A BALASSAGYARMATI BALASSI BÁLINT GIMNÁZIUM
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
TARTALOMJEGYZÉK
1. A szervezeti és működési szabályzat célja, hatálya, jogi alapja
4
2. Intézményi alapadatok
5
3. Az intézmény szervezeti felépítése
6
4. A működés rendje, ezen belül a tanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje
8
5. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje
11
6. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel
13
7. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztás, a kiadmányozás és a képviselet szabályai, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje
14
8. Az intézményvezető vagy az intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje
16
9. A vezetők és az iskolaszék, valamint az iskolai szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája, rendje
16
10. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések
18
11. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgáltatókkal, a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás
19
12. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok
20
13. A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának a segítésében
22
14. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje
24
15. Az intézményi védő, óvó előírások
25
2
16. Rendkívüli események esetén szükséges teendők
26
17. Tájékoztatás a pedagógiai programról
28
18. Azok az ügyek, amelyekben a szülő szervezetet a szervezeti és működési szabályzat véleményezési joggal ruházza fel
29
19. A nevelési-oktatási intézményben a tanulókkal szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai
29
20. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésnek rendje
32
21. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje
33
22. Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök, munkaköri leírás-minták
33
23. Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei
42
24. A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek
43
25. A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend
44
26. Az iskolai könyvtár SZMSZ-e
47
27. Záró rendelkezések
81
3
1. A szervezeti és működési szabályzat célja, hatálya, jogi alapja 1.1. Bevezetés A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25.§ (1) bekezdésében foglaltak alapján a köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. 1.2. Az SZMSZ célja Az SZMSZ célja, hogy az iskola összehangolt, hatékony működését, valamint eredményes kapcsolati rendszerét szolgálja, és biztosítsa az intézmény törvényes működését. 1.3. Az SZMSZ hatálya Az SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit.
Az SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt.
1.4. Jogszabályi háttér A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 24.§ (1)-(2) bekezdés; 25.§ (1) bek., (4) bek.; 48.§ (4) bek. a); 58.§; 63.§ (1) bek. i); 69.§ (1) bek. d); 70.§ (2) bek. b); 71.§ (2) bek.; 73.§ (1) bek.; 83.§ (2) bek. i) Az emberi erőforrások miniszterének 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 4.§; 53-61.§; 120.§ (5) bek. g); 122.§ (9) bek.; 163.§; 168.§; 169.§ Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet A katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII.29.) OKM rendelet Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM rendelet A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény A szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2013. évi XXVII. törvény.
4
2. Intézményi alapadatok
Az intézmény neve: Balassagyarmati Balassi Bálint Gimnázium
Székhelye: 2660 Balassagyarmat, Deák Ferenc u. 17.
Fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ
Székhelye: 1055 Budapest, Szalay u. 10-14.
Az intézmény felügyeleti szerve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Balassagyarmati Tankerülete
Az intézmény OM azonosítója 032284
Az intézmény köznevelési és egyéb alapfeladata
gimnáziumi nevelés-oktatás
nappali rendszerű
Arany János Tehetséggondozó Program
négy, öt és nyolc évfolyam
integrációs felkészítés
többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű, autizmus spektrumzavarral, egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók iskolai neveléseoktatása
gyógytestnevelés
iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel
iskola maximális létszáma: 800 fő
A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés és használat joga
Helyrajzi száma: 1649/2
Hasznos alapterülete: 8196 nm
KIK jogköre: ingyenes használati jog
Intézmény jogköre: ingyenes használati jog
Működtető neve: Balassagyarmat Város Önkormányzata
Működtető székhelye: 2660 Balassagyarmat, Rákóczi fejedelem út 12.
Az intézmény által alaptevékenység körében ellátott középfokú nevelési-oktatási feladatok
Nyolc évfolyamos gimnáziumi nevelés-oktatás a korai tehetséggondozás jegyében, emelt szintű nyelvoktatás;
Négy évfolyamos gimnáziumi nevelés-oktatás keretén belül emelt szintű nyelvoktatás, fakultációs lehetőségek biztosítása;
5
Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja az Emberi Erőforrások Minisztériuma irányításával;
Integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítés szervezése a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 171.§-ában foglaltak szerint.
Az intézmény évfolyamainak száma
A nyolc évfolyamos gimnáziumi osztályok 5-12. évfolyamokkal működnek.
A négy évfolyamos gimnáziumi osztályok 9-12. évfolyamokkal működnek.
A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja 9/AJTP (előkészítő évfolyammal), majd 9-12. évfolyamokkal működik.
Az intézmény szakmai vezetése
Az intézményt az igazgató vezeti.
Az igazgató munkáját 2 fő igazgatóhelyettes segíti.
Az intézmény jogállása Az intézmény önálló jogi személy.
3. Az intézmény szervezeti felépítése 3.1. Az iskola igazgatóságát:
az igazgató,
a nevelési igazgatóhelyettes,
az általános igazgatóhelyettes alkotják.
az iskola igazgatósága,
a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjának felelőse,
a munkaközösség-vezetők alkotják.
3.2. Az iskolavezetést:
6
SZERVEZETI FELÉPÍTÉS
Igazgató
Iskolatitkár
Általános igazgatóhelyettes
Mat.-fiz.inform. mkv.
Biol.-kém.földr.-testn. mkv.
Szaktanárok
Szaktanárok
2 fő
Mérésmetodikai szakember
AJTP programfelelős
AJTP osztályok osztályfőnökei
Osztályfőnöki mkv.
Iskolai könyvtáros
Osztályfőnökök
7
Nevelési igazgatóhelyettes és Minőségfejlesztési vezető
Magyarművészetek mkv.
Történelem mkv.
Angolfrancia mkv.
Német mkv.
Szaktanárok
Szaktanárok
Szaktanárok
Szaktanárok
Gyermekés ifjúságvéd. felelős
IDB patronáló tanár
Minőségfejlesztési csoport
4. A működés rendje, ezen belül a tanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje 4.1. A tanulók fogadása, az intézmény nyitva tartása 4.1.1. Az iskola szorgalmi időben reggel 7 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legkésőbb 22 óráig tart nyitva. 4.1.2. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épület ettől eltérő időpontban is nyitva tartható. 4.1.3. Az iskolában tartózkodó tanulók felügyeletét az iskola reggel 700 órától a tanítás végéig, illetve a tanórán kívüli foglalkozások idejére tudja biztosítani. A tanulók felügyeletének ellátásáért közvetlenül a foglalkozást vezető tanár, valamint a szüneti ügyeletet ellátó tanár felelős. 4.1.4. Az iskolába a tanulóknak a tanítási óra előtt legkésőbb 10 perccel kell megérkezniük. Az iskolában tartózkodás további rendjét az iskolai Házirend határozza meg. 4.1.5. Az iskola a tanítási szünetekben a tanév helyi rendjében meghatározott ügyeleti rend szerint tart nyitva. 4.1.6. Az iskola helyiségeit a hivatalos nyitvatartási időben és a tanítási szünetekben külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. 4.2. A vezetők ügyeleti rendje 4.2.1. Az iskola igazgatójának és helyetteseinek szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 7 óra és délután 17 óra között az iskolában kell tartózkodniuk. 4.2.2. A vezetők ügyeleti rendjét az éves munkatervben határozzuk meg. 4.3. A közalkalmazottak munkarendje Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét az órarend és a munkaköri leírások állapítják meg. 4.4. A létesítmény használati rendje Az iskola minden tanulója és dolgozója felelős:
az iskola tulajdonának védelméért, rendeltetésszerű használatért, állagának megőrzéséért;
az iskola rendjének, tisztaságának megóvásáért;
az energiafelhasználással való takarékoskodásért;
a tűz- és munkavédelmi szabályok betartásáért;
az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet;
8
az iskola egyes helyiségeinek a működtető önkormányzat dönt;
a bérbeadás feltételeit szerződés formájában rögzítik;
az intézmény helyiségeinek bérbeadásánál az iskola zavartalan működését mindenekelőtt érvényesíteni kell.
4.5. A pedagógusok munkarendje
A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje tanítással lekötött órákból és a nevelő-oktató munkával összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll.
A pedagógusok napi munkarendjét az órarend, a helyettesítési és az ügyeleti rend, valamint a munkaterv állapítják meg, úgy, hogy az intézmény zavartalan működése biztosított legyen. A helyettesítési és ügyeleti rend összeállítását a nevelési igazgatóhelyettes végzi.
A pedagógusok kötelesek legkésőbb 15 perccel a tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztásuk előtt az iskolában megjelenni.
A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását és annak okát lehetőleg az előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 730-ig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének, vagy helyetteseinek, hogy a helyettesítésről intézkedhessenek.
Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt legalább három nappal előbb a tanóra elhagyására, illetve a tantárgyi programtól eltérő tartalmú foglalkozás megtartására. A tanórák elcserélését indokolt esetben a nevelési igazgatóhelyettes engedélyezi.
4.6. A tanulók munkarendje
Az iskola Házirendje tartalmazza a tanulók jogait és kötelességeit, a tanulók munkarendjének részletes szabályozását.
A Házirend betartása a tanulók számára kötelező.
A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják.
Tanítási órák után a tanulók tartózkodhatnak tantermekben.
A bejáró tanulók a könyvtárban, a várakozóteremben és a büfénél várakozhatnak az autóbusz/a vonat indulásáig az iskolában.
A tanév helyi rendjét és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első osztályfőnöki órán ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. 9
csak
szervezett
foglalkozás
keretében
4.7. A tanév helyi rendje
A tanév helyi rendjét – a miniszter által kiadott tanév rendjének figyelembevételével – a nevelőtestület határozza meg és rögzíti az éves munkatervben.
Az éves munkaterv elkészítéséhez ki kell kérni: - az iskolaszék, - a tanulókat érintő programok vonatkozásában az iskolai diákönkormányzat véleményét.
4.8. A titkárság munkaideje hétfőtől péntekig 800-tól 1400 óráig tart. 4.9. A gondnok munkaideje hétfőtől péntekig 800-tól 1600 óráig tart. 4.10. A karbantartó-udvaros, portások, takarítók munkabeosztását az igazgató határozza meg a munkaköri leírásokban. 4.11. A tanítási napok rendje
Az iskolában a tanítási órákat az órarend alapján 750-1630 óra között kell megszervezni.
A tanítási órák látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató és az igazgatóhelyettesek tehetnek.
A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza: 10 perc, a 3. óra utáni nagyszünet hossza: 15 perc.
A tanuló a tanítási órák idején csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távollétében az igazgató, vagy az igazgatóhelyettes), illetve a részére órát tartó szaktanár írásbeli engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Betegség, rosszullét esetén az osztályfőnök (távollétében az igazgató, vagy az igazgatóhelyettes), illetve a tanuló részére órát tartó szaktanár írásbeli engedélyével hagyhatja el az iskola épületét a tanuló. Az iskolaépület elhagyásához mindkét esetben kilépési engedély szükséges, amit a portán le kell adni.
Az ún. „lyukas órákban” a 11-12. évfolyamos tanulók az ellenőrző könyvükben a szülők írásbeli kérése alapján az osztályfőnök által aláírt és iskolai bélyegzővel ellátott rendben elhagyhatják az iskola épületét. Az ellenőrző könyvet a portán le kell adni. Az 5-10. évfolyamos tanulók „lyukas órában” nem hagyhatják el az iskola épületét.
10
5. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 5.1. A belső ellenőrzés célja:
biztosítsa az intézmény felelős vezetői számára az információt az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmáról és annak színvonaláról;
segítse a vezetői irányítást, a döntések előkészítését és megalapozását, biztosítsa az intézmény törvényes működését;
biztosítsa a hiányosságok időbeni feltárását;
segítse a helyes gyakorlat megteremtését, a pedagógiai munka hatékonyságának fokozását.
5.2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények:
fogja át a pedagógiai munka egészét;
segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását;
a tantervi követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére;
hatékonyan működjön a megelőző szerepe;
támogassa a különféle szintű vezetői döntések következetes végrehajtását,
legyen átlátható, tervezett, rendszerbe épített.
5.3. Az ellenőrzési ütemterv
A pedagógiai munka belső ellenőrzése kiterjed a tanítási órákra és a tanítási órákon kívül más foglalkozásokra is.
A belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működtetéséért az igazgató a felelős.
Az ellenőrzés területeit, tárgyát, módszerét és ütemezését az egy tanévre elkészítendő ellenőrzési terv tartalmazza, amely az éves munkaterv része.
Az ellenőrzési ütemtervet az iskola igazgatója készíti el, bevonva az igazgatóhelyetteseket és a munkaközösség-vezetőket.
Az ellenőrzési tervet nyilvánosságra kell hozni.
Az ellenőrzési tervben nem szereplő eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt.
5.4. A belső ellenőrzés területei
Tanórai munka -
a tanítás minősége, módszertani változatosság;
-
a tanóra eredményessége;
-
a tanulók tudásának, képességének, motivációjának mérése;
-
a tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése;
11
-
tehetséggondozás;
-
tanár-diák kapcsolat;
-
közösségalakítás-, fejlesztés.
Tanórán kívüli tevékenységek, foglalkozások: (szakkörök, diákkörök, felzárkóztatók, tanulmányi kirándulások) -
a foglalkozások tervezettsége;
-
a foglalkozások, tevékenységek időbeni megtartása;
-
a foglalkozások eredményessége és hatékonysága;
-
a foglalkozások, tevékenységek közösségfejlesztő és a személyes törődést, fejlesztést megvalósító szerepe.
Adminisztrációs tevékenység: -
a határidők pontos betartása;
-
a törzslapok, osztálynaplók, foglalkozási naplók folyamatos, szabályszerű vezetése;
-
a tantervi követelmények szerinti taneszközök, info-kommunikációs eszközök, a szertárak, szaktantermek, a könyvtár állományának szabályszerű és szakszerű használata.
A pedagógiai programban és az éves munkatervben rögzített pedagógiai feladatok megvalósítása. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során:
a pedagógusok munkafegyelme,
a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása,
a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága,
a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja,
a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása,
a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon:
az órára történő előzetes felkészülés, tervezés,
a tanítási óra felépítése és szervezése,
a tanítási órán alkalmazott módszerek,
a tanulók munkája, magatartása, felszerelése, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán,
az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése, (A tanítási órák elemzésének szempontjait a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az iskola vezetősége határozza meg.)
a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, közösségformálás.
12
5.5. A belső ellenőrzésre jogosult személyek
az igazgató,
az igazgatóhelyettesek,
a munkaközösség-vezetők,
az osztályfőnökök (saját osztályuk tevékenységén belül),
a nevelőtestület tagjai külön felkérés és megbízás esetén.
Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettesek munkáját. Az igazgatóhelyettesek ellenőrzési tevékenységüket a vezetői munkamegosztásból és a munkaköri leírásukból adódó területeken végzik. A munkaközösség-vezetők ellenőrzési tevékenységüket az érintett szakmai területükön a munkaköri leírásukban rögzítettek alapján végzik. 5.6. Az ellenőrzés formái
tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása,
írásos dokumentumok vizsgálata és elemzése,
tanulói munkák, dokumentumok vizsgálata és elemzése,
tanügy-igazgatási dokumentumok ellenőrzése.
Az óralátogatások tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség szerint a munkaközösség tagjaival kell megbeszélni.
Amennyiben egy pedagógus tevékenységével kapcsolatban – osztályfőnöki, szülői vagy tanulói jelzések alapján – probléma fogalmazódik meg, akkor az igazgató/igazgatóhelyettes/munkaközösség-vezető hosszabb időszakban látogatja az órákat, kiemelt és speciális ellenőrzéseket végez.
6. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel 6.1. Szülők és hozzátartozók intézménybe lépése és ott tartózkodása:
Tanórát és tanórán kívüli iskolai foglalkozást a szülők sem zavarhatnak. A szülők gyermeküket csak indokolt esetben és kizárólag az igazgató, vagy az igazgatóhelyettesek engedélyével hívhatják ki tanóráról.
Fogadóórák, szülői értekezletek, iskolai rendezvények, ünnepségek időpontjában a szülők engedély és felügyelet nélkül tartózkodhatnak az intézményben.
6.2. Helyiségek bérbeadásakor belépőkre vonatkozó szabályok:
Az intézmény működtetője, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások befejezése után szabaddá vált tantermeket és egyéb helyiségeket (pl. tornaterem) bérbe adhatja. Bérbeadás esetén az intézmény helyiségeinek használatára vonatkozó szabályokat a bérleti szerződésben kell rögzíteni.
13
Az intézménnyel tanulói vagy alkalmazotti jogviszonyban állók, illetve a szülőkön kívül az intézmény területén csak azok tartózkodhatnak, akik a bérleti szerződés szerinti foglalkozáson vesznek részt.
6.3. Iskolai rendezvényeken
Az eseti rendezvények (pl. iskola-bál) résztvevői az intézményen belül csak a kijelölt termeket, épületrészeket használhatják. A meghívott vendégekért a meghívó(k) vállalják a felelősséget. (pl. kártérítési felelősség)
6.4. Egyéb esetek
Az iskola épületében kereskedők, árusok – kivéve az előre egyeztetett taneszköz- és tisztítószerekkel történő kereskedelmi tevékenységet – üzleti tevékenységet nem végezhetnek.
Az intézmény épületében idegenek az igazgató, vagy az igazgatóhelyettesek engedélyével tartózkodhatnak. A portás feladata az épületbe belépő idegenről tájékoztatni az igazgatóságot.
A tornaterem kulcsát csak a testnevelők és a szerződésben lévő felnőttek vehetik fel a portán. A szaktantermek kulcsát csak a szaktanárok veheti fel a portán.
7. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztás, a kiadmányozás és a képviselet szabályai, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje
Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét az igazgató fogja össze. A kapcsolattartás rendszere, formái: a különböző értekezletek, fórumok, nyílt napok, fogadóórák. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartásában a rendszeres és konkrét időpontokat az intézmény éves munkaterve tartalmazza.
7.1. A vezetők és az alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás formái és rendje
A nevelőtestület egészének véleménynyilvánítását vagy döntését igénylő kérdésekről értekezleteket tartunk.
A munkaközösségek és a vezetők közötti kapcsolattartás a munkaközösségvezetőkön keresztül történik.
