A Bajnai-kormány 100 napja

A Bajnai-kormány 100 napja 2009. július 23.

Kép forrása: www.origo.hu

2. OLDAL

A Bajnai-kormány 100 napja 2009. JÚLIUS 23.

Vezetői összefoglaló Száz nap elteltével a Bajnai-kormány az általa vállalt intézkedések 39 százalékát valósította meg. Legsikeresebben az egyensúlyteremtés (71 százalék), míg leggyengébben a gazdasági növekedés ösztönzésének területén (24 százalék) teljesített a kormány. A rövid távú válságkezelő intézkedések 56, míg a bizalomerősítésért tett ígéretek 40 százalékát hajtotta végre. Elemzésünkben a 100 napos Bajnai-kabinet saját, egyéves cselekvési tervének időarányos teljesülését vizsgáltuk annak négy fejezetében foglalt 135 ígéret alapján. A kormányprogramba foglalt 135 konkrét ígéret teljesítéséért egyenként 2 pontot, az őszi törvényalkotási programban való szerepeltetéséért pedig 1-1 pontot adtunk. Amennyiben adott kérdés egyáltalán nem került napirendre, és az őszi tervek között sem szerepel, a témában 0 pontot kapott a kabinet (szintén értékelhetetlen azon ígéretek teljesülése, melyekről nem áll rendelkezésre nyilvános adat). A kabinet tevékenységére kezdetektől rányomta bélyegét az átmeneti jelleg. Bár a kormány számos új jogszabályt és törvénymódosítást könyvelhetett el sikereként, ezek többségét politikai és szakmai vita övezi, hatásuk pedig legkorábban 2010-ben jelentkezhet. Az előrehozott választás esélye az elmúlt 100 napban csökkent, de nem a kormány tevékenységének eredményeként, hanem a kabinetet támogató pártok gyenge EP-választási eredménye miatt. Bajnai Gordon elődjénél nyíltabb válságkommunikációt folytatott, de nem tudta meghaladni Gyurcsány Ferenc alacsony támogatottságát, az MSZP népszerűsége pedig egyszámjegyűre csökkent. Bár a kabinet az aktív törvényalkotás folytatását ígéri, az őszi ülésszak 34 pontos programjában csak 9 válságkezeléshez kapcsolódó intézkedés szerepel. Valószínűsíthető, hogy hivatali idejének első 100 napja a Bajnai-kormány legaktívabb periódusa volt, ez különösen szükségessé teszi eredményeinek mérlegét.

Tartalom Vezetői összefoglaló ................................................................................................................ 2 Tartalom .................................................................................................................................... 2 1. Rövid távú válságkezelő intézkedések ............................................................................ 3 2. Egyensúlyteremtés .............................................................................................................. 6 3. Gazdasági növekedés ösztönzése ................................................................................... 10 4. A bizalom helyreállítása ................................................................................................... 20

WWW.NEZOPONTINTEZET.HU ● TEL: +36-1-269-1843 ● FAX: +36-1-301-0823

3. OLDAL


1. Rövid távú válságkezelő intézkedések A rövid távú válságkezelő intézkedésekkel a kormányprogram első 17 ígérete foglalkozott. Az ezek teljesítéséért kapható maximális 34 pontból Bajnai Gordon kormánya az első 100 nap során 19-et szerzett meg, ami 56 százalékos teljesülést jelent. A kabinet cselekvési tervének négy fejezete közül e téren érte el a második legjobb eredményt. A magyar foglalkoztatottak többségét alkalmazó kis- s közepes vállalkozások számára kedvező fejlemény, hogy egyszerűsödtek adminisztrációs terheik. A helyi iparűzési adót ezen túl közvetlenül az APEH-nek vallják be és fizetik meg, nem szükséges telephelyenként külön bevallást készíteni. A munkaadói és munkavállalói járulék úgy szűnik meg, hogy mértékük beépül az egyéni és a tb-járulék, így kevesebb jogcímen kell utalni pénzt az államkasszába.

2010. január 1-től pedig 5 százalékos munkaadói járulékcsökkentésre kerül sor a teljes jövedelemre vonatkozóan. A rövid távú válságkezelés legfontosabb feladataként ugyanakkor Bajnai Gordon a munkahelyteremtést említette, e téren pedig nem tapasztalható érdemi előrelépés. A kabinet célja volt, hogy adó- és járulékkedvezményekkel ösztönözze az új munkahelyek létrehozását. A kedvezmények igénybevételének feltételeit, a munkahelyteremtéssel kapcsolatos elvárásokat mégis enyhítette a kormány, és a munkahelyteremtés célja fokozatosan munkahelymegőrzésre „szelídült”. Az új jogszabályok értelmében az adókedvezmények igénybevételéhez a kis- és közepes vállalkozásoknak nem 75-150, hanem csak 20-50 fős létszámbővítési feltételnek kell megfelelniük. Azoknak a vállalkozásnak pedig, melyeknek 2009-től kellene növelniük dolgozóik számát a 2008-as adóból érvényesített fejlesztési adókedvezményhez, ezt két évig mégsem kell teljesíteniük, 2010-ig elegendő megtartaniuk a jelenlegi létszámot. Mindez visszalépést jelent az eddigi követelményekhez képest. A munkahelyteremtés céljával szintén nehezen összeegyeztethető döntés, hogy a kabinet megszüntette az alkalmi foglalkoztatáshoz tartozó szja-kedvezményt is. Nem véletlen, hogy 2009. március–májusi időszak átlagában a 15-64 éves népesség 55,3 százaléka dolgozott, ami 1 százalékponttal alacsonyabb, mint az egy évvel ezelőtti arány.


