A BALATONALMÁDI GYÖRGYI DÉNES ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS LOGOPÉDIAI INTÉZET
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
OM azonosító: 037050 KIK azonosító: 171002
Balatonalmádi, 2012. december 31.
Készítette: Fábián László igazgató
1
Tartalomjegyzék A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA ÉS FELADATA ...........................5 A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY ADATAI ..............................................................................................5 AZ INTÉZMÉNY FENNTARTÓ ÉS MŰKÖDTETŐ SZERVE: ...................................................................5 AZ INTÉZMÉNY TEVÉKENYSÉGE .......................................................................................................5 AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, BELSŐ KAPCSOLATAI, MŰKÖDÉSÉNEK RENDSZERE, SZERVEZETI EGYSÉGEK MEGNEVEZÉSE, ENGEDÉLYEZETT LÉTSZÁMA, FELADATAI ........................................................................9 AZ INTÉZMÉNY VEZETŐJE.................................................................................................................9 AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE ...............................................................................................................10 VEZETŐI HELYETTESÍTÉS RENDJE .................................................................................................11 AZ ISKOLA DOLGOZÓI .....................................................................................................................11 A KÖZALKALMAZOTT MUNKAJOGI FELELŐSSÉGE .......................................................................12 A FEGYELMI FELELŐSSÉG..................................................................................................................12 A FEGYELMI ELJÁRÁS ........................................................................................................................13 AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI ................................................................................................14 AZ ISKOLAI ALKALMAZOTTAK (KÖZALKALMAZOTTAK) KÖZÖSSÉGE ........................................14 A NEVELŐTESTÜLET ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE ..................................................................................14 A NEVELŐTESTÜLET FELADATAI ÉS JOGAI ........................................................................................15 A NEVELŐTESTÜLET ÉRTEKEZLETEI..................................................................................................15 A NEVELŐTESTÜLET DÖNTÉSEI .........................................................................................................16 A NEVELŐTESTÜLET MUNKAKÖZÖSSÉGEI .........................................................................................16 A NEVELŐTESTÜLET FELADATAINAK ÁTRUHÁZÁSA .........................................................................17 A TANULÓI KÖZÖSSÉG .....................................................................................................................18 A TANULÓK VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSÁNAK RENDJE ÉS FORMÁJA....................................................19 A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS FORMÁI (KÜLÖNÖSEN): .........................................................................19 A DIÁKÖNKORMÁNYZAT ...................................................................................................................20 A SZÜLŐI KÖZÖSSÉG ........................................................................................................................21 A SZÜLŐI SZERVEZET JOGKÖRE.........................................................................................................21 A SZÜLŐK SZÓBELI TÁJÉKOZTATÁSA ................................................................................................22 A SZÜLŐK ÍRÁSBELI TÁJÉKOZTATÁSA ...............................................................................................22 AZ INTÉZMÉNYI LÉTESÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK ...........................24 AZ INTÉZMÉNY NYITVA TARTÁSA ...................................................................................................24 AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE ......................................................................................................24 A LÁTOGATÁS RENDJE.....................................................................................................................25 A HELYISÉGEK ÉS BERENDEZÉSÜK HASZNÁLATI RENDJE ............................................................25 A KÖNYVTÁR IGÉNYBEVÉTELÉNEK, MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYAI ................................................26
2
A SZAKTERMEK HASZNÁLATI RENDJE ...........................................................................................28 KARBANTARTÁS ÉS KÁRTÉRÍTÉS....................................................................................................29 AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK .........................................................................29 . ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK ..................................................................................................................29 A TANULÓBALESETEK MEGELŐZÉSE ÉRDEKÉBEN ELLÁTANDÓ FELADATOK ..29 A TANULÓBALESETEK ESETÉN ELLÁTANDÓ FELADATOK.............................................................30 A RENDKÍVÜLI ESEMÉNY, BOMBARIADÓ, STB. ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK............................32 REKLÁMTEVÉKENYSÉG SZABÁLYAI AZ ISKOLÁBAN .....................................................................32 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA RENDJE..................................................................................34 TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ............................................................................................................34 TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK ..............................................................................................34 AZ ÓRAKÖZI SZÜNETEK ..................................................................................................................35 NAPKÖZI OTTHON ...........................................................................................................................35 SZAKKÖRI FOGLALKOZÁSOK..........................................................................................................36 ÖNKÉPZŐKÖRÖK .............................................................................................................................36 SPORTKÖRÖK ...................................................................................................................................36 A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTEDZÉS FORMÁI...................................................................36 A TESTI NEVELÉS ÉS A GYÓGYTESTNEVELÉS RENDJE ...................................................................37 A KÖNYVTÁR ....................................................................................................................................37 FELZÁRKÓZTATÓ FOGLALKOZÁSOK .............................................................................................37 VERSENYEK ÉS BAJNOKSÁGOK .......................................................................................................37 TANULMÁNYI KIRÁNDULÁSOK .......................................................................................................37 EGYÉB PROGRAMOK, RENDEZVÉNYEK SZERVEZÉSE ....................................................................38 A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSI RENDJE, ÉRTÉKELÉSE ..................39 AZ INTÉZMÉNY BELSŐ ELLENŐRZÉSI RENDSZERE ........................................................................40 A KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESETKIEGÉSZÍTÉS FELOSZTÁSÁNAK ELVEI, ÉS RENDJE..............................................................................................................................................41 KERESETKIEGÉSZÍTÉS FELOSZTÁSÁNAK ELVEI. ................................................................................41 TANKÖNYVRENDELÉS ELKÉSZÍTÉSÉNEK RENDELETBEN NEM SZA ......................43
HAGYOMÁNYÁPOLÁS ...............................................................................................................43 JELKÉPEK .........................................................................................................................................44 AZ INTÉZMÉNYI CÍMER: ....................................................................................................................44 AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLATAI ..............................................................................45
3
A KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁI .............................................................................45 AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS ...........................................................................................................46 AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS RENDJE ................................................................................................46 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ..........................................................................................................47
ZÁRADÉK .......................................................................................................................................48
MELLÉKLET: ................................................................................................................................49 ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT .........................................................................................................49 ÁLTALÁNOS ISKOLAI PÓTBIZONYÍTVÁNY KIÁLLÍTÁSA.................................................................55 ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT PAPÍRALAPÚ NYOMTATVÁNYOK HITELESÍTÉSÉNEK RENDJE..............................................................................................................................................56
4
A szervezeti és működési szabályzat célja és feladata A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25§-a alapján az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása érdekében a Balatonalmádi székhelyű Györgyi Dénes Általános Iskola és Logopédiai Intézet nevelőtestülete az alábbi szervezeti és működési szabályzatot fogadta el. A szervezeti és működési szabályzat feladata, hogy megállapítsa az intézmény működésének szabályait a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok.
A közoktatási intézmény adatai Az iskola létrehozásával kapcsolatos adatok: 1904-ben kezdte meg működését az almádi elelmi iskola. 1949-ben épült és kezdte meg működését az almádi állami áltatlános iskola. Ennek az intézménynek az utódaként jött létre a: Nyilvántartási száma: 1/228/51/2009 Az intézmény típusa:
többcélú intézmény
Az intézmény neve:
Györgyi Dénes Általános Iskola és Logopédiai Intézet
Az intézmény OM azonosítója: 037050 Törzsszáma: 666051 Székhelye: 8220 Balatonalmádi Bajcsy-Zsilinszky út 30. Telephelye: 8220 Balatonalmádi Bajcsy-Zsilinszky út 37.
Az intézmény fenntartó és működtető szerve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (későbbiekben: KIK) KIK azonosító száma: 171002 Az intézmény tevékenységi köre és működési területe: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvényben meghatározottak alapján az általános iskolai oktatási tevékenységre terjed ki az intézmény fenntartásával. Az intézmény működési területe a KIK által meghatározott köznevelési feladat-ellátási területe. Az intézmény típusa, jogállása Általános iskola, amely szakmai tekintetben egy önálló alapfokú oktatást és nevelést biztosító intézményből és egy logopédiai ellátást biztosító intézményegységből áll.
Az intézmény tevékenysége Az iskola és intézményegységeinek alaptevékenységeit az iskola alapító okirata határozza meg.
5
Az iskola jogszabályban meghatározott közfeladata: A köznevelésről szóló törvényben meghatározott, általános műveltséget megalapozó alapfokú nevelés és oktatás. A nevelés, oktatás lehetővé teszi a tanulók érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelő középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulást, pályaválasztást. Tevékenységi besorolás:
alapvető szakágazat 852010 alapfokú oktatás
TEÁOR: 8520
Alaptevékenység megnevezése
Szakfeladat száma 2010. január 1. napjától Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. 852011-1 évfolyam). Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. 852021-1 évfolyam). Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai 852012-1 nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) A Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakértői véleménye alapján: A csoport A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okára visszavezethető tartós és súlyos rendellenesség esetén, amennyiben közösségben fejleszthető, nevelhető (dyslexia, dysgraphia, dyscalculia) B csoport A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okára vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenesség esetén, amennyiben közösségben fejleszthető, nevelhető (dyslexia, dysgraphia, dyscalculia) Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai 852022-1 nevelése, oktatása (5-8. évfolyam)A Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakértői véleménye alapján A csoport A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okára visszavezethető tartós és súlyos rendellenesség esetén, amennyiben közösségben fejleszthető, nevelhető (dyslexia, dysgraphia, dyscalculia) B csoport A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okára vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenesség esetén, amennyiben közösségben fejleszthető, nevelhető (dyslexia,dysgraphia,dyscalculia)
6
Általános iskolai napközi otthoni nevelés 855911-1 Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni 855912-1 nevelése A Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakértői véleménye alapján: A csoport A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okára visszavezethető tartós és súlyos rendellenesség esetén, amennyiben közösségben fejleszthető, nevelhető(dyslexia,dysgraphia,dyscalculia) B csoport A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okára vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenesség esetén, amennyiben közösségben fejleszthető, nevelhető (dyslexia, dysgraphia, dyscalculia)
Általános iskolai tanulószobai nevelés 855914-1 Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai 855915-1 tanulószobai nevelése A Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakértői véleménye alapján: A csoport A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okára visszavezethető tartós és súlyos rendellenesség esetén, amennyiben közösségben fejleszthető, nevelhető (dyslexia, dysgraphia, dyscalculia) B csoport A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okára vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenesség esetén, amennyiben közösségben fejleszthető, nevelhető (dyslexia, dysgraphia, dyscalculia) A Györgyi Dénes Általános Iskola és Logopédiai Intézet 8 évfolyammal működő nevelésioktatási intézmény. A fenntartó által engedélyezett felvehető maximális gyermeklétszám: 310 fő Az iskola működési köre: Balatonalmádi város közigazgatási területe. Györgyi Dénes Általános Iskola a kormányhivatal által jóváhagyott utcajegyzékben megjelölt területen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező tanulók számára kötelező
7
felvételt biztosít. Az iskola foglalkoztatottjaira vonatkozó jogviszonyok: Alapvető foglalkoztatotti jogviszony: közalkalmazott, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény szerint. Egyes foglalkoztatottak jogviszonya lehet munkaviszony, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. Törvény szerint. Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszony (megbízási jogviszony) a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény alapján. Intézményi dokumentumok nyilvánossága Jogszabály Hozzáférés helye Szabályozó dokumentum Jogszabályokat tartalmazó Igazgatói iroda közlönyök Fenntartói határozatok
rendeletek, Igazgatói iroda
Nevelési és Pedagógia Pr. SZMSZ Házirend
Igazgatói iroda Könyvtár Tanári számítógép Könyvtár
Éves munkaterv
Tanári, igazgatói iroda
Hozzáférés ideje Az igazgató és az igazgatóhelyettes ügyeleti ideje Az igazgató és az igazgatóhelyettes ügyeleti ideje A könyvtár nyitva tartási ideje alatt A könyvtár nyitva tartási ideje alatt Pedagógus munkaidejében
Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata: Hosszú (fej) bélyegző:
Kör bélyegző:
Az intézményi bélyegző használatára jogosultak: Fábián László igazgató Sári Gyuláné igazgatóhelyettes Csécsi Zoltánné iskolatitkár Logopédiai ntézményegysgévezető:
8
Az intézmény szervezeti felépítése, belső kapcsolatai, működésének rendszere, szervezeti egységek megnevezése, engedélyezett létszáma, feladatai Lehetséges szintek
szervezeti
Legfelső vezetői szint Magasabb vezetői szint
Középvezetői szint
A szervezeti szintnek megfelelő lehetséges vezető beosztások Intézményvezető intézményegységvezető Intézményvezető helyettes Közalkalmazotti tanács vezető Munkaközösség vezetők
A konkrét vezetői beosztások megnevezése Igazgató Igazgatóhelyettes Közalkalmazotti tanács elnöke Alsó tagozatos munkaközösség vezető Felső tagozatos munkaközösség vezető
Az egyes vezetői szintekhez tartozó munkakörök és a munkakörökben foglalkoztatható létszám Vezetői szinthez Vezetőknek közvetlenül tartozó beosztások munkakörök intézményvezető Igazgatóhelyettes iskolatitkár pedagógusok igazgatóhelyettes Munkaközösségvezetők Pedagógiai asszisztens pedagógusok
alárendelt A munkakörben folglalkoztatható létszáma 1 fő 1 fő aktuális létszám 2 fő 1 fő aktuális létszám
A szerv működési rendszere A szervet az intézményvezető irányítja, ő a legfelső vezető. A szerven belül megtalálható: Az alá- és fölérendeltség Illetve az azonos szinten belül a mellérendeltség. A szerven belül alá- és fölérendelt viszonyban működnek az egyes vezetői szintekhez tartozó: Vezetők Illetve vezetőkhöz tartozó beosztottak. Az azonos vezetői szinthez tartozó munkakörök között mellérendeltségi viszony van.
