A BALATON SIRÁLYAI. ! 1. Nagy halfarkas Stercorarius skua. 2. Szélesfarkú halfarkas Stercorarius pomarinus. Aquila LXXVIII-LXXIX

Aquila L X X V I I I - L X X I X . 1971 - 1 9 7 2 .

A B A L A T O N SIRÁLYAI Dr.

Keve

András

A sirályokról, csérekről, szerkőkről, halfarkasokról m i n d e n k i írt, a k i csak a B a l a t o n vízimadaraival foglalkozott, a n n y i r a j e l l e m z i k a t a v a t . A z összefog­ laló munkák óta ( L O V A S S Y , 1 8 9 7 ; K E L L E R , 1 9 3 5 ; H O M O N N A Y , 1 9 4 0 ) a z o n b a n

a n n y i újabb a d a t o t közöltek, és a n n y i r a szétszóródtak különböző folyóira­ t o k b a n ezek a közlemények, új fajok is kézre kerültek, sikerült az előforduló ezüstsirályok r e n d s z e r t a n i helyzetének tisztázása is ( K E V E — P Á T K A I , 1 9 5 5 ) , a k b . 2 5 éve rendszeres kutatások is új megvilágításba helyezték a fajok évi ritmusát, h o g y időszerűvé vált az új összefoglalás, m e l y b e n természetszerűleg most már a régi megfigyeléseket k r i t i k a i a l a p o n k e l l figyelembe v e n n i .

!

1. Nagy halfarkas — Stercorarius skua

E fajt Magyarországon először B Á L Á T ( 1 9 6 2 ) figyelte m e g 1 9 5 9 . V I I I . 1 7 - é n i Balatonfüred és T i h a n y közti hajóútján. Meghatározását megkönnyítette, h o g y a f i a t a l ezüstsirályok állandóan kergették a m a d a r a t .

2. Szélesfarkú halfarkas — Stercorarius pomarinus i E fajt először C H E R N É L ( 1 8 9 9 ) említi a Balatonról. W A R G A ( 1 9 6 7 ) szerint 1 Magyarországon elejtett s megvizsgált 1 1 példány közül 4 b a l a t o n i eredetű v o l t . Három példányt gyűjtöttek K E L L E R alapján ( 1 9 2 2 , 1 9 3 4 , 1 9 3 5 ) 1 8 9 8 . i X . hónapban, a Keszthelyi-öbölben, ebből kettőnek p o n t o s a b b a d a t a X . 2 9 . I A z a k k o r i Mezőgazdasági Akadémia gyűjteményében még további két pél­ dány is v o l t , m e l y e k n e k lelőhelye ismeretlen. D R . S Z A L A Y L . E . ( 1 9 0 3 ) 1 9 0 3 . j I X . 18-án gyűjtött egyet Fonyódnál. Keszthelynél is lőttek 1 9 0 3 . októberé­ l b e n egyet ( L E N D L , 1 9 0 3 ) , u g y a n i t t P Á T K A I egy továbbit 1 9 6 0 . X . 2 2 - é n ( \ V A R G A , 1 9 6 7 ) . A z utóbbi példánnyal X . 1 4 - é n találkoztam először, de a horj gászok szerint már a k k o r k b . 1 hete m o z g o t t a móló körül, sőt e t e t n i is h a g y t a j magát o d a v e t e t t halacskákkal. D R . R A J N I S L A J O S szíves közlése szerint az első n a p o k b a n 3 példány is m u t a t k o z o t t . A példányt X . 18-án és 19-én is megfiIgyeltem. X . 18-án a Balatonszentgyörgy előtti öbölben is kergette egy a j többi sirályt, Z . B O C H E N S K I ( K r a k o w ) 1 9 6 6 . X . 1-én Tihanynál, m a g a m 1*966. i X I . 16-án K e s z t h e l y előtt egy n a g y , kavargó sirálycsapatban láttunk egy-egy i n a g y termetű halfarkast.

107

3. Ékfarkú halfarkas — Stercorarius parasiticus Megfigyelés alapján csak a nászruhás példányokról állapítható meg, erről v a g y a következő fajról van-e szó, kétségtelen a z o n b a n , hogy Magyarorszá­ gon, így a Balatonnál is, a halfarkasok közül az ékfarkú fordul elő a leggyak­ r a b b a n . K E L L E R ( 1 9 3 4 ) szerint 1 8 9 4 - b e n a K i s - B a l a t o n b a n a Vörs felőli o l ­ d a l o n lőttek egyet. G A A L ( 1 8 9 7 ) írja, hogy Balatonlellénél 1 8 9 6 . I X . 9 - 1 5 - e között ezüstsirálycsapatban 3 — 4 nagy, sötétbarna madár is tartózkodott, és felveti a kérdést v a j o n n e m halfarkasok v o l t a k - e ? Valószínű, hogy ezek f i a t a l ezüstsirályok lehettek. S Z A L A Y , 1 9 0 3 . X . 1 9 - é n lőtt egyet Fonyódnál ( G R E SCHIK, 1 9 3 3 ; W A R G A , 1 9 6 7 ) . C H E R N É L 1 9 1 7 . X . 19-én figyelte meg B a d a c s o n y ­ nál (CHERNÉL, 1 9 1 8 ) ; K I R Á L Y (in W A R G A , 1 9 2 6 ) pedig 1 9 2 5 . I X . 20-án B a latonberénynél. A z ékfarkú halfarkast Tihanynál 1 9 3 3 . X . 1 7 . és 1 9 3 8 . I X . 1 9 - én gyűjtötték (GRESCHIK, 1 9 3 3 , 1 9 3 8 ; H O M O N N A Y , 1 9 4 0 ; W A R G A , 1 9 6 7 ) . E g y adat nélküli példány található a k e s z t h e l y i múzeumban is ( W A R G A , 1 9 6 7 ) . A z 1 9 4 1 . évi állandó jellegű b a l a t o n i kutatás idején magános példá­ n y o k a t f i g y e l h e t t e m meg Tihanynál a Biológiai Állomás körül, 1 9 4 1 . X . 3., 7., 8 . és 28-án, v a l a m i n t Zamárdinál 1 9 4 2 . I X . 7 - 2 4 . között. E g y barnásfeketés példánnyal találkozhattam ismét 1 9 5 1 . I X . 8-án B a l a tonberénynél. M i n d e n szembejövő sirályt megkergetett, miközben repülő­ mutatványokat végzett; I X . 17-én ismét o t t v o l t , s a cséreket üldözte. A z o ­ nos lehetett ezzel a példánnyal az is, m e l y e t 1 9 5 1 . I X . 24-én Fenékpuszta előtt láttam. 1 9 5 2 . X . 1 5 . és 27-én Balatonberénynél ismét megjelent a halfar­ kas, az utóbbi igen sötét példány v o l t . Fenékpusztánál D R . STUDINKA LÁSZLÓ 1 9 5 4 . V I I . 20-án látott h a l f a r k a s t , R A J N I S Keszthelynél 1 9 5 9 . I X .

2 0 - án, m a g a m 1 9 6 0 . I X . 6-án Balatonszentgyörgynél, Keszthelynél pedig 1 9 6 3 . I X . 6-án egy igen t a r k a példányt. Megfigyeltek t o v á b b á magános m a d a ­ r a k a t : 1 9 6 4 . X . 18-án, Ábrahámhegynél SÁGI K Á R O L Y E D E , 1 9 6 2 . V I I . 13-án U R B Á N SÁNDOR Balatonfürednél, végül SCHMIDT E G O N az I r m a - p u s z t a i ha­

l a s t a v a k o n , 1 9 6 5 . V I I I . 29-én. Összegezve az eredményeket és összevonva az egymás után következő n a ­ p o k a t , 1 8 esetben fordult elő ékfarkú (legalább ennek a fajnak tartható) h a l ­ farkas a Balatonnál, az észlelések 5 0 % - a ( 9 ) szeptemberre esik, 7 októberre és egy augusztus végére — a faji bizonytalanság s a következőkben kifejtendők m i a t t a júliusi megfigyeléseket i t t e l h a g y t a m — ; a legkésőbbi megfigyelés: T i h a n y , 1 9 4 1 . X . 2 8 . Feltűnő, h o g y t a v a s s z a l eddig n e m sikerült szem elé kapni.

4. Nyílfarkú halfarkas — Stercorarius longicaudus A fajt eddig a Balatonról bizonyítani n e m sikerült, a júliusi a d a t o k könyn y e n v o n a t k o z h a t n a k nyílfarkú halfarkasra, de n y u g a l m i v a g y f i a t a l ruhás példányok meghatározása megfigyelés útján kizárt, K E L L E R ( 1 9 2 2 ) u g y a n írt a „nyílfarkú halfarkasról", hogy 1 8 9 4 - b e n gyűjtötték Vörsnél, de a régebbi i r o d a l o m a m a g y a r és a tudományos nevet is a két fajra g y a k o r t a felváltva használta, m a g a K E L L E R is ,,St. parasiticus tudományos nevet használja, LOVASSY pedig napilapjában ékfarkú halfarkasként adott hírt róla. W A R G A (in litt.) 1 9 5 3 . I X . 9-én a K i s - B a l a t o n b a n is ezt a fajt vélte felismerni. ,í

108

5. Viharsirály — Larus canus H E R M Á N (1895) a N a g y - B e r e k b e n , Somogyszentpálnál figyelte meg 1890. I I I . 12-én. R e n d s z e r t a n i tanulmányok során előkerült egy példány, m e l y e t Balatonmáriánál 1897. X I I . 2-án lőttek. C H E R N É L (1918) 4 — 5 példányt figyelt meg B a d a c s o n y előtt, a nyílt vízen, a m i n t dankasirályokkal kísérték a személyhajót 1917. X . 18-án, s u g y a n e z t látta Balatonboglárnál is 1918. I X . 30-án.'Keszthely és Fenékpuszta'közötti p a r t o n K E L L E R (1923) 1920. I X . 4. és X . 15. között állandóan észlelt viharsirályokat, de egyszerre n e m t ö b ­ bet 10-nél. B E S S E N Y E I és W A R G A (1923) említi 1922. I I I . 1-ről Enyingről. K E V E (1938) 1930. I V . 1 2 - 1 4 . között a T i h a n y és Alsóörs közti hajóúton figyelte meg. Tihanynál az 1941. évi állandó vizsgálat idején I I . 13. és I V . 17. közt g y a k r a n m u t a t k o z o t t (a V I I . 10-i közlésem téves v o l t ) , ősszel I X . 25-én jelent meg és X I I . 20-ig láttam, legnépesebb c s a p a t a (30 — 50 db) I I I . 16-án egy halászhajó körül m o z g o t t . 1941-ben indította meg VASVÁRI az ún. „szink, r o n kutatást", m e l y n e k során az első n a p o n I X . 25-én T i h a n y és B a l a t o n ­ füred közt láttam, CSÖRGEY Ábrahámhegynél, P Á T K A I a Zamárdi előtti par­ ton és a szántódi mocsárban; a következő két vizsgálati n a p o n már csak T i ­ hanynál észleltük X . 20-án egyet és X I . 20-án 5 — 6 példányt. 1942-ben T i ­ hanynál I V . 2—7. közt, Zamárdinál I X . 7 — 24. közt láttuk. T o v á b b i a d a t o ­ k a t D R . SZI.IJ JÓZSEFTŐL k a p t a m : T i h a n y , 1953. I I I . 18. (5 — 6); F o n y ó d ( H a ­ lastó), 1956. I V . 9. (1). A z 1946— 1971. közti vizsgálatok során elsősorban a tágabb értelemben v e t t K e s z t h e l y i öbölben m u t a t k o z t a k viharsirályok, 1956 után g y a k o r t a láttam a F o n y ó d i h a l a s t a v a k o n is, de m e g f i g y e l t e m viharsirályt a következő p o n t o k o n : Balatonfüred, T i h a n y , U d v a r i , A k a i i , Szepezd, Badacsonylábdi, Szigliget és B a l a t o n s z a b a d i . M i v e l a B a l a t o n víztükre felett mindenfelé kó­ b o r o l , mozgalmáról szóló a d a t a i m a t n e m kötöttem egy p o n t h o z , h a n e m álta­ lánosságban a d o m a Balatonról:

IÍI4V

1949. 1950. 1951. 1952. 1953. 1954. 1955. 195(5. 1957. 1958. 1959. 1900. 1961. 1962. 1963. 1964. 1965. 1966. 1967. 1968. 1969. 1970. 1971.

IV. III. II. 1. I. III. III. I. IV. III. III. i ri.

in. in.

in.

V. in. i.

iL i. in. IV. II. II.

1 I - 13. 24-27. 2 7 - I V . 29. 1 6 - I V . 30. 1 4 - I V . 5. 1 4 - V . 23. 2 0 - I V . 15. 1 6 - I V . 27. 9. 23 - I V . i L ' . 21 - I V . 23. 4 - I V . 20. 7 - V . 12. 1 7 - 23. 6 - V . 3. 4. 1 2 - I V . 26. 1 7 - I V . 4. 1 2 - I V . 22. 2 0 - I V . 16. 1 2 - I V . 20. 1 6 - 17. 15-111. Ki. 1 3 - I I I . 9.

XI. XI. X. XI. XI. XI. XII. XI.

11-13. 16-XII. 16-XII. 1 8 — XII. 10-XII. 22-X1I. 18-22. 12-XII.

28. 9. 30. 31. 21. 19.

? —

X. IX. XI. X.

30. 2 5 - X I . 12. •_':!. 1 4 - X I I . lt. —

XI. XI. X. XI. XII. X. XI. XI.

13 - 16. 11 - X I I . 14-XII. 16-XII. 1 7. 8-XII. 11-13. 20-XII.

12. I 1. 13. 16. IS.

V

III!)

A z a d a t o k tehát azt mutatják, hogy enyhébb teleken áttelel a lékek mel­ lett, p l . 1 9 6 4 . I I I . 12-én így láttam a jégen 8 fő öreg példányt a Fonyódi-ha­ l a s t a v a k o n , m e l y e k erősen lármáztak. Ugyanígy 1 9 7 1 . I I . 13-án 2 0 — 2 5 öreg és f i a t a l , melyekből még I I I . 9-én is v i s s z a m a r a d t néhány, bár a jégréteg megvastagodott. R e n d s z e r i n t n o v e m b e r elején érkezik és április végéig m a ­ rad a viharsirály a Balatonnál. A kései t a v a s z i a d a t o k esetében rendszerint f i a t a l példányokról v a n szó, melyek kivételesen át is n y a r a l n a k : p l . B a l a t o n ­ szabadi, 1 9 6 3 . V I I . 7 . ; Fonyódi-halastavak, 1 9 6 5 . V I . 2 3 . A viharsirály rend­ szerint n e m távolodik o l y a n messze a víztől, m i n t a többi sirály, de azért erre is a k a d példa: K e s z t h e l y — újmajor, 1 9 6 6 . I I I . 1 6 . , 1 a d . 5 0 — 6 0 dankasirály és 4 — 5 csóka társaságában a ló v o n t a t t a ekét kíséri; K e s z t h e l y — V a d a s k e r t feletti földeken, 1 9 6 6 . I I I . 18-án 5 — 6 d b egy vegyes, 8 0 — 1 0 0 dankasirályból, 6 0 — 8 0 csókából és 5 0 — 6 0 seregélyből álló c s a p a t b a n . A hegyek közé ékelődött uzsai h a l a s t a v a k o n is végre sikerült találkoznom viharsirállyal, m e l y eddig jegvzékemből ( K E V E , 1 9 7 0 ) hiányzott, 1 9 7 1 . I I . 19-én ( 4 ) . '