4. OLDAL


I. A pénzügyi rendszer stabilitásának megerősítése a kormányprogram ígérete

elfogadott intézkedés

tervezett intézkedés

pontszám

1.

Folyamatos egyeztetés a nemzetközi intézményekkel

Folyamatos egyeztetés a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU képviselőivel

-

2

2.

Intézkedések a devizahitellel rendelkezők érdekében

nincs adat

-

0

Készfizető kezesség biztosítása az állásukat elvesztőknek

2009. évi XLVIII. törvény a nehéz helyzetbe került, lakáshitellel rendelkező polgárok védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról

-

2

4.

A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét érintő egyes törvények módosítása

2009. évi XIII. törvény a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét érintő egyes törvények módosításáról

-

2

5.

A banki hitelezésben érintett ügyfelekre vonatkozó fogyasztóvédelmi szabályok áttekintése

2009. évi LXXXV. tör vény a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról

-

2

6.

A PSZÁF előretekintő felügyeleti jogköreinek megteremtése

ld. 4. pont

-

2

7.

Javaslattétel a hitelközvetítői szabályozás megteremtésére

n. a.

-

0

8.

A korai válságkezelő rendszer kidolgozása

n. a.

-

0

3.

II. A kis- és középvállalkozások finanszírozását segítő programok

9.

A Magyar Fejlesztési Bank tevékenységének bővítése

2009. évi XVIII. Törvény a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról

10.

Az uniós források felhasználásának könnyítése

n. a.

-

2

-

0


5. OLDAL


III. A munkahelyek megőrzése és az állásukat elvesztők támogatása 11.

A munkahelyek megőrzésének támogatása megnövelt összegekkel

n. a.

-

0

12.

Központi program a jelentős (50 fő feletti) csoportos létszámcsökkentések megelőzésére, a foglalkoztatási szerkezetváltás segítésére

n. a.

-

0

13.

Uniós forrásból további munkahelymegtartó pályázatok meghirdetése 30 milliárd forint értékben

n. a.

-

0

A rendezett munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó törvény módosítása

2009. évi XXXVIII. törvény a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményét érintő törvények módosításáról és egyéb, munkaügyi szempontból szükséges intézkedésekről

-

2

15.

A munkaidőre vonatkozó szabályok rugalmasabbá tétele

2009. évi XXXVIII. törvény a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményét érintő törvények módosításáról és egyéb, munkaügyi szempontból szükséges intézkedésekről

-

2

16.

Több mint 20 milliárd forint átcsoportosítása uniós forrásból a munkanélkülivé válók újbóli elhelyezkedésének segítésére

4+1 képzéssel kombinált, 20 milliárd forintos munkahelymegőrző program

-

2

-

Az Országgyűlés 2009. őszi ülésszakára vonatkozó törvényalkotási program 14. pontja jogszabályi javaslatot helyez kilátásba az alkalmi foglalkoztatás témakörében

1

14.

17.

Az alkalmi munkavállalás szabályozásának felülvizsgálata

34 pontból összesen 19 pont (56%)