Az intézmény vezetője Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a
9
fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az intézményvezető kiemelt feladatai: a nevelőtestület vezetése; a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése; a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése; a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása; az intézmény gazdálkodásával kapcsolatos feladatok ellátásának irányítása; a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzattal, illetve szülői szervezetekkel (közösségekkel) való együttműködés; a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése; a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása; a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása. Az intézményvezető át nem ruházható hatáskörei: gyakorolja a munkáltatói jogokat, dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, vagy közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe, egyeztetési kötelezettség terheli az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében Felelős: a pedagógiai munkáért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. rendkívüli szünet elrendeléséért, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható, a szakszerű és törvényes működésért, az észszerű és takarékos gazdálkodásért, képviseli az intézményt.
Az intézmény vezetése Az intézményvezető feladatait a vezető-helyettes (továbbiakban igazgatóhelyettes) az iskolatitkár közreműködésével látja el. Az igazgatóhelyettesi megbízást – a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával – az intézményvezető adja. A megbízás visszavonásig érvényes. Az igazgatóhelyettes a törvényben meghatározott felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább öt év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személy. Az igazgatóhelyettes főbb feladatai:
10
irányítja a pedagógusok munkáját, előterjeszti a tantárgyfelosztást, elkészíti az órarendet biztosítja a szakmai tevékenység tárgyi feltételeit, vezeti az adminisztratív és fizikai állomány munkáját, belső ellenőrzési tevékenységet végez Egyéb feladatait az SZMSZ mellékleteként szolgáló szabályzatok és munkaköri leírása határozza meg. Az igazgatóhelyettes munkáját az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzi. Az intézmény vezetősége konzultatív testület. véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, és közreműködik mindazon ügyekben, amelyekben az igazgató ezt szükségesnek látja. Az intézményvezetőség tagjai: az intézményvezető, a vezető-helyettes, alsó és felső tagozatos munkaközösség vezető a közalkalmazotti tanács elnöke, a diákönkormányzat pedagógus támogatója A vezetőség tagjai értekezleteken beszámolnak a szervezeti egységek működéséről, a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról. Az intézmény vezetője és a helyettes kapcsolattartása folyamatos, a szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket.
Vezetői helyettesítés rendje Az intézményvezető helyettesítése: az intézményvezetőt szabadsága, betegsége, hivatalos távolléte, valamint tartós akadályoztatása esetén az igazgatóhelyettes helyettesíti. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét. Az intézményvezető tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást. Az igazgatóhelyettest tartós távolléte esetén az intézményvezető által megbízott munkatársa helyettesíti, aki a mindenkori osztályfőnöki munkaközösség vezető. Az igazgató és az igazgatóhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén - ha a helyettesítésre más nem kapott megbízást – az alsó és felső tagozatos munkaközösség vezető helyettesít, csak pedagógiai munka szervezésében és lebonyolításában. Tanügyigazgatási, valamint gazdasági ügyekben nem dönthet az osztályfőnöki munkaközösség vezető. Az igazgatóhelyettes öt napot meghaladó helyettesítéséről az igazgató gondoskodik. Az igazgató tartós távolléte esetén az igazgatóhelyettes csak a mindennapi munkával kapcsolatos, az intézmény folyamatos működését biztosító döntési tevékenységet végezhet.
Az iskola dolgozói Az iskola dolgozói magasabb jogszabályok és a fenntartó engedélyezése alapján a következők: Pedagógusok (tanítók, szaktanárok, napközis nevelők, pedagógiai asszisztens)
11
Ügyviteli dolgozó (iskolatitkár) Technikai dolgozók Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásuk, valamint magasabb jogszabályok által megfogalmazottak szerint végzik.
A közalkalmazott munkajogi felelőssége A közalkalmazotti munkajogi felelősségnek két fajtája van: a fegyelmi és a kártérítési felelősség. A fegyelmi felelősség csak vétkesség esetén áll fenn, kártérítési felelősség azonban vétkességre tekintet nélkül is fennállhat. A közalkalmazott fegyelmi és kártérítési felelőssége egymás mellett és egymástól függetlenül érvényesülhet. Ha a közalkalmazott az intézménynek anyagi kárt is okozott, és a közalkalmazottal szemben a fegyelmi eljárás rendjén anyagi hátránnyal járó fegyelmi büntetést szabtak ki, ez nem akadálya a közalkalmazott kártérítési felelősségre vonásának. A fegyelmi felelősség (1) Fegyelmi vétséget követ el a közalkalmazott, ha a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét vétkesen megszegi. (2) A fegyelmi vétséget elkövető közalkalmazottal szemben kiszabható fegyelmi büntetések [Kjt. 45. § (2)]: a) megrovás; a "legenyhébb" erkölcsi jellegű fegyelmi büntetés, amely tulajdonképpen rosszallást fejez ki. Kiszabására akkor kerülhet sor, ha a fegyelmi eljárás lefolytatója az eset összes körülményeinek mérlegelése során megállapítja, hogy a megrovás elegendő az újabb kötelezettségszegés elkövetésétől való visszatartásra. b) az előmeneteli rendszerben történő várakozási idő legfeljebb egy évvel történő meghosszabbítása; c) a jogszabály alapján adományozott címtől való megfosztás; d) magasabb vezető, illetve vezető beosztás fegyelmi hatályú visszavonása, valamint e) elbocsátás. E jogintézményre akkor kerülhet sor, ha egyáltalán nincs remény arra, hogy a közalkalmazott magatartása a jövőben kedvezően megváltozik vagy az elkövetett kötelezettségszegés súlya miatt a közalkalmazotti jogviszony fenntartása nem indokolt (3) A (2) bekezdés b)-d) pontjában foglalt büntetések közül egymás mellett több is kiszabható. (4) A (2) bekezdés b)-c) pontjában foglalt büntetés végrehajtását legfeljebb egyévi próbaidőre fel lehet függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a közalkalmazott nem követett el olyan fegyelmi vétséget, melyért jogerős fegyelmi büntetést szabtak ki, úgy kell tekinteni, mintha a fegyelmi büntetésben nem részesült volna. Ha viszont ez idő alatt elkövetett cselekmény miatt újabb jogerős büntetést szabtak ki, a felfüggesztett büntetést is végre kell hajtani. A figyelmeztetés joga a munkáltatót megilleti. A munkáltató az utasítási jogából eredően bármikor felhívhatja a munkavállaló közalkalmazott figyelmét olyan, általa helytelennek tartott magatartásra, ami kötelezettségszegésnek minősül. [Kjt. 45. § (1) bek., 46 § (2) bek.]
12
A közalkalmazotti jogviszonyból fakadó kötelezettségek teljes körű számbavétele nem lehetséges, így a fegyelmi eljárás alapját képező vétkes kötelezettségszegések sem sorolhatók fel tételesen. A fegyelmi eljárást lefolytató szerveknek kell eldönteni, hogy a közalkalmazott magatartása fegyelmi vétségnek minősül-e. Ez a döntés azonban csak törvényen alapulhat, csak a vétkes magatartás minősíthető fegyelmi vétségnek. A vétkesség megítélésénél abból kell kiindulni, hogy valakitől más magatartást vártak el az adott körülmények között, mint amit tanúsított. A közalkalmazotti jogviszony keretében a közalkalmazott az adott munkakörre, tevékenységre vonatkozó általánosan elvárható magatartást köteles tanúsítani. A vétkesség esetén közömbös, hogy a magatartás szándékos vagy gondatlan, ugyanis mindkét eset maga után vonja a fegyelmi eljárás megindítását. A büntetés kiszabásánál azonban általában a gondatlan magatartás esetén enyhébb büntetést, szándékos elkövetés esetén súlyosabb büntetés állapítható meg. A közalkalmazottat a közalkalmazotti jogviszonyból folyó kötelezettsége általában a munkába lépés időpontjától, közalkalmazotti jogviszonya megszűnéséig terheli. A pedagógusok esetében nemcsak az a fontos, hogy a munkahelyén milyen magatartást tanúsít, hanem az is, hogy a magatartása milyen hatással van a tanítványaira, a nevelőtestület tagjaira. A fegyelmi eljárás (1) A fegyelmi eljárás megindítását - a törvény eltérő rendelkezése hiányában - a kinevezési jogkör gyakorlója, magasabb vezető és vezető beosztású közalkalmazott tekintetében a megbízásra jogosult rendeli el. Erről egyidejűleg a közalkalmazottat írásban értesíteni kell. (2) Kötelező a fegyelmi eljárás megindítása: a) jelentős súlyú fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén, továbbá b) ha az eljárás lefolytatását a közalkalmazott maga ellen kéri. (3) Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a) a fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanújáról való tudomásszerzéstől egy hónap, vagy b) a fegyelmi vétség elkövetésétől egy év eltelt. (4) Mellőzhető a fegyelmi eljárás lefolytatása - a (2) bekezdésben foglalt esetet kivéve -, ha a kötelezettségszegés csekély súlyú és a tényállás tisztázott. A közalkalmazottat ilyen esetben is meg kell hallgatni. Az ügy érdeméről a fegyelmi eljárás megindítója dönt és legfeljebb megrovás büntetés szabható ki.
13
Az intézmény közösségei Az iskolaközösséget az alkalmazottak, a szülők és a tanulók alkotják. Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét – a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével – az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. A kapcsolattartás formái különösen értekezletek, megbeszélések, fórumok, bizottsági ülések, intézményi gyűlések. A különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait az éves munkatervben kell meghatározni, melyet a hivatalos közlések helyén kell kifüggeszteni.
Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit magasabb jogszabályok (Mt., Kjt. és az ezekhez kapcsolódó rendeletek), valamint e szabályzat mellékletében található Közalkalmazotti Szabályzat és Kollektív Szerződés tartalmazzák. A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének megbízásakor a közoktatási törvény 102.§-nak (3) bekezdésében szabályozott véleményezés jogát nevelési-oktatási intézményben közalkalmazotti jogviszony, illetőleg munkaviszony keretében foglalkoztatottak közössége gyakorolja. Az alkalmazotti közösség abban a kérdésben foglal állást, hogy támogatja-e a pályázó vezetői megbízását. A nevelőtestület az alkalmazotti közösség értekezletét megelőzően alakítja ki véleményét a pályázó által benyújtott vezetési programról. A nevelőtestület véleményét az alkalmazotti közösség értekezletén ismertetni kell. A pályázó nem vehet részt az alkalmazotti közösség, illetőleg a nevelőtestület döntésének meghozatalában akkor, amikor személyéről, illetőleg az általa benyújtott vezetési programról szavaznak. Az alkalmazotti közösség értekezletének, illetve a nevelőtestületi értekezlet határozatképességének meghozatalánál figyelmen kívül kell hagyni azt, akinek a munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya szünetel, továbbá az óraadó tanárt.
