2009. március
HÉZAG NÉLKÜL
200 9 . március 009 X I. évfolyam 3. szám
Csomag, csomag hátán… A 2009-es Gyurcsány-csomag
Adócsomag
Szociális csomag
Nyugdíjcsomag
Bár elmúlt már karácsony, mégis csomag, csomag hátán érkezik a társadalom és benne a munkavállalók asztalára. Az oka a gazdasági válság és az, hogy Magyarországon a válság nélkül sem mentek jól a dolgok. Abban egyetértés mutatkozik, hogy mindenképpen cselekvésre van szükség – sõt még a cselekvés irányának meghatározásában is mutatkozik némi egyetértés – de a konkrét lépéseket illetõen a viták nem csitulnak. Február második felében láttak napvilágot különbözõ konkrét elképzelések a helyzet középtávú megoldására. (Arra, hogy rövidtávon legyen jobb, senki nem vállalkozott). A különbözõ gazdasági szakértõi csoportok javaslatai mellett a legismertebbek a „Reformszövetség” illetve a kormány – parlament elõtt is ismertetett – javaslatai. Tekintettel arra, hogy tényleges felelõséggel és a megvalósítás lehetõségével a kormány rendelkezik, valamint, hogy az Országos Érdekegyeztetõ Tanácsban (OÉT) is errõl folyik egyeztetés a szakszervezetekkel és a munkaadói szövetségekkel az alábbiakban a hivatalos kormányzati terveket ismertetjük. (lásd táblázat) A kormányjavaslatok hatása – a számtalan területet érintõ változtatási elképzelések miatt – nehezen számszerûsíthetõ, és számos vélemény szerint nem is elegendõ a kialakult válsághelyzet megoldására. Mások társadalmi hatásában túl drasztikusnak tekintik a tervezett lépéseket. Ez utóbbiak közé tartoznak a szakszervezeti konföderációk is. A PVDSz az AUTONÓM-okon keresztül a természetbeni juttatások adómentességének ellentételezés nélküli megszüntetése ellen, a nyugdíjkorhatár emelési elképzelések átalakítása, valamint a 7 millió fölött keresõk 4 %-os különadójának megszüntetése helyett a minimálbér körül keresõk helyzetének javítása mellett áll ki. Meglátjuk, mi történik.
2
HÉZAG NÉLKÜL
2009. március
„Önmagában nem megoldás a nyugdíjkorhatár emelése” Az elmúlt években többször elhangzott, hogy a nyugdíjkorhatárt meg kellene emelni Magyarországon ahhoz, hogy fenntartható legyen a nyugdíjrendszer. Ez a lépés azonban egyedül kevés ahhoz, hogy tényleg megváltozzon a helyzet - mondta az origo-nak Juhász Istvánné. A Stabilitás Pénztárszövetség fõtitkára értékelt egy esetet, amelyben az érintett magán-nyugdíjpénztári tag rosszabbul járt, mint akkor, ha maradt volna a társadalombiztosítási rendszerben, és tanácsot is adott a kezdõknek. Sajnos elõfordult olyan eset, hogy valaki rosszul járt azzal, hogy magánnyugdíjpénztár tagja lett. Az illetõ azt remélte, hogy a kasszatagság nagyobb havi járandóságot biztosít számára idõs korában, ezzel szemben a döntése havonta több tízezer forintot vesz ki a zsebébõl. A hatályos jogszabály szerint azok, akik a nyugdíjjogosultság megszerzésekor még nem töltöttek el tíz évet pénztári tagként, és 2012. december 31. elõtt mennek nyugdíjba - illetve várható pénztári járadékuk nem érné el az állami nyugdíj 25 százalékát -, 2007 végéig visszaléphettek az állam által finanszírozott rendszerbe. Tavaly januártól viszont, a reform indulásakor belépett pénztártagok elérték a tízéves tagságot, tehát már nem léphettek vissza, hiába érte õket veszteség. Tavaly felröppent egy hír, miszerint a Pénzügyminisztérium (PM) az állami rendszerbe történõ visszalépés lehetõségét szélesíteni fogja, esetleg nyugdíj-kiegészítéssel oldja meg a problémát, így kárpótolva azokat, akik 1998-ban magánnyugdíjpénztári tagok lettek és jobban jártak volna, ha az állami rendszerben maradnak. Sajnos végül nem történt változás, ez probléma, tekintve, hogy nyugdíjbiztosítási szakemberek szerint nem kevesebb, mint 150 ezer emberrõl lehet szó - írja a Kosár Magazin. Havi 40 ezer mínusz A fogyasztóvédelmi folyóirat említ egy konkrét esetet, amely szerint az idén nyugdíjáért folyamodott egy ügyfél, aki 39 év és 67 napot dolgozott igazoltan, még nem érte el az öregségi nyugdíjkorhatárt, ezért nem jogosult öregségi nyugdíjra. Csökkentés nélkül elõre hozott öregségi nyugdíjra van joga, mert a jogszabályban elõírt egyéb feltételekkel rendelkezik. A nyugdíjbiztosító szerint az ellátás összegének meghatározásakor fi-