A Közalkalmazotti Tanács képviselője az iskolavezetés heti rendszerességgel tartott értekezletein előzetes bejelentés után részt vehet. A KT értekezletein alkalmanként – a tárgyalt napirendtől függően – meghívott az iskolavezetés valamely tagja.
Az iskolavezetés heti rendszerességgel tartott értekezletein – szükség esetén, illetve valamely feladattal összefüggésben – beszámoltatja valamely közösség vezetőjét, vagy tagját.
14
7.2. A diákönkormányzat, a diákképviselők és az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje
Az igazgató vagy a nevelési igazgatóhelyettes legalább havonta egy alkalommal megbeszélést tart a diákönkormányzat elnökével.
A diákközgyűlésen az iskolavezetés képviselteti magát.
A diákönkormányzat működéséhez az épületben külön helyiség áll rendelkezésre.
7.3. A vezetők közötti feladatmegosztás
Az intézmény vezetője az igazgató.
Az igazgató irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét az igazgatóhelyettesek segítik.
A vezetők közötti feladatmegosztást a munkaköri leírások és az intézmény éves munkaterve tartalmazzák.
7.4. A kiadmányozás szabályai
Az intézménybe érkező hivatalos leveleket, beadványokat az iskolatitkár érkezteti és iktatja.
Azokból a levelekből, amelyek választ, illetve további intézkedést igényelnek, az iskolatitkár másolatot készít, és az igazgatóval vagy helyettesével egyeztetve kiadmányozza annak az alkalmazottnak, akinek munkáját érinti a levél.
A kiadmányozás módja: a levélre bélyegzőlenyomat kerül: „Kiadmányozva ……………….……. (név) –nek, dátum.
7.5. A képviselet szabályai
Az intézmény képviseletére az intézmény igazgatója jogosult.
A feladatoktól függően az igazgató által megbízott intézményi dolgozó is képviselheti az intézményt.
Az igazgató szóban kéri fel a dolgozót az intézmény képviseletére, és tájékoztatja őt a szükséges feladatokról.
15
7.6. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje
Igazgatósági megbeszélések rendje: heti rendszerességgel, hétfőn: 800-835 között.
Iskolavezetés megbeszélései: feladatoktól függően, de legalább havonta egy alkalommal, hétfőn: 845-930 között.
Szakmai munkaközösségi megbeszélések: az éves munkatervben rögzítettek szerint.
Minőségfejlesztési csoportok megbeszélései: feladatoktól függően, a munkatervben rögzítettek szerint.
8. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítési rend 8.1. Az igazgatót 5 munkanapon belüli akadályoztatása esetén az igazgatóhelyettesek az ügyeleti beosztás szerint helyettesítik, de az intézményre hosszútávon kiható intézkedéseket nem hozhatnak. 8.2. Az intézményvezetőt 5 napot meghaladó akadályoztatása esetén a nevelési igazgatóhelyettes helyettesíti. 8.3. Az igazgató tartós távolléte (a legalább három hetes, folyamatos távollét) esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására, külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást. 8.4. Az igazgató és a nevelési igazgatóhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén a helyettesítés az általános igazgatóhelyettes feladata. Az általános igazgatóhelyettes az igazgató és a nevelési igazgatóhelyettes tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására írásban kap felhatalmazást. 9. A vezetők és az iskolaszék, valamint az iskolai szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája, rendje 9.1. A vezetők és az iskolaszék közötti kapcsolattartás
A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének feladata az iskolaszékkel, a szülői szervezettel való együttműködés.
Az együttműködés és kapcsolattartás során:
a vezetők feladata az iskolaszék jogainak gyakorlásához szükséges információk megadása (Ez alatt kell érteni valamennyi nyilvános, az intézmény működésével kapcsolatos irat, dokumentum hozzáférésének biztosítását, melyek az iskolaszék jogainak véleményezési, javaslattevő, jogának gyakorlásához szükségesek) -
iskolai helyiség biztosítása a szükséges berendezési tárgyakkal
16
az iskolaszék feladata, hogy éljen a jogszabály és az iskola más, belső szabályzataiban megadott jogosítványaival, és jogainak gyakorlásával segítse az intézmény hatékony működését, támogassa a vezetők irányítási, döntési tevékenységét.
Az iskolaszék kiemelt feladatai az alábbiak:
javaslatot tegyen az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, különösen: - az intézmény irányítását érintő kérdésekben, - a vezető személyével kapcsolatos kérdésekben, - az intézmény egészét, vagy a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben.
véleményezési jogot gyakoroljon -
jogszabályban meghatározott kérdésekben a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor, a házirend elfogadásakor. az iskolaszék véleményt nyilváníthat:
a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, így például a pedagógiai program, a minőségirányítási program elfogadása, illetve módosítása előtt.
Az iskolaszék és a vezetők kapcsolattartásának egyik speciális eszköze a nevelőtestület összehívásának kezdeményezési joga. Az iskolaszék által a nevelőtestület összehívására tett kezdeményezésről a nevelőtestület dönt.
Az iskolaszék és a vezetők kapcsolattartásának formái: - szóbeli személyes megbeszélés, - értekezletek, - írásbeli tájékoztatók, - dokumentum az iskolaszék által gyakorolt jogok írásba foglalásával.
9.2. A vezetők és a szülői szervezet
A gimnáziumban a szülők által szervezett szülői munkaközösség (SZMK) működik.
Az iskolai szülői munkaközösség tagjai az osztályok szerint megválasztott 2-2 szülő képviselő.
A megalakított szülői munkaközösség az általa elfogadott szabályok szerint működik (SZMK Szervezeti és Működési Szabályzata).
Az osztályok szerinti szülői munkaközösségekkel az osztályfőnökök tartják a kapcsolatot.
Az iskolai SZMK választmányával az igazgató és a nevelési igazgatóhelyettes tartja a kapcsolatot.
17
Az iskolai SZMK képviselője/elnöke és az iskola igazgatója szükség szerint, de legalább félévenként ül össze.
Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői munkaközösségnek a jogszabály véleményezési jogkört biztosít, a szülői munkaközösség véleményét az igazgató kéri meg az írásos anyagok átadásával.
10. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések 10.1. A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja az igazgatóra,
a szakmai munkaközösségekre,
az iskolaszékre/szülői munkaközösségre,
diákönkormányzatra.
10.2. A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit pedagógiai program elfogadása,
a házirend elfogadása,
a szervezeti és működési szabályzat elfogadása,
a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása,
a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadása,
az intézményvezetői pályázathoz készített vezető programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása.
10.3. A nevelőtestület átruházhatja a következő jogköreit Döntési jogkörét
-
a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásában,
-
a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapításánál,
-
a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása esetén.
Véleménynyilvánítási, javaslattételi jogkörét -
tantárgyfelosztás elfogadása előtt,
-
az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során,
-
a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésében,
-
a nevelési-oktatási megállapításában,
-
az iskolai felvételi követelmények meghatározásánál.
intézmény
18
beruházási
és
fejlesztési
terveinek
Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles – a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon – azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. 11. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgáltatókkal, a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskolaegészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás 11.1. Az iskola-egészségügyi szolgálattal való kapcsolattartás Az intézmény a gyermekek mindennapos, rendszeres egészségügyi felügyeletét az iskola-egészségügyi szolgálat bevonásával oldja meg. A kapcsolattartás folyamatos. 11.2. A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a gyermekjóléti szolgálattal, illetve gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. 11.3. További külső kapcsolataink Együttműködő partner 1.
Fenntartó önkormányzat
Az együttműködés tartalma - fenntartói irányítás, törvényesség biztosítása - gazdálkodási, működési, törvényességi ellenőrzés - szakmai munka segítése, értékelése
Az együttműködés formái, módja - értekezletek - eseti megbeszélések - szóbeli tájékoztatás - írásbeli tájékoztatás - egyeztető tárgyalásokon való részvétel
2.
Iskola-egészségügyi szolgálat
- a tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete (szűrővizsgálatok, védőnői fogadóórák, védőoltások stb.)
- a kapcsolattartás részletes formáját, módját tanévente részletes együttműködési szerződés rögzíti, amely az éves munkaterv része
3.
Gyermekjóléti szolgálat
- az intézmény segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni
- értesítés, ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja, - esetmegbeszélés, - előadásokon, rendezvényeken való részvétel, - a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget.
- az intézmény a gyermekjóléti szolgálattal közvetlen kapcsolatot tart fenn.
19
4.
Általános iskolák
- szakmai, kulturális, sport és egyéb jellegű (versenyek, szakmai napok, iskolanapok) rendezvényeken való részvétel - középfokú beiskolázás
5.
Polgármesteri hivatalok
- egymás programjainak látogatása, versenyeken való részvétel, - felvételi információk, (felvételi tájékozató) eljuttatása,
- tájékoztatás volt diákjaik tanulmányi előmeneteléről (9-10. évfolyam)
- nyílt napok, szülői tájékoztatók szervezése
- a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja keretében
- a pályázati kiírás megismertetése, - felvételi információk, - a programban tanuló diákok előmeneteléről való rendszeres tájékoztatás
6.
Középiskolák
- szakmai, kulturális, sport és egyéb jellegű (versenyek, szakmai napok, érettségi vizsgák, iskolanapok) rendezvényeken való részvétel
- egymás programjainak látogatása, versenyeken való részvétel...
7.
Nógrád Megyei Pedagógiai Intézet
- szakmai kérdésekben együttműködés, tanácsadás, véleményezés,
- értekezletek, szakmai konzultációkon való részvétel,
- szakmai szolgáltatások igénybevétele (továbbképzés)
- továbbképzéseken való részvétel,
- versenyszervezés
- versenyeken való részvétel - információk, adatok szolgáltatása
12. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 12.1. Az ünnepélyek megemlékezésének rendje Az intézményben az ünnepélyek, megemlékezések rendjét évenként ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva alakítjuk ki.
Az ünnepélyek, megemlékezések pontos időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg.
20
12.2. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok
A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglévő hírnevének megőrzése, illetve növelése.
A hagyományápolás elsősorban a nevelőtestület feladata, mely tagjai közreműködése révén gondoskodik arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak.
Az iskola eddigi hagyományainak ápolása, ezek gazdagítása, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége.
A hagyományok ápolásával kapcsolatos teendőket, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg.
A hagyományápolás külsőségekben is megnyilvánul. Ennek megfelelően az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete: - leányok számára: sötét (fekete vagy kék) szoknya, kékgalléros matrózblúz, - fiúk számára: sötétszínű nadrág, fehér ing, a gimnázium emblémájával ellátott sötétkék nyakkendő.
A tanulók által megvásárolható BBG póló: színe: sárga felirata: Balassi Bálint Gimnázium (kék színnel)
Az intézménynek 2000. szeptember 1-jétől felszentelt zászlója van. a zászló: fehér selyem, egyik felén a Balassa család címere, másik felén: Balassi Bálint hímzett arcmása felirata: Balassi Bálint Gimnázium Balassagyarmat – Civitas Fortissima.
Az intézmény szignálja: az „Őszi harmat után” című XVII. századi virágének Geszler Ödön feldolgozásában.
Az intézmény emblémájának leírása: Farkas András festőművész által készített Balassi Bálintot ábrázoló illusztráció.
12.3. A gimnázium hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei:
tanévnyitó ünnepély,
gólyaavató ünnepség,
október 6-i emléknap,
október 23-i ünnepség,
karácsonyi ünnepség,
szalagavató ünnepség (december hónapban),
Civitas Fortissima emléknapja (jan. 29.),
Balassi-nap (Bálint napon, február 14.),
március 15-i ünnepség,
ballagás,
tanévzáró ünnepség. 21
12.4. Iskolaszintű versenyek és szórakoztató rendezvények:
gólyavetélkedő,
gólyabál,
Balassi-bál (jelmezes farsangi felvonulással),
Jótékonysági-bál,
Vers- és prózamondó verseny,
Népdaléneklési verseny.
12.5. A gimnáziumban diákok által szerkesztett iskolarádió és iskolaújság működik patronáló tanárok vezetésével. 12.6. Az intézmény belső dekorációja
A régi épület folyosóján állandó iskolatörténeti kiállítás látható (2000-től, az iskola fennállásának centenáriumától).
A régi épület emeletén iskolai képtár és iskolagaléria működik. A képtárban a gimnázium egykori tanárainak és diákjainak alkotásai találhatók.
A galériában időszaki kiállításokat szervezünk.
A főlépcsőházban a gimnázium híres tevékenységét bemutató tárlók találhatók.
A tanulóink által elért eredményeket az aulában elhelyezett hirdetőkön mutatjuk be.
13. A szakmai munkaközösségek együttműködése, részvétele a pedagógusok munkájának a segítésében
növendékeinek
és
tanárainak
kapcsolattartásának
rendje,
13.1. Szakmai munkaközösségek (Működésük jogszabályi háttere Nkt. 71.§ 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 118.§ Az intézményben az alábbi szakmai munkaközösségek, munkacsoportok működnek valamint intézményi önértékelési munkacsoport alakult.
magyar nyelv és irodalom, művészetek (ének-zene, rajz, tánc, dráma, mozgókép- és médiaismeret)
matematika-fizika-informatika-technika,
történelem-társadalomismeret-etika,
angol-francia-olasz nyelv,
német nyelv,
biológia-kémia-földrajz-testnevelés,
22
osztályfőnöki.
A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen:
a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése;
az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése;
egységes követelményrendszer kialakítása; a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése;
pályázatok, tanulmányi, művészeti és sport versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása;
a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése;
a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, felhasználása;
a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése (mentorálás);
a pedagógusok munkájának értékelése;
javaslattétel az iskola igazgatójának a munkaközösség-vezető személyére;
segítségnyújtás az munkaközösség vezetője részére az éves munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez.
A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve, valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított egy tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. Az éves munkaterv tartalmazza: a munkaközösség tagjainak névsorát, a tantárgyfelosztás szerint ellátott órák számát osztályonként, a tanórán kívüli foglalkozások megnevezését, óraszámát, megbízatásait/vállalásait; a tanév célkitűzéseit, a feladatok rendjét, felelőseit, határidőit és a minél konkrétabban mérhető sikerkritériumokat; a tervezett munkaközösségi megbeszélések időpontját és témáját; a tanulmányi, művészeti és sportversenyek koordinálási feladatait; az alkalmazott tankönyveket és segédanyagokat; a tervezett továbbképzési/önképzési programokat; a tervezett taneszköz-fejlesztést; a belső ellenőrzés és a pedagógusteljesítmény értékelés rendjét; az éves haladási tervek elkészítésének koordinálását.
A szakmai munkaközösség munkáját az igazgató megbízása alapján a munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség-vezető megbízása előtt az igazgató kikéri a munkaközösség véleményét. A megbízás legfeljebb öt évre szól (Nkt. 71.§ (5) bek.)
23
A munkaközösségek vezetői munkájukat munkaköri leírás alapján végzik.
A szakmai munkaközösségek egy-egy tanévben legalább megbeszélést tartanak (augusztus, október, január, május).
negyedévente
A munkaközösségi megbeszélésekről emlékeztető készül. A munkaközösségek javaslattételi, véleményezési és egyetértési jogkörüket nyílt szavazással gyakorolják.
A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásuk rendje: A szakmai munkaközösségek együttműködnek: a pedagógiai program és annak részét alkotó helyi tanterv elkészítésében, összehangolásában; az éves haladási tervek összehangolásában; az iskolai szintű éves munkaterv elkészítésében; a kompetenciamérések eredményeinek fejlesztési/intézkedési tervek kidolgozásában;
elemző
értékelésében
és
az éves értékelés elkészítésében; az iskolai ünnepségek szervezésében, a hagyományok ápolásában.
A szakmai munkaközösségek vezetői rendszeres (legalább havonta egy alkalommal) megbeszélést folytatnak az igazgatósággal.
A szakmai munkaközösségek részvétele a pedagógusok munkájának értékelésében A szakmai munkaközösségek vezetői részt vesznek:
a teljesítményértékelési korrekciójában;
éves ellenőrzési terv alapján a pedagógusok munkájának ellenőrzésében;
éves értékelési terv alapján a munkaközösségükben dolgozó pedagógus teljesítményértékelésében.
rendszer
kidolgozásában,
működtetésében,
Ellenőrző-értékelő tevékenységüket az intézményi minőségirányítási programban és a munkaköri leírásukban rögzítettek alapján végzik. 14. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje
A tanulónak joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. Ezt a jogot az intézmény biztosítani köteles.
Az iskola-egészségügyi ellátás az iskolaorvos és a védőnő együttes szolgálatából áll. Az ellátásban közreműködik még a fogorvos és a fogászati asszisztens.
Az iskolaorvos és a védőnő munkáját iskola-egészségügyi munkaterv alapján végzi, amely tartalmazza: az iskolaorvosi rendelés időpontját, 24
a tanulók egészségügyi szűrésének, ellenőrzésének ütemtervét.
Az iskola biztosítja – előre egyeztetett időpont szerint – a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának előkészítését, megszervezését (a tanulók iskolaorvoshoz, fogorvoshoz kísérése, felügyeletének ellátása).
A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatója rendszeres kapcsolatot tart fenn az iskolaorvossal, a védőnővel és a fogorvossal.
15. Az intézményi védő, óvó előírások 15.1. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatban
Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint, ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye.
Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania a Tűzvédelmi és Munkavédelmi Szabályzatban foglalt rendelkezéseket.
A pedagógusok a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a balesetmegelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni.
Az osztályfőnököknek a tanulókkal az iskolai tanítási év, valamint szükség szerint tanóra, foglalkozás, kirándulás előtt ismertetni kell az alábbi védő-óvó előírásokat. A pedagógusnak visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell az osztálynaplóban.
Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. (Az ütemterv az éves munkaterv része.)
Az intézmény vezetője írásban megbízást ad az alábbi feladatok ellátására: - munkavédelmi felelős, - elsősegélynyújtó, - tanulóbaleset nyilvántartó.
15.2. A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán ismertetni kell a tanulókkal az alábbi védő-óvó előírásokat:
az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat,
a balesetvédelmi előírásokat,
a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét,
a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban,
a tilos és az elvárható magatartásformákat.
25
Továbbá ismertetni kell a védő-óvó előírásokat:
tanulmányi kirándulások, túrák előtt,
rendkívüli események után,
közösségi szolgálat kezdete előtt,
tanév végén fel kell hívni a tanulók figyelmét a nyári idénybalesetek veszélyeire.
A pedagógusoknak külön ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra.
16. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők 16.1. Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen:
a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.), a tűz, a robbantással történő fenyegetés (bombariadó).
16.2. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők:
az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a gondnok.
16.3. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell:
az intézmény fenntartóját, tűz esetén a tűzoltóságot, robbanással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, személyi sérülés esetén a mentőket,
egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja.
26
16.4. A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket hangjelzéssel értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a Tűzvédelmi Szabályzat mellékleteiben található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületbõl való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős. 16.5. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan kell ügyelni a következőkre:
Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl. mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell!
A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell!
A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben.
A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia!
16.6. Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg - felelős dolgozók kijelölésével - gondoskodnia kell az alábbi feladatokról:
a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról,
a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról,
a vízszerzési helyek szabaddá tételéről,
az elsősegélynyújtás megszervezéséről,
a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról.
16.7. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról:
a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről,
a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról,
az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről),
a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről,
az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról,
az épület kiürítéséről.
27
16.8. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell intézkedni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatban. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani! 16.9. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a Tűzvédelmi Szabályzat tartalmazza. Bombariadó esetén a bejelentést telefonon fogadó munkatárs azonnal jelentést tesz az igazgatónak. Az igazgató felveszi telefonon a kapcsolatot a városi rendőrkapitányság illetékeseivel, majd a tőlük kapott utasítás végrehajtását az iskola valamennyi dolgozója és tanulója megkezdi (épület elhagyása, helyszín biztosítása). Az épületet elhagyó tanulókkal az osztályfőnök vagy az órát tartó tanár közli a további teendőket. A Tűzvédelmi Szabályzat elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős. Az épületek kiürítését a Tűzvédelmi Szabályzatban szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelõs. A Tűzvédelmi Szabályzatban megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelezõ érvényűek. 16.10. A tanítási órák védelmében az elhagyott órákat pótolni kell. Az órák a bombariadó befejezése után folytatódnak, valamennyi órát meg kell tartani. Különleges esetben az igazgató szombati napra is elrendelheti a tanítási órák pótlását.
17. Tájékoztatás a pedagógiai programról
Az intézmény pedagógiai programja, házirendje, szervezeti és működési szabályzata nyilvános dokumentum.
A fenti intézményi dokumentumok elérhetők és letölthetők az intézmény honlapján: www.balassi-bgy.sulinet.hu Közzétételi lista.
Az intézményi dokumentumok egy-egy példánya nyomtatott, fűzött formában elérhető az iskolai könyvtárban.
A fenti intézményi dokumentumokkal kapcsolatban tájékoztatás kérhető: az igazgatótól, a nevelési igazgatóhelyettestől,
28
az általános igazgatóhelyettestől az igazgatósági helyiségekben munkaidőben (8-17 óra között) előre egyeztetett időpontban. 18. Azok az ügyek, amelyekben a szülő szervezetet a szervezeti és működési szabályzat véleményezési joggal ruházza fel
az iskola éves munkatervének véleményezése;
a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, különös tekintettel a nevelési-oktatási intézmény irányítását, a vezető személyét, az intézmény egészét vagy a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben;
a tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt, az iskolaszék, az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményének meghallgatásával;
a szervezeti és működési szabályzat, a pedagógiai program és a házirend elfogadása előtt.
19. A nevelési-oktatási intézményben a tanulókkal szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai (Jogszabályi háttér: Nkt. 58.§ (3)-(5); (8)-(11); (13)-(14) bekezdés; a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 53-61.§) 19.1. Azzal a tanulóval szemben, aki a Nkt. 46.§-ában, a házirendben, a szervezeti és működési szabályzatban foglalt kötelességeit szándékosan megszegi, fegyelmi eljárás lefolytatására kerül sor. 19.2. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. 19.3. A fegyelmi eljárás lefolytatásának elvei
csak a nevelőtestület szabhat ki fegyelmi büntetést,
csak a köznevelésről szóló törvényben meghatározott fegyelmi büntetés szabható ki (Nkt. 58.§ (4) bek.) a törvényben meghatározottak szerint (Nkt. 58.§ (5) bek., (8)-(11) bek.),
elévülési idő után (3 hónap) fegyelmi eljárás nem indítható (Nkt. 58.§ (8) bek.),
az eljárás során a tényeket fel kell tárni, a fegyelmi eljárás során az enyhítő és súlyosbító körülményeket (például: életkor, értelmi fejlettség, elkövetett cselekmény súlya stb.) mérlegelni kell,
az iskolai diákönkormányzat véleményének beszerzése kötelező,
kiskorú tanuló esetén a szülő részvételét is biztosítani kell az eljárásban,
a tanulót megilleti a védekezés és a fellebbezés joga,
az eljárásban a tanulót és a szülőt meghatalmazott is képviselheti,
csak a jogerős fegyelmi határozat hajtható végre, kivéve, ha a végrehajtás elmaradása a többi tanuló vagy a tanár(ok) jogait súlyosan sértené, vagy más elháríthatatlan kárral járna. Ebben az esetben az elsőfokú határozat a fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható.
29
egy vétkes magatartás miatt egy fegyelmi eljárás indítható, egy fegyelmi büntetés szabható ki.
19.4. A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéhez elvezető események megismerése, értékelése, és ennek alapján a két fél közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. 19.5. Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, kiskorú esetén a szülő egyetért. 19.6. A fegyelmi eljárás igénybevételének lehetőségére a fegyelmi eljárás indítása előtt írásban felhívjuk az érintett tanuló, illetve a szülő figyelmét. 19.7. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. 19.8. A fegyelmi eljárást meg kell kezdeni, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá, ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. 19.9. Harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja. 19.10. Ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló és a sérelmet elszenvedő fél az egyeztető eljárásban írásban megállapodott a sérelem orvoslásáról, bármelyik fél kezdeményezésére az írásbeli megállapodás mellékelésével a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú esetén a szülője nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. 19.11. Ha a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. 19.12. Az egyeztető eljárás lefolytatásáért a fegyelmi jogkör gyakorlója, az iskola felel, a technikai feltételek biztosítása – megfelelő terem biztosítása, egyeztető felkérése, értesítő levél kiküldése – a nevelési-oktatási intézmény feladata. 19.13. Az egyeztető eljárást olyan nagykorú személy vezetheti, akit mind a sérelmet elszenvedő fél, mind a kötelességszegő tanuló elfogad. Az oktatásért felelős miniszter felügyelete alatt működő intézményben működő oktatásügyi közvetítő szolgálat közvetítője is felkérhető az egyeztetés levezetésére. 19.14. A fegyelmi eljárásban a kiskorú tanuló szülője mindig részt vehet. A tanulót szülője, törvényes képviselője képviselheti. 19.15. A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével. Az értesítésben fel kell tüntetni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, a szülő ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg.
30
Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő külön-külön a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja. 19.16. A fegyelmi eljárást – a megindításától számított harminc napon belül – egy tárgyaláson be kell fejezni. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő az üggyel kapcsolatban tájékozódhasson, véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen. 19.17. A fegyelmi eljárás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékokat. 19.18. A fegyelmi tárgyalást a nevelőtestület saját tagjai közül választott, legalább háromtagú bizottság folytatja le. A bizottság az elnököt saját tagjai közül választja meg. 19.19. A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét és idejét, a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint, ha azt a tanuló, a szülő kéri. 19.20. A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendők, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Bizonyítási eszközök a tanuló és a szülő nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértői vélemény. 19.21. A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalárnál a tanuló ellen vagy a tanuló mellett szól. 19.22. A fegyelmi büntetés lehet: a) megrovás; b) szigorú megrovás; c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása (szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkozhat; a fegyelmi büntetés hatálya legfeljebb hat hónap lehet); d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába (intézményvezetők megállapodása alapján, a fegyelmi büntetés hatálya legfeljebb tizenkét hónap lehet); e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásából (csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén; nem szabható ki, ha a tanév végi osztályzatokat megállapították, a fegyelmi büntetés hatálya legfeljebb tizenkét hónap lehet); f) kizárás az iskolából (csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén). 19.23. A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indoklását. Ha az ügy bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja.
31
19.24. A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha -
a tanuló nem követett el kötelességszegést,
-
a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását,
-
a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el,
-
a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, vagy nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el.
19.25. A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek, kiskorú esetén a szülőjének. Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő is – tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott. 19.26. A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza a határozatot hozó szerv megjelölését, a határozat számát és tárgyát, a tanuló személyi adatait, a fegyelmi büntetést, a büntetés időtartamát, a felfüggesztését és az eljárást megindító kérelmi jogra utalást. A fegyelmi határozat indokolása tartalmazza a kötelességszegés rövid leírását, a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését, a rendelkező részben foglalt döntés indokát, elutasított bizonyítási indítvány esetén az elutasítás okát. A fegyelmi határozat záró része tartalmazza a határozat meghozatalának helyét és idejét, a határozatot hozó aláírását és a hivatali beosztásának megjelölését. Ha elsőfokon a nevelőtestület jár el, a határozatot a nevelőtestület nevében az írja alá, aki a tárgyalást vezette, továbbá a nevelőtestület egy kijelölt, a tárgyaláson végig jelen lévő tagja. 19.27. Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be fellebbezést. Fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani. A fegyelmi büntetést megállapító határozat ellen benyújtott kérelmet az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. A felterjesztéssel együtt az ügy valamennyi iratát továbbítani kell, az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának az ügyre vonatkozó véleményével ellátva. 20. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt
32
dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:
az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,
az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések,
a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések,
az október 1-jei pedagógus és tanulói lista.
Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés joga az informatikai rendszerben korlátozott, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott igazgatóhelyettesek és az iskolatitkár férhetnek hozzá. 21. Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje
Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által az adott hónapban megtartott órák, túlórák, helyettesítések számáról szóló kimutatást, azt az intézmény igazgatójának vagy a nevelési igazgatóhelyettesnek alá kell írnia, az intézmény körbélyegzőjével le kell pecsételni, és irattárban kell elhelyezni.
22. Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök, munkakörileírás-minták
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 69.§-a meghatározza az intézményvezető feladat- és hatáskörét.
Az igazgató a pedagógiai munka tervezésével, szervezésével, értékelésével kapcsolatos feladatokat megosztja a nevelési és az általános igazgatóhelyettessel, az Arany János Tehetséggondozó Program felelősével, a szakmai munkaközösségvezetőkkel és a mérési-értékelési rendszer felelősével.
Az igazgató a nevelőtestület vezetésébe bevonja az igazgatóhelyetteseket és a munkaközösség-vezetőket.
Az intézményvezető a nemzeti és iskolai ünnepek méltó megszervezésével az osztályfőnököket, valamint a magyar-művészetek és történelem munkaközösségvezetőit bízza meg.
Az igazgató a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok megszervezésével és ellátásával ifjúságvédelmi felelőst bíz meg.
33
A nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért az általános igazgatóhelyettes, az osztályfőnökök és a szaktanárok is felelősek.
Az iskolaszékkel, a diákönkormányzattal és a szülői szervezettel való együttműködés megszervezésével a nevelési igazgatóhelyettest, az iskolai diákönkormányzat patronáló tanárát és az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjét bízza meg.
A tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezésébe az igazgató bevonja az osztályfőnököket.
Az intézményvezető igazgatóhelyetteseket, a tagját/tagjait.
A nevelési igazgatóhelyettes feladatait az alábbi munkakörileírás-minta tartalmazza:
az intézmény képviseletével megbízhatja az munkaközösség-vezetőket, valamint a nevelőtestület
A nevelési igazgatóhelyettes az igazgató első helyettese. Az igazgató akadályozatása esetén teljes jogkörrel és felelősséggel vezeti az iskolát.
A nevelési igazgatóhelyettes az iskolai nevelőmunka felelős vezetője és szervezője, szoros munkakapcsolatban áll az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével.
Felel az intézmény Pedagógiai Programjában a nevelési rendszer fejlesztéséért.
Vezetője, koordinátora a Minőségvezetésnek, ezáltal felelős az iskolában folyó minőségfejlesztés színvonaláért.
A Minőségvezetésen belüli feladata a vertikális és horizontális minőségi köri tanácsadás.
Koordinálja a magyar, a történelem, az idegen nyelvi és osztályfőnöki munkaközösségek tevékenységét.
Részt vesz az intézményműködés értékelésében. A minőségbiztosítási ciklus végén a Minőségügyi Dokumentációban értékeli az iskolai nevelőmunkát és a hozzá tartozó munkaközösségek munkáját.
Tagja az egyéni teljesítményértékelés értékelő csoportjainak. Feladatkörébe tartozik a hozzá tartozó középvezetők, a diákmozgalmat segítő tanár munkájának az ellenőrzése és értékelése.
Segíti a Diákönkormányzat munkáját, állandó kapcsolatot tart fenn a diákmozgalom patronáló tanárával.
Az iskola által szervezett rendezvényeken (nyílt napok, szülői fórumok, szakmai konferenciák, továbbképzések) felel a nevelési területtel kapcsolatos szakmai munka minőségéért.
Javaslattételi joga van a középvezetői megbízásokra, a horizontális minőségi körök vezetőinek kiválasztására és megbízására.
A közösségi szolgálat iskolai koordinátorával együttműködve részt vesz a tanulók közösségi szolgálatra történő felkészítésében, tájékoztatja az osztályfőnököket a szükséges adminisztrációs feladatokról, és ellenőrzi, hogy a tanügyigazgatási
34
dokumentumokban (osztálynapló, törzslap, bizonyítvány) követhető-e a közösségi szolgálat teljesítése.
Részt vesz a tantárgyfelosztás tervezetének az előkészítésében.
Javaslatot tesz az osztályfőnöki megbízásokra, irányítja, ellenőrzi és értékeli az osztályfőnökök munkáját.
Ellenőrzi és értékeli a hozzátartozó szaktanárok munkáját.
A szakmai munkaközösség-vezetőkkel együtt elbírálja és jóváhagyja a hozzá tartozó munkaközösségek tagjainak haladási tervét, felügyeli a helyi tantervek és a haladási tervek összhangját és megvalósítását.
Ellenőrzi a pedagógiai megvalósulását.
Tematikus ellenőrzést végez az iskolai ellenőrzési terv alapján, illetve az intézményvezető megbízásából.
célkitűzések
és
a
nevelőtestületi
határozatok
Az óra- és foglalkozáslátogatásokról feljegyzést készít, és óraelemző beszélgetést vezet a meglátogatott kollégákkal.
Javaslatot tesz jutalmazásokra, felelősségre vonást kezdeményez.
A mérés-metodikai szakemberrel együttműködve irányítja az iskola mérési rendszerét, részt vesz a mérési-értékelési csoport munkájában: a mérőlapok készítésében, a mérések lebonyolításában és az értékelésben.
Koordinálja a beiskolázással (szülői tájékoztatás, nyílt napok, beiratkozás) és a tehetséggondozással (versenyfelkészítés, versenyszervezés, eredmények összegzése) kapcsolatos iskolai teendőket.
Gondoskodik az érettségi előtt álló tanulók továbbtanulásának a segítéséről: felvételi tájékoztatók, jelentkezési lapok eljuttatása az osztályfőnököknek, a felvételi szándékok összegyűjtése és a felvételi eredményesség értékelése.
Elkészíti és felügyeli az osztályozó, a belső, a javító- és érettségi vizsgák rendjét.
Koordinálja a tanulmányi kirándulások megszervezését.
Gondoskodik a hiányzó pedagógusok helyettesítéséről, naprakészen vezeti a helyettesítési naplót, az osztálynaplókból havi rendszerességgel összegyűjti a helyettesítéseket.
Minden hónap végén összegyűjti a pedagógusok havi többlettanításának elszámolásához szükséges adatlapot, és ellenőrzi az adatok pontosságát.
Minden hónap elején az éves munkaterv alapján elkészíti a havi programot.
Minden hónap végén ellenőrzi az 5-9. évfolyamon működő osztályok naplóit, szükség esetén hiánypótlásra kéri fel a pedagógus kollégákat.
Részt vesz a tantestületi értekezletek értékelő, felkészítő és továbbképző munkájában.
Ügyeleti napjain (kedd, péntek) felel az iskolaműködés rendjéért.
Szakmailag igazolja a pedagógus túlóra, távollét adatait.
Utalványozza a pedagógus túlóra, kiküldetési rendelvény adatait.
elismerésekre.
35
Szükség
esetén
fegyelmi
Az általános igazgatóhelyettes feladatait az alábbi munkakörileírás-minta tartalmazza:
Koordinálja a matematika-fizika-számítástechnika, a biológia-kémia-földrajztestnevelés munkaközösségek tevékenységét.
Tagja a Minőségvezetésnek, ezáltal felelős az iskolában folyó minőségfejlesztés színvonaláért.
Részt vesz az intézményműködés értékelésében. A minőségbiztosítási ciklus végén a Minőségügyi Dokumentációban értékeli a hozzá tartozó munkaközösségek munkáját.
Tagja az egyéni teljesítményértékelés értékelő csoportjainak. Feladatkörébe tartozik a hozzá tartozó középvezetők, az iskolai könyvtáros és az oktatástechnikus munkájának az ellenőrzése és értékelése.
Az iskola által szervezett rendezvényeken (nyílt napok, szülői fórumok, ünnepségek) felel a programok előkészítéséért, szervezettségéért.
Javaslattételi joga van a középvezetői megbízásokra, a horizontális minőségi körök vezetőinek kiválasztására és megbízására.
Részt vesz a tantárgyfelosztás tervezetének az előkészítésében.
Ellenőrzi és értékeli a hozzá tartozó szaktanárok munkáját.
A szakmai munkaközösség-vezetőkkel együtt elbírálja és jóváhagyja a hozzá tartozó munkaközösségek tagjainak haladási tervét, felügyeli a helyi tantervek és a haladási tervek összhangját és megvalósítását.
Tematikus ellenőrzést végez az iskolai ellenőrzési terv alapján, illetve az intézményvezető megbízásából. Az óra- és foglalkozáslátogatásokról feljegyzést készít, és óraelemző beszélgetést vezet a meglátogatott kollégákkal.
Javaslatot tesz jutalmazásokra, felelősségre vonást kezdeményez.
Figyelemmel kíséri a pályázati lehetőségeket és koordinálja az iskola pályázatokon való részvételét.
Szervezi és irányítja az érettségi vizsgák előkészítését, lebonyolítását (érettségi jelentkezési lapok összegyűjtése, érettségire történő jelentkezés jelentése).
