HUSRB/1203/213/151 CODEX – „Coordinated Development and Knowledge Exchange on Spatial Planning Methodology”
A 2014-2020-as időszak új regionális szintű területfejlesztési stratégiájához kapcsolódó javaslattételi csomag
Összefoglaló
2014
1
Tartalomjegyzék 1.
2.
Bevezetés ............................................................................................................................ 3 1.1
A projekt bemutatása ................................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik.
1.2
A területi operatív program a 2014-2020-as Európai Uniós fejlesztési időszakban Hiba! A könyvjelző nem létezik.
A területfejlesztési stratégia készítésének főbb fogalmi keretei ........................................ 4 2.1
A stratégiák közti szinergiák ......................................................................................... 4
A korábban elfogadott regionális fejlesztési dokumentumok felsorolása, prioritásai ....... 4 Megyei fejlesztési koncepciók a Dél-Alföldön .................................................................... 5 A dél-alföldi megyei területfejlesztési stratégiákban megfogalmazott célok és fejlesztési irányok átfogó bemutatása................................................................................................. 8 2.2 A Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció területileg releváns megállapításai....................................................................................... 11 2.3 3.
Horizontális elvek ....................................................................................................... 12
A Dél-Alföldi régió közös stratégiai kereteinek kialakítása ............................................... 12 3.1
A megyei stratégiák kapcsolódási pontjai és közös elemei ....................................... 12
A megyei helyzetelemzések fontosabb megállapításainak összehasonlító elemzése...... 12 3.2 A megyei stratégiai célok összehasonlító bemutatása (SWOT, célrendszer, prioritások hozzárendelése, beleértve a határon túli fejlesztési programokat) ..................................... 14 4.2.1. Célrendszer ............................................................................................................. 14 4.2.2. Prioritások .............................................................................................................. 15 4.2.3. Megye határon átnyúló fejlesztések ...................................................................... 16 4.
Javaslatok a regionális fejlesztési dokumentumok kidolgozáshoz ................................... 17 4.1
Komplex helyi fejlesztések nonprofit szervezetek részvételével ............................... 17
4.2
Javaslatok Integrált Területi Beavatkozás programok kialakítására ........................... 18
Városfejlesztési programok .............................................................................................. 18 Határ melletti területek fejlesztése (pl. stratégiai projektek) .......................................... 19 4.3
Az Intelligens Növekedésen alapuló fejlesztések....................................................... 20
2
1. Bevezetés A projekt előzményei, háttere A projekt megvalósítása 2013 májusában indult. Ez az év a 2007-2013-as EU-s fejlesztési időszak utolsó éve volt (bár a projektek megvalósítására és az elszámolásokra még további 2, illetve 3 év áll rendelkezésre). Magyarország a rendelkezésre álló 2007-2013-as EU-s források maximális felhasználására törekszik, amelyek az elmúlt évek során jelentősen hozzájárultak az ország fejlődéséhez, a szükséges infrastrukturális beruházások elvégzéséhez. 2013-ban még mindig jelennek meg pályázatok, történnek szerződéskötések erre a fejlesztési időszakra vonatkozóan, ugyanakkor ezzel párhuzamosan folyik a 2014-2020-as időszak előkészítése is. Magyarországon zajlik az operatív programok, köztük a Terület-és Településfejlesztési Operatív Program kidolgozása, illetve, komoly előrelépések történtek a Magyarország-Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Program új időszakra vonatkozó feltételeinek kialakítása során is. A 2014-es év az előzőekben jelzett feladatok folytatását hozta: a tagállamoknak az EU-s források eléréséhez véglegesíteniük szükséges operatív programjaikat, be kell, nyújtsák azokat a Bizottság részére elfogadásra.
A CODEX projekt tartalmának kidolgozása során a projekt ötletgazdái egy olyan tevékenységekből felépülő munkát terveztek, melynek során a szakmai szereplők a háttérben zajló országos és EU-s tervezési folyamathoz szervesen illeszkedő, azt figyelemmel kísérő és horizontálisan támogató szakmai dokumentumokat készítenek el. E munka során alkalmazkodnak a változó elvárásokhoz és esetleges jogszabályi előírásokhoz és természetesen nyomon követik az EU-s és magyarországi tervezési folyamatokat.
3
2. A területfejlesztési stratégia készítésének főbb fogalmi keretei
2.1 A stratégiák közti szinergiák
A korábban elfogadott regionális fejlesztési dokumentumok felsorolása, prioritásai A Dél-alföldi régió stratégiai programja (2000)
I.
Az Európai Unió délkeleti gazdasági központja. szerep elérését megalapozó programok
II.
Az Európai Unió délkeleti gazdasági központja. szerep eléréséhez szorosan kötődő gazdasághoz kapcsolódó programok
III.
Gazdasági versenyképességét javító programok
IV.
Gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó lakossági életminőséget javító programok
V.