A viharsirály többnyire magánosan m u t a t k o z i k v a g y 5 —6-os csajkátokban, v a g y dankasirályokkal vegyesen; az imént i s m e r t e t e t t 2 0 — 2 5 - ö s csapat v o l t eddig a legnépesebb. A már említett vegyes c s a p a t o k o n kívül más madárfa­ j o k k a l való viszonyára két példát a d h a t o k : Fonyódi-halastavak, 1 9 6 5 . I I I . 1 4 . , az egyik dolmányos varjúval kergetőzött; 1 9 6 5 . I V . 4 . , az egyik v i h a r ­ sirály a nyílfarkú récéket z a v a r t a . Vonulási irányra vonatkozólag csak egyetlen gyűrűzési adat a d felvilágo­ sítást (NORDSTRÖM, 1 9 6 0 ) : Helsinki C 47841

o L o p p i , Lopenjárvi, F i n l a n d + Fonyód

1958. V I . 2 6 . 1959. I V . 14.

6. Ezüstsirály — Larus argentatus H E R M Á N (1895) a N a g y - B e r e k b e n Somogyszentpálnál találkozott ezüst­ sirállyal 1890. I I I . 15-én; a Természettudományi Múzeumban v o l t egy pél­ dány, melyet a Balatonnál (közelebbi lelőhely nélkül) 1892. V I I I . 16-án ej­ tettek e l ; G A A L (1897) Balatonlellénél 1896. I X . 7 - 1 5 közt 3 0 - 4 0 példányt figyelt meg s megjegyzi, h o g y az ezüstsirály g y a k o r i b b lett a Balatonnál; Balatonboglárnál 1903. I X . 1 - 8 . közt észlelte; CSÖRGEY Révfülöpnél, 1900. I I I . 23-án (SCHENK, 1901). LOVASSY napilapjában azt írja, hogy R E I S C H L RICHÁRD 1904 novemberében Keszthelynél lőtt egy példányt, és ezt a „ki­ vételes ritkaság"-ot a h e l y i múzeumnak adományozta. C H E R N É L (1918) a Badacsony előtti vizekről a következő a d a t o k a t szolgáltatta: 1915. V I I . 27. (1); 1916." X . 10. ( t ö b b ) ; 1917. I X . 26. (1). K E L L E R (1923) Fenékpusztánál 1920. I X . 22-én 7 példányt látott. L O V A S S Y (1913) és K E L L E R (1922) egyaránt úgy vélik, hogy az ezüstsirály késő ősszel v a g y tél elején érkezik a B a l a t o n r a , és bizonyító példányként említenek egyet, melyet Hídvégpusztánál 1910-ben lőttek. T E N K A T E (1931) a t i h a n y i révnél figyelte meg 1930. V I I I . 2-án (1), HOMONNAY (1938) pedig 1935 augusztusában és 1937. V I I I . l é n . Még itt k e l l megemlítenünk az újabb i r o d a l m a t i s : BÁLÁT (1962) 1959. V I I I . 17-én és 18-án Balatonalmádi — Alsóörs — Siófok — Balatonfüred — T i h a n y közti hajó­ úton, GRÖSSLER (1963) pedig Badacsonynál, 1961. V . 23-án észlelte. A nyári a d a t o k tehát régebben sem v o l t a k ritkaságok, az 1941. évi vizsgálat 1 III

pedig k i m u t a t t a , h o g y január hó kivételével egész éven át sikerül ezüstsirályt találni. T a v a s s z a l a jég felszakadása után a z o n n a l jelentkezett, és V I . 2 5 - i g rendszeresen előfordult, m a j d V I I . 10-én ismét (ez adatot közöltem tévesen viharsirályként), de V I I I . 5-től a jég beállásig állandóan megfigyelhettük. Szá­ m u k szeptember elején növekedett meg, néha 2 0 — 2 5 d b is v o l t . Hasonló v o l t a helyzet 1 9 4 2 - és 1 9 4 3 - b a n . A l e g n a g y o b b tömeget P Á T K A I ( 1 9 4 7 ) figyelte meg 1 9 4 2 . X I I . 1 7 - 2 2 . közt a t i h a n y i révnél (kb. 6 0 0 ) k b . 3 0 0 0 dankasirály l y a i , m e l y e k egész éjszaka is lármáztak. X I I . 2 1 - é n Örvényesnél is látott k b . 1 5 0 - e t , U D V A R D Y N A K sikerült januárban is találkozni ezüstsirállyal ( 1 9 4 3 . I. 2 . ) . 1 9 4 6 — 1 9 7 1 között 6 9 6 megfigyelésem v o l t , a m e l y e k havonként a követ­ kezőképpen o s z l a n a k m e g : I . - 3 ; I I . - 0 : I I I . - 6~; I V . - 2 4 ; V . - 2 8 ; V I . - 39; VII.- 63; VIII. - 6 4 ;I X . - 214; X . - 155; X I .- 8 2 ; X I I .- 17. E z e k az a d a t o k a r r a u t a l n a k , h o g y a költésben részt n e m vevő példányok egész éven át kóborolnak, de a költők is a fészkelés befejezése után a z o n n a l felkerekednek és megjelennek a Balatonnál. I X . hóban kulminál a m o z g a l ­ muk, m a j d lassan csökken, mígnem a B a l a t o n befagyása n e m kényszeríti őket, de a m i n t a jég felszakad, újra megjelennek. T a v a s z i m o z g a l m u k azon­ b a n n e m éri el őszi méreteit. C s a p a t a i k b a n öregek és fiatalok egyaránt elő­ f o r d u l n a k , és a B a l a t o n , v a l a m i n t a környező t a v a k felett kóborolgatnak rendszerint magános példányok v a g y kisebb csapatok. 50-nél n a g y o b b csa­ p a t o k r a néhány példa: Balatonberénv, 1 9 4 8 . I X . 1 6 . — 2 0 . közt ( 6 0 — 7 0 ) ; 1 9 5 0 . I X . 2 0 . ( 5 0 - 6 0 ) ; 1 9 5 1 . X I . 2 0 . ' ( 5 0 - 6 0 ) ; Balatonszentgyörgy, 1 9 6 9 . X . 1 2 . ( 5 0 - 6 0 ) ; Fonyód-part 1 9 5 2 . V I I . 1 5 . ( 6 0 - 8 0 ) : Fonvódi-halastó i 9 6 0 . X I . 2 3 . ( 6 0 - 8 0 ) , m e l y e k 8 0 % - a (ad.); 1 9 6 4 . X I . 1 1 . ( 4 5 - 5 0 + 3 0 - 3 5 ) ; 1 9 5 5 . V I . 2 7 . ( 2 5 - 3 0 + 5 0 - 6 0 öreg és fiatal); 1 9 6 2 . V I . 2 3 . ( 4 0 - 5 0 öreg és fiatal): K e s z t h e l y (móló), 1 9 5 6 . I X . 3 . ( 8 0 - 1 0 0 d b , D R . SZIJJ LÁSZLÓ). A z ezüstsirályok kísérik a halász- és a személvhajókat, melyekről e t e t n i szokták őket. L e h e t n e k vegyesen dankákkal, k i s sirályokkal stb., és g y a k r a n megtörténik, h o g y a p a r t o t meg sem közelítik, h a n e m a szembejövő hajóhoz c s a t l a k o z n a k . A t e n g e r p a r t o k o n m e g s z o k o t t urbanizálódásukat, h o g y a p a r t i házakon pihennek, a Balatonnál eddig n e m figyelték meg. A földeket, külö­ nösen a friss szántásokat v a g y a tótól távol eső mocsaras területeket szívesen felkeresik, így p l . 1 9 5 1 . I X . 1-én Jankovich-telepnél egy 2 5 — 2 6 főből álló csapatot láttam, a m e l y a b e r k e k felől érkezett a tóra; 1 9 6 7 . I X . 13-án Fenék­ p u s z t a földjein egy öreg és egy fiatal a t r a k t o r t kísérte, ezeket csókák támad­ ták; 1 9 6 0 . V I I I . 7-én, Csopaknál a földeken 1 0 — 1 5 stb. G y a k r a n előfordul, h o g y az elöntött rétekre telepszenek k i . A z ezüstsirály is társul a z o k h o z a vöcsök —sirály gyűlésekhez, melyekről a dankasirálynál fogok b ő v e b b e n szólni, p l . K e s z t h e l y , 1 9 5 2 . I X . 3 0 . , 5 - 6 d b . K e s z t h e l y és Fenékpuszta közti p a r t o n 1 9 5 5 . V i l i . 26-án egy feltűnően kistermetű példányt f i g y e l h e t t e m m e g . Evezői igen k o p o t t a k v o l t a k . A gyűrűzések n e m a d n a k választ a r r a a kérdésünkre, h o n n a n is k a p j a a B a l a t o n ezüstsirályvendégeit ? E r r e vonatkozólag a r e n d s z e r t a n i vizsgálat a d h a t csak választ, m e l y e t I* ÁTKAIVAL végeztünk ( 1 9 5 5 ) . A z ezüst sirály­ állomány egy része délkelet felől jön a Fekete-tenger vidékéről a L. a. cacMnnans P o n t . ( = p o n t i c u s Stegm), p l . B a l a t o n , 1 8 9 2 . V I I I . 1 6 . , de kaphat a B a l a t o n vendéget az A d r i a felől is, L. a. michahellesi X a u m . , K i s - B a l a t o n . 1 9 5 3 . X . 7 . ; végül három példány északkelet felől érkezett /,. a. omissus P l e s k e ; B a l a t o n l e l l e , 1 9 0 3 . I X . 2 0 (ad.); F o n y ó d , 1 9 4 9 . X . 1 1 . (ad.).

111

7. Heringsirály — Larus fuscus Az

első bizonyító példány

a keszthelyi Balatoni

Múzeum t u l a j d o n a :

K e s z t h e l y , 1901. X I . 29. (LOVASSY, 1913; K E L L E R , 1922). S Z A L A Y (1903) 1903.

I X . 17-én egy öreg és 1903. I X . 18-án egy f i a t a l példányt gyűjtött Fonyódnál. Balatonboglár előtt G A A L (1903) 1903. I X . 29-én kettőt, Badacsonynál 1917. X . 25-én C H E R N É L (1918) figyelt meg egy f i a t a l példányt. K E L L E R (1934) szerint Keszthelynél hármat, H O M O N N A Y (1938, 1940) szerint Tihanynál többet gyűjtöttek, az utóbbi közül csak az egyik a d a t a i s m e r t : 1937. X I . 2 3 . ; P Á T K A I (1946) 6 példányt figyelt meg 1952. X I I . 18-án Tihanynál; GRÖSSLER (1963) is egy k b . 3 éves példányt Balatonföldvárnál 1961. V . 21-én, egy öre­ get V . 25-én Balatongyöröknél. STERBETZ szíves közlése alapján Tihanvnál 1969. I X . 29-én látott egy öreget. 1946—1971 közt a következő megfigyeléseim v o l t a k : Balatonberény, 1952. I X . 26. és X . 11. (1 ad.); 1955. V I . 10. (1 ad.); Balatonföldvár, 1963. I X . 3. (1 ad).; Fonyódi-halastó, 1964. X I . 11. (1 ad.); 1970. X I . 20. (1 ad.); Balatonszentgyörgy öblében 1964. I X . 14. (1 ad., 1 i u v . ) . M i v e l megfigyelés alapján a fiatalok csak szerencsés körülmények közt határozhatók meg, azért további 6 a d a t o m a t a b i z o n y t a l a n o k közé k e l l sorolnom, tehát a felsorolásból k i h a g y t a m . E z e n a d a t o k alapján a heringsirály elsősorban őszi vendége a B a l a t o n n a k , csupán 1 adat v a n májusból és 1 júniusból, ezekkel szemben 6 adat szeptemberi, 4 n o v e m b e r i és 1 decemberi.

8. Sarki sirály — Larus glaucoides Magyarország egyetlen bizonyító példányát SZALAY gyűjtötte szemesnél, 1934. X I I . 10-én (VASVÁRI, 1935)'.

Balaton­

9. Dolmányos sirály — Larus marinus A dolmányos sirály magyarországi előfordulását bebizonyítani n e m sike­ rült, T E N K A T E (1931) a t i h a n y i révnél látott 1930. V I I I . 2-án egy n a g y ter­ metű, fekete sirályt, s felveti a kérdést, vajon nem lehetett-e dolmányos si­ rály \ 10. Szerecsensirály — Larus melanocephalus MADARÁSZ és SZIKLA (ex TSCHUSI, 1888) F o n y ó d n á l 1886. V I . 12-én három

példányt láttak. G A A L (1903) 1903. V I I I . 29. és I X . 15. közt Balatonboglár­ nál ,,több d a r a b o t " látott, melyek közül 4-et elejtett, de a fennmaradt bizo­ nyító példány B E R E T Z K és P Á T K A I ellenőrzése során dankasirálynak b i z o n y u l t . A z 1941-es csapadékdús esztendőben a N a g y - B e r e k b e n K A D A szerint fészkelt egy ismeretlen sirály, m e l y talán szerecsensirály v o l t . A bizonytalanságok után egyetlen biztos adat egy gyűrűs példány (SIIKVAREVA, 1955); 0 Orlov-sziget, Dnyeper torkolata, I-: •_'») i'.»::_' + Balatonszabadi " 1100 ÉNy, vezetéknek repült.

.Moskwa

I 12

1949. V I I . 2. 1949. V I I I . 9.

11. Dankasirály — L a r u s ridibundus

I 1

j

I I j

'

l

GROSSINGER ( 1 7 9 5 ) óta v a l a m e n n y i tanulmány beszél a b a l a t o n i d a n k a s i ­ rályról, de L O V A S S Y ( 1 8 9 7 ) szerint a költési időben, v a l a m i n t télen, h a a B a l a ­ t o n t jég borítja, n e m f o r d u l elő, csupán 1 8 9 6 / 9 7 telén, a m i k o r félméteres jég fedte a v i z e t , látott a jég felett szálló dankasirályokat. L O V A S S Y szerint t a ­ vasszal, főleg a K i s - B a l a t o n v i z e felett százával láthatók. A számtalan v o n u ­ lási adat közül csupán G U L Y Á S ( W A R G A , 1 9 2 6 ) jelentését említjük meg, h o g y 1 9 2 4 / 2 5 telén a dankasirály a K i s - B a l a t o n o n áttelelt. A dankasirály Balaton-vidéki fészkelésére először H O M E Y E R ( 1 8 9 3 ) b u k k a n t a N a g y - B e r e k n e k a B a l a t o n felé eső részében 1 8 9 2 . V . 2 5 - é n . N A G Y J E N Ő ( 1 9 3 1 ) valószínűnek t a r t o t t a , h o g y 1 9 3 0 - b a n költött a t i h a n y i Belső-tavon. H A L L E R ezt 1 9 3 6 - b a n be is bizonyította ( H O M O N N A Y , 1 9 3 8 ) . U g y a n i t t H O M O N N A Y ( 1 9 3 9 , 1 9 4 0 ) 1 9 3 8 . V . hóban 50-es telepét találta, V I . hóban p e d i g 3 0 0 párra becsülte állományukat. A fészkek 5 0 % - á b a n V . 7-én 4 tojás v o l t , 5 0 % - á b a n két gyengén k o t l o t t tojás; V I . 6-án a második telep fészkeiben 1 — 2 friss tojást talált. E z t a költést H O M O N N A Y összefüggésbe h o z z a az I r m a p u s z t a i h a l a s t a v a k eredménytelen fészkelésével. 1 9 4 1 - b e n P Á T K A I ismét meg­ találta a t i h a n y i telepet ( 1 9 4 2 ) , de az rövidesen tönkrement, és azóta a szár­ csatanulmányomban már említett o k o k m i a t t a dankasirály a t i h a n y i Belső­ t a v o n n e m költ. A N a g y - B e r e k b e n A G Á R D I ( 1 9 3 5 ) talált 1 9 3 5 - b e n egy vegyes csér- és sirály­ telepet, 1 9 6 6 . V . 2 3 - á n u g y a n i t t egy k b . 2 0 0 - a s kolóniát. A legtöbb fészekalj 3-as v o l t , sok v o l t a 2-es, néhány fészekben p e d i g 1 tojás és 1 fióka v o l t . 1 9 6 7 ben a v i z e t leengedték a Nagy-Berekről és ezzel a dankasirály költése i t t meg­ szűnt. Legnépesebb és legállandóbb a településük az I r m a - p u s z t a i h a l a s t a v a k o n , m e l y e k e t az i r o d a l o m sokszor rádpusztai, néha b a l a t o n s z e m e s i v a g y b a l a t o n lellei h a l a s t a v a k n a k is nevez. Sajnos, a halgazdaság évente pusztítja ezt a te­ lepet, p l . 1 9 6 8 - b a n éppen a Nemzetközi Madárvédelmi K o n f e r e n c i a t a g j a i n a k látogatása időpontjában ért a p a r t r a egy sirálytojásokkal megtelt csónak. W A R G A (in l i t t ) 1 9 5 5 . V I . 8-án az előző n a p elpusztított telep n y o m a i t találta. A sirályok ennek ellenére újra és újra fészkelnek. H O M O N N A Y ( 1 9 3 8 , 1 9 3 9 , 1 9 4 0 ) igen részletesen f o g l a l k o z i k ezzel a teleppel. 1 9 3 7 - b e n 1 5 0 0 párra be­ csülte állományát. A z első 1 0 0 — 1 5 0 pár I V . 1 0 - é n k e z d e t t nádtorzsákra épít­ k e z n i , a lassan n ö v e k v ő telep azután a náduszadékra terjedt t o v á b b , s így három 1 0 0 4 - 3 0 0 - f - 1 1 0 0 - a s telep a l a k u l t k i . K ö z ü l ü k a második még éjszaka is z a v a r t v o l t . A fészkek l e g n a g y o b b rablói a dolmányos v a r j a k , de talált le­ rágott fejű öreg m a d a r a k a t is, a m i t a pézsmapocok munkájának tulajdonít. A fiókákat veszélyeztetik a vízisiklók, a tojásokat p e d i g a kecskebékák, t i . a békák előszeretettel n a p o z n a k a m a g u k r a h a g y o t t fészkekben, a meleg t o ­ jásokon. H a a békát megzavarják, leugrás közben g y a k r a n a vízbe g u r u ­ egy-egy tojás ( 1 9 4 4 ) . H O M O N N A Y azt is megfigyelte, h o g y a t á v o z ó öreg sirá­ l y o k o l y k o r befedik tojásaikat. A kotló m a d a r a k közt talált o l y a n példányt, a m e l y e t 3 évvel azelőtt a morvaországi t a v a k o n gyűrűztek m i n t fiókát. A feketenyakú vöcsök g y a k r a n társasán fészkel a sirályokkal. H O M O N N A Y a számlálást fényképezési módszerrel végezte. 1 9 3 8 tavaszán a h a l a s t a v a k vizét leengedték, a sirályok május végéig ácsorogtak a kiszáradt tófenéken, v á r v a a fészkelésre a l k a l m a s p i l l a n a t o t , néhány madár el is t o j t egy-egy tojást. D e csak 6 pár t u d o t t fészket r a k n i , a többi azután áttelepedett a t i h a n y i Belső­ tóra, részben pedig, k b . 8 0 — 1 0 0 pár, az a k k o r még létező szántódi mocsárba, 8