gyelembe vehetõ szolgálati idõ alapján a nyugdíj az ellátott havi keresetének 78,5 százaléka, vagyis havi 152 900 forint. Tekintve, hogy az igénylõ magánnyugdíjpénztár tagja, ezért 75 százalékos mértékû nyugdíjra jogosult. A kiszámított társadalombiztosítási (tb) nyugdíj összegének 75 százaléka 114 675 forint volt. Vagyis a magánnyugdíjpénztári tagság nem kevesebb, mint havi 38 225 forint veszteséget jelent az ellátottnak élete végéig. Az érintett nem teheti meg, hogy visszalép a tb-rendszerbe, mivel 120 hónapnál hosszabb ideig volt magán-nyugdíjpénztári tag. Az újság megemlíti, hogy a pénztár, a PSZÁF és a PM sem tud igazán mit tenni, mondván a jogszabályoknak megfelelõen járt el a kassza. Az említett példára reagálva Juhász Istvánné, a Stabilitás Pénztárszövetség fõtitkára elmondta: elsõ körben érdemes a hazai magánnyugdíjpénztári rendszer bevezetésének idõszakára visszautalni. Több mint 10 évvel ezelõtt az 1997. évi nyugdíjreform létrehozta a vegyes rendszer második elemét, a magánnyugdíjpénztárakat, és ezzel a nyugdíjrendszerben megjelent a tõkésített elem. Ekkor a jogszabály lehetõséget adott a munkavállalóknak, hogy belépjenek egy magánnyugdíjpénztárba, vállalva ezzel azt, hogy a nyugdíjjárulékuk jogszabály által meghatározott része az állami nyugdíjbiztosító helyett az adott nyugdíjpénztári számlán gyûlik tovább. Azok, akik emellett döntöttek, állami nyugdíjat és pénztári járadékot kapnak nyugdíjas éveikben. A rendszer bevezetésekor volt, akinek elõreláthatóan nem érte meg belépni a nyugdíjpénztárba, mert nem volt legalább 15 év vagy ennél több hátra a nyugdíjba vonulásig. Sajnos vannak olyanok, akik nem kellõ körültekintéssel döntöttek a nyugdíjpénztári belépés mellett és nyugdíjazásukkor szembesülnek e döntés hatásaival. Nem mindennek a válság az oka A jelenlegi kedvezõtlen pénz-és tõkepiaci történésekkel természetesen senki nem kalkulálhatott elõre, de nem magyarázható minden a válsággal. Magyarország 1997-ben egy új modernebb és hatékonyabb nyugdíjrendszer mellett döntött. Juhász Istvánné nem javasolja azt, hogy ezt a már több mint 10 éve mûködõ rendszert felrúgjuk, vagy visszatérjünk a régi rendszerhez csak
azért, mert akadnak olyanok, akik egy döntés következtében rosszabbul járhatnak. Természetesen a rendszer korrekciókkal, a jogszabályok módosításával tökéletesíthetõ, de a szakember szerint például a társadalombiztosítási rendszerbe történõ visszalépés megteremtésének lehetõsége nem tekinthetõ jó iránynak. A törvényalkotóknak és döntéshozóknak a nyugdíjpénztárakkal kapcsolatban fontos lenne végiggondolniuk a garanciarendszer kérdését, a járadékszabályozás megteremtését, valamint a szervezeti forma változtatását, hogy valódi tulajdonosai legyenek a pénztáraknak. Érdemes megfontolni, hogy a jelenlegi szabályok alkalmazásával, illetve a gyakorlatban szerzett tapasztalatokból kiindulva milyen szabályozási módosítást igényel a rendszer. Ilyen eset például az említett példához kapcsolódóan a nyugdíjazáshoz közel állók problémáinak megoldása. Alacsony korhatár, magas kiadás Egyre nõ az egy keresõre vetített inaktívak aránya, ráadásul az eltartottak zömében nyugdíjasok. A kedvezõtlen tendenciát erõsíti az önmagában örvendetes tény, hogy az európai idõsek egyre tovább élnek. Ma egy idõs férfi hét évvel, egy nõ kilenc évvel többet él nyugdíjasként, mint harmincöt évvel ezelõtt. A korábbi reformok ellenére is nagyok a nyugdíjkiadások a GDP-hez mérten, miközben alacsony a tényleges, átlagos nyugdíjkorhatár. Ennek okait jól ismerjük; a korábbi munkaerõ-gazdálkodásban kifejezetten erõltették a korai visszavonulást a növekvõ munkanélküliség miatt. Az országos nyugdíjbiztosítási alap az elmúlt években sorra hiányt termelt, kiegészítésére az állami források korlátozottak. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy a lakosok minél tudatosabban készüljenek nyugdíjas éveikre, és elõtakarékoskodjanak. A nyugdíjkorhatár emelésével segíthetnek a jogszabályalkotók a rendszeren, bár meg kell jegyezni, hogy önmagában ez nem elég - mutatott rá a fõtitkár asszony, hozzátéve: a korhatár növekedésével párhuzamosan nõnie kell a munkahelyek számának és javulnia az adózási morálnak. Önmagában a nyugdíjkorhatár növekedésével nem feltétlenül lesz több befizetõ a rendszerben.