Az igazgató által jóváhagyott tantárgyfelosztás alapján elkészíti az órarendet, az ügyeleti és helyettesítési rendet és a tanterem beosztást.
Elkészíti, illetve ellenőrzi a különféle statisztikai jelentéseket (osztálystatisztikák, központi statisztikák).
Irányítja és ellenőrzi a sokszorosítással kapcsolatos munkát, az oktatástechnikus tevékenységét (ünnepségek, rendezvények technikai előkészítése).
Irányítja és ellenőrzi a munka-, baleset- és tűzvédelmi feladatok elvégzését.
elismerésekre.
36
Szükség
esetén
fegyelmi
Minden hónap végén ellenőrzi a 10-11. évfolyamon működő osztályok naplóit, szükség esetén hiánypótlásra kéri fel a pedagógus kollégákat.
Végzi az iskolai kiadványok (felvételi tájékoztató, évkönyv, iskolaújság) összeállítását.
Részt vesz a tantestületi értekezletek értékelő, felkészítő és továbbképző munkájában.
Ügyeleti napjain (szerda, csütörtök) felel az iskolaműködés rendjéért.
Utalványozza az OTP és pénztárbizonylatokat, kiküldetési rendelvényeket.
A kötelezettség vállalási jogkör gyakorlására a kimenő számlák esetében jogosult.
Szakmailag igazolja az informatikával, oktatással összefüggő kifizetéseket.
A szakmai munkaközösség-vezető feladatait az alábbi munkakörileírás-minta tartalmazza:
A munkaközösség-vezető az iskolai szervezet vertikális minőségi körének is vezetője és ezzel szakmai minőségfejlesztési feladatokat lát el.
A munkaközösség-vezető tagja az intézmény középvezetői csoportjának, mint középvezető, ellátja az igazgató által delegált vezetői feladatokat.
Képviseli a munkaközösséget a nevelőtestület, a középvezetői team és az iskolavezetés előtt.
A munkaközösség-vezető felel a munkaközösség működéséért, a csoportépítésért, a szakmai feladatok koordinálásáért.
Felelős a munkaközösség szakmai munkájának minőségéért.
Felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges eszközök rendeltetésszerű használatáért, az eszközkészlet fejlesztésére javaslatokat tesz.
Az iskola pedagógiai programjához illeszkedő szakmai fejlesztési koncepciót dolgoz ki és elkészíti annak éves lebontását, a munkaközösség tanévre szóló munkatervét.
Az intézményműködés értékelésének részeként, a minőségbiztosítási ciklus végén elkészíti a Minőségügyi Dokumentációnak a vertikális minőségi körre vonatkozó részét.
Az egyéni teljesítményértékelés értékelő csoportjának a tagjaként értékeli a munkaközösség tagjainak munkáját. A minősítések során megfogalmazottak hivatali titkot képeznek.
Az iskolai rendezvényeken (nyílt napok, konferenciák, ünnepségek) felel a munkaközösség által képviselt szakmai munka minőségéért.
Feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása.
Kollégáival egyetértésben egységes tantárgyi követelmény- és értékelési rendszert alakít ki és működtet.
Megszervezi és gondozza a tehetséggondozást, versenyeztetést és a lemaradók felzárkóztatását.
37
Kiemelkedő eredmények, illetve kirívó eredménytelenségek esetén azonnal tájékoztatja az iskolavezetést.
Az iskolai szervezeti szintű információk áramlását segíti, megszervezi a munkaközösségen belüli kommunikációt, együttműködést.
Figyelemmel kíséri a munkaközösség továbbképzését és önképzését.
Széleskörű információkra és adatokra támaszkodva értékeli az egyéni szakmai teljesítményeket, javaslatot tesz szakmai elismerésre, jutalmazásra, szükség esetén elmarasztalásra.
A munkaközösség új, illetve pályakezdő tagjainak tutora, ezt a feladatát nem ruházhatja át.
Tanév végén (május) írásban értékeli, elemzi a munkaközösség tevékenységét.
tagjainak
a
szakmai
munkáját,
Az osztályfőnöki munka feladatait az alábbi munkakörileírás-minta tartalmazza:
az egyéni törődés és az osztályközösség formálása;
a tanulók személyiségfejlődésének és tanulmányi előmenetelének segítése, figyelemmel kísérése, különös gondossággal a tehetséges és hátrányos helyzetű tanulókra;
nevelési terv készítése az osztályfőnöki órákra;
együttműködés az osztályban tanító kollégákkal (osztálymegbeszélések vezetése, folyamatos konzultáció);
a közösségi szolgálat iskolai koordinátorával együttműködve részt vesz a tanulók közösségi szolgálatra történő felkészítésében: tájékoztatás, jelentkezési lapok, közösségi szolgálati naplók kiadása, összegyűjtése, értékelése, tanulók beosztása, adminisztrációs feladatok (osztálynapló, törzslap, bizonyítvány) elvégzése;
együttműködés a tanulók szüleivel (fogadóórák, szülői értekezletek, ellenőrző könyv útján);
a tanulók magatartásának és szorgalmának minősítése;
a tanulók késéseinek, hiányzásainak pontos követése;
pontos ügyviteli tevékenység: a törzslap, az osztálynapló, a bizonyítványok vezetése, félévi és év végi statisztika készítése;
részvétel az osztályfőnöki munkaközösség tevékenységében;
pedagógiai-pszichológiai szakirodalomban való tájékozottság, önképzés;
osztályának tájékoztatása az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít;
közreműködés a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében (osztálykirándulás, gólyaavató, szalagavató, Balassi Nap…);
javaslattétel a tanulók jutalmazására, segélyezésére, illetve elmarasztalására;
fegyelmi ügyekben eljár;
segíti a tanulók pályaválasztását. 38
Az Arany János Tehetséggondozó Program felelősének feladatait az alábbi munkakörileírás-minta tartalmazza:
a gimnázium és a kollégium Arany János osztályokra vonatkozó éves munkatervének összehangolása után egy közös munkaterv elkészítése (minden év szeptember 15-ig), és eljuttatása mindkét intézmény igazgatójához;
felelős a munkaterv betartásáért;
mérési, értékelési, minőségi rendszer kidolgozása együttműködve az igazgatókkal, évközben a mérések, értékelések elvégzése, és az eredmények beépítése a fejlesztési tervekbe;
rendszeres kapcsolattartás és együttműködés az osztályfőnökökkel és a kollégiumi csoportvezető tanárokkal; a munkatervbe beépített csoportmegbeszélések vezetése;
rendszeres kapcsolattartás – egyéni ütemezés szerint – a program tanulóival;
a beiskolázást az igazgatókkal szeptembertől szervezi, koordinálja (nyílt napok, szülői tájékoztatók);
rendszeresen követi a tanulók tanulmányi előmenetelét, személyiségfejlődését (egyéni profil, fejlesztési tervek);
szervezi az AJTP keretében tervezett versenyeken, fesztiválokon, programokon való részvételt (programok követése, jelentkeztetés, kíséret, felügyelet megszervezése);
részt vesz az AJTP keretében szervezett szakmai konferenciákon, tanévnyitó rendezvényeken;
koordinálja a szakmai továbbképzéseken való részvételét a programban tanítóknak;
részt vesz a program folyamatos továbbfejlesztésében;
Kapcsolatot tart: -
az Arany János Programiroda vezetőjével
-
a Debreceni Egyetem Pedagógiai-Pszichológiai Tanszékével
-
a települési önkormányzatokkal és általános iskolákkal
nyomon követi a program alapelveinek megfelelő gazdálkodást;
tanév végén írásban értékeli a program eredményességét.
Az iskolai diákönkormányzat patronáló tanárának feladatait az alábbi munkakörileírás-minta tartalmazza:
segítse a diákönkormányzat éves munkatervének elkészítését;
koordinálja a diákönkormányzat megszervezését;
tájékoztassa az iskolai diákönkormányzat vezetőit a diákságot érintő tantestületi határozatokról, az iskolai élet fontos kérdéseiről;
39
tanácskozásait
és
az
éves
közgyűlés
segítse az iskolai diákönkormányzatot jogainak (véleményezési, tanácskozási, egyetértési) érvényesítésében;
segítse a diákönkormányzat munkáját az iskolai hagyományok, rendezvények szervezésében (gólyaavató, gólyavetélkedő, Balassi Nap, diákjuniális);
tájékoztassa a nevelőtestületet a diákönkormányzat munkájáról, a tanév végén segítse a diákönkormányzat elnökét az éves munka írásbeli értékelésének elkészítésében;
koordinálja az osztályfőnökök munkáját a diákönkormányzat működésének támogatásában;
támogassa a diákönkormányzat pénzügyi gazdálkodását (bevételek, kiadások megtervezése, pénzügyi elszámolások elkészítése);
segítse a diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának megfelelő működését.
Az iskolai mérési-értékelési rendszer munkakörileírás-minta tartalmazza:
felelősének
feladatait
az
alábbi
az iskolai minőségbiztosítási rendszerbe beépített bemeneti mérések (szeptember hónapban) megszervezése szövegértés és matematikai logika területén;
az országos kompetenciamérések (május hónapban) megszervezése, a mintavételi eljárásnak megfelelően a feladatlapok továbbítása;
a matematika és magyar munkaközösség-vezetőkkel együttműködve a mérések értékelése;
a helyi és országos kompetenciamérések eredményeinek összehasonlító elemzése, az elemzések bemutatása a tantestületnek;
a mérés-eredmények alapján ajánlást tenni a szakmai munkaközösség-vezetőknek fejlesztési tervek elkészítésére;
a kompetenciamérések elemzésének írásbeli összegzése, és az értékelő elemzés nyilvánosságra hozatala a gimnázium honlapján;
az Arany János Tehetséggondozó Program keretében – a programfelelőssel együttműködve – a felvételi vizsgán, majd a későbbi folyamatkövető méréseknél az eredmények értékelése (kognitív mérések területén);
segítse a tantestületben a korszerű mérésmetodikai eszközök megismertetését, a méréskultúra fejlesztését.
A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatait az alábbi munkakörileírás-minta tartalmazza:
A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nyilvántartása.
Jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények címét, illetve telefonszámát.
Felkeresi az osztályokat, tájékoztatja a tanulókat, hogy hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá. 40
Fogadja a tanulók, pedagógusok, szülők jelzéseit a veszélyeztetettnek tartott tanulókról.
A pedagógiai eljárásokkal meg nem szüntethető veszélyeztetettség esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot.
A gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken.
A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást a tanuló lakó-, illetve tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében.
Az iskola nevelési programjának, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai keretében egészségnevelési, ennek részeként kábítószer-ellenes program kidolgozását segíti, végrehajtását figyelemmel kíséri.
A szaktanár feladatait az alábbi munkakörileírás-minta tartalmazza:
az éves tanítási program írásbeli megtervezése (haladási terv);
az egyes órákra történő alapos szaktárgyi, módszertani felkészülés, az órák előkészítése, megszervezése;
a tanítási órák órarend szerinti pontos megtartása;
a tananyag megtanítása, a gyakoroltatás - fejlesztés, majd az elsajátítottak ellenőrzése, értékelése;
a dolgozatok időben történő kijavítása, a tanulók teljesítményének, értékelése;
a tanulók fejlődésének figyelemmel kísérése és elősegítése;
az osztályfőnökökkel együttműködve a tanulók magatartásának, szorgalmának minősítése;
a vizsgákra történő felkészítés;
helyettesítések ellátása a szabályozott keretek között;
ügyeletek ellátása a gyermekek egészségének, testi-lelki épségének megőrzése érdekében;
részvétel a fogadóórákon, a szülők számára korrekt, segítőkész tájékoztatás nyújtása;
részvétel az iskola által szervezett rendezvényeken (ünnepségek, diáknap, jótékonysági bál);
adminisztratív, ügyviteli és szervezési feladatok elvégzése, amelyeket az intézmény nevelési-oktatási munkája szükségessé tesz, illetve amelyeket az érvényben lévő jogszabályok előírnak;
önképzés, a munkaközösség munkájában való aktív részvétel;
folyamatos kapcsolattartás és együttműködés a nevelőtestület tagjaival nevelési és szaktárgyi kérdésekben;
a tantestületi értekezleteken, évfolyam megbeszéléseken való részvétel;
a gimnázium pedagógiai programjában rögzített nevelési értékek érvényesítése a mindennapi munkában;
41
az iskola szellemiségének (hagyományainak, értékeinek) és a pedagógus szakmának hiteles képviselete a külvilág szereplői előtt;
a minőségfejlesztéssel összefüggő feladatok vállalása és elvégzése;
közreműködik az iskolaközösség kialakításában és fejlesztésében, részt vállal:
a nevelőtestület újszerű törekvéseiből ünnepélyek, megemlékezések rendezéséből az iskola hagyományainak ápolásából a felzárkóztatást és tehetséggondozást szolgáló feladatokból
az általa használt taneszközöket megőrzi, hiány esetén anyagi felelősséggel tartozik;
távolmaradása esetén időben, előre értesíti a pedagógiai igazgatóhelyettest, és gondoskodik arról, hogy a haladási terv a helyettesítő nevelő rendelkezésére álljon.
23. Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei
Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanuló érdeklődése, igényei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez.
Tanórán kívüli foglalkozásokat csak délután lehet tartani, ha azt a tantárgyfelosztásban a fenntartó jóváhagyta, illetve az iskola éves munkatervében, valamint az órarendben szerepel.
A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg. A megbízást ellátók szakmailag és pedagógiailag felelősek a foglalkozások működéséért. Éves programot dolgoznak ki, amelyet az igazgató hagy jóvá. A foglalkozások helyét és idejét az órarendben rögzítjük.
A tanórán kívüli foglalkozások formái:
szakkörök, korrepetálások, tehetséggondozás (OÁTV, OKTV, egyéb versenyekre való felkészítő), énekkari próbák, művészeti csoport (tánc, színjátszás), iskolai sportkör, tömegsport, egyéni foglalkozás, tanulmányi, kulturális versenyek, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, diáknap (Balassi Nap), az iskola pedagógiai programjában rögzített tanulmányi kirándulás, a diákönkormányzat rendezvényei.
42
24. A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek 24.1. A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje
A kapcsolattartás formái: személyes megbeszélés tárgyalás, értekezlet diákközgyűlés írásos tájékoztatók, dokumentumok átadása.
Az iskolai vezetők a kapcsolattartás során: átadják a diákönkormányzati szervnek, illetve képviselőjének a diákönkormányzat véleményezési, egyetértési, illetve javaslattételi joga gyakorlásához szükséges dokumentumokat; a dokumentumok értelmezéséhez szükséges tájékoztatást, felvilágosítást kérésre biztosítják; megjelennek a diákközgyűlésen, válaszolnak a nekik az intézmény működésével kapcsolatban feltett kérdésekre; a diákönkormányzat javaslatait, véleményét figyelembe veszik az intézmény működtetése, illetve a tanulókkal kapcsolatos döntések során.
A diákönkormányzat, illetve diákképviselők a kapcsolattartás során: gondoskodnak a véleményezési, egyetértési, illetve javaslattételi jog gyakorlása miatt átvett dokumentumok áttekintéséről, és az érintett jog gyakorlásáról; aktívan részt vesznek azokon a fórumokon, amelyeken megjelenni jogosultak, illetve ahová meghívták, s az az intézmény működésével, illetve a tanulókkal kapcsolatos kérdéseket érint; gondoskodnak az intézményvezetők megfelelő tájékoztatásáról.
24.2. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek
Az intézmény biztosítja a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket: a diákönkormányzat működéséhez szükséges helyiséget; a szükséges berendezési tárgyakat; a működés anyagi támogatását.
43
25. A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend: 25.1. Testnevelés, sport
Testnevelési órákon, sportfoglalkozásokon a tornateremben és a sportudvaron a tanulók csak a foglalkozást vezető pedagógus jelenlétében vehetnek részt. Tanulók felügyelet nélkül nem maradhatnak!
A testnevelési órákat, sportfoglalkozásokat csak akkor szabad elkezdeni, ha a személyi feltételek biztosítottak, és a tárgyi feltételek veszélytelenek.
A testnevelés szakos pedagógus ellenőrzi, hogy a testnevelés órákon, a sportfoglalkozásokon a tanulók gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót, testékszereket ne viseljenek.
A tornaeszközöket, tornaszereket, sportszereket és a tornaterem, sportpálya/sportudvar állapotát, biztonságát a testnevelés szakos pedagógusok kötelesek folyamatosan ellenőrizni.
A tornaterembe hibás eszközt, tornaszert bevinni nem szabad!
A tornateremben, a közlekedő folyosón akadályt képező sportszereket, tornaeszközöket tárolni nem szabad.
A tornateremben, a sportudvaron az órát/foglalkozást vezető pedagógus köteles gondoskodni a rend és fegyelem, a biztonságos feltételek megteremtéséről és megőrzéséről, egyszemélyi felelősséggel tartozik a balesetvédelmi előírások megtartásáért.
Balesetet, sérülést, rosszullétet a testnevelés szakos pedagógus köteles jelenteni az általános igazgatóhelyettesnek, vagy az igazgatóság más tagjainak. Baleset, sérülés, rosszullét esetén a sérült tanulót elsősegélyben kell részesíteni, indokolt esetben orvost/mentőt kell hívni.
25.2. Fizika, kémia, technika
Kísérletek előtt a szükséges balesetvédelmi szabályokat a tanulókkal ismertetni kell.
Kísérleteket, méréseket csak tanári felügyelet mellett szabad végezni.
A vegyszereket csak jól olvasható, címkével ellátott üvegben szabad tárolni. A tárolásra fémszekrényt, vagy fémdobozt kell használni.
A mérgező anyagokat külön méregszekrényben kell tárolni, a tanulók számára hozzáférhetetlen zárt helyen. A méregszekrény ajtajának külső falát szembetűnő módon „Méreg” felirattal kell ellátni. 44
A méregszekrény kulcsát a kémiaszertár felelősének magánál kell tartania, és azt illetéktelennek nem adhatja oda. Tanulónak soha nem lehet odaadni!
Tanuló a vegyszerekhez csak tanár jelenlétében nyúlhat hozzá. Tanulókísérleteknél a tanulóknak előre kimért és megfelelően higított vegyszereket kell biztosítani.
Tanári felügyelet nélkül a tanulók (sem szünetben, sem órán) nem tartózkodhatnak a kémiateremben!