A Q U I L A 1971/1972

1 13

1 9 3 8 - b a n a K i s - B a l a t o n b a n is fészkelt a dankasirály, W A R G A ( 1 9 5 9 ) 1 5 fészküket számolta meg. A telepen búbos vöcskök is költöttek. A z i r o d a l o m ­ ból meríthetünk még a d a t o k a t a dankasirályok gyülekezéséről is, m i n t aho­ g y a n a tavasziról már L O V A S S Y is írt ( 1 8 9 7 ) . Hasonlót t a p a s z t a l t a m 1 9 3 6 . I V . 1 0 — 1 3 . között a t i h a n y i Külső-tavon is (vizenyős rét). Őszi gyülekezésük­ ről még t ö b b az a d a t : C H E R N É L ( 1 9 1 8 ) 1 9 1 7 . X . 1 8 — 2 5 . között Badacsonynál és Badacsonylábdinál g y a k o r t a észlelte, hogy a halászhajók köré gyűltek. A Balatonboglár előtti p a r t o n 1 9 1 8 . I X . 30-án nagy, pihenő csapatát látta, a h o l már G A A L ( 1 8 9 7 ) is t ö b b százával figyelte meg 1 8 9 6 . I X . 7 — 1 5 . között, v a ­ l a m i n t Balatonlellénél. C H E R N É L Badacsonytomajnál a legnépesebb csapatot 2 0 0 - r a becsülte. 1 9 2 0 . V I I I . 2 4 . és X . 2 4 . között K E L L E R ( 1 9 2 3 ) K e s z t h e l y és Fenékpuszta között rendszeresen találkozott dankasirálytömegekkel, ame­ l y e k I X . 2 9 — X . 1 5 . közt érték e l a kulminációt, k b . 2 0 0 példánnyal. A B a l a ­ tonnál a legnépesebb csapatot, k b . 3 0 0 0 m a d a r a t , P Á T K A I N A K ( 1 9 4 7 ) sikerült megfigyelnie a t i h a n y i révnél 1 9 4 2 . X I I . 1 7 - 2 2 . között. H O M O N N A Y ( 1 9 3 9 ) az I r m a - p u s z t a i állomány ingadozásairól az 1 9 3 7 . évi eredményeket grafi­ k o n o n m u t a t j a be. E z e k szerint február elejétől m u t a t k o z i k , számuk hirtelen emelkedik és május közepén éri e l a csúcsot, m e l y június végéig egy szinten m a r a d , azután hirtelen z u h a n ; augusztus és október között a görbe ingado­ z i k , de m i n d i g 5 0 alatt m a r a d , a második csúcs k b . 2 0 0 0 d a r a b b a l október vé­ gén m u t a t k o z i k , de azután meredeken csökken, míg december végére eléri a n u l l a p o n t o t . A személyhajót kísérő tömegekről még talán a n n y i t , hogy B Á ­ LÁT ( 1 9 6 2 ) 1 9 5 9 . V I I I . 17-én T i h a n y és Balatonfüred közt főleg kiszínezett példányokat látott, közöttük csak kevés fiatalt. V a n a z o n b a n a sirályok gyülekezésének egy különös formája is, melyre 1 9 4 1 . X . 1 0 — 1 2 . között terelődött figyelmünk, és a m e l y e t még kellőképpen i n d o k o l n i m a sem t u d u n k . Sok d a n k a - , de más sirály is, t o v á b b á búbos vöcs­ kök, a tó egy bizonyos pontjára, sűrű c s a p a t b a tömörülnek. A sirályok fel­ felrebbennek, a vöcskök l e b u k n a k , v a l a m e n n y i „fürdik" és rendkívül aktív. K ö n n y e n válaszolhatnánk erre a kérdésre azzal, hogy a halak vándorlásával áll ez összefüggésben, a z o n b a n a „látott h a l " , a g a r d a (Pelecus cultratus) nagyságánál fogva n e m lehet ezen fajok tápláléka, a küszök ( Alburnus albur­ nus) pedig a p a r t mentén gyülekeznek. Tehát ezt a feltevést egyelőre e l k e l l vetnünk, n e m is láttunk halat a m a d a r a k csőrében. A z 1 9 4 1 . évi gyülekezés­ nek egy v i h a r vetett véget. K E V E ( 1 9 4 7 ) hasonlót t a p a s z t a l t 1 9 4 3 szeptem­ berében. Későbbi vizsgálataimnál még visszatérek e problémára. Másféle madártársulást figyelhettünk meg 1 9 4 1 . I X . 25-én T i h a n y b a n , a m i ­ kor a dankasirályok a Belső-tó felett füstifecskékkel és seregélyekkel együtt keringtek. M a már m i n d e n n a p i látvány, hogy a dankasirályok, főleg varjak­ k a l együtt, a t r a k t o r t kísérik. A z első i l y e n megfigyelést a Balatonnál K E L L E R ( 1 9 2 3 ) végezte 1 9 2 1 . V I I I . 27-én Hévíz körül, a m i k o r is dankasirályok kísér­ ték a „ g ő z e k é t " . A z irodalomból tájékoztatást k a p h a t u n k a r r a nézve is, hogy h o n n a n érkeznek a dankasirályok a B a l a t o n h o z . H O M O N N A Y írja ( 1 9 3 8 ) , hogy 1 9 3 7 - b e n Irma-pusztán költött egy példány, melyet fióka korában 1 9 3 4 . V I . 13-án Nimmersattnál (Morvaország) gyűrűztek (RICHTER). U g y a n c s a k H O ­ MONNAY hozott a helybeli halászoktól 3 m a g y a r gyűrűt elejtési időpont nél­ kül, melyeket S C H E N K gyűrűzött fiókakorban 1 9 0 8 . V I . 19-én a Velencei­ t a v o n . A pontosabb gyűrűzési adatok a következők: Budapest 135123

114

0 +

Fülöpháza Balatonszárszó

1963. V I . 6. 1963. X I . 15.

Praha E 101287 Praha E 114040 Praha E 125591 Varsovia E 384656 Helsinki C 23417 Moskwa E 33523 Moskwa E 282952

0

+ 0

+ 0

+ 0

+ 0

+ 0

+ 0

+

Praha Fonyód Chropyne, K o j e t i n Balatonfűzfő Lednice Balatonboglár Kozuchysee, Gizycko, Olsztyn Balatonlelle Vik, Helsinki Balatonszemes Kievo — Lake, Obi. Moskwa Balaton Pärnu, E s t l a n d Fonyód

1951. 1955. 1951. 1952. 1957. 1958. 1952. 1955. 1935. 1936. 1933. 1933. 1957. 1958.

I I . 6. V I I L 7. V I . 8. I . 23. V . 18. I . 8. V I . 16. V I I I . 15 V I . 5. V I I I . 15 VII. X I I . 1. V I I . 10. I V . 20.

A dankasirály táplálkozására vonatkozólag már közöltem ( 1 9 6 2 ) b a l a t o n i a d a t o k a t , az általam 1 9 5 6 és 1 9 5 8 májusában gyűjtött köpetek elemzése a l a p ­ ján, m e l y e k b e n c s a k n e m kizárólag rovarkártevők (cserebogár, ormányosok, futó-, pattanó-, b u t a b o g a r a k , tücskök) v o l t a k , de a k a d t ásóbéka és apró vízi­ csiga (Anisus spirorbis) is. H O M O N N A Y ( 1 9 3 8 ) is megjegyezte, hogy az I r m a p u s z t a i telepen az öregek sohasem h o r d t a k f i a i k n a k táplálékot a h a l a s t a v a k ­ ból, h a n e m a környező szántóföldekről. M e g j e g y z i továbbá, hogy 1 9 3 7 - b e n k b . 1 0 0 0 fióka h u l l o t t el a telepen. E z e k után rátérhetek az 1 9 4 6 — 1 9 7 1 közti, még n e m k ö z ö l t eredményeimre, m e l y e k 3 6 írott o l d a l t kitevő jegyzetek. A költésről aránylag keveset t u d o k m o n d a n i , m i v e l az eléggé k i k u t a t o t t I r m a - p u s z t a i h a l a s t a v a k a t v i s z o n y l a g ritkán kerestem fel. 1 9 4 9 . V . 2 5 - é n a K i s - B a l a t o n n a k Sármellék felé eső részén találtam egy 5 0 — 6 0 párra b e ­ csülhető, csérekkel vegyes telepét. 1 9 5 7 - b e n a fonyódi h a l a s t a v a k o n szintén csérekkel együtt fészkelt, de egy v i h a r e l m o s t a a telep l e g n a g y o b b részét. Irma-pusztán a sok zaklatás és a tojásszedés ellenére m a is rendszeresen költ p l . 1 9 6 0 - b a n 5 0 pár; 1 9 6 1 - b e n 1 0 0 — 1 5 0 pár, de a telepet elpusztították, jú­ n i u s b a n újra költöttek ( T A P F E R ) ; 1 9 6 2 . V . 28-án egy 3 0 0 — 4 0 0 - a s telepüket feldúlva találtam, de a dankák újra kezdték a költést. D R . F O D O R TAMÁS szí­ ves közlése szerint 1 9 6 9 . V I . 4-én a feldúlt telep k b . 3 0 újabb fészekből ál­ l o t t . A z e g y i k úszó szigetre épült, 9 tojásos tőkés réce fészkében is talált e g y dankatojást. Egész évben mindenütt találkozhatunk dankasirállyal. T a v a s s z a l szívesen telepszenek a kiöntések mellé, ősszel és télen hosszú s o r a i k ülnek a k e s z t h e l y i és fonyódi mólókon stb. p l . 1 9 6 1 . X I . 14-én a fonyódi mólón 8 0 0 - 1 0 0 0 d b v o l t . Legnépesebb gyülekezésüket 1 9 6 4 . X I . 2 4 - é n Irma-pusztán t a p a s z t a l ­ h a t t a m , a m i k o r 1 0 0 0 — 2 0 0 0 példány szivárgott be lassan a B a l a t o n felől a h a l a s t a v a k r a . E N T Z B É L A Tihanynál k b . 1 2 0 0 d a r a b o t számlált 1 9 5 2 . I. 1-én. Hasonlókat észlelhettem a K i s - B a l a t o n b a n is, p l . 1 9 6 5 . X . 1 3 . , 1 0 0 0 - 1 2 0 0 d a r a b o t . A leeresztett h a l a s t a v a k r a m i n d i g szívesen összegyűlnek. K i m o n ­ d o t t a n esti gyülekezést Badacsonynál láthattam 1 9 7 0 . X I . 22-én, a m i k o r 3 0 0 — 4 0 0 d a n k a tömörült a móló és a kőgát közti védett vízfelületre. 1 9 5 4 . X I I . 22-én is érdekes látványban v o l t részem a k e s z t h e l y i móló m e l l e t t i for­ rás beömlésénél: 1 0 0 — 1 2 0 d a n k a repdesett fel-le, feltartott szárnyakkal „fürdött", fejüket a vízbe dugták, de halat n e m láttam a csőrükben, v i s z o n t rövidesen utána egy csónakos z a v a r t a el őket, a m e l y hálójával sok küszt fo­ gott ezen a helyen. 8*

115

Ezzel elérkeztünk ahhoz az említett látványhoz, a m i k o r a nyílt víz egy pontján sűrű c s a p a t b a tömörülnek búbos vöcskökkel, néha ezüstsirályokkal v a g y szárcsákkal stb. I l y e t figyeltem meg K e s z t h e l y előtt 1 9 4 8 . I X . 2 0 . és X I . I I . közi t ö b b ízben ( 1 0 0 - 1 2 0 ) ; 1 9 5 0 . I X . 1 7 . ( 1 0 - 1 5 ) ; 1 9 5 1 . X I . 1 9 . ( 6 0 - 8 0 ) ; 1952. I X . 30. ( 5 0 - 6 0 ) ; 1955. X I . 17. ( 1 0 - 1 5 ) ; 1968. X . 1 4 - 1 8 . ( 1 5 0 - 2 0 0 ) ; a szigligeti móló előtt 1 9 6 8 . X . 1 8 . ( 5 0 - 6 0 ) ; Szárszónál 1 9 5 3 .

I X — 2 6 . ( 8 0 — 1 0 0 ) stb. Nehéz arról beszélni, h o g y m i k o r érkezik és m i k o r tá­ vozik a dankasirály a Balaton-vidékről, még nincs gyűrűzési a d a t u n k az i t t költő állományról, és a vendégek megítéléséhez sem elegendő az említett 1 2 adat. .légen üldögélő (lankái g y a k r a n láthatunk, s ha teljesen befagy a B a l a ­ ton egyes példányok a nyílt vizű csatornák mellé húzódhatnak. H o g y némi támpontot mégis nyújtsak mozgalmáról az első megfigyelés mellé hozzáfűzöm, a n a g y o h h létszám mulatkozásának kezdeti és végső időpontját, a I I I . pont­ ban pedig az évi utolsó megfigyelést.

1949. 1950. 1951. 1952. 1953. 1111,7.

I. 1 1. 2 4 . I 1. 2 0 . 1. 14. 1. 10. 1 1. 2 2 . 1. 2 1 .

III. II. 1. IV. III. III.

II. 28 - X 11 . 3 1 . 2 7 - X I . 15. 16 - X I I . 2 5 . 4 - X I . 12. 1 4 - X I . 22. 1 0 - X I . 14.

III.

X I I . 28. (jégen) XII. XII. XII. XII. XII.

27. 30. 31. 23. 19.

G y a k r a n már kiszínezett, b a r n a fejű példányok érkeznek, de előfordul az is, hogy még májusban is a (lankák zöme ,,fehér" fejű, p l . Balatonberény, 1 9 5 5 . V . 1 4 . ; Fonyódi-halastó, 1 9 6 2 . V . 4 . , stb. A fej b a r n a színezetének elvesztése a költés után azonnal megindul, de elég lassan és rendszertelenül folyik le a vedlés, p l . 1 9 6 4 . X I I . 12-én a fonyódi mólón összegyűlt 5 0 — 6 0 példány között alig akadt még barna fejű. A sirálvcsapatok más m a d a r a k társaságában — g y a k r a n felkeresik a szántásokat. P l . K e s z t h e l y és Fenékpuszta között, 1 9 5 8 . I X . 20-án 4 0 - 5 0 példány csókákkal, 1 9 6 1 . I I I . 8-án csókákkal és seregélyekkel; 1 9 6 6 . I I I . 16-án csókákkal és v a r j a k k a l . A víztől távol a k e s z t h e l y i V a d a s k e r t felett 1 9 6 6 . I I I . 18-án 8 0 — 1 0 0 viharsirályokkal, csókákkal és seregélyekkel stb. Ide tar1 óznak a t r a k t o r t követő (lankák is. P l . Fenékpuszta, 1 9 4 9 . X . 1 8 . ( 1 0 — 1 5 ) ; 1 9 6 1 . I X . 1. ( 4 0 - 5 0 dolmányos v a r j a k k a l ) ; Újmajor 1 9 5 9 . X . 1. ( 5 0 - 6 0 ) ; 1 9 6 0 . X . 1 9 . ( 1 0 - 1 5 ) ; 1967." I X . 1 3 . ( 1 5 - 2 0 ) ; Balatonszentgyörgy, 1 9 6 2 . I X . 1 2 . ( 1 0 0 — 1 5 0 ezüstsirályokkal) stb. A rétek és a földek felett húzó, el­ nyúlt csapatukat ( 3 0 0 — 4 0 0 ) figyeltem meg Széplaknál 1 9 5 3 . I X . 26-án. K I R Á L Y I V Á N a B a l a t o n s z a b a d i m e l l e t t i Sóstónál 1 9 6 4 . I X . 4-én „ e z e r n y i t " figyelt meg, a m i n t a traktort kísérték. A dankasirály és a ragadozó m a d a r a k közti kapcsolatról két példával szol­ gálhatok: K i s - B a l a t o n , 1 9 5 1 . X . 1 5 . , 2 0 — 3 0 d a n k a k e r i n g egy réti sas körül; fonyódi móló, 1 9 5 9 . V I I . 1 4 . , kabasólyom z a v a r t a a dankákat. Viharjelző szerepét észleltem 1 9 5 0 . I V . 22-én a k e s z t h e l y i mólónál a m i k o r a v i h a r kitörése előtt „óriási" csapat k e z d e t t k a v a r o g n i . összefoglalva: a dankasirállyal a Balatonnál egész éven át találkozhatunk, még a befagyott t ó felett is. Rendszerint küszvágó csérekkel fészkel együtt, de Irma-pusztán kívül a telepek nem állandósulnak. Gyülekezésük az év kü­ lönböző s z a k a s z a i b a n különféle p o n t o k o n lehetséges (leeresztett h a l a s t a v a k , tocsogók, zátonyok, szántások stb.). 116

12. K i s sirály — L a r u s m i n u t u s L O V A S S Y ( 1 8 9 7 , 1 9 1 3 ) szerint a k i s sirály főleg májusban m u t a t k o z i k a K i s - B a l a t o n b a n , a h o n n a n két bizonyító példánnyal r e n d e l k e z i k . CHERNÉL, ( 1 8 9 9 ) is említi a Balatonról. G A A L ( 1 8 9 7 , 1 9 0 3 ) részletesebben beszél a k i s s i ­ rályról: 1 8 9 4 - b e n észlelték Lepsénynél és F o n y ó d n á l ( S Z A L A Y ) ; 1 8 9 0 . I X . 9-én m a g a gyűjtötte Balatonlellénél; megfigvelte t o v á b b á Balatonboglár­ nál, 1 9 0 3 . I X . 7 . ; I X . 1 8 . ( 1 5 - 2 0 ) ; I X . 1 9 . ( 2 ) ; I X . 2 0 - á n p e d i g a B a l a t o n b o g ­ lár és R é v f ü l ö p közti hajóúton. S Z A L A Y 1 9 0 3 . I X . 14-én látta F o n y ó d n á l . S C H E N K ( 1 9 1 7 ) kiegészíti még Siófok lelőhellyel. K E L L E T ( 1 9 2 3 ) 3 példányt észlelt 1 9 2 0 . X . 15-én Fenékpusztán. B E S S E N Y E I (ex W A R G A , 1 9 2 3 ) 1 9 2 2 .