6. OLDAL


2. Egyensúlyteremtés Egyensúlyteremtő intézkedésekkel a kormányprogram 21 ígérete foglalkozott. Az ezek teljesítéséért kapható maximális 42 pontból Bajnai Gordon kormánya az első 100 nap során 30-at szerzett meg, ami 71 százalékos teljesülést jelent. A kabinet cselekvési tervének négy fejezete közül e téren érte el a legjobb eredményt. Gyurcsány Ferenchez hasonlóan Bajnai Gordon is a szociális kiadások csökkentésében látja az állami költekezés visszafogásának leghatékonyabb módját. Ezt igazolja, hogy a kabinet első száz napja során 6 különböző szja-kedvezményt, és 7 társaságiadó-kedvezményt szűntetett meg. Szintén a szociális juttatások csökkentéseként értékelhető, hogy az eddig adómentes természetbeni juttatások (pl. üdülési csekk, helyi utazási bérlet, meleg-étkeztetési utalvány) kedvezményes kulcsú juttatássá válik. Az adóemelési tételek között legfontosabb a benzin 2010-től érvénybe lépő 10 százalékos, a gázolaj 7,6 százalékos, a cigaretta 9 százalékos, valamint az alkoholos italok 10 százalékos jövedékiadó-növelése. Az egyensúlyteremtés érdekében hozott egyéb döntések, mint az adóparadicsomokban működő cégek megadóztatása a Magyarországról fizetett jogdíj, kamatok és szolgáltatási díj után, elsősorban szimbolikus és kommunikációs célú intézkedésként értékelhetők. Kétesélyes a 30 millió forint és annál nagyobb értékű ingatlanokra kivetett vagyonadó sikere is. A végül elfogadott jogszabály jelentősen különbözik az eredeti koncepcióktól, hiszen csak a 30 milliónál nagyobb értékű ingatlanokra vonatkozik. Így a magyar lakosság 70-80 százalékát nem érintheti az új adónem. Mivel az ingatlanadót nem a következő évben, hanem a tárgyévben kell befizetni, így első alkalommal 2010. május 20-ig kell az érintetteknek átutaltatni az összeget. Ha nem lesznek előrehozott választások, egy alkalommal biztosan fizet a lakosság adóköteles hányada. Az új közteherből azonban legkorábban így is 2010-ben lesz állami bevétel, annak mértéke – s így az egyensúlyhoz való hozzájárulása - pedig vitatott. A július 29-i zárószavazáson a parlament elfogadta a 2010-es adócsomagot, és az önálló javaslatként benyújtott vagyonadótörvényt is. A többséget a szocialisták és a szabad demokraták biztosították, ahogy addig is, ám hét liberális képviselő a vagyonadó ellen szavazott, ketten pedig tartózkodtak. A politikai stabilitás törékenységét jelzi, hogy a kormány a vagyonadó esetében már nem számíthatott a teljes SZDSZ-frakció támogatására, a párt megosztottsága miatt viszont végül elegendő liberális képviselő biztosította annak megszavazását. Vagyis jelentős bizonytalanságot keltett, hogy az SZDSZ-ben nem tudtak megegyezni a vagyonadóról, majd a liberális frakció szétszavazott a kérdésben.


7. OLDAL


EGYENSÚLYTEREMTÉS I. A közszféra kiadásainak csökkentése a kormányprogram ígérete



pontszám

A vezető állami tisztségviselők alacsonyabb javadalmazása

2009. évi XXXVI. törvény a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény módosításáról

-

2

19.

A nominális bruttó kifizetések 2 évre történő rögzítése

A 67/2009. sz. kormányrendelet hivatalossá tette a vállalást, teljesítése azonban nem történt meg

-

2

20.

2009. második félévi keresetkiegészítés felülvizsgálata

ld. 19. pont

-

2

21.

A 13. havi juttatás megszüntetése, helyette a GDP elvárt növekedéséhez kötött kiegészítő juttatás bevezetése

a 13. havit már megszüntette a 2008. évi CX. törvény egyes törvényeknek a tizenharmadik havi illetmény, munkabér kifizetési rendjével öszszefüggő módosításáról

-

1

22.

Önkormányzati támogatások csökkentése a hatékonyság növelésével párhuzamosan

-

A Pénzügyminisztérium 2010-es költségvetési tervében szereplő javaslat

1

23.

Az elkülönített állami pénzalapok kiadásainak csökkentése

n. a.

-

0

18.


8. OLDAL


II. A nyugdíjrendszer fenntarthatóságának erősítése a kormányprogram ígérete



pontszám

24.

65 éves nyugdíjkorhatár bevezetésének felgyorsítása

2009. évi XL. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról

-

2

25.

A 2009. évi nyugdíjkorrekció átütemezése 2010. január 1-re

ld. 24. pont

-

2

26.

A 2010. évi csökkentett nyugdíjkorrekció elhagyása

ld. 24. pont

-

2

27.

A 2009. évi 13. havi nyugdíj második részének elvonása

ld. 24. pont

-

2

28.

2010-től a 13. havi nyugdíj megszüntetése, helyette a GDP elvárt növekedéséhez kötött nyugdíjprogram bevezetése

ld. 24. pont

-

2

29.

Az előrehozott nyugdíjazáshoz kötődő ún. malus szabályozás szigorításának gyorsított bevezetése a nyugdíjkorhatár fokozatos emelésével

ld. 24. pont

-

2

30.

Nyugdíjindexálás a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzése mellett

ld. 24. pont

-

2

III. Célzottabb szociális rendszer kialakítása a kormányprogram ígérete



pontszám

31.

A családi pótlék összegének rögzítése 2 évre, a középfokú oktatási intézményben tanulók esetében a jogosultsági korhatár csökkentése

2009. évi LXXIX. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, valamint egyes szociális tárgyú törvények módosításáról

-

2

32.

Gyermekgondozási segélyek folyósításának 2 évben történő

ld. 31. pont

-

2


9. OLDAL


maximalizálása 2009. július 1-től az újonnan igényelhető lakástámogatások felfüggesztése

12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet a lakáscélú állami támogatásokról

-

2

34.

Gáz- és távhőár-kompenzáció fokozatos kivezetése

137/2009. (VI. 26.) Korm. rendelet a lakossági vezetékes gázfogyasztás és távhő-felhasználás szociális támogatásáról szóló 289/2007. (X. 31.) Korm. rendelet módosításáról

-

2

35.

Táppénz általános mértékének csökkentése

n. a.

-

0

33.

