A BÁBOLNA NEMZETI MÉNESBIRTOK KFT

ORSZÁGGYŐLÉSI KÖNYVTÁR - KÉPVISELİI KUTATÓSZOLGÁLAT

A BÁBOLNA NEMZETI MÉNESBIRTOK KFT. SAJTÓSZEMLE

KÉSZÍTETTE: HORVÁTH IRÉN

2008. MÁJUS

A Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. – sajtószemle Országgyőlési Könyvtár – Képviselıi Kutatószolgálat

A Képviselıi Kutatószolgálat információs szolgáltatásai: elemzések, forrás- és sajtószemlék, kronológiák (2004 – 2008) TÉMACSOPORTOK ADATVÉDELEM AGRÁRPOLITIKA Az agrár – környezetvédelemrıl és a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervrıl (elemzés, 2005) Agrártüntetések, tiltakozások Magyarországon 1988-2005 (kronológia, 2005) Az állategészségügyrıl (elemzés, 2005) A bormarketingrıl (elemzés, 2007) Az európai uniós agrártámogatási forrásokról (sajtószemle, 2004) A fogyasztóvédelemrıl (elemzés, 2007) A géntechnológiáról (elemzések, 2005 és 2006) Külföldiek termıföld-tulajdon szerzése Európában – nemzeti szabályozás (elemzés, 2007) Lejárt szavatosságú élelmiszerek: szankciók Európában (elemzés, 2007) A madárinfluenzáról (sajtószemlék, 2005, 2006) Megújuló energiaforrások hasznosítása a mezıgazdaságban Magyarországon (elemzés, 2004) A Mezıgazdasági Szaktanácsadói Rendszer (elemzés,2007) A mezıgazdasági és vidékfejlesztési támogatás egyes kérdéseirıl (sajtószemle, 2005) A mezıgazdasági termékek és élelmiszerek tulajdonságainak védelmérıl (elemzés, 2005) A mezıgazdasági termelést sújtó katasztrófa jellegő elemi károk enyhítésérıl (elemzés, 2005) A mezıgazdasági termelık nyugdíj elıtti támogatásáról (sajtószemle, 2005) A vad védelmérıl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról (elemzés, 2004) A termıföld-nyilvántartásról (elemzés, 2007)

BIZTONSÁGPOLITIKA CIVIL TÁRSADALOM EGÉSZSÉGÜGY ENERGIAPOLITIKA ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS ESÉLYEGYENLİSÉG EURÓPAI UNIÓ FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA HIRKÖZLÉS IFJÚSÁGPOLITIKA IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INGATLANKEZELÉS KÁBITÓSZEREK ELLENI KÜZDELEM KERESKEDELEM KÖRNYEZETVÉDELEM KÖZIGAZGATÁS KÖZLEKEDÉSPOLITIKA KUTATÁS-FEJLESZTÉS OKTATÁSPOLITIKA ÖNKORMÁNYZATI FELADATOK PARLAMENTEK PÁRTOK ÉS VÁLASZTÁSOK PÉNZÜGYI POLITIKA RENDÉSZET SPORT TÁRSADALOMBIZTOSITÁS

LEGFRISSEBB ANYAGAINK Az összevont agrárgazdaság-támogatási rendszer (SPS) (elemzés) A magyar-magyar kapcsolattartás Schengen után (médiaszemle) A turizmus törvényi szabályozása (elemzés) A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról (elemzés) Frusztrációk a parlamentek körül – társadalmi és média-megítélés Európában (elemzés)

2


Elıszó

A Képviselıi Kutatószolgálat a törvényhozást nemzetközi kitekintést is nyújtó elemzésekkel, a bizottságok kormányzatot ellenırzı tevékenységét meghallgatási háttéranyagokkal, a képviselıi munkát pedig a választókerületekre vonatkozó statisztikai adatokkal, sajtószemlékkel és elemzésekkel támogatja.

A Költségvetési, pénzügyi és számvevıszéki bizottság 2008. június 3-i ülésén foglalkozik a „Mi a Kormánynak a szándéka a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft.vel?” címen benyújtott, I/5705 számú interpellációval. Az alábbi sajtóválogatás ehhez a napirendi ponthoz készült, s 2001-tıl – a ménesbirtok kft. megalakulásától – győjti össze a magyar sajtóban megjelent cikkeket.

A Képviselıi Kutatószolgálat ([email protected], telefon: 1-441-4592), s elsısorban e sajtószemle összeállítója készséggel áll további információkkal a téma iránt érdeklıdık rendelkezésére (Horváth [email protected])

3

Irén, telefon: 1-441-4454, e-mail:


Tartalomjegyzék

2008 .................................................................................................................................. 6 2008. május.................................................................................................................. 6 Állami marad a Ménesbirtok – Világgazdaság, 2008. május 28.............................. 6 MNV: nem eladó a Bábolnai Nemzeti Ménesbirtok – MTI, 2008. május 27........... 7 MNV: nem eladó a bábolnai ménesbirtok – Napi Gazdaság, 2008. május 27. ....... 8 Folyik a felszámolás a Bábolna Zrt.-nél – Világgazdaság, 2008. május 21. ........... 8 2008. április ................................................................................................................. 9 Héják a Bábolna Zrt. Fölött – Sertéstartók és politikusok közé dobták a ménes gyeplıit – Magyar Nemzet, 2008. április 3. ................................................. 9 Bábolna Ménesbirtok - 800 millió forint tulajdonosi kölcsön – MTI, 2008. ápr. 2. .................................................................................................................... 10 Az MNV kölcsönt ad a bábolnai ménesbirtoknak – Napi Gazdaság, 2008. ápr. 2. .................................................................................................................... 11 2008. március ............................................................................................................ 11 Fizetésképtelen a Bábolna Zrt. – Világgazdaság, 2008. március 17...................... 11 Bábolna: földönfutók – Népszabadság, 2008. március 12..................................... 12 Bábolnai ménes: kilóg a lóláb – Magyar Nemzet, 2008. március 6. ...................... 14 2008. február ............................................................................................................. 15 Pályázat nélkül érkezett vezetı a ménesbirtokra – Magyar Hírlap 2008. febr. 7. . 15 2008. január............................................................................................................... 16 Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft.: felmentett ügyvezetı. – HVG, 2008. jan. 23.16 Játszma a ménesbirtokkal – Valószínőleg ismét a bábolnai földekre buknak a szocialisták – Magyar Nemzet, 2008. január 19......................................... 18 Felmentették a Bábolna Ménesbirtok ügyvezetıjét – MTI, 2008. január 17......... 19 2007 ................................................................................................................................ 20 Nem került le a napirendrıl a Bábolna-privatizáció – Világgazdaság, 2007. december 13................................................................................................ 20 Nem sikerült eladni a bábolnai ménest – Magyar Nemzet, 2007. augusztus 8. ..... 21 Lóláb – bábolnai csaták a ménes körül – HVG, 2007. június 20............................ 22 Kié lesz a ménesbirtok? – Zárt körben értékesítik a bábolnai örökség kezelıi jogát – Magyar Nemzet, 2007. május 31. ............................................................ 25 2006 ................................................................................................................................ 26 Folyamatosan fejlıdik a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. – Napi Gazdaság, 2006. augusztus 27...................................................................................... 26 Privatizálnák Bábolnát – Napi Gazdaság, 2006. augusztus 2. ............................... 27 2005 ................................................................................................................................ 28 Bábolna Ménesbirtok-földigény – Világgazdaság, 2005. május 25....................... 28

4


Bábolna vet, de ki arat? – Népszabadság, 2005. március 5. .................................. 28 2004 ................................................................................................................................ 33 Ki lesz a ménesgazda? – Készül a nemzeti lovas program. – HVG, 2004. november 27................................................................................................ 33 Segítségre vár Bábolna – Népszabadság, 2004. október 19................................... 35 Átszervezik a bábolnai ménesbirtokot – Világgazdaság, 2004. április 20. ........... 35 2003 ................................................................................................................................ 36 A bábolnai ménesbirtok várja a látogatókat – MTI, 2003. november 18. .............. 36 Lovast váltó ménesbirtok – Népszabadság, 2003. június 24................................. 36 Bábolnai ménesbirtok - 1,7 milliárd forint árbevétel – MTI, 2003. február 16. .... 37 2002 ................................................................................................................................ 38 Megbízott vezetıként Czupy Imre a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok élén – Világgazdaság, 2002. november 6.............................................................. 38 Felmentették a Bábolna Ménesbirtok vezetıjét – Napi Gazdaság, 2002. nov. 4. .. 39 Egy éves a bábolnai ménesbirtok – MTI, 2002. augusztus 18................................ 40 A bábolnai ménesbirtok a PM segítséget kér – Napi Gazdaság, 2002. június 20.. 40 2006-ra önfenntartó lesz a bábolnai ménes – Népszabadság, 2002. május 28....... 41 2001 ................................................................................................................................ 42 Állami tulajdonban marad a ménesbirtok • Aranyrészvényhez jut az ÁPV Rt. – Magyar Nemzet, 2001. július 7. .................................................................. 42 Nemzeti ménesbirtok alakul Bábolnán - konferencia – MTI, 2001. február 28..... 43

5


2008

2008. május Állami marad a Ménesbirtok – Világgazdaság, 2008. május 28. Koncepció készül a bábolnai cég gazdaságos mőködtetésére Valótlan állítás, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelı (MNV) Zrt. privatizálni akarja az állami tulajdonban lévı Bábolna Nemzeti Ménesbirtok (BNM) Kft.-t – cáfolta a közelmúltbeli híreszteléseket Tátrai Miklós, az MNV vezérigazgatója a parlament mezıgazdasági bizottságának tegnapi ülésén. A magánosítást a vagyontörvény is tiltja, amely a céget tartós állami érdekkörben tartja. A bizottság rövid idın belül másodszor foglalkozott a bábolnai agrárügyekkel, mivel a testület az MNV múlt heti tájékoztatóját nem tartotta kielégítınek. A BNM az idén 11 ezer hektár állami bábolnai területet vett át (kényszer)mővelésre, mivel a földeket addig hasznosító, szintén állami tulajdonú Bábolna Zrt.-t tavasszal felszámolták – közölte a vezérigazgató. A Ménesbirtoknak az MNV az új feladatokhoz 0,8 milliárd forintos kamatmentes tulajdonosi kölcsönt nyújtott, amely 1,2 milliárdra becsült idei árbevételbıl megtérülhet. A kft. egyébként 57 millió forintos veszteséget halmozott fel az elmúlt évben, bár az MNV egyik jogelıdjétıl (az ÁPV-tıl) 200 millió forintos támogatást is kapott. A gazdasági problémák miatt volt ez év tavaszán vezetıváltás a cégnél. Az új ügyvezetı igazgatónak három hónapon belül kell kidolgoznia a rentábilis és stabil mőködés feltételeit – jelentette ki Tátrai Miklós. Évek óta nincs rendben a Bábolna Zrt. (és a tartós állami tulajdonú agrártársaságok) vagyonkezelése – fogalmazott Bodonyi László, az Állami Számvevıszék (ÁSZ) igazgatóhelyettese. Rámutatott: a sorozatos koncepcióváltás mellett az okozott gondot, hogy nem érvényesülhetett az Országgyőlés ellenırzési jogköre, mivel a bábolnai tevékenységeket (is) leánycégekbe szervezték ki. A bábolnai vállalatnál mintegy 70 milliárd forintos veszteség keletkezett az elmúlt években – állapította meg az ÁSZ anyagaira hivatkozva Jakab István, a bizottság fideszes alelnöke. Az MNV a közelmúltban megkötötte az adásvételi szerzıdést a Bábolna Zrt. kerteskıi gazdaságának földterületeire – mondta a vezérigazgató. Az értékesítést kormányhatározat írta elı, amely a cég szendrıi egységére is vonatkozott. Korábbi közlések szerint most mintegy 480 hektár eladásáról van szó. A területet a kaskantyúi Walter András és két további magánszemély által alakított konzorcium vehette meg, amely 22,7 millió forintért megvásárolja a kerteskıi eszközöket is. A szendrıi gazdaság ingatlanait a Bábolna Zrt. felszámolója, az idetartozó földeket az MNV késıbb adja el. A vagyon szétcincálása folyik Bábolnán, mivel a 22 milliós vételi ár a meghirdetettnek csak a 9,2 százalékát teszi ki – fogalmazott a kerteskıi eseményekre utalva Font Sándor, a bizottság fideszes elnöke.

6


MNV: nem eladó a Bábolnai Nemzeti Ménesbirtok – MTI, 2008. május 27 A Bábolnai Nemzeti Ménesbirtok nem eladó, Bábolna Zrt. pedig felszámolásban van, így azzal kapcsolatban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelı (MNV) Zrt.-nek már nincs jogosítványa - összegezte Bábolna helyzetét Tátrai Miklós az MNV Zrt. vezérigazgatója kedden az Országgyőlés mezıgazdasági bizottságának ülésén. Podonyi László, az Állami Számvevıszék igazgató-helyettese elmondta: a tartósan állami tulajdonú társaságokból történt kiszervezések megfosztották a képviselıket attól, hogy a parlament gyakorolhassa ellenırzési jogát. Ez jelentıs vagyonvesztéshez vezetett, nem csak a Bábolnai mezıgazdasági vállalkozás esetében. A megállapítással a bizottság tagjai teljes mértékben egyetértettek. Tátrai Miklós hangsúlyozta, hogy az MNV célja a termelés folytonosságának biztosítása. Ezért a felszámolásba került Bábolna Zrt. mezıgazdasági területeit az idei évre a 100 százalékban állami tulajdonú Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. kapta haszonbérletbe, az erdıterület kényszerhasznosítója pedig 2008-ban a Vértes Erdı Zrt. Az MNV vezérigazgatója megjegyezte, hogy a Nemzeti Ménesbirtok Kft. az idei termelés finanszírozásához 800 millió forint tulajdonosi hitelt kapott, és a várható 1,2 milliárd forint körüli bevétel a kft.-t illeti. Bábolna két gazdasága közül a Kerteskıi Gazdaság privatizációs pályázatán az MNV már megkötötte a vevıvel a föld eladására a szerzıdést több mint 190 millió forint eladási áron. Tátrai Miklós úgy tudja, hogy 22,2 millió forintért az eszközök eladására is megszületett a szerzıdés. A másik, már négyszer eredménytelenül pályáztatott szendrıi gazdaság sorsa a felszámoló kezében van. A Kerteskıi Gazdaság vagyonvesztését boncolgató képviselıi felvetésekre a vezérigazgató arra emlékeztetett, hogy az értékesítés nélkül Bábolna sorsára jutott volna. Az MNV Zrt. mintegy 200 millió forint bevételt várt az eszközökért. Horváth Klára, Bábolna polgármestere elmondta, hogy a felszámolás jogszerően folyik és a Bábolna mintegy 6.000 hektár törzsterületén jó termés ígérkezik. A Nemzeti Ménesbirtokkal kapcsolatban a képviselık egyetértettek abban, hogy a lótenyésztés nem gazdaságos tevékenység, ezért szorgalmazták, hogy a kft. több lábon álljon. Tátrai Miklós elmondta, hogy a társaság bevételének mintegy fele már nem is a lótenyésztésbıl származik. Évi 200-300 millió forint támogatást kap a ménesbirtok kft., és tavaly úgy volt 57 millió forint vesztesége, hogy közben a tulajdonostól 200 millió forint támogatást kapott. A márciusban kinevezett új ügyvezetı igazgatónak három hónapja van új koncepció kidolgozására, hogy gazdaságosan üzemelhessen a Nemzeti Ménesbirtok Kft. Arra a kifogásra, hogy az MNV Zrt. folyamatosan állami földeket értékesít, a vezérigazgató azt válaszolta, hogy csak Bábolna két gazdaságának földterületét hirdették meg, további esetleges földeladásokról - a jogszabályban rögzített eljárás után - még csak ezután döntenek. 7


MNV: nem eladó a bábolnai ménesbirtok – Napi Gazdaság, 2008. május 27. A Bábolnai Nemzeti Ménesbirtok nem eladó, a Bábolna Zrt. felszámolásban van, így azzal kapcsolatban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelı (MNV) Zrt.-nek már nincs jogosítványa - mondta Tátrai Miklós, az MNV Zrt. vezérigazgatója az országgyőlés mezıgazdasági bizottságának ülésén. Podonyi László, az Állami Számvevıszék igazgatóhelyettese szerint a tartósan állami tulajdonú társaságokból történt kiszervezések megfosztották a képviselıket attól, hogy a parlament gyakorolhassa ellenırzési jogát. Ez jelentıs vagyonvesztéshez vezetett - nemcsak a bábolnai mezıgazdasági vállalkozás esetében. Tátrai szerint céljuk a termelés folytonosságának biztosítása, ezért a felszámolásba került Bábolna Zrt. mezıgazdasági területeit az idei évre a 100 százalékban állami tulajdonú Bábolnai Nemzeti Ménesbirtok Kft. kapta haszonbérletbe, az erdıterület kényszerhasznosítója pedig 2008-ban a Vértes Erdı Zrt. Bábolna két gazdasága közül a Kerteskıi Gazdaság privatizációs pályázatán az MNV már megkötötte a vevıvel a föld eladására a szerzıdést több mint 190 millió forint eladási áron. A másik, már négyszer eredménytelenül pályáztatott szendrıi gazdaság sorsa a felszámoló kezében van.