Életminőséget meghatározó humán, környezeti és társadalmi hátteret javító programok
A Dél-Alföld Régió Területfejlesztési Koncepció felülvizsgálata és Operatív Programblokk javaslatai (2005)
I. prioritás: A gazdaság versenyképességének javítása és a foglalkoztatás növelése – Befektetés a gazdaságba II. A humán erőforrások fejlesztése – befektetés az emberbe III. Régiószervezés – fejlesztési mintarégió IV. Életminőség javítása – befektetés a környezetbe (Fenntartható környezetvédelem és természeti erőforrás gazdálkodás) V. A régió áramlási tengelyeinek fejlesztése – akadálytalan mobilitás
4
Megyei fejlesztési koncepciók a Dél-Alföldön A 2014-2020-as tervezési időszakhoz kapcsolódóan Magyarországon a megyék 2013-ban megkezdték stratégiai fejlesztési dokumentumaik előkészítését. E munka során részletes helyzetfeltárás végeztek, majd erre építve összeállították a megye területfejlesztési koncepcióját.
Bács-Kiskun megye területfejlesztési koncepciója
Bács-Kiskun területfejlesztési koncepciójának jövőképe: „A folyamatos megújulásra képes fenntartható gazdasági és társadalmi környezet megteremtésével Bács-Kiskun megye versenyképes és vonzó térség lesz”.
A célrendszer 4 átfogó és 8 stratégiai célt határoz meg. A stratégiai célok mellett horizontális célok is megjelennek, melyek valamennyi fejlesztési területre és célra vonatkozóan általános érvénnyel bírnak.
A stratégiai célok (melyekhez a fejlesztési prioritásokat rendelik) két csoportra oszthatóak. Az elsőbe területi, míg a másodikba specifikus (tematikus) célok tartoznak.
Tematikus célok:
1. Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor megerősítésével 2. Élhető és életképes vidék 3. A megye belső kohézióját és makrotérségi integrációját szolgáló intézményi és infrastrukturális fejlesztések
Területi célok:
5
1. A táji jellemzőkre koncentráló integrált fejlesztések a Homokhátságon kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra 2. Kecskemét fejlesztési körzet kiegyensúlyozott növekedését elősegítő fejlesztési stratégia megvalósítása 3. Várostérségi
funkcionális
és
infrastrukturális
kapcsolatok
fejlesztése
a
népességmegtartó-képesség javítása érdekében 4. A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések 5. A határ-menti térségek határon átnyúló szervezeti és térkapcsolataira alapozó kohézió erősítő fejlesztések
Csongrád megye területfejlesztési koncepciója
Csongrád megye jövőképe: „Határokon átívelő új tudásrégió Európa térképén.” Indoklásként a következőként
fogalmaz
az
anyag:
„Ha
megvalósulnak
a
régen
tervezett
infrastruktúrafejlesztések (M43 Aradig, határokon átívelő vasúti kapcsolatok újraépítése a szegedi híddal, korszerű irányító‐szervező rendszerekkel felszerelt intermodális logisztikai infrastruktúrakapacitás),
akkor
a
három
ország
határán,
az
európai
folyosók
kereszteződésében fekvő Szegeddel, mint makroregionális szervezőközponttal, növekvő súlyú transzregionális városhálózati‐csomóponti térség jöhet létre.”1
A célrendszer 3 átfogó és 7 stratégiai célt határoz meg. A stratégiai célok mellett horizontális célok is megjelennek, melyek valamennyi fejlesztési területre és célra vonatkozóan általános érvénnyel bírnak.
Területi célok:
1
Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciója, 7. oldal
6
1. Szeged – Hódmezővásárhely – Makó – Arad – Temesvár – Szabadka városhálózati csomópont felépítése 2. Komplex tájgazdálkodás és integrált várostérségek kiépítése a Homokháton és a Tiszatérségben 3. Mezővárosi térségek összehangolt, integrált fejlesztésére épülő társadalmi megújulás és több lábon álló gazdaság kibontakoztatása a Tiszántúlon
A célok második csoportjába tematikus célok tartoznak:
1. Az innovációs kapacitás és teljesítmény komplex megerősítése, a tudásrégió felépítése 2. A teljes agrárvertikum együttműködésre, innovációra és alkalmazkodásra épülő megerősítése 3. Az alternatív energiavertikum felépítése, a kiemelkedő országos pozíció alapjainak kiszélesítése 4. A megye húzóágazatainak vertikális és horizontális együttműködésekre épülő megerősítése, kitörési pontokra építő helyi gazdaság- és vállalkozásfejlesztés
Békés megye területfejlesztési koncepciója
Bár Békés megye nem képezi a programterület részét az IPA HU-SRB határátnyúló együttműködési programok esetében, a regionális teljesség érdekében, mint a régió részét képező területi egység, e megye fejlesztési elképzeléseit is összefoglaljuk röviden. Békés megye jövőképe: „Békés megye értékeinek megtartásával, alkotó-, innovatív megújításával Magyarország élelmiszergazdaságának motorja, fenntartható mintatérsége, a hazai megújuló agrárium szervező ereje kíván lenni.”