IV. Egyéb intézkedések a kormányprogram ígérete



pontszám

Az utazási kedvezmények rászorultság-alapúvá tétele

n. a.

-

0

37.

A közmédia támogatásának csökkentése

A kormány májusban a kereskedelmi televíziók koncessziós díjának csökkentését kezdeményezte, mely együtt járt volna a közmédiumok támogatására fordítható állami bevételek csökkenésével, a kabinet azonban végül elállt szándékától

-

0

38.

Az uniós agrártámogatásokat kiegészítő hazai társtámogatások csökkentése

n. a.

-

0

36.



10. OLDAL


3. Gazdasági növekedés ösztönzése A gazdasági növekedés ösztönzésével a kormányprogram 76 ígérete foglalkozott. Az ezek teljesítéséért kapható maximális 152 pontból Bajnai Gordon kormánya az első 100 nap során 37-et szerzett meg, ami 24 százalékos teljesülést jelent. A kabinet cselekvési tervének négy fejezete közül e téren érte el a leggyengébb eredményt. Bajnai Gordon még a Gyurcsány-kormány gazdasági minisztereként jelölte ki az építőipar támogatását, mint a gazdasági növekedés beindításának legfontosabb eszközét. Ugyanez motiválhatta a parlament által június 22-én (ellenszavazat nélkül) elfogadott „Biztos kéz” programot, amely október 1-jén lép életbe azzal a céllal, hogy felszámolhassák az építőipart sújtó 100 milliárd forintos körbetartozásokat. Mivel mind a döntően EU-s forrásokra épülő építőipari fejlesztések, mind a „Biztos kéz” hatásai csak késleltetetten fognak megjelenni, ezek esetében elsősorban a döntéshozatal ténye, mint a már érzékelhető eredmények ismerhetők el. Ezt támasztja alá az is, hogy a 2009. márciusi prognózisokhoz képest a júniusiak stagnálást mutatnak. A Bajnai-kormány hivatalba lépésekor már nyilvánvaló volt, hogy a reálgazdasági visszaesés Magyarországot is a vártnál jobban sújtja majd. A 2009. márciusban közzétett prognózisok még 4,5, a júniusiak már 6,5 százalékpontos recessziót mutatnak – Bajnai Gordon legújabb célszáma szerint pedig eredménynek tekintendő, ha 7 százalék alatt marad a visszaesés. Ez azt jelenti, hogy a kabinet gazdaságpolitikája az első száz napban is recessziós pályán mozgott. Az MNB májusi prognózisából kiderül: még a 2010-es év is nettó visszaesést jelent majd. A Bajnai-kormány első három hónapjának gazdaságélénkítő intézkedései mérlegelésének tehát figyelembe kell venni azok késleltetett hatását valamint azt is, hogy ezek nagymértékében függnek a világgazdasági környezettől. Egy elhúzódó globális recesszió vagy egy visszafogott léptékű konjunktúra azzal a következménnyel járhat, hogy a 100 nap alatt hozott gazdaságélénkítő intézkedések csak további késéssel vagy az eredeti szándékhoz képest minimális hatásossággal érvényesülnek majd.


11. OLDAL


A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÖSZTÖNZÉSE I. Adóátrendezés a kormányprogram ígérete



pontszám

5 százalékpontos járulékcsökkentés, 2009. július 1-től a minimálbér kétszereséig, 2010-től minden jövedelemre

2009. évi XXXV. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról

-

2

A tételes egészségügyi hozzájárulás megszüntetése 2010-től

2009. évi LXXVIII. törvény az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról

-

2

41.

Az adótáblában a sávhatár 1,9 millió forintra emelése


-

2

42.

Az adóalapnak a bruttó bér új járulékmértékével megnövelt összegére történő emelése

n. a.

-

0

43.

2009. július 1-től az áfa növelése 25%-ra és a jövedéki adó emelése átlagosan 5-6 százalékponttal


-

2

44.

2010. január 1-jétől általános értékalapú ingatlanadó bevezetése


-

2

A rehabilitációs hozzájárulás háromszorosára történő emelése

2009. évi LXXVII. törvény a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról

-

2

Az adóparadicsomba menekített jövedelem és a vagyon adóalapba vonása


-

2

39.

40.

45.

46.


12. OLDAL


47.

48.

49.

50.

Forrásadó bevezetése a belföldi forrásból fizetett kamatra és jogdíjra, valamint a belföldi társaságok részesedésének értékesítéséből származó árfolyamnyereségre


-

2

A vállalkozások különadójának megszüntetése


-

2

Az szja-kedvezmények megszüntetése (a családi kedvezmény és a hosszú távú megtakarításokhoz kapcsolódó adókiutalás kivételével)

A kormány 6 különböző szja-kedvezmény, és 7 társaságiadókedvezmény megszüntetéséről döntött Szintén a szociális juttatások csökkentéseként értékelhető az eddig adómentes természetbeni juttatások kedvezményes kulcsúvá tétele

-

2

Az adóbevallási rendszer egyszerűsítésének folytatása, adóbevallások összevonása

A kis- s közepes vállalkozások ezentúl közvetlenül az APEH-nek vallják be és fizetik meg a helyi iparűzési adót, ezért nem szükséges telephelyenként külön bevallást készíteni.