IX.

11-ről j e l e n t i Enyingről. A K i s - B a l a t o n b a n 1 9 2 4 . I I I . 2 0 - á n is m o z g o t t ( K E L ­ L E R , 1 9 2 6 ) , v a l a m i n t 1 9 2 8 . I V . hónapban ( H E D E M A N N , 1 9 2 8 ) . 1 9 4 1 - b e n a t i ­ h a n y i révnél m u t a t k o z o t t s z e p t e m b e r közepén; 1 9 4 2 . I X . 7 — 2 4 . között r e n d ­ szeres jelenség Zamárdinál; I X . 18-án 2 d b Siófoknál. 1 9 4 3 . I X . 18-án T i h a n y ­ nál. B Á L Á T ( 1 9 6 2 ) 1 9 5 9 . V I I I . 17-én figyelt m e g 4 a d . példányt a Balatonfüred és T i h a n y közti hajóúton; V I I I . 18-án a Balatonalmádi — Alsóörs — Siófok közti úton először 3 a d . , visszafelé 4 a d . + l i u v . A z i r o d a l o m tehát a l i g beszél a k i s sirály t a v a s z i vonulásáról, csupán egyegy a d a t I I I . , I V . és V . hónapokban. A megfigyelések zöme I X . hóra esik, csak ismét egy-egy észlelés a V I I I . , i l l e t v e a X . hóból. 1 9 4 0 — 1 9 7 1 között elég rendszeresen találkoztam k i s sirállyal. Megfigye­ léseimet kiegészítik e b b ő l az időszakból B A B A Y K Á R O L Y , DR. G Y Ő R Y J E N Ő , DR. J A N I S C H M I K L Ó S , K I R Á L Y I V Á N , DR. M O S A N S Z K Y ARISZTID, DR. P Á T K A I I M R E , SÁGI K Á R O L Y E D E , DR. S T E R B E T Z I S T V Á N , DR. T A P F E R D E Z S Ő és DR.

T I L D Y Z O L T Á N szíves közlései. Összegezve a bő a d a t s o r t ez havonként a kö­ vetkezőképpen o s z l i k m e g : I V . - 6 ; V . - 1 4 ; V I . - 6 ; V I I . - 5 ; V I I I . 1 2 ; I X . - 9 ; X . - 1 ; X I . - 1 2 ; X I I . - 2 megfigyelés. Ezekből a legtöbbet Keszthelynél ( 1 4 ) , i l l e t v e a fonyódi h a l a s t a v a k o n ( 1 4 ) végeztem. Elég g y a k ­ ran találkoztam k i s sirállyal a fonyódi mólónál ( 5 ) és a v i s z o n y l a g ritkán láto­ g a t o t t t i h a n y i rév körül ( 6 ) . Összehasonlítva az utóbbit a rendszeresen fel­ keresett p a r t t a l K e s z t h e l y és Fenékpuszta között, ez i g e n n a g y szám, m i v e l az utóbbi szakaszról mindössze 4 megfigyelésem v a n , a m i t csak a z z a l m a g y a ­ rázhatok, h o g y valószínűleg i t t k i j j e b b járnak a vízen a k i s sirályok. 2 — 2 megfigyelésünk v a n az I r m a - p u s z t a i halastavakról, Siófokról, Balatonfüred­ ről és a F o n y ó d — B a d a c s o n y közti hajóűtról, Káptalanfüredről; 1 — 1 meg­ figyelés a Balatonszentgyörgy előtti öbölből és Balatonföld várról. Összevetve ezeket az i r o d a l m i a d a t o k k a l , azt látjuk, h o g y a megfigyelések p o n t j a n a g y ­ jából azonos, de míg az i r o d a l m i a d a t o k közt a l i g a k a d t a v a s z i , a d d i g az új megfigyelések zöme májusi, v i s z o n t márciusi adat nincs közöttük. A k i s s i ­ rály mozgása a Balatonnál ezek alapján a I V . hóban i n d u l meg. A korábbi a d a t o k : k e s z t h e l y i móló, 1 9 6 5 . I V . 2 . ( 2 i u v . ) . A t a v a s z i vonulás az V . hóban kulminál ( v ö . L O V A S S Y ) , de évente n a g y lehet az eltolódás, így már áprilisra, illetve megkésve júniusra eshet. A t a v a s z i vonulás végét nehéz meghatározni, ivaréretlen példányok talán át is n y a r a l n a k a Balatonnál. E z ellen -/ólnak a fonyódi h a l a s t a v a k o n végzett megfigyeléseim, p l . 1 9 0 5 . V I . 2 3 . (kb. 5 0 a d . és i u v . v e g y e s e n ) ; 1 9 6 2 . V I I . 2 . (1. a d . és 2 0 i u v . ) . A t i h a n y i révnél is láttam 1 9 6 8 . V I I . 18-án két öreg példányt, de ebben az esetben f i g y e l e m b e k e l l v e n n i , hogy a n a g y szárazság m i a t t a p a r t m a d a r a k vonulása is i l y e n korán m e g i n d u l t . A V I I I . és a I X . hóban erős az őszi vonulás — régebbi a d a t o k zöme a I X . hóra esik — ; a X . hóban csak egy ízben sikerült m e g f i g y e l n e m a k i s sirályt 117

(Balatonberóny, 1952. X . 15., 4 db), v i s z o n t a X I . hónapból c s a k n e m u g y a n ­ e n n y i adatot (12) sikerült összeszednem, m i n t az V . hónapból. A z őszi"vonu­ lási g ö r b e k e l l ő s csúcsai azzal magyarázom, hogy évente igen nagyok az idő­ p o n t i eltolódások. A két decemberi a d a t o m egymást követő napokról ered (keszthelyi móló, 1951. X I I . 24. és 25., 1 d b ) . E z a példány a zajló jég közé c s a p k o d o t t . Messze legnépesebb csapatait észlelte MosÁNSZKY, i 9 6 0 . V I I I . 27-én Siófoknál ( 2 0 0 - 3 0 0 ) , illetve P Á T K A I 1971. V I I I . 25-én a t i h a n y i révnél (kb. 200), de ugyanitt

1963. V I I . 2 5 - V I I I . 4. között B A B A Y

120-150-et;

1964. V I I . 24-én K I R Á L Y . T A P F E R 8 0 - 1 0 0 - a t látott, és még I X . 5-én is v o l t 30; I X . 7-én t ö b b . Általában én csak egyes példányokkal v a g y 10-en a l u l i c s a p a t a i v a l találkoztam, 10-en felüli mennyiségeket csak a következő esetek­ ben: K e s z t h e l y , 1958. X I . 25. (13 + 7); fonyódi móló, 1901. X I . 14. ( 1 5 - 1 6 ) ; fonyódi halastavak, 1962. V I I . 2. (21); 1965. V I . 23. (kb. 50). T J L D Y a K i s B a l a t o n b a n látott 1958. V . 8-án e g y 15 —20-as csapatot dankasirályokkal vegyesen. SÁGI a fonyódi mólónál 1970. X I . 13-án k b . 30 példányt észlelt, m e l y e k száma, odaérkezésemkor, X I . 20-án 3-ra csökkent. A kis sirály nem s z o k o t t társulni más f a j o k k a l , de laza kötelékben a többi sirállyal együtt kíséri a személyhajókat, így fényképezte őket T I L D Y 1960. V I I I . hónapban B a d a c s o n y és Fonyód között. ('sérszerű röptével c s a p k o d és merül vízibogarak és küszök után.

13. (süllő — Rissa tridactyla A Balatonnál első ízben 1911. X I . 11. és X I I . 14. közt n a p o n t a észleltünk 2 — 3 példányt a t i h a n y i Biológiai intézet öblében, melyek közül egyet DR. TÓTH

LÁSZLÓ szíves v o l t

kérésemre X I . 12-én begyűjteni.

1965. X . 13-án

a fonyódi halastavak f e l e l i láttam egyet, 1966. V I I I . 27-én MOSÁNSZKY látott 3 f i a t a l t Siófoknál.

14. Fattyúszerkő — Chlidonias hybrida C H E R N É L (1899) s z e r i n t : ^Költözéskor... Balatonnál..." 1 9 4 2 . I X . 12-én Z a maróinál küszvágócsérek közi láttam egyet (1947). 1946 1971 között kél ízben találkoztam fattyúszerkővel: Balatonberény, 1958. V . 24., zátonyon cserék között; K i s - B a l a t o n Vörsi-víz, 1 9 5 9 . V . 2 6 . , 20

30 keringett. A . SIMON IIiiUSCIIKH 1 9 6 6 . V . 17-én figyelte

meg a K i s -

B a l a t o n b a n , V . 18-án p e d i g kettőt látott az I r m a - p u s z t a i h a l a s t a v a k o n : STERBETZ 1969. V I . 2-án figyeli meg e g y e i a t i h a n y i révnél.

15. Fehérszárnyú szerkő — Chlidonias leucopterus A z első megfigyelési a B a l a t o n v i d é k é n H E R M Á N ( 1 8 9 5 ) végezte Somogy­ szentpálnál, 1 8 9 0 . V . 1 2 - é n ; u t á n a HOMKVKR ( 1 8 9 3 ) látta a Kis-Balatonban 1 8 9 2 . V . 30-án k o r m o s s z e r k ő csapatokban ( 2 - 3 ) ; 1 8 9 5 . V . 12-én L O V A S S Y ( 1 8 9 7 ) Keszthelynél szintén k o r m o s szerkőik között észlelte, valószínűleg e z e k közül származik a Keszthelyi A k a d é m i a gyűjteményében K E L L E R által laláll p é l d á n y „ K i s b a l a t o n , 1 8 9 5 " a d a t o k k a l (HOMONNAY, 1 9 4 0 ) . 1 8 9 6 . I V . 26-án LOVASSY Keszthelynél isméi t a l á l k o z i k a fajjal. G U L Y Á S (ex W A R G A ,

118

11)26, 1 9 2 9 ) is t ö b b érkezési és elvonulási a d a t t a l szolgált a Kis-Balatonból n o v e m b e r i adat hitelességében kételkednünk k e l l . 1 9 4 6 — 1 9 7 1 között mindössze 2 5 megfigyelésem v o l t , m e l y e k e t kiegészí­ ( 1 9 2 4 . I V . 1 9 . ; 1 9 2 5 . I V . 2 0 . ) , de a három

tenek J A K A B

ANDRÁS és W A R G A K Á L M Á N , v a l a m i n t

A . SIMON-HÜBSCHIJK

a d a t a i . E z e k n e k z ö m e ( 1 5 ) az V . hónapra esik, a továbbiak megoszlása: I V . — 2 ; V I . — 3 , — V I I . — 2 : V I I I . — 3 megfigyelés. A fehérszárnyú szerkő r e n d s z e r i n t k o r m o s szerkőkkel jár együtt. Legkorábbi a d a t o m : fonyódi halastó, 1 9 6 8 . I V . 2 0 ; K i s - B a l a t o n — Zalavári-víz — 5 , s z e m b e n csak 2 kor­ mos szerkővel. Költéséről nincs tudomásom, bár n e m kizárt. Három augusz­ t u s i a d a t o m v a n csupán: K i s - B a l a t o n — Zalavári-víz, 1 9 5 2 . V I I I . 27-én ( 1 ) ; K i s - B a l a t o n , 1 9 5 3 . V I I I . 1 0 — 1 5 . ( 2 — 3 , W A R G A ) ; balatonszentgyörgyi öböl, 1 9 6 8 . V I I I . 11-én ( 2 ) . .Megfigyeléseim h e l y i megoszlása: K i s - B a l a t o n — 1 1 ; fonyódi halastó — 9 ; Balatonberény — 2 ; Balatonszentgyörgy — 1 ; I r m a p u s z t a i halastó — 1 ; K o r n y i - t ó — 1 megfigyelés. A z átvonulok száma 1 0 a l a t t s z o k o t t m a r a d n i , sokszor magános példányok kísérik a k o r m o s szerkőket. Ennél n a g y o b b számú c s a p a t o k a t láttam: K i s B a l a t o n , 1 9 5 0 . V . 2 8 . ( 1 5 - 2 0 ) ; F o n y ó d i halastó, 1 9 6 4 . V . 1 2 . ( 2 5 - 3 0 ) .

16. K o r m o s szerkő — Chlidonias niger A B a l a t o n tágabb körzetében az első példányt E N D R Ő D Y G Y U L A gyűjtötte 1 8 8 9 . V . 29-én Zalaszentmihályon. A SZIKLA által gyűjtött fiókák nyilván n e m i n n e n , h a n e m Sárszentmihályról származnak, tehát, n e m a B a l a t o n környékéről (FRIVALSZKV, 1 8 9 1 ) . H E R M Á N ( 1 8 9 5 ) is lőtt egy példányt S o m o g y ­ szentpálnál, 1 8 9 0 . I V . 2 8 - á n . C H E R N É L ( 1 8 9 9 ) ezt az adatot a következőkkel

egészíti k i : H E R M Á N OTTÓ Tótszentpálon észlelte, h o g y „ m i k o r a turfás területen, m e l y milliónyi tücsöknek v o l t a tanyája, a tücskök v e d l e t t e k , a m i a lyuk.szája előtt történt, a szerkők csapatosan kicsapták és kapkodták a t e h e t e t l e n e k e t . " H O M E Y E R ( 1 8 9 3 ) az 1 8 9 2 . évi útja alkalmából V . 2 7 - é n Somogyszentpálnál, V . 30-án a K i s - B a l a t o n b a n találkozott n a g y c s a p a t o k k a l , L O V A S S Y Keszthelynél, 1 8 9 5 . I V . 1 8 . és 1 8 9 6 . I V . 26-án látta az elsőket n a g y c s a p a t o k b a n ( G A A L , 1 8 9 6 , 1 8 9 7 ) . S z e r i n t e ( 1 8 9 7 ) áprilisban érkezik, májusban n a g y c s a p a t a i találhatók a K i s - B a l a t o n b a n . G A A L ( 1 8 9 7 ) Balatonlellénél, 1 8 9 6 . I V . 2 6 - á n látta az azévi elsőket. A z 1 9 2 0 - a s évek vonulási jelentései t a v a s s z a l túl késeiek, ősszel túl k o r a i a k , közülük említést érdemelnek: B a d a c s o n y , 1 9 2 3 . X . 1 1 . ( C H E R N E L N É ) ; K i s - B a l a t o n , 1 9 2 3 . és 1 9 2 6 . X I . 9 . (GULYÁS).

Fészkeléséről N A G Y J E N Ő ( 1 9 3 1 ) ír, h o g y 1 9 3 0 - b a n a t i h a n y i Belső-tavon fészkelt, amit alátámasztanak T E N K A T I ; ( 1 9 3 1 ) nyári megfigyelései. H O ­ MONNAY ( 1 9 3 8 ) a B a l a t o n víztükrére jellemző fajok közt említi, mely be­ látogat a Belső-tóra is, így 1 9 3 1 . I X . 25-én gyűjtötték, és 1 9 3 6 . V I . 6-án is látott i t t hármat, Másik tanulmánya ( 1 9 3 9 ) alapján 1 9 3 6 - b a n és 1 9 3 7 - b e n az I r m a - p u s z t a i h a l a s t a v a k o n 2 0 0 pár költött, 1 9 3 8 - b a n a t a v a k vizét le­ engedték, s így csak 1 2 pár t u d o t t fészket r a k n i , a többi áttelepült a b a l a t o n ­ földvári halastóra és a szántódi berekbe. A z 1 9 3 7 . évi állomány évi i n g a d o ­ zását g r a f i k o n o n m u t a t j a be, s eszerint a k o r m o s szerkő április végén érkezik, május közepéig számuk h i r t e l e n felszaporodik, és ez a populáció h e l y b e n m a r a d július végéig. Ettől k e z d v e számuk h i r t e l e n csökken és szeptember végére teljesen eltűnnek. A fonyódi h a l a s t a v a k o n 1 9 5 5 . V I I . 8-án J A K A B 119

szerint 1 5 0 pár fészkelt. A N a g y - B e r e k b e n A G Á R D I ( 1 9 3 5 ) talált egy 2 0 — 3 0 párra becsült telepet 1 9 3 5 - b e n . A z 1 9 4 1 - e s f o l y a m a t o s vizsgálat során I V . 27-én jelentek meg az elsők Tihanynál, a félszigeten n e m fészkeltek, de e l ­ szórtan m u t a t k o z t a k a nyár folyamán is. I X . 1-én Tihanyból eltűntek, v i s z o n t M É G E S Öreglakon I X . 2 5 - é n látta az utolsó 4 — 5 példányt. 1 9 4 2 . I X . 7 — 2 4 . között Zamárdinál rendszeresen m u t a t k o z t a k . G R Ö S S L E R ( 1 9 6 3 ) 1 9 6 1 . V . 1 9 — V I . 2 . között a B a l a t o n felett találkozott a fajjal Balatonföld­ várnál, Badacsonynál és Keszthelynél. 2 0 példányt látott a fonyódi halas­ tavakon. 1 9 4 6 — 1 9 7 1 között, saját megfigyeléseim alapján, a k o r m o s szerkő a B a l a ­ tonnál következőképpen m u t a t k o z o t t : 1948. 1949. 1950. 1951. 1952. 1953. 1954. 1955. 1956.

IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV.

1 4 - I X . 29. 1 6 - X . 22. 1 2 - X . 11. 1 3 - I X . 24. 2 9 - X . 7. 1 4 - I X . 28. 2 4 - X I . 12. 2 2 - I X . 28. 19?

1957. 1959. 1961. 1964. 1966. 1967. 1968. 1969. 1970.

I V . 12 - I X . 23. I V . 15 - I X . 25. V - X I . 15. I V . 26 - X I . 21. j - X . 28. V - X . 18. LV. 20 - X I . 17. IV. 2 _ V ? I V . 24 _

N e m múlott e l a z o n b a n esztendő, h o g y az V — V I I I . hónap között ne talál­ k o z t a m v o l n a k o r m o s szerkővel, főleg a K i s - B a l a t o n b a n és a K e s z t h e l y — Balatonberény közti p a r t s z a k a s z o n , ezeken kívül a fonyódi, az I r m a - p u s z t a i és az uzsai h a l a s t a v a k o n , de láttam a b a d a c s o n y t o m a j i öbölben ( 1 9 6 2 . X . 7., 5 — 6 db), a Balatonöszöd előtti p a r t o n ( 1 9 6 8 . V . 1 7 . , 7 db), V o n y a r c előtti p a r t o n ( 1 9 6 3 . V . 6., 1 5 — 2 0 db). Legnépesebb csapatait a K i s - B a l a t o n t a v a i felett t a v a s z i vonuláson f i g y e l t e m meg, p l . 1 9 4 9 . I V . 1 6 . ( 8 0 - 1 0 0 ) ; 1 9 5 2 . V . 2 . (100-130);

1955. IV. 22. ( 4 0 0 - 6 0 0 ) ;

1 9 5 6 . I V . 2 4 . ( 1 0 0 - 1 2 0 ) stb.

VERTSE

1 9 5 6 . I V . 17-én látta i t t az elsőket ( 1 0 0 — 1 5 0 ) ; erősebb őszi vonulások a Kis-Balatonnál, p l . 1 9 5 1 . V I I I . 5 . (kb. 3 0 0 ) ; 1 9 5 2 . I X . 1 8 . ( 1 0 0 - 1 5 0 ) stb. K e s z t h e l y és Balatonberény között s o k k a l r a p s z o d i k u s a b b a k az előfordulások, m i v e l a szerkők rendszerint egy g o m o l y a g b a n mozognak, s ezek könnyen k m - e k r e o d é b b tolódhatnak, miáltal a megfigyelést könnyen elkerülik. N a g y o b b számban a B a l a t o n felett csak t a v a s s z a l észleltem, p l . K e s z t h e l y és Fenékpuszta közti p a r t o n , 1 9 5 1 . I V . 1 9 . — V . 1. között c s a k n e m n a p o n t a 1 0 0 — 1 5 0 és 2 0 0 - 3 0 0 közötti mennyiségben; Balatonberény, 1 9 5 0 . I V . 2 9 . ( 1 0 0 1 2 0 ) ; 1 9 5 3 . V . 1 4 . ( 1 0 0 - 1 2 0 ) stb. A fonyódi h a l a s t a v a k o n már kissé más a helyzet, a m i r e példák: 1 9 5 5 . V I . 2 7 . ( 1 5 0 - 2 0 0 ) ; 1 9 5 5 . V I I . 1 9 . ( 3 0 0 - 4 0 0 , köztük sok f i a t a l ) ; 1 9 5 7 . V I I . 6 . ( 1 0 0 - 1 5 0 ) stb. Költésükről u g y a n biztos tudomásom nincs, de az i s m e r t e t e t t e k is valószínűsítik, hogy a k i s - b a l a t o n i Vörsi-víz vízitök- és tavirózsalevelein fészkel, a h a l a s t a v a k o n pedig az iiszadékon. W A R G A a rendkívül csapadékos 1 9 5 l - e s esztendőben V I I . 6-án a Bocsmányban 4 fészket talált (3 — 2 — 1 — 1 ova), körülötte 5 0 szerkővel, de V I I . 18-án ezt a telepet megsemmisülve látta. A tógazdaságok a szerkő­ tojásokkal sem tesznek kivételt, így a pusztulási arány igen magas, pedig a szerkők tápláléka elsősorban szitakötő, m e l y e t r e p t i b e n k a p n a k e l v a g y lárváikat halásszák a vízből. E z pedig a halgazdaságra nézve csak előnyös tevékenység.

120

17. Kacagócsér — Gelochelidon nilotica L A N D E C K ( 1 8 4 2 ) írja először, h o g y 1 8 4 0 - b e n költött a kacagócsér a B a l a t o n ­ nál. S Z I K L A (ex T S C H U S I , 1 8 8 8 ) 1 8 8 3 . V I I - b a n F o n y ó d n á l a N a g y - B e r e k b e n t ö b b fiatal példányt lőtt, és a r r a a következtetésre j u t o t t , h o g y költ is a N a g y - B e r e k b e n . K E N E S S E Y ( 1 8 9 1 ) a Velencei-tóval k a p c s o l a t b a n így ír a fajról: „Verirrt s i c h v o m Platensee, wo er brütet..." Hosszú időn át nincs hír a kacagócsórről a B a l a t o n vidékéről, míg 1 9 4 3 . I V . 2 3 - á n K A D A n e m gyűjt egy kotlóföltos példányt Buzsáknál, s ezt V A S V Á R I N A K küldi ( K E V E , 1 9 6 2 ) . J A K A B ( 1 9 5 7 ) a fonyódi h a l a s t a v a k e g y i k szikes, 3 0 — 3 5 m -es szigetén 1 9 5 5 . V I I . 7-én 2 8 4 küszvágócsér-fészekalj mellett 2 kacagócsérfészekaljat is talált, de két hét múlva felkeresve gyűrűzés céljából a szigetet, szomorúan állapította meg, h o g y a z o n a héten a B a l a t o n o n t o m b o l ó v i h a r o k az egész telepet elmosták, a tojások szerte úszkáltak a tóban. S T E R B E T Z , 1 9 6 1 . V I I . 16-án a még létező Széplaki-halastavak felett figyelt meg egyet. 2

18. Lócsér — Hydroprogne caspia A z első Balaton-környéki példányt D K . U D V A R D Y M I K L Ó S S A L és S T E F F E L 1 9 4 8 . I V . 1 4 - é n figyeltük meg a K i s - B a l a t o n Zalavári-vize felett. E t t ő l k e z d v e 1 9 5 4 - i g , míg t a v a s s z a l és ősszel hónapokig állandóan a B a l a ­ tonnál tartózkodtam, mindkét s z e z o n b a n , évente, rendszeresen megfigyel­ h e t t e m a lócsért. K é s ő b b e n , a m i k o r már csak h a v i egy hétre látogathattam a B a l a t o n h o z , t ö b b esztendőben kiesett a megfigyelésből, m i v e l vonulása meglehetősen r a p s z o d i k u s , és egy p o n t o n csak rövid időt p i h e n a madár. Mielőtt rátérnék saját megfigyeléseimre, felsorolom mások észleléseit: N A G Y J E N Ő ( 1 9 5 5 ) 1 9 5 1 . I V . 2 3 - á n Balatonfürednél látott egyet küszvágócsérek k ö z t ; W A R G A a K i s - B a l a t o n Zalavári-vize felett látott 1 9 5 3 . V I I I . 1 3 . és 1 4 - é n egyet. J A K A B ( 1 9 5 7 ) 1 9 5 5 . V I I I . 2 4 - é n a fonyódi h a l a s t a v a k o n észlelt kettőt; S C H M I D T E G O N szíves közlése szerint 1 9 6 5 . V I I I . 2 9 - é n kettő tartózkodott az I r m a - p u s z t a i h a l a s t a v a k o n ; S Á G I K Á R O L Y E D E Keszthelynél 1 9 7 0 . I X . 5-én 7 — 8 példányt figyelt meg. M a g a m 5 0 megfigyelést végeztem a tágabb értelemben v e t t K e s z t h e l y i öbölben, 1 4 megfigyelést a fonyódi h a l a s t a v a k o n és hármat a K i s - B a l a t o n b a n . E z e k időpont szerint a következőképpen o s z l a n a k m e g : GÁBORRAL

li)4s 1949 1950 1951

1952 1953 1 955

I V . 14. 16-18. I V . 29. TV 1 4 - V . i V I . 5. IV 6 - V . 13 IV

1956

1957 I 95S

IV

1959

IV I. IV IV V

1960 1961

1962 1963 I 964 1965 L968 1970

IV

12. 1 7 - V I . 16 19. 24. 20. 13 - V I I . 2 4-28.

V I . 5.

X. IX. VIII. IX. VIII. IX. IX.

I. 5-29. 2 8 - 1 X . 24. 29. 23-28. 23 - 24. 18-23.

I X . 27. TX. 2 - 6 . V I I I . 3 1 - I X . 4. IX. 8-X.5. I X . 8. X . 13. V I I I . 29. IX. 2-6. I X . 5. 121

Ezek

a csapatok a következő egyedszámból

1 példány 2 példány 3 példány 4 példány

33 esetben 18 esetben 6 esetben ö esetben

állottak:

5 példány 6 példány 7 példány 8 példány

1 esetben 3 esetben 3 esetben 1 esetben

E h h e z a z o n b a n hozzá kell fűznöm, h o g y összegezve adnak

azonos

eredményt

más

összeállításokkal,

ezek a s z á m o k n e m

mivel

külön

számítottam

azokat a csapatokat, m e l y e k egymástól csak néhány k m távolságra pihentek, viszont k i h a g y t a m a számításból azokat a példányokat, melyek nyilvánvalóan a n a g y o b b csapatból váltak ki. A

legnépesebb,

keleti volt,

oldalán

8 egyedből

fekvő

U g y a n c s a k vízzel

IV.

álló c s a p a t o t

Bocsmányban

24-én a fonyódi

borított

1951. I V . 1 6 - á n a

figyeltem

réten

meg,

figyelhettem

halastavak mögött

fekvő

mely egy meg

Kis-Balaton elöntött

3 példányt

mocsárban,

rét

1960.

Feketebézseny

i r á n y á b a n , d a n k a - és k i s s i r á l y o k t á r s a s á g á b a n . V é g ü l 1957. I V . 1 2 - é n e g y lócsér h a l á s z g a t o t t

növényzettel

eléggé borított

csatornán a fonyódi

halas­

t a v a k n á l . E z e k e t a z é s z l e l é s e k e t a z é r t e m e l t e m k i , m i v e l a lócsér n e m s z o k o t t füves, benőtt

h e l y e k e n p i h e n n i v a g y halászni, rendszerint a nyílt

víztükör

felett s z á l l d o s v a g y f ü g g ö g e t , v a g y z á t o n y o k r a , s i m a p a r t r a e r e s z k e d i k le ú g y , hogy

a hasának tollazata éppen

érinti

a vizet.

A z ilyen pihenő

csapatok

s z í v e s e n t á r s u l n a k a s i r á l y o k h o z és a c s é r e k h e z , a z o n b a n h a f e l r i a s z t j á k ő k e t , a l ó c s é r e k m i n d j á r t k ü l ö n v á l n a k . T a v a s s z a l és ő s s z e l e g y a r á n t t a l á l u n k ö r e g e ­ k e t és p e t t y e s

sapkájú

fiatalokat a lócsércsapatokban.

A

lócsérek tartóz­

kodási idejének ritmusához csak egyetlen példát szeretnék fonyódi

megemlíteni:

egyet sem, V I . 26-án ismét négyet, de a szerte röpködőkkel együtt hat

a

h a l a s t a v a k o n 1962-ben I V . 13-án láttam hetet, m á j u s b a n egyetlen

is, e z u t á n

lehetett

V I I . 2 - á i g c s a k n e m n a p o n t a f e l k e r e s t e m a t a v a t , és

mindig

a k a d t 2 — 3 lócsér, d e m e g e m l í t e n d ő , h o g y a l e g n a g y o b b h a l a s t a v a t e b b e n a s z e z o n b a n l e e n g e d t é k , és a t ó f e n é k r e s z á m o s m á s v í z i m a d á r is ö s s z e g y ű l t — többek sirály,

között ujjas

40 — 60

lilék,

ezüstsirály,

piroslábú

cankók, n a g y pólingok stb.

főleg

cankók,

fiatal,

füstös

40 — 50

cankók,

dankasirály,

réti

— szóval a faunaösszetétel

cankók,

1

kis

pajzsos

n e m felelt m e g

az

évszaknak.

19. Küszvágó csér — Sterna hirundo A

s z o r o s a b b a n v e t t B a l a t o n e g y i k l e g j e l l e m z ő b b m a d a r a . T a v a s z t ó l őszig

mindenfelé libeg a víz

felett,

z á t o n y o k o n cs a f ö v e n y e s gyakoribb. után

a

.Nevét

Balatonba.

vagy

kisebb-nagyobb csapatokban pihen

jxartokon. O l y k o r talán

is o n n a n k a p t a ,

még a dankasirálynál

hogy zuhanórepüléssel

Találkozhatunk

küszvágó

csérrel

a

c s a p le a környező

a is

küszök

tavakon

és m o c s a r a k b a n is, a h o l k ö l t , d e t á p l á l é k á t o d a is főleg a B a l a t o n b ó l h o r d j a . MADARÁSZ (ex

Fonyódról

FRIVALDSZKY,

1891).

hozott SZIKLA

1879 (1886)

augusztusából eleinte

egy

a z o n az

fiatal

példányt

állásponton

volt,

h o g y a Velencei-tó á l l o m á n y a látogat el a B a l a t o n r a , később ( 1 8 8 8 ) a z o n b a n l e s z ö g e z t e : „ A u f d e m P l a t e n s e e ist d i e A r t a m m e i s s t e n v e r t r e t e n . " L O V A S S Y ( 1 8 9 7 ) s z e r i n t a k ü s z v á g ó csér c s a k m á j u s b a n j e l e n i k m e g a B a l a t o n n á l , m a j d a

n y á r v é g é v e l j e l e n t k e z i k újra, de előző vonulási

k o r á b b i érkezési d á t u m o k a t is: K e s z t h e l y 1 8 9 5 .

I 22

jelentéseiben

adott

már

I V . 1 0 . és 1 8 9 6 . I V . 1 9 . G A A L

( 1 8 9 7 ) Balatonlellénél 1 8 9 6 . I V . 1 8 - á n figyelte m e g az első érkezőket. Igen k o r a i H E R M Á N ( 1 8 9 5 ) a d a t a : Somogyszentpál, 1 8 9 0 . I I I . 1 0 . A z 1 9 4 1 - e s folyamatos vizsgálat során az elsőket I V . 16-án figyeltük m e g , de V I I . hó elejéig Tihanynál csak szórványosan m u t a t k o z t a k , júliusban számuk hirtelen a n n y i r a felugrott, hogy felülmúlta a dankasirályokét; az utolsókat B a l a t o n ­ fürednél I X . 13-án észleltük, de az első „szinkron-kutatás"során még I X . 2 5 - é n is látott W A R G A a K i s - B a l a t o n Vörs felé eső oldalán kettőt, . M É H E S p e d i g Öreglaknál 5 — 1 0 példányt. 1 9 4 2 - b e n az elsőket I V . 2-án észleltük Tihanynál, az utolsókat I X . 20-án a B a l a t o n l e l l e m e l l e t t i p a r t o n , i l l e t v e I X . 2 4 - é n Zamárdinál. 1 9 1 1 — 1 9 2 6 közti évekből számos vonulási adatát közölték, m e l y e k közül csak a jelentősebbeket említem m e g : 1 8 9 6 . I X . 7 — 1 5 . közt G A A L ( 1 8 9 6 ) Balatonlellénél nagyarányú gyülekezésüket észlelte; C H E R N E L N É B a d a c s o n y ­ nál 1 9 2 3 . X . 8-án látta az utolsókat, K E L L E R Keszthelynél 1 9 2 0 . X . 2 . ; 1 9 2 1 . X . 8 . és 1 9 2 3 . X . 2 0 - á n K E L L E R . ( 1 9 2 3 ) szerint 1 9 2 0 . I X . 9-én Keszthelynél a Zámori öbölben k b . 2 0 0 példány gyűlt össze. Vonulására vonatkozólag egy igen értékes a d a t u n k v a n (RÁTKAI, 1 9 6 7 ) : a D R . T A P F E R D E Z S Ő által, az I r m a - p u s z t a i h a l a s t a v a k o n 1 9 6 2 . V I I . 2 0 - á n a 1 4 3 3 5 7 sz. gyűrűvel jelzett példány 1 9 6 4 . I . 15-én M o c a m b i q u e - b a n L o u renco, M a r q u e s m e l l e t t került kézre. Költéséről az első b i z t o s adatot C E R V A ( 1 9 2 6 ) közli, a k i Irma-pusztán 1 9 2 3 . V I I I . 20-án tojásait, V I I I . 27-én 6 — 7 napos fiókáit találta, és ebből a r r a kö­ v e t k e z t e t e t t , h o g y kétszeri költésről, legalábbis utóköltésről lehet szó. A z állományt k b . 1(100 példányra becsülte. Megállapította t o v á b b á , hogy 4 5 éves kutatásai során egész Magyarországon ez v o l t a legnépesebb kolónia. Végül megfigyelte, hogy a küszvágó csérek egy-két napos fiókáikat gilisztákkal ete­ tik. U g y a n e z t a telepet kereste fel 1 9 3 6 - b a n és 1 9 3 7 - b e n H O M O N N A Y ( 1 9 3 9 ) , a m i k o r is 5 0 — 6 0 párra becsülte az állományt. A fészkek úszó növényzeten, v a g y tőzegdarabokon épültek. H O M O N N A Y g r a f i k o n j a szerint I V . hó közepén i n d u l el a 0-pontról a görbe, m e l y I X . hó végéig elég a l a c s o n y a n i n g a d o z i k , m a j d e k k o r ismét a 0 p o n t r a esik vissza, 1 9 3 8 - b a n a h a l a s t a v a k a t leengedték, s így n e m sikerült a küszvágók költése. C E R V A és H O M O N N A Y még dicsérik a halgazdaságot, h o g y területükön a csérek nyugodt költése biztosított. E z a helyzet a z o n b a n megváltozott, m i v e l ma a tejgazdaság a csért is ,,kártékony­ n a k " ítélte, és telepeit pusztítja, úgv hogv alig m a r a d eredményes költés. A N a g y - B e r e k b e n 1 9 3 5 - b e n A G Á R D I ( 1 9 3 5 ) b u k k a n t egy 8 0 - 1 0 0 párból álló telepre, melyen egy-egy tőzegcsomón néha 2 0 fészket is talált. N A G Y J E N Ő ( 1 9 3 1 ) feltételezte, hogy a küszvágó T i h a n y b a n 1 9 3 0 - b a n a BelsőT a v o n költött, ezt a z o n b a n bizonyítani nem sikerült. A küszvágók valóban költési időben is ellátogatnak a Belső-Tóra anélkül, hogy ott lefészkelnének. 1 9 5 5 . V I I . 7-én J A K A B ( 1 9 5 7 ) fedezte fel telepüket a fonyódi h a l a s t a v a k e m ­ lített s z i k e s szigetén. 3 0 — 3 5 n i területen 2 8 4 fészket számolt meg, a z o n b a n a V I I . 1 9 . előtti héten v i h a r t o m b o l t a B a l a t o n o n , m e l y a telepet a kacagócsér e k k e l együtt úgyszólván e l m o s t a . A halastóban szerte úszkáltak a csér­ tojások, és csak 5 4 párnak sikerült eredményesen költenie. Saját, küszvágó csérre vonatkozó jegyzeteim az 1 9 4 6 — 1 9 7 1 közti évekről 1 2 oldalt tesznek k i , melyekből csak a lényeget kívánom megemlíteni. Első és utolsó megfigyeléseim napjai a következőkben foglalhatók össze: 2

1948. 1949. L950.