Amint az ábrából is látható, a megye 4 stratégiai célt határozott meg az egy (összetett) átfogó cél mellett.
7
1. Értékalapú gazdaságfejlesztés 2. Térségi brandek fejlesztése 3. Társadalmi- gazdasági kohézió erősítése a megye mag- és perifériális helyzetű térségei között 4. Természeti és épített értékek óvása, alkotó innovatív tovább-fejlesztése
Az itt bemutatott célok területi értelemben, de a fejlesztés (cél) tárgyát illetően is több esetben átfednek az integrált megközelítés következtében, mindhárom megye esetében. A koncepcióban nevesítésre kerülő célok és prioritások a későbbiekben bemutatásra kerülő megyei stratégiában is hivatkozásul szolgálnak, azonban az ott nevesítésre kerülő fejlesztési struktúra átalakul és mind tematikus, mind területi értelemben jobban átlátható szerkezetet kap.
A dél-alföldi megyei területfejlesztési stratégiákban megfogalmazott célok és fejlesztési irányok átfogó bemutatása Csongrád megye A megye stratégiai programja átvette, továbbvitte a területfejlesztési koncepcióban rögzített célokat a középtávú fejlesztések (2014-2020) vonatkozásában. Alapvető változás azonban, hogy megváltozott a prioritás struktúra: a korábbi (koncepcióban rögzített) prioritási struktúra esetében jellemző volt a területi célok esetében, hogy a hozzájuk kapcsolt prioritások átfedtek területi értelemben, azaz egy-egy térség, vagy település több esetben is mint releváns fejlesztési terület jelent meg. A megye stratégiai programjának prioritásai oly módon lettek megalkotva, hogy a területi átfedést ki lehessen küszöbölni az egyes prioritások meghatározása során.
A megye stratégiai programja 11 fejlesztési prioritást rögzít. Ezek közül 8 tematikus szemléletű, míg az utolsó 3 a fentebb említett területi fejlesztési irány.
8
Megyei gazdaságfejlesztési intézmény létrehozása és működtetése (a megye vállalkozásfejlesztési programját koordináló háttérszervezet kialakítása, a helyi térségi szereplők bevonásával)
Az üzleti környezet fejlesztése (komplex üzleti környezet fejlesztési program a megye egész területére)
Energiahatékonysági és megújuló energetikai komplex fejlesztések (energetikai fejlesztések komplex ágazati megközelítésben)
Közlekedési kapacitások fejlesztése (a megye belső- és külső közlekedési kapcsolatait fejlesztő, több közlekedési módra fókuszáló program)
Megyei tudásbázis és innovációs rendszer megerősítése (a megyei innovációs háttérre épített infrastruktúra- és szolgáltatás fejlesztési program)
ELI és a hozzá kapcsolódó Science Park megvalósítása (a kiemelt programhoz kapcsolódó vállalkozásfejlesztési és innovációs háttér megteremtését célzó prioritás)
Kooperatív alapú agrárvállalkozás-fejlesztés (a vidéki térségek együttműködési potenciáljára alapozott szektorális fejlesztési prioritás)
Klímaváltozáshoz
való
alkalmazkodás
az
agráriumban
(az
agrárium
versenyképességének javítását célzó prioritás tengely)
Komplex fejlesztések Csongrád megye vidéki térségeiben (a falvak és kistelepülések fejlesztési programjaira alapozott területi prioritás)
Infrastrukturális feltételek javítása Csongrád megye térségi központjaiban és városaiban (alapvetően a járási központok és egyéb városok fejlesztési elképzeléseit támogató prioritás)
Integrált városfejlesztési programok Csongrád megye nagyvárosi térségében (a megyei jogú városok fejlesztési stratégiáiban rögzített elképzeléseket tartalmazó fejlesztési program)
Bács-Kiskun megye A megye programja 7 prioritást nevesít, melyek vegyes – területi és ágazati – szemlélettel foglalják össze a megye területén tervezett fejlesztési elképzeléseket.