2

II. Az aktivitás és a foglalkoztatás növelése a kormányprogram ígérete



pontszám

A gyermekükkel otthon maradó nők visszatérése a munkaerőpiacra

51.

A gyermekgondozási támogatások szabályainak módosítása a gyermeket vállaló nők munkaerő-piaci részvételének növelése érdekében

n. a.

-

0

52.

A nők munkaerő-piaci visszatérését segítő komplex foglalkoztatási programok célzottabbá

n. a.

-

0


13. OLDAL


tétele A munkajogi szabályozási rendszer rugalmasabbá tétele

53.

n. a.

-

0

Az idősebb korosztály aktivitásának növelése 54.

A rokkantsági nyugdíjrendszer átalakításának folytatása

n. a.

-

0

55.

Az idősebb munkavállalók foglalkoztatására irányuló támogatások megerősítése

n. a.

-

0


pontszám

III. Gazdasági versenyképesség erősítése a kormányprogram ígérete


1. Ágazati stratégiák kidolgozása: Járműipar 56.

Változtatások a célorientált szakképzés és műszaki felsőoktatás javítása érdekében

n. a.

-

0

57.

A magyar beszállítói ipar képességeinek fokozása

n. a.

-

0

58.

A szakemberek szakmában tartása érdekében átmeneti intézkedések kezdeményezése

n. a.

-

0

59.

Javaslat annak érdekében, hogy a befektető a lehető legtöbb, közvetlen segítséget kapja a beruházásához kapcsolódó ügyek intézése során

n. a.

-

0

1

0

Logisztika

60.

A nemzeti vámstratégia intézkedéseinek folytatása

-

Az Országgyűlés 2009. őszi ülésszakára vonatkozó törvényalkotási program 13. pontja jogszabályi javaslatot helyez kilátásba a közösségi vámjogtörvény módosításáról

61.

A közlekedési infrastruktúrafejlesztési projektek megvalósítása és folytatása

n. a.

-


14. OLDAL


62.

Logisztikai kereskedelemfejlesztési program kidolgozása

n. a.

-

0

Gyógyszeripar/biotechnológia

63.

A gyógyszeripari kutatásfejlesztés támogatása a klinikai kutatóhelyek jobb hasznosítása révén

n. a.

-

0

64.

A gyógyszeripar számára szükséges speciális szakmai tudással rendelkező munkaerő utánpótlásának biztosítása

n. a.

-

0

65.

A piaci szereplők bevonása a gyógyszer-felhasználási szabályozási rendszer átalakításába

n. a.

-

0

Infokommunikációs technológiák

66.

Az informatikai szakemberhiány leküzdése a képzés súlyának növelésével és új képzési programok indításával

n. a.

-

0

67.

Az informatikai kutatásfejlesztés ösztönzése

n. a.

-

0

68.

Az informatikai beruházások ösztönzése

n. a.

-

0

69.

A kutatás-fejlesztési pályázatok kifizetéseinek gyorsítása

n. a.

-

0

70.

A kutatói munkahelyek megőrzésének és fejlesztésének támogatása

n. a.

-

0

Építőipar 71.

1800 milliárd forint értékű építőipari beruházás-élénkítő csomag elindítésa

n. a.

-

0

72.

2009. április 1-jétől késedelmi alap bevezetése minden állami beszerzésnél

n. a.

-

0

73.

Egyszerűbb, olcsóbb, minőségi építésügyi igazgatás létrehozása

n. a.

-

0

74.

Szakképzett építőipari munkaerő biztosítása

n. a.

-

0

75.

Tartozási lánc visszaszorítása

n. a.

-

0

76.

Az építőipari vállalkozások lét-

n. a.

-

0


15. OLDAL


rehozása szakmai és adminisztrációs feltételeinek felülvizsgálata 77.

78.

Az építőipari beruházás résztvevői felelősségének további szigorítása

n. a.

-

0

Iparági együttműködés (klaszteresedés) elősegítése

2009. évi LVII. Törvény az építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében egyes törvények módosításáról

-

2

Turizmus

79.

Gyógy- és termálvízkincsünk turisztikai hasznosításához szükséges infrastruktúra fejlesztése, egészségturizmus színvonalának emelése, diverzifikálása, döntően uniós források bevonásával

n. a.

-

0

80.

A hivatásturizmust elősegítő infrastruktúra fejlesztése

n. a.

-

0

81.

Intenzív és hatékony turisztikai marketingtevékenység belföldön és külföldön, a piaci szereplők erőteljesebb bevonásával

n. a.

-

0

82.

A turizmus intézményrendszerének korszerűsítése

n. a.

-

0

Agrárium 83.

Az agrárberuházások ösztönzése és segítése

n. a.

-

0

84.

Az agrár-vidékfejlesztés területén foglalkoztatottak nagyobb mértékű bekapcsolása a szezonális foglalkoztatásba és a közmunkaprogramba az Út a Munkához program esetleges kiterjesztésével

n. a.