2009. március (folytatás az 1. oldalról)
Bár február végétõl az érdekegyeztetés súlypontja a KSz helyi függelékre helyezõdött, a Vasúti Érdekegyeztetõ Tanácsban is volt mirõl szót váltani. Témát a Záhony térségében kialakult helyzet szolgáltatta, de tanulságai hálózati szintû megelõzõ intézkedések szükségességére is felhívta a figyelmet. Záhonyban már a tavalyi év második felétõl érzékelhetõen csökkent az elegy feldolgozás, erre tett rá egy lapáttal az október második felétõl érzékelhetõ válsághatás, mely az áruszállítási teljesítmények drasztikus csökkenésében nyilvánul meg. Mindezek eredményeként az év elejére az elegymozgatási igény 70-80 százalékkal csökkent Záhonyban, mely tolatómozdony lemondásokban, és ennek következtében a kiszolgáló személyzet munkájának jelentõs csökkenésében jelentkezett. A helyi vezetés létszám-
HÉZAG NÉLKÜL
3
VÉT VÉT HÍREK HÍREK leépítéssel látta megoldhatónak a helyzetet. A jelentõs teljesítmény-csökkenés következtében 61 fõ munkahelye került veszélybe. A helyi egyeztetések eredményeként abban született megállapodás, hogy február 15-tõl kezdõdõen, az érintett munkavállalók hetente felváltva rendes szabadságon, személyi alapbérrel díjazott állásidõn és tényleges munkavégzést töltve vészelik át a nehéz idõszakot. A megoldás természetesen csak átmeneti és tartósan nem képes biztosítani az érintettek munkalehetõségét. A teendõk hálózati szinten is átgondolandók, hiszen az áruszállítási volumencsökkenés állandósulni látszik. Szerencsére a MÁV Zrt. munkaerõigénye – a munkajellege miatt – kevéssé függ a teljesítményi volumenváltozásoktól. (A váltókezelõnek akkor is a posztján kell állni meghatározott idõben, ha a napi 100 vonat helyett csak
30-nak kell váltót állítani és ugyanez igaz a forgalmistára is. A mûszaki személyzet számára meg eddig is a vonatmentes idõszakok megtalálása okozott gondot). Az áruszállítási volumen csökkenés hatása azonban az elegyfeldolgozási tevékenységet végzõknél (kocsirendezõ, tolatásvezetõ) okozhat foglalkoztatási gondokat. A MÁV-nak erre fel kell készülnie, a munkáltató ezért a következõ hónapokban az ilyen munkavállalók számára tömegesen indít átfogó képzési, átképzési programokat, hogy alkalmassá tegye õket más forgalmi munkakörök betöltésére. Ezen túlmenõen az újfelvételek számának korlátozásával a belsõ munkaerõ-mozgás könnyítésével kívánja elkerülhetõvé tenni a létszám feleslegek kialakulását és a szakszervezetekkel kötött foglalkoztatási megállapodások betartását.
NÕTT A BÉRÜNK, DE NEM ELÉGGÉ! Mint minden év márciusában, most is közzé tesszük azt az összehasonlító táblázatot, mely a teljes munkaidõben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresetét mutatja nemzetgazdasági és vasúti szinten. 2008. volt az elsõ év, amikor a MÁV Zrt. munkavállalói havi átlagkeresetének alakulásában már nem játszott szerepet a GÉPÉSZET, TRAKCIÓ és START munkavállalóinak béralakulása.