Folyik a felszámolás a Bábolna Zrt.-nél – Világgazdaság, 2008. május 21. Megkezdıdött a Bábolna Zrt. felszámolása, miután a Komárom-Esztergom megyei cégbíróság a múlt hónapban jogerıs végzést hozott az ügyben – közölte Tömör László, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelı (MNV) Zrt. illetékese a parlament mezıgazdasági bizottságának tegnapi ülésén. A vagyonkezelı eredetileg nyilvános privatizációs pályázat kiírását tervezte, de márciusban mégis a felszámolás mellett döntött a cég pénzügyi ellehetetlenülése miatt. Az eljárást a bábolnai társaság vezetı testülete javasolta a tulajdonos MNV-nek. A cégbíróság a Bábolna Zrt. felszámolójául a TMLine Zrt.-t jelölte ki. A vagyonkezelı még a felszámolás kezdeményezése elıtt értékesítette a bábolnai vállalat kerteskıi gazdaságának eszközvagyonát és 480 hektáros földterületét. E tranzakció korábban a kilátásba helyezett privatizáció egyik feltételeként szerepelt. Tömör László tájékoztatása szerint az adásvételi szerzıdések már megszülettek, a birtokba adás azonban még nem történt meg. Máig nem sikerült ugyanakkor eladni a bábolnai társaság másik (szendrıi) gazdaságát, amelyet – szintén egy kormányrendelkezés értelmében – régen értékesíteni kellett volna. A szendrıi eszközvagyont – amelyhez 5,5 ezer hektár terület tartozik – a napokban a felszámoló hirdette meg újra, a pályázati beadási határidı pedig a jövı héten jár le. A vagyonkezelı a szendrıi földek eladásával várhatóan megvárja e tender eredményét, hogy a gazdaság területein az eszközökkel együtt lehessen túladni. Idıközben a Bábolna Zrt.-hez közvetlenül tartozó, 5-6 ezer hektárnyi termıföld kényszerhasznosítása az állami tulajdonú Bábolna Nemzeti Ménesbirtok (BNM) Kft.hez került, amely az MNV-tıl 800 millió forintos kamatmentes kölcsönt kapott a felmerülı többletköltségekre, illetve a társaságnál lévı lóállomány fenntartására.

8


Várhatóan a második fél évre készül el egy koncepció arról, mi legyen a bábolnai (törzs)területek további sorsa. Bizonyos nagyságú termıföldre a BNM-nek is szüksége van, hogy gazdálkodását stabilizálhassa. A környékbeli termelık máris jelezték, hogy megvásárolnák vagy bérbe vennék azokat. Koncepciók A bábolnai vállalat sokáig a hazai agrárgazdaság „zászlóshajójának” számított több mint 20 ezer hektár mővelt területtel és 40 milliárd forintot meghaladó éves árbevétellel. A társaságot azért kellett „lecsupaszítani”, mert számos tevékenysége veszteséget termelt az elmúlt évtizedekben. A kormány korábban a céget – tisztán növénytermelési társaságként – életképesnek ítélte, de mára e koncepció is megdılt.

2008. április Héják a Bábolna Zrt. Fölött – Sertéstartók és politikusok közé dobták a ménes gyeplıit – Magyar Nemzet, 2008. április 3. Információink szerint egy jól körülhatárolható üzleti kör – amely szoros kapcsolatokat ápol mind az országos, mind a helyi politikával – érdekeit szolgálhatják ki a Bábolna Zrt. felszámolásával, pontosabban az ennek nyomán „felszabaduló”, a gazdaság által az államtól bérelt több mint 13 ezer hektár föld jövıbeli értékesítésével. Egy tegnap megjelent kormányrendelet szerint 800 millió forint kamatmentes tulajdonosi kölcsönt kap a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. A ménesbirtok a felszámolásba került Bábolna Mezıgazdasági Zrt. földhaszonbérletében lévı termıföldek kényszerhasznosításával kapcsolatos költségekre juthat ezen összeghez. Lapunk elsıként számolt be arról, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelési (MNV) Zrt. tervei szerint, a Bábolna Zrt. felszámolásának elindítása elıtt elıreláthatólag a Bábolna Nemzeti Ménesbirtokkal (BNM) kötnek majd kényszerhasznosítási szerzıdést a mintegy 13 ezer hektárt kitevı földre. Vagyis a Bábolna Zrt.-vel és gazdaságaival valószínőleg felmondják a bérleti szerzıdést, s a felszámolóra a lényegében romhalmaznak nevezhetı géppark, s a normális esetben igen sokat érı ingatlanegyüttes maradhat. Ezen vagyonelemek elıreláthatólag csak a banki igényeket elégíthetik ki. A zrt. tartozása ugyanis információink szerint meghaladja a tízmilliárd forintot. A vagyonkezelı korábbi közlése szerint a termıföldek hosszú távú hasznosításáról az MNV a késıbbiekben hoz döntést, annyi azonban biztos, hogy a területek hasznosítása nyilvános pályázat keretében dıl el, elıreláthatólag az év második felében. Egy neve elhallgatását kérı bennfentes üzletember tájékoztatása szerint a ménesbirtokkal azért csak idén év végéig kötnének szerzıdést a tizenháromezer hektárnyi föld hasznosításáról, mert a tervek szerint ezt követıen elkezdenének osztozkodni a földeken az eddig is komoly lobbit folytató üzleti körök. Mégpedig úgy tőnik, hogy azok, akik egyszer már megpróbálták egy bundagyanús ügylettel

9


megszerezni a ménesbirtokot. Emlékezetes, hogy az akkor még a Kincstári Vagyoni Igazgatóság alá tartozó BNM vagyonkezelıi jogának eladására hihetetlenül rövid határidıvel írtak ki pályázatot. Az egyik jelentkezı társaság, a sertéstartással foglalkozó Pegano Pig ügyvezetı igazgatója, Takács Imre, a ménesbirtok vagyonkezelési jogát 2006. november 1-jétıl 25 éves idıtartamra kérte, hogy a KVI legyen szíves átadni. A ménes vagyonkezelıi jogának átadásáért Bábolna polgármester asszonya is lobbizott. Ezt követıen meglepı módon, minden elıjel nélkül a KVI zártkörő meghívásos pályázatot írt ki. Érdekességként említhetı meg, hogy miután a KVI tavalyi tendere sajtónyilvánosságot kapott, azt érvénytelennek minısítették, idén viszont már a Magyar Nemzeti Vagyonkezelési Zrt., amelyhez a ménesbirtok is átkerült, indokolás nélkül elbocsátotta annak vezetıjét, s kinevezte Mezei László agrármérnököt, szekszárdi cipıkereskedıt. Úgy tudjuk, ı Horváth Klárát, Bábolna polgármester asszonyát kérte fel a ménesbirtok által oktatási céllal létrehozott alapítvány felügyelıbizottságának elnökévé. Információink szerint a ménesbirtoknál tessék-lássék módon mintegy 150-200 hektár termıföldet hagynának, márpedig a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok normális mőködését minimum 800-1000 hektárral lehetne biztosítani. A kormány 2006 júliusában tette közzé a privatizációs tervet, mely szerint elıbb el kívánták adni a hatvanéves múltra visszatekintı zrt.-hez tartozó ötezer hektárnyi állami földet bérlı szendrıi s a közel 500 hektárral bíró kerteskıi gazdaságokat, majd ezt követıen magát Bábolnát is. A Bábolna Zrt. földjeinek eladásából a kormány akkor mintegy 6,6 milliárd forintos bevételre számított. A szóban forgó gazdaságokat pedig nem sikerült eladni, vagyis pontosabban úgy tőnik, a kerteskıi földeket mégis, ám ezt még homály fedi. Dénes Zoltán

Bábolna Ménesbirtok - 800 millió forint tulajdonosi kölcsön – MTI, 2008. ápr. 2. A Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. 800 millió forint kamatmentes tulajdonosi kölcsönt kap a felszámolásba került Bábolna Mezıgazdasági Zrt. földhaszonbérletében lévı termıföldek kényszerhasznosításával kapcsolatos költségekre - derül ki a 2007. március 29-i kormányhatározatból, ami szerdán jelent meg. Száraz Gábor, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelı Zrt. (MNV) szóvivıje az MTI kérdésére elmondta: a kölcsönt 2008. december 31-i lejárattal az MNV adja mintegy fele részben az úgynevezett mezei leltár miatt felmerülı kifizetésekre, részben pedig azért, hogy a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Zrt. a mőveléshez szükséges eszközök bérleti díját kifizethesse a felszámolásba került Bábolna Mezıgazdasági Zrt.-nek. A termıföldek kényszerhasznosítása az állami tulajdonú Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. feladata, de ehhez hiányoznak az eszközei, ezért szükséges azokat a Bábolnától bérelnie - magyarázta a szóvivı. Százaz Gábor elmondta azt is, hogy a kölcsön fedezete a termés maga, ami várhatóan mintegy 1-1,2 milliárd forint bevételt hoz. A korábbi tájékoztatás szerint a Bábolna Zrt. közgyőlése március 10-én - az MNV kezdeményezésére - a társaság felszámolása mellett döntött. A felszámolás nem

10


befolyásolja a társaság kezelésében levı termıföldek mővelésben tartását, amelyhez 2008-ban az MNV Zrt. biztosítja a szükséges forrásokat, amit most a kormányhatározat elıírt. A vagyonkezelı korábbi közlése szerint a termıföldek hosszú távú hasznosításáról az MNV a késıbbiekben hoz döntést, annyi azonban biztos, hogy a területek hasznosítása nyilvános pályázat keretében fog eldılni, elıre láthatóan az év második felében. Bábolna Zrt.-nek saját tulajdonú termıföldterületei is voltak két gazdaság mővelésében. Ezeket külön értékesítették, illetve értékesítik. A vagyonkezelı korábbi tájékoztatása szerint a Kerteskıi Gazdaság eszközeire és földterületére van vevı, míg a másik, a Szendrıi Gazdaság eszközeinek és a földterületének együttes eladására új pályázatot írtak ki.

Az MNV kölcsönt ad a bábolnai ménesbirtoknak – Napi Gazdaság, 2008. ápr. 2. A kormány március 29-ei határozata alapján a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. 800 millió forint kamatmentes tulajdonosi kölcsönt kap a Magyar Nemzeti Vagyonkezelı Zrt.-tıl (MNV) a felszámolásba került Bábolna Mezıgazdasági Zrt. földhaszonbérletében lévı termıföldek kényszerhasznosításával kapcsolatos költségekre - derül ki a Határozatok Tárából. A kölcsönt 2008. december 30-ai lejárattal adják, részben az úgynevezett mezei leltár miatt felmerülı kifizetésekre, részben pedig azért, hogy a kft. a mőveléshez szükséges eszközök bérleti díját kifizethesse a Bábolna Mezıgazdasági Zrt.-nek. A termıföldek kényszerhasznosítása az állami tulajdonú kft. feladata, ám ehhez hiányoznak az eszközei, ezért szükséges azokat a zrt.-tıl bérelnie mondta Száraz Gábor MNV-szóvivı az MTI-Ecónak. A kölcsön fedezete a várhatóan 1,0-1,2 milliárd forint értékő termés lesz. A zrt. közgyőlése - még március 10-én - a társaság felszámolása mellett döntött. Ez nem befolyásolja a társaság kezelésében levı termıföldek mővelésben tartását, amelyhez 2008-ban az MNV biztosítja a szükséges forrásokat. Tervek szerint a termıföldek hosszú távú hasznosításáról az MNV a késıbbiekben dönt. Várhatóan a második félévben pályázatot ír ki.

2008. március Fizetésképtelen a Bábolna Zrt. – Világgazdaság, 2008. március 17. Állami kézben marad a megıgazdasági társaság földje - ismét eladó a szendrıi gazdaság Állami kézben marad a Bábolna Zrt. ötezer hektáros területe, miután a Magyar Nemzeti Vagyonkezelı (MNV) Zrt. – többszöri sikertelen privatizációs kísérlet után – úgy döntött, fizetésképtelenséget jelent, s ezt a társaság közgyőlése el is fogadta. A Bábolna Zrt. értékesítésérıl egy 2006 júliusában hozott kormányhatározat rendelkezik, amely szerint a cég akkor értékesíthetı, ha elıtte sikerül az állami tulajdonú társaság szendrıi és kerteskıi gazdaságát eladni, hogy a Bábolna Zrt.-t tisztán

11


növénytermelési profilú cégként lehessen magánosítani. A Bábolna Zrt. szállítói és köztartozásai miatt azonban a felszámolás elkerülhetetlenné vált. A legutolsó adatok szerint a társaság 180 fıt foglalkoztat. A jelenleg érvényben lévı földtörvény szerint a felszámolás során a földhasználati jog az államra, azaz az MNV Zrt.-re száll. A termıföldek hosszú távú hasznosításáról a vagyonkezelı a késıbbiekben határoz, annyi azonban bizonyos, hogy ez nyilvános pályázat keretében, az év második felében dıl majd el. Lapértesülések szerint egyrészt elképzelhetı, hogy a terület bérleti joga a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft.-hez kerül, amelynek privatizációjára így a földterülettel együtt – a korábbi sikertelenségek után – nagyobb esély lenne. Másrészt haszonbérletbe is adhatják a területet, ekkor vállalatok is pályázhatnak, de elképzelhetı az eladás is, a pályázó ez esetben – mivel a törvény szerint magántulajdonban legfeljebb 300 hektár terület tartozhat – egy vevıi egyesülés lehet. Mindazonáltal a közgyőlési határozatot követıen az MNV meghirdette a szendrıi gazdaság csaknem ötezer hektáros földterületének értékesítésérıl szóló nyilvános, egyfordulós pályázatát, s ezzel egyidejőleg a Bábolna Zrt. bejelentette, hogy eladja a gazdaság eszközvagyonát és vagyonelemeit. A vagyonkezelı a tendert április 11-én zárja le, a pályázatokat eddig lehet benyújtani.

Bábolna: földönfutók – Népszabadság, 2008. március 12. A felszámolás alá kerülı állami agrárgazdaság maradék vagyona iránt erısnek mutatkozik az érdeklıdés. Az állam rendelkezik majd a fölszámolás sorsára jutott Bábolna ötezer hektárnyi földjének további használatáról. A terület ideiglenes hasznosítására több terv született, a tartós állapot kialakításáról szóló elképzelés még várat magára. Érdeklıdıbıl nincs hiány: az IKR mellett Csányi Sándor és Leisztinger Tamáshoz köthetı Forrás Nyrt. is jelezte lapunknak: nem zárják ki a befektetés lehetıségét. Titkos, zártkörő megbeszélést tartott tegnap a Magyar Nemzeti Vagyonkezelı (MNV) a Bábolna Zrt. rövid távú lehetıségeirıl és teendıirıl - tudta meg a Népszabadság. Az ülés azt követıen vált szükségessé, hogy hétfın - az állami vagyonkezelı cég, a fı tulajdonos kezdeményezésére - a Bábolna közgyőlése úgy határozott: fizetésképtelenséget jelent, és ezzel megkezdi saját maga felszámolását. A Népszabadság információi szerint az ezt követı tegnapi ülés fı témája az volt: mi legyen a Bábolna kezelésében lévı - és a legfıbb vagyont jelentı - ötezer hektárnyi földdel. Több variáció képzelhetı el ideiglenes megoldásként. Az egyik - legvalószínőbbnek tartott - szerint az immár utolsó állami Bábolna céghez, a Nemzeti Ménesbirtok Kft.-hez kerülne az ötezer hektáros terület bérleti joga. Ez segítene a lótenyésztı vállalaton is: a Ménesbirtok vagyonkezelıi jogát már többször is meghirdették, ám eddig ezek az eljárások eredménytelenek voltak. Ha viszont a használati jog valóban a lótenyésztéssel foglalkozó társaságnál landolna, akkor egy következı pályázaton az egyébként veszteségesen mőködı cég már vonzó portékává

12


válhatna. Így két legyet üthetne egyszerre a MNV. Ezt a forgatókönyvet támasztja alá, hogy a MNV-ben zajló egyeztetésre a Ménesbirtok frissen kinevezett igazgatóját, Mezei Lászlót is "meghívták". A történetben csupán egyetlen bökkenı akad. Mégpedig az, hogy a törvényi kötelezettségek miatt a föld megmővelésérıl gondoskodni kell, azaz nincs mese meg kell mővelni. Ehhez azonban a Ménesbirtok Kft.-nek nincsenek meg az eszközei. Lapunknak nyilatkozók egybehangzóan úgy vélekedtek, amennyiben a Ménesbirtokot tenné szebbé a földterület, akkor vélhetıen a megfelelı infrastruktúrával és forrással rendelkezı IKR Zrt. mővelhetné meg a területet - legalábbis addig, míg a lótenyésztı társaság új "gazdára" nem talál, azaz a szezon befejezéséig. Az IKR legalább a közelben van - mondták. Igaz: épp az IKR az, amely igencsak érdeklıdik az ötezer hektáros Bábolna-birtok iránt, és így - ha csak idılegesen is, de - hozzájuthatna. Egy másik változat szerint a "kényszerhasznosítás" a felszámolás alatt lévı Bábolna feladata maradna. Ez ellen szól, hogy ekkora területre szóló kényszermővelésre még nem volt példa az országban, s ennek komoly költségei vannak. Mindkét megoldás csupán rövid távon rendezné a terület sorsát. Az MNV-nek azonban a hosszú távon is gondoskodnia kell a földrıl. (Az érvényben lévı földtörvény miatt a felszámolás során a földhasználati jog automatikusan visszaszáll az államra, vagyis az MNV Zrt.-re.) Erre az esetre is több forgatókönyv képzelhetı el. A Vagyonkezelı további haszonbérletben is tarthatja a területet, amelyre cégek is pályázhatnak. Szóba jöhet azonban az eladás is. Ebben az esetben az új tulajdonos csak egy, legalább 17 magángazdát tömörítı vevıi közösség lehet - már amennyiben egyben értékesítik a földet -, hiszen a törvényi kötöttségek miatt magántulajdonban 300 hektárnál nagyobb terület nem lehet. Ha utóbbi változat mellett döntenek, akkor a Bábolna melletti hektáronkénti földárak alapján a Népszabadság számítása szerint a terület ára 2-3 milliárd forint között lenne. Más kérdés, hogy egy ekkora egybefüggı területet aligha csak átlagos földárak alapján áraznának be. Bárhogy is alakul a föld sorsa, minden jel szerint valóban nagy lesz a verseny a területért. Az IKR Zrt. elnök-vezérigazgatója, Szaxon Attila lapunknak tegnap úgy nyilatkozott, hogy mindenképpen szeretnék termelésbe vonni Bábolna földjeit. Az viszont biztos, hogy a fejleményekre a legnagyobb hazai befektetıi kör is figyel. Az OTP elsı embere, Csányi Sándor tegnap úgy tájékoztatta a Népszabadságot: eddig egyáltalán nem foglalkozott a kérdéssel, ám nem zárja ki annak lehetıségét, hogy rátekintsenek. Leisztinger Tamáshoz köthetı Forrás Nyrt. vezérigazgatója Zeitvogel János kedden szintén megerısítette lapunknak, hogy ugyan az felszámolási eljárás nagyon az elején tart, ám ha a részletek ismertek lesznek, akkor megvizsgálják: érdemes-e a bábolnai földekre áldozni. Ábrahám Ambrus