Borszeszégővel történő kísérlet esetén legyen a helyiségben tűzoltó-felszerelés, nemezpléd és elsősegélydoboz!
25.3. A tanulóbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok
Az intézmény vezetőjének feladatai az alábbiak: -
ellenőrizze, hogy az intézmény területén a tanulókra veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett lehet;
-
a krónikus beteg, valamint a testi és érzékszervi fogyatékos tanulók esetében az iskolaorvos véleményezése alapján a biztonsági előírások kibővítése;
-
gondoskodjon a védő, óvó intézkedések céljából az adott területre vonatkozó figyelmeztető jelzések, figyelmeztető táblák, hirdetmények kifüggesztéséről.
A pedagógusok feladata: -
haladéktalanul jelezzék az intézményvezető felé azokat a helyzeteket, melyeknek ellenőrzéséért az intézményvezető felelős;
-
gondoskodjanak a tanulók biztonságáról.
Az iskola nem pedagógus alkalmazottjainak feladata: -
a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére;
-
a veszélyforrást jelentő munkahelyüket mindig zárják (vegyszerek, takarító, udvari eszközök, kazánház, pince).
45
25.4. A tanulóbalesetek bekövetkezése esetén ellátandó feladatok A tanulóbalesetek esetében a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 168-169.§-ában foglaltak szerint kell eljárni.
Az intézményvezető feladatai Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: intézkedik a 8 napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásáról, e balesetekről jegyzőkönyvet vetet fel, majd a kivizsgálást követően, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldi a fenntartónak, valamint átadja a tanuló szülőjének – egy példány megőrzéséről gondoskodik; ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, akkor e tényről az okok ismertetésével jegyzőkönyvet készíttet.
Súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: a balesetet azonnal jelenti az intézmény fenntartója felé; gondoskodik a baleset legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy bevonásával történő kivizsgálásáról; lehetővé teszi az iskolaszék, a szülői szervezet és a diákönkormányzat részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában; intézkedik minden tanulóbalesetet követően a megelőzésről, azaz arról, hogy a megtörtént balesethez hasonló eset ne történhessen meg.
Az általános igazgatóhelyettes feladata: -
a balesetekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetése;
-
a balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel;
-
közreműködik a balesetek kivizsgálásában;
-
közreműködik az iskolaszék, a szülői szervezet, a diákönkormányzat tájékoztatásában;
-
intézkedést javasol minden tanulóbalesetet követően a megelőzésre, az intézményvezető megelőzéssel kapcsolatos utasításait végrehajtja.
46
26. Az iskolai könyvtár SZMSZ-e Az iskolai könyvtár működési szabályzatának alapdokumentumai: Az iskolai könyvtár működési szabályzata a közoktatásra vonatkozó szabályokat és a könyvtárakra vonatkozó előírásokat egyaránt figyelembe veszi. Ezek a következők: 3/1975. (VIII. 17.) KM – PM számú együttes rendelet a könyvtári állomány rendezéséről és állományból való törléséről szóló szabályzat; 2012. évi CXXXV. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosításáról 202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 2012.évi CLII. törvény A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi. CXL. törvény módosításáról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 2012. évi CLXXXVIII. törvény A köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 1. Az iskolai könyvtárra vonatkozó adatok 1.1 Azonosító adatok A könyvtár elnevezése: Székhelye, címe: Telefon: Fax: E-mail:
Balassagyarmati Balassi Bálint Gimnázium 2660 Balassagyarmat, Deák Ferenc u. 17. 35/300-011 35/300-044
[email protected]
A könyvtár bélyegzője: Ellipszis formájú. A felső ív mentén Balassi B. Gimnázium Könyvtára, az alsó ív mentén Balassagyarmat felirat áll. 1.2 Szakmai követelmények Az iskolai könyvtár a gimnázium régi épületének földszintjén két egybenyitott osztályteremben működik.
A könyvtárban az állomány szabadpolcos elhelyezése biztosított; Az ülőhelyek száma lehetővé teszi egy fél osztály tanulóinak könyvtári óra keretében történő foglalkoztatását.
47
A könyvtárban megfelelő szakmai végzettséggel rendelkező könyvtárostanár tevékenykedik; A könyvtár Internet-kapcsolattal és számítógéppel rendelkezik.
1.3 Az iskolai könyvtár fenntartása Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. A fenntartó az iskola költségvetésében gondoskodik a könyvtár fenntartásáról és fejlesztéséről. 1.4 Szakmai szolgáltatások, az iskolai könyvtár kapcsolatai Nógrád Megyei Pedagógiai Intézet, Salgótarján Madách Imre Városi Könyvtár, Balassagyarmat 1.5 A könyvtárhasználatra jogosultak köre Az iskola beiratkozott nappali,- levelezős és esti tagozatos tanulói, pedagógusai, valamint az adminisztratív és technikai dolgozói. A beiratkozás ingyenes. A használói körből a könyvtár szolgáltatását ingyenesen vehetik igénybe azok, akik a használati szabályzatot betartják, az intézménnyel (tanulói,- munka) jogviszonyban állnak. A könyvtárhasználati szabályzatot jól látható helyre ki kell függeszteni. 2. Az iskolai könyvtár gazdálkodása Az iskolai könyvtár feladatainak ellátásához szükséges financiális feltételeket az intézmény éves költségvetésében biztosítja. Az évi fejlesztésre fordítandó összeg megállapítása a pedagógiai programban meghatározott dokumentumszükséglet figyelembevételével történik. A könyvtár fejlesztésére tervezett keretet úgy kell a könyvtárostanár rendelkezésére bocsátani, hogy a tervszerű és folyamatos beszerzés biztosítható legyen. Az iskola gazdasági vezetője és gondnoka gondoskodik a könyvtár napi működéséhez szükséges technikai eszközökről, irodaszerekről és a szociális feltételekről. A könyvtár működéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok beszerzése a könyvtárostanár feladata az intézményvezető által rendelkezésére bocsátott anyagi források alapján. A könyvtári költségvetés célszerű felhasználásáért a könyvtárostanár felelős: Ezért csak beleegyezésével lehet a könyvtár részére a könyvtári keretből dokumentumot vásárolni. A beérkezett dokumentumok számláinak kiegyenlítése és a pénzügyi szabályoknak megfelelő könyvelése az iskola gazdasági szakemberének feladata. A könyvtári keret felhasználásáról a könyvtárostanár nyilvántartást vezet. A gazdasági-, pénzügyi iratok megőrzése a gazdasági szakember feladata, az eredeti példány másolatát azonban a könyvtári irattárban is el kell helyezni. 3. Az iskolai könyvtár meghatározása, feladatai Az iskolai könyvtár az oktatási-nevelési intézmény (továbbiakban iskola) tanítási, tanulási médiatára, oktatási helyszíne és kommunikációs centruma. Irányítási, pedagógiai és financiális szempontból a működtető intézmény szerves része. Sajátos eszközrendszerével segíti az iskolát pedagógiai programja megvalósításában, másrészt; mint a könyvtári rendszer tagja a mindenkor érvényes könyvtári jogszabályok, szabványok szerint működik. Az iskolai könyvtár alap- és kiegészítő feladatait a 20/2012. (VIII.) EMMI rendelet 166. § (1), (2) fogalmazza meg. Gyűjteménye széleskörűen tartalmazza azokat az információhordozókat, információkat, amelyeket az iskola oktató-nevelő tevékenysége hasznosít, befogadva és felhasználva a
48
különböző rögzítési, tárolási, átviteli és kereső technikákat. Rendelkezik a különböző ismerethordozók használatához, ill. az újabb dokumentumok előállításához szükséges eszközökkel. Szakszerűen elhelyezett és feltárt gyűjteményére és a könyvtári hálózaton elérhető forrásokra épülő szolgáltatásaival az iskola tevékenységét átfogó forrásközpontként, információs központként működik. Az iskolai könyvtár komplex egység, amelyet a tanításhoz, tanuláshoz nélkülözhetetlen ismerethordozók, a használatukhoz/előállításukhoz szükséges eszközök és szolgáltatások rendszere alkot, és amely a pedagógiai folyamattal szemben támasztott fejlődő követelményeknek megfelelően rugalmasan képes újraszervezni tevékenységeit, szolgáltatásait. Az önálló ismeretszerzés elsajátítása érdekében tantervi program szerint szervezi és a nevelőtestülettel együttműködve valósítja meg a tanulók könyvtárhasználati felkészítését, segíti informatikai szemléletük, információkezelési szokásaik kialakítását. Az iskolai könyvtár széleskörű lehetőséget kínál az önművelésre, az olvasásfejlesztésre, a csoportos és egyéni tanulás technikájának, módszereinek elsajátítására, a személyiség komplex és differenciált fejlesztésére. A könyvtár feladatait az iskola pedagógiai programja és a NAT is meghatározza. Gyűjteményét az iskola igényei szerint és a minőség elvét érvényesítve folyamatosan fejleszti, gondozza. A nyomtatott dokumentumokon (könyv, időszaki kiadvány, tartós tankönyv, segédkönyv, kotta stb.) kívül gyűjti az iskola kéziratos pedagógiai anyagát (helyi pedagógiai program és tanterv, kísérleti dokumentáció, szervezeti és működési szabályzat, pályamunkák stb.) és a nem nyomtatott ismerethordozókat (diafilm, hanglemez, hang- és videokazetta, zenei CD, CD-ROM, számítógépes floppy, multimédia CD stb.); Tankönyvtárat hoz létre a tartós tankönyvekből és segédkönyvekből, nyilvántartja és kölcsönzi az állomány kész anyagát. Egységes gyűjteményét hozzáférhetővé teszi a könyvtárhasználók (tanulók, pedagógusok, technikai és adminisztratív dolgozók) részére és biztosítja a különböző információhordozók használatához szükséges technikai eszközöket. Gyűjteményéből – az igényeknek és lehetőségeknek megfelelően – letéteket helyez el az iskola különböző helyszínein. Gyűjteményét feldolgozza, feltárja az érvényes könyvtári szabványok szerint, információs tartalmukról sok szempontúan, gyorsan, pontosan visszakereshető helyi adatbázist épít számítógépes könyvtári program, adatbázisból letölthető rekordok felhasználásával. Muzeális értékű könyvtári gyűjteményét gondozza. Lehetőséget ad a különböző dokumentumok másolására, sokszorosítására, új oktatási anyagok összeállítására (oktatócsomag), új dokumentumok előállítására (hang-, videofelvétel, fotófelvétel, Internetről letöltött tartalmak stb.).
49
Gyűjteményén, eszközein és tájékoztató forrásain alapuló szolgáltatásaival kielégíti az iskola tevékenységéből eredő információs igényeket. Kielégíti a pedagógusok alapvető szakirodalmi és információs igényeit, tájékoztatást ad az iskolai, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, ill. a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szakirányú szolgáltatásairól. A dokumentumok iránti igények kielégítésében és tájékoztató feladatai ellátásához saját eszközein kívül közvetíti és felhasználja a könyvtári rendszer szolgáltatásait, részt vesz a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében (MOKKA, Országos Dokumentum-ellátási Rendszer, a könyvtárközi kölcsönzés). Saját gyűjteményén és eszközein kívül felhasználja a helyi, regionális, ill. világméretű hálózaton hozzáférhető bibliográfiai és teljes szövegű információs forrásokat. A Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek könyvtárhasználati követelményei alapján közreműködik a helyi könyvtár-pedagógiai program, könyvtár-használati tantervek kidolgozásában, és ösztönzi, szervezi, segíti minden műveltségterületen gyakorlati megvalósítását, miközben maga is részt vállal a könyvtárismereti és - használói képzésben. Tanórai foglalkozások és a tanítást követő egyéni és csoportos foglalkozás keretében megalapozza eszközeivel és szolgáltatásaival a tanulók könyvtárhasználati felkészültségét, használói szokásait, felkészíti őket a korszerű könyvtári információs technikákra. Pedagógiai aktivitással központi helyet tölt be a nevelőtestülettel szoros együttműködésben a tanulók információszerző, - kezelő, kommunikációs képességeinek fejlesztésében, a kívánatos olvasási, tanulási szokások kialakításában. Mint az iskola nyitott kommunikációs centruma, demokratikus fóruma lehetőséget ad a könyvtárhoz kapcsolódó programok megszervezésére, a diákok öntevékenységére. 4. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre Az állományalakítás szempontjait, kereteit a szervezeti és működési szabályzat rögzíti, a gyűjtőköri szabályzatot elfogadása előtt országos szakértővel kell véleményeztetni. Az iskolai könyvtár gyűjtőkörének meghatározásánál az iskola szerkezetéből, profiljából, valamint pedagógiai programjából kell kiindulni, és természetesen fel kell mérni a külső források használatának lehetőségét is. Az iskola lehetőségei és az iskolán kívüli források együttesen határozzák meg a könyvtár alap- és kiegészítő funkcióit. A könyvtár alapfunkciójából adódó feladatok megvalósítását segítő információhordozók tartoznak az állomány főgyűjtőkörébe, míg a könyvtár másodlagos funkciójából eredő szükségletek kielégítését a mellékgyűjtőkörbe sorolt dokumentumok képezik. Az iskolai könyvtárak erősen válogatva gyűjtenek, ezért a gyűjtőköri szabályzatnak rögzítenie kell az egyes állományrészek speciális sajátosságait. A dokumentumok kiválasztása, pedagógiai felhasználása ill. ennek megtervezése, megszervezése a könyvtárostanár és a nevelőtestület együttműködését igényli. Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata az 1. sz. mellékletben található.
50
5. Gyűjteményszervezés A folyamatosan és tervszerűen alakított állomány tükrözi az iskola: nevelési és oktatási célkitűzéseit, pedagógiai folyamatának szellemiségét, tantárgyi rendszerét, pedagógiai irányzatait, módszereit, tanári-tanulói közösségét. A szerzeményezés és apasztás helyes aránya növeli a gyűjtemény információs értékét, használhatóságát. 5.1 A gyarapítás 5.1.1 A beszerzés forrásai Az iskolai könyvtár állománya vétel, ajándék, és csere útján a gyűjtőköri elveknek megfelelően gyarapodik. A vásárlás történhet: jegyzéken történő megrendeléssel, előfizetéssel, vagy a dokumentum megtekintése alapján készpénzes fizetéssel. Az ajándék és a csere, mint gyarapítási mód független a könyvtári költségvetéstől. Az intézmény számára szerzeményezett dokumentumokat (számla, kísérőjegyzék és a dokumentum alapján) könyvtári nyilvántartásba kell venni. 5.1.2 A gyarapítás nyilvántartásai rendelési nyilvántartás; dezideráta. 5.1.3 Számlanyilvántartás A beérkezett dokumentumok számláinak kiegyenlítése és könyvelése, a gazdaságipénzügyi iratok (megrendelőjegyzékek, számlák, bizonylatok, jegyzékek) megőrzése az iskola gazdasági vezetőjének a feladata. Az eredeti példány (fény)másolatát azonban a könyvtári irattárban is el kell helyezni. A folyamatos és egyenletes gyarapítás érdekében a könyvtári keret felhasználásáról nyilvántartást kell vezetnie a könyvtárostanárnak. 5.1.4 A dokumentumok állományba vétele A dokumentumok állományba vételéről a későbbiekben megjelölt rendelet és szabvány rendelkezik. A dokumentumokat a leltárba vétellel egy időben el kell látni a könyvtár tulajdonbélyegzőjével, leltári számmal (címlap verzó, 17.oldal, utolsó számozott oldal) és raktári jelzettel (előzéklap, gerinc). 5.1.4.1 Végleges nyilvántartás Azokat a dokumentumokat, amelyeket a könyvtár tartós megőrzésre szánt, hat napon belül végleges nyilvántartásba kell venni. Ez a dokumentumok egyedi nyilvántartásba vételét is jelenti. A végleges nyilvántartás formái iskolánkban: leltárkönyv; számítógépes adatbázis. Az egyedi (címleltár) és az összesített állomány-nyilvántartást (csoportos leltár) szakszerűen és naprakészen kell vezetni. 2003 szeptemberétől ez a munkafolyamat már nemcsak a hagyományos leltárkönyvben történik, hanem párhuzamosan a Szirén integrált könyvtári programban is nyilván vannak tartva a dokumentumok. A végleges nyilvántartás bármely formája pénzügyi okmány, nem selejtezhető. A különböző dokumentumokról külön-külön leltári nyilvántartást vezet a könyvtár.
51
5.1.4.2. Időleges nyilvántartás Időleges nyilvántartásba kerülnek mindazok a dokumentumok, amelyeket a könyvtár átmeneti időtartamra (legfeljebb három évre) szerez be, továbbá a végleges megőrzésre szánt periodikumok mindaddig, amíg köttetésre nem kerülnek. Az időleges nyilvántartás formái: kardex; Az időszaki kiadványok minden egyes számát nyilvántartásba kell venni. A nevelői kézipéldányokról, gyorsan avuló kiadványokról összesített (brosúra) nyilvántartás vezethető. Időleges megőrzésre minősíthetők a következő dokumentumok: brosúrák, alkalmi műsorfüzetek, propagandaanyagok; tankönyvek, módszertani segédanyagok, jegyzetek; tervezési és oktatási segédletek; tartalom alapján gyorsan avuló kiadványok, gazdasági és jogi segédletek, rendeletés utasításgyűjtemények, törvénykönyvek, pályaválasztási és felvételi dokumentumok; kisnyomtatványok, szabványok, prospektusok; kötéstől függően ajánlott és háziolvasmányok, egyéb dokumentumok, melyek több éven át történő kötésbeli tartóssága nem biztosított. 5.2 Állományapasztás Az állomány apasztása az állomány gyarapításával egyenrangú feladat. Az állományból a dokumentum az alábbi okok miatt törölhető: tervszerű állományapasztás; természetes elhasználódás; hiány. 5.2.1 Tervszerű állományapasztás Az iskolai könyvtár állományából folyamatosan, évente legalább egy alkalommal ki kell vonni az elavult tartalmú, a fölöslegessé vált, és a természetes elhasználódás következtében alkalmatlanná vált dokumentumokat. 5.2.1.1 Elavult dokumentum kivonása A dokumentum értékelése alapján történhet, amennyiben azt tartalmi elavulás jellemzi. 5.2.1.2 Fölösleges dokumentumok kivonása Fölöslegessé válik egy dokumentum, ha megcsappan iránta a szaktanári - tanulói igény az alábbiak miatt: megváltozik a tanterv; változik az ajánlott és háziolvasmányok jegyzéke; módosul az idegen nyelvek oktatása, az iskola profilja, szerkezete; a korábbi szerzeményezés nem követte a gyűjtőköri elveket; csonka többkötetes dokumentumok terhelik az állományt. 5.2.2 Természetes elhasználódás Ide sorolhatók azok a dokumentumok, melyek használat közben megrongálódtak. Kivonásukra az esztétikai nevelés érdekében is sort kell keríteni.