A nevelőtestület és működési rendje A nevelőtestület (tantestület) az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben a közoktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület határozza meg alapvetően az intézmény szakmai munkáját. A nevelőtestület tagja minden közalkalmazott pedagógus.
14
A nevelőtestület feladatai és jogai A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása, ezáltal a tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben. A nevelőtestület egyetértési joga szükséges a diákönkormányzat működésével kapcsolatban. A nevelőtestület döntési jogköre: a pedagógiai program elfogadása, az SZMSZ és a házirend elfogadása, a tanév munkatervének jóváhagyása, átfogó értékelések és beszámolók elfogadása, a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárás, az intézményvezetői programok szakmai véleményezése, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, a diákönkormányzat működésének jóváhagyása, saját feladatainak és jogainak részleges átruházása, A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét: a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt. a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésében, a nevelési-oktatási intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában, külön jogszabályban meghatározott ügyekben. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, – egyes jogköreinek gyakorlását – kivéve a pedagógiai program, és a szervezeti és működési szabályzat elfogadását – átruházhatja a szakmai munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles – a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon – azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében értekezleteket tart. Az értekezletek tervezhető részét az intézmény éves munkatervében kell rögzíteni. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési jogot gyakorlók képviselőjét meg kell hívni. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyeiben az óraadó tanárok nem rendelkeznek szavazati joggal. A tanév tervezett értekezletei az alábbiak:
15
tanévnyitó értekezlet, félévi és év végi osztályozó értekezlet, őszi nevelési értekezlet tavaszi nevelési értekezlet, tanévzáró értekezlet, munkaértekezletek, rendkívüli értekezletek (szükség szerint) Rendkívüli értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, a közalkalmazotti tanács, az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja. Ha az iskolai SZM, iskolai diákönkormányzat kezdeményezi a nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. A nevelőtestületi értekezletet az igazgató hívja össze. A nevelőtestület döntései A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában – a jogszabályokban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület minősített többségi szavazással dönt az alábbi kérdésekben: A pedagógiai program elfogadása A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása A Házirend elfogadása Jutalmazási lehetőségek (Jó tanuló jó sportoló, Györgyi Dénes Díj) Tanulók magatartása, szorgalma A nevelőtestületi értekezletről tartalmi jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlevő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában. A nevelőtestület munkaközösségei Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok a közös szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hoznak létre. Az intézményben az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: Alsó tagozatos munkaközösség szakterülete: 1-4. osztály tanítói munkája felső tagozatos munkaközösség: szakterülete: az 5-8. osztályos osztályfőnökök nevelőmunkájának összehangolása, a tanulók neveltségi szintjének vizsgálata és értékelése, konkrét javaslattétel a nevelés eredményessége érdekében. A szakmai munkaközösségek tevékenysége: A szakmai munkaközösségek feladatait a közoktatási intézmény pedagógiai programja és éves munkaterve irányozza elő. A nevelőtestület feladat átruházása alapján a szakmai munkaközösségek az alábbi tevékenységeket folytatják. A szakmai munkaközösségek feladatai:
16
fejleszti a szakterület módszertanát és az oktató munkát. javaslatot tesz a speciális irányok megválasztására és a költségvetés szakmai előirányzatainak felhasználására, szervezi a pedagógusok továbbképzését, támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját, összehangolja az egységes intézményi követelményrendszert, felméri és értékeli a tanulók tudásszintjét, összeállítja a vizsgák (különbözeti-, osztályozó-, javító-, helyi-, stb.) feladatait lebonyolítja a kiírt pályázatokat és a tanulmányi versenyeket. végzi a nevelőtestület által átruházott feladatokat, A szakmai munkaközösség vezetője képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé és a szakmai fórumokon. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. A munkaközösség-vezető feladatai és jogai: irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a szakmai munkáért, értekezleteket hív össze. tartalmilag ellenőrzi, elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak helyi tantervhez igazodó tanmeneteit, ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, a tanmenetek szerinti előrehaladást és annak eredményességét, hiányosságok esetén intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé, összeállítja a pedagógiai program és munkaterv alapján a munkaközösség éves munkaprogramját, beszámol a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről, javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, közalkalmazotti átsorolásra A nevelőtestület feladatainak átruházása A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja másra, így a szakmai munkaközösségre, vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlói a bizottságok, az osztályközösségek tanárai és a szakmai munkaközösségek vezetői beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek a munkatervben rögzített értekezleteken. A nevelőtestület – feladat- és jogkörének részleges átadásával – a következő előre tervezhető feladattal megbízandó bizottságokat hozhat létre tagjaiból: a) A Fegyelmi Bizottság Feladata: – a házirendet súlyosan megszegő tanulók fegyelmi ügyeinek kivizsgálása, – tárgyilagos döntés meghozása, Tagjai: – az intézmény vezetője vagy helyettese, – az érintett tanuló osztályfőnöke,
17
– – –
a fegyelmi ügyben független pedagógus, a tanuló által felkért pedagógus, a diákönkormányzat képviselője.
b) A Nevelési Bizottság Feladata: – a pedagógiai programban meghatározott nevelési célok és megvalósításának vizsgálata, – a tevékenységrendszer és a célok összhangjának elemzése Tagjai: – az osztályfőnöki munkaközösség vezetője, – a kiválasztott osztály osztályfőnöke, – a nevelőtestület egy olyan tagja, aki nem tanít az adott osztályban
feladatok
c) Szövegértést és Kommunikációs Képességeket Vizsgáló Oktatási Bizottság Feladata: – a fenti tanulói képességek hatodik és nyolcadik évfolyamon történő korrekt mérése és értékelése a helyi tanterv alapján. Szükség szerint vegye igénybe a Térségi Közoktatási Társulás szakembereinek (Nevelési tanácsadó) segítségét. Tagjai: – évente kijelölt pedagógus (felmérés lebonyolítása) – osztályfőnökök, – magyar nyelv és irodalom szaktanárok. d) Számolási és problémamegoldó képességet vizsgáló Oktatási Bizottság Feladata: – a fenti tanulói képességek hatodik és nyolcadik évfolyamon történő korrekt mérése és értékelése a helyi tanterv alapján. Tagjai: – matematika szaktanár, – természettudományi tárgyat tanító pedagógus, – osztályfőnökök. A nevelőtestület szakmai munkaközösségekre ruházott jogai A nevelőtestület a meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségre ruházza át az alábbi jogköreit: a pedagógiai program bevezetésének tapasztalatai alapján korrekciós javaslatok összegyűjtése, majd a korrekciók végrehajtása a helyi tanterv felülvizsgálata során, a taneszközök, tankönyvek kiválasztása, továbbképzésre, átképzésre, való javaslattétel, jutalmazásra, kitüntetésre, fizetésemelésre való javaslattétel, a határozott időre kinevezett pedagógusok véleményezése, a szakmai munkaközösség-vezető munkájának véleményezése,
A tanulói közösség Az azonos évfolyamra járó és többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak.
18
Az osztályközösség maximált tanulólétszáma rendeletben meghatározott, az osztályközösség élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt - az igazgatóhelyettes és az osztályfőnöki munkaközösség-vezető javaslatát figyelembe véve - az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök tevékenységüket az SZMSZ mellékletében található munkaköri leírás alapján végzik. Jogosultak osztályközösségben tapasztalt problémák megoldására szülői értekezletet és az osztályban tanító pedagógusok értekezletét összehívni. Az osztályközösség tagjaiból tisztségviselőket választ: Az 1-3. osztály tisztségviselői a diákönkormányzatban megfigyelőként vesznek részt) – Osztálytitkár (az iskolai diákönkormányzat delegált tagja,) Bontott tanulócsoportban vesznek részt az osztály diákjai azokon a tanítási órákon, melyek eredményesebbek kisebb tanulólétszám esetén. A tanulóközösségek döntési jogkört gyakorolnak – a nevelőtestület véleménye meghallgatásával – saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. A tanulók véleménynyilvánításának rendje és formája A tanuló joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson: minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola, működéséről. A tanulónak be kell tartania a véleménynyilvánítása során a házirend, illetve egyéb belső szabályokban foglaltakat. A tanuló a véleményét: önállóan, saját maga, illetve a tanulók képviselete útján is elmondhatja. A tanuló képviselő útján nyilváníthatja ki véleményét, pl: a diákönkormányzat, egyéb iskolai közösség működése során. Az önálló véleménynyilvánításra az egyes iskolai fórumok a működési rendjük szerint adnak teret.
A véleménynyilvánítás formái (különösen): személyes megbeszélés, gyűlésen, fórumon való felszólalás, véleményközlés, írásos megkeresés, véleménynyilvánítás. A pedagógusok és az intézményvezetők feladata, hogy biztosítsák a tanulók véleménynyilvánítási szabadságát. A tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formája A tanuló joga, hogy tájékoztatást kapjon:
19
a személyét, illetve a tanulmányait érintő kérdésekről. A pedagógusok és az intézményvezető feladata, hogy gondoskodjanak arról, hogy a tanulók ismerjék meg a tájékoztatásukra vonatkozó rendet, a tájékoztatás formáit. A tájékoztatás formái: szóbeli tájékoztatás, írásbeli tájékoztatás. A tájékoztatás a tájékoztatás tartalmának, jellegének megfelelően történhet: közösen, illetve egyénileg. A tanulóval kapcsolatban tájékoztatást adhat: az intézményvezető, a nevelőtestület, a szaktanár, osztályfőnök, oktató-nevelő munkát végző pedagógus. A diákönkormányzat A tanulók, a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki – a diákönkormányzat megbízása alapján – eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is. A felkért nagykorú személyt az éves közgyűlésen kell – hozzájárulásával – megválasztani. A diákönkormányzat járhat el a nevelési-oktatási intézmény egészét érintő ügyekben. A diákönkormányzat – a nevelőtestület véleményének kikérésével – dönt: saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, a tájékoztatási rendszer (iskolaújság, iskolarádió stb.) szerkesztősége tanulói vezetőjének (felelős szerkesztőjének), munkatársainak megbízásáról. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő, vagy ellentétes az iskola szervezeti és működési szabályzatával, illetve annak mellékleteit képező szabályzataival. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásáról a nevelőtestületnek a beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. A szervezeti és működési szabályzatot, illetve módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola, helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola egyébként rendeltetésszerű működését.
20
A diákönkormányzatok jogosultak szövetséget létesíteni, illetve ilyenhez csatlakozni. A szövetség az iskolában a diákönkormányzat jogait nem gyakorolhatja. A diákönkormányzat jogai A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az iskolai diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: a tanulók nagyobb közösségét1 érintő kérdések meghozatalánál, a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, a napközi otthoni, foglalkozásokra való felvétel iránti kérelem elbírálása elveinek meghatározásához, a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához, a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, tanulóval szembeni fegyelmi eljárás során, Az iskolai diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő következő kérdésekben: jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor; a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor; az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor; a házirend elfogadásakor, illetve módosításakor. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, illetőleg amelyekben egyetértési jogot gyakorol, továbbá, ha a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, az előterjesztést, a meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a határidő előtt legalább tizenöt nappal meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. A diákönkormányzat jogainak megsértése esetén tizenöt napon belül a fenntartóhoz törvényességi kérelmet nyújthat be.
A szülői közösség A felnőttek közösségei: Szülői Munkaközösség
A szülői szervezet jogköre A szülői szervezettel a kapcsolatot az iskola igazgatója, valamint az alsó és felső tagozatos munkaközösségvezetők, osztályfőnökök tartják. A szülők a köznevelési törvény értelmében jogaik, kötelességeik érvényesítéséhez közösséget hozhatnak létre. A szülői szervezet jogszabályban meghatározott véleményezési jogkörrel rendelkezik. Jogköreik a következők: 1
A véleményezési jog gyakorlása szempontjából egy átlagos osztálylétszám minősül a tanulók nagyobb közösségének.