13


Bábolnai ménes: kilóg a lóláb – Magyar Nemzet, 2008. március 6. Szőkszavú, rövid közleményben tette közzé tegnap a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács, hogy „pályázat útján lefolytatott eljárás eredményképpen” döntött a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. ügyvezetıjének megválasztásáról. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelı Zrt. (MNV) szakmai értékelésével és javaslatával összhangban Mezei Lászlót választotta meg a társaság ügyvezetıjévé. Mint írták, a pályázat meghirdetésekor a tanács az állami vagyonnal való hatékony gazdálkodás szempontjait vette figyelembe. Emlékezetes, hogy a ménesbirtok korábbi vezetıjét indoklás nélkül egyik napról a másikra bocsátotta el az MNV Zrt. január 18-án, amit szakmai körökben azzal magyaráztak, hogy Rombauer Tamás egykori igazgató ellenezte a ménesbirtok magánosítását. A vezérváltás összefügghet azzal, hogy a kft. a tervek szerint megkaphatja a Bábolna Zrt. kezelésében lévı több mint 760 hektárnyi területet, amit eddig csak ígérgettek. Tavaly a ménest – erısen kétes körülmények között – a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) már megpróbálta eladni, sikertelenül. Ebben nagy szerepe volt az év elején elbocsátott igazgatónak. Hogy kétség se férjen ahhoz, az ügy a földrıl szól, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelı – amely a KVI utódja is – az indoklás nélküli elbocsátást követı napokban olyan pályázatot írt ki az állásra, amely szerint az új vezetınek három hónapon belül el kell készítenie a ménesbirtok vagyonhasznosítási koncepcióját. Érdekessége a történetnek az is, hogy Rombauer elbocsátását követıen éppen a most ügyvezetıvé lett Mezei László szekszárdi agrármérnök-cipıkereskedı vállalkozót jelölték ki a cég megbízott ügyvezetı igazgatójává. A Magyar Hírlap korábbi cikke szerint Mezei László még azelıtt megpályázta az állást, hogy azt az MNV Zrt. kiírta volna. A Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft.-t még 2001-ben választották le a Bábolna Rt.-rıl azzal a céllal, hogy a lótenyésztést végzı, s a nemzeti kulturális örökség részét képezı kastélyegyüttest tulajdonló ménesbirtok megırizze az alapítása óta felhalmozott eszmei örökséget. Ez olyannyira sikerült, hogy Rombauer Tamás vezetése alatt a ménesbirtok ismét nemzetközi hírővé vált. A ménesbirtok 450 lovat tart, emellett kezeli a bábolnai központ mőemlékegyüttesét – köztük a Szapáry-kastélyt –, az arborétumot, a horgásztavat, sıt a turisztikai ágazata megörökölt egy éttermet és egy szállodát is. A törvény által deklaráltan tartós állami tulajdonban tartandó cégben nemcsak a dióspusztai angol telivérek találhatók, hanem idetartoznak a bábolnai arab telivér lovak, valamint az erdészet és a vadászat is. Nevük elhallgatását kérı helybéliek nem tartják elképzelhetetlennek, hogy miután a ménesbirtok megkapja a 760 hektárnyi földterületet, megpróbálják átjátszani valamely korábban is preferált befektetıi körnek a kft. vagyonkezelıi jogát.

14


2008. február Pályázat nélkül érkezett vezetı a ménesbirtokra – Magyar Hírlap 2008. febr. 7. Mezei László, a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. megbízott ügyvezetıje olyan nem létezı állásra pályázott decemberben, amelyet meg sem hirdettek. A ménes korábbi igazgatóját január 18-án mentették fel, és csak január 29-én írtak ki a tisztségre nyílt pályázatot. A ménesbirtok fenntartója a Magyar Nemzeti Vagyonkezelı, amelynek szóvivıje elmondta, hogy az ideiglenes vezetıi posztra nem érkezett pályázat, Mezei Lászlót ık keresték meg. "A Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. tulajdonosának terveit ismerem, elfogadom és képviselem, azonban nincs felhatalmazásom a társaság jövıjével kapcsolatos kérdésekre válaszolni" – mondta lapunknak Mezei László, a társaság frissen kinevezett megbízott ügyvezetı igazgatója. További kérdéseinkkel a cég tulajdonosának, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelı Zrt. szóvivıjéhez irányított, mivel "túl sok az ellentmondás és a valótlan állítás az üggyel kapcsolatban". A nyilvánosság elıtt továbbra sem ismert, hogy január 18-án miért menesztették Rombauer Tamást, a ménesbirtok egykori igazgatóját. A ménesbirtok vagyonkezelésének magánkézbe adására tavaly nyáron tett kísérletet a társaság akkori tulajdonosa, az ÁPV Zrt. Bábolnán több mint kétszáz éve tenyésztenek lovakat, a település, majd késıbb a magyar agrárium egyik meghatározó szereplıje hírnevét elsısorban a tiszta genetikai állománnyal rendelkezı Shagya arab ménjeivel alapozta meg. A társaság mintegy hárommilliárd forint éves forgalom mellett kétszázhatvanmillió forintos állami támogatásban részesül, mivel a lótenyésztés a legtöbb országban veszteséges. A ménesbirtok négyszázötven lovat tart, emellett kezeli a bábolnai központ mőemlékegyüttesét, az arborétumot, a horgásztavat, sıt a turisztikai ágazata megörökölt egy éttermet és egy szállodát is. Fı bevételi forrását az energiaszolgáltatás adja, ugyanis húsz kilovoltos feszültségő áramellátást biztosít a környékbeli baromfigazdaságoknak. A nagy múltú társaságot öt évig vezette Rombauer Tamás, aki gyakorlatilag a csıd szélérıl hozta vissza a társaságot, viszont nem támogatta a ménes vagyonkezelésének magánkézbe adását, ezért többek szerint elıre látható volt, hogy menesztik. Száraz Gábor, az MNV Zrt. szóvivıje lapunknak a gazdasági törvénnyel magyarázta Rombauer menesztését, amely "közös megegyezéssel történt". Helyét Mezei László vette át, aki megbízott ügyvezetıként irányítja a ménesbirtokot január óta, és aki – állítása szerint – pályázott a megbízott ügyvezetıi posztra. Lapunk kérdésére a szóvivı cáfolta, hogy Mezei László meghirdetett állásra jelentkezett volna. "Kiválasztás alapján döntöttünk a személye mellett – mondta Száraz Gábor. – A megbízott ügyvezetıi igazgatói pozícióra nem volt pályázat, csupán a rendes ügyvezetıi igazgatói állásra." Hozzátette: az MNV Zrt. ismerte Mezei László munkásságát, ezért kérték fel arra, hogy az átmeneti idıszakban megbízott ügyvezetıként irányítsa a céget. A szóvivı arra a kérdésünkre nem tudott választ adni, hogy mikor döntöttek Mezei László kinevezése mellett.

15


Ezzel szemben Mezei László lapunknak azt mondta, hogy november-decemberben pályázott a ménesbirtok ügyvezetıi teendıinek ideiglenes ellátására. A vele errıl a kérdésrıl készített interjú közreadásához utólag Mezei László nem járult hozzá, fontosnak véljük azonban a hiteles tájékoztatás végett, hogy tartalmi részét a nyilvánosság elé tárjuk. Elmondása szerint meghirdetett állásra jelentkezett az elmúlt év végén, összesen három helyre adta be jelentkezését, ezek közül az egyik a ménesbirtok volt. Mint ismeretes, az MNV Zrt. honlapján január 29-én, tehát Rombauer Tamás menesztése után jelent meg a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. (rendes) ügyvezetı igazgatói munkakörének betöltésére a nyílt pályázat, a megbízott ügyvezetıi poszt nem volt meghirdetve. Mezei ezzel szemben azt állítja, hogy decemberben az interneten és különbözı újságokban keresett állást, és itt találta azt a pályázati felhívást, amelyben a ménesbirtok élére kerestek ideiglenes vezetıt. Azt, hogy melyik honlapon, illetve újságban jelent meg a hirdetés, nem közölte. Az eset már csak azért is érdekes, mert nem volt oka, hogy az MNV Zrt. szóvivıjével ellentétes információval szolgáljon. A Magyar Hírlap meg nem erısített forrásból úgy tudja, hogy Mezei László lesz a gyıztes a ma záródó, a rendes ügyvezetıi posztra meghirdetett pályázaton. Az eladósodott Bábolna földjei sokakat vonzanak A Bábolna Zrt. privatizációjával évek óta sikertelenül próbálkoznak az éppen hatalmon lévı kormányok. A kudarc oka a cég hatalmas adósságállománya. Becslések szerint az elmúlt tizenöt évben a cég felszínen tartása százmilliárd forintjába került az adófizetıknek. Bábolna földjei még így is sokaknak vonzóak. A környéken feltőnt többek között Leisztinger Tamás is, aki különbözı érdekeltségein keresztül sok környékbeli céget, épületet vásárolt meg. A magánosításra hamarosan újabb kísérletet tesznek, a pályázati kiírás márciusra várható. Wiedemann Tamás

2008. január Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft.: felmentett ügyvezetı. – HVG, 2008. jan. 23. Indoklás nélkül felmentette a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács elsı ülésén Rombauer Tamást, az 1,59 milliárd forint jegyzett tıkéjő Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. (BNM) ügyvezetıjét. A BNM-et még az Orbán-kormány ideje alatt választották le a bábolnai agrárcégrıl, hogy azt privatizálják - ami azóta csak egy-két leánycégével történt meg -, s egyúttal a ménesbirtokhoz kerültek a tartós állami tulajdonban tartani szándékozott mőemlék épületek, a ménesek, a vadgazdálkodás és az erdészet. A ménesbirtok eszközeire tavaly pályázatot írt ki az akkori tulajdonos, az év elején megszőnt Kincstári Vagyoni Igazgatóság (HVG, 2007. június 23.). Az ötlet - mivel a lóállomány csökkenésével járt volna - erıs tiltakozást váltott ki a lovasszakmai körökben, és megosztotta a szocialista parlamenti frakciót is. A pályázatot végül eredménytelennek nyilvánították, most pedig lovasberkekben az ügyvezetı eltávolítása mögött egy újabb vagyonkezelésbe adási kísérletet sejtenek

16


Vihart kavaró vezérmenesztés – Világgazdaság, 2008. január 22. Politikai felhangok kísérik a döntést, a volt bábolnai vezetı vagyonvesztéstıl tart Nem kellıen átgondolt intézkedésnek tartja Rombauer Tamás a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (NVT) döntését, amellyel a testület felmentette a tartós állami tulajdonban lévı Bábolna Nemzeti Ménesbirtok (BNM) Kft. ügyvezetıi teendıi alól. A tanács január 17-i (azonnali) hatállyal, indoklás nélkül határozott a menesztés mellett, amely végül – a gazdasági törvényre hivatkozva – közös megegyezéssel valósult meg. Ez utóbbit Száraz Gábor, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelı (MNV) Zrt. szóvivıje is megerısítette lapunknak, de az ügyrıl további részleteket nem közölt. Egyes hírek szerint a menesztés hátterében Horváth Klára, Bábolna MSZP-s polgármestere áll, aki a BNM vagyonkezelésbe adását (a privát szféra bevonását) szorgalmazza. Az ügyvezetı felmentése így e folyamat elsı lépését jelentené. Rombauer Tamás ezt sem megerısíteni, sem cáfolni nem kívánta. Felhívta viszont a figyelmet arra, hogy a vagyonkezelésre az NVT egyik jogelıdjének számító Kincstári Vagyoni Igazgatóság már tavaly kiírt egy zártkörő – végül sikertelen – pályázatot, holott addig hivatalosan szó sem volt magáncégek szerepérıl a társaság mőködtetésében. Horváth Klára lapunk kérdésére puszta teóriának minısítette a háttértevékenységérıl szóló feltételezéseket. Hozzátette: bár tagja az MSZP parlamenti frakciójának, a politikát soha nem „viszi be” a helyi ügyekbe. Tájékoztatása szerint a BNM-mel kapcsolatban az önkormányzat semmilyen elképzelést nem fogalmazott meg, és ezt nem is tehetné, mivel a társaság sorsát érintı kérdések az NVT hatáskörébe tartoznak. A helyhatóságnak egy ügyben – bizonyos cégingatlanok mőemlékké nyilvánításában – volt nézeteltérése a BNM-mel, mert a kft. elképzelései nehezítenének egyes települési fejlesztéseket. A vagyonkezelésbe adás értelme az lenne, hogy az állami szerepvállalás (a tulajdonjog megtartása mellett) csökkenjen. Mint ismert, az állam egyébként is erıteljes „kivonulást” tervez a bábolnai agrárszférából a veszteséges gazdálkodás miatt. A kormány érvényes határozata szerint napirenden szerepel a hazai agrárgazdaság korábbi „zászlóshajójának” nevezett, ma már csak 5,4 ezer hektáron termelı Bábolna Zrt. eladása, de a privatizáció elıtt – a további profiltisztítás jegyében – a társaság két gazdaságát (a 4,7 ezer hektáros szendrıi és a 484 hektáros kerteskıi egységet) értékesíteni kell. (A gazdaságok tavaly háromszori pályáztatás ellenére sem keltek el.) Több más mellett privatizációs feltétel az is, hogy a Bábolna Zrt.-nek saját területeibıl át kell adnia 769 hektárt a BNM-nek, amelyet a ménesbirtok eddig szívességi földhasználatként mővelt. Rombauer Tamás szerint a vagyonkezelés önmagában nem jelentene problémát, de ma nem látszanak a megfelelı garanciák a „privát” mőködtetéshez. Így fennáll a veszélye annak, hogy a nagy genetikai értékő, 450 egyedes lóállomány legjobb állatai néhány héten belül áron alul találnak gazdára. Ezzel vagyonvesztés következne be, az évtizedes tenyésztési munka eredményei pedig megsemmisülnének. Egyelıre ugyanakkor – tudtuk meg Száraz Gábortól – a Magyar Nemzeti Vagyongazdálkodási Zrt.-nél nincs konkrét elképzelés az BNM sorsáról, és az új ügyvezetı személyérıl is tartanak az

17


egyeztetések. Az MNV-nél ma a jogelıdöktıl átvett vagyonelemek felmérése folyik, mivel a könyv szerinti értékek általában nem egyeznek meg a valósakkal. A ménesbirtok esetében is akkor lehet dönteni, ha a vagyonfelmérési munka befejezıdik – mondta a szóvivı. A társaság A Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. 1,4 milliárd forint körüli árbevételt ért el 2007ben. A forgalom 68 százaléka a céghez tartozó villamos- és gázhálózat mőködtetésébıl, fennmaradó része a lótenyésztésbıl és az idegenforgalomból származott. A cég 17 millió forintos üzemi veszteséggel zárta az elmúlt évet.