9
Gazdaság- és foglalkoztatás élénkítés o Együttműködésekre alapozott gazdaságfejlesztés o A megye természetes- és termálvizeire, kulturális, épített és táji örökségeire épülő turizmus jövedelemszerzési potenciáljának erősítése o A vállalkozások együttműködését és európai térségi integrációját elősegítő eszköztár megerősítése, bővítése o Vállalkozói környezet fejlesztése, vállalkozásfejlesztés o Foglalkoztatás-élénkítés
a
családi
és
munkahelyi
kötelezettségek
összehangolását támogató szolgáltatások és infrastruktúra fejlesztésével
A vidék fenntartható fejlesztése o A tájegységek karakterének valamint az ökoszisztémák megőrzésének és a népességmegtartást
szolgáló
gazdaság
fejlesztési
szükségleteinek
összehangolása o A vidéki települések és a külterületi lakott helyek életminőségének és vonzerejének növelése
A megyeszékhely integrált fejlesztése
Környezetgazdálkodás és klímaváltozáshoz való alkalmazkodás o A szélsőséges időjárási körülményekből fakadó kockázatok (elsivatagosodás, árvizek) mérséklése, alkalmazkodóképesség javítása o Környezetterhelés csökkentése, különös tekintettel az üvegházhatású gázok és a hulladék kibocsátására o Kutatás – fejlesztés - innováció támogatása a Homokhátságon
Komplex megyei gazdaságfejlesztési menedzsment és marketing tevékenység megszervezése o Szabad vállalkozási zónák beavatkozásainak koordinációja o Turisztikai koordináció o Megyei gazdaságfejlesztés és befektetés-ösztönzés o Megyei
területfejlesztési
tervezéshez
partnerségi tevékenység
10
és
végrehajtáshoz
kapcsolódó
o Komplex, egységes arculattal bíró térségmarketing a kisebb területi egységek akcióinak integrálásával o A hazai es nemzetközi területi programok közötti hatékony kommunikáció és koordináció megvalósítása saját hálózaton keresztül o Kis projekt alapok működtetése
Közösségek
önszervező,
öngondoskodó
és
együttműködési
készségének
kibontakoztatása o Gyarapodó tudástőke o Társadalmi-gazdasági aktivitás növelése, megtartó helyi társadalom o A társadalmi-gazdasági javakhoz való egyenlő esélyű hozzáférés javítása
Térségi elérhetőség és mobilitás
Békés megye
Békés megye stratégiai programjában a koncepcióban rögzített átfogó és stratégiai célokkal koherens módon négy prioritás került kialakításra, melyek intézkedései és az ahhoz kapcsolódó beavatkozások a stratégiai programban és az operatív programban kerültek részletesen kidolgozásra.
Gazdasági struktúra megújítása
Megye térszerkezetének továbbfejlesztése
Fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése
Emberi erőforrás fejlesztése.
2.2 A Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció területileg releváns megállapításai
Az országos fejlesztési célok szintjén nevesített területi szempontok megjelenítése a stratégiai dokumentumokban evidens. A térségi szintű programozási dokumentumnak mind
11
a vidéki leszakadó térségekre, mind pedig a gazdasági-társadalmi centrum térségekre vonatkozó üzenettel kell bírnia.
2.3 Horizontális elvek
A horizontális elvek szerepeltetése stratégiai szinten egyértelműen szükséges. A célrendszerben mindenképpen meg kell jeleníteni ezeket az alapelveket, melyek szöveges kifejtése is a stratégia részét képezi az általános gyakorlatban.
3. A Dél-Alföldi régió közös stratégiai kereteinek kialakítása
3.1 A megyei stratégiák kapcsolódási pontjai és közös elemei
A megyei helyzetelemzések fontosabb megállapításainak összehasonlító elemzése
Demográfia, társadalom Az egyes megyei helyzetelemző dokumentumok igen részletes elemzésnek vetik alá a helyi társadalom és ezen belül a demográfia témakörét. Közös és általános megállapításként határozható meg a népesség csökkenése, mely egy-egy település kivételével egyértelműen sújtja az érintett területeket. Ki kell ugyanakkor azt is emelni, hogy a népességcsökkenés jelentős mértékben eltér az egyes területek között: valamennyi megyében vannak súlyos népességveszteséget elszenvedő, többnyire hátrányos, illetve leghátrányosabb helyzetű térségek. A népességveszteség okát a csökkenő gyermekszámban és a hátrányosabb helyzetű területeken a fokozódó elvándorlásban lehet leginkább azonosítani. Az elemzések többségében felhívják a figyelmet a leszakadó térségek és perifériák népességének kedvezőtlen társadalmi és gazdasági helyzetére.
Gazdaságfejlesztés és foglalkoztatás
12
A helyi gazdaság és a foglalkoztatás állapota alapvetően befolyásolja a területek népességvonzó és népességmegtartó képességét. A munkalehetőségek beszűkülése a lakosság gazdasági ellehetetlenüléséhez vezethet. Egyes térségekben ez a folyamat komolyan előrehaladt, a területi differenciáltság nagymértékben megjelenik a működő vállalkozások számában, illetve a foglalkoztatottsági mutatókban. Valamennyi megye esetében elmondható, hogy az agráriumban rejlő lehetőségek nem megfelelően kihasználtak és hogy a mezőgazdasági feldolgozóipar jelentősége elmarad a kívánatostól, mindez annak ellenére, hogy
az
alapvető
adottságok
(pl. földminőség)
megfelelőek. Kiemelendő, hogy
általánosságban alacsony szintű a vállalkozások piacra jutási képessége, különösen a mezőgazdaságban. A vállalkozási hajlam, kedv és tapasztalat hiánya sok esetben azt eredményezi, hogy a jelentősebb vállalkozások nem az adott megyékben, hanem azokon kívüli területeken rendelkeznek bejelentett székhellyel. Problémát jelent a tőkehiány, ugyanakkor valamennyi érintett megye esetében található tradicionális termelő tevékenység, melyre alapozva fejlesztéseket lehet generálni. Bár a Dél-Alföld igen jó mezőgazdasági adottságokkal rendelkezik (egyes területek kiemelkedően), a mezőgazdaság és a feldolgozóipar egymásra épülő egységének hiánya jórészt monokulturálissá teszi a mezőgazdasági termelést.