21
Döntési jogkör: szülők képviseletében eljáró személy megválasztása, munkaterv, tisztségek meghatározása. Egyetértési jog: anyagi tehervállalás szabályai, jogszabályban meghatározott kérdésekben. Véleményezési, javaslattevő jogok: az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, Pedagógiai program, SZMSZ, Házirend elfogadása előtt, szülői értekezletek témája, éves munkaterv szülőkre vonatkozó megállapításai, iskola-család együttműködési formái, vállalkozás, szolgáltatás igénybevétele feltételeinek meghatározásakor A szülők szóbeli tájékoztatása Az intézmény a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezlet, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. A szülői értekezletek rendje: Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként két, a munkatervben rögzített időpontú szülői értekezletet tart az osztályfőnök (csoportvezető) vezetésével. A szeptemberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. Ekkor bemutatják az osztályban (csoportban) oktató-nevelő új pedagógusokat is. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. A fogadóórák idejét tanévenként határozza meg a pedagógus, melyről az osztályfőnök tájékoztatja a szülőket. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja az intézményi fogadóórára. Ha gondviselő a munkatervi fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, véle telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetni. A szülők írásbeli tájékoztatása Közoktatási intézményünk a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott tájékoztató (ellenőrző) füzetekben. Írásban értesítjük a tanuló szüleit gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről. Tájékoztatjuk a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is. A pedagógusok kötelesek a tanulókra vonatkozó minden értékelő érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló által átnyújtott tájékoztató füzetben is feltüntetni, és azt dátummal és kézjeggyel ellátni: a szóbeli feleletet aznap, az írásbeli számonkérés eredményét a feladat kiosztása napján. Az érdemjegyek beírási kötelezettsége miatt a tájékoztató füzetet a tanulótól beszedni nem szabad a tanítás időtartama alatt.
22
Az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet érdemjegyeinek azonosságát, és pótolja a tájékoztató füzetben hiányzó érdemjegyeket. Ha a tanuló tájékoztató füzete hiányzik, ezt az osztálynaplóba dátummal és kézjeggyel ellátva kell bejegyezni, valamint a tanuló érdemjegyét ceruzával be kell karikázni. A rendszeres visszajelzés szükségessége miatt a heti 1 vagy 2 órás tantárgyakból félévenként minimum 3 – 4, a heti 3 vagy ennél nagyobb óraszámú tantárgyaknál havonta legalább 2 érdemjegy alapján osztályozható a tanuló. Az osztályfőnök indokolt esetben írásban értesíti a szülőket a tanulók tanulmányi előmeneteléről, magatartásáról és szorgalmáról.
23
Az intézményi létesítményekre vonatkozó szabályok Az iskola épületét címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Ünnepeken az épület lobogózása a gondnok feladata. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős: az iskola rendjének és tisztaságának megőrzéséért, a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért, az energiafelhasználással való takarékoskodásért, tűz és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért Az iskola különböző helyiségeinek tanulókra vonatkozó használati rendjéről az iskolai rendszabályok / Házirend / részletesen intézkednek. ( pl.: lásd az osztálytermek, könyvtár, szaktantermek, tornaterem, szertárak, udvar és folyosó használati rendjét ) Vagyonvédelmi okok miatt az iskola területén idegen személy csak engedéllyel tartózkodhat. Az iskola dolgozóinak joga az iskola valamennyi helyiségének és létesítményének a rendeltetésszerű használata. Használatkor a helyiségek felelősének engedélye szükséges. Nem iskolai célra csak az igazgató engedélyével vehetők igénybe a helyiségek és létesítmények. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseinek, felszereléseinek épségéért, rendjéért a használatba vevő a használatba vétel ideje alatt, anyagilag felelős. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak a helyiségfelelős engedélyével, átvételi elismervény ellenében szabad.
Az intézmény nyitva tartása Az intézmény a tanév szorgalmi ideje alatt tanítási napokon 7 órától 18 óráig tart nyitva. Az intézmény hivatalos munkaideje tanítási napokon 8 órától 16 óráig tart. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt – eseti kérelmek alapján. Tanítási szünetek alatt, valamint szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az intézményvezető által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódik. Az intézményt egyébként zárva kell tartani. Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az intézmény szabadtéri létesítményeit (udvar, kézilabdapálya, stb.) a nyitva tartás után is használhatják – saját felelősségükre – a sportolni vágyók.
Az intézmény munkarendje Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni. Az intézmény vezetője vagy vezető-helyettese heti beosztás alapján látják el az ügyeletes vezető feladatait. Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben rögzített vezetői helyettesítési rend alapján kell kijelölni az ügyeleti feladatokat ellátó személyt. a) Az intézmény – tanítási időtől független – hivatalos munkaideje: Hétfőtől péntekig: 8 órától 16 óráig, b) Az iskolatitkár munkaideje: Hétfőtől péntekig 8 órától 16 óráig tart. Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét – a hatályos jogszabályok betartásával – az intézményvezető állapítja meg.
24
A közalkalmazottak munkaköri leírásait az intézményvezető készíti el.. Minden közalkalmazottnak és tanulónak az intézményben be kell tartania az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat. Az ezzel kapcsolatos képzést az intézmény ezzel megbízott munkatársa tartja. A pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény rögzíti. A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje 40 óra. A pedagógus a kötelező óráit csak a tanulókkal való közvetlen foglalkozásra fordíthatja. A fennmaradó munkaidő többi részében munkaköri feladatként a nevelő-oktató munkával, vagy a tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatokat lát el a munkáltató elrendelése alapján. A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettes állapítja meg – az intézményvezető jóváhagyásával. A tanórák (foglalkozások) elcserélését az igazgató engedélyezi. A pedagógus az intézménybe történő beérkezését maga szervezi azzal, hogy köteles munkakezdése előtt 10 perccel a feladat végzésének helyén megjelenni. A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyeletkezdésnél 5 perccel kell korábban érkeznie. A pedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen jelentenie kell, hogy helyettesítéséről gondoskodni lehessen. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében a pedagógust hiányzása esetén – lehetőség szerint – szakszerűen kell helyettesíteni. A szakszerű helyettesítés érdekében a tanmeneteket az iskola tanári szobájában kell tartani. Amennyiben a tanmenettől eltérő ütemben halad a hiányzó pedagógus a tananyaggal, úgy köteles a helyettesítési anyagot kiírni és a helyettesítő rendelkezésére bocsátani. A rendkívüli távolmaradást legkésőbb az adott munkanapon az első tanítási óra megkezdése előtt 1 órával jelezni kell az intézmény igazgatóhelyettesének. A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – tanítási (foglalkozási) órák megtartására, egyéb feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. Az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak munkarendjét, a távollevők helyettesítési rendjét az igazgatóhelyettes állapítja meg, és az intézményvezető hagyja jóvá. Az egyes részlegek alkalmazottainak napi munkabeosztásánál figyelembe kell venni a közoktatási intézmény feladatainak zökkenőmentes ellátását. Az alkalmazottaknak munkakezdésük előtt 10 perccel kell munkahelyükön megjelenniük, távolmaradásukról az igazgatóhelyettest kell értesíteniük. A tanulók munkarendjét e szabályokon felül a Házirend határozza meg. A házirend szabályait a nevelőtestület az érintett közösségek véleményének egyeztetésével alkotja meg. A házirend betartása a pedagógiai program céljainak megvalósítása miatt az intézmény valamennyi tanulójára és az intézményben tartózkodó személyekre nézve kötelező.
A látogatás rendje Idegenek az épületbe csak az intézmény valamely alkalmazottjának tájékoztatása után léphetnek be. A látogató köteles megnevezni a látogatott személyt vagy jövetele célját, és az épületben tartózkodás várható időtartamát.
A helyiségek és berendezésük használati rendje
25
Az alkalmazottak az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási munkaidőben rendeltetésszerűen használhatják. Ha intézményi alkalmazottak nyitvatartási időn túlmenően igénybe kívánják venni az iskola helyiségeit, ezt az intézményvezetőtől kell kérvényezniük a használat céljának és időpontjának megjelölésével. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit és ezek berendezéseit a tanítási időben és azután is csak pedagógusi felügyelettel használhatják. A szaktantermekben a tanulók csak a terembeosztásban feltüntetett időben tartózkodhatnak, szaktanárok jelenlétében. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás vagy engedélyezett diákkör keretében tartózkodhat az iskolában.
A könyvtár igénybevételének, működésének szabályai a) A könyvtárhasználók köre - az iskola tanulói - az iskola nevelői - az iskola nem pedagógus dolgozói Alkalmanként a könyvtáros engedélyével - aki a könyvtári környezet figyelembevételével mérlegeli a kérés indokoltságát - igénybe vehetik a könyvtár szolgáltatásait olyan személyek is, akik nem tartoznak az intézményhez. Ilyenkor azonban csak olyan dokumentumot és szolgáltatást igényelhetnek, ami nem kapcsolódik közvetlenül a napi oktató-nevelő munkához, tanuláshoz, illetve nem akadályozza azt. b) A beiratkozás módja, az adatokban bekövetkezett változások bejelentésének módja A beiratkozás az első kölcsönzéskor történik, az iskolai tanulóinak a nevét és osztályát, az iskola dolgozóinak nevét, egyéb esetekben a Szirén rendszer által feljegyezhető adatokat rögzítjük. A tanulók és dolgozók esetében az iskolai nyilvántartások tartalmazzák a részletes adatokat. A külső könyvtárhasználók a lakcím és telefonszám változását a következő kölcsönzéskor kötelesek bejeleni. c) A szolgáltatások igénybevételének feltételei Az iskolai könyvtár szolgáltatásait a könyvtár minden olvasója a könyvtárhasználat szabályinak betartásával díjtalanul veheti igénybe. d) A könyvtárhasználat szabályai A könyvtár szolgáltatásai: - A könyvtár állományának egyéni és csoportos helybenhasználata - Könyvtárban tartott tanítási órák, csoportos foglalkozások - Tájékoztatás, irodalomjegyzék összeállítása - Könyvtári rendezvények szervezése és lebonyolítása - Kölcsönzés - Előjegyzés
26
- Könyvtárközi kölcsönzés - Internethasználat - Az iskolai munkához kapcsolódó, megszerkesztett anyagok nyomtatása /Hangzó anyagok átjátszása, másolatok készítése az iskola más egységeiben történik./ Az iskolai könyvtárban lehetőség van az állomány egyéni és csoportos használatára, a könyvtárhasználatra épülő tanórák és egyéb csoportos foglalkozások megtartására. A könyvtárban tartandó órák és csoportos foglalkozások ütemezését a könyvtáros végzi. Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók: - olvasótermi, kézikönyvtári könyvek - folyóiratok - audiovizuális és egyéb információhordozók kölcsönzése eseti elbírálást igényel A csak helyben használható dokumentumokat a nevelők és tanulókegy-egy tanítási órára, valamint a könyvtár zárva tartása idejére kikölcsönözhetik. Az iskolai könyvtár tájékoztató munkája keretében eligazítást ad a használathoz szükséges ismeretekről. Segíti a nevelőket és a tanulókat az iskolai munkához szükséges irodalom /információk/ kutatásában. Kérésre összegyűjti meghatározott téma irodalmát, illetve esetenként ajánló jelleggel is készít irodalomjegyzéket. Kölcsönzés A könyvtárból könyvet vagy egyéb dokumentumot csak a könyvtáros tudtával szabad kivinni. Az olvasói és kölcsönzési nyilvántartás számítógépen történik a SZIRÉN program alapján. Az egy alkalommal kölcsönözhető dokumentumok száma a tanárok részére nincs meghatározva, a tanulóknál összesen egyszerre 6 könyv lehet. A kölcsönzés 21 napra történik, hosszabbítás további 21 napra lehetséges. A tartós tankönyvek a teljes tanévre kölcsönözhetők Az iskolai könyvtár napi látogatottságát, forgalmát a számítógép regisztrálja. Az elveszített vagy erősen megrongált dokumentumok árát az olvasónak /használónak/ meg kell térítenie. /3/1975.KM-PM sz. együttes rendelet 20. és 21. §a/, valamint a rendeletekhez kapcsolódó együttes irányelv 29., 30. és 31. pontja. értelmében: - az elveszett és megrongálódott dokumentumot egy másik kifogástalan kell pótolnia az olvasónak. - ha ezt nem tudja megtenni, a dokumentumról készült fénymásolattal is helyettesítheti az eredetit, amennyiben a másolat érdemben helyettesíteni tudja az elveszett dokumentumot - ha az elveszett dokumentum másolattal vagy másik példánnyal nem pótolható, az olvasónak a dokumentum mindenkori piaci árát, antikvár becsértékét kell megtérítenie. A térítés egyik esetben sem lehet alacsonyabb a dokumentum állomány-nyilvántartási értékénél. A kölcsönzésben lévő műveket az olvasó előjegyeztetheti. Az előjegyzett
27
dokumentum beérkezéséről az olvasót értesíteni kell. A saját gyűjtemény kereteit meghaladó igényeket a könyvtáros könyvtárközi kölcsönzés útján elégíti ki. Az iskolai könyvtár másolatok készítésére nem vállalkozhat a technikai feltételek hiányában, ám az iskolában a másolatszolgáltatás iránti igényeket ki lehet elégíteni. A számítógépes nyomtatás lehetősége biztosított. A kihelyezett letétek kezelése: Az iskolai könyvtár letéti állományt helyez el /igény szerint/ szaktanteremben ill. osztályteremben. A letéti állományt a tanév elején veszik át és a tanév végén adják vissza a megbízott nevelők, akik az átvett dokumentumokért anyagi felelősséggel is tartoznak. A letéti állomány nem kölcsönözhető. A letétek folyamatos frissítéséről, kiegészítéséről a letéti könyvtár gondozásával megbízott nevelő gondoskodik. A könyvtárba ételt, italt behozni tilos. A könyvtárhasználók egymást nem zavarhatják. Az Internet használat tartalmát és idejét a könyvtáros korlátozhatja. e)
A
nyitva
tartás,
kölcsönzés
ideje
A könyvtár nyitvatartási rendjét a vonatkozó jogszabályok alapján az órarend elkészülte után határozzuk meg úgy, hogy a könyvtár használatára minden tanítási napon lehetőség legyen.