Játszma a ménesbirtokkal – Valószínőleg ismét a bábolnai földekre buknak a szocialisták – Magyar Nemzet, 2008. január 19. Úgy tőnik, bizonyos gazdasági érdekkörök – meglepı módon Bábolna polgármester asszonyának hathatós segítségével – nem tettek le róla, hogy ráteszik kezüket a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft.-re. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a héten elbocsátották a ménes fejlıdéséért az elmúlt években komoly küzdelmeket folytató Rombauer Tamást, a társaság ügyvezetı igazgatóját. Derült égbıl villámcsapásként élték meg a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. alkalmazottai azt, hogy a január elején felállt Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács szerdai ülésén indoklás nélkül felmentette Rombauer Tamást, a ménesbirtok ügyvezetı igazgatóját. Lapunk megkeresésére a nevük elhallgatását kérı dolgozók szerint mindez az ügyvezetıt nem érhette meglepetésként, mivel a tavalyi események nyomán lényegében elıre borítékolható volt, hogy bizonyos gazdasági érdekkörök nem adják fel tervüket, s mindent megtesznek annak érdekében, hogy birtokon belülre kerüljenek. Emlékezetes, tavaly a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) egy sebtében kiírt, zártkörő, meghívásos pályázaton kívánta értékesíteni a ménesbirtok vagyonkezelıi jogát. Arról lapunk is meggyızıdhetett, a döntés nem feltétlenül a KVI-ben született, hiszen akkori elsı megkeresésünkre a szervezet vezérigazgatója igen ingerülten reagálva, lényegi tájékoztatás nélkül köszönt el. Közel egy óra elteltével – valószínő a felsıbb jóváhagyás megszerzése után – maga telefonált, s elismerte az értékesítés tervét. A mintegy kétmilliárdos értéket képviselı ménesbirtokra két héten belül kellett benyújtsa pályázatát a három tenderre meghívott cég. A bábolnai gazdaság iránt folyamatos érdeklıdést mutató egyik legnagyobb hazai agrártársaság, az IKR Zrt. viszont negyedik, nyilván be nem kalkulált szereplıként bejelentkezett a tenderre. Ezt követıen a KVI eredménytelennek nyilvánította tenderét. Az ügy elızménye, hogy a ménesbirtok vagyonkezelésbe adásáért a legerıteljesebben lobbizók egyike maga a település polgármestere, Horváth Klára szocialista országgyőlési képviselı volt. A hölgy neve nemrég egy ugyancsak kérésére és tavaly kiírt, állami tulajdonban lévı bábolnai földterület eladásakor merült fel. Akkor – bár a tenderen neki az önkormányzatot kellett volna képviselnie, hiszen annak érdekében kérte a 240 hektár

18


kiírását – folyamatos kapcsolatot tartott az egyik cég strómanjaiként eljáró, végül gyıztesnek kikiáltott helyi lakosokkal. Információink szerint Horváth Klára szerepe a ménesbirtok vagyonkezelési jogának meghirdetésében is elévülhetetlen. A hölgy ugyanis valótlan adatokon alapuló támadásokat intézett a ménesbirtokkal szemben. Megjegyzendı, ez azért is igen furcsa, mert a társaság jelenleg is több mint száz helyi lakost foglalkoztat. Egy tavalyi önkormányzati képviselı-testületi ülésen – amit a helyi televízió közvetített – például azt állította, hogy a birtok már 3,5 milliárd forintos tartozást halmozott fel, s évi mintegy 400-500 millió forintos veszteséget okoz az államnak. Ezt hallva Rombauer Tamás, a ménesbirtok ügyvezetı igazgatója azonnal bement a képviselı-testületi ülésre, ahol szót kérve helyreigazította a polgármester asszonyt. A százszázalékos tartós állami tulajdonban lévı ménesbirtok ugyanis 2003–2004-ben semminemő állami támogatást nem kapott, 2005-ben 260 millió, 2006-ban 296 millió, tavaly pedig 260 millió forintos támogatáshoz jutott. Horváth Klára emellett információnk szerint a pénzügyminisztert és államtitkárát is megkereste a ménesbirtok ügyében, lobbizva vagyonkezelésbe adásáért. A Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft.-t még 2001-ben választották le a Bábolna Rt.-rıl azzal a céllal, hogy a lótenyésztést végzı, s a nemzeti kulturális örökség részét képezı kastélyegyüttest tartalmazó, kétszáz éves ménesbirtok elváljon a társaság többi tevékenységétıl. Ennek megfelelıen a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok egyik alapvetı feladata a Szapáry-kastélyegyüttes, a ménesudvar és a mintegy 450 lovat számláló állomány megırzése, illetve az alapítása óta felhalmozott eszmei örökség továbbvitele. Utóbbit szolgálja például az országban egyedülálló és európai elismerést kiváltó PettkóSzandtner Tibor Lovas Szakiskola és Kollégium. A törvény által deklaráltan tartós állami tulajdonban tartandó cégben nemcsak a dióspusztai angol telivérek vannak, hanem idetartoznak még a bábolnai arab telivér lovak, valamint az erdészet és a vadászat is. Földet azonban a kft. nem kapott, de a helyiek tájékoztatása szerint nem elképzelhetetlen, hogy a Bábolna Zrt. által jelenleg az államtól bérelt mintegy 12 ezer hektárnyi föld nagy részét ide csoportosítanák át. Ezt követıen – vélelmezte informátorunk – már könnyen játszhatnák át egy esetleg vagyonkezelıi jogot szerzı befektetınek az óriási termıterületet. Dénes Zoltán

Felmentették a Bábolna Ménesbirtok ügyvezetıjét – MTI, 2008. január 17. A Nemzeti Vagyonkezelési Tanács indoklás nélkül felmentette a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. 2006-ban Széchenyi díjjal kitüntetetett ügyvezetıjét - tudta meg az MTI az érintettıl, akivel a döntést csütörtök délután közölték. Rombauer Tamás elmondta, elsı találkozása egyben az utolsó is volt az új menedzsmenttel, akik a Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól átvették a Ménesbirtok felügyeletét. Az ügyvezetı rámutatott, közel öt éves igazgatói tevékenysége válságmenedzseléssel telt, a gazdasági nehézségek ellenére a ménes és a lovasiskola fejlıdött, munkáját 2006-ban Széchenyi díjjal ismerték el.

19


Arról, hogy a döntés miként befolyásolja a korábban elnyert Junior Távlovas Világbajnokság rendezését, az oktatási központ megvalósítását és a lóállomány értékes részének megtartását, a leváltott vezetı nem kívánt nyilatkozni. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelı Zrt. (MNV) szóvivıje, Száraz Gábor az MTI kérdésére nem cáfolta a hírt. Pontosan annyit mondott: változás várható a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. ügyvezetıjének személyében. A nemzeti kulturális örökség részének tartott ménesbirtok, a hozzá tartozó mőemlékegyüttes, valamint a vadgazdálkodás és az idegenforgalom 2001. augusztusában vált le a versenyszférába tartozó bábolnai baromfiágazattól, ekkor alakult meg a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft..

2007

Nem került le a napirendrıl a Bábolna-privatizáció – Világgazdaság, 2007. december 13. Továbbra is határozott szándék az állami tulajdonban lévı Bábolna Zrt. privatizációja – közölték a Világgazdasággal az ÁPV Zrt. illetékesei. A cég így kivételt képez az állami társaságok között, mivel azok zömét – miként azt Nagy János elnök a napokban bejelentette – az újonnan létrehozott Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács hosszabb távon is megtartaná. A Bábolna Zrt. értékesítésérıl hatályos kormányhatározat is rendelkezik. A társaság privatizációjára leghamarabb jövıre nyílhat mód. A cég akkor lesz eladható, ha befejezıdnek a magánosítást megelızı, a kormány által elıírt intézkedések: azaz ha a Bábolnához tartozó szendrıi és kerteskıi gazdaságot elızetesen értékesítették, a Bábolna Zrt. tulajdonában lévı Bábolna Élelmiszeripari Zrt. végelszámolását befejezték, a Bábolna Ménesbirtok Kft. haszonbérleti szerzıdését rendezték, illetve a Bábolna Zrt.-t mentesítették az MFB PHARE-Hyferp-hitelétıl. A bábolnai növénytermelés ma 5,4 ezer hektár szántón folyik, míg a cég szendrıi gazdasága 4,7 ezer hektár szántót és legelıt mővel, emellett takarmányt gyárt és juhokat tenyészt. Termelıtevékenységet a Bábolna Zrt.-n belül ma e két egység végez, míg a szintén Bábolnához tartozó kerteskıi gazdaságot bérbe adták, s ott lótartással foglalkoznak. Ez utóbbi 484 hektár állami területet használ. Így a Bábolna Zrt. ma összesen 10,6 ezer hektár, tízéves haszonbérleti idejő állami földet mővel. A haszonbérlet 2011-ben jár le. A cég további 2,3 ezer hektár, Bábolna térségében található erdıt is használ, amelyet a magánosítás elıtt „leválasztanak” majd a társaságról. A cég tehát már ma is döntıen növénytermeléssel foglalkozik, de a privatizációhoz a kormány által elıírt további profiltisztítást kell végrehajtani. Ez gyakorlatilag az említett

20


szendrıi és kerteskıi gazdaság eszközvagyonának értékesítését jelenti a hozzájuk tartozó földekkel együtt. Eddig azonban a két egységre – háromszori pályáztatás ellenére – nem akadt vevı, illetve egyes ajánlatokat az alacsony ár és a vagyonvesztési kockázat miatt kellett elutasítani. A legutolsó eredménytelen tender a napokban zárult le. Ugyanakkor a Bábolna Zrt. és a földek vagyonkezelését végzı Nemzeti Földalapkezelı Szervezet (NFA) haladéktalanul új értékesítési pályázatot ír ki – közölték lapunkkal az ÁPV illetékesei. További 500-700 hektárral csökkenti majd a Bábolna Zrt. földterületeit, ha megoldódik a tartós állami tulajdonban lévı Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. szívességi földhasználati ügye. A kormány határozata szerint ennek rendezése is a Bábolnaprivatizáció elıfeltétele. Megoldásként az NFA várhatóan közvetlenül a Bábolna Nemzeti Ménesbirtokkal köt földhasználati szerzıdést, így az említett nagyságú terület kikerül a Bábolna Zrt. haszonbérletébıl. Az ÁPV tájékoztatása szerint e tranzakció lezárás elıtt áll. Ezután a társaság 4,8-5 ezer hektárral vehet majd részt a privatizációban. A bábolnai vállalat sokáig a magyar agrárgazdaság „zászlóshajójának” számított 23 ezer hektár földterülettel és 40 milliárd forintot is meghaladó árbevétellel. Tevékenysége a szárnyas- és sertéstermelésre, illetve az élelmiszeriparra is kiterjedt. A veszteséges gazdálkodás miatt mára a vállalatcsoport két társaságra olvadt: az egyik a privatizálandó Bábolna Zrt., amelynek 99,8 százalékos tulajdonosa az ÁPV, a másik a Bábolna Zrt. leányvállalata, a 2004-ben létrehozott és jelenleg végelszámolás alatt álló Bábolna Élelmiszeripari Zrt. Dénes Zoltán

Nem sikerült eladni a bábolnai ménest – Magyar Nemzet, 2007. augusztus 8. Eredménytelennek nyilvánította a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) a tartós állami tulajdonban lévı Bábolna Nemzeti Ménesbirtok vagyonkezelıi jogára májusban kiírt, zárkörő, meghívásos pályázatát – értesült lapunk. Információink szerint az új vagyonkezelı szervezet felállásáig a teljes Bábolna Zrt. privatizációja lekerül a napirendrıl. A versenyeztetésre meghívottak között is meglepetést keltett, hogy a KVI minden elıjel nélkül meghívásos, zártkörő pályázatot írt ki a bábolnai ménesbirtok vagyonkezelıi jogára. A kiírás május közepén jelent meg, s a gyıztes 25 évre vált volna vagyonkezelıvé. A meghívottaknak alig egy hetük maradt a felkészülésre. A pályázattal kapcsolatban Zelles Sándor, a KVI vezérigazgatója lapunknak arról számolt be, hogy annak fı célja az állami kötelezettségek csökkentése volt. Mivel az állam a ménesbirtok jelenlegi mőködtetésére 300-400 millió forintot költ, félı volt, hogy az esetleges nyertes pár száz millióért juthat hozzá a nagy múltú ménesbirtokhoz. Zelles Sándor elmondása szerint a pályázatot végül azért érvénytelenítették, mert nem érkezett olyan ajánlat, mely jelentısen csökkentette volna a társasággal kapcsolatos állami kiadásokat. A törvény által deklaráltan százszázalékos tartós állami tulajdonban tartandó Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft.-t jelenleg 450 lovat nevel, ebbıl 70 shagya arab kancafajta és 55 angol telivér. 21


Információink szerint az újonnan felállítandó összevont vagyonkezelı megalakulásáig a Bábolna Zrt. privatizációja is lekerül a napirendrıl. Ez már csak azért is valószínő, mert a társaság eladásáról kapcsolatos kormányrendeletben elıírtak sem teljesültek, vagyis nem sikerült eladni a szendrıi és a kerteskıi gazdaságokat. A két gazdaság eladása az elıfeltétele annak, hogy meghirdessék a Bábolna zrt.-t is. A kerteskıi gazdasághoz 482,5 hektáros termıföldvagyon, a szendrıihez pedig 6180 hektáros birtok tartozik. Az óriási földvagyon miatt ma már közszájon forog az a vélekedés, hogy a Bábolna „maradványai” körül a tıkeerıs nagy halak csatája várható. Az érdeklıdık között a szocialista párthoz közelinek tartott milliárdos üzletember, Leisztinger Tamás mellett Csányi Sándornak, az OTP vezérigazgatójának a neve, illetve az IKR Zrt. is felmerült. Dénes Zoltán

Lóláb – bábolnai csaták a ménes körül – HVG, 2007. június 20. Bundagyanús, a szakmai szempontokat is nélkülözı zártkörő pályázatot írt ki a tulajdonos Kincstári Vagyoni Igazgatóság a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. vagyonkezelésére. Mindezen általam felsorolt indokok alapján kérem vezérigazgató urat, hogy a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. vagyonkezelési jogát 2006. november 1-jétıl 25 éves idıtartamra a Pegano Pig Kft.-nek átadni szíveskedjék - ajánlkozott fel tavaly szeptember 21-én kelt levelében Takács Imre, a sertéstenyésztéssel foglalkozó cég ügyvezetı igazgatója Zelles Sándornak, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) vezérigazgatójának. A Pegano Pig ajánlata fölöttébb vonzónak bizonyulhatott, legalábbis erre utal, hogy a fölvetés szellemiségét megfogadva a KVI idén május 15-én zártkörő pályázatot hirdetett meg, holott korábban hivatalosan szó sem volt arról, hogy a ménesbirtok mőködtetése a magántıke érdekkörébe kerülne. A vagyonkezelıi jog átengedésére kiírt pályázatra a HVG információi szerint a Pegano Pig mellett a szintén nem elsısorban lótartásban utazó cégeket, a Rábamenti Takarmány- és Hústermelı Zrt.-t, a Rombusz-04 Fehérje- és Gabonakereskedelmi Kft.-t és az egyébként a több mint 6 ezer hektáros földterületet mővelı Bábolna Zrt. privatizációja iránt is érdeklıdı bábolnai agráróriást, az IKR Zrt.-t hívták meg. A pályázat eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése a HVG információi szerint heteken belül várható. "Az elmúlt hat évben több mint 1,1 milliárd forint támogatást kellett a ménesbirtokra költenünk. Olyan megoldást kerestünk, amely az adófizetıknek nem kerül ilyen sokba" - indokolta a HVG-nek Zelles a vagyonkezelıi pályázat kiírását. Szerinte a meghívottak köre a ménesbirtok vagyonkezelése, esetleges privatizációja iránt korábban érdeklıdık közül került ki, s mindegyiküknek van tapasztalata a lótenyésztésben is - hangsúlyozta a vezérigazgató. Bábolna az arab lovak tenyésztésével vált világhírővé, amelyet a több mint kétszáz éve tenyésztett telivérnek - ezt ma Európában Shagya-arab néven ismerik - köszönhet. Az arab ménest, továbbá a Tata melletti Dióspusztán tenyésztett angol telivért, a részben már mőemléki védelem alatt álló történelmi épületegyüttest, valamint egy 20 hektáros

22


arborétumot és Bábolna önálló energiaellátó rendszerét birtokló Bábolnai Nemzeti Ménesbirtok Kft.-t még az Orbán-kormány idején, 2001-ben választották le a privatizációra szánt, de azóta is állami tulajdonban maradt, több átalakításon átesett Bábolna Zrt.-rıl. A kiszervezés indoka az volt, hogy az agrárcéget az egyébként egy országgyőlési határozattal hivatalosan is nemzeti kinccsé nyilvánított bábolnai arab lovakat nevelı ménes és a részben már mőemléki védelem alatt álló történelmi épületegyüttes nélkül lehessen privatizálni. A vagyonkezelésre önként jelentkezı Pegano Pignek akad bábolnai és lovas kötıdése is. A cég három éve megvásárolta a Bábolna Zrt. sertéstelepeit; csakhogy a sertéspiacon most rossz idık járnak, ráadásul a központi telepet hamarosan el kell költöztetnie, mivel túl közel van a lakott területhez. A lovas kapcsolatot pedig a Pegano Pig által birtokolt Bácsalmási Agráripari Zrt. tulajdonában lévı Telivér Farm Kft. jelenti, amelynek angol telivérjei jól szerepelnek a budapesti galopp-pályán. A sportsikerek dacára a cég szándéka és a KVI által kiírt pályázat megrökönyödést keltett lovas szakmai körökben ezekre viszont Takács Imre nem kívánt reagálni. A bábolnai lovas pozíciót megszerezni kívánó cég elıször heti négyre emelné a versenyek számát, majd tíz éven belül minden napra jutna lóverseny. A merész gondolatkísérletet azonban lovas berkekben úgy kommentálták: ez olyan, mintha a spanyol futballbajnokságban bevezetnék a heti hétfordulós rendszert. A Pegano Pig emellett új tenyésztési koncepcióról és üzletpolitikáról értekezik, amelynek eredményeképpen a legendás Kincsemhez hasonló versenylovakat lesz képes tenyészteni. Ennél sokkal kevesebb naivitásra, annál több gyakorlatias megfontolásra vall az az igény, hogy a cégnek a már meglévı 500 hektár mellé még ezer hektár bérleti jogára lenne szüksége. Ezzel, azaz a takarmány saját erıbıl történı megtermelésével, illetve az EU-tól érkezı, a nemzeti költségvetésbıl kiegészített földalapú támogatással a ménesbirtok üzemeltetése már nyereséges lehetne - szól az érvelés. Ez nem nagy találmány, a korábbi sajtóhírek szerint a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. hasonló bár hektárban kifejezve jóval szerényebb - igénnyel maga is elıállt, amit a föld tulajdonosi jogait gyakorló Nemzeti Földalapkezelı Szervezet is támogatott. A Pegano Pig földigénye mindenesetre felveti a gyanút, hogy a céget a vagyonkezelıi jog megszerzésében elsısorban a földbérlet, idıvel pedig a földterület tulajdonjogának a megszerzése motiválja, ami a késıbbiekben milliárdos üzlet lehetıségével kecsegtet. Akár így van, akár nem, a jelek szerint a KVI számára is másodlagosak voltak a lovakban és a mőemlékekben rejlı értékek. Legalábbis ez olvasható ki a pályázati kiírásból, amely csupán húsz-húsz Shagya-arab és angol telivér törzskanca, valamint ezek utódállományának megtartását köti ki. A 950 megszerezhetı pontból "szakmai szempontok" címszó alatt szereplı, a lóállománnyal kapcsolatos vállalások mindössze legfeljebb 100, a történelmi épületegyüttes fenntartására és fejlesztésére tervezett összeg pedig maximum 50 pontot hozhatnak. Ezzel szemben a vagyonkezelıi jogért kínált ár, illetve a legkevesebb állami forrást igénylı ajánlat összesen 800 pontot érhet. Ráadásul a pályázatban - csakúgy, mint a Pegano Pig terveiben - nincs szó a lovas szakembereket (jelenleg 140 diákot) képzı, a kft által mőködtetett alapítványi iskoláról. Bár a pályázat részleteit a HVG érdeklıdésére a KVI vezérigazgatója nem elemezte, összességében szakmailag megalapozottnak nevezte a kiírást. "Tragédiát, a bábolnai ménes végét jelentené, ha a ménesbirtokot a pályázatban leírt feltételekkel adnák vagyonkezelésbe" – mondta a HVG-nek Hecker Walter, a