IV. 11? I V . 1 9 - I X . 16. I V . 1 2 - I X . 18.

1960. 1961. 1962.

I I I . 31 - I X . 7. I V . 1 5 - X . 5. I V . 1 5 - I X . 15.

123

1951. 1952. 1953. 1954. 1955. 1956. 1957. I95S.

1959.

IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV.

7 - I X . 22. 2 0 - I X . 19. 6? 1 3 - I X . 19. 2 4 - V I I I . 26 1 9 - I X . 21. 1 2 - I X . 23. 1 7 - I X . 23. 1 8 - I X . 25.

1963. 1964. 1965. 1966. 1967. I96S.

1969. 1970. 1971.

IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV.

2 1 - I X . 6. 2 6 - I X . 19. 1 9 - V I I I . 29 16? 12? 2 0 ^ I X . 6. 1 6 - I X . 3. 18? 15?

A nyár folyamán a B a l a t o n felett v a g y a déli p a r t tavainál, mocsarainál küszvágót m i n d i g láthatunk, de már a K i s - B a l a t o n b a n bár g y a k o r t a talál­ k o z t a m vele, de sohasem n a g y o b b számban. A z északi p a r t tavainál koránt­ sem rendszeres az előfordulása, p l . az u z s a i h a l a s t a v a k o n m a g a m csak 1 9 6 2 . V . 6-án láttam egyet, T A P F E R , P I L C H E R és kísérőink pedig 1 9 6 6 . V I I I . 9-én 8 — 1 0 példányt; a Kornyi-tónál sohasem találkoztam küszvágóval. Telepeit megtaláltam 1 9 5 0 . V . 25-én a K i s - B a l a t o n északi csúcsán Sár­ mellék irányában ( 5 0 — 6 0 pár), v a l a m i n t a fenti a d a t o n kívül a fonyódi h a ­ lastóban 1 9 6 6 - b a n a műút felőli o l d a l o n , a nádastól védett s a r o k b a n , uszadé­ k o n . Valószínű, h o g y a fonyódi h a l a s t a v a k egyes rejtett z u g a i b a n más esz­ tendőkben is fészkelt, emellett szólnak egyes májusi megfigyelések, a m i k o r n a g y o b b számban találkoztam i t t küszvágókkal, p l . 1 9 5 6 . V . 1 8 . ( 3 0 0 — 4 0 0 ) ; 1 9 5 7 . V . 1 5 . ( 1 0 0 - 1 5 0 ) ; 1 9 6 5 . V I . 2 8 . ( 7 0 - 8 0 ) stb., de ezek még n e m b i z o ­ nyítékok. Legállandóbb fészkelése még m i n d i g I r m a - p u s z t a , a h o l 1 9 5 4 - b e n P Á T K A I 5 0 — 6 0 párt talált; 1 9 5 5 - b e n W A R G A szerint a telepet megsemmisítették; 1 9 6 0 - b a n 2 0 0 - 2 5 0 pár; 1 9 6 1 - b e n 4 0 0 - 5 0 0 pár. 1 9 6 2 - b e n i t t gyűrűzött; 1 9 6 3 . V . 28-án 3 0 0 — 3 5 0 példány tartózkodott a halastónál, telepük a k k o r fel v o l t dúlva, de a m a d a r a k újra kezdtek fészkelni; 1 9 6 4 . V I . 27-én 5 0 — 6 0 pél­ dány valószínűleg költött 1 9 6 6 - b a n , G . W I N D I R S C H látta; 1 9 6 9 . V I . 4-én D R . F O D O R T A M Á S k b . 1 5 0 párra becsülte telepüket, a n n a k ellenére, hogy sok fészket már elpusztítottak. T a v a s s z a l a sirályokkal stb. a zátonyokon s z o k t a k gyülekezni, p l . B a l a t o n ­ berény, 1 9 5 1 . I V . 1 8 - 2 1 . ( 6 0 - 8 0 ) ; 1 9 5 2 . I V . 2 0 . ( 6 0 - 8 0 ) , de V I . 5 - i g szá­ m u k megnövekedett 1 0 0 — 1 5 0 d a r a b r a ; 1 9 5 3 . V . 1 1 — 1 6 . ( 6 0 — 8 0 , köztük né­ hány pár i n c o p u l a ) ; 1 9 5 8 . V I . 1 6 . ( 6 0 — 7 0 ) ; 1 9 5 0 . V . 1-én a k e s z t h e l y i móló előtt dankasirályokkal vegyesen 1 0 0 — 1 2 0 példány k a v a r g o t t a víz felett; 1 9 5 1 . V . 1-én 6 0 — 8 0 K e s z t h e l y és Fenékpuszta között az e g y i k fövenyes öböl­ ben stb. A z őszi gyülekezésre is a d h a t o k néhánv példát: Balatonberény, 1 9 5 1 . I X . 5 - 1 1 . ( 5 0 - 6 0 ) ; K e s z t h e l y , 1 9 5 3 . V I I I . 7. ( 5 0 - 6 0 ) ; a fonyódi'halasta­ v a k o n 1 9 5 5 . V I I I . 2 3 . ( 1 0 0 - 1 5 0 ) ; 1 9 5 6 . V I I I . 2 1 . ( 1 5 0 - 2 0 0 ) stb. S Z I J J 1 9 5 1 . V I I I . 1 8 / 1 9 . éjszaka 2 4 — 1 óra közt 7 0 — 8 0 darabot látott Balatonfenyvés­ nél dél felé húzni.

20. Sarki csér — Sterna paradisea=macroura A s a r k i csér sem magyarországi, sem b a l a t o n i előfordulása bizonyítva nincs, még hiteles megfigyelést sem végzett senki. G A A L ( 1 9 0 3 ) felveti a kér­ dést, hogy a Balatonboglárnál 1 9 0 3 szeptemberében összegyűlt nagy küsz­ vágó csapatban vajon nem volt-e s a r k i csér is? V a n további néhány gyanús téli megfigyelés csérről, melyekről nem dönthető el, vajon tényleg küszvágók 124

v o l t a k - e v a g y elkóborolt s a r k i csérek, í g y : Balatonfüred, 1 9 1 1 . I I . 2 5 . , de saj­ nos L A M B R E C H T ( 1 9 1 2 ) még a z t sem közölte, hogy k i figyelte meg a csért; G U L Y Á S a Kis-Balatonból négy éven át feltűnően kései távozásukat jelen­ tette ( W A R G A , 1 9 2 4 , 1 9 2 6 , 1 9 2 9 ) : 1 9 2 3 . X I . 1 3 . ; 1 9 2 4 . X I . 1 1 . ; 1 9 2 5 . X I . 1.; 1 9 2 6 . X I . 1 3 . , de ebben az esetben még az is feltételezhető, hogy a hónap p u s z t a elírásáról v a n szó. W A R G A 1 9 5 3 . X I . 10-én látott egy csért a K i s - B a ­ l a t o n b a n ( B E R E T Z K , 1 9 5 5 ) . B E R E T Z K erre és saját Szeged — Fehér-tavi meg­ figyelésére írja, hogy a sarkicsér-gyanús példány begyűjtése m e n n y i r e kívá­ natos lenne.

21. Kis csér — Sterna albifrons S Z I K L A ( 1 8 8 8 ) a N a g y - B e r e k b e n , F o n y ó d határában 1 8 8 6 . V I I I . hó elején és 1 8 9 0 . V I I I . 12-én figyelt meg k i s csért, sőt az utóbbit be is gyűjtötte, és elküldte a M a g y a r N e m z e t i Múzeumnak ( F R I V A L D S Z K Y , 1 8 9 1 ) . G A A L ( 1 8 9 7 ) Balatonlellénél 1 8 9 6 . I X . 7 — 1 5 . között a küszvágócsér-csapatban néhánvat látott, m a j d ( 1 9 0 3 ) kettőt Balatonboglárnál 1 9 0 3 . V I I I . 2 8 - á n . L O V A S S Y ( 1 8 9 7 ) szerint a kis csér a vonulás idején gyérebb számban megjelenik. A Kis-Balatonból k a p o t t is egy bizonyító példányt. 1 9 4 6 — 1 9 7 1 között m a g a m csak 1 6 esetben találkoztam k i s csérrel, leg­ többször K e s z t h e l y közvetlen határába eső p a r t o n ( 9 ) , v a l a m i n t B a l a t o n berénynél ( 5 ) , a további két észlelést a Balatonszentgyörgy előtti öbölben végeztem. Legtöbbször az V . hóban láttam ( 7 ) , de ehhez hozzá k e l l fűznöm, h o g y 1 9 5 0 . V . 2 7 — 3 0 . közt és 1 9 5 3 . V . 1 3 — 2 3 . közti n a p o k b a n nyilván u g y a n ­ azokról a példányokról v o l t szó; I V . hóban csak egyszer (Balatonberény, 1 9 5 1 . I V . 3 0 . 2 — 3 ) , V I . hóban kétszer f i g v e l t e m m e g ( K e s z t h e l v — Fenék­ puszta, 1 9 4 9 . V I . 1 3 . - 1; 1 9 5 7 . V I . 1 5 . - 2 ) . Júliusi a d a t a i m a t ( K e s z t h e l y , 1 9 4 9 . V I I . 2 3 . - 2 ; 1 9 5 0 . V I I . 2 5 . - 4 ; Balatonberény, 1 9 5 0 . V I I . 2 7 . — 1 0 — 1 2 ) , v a l a m i n t az a u g u s z t u s i a k a t , (Balatonszentgyörgy előtti öböl, 1 9 5 2 . V I I I . 2 8 . - 1 ; 1 9 6 8 . V I I I . 1. - 1 ) az őszi vonuláshoz s o r o l o m . A z utóbbi öblöt a nyaralók kevésbé háborgatják, és így V I I I . hó végén i t t sok Limicola és vízimadár gyűlik össze, különösen kedvező vonulást f i g y e l h e t t e m m e g a hónap legutolsó napján. Legkorábbi megfigvelésem: Balatonberény, 1 9 5 1 . I V . 3 0 . ; a legkésőbbi: K e s z t h e l y , 1 9 5 1 . I X . 3 . ( 3 db). A k i s csér többnyire magánosan ( 6 esetben) v a g y kettesével ( 6 esetben) m u t a t k o z i k , csupán a fent említett esetben láttam c s a p a t u k a t ( 1 0 — 1 2 ) , de m i n d i g c s a t l a k o z i k a sirályokhoz v a g y csérekhez, S T O L L M A N X A X D R Á S 1 9 6 2 . V I I I . 3-án a gyenesdiási s t r a n d o n figyelt meg egyet. A k i s csér két okból n e m tekinthető a B a l a t o n rendszeres átvonuló m a d a ­ rának: először is az 1 9 4 1 - e s f o l y a m a t o s vizsgálat során, m e l y igen kedvező és fajokban dús esztendőnek b i z o n y u l t , k i s csért n e m láttunk, másodszor a 2 5 éves kutatás során csak 6 esztendőben sikerült ezzel a fajjal találkoznom. A két körülmény összejátszása n e m lehet véletlen.

125

Összefoglalás A B a l a t o n és környékéről eddig 18 sirályrokon fajt sikerült igazolni. K ö z ö t t ü k a s a r k i sirály az egyetlen magyarországi előfordulás, a n a g y hal­ farkas megfigyelése pedig az első adat v o l t hazánkból, a m i t néhány évvel utána egy bizonyító példány is megerősített, csakhogy ennek lelőhelye (Móriczhely, 1963. I X . 29.) már kívül esik a B a l a t o n körzetén, ha n e m is fekszik távol (délre) tőle. Három faj előfordulása (nyílfarkú halfarkas, d o l ­ mányos sirály, s a r k i csér) bizonyítatlan m a r a d t , bár az i r o d a l o m b a n fel­ tételezéseket találhatunk. Gyakoriság szempontjából első helyen állanak a dankasirály és a küszvágó csér, mindkettő költ is, h a n e m is magán a B a l a t o n o n , de környékén, az előbbi g y a k r a n át is telel. A második sorba kerül a kormos szerkő, m e l y ugvancsak költ a környező mocsarakban. A következő kategóriába két faj kerül: az e g y i k a kacagócsér, m e l y faj bizonyíték a r r a , h o g y költés alapján sem könnyű sorrendbe szedni a madárfajokat. T i . a kacagócsér k i m o n d o t t a n r i t k a madár a B a l a t o n környékén, de h a megjelenik, rendszerint fészkel is. Másik faj a fehérszárnyú szerkő, m e l y u g y a n g y a k r a b b a n észlelhető, de fészkelését a B a l a t o n környékén bebizonyítani n e m sikerült, bár feltételez­ hető, hogy h a népesebb kormosszerkő-telep a l a k u l k i , azokhoz csatlakozik és költ. Ismét egy kategóriában tárgyalhatjuk a rendszeresen átvonuló, áttelelő v a g y átnyaraló fajokat, m i n t az ezüst-, a kis és a viharsirályt, az utóbbi a B a l a t o n jellegzetes téli m a d a r a . Nehezen sorolható be a heringsirály ésalócsér. A heringsirályból a B a l a t o n t rendszerint fiatal, barnás színezetű példányok keresik fel, m e l y e k e t megfigye­ lés alapján a f i a t a l ezüstsirályoktól megkülönböztetni csak igen kedvező körülmények közt lehet, Valószínű, hogy g y a k r a b b a n fordul elő, m i n t azt megfigyelés alapján meg lehetne állapítani, kiszínezett öregek könnyen fel­ ismerhetők, de ezek n e m mindennajios jelenségek a B a l a t o n o n . Más prob­ lémát v e t fel a lócsér. A faj csak az 1930-as évek óta v o n u l át rendszeresen Magyarországon. A pihenő példányok csak rövid időre ereszkednek le, vonulá­ sának időpontja és időtartama pedig rendkívül ingadozó, így könnyen e l ­ kerülhetik a megfigyelők figyelmét. Feltételezhető a z o n b a n , hogy bár k i s számban és rövid időtartamra keresi fel a B a l a t o n t , ott m a már rendszeresen átvonuló. A l k a l m i vendégeknek tekinthetjük az ékfarkú halfarkast, a szerecsensirályt, a csüllőt, a fattyúszerkőt és a kis csért, A legtöbb fajnak — kis egyedszáma m i a t t — gazdasági jelentősége a Balatonnál nincs, annál t ö b b a v i t a a rendszeresen előforduló fajok esetében. A halgazdaságok m i n d e n sirályt, halfarkast, csért és szerkőt halevőnek t a r t a ­ nak, és ezért mint „kártékonyt" üldözik. A z i l y e n beállítottságú emberek alig győzhet ők meg arról, hogy p l . a szerkők elsősorban rovarevők, sőt éppen a halgazdasági kártevőket fogyasztják elsősorban, és h a el is k a p n a k egy-két halacskát, az apró szemét hal. A sirályok — kivéve a csak kis számban megjelenő, kis termetű sirályokat — nem b u k n a k a víz alá a hal után, hanem csak fejüket dugják a vízbe v a g y éppen felületére csapnak be, n e m fejjel előre, h a n e m a h a s u k r a esnek. E z z e l a halászati móddal pedig egészséges halat, legalábbis egészséges körülmények közt élő halat fogni nem t u d n a k , csak o l y a n halat, a m e l y i k „pipál", v a g y i s a víz felszíne közelében úszik. Rendszeres halevést csak az ún. „nagy sirályok126

nál" sikerült k i m u t a t n i , m e l y e k a z o n b a n táplálékukat a p a r t o n v a g y a jégen keresik, v a g y pedig a halászhajókat követik, és a m i k o r a hálókat behúzzák a k k o r tömörülnek a v i s s z a d o b o t t h a l a k r a a hajók köré. Tehát dögh a l a t v a g y sebzett h a l a k a t fogyasztanak. A z 1 9 6 8 . t a v a s z i n a g y b a l a t o n i halhullás egész különös kérdést v e t e t t fel, a vegyszeres mérgezésben el­ h u l l o t t h a l a k h o z még a n a g y sirályok sem nyúltak. A gazdasági v i t a legfőbb tárgya a dankasirály. Már H O M O N N A Y ( 1 9 3 9 ) írja, h o g y a dankák fiókáiknak nem a halastavakról, h a n e m a környező szántóföldekről h o r d a n a k r o v a r t , eleséget. Számos megfigyelés szerint a sirályok a t r a k t o r t , v a g y az ekét kísérik, v a g y a frissen szántott földeken tömörülnek stb. A fonyódi halastó gátján 1 9 5 6 májusában gyűjtöttem köpe­ teit, J A K A B 1 9 5 8 . V . ában és 1 4 : 1 arányában kártevő r o v a r o k a t találtunk bennük (Curculionidae, Carabidae, Elateridae, Pentodon), csak egyben v o l t halszálka, de kérdéses, m e l y i k halfajtól; a másik s o r o z a t b a n is r o v a r o k domináltak (Gryllus, Pentodon, Curculionidae, sáska, p ó k ) , egyetlen apró vízicsiga (Anisus spirorbis) és 1 — 2 ásóbéka-maradvány a k a d t bennük. E g y lőtt dankasirályban v o l t csak h a l , de a n n a k faját nem sikerült meghatározni (KEVE,

1962).