A szaktermek használati rendje A speciálisan felszerelt szaktantermekben, a könyvtárban– jól látható helyen – külön helyiséghasználati rendet kell kifüggeszteni. A szaktanterem használati rendjét a helyiség felelőse állítja össze, és az intézményvezető hagyja jóvá. A helyiséghasználati rend a következőket tartalmazza: a szaktanterem típusa, neve, a terem felelősének neve és beosztása, a helyiségben tartózkodás rendje, a használati engedélyhez kötött berendezési tárgyak felsorolása, a berendezési tárgyak és eszközök használati utasítása. További szabályokat a Munkavédelmi Szabályzat és függeléke tartalmaz Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszereléseit, eszközeit a helyiségleltár szerint kell megőrizni. Bútorok (székek, padok) másik helyiségbe való átvitele a terem felelősének engedélyéhez kötött. A szaktantermek felszerelési tárgyainak használata, elektronikus berendezések üzemeltetése, stb. csak a használati utasítás betartásával engedélyezett. Az intézmény berendezését, gépét csak engedéllyel, saját használat céljából lehet kivinni írásbeli engedély alapján. A kölcsönkérő alkalmazottnak a tárgy átvételéről és az anyagi
28
felelősségről elismervényt kell aláírni. A kiviteli engedély csak az igazgató aláírásával érvényes. Az engedélyen fel kell tüntetni a kölcsönzési határidőt.
Karbantartás és kártérítés A tantermek, szaktantermek, tornatermek és más helyiségek tisztaságáért, balesetmentes használhatóságáért és az azokban elhelyezett eszközök karbantartásáért a vállalkozási szerződésben foglaltak szerint a vállalkozó felel. A meghibásodott eszközöket, berendezéseket a terem, felelőse köteles a igazgatóhelyettes tudomására hozni. A hibás eszközöket le kell adni az igazgatóhelyettesnek a hiba megjelölésével. Újbóli használatbavételről az igazgatóhelyettes tájékoztat. Az intézményben, annak felszereltségében és a berendezési tárgyaiban okozott kárt a károkozónak meg kell téríteni.
Az intézményi védő, óvó előírások Általános előírások A tanulókkal az iskolai tanítási év, valamint szükség szerint tanóra, foglalkozás, kirándulás, stb. előtt ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat. Védő-óvó előírás: az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás, a foglalkozásokkal együttjáró veszélyforrások, a tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése. A védő-óvó előírásokat a tanulók életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az iskola házirendjében kell meghatározni azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a tanulóknak az iskolában való tartózkodás során meg kell tartaniuk.
A tanulóbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok Az intézmény vezetőjének feladata, hogy ellenőrizze: hogy az intézményben keményforrasztás, ív és lánghegesztés, ipari gázpalack, illetve tartály felszerelése az épületen szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével nem végezhető; - hogy az intézmény területén a tanulókra veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett lehet; - hogy az intézményben a tanulók a következő gépeket, eszközöket ne használják, használhassák: villamos köszörűgép, barkácsgép faesztergálásra, valamint jogszabályban, használati utasításban veszélyesnek minősített gépek, eszközök; - hogy az intézmény tízévesnél idősebb tanulói csak pedagógus felügyelete mellett használhassák, használják a következő eszközöket, gépeket: villamos fúrógép, barkácsgép (a következő tartozékokkal: korong, és vibrációs csiszoló, dekopírfűrész, polírkorong,), törpefeszültséggel működő forrasztópáka, 220 V feszültséggel működő, kettős szigetelésű, ún. „pillanat”-forrasztópáka, villamos
29
háztartási gépek (tűzhely, főzőlap, kávéfőző, kávédarálógép, robotgép, vasaló, varrógép, stb.); segédmotoros kerékpár szerelési gyakorlathoz (az üzemanyagot és a motort nem kezelheti tanuló); kerti gépek szerelési gyakorlathoz (az üzemanyagot és a motort nem kezelheti tanuló); hogy csak pedagógus felügyelete mellett használható a számítógép. A krónikusan beteg, valamint a testi, értelmi és érzékszervi fogyatékos tanulók esetében az iskolaorvos véleményezése alapján a biztonsági előírások kibővítése szintén az intézményvezető feladata.
A pedagógusok feladata, hogy Haladéktalanul jelezzék az intézményvezető felé azokat a helyzeteket, melynek ellenőrzéséért az intézményvezető felelős, gondoskodjanak a tanulók biztonságáról. Az iskola nem pedagógus alkalmazottjainak feladata, hogy a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére, a veszélyforrást jelentő munkahelyüket mindig zárják, stb.
A tanulóbalesetek esetén ellátandó feladatok Az intézményvezető feladatai: 1. Kijelöli azt a személyt, aki a tanulóbaleseteket nyilvántartja; 2. Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: intézkedik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásáról, e balesetekről jegyzőkönyvet vetet fel, majd a kivizsgálást követően, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldi a fenntartónak, valamint átadja a tanuló szülőjének – egy példány megőrzéséről gondoskodik; ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, akkor e tényről az okok ismertetésével jegyzőkönyvet készíttet. 3. Súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: súlyos baleset esetén azonnal jelenti a balesetet az intézmény fenntartójának. gondoskodik a baleset legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy bevonásával történő kivizsgálásáról. 4. Lehetővé teszik az iskolaszék, az iskolai szülői szervezet és a diákönkormányzat részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. 5. Intézkedik minden tanulóbalesetet követően a megelőzésről, azaz arról, hogy a megtörtént balesethez hasonló eset ne történhessen meg. A pedagógus feladata: 1. Az intézményvezető utasítására a balesetekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetése. 2. Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok az intézményvezető utasítására: közreműködik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásában, e balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel, jegyzőkönyvet készít, ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, 3. Súlyos balesetekkel kapcsolatban: a balesetet azonnal jelenti az intézményvezetőnek, illetve az intézményvezető
30
távolléte esetében a helyettesítési rendnek megfelelően gondoskodik a baleset jelentéséről, közreműködik a baleset kivizsgálásában. 4. Közreműködik a SZM, diákönkormányzat tájékoztatásában, és a tanulóbalesetek kivizsgálásában való részvétele biztosításában. 5. Intézkedést javasol minden tanulóbalesetet követően a megelőzésre, az intézményvezető megelőzéssel kapcsolatos utasításait végrehajtja. Nem pedagógus alkalmazott Az intézményvezető utasításának megfelelően működik közre a tanulóbaleseteket követő feladatokban.
31
A rendkívüli esemény, bombariadó, stb. esetén szükséges teendők A rendkívüli esemény észlelésekor, tudomásra jutásakor haladéktalanul tájékoztatni kell az intézményvezetőt. Az intézményvezető a rendkívüli esemény jellegének megfelelően haladéktalanul értesíti: az érintett hatóságokat, a fenntartót, a szülőket; Megtesz minden olyan szükséges intézkedést, amelyek a gyermekek, tanulók védelmét, biztonságát szolgálják. Rendkívüli eseménynek számít különösen: a tűz, a földrengés, bombariadó, egyéb veszélyes helyzet, illetve a nevelőmunkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény. Amennyiben a rendkívüli esemény jellege indokolja, gondoskodni kell az intézmény kiürítéséről, amely a tűzvédelmi szabályzat szerinti terv szerint kell, hogy történjen. Az egyéb intézkedést követelő rendkívüli események bekövetkeztekor az intézményvezető a pedagógusok bevonásával a legjobb belátása szerint dönt. A házirend iránymutatása szerint.
Reklámtevékenység szabályai az iskolában Megengedett a reklámtevékenység, ha a reklám a gyermekeknek, tanulóknak szól, és a következő tevékenységekkel kapcsolatos: egészséges életmód, környezetvédelem, társadalmi tevékenység, közéleti tevékenység, kulturális tevékenység. Az intézményben a fentiek kivételével tilos a reklámtevékenység. A reklámtevékenység engedélyeztetése: A reklámtevékenység folytatásának minden formája, módja csak az intézményvezető engedélyével lehetséges. Az engedély kiadása írásban történik, melyben meg kell jelölni: a reklámtevékenység folytatására engedélyt kérő, és e tevékenység folytatására jogosult személy, szerv megnevezését, címét; a reklámtevékenység egyértelmű leírását, a reklámtevékenység formáját, módját; a reklámtevékenység folytatásának határidejét, illetve egyéb időtartam kikötéseket. Az engedély legalább két példányban készül, melynek egyik példányát az intézmény őriz, másik példánya átadásra kerül az engedélykérőnek. Az intézményvezető az engedély visszavonására bármikor jogosult. A reklámtevékenység jellegének besorolása: Az intézményvezető önállóan, illetve az általa jelentősnek minősített reklámtevékenység
32
esetében: a nevelőtestület, a szülői közösség, valamint a gyermek közösségek bevonásával állapítja meg valamely reklámtevékenység jellegét. Az intézményvezető köteles: a pedagógusoktól, a szülőktől, a gyermekektől, tanulóktól érkező, az intézményben folyó reklámtevékenységgel kapcsolatos észrevételt megvizsgálni. Az intézményben folytatható reklámtevékenység lehetséges formái, módjai: a) házi mozi, belső kábeltelevízió-hálózat, b) az intézményi rádió, c) újságok terjesztése, d) szórólapok, e) plakátok, f) szóbeli tájékoztatás, stb. Az adott reklámtevékenység során alkalmazható formát, módot az intézményvezető által kiadott engedély határozza meg.
33
A nevelő-oktató munka rendje Középtávú Pedagógiai Program fogalmazza meg a szakmai munka irányát, stratégiáját és fő célkitűzéseit. A tanév helyi rendjét az oktatási miniszter évenként rendelettel meghatározott keretein belül a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg és rögzíti az érintett közösségek véleményének figyelembe vételével. Az intézmény egy tanévre szóló munkaterve tehát a középtávú célok megvalósításának konkrét tevékenységeit és munkafolyamatait tartalmazza az időpontok és a határidők kitűzésével, – valamint a felelősök megjelölésével. A munkatervet a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten véglegesíti. A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat: a nevelőtestületi értekezletek időpontjait, az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és időpontját, a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját, a vizsgák (osztályozó, javító, különbözeti) rendjét, a tanítási szünetek (őszi, tavaszi, téli) időpontját – a miniszteri rendelet keretein belül, A tanév helyi rendjét, valamint az intézmény házirendjét, a balesetvédelmi és tűzvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel.