52
5.2.3 Hiány Az állományból hiányzó dokumentumokat az alábbi címeken lehet kivezetni a nyilvántartásból: elháríthatatlan esemény (elemi csapás, bűncselekmény); A kölcsönzés közben elveszett dokumentumok (behajthatatlan és megtérített követelés); állományellenőrzési hiány (megengedhető és normán felüli). 5.3 A törlés folyamata A végleges nyilvántartásba vett dokumentum törlése a könyvtárostanár javaslata alapján az igazgató engedélyével történik. Az ideiglenes megőrzésre szánt dokumentumok törlése a könyvtárostanár hatáskörébe tartozik, így nem kell engedélyt kérni a nyilvántartásból való kivezetésre. Az időszaki kiadványok kivonásánál (nem kötelezően) az alábbi szempontokat célszerű figyelembe venni : hetilapok 1-2 évente; szaktudományi folyóiratok 5 évente; pedagógiai szaklapok 10 évente. 5.4 A kivonás nyilvántartásai 5.4.1 Jegyzőkönyv A végleges nyilvántartásba vett dokumentum kivezetése a leltárkönyvből az igazgató aláírásával és az iskola bélyegzőjével hitelesített jegyzőkönyv alapján történik. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a kivezetés okát, a dokumentumok azonosító adatait a jegyzőkönyv mellékletei tartalmazzák. 5.4.2 Melléklet törlési jegyzék az egyedi nyilvántartású dokumentumokról (a dokumentumok tételes felsorolásával készül); 5.5 A könyvtári állomány védelme A könyvtárostanár a rábízott könyvtári állományért, a könyvtár rendeltetésszerű működtetéséért az intézmény által biztosított személyi és tárgyi feltételek keretein belül felelős. Ezért (a fenti rendeletben) meghatározott időközönként meg kell győződnie a könyvtár hiánytalanságáról, a nyilvántartások pontosságáról. 5.5.1 Az állomány ellenőrzése (leltározása) Az iskolai könyvtár állományának ellenőrzését rendelet szabályozza: 3/1975.KMPM rendelet és az MSZ 3448-78. A könyvtár revízióját az iskola igazgatója rendeli el , kivéve, ha személyi változás esetén az átvevő könyvtárostanár kezdeményezi az állományellenőrzést. A leltározás végrehajtásáért, annak személyi és tárgyi feltételei biztosításáért a gazdasági vezető, mint az iskola leltározási bizottságának vezetője a felelős. Az állományellenőrzés során a végleges nyilvántartásba vett dokumentumokat tételesen kell egyeztetni az egyedi nyilvántartással. Az időleges nyilvántartásba vett dokumentumok nem leltárkötelesek. A letéti állományt minden tanév végén ellenőrizni kell. A leltározás alatt a könyvtári szolgáltatás szünetel.
53
5.5.1.1 Az állományellenőrzés típusai jellege szerint: időszaki vagy soron kívüli; módja szerint: folyamatos vagy fordulónapi; mértéke szerint: teljes körű vagy részleges. 5.5.1.2 A leltározás lebonyolítása Az állományellenőrzés történhet számítógépes program segítségével is, de mindenképpen legalább két személynek kell lebonyolítani. Egyszemélyes könyvtár esetén a leltározási bizottság vezetője köteles egy állandó munkatársról gondoskodni, akinek a megbízatása az ellenőrzés befejezéséig tart. Az állományellenőrzés során kötelező a dokumentumok és az egyedi nyilvántartások összevetése. 5.5.1.3 Az ellenőrzés lezárása A revízió befejezéseként el kell készíteni a zárójegyzőkönyvet, melyet engedélyezésre át kell adni az igazgatónak. A zárójegyzőkönyv mellékletei: a leltározás kezdeményezése; a jóváhagyott leltározási ütemterv; a hiányzó dokumentumok jegyzéke. 5.6 Az állomány jogi védelme A könyvtárostanár felel a gyűjtemény tervszerű gyarapításáért, a könyvtári beszerzési keret felhasználásáért. Így hozzájárulása nélkül az iskolai könyvtár számára dokumentumo(ka)t senki nem vásárolhat. A leltári fegyelem megköveteli a nyilvántartások pontos, naprakész vezetését. A könyvtáros tanár felelősségre vonható a keletkezett hiányért, ha: - bizonyíthatóan nem tartotta meg a könyvtár nyilvántartási kezelési, használati és működési szabályait - kötelességszegést követett el - a leltározáskor mutatkozó hiány túllépte a megengedett mértéket Csökkenti a felelősséget, ha a könyvtárba a könyvtáros tanár távollétében más személyek is bemehetnek, a megbízottakon kívül. Állományba-vétel csak számla (kísérőjegyzék) és a dokumentum(ok)együttes megléte alapján történhet. A kölcsönző anyagilag felel a dokumentumok vagy/és a technikai eszközök megrongálásával vagy/és elvesztésével okozott kárért. Kiskorú tanulók esetében a szülő vonható felelősségre. A tanulók és a dolgozók munkaviszonyát csak az esetleges könyvtári tartozás rendezése után lehet megszüntetni. Amennyiben ezt elmulasztják, akkor a kilépést intéző személyt terheli az anyagi felelősség; A letéti állományért a dokumentumokat átvevő szaktanár anyagilag is felelős; A könyvtár biztonsági zárainak a kulcsai a könyvtárostanárnál és az iskola portáján helyezendők el. A kulcsok csak indokolt esetben (vis maior, betegség) adhatók át az iskola igazgatójának. A könyvtárostanár hosszantartó betegsége esetén, helyettese részarányos anyagi felelősséggel tartozik. Felelősségének idejét rövid jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
54
Károkozás A könyvtárhasználó (kiskorú esetén a szülő) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot nem hozza vissza az előírt határidőre, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros tanár javaslata alapján az iskola igazgatója határozza meg. Az iskola tulajdonát képező tankönyvekkel kapcsolatos kártérítés rendje: A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően: Első tanév végére legfeljebb 25 %-os Második tanév végére legfeljebb 50%-os A harmadik év végére legfeljebb 75%-os A negyedik év végére 100%-os lehet Az elhasználódás mértékének és indokoltságának megállapítása a könyvtárostanár feladata. Vitás esetben az igazgató dönt. Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, akkor a rongálódás idejére érvényes Tankönyvjegyzékben szereplő vételárnak megfelelő hányadát kell fizetnie: Első tanév végére legfeljebb 75 %-os Második tanév végére legfeljebb 50%-os A harmadik év végére legfeljebb 25%-os Ha a tanuló a használati idő letelte után ezen tankönyveket meg kívánja vásárolni, a vételár megállapításakor ugyanúgy kell eljárni, mint a kártérítés esetén. Ha a tankönyv ára nem állapítható meg, a könyvtárostanár becsült árat alkalmaz. Erre nézve a könyv fénymásolatának lehetséges költsége az irányadó. A tankönyv árának megállapításakor felmerülő vitás kérdésekben az igazgató dönt. A tankönyvkölcsönzés további szabályai külön szabályzatban olvashatók. 5.7 Az állomány fizikai védelme A könyvtárhelyiségben be kell tartani a tűzrendészeti szabályokat. Tűz esetén tilos a vízzel oltás! A könyvtárból való távozás előtt be kell zárni a nyílászárókat, és áramtalanítani kell. A dokumentumokat a lehetőséghez mérten védeni kell a fizikai ártalmaktól. Szigorúan ügyelni kell a könyvtár tisztaságára (takarítás, portalanítás, fertőtlenítés, féregtelenítés). 5.8 Az állományvédelem nyilvántartásai 5.8.1 Az állományellenőrzési nyilvántartások leltározási ütemterv; zárójegyzőkönyv és mellékletei. 5.8.2 Kölcsönzési nyilvántartások Könyvtárunkban használt nyilvántartás a Szirén számítógépes adatbázis.
55
5.8.3 A könyvtárhasználati szabályzat A használók jogait és kötelességeit a könyvtár használati szabályzata (2sz. melléklet) rögzíti. A dokumentumok visszaszolgáltatásának jogi biztosítéka ez. 5.8.4 A könyvtárostanár munkaköri leírása A könyvtárostanár felsőfokú könyvtáros végzettséggel és pedagógus szakvizsgával rendelkezik, amely megfelel a törvényi előírásnak. Munkaköri leírása az iskola személyi és tárgyi feltételeivel összhangban készül. 5.8.5 A gyűjteményszervezés alapdokumentumai A kulturális miniszter és a pénzügyminiszter 3/1975(VIII.17.) KM-PM számú együttes rendelete a könyvtári állomány ellenőrzéséről és az állományból történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról; a 3/1975.( VI. 17.) KM-PM együttes rendelethez kiadott irányelvek (Művelődési Közlöny, 1978/9.sz); MSZ 3448-78 szabvány. 20/2012. (VIII.31.) EMMI rend. 163.§ (4), 167.§ (1) 6. A könyvtári állomány elhelyezése, tagolása letétek A könyvtárhelyiségben elhelyezett dokumentumok részben szabadpolcos rendszerben vannak. 6.1 A könyvtári állomány egységei kézi- és segédkönyvtár kölcsönözhető állomány: ismeretközlő irodalom kölcsönözhető állomány: szépirodalom pedagógiai gyűjtemény könyvtári szakirodalom iskolatörténeti gyűjtemény időszaki kiadványok gyűjteménye nem nyomtatott dokumentumok gyűjteménye (audiovizuális és számítógéppel olvasható ismerethordozók) muzeális gyűjtemény tankönyvtár Könyvtárból kihelyezett letétek: Nyelvi kabinet, tanári szoba. 7. A könyvtári állomány feltárása Az iskolai könyvtár állományát alapkatalógusokkal feltárva kell a használók rendelkezésére bocsátani. Jelen állomány feltárási szintje 100% -os. Ebből az állomány közel 60%-a cédulakatalógusban a fennmaradt 40% pedig elektronikus katalógusban kereshető. Az iskolai könyvtár állományáról az alábbi katalógusok találhatók: betűrendes leíró katalógus szakkatalógus
56
tárgyszókatalógus elektronikus katalógus
2003. szeptemberétől a Szirén Integrált Könyvtári program segítségével történik a feldolgozás. Az iskolai könyvtár katalógusszerkesztési szabályzata a 3. sz. mellékletben található. 8. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai Az iskolai könyvtár szolgáltatásait és használati rendjét a helyi pedagógiai programnak, a könyvtárhasználati tanterveknek megfelelően, ill. a könyvtári rendszer által nyújtott lehetőségek, és a helyi adottságok figyelembevételével szervezi meg. A dokumentumok védelme, illetőleg a könyvtárhasználók jogainak érvényesítése érdekében a könyvtárhasználat részletes feltételeit a házirend rögzíti, amelyet nyilvánosságra kell hozni. Az iskolai könyvtár feladata, hogy a tanítási napokon biztosítsa használói (tanulók, pedagógusok, a nevelő, oktató munkát közvetlenül segítő dolgozók, adminisztratív alkalmazottak) számára a könyvtárhasználat jogát, megfelelő időpontban a nyitva tartást. A könyvtár szolgáltatásai: a könyvtár gyűjteményének, tájékoztató és technikai eszközeinek egyéni és csoportos helyben használata,
a helyi pedagógiai programban megtervezett könyvtárhasználati órák megtartása, közreműködés a könyvtárra épülő szakórák előkészítésében és megtartásában
olvasószolgálat, tájékoztató szolgálat (tájékoztatás a könyvtárhasználat módjáról, a könyvtár gyűjteményéről, irodalomkutatás, témafigyelés, pedagógiai szaktájékoztatás, közhasznú, közérdekű tájékoztatás stb.),
könyvtári dokumentumok kölcsönzése,
felkérés esetén a tanórán kívüli foglalkozások (szakkör, tehetséggondozás, felzárkóztató stb.) szervezésében, megtartásában való részvétel,
könyvtári dokumentumok másolása, közreműködés új ismerethordozók előállításában
számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása,
tájékoztatás az iskolai könyvtárak, a pedagógiai gyűjtőkörű, valamint az iskola szakmai profiljának megfelelő szakkönyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól
részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében,
a tartós tankönyvek nyilvántartása, kölcsönzése.
a használók jogait és kötelességeit, nevezetesen: a használatra jogosultak körét, a használat módjait, a könyvtár szolgáltatásait, a könyvtár rendjét, a könyvtári házirendet a könyvtár használati szabályzata (2.sz. melléklet) rögzíti, melyet nyilvánosságra kell hozni.
57
A könyvtár nyitva tartását úgy kell megtervezni, hogy a képzési időben és a tanítási órát követően biztosítani tudja a könyvtárhasználati, könyvtárra épülő szaktárgyi órák és egyéb foglalkozások zavartalan megtartását, az óravezetéshez szükséges könyvek és egyéb dokumentumok kölcsönzését, és lehetőséget adjon az egyéni, csoportos olvasótermi helyben használatra, tájékozódásra, olvasásra, tanulásra, kölcsönzésre. Az iskolai könyvtár nyitva tartását az iskola összesített órarendjében fel kell tüntetni. Az könyvtárostanár a tantestület tagja, és a kötelező óraszáma (22 óra) megfelel a könyvtár nyitva tartásának. A könyvtárhasználati órákat ezen kívül kell szervezni. A csoportos foglalkozások megtartásához előre meg kell tervezni a könyvtár órabeosztását, hogy a tartalmi és technikai előkészítésük biztosítható legyen. A könyvtár használatát nem igénylő órarendszerű tanítás számára nem vehetők igénybe a könyvtár helyiségei. A nevelési és oktatási intézmények könyvtárai együttműködnek a pedagógiai szolgáltató intézmények könyvtáraival, a szakmai munka különböző területein. Az iskolai könyvtár elsődleges feladata, hogy gyűjteményével és szolgáltatásaival az iskolában folyó oktató-nevelő munkát segítse. Ennek megfelelően a könyvtár mind a pedagógusoknak, mind a tanulóknak lehetővé teszi a teljes állománya egyéni és csoportos használatát. A csak helyben használható dokumentumok kivételével állományát kölcsönzi. Kivételes esetben a kézikönyveket zárástól nyitásig, hazavihetik. A helyben használat tárgyi feltételeit (olvasóhelyek, technikai berendezések, számítógépes könyvtári rendszer, videó, televízió, magnó stb.) és személyi feltételeit az iskolának, szakmai feltételeit a könyvtárostanárnak kell biztosítani. A könyvtárostanárnak szakmai segítséget kell adnia: az információhordozók közötti eligazodásban, az információk kezelésében, a szellemi munka technikájának alkalmazásában, a technikai eszközök használatában. Az iskolai könyvtár csak helyben használható dokumentumai: kézikönyvek folyóiratok, muzeális dokumentumok Csoportos használat Az osztályok, a tanulócsoportok részére a könyvtárostanár foglalkozásokat tarthat. A könyvtár helyisége órarendszerű tanítás számára nem vehető igénybe, mert akadályozza a könyvtár működését. Kölcsönzés A könyvtárból bármely dokumentumot, csak a könyvtárostanár tudtával lehet kivinni. Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad. Ez a Szirén számítógépes adatbázis segítségével történik. Egy tanuló egyszerre: kisgimnazisták 4 db dokumentumot, nagygimnazisták 8 dokumentumot kölcsönözhetnek 4 hétre. Kérésre ez az idő kétszer hosszabbítható. A kölcsönözhető dokumentumokra előjegyzés kérhető.
58
Eljárás késedelmes olvasókkal szemben Amennyiben késik a határidővel felszólítást kap. Az első felszólítás 3 hét után szóban történik, az osztályfőnökön keresztül. A felszólításról a könyvtáros gondoskodik. A második felszólítást a lejárati idő után 6 héttel írásban kapja kézhez az olvasó, melyet kézjegyével igazol. A harmadik felszólítás: kiskorú estében a szülő címére küldött ajánlott felszólító levéllel, felnőtt olvasónál a lakcímére küldött szintén ajánlott felszólító levél elküldésével történik. Ha ezután sem történik meg a könyvtári dokumentum visszaszolgáltatása, akkor az iskola megkezdi a bírósági eljárást. Abban az esetben, ha egy tanuló eltávozik az iskolából, az osztályfőnök, mielőtt kiadja a bizonyítványt, köteles a könyvtártól igazolást kérni, hogy a diáknak nincsen könyvtartozása. Tankönyvkölcsönzés A rászoruló tanulók tankönyveit egész tanévre kölcsönözhetik a könyvtárból. A tartós tankönyvkeretből beszerezhető dokumentumok köre, a tankönyvkölcsönzés menete, módja, visszavétele külön szabályzatban olvasható. (4. sz. melléklet) Elveszett vagy megrongálódott dokumentumot az olvasó köteles egy hibátlan példánnyal vagy a könyvtár számára szükséges más művel pótolni. A könyvtár egyéb szolgáltatásai (igénytől- és felszereltségtől függő): információszolgáltatás: témafigyelés ajánló bibliográfia készítése letétek telepítése Számítógépes informatikai szolgáltatások (Internet) Nyitva tartás: a kölcsönzési idő heti 22 óra. HÉTFŐ
KEDD
SZERDA
CSÜTÖRTÖK
PÉNTEK
10.00-12.30 14.00-15.00
10.00-12.30 13.00-15.00
9.30-12.30 14.00-15.00
10.00-12.30 13.00-15.00
9.30-12.30 13.00-15.00
9. A könyvtárostanár munkaköri feladatai Az iskolai könyvtárat a törvényben előírtaknak megfelelő könyvtárosi szakismerettel pedagógiai képesítéssel rendelkező könyvtárostanár vezeti, aki az iskola nevelőtestületének tagja. Ha a vagyonvédelmi és egyéb követelmények biztosítottak, felel a könyvtár állományáért és rendeltetésszerű működéséért. 10. Zárórendelkezés A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni az iskolai könyvtár működési rendjét. A szabályzat hatálya kiterjed a könyvtárostanárra, a könyvtár szolgáltatásait igénybevevők körére és mindazokra, akik a könyvtárral kapcsolatban tevékenységet végeznek.
