi TV-k esetében. Ugyanakkor a kampány második részében érezhető volt a TV2 és az M1 között egy korreláció. Főleg a gazdasági növekedést alátámasztani igyekvő témák kapcsán voltak azonosak az anyagok. Olyan tudósítások készültek, amelyek a nagyobb mértékű hírgyártást folytató online platformokon sem kerültek feldolgozásra. Ezek szinte mindig Szijjártó Péter kormánybiztos gyáravatóihoz voltak köthetőek. A kereskedelmi híradók az általunk vizsgált időszakban átlagosan naponta 6,4 hírt dolgoztak fel. Ebből 4-et az RTL Klub, míg 2,4 a TV2-n jelent meg. A kampány végén mindegyik TV növelte belpolitikai 48

tudósításai számát, és volt, hogy a 6-9 tudósítást is elérték, de még ekkor is az RTL Klub volt inkább az, aki több témát is bemutatott. Azok a médiafogyasztók, akik internetet használnak és hírportálok segítségével tájékozódnak sokkal differenciáltabb képet kaptak a politikai folyamatokról. Ugyanakkor a kistelepüléseken lakók legfőbb tájékozódási forrása a két nagy kereskedelmi TV híradója és a közszolgálati médiumok (Kossuth Rádió, M1). Azaz számukra kisebb jelentőséggel bír az internet, a nyomtatott sajtó. Fontos kiemelni, hogy a média helyzetét, választókra gyakorolt hatását ellenzékből nehéz alakítani. Nyilvánvalóan, a kormánypártoknak nem érdeke, hogy csökkenték a közszolgálati média elfogultságát, mivel ez egy biztos kampányeszközük a kistelepüléseken élők esetében. Ezért politikai tévedés lenne, ha abból indulnának ki a baloldali pártok, hogy bármilyen eszközzel lehet ezen változtatni. Természetesen nem azt mondjuk, hogy ne kellene erre a demokráciát torzító elemre felhívni a figyelmet, de hiba, ha ezt nem tényként kezelik, és ehhez képest dolgozzák ki stratégiájukat.

49