23


Magyarországi Arabló-tenyésztık Egyesületének elnöke. Szerinte semmi nem indokolja a váltást, a cég ugyanis a tenyésztésben komoly nemzetközi sikereket ér el; tavaly például egy Bábolnán tenyésztett Shagya nyert az aacheni távlovas-világbajnokságon. A pályázati kiírás keveri az arab és az angol telivér fajtákat, nem rendelkezik a ménvonalakról, és nem szól a húsz-húsz kancán kívüli négyszáz, nagy genetikai értékő lóról sem. Ezeket Balázs Péter, a Magyar Lótenyésztı és Lovas Szervezetek Szövetsége elnöke - korábbi EU-biztos - levélben kifogásolta Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknél. "A pályázatról a sajtóból értesültünk" - reagált a HVG kérdésére Rombauer Tamás, a Bábolnai Nemzeti Ménesbirtok Kft. ügyvezetı igazgatója, aki szerint egy ilyen ménes fenntartása önmagában nem lehet nyereséges, de a gazdálkodásán lehet javítani. A cég a tavalyi évet - 296 millió forintos állami támogatással - 12,9 millió forintos veszteséggel zárta, üzemi szinten azonban már nyereséges, a földbérleti jog megszerzése pedig átlökhetné az eredményt a pozitív tartományba, anélkül hogy vagyonkezelésbe adnák. A fejlemények nem nélkülözik a politikai pikantériákat sem. A HVG információi szerint a vagyonkezelési pályázat meghirdetéséért elsısorban Horváth Klára bábolnai polgármester, az Országgyőlés szocialista frakciójának tagja lobbizott. Ez már csak azért is meghökkentı, mert a kiírásból következı kancaállomány-leépítés minden bizonnyal együtt jár a foglalkoztatottak számának csökkenésével, ami érzékenyen érintené az önkormányzatot is. De koalíciós berkekben is szemet szúrt az ügy: a pályázat megjelenése után Magyar Bálint SZDSZ-es miniszterelnöki hivatali államtitkár és Csontos János szocialista képviselı közösen nyújtott be módosító indítványt a vagyontörvény tervezetéhez, amelyet most tárgyal az Országgyőlés. Azt javasolják, hogy a Bábolnai Nemzeti Ménesbirtok Kft. és a Mezıhegyesi Állami Ménes Lótenyésztı és Értékesítı Kft. maradjon tartós, 100 százalékos állami tulajdonban, mégpedig a törvénnyel létrehozandó Nemzeti Vagyonkezelı Zrt. (HVG, 2007. június 2.) portfóliójában. Magyar és Csontos a HVG-nek megerısítette: nem értenek egyet a meghirdetett vagyonkezelési pályázattal, és azt tartanák ésszerő megoldásnak, ha az említett állami ménesek - a szilvásváradival és a hortobágyival együtt - egységes felügyelet alá kerülnének. Bár a ménesbirtok jelenlegi tulajdonosa a KVI, ahhoz sem az Állami Privatizációs és Vagyonkezelı Zrt.-nek (ÁPV), sem az agrártárcának nincs köze, fölöttébb feltőnı, hogy - legalábbis a HVG információi szerint - a vagyonkezelıi pályázatról mindkét intézmény csak utólag értesült. Ráadásul a privatizációs szervezetnél épp azon dolgoztak, miként lehetne az állami méneseket egységes vagyonkezelés alá vonni. De nem ez volt az egyetlen meghökkentı fejlemény Bábolna-ügyben: az ÁPV-nél azt is meglepve konstatálták, hogy a Nemzeti Földalapkezelı Szervezet egy - bábolnai forrásaink szerint nagyon jó helyen fekvı - 240,7 és egy 3,8 hektáros területre értékesítési pályázatot ír ki. Azokat ugyanis a Bábolna Zrt. bérli, és a privatizációs koncepció a cég magánosítását az általa bérelt területekkel együtt tervezi. Kelemen Zoltán

24


Kié lesz a ménesbirtok? – Zárt körben értékesítik a bábolnai örökség kezelıi jogát – Magyar Nemzet, 2007. május 31. Sebtében kiírt, zárkörő, meghívásos pályázaton értékesíti a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) a tartós állami tulajdonban lévı Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. vagyonkezelıi jogát – értesült lapunk. Zelles Sándor, a KVI vezérigazgatója kérdésünkre az információt alátámasztotta. A KVI vezetıjének elmondása szerint a ménesbirtok 25 éves vagyonkezelıi jogára a múlt héten írtak ki zártkörő pályázatot; az érdeklıdıknek ma reggel kell benyújtaniuk pályamunkáikat. Zelles Sándor tájékoztatása szerint a vagyonkezelıi pályázaton elsısorban az állami kötelezettségek csökkentésére tett ajánlatot díjazzák majd. Mivel az állam a ménesbirtok jelenlegi mőködtetésére 300–400 millió forintot költ, feltételezhetı, hogy az esetleges nyertes pár száz millióért juthat hozzá a nagy múltú ménesbirtok vagyonkezelıi jogához. A pontozási sorrendben kisebb súlyt képvisel, hogy mennyit ajánlanak a vagyonkezelıi jogért, s még kevesebbet ér a szakmai program. Érdekességként megemlíthetı, hogy a ménesbirtok által alapított, 140 diák szakképzését lehetıvé tevı alapítvány sorsáról a pályázatban nincs szó. A Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft.-t még 2001-ben választották le a Bábolna Rt.-rıl azzal a céllal, hogy a lótenyésztést, a nemzeti kulturális örökség részét képezı kastélyegyüttest tartalmazó kétszáz éves ménesbirtok és a versenyszférában mőködı baromfitenyésztés, valamint más élelmiszer-ipari tevékenység elváljon egymástól. Ennek megfelelıen a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok egyik alapvetı feladata a kastélyegyüttes, a ménesudvar és a lóállomány megırzése, illetve az alapítása óta felhalmozott eszmei örökség továbbvitele. A törvény által deklaráltan 100 százalékos tartós állami tulajdonban tartandó cégben nem csak a dióspusztai angol telivérek vannak: idetartoznak még a bábolnai shagya-arab lovak, valamint az erdészet és a vadászat is. Jelenleg 450 lovat nevelnek a ménesbirtokon, ebbıl 70 shagya-arab kancafajta és 55 az angol telivérfajta. A Bábolna Nemzeti Ménesbirtok az 1789-ban alapított császári-királyi birtok eszmei örökösének tekinthetı. A cég által kezelt vagyon kimagasló értéke még a Szapáry-kastély, amely jelenleg a ménesközpont épülete, illetve az abban felhalmozott mőtárgyak. A vagyonkezelıi jog átadása miatt aggódók a Tokaji Kereskedıház Rt. történetére utalnak. E neves cég vagyonelemeit ugyanis sorban eladták. Dénes Zoltán

25


2006

Folyamatosan fejlıdik a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. – Napi Gazdaság, 2006. augusztus 27. Felelısséget éreznek a mezıgazdaságért - Tóth László Levente Felesleges azok aggodalma, akik a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. várható privatizációjáról beszélnek – hívja fel a figyelmet Rombauer Tamás, a társaság ügyvezetı igazgatója. Emlékeztet arra, hogy a társaságot 2001 ıszén éppen azért alapították, hogy a bábolnai ménest, az ıshonossá nyilvánított bábolnai arabot – ahogy azt 1978 óta Európa-szerte nevezik, Shagya-arabot – , az arab telivért, valamint a dióspusztai ménesben tenyésztett és fıleg a budapesti galopp-pályán futó angol telivér lóállomány genetikai értékét megırizze és fejlessze, emellett fenntartsa a történelmi épületegyüttest. A kft. életre hívása azért is vált szükségessé, hogy az egykor jobb napokat látott Bábolna Rt. privatizációját – amely befejezéséhez közeledik – ne akadályozza a jövıben is százszázalékos állami tulajdonban mőködtetni kívánt tevékenységek sora. Az 1,7 milliárd forint árbevételő Ménesbirtok elsıdleges feladata – a bábolnai hagyományok szellemi örököseként – a lótenyésztésen kívül az idegenforgalom, a konferenciaturizmus, a lovas turizmus fejlesztése. Elegáns étterme, múzeumai, konferenciatermei és kamaraszínháza, arborétuma tavasszal elsısorban iskoláscsoportok, nyáron külföldi és belföldi turisták, ısszel pedig az augusztus 20-i bábolnai lovasversenyek és az immár XXII. Bábolnai Nemzetközi Gazdanapok látogatóinak fı célpontja. A Ménesbirtok jelentıs szerepet vállal a lovas szakképzésben és szakoktatásban is. Az idén ısszel 120 fiatal kezdi meg tanulmányait a ménes egykori parancsnokáról, Pettkó-Szandtner Tiborról elnevezett szakiskolában, ahol lótenyésztıi és belovaglói bizonyítványt szerezhetnek. Az oktatást jelentısen segíti, hogy Bábolnán kivétel nélkül nagyüzemi gyakorlatot szerzett, illetve kiemelkedı sportmúlttal rendelkezı szakemberek tanítanak, és a tanulók jelentıs része nemcsak Bábolnán, hanem a ménes nemzetközi kapcsolatait kihasználva külföldön is gyakorlatot szerezhet szakmájában. Az elmúlt ısszel 11 ország 26 ménesének részvételével Bábolnán megalakult az Európai Történelmi Ménesek Állandó Konferenciája, hogy többek között együtt pályázzanak az UNESCO Világörökség cím elnyerésére. A Bábolna Nemzeti Ménesbirtok 2007 és 2013 között elsısorban idegenforgalmi lehetıségeivel – megkezdıdött az egykori Szapáry-kastély, a volt tiszti kaszinó épületegyüttesének mőemléki felmérése a védetté nyilvánítás érdekében –, a szakképzésben betöltött szerepével és csaknem harmincéves kiállításrendezıi tapasztalatával csatlakozna a Nemzeti Fejlesztési Tervhez. A Bábolnai Gazdanapok kiállítás hıskorában a Bábolnai Mezıgazdasági Kombinát partnereinek kívánta bemutatni azokat az akkor még sokak számára elérhetetlen technikai-technológiai újdonságokat, amelyek bevezetése ugrásszerő fejlıdést hozott a magyar mezıgazdaság egész területén. Az OMÉK évei kivételével minden esztendıben megrendezett kiállítás látnivalói, az újdonságok iránti egyre nagyobb igény, valamint a rendszerváltás után a magyar mezıgazdaságban megindult változás arra késztette a kiállítás szervezıit, hogy élve a kiváló infrastrukturális lehetıségekkel, egy minden 26


kiállító számára nyitott, egyre nemzetközibbé váló rendezvénnyel segítse a hazai gazdálkodók eligazodását. A Bábolnai Nemzetközi Gazdanapok filozófiája, hogy kiállítói ne csak a legmodernebb technikai újdonságokat mutassák be, lehetıleg mőködés közben, hanem a kiállítást keretbe foglaló szakmai konferenciák megválaszolják a gazdákat foglalkoztató, a gazdálkodás eredményeit leginkább befolyásoló kérdéseket és az azokra adott új, de már a gyakorlatban kipróbált módszereket is. A Ménesbirtok, a Gödöllıi Agrárközpont Kht.vel együttmőködésben, konferenciáján a nagyüzemi állattartó telepek környezetvédelmi kérdéseinek megoldására keresi a választ. Utóbbi keretében Németh Imre, a MeH Fejlesztéspolitikai Irányító Testületének mezıgazdaságért felelıs tagja nyitó elıadásában az Új Magyarország fejlesztési terv lehetıségeirıl ad tájékoztatást, majd ezt követıen Füleki György egyetemi tanár és Köles Péter egyetemi docens, a Szent István Egyetem elıadói az európai uniós elıírásokról, valamint a szerves anyagok hasznosításáról beszélnek. Ezt követıen a hazai gyártók, tervezık és létesítmények vezetıi mutatják be a követendı példákat. A probléma megoldásától a hazai állattenyésztı telepek jövıje függ. A kiállítást szervezı Congress Kft.-tıl úgy tudjuk, hogy a mezıgazdaságban tapasztalható nehézségek ellenére jóval több kiállító jelentkezett, mint legutóbb. A hagyományos gép- és fajtabemutatókon kívül az idei sláger a szılészet, a szılıbetakarítás és a borászat lesz, hiszen 2006 a bor éve Magyarországon.

Privatizálnák Bábolnát – Napi Gazdaság, 2006. augusztus 2. Az állami tulajdonban lévı Bábolna Zrt. privatizálásáról döntött a kormány, az értékesítésbıl várhatóan 7 milliárd forint bevételre tesz szert az ÁPV Zrt. – tudta meg az MTI. Az elfogadott koncepció szerint a magánosítást megelızıen értékesítik a Bábolna két gazdaságát, a Szendrıi Gazdaságot és a Kerteskıi Gazdaságot. Ennek a tranzakciónak a keretében a Bábolna értékesíti a két gazdaság eszközvagyonát, azaz az épületeket, a gépeket és berendezéseket, miközben megszőnik a társaság közel 5 ezer hektáros haszonbérlete a két gazdasághoz tartozó földekre. Az eszközökre meghirdetett pályázattal egy idıben a nemzeti földalap (NFA) meghirdeti a két gazdasághoz tartozó termıföldeket. A privatizáció elıtt rendezik a Bábolna Ménesbirtok Kft. önálló földhaszonbérletét, mivel a cég jelenleg „szívességi” használója a Bábolna egyes földterületeinek. A rendezés azt jelenti, hogy mintegy ötszáz hektár földterület kikerül a Bábolna haszonbérletébıl és arra a Ménesbirtokkal szerzıdik az NFA. A maradék csaknem 12 ezer hektár földterület sorsa a Bábolnától függ: privatizáció esetén marad a társaság haszonbérletében, ha nem sikerül eladni, akkor a Bábolna jogutód nélküli megszüntetése keretében a földek visszakerülnek a NFA-hoz.

27


2005

Bábolna Ménesbirtok-földigény – Világgazdaság, 2005. május 25. Mihamarabb termıföldterületekre, azokon megvalósítható saját növénytermesztésre lenne szüksége a Bábolna Ménesbirtok Kft.-nek ahhoz, hogy mind a jelenlegi finanszírozást, mind pedig a társaság jövıjét biztosítani lehessen. E pillanatban a cégnek nincs földterülete. A vezetés régóta hangoztatott törekvése szerint az egykori Bábolna Rt. földterületeihez haszonbérlıként szeretnének hozzájutni. Az azokból származó jövedelem eltartaná a Ménesbirtokot. Éppen ezért folyamatosan tárgyalásokat folytatnak a szaktárcával a Bábolna környéki földterületek megszerzésérıl - nyilatkozta Rombauer Tamás, a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. ügyvezetı igazgatója. A Kincstári Vagyoni Igazgatósághoz tartozó, 2001-ben létrehozott, jelenleg 1,6 milliárd forintos vagyonnal rendelkezı Bábolna Ménesbirtok Kft. mőködésének finanszírozását jelenleg állami költségvetésbıl, illetve tulajdonosi forrásból egészítik ki, ennek összege 2005-ben több mint 200 millió forint. A cég ez évre tervezett saját bevétele 1,6 milliárd forint, ugyanakkor a társaságnak mintegy 450 millió forint hitelállománya van. A Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. gazdálkodását ugyancsak nagymértékben segítheti az odairányuló idegenforgalom fejlesztése. Bár tavaly 13 ezer látogató fordult meg Bábolnán, az igazgató szerint az ottani lóállományt csak akkor lehet jó áron eladni, ha képesek azt megismertetni a világgal. Ehhez azonban programokat kell biztosítani. Ennek érdekében a Bábolna agráriumban betöltött szerepét, szellemiségét megırizve szervezi tovább konferenciáit, kiállításait a Ménesbirtok, hiszen Bábolna mindig élen járt az újdonságok hazai meghonosításában. A Ménesbirtok kiveszi részét a szakoktatásból, iskolát tart fenn, kezeli az arborétumot, amelyben állatparkot létesített közölte az ügyvezetı. Ugyanakkor a kiegyensúlyozott gazdálkodás érdekében a társaság vezetése további olyan tevékenységi körökkel igyekszik bıvíteni a cég profilját, amelyek mind a történelmi épületegyüttes fenntartását, állagának megırzését, mind pedig a ménes fenntartását biztosítják. A Ménesbirtok Kft.-hez tartozik a bábolnai arab és a dióspusztai angol telivér - összesen mintegy 410-420 lovat számláló - ménes, valamint a történelmi épületegyüttes.