Tanórai foglalkozások Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban, órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével a kijelölt tantermekben, az alábbiak szerint: a napi tanítási idő 800-tól 1335-ig tart, a tanítási órák időtartama: 45 perc, nulladik óra 710-től 755-ig tartható, délutáni egyéb órák 14--tól kezdődhetnek. indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató és a vezetőhelyettes tehetnek.
Tanórán kívüli foglalkozások Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások tartását a tanulók közössége, a szülői szervezetek, a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik az intézmény vezetőjénél. A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény szeptember 5-ig hirdeti meg, és a tanulók érdeklődésüknek megfelelően szeptember 15-ig választhatnak. A foglalkozásokra írásban kell jelentkezni a tájékoztató füzetben a tanuló és a szülők aláírásával. A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel
34
kötelező. Hiányzás esetén a tanóráról való hiányzás szabályait kell alkalmazni. A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettes rögzíti az iskola tanórán kívüli órarendjében, terembeosztással együtt.
Az óraközi szünetek Az óraközi szünetek időtartama 15 illetve 10 perc, a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetek legkisebb időtartama 10 perc. A szünetek ideje alatt a tantermekben szellőztetni kell. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók lehetőség szerint az udvaron töltsék, vigyázva saját és társaik testi épségére. A dupla órák az igazgatóhelyettes engedélyével az óraközi szünet eltolásával is tarthatók, de ekkor a pedagógus köteles felügyeletet biztosítani a kicsöngetésig. A testnevelés óra szakmai része a jelző csengetéskor befejezhető, de a pedagógus kicsengetésig köteles az öltöző tanulók felügyeletéről gondoskodni. Az iskolában a tanítási idő alatt tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az órarend szerinti kötelező tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben, valamint közvetlenül a tanítási idő előtt és után a tanulók felügyeletét az ügyeleti rend szerint beosztott ügyeletes pedagógusok látják el. Az intézmény évente ügyeleti rendet határoz meg az órarend függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért a feladattal megbízott igazgatóhelyettes a felelős. Az ügyeletre beosztott vagy az ügyeletes helyettesítésére kijelölt pedagógus felelős az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. Az ügyeletes pedagógus feladatait az ügyeleti rend tartalmazza. Az ügyeleti rend kiterjed a tanítás (foglalkozás) előtti és utáni alábbi időszakokra: Reggel 730 órától 800 óráig, valamint az óraközi szünetekben 3 pedagógus látja el a felügyeletet. Délután az intézmény vezetője vagy helyettese 1600 óráig az intézményben tartózkodik. A tanulók délutáni foglalkozásait tartó pedagógus felel azért, hogy a foglalkozás befejeztével a tanulók elhagyják az intézményt (induljanak haza), vagy menjenek a másik szervezett foglalkozásukra. A tanítás nélküli munkanapokon akkor kell tartani gyermekfelügyeletet, ha azt az intézmény tanulói közül legalább 10 tanuló számára igénylik a szülők.
Napközi Otthon Az iskola a szülői igényeknek megfelelően biztosítja a tanulók napközi otthoni és tanulószobai ellátását. A jelentkezést szülői aláírással írásban kell jelezni az iskola igazgatója felé. A napközis foglalkozások rendje: A napközis nevelő 1140-től várja a tanulókat, közösen ebédelnek, majd foglalkozási tervük szerint szervezik programjukat 1630-ig. A napközis foglalkozás ideje alatt történik: - az iskolai felkészítés, - a gyermek napközbeni ellátása. A napközis foglalkozás során az iskolai felkészítés időtartamát meghaladó időtartamot, szabadidőt hasznosan töltik el a tanulók, a szülők javaslatainak figyelembevételével. A napközis foglalkozásra felvett gyermek távolmaradása csak a szülő tájékoztató füzetbe beírt kérelme alapján történhet, ha arra a napközis nevelő engedélyt adott.
35
Szakköri foglalkozások A szakköröket a magasabb szintű képzés, a tehetséggondozás igényével a tanulók érdeklődésétől függően, valamint arra alkalmas szakember megléte esetén indítja az iskola. A szakköröket vezető pedagógusokat az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakkörök működésének feltételeit elsődlegesen az iskola költségvetése biztosítja. Az intézményben a szakkörök szeptember elejétől év végéig működnek.
Önképzőkörök Az iskola művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, képesség- és készségfejlesztő célokkal önképző köröket szervezhet. Az önképzőkörök szakmai irányítását felkészült pedagógusok vagy külső szakemberek végzik az intézményvezető engedélyével és a működés feltételeinek intézményi támogatásával.
Sportkörök Az iskola a mindennapos testedzés lehetőségét tanítási órák és tanórán kívüli foglalkozások (tömegsport, sportköri foglalkozások) biztosítja. Az iskolai sportkör jellemzői: - a többi foglalkozásoktól elkülönül, - külön szabályzatot készít, mely a működésének alapja A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésén túl, a sport megszerettetésére, a versenysport szempontjait is figyelembe véve sportköri foglalkozások, edzések tartására van lehetőség. Az intézmény ezzel lehetőséget nyújt tanulóinak a különböző sportági foglalkozásokon és az éves munkatervben elfogadott versenyeken való ingyenes részvételre. Sportfoglalkozások tartása – engedéllyel - önköltséges áron, vállalkozás formájában is biztosítható azzal a feltétellel, hogy nem veszélyezteti az iskolai sportfoglalkozások megtartását.
A mindennapos testnevelés, testedzés formái Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a kötelező heti 3 tanórai testnevelés órán és a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja. A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai diáksportkör és a tömegsport keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. Az iskolai diáksportkör foglalkozásait a tanévenként az iskolai tantárgyfelosztásban meghatározott napokon és időben, az ott meghatározott sportágakban felnőtt vezető irányításával kell megszervezni. A délutáni tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy minden időszakban: a sportudvar vagy a tornaterem a testnevelő tanár felügyelete mellett a hét minden napján nyitva legyen. A tömegsport- foglalkozások pontos idejét tanévenként az iskolai tantárgy-felosztásban kell meghatározni.
36
A testi nevelés és a gyógytestnevelés rendje A tanulók hetente az órarendben meghatározott számú testnevelés órán vesznek részt. Az iskolaorvos könnyített vagy gyógytestnevelési foglalkozást is előírhat. A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz ugyan az órarendi testnevelés órákon, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat – az orvosi mentesítésnek megfelelően – nem kell végrehajtania. Az iskolaorvos gyógytestnevelési foglalkozásokra utalhat. A gyógytestnevelési ellátás kötelező egészségvédő alapellátás a rászoruló tanulók részére.
A könyvtár Az iskolai könyvtár célja annak lehetővé tétele, hogy szolgáltatásait a tanulók és a pedagógusok minden tanítási napon igénybe tudják venni. Működésének részletes szabályait a könyvtár működési szabályzata tartalmazza (Mellékelve)
Felzárkóztató foglalkozások Az intézmény biztosítja a korrepetálási lehetőséget, az igazgató által megbízott pedagógusok által, a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás céljából. A korrepetálások időkeretét a középtávú pedagógiai program tartalmazza. A korrepetálás differenciált foglalkoztatással – egyes tanulókra vagy kijelölt tanulócsoportokra kötelező jelleggel – történik.
Versenyek és bajnokságok Az intézmény támogatja és elősegíti a diákok tanulmányi, szakmai, kulturális és sportversenyeken, valamint bajnokságokon való részvételét. Tanulóink az intézményi, a települési, a körzeti és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és felelősek lebonyolításukért. A tanulmányi versenyek megszervezését a tanulmányi szakbizottság tanár támogatója, a sport háziversenyek szervezését a sport szakbizottság tanár támogatója irányítja. A versenyeken való lehetséges részvétel tervezését az éves munkaterv készítésekor a felkészítő pedagógus végzi a nevelőtestület jóváhagyásával.
Tanulmányi kirándulások Az intézmény a diákok részére tanulmányi kirándulásokat szervez, melyeknek fő célja – a pedagógiai program célkitűzéseivel összhangban – hazánk tájainak és kulturális örökségének megismertetése. A kirándulások az iskola munkaterve alapján évente egy tanítási napon szervezhetők, esetleg a hozzá kapcsolódó munkaszüneti napon. A tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályfőnöki tanmenetében kell tervezni. A tanulmányi kirándulások szervezésének szempontjai: – a szülőkkel szülői értekezleten kell egyeztetni a kirándulás szervezési kérdéseit – költségkímélő megoldást kell választani, – a kirándulás várható költségeiről a szülőket az ellenőrző útján kell tájékoztatni és írásban nyilatkoztatni a kirándulás költségeinek vállalásáról, A tanuló tanulmányi kiránduláson való részvételre nem kötelezhető. Ha a tanuló a tanulmányi kiránduláson nem vesz részt, számára – tanítási napon – biztosítani kell a felügyeletet és a foglalkoztatást. A kiránduláshoz osztályonként legalább 2 fő kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani.
37
A kirándulás gazdasági ügyintézését elsődlegesen az osztályfőnök végzi.
Egyéb programok, rendezvények szervezése Múzeum-, színház-, mozi-, kiállítás- és tárlatlátogatások, valamint sportrendezvények a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az osztályközösségek, vagy kisebb tanulócsoportok számára. Tanítási időben történő látogatásra az igazgató engedélye szükséges. Az iskola tanulóközösségei (osztályközösségek, diákkörök, szakkörök, stb.) egyéb rendezvényeket is szervezhetnek. Az egyéb jellegű rendezvények lebonyolításához akkor kell kérvényt benyújtani az intézmény vezetőjéhez, ha a tanulók az iskola helyiségeit igénybe kívánják venni, illetve amennyiben a rendezvény időtartama érinti a tanítási időt.
38
A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje, értékelése A pedagógiai munka belső ellenőrzésének fogalma, célja A pedagógiai munka belső ellenőrzése: a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése. Az ellenőrzés célja másrészről a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények - fogja át a pedagógiai munka egészét, - segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását, - a tantervi követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére, - támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb, tanulóbarát ellátását, - a szülői közösség, és a tanulóközösség (diákönkormányzat) észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az oktatás valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszer megtalálását, - biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát, - támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását, - hatékonyan működjön a megelőző szerepe. A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak A pedagógiai munka belső ellenőrzésére elsősorban, általános jogkörben jogosult: a) az intézmény vezetője, b) az intézményvezető helyettese A pedagógiai munka belső ellenőrzésébe bevonhatóak a szakmai munkaközösségek. A szakmai közösségek a pedagógiai munkát csak az érintett szakmai vonalon jogosultak ellenőrizni. A pedagógiai munka belső, valamely témájú, területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái különösen a következők lehetnek: szóbeli beszámoltatás, írásbeli beszámoltatás, értekezlet, óralátogatás, foglalkozás-látogatás, speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok. Az intézményvezető a pedagógiai munka belső ellenőrzése céljából éves munkatervet készíthet.
39
Az intézmény belső ellenőrzési rendszere Kit, ellenőriznek?
mit Ki ellenőriz?
Milyen rendszerességgel ellenőriznek? Az iskolai neveléssel, oktatással kapcsolatos munka Pedagógiai Program iskolavezetés évente Helyi tanterv alapján igazgató, ig.helyettes, évente végzett munka munkaközösségek Kiemelkedő szaktanár, aktualitása szerint tanulmányi és osztályfőnök, sporteredmények diákmozgalmat segítő pedagógus, igazgató Nagyobb osztályfőnök, aktualitása szerint rendezvények igazgató, ig. helyettes
Milyen formában ellenőriznek?