Kétségtelenül a l e g n a g y o b b halfogyasztó a küszvágó csér, de a k i csak egyszer is meglátogatta telepüket, észrevehette, h o g y a küszvágó csak ritkán halászgat h a l a s t a v a k b a n , fiókáinak küszöket h o r d a Balatonról, és állandó a járás a telep és a B a l a t o n között. A küsz p e d i g m i n t h a s z o n h a l legfeljebb a fogas táplálékaként jöhet számításba, de T Ö L G ( 1 9 6 2 ) tanulmánya szerint a két faj ökológiai kapcsolatát már régen megzavarták a kultúrlétesítmények. A m a d a r a k gazdasági megítélésénél a szerzők rendszerint elfelejtik figye­ lembe v e n n i a madár testnagyságát, testalkatát, táplálkozási módját, N e m növényevő m a d a r a k , h a kis testűek, zsákmányuk is csak k i c s i lehet, n a p i élelmiszerszükségletük is kevés. Tehát halevőnek minősíthető madár gazda­ ságilag csak a k k o r jöhet számításba, h a elég n a g y testű. V i s z o n t n a g y testű vízimadaraknak karcsú testalkatúaknak k e l l l e n n i ahhoz, h o g y egészséges, jól mozgó h a l után vethessék m a g u k a t , és azt el is tudják fogni. S o k esetben a madárban található h a l döghal v a g y a víz felszíne közelében úszkáló beteg h a l . Egészséges h a l csak a k k o r m a r a d a vízfelszín közelében, h a a víz oxigén­ t a r t a l m a a n n y i r a m e g r o m l o t t , h o g y mélyebben n e m t u d j a magát f e n n t a r t a n i . Í g y tehát a sirály- stb. gyülekezés sok esetben j ó előrejelző szolgálatot tesz a halgazdaságnak, hogy a halastó vizét felfrissítse, más m e c h a n i k a i műveletre v a n esetleg szükség, s z a b a d v i z e k e n pedig a vízszennyeződés veszélyére figyelmeztetnek a madarak. .Más a helyzet a leeresztett halastó esetében, m e l y terített a s z t a l m i n d e n halevőnek. I l y e n szempontból különleges helyzetük v a n a b a l a t o n i halas­ t a v a k n a k , m i v e l azok j ó része ivadéknevelő, tehát n e m a szokványos őszi vízleeresztés és lehalászás módszerét követik, h a n e m aszerint történik, a h o g y megrendelést k a p n a k halivadékra. Természetesen meleg nyáron i l y e n víz­ leeresztés igen n a g y veszélyt jelent a halivadék számára (oxigénhiány, hal­ b e t e g s é g e k terjedése s t b . ) . Még a leeresztés idején is figyelembe kell venni, h o g y a t a v a k szokásos árkaiba nagyszámmal gyűlnek össze a vágó d u r b i n c s o k , m e l y e k igen k e l l e m e t l e n táplálékkonkurrensek m i n d e n halastóban. A sirályok n e m válogatnak, abból f o g y a s z t a n a k többet, a m e l y i k g y a k o r i b b , tehát csak j ó szolgálatot tesznek a tógazdaságnak a d u r b i n c s gyérítésével, és n e m k i ­ zárólag pontyivadékot k a p n a k e l . E z z e l természetesen n e m azt m o n d j u k , h o g y a sirályfélék semmiféle kárt 127

sem tesznek, de h a mérlegeljük az érveket s az ellenérveket, n e m is beszélve a törvényes védelemről, a b a l a t o n i sirály-, csér- és szerkőtelepek s o k k a l t ö b b kíméletet és türelmet érdemelnének a halgazdaság részéről, még a B a l a ­ t o n környéki különleges v i s z o n y o k között is.

Irodalom — Literatur Agárdi E. (1935): Küszvágócsér-telep a balatoni Nagyberekben. M . Vadászújság. 35. 4 2 9 - 4 3 0 . p. Agárdi E. (1968): Dankasirály-telep a balatoni Nagyberekben. (Colony of black-headed gulls i n N a g y b e r e k . . . ) A q u i l a . 75, 287. et 2 9 8 - 2 9 9 . p . Bálát Fr. (1962): A nagy halfarkas m i n t a magyar fauna új tagja. (Die grosse Raubmöwe eine neue A r t i n der Ävifauna Ungarns) A q u i l a , 67 — 68. 1960 — 61. 203 — 243. p . Bálát Fr. (1962): Néhány madártani megfigyelés egy magyarországi üdülés folyamán. (Ornithological Observations i n the Course of a V a c a t i o n - T r i p to H u n g a r y ) A q u i l a . 6 7 - 6 8 . 1 9 6 0 - 6 1 . 238. et 261 - 2 6 2 . p . Beretzk P. (1951): A lócsér Magyarországon. (Die Raubseesehwalbe (Hydroprogn caspia P a l i . i n Ungarn) Állattani Közi. 44. 1 3 5 - 147. p . />'< retzk P. (1955): Ritkán megjelenő madarak a szegedi Fehér-tavon. (Birds rarelv occuring at L a k e fehértó near Szeged.) A q u i l a . 59 - 62. 1952 - 55. 373 - 374. et 433. p . Beretzk, /'. — Keve, A. (1970): D i e Schwarzkopfmöwe, Larus m. mclamni pludus T e m m . , i n Ungarn. Lounais — Hämeen L u o n t o . 37. 18. p . Beretzk P. — Keve A. (1971): D i e Raubseesehwalbe,Hydroprogne caspia [ P a l i . i n U n g a r n (1953 - 1969)] Zool. A b h . M u s . Tierk. Dresden, 30. 18. 227 - 242. p . Beretzk P. — Keve A.— Schmidt K. (1.'15 9): A z egyidejű (synchron) vízimadár kutatás fel­ a d a t a i . . . ( T a s k s a n d somé Results of Synchronous Research of Water-Birds) Állatt. Közi. 4 7. 1 1 9 - 124. p . < 'erva /•'. (1926): A küszvágó csér (Sterna hirundo L . ) két szeri költése . . . (Zwei Brüten der Fluss-Seesehwalbe. . .) A q u i l a . 3 2 - 3 3 . 1 9 2 5 - 2 6 . 171 - 176. p . Chernél I. (1899): Magyarország madarai. Budapest, 830. p . Chernél I. (1918): Jegyzetek az őszi vonulásról a B a l a t o n vidékéről. (Notizen über den Herbstzug aus der Gegend des Balaton-Sees) - A q u i l a . 24. 1917. 2 4 - 2 9 . p . Chernél 1. (1918): Őszi megfigyelések a B a l a t o n vidékéről 1918-ban. (Herbsbeobachtungen aus der Gegend v o m Balaton-see i m Jahre 1918) A q u i l a . 25. 1918. 115 — 126. p . Chi rneil. (1920): Őszi megfigyelések a B a l a t o n vidékéről 1919-ben (Herbstbeobachtungen aus d e r G e g e n d v o m Balaton-see i m Jahre 1919) A q u i l a . 26. 1919. 41 —45. p . Chernél I. (1921): A d a t o k a Balaton és a Velencei tó madárfaunájához. (Beiträge zur Vogelfauna des Balaton-und Velencer-See)Aquila. 27. 1920. 2 4 4 - 2 4 5 . és 2 6 4 - 2 6 6 . p . Chernél I. (1922): Jegyzetek a B a l a t o n mellékéről 1921 őszén. (Herbstnotizen (1921) v o m Balaton-See) A q u i l a . 28. 1921. 1 2 7 - 130. p . ('sön/i n T. (1903): Gvűjteinénvek (Sammlungen) A q u i l a . 10. 2 9 3 - 2 9 5 . p . Entz G. Si bestyén 0. (1940): A B a l a t o n élete. M . B i o l . K u t . Münk. 12. 1 - 169. p . Entz G.-Sebestyén O. (1942): A B a l a t o n élete. Budapest. 366. p . Entz G.-Sebestyén 0. (1946): D a s L e b e n des Balaton-See. M . B i o l . K u t . Münk. 16. 1 7 9 - 4 1 1 . p. Erard, Chr. (i960): Sur l'aire de reproduetion, les zones d'hivernage et les migration de l a Mouette Pygmée. . . A l a u d a . 28. 1 9 6 - 2 2 8 . p . Erard Chr. (1962): A R a j n a és a D u n a m i n t a k i s sirály szárazföldi vonulási útvonala. ( R h i n o l íainibe as transeontinental migration routes for the L i t t l e Gull) A q u i l a . 67 — 68. 1960-61. 7 9 - 8 9 . p. Fridvalszky , / . (1891): A v e s Hungáriáé. Budapest, 197. p . Gaal (1. (1896): A madárvonulás .Magvarországon... (Der Vogelzug i n U n g a r n . . . ) A q u i l a . 3. 7 - 1 1 6 . p . Gaal G. (1897): A madárvonulás Magyarországon... (Der Vogelzug i n U n g a r n . . . ) A q u i l a . 4. 44 - 104. p . Gaal,G. (1897): Herbst-Exeursion an das südliche Balaton-See Ufer. O r n . J b . 8. 1 0 - 2 0 . p . Gaal, G. (1898): A madárvonulás Magyarországon. . . (Der Vogelzug i n U n g a r n . . . ) A q u i l a . 5. 2 2 6 - 2 7 9 . p . Gaal G. (1903): A d a t o k a B a l a t o n madárfaunájához. (Beiträge zur Vogelfauna des B a l a ton-See's) A q u i l a . 10. 2 1 5 - 2 1 8 . p . Gaal G. (1903): Süppedő sírdombok. B a l . Múz. E g y . I . Évk., 43 - 49. p . 128

Greschik J. (1910): A madárvonulás Magyarországon. . . (Der Vogelzug i n U n g a r n . . .) A q u i l a . 17. 1 - 1 2 7 . p . Greschik

J. (1933):

Stercorarius

parasiticus

L . a Balatonon.

(Stercorarius

parasiticus

L.

ain Platensee) Kócsag. 6. 6. 93. et 95. p . Greschik

J. (1938):

Stercorarius

parasiticus

L . újabb előfordulása a B a l a t o n o n .

(Stercora­

rius parasiticus L . abermals a m Balaton) Kócsag. 9 — 11. 1936 — 38. 95. et 101. p . Grossinger, J. B. (1793): U n i v e r s a H i s t o r i c a P h y s i c a R e g n i Hungáriáé. . . I I . Ornithologia. Posonii et C o m a r o m i i . 472. p . Grassier, K. i 1963): Ornithologische Notizen vom Balaton. Kalke. 1 0 . 46 — 51. p . Hedemann, H. (1928): W a s w i r i n Jugoslavien suchten u n d was wir dort fanden. B e i t r . P o r t p f l . Vög. 4. 2 1 4 - 2 2 1 . p . II er man <>. ( 1895): A madárvonulás elemei Magyarországon IS91-ig. Budapest. 238. p . Hermán, O. (1895): D i e Elemente des Vogelzuges i n U n g a r n bis 1891. Budapest, 216. p . Homeyer, A . (1893): N a c h U n g a r n u n d Siebenbürgern. I V . O r n . M s c h r . 18. 13 — 31. p . Homeyer N. (193S): A Tihanyi-félsziget m a d a r a i . . . (Die Vögel der H a l b i n s e l T i h a n y . . .) M . B i o l . K u t . Münk. 10. 52 - 83. p . Homonnay, N. (1938): E i n i g e bemerkenswerte B r u t - B e o b a c h t u n g e n i n der U m g e b u n g des Balaton-Sees. F r a g m . F a u n . H u n g . 1. 60 — 62. p . Homonnay N. (1938): A B a l a t o n dankasirályainak költőhelye. Búvár. 4. 205 — 208. p . Homonnay N. (1939): A B a l a t o n költő m a d a r a i . . . (Die Brutvögel des Balatonsees. . .) M . B i o l . K u t . Münk. 11. 1 9 4 - 2 3 2 . p . Homonnay N. (1939): A balatonmelléki biotópok kialakulásának jelentősége.. . (Über die Bedeutung der A u s b i l d u n g der Biotope i n der U m g e b u n g des Balaton-Sees. . . ) Állatt. Közi. 36. 3 8 - 5 3 . p . Homonnay, N. (1939): Beobachtungen an brüt e n d e n Vögeln auf der H a l b i n s e l v o n T i h a n y i m J a h r e 1938. F r a g . F a u n . H u n g . 2. 2 8 - 3 1 . p . Homonnay N. (1940): A B a l a t o n és környékének madarai. (Die Vögel des B a l a t o n u n d seiner Umgebung) M . B i o l . K u t . Münk. 12. 245 — 276. p. Homonnay, A . (1941): D i e ornithologische E i n h e i t e n „Belső-tó" v o n T i h a n y . F r a g m . F a u n . H u n g . 4. 4 3 - 4 8 . p . Womonnay N. (1911): Béka kártételek a vízimadarak tojásaiban. (Von Fröschen verur­ sachte Schäden a n Gelegen v o n Wasservögeln) Kócsag. 12— 16. 1939 — 43. 87 — 88. et 93. p . Jakab A . (1957): A kacagócsér fészkelése és a lócsér előfordulása Fonyódon. (Appearance o f the Gnll-billed T e r n and the Caspien T e r m a t Fonyód [ L a k e Balaton]) A q u i l a . 6 3 - 6 4 . 1 9 5 6 - 5 7 . 284., 342. p . r

Kadlec,

O. — Basova,

D (1965):

X I V . B e r i c h t der B e r i n g u n g s s t a t i o n der Tschechoslowa­

kischen O r n . Gesellschaft. . . S y l v i a . 17. 1 0 7 - 2 0 6 . p . Kate Ten, G. B. G. (1931): Néhány ornitológiai megfigyelés a Tihanyi-félszigeten. (Einige ornithologische Beobachtung an der H a l b i n s e l T i h a n y ) M . B i o l . K u t . Münk. 4. 8 4 - 86. p . Keller O. (1922): A B a l a t o n téli madárvilága. A Termeszét. 18. 4 0 - 4 2 . , 4 9 - 5 4 . p . Keller O. (1923): Őszi madártani megfigyelések K e s z t h e l y környékén. A Természet. 19. 8 - 1 0 ; 2 0 - 2 1 ; 33; 4 5 - 4 6 ; 5 7 - 5 8 ; 6 6 - 6 7 . p. Keller O. (1923): A d a t o k a B a l a t o n környékének őszi madárvonulásához és téli vendégei­ hez. A Természet. 19. 116. p . Keller O. (1931): Ritkább és érdekesebb madarak K e s z t h e l y e n és környékén. K e s z t h e l y , 33. p . Keller O. (1935): Képek a B a l a t o n madárvilágából. K e s z t h e l y , 53. p . Kenessey, L . (1892): Vorläufige Uebersieht d e r Ornis des Weissenburger Comitats i n U n g a r n . . . Schwalbe. 15 — 16. Separatum. 39. p . Keve (Kleiner) A . (1938): D i e Bedeutung der Biotope i n der L e i t l i n i e des Vogelzuges. Festschr. Strand, 4. R i g a . 634 — 642. p . Keve (Kleiner) A . (1939): A biotópok jelentősége a madarak vonulásánál. (On the Import a n e e ,.) B i o i n p e s in t h e B i n l-Migrat ion) M . B i o l . K u t . Münk. 10. 8 4 - 9 2 . p . Keve A . (1950): Vékonycsőrű víztaposó, lócsér és pehelyréce a k i s - b a l a t o n i rezervátum területén. (Red-necked phalarope, Caspian tern a n d C o m m o n eider o n the reservate territory of K i s - B a l a t o n ) A q u i l a . 51 - 5 4 . 1 9 4 4 - 4 7 . 158. és 181 - 182. p . Keve A . (1954): A szerecsensirály ismét megjelent a Balatonnál. (Mediterranean B l a c k Headed G u l l on L a k e B a l a t o n again) A q u i l a . 5 5 - 5 8 . 1 9 4 8 - 5 1 . 227. és 2 7 0 - 2 7 1 . p . Keve A . (1951): Különösebb vendégek a K i s - B a l a t o n védterületén.. . U n u s u a l visitors on the Bird-Reservat ion „Kis-Balaton". . . ) A q u i l a . 5 5 - 5 8 . 1 9 4 8 - 5 1 . 2 2 8 - 2 3 0 . és 272-273.p.