A szabályzat gondozása a könyvtárostanár feladata, aki köteles a jogszabályok változása esetén, továbbá az iskolai körülmények megváltozása miatt szükséges módosításokra javaslatot tenni.
59
A szabályzatot az igazgató a jogszabályban előírtak alapján módosíthatja.
Az iskolai könyvtár működési szabályzata a jóváhagyás napján lép életbe.
11. Az iskolai könyvtár működési szabályzatának mellékletei 1. sz. melléklet: Gyűjtőköri szabályzat;
2. sz. melléklet: Könyvtárhasználati szabályzat;
3. sz. melléklet: A katalógus szerkesztési szabályzata
4. sz. melléklet: Tankönyvtári szabályzat
Balassagyarmat, 2013. Borenszkiné Imre Éva
60
Dankóné Mészáros Katalin
1. számú melléklet Gyűjtőköri szabályzat A gyűjtőkör indoklása Az állomány tervszerű, meghatározott irányú fejlesztését az iskola pedagógiai programja által megfogalmazott cél- és feladatrendszer határozza meg. Az iskolai könyvtárak erősen válogatva gyűjtenek, ezért a gyűjtőköri szabályzatnak rögzítenie kell az egyes állományrészek speciális sajátosságait. A dokumentumok kiválasztása, pedagógiai felhasználása ill. ennek megtervezése, megszervezése a könyvtárostanár és a nevelőtestület együttműködését igényli. Az iskolai könyvtár feladata biztosítani a tanulók és a tanárok ellátását olyan információhordozókkal, amelyek fontos szerepet töltenek be nevelő-oktató munka folyamatában. A könyvtár az iskola egész életét átszövi. Megjelenik az Informatika műveltségterületben, valamint a kereszttantervekben is. A Kommunikációs kultúra és Tanulás kereszttantervekben jelenik meg főként az önálló ismeretszerzésre való felkészítés, mint átfogó nevelési feladat. A magyar, informatika és osztályfőnöki órákon jelenik meg a könyvtárhasználatra nevelés, mint részműveltségi terület. Az informatika tantárgyon belül tömbösítve jelenik meg a könyvtárhasználati óra. Emellett a forrásalapú ismeretszerzésre nevelés a könyvtárostanár mellett az egész nevelőtestület feladata. Az információhordozókkal való megismerkedés, a szellemi munka technikáinak alkalmazása mind segíti tanulóinkat abban, hogy formálódjék a későbbi önképzésre való igényük. Célunk nem az, hogy tanulóink ismereteket halmozzanak fel, hanem az, hogy alkotó részesei legyenek az ismeretszerzésnek és feldolgozásnak, s ezzel mind kreativitásuk, mind önállóságuk fejlődjék. A megtanított ismeretek rendszeres alkalmazása a szakórákon gyakorlás útján válnak élővé, s így lesz a tantárgy is tantárgyközivé. Emellett a könyvtár a szabadidő eltöltésének is egyik legjobb eszköze, a tanulók aktív pihenésében is fontos szerepet játszik. A könyvtár sokoldalúan igyekszik biztosítani a hátteret a tanárok igényeihez, tanulóink látókörének tágításához, és nem utolsósorban a teljes ember neveléséhez. Mint gimnázium érettségit ad, és a felsőfokú intézményekben való továbbtanulásra is széles körben felkészít, ezért a humán mellett a reálérdeklődésnek is meg kell felelnie. A könyvtár állománya ennek érdekében évről évre átgondoltan és egyensúlyosan gyarapszik. Állományunk jelenleg 28.995 db dokumentumból áll. Anyagi lehetőségeinkhez mérten a könyvtár fejlesztését az iskola biztosítja. A gyarapításnál a műveltség megszerzésének lehetőségeit szem előtt tartva különösen fontosnak tartjuk az értékek közvetítését. 1.1. Fő gyűjtőkör Az iskolai könyvtár feladata biztosítani a tanulók és a tanárok ellátását olyan információhordozókkal, amelyek fontos szerepet töltenek be a nevelő-oktató munka folyamatában. A könyvtár alapfunkciójából adódó feladatainak megvalósítását segítő dokumentumok tartoznak az állomány főgyűjtőkörébe:
61
Írásos nyomtatott dokumentumtípusok közül - a kézi és segédkönyvek, - a helyi tantervben meghatározott háziolvasmányok, - az óravezetés keretében munkáltató eszközként használatos művek, - a tanítást-tanulást segítő nem nyomtatott ismerethordozók, 1.2. Mellék gyűjtőkör A könyvtár kiegészítő funkciójából eredő szükségletek megvalósítását a mellékgyűjtőkörbe sorolt dokumentumok adják. - a tananyagot kiegészítő, vagy ahhoz kapcsolódó ismeretközlő és szépirodalom, tankönyv, - ifjúsági szórakoztató ismeretközlő, szépirodalom, - a sokoldalú szemléltetés és gyakoroltatás céljainak megfelelő művek, - a pedagógusok ön- és továbbképzését segítő határtudományok. a NAT-ban tantárgyként külön nem szereplő, de megjelenő részműveltségi területek - szakirodalma - a pedagógia határterületei 2. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre formai oldalról 2.1. Írásos-nyomtatott dokumentumok könyv periodika brosúra tankönyv 2.2. Audio-vizuális dokumentumok hangzó dokumentumok hangkazetta ( hanglemez ) zenei CD - lemez hangos- képes dokumentumok CD-multimédiás program számítógépes multimédiás program oktatócsomag videókazetta 3. A gyűjtés szintje és mélysége Az iskolai könyvtár erősen válogatva gyűjti anyagát. 3.1. Kézikönyvtári állomány A műveltségi területek alapdokumentumai az általános iskola felső tagozatának és középiskolai életkornak megfelelően:
62
Teljességre törekvően kell gyűjteni: - általános és szaklexikonokat a fentiek figyelembevételével , - általános és szakenciklopédiákat a fentiek figyelembevételével, - szótárak, fogalomgyűjteményeket a fentiek figyelembevételével, - kézikönyvek, összefoglalókat a fentiek figyelembevételével, - adattárakat, atlaszokat, tankönyveket 3.2. Ismeretközlő irodalom Teljességre törekvően kell gyűjteni: - az alapvizsga követelményrendszerének, az érettségi vizsga és a felvételi tantárgyak megfeleltetett középszintű irodalmat - a közismereti és szakmai tantárgyi programokban meghatározott házi és ajánlott olvasmányokat - a munkaeszközként használatos dokumentumokat - a tanulókat érintő pályaválasztási kiadványokat Válogatva: - helytörténeti műveket - a NAT-hoz kapcsolódó kiegészítő szakirodalmat - az oktatásban érintett határtudományokat 3.3. Szépirodalom Teljességre törekvően kell gyűjteni a mikrotervekben meghatározott - antológiákat - házi és ajánlott olvasmányokat - teljes életműveket - népköltészeti irodalmat - nemzeti antológiákat - ifjúsági regények, elbeszélés és verses köteteket Válogatással: - a tanított nyelvek olvasmányos irodalmát, - a kiemelkedő, de a tananyagban nem szereplő kortárs magyar és külföldi alkotók műveit 3.4. Pedagógiai gyűjtemény A gyűjteménybe a pedagógiai szakirodalom és a határtudományok dokumentumai tartoznak. Gyűjteni kell a teljességre törekvően : - pedagógiai és pszichológiai lexikonokat, enciklopédiákat - pedagógiai, pszichológiai és szociológiai összefoglalókat - dokumentumgyűjteményeket - a nevelési-oktatási cél megvalósításához szükséges szakirodalmat
63
- a műveltségi területek módszertani segédkönyveit, segédleteit - általános pedagógiai és tantárgymódszertani folyóiratokat De a teljesség igényével - az iskola történetéről, az iskola névadójáról szóló dokumentumokat - az iskola által megjelentetett dokumentumokat. Válogatva: - az alkalmazott pedagógia, lélektan és szociológia különféle területeihez kapcsolódó műveket 3.5. Könyvtári szakirodalom Válogatva kell gyűjteni a: - könyvtári összefoglalókat - könyvtári jogszabályokat, irányelveket - a könyvtári feldolgozó munka szabályait tartalmazó segédleteket - az iskolai könyvtárakkal kapcsolatos módszertani kiadványokat - könyvtárhasználat módszertani segédleteit - kurrens és retrospektív jellegű tájékozódási segédleteket - módszertani folyóiratokat. 3.6. Hivatali segédkönyvtár Gyűjteni kell az iskola: irányítással, igazgatásával, gazdálkodásával, ügyvitelével munkaüggyel kapcsolatos kézikönyveket, jogi szabálygyűjteményeket, folyóiratokat 3.7. Periodika gyűjtemény Válogatással kell gyűjteni: - általános pedagógiai és tantárgymódszertani folyóiratokat - irányítással, gazdálkodással, ügyvitellel kapcsolatos folyóiratokat - az iskolai könyvtárakkal kapcsolatos módszertani kiadványokat, - tanítás folyamatában felhasználható napilapokat, ifjúsági lapokat Erős válogatással: - tudományos folyóiratokat - a végleges megőrzésre nem szánt folyóiratokat. 3.8. Kéziratok A teljesség igényével kell gyűjteni: - az iskola pedagógiai dokumentációit - pályázati munkákat - iskolai rendezvények forgatókönyveit, dokumentációit
64
- kísérleti dokumentációkat - az iskola dolgozóinak alkotásait 3.9. Audiovizuális gyűjtemény: A nem nyomtatott ismerethordozók (AV, CD, CD-multimédia) közül a tantárgyaknak megfeleltetett információhordozó féleség. Válogatva - értékes szépirodalmi művek (kötelező és az ajánlott olvasmányok filmadaptációit) és a média műveltségi területén megfogalmazott műveket - egyes műveltségi területek ismereteit felölelő multimédiás alkotásokat
A fentiek részletezve táblázatba foglalva: Szépirodalom A gyűjtés terjedelme és szintje Átfogó lírai, prózai és drámai antológiák a világ- és a magyar irodalom bemutatására A házi- és ajánlott olvasmányok A tananyag által meghatározott klasszikus és kortárs szerzők válogatott művei, gyűjteményes kötetei A nemzetek irodalmát bemutató klasszikus és modern antológiák A kiemelkedő, de tananyagban nem szereplő kortárs magyar- és külföldi alkotók művei Tematikus antológiák Regényes életrajzok, történelmi regények Az iskolában tanított nyelvek oktatásához a nyelvtudás szintjének megfelelő olvasmányos irodalom Helyismereti, helytörténeti kiadványok Az iskolatörténettel, az iskola életével, névadójával, ifjúsági szervezetivel kapcsolatos nyomtatott dokumentumok
65
A gyűjtés mélysége - teljességre törekedve - teljességre törekedve - teljességre törekedve - válogatással - erős válogatással - válogatva - erős válogatással - erős válogatással - válogatva - teljességre törekedve
Ismeretközlő irodalom A gyűjtés terjedelme és szintje A gyűjtés mélysége Kis-, közép- és nagyméretű alapszintű általános lexikonok - teljességre törekedve és általános enciklopédiák Kis-, közép- és nagyméretű középszintű általános lexikonok - teljességre törekedve és enciklopédiák Kis-, közép- és nagyméretű felsőszintű általános lexikonok - teljességre törekedve és enciklopédiák A tudományok, a kultúra, a hazai és az egyetemes művelődéstörténet -kis-, közép- és nagyméretű alapszintű elméleti és történeti összefoglalói - kis-, közép- és nagyméretű középszintű elméleti és történeti összefoglalói - kis-, közép- és nagyméretű felsőszintű elméleti és történeti összefoglalói A tananyaghoz közvetlenül kapcsolódó, a tudományok egészét vagy azok részterületeit bemutató - kis-, közép- és nagyméretű alapszintű szakirányú összefoglalói - kis-, közép- és nagyméretű középszintű szakirányú összefoglalói - kis-, közép- és nagyméretű felsőszintű szakirányú összefoglalói
- teljességre törekedve - teljességre törekedve - válogatva
- teljességre törekedve - teljességre törekedve - válogatva
A tantárgyak, szaktárgyak (szaktudományok) - alapszintű elméleti és történeti összefoglalói - középszintű elméleti és történeti összefoglalói - felsőszintű elméleti és történeti összefoglalói
- teljességre törekedve - teljességre törekedve - válogatva
Munkáltató eszközként használatos művek - alapszintű ismeretközlő irodalom - középszintű ismeretközlő irodalom
- teljességre törekedve - teljességre törekedve
A tananyagot kiegészítő vagy ahhoz közvetve kapcsolódó - alapfokú ismeretközlő irodalom - középfokú ismeretközlő irodalom - felsőszintű ismeretközlő irodalom A tanult tárgyakban való elmélyülést és a tananyagon túlmutató tájékozódást kielégítő alap- és középszintű ismeretközlő irodalom Az adott oktatási intézmény érvény érvényben lévő tantervei, tankönyvei, munkafüzetei, feladatlapjai A továbbtanulást elősegítő pályaválasztási útmutatók, felvételi követelményeket tartalmazó kiadványok Az iskolában tanított idegen nyelvek oktatásához felhasználható idegen nyelvű segédletek 66
- válogatva - válogatva - erős válogatással - erősen válogatva - teljességre törekedve - teljességre törekedve - erős válogatással
Pedagógiai gyűjtemény A pedagógusok szakmai továbbképzését és az órákra való felkészülését segítő szakirodalom és határtudományai - pedagógiai, pszichológiai lexikonok, enciklopédiák, szakszótárak - pedagógiai, pszichológiai, szociológiai összefoglalók - egyetemes és magyar neveléstörténeti összefoglások, dok. gyűjtemények - pedagógia klasszikusainak működésére vonatkozó könyvek. A legfontosabb ped.történeti munkák - a ped-i programban meghatározott nevelési és oktatási cél megvalósításához szükséges szakirodalom - a műveltségi területek módszertani segédkönyveit, segédletei - a tehetséggondozás és felzárkóztatás módszertani irodalmát - a családi életre neveléssel és a szülői ház kapcsolatával foglalkozó munkák - az értelmi neveléssel és a személyiségformálással kapcsolatos alapvető munkák - a tanításon kívüli foglalkozások dokumentumai - az iskolával kapcsolatos statisztikai-, jogi- és szabálygyűjtemények - a középiskolai és felsőoktatási intézmények tájékoztatóit - általános pedagógiai és tantárgymódszertani folyóiratokat
- teljességre törekedve - teljességre törekedve - válogatva - válogatva - válogatva - válogatva - válogatva - válogatva - válogatva - válogatva - válogatva - válogatva - válogatva
A könyvtáros segédkönyvtára Kézi- és segédkönyvek Elsőfokú általános bibliográfiák, a legfontosabb másodfokú bibliográfiák, valamint a szakbibliográfiák és tantárgyi bibliográfiák Könyvtári, könyvkereskedői és kiadói katalógusok A könyvfeldolgozói munkához, a gyarapítás, nyilvántartás, a bibliográfiai leírás, az osztályozás és indexelés, a katalógusszerkesztés szabványait, szabályzatait tartalmazó segédletek. A könyvtárüggyel kapcsolatos alap- és középszintű könyvtári összefoglalók, a könyvtárakat érintő jogszabályok, irányelvek Az olvasás technikájával, irodalompropagandával, az olvasásra és könyvtárhasználatra neveléssel kapcsolatos módszertani kiadványok (óraleírás-kötetek, feladatgyűjtemények
67
- válogatva - válogatva - válogatva - válogatva
- válogatva - válogatva
A hivatali segédkönyvtár számára Az iskola vezetősége részére az iskola nevelőmunkájának irányításához, az igazgatásához, a gazdálkodás és az ügyvitel körébe tartozó legfontosabb kézikönyvek, jogszabálygyűjtemények. - a munkaviszonnyal, munkarenddel, munkaügyi vitákkal, bérezéssel, munkaidővel, munkavégzéssel, munkavédelemmel kapcsolatos irodalom - az intézményi költségvetéssel, gazdálkodással kapcsolatos dokumentumok - a betegsegélyezéssel, társadalombiztosítással, családvédelemmel kapcsolatos jogszabálygyűjtemények és magyarázatok - Az iskolavezetéssel kapcsolatos művek
- válogatva - válogatva - válogatva - válogatva
Kéziratok Az iskola pedagógiai dokumentációja Az iskola illetve a gyermek- és ifjúsági szervezetek (sportélet), történetével kapcsolatos dokumentumok Felügyelői, szaktanácsadói összegzéseket Fontosabb iskolai dokumentumokat - éves munkatervek -összegző elemzések, értékelések - iskolai rendezvények forgatókönyvei, dokumentációi
- teljességgel - teljességgel
- az iskola dolgozóinak alkotásait
- teljességgel
68
- teljességgel - teljességgel - teljességgel - teljességgel - teljességgel
2. számú melléklet Könyvtárhasználati szabályzat 1. A könyvár használói köre Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár. Az iskolai könyvárat az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják. Az iskolai könyvtárba a beiratkozás és a szolgáltatások igénybe vétele díjtalan. Beiratkozáskor az olvasó kötelezettséget vállal a könyvtári szabályok betartására, minden könyvtárhasználó köteles a könyvtár rendjét megőrizni. A tanuló- és munkaviszony megszüntetése csak az esetleges könyvtári tartozás rendezése után történhet. 2. Az iskolai könyvtárban az alábbi szolgáltatások ingyenesek a könyvtár tagjai számára. Dokumentumok kölcsönzése Kézikönyveknek, folyóiratoknak, az iskola dokumentumainak, CD-ROM-oknak helyben használata Helyben olvasás Számítógép használata információszerzésre Könyvtári foglalkozások Tájékoztatás 3. A könyvtárat a könyvtáros jelenlétében lehet használni, a meghatározott nyitva tartási időben, illetve a könyvtárossal előre egyeztetett időpontban. 4. A könyvtárhasználat módjai 4.1 Helybenhasználat Az iskolai könyvtár elsődleges feladata, hogy gyűjteményével, és szolgáltatásaival az iskolában folyó oktató-nevelő munkát segítse. Ennek megfelelően a könyvtárhasználók számára lehetővé teszi teljes állománya egyéni és csoportos helyben használatát. A helybenhasználat tárgyi és személyi feltételeit az iskolának, személyi feltételeit a könyvtárostanárnak kell biztosítani. A könyvtárostanár szakmai segítséget ad: az információhordozók közötti eligazodáshoz, az információk kezeléséhez, a szellemi munka technikájának alkalmazásához, a technikai eszközök használatához. A helyben használt dokumentumokat az egyéni kölcsönzési nyilvántartásban nem kell rögzíteni. Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók: - olvasótermi, kézikönyvtári állományrész; - különgyűjtemények (folyóiratok, AV dokumentumok, stb.). A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben (pl. versenyre való készülés) a könyvtár zárása és nyitása közötti időre tanulók is kikölcsönözhetik.