Bábolna vet, de ki arat? – Népszabadság, 2005. március 5. A szikes talajok szakértıjének, Tessedik Sámuelnek az arcképe együtt didereg Burgert Róbert portréjával a Bábolna Rt. hosszú, főtetlen folyosójának a falán. Burgert képét nemrég hozták elıre, kiemelték az egykori vezérigazgatók portréinak sorából. A magyar mezıgazdaság hajdani zászlóshajójának legendás kapitánya most éppen szembenéz jelenlegi utódai nemrég felújított, de véglegesen lezárt irodájának üvegajtajával.

28


Két helyiségben férfiak pakolnak, egykedvően rakják össze papírjaikat. Asztali naptárjukra nézek, az utolsó munkanapjuk utáni rubrikákat átlós, vastag vonallal áthúzták. A mőemlék épületegyüttes, az egykori Szapáry-kastély ménesudvarát belepte a hó, lassan az itteni harsogó élet emlékeit is csak azoknak a politikusoknak az albumai ırzik, akiket megkocsikáztattak itt a díszfogattal. Járt a ménesudvaron I. Ferenc József, Roosevelt, Hruscsov, Beatrix holland királynı, I. János Károly spanyol király, az etióp császár és az iráni sah is. A télire letakart szökıkút mellett mankóra támaszkodva, görnyedten, de áll még az ország 1710-ben ültetett legöregebb akácfája, amely túlélt mindenfajta történelmi traumát, politikai acsarkodást, gazdasági koncepciót - csak a múló idı viselte meg. A raktárak elıtt szolgálati személyautók sorakoznak, különbözı vezetıktıl vették vissza, valószínőleg felkínálják nekik megvételre. Egy cigarettázó férfi rugdossa a jégdarabokat, kérés nélkül mondja, hogy itt már csak két raktárost találok az épületben, ık se maradnak soká. - Tudja, mi állt ott Burgert idejében? - mutat egy raktárépületre. - A hülyeség szobra. A vezér és csapata vett hajdanán Amerikában egy West-Laken típusú kukoricaszárító tornyot. Ez a gép jól mőködött egy kis farmergazdaságban, csıdöt mondott viszont a bábolnai méretek között. Burgert fölvésette a szárítóra a siralmas teljesítményadatokat, és nagy betőkkel odapingáltatta azt is: Butaságunk emlékmőve. Ott állt a torony hosszú éveken át. Éppen az elıbb jutott eszembe, hogy ha Bábolna minden ostobaságára, zsiványságára egy ilyen emlékmővet állítottak volna a rendszerváltástól napjainkig, akkor nem maradt volna szabad építési telek a városban. A Bábolna Rt. végelszámolás alatt áll. Mielıtt ez az eljárás megindult volna, kettéosztották a társaságot „jó és rossz” Bábolnára. Az élet- és piacképes nyereséges tevékenységeket, kft.-ket bevitték az újonnan alapított Bábolna Élelmiszer-ipari Részvénytársaságba. A növénytermesztést, a munka- és személyügyet, a pénzügyet, az informatikát, a víziszárnyas-tenyésztést, valamint a kecskeméti és a békéscsabai baromfi-feldolgozót pedig - a teljes cég sokmilliárdos adósságával együtt - otthagyták a végelszámolónak. (A békéscsabai és a kecskeméti üzemet idıközben eladták.) Sokan politikai és pénzügyi manıvert sejtenek az átalakítás mögött, hiszen ennek eredményeképpen a privatizálásra január végén meghirdetett élelmiszer-ipari rt. adósság nélkül kerülhet át új, immár „magán” tulajdonosához. A Bábolna Rt. végelszámolás alatt áll. Mielıtt ez az eljárás megindult volna, kettéosztották a társaságot „jó és rossz” Bábolnára. A megmaradt "rossz" Bábolna Rt. próbálja visszafizetni a szállítói tartozásokat, igaz, kamatok és késedelmi díjak nélkül. Ennek fedezete mindenekelıtt az élelmiszer-ipari rt. privatizációjából befolyt összeg lesz. A kisebb-nagyobb beszállítók tehát számíthatnak arra, hogy nem buknak nagyot ezen a megoldáson. Más a helyzet a közpénzekkel. A Magyar Fejlesztési Banktól kapott 15 milliárdos banki hitelt ugyanis az ÁPV Rt., átalakította alárendelt kölcsöntıkévé. Ez azt jelenti, hogy csak akkor kell visszafizetni, ha lesz mibıl. Erre azonban alig van esély.

29


A menedzsment azt mondja: még mindig kisebb ez a veszteség, mintha továbbra is évrıl évre, különbözı nyílt vagy burkolt támogatások formájában élısködnének az államon. A végelszámolást egyébként az a Reorg Rt. végzi, amely a Bábolna tulajdonosának, az ÁPV Rt.-nek a cége. A helyzetet még pikánsabbá teszi, hogy Velez Zoltán a Bábolna Rt. és az élelmiszer-ipari rt. elnökeként tulajdonképpen alárendeltje a végelszámolónak, ugyanakkor az ÁPV Rt. igazgatósági tagjaként kvázi a fınöke is. A körbetartozások miatt a Bábolnának beszállítók egy része csıd közeli helyzetbe jutott. Így járt az a helybeli cég is, amely mindenekelıtt szállítmányozással foglalkozott. Speciális gépparkjával hozta-vitte az alapanyagot a Bábolna Rt.-nek. A cég nagyobbik része már a Leisztinger Tamás nevéhez főzıdı Arago Holding birtokában van. Az Arago és a Bábolna Rt. kapcsolata korábban más jövıt sejtetett. A Bábolna Rt. ugyanis alakított egy agrárholdingot annak érdekében, hogy állami hitelgarancia segítségével a magyar agrártermelık, sertésbeszállítók tulajdonába kerüljön az Arago Holdinghoz tartozó Pick Szeged Rt. Ez nem valósult meg. Lehet, hogy most ennek az ellenkezıje történik, s az Arago kebelezi be Bábolnát. Ez persze egyelıre csak feltételezés, hiszen még le sem járt az élelmiszer-ipari rt. privatizációjára kiírt pályázat. Közben pedig a háttérben folyik a harc csaknem hatezer hektár termıföldért. Ez jelenleg a nemzeti földalap tulajdonában van. A Bábolna tartósan állami tulajdonban maradó részeit mőködtetı Ménesbirtok Kft. szeretné megszerezni a földhasználati jogot. Rombauer Tamás ügyvezetı szerint a gazdálkodás nyereségébıl akarják megırizni a lóállomány genetikai értékét, a történelmi mőemlék együttest és a hagyományokat. Utalt rá: a kiegyezés óta mindig a versenyképes helyi gazdaság tartotta el Bábolnán a ménest. A közérthetıség kedvéért nézzük meg, miként és miért alakult meg a Ménesbirtok Kft. Elıtörténetéhez hozzátartozik, hogy az Orbán-kormány idején a koalíciós osztozkodásban Bábolnát a kisgazdák szerezték meg, akik Bábolna egészét a megırizendı nemzeti vagyon részének tekintették. A mindenkori szokások szerint ık is beültették a maguk emberét, Karner Istvánt a vezérigazgatói székbe, késıbb viszont kiderült: törököt fogtak vele. Karner István több nyelven beszélı, a mőszaki fejlesztésekben jártas miniszteriális szakember. Környezete szerint csak két dologhoz nem értett igazán: az egyik a mezıgazdaság, a másik a politika. A mezıgazdasági ismeretek hiányán nem háborodott föl senki. Karner - többek szerint - leginkább azért bukott meg, mert komolyan vette: ıt azért nevezték ki vezérigazgatónak, hogy ırizze a közvagyont, akár az övéivel szemben is. Amikor erre kísérletet tett, távoznia kellett. Bábolna zászlóshajója tovább sülylyedt, s a Fidesz úgy látta, ki kell venni a vállalatot a kisgazdák hatókörébıl. Karner után ügyes taktikázással a tulajdonos elıbb Sárfy Pétert bízta meg a vezérigazgatói teendıkkel - ı nem titkoltan Áder János barátja -, majd váratlanul az Orbán köreihez tartozó Heimann Zoltánt, a Béres Rt. vezérigazgatóját

30


nevezték ki elsı embernek, az igazgatóság élére pedig a gödöllıi egyetem professzora, Székely Csaba került. Orbán nem akarta a nyílt harcot a kisgazdákkal, ezért megtalálták a módját annak, miként üzenjék meg nekik és az országnak, mi is a tervük Bábolnával. Akkora Heimann már jó együttmőködést alakított ki a közeli Pannonhalmával. A kapcsolat egyik eleme kézenfekvı volt: az apátság Szent Márton hegyén létesült, a bábolnai gazdaság pedig foglalkozott libatenyésztéssel is - ünnepeljék hát közösen Szent Márton napját. A köztelevízió egyenes adásban sugárzott az ünnepségrıl, a bábolnai lovardából. Orbán Viktor röviden ismertette a koncepciót: Bábolna évszázados értékeit, a mőemlék épületegyüttest, és a lótenyésztést tartósan állami tulajdonban kell tartani, a többit azonban ki kell engedni a szabadpiacra. A helyszínen lévı Torgyán József, a kisgazdák elsı embere értette az üzenetet, ezek után már el sem ment a Pannonhalmán folytatódó ünnepségre. Nem sokkal késıbb az ÁPV Rt. a tartós állami tulajdonrészek megırzésére, mőködtetésére megalapította a Ménesbirtok Kft.-t, amelynek vezetıje Heimann akkori helyettese, Sárfy Péter lett. Úgy látszott, minden elindult a maga útján. - Azzal a felhatalmazással jöttünk Bábolnára, hogy tegyünk rendet, vázoljunk fel jövıképet, s ha arra felhatalmazást kapunk, akkor azt hajtsuk is végre - emlékezik Heimann Zoltán. Aztán így folytatja: - 2000 decemberében törvényt hozott a parlament Bábolna átalakításáról, de az ÁPV Rt. élén történt személyi változás erısen lelassította a folyamatot. Közelgett a választás is, ezért aztán a bürokrácia lefékezte a változásokat. Heimann ekkor önként fölállt a székébıl, nem vállalta tovább a megbízatást. Mellékszál ugyan - s errıl ı nem is beszél -, de a magyar politikai életre jellemzı, hogy sokáig nem tudott elhelyezkedni. A szocialisták fideszesnek tartották, a Fidesz pedig a távozása miatt gondolta úgy, hogy cserbenhagyta ıket. Heimann most családja 20 hektáros szekszárdi borászatában dolgozik, fıállásban pedig az egyik bank ottani fiókvezetıje. - Sok ökröt kellene befogni ahhoz, hogy engem még egyszer az állami szférába visszacibáljanak - mondja. Heimann után a szocialista Nagy Frigyes, egykori szakminiszter vette át a cég irányítását - elnök-vezérigazgatóként. İ sem bírta sokáig. Távozása váratlan volt. Az egyik igazgatósági ülés végére váró újságíróknak délelıtt még azt mondta: - Nem lesz semmi aktuális bejelentés, felesleges várakoznotok. Kora délután kiszólt, hogy az ülésnek még nincs vége, de ı már lemondott. Ennek a valós oka nem derült ki a nyilvánosság számára. Valószínőleg Nagy Frigyes más jövıt képzelt el Bábolnának, mint a tulajdonos. A volt miniszter állítólag annyit mondott végszóként az igazgatósági ülésen, hogy szeretne nyugodt lelkiismerettel, gondtalanul játszani a jövıben az unokáival. Nagy Frigyest megkerestem, de Bábolnáról most sem akart nyilatkozni. Lemondását követıen újra kettéválasztották a vezérigazgatói és az elnöki funkciót. Marczali Gábor lett a vezérigazgató, aki elıtte a takarmányipari kft.-t vezette, s irányítja

31


ma is. Marczali csöndes szakemberként végezte munkáját, az elnök, az MSZP agrárpolitikájának alakításában is befolyásos Velez Zoltán pedig elıkészítette a privatizációt. Velez tavaly májusban a Kritikának adott interjújában azt mondta: "Két alapvetı folyamatnak kell végbemennie Magyarországon. A koncentrációnak és a specializációnak. El kell érni a versenyképes méreteket." Most megkérdeztem tıle, szerinte megkezdıdött-e ez a két folyamat Magyarországon. Nem volt túl derőlátó. Utalt arra, hogy amíg a világban globalizálódik a baromfiipar, addig nálunk teljesen szétdarabolódott. 240 olyan cég mőködik, amelyiknek joga van baromfit vágni és feldolgozni. Ennek egy része a szürkegazdaságot gyarapítja. - Ha a beszállítói koncentráció nem jön létre, akkor elıbb ronggyá vernek, földbe tipornak bennünket a piacon, és onnan felállva kell megteremtenünk a versenyképes méreteket. Ezt igazán megspórolhatnánk magunknak - mondta Velez Zoltán. Az élelmiszer-ipari rt. privatizációs pályázatának beadási határideje március 30. A végelszámolás befejezése még bizonytalan. Vadász Endre végelszámoló, a Reorg Rt. igazgatója kérdésemre annyit válaszolt: nézze, lottószámokból is csak a múlt hetit tudom megmondani. A "rossz" Bábolna Rt. dolgozóinak döntı többségét már elbocsátották vagy átadták a "jó" Bábolna valamelyik cégének. Közülük többen két olyan bábolnai magántársasághoz távoztak - egyik Sárfy Péter, a másik Horváth László tulajdona -, amelyek az élelmiszer-ipari rt.-tıl vásárolt brojlercsirke nevelésével foglalkoznak. Kovácsné dr. Horváth Klára, Bábolna város polgármestere, országgyőlési képviselı szerint sokan járnak dolgozni Gyır nagyüzemeibe, de a helyi ipari park is munkalehetıségeket kínál az embereknek. A "jó" Bábolna - vagyis az élelmiszer-ipari rt. - székhelyeként egyébként elıször a fıvárost jelölték meg, ám a bábolnai képviselı-testület ragaszkodott ahhoz, hogy helyben maradjon a centrum. Miután a névhasználati jogot is csak ennek a feltételnek a teljesítésével kapta meg a cég, a privatizálandó társaság központja Bábolnán maradt, ha nem is a mőemlék együttesben. A Szapáry-kastélyt a Ménesbirtok Kft. kezeli. Rombauer Tamás ügyvezetı állítja, hogy nem megy veszendıbe a mőemlék. Szóba került rangjának megfelelı mőemléki hasznosítása, de tervezik egy lovasképzéssel foglalkozó központ kialakítását is az épületben, s egy alapfokú oktatási intézmény is szívesen odatelepedne. Az Ötösfogat étterem minden eszköze jelzáloggal terhelt. Ugyanígy járt volna a múzeum is, de mőemlékre a törvény szerint nem rakhatnak jelzálogjogot. A csaknem hatezer hektár termıföld további sorsa bizonytalan. Ami biztos: ısszel vetettek. Azt azonban még nem lehet tudni, ki fogja learatni a termést. Hajba Ferenc