ben – mindössze 6,92 százalékkal emelkedett. Ezzel megtörni látszik az a tendencia, hogy a vasúti átlagbérek tartósan a nemzetgazdasági szint felett alakuljanak, amit indokolna az átlagosnál lényegesen magasabb mûszakszám, valamint a kedvezõtlen munkakörülmények. A PVDSz kiemelt célja, hogy a MÁV Zrt esetében értelmezhetõ átlagos keresetek tartósan a nemzetgazdasági szint felett stabilizálódjanak. Összehasonlító táblázat – a MÁV és a nemzetgazdasági szintû bruttó átlagkereset alakulásáról – (Ft/fõ/hó)
Az itt közölt táblázatból az állapítható meg, hogy az „átlagos MÁV Zrt-s vasutas” 2008-ban bruttó 197 701 forintot keresett havonta, mely 1 457 forinttal volt kevesebb az „átlagos magyar munkavállaló havi kereseténél. A kiszervezések eredményeként a kimutatott átlagkereset némiképp visszaesett, ami annyit jelent, hogy a távozók átlagbére magasabb volt a maradókénál.
Az igazi problémát az jelenti azonban, hogy a 200.000 forintot majdnem elérõ bruttó átlagbér sem biztosítja a tisztességes megélhetést, hiszen ezzel is az „átlag vasutas” zsebébe alig került 120.000 forintnál több 2008-ban, havonta. Ebbõl bizony – figyelembe véve az árakat – elég nehéz megélni és családot eltartani.
Míg 2008-ban nemzetgazdasági szintû átlagkereset 7,52 százalékkal nõtt, addig a MÁV Zrt-nél kimutatott átlagkereset – ettõl elmaradó mérték-
Áprilisi számunkban az alapbérek alakulásáról nyújtunk áttekintést, mert ne feledjük el, hogy ez a nem túl magas vasúti átlagkereset az alapbéreken túl mennyi túlórát, készenlétet és mûszakpótlékot is tartalmaz. Enzsöl Róbert
4
HÉZAG NÉLKÜL
2009. március
Ülésezett a Vasúti Egyeztetõ Bizottság (VEB) A Vasutasok Szakszervezete, Mozdonyvezetõk Szakszervezete, Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete és a Kormány között született megállapodás alapján létrehozott Vasúti Egyeztetõ Bizottság februári ülésein az alábbi témák kerültek megvitatásra.
1. Az egyes vasúti utazási kedvezményekrõl KHEM rendelet tervezete: A rendelettervezet a hatálybalépését követõen létesített munkaviszonyokhoz kapcsolódó utazási kedvezményeket szabályozza, azt hogy kik, és milyen feltételekkel jogosultak a kedvezmény igénybevételére. A rendelettervezet szabályozása tehát ún. kifutó rendszerben érvényesül. A tervezet utolsó bekezdése ugyanis kimondja, hogy a hatálybalépés elõtt megszerzett utazási kedvezmények a jogosultakat a rendelet hatálybalépése után is megilletik. Mindazok, akik valamilyen jogcímen valamilyen típusú utazási kedvezményt szereztek, azok a szerzés alapjául szolgáló jogcím további érvényessége esetén (tehát például azóta is fennálló munkaviszony, munkajogi jogutódlás) továbbra is jogosultak maradnak. A rendelettervezet az utazási kedvezményekhez kapcsolódóan ún. eljárási kérdéseket is szabályoz. Ezek a szabályok, tehát, hogy hogyan és hol és meddig kell igényelni, újraérvényesíteni, milyen dokumentumokat kell csatolni a kérelemhez mindenkire azonos módon vonatkoznak, arra is, aki már 15 éve rendelkezik utazási kedvezménnyel, és arra is természetesen, aki a rendelet hatálybalépését követõen létesít munkaviszonyt.
felelõs minisztert, hogy a vasúti közlekedés biztonságával összefüggõ munkakört betöltõ munkavállalók szakmai képzésére és vizsgáztatására, a vasúti vizsgaközpont és képzõszervezetek mûködésére, a képzési engedélyre, továbbá a vasúti jármûvezetõi gyakorlatra vonatkozó szabályokat rendeletben állapítsa meg. A rendelettervezet figyelembe veszi a 2004/49/EK irányelv 13. cikkének, a 2006/920/EK határozat „forgalmi szolgálat és forgalomirányítás” ÁME 4.6. pontjának elõírásait, és közelít a 2007/59/EK irányelv szabályaihoz. A rendelettervezet meghatározza a vasúti képzés és vizsgáztatás intézményrendszerét, a képzésben való részvétel feltételeit. Elõírásokat tartalmaz az oktatók névjegyzékbe történõ felvételére, illetve a vizsgabiztosok kinevezésére. Rendelkezik az alapképzés és a vizsgáztatás, valamint az idõszakos képzések, idõszakos vizsgáztatások szabályairól. A mellékletek az országos-, a térségi-, a helyi-, az elõvárosi és a saját célú vasúti pályahálózat sajátosságait figyelembe véve részletesen tartalmazzák a vasúti közlekedés biztonságával összefüggõ tevékenységek alapján a munkakörök elnevezéseit, a feladatköröket, a képzések témaköreit, az alap- és idõszakos vizsgákra vonatkozó elõírásokat. A rendelet 2009. január 1-jén lép hatályba, de tekintettel a mûködõképes intézményrendszer kialakításához szükséges idõre, rendelkezéseit 2009. június 30-tól kell alkalmazni. Tekintettel arra, hogy a rendelet tervezetében új feladat jelenik meg az állam ellenõrzõ szerepére vonatkozóan, amelyet a közlekedési hatóság fog a jövõben elvégezni, emiatt szükséges a Vtv. módosítása során a hatóság számára a hatáskör telepítése.