Infrastruktúra (közlekedési, intézményi, stb.) A három megye közlekedési elérhetősége jelentős különbségeket takar. A legjobb helyzetben egyértelműen Bács-Kiskun megye van, azonban itt sem egyértelmű az erősség, hiszen a főváros közelsége közlekedési és logisztika szempontból számos előnnyel jár (ehhez egyértelműen hozzájárul az M5-ös autópálya), azonban számos megyén belüli térség nehezen megközelíthető és rossz úthálózattal rendelkezik. A legrosszabb helyzetben egyértelműen Békés megye van e szempontból: nincs gyorsforgalmi elérhetősége, az utak állapota sok esetben rossz és ez a kisebb települések irányában egyre kedvezőtlenebb képet mutat. Csongrád megye helyzete ennél kedvezőbb: az M5-ös és M43-as utak gyors kapcsolatot létesítenek a főváros irányába, valamint dél felé, Szerbia irányba. A belső úthálózat azonban változó minőségű és ki kell emelni a vasúti közlekedés alapvető problémáját: a szegedi vasúti híd hiánya következtében a Románia felé irányuló vasúti közlekedés nem megoldott.
13
Bács-Kiskun és Csongrád megye közös problémájaként fogalmazható meg a nyugat – keleti irányú gyorsforgalmi úthálózat hiánya.
Vidékfejlesztés és agrárium A vidék problémája egyszerre fogalmazódik meg gazdasági és társadalmi hátrányként mindhárom megye esetében. A vidék, mely az agrárium révén kiemelkedhetne és erős lehetne, a nem megfelelő struktúra, a gazdasági viszonyok sajátos volta miatt ma kedvezőtlen helyzetben van. Ugyanakkor az adottságok alapvetően jók, egyes területeken kiválóak. A probléma komplexitását jelzi, hogy azáltal, hogy a vidék elvesztette hagyományos funkcióit, a gazdaság a városokba koncentrálódik, egyúttal a népesség is a nagyobb települések irányába vándorol. A mezőgazdaságon túlmutató problémaként jelentkezik a vízgazdálkodás kérdése, mely összetettebb annál, hogy a vidék és a mezőgazdaság kérdéseként definiáljuk, ugyanakkor alapvetően befolyásolja az agráriumban rejlő lehetőségek kiaknázását. A folyók és az azokat összekapcsoló csatornahálózat mellett ugyancsak a vidék és a mezőgazdaság egy potenciális lehetősége rejlik az alternatív és megújuló energiaforrások fokozottabb kiaknázásában, például a geotermikus energiaforrások használatában.
3.2 A megyei stratégiai célok összehasonlító bemutatása (SWOT, célrendszer, prioritások hozzárendelése, beleértve a határon túli fejlesztési programokat)
4.2.1. Célrendszer
Bács-Kiskun megye koncepcionális dokumentuma négy átfogó cél mellett három tematikus és öt területi célkitűzést definiál. Előbbiek közül az „Élhető és életképes vidék”, míg az utóbbiak közül a Duna-mente térségének fejlesztését, a határ menti térségek felzárkóztatását és a Homokhátság komplex fejlesztését megfogalmazó célkitűzések tekinthetőek relevánsnak. Mindezeken túl horizontális célkitűzésként megfogalmazásra került a területi kohézió
14
erősítésének szükségessége is. A következőkben röviden bemutatjuk az egyes célkitűzések szakmai tartalmát: Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciója három átfogó célt rögzít, melyekhez három területi és négy specifikus célkitűzés kapcsolódik. A területi kohézió és a felzárkóztatás kapcsán a „Mezőváros térségek összehangolt, integrált fejlesztésére épülő társadalmi megújulás és több lábon álló gazdaság kibontakoztatása a Tiszántúlon” területi célt, illetve az „Esélyegyenlőség, köz- és környezetbiztonság, valamint a helyi közösségek integrált, összehangolt fejlesztése, a szociális érzékenység fokozása” horizontális célt tartjuk fontosnak kiemelni. Ezek szakmai tartalma az alábbiak szerint alakul: A területi célok tehát – összhangban a módszertani iránymutatásokban rögzített elvárásokkal – markáns szerepet játszanak mindkét megye szakmai anyagában. Ezen belül a hátrányos helyzetű, periferikus térségek külön kiemelt fejlesztési területként kerültek meghatározásra, amennyiben Bács-Kiskun megye nevesíti is a két, szabad vállalkozási zónának kijelölt kistérségét, míg Csongrád megye koncepciójában alapvetően a vidékies, rurális térségek komplex felzárkóztatása jelenik meg markánsabban.