-

0

85.

Vidék- és agráralapú munkahelyteremtés az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programon keresztül

n. a.

-

0


16. OLDAL


86.

A feladatok összehangolására egy koordináló szerepet betöltő programiroda létrehozása

n. a.

-

0

2. Beruházás-élénkítő és exportösztönző intézkedések 87.

Beruházásbarát Településekért Program végrehajtása

n. a.

-

0

88.

Beruházásösztönző támogatási rendszer átalakítása

n. a.

-

0

89.

Beszállítókat támogató programok továbbfejlesztése

n. a.

-

0

90.

Ágazati alapú ügyfélmenedzsment

n. a.

-

0

3. Az adminisztratív terhek csökkentése és a közigazgatási eljárások egyszerűsítése 2009. évi LVI. Törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról

-

2

92.

Egyszerű, elektronikus bejelentési rendszer bevezetése az egyéni vállalkozók számára

-

Az Országgyűlés 2009. őszi ülésszakára vonatkozó törvényalkotási program 10. pontja jogszabályi javaslatot helyez kilátásba az egyéni vállalkozókról és az egyéni cégekről

1

93.

Az állami működés alapjául szolgáló nyilvántartások megújítása

n. a.

-

0

Az újszülöttek és szüleik személyi okmányainak automatikus biztosítása

A Bajnai-kormány hivatalba lépését megelőző intézkedés: 2008. évi CXIII. Törvény a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény és a

-

1

91.

94.

Új közigazgatási eljárási szabályok bevezetése


17. OLDAL


külföldre utazásra felhasználható más okmányokkal kapcsolatos szabályozásra vonatkozó egyes törvények módosításáról 95.

A gépjárművekkel kapcsolatos ügyintézés egyszerűsítése

n. a.

-

0

96.

A fizetési meghagyásos eljárás elektronikussá tétele

2009. évi L. törvény a fizetési meghagyásos eljárásról

-

2

A gazdasági társaságok közötti perek szabályainak megújítása

2009. évi LXVIII. törvény a vállalkozások közötti jogviták gyorsabb elbírálása érdekében a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról

Az Országgyűlés 2009. őszi ülésszakára vonatkozó törvényalkotási program 9. pontja jogszabályi javaslatot helyez kilátásba a Polgári Törvénykönyv módosításáról

2

98.

A nagy értékű magánberuházások eljárásainak gyorsítása

83/2009. (IV. 10.) Korm. Rendelet a „King’s City” nevű komplex turisztikai projekt Sukoró község külterületen megvalósuló nagyberuházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról

-

2

99.

A beruházások mezőgazdasági területeinek kivonásának és az ingatlan-nyilvántartások újraszabályozása

n. a.

-

0

100.

A mezőgazdasági szállítás, szállítmányozás szabályainak áttekintése

n. a.

-

0

97.

4. A humán- és reálgazdasági infrastruktúra fejlesztése A közösségi közlekedés hatékonyságának javítása 101.

Regionális alapon működő integrált közlekedései rendszer koncepciójának kialakítása

n. a.

-

0

102.

A MÁV-csoport működésének

A Bajnai-kabinet döntött

-

0


18. OLDAL


hatékonyabbá tétele

a MÁV támogatásának 40 milliárd forintos csökkentéséről, melynek hatékonyságnövelő hatását azonban nem konkretizálta

Infrastrukturális fejlesztések folytatása

103.

Hét új országos főútszakasz átadása mellett több mint 400 kilométer közúti projekt elindítása és további 900 kilométer új, illetve felújított alacsonyabb rendű útszakasz átadása

n. a.

-

0

104.

170 kilométer vasúti fejlesztés

n. a.

-

0

105.

A használatarányos elektronikus díjfizetési rendszer bevezetésének megkezdése

n. a.

-

0

A szakképzés, a felnőttképzés és a felsőoktatási rendszer modernizációja 106.

A szakképzés fejlesztése a versenyképesség növelése érdekében

n. a.

-

0

107.

A felnőttképzés fejlesztése a munkahelyek megőrzéséért

n. a.

-

0

108.

A felsőoktatási intézményrendszer modernizációja

n. a.

-

0

-

0

Energiabiztonság és -hatékonyság

109.

Nemzetközi összefogás megerősítése az energiabiztonság érdekében (Horvátország, Szlovákia, Románia partnerségével)

Magyarország megkezdte a tárgyalásokat a Nabucco-konzorciummal a gázvezeték megépítésének gyakorlati megvalósításáról. Javasolta, hogy a vállalkozásnak legyen egy magas szintű politikai testülete, amelyben a részt vevő országok vezető politikusai követnék nyomon a vezeték megvalósulásának folyamatát.

110.

A lakásfelújítási, korszerűsítési program folytatása és bővítése

n. a.


19. OLDAL


Program a leghátrányosabb helyzetű kistérségekért és társadalmi csoportokért 111.

Elkülönített források biztosítása mind a 33 kistérség számára

n. a.

-

0

112.

A kistérségeken belüli különbségek csökkentése

n. a.