69
4.2 Kölcsönzés A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtárostanár tudtával lehet kivinni. Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad. Az átvételt a kölcsönző aláírásával, a dokumentum visszaadását pedig a könyvtárostanár aláírásával (szignójával) kell hitelesíteni. Pedagógusok a dokumentumokat a szükséges időre (legfeljebb egy tanévre) kölcsönözhetik. A korlátozások egyénenként feloldhatók. Tankönyvek, oktatási segédletek mindenki számára a szükséges időtartamra (legfeljebb egy tanévre) kölcsönözhetők. Az elvesztett vagy megrongált (firkálás, kivágás, szakadás, hiány) dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal vagy a könyvtár által meghatározott más művel pótolni. A nem teljesíthető igények esetében más (közművelődési) könyvtárba kell irányítani az olvasót, illetve indokolt esetben könyvtárközi kölcsönzéssel kell megpróbálkozni. A napi nyitvatartási időt (az éves munkaterv mellékleteként) külön-külön lehet meghatározni a kölcsönzésre és a helybenhasználatra. A nyitvatartási idő mértékét az érvényes jogszabály szerint kell meghatározni, és fel kell tüntetni az iskola órarendjében. 4.3 Csoportos használat Az osztályok, tanulócsoportok, szakkörök részére az osztályfőnökök, szaktanárok a könyvtári nyitvatartásnak megfeleltetett ütemterv szerint könyvtári szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak. Bár a könyvtári szakórát a szaktanár vezeti, a könyvtárostanárnak szakmai segítséget kell adnia a szakórák, foglalkozások előkészítéséhez, lebonyolításához. 5. Az iskolai könyvtárban a könyvtárlátogatóktól elvárt magatartás Mivel a könyvtár munkahely, és elmélyülésre, ismeretszerzésre, kikapcsolódásra szolgáló helyiség, ezért a könyvtárlátogatóktól elvárja, hogy csendben dolgozzanak, magatartásukkal ne zavarják a könyvtár olvasóit A könyvtár dokumentumainak védelme (tisztaságának, épségének megőrzése) minden könyvtárhasználó kötelessége, hiszen pótlásuk szinte lehetetlen. A rongálásokból eredő kárt az olvasónak kell pénzben megtérítenie, vagy a dokumentumot pótolnia. A könyvtár informatikai eszközeinek épségére, szabályos működtetésére mindenkinek kötelessége ügyelni. Amennyiben rongálás történik, akkor a használó anyagi felelősséggel tartozik, s a kárt megtéríteni köteles. A könyvtár berendezésére, bútoraira mindenki köteles vigyázni. Ezek szándékos rongálása esetén a kár megtérítésére köteles az, aki azt elkövette. 6. A kölcsönzés szabályai: A könyvtárból kikölcsönzött dokumentumokat az olvasó köteles az előre meghatározott időpontig hibátlanul visszaszolgáltatni.
70
Amennyiben késik a határidővel felszólítást kap. Az első felszólítás 3 hét után szóban történik, az osztályfőnökön keresztül. A felszólításról a könyvtáros gondoskodik. A második felszólítást a lejárati idő után 6 héttel írásban kapja kézhez az olvasó, melyet kézjegyével igazol. A harmadik felszólítás: kiskorú estében a szülő címére küldött ajánlott felszólító levéllel, felnőtt olvasónál a lakcímére küldött szintén ajánlott felszólító levél elküldésével történik. Ha ezután sem történik meg a könyvtári dokumentum visszaszolgáltatása, akkor az iskola megkezdi a bírósági eljárást. Abban az esetben, ha egy tanuló eltávozik az iskolából, az osztályfőnök, mielőtt kiadja a bizonyítványt, köteles a könyvtártól igazolást kérni, hogy a diáknak nincsen könyvtartozása. A tanév vége előtt minden olvasó (diák és dolgozó) köteles a kikölcsönzött dokumentumokat a könyvtárban leadni. 7. A számítógép használata A gépek használatára a használói füzetben előre be kell jelentkezni. Ez a torlódások és viták elkerülése érdekében szükséges. Sürgős feladat esetén lehet ez alól kivételt tenni. A füzetben történő jelentkezés idejére a bejelentkező információszerzésre használhatja a gépet. Az olvasó a gépeknél addig nem használhat saját lemezt, amíg a könyvtáros nem ellenőrizte, hogy vírusmentes-e. A gépekre nem menthet senki semmit, és nem telepíthet semmilyen programot! Amennyiben szabálytalanul használja valaki a gépet, úgy a számítógépek használatából kizárható. A fenti dokumentum tartalmát a tantestület a mai napon jóváhagyta, és vállalja, hogy minden tanulóval ismerteti, melyet a diákok aláírásukkal igazolnak.
71
3. sz. melléklet A Balassi Bálint Gimnázium Könyvtárának katalógusszerkesztési szabályzata
1. A könyvtári állomány feltárása Az iskolai könyvtár állománya alapkatalógusokkal feltárva áll az olvasók rendelkezésére. A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentum leírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. Az adatokat rögzítő katalóguscédula tartalmazza: - raktári jelzet - bibliográfiai és besorolási adatokat - ETO szakjelzeteket - Tárgyszavakat 1.1 A dokumentum leírás szabályai A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok). A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása minden esetben az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár a egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra ugyanazok szabályok érvényesek. A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai: - főcím: párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat - szerzőségi közlés - kiadás sorszáma, minősége - megjelenési hely: kiadó neve, megjelenés éve - oldalszám+ mellékletek: illusztráció; méret - (sorozatcím, sorozatszám, ISSN szám) - megjegyzések - kötés: ár - ISBN szám A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek visszakereshetőségét. Az iskolai könyvtárban az alábbi besorolási adatokat rögzítjük: - a főtétel besorolási adata (személynév vagy testületnév vagy a mű címe) - cím szerinti melléktétel - közreműködői melléktétel - tárgyi melléktétel 1.2 Raktári jelzetek A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A raktári jelzetet rávezetjük a dokumentumra és a dokumentum összes katalóguscédulájára. A szépirodalmi művek raktári jelzete a betűrendi jel (Cutter-szám). A szakirodalmat ETO-szakrendi jelzetekkel látjuk el, mely a tartalmi elkülönítést biztosítja. Az ETO főcsoportjai alapján kerülnek a művek a polcokon elrendezésre.
72
1.3 Az iskolai könyvtár katalógusai A tételek belső elrendezése szerint: - betűrendes leíró katalógus (szerző neve és a mű címe alapján) - tárgyi katalógus (ETO szakkatalógus) Dokumentumtípusok szerint: - könyv Formája szerint: - cédula - számítógépes (SZIRÉN program) A cédulaszükséglet a bibliográfiai leírás és a katalógusféleségek alapján kerül megállapításra. Egyes katalógusok cédulaszükséglete: - Betűrendes leíró katalógusnál minden mű, minden kiadásáról szükséges egy –egy cédula a besorolási adatoknak megfeleltetve. - ETO szakkatalógusnál minden főtáblázati számnál, a viszonyítással képzett jelzetek esetében minden új főtáblázati számnál. A katalógusok építése a szabványokban rögzített szabályok szerint történik. A katalógusok folyamatos gondozást igényelnek. A legfontosabb teendők: - A katalógusok építése közben észlelt hibák kijavítása - A cédulamennyiségek növekedésével új osztólapok készítése - A törölt művek cédulájának kiemelése
73
4. sz. melléklet A Balassi Bálint Gimnázium Könyvtárának ingyenes tartóstankönyv kezelési szabályzata
1.
Jogi szabályozás 5/1998. (II.18.) MKM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről (a tanulóknak juttatott tankönyvvásárlási támogatás 25 %-ból iskolai tulajdonú, tartós tankönyveket kell vásárolni) 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról Az adott évre vonatkozó költségvetési törvény 1195/2002 (IX.26) az ingyenes tankönyvellátás meghatározott körben történő bevezetéséről 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás rendjéről 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és ennek módosításai a 16/1998 MKM rendelet, 1/1998. (VII. 24.) OM rendelet, 30/2004 (X. 28. ) OM rendelet 2001. évi XXXVII. Törvény a tankönyvpiac rendjéről 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről Tartós tankönyv fogalma: tartós tankönyvek azok a dokumentumok, amelyek több tanéven keresztül használható tankönyvek (kemény borítós), segédletek: kézikönyvek, szótárak, kötelező és ajánlott olvasmányok, atlaszok, szöveggyűjtemények. Az egy tanévre szóló tankönyvek, munkatankönyvek, feladatlapok nem minősülnek tartós tankönyvnek, időleges nyilvántartásba kerülnek.
2.
Ingyenes tankönyv, ingyenesség biztosítása Az ingyenes ellátás egyik feltétele a tankönyvek tartóssá tétele. az iskolától történő tartós tankönyv és más tankönyv kölcsönzésével, a napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevételével, tankönyvek megvásárlásához nyújtott támogatás útján. „Ha az iskola a normatív kedvezmény biztosítását tankönyvkölcsönzéssel oldja meg, akkor a tankönyvet addig az időpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az adott tárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve ha az adott tantárgyból vizsgát lehet, vagy kell tenni, a tanulói jogviszony fennállása alatt.” (23/2004. (VIII.27) OM rendelet, 5. számú mellékletének második oldala)
74
3.
Nyilvántartás Jogszabály nem teszi kötelezővé az ingyenes tankönyvek könyvtári állományba vételét, a könyvek az iskola tulajdonába kerülhetnek. Az ingyenes tankönyvek nyilvántartására akkor van szükség, ha az igazgató döntése szerint az iskola tulajdonába kerülnek és az intézmény tankönyvtárat működtet. Ez nem kerül a könyvtár nyilvántartásába. A könyvtár állományába, leltárba csak a tanulói támogatás 25%-ának kell kerülnie. Állandó leltárba kell venni a kézikönyveket, szótárakat, atlaszokat, szakkönyveket, keménykötésű házi és ajánlott olvasmányokat, CD-ket, videókat. Brosúra (időleges) nyilvántartásba (a 3/1975-ös KM-PM rendelet alapján) kell venni a puha kötésű, kis terjedelmű tankönyveket, nyelvkönyveket, tanári segédleteket. A tankönyveket időleges nyilvántartásba venni. minden tankönyvet nyilvántartásba kell venni (bélyegző, leltári szám) a tankönyvosztás során a tanuló neve mellé a tankönyvek számai kerülnek, így pontosan lehet követni, kinél melyik tankönyv található a tanuló köteles egész évben megóvni könyveit, amiről egy nyilatkozatot is aláír a könyvtáros köteles gondoskodni arról, hogy minden arra jogosult tanuló megkaphassa a számára szükséges tankönyveket év végén, a tankönyvbeszedéskor a tanuló köteles minden tankönyvét a könyvtár számára visszaadni, ha azonban az osztályfőnök által kijelölt könyvek több évnyi használatát jelezte a könyvtáros felé, akkor a tankönyvek a tanulóknál maradhatnak az elhasználódott, lecserélt tankönyveket papírként kell elszállíttatni, az ezért kapott összeget a könyvtár fejlesztésére kell fordítani Minta a kölcsönzéshez A könyvtárból kölcsönzött tankönyvek etikettje (minta) Tudomásul veszem, hogy a kölcsönzött tankönyv(ek) a Balassi Bálint Gimnázium tulajdona. A tankönyvet(ket) rendeltetésszerűen használom, tudatosan nem rongálom. A tanév végén visszajuttatom az iskolai könyvtárba. Tudomásul veszem iskolánk Szervezeti és Működési szabályzatában rögzített kártérítési kötelezettséget.
Osztály
Családi név
Keresztnév
Szül.helye
Szül. ideje
Aláírás
Aláírással igazolni kell az átvétel tényét és a visszaadás, illetve a kártérítési felelősség tudomásul vételét.
75
Rögzíteni kell, hogy milyen rend szerint történik a kölcsönzés és a visszavétel, fel kell tűntetni a tankönyvek rendeléséért, kezeléséért, az ellátás lebonyolításáért felelős személyek nevét.
4. Kártérítés iskolai tulajdonú tankönyv esetén A könyvtári szabályzat szerint a kölcsönzés ideje: több évfolyamon keresztül használt tankönyvek esetén legfeljebb 6 év, egy évfolyamon használt tankönyvek esetén szeptember 1-től június 15-ig, tankönyvet csak egész évre kehet kölcsönözni, kivétel, ha a tanuló jogviszonya megszűnik az intézménnyel, a tanuló köteles az adott tanév június 15-ig leadni tankönyveit, ez időpont után írásbeli felszólítás, a könyvek kifizetésére kötelezhető. A tankönyv hanyag kezelése, elvesztése vagy szándékos rongálása esetén anyagi kártérítéssel tartozik a szülő. A kártérítés módjáról és mértékéről, valamint a tankönyvek törtéléséről a jogszabály nem rendelkezik, iskolánként egyedileg kell meghatározni. egy év után 50% vagy elveszett dokumentum pótlása hosszabb kölcsönzés esetén a dokumentum elhasználódásával a rendelet számít a továbbiakban az iskola házirendje határozza meg. A könyvtárhasználó (kiskorú esetén a szülő) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot nem hozza vissza az előírt határidőre, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros tanár javaslata alapján az iskola igazgatója határozza meg. Nem kell megtéríteni a könyv árát a tankönyv rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenés esetén. Az iskola tulajdonát képező tankönyvekkel kapcsolatos kártérítés rendje: A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően Első tanév végére legfeljebb 25 %-os Második tanév végére legfeljebb 50%-os A harmadik év végére legfeljebb 75%-os A negyedik év végére 100%-os lehet Az elhasználódás mértékének és indokoltságának megállapítása a könyvtárostanár feladata. Vitás esetben az igazgató dönt.
76
Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, akkor a rongálódás idejére érvényes Tankönyvjegyzékben szereplő vételárnak megfelelő hányadát kell fizetnie: Első tanév végére legfeljebb 75 %-os Második tanév végére legfeljebb 50%-os A harmadik év végére legfeljebb 25%-os Ha a tanuló a használati idő letelte után ezen tankönyveket meg kívánja vásárolni, a vételár megállapításakor ugyanúgy kell eljárni, mint a kártérítés esetén. Ha a tankönyv ára nem állapítható meg, a könyvtárostanár becsült árat alkalmaz. Erre nézve a könyv fénymásolatának lehetséges költsége az irányadó. A tankönyv árának megállapításakor felmerülő vitás kérdésekben az igazgató dönt.
5.
A tartós tankönyvkeretből (25%) vásárolható dokumentumok köre Tartós tankönyvek (több évre vásárolt) – egyedi nyilvántartásba kerülnek, kölcsönözhetőek, elhasználódás esetén selejtezendőek. A kölcsönzés időtartama több tanév is lehet, aminek nyilvántartását a könyvtáros kezeli Az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok Elektronikus adathordozón rögzített tananyag Kis példányszámú tankönyv vásárlására kell fordítani A megvásárolt könyv, tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár, könyvtárszoba állományába kerül. A tartós tankönyvek egyedi nyilvántartásba kerülnek. A tankönyvkeretből vásárolt dokumentumok (az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok, Elektronikus adathordozón rögzített tananyag) is egyéni nyilvántartásba kerül, ezen kívül külön összegző nyilvántartás is készül a dokumentumok számának és értékének kiszámításához. A gyűjteményre a könyvtári SZMSZ-ben rögzített használati és kölcsönzési szabályok, kártérítési kötelezettségek valamint 3/1975. KM rendelet szabályai vonatkoznak.
6.
A könyvtáros tanár kötelezettségei Az iskolai könyvtár nem egyenlő a tankönyvtárral. A tankönyvtár az ingyenes tankönyvellátás alapjául szolgáló és egyre bővülő tankönyvbázis. Az iskolában használatos tankönyvekből segédletekből legalább 3-4 példánynak kell lennie a tankönyvtárban. Nyilvántartása és kölcsönzése a könyvtár szakmai követelményeknek megfelelően történik. Az iskolai könyvtár alapfeladata ennek a gyűjteménynek a gondozása, hozzáférhetővé tétele. Nem alapfeladata azonban a rászoruló tanulók ingyenes tankönyvekkel való teljes körű ellátása. Az iskola új szolgáltatási kötelezettsége az ingyenes tankönyvellátás, a tankönyvtár azonban nem képezi az iskolai könyvtár állományának részét.
77
A 16/1998. (IV.) MKM rendelettel módosított 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet alapján a könyvtár (könyvtáros) alapfeladatai közé tartozik a tankönyvtámogatás 25%-ának jogszerű felhasználása, a nevezett összegért beszerzett dokumentumok könyvtári kezelése, feldolgozása, szolgáltatása, kölcsönzése. Nem kötelezően előírt könyvtári feladat azonban a tankönyvellátás egyéb munkálataiban való közreműködés. Kiegészítő feladatként pedig abban az esetben vállalható e tevékenység, ha az új szolgáltatáshoz rendelkezésre állnak a tárgyi, személyi feltételek. A könyvtáros tanár munkaköri leírásában a munkaidejének megfelelő pedagógiai és szakmai alapfeladatok szerepelnek. Ha a könyvtáros tanár munkaköre nem tartalmazza a feladatot, nem kötelezhető erre a munkavégzésre. Amennyiben vállalja a feladatot, külön díjazás illeti. 7. Iskolai SZMSZ tartalma a tankönyvekkel kapcsolatban jogszabályok, kedvezmények (kit milyen kedvezmény illet), - a tankönyvtámogatás 25%-ának helyi felhasználási szempontjai, a tankönyvjegyzéken nem szereplő tankönyvek vásárlása csak a szülői szervezetek beleegyezésével lehetséges, tankönyvkölcsönzést (igények szerint –egy tanév), a tankönyv elvesztésével és a tankönyv megrongálásával okozott kártérítést, kártérítés mérséklését, elengedését.
78