4.2.2. Prioritások
A megyei programokban egyaránt megjelenő fejlesztési irányok, prioritások A programterület Magyarországi megyéiben megjelenő közös fejlesztési irányok, prioritások
Mindhárom megyében megjelenő közös fejlesztési irányok, prioritások
Gazdaságfejlesztés és gazdaságfejlesztési
Gazdaságfejlesztés és gazdaságfejlesztési
menedzsment kialakítása
menedzsment kialakítása
Vidékfejlesztés, agrárfejlesztések és
Vidékfejlesztés, agrárfejlesztések és
hátrányos helyzetű területek felzárkóztatása
hátrányos helyzetű területek felzárkóztatása
Klímaváltozáshoz való alkalmazkodás
Klímaváltozáshoz való alkalmazkodás
Közlekedési fejlesztések, elérhetőség
Közlekedési fejlesztések, elérhetőség
javítása
javítása
A megyei fejlesztési prioritások közös metszetében mind a programterület, mind pedig a régió
15
esetében ugyanaz a 4 – kibővített és az eredetileg megfogalmazottaknál szélesebben értelmezett – prioritás található. Az is egyértelműen megállapítható, hogy a megyei tervezés és programalkotás szélesebb lehetőséget adott a megye és területi fejlesztési specifikumok megjelenítésére, és ezzel együtt a területi elvek érvényesülésének.
4.2.3. Megye határon átnyúló fejlesztések
A megyei határon átnyúló fejlesztések elsősorban a két megye nemzeti határmenti pozíciójából adódóan a nemzetközi együttműködések kontextusában értelmezhetőek. Mindkét megyei stratégia komoly hangsúlyt fektet. Csongrád megye területfejlesztési programjának egyeztetési változata a gazdaságfejlesztés (határmenti ipari park fejlesztése) kapcsán rögzít konkrét elképzeléseket. A „Megyei tudásbázis és innovációs rendszer megerősítése” prioritási tengely ugyancsak egyértelműen rögzíti a határmenti és nemzetközi kapcsolatok erősítésének szükségességét. A „Közlekedési kapacitások fejlesztése” prioritás önálló intézkedésben határozza meg a megyei határon átnyúló közlekedésfejlesztési programok tartalmi keretrendszerét (határátkelő pontok, kerékpárutak tervezése, fejlesztése). Bács-Kiskun megye esetében ugyanakkor alapvetően a határmenti operatív program (IPA) keretében értelmezhető fejlesztési irányok és az ezekhez kapcsolódó fejlesztési projektek jelennek meg. Ennek megfelelően a megye elsősorban a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére, a nemzetközi közlekedési kapcsolatok erősítésére kíván fókuszálni a jövőben.
Bács-Kiskun és Csongrád megye programjaiban több aspektusból is megjelennek a határon átnyúló fejlesztési elképzelések. A megye- és országhatárokon átívelő beruházási programok mind a stratégiai célok, mind pedig prioritások szintjén nevesítésre kerülnek. Stratégiai program szinten azonban a jövőben mindenképpen markánsabb módon, adott esetben önálló térségi fejlesztési prioritásként is indokolt lehet ezek szerepeltetése. Mindez azt jelenti, hogy nem csupán gazdaság- és közlekedésfejlesztés területén, de a szociális szolgáltatások fejlesztése kapcsán is lehetőség szerint nevesíteni szükséges hasonló fejlesztési
16
elképzeléseket.
4. Javaslatok a regionális fejlesztési dokumentumok kidolgozáshoz
4.1 Komplex helyi fejlesztések nonprofit szervezetek részvételével
Amint arról korábban többször is beszéltünk, területi szinten a megyei tervezés egyik fontos lába megyei területfejlesztési stratégiák és programok kidolgozása. A jogszabályban is rögzített formátumú dokumentumok elkészítéséhez a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal módszertani segédanyagot is készített, amely két fő, egymástól tematikusan elkülönülő dokumentum elkészítését is előírja, alapvetően a megyei területfejlesztési programhoz kapcsolódóan:
megyei
gazdaságfejlesztési
részprogram
(ami
megyei
szinten
összeállított
gazdaságfejlesztési projektcsomagokból áll, beleértve a megyei jogú városok gazdaságfejlesztési akcióit);
a megyében található városokra és térségeikre kiterjedő várostérségi (kistérségi) fejlesztési részprogramok (kistérségenként 1-1 db kistérségi fejlesztési részprogram dokumentum, ami kistérségi projektcsomagokból épül fel).