2. A vasúti közlekedés biztonságával összefüggõ munkakört betöltõ munkavállalók szakmai képzésére és vizsgáztatására, a vasúti vizsgaközpont és képzõszervezetek mûködésére, a képzési engedélyre, továbbá a vasúti jármûvezetõi gyakorlatra vonatkozó szabályokról szóló KHEM rendelet tervezete.
3. A vasúti közlekedés biztonságával összefüggõ munkaköröket betöltõ munkavállalókkal szemben támasztott egészségügyi követelményekrõl és az egészségügyi vizsgálat rendjérõl szóló Korm. rendelet tervezete.
A vasúti közlekedésrõl szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 88. §-a (2) bekezdésének 12. pontja hatalmazza fel a közlekedésért
A vasúti közlekedési tevékenységben résztvevõk, mint veszélyes üzemi tevékenységet végzõ munkavállalók egészségügyi alkalmassági vizsgálatát
a 2008. december 31-éig hatályban maradó, a vasúti dolgozók munkaköri alkalmasságának orvosi vizsgálatáról és véleményezésérõl szóló 14/ 1985. (XI. 30.) KM rendelet szabályozza. A hivatkozott KM rendelet alapvetõen keretszabályokat állapított meg, melynek tartalommal történõ feltöltését, illetve a vizsgálatok végzésének és véleményezésének szervezeti hátterét a monopolhelyzetben lévõ vasúttársaság hatáskörébe utalta. Az eltelt több mint húsz évben bekövetkezett változások, illetve a vasúti közlekedési ágazat területén történt szervezeti átalakítás, a foglalkozás-egészségügy rendszerét is nagymértékben érintette. A vasúti közlekedésrõl szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. §-a (1) bekezdésének g) pontjában kapott felhatalmazás alapján elkészült kormányrendelet tervezete figyelembe veszi az elmúlt idõszak szakmai és társadalmi kihívásait, mely a veszélyes üzem területén történõ foglalkoztatást befolyásolhatja. A rendelet hatályát a hatályos szabályozáshoz képest szûkebben vonja meg, hisz csupán a vasúti közlekedés biztonságával összefüggõ munkaköröket betöltõ munkavállalókra, illetve az elõzetes alkalmasság vizsgálata terén az e körbe sorolt munkakörök betöltésére jelentkezõ személyek vizsgálatára terjed ki. A vasúti társaságok alkalmazásában álló, e rendelet hatálya alá nem tartozó munkavállalók esetén a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok rendjét a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezésérõl szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet tartalmazza. Sok esetben szigorítással él a szabályozás, figyelemmel a vasúti közlekedésben alkalmazott nagyobb menetrendszerinti, illetve pályasebességre, a forgalom intenzitásának várható növekedésére vagy a munkavégzésre való alkalmasságot befolyásoló, fõleg pszichotróp anyagok elterjedésére. E körbe tartozik az elõzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat drogszûréssel történõ kiegészítése, a közlekedéspszichológiai vizsgálatok elõtérbe kerülése. (folytatás a 5. oldalon)
2009. március
5
HÉZAG NÉLKÜL
(folytatás a 5. oldalról)
Mozdonyvezetõk esetén, - mint fokozott kockázati tényezõt magában hordozó tevékenységi kör – a rendelet szigorú, a gyors és pontos döntéshez szükséges egészségügyi és pszichés elvárásokat fogalmaz meg. Igyekszik differenciálni aszerint, hogy az adott tevékenységet közforgalmú vasúti pályahálózaton, vagy kizárólag saját célú vasúti pályahálózaton fejtik ki, tekintettel a két tevékenység közötti kockázati elem minõségi és mennyiségi különbségeire. Részben eltérõ szabályokat állapít meg a mozdonyvezetõkre, illetve az egyéb vasúti jármûvezetõkre, szem elõtt tartva a tevékenység végzésével járó eltérõ megterhelést. Tekintettel a vasúti ágazat atipikus jellegére, a közösségi jogi normákban megfogalmazott azon elvárás teljesítésére, hogy a vizsgálatot végzõ orvosnak és pszichológusnak ismernie kell a vasúti közlekedés veszélyeit, azok csökkentésének módját, a vizsgálatok végzésére és elsõ fokon történõ véleményezésére a vasúti közlekedés-