32


2004

Ki lesz a ménesgazda? – Készül a nemzeti lovas program. – HVG, 2004. november 27. Lóversenytörvény meghozatalát, az ágazat élére kormánybiztos kinevezését és egységes tárcafelügyelet kialakítását szorgalmazza országgyőlési határozati javaslat formájában a parlament egy éve alakult többpárti, ám egységesen lobbizó "lovas bizottsága". Négyszáz millió forint költségvetési támogatást, valamint a jövı júniusig elkészítendı nemzeti lovas program kialakítását koordináló, az agrártárca kötelékébe tartozó kormánybiztos kinevezését szorgalmazza határozati javaslat formájában az Országgyőlésnek az ágazat felfuttatására szervezıdött parlamenti bizottság. A Csontos János Hajdú-Bihar megyei MSZP-képviselı elnökletével, hat-hat szocialista és fideszes, három-három MDF-es és SZDSZ-es honatya részvételével tavaly négypárti kezdeményezésre megalakult testület a nemzeti lovasstratégia kidolgozására szövetkezett azzal a céllal, hogy egységesítse a lóval és a lovaglással kapcsolatba hozható ágazatokat - az idegenforgalomtól az agrárszférán át az egészségügyig. "1869ben Kozma Ferencnek sikerült modernizálnia a hazai lótenyésztést, az általa létrehozott rendszer több mint száz évig mőködött, mi nem találtunk ki semmi újat, csak megpróbáltuk modern formába önteni az akkori megoldásokat" - fogalmazta meg a bizottság "misszióját" a HVG-nek Csontos. A nagyra törı, eredetileg 2 milliárd forintos költségvetési támogatást is megcélzó kezdeti elképzelések a jövı évi állami büdzsé kialakítása során egyre szerényebbek lettek. "Jelenleg 400 millió forintot kérünk az egészre, ezzel már meg lehetne alapozni egy 2007-tıl 2013-ig tartó, a nemzeti fejlesztési terv részeként megvalósuló lovas programot" - mondta Csontos, aki szerint a lényeg, hogy legyen egy önálló költségvetési rubrika, mert különben uniós forrásokra sem lehet pályázni. Pedig a csatlakozással Magyarország számára is megnyílt az európai mezıgazdasági orientációs és garanciaalap (Emoga), amelybıl a tagországok 2004 és 2006 között 312,8 millió euróra startolhatnak rá. Ebbıl - mindössze 20 százalékos állami támogatással, önrész nélkül - juthatna a magyar lovas ágazatoknak is. Igaz, a lóversenyzés, a tenyésztés és a kutatás, a lovas sportok, a turizmus, a szakképzés, valamint a fogyatékos, sérült idegrendszerő vagy mozgáskorlátozott pácienseket is gyógyító lovas terápia más és más mértékben részesülhet az uniós pénzekbıl, ám a képviselık szerint a sikeres pályázásnak az a feltétele, hogy a javaslatból decemberre határozat legyen. "A tárca keretének terhére elkülönített pénzek helyett a költségvetési törvényben kellene önálló helyet találni a lovas programnak. A szakmai koordinációt, ahogy eddig is, a továbbiakban is vállaljuk" - nyilatkozta a HVG-nek Benedek Fülöp, a Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) közigazgatási államtitkára. Az egységes irányításra, a bizottság által javasolt kormány- vagy miniszteri biztos kinevezésére a lobbisták szerint az ágazat széttagoltsága miatt volna szükség. Bár három, ıshonos fajtát fenntartó ménes szakmai felügyeletét az FVM gyakorolja, a tárca közülük csupán a 33


lipicaival büszkélkedı Szilvásváradi Állami Ménesbirtok Kft. tulajdonosa. A furiosót és a mezıhegyesi félvért tenyésztı Mezıhegyesi Állami Ménes Kft. vagyonkezelıje a nyár végétıl a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (azóta, hogy a júliusi privatizáció során a 2 milliárd forintért eladott Mezıhegyesi Ménesbirtok Rt.-rıl leválasztották). Az arab fajta tenyésztıbázisa pedig a szintén tartós állami tulajdonban lévı, az anyacégtıl még az Orbán-kormány idején elkülönített Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft., amelynek részvényei az Állami Privatizációs és Vagyonkezelı Rt. (ÁPV) birtokában vannak; a cég évek óta 300 millió forint körüli veszteséget termel. E ménesek közül egyedül a fogathajtásban világverı, az idei kecskeméti világbajnokságon is diadalmaskodó lipicaiak "otthona" mőködik a nullszaldó határán. A kisbéri félvér és a gidrán fajtát tenyésztık legfeljebb az ıshonos fajtákat megilletı állami támogatásokból részesülhetnek (lásd Sikeres Sóhaj címő írásunkat), de csak elvileg. A lovasok az idén e forrásokból ugyanis semmit sem kaptak, mivel az FVM márciusban az erre vonatkozó rendeletébıl kihagyta a biológiai alapok - például a magyar szürkemarha, a mangalica, a parlagi baromfi vagy egyes lófajták egyedenként ezertıl 30 ezer forintig terjedı - támogatásáról szóló, tavaly összesen 40 milliós keretösszegrıl rendelkezı passzust. Igaz, a tárca hiánypótlásul létrehozta a "magas genetikai értéket képviselı (ıshonos) lovak" elnevezéső célprogramot, ám az ebbıl pályázattal elnyerhetı, kancánként évi 120 eurót jelentı összeghez csak jövıre juthatnak hozzá a ménesek. Menetrendszerő, évi félmilliárd forint körüli veszteséget termel a galopp- és ügetısportot, valamint a fogadásszervezést állami privilégiumként kézben tartó, az ÁPV tulajdonában lévı Nemzeti Lóverseny Kft. is (egyebek közt ezért is került fel a 20042005-ben magánosítandó állami cégek listájára). Az ÁPV elsı körben a DunakesziAlagon található, évszázados hagyományokkal rendelkezı, a jelenlegi lóversenyzés legjelentısebb bázisául szolgáló galopptréning telepet hirdette meg eladásra (HVG, 2004. szeptember 18.), eddig eredmény nélkül. "Önálló lóversenytörvénnyel talán orvosolhatóvá válnának a bajok, ehhez azonban az angoltelivér- és ügetıló-tenyésztéstıl a szerencsejátékra vonatkozókig számos jogszabályhoz hozzá kellene nyúlni" - mondta Németh Csaba, az Országos Mezıgazdasági Minısítı Intézet lótenyésztési osztályának vezetıje, az MSZP által felkért bizottsági szakértı. A határozati javaslat a galopp- és ügetısport fellegvárába, a fıvárosi Kincsem Parkba telepítené a jelenleg a Kerepesi úton, a Keleti pályaudvarral szemben található, mőemlék jellegő Nemzeti Lovardát. "Az Albertirsai úti lóversenybázis adna helyet a lovassportok (díjlovaglás, díjugratás, military) olimpiai központjának is" - mondta Csontos. Az itteni fıintézmény két vidéki alközponttal (Kaposvár, Debrecen) alkotna országos oktatási, képzési, kutatási hálózatot. S bár az oktatási tárcával a bizottság errıl már egyeztetett, konkrét terv még nem született. Vajna Tamás

34


Segítségre vár Bábolna – Népszabadság, 2004. október 19. Miniszteri biztost szorgalmaznak a Bábolna Rt. megszőnése miatti foglalkoztatási gondok enyhítése érdekében az érintett települések polgármesterei. Egyúttal kérik a kiesı helyi iparőzési adó valamilyen formában történı pótlását. A Bábolna Rt. végelszámolása és további sorsának alakulása jelentısen befolyásolja a város és vonzáskörzetének mindennapjait. Egyes itteni települések költségvetési bevételének ugyanis jelentıs részét a társaságra kirótt iparőzési adó tette ki, mellyel több esetben jelenleg is tartozik a Bábolna Rt., így ezek a községek hovatovább ellehetetlenülhetnek pénzügyileg. Az érintett hét település polgármestere egy minapi tanácskozáson úgy foglalt állást, hogy az elmaradt helyi adó megfizetése mellett a jövıben kiesı adóbevételt is valamiképpen kompenzálni kellene. Az elızetes információk szerint a Bábolna Rt. végelszámolója 500-600 ember elbocsátását tervezi, és a környékbeli beszállítóknál és alvállalkozóknál is várhatók - a megállapodások felmondása következtében - elbocsátások. E munkahelyek megszőnésébıl adódó szociális terheket szintén a térségben található önkormányzatoknak kell viselniük. A leépítések hatásainak csökkentése, a munkahelyteremtés, az átképzés feltételeinek megteremtése érdekében - vélik a polgármesterek - célszerő lenne egy miniszteri biztos kinevezése. A gondok enyhítéséhez a polgármesterek megítélése szerint az is hozzájárulhatna, ha erısítenék a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. pozíciót, hogy e társaság kellıképpen hozzájárulhasson a nemzeti értékek megırzéséhez és a térség foglalkoztatási helyzetének javításához. Többek között úgy, hogy a megszőnı Bábolna Rt. szántóterületeinek haszonbérleti jogát, valamint a földmővelésben használt eszközeit a Magyar Állami Kincstár a ménesbirtoknak adja át. A térséget érintı hátrányos hatások enyhítése végett indokolt lenne az is, hogy a nemrégiben létrehozott Bábolna Élelmiszeripari Rt. székhelye valóban Bábolna legyen, és e cég esetleges értékesítése során a pályázati kiírásban feltételként szerepeljen a bábolnai központnak helyet adó történelmi épületegyüttes fenntartása, hasznosítása. Mindezt a bábolnai térség polgármesterei egy azonnali segítséget kérı levélben is megfogalmazták, amelyet a pénzügyi és a foglalkoztatási miniszternek juttattak el. Ebben szorgalmazták azt is, hogy a Bábolna Rt. végelszámolása során a kormányzat fordítson kiemelt figyelmet a környezetvédelem és a rehabilitáció kérdéseinek teljes körő feltárására és rendezésére.

Átszervezik a bábolnai ménesbirtokot – Világgazdaság, 2004. április 20. Reorganizációs tervet készített a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. átalakítására a társaság vezetése. Ez egyebek mellett azt tartalmazza, hogy a jelenleg finanszírozási gondokkal küzdı állami tulajdonú cég hogyan tud a lehetı legkisebb tulajdonosi forrás, támogatás mellett mőködni. A társaság reorganizációja a tavaly ıszi átvilágítást követıen kezdıdhetett el. Rombauer Tamás, a Nemzeti Ménesbirtok Kft. ügyvezetı igazgatója úgy fogalmazott: az 1,6 milliárd forintos vagyonnal rendelkezı cég reorganizációját az teszi indokolttá, hogy a társaság létrejöttekor elsısorban szubjektív szempontok alapján döntöttek, kevésbé volt fontos, hogy vajon finanszírozható-e a társaság hosszú távú mőködése. A 2001-ben a Bábolna Rt.-vel létrejött szerzıdés

35


értelmében a Ménesbirtokhoz került az erdészeti és vadászati igazgatóság anélkül, hogy rendezték volna a haszonbérlet jogi hátterét, az erdımőveléshez elengedhetetlen hatósági engedélyeket, és ez csak egy a sok jelentıs veszteséget okozó tevékenység közül. Nem kérdéses a tevékenységi körök közül a bábolnai arab és a dióspusztai angol telivér, összesen mintegy 410-420 lovat számláló ménes megtartása, a történelmi épületegyüttes fenntartása, és továbbra is cél az idegenforgalom fejlesztése, a tevékenység folytatása, de már nem mint önálló ágazaté. Rombauer Tamás szerint a cég finanszírozása hosszú távon megoldódna, ha sikerülne az állami földek haszonbérlıjeként az egykori történelmi Bábolna földterületeihez hozzájutniuk, annak jövedelme - mint korábban már 150 évig - eltartaná a Ménesbirtokot.

2003

A bábolnai ménesbirtok várja a látogatókat – MTI, 2003. november 18. Helyes döntésnek bizonyult, hogy 2001. augusztus elsejével megalakult a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft., azaz szervezetileg elkülönült a versenyszférában dolgozó bábolnai baromfitenyésztési vertikumtól, így erejét a bábolnai hagyományok ápolására, a lótenyésztésre és lóversenyezésre, valamint a nemzeti kulturális örökség részét képezı kastély-együttes megóvására tudja fordítani. Minderrıl Rombauer Tamás ügyvezetı igazgató beszélt kedden Bábolnán az Éttermi Mesterek Klubjának ülésén. Elmondta továbbá: az 1789-ben alapított császári-királyi ménesbirtok jogutódjaként a kft. már megalakulásakor célul tőzte ki, hogy megnyissa kapuit a látogatók elıtt és megmutassa a felhalmozott értékeket. Ennek érdekében az idegenforgalmi és vadászatszervezı irodát hozott létre, s együttmőködést alakított ki a térség meghatározó turisztikai és kulturális szolgáltatóival, s megteremtette a lovasturizmus és a lovasoktatás feltételeit. Az elképzelés életképességét mutatja, hogy a szinte a nulláról indított idegenforgalom segítségével tavaly és ebben az évben is a nemzetközi gazdanapok látogatói mellett mintegy 10 ezer vendég tekintette meg a bábolnai látnivalókat. Lovast váltó ménesbirtok – Népszabadság, 2003. június 24. Egyfajta elégtételt is érezhetett a 48 éves Rombauer Tamás, miután a közelmúltban kinevezték a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. ügyvezetı igazgatójává. Két évvel korábban ugyanis - nem sokkal a kft. megalakulása után - elküldték a cégtıl, arra hivatkozva, hogy nincs szükség a munkájára. Pedig elıtte 10 évig - mint ménesvezetı meghatározó szerepet játszott a bábolnai arab ménes megmentésében, genetikai megújításában.-A történteknél fontosabb, hogy a bábolnai lótenyésztést - meg a szilvásváradit és a mezıhegyesit - ne sodorja el a privatizáció, s éppúgy része maradjon infrastruktúrájával együtt a nemzeti örökségnek - mondja az új igazgató. A ménesbirtokot ezzel az igénnyel hozták létre. Ám az alapítási szándék nem párosult 36


kellı stratégiával és szakértelemmel. Így alig több mint egy év elteltével a tulajdonos, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság kénytelen volt "lovast" váltani. - Nem halat, hanem hálót kértem, amikor visszajöttem Bábolnára - szögezi le Rombauer Tamás. Igaz, ezt a ménesbirtok részben meg is kapta alapításakor, hiszen hogy önállóan megállja a helyét, olyan vagyonelemeket apportált a cégbe a Bábolna Rt., amelyekkel hosszú távon ellensúlyozható a lótenyésztés - világszerte természetesnek tartott vesztesége. A ritka értéket képviselı lóállomány "hozományaként" a kft. kezelésébe került a bábolnai központ mőemlék épületegyüttese, az erdészet és a vadgazdálkodás, a horgászatra alkalmas tavak egy része, a még nem túl jelentıs turisztikai ágazat, szállodájával, éttermével. Feladata maradt az energetikai szolgáltatás is, amely árbevételének meghatározó részét teszi ki. Sıt a tulajdonosok - kezdetben az ÁPV Rt., majd késıbb a Kincstári Vagyoni Igazgatóság - arra is elkötelezték magukat, hogy az elsı évek elkerülhetetlen veszteségeit is állják. Vagyis "pénzt, paripát, fegyvert" is kapott a nemzeti ménesbirtok. Rombauer Tamás így most többek között munkatársaival azon munkálkodik, hogy a ménesbirtok végre valóban a lótenyésztés dunántúli bázisa legyen, akárcsak a lovasképzésé, a versenyeztetésé és a versenyzésé. Kitörési pont lehet idegenforgalmi tevékenységük fejlesztése a minıségi lovas turizmus megteremtésének jegyében. Az önfenntartásnak, a gazdaságosságnak hatékony eszköze lehet a rendezvényszervezıi tevékenység kiteljesítése is. Az elkövetkezı hetekben, hónapokban immáron a nemzeti ménesbirtok lesz a gazdája a Bábolnai Nemzetközi Díjugrató Versenynek, a Távlovas Országos Bajnokságnak és a hagyományos Bábolnai Nemzetközi Gazdanapoknak. Megannyi program-, rendezvénylehetıséget teremt majd az a figyelemre méltó együttmőködés is, amelyet a Pannonhalmi Fıapátsággal és a Herendi Porcelánmanufaktúrával építettek ki, hogy minél jobban megismertessék, hasznosítsák, s egyben megırizzék az észak-pannon térség egyedülálló kulturális, idegenforgalmi adottságait, valamint a táj földrajzi, természeti értékeit. Az igazgató bízik abban, hogyha a munkájukkal kivívnak egyfajta társadalmi elismerést, nem maradnak magukra. Az elképzelések szerint az immár városi rangot nyert Bábolnán egy nemzetközi logisztikai terminál épül, amely feltehetıen csak növeli a ménesbirtok turisztikai szolgáltatásainak keresettségét. Andrássy Antal

Bábolnai ménesbirtok - 1,7 milliárd forint árbevétel – MTI, 2003. február 16. A Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. 2002-ben 1 milliárd 743 millió forint árbevételt ért el, ami kis mértékben maradt el a tervezettıl; ennek fı oka a lóértékesítésben egész Európában mutatkozó túlkínálat és az ebbıl következı alacsony ár volt - közölte Szıts István, a társaság szóvivıje az MTI érdeklıdésére. Mint elmondta, a kft. 2003. évi árbevételi terve csaknem azonos a tavalyival, a bevételeknél a korábbinál nagyobb arányt remélnek az idegenforgalomból és a lovas programokból.

37


A ménesbirtok stratégiai koncepciója és a sajátos tevékenységi köre - génmegırzés, állami protokoll-feladatok, a mőemlékegyüttes megóvása - miatt továbbra is külsı finanszírozásra szorul, de évrıl évre csökkenı mértékben. Szıts István kiemelte: a társaság sikeresen ırizte meg önállóságának elsı évében, 2002ben a rábízott értékeket. A nemzeti kulturális örökség részének tartott ménesbirtok, a hozzá tartozó mőemlékegyüttes, valamint a vadgazdálkodás és az idegenforgalom 2001. augusztusában vált le a versenyszférába tartozó bábolnai baromfiágazattól. A hagyományos tevékenységek - a lótenyésztés és a lóversenyzés mellett - megnyitotta kapuit a Bábolnára látogatók elıtt, mintegy 10 ezer érdeklıdınek mutatta meg az évszázadok alatt felhalmozott, a látogatók elıtt hosszú ideig elzárt értékeket. E célt szolgálva idegenforgalmi és vadászatszervezı irodát nyitott, együttmőködést alakított ki a térség meghatározó turisztikai és kulturális szolgáltatóival, többek között a komáromi Monostori Erıd Hadkultúra Kht.-val, a pannonhalmi bencés apátsággal és a herendi porcelángyárral. Az idei fıbb események közül a szóvivı kiemelte: a kft. idén márciusban is részt vesz az Utazás 2003. kiállításon, május 1-én military-versenyt, augusztusban nemzetközi lovasnapokat rendez, szeptemberben pedig újra házigazdája lesz a nemzetközi gazdanapoknak. Bábolna hírnevét a II. József parancsára létrehozott császári és királyi ménesbirtok alapozta meg, amely a Bábolna Részvénytársaság jogelıdjének tekinthetı.