-

0

113.

A hátrányos helyzetű csoportok, kiemelten a romák és szegénységben élő gyermekek helyzetének javítása

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium célirányos forrásainak áprilisi csökkentésével a kabinet csökkentette a roma tehetséggondozó programok támogatását

-

0

114.

Piacképes munkahelyek teremtése

n. a.

-

0



20. OLDAL


4. A bizalom helyreállítása A bizalom helyreállításával a kormányprogram 21 ígérete foglalkozott. Az ezek teljesítéséért kapható maximális 42 pontból Bajnai Gordon kormánya az első 100 nap során 17-et szerzett meg, ami 40 százalékos teljesülést jelent. A kabinet cselekvési tervének négy fejezete közül e téren érte el a második leggyengébb eredményt. A bizalom helyreállítása a kormány legkevésbé megfogható vállalása volt. A nemzetközi bizalom egy lehetséges mércéjét jelentheti a nemzeti valuta árfolyamának stabilitása. A forint a miniszterelnök-váltást megelőző időszakban többször is rekordmélységbe süllyedt az euróval szemben, míg a Bajnai-kormány századik napjára tartósan visszaállni látszik az elmúlt években megszokott árfolyam. Nem véletlen, hogy a kormányfő megszólalásaiban igyekszik a forint stabilitását a kabinet munkájának sikereként feltüntetni. Kettős kommunikációra utal azonban, hogy míg a szokatlanul magas árfolyamot korábban felelősségén kívülre „utalta” a kormány, a stabil valutaértékében már saját tevékenységének igazolását látja. Szintén a nemzetközi bizalom visszaszerzésének ambíciója állhatott a mögött, hogy a kormány cselekvési tervében külön fejezetett kapott a korrupció elleni harc. Ebben azonban nem tapasztalható jelentős előrelépés. A Transparency International a Bajnai-kormány első száz napja alatt publikálta Globális Korrupciós Barométerét, melyben Magyarország idén először szerepelt. A felmérés kiemeli a korrupció visszaszorításához szükséges jogszabályi környezet hiányosságait.

70 59

63

60

60

a kormány a ciklus végéig maradjon

50 40

36

előrehozott választásokra van szükség

32 30

30

20

NT/NV 5

10

8 7

0 április május június

1. ábra: A kormány támogatottsága


21. OLDAL


A lakossági bizalmat elsősorban az adóterhek részleges átrendezésével próbálta visszanyerni a kabinet. Az szja kulcsát csökkentették, az adójóváírás összegét emelték, s immár jóval nagyobb jövedelemhatárig engedik igénybe venni, valamint az alsó sávhatárt is a mainál lényegesen magasabban húzták meg. A kiszámíthatóság üzenetével próbálkozva, törvénybe iktatták a 2011-es szja-táblát is, bár a megbízatását hangsúlyozottan egy évre vállaló kabinettől ez ellentmondásos lépésnek tűnhet. A gazdasági válsággal párhuzamos társadalmi feszültségeket bizonyítja, hogy a lakossági bizalmat a Bajnai-kormány csak részben adógesztusokkal és kommunikációval, s legalább ennyire közbiztonsági intézkedésekkel próbálta viszszaszerezni. A közbizalom erősítésének másik eszköze a közrendi kérdésekben való, a korábbinál aktívabb kormányzati fellépés volt. A büntető törvénykönyv mostantól súlyosabb büntetéseket és kevesebb kedvezményt helyez kilátásba a felfegyverzett elkövetők, valamint a súlyos, a fegyveres és az erőszakos bűncselekmények elkövetői számára. Új büntetőjogi kategória is született: a többszörös visszaeső erőszakos bűnözők különösen szigorú elbírálásra számíthatnak. A legsúlyosabb bűncselekmények elkövetői az eddigi 15 helyett 20 év határozott idejű fegyházbüntetést kaphatnak. Gyorsabbak lesznek az eljárások a lefoglalt javak visszaadása valamint a kártérítés terén. A szakpolitikai megközelítésben nehezen támadható újítások kapcsán nem is az a kérdés, hogy szükség volt-e rájuk, mint inkább az, hogy a társadalmi többség hitelt ad-e a kormány igyekezetének hét év után.

70 63 61

60 50 50

alkalmas

40 29

nem alkalmas

30 21

24 NT/NV

23

20 13

10

16

0

április május június

2. ábra: Bajnai támogatottságának változása (áprilistól júniusig) WWW.NEZOPONTINTEZET.HU ● TEL: +36-1-269-1843 ● FAX: +36-1-301-0823