Értelmezési gondok a korengedményes nyugdíj körül Lapunk elõzõ számában cikket jelentettünk meg „korengedményes nyugdíj” címmel. Több helyrõl észrevételezték átvett cikkünk azon állítását, hogy „a megállapodás a korengedményes nyugdíjba vonulás elõtt egy (1) évvel megköthetõ, így lehetõség nyílik 2010-ben 57. életévüket betöltõkre is azt megkötni.” A jogszabály ez irányú értelmezése azonban nem egységes, ezért a hatáskör szerinti minisztériumhoz fordultak e témában jogértelmezéséért. A válaszlevél megérkezését követõen, a minisztérium álláspontját újságunkban közétesszük. - a szerk -
rõl szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 68. §-ának (4) bekezdésével összhangban az elkülönült vasútegészségügyi szervezet kerül kijelölésre. Az elõírásoknak eleget tevõ orvosok e szervezet keretein belül végzik tevékenységüket, a szervezet kijelölése összhangban áll a központi egészségügyi szolgáltató szervezetek létrehozásáról szóló 2009/2007. (I. 30.) Korm. határozat rendelkezéseivel, melyek értelmében a vasutas ellátottak tekintetében a foglalkozás-egészségügyi feladatok ellátása az elkülönült vasútegészségügyi szervezet feladata, ideértve a foglalkozás-egészségügyi rehabilitációs feladatok ellátását is. A rendelet meghatározza a vizsgálatot végzõ szervezet és orvos kötelezettségeit, a vizsgálatok minimum tartalmi követelményeit, a véleményezés során alkalmazandó kizáró és korlátozó feltételeket, melyek érvényesülését a közlekedési hatóság hivatott ellenõrizni. A fellebbezéshez való jog minden állampolgár alapvetõ joga, mely e téren is érvényesül. A másodfokú alkalmassági vélemény meghozatala a köz-
Ezt is jól
lekedési hatóság, mint a piaci szereplõktõl teljesen független államigazgatási szerv hatáskörébe kerül. Az egészségügyi alkalmasság végleges megítélése ebben az esetben, az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet keretében mûködõ, a közlekedési hatóság által e feladatra felkért háromtagú testület feladata. A Kormányrendelet tervezete a transz-európai hagyományos vasúti rendszer forgalmi szolgálati és forgalomirányítási alrendszerével kapcsolatos kölcsönös átjárhatóságára vonatkozó mûszaki elõírásokról szóló, a Bizottság 2006/920/EK határozatának (2006. augusztus 11.) 4. 7. pontjában, illetve a közösségi vasúti rendszereken mozdonyokat és vonatokat mûködtetõ mozdonyvezetõk minõsítésérõl szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2007/59/EK irányelvében (2007. október 23.) meghatározott követelmények foglalkozás-egészségügyre vonatkozó rendelkezéseinek szem elõtt tartásával implementációs kötelezettségünknek is eleget tesz. Enzsöl Róbert érdekvédelmi társelnök
ELINTÉZTÜK!
Jogsegélyszolgálatunk megelégedéssel vette tudomásul az illetékes közjegyzõ alábbi írásbeli tájékoztatását: „Hivatkozott számú megkeresésére tájékoztatom a T. Címet, hogy néhai F… I…-né K… R… hagyatéki ügyében a tévesen pót-hagyatéki eljárás során megállapított és a házastárs által befizetett 8.930.-Ft-ot ……… visszafizettük F… I... részére, aki annak átvételét aláírásával igazolta.” A fenti ügyben elhunyt tagtársunk részérõl szakszervezetünkön keresztül az UNION Biztosítónál kötött biztosítás alapján a 4 árván maradt gyermeknek járó haláleseti 4x150.000.-Ft biztosítási összeg kifizetése során póthagyatéki eljárás lefolytatására és azzal
összefüggésben eljárási költség megfizettetésére került sor az eljáró törvényes képviselõ házastárs tagunk félreértése/tájékozatlansága folytán, annak ellenére, hogy az elhunyt írásban gyermekeit jelölte meg kedvezményezettnek. Amikor errõl a körülményrõl jogsegélyszolgálatunk tudomást szerzett megfelelõ jogi érvekkel alátámasztottan hivatalból megkereste az illetékes közjegyzõt, aki ekkor nagyon helyesen és korrekten belátva, hogy kedvezményezett megjelölése esetén / e körülmény az eljárás során nem került feltárásra/ a biztosítási összeg nem képezi a hagyaték tárgyát – amiért is póthagyatéki eljárás lefolytatása sem lehet indokolt – a fentiek szerint járt el.