2002

Megbízott vezetıként Czupy Imre a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok élén – Világgazdaság, 2002. november 6. A következı néhány évben csaknem 1,6 milliárd forintos fejlesztést tervez a tavaly alapított Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft., amely a beruházástól vendégforgalma megsokszorozódását reméli. Ezzel - Szıts István pr-igazgató tájékoztatása szerint - a társaság állami támogatás nélkül is mőködıképes lenne. A kft. kiemelt feladata a turizmus, ezen belül is a lovasturizmus felfuttatása, illetve a Bábolnán felhalmozott, a lótenyésztéshez kapcsolódó értékek megırzése. A társaságnak két vendégháza van. Az elmúlt években Bábolnára csupán néhány száz vendég érkezett, hiszen a ménesudvar - amely protokollcélokat szolgált - nem volt nyitva a látogatók elıtt. Ám ez évtıl megnyílt, s jelentıs forgalomnövekedést hozott. Az év végére mintegy tízezer vendéggel számol a kft. Ezt még növeli a konferenciákra,

38


más programokra érkezık száma. E forgalmat figyelembe véve készítette el a mintegy 1,6 milliárd forintos fejlesztési tervét a cég. Eszerint a következı négy-öt évben jelentısen bıvíteni kell a szállodai férıhelyeket, felújítani a lovardát, korszerősíteni a ménesbirtok vadászházait és kiépíteni a lovagolni érkezı vendégek számára az infrastruktúrát. Kell egy szabadidı-komplexum is, felújításra és bıvítésre vár a vadászmúzeum, fiatalításra a konferenciaterem. Hosszabb távon luxusszállóvá kell alakítani a mintegy 300 éves Szapáry-kastélyt is. E fejlesztések révén 2005-06-ra évi 60-80 ezer vendéget tudnának fogadni a létesítmények, így a kft. állami támogatás nélkül is mőködıképes lehetne. Az idén a cég 417 millió forint állami támogatást remélt, de alig a felét kapta meg, hiszen a 2000-ben elfogadott kétéves költségvetés ezt a tételt még nem tartalmazta. Így az idei tervezett beruházásoknak csupán mintegy 20-25 százaléka valósult meg. 2003-ra mintegy 400 millió forintos támogatást szeretne kapni a társaság. A ménesbirtok elfogadott fejlesztési terve szerint egyes tevékenységek fejlesztéséhez magyar, illetve külföldi magántıke is bevonható.

Felmentették a Bábolna Ménesbirtok vezetıjét – Napi Gazdaság, 2002. nov. 4. Az új helyzetben új koncepcióra van szükség A Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) vezérigazgatója, Molnár Zoltán november elsejei hatállyal felmentette állásából Sárfy Pétert, a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. ügyvezetı igazgatóját. Ezzel egyidejőleg megbízta a cég vezetésével Czupi Imrét, aki eddig gazdasági igazgatóként dolgozott a társaságnál. A felmentett Sárfy Péter elmondta, hogy még az önkormányzati választások elıtt a tulajdonos KVI elsı számú vezetıje arról tájékoztatta ıt, a jövı évi költségvetés elkészítése elıtt az új helyzetben új koncepcióra van szükség, amelynek kidolgozását másra kívánják bízni. Sárfy nem érte váratlanul a KVI döntése. Számított felmentésére, azonban azt hitte, hogy az év végéig még helyén maradhat. Azt is elmondta a menesztett ügyvezetı, hogy végkielégítést nem kap, de 8 hónapos felmondási idı jár részére; 2003. június 30-áig pedig bıven van ideje új munkahelyet keresni. A Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. tavaly augusztusban alakult meg, 1,5 milliárd forint értékő vagyonnal. Az új vállalkozást a Bábolna Rt. privatizációja során továbbra is tartósan állami tulajdonban maradó történelmi mőemlékegyüttesek, valamint az erdıgazdálkodás és a híres ménesbirtok mőködtetésére hozták létre. A mindeddig veszteségesen tevékenykedı ágazatokat tömörítı társaság élére nevezték ki az alakuláskor Sárfyt, aki a korábbi évtizedekben is a bábolnai gazdaságban dolgozott különféle beosztásokban. Az újonnan alakult társaságnak a tulajdonosok nagy szerepet szánnak az idegenforgalom fellendítésében. A megkezdett fejlesztések révén szeretnék elérni, hogy a jelenlegi veszteséges gazdálkodás a következı években önfenntartóvá, majd nyereségessé váljék.

39


A Bábolna Rt.-tıl egyébként az elmúlt másfél év során 56 vezetı távozott el, összesen 170 millió forint végkielégítéssel.

Egy éves a bábolnai ménesbirtok – MTI, 2002. augusztus 18. Az egy évvel ezelıtt létrehozott - 100 százalékban tartósan állami tulajdonban lévı Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. az elmúlt 12 hónapban azt tartotta fı feladatának, hogy a több mint két évszázados történelmi hagyományokat megırizve egy virágzó kiállítási, kulturális és idegenforgalmi centrumot alakítson ki. Errıl Szıts István, a társaság szóvivıje beszélt az MTI-nek emlékeztetve, hogy a lótenyésztés és a nemzeti kulturális örökség részét képezı kastélyegyüttes a versenyszférában dolgozó baromfi-vertikumtól 2001 augusztusában különült el. Elmondta: azóta a kft. megnyitotta kapuit a Bábolnára látogatók elıtt. A felhalmozott értékek bemutatására létrehozott egy idegenforgalmi és vadászatszervezı irodát, együttmőködést alakított ki a térség meghatározó turisztikai és kulturális szolgáltatóival, továbbá megteremtette a lovas turizmus és a lovas oktatás feltételeit. A közeljövı eseményei közül megemlítette az augusztus 19-20-án tartandó XI. Nemzetközi Díjugrató versenyt, amelynek részeként a Bábolna Nagydíjért folyó megmérettetés az elmúlt években egyre jelentısebb rangot vívott ki magának a lovas életben. Az augusztus 31-én és szeptember 1-én tartják az Arab Lovak Fesztiválját, amely egyben nemzetközi tenyészszemle is lesz. A rendezvényre eddig több mint 200 nevezés érkezett, a fele külföldrıl.

A bábolnai ménesbirtok a PM segítséget kér – Napi Gazdaság, 2002. június 20. Megvonták a mőködési támogatást A tisztán állami tulajdonú Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. vezetıi László Csaba pénzügyminiszter segítségét kérték ahhoz, hogy megkaphassák az Orbán-kormány által megígért támogatást. A leköszönı Orbán-kormány egyik utolsó intézkedéseként 417 millió forint mőködési célú támogatást ítélt meg erre az évre a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft.-nek. Az új kormány azonban - mint ahogy az a Magyar Közlönyben is megjelent - június 7-én visszavonta elıdje döntését. A ménesbirtok menedzsmentjét meglepetésként érte a mőködésükre szánt összeg megvonása. Levélben kérték László Csaba pénzügyminiszter segítségét ahhoz, hogy a döntést vizsgálják felül és akár részletekben is folyósítsák részükre a mőködési támogatást, mert enélkül a ménesbirtok felszámolása elkerülhetetlenné válik.

40


Székely Csaba, a kft. felügyelıbizottságának elnöke úgy vélekedett, hogy az állami tulajdonú bábolnai ménesbirtok mőködésére szánt 417 millió forint visszavonása tévedésen alapulhat. A Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. tavaly augusztusban alakult meg másfél milliárd forint értékő vagyonnal. Ide került a Bábolna Rt.-tıl leválasztott nem termelı, nemzeti értéket képviselı és tartósan állami tulajdonban maradó szféra, a mőemlékegyüttes, a lótenyésztés, az erdıgazdálkodás és az idegenforgalmi ágazat. A jelenleg a Kincstári Vagyoni Igazgatóság tulajdonában, kezelésében lévı kft. menedzsmentje olyan középtávú üzleti tervet dolgozott ki, amelynek megvalósításával az eddig veszteséges gazdálkodást 2006-ig önfenntartóvá, majd nyereségessé tehetik. A hazai mezıgazdasági képzés, valamint a magyar agrárturisztika egyik központját akarják Bábolnán kialakítani. A lótenyésztés értékeire alapozva fellendítik a lovas turizmust, konferenciákat, gazdanapokat szerveznek, bıvítik szálláshelyeiket, vendéglátó intézményeiket. Jelenleg azonban a ménesbirtok még nem képes önmaga finanszírozására - mondta Sárfy Péter ügyvezetı igazgató. Ezért számítanak létrehozójuk, az állam támogatására. A kft. felügyelıbizottsága szerint a ménesbirtok üzleti terve megalapozott, a cég érdemes arra, hogy tulajdonosa, az állam finanszírozza. A tárca sajtóosztályának tájékoztatója szerint a bábolnaiak levele megérkezett a Pénzügyminisztériumba.

2006-ra önfenntartó lesz a bábolnai ménes – Népszabadság, 2002. május 28. 2006-ra önfenntartóvá válik a bábolnai gazdaság tartósan állami tulajdonban maradó értékeit mőködtetı Nemzeti Ménesbirtok Kft. - mondta lapunknak Sárfy Péter ügyvezetı igazgató, aki szerint a Bábolna Rt.-nél tapasztalható újabb bizonytalanságok, személyi változások nem érintik közvetlenül a tisztán állami tulajdonú társaságot. A leköszönı kormány egyik utolsó intézkedéseként 417 millió forintos mőködési célú támogatást nyújtott a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft.-nek. Ezzel kapcsolatban Sárfy Péter azt hangsúlyozta: ütemezett támogatásról van szó, amely az elıre látható, sıt tervezett forráshiány pótlására szolgál. A Ménesbirtok kft. ugyanis tavaly augusztusban alakult meg, s a parlament által már korábban elfogadott, kétéves költségvetés miatt a mőködéséhez szükséges összeg sem az állam, sem az ÁPV Rt., sem a Miniszterelnöki Hivatal büdzséjében nem szerepelt. A Ménesbirtok kft.-be a tartósan állami tulajdonban maradó, nem termelı, korábban is veszteséges szféra - így a mőemlék épületegyüttes fenntartására, a lótenyésztés, az erdıgazdálkodás, és az idegenforgalmi ágazat - került. A másfél milliárd forint értékő vagyonnal megalakult, és jelenleg a Kincstári Vagyoni Igazgatóság tulajdonában lévı vállalat menedzsmentje úgy döntött: olyan fejlesztésbe kezd, amely során az eddigi veszteséges gazdálkodást 2006-ban önfenntartóvá, késıbb nyereségessé fordítja át ismertette az ügyvezetı igazgató tudósítónkkal a fejlesztési koncepciót, amelynek a középtávú üzleti tervét kedden mutatják be a tulajdonosnak. Ez a terv az idei mintegy 420 milliós veszteség fokozatos csökkenésével számol. - A Ménesbirtok kft. Bábolnát a hazai mezıgazdasági képzés, valamint a magyar agrárturisztika egyik központjaként képzeli el - vázolta fel jövıképüket Sárfy Péter. Elmondta: aktív szereplıi a közremőködésükkel nemrég megalakult Észak-Pannon 41


Kultúrturisztikai Társaságnak, amely a Pannonhalmi Fıapátság, a Herendi Porcelán Manufaktúra Rt., a Komáromi Várerıd Kft., valamint a bábolnai Nemzeti Ménesbirtok Kft. idegenforgalmi stratégiáját dolgozta ki, s ez irányú tevékenységét fogja össze. A lótenyésztés értékeire alapozva fellendítik a lovas turizmust, konferenciákat, gazdanapokat, szerveznek, bıvítik szálláshelyeiket, vendéglátó intézményeiket. - Bábolna régebben zárt világ volt, ahol csak a vállalat protokollvendégeit fogadták szívesen. Mi pedig szeretnénk közkinccsé tenni a ménesbirtok értékeit, látnivalóit mondta Sárfy. Arról is érdeklıdtünk az ügyvezetıtıl, hogy a Magyar Fejlesztési Bankhoz került Bábolna Rt. háza táján ismét fellángoló viták, a privatizációs elképzelések, a személyi változások miként érintik a Ménesbirtok kft. tevékenységét. A kft. ugyanis levált a Bábolna Rt.-rıl, ám ennek ellenére több ponton is kapcsolódik egymáshoz a két társaság. -Közvetlenül nem érintenek bennünket a változások, hiszen önállóan mőködünk, de társbérletben élünk egymással, sıt mi üzemeltetjük azt a 180 kilométer hosszú elektromos vezetékhálózatot is, amellyel energiát továbbítunk, adunk el a részvénytársaságnak - válaszolta az ügyvezetı. - Ezen túlmenıen Bábolna híre, imázsa nemcsak a Ménesbirtok tevékenységétıl, hanem a részvénytársaság körül kialakuló közhangulattól is függ. Érdekeltek vagyunk tehát abban, hogy a Bábolna Rt.-t sikeresen, botrányok nélkül privatizálják. Megkérdeztük Sárfy Pétert arról: igaz-e, hogy hetekkel ezelıtt azért mondott le a Bábolna Rt. igazgatósági tagságáról, mert nem ért egyet az ott tapasztalható változásokkal. Az ügyvezetı önkéntes lemondásának hírét megerısítette, indokaként azonban csupán annyit mondott: "Azért döntöttem így, mert minden erımet és figyelmemet a Ménesbirtok kft. sikeres mőködésére, fejlesztési koncepciónk megvalósítására szeretném fordítani." Hajba Ferenc

2001

Állami tulajdonban marad a ménesbirtok • Aranyrészvényhez jut az ÁPV Rt. – Magyar Nemzet, 2001. július 7. Rendkívüli közgyőlés Bábolnán Hétfın rendkívüli közgyőlést tart a Bábolna Rt., mert a cég eredeti üzleti és pénzügyi tervét a megelızı közgyőlésen az Állami Privatizációs és Vagyonkezelı (ÁPV) Rt. nem fogadta el. Abban a cég vezetése majdnem hárommilliárd forint veszteséget határozott meg az idei esztendıre. Információink szerint a korábban prognosztizált veszteség mértékét most hozzávetılegesen egymilliárd forinttal mérsékelték.A közgyőlésen határoznak elsıbbségi részvény kialakításáról, a Bábolnai Nemzeti Ménesbirtok Kft. törzstıke-emelésérıl és az alapító okiratának emiatt szükségessé váló módosításáról. Az

42


elsıbbségi részvénnyel a késıbbiekben az ÁPV Rt. rendelkezik majd. Annak birtokában a privatizációs társaság megakadályozhat bizonyos, esetlegesen az állam érdekei ellen szóló döntéseket.A ménesbirtok törzstıkeemelése nem jár készpénzmozgással, az apport során a lóállomány, az istállók és a ménesbirtok mőködéséhez elengedhetetlen eszközök kerülnének a kft. birtokába, amelynek továbbra is a Bábolna Rt. maradna a százszázalékos tulajdonosa. A feltıkésítés után mintegy 2,5 milliárd forintot érı ménesbirtok egy másik, várhatóan augusztusi közgyőlés után kerülne az ÁPV Rt.-hez.A Bábolnai Nemzeti Ménesbirtok Kft. vezetıi posztjára a Bábolna Rt. igazgatósága Sárfy Pétert, a részvénytársaság jelenlegi vezérigazgató-helyettesét jelölte – értesült a Magyar Nemzet. Ezt a jogosítványt az ÁPV Rt. egy korábbi közgyőlés alkalmával utalta az igazgatóság hatáskörébe. A tartós állami tulajdonban maradó ménesbirtok a világhírő arab ménest kezeli, valamint a lovardát, a kastélyt és a vendégfogadót üzemelteti.A ménesbirtok leválasztása csak egyik lépése az rt. privatizációs útjának. Valószínőleg még az év vége elıtt értékesítik a részvénytársaság Tetra tojóhibrid-ágazatát. Sertésállományát már értékesítette a cég, és valószínő, hogy rövidesen sikerül megvállnia négy hizlaldájától is. Ha minden a tervek szerint halad, és nem gördülnek újabb lassító elemek a privatizáció útjába, akkor Bábolna magánosítási pályázata az ısz közepére napvilágot láthat, és talán már jövı év elején új tulajdonos irányítja a még mindig egyik legnagyobbnak minısülı agrárvállalkozást. Nagy Ottó

Nemzeti ménesbirtok alakul Bábolnán - konferencia – MTI, 2001. február 28. Az idén tavasszal létrejön az egészében tartósan állami tulajdonú Bábolnai Nemzeti Ménesbirtok Kft. - jelentette be Farkas Sándor, az Országgyőlés Mezıgazdasági Bizottságának elnöke a szerdán Bábolnán megrendezett lótenyésztési, kulturális és idegenforgalmi konferencia megnyitóján. A kormány azért hagyta jóvá a Bábolna Rt. idei átalakítását, hogy a bábolnai lótenyésztési hagyományokat képviselı, valamint a nemzeti kulturális örökség részét képezı kastélyegyüttest is magába foglaló ménesbirtok elkülönüljön a versenyszférában mőködı baromfitenyésztési és élelmiszeripari ágazattól. A kft.-nek alapvetı feladata lesz a kastélyegyüttes, a ménesudvar és a lóállomány értékeinek megırzése és kezelése mellett azok turisztikai, idegenforgalmi célú hasznosítása is - mondta el a tanácskozáson Szilvássy István, a Magyar Település- és Területfejlesztık Szövetségének társelnöke. A részvénytársaság szervezeti elkülönítésével messzemenıen egyetértett Boros Imre megbízott földmővelésügyi és vidékfejlesztési miniszter - aki egyben a Magyar Lótenyésztık és Lovassport Szövetség elnöke -, továbbá Várhegyi Attila, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára és Szerdahelyi Péter, a Miniszterelnöki Hivatal helyettes államtitkára. A nemzetközi hírő bábolnai lóállomány genetikai értékeinek megırzését az állam, illetve a szaktárca támogatni fogja - hallhatták a konferencia résztvevıi. A más irányú fejlesztésekhez mind a Széchenyi-tervbıl, mind pedig az EU SAPARDprogramjából támogatásokat lehet szerezni - közölték a fórumon.

43


A bábolnai ménest 1789-ben alapította II. József császár azzal a céllal, hogy ott a hadsereg számára gyors és állóképes lovakat tenyésszenek. 1867-ben az állam megvásárolta a ménesbirtokot, s azóta állami tulajdonban van. A ménes alapját ma 9 törzsmén és 77 törzskanca alkotja, a legnemesebb értékeket a nemzetközileg is elismert, bábolnai eredető, tisztavérő Shagya arab fajta ırzi.

44

A BÁBOLNA NEMZETI MÉNESBIRTOK KFT

Recommend Documents