A fenti két szakanyag közül az utóbbi alapvetően az önkormányzatokra, mint nonprofit entitásokra koncentrál, és olyan projektcsomagok kidolgozását szorgalmazza, melyek a TOP 2., 3., 4. és 6 prioritásának fejlesztési lehetőségeihez kapcsolnak járási szinten definiált, legitim projektcsomagokat. A járási szintű projektcsomagok kidolgozása esetében alapvető fontosságú az alábbi tényezők figyelembe vétele:
a rendelkezésre álló források (kistérségi/járási) maximális keret szintjén történő figyelembe vétele – jelenleg ezt nehezíti, hogy a járási keretek nem ismertek pontosan, míg a kistérségi szinten korábban kormányhatározat szinten meghatározott források már nem aktuálisak,
17
a projektek tematikus kapcsolódásának folyamatos vizsgálata és felülvizsgálata, a TOPhoz való illeszkedés biztosítása – ennek teljesítését nehezíti, hogy a TOP végleges verziója 2014. áprilisában még nem áll rendelkezésre,
a projektek priorizálása: a besorolást az előkészítettség és fontosság mentén szükséges meghatározni, figyelembe véve, mely projektek indíthatóak a leggyorsabban a források megnyitását követően.
Részletes javaslattételi csomagunkban bemutatjuk a projektek gyűjtésére és csoportosítására alkalmas módszertani anyagok tartalmára és formátumára. A javasolt módszertan logika alapján a 2014-2020 közötti időszakban megvalósítani tervezett, az adott témakörhöz kapcsolódó 5 legfontosabb projektet szükséges járási szinten, témakörönként (intézkedésenként) megnevezni, és ezek indikatív támogatási igényét megadni. E projektek megfelelő csoportosításával alakulhat ki a megyei programhoz kapcsolódó, járási részdokumentumok köre.
4.2 Javaslatok Integrált Területi Beavatkozás programok kialakítására
Jelenleg egységes, elfogadott módszertan nem áll rendelkezésre az integrált területi programok tervezésére, lebonyolítására vonatkozóan. A kapcsolódó kompetenciákra tesz ugyan javaslatot a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program, ám a konkrét intézményi keretek meghatározása, a feladatkörök definiálása még várat magára. Az alábbiakban három területi aspektusból – a városfejlesztés, az elmaradott térségek fejlesztése, valamint a határmenti területek fejlesztése – fogalmazunk meg javaslatot a programok tervezésére.
Városfejlesztési programok
Jelenleg, 2014 tavaszán a megyei jogú városok 2014-2020-as programjainak előkészítése, tervezése zajlik. Az EU-s forrásból finanszírozott tervezési projekt keretében a megyei jogú városok megalapozó vizsgálatot, valamint erre alapozva településfejlesztési koncepciót (TFK)
18
készítenek. A TFK mellett feladat a meglévő integrált városfejlesztési stratégiák felülvizsgálata, és immár integrált településfejlesztési stratégiák (ITS) elkészítése is. Várható, hogy a járási központ városok is lehetőséget kapnak stratégiai dokumentumaik felülvizsgálatára, ugyanakkor e munka keretei még körvonalazatlanok ezért javaslatainkat a megyei jogú városok tervezéséhez kapcsolódva fogalmazzuk meg azzal, hogy adott esetben egyes elemek adaptálhatóak a járási központok esetében is. Az ITS-ek középtávú városi célokhoz illeszkedve rögzítik azokat a fejlesztési elképzeléseket, melyeket az adott város 2014-2020 között megvalósítani tervez. E fejlesztések (projektjavaslatok) természetesen térben és/vagy műszaki tartalomban kapcsolódhatnak egymáshoz, így ezek esetében indokolt megvizsgálni az integrált előkészítés, és megvalósítás lehetőségét is. Korábban a városok akcióterületi tervet – lényegében megvalósíthatósági tanulmányt – készítettek az egy akcióterületen megvalósítani tervezett fejlesztéseikre. Ezek a programok azonban kizárólag a regionális operatív programokból finanszírozott fejlesztéseket tartalmazták.
E szemléletet két fontos elemmel javasoljuk kiegészíteni a most zajló tervezési periódusban. Egyrészt fontos felkészülni az ágazati operatív programokból tervezhető források fogadására is, vagyis adott esetben egy ITB nem csupán TOP-ból, de ágazati OP-ból támogatható projekteket is tartalmazhat. Mindezek mellett természetesen a kulcsfeladat a területi OP-ból támogatott fejlesztések megfelelő előkészítése, hiszen ez az az operatív program, melyből előre rögzített indikatív tervezési kerettel rendelkeznek a megyei jogú városok. Ehhez kapcsolódva szükséges másrészt azt is rögzíteni, hogy a tervezés időtávja ki kell, hogy terjedjen a teljes 2014-2020-as tervezési időszakra legalább olyan szinten, hogy a belső tervezési ciklusokat, fejlesztési szakaszokat a városok meg tudják határozni. ez a szemlélet kell, hogy tükröződjön az akcióterületek lehatárolásában, és az integrált területi beruházások tartalmának definiálása során is.