PÖKKÖP Felvilágosítás munkanapokon 900 és 1400 között az alábbi telefonszámokon:
06-37/344-880 (fax/üz.rögzítõ) vasútüzemi: 02+23-52; 02+23-95 (fax/üz.rögzítõ) www.pokkop.hu
6
2009. március
HÉZAG NÉLKÜL
Tárgyalások a KSz Helyi Függelékekrõl Napjainkban igen elõrehaladott tárgyalások folynak a KSz. Helyi Függelékeirõl, mellyel kapcsolatban számtalan kérdés, probléma kerül felvetésre. Sajnálatos módon a korábbiakban kialakult bizonyos foglalkoztatási gyakorlatok rendkívül színes képet mutattak és nem mindig voltak összeegyeztethetõk a munkajogi rendelkezésekkel. Nap, mint nap tapasztaljuk, hogy munkavállalóink jogsérelmet szenvednek, de a fõ baj, hogy sokszor ezt észre sem veszik. Az egyik általános jogsérelem, hogy a munkáltató a rendkívüli munkavégzést azonos tartalmú szabadidõvel igyekszik megváltani (csúsztatás), erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha errõl a munkavállaló kérésére megállapodás születik. Ezen túl sok felvetés fogalmazódik meg a munkarendekkel és munkaidõ-beosztásokkal és a készenléttel kapcsolatban is. Az alábbiakban ezekbõl szemezgetünk:
JOGI KÉRDÉSEK: 1. A nappalos munkarendû munkavállalók napi munkaidõ-beosztását az alábbiak szerint változtatnák meg: • •
H-CS : 5ó 30p – 13ó 30p P : 5ó 30p – 11ó 30p
48.§-a alapján 40%-os éjszakai pótlék jár a munkavállalónak 2. A helyi függelékrõl folyó tárgyaláson a munkáltató javasolta, hogy a hétvégén készenlétezõ munkavállalók hétfõi munkakezdése annak figyelembe vételével változzon, hogy a készenlét alatt volt-e és mikor volt munkavégzés. • A nappalos munkarendû munkavállalók napi munkaidõ-beosztása az alábbi: • •
H-CS : 7ó – 15ó P : 7ó – 13ó
• A munkavállalók havonta egyszer a munkáltató telephelyén készenlétet adnak. A készenlét szombat 7 órától hétfõ 7 óráig tart. A javaslat lényege, hogy amennyiben a készenlétezõnek hétfõn hajnali 3óra után munkavégzést rendelnek el, akkor a munkavállalóknak a hétfõi rendes munkaideje a munkavégzés elrendelésének idõpontjára változzon és amennyi idõvel ez 7 óra elõtt történik, munkaidejük befejezése annyival korábban történjen. Természetesen azt feltételezve, hogy a készenlét alatti munkavégzést megelõzõen megvolt a 11óra napi pihenõidõ.
KÉRDÉS: KÉRDÉS: Szabályos-e a fenti munkaidõ-beosztás, tekintettel az éjszakai munkavégzés korlátainak szabályaira? Jár-e számukra az éjszakai pótlék?
VÁLASZ: – A munkaidõ-beosztás szabályos ugyan, de nem minõsíthetõ nappalos munkarendnek, mivel nappalos munkarendû munkavállaló éjszaka rendszerszerûen nem dolgozhat. Az éjszakai munkavégzés korlátait nem kell figyelembe venni, mert az éjszakai munkavégzés (22-06) idõtartama rövid. – Egyéb munkarendként lehet bevezetni, mivel egyik KSz-ben rögzített más munkarendi fogalomba sem sorolható be. – Egyéb munkarendhez külön díjazás ugyan nem kapcsolható, de 05:30 és 06:00 közötti idõszakra a KSz
Szabályos lenne-e a fenti munkaidõ-beosztás? A munkaidõ-beosztás megváltoztatásától függetlenül alkalmazott fenti gyakorlat esetén milyen járandóságai vannak a munkavállalónak?
VÁLASZ: – A munkaidõ-beosztás ebben a formában – helyi függelékben – nem rögzíthetõ. Csak abban az esetbe valósítható meg, ha a munkáltató a munkavállalóval megköti a KSz 29. § szerinti – a munkaidõ-beosztás 7 napon belüli módosításra vonatkozó –megállapodást. Ez esetben pl. 07 óráról 04 órára módosítják a napi munka kezdetét, és 15 óráról 12 órára a befejezését. Ennek a hátránya a munkavállaló számára az lenne, hogy elesik 04-07 óra közötti idõszak részben a készenlétre, részben az elrendelt és egyébként rendkívülinek minõsülõ munkavégzés ellenértékétõl (túlórapótlék). De megkapja az 1200 Ft-os átvezénylési díjat.