22. OLDAL


A jelenlegi miniszterelnök politikai mozgásterét erősen behatárolhatja, hogy személyes népszerűsége, kormányának támogatottsága, illetve ezzel összefüggően a szocialista párt támogatottsága hogyan alakul. A három terület egymástól részben szétválasztható, de mégis kölcsönös függésben vannak. Az egyes hónapok tendenciájában e tekintetben is az látható, hogy a Bajnai-kormány társadalmi elfogadottsága lassan, de folyamatosan beszűkül: lassan növekszik az előrehozott választást pártolók aránya és csökken azok száma, akik szerint a kormánynak a ciklus végéig kellene kormányoznia. Az egyes pártok támogatottsága a politikailag aktívnak tekinthető, részvételüket biztosnak mondók körében az MSZP térvesztéséről árulkodik. A szocialisták a korábban mélypontnak tekintett támogatottságuk alá süllyedtek, így fordulhatott elő, hogy a katasztrofális EPszereplés után a szocialistáknak azt is meg kellett érniük, hogy áprilisban támogatottságuk egyszámjegyűvé vált, ezzel új riválisuk, a Jobbik szintjére csökkentek. Az MSZP számára további rossz hír lehet, hogy azok között, akik bevallják, hogy 2006-ban az MSZP-re szavaztak, csak 30 szavazna ismét a szocialistákra. Márpedig a népszerűtlen kormánypárt szimpatizánsai eleve kevesebben vallják be, hogy 2006-ban, a későbbi megszorítások pártjára adták a voksukat. Összességében tehát elmondható, hogy mindhárom dimenzióban fogyatkozik a támogatottság: mind Bajnai személyes megítélését tekintve, mind a kormány támogatottságát tekintve, mind az MSZP párttámogatottságát tekintve.

A BIZALOM HELYREÁLLÍTÁSA a kormányprogram ígérete



pontszám

-

2

I. Végrehajtás biztosítása

115.

Programiroda létrehozása a miniszterelnök közvetlen irányítása alatt, a válságkezelés végrehajtásának koordinálására

1051/2009. (IV. 17.) Korm. Határozat a válságkezelő program végrehajtásának összehangolásáért felelős kormánybiztos kinevezéséről és feladatairól

A közrend és a közbiztonság erősítése

116.

A Büntető Törvénykönyv módosítása a fegyveres és erőszakos bűnelkövetők, különösen pedig a visszaesők szigorúbb büntetése érdekében

2009. évi LXXX. törvény a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról

-

2

117.

A szabálysértési törvény kiegé-

-

Az Országgyűlés 2009.

1


23. OLDAL


szítése, hogy a 20.000 Ft-nál kisebb mértékű lopások esetén is lefolytassák a nyomozást

őszi ülésszakára vonatkozó törvényalkotási program 16. pontja jogszabályi javaslatot helyez kilátásba a szabálysértések témakörében

118.

A büntetőeljárási törvény módosítása a gyorsabb ítélethozatal érdekében

2009. évi LXXXIII. törvény a büntetőeljárások időszerűségének javítása céljából a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról

-

2

119.

Új büntetés-végrehajtási törvény előkészítése

n. a.

-

0

120.

Állandó rendőri jelenlét biztosítása minden településen 2009 végéig

n. a.

-

0

121.

A rendőrség ügyeleti rendszerének modernizációja

n. a.

-

0

122.

Az önkormányzatok támogatása uniós forrásokból, térfigyelő kamerák beszerzésére

n. a.

-

0

123.

Az ö9nkormányzatok támogatása a jelzőrendszer-hálózat kiépítésében

n. a.

-

0

124.

Új anyagi elismerés bevezetése a hosszú szolgálati idővel rendelkező rendőrök számára, akik további 5 évig vállalják a szolgálatot

17/2009. (VI. 4.) IRM rendelet a hivatásos állomány tagjainak szolgálati időt elismerő támogatásáról

-

2

125.

A rendészeti képzés megújítása

n. a.

-

0

III. Magyarország nemzetközi megítélésének javítása 126.

Külgazdasági diplomáciai offenzíva indítása

n. a.

-

0

127.

A válságkezelő program eredményeinek kommunikálása a tőkepiacok számára

n. a.

-

0

-

2

IV. A társadalmi felelősségvállalás megteremtése 128.

A miniszteri fizetések 15%-kal történő csökkentése

2009. évi XXXVI. törvény a központi államigazgatási szervekről, valamint


24. OLDAL


a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény módosításáról

Miniszterek, államtitkárok jubileumi jutalmának csökkentése

2009. évi XXXVI. törvény a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény módosításáról

-

2

130.

Minisztereknél és államtitkároknál a külföldi napidíj 50%-kal történő csökkentése

124/2009. (VI. 12.) Korm. rendelet az állami vezetők és az államigazgatási szervek köztisztviselői számára biztosított juttatásokról és azok feltételeiről szóló 136/2006. (VI. 26.) Korm. rendelet módosításáról

-

2

131.

A többségi állami és önkormányzati tulajdonú vállalatok esetében az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagsággal járó díjazások 50%-ra történő csökkentése

n. a.

-

0

132.

Az ingatlanadóban a magasabb értékű ingatlanokra magasabb adókulcs bevezetése


-

2

129.

V. Határozott fellépés a korrupcióval szemben 134.

A Közérdekvédelmi Hivatal felállítása

Nem valósult meg

-

0

135.

Országgyűlési határozat kezdeményezése a közszférában érvényesítendő etikai kódexek alapelveiről

n. a.

-

0



A Bajnai-kormány 100 napja

Recommend Documents