írásban, vagy szóban írásban írásban ill. a közösség előtt szóban
osztály, iskola közössége, tantestület előtt, szóban, kiemelkedőt írásban Magatartás, osztályfőnök esetenként, havonta, szóban, érdemjeggyel, szorgalom féllévenként írásban Tanulmányi munka szaktanár, folyamatos, havonta érdemjegy, osztályzat osztályfőnök, egyszer, félévkor, év ellenőrzőbe, igazgató, ig. helyettes végén bizonyítványba, írásban Pedagógusok munkája igazgató, ig. helyettes, aktualitása szerint szóban munkaköz.vez. Diákönkormányzat vezető pedagógus évente írásban Tanmenetek, igazgató október végén írásban munkatervek Napközis igazgató, ig. helyettes negyedévente szóban foglalkozások Tantermek, igazgató, ig. helyettes, félévente szóban szaktantermek rendje osztályfőnök, teremfelelősök Pedagógiai ig. helyettes folyamatos szóban adminisztráció A tanulók írásbeli osztályfőnök, folyamatos írásban munkái (füzetek, szaktanárok, tanítók rajzok, stb.) A felzárkóztatás, osztályfőnök, félévente szóban korrepetálás helyzete szaktanárok, tanítók Tanulók igazgató folyamatos szóban egészségvédelme Gyeremek és igazgató folyamatos szóban ifjúságvédelem Munakközösségek munkaköz.vez. folyamatos írásban munkája
40
oktató nevelő munka igazgató értékelése
félévente
írásban
A kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés felosztásának elvei, és rendje. Keresetkiegészítés felosztásának elvei. Tanórai munka (a tanórai munka színvonalának és eredményességének megítélése alapvetően az iskolavezetés feladata). További szempontok: írásbeli munka rendszeres ellenőrzése, gyenge tanulók felzárkóztatása, pontos órakezdés és befejezés /a minőségi munka elengedhetetlen feltétele/, Osztályfőnöki munka személyiségfejlesztés, közösségteremtés, pályaorientáció, a pályaválasztás segítése, helyes kapcsolat a szülőkkel, osztályfőnöki adminisztráció, naplóvezetés, osztályrendezvények szervezése, lebonyolítása. Tanítási órán kívüli egyéb tevékenység tehetséggondozás, , versenyekre felkészítés (kiemelkedő versenyeredmények) eredményes felzárkóztatás bemutató órák, nyílt napok tartása, szakmai korreferátumok, elemzések, felmérések készítése, iskolai dokumentumok készítésében, elemzésében való részvétel, az esztétikus környezet kialakításában való részvétel, szakmai munkaközösség-vezetés /kötelező feladatokon túli magas színvonalú ellátása: a kollegák, kezdő nevelők, valamint az iskolavezetés munkájának segítése/, ünnepélyek, rendezvények, versenyek, vetélkedők rendszeres szervezése, előkészítése, lebonyolítása (ha ezt a feladatot nem kötelező óraszámban, vagy túlóráért látja el), az óraközi ügyelet példás ellátása. Iskolán kívüli tevékenység aktív részvétel a város iskolához kötődő rendezvényein, részvétel az iskola közéletében: alapítványszervezés, különböző funkciók eredményes ellátása, az iskola érdekeinek következetes képviselete, színház-, mozi-, múzeum-, hangverseny látogatások, sportrendezvények, kirándulások, versenyek szervezése, lebonyolítása, kísérése. Emberi tényezők
41
Önképzés, segítőkészség, kollegialitás, aktív kezdeményezőkészség (javaslat a hibák kijavítására, kiállás egymásért, iskolánkért). Keresetkiegészítésben nem részesíthető: Aki az év folyamán 7 vagy annál kevesebb órában tanít Ha az intézményben 6 hónapnál kevesebbet dolgozott Akinek a tevékenységével kapcsolatban bármilyen hiány merült fel, A tartós fizetés nélküli szabadságról (pl.: GYES) való visszatérés évében
42
Tankönyvrendelés elkészítésének rendeletben nem sza A tankönyvrendelés rendje A tankönyvrendelés elkészítésének szabályai Az iskolai tankönyvrendelés általános szabályait az 5/1198. (II.18.) MKM rendelet a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény, a 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről, valamint a 2001. évi XXXVII. tv. a tankönyvpiac rendjéről szabályozza. Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek, ennek megszervezése az iskola feladata.Az iskolai tankönyvrendelés megszervezéséért az intézmény igazgatója és az általa megbízott tankönyvfelelős felel. Az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvkiosztás bonyolításában az osztályfőnökök is tevékenyen részt vesznek. Az iskola helyi tanterve alapján a szakmai munkaközösségek minden év január 15-ig választják ki a tantárgyanként egységes tankönyveket. A munkaközösségek indokolt esetben módosíthatják tankönyvválasztásukat a felmenő rendszer figyelembevételével. Az iskolai tankönyvrendelés összeállítása után a következő tanévre vonatkozó változtatások nem lehetségesek. Az iskolai tankönyvtámogatás rendszere: A normatív tankönyvtámogatás összegének felhasználása: • tartós tankönyvre, kötelező és ajánlott olvasmányokra fordított rész (min. 25%), • ingyenes tankönyvre jogosult tanulók részére nyújtott támogatás, • a szociálisan rászoruló tanulóknak nyújtott támogatás, • tanulói alaptámogatás. A tankönyvtámogatás összegének felosztása minden tanévben az éves központi költségvetésben meghatározott normatíva, ill. az iskolában szociálisan rászorulók felmérésének figyelembevételével készül el, melyet véleményez a szülői közösség és a diákönkormányzat. A tartós használatba adással a tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az igazgató – a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve – határozatban állapítja meg. A tankönyvfelelős megbízása, feladatai: Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért a tankönyvfelelős közreműködésével az igazgató a felelős. Munkáját részben munkaköri feladatként, részben megbízásos formában látja el. A tankönyvfelelős minden év november 15-ig köteles felmérni, hogy hány tanuló kíván az iskolától – a következő tanítási évben – tankönyvet kölcsönözni és részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában.
Hagyományápolás Az intézmény hagyományainak tiszteletben tartása, ápolása, valamint az intézmény jó
43
hírnevének megőrzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége. Az intézményi szintű ünnepélyek és nemzeti ünnepek: Tanévnyitó ünnepély Megemlékezés az aradi vértanúkról Az 1956-os forradalom évfordulója és a köztársaság kikiáltásának ünnepe Karácsonyi ünnepély Az 1848-as szabadságharc évfordulója Ballagás és tanévzáró ünnepély Az iskola névadójának személyével kapcsolatos rendezvények: Névadó napja (Vetélkedők, kiállítás, ünnepség) Benne: Györgyi Dénes-nap Az intézmény hagyományos szórakoztató rendezvényei: Mikulásnapi, húsvéti klubdélután, játszóház Iskolai farsang Föld napja Anyák napja Erdei iskola, sítábor (igény szerint)
Jelképek Az intézményi címer:
Az intézmény ünnepélyein a pedagógusoknak és a diákoknak ízléses – lehetőleg sötét, az alkalomhoz illő – ünneplő ruhában kell megjelenni. Ünnepi egyenruha lányok részére: Fehér blúz, sötét alj, alkalomhoz illő cipő Fiúk részére: Fehér ing, hosszú sötét nadrág vagy öltöny, alkalomhoz illő cipő Az iskola hagyományos sportfelszerelése a tanulók részére: tornanadrág, póló, melegítõ, csak tanórán használt tornacipő.
44
Az intézmény külső kapcsolatai Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és gazdasági szervezetekkel. A vezetők, valamint az oktató-nevelő munka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres személyes kapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival, – meghívás vagy egyéb értesítés alapján. A kapcsolattartás formái és módjai: közös értekezletek tartása, szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel, módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása, közös ünnepélyek rendezése, intézményi rendezvények látogatása, napi szakmai tájékozódás személyesen vagy telefonon, Az intézmény kapcsolatban áll a következő szervezetekkel: a fenntartóval, az óvodával, a gyermekek egészségügyi ellátásáról gondoskodó társintézményekkel, a gyermekjóléti szolgálattal, a nevelési tanácsadó szolgálattal, a családsegítő központtal, az iskolában hitoktatásban érintett egyházak szervezeteivel, helyi rendőrkapitánysággal családotthonnal
A külső kapcsolatok rendszere, formái Az igazgató és az intézményegység-vezető az alábbi szervekkel tart fenn szoros kapcsolatot: a.) A fenntartóval: Az igazgató napi kapcsolatban áll a tankerületi igazgatóval, folyamatosan tájékoztatja őt a fontosabb történésekről, a problémákat felveti, közös megoldást várva attól, év végén beszámol a tanév történéseiről, a jövő évi tervekről. b.) Az intézményegység-vezető a település adott polgármesterével és képviselőtestületével tart fenn szoros kapcsolatot. c.) A pedagógiai és szaktárgyi szervekkel (KÖRPI, , Oktatási Hivatal, Kormányhivatal, tankönyvkiadók, taneszközgyártók stb.) d.) A pedagógiai szakszolgálattal: Az intézmény/intézményegység a jelzőrendszerén keresztül értesíti a nevelési tanácsadót, továbbá a veszprémi tanulási képességet vizsgáló bizottságot, ha valamely gyermeknek tanulási nehézségei, zavarai támadnak (pöszeség, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, sajátos nevelési igény stb.). Erről minden esetben előtte értesítik a szülőt is. e.) A gyámügyi, családsegítő és gyermekjóléti szervekkel: az intézmény/intézményegység jelzi, ha valamely gyermek veszélynek van kitéve. A gyermekjóléti szervekkel napi kapcsolatban áll, ha lehetőség van rá, közös
45
programot szervez a hátrányos helyzetű gyermekeknek. A intézmény kéri egyes gyermekek magántanulóvá nyilvánítását. A problémás gyermekekről esetmegbeszélést tartanak. f.) A környező oktatási intézményekkel. Az intézmény partneri kapcsolatot tart fenn a környező települések iskoláival, óvodáival. Tapasztalatcsere útján megbeszélik közös problémáikat, amelyek az előbbre haladást, a munka zökkenőmentességét segítik. g.) Az egészségügyi szervekkel: az intézmény vezetője közvetlen kapcsolatot tart fenn az egészségügyi szolgáltatókkal.
Az egészségügyi ellátás A tanulónak joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. Ezt a jogot az intézmény biztosítani köteles. Az iskola-egészségügyi ellátás: az iskolaorvos és a védőnő együttes szolgáltatásából áll. Az iskola-egészségügyi ellátásban közreműködik még: a fogorvos és a fogászati asszisztens. Az egészségügyi ellátás rendje Az iskola-egészségügyi ellátás az alábbi területekre terjed ki: a tanulók évfolyamonkénti törzslapozó vizsgálata és ortopéd szűrése, a könnyített- és gyógytestnevelés besorolásának elkészítése, a gyermekek kötelező védőoltásokban való részesítése, színlátás és látásélesség vizsgálata, pályaalkalmassági vizsgálatok végzése, fogászati kezelés, A kötelező orvosi vizsgálatokat, védőoltások időpontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy az a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja. Az orvosi vizsgálatokról nyilvántartást kell vezetni A tanulók orvosi vizsgálatokon való megjelenésének megszervezése az osztályfőnökök feladata. Az iskolaorvos a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében az élvezeti szerek káros hatásairól (dohányzás, droghasználat, alkoholfogyasztás) – osztályfőnöki órán, illetve igény szerint – felvilágosító előadásokat tart.
46
Záró rendelkezések Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket a szabályzatok, az intézmény SZMSZ –nek mellékletei tartalmazzák, összhangban az érvényes Pedagógiai Programmal. Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletei a következők:
Adatkezelési szabályzat Általános iskolai pótbizonyítvány kiállítása Elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje
47
Záradék Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület, a diákönkormányzat és a Szülői munkaközösség elfogadta. Az elfogadás tényét e fenti szervezetek a jegyzőkönyvben hitelesítő aláírásukkal tanúsítják. A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény vezetője jóváhagyta.
Kelt: intézményvezető
p.h.