Határ melletti területek fejlesztése (pl. stratégiai projektek)
19
Jelenleg zajlik hazánkban a 2014-2020-as időszak előkészítése, az ETE/IPA/ENI programok stratégiai tervezése. A határon átnyúló programok vonatkozásában valamennyi határszakaszon megalakultak a nemzetközi tervezési munkacsoportok, melynek munkájában a programterület megyéi, továbbá a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium munkatársai vesznek részt. A jövő programozási időszak intézményrendszerének átalakítása folyamatban van. A következő időszak programvégrehajtásában az 1449/2012 (X.16) Kormányhatározat alapján szerepet kapnak a Széchényi Programirodák is a határon átnyúló fejlesztések menedzselésében, így annak munkatársai is bevonásra kerültek a tervezési munkacsoportban történő részvételre.
A 2014-2020-as programozási időszak jelenleg zajló költségvetési tárgyalás aktuális állapota szerint az ETE célkitűzés keretében 8,9 Mrd EUR lesz a jövőben felhasználható, ami rendelkezésre álló kohéziós források 2,75%-át jelenti. Az ETE források 74,06%-a határ menti, 20,36%-a transznacionális és 5,58%-a régiók közötti együttműködésre lesz fordítható. Továbbra is megmarad az erőforrások transzferének az a mechanizmusa, amely az unió külső határainál zajló együttműködéseket segíti az Európai Szomszédsági Eszköz (ENI) és Előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) keretein belül.
A területi, elsősorban a határon átnyúló együttműködések terén az Európai Területi Társulások (ETT) 2014-től kezdődően még kiemeltebb szerepet fognak betölteni. Az ETT-eszközt arra szánják, hogy a területi együttműködés elősegítése és a gyakorlati nehézségek csökkentése által az Unió kohézióját fokozza egy olyan jogi szervezeten keresztül, amely az együttműködési kezdeményezések számára a jogbiztonságot és a stabilitást növelni tudja. Ennek jegyében folyik az ETT rendelet felülvizsgálata.
4.3 Az Intelligens Növekedésen alapuló fejlesztések
Európa gazdasági növekedése lassabb, mint legfőbb versenytársaié. Ez nagyrészt a
20
termelékenység terén létrejött szakadéknak tulajdonítható, melynek kialakulásáért – részben – az alábbi tényezők felelősek:
alacsony a kutatásra-fejlesztésre és az innovációra fordított beruházások szintje;
nem kielégítő az információs és kommunikációs technológiák használata;
a társadalom bizonyos rétegei számára nehéz az innovációhoz történő hozzáférés.
Az intelligens növekedés tehát az EU teljesítményét hivatott javítani az alábbi területeken:
oktatás (a tanulás és a készségfejlesztés ösztönzése)
kutatás/innováció (olyan új termékek/szolgáltatások előállítása, amelyek elősegítik a növekedést és a foglalkoztatást, illetve a társadalmi problémák megoldását)
digitális társadalom (információs és kommunikációs technológiák használata)
Az intelligens növekedés terén teljesítendő uniós célok közé tartoznak az alábbiak:
1.
A köz- és magánforrásokból származó kutatási, fejlesztési és innovációs beruházások
szintjének el kell érnie az Unió GDP-jének 3%-át, emellett jobb feltételeket kell teremteni e három tevékenységhez. 2.
2020-ra a foglalkoztatási arányt a 20 és 64 év közötti munkavállalók körében 75%-ra kell
emelni azáltal, hogy többen (különösen a nők, a fiatalok, az idősebbek, az alacsonyan képzettek és a legális bevándorlók) jutnak álláshoz. 3.
Javítani kell az iskolázottság szintjét, különösen az alábbi területeken:
a lemorzsolódási arányt 10% alá kell csökkenteni;
el kell érni, hogy a 30 és 34 év közötti uniós lakosok legalább 40%-a felsőfokú (vagy azzal egyenértékű) végzettséggel rendelkezzen.
A 2007-2013-as program megvalósítási tapasztalatok alapján, gazdaságfejlesztési aspektusból az alábbi szempontok figyelembe vétele szükséges még:
Területi- és ágazati klaszterek fejlesztése (alapvetően a GINOP fejlesztési konstrukcióira építve)
21
Ipari területek és ipari parkok fejlesztése (a TOP, valamint a GINOP felhívásai keretében támogatott területek)
A Kutatás – Fejlesztés (K+F) lehetséges szerepe a helyi fejlesztések során (A Horizont 2020 keretprogram a kontinens globális versenyképességének növelését célzó Európa 2020 stratégia „Innovatív Unió” elnevezésű kiemelt kezdeményezésének egyik alappillére, de a GINOP is jelentős forrásokat irányoz elő kutatás-fejlesztésre).
22