9

A Q U I L A 1971/1972

129

Keve A. (lilái): A M . Madártani Intézel U l l i : ! - I 950. évi madárjelölései. ( X V . Report on the B i r d - B a n d i n g i n H u n g a r y ) A q u i l a . 55 - 58. 1948 - 51. 89 - 107. p . Keve A. (1955): Különösebb vendégek a B a l a t o n mellett. . . (Uncommon visitors round the L a k e B a l a t o n . . .) A q u i l a . 5 9 - 6 2 . 1 9 5 2 - 5 5 . 3 8 2 - 3 8 3 . és 4 3 9 - 4 4 0 . p . Keve A. (1957): Külföldi gyűrűs madarak kézre kerülései. X I X . (Records of birds ringed a b r o a d . . . ) A q u i l a . 6 3 - 6 4 . 1 9 5 6 - 5 7 . 1 6 5 - 171. p. Keve A. (1957): Különösebb vendégek a B a l a t o n m e l l e t t . . . (Rare visitors near the L a k e B a l a t o n . . .) A q u i l a . 6 3 - 6 4 . 1956 - 57. 279 - 280. és 339. p. Keve A. (1959): Különösebb vendégek a B a l a t o n mellett, . . (Strangeguests at L a k e B a l a ­ t o n . . .) A q u i l a . 65. 1958. 282. és 344. p . Keve A. (i960): X X I . Gyűrűzési jelentés. (21st B i r d - B a n d i n g Report.) A q u i l a . 66. 1959. 201-210. p. Keve A. (1960): Különösebb vendégek a B a l a t o n mellett. . . (Rare visitors near the L a k e B a l a t o n . . .) A q u i l a . 66. 1959. 2 7 5 - 2 7 6 . és 310. p. Keve A. (1962): D r . Beretzk Péter és D r . Vasvári Miklós levelezése. (The Correspondence of D r . Beretzk and D r . Vasvári) A q u i l a . 6 7 - 6 8 . 1 9 6 0 - 6 1 . 2 1 7 - 2 1 8 . és 251. p. Keve A. (1962): A fattyúszerkő a K i s - B a l a t o n o n . (Whiskered Tern on the K i s b a l a t o n ) A q u i l a . 6 7 - 6 8 . 1 9 6 0 - 6 1 . 219. és 251. p . Keve, A. (1962): Einige Angaben zur landwirtschaftlichen Bedeutung der Lachmöwe. . . Festschr. Vogelschutzwarte Hessen. . ., 84 — 94. p . Keve A. (1961): Különösebb madárvendégek a B a l a t o n mellett, . . (Rare visitors near the L a k e B a l a t o n . . .) A q u i l a . 69 - 70. 1962 - 63. 264 - 265. p . Keve A. (1966): Ritkább madárvendégek a B a l a t o n o n . . . (Rare visitors i n the avifauna of the B a l a t o n . . .) A q u i l a . 71 - 7 2 . 1 9 6 4 - 6 5 . 229. p . Keve A. (1968): Madártani szempontok a keszthelyi öböl eliszapodásának kérdéséhez. (Einige ornithologische Betrachtungen über die P r o b l e m der Verschlammung der B a l a ­ ton-Bucht bei Keszthely.) Veszpr. Múz. Közl. 5. 361 - 3 7 6 . p . Keve A. (1970): A Keszthelyi-hegység és a K i s b a k o n y madárvilága. (Das Vogelleben des Keszthelyei- Gebirges und des K l e i n e n B a k o n y . ) R e s . invest, rer. nat, M o n t , B a k o n y . 6. 100. p . Keve A.: vide Beretzk P. Keve A.—Pátkai I. (1955): Magyarország és a Kárpát-medence nagy sirályai. („Larger G u l l s " of H u n g a r y and the B a s i n of the Carpathians) A q u i l a . 5 9 - 6 2 . 1 9 5 2 - 5 5 . 311 - 3 3 3 . p . Keve, A. - Pátkai, I. - Udvardíj, M. - Vértse, A. (1946): Bericht der ornithologischen B a l a ­ ton-Forschung i n der J a h r e n 1942 und 1943. A r c h . B i o l . H u n g . Ser. I I . V o l . 17. 5 1 - 6 0 . p. Keve (Kleiner) A.—Pátkai I. — Vertse A. (1912): A z 1941. évi madártani Balatonkutatás főjelentése. M . B i o l . K u t . Münk. 14. 9 5 - 1 3 1 . p . Keve, A.—Pátkai, I. —Vertse, A. (1943): H a u p t m e l d u n g der ornithologischen B a l a t o n Forschung i m Jahre 1941. M . B i o l . K u t . Münk. 15. 153 - 211. p . Keve A. — Sági K. E. (1970): K e s z t h e l y és környékének madárvilága. (Die Vogelwelt v o n K e s z t h e l y und ihrer Imgebung) Res. invest. rer. nat. M o n t . B a k o n y . 7. 60. p. Keve, A. — Schmidt, E. (i960): E i n i g e Ergebnisse der synchronen Wasservogeluntersu­ chungen i n U n g a r n . Proc. X I I . Int. O r n . Congr. H e l s i n k i . 1958. 400 — 403. p . Keve A.— Schmidt E. (1964): A vízimadarak vonulásának egyidejű (synchron) kutatása. (The Results of the Synchron Survery of the W a t e r - F o w l Migration i n 1959) A q u i l a . 69 - 70. 1962 - 63. 145 - 157. p. Keve (Kleiner) A. —Vasvári M. (1942): Egyidejű madártani megfigyelések a Dunánttil vizeinél 1941 őszén. (Synchrone ornithologische Beobachtungen an den Gewässerb Pannoniens i m Herbst 1941) M . B i o l . K u t . Münk. 14. 1 3 2 - 146. p . Kleiner: vide Keve Lambrecht, K. (1911): A madárvonulás Magvarországon. . . (Der Vogelzug in U n g a r n . . . ) A q u i l a . 18. 9 - 1 3 4 . p . Lambrecht, K. (1912): A madárvonulás Magyarországon. . . (Der Vogelzug i n U n g a r n . . .) A q u i l a . 19. 43 - 150. p . Landbeck, L. K. (1812): Beiträge zur zoologischen Geographie. Isis v. Oken, 1842. 176 — 203. p. Lendl A. (1903): Faunisztikai és vonulási adatok. (Faunistische und Zugsdaten) A q u i l a . 10. 262. p. Lendl A. (1905): F a u n i s z t i k a i adatok. (Kaunistische Daten) A q u i l a . 12. 345. p, Lovassy S. (1897): A B a l a t o n faunája. M a d a r a k . B a l . T u d . T a n u l n i . E r e d . , 11.. I. rész, 13 szakasz. 219 — 250. p.

130

Lovassy, S. (1897): Vögel (Aves). R e s u l t . W i s s . E r f . B a l . , I I . Teil [., Sect. 14. 23. p. Lovassy S. (1913): A d a t o k a Balaton-vidék madáréletének ismeretéhez. (Terin. T u d . Közi., 45. 6 4 5 - 6 4 8 . p. Nagy J. (1913): A Tihanvi-félsziget mint „Nemzeti P a r k " (Die H a l b i n s e l T i h a n y als „National P a r k " ) M . Biól. K u t , Münk. 4. 3 9 7 - 4 0 0 . p . Nagy J. (1955): Tavaszi megfigyelések Balatonfüreden. (Observations at Balatonfüred i n spring-time A q u i l a . 59 - (12. 3S4. és 441. p. Nordstrom, G. (1960): Die Vogelberingung in F i n n l a n d i m Jahre 195S. M e i n . Soe. Kann. F l o r a F e n n . 35. 1 9 5 8 - 5 9 . 2 - 6 3 . p. Pátkai 1. (1967): A Madártani Intézet 1 9 6 0 - 1 9 6 6 . évi m a d árjelölései. X X V . ( I l i i d B a n d i n g o f t h e Hungárián Ornitological I n s t i t u t e . . . X X V . ) A q u i l a . 73 — 74. 1966 — 67. 81 - 1 0 7 . p . Pátkai: vide Keve Schenk (Vönőczky) J. (1913): A B a l a t o n o n nyáron előforduló sirályfajok. T e r m . T u d . Közi. X L V . 547. ]). Schenk (Vönőczky) .1. (1917): A szerecsensirály hajdani fészkelése Magyarországon. (Das eins! ige Nisten der Schwarzkopfmövve i n Ungarn) A q u i l a . 23. 1916. 358 — 360. és 5 5 9 - 5 6 1 . p. Schenk (Vönőczky) J. (1917): A v e s i n F a u n a R e g n i Hungáriáé. Budapest. 114. p . Schenk (Vönőczky) J. (1918): Madárvonulási adatok Magyarországból. (Vogelzugsdaten aus U n g a r n ) A q u i l a . 24. 191 7. 241 - 261. ]>. Schenk (Vöjiöczky) J. (1920): Madárvonulási adatok Magyarországból. (Vogelzugsdaten aus Ungarn) A q u i l a . 26. 1919. 46 — 75. p . S,-In ( Vönőczky) J. (1921): Madárvonulási adatok Magyarországból. (Vogelzugsdaien aus Ungarn) A q u i l a . 27. 1920. 39 — 55. p . Schenk (Vönőczky) ,/. (1922): Madárvonulási adatok Magyarországból. (Vogelzugsdaten aus Ungarn) A q u i l a . 28. 1921. 9 7 - 126. p. Schmidt /:'. ( 19Ö9): A z I 95S. évi synchron vízimadár megfigyelés eredményei. (I >ie Ergeb­ nisse der synchronistischen Beobachtungen des Wasservogelzuges v o m J a h r e 1958) Vertebr. H u n g . 2. 171 - 186. p . Schninli E. (1961): A z 1960. évi synchron vízimadárvonulási megfigyelések eredményei. (Ergebnisse der Synchronbeobachtungen v o m Z u g der Wasservögel i m J a h r e 1960) V e r t e b r . H u n g . 3. 8 3 - 104. p . Schmidt E. vide Keve Sevareva, T. P. (1955): Ob izucsenii nekotorüh sztoron biologii szredizemno morszkoj csajki (Amts melanocephalus Temm.) m e t o d o m kolcevanija. Trudü B j u r o K o l c 8. 46 — 90. p. Szczepski, J. B. (1970): R e p o r t of the Ornitological Station for 1 9 5 5 - 5 7 . A c t a O r n . P . A N . 12. 1 0 3 - 175. p. Szikla, G. (1886): I n T s c h u s i - D a l l a - T o r r e . Zweiter Jahresbericht (1883) des Comité's für ornithologische Beobachtungsstationen in Oesterreich — U n g a r n . Ornis. !. I S S 5 . 197-576. p. Szikla, G. (1888): I n T s c h u s i - D a l l a - T o r r e . Fünfter Jahresbericht (1886) des Comité's f. o r n . B e o b a c h t u n g e n . . . Ornis. 4. S a p p l . , 346. p . Tölgl. (1962): A balatoni fogassüllő táplálékhiányainak o k a i . (Die Ursachen des Nahrungs­ mangels der Zander i m Balaton-See. . .) Állatt. Közl. 49. 131 — 140. p. Tschusi: vide Szikla Udtmrdy, M. (1947): Methodes of B i r d Sociological Survey o n the Basis of some T i h a n y communities investigated. A r c h . B i o l . H u n g . 17. 61 — 89. p . I 'dcardy: vide Keve Vasvári M. (1935): Avifaunánk néhány új és r i t k a alakjáról (("bereinige n e u e und s e i i ene Vögel unserer Ornithofauna) Aquila'. 38 - 41. 1931 - 3 4 . 2 8 9 - 3 0 7 . p . Vasvári: vide Keve Välikangas, l.—Hytönen, O. (1938): D i e Vogelberingung in F i n n l a n d . M e i n . Soe. Kann. F l o r a Kenn. 14. 7 0 - 107. p . Vertse: vide Keve Vezényi A. (1902): A madárvonulás Magvarországon. . . (Der Vogelzug in U n g a r n . . .) A q u i l a . 9. 81 - 155. p. Vönőczky: vide Schenk Warga K. (1923): Madárvonulási adatok Magyarországból. (Vogelzugsdaten aus Ungarn) A q u i l a . 29. 1922. 91 - 131. p. Warga K. (1921): Madárvonulási adatok Magyarországból. (Vogelzugsdaten aus Ungarn) A q u i l a . 3 0 - 3 1 . 1 9 2 3 - 2 4 . 1 7 9 - 2 3 7 . p.

9*

131

Warga K. (1926): Madárvonulási adatok Magyarországból. (Vogelzugsdaten aus Ungarn) A q u i l a . 3 2 - 3 3 . 1 9 2 5 - 2 6 . 6 6 - 127. p . Warga K. (1929): Madárvonulási adatok Magyarországból. (Vogelzugsdaten aus Ungarn) Aquila, 3 4 - 3 5 . 1 9 2 7 - 2 8 . 2 5 7 - 3 0 5 . p. Warga K. (1955): A M . Madártani Intézet 1951 — 1953. évi madárjelölései. ( X V I t h R e p o r t on B i r d - B a n d i n g i n H u n g a r y ) A q u i l a . 59 - 62. 1952 - 55. 233 - 251. p . Warga K. (1959): A K i s - B a l a t o n madarainak fészkelő közösségei. (Nistgemeinschaften der Vögel a m Kis-Balaton-See) A l l a t t . Közl. 47. 161 — 163. p . Warga K. (1967): A Stercorarius-fajok a magvar faunában. . . A q u i l a . 73 — 74. 1966 — 67. 5 1 - 7 3 . p.

Über die Laridae des Balaton Dr. András

Ken

18 A r t e n der Laridae wurden bisher a m B a l a t o n und i n seiner Umgebung festgestellt, unter ihnen die Polarmöwe als einziger F u n d i n U n g a r n sowie die Große Raubmöwe z u m erstenmal beobachtet, die dann später i n den folgenden J a h r e n zwar nicht aus der Balaton­ gegend, sondern aus ihrem südlichen Grenzgebiet, auch belegt wurden. D r e i A r t e n ihrer sind in der L i t e r a t u r erwähnt, b l i e b e n jedoch unbestätigt (Kleine Raubmöwe, Mantel­ möwe, K üst enseese 11 wa I be). Ihrer Häufigkeit nach stehen i n der ersten L i n i e die Lachmöwe und die Flußseesehwalbe. Beide brüten auch i n den Sümpfen und Fischteichen; die Lachmöwe pflegt auch zu überwintern. Ihnen folgt die Trauerseeschwalbe, die gleichfalls nicht selten brütet. In die nächste Kategorie k a n n die Lachseesehwalbe gereiht werden, die zwar eine der seltensten A r t e n beim B a l a t o n darstellt. Wenn sie erscheint, brütet sie auch zumeist, was der E i n r e i h u n g eigentlich widerspräche. Z u r selben Kategorie könnte m a n auch die Weißflügelseeschwalbe rechnen, die öfters v o r k o m m t , u n d — wie es anzunehmen ist — gelegentlich auch brütet. Jedoch konnte dies nicht bewiesen werden. I n die nächste Kategorie stellen w i r die regelmäßigen Durchzügler, die überwinternden oder übersommernden A r t e n , wie die Silber-, Zwerg- und Sturmmöwe. D i e letztere ist ein charakteristischer Wintergast des B a l a t o n . Schwieriger lassen sieh die Heringsmöwe u n d die Raubseesehwalbe kategorisieren. D e r See wird von jungen Heringsmöwen wahrscheinlich öfters besucht, wie m a n es i m allge­ meinen anninunt, doch ihre Unterscheidung von den jungen Silbermöwen d u r c h Be­ obachtung ist m i r bei günstigen Umständen möglich. Ältvögel sind keine alltäglichen Erscheinungen am Balaton. Die Raubseesehwalbe stellt schon andere Probleme. D i e A r t ist erst seit den 1930er Jahren ein ständiger Durehzugsvegel i n U n g a r n . Sie hält sich auf den Ruheplätzen nur eine ziemlich kurze Zeit auf, zieht rapsodisch und m i t großen saisonellen Verschiebungen, weshalb sie der Beobachtung leicht entgehen k a n n . Z u den gelegentlichen Gästen können die Schmarotzerraubmöwe, die Schwarzkopf­ möwe, die Dreizehcnmöwe, die Weißbartseeschwalbe und die Zwergseeschwalbe gerechnet werden. Z u m Schluß wird die wirtschaftliehe Bedeutung der einzelnen A r t e n mit dem W u n s c h behandelt, daß man ihren K o l o n i e n größere Geduld und mehr Schonung auch seitens der Fischwirtschaften entgegenbringen möge.

132