48
Melléklet: Adatkezelési szabályzat A 2011. évi CXC. törvény A köznevelésről 26. §. szabályozza a köznevelési intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok kezelését. I. Nyilvántartható adatok 1. A köznevelési intézmény köteles a jogszabályban előírt nyilvántartásokat vezetni, a köznevelés információs rendszerébe bejelentkezni, valamint az országos statisztikai adatgyűjtési program keretében előírt adatokat szolgáltatni. 2. A köznevelési intézmény nyilvántartja a pedagógus oktatási azonosító számát, pedagógus- igazolványának számát, a jogviszonya időtartamát és heti munkaidejének mértékét. 3. A köznevelési feladatokat ellátó intézmény az óraadó tanárok: a) nevét, b) születési helyét, idejét, c) nemét, d) lakóhelyét, tartózkodási helyét, e) végzettségével, szakképzettségével kapcsolatos adatokat, f) oktatási azonosító számát tartja nyilván. 4. A köznevelési intézmény a gyermek, tanuló alábbi adatait tartja nyilván: a) a gyermek, tanuló neve, születési helye és ideje, neme, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, társadalombiztosítási azonosító jele, nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma, b) szülője, törvényes képviselője neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma, c) a tanuló tanulói jogviszonyával kapcsolatos adatok: felvételivel kapcsolatos adatok, az a köznevelési alapfeladat, amelyre a jogviszony irányul, jogviszony szünetelésével, megszűnésével kapcsolatos adatok, tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, kiemelt figyelmet igénylő tanulóra vonatkozó adatok, a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok, a tanuló oktatási azonosító száma, mérési azonosító,
49
a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok: a magántanulói jogállással kapcsolatos adatok, a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok, a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok, a tanuló diákigazolványának sorszáma, a tankönyvellátással kapcsolatos adatok, évfolyamismétlésre vonatkozó adatok, a tanulói jogviszony megszűnésének időpontja és oka, az országos mérés-értékelés adatai.
II. Adatok továbbítása 1.
A 2–3. pontban foglalt adatok – az e törvényben meghatározottak szerint, a személyes adatok védelmére vonatkozó célhoz kötöttség megtartásával – továbbíthatók 1. a fenntartónak, 2. a kifizetőhelynek, 3. a bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, 4. a közneveléssel összefüggő igazgatási tevékenységet végző közigazgatási szervnek, 5. a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, 6. a nemzetbiztonsági szolgálatnak. 2. A köznevelési intézmények az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, a juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, az állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, az e törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik. A 63. § (3) bekezdésében meghatározott pedagógusigazolványra jogosultak esetében a pedagógusigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat a KIR – jogszabályban meghatározott – működtetője, a pedagógusigazolvány elkészítésében közre-működők részére továbbítható. 3. A tanuló adatai közül a) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője neve, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, jogviszonya kezdete, szünetelésének ideje, megszűnése, magántanulói jogállása, mulasztásainak száma a tartózkodásának megállapítása céljából, a jogviszonya fennállásával, a tankötelezettség teljesítésével összefüggésben a fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, települési
50
önkormányzat jegyzője, közigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére, b) iskolai felvételével, átvételével kapcsolatos adatai az érintett iskolához, c) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, társadalombiztosítási azonosító jele, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, az óvodai, iskolai egészségügyi dokumentáció, a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok az egészségi állapotának megállapítása céljából az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek, d) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, a tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok a veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek, e) az igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges adatai az igénybe vehetõ állami támogatás igénylése céljából a fenntartó részére, f) a számla kiállításához szükséges adatai a tankönyvforgalmazókhoz, g) az állami vizsgája alapján kiadott bizonyítványainak adatai a bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából, továbbá a nyilvántartó szervezettől a felsőfokú felvételi kérelmeket nyilvántartó szervezethez továbbítható.
4. A tanuló a) sajátos nevelési igényére, beilleszkedési zavarára, tanulási nehézségére, magatartási rendellenességére vonatkozó adatai a pedagógiai szakszolgálat intézményei és a nevelési-oktatási intézmények egymás között, b) az iskolába lépéshez szükséges fejlettségével kapcsolatos adatai a szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, az iskolának, c) magatartása, szorgalma és tudása értékelésével kapcsolatos adatai az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, a gyakorlati képzés szervezőjének, a tanulószerződés alanyainak vagy ha az értékelés nem az iskolában történik, az iskolának, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének, d) diákigazolványa kiállításához szükséges valamennyi adata a KIR – jogszabályban meghatározott – működtetője, a diákigazolvány elkészítésében közreműködők részére
51
továbbítható. 5. A nevelési-oktatási intézmény nyilvántartja továbbá azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. III. Titoktartási kötelezettség 1. A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a tanuló felügyeletének az ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség a foglalkoztatási jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a tanuló fejlődésével összefüggő megbeszélésre. 2. A kiskorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve ha az adat közlése súlyosan sértené a tanuló testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését. 3. A pedagógus, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott a nevelésioktatási intézmény vezetője útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a kiskorú tanuló – más vagy saját magatartása miatt – súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adat-továbbításhoz az érintett, valamint az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges.
IV. Adattovábbítás Adattovábbításra a köznevelési intézmény vezetője és – a meghatalmazás keretei között – az általa meghatalmazott vezető vagy más alkalmazott jogosult. 1. Az önkéntes adatszolgáltatásra vonatkozó szülői engedélyt az elévülési idő végéig nyilván kell tartani. 2. A fentiekben felsorolt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók. V. A köznevelés információs rendszere 1. A köznevelés információs rendszere (a továbbiakban: KIR) központi nyilvántartás keretében a nemzetgazdasági szintű tervezéshez szükséges fenntartói, intézményi, foglalkoztatási, és tanulói adatokat tartalmazza. A KIR keretében folyó adatkezelés jogszerűégéért az oktatásért felelő miniszter felel.
52
2. A köznevelési feladatokat ellátó intézmény, a jegyző, a közneveléssel összefüggő igazgatási, ellenőrzési tevékenységet végző közigazgatási szerv és az e törvényben meghatározott feladatok végrehajtásában közreműködő intézményfenntartók és intézmények adatokat szolgáltatnak a KIR-be. 3. A KIR működtetője oktatási azonosító számot ad ki annak, b) aki tanulói jogviszonyban áll, c) akit pedagógus-munkakörben alkalmaznak, d) akit nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmaznak, e) akit pedagógiai előadó vagy pedagógiai szakértő munkakörben alkalmaznak, f) akit óraadóként foglalkoztatnak. 4. Egy személynek csak egy oktatási azonosítója lehet. 5. A tanulói nyilvántartás a tanuló a) nevét, b) nemét, c) születési helyét és idejét, d) társadalombiztosítási azonosító jelét, e) oktatási azonosító számát, f) anyja nevét, g) lakóhelyét, tartózkodási helyét, h) állampolgárságát, i) sajátos nevelési igénye, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézsége tényét, j) diákigazolványának számát, k) jogviszonyával kapcsolatban azt, hogy magántanuló-e, tanköteles-e, jogviszonya szünetelésének kezdetét és befejezésének idejét, l) jogviszonya keletkezésének, megszűnésének időpontját, m) nevelési-oktatási intézményének nevét, címét, OM azonosítóját, n) jogviszonyát megalapozó köznevelési alapfeladatot, o) nevelésének, oktatásának helyét, p) tanulmányai várható befejezésének idejét, q) évfolyamát tartalmazza. 6. A tanulói nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére, valamint a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve részére. A KIR működtetője a KIR-ben nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatait és lakcímét azonosítás céljából elektronikus úton megküldi a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervének. A sikeres azonosítást követően a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve kapcsolati kódot képez, amelyet
53
azonosítás céljából megküld a KIR működtetőjének. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve az azonosított természetes személy természetes személyazonosító adatainak és lakcímének a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban bekövetkezett változásáról a kapcsolati kódon értesíti a KIR működtetőjét. A KIR működtetője a jelen bekezdés szerint tudomására jutott adatváltozást a KIR-ben a köznevelési intézmény egyidejű értesítésével hivatalból vezeti át. A tanulói nyilvántartásban adatot a tanulói jogviszony megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított harminc évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba. 7. Az alkalmazotti nyilvántartás tartalmazza az alkalmazott a) nevét, anyja nevét, b) születési helyét és idejét, c) oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványa számát, d) végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatokat: felsőoktatási intézmény nevét, a diploma számát, a végzettséget, szakképzettséget, a végzettség, szakképzettség, a pedagógus-szakvizsga, PhD megszerzésének idejét, e) munkaköre megnevezését, f) munkáltatója nevét, címét, valamint OM azonosítóját, g) munkavégzésének helyét, h) jogviszonya kezdetének idejét, megszűnésének jogcímét és idejét, i) vezetői beosztását, j) besorolását, k) jogviszonya, munkaviszonya időtartamát, l) munkaidejének mértékét, m) tartós távollétének időtartamát. 8. Óraadó esetében a munkakörként az oktatott tantárgy, foglalkozás megnevezését kell megadni. 9. Az alkalmazotti nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak az egyes, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható, a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére, továbbá az adatok pontosságának, teljességének, időszerűségének biztosítása, valamint a pedagógusigazolvány igénylésével kapcsolatos eljárás keretében azonosítás céljából a személyiadat- és lakcímnyilvántartó szerv részére. 10. A KIR-ben adatot az érintett foglalkoztatásának megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított tíz évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba. 11. A KIR működtetője a KIR-ben nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatait és lakcímét azonosítás céljából elektronikus úton megküldi a személyi adat- és
54
lakcímnyilvántartás központi szervének. A sikeres azonosítást követően a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve kapcsolati kódot képez, amelyet azonosítás céljából megküld a KIR működtetőjének. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve az azonosított természetes személy természetes személyazonosító adatainak és lakcímének a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban bekövetkezett változásáról a kapcsolati kódon értesíti a KIR működtetőjét. A KIR működtetője a jelen bekezdés szerint tudomására jutott adatváltozást a KIR-ben a köznevelési intézmény egyidejű értesítésével hivatalból vezeti át. 12. A társadalombiztosítási azonosító jel bejegyzésére irányuló kérelem esetén a társadalombiztosítási azonosító jel hitelességét a KIR működtetője az országos egészségbiztosítási szerv nyilvántartásával elektronikus úton megfelelteti. Eltérés esetén a személyi- és lakcím adatok helyességére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Általános iskolai pótbizonyítvány kiállítása Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. Törvény mellékletének VIII. pontja előírja, hogy a bizonyítvány másodlatért illetéket kell fizetni, melyet illetékbélyegben kell leróni a kérelmen. A 11/1994. MKM rendelet 7/A paragrafusa előírja, hogy az iskola által kérelemre kiállított bizonyítvány másodlatért igazgatási díjat kell fizetni. Az igazgatási díj összege az elkészítés évének első munkanapján érvényes kötelező legkisebb munkabér /minimálbér/ 10 %-a. Az igazgatási díjat postai csekken kell befizetni. A befizetés tényének hiteles igazolása /a postai feladóvevény bemutatása, vagy a feladóvevény másolatának megküldése/ után a bizonyítvány másodlat kiadható, illetve kérelemre postázható. A bizonyítvány másodlat kiállításáért fizetendő illeték és igazgatási díj mértékében méltányosság nem gyakorolható.
55
Elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje Az elektronikus úton előállított nyomtatványokat a digitalizálást végző személy köteles papíralapú formában is előállítani. Az elektronikus nyomtatványt – az igazgató utasítása szerinti gyakorisággal – papíralapon is hozzáférhetővé kell tenni, azaz ki kell nyomtatni. A papíralapú nyomtatványt kinyomtatását követően: - el kell látni az igazgató eredeti aláírásával és az intézmény bélyegzőjével - az iraton fel kell tüntetni a dokumentum eredeti adathordozójára való utalást „elektronikus nyomtatvány” - az elektronikus és a nyomtatott (hitelesített) kiállítás dátumát - az vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint meghatározott ideig az irattárazási szabályzat alapján irattári dokumentumként kell lerakni. A papír alapú irattározás tekintetében a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásáért az intézményvezető felel, valamint a hitelesítésről az intézményvezetőnek kell gondoskodnia.
56