– Megállapodás hiányában a munkáltató nem tudja „lemondani” a készenlétet, így a 07 óra elõtti munkavégzések készenlét alatti rendkívüli munkavégzésnek minõsülnek. Ráadásul ekkor a pihenõidõ kiadása is gondot okozhat. – Összességében kijelenthetõ, hogy egyoldalú munkáltatói intézkedéssel semmiképpen sem alkalmazható az ismertetett gyakorlat. 3. A nappalos munkarendû munkavállalóval pénteken (7 napon belül) közlik, hogy hétfõtõl éjszakai vágányzár lesz ezért hétfõtõl péntekig 20 órára kell munkába jönnie és reggel 8-ig kell munkát végeznie.
KÉRDÉS: Sértett-e szabályt a munkáltató? Jár-e átvezénylési díj? Történt-e rendkívüli munkavégzés?
VÁLASZ: – A munkáltató jogszabályt sértett, mivel a munkaidõ-beosztást egyoldalú intézkedéssel csak 7 napon túl módosíthatja. Mindez csak akkor valósítható meg, ha a munkáltató a munkavállalóval megköti a KSz 29. § szerinti – a munkaidõ-beosztás 7 napon belüli módosításra vonatkozó – megállapodást. Ez esetben a munkavállaló jogosult szolgálatonként az 1200 Ft-os átvezénylési díjra. A díjazás pedig az elvégzett munka alapján állapítható meg. Ez esetben rendkívüli munkavégzés csak akkor fordulhat elõ, ha az elrendelt szolgálatok hosszabbak, mint a módosítás elõtti nappalos szolgálatok. – Ha egyoldalúan rendeli el a munkáltató a példa szerinti munkáltatást, és az megvalósul, akkor az a jogszabálysértésen túl anyagi következményekkel is jár. Megállapodás hiányában a nappalos szolgálatok a KSz szerint 7 napon belül elmaradt szolgálatoknak minõsülnek (tehát, el kell számolni úgy, mintha dolgozott volna) és az éjszakai munkáltatás pedig teljes egészében rendkívüli munkavégzésnek minõsül. (tehát azt is el kell számolni, mégpedig túlóraként) A munkáltatónak az anyagi konzekvencián túl vállalnia kell – munkaügyi felügyeleti vizsgálat esetén – a munkaügyi bírságot is. Enzsöl Róbert
2009. március A magyar jogrendben a személyi jövedelemadóról szóló törvény felhatalmazást ad arra vonatkozóan hogy a magánszemély a befizetett adója meghatározott részének felhasználásáról az adóévet követõ évben (a rendelkezõ nyilatkozat évében) külön törvényben rögzített mértékben (1%), megjelölt kedvezményezett(ek) javára nyilatkozatban rendelkezzen. Az „Alapítvány a Pályavasutasokért” elnevezésû alapítvány (mint kedvezményezett) az idén már negyedik alkalommal várja minden munkavállalónak a törvényben felhatalmazott felajánlását. Az Alapítványunk célja: A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete tagjainak, valamint a tagok családtagjainak (házastárs, élettárs, eltartott gyermek) különösen súlyos körülményükben történõ, anyagi eszközök útján való kisegítése. Különösen súlyos körülmény: hosszantartó – három hónapot meghaladó – betegség, elhalálozás, a tag lakását ért természeti katasztrófa miatti kár, továbbtanuló gyermek tanulmányi feltételeinek biztosítása, ha a család egy
HÉZAG NÉLKÜL
1 %= öngondoskodás fõre jutó havi jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének a kétszeresét. Az Alapítvány további célja az egészséges és kultúrált életkörülmények megteremtése, valamint a családi kötelékek erõsítése a gyermek nevelés támogatása, hogy a Pályavasúton dolgozók életszínvonalában pozitív változás következhessen be. Ezen túlmenõen a Munka törvénykönyve 166.§-a, valamint a MÁV ZRt. Kollektív Szerzõdésének 80. §-ban foglaltak alapján megtéríti a PVDSz tagok kártérítési kötelezettségét, amennyiben a munkáltató eljárás keretében kártérítési összeget állapít meg és szab ki. Alapítványunk bevétele csak a munkavállalók személyi jövedelemadójának egy százalékának felajánlásaiból adódik össze, ezért a nehéz élethelyzetbe kerülõ munkavállaló-
7
kat sajnos csak a befolyt összeg erejéig tudjuk támogatni! Ezért ha már a törvény felhatalmazást ad a személyi jövedelemadó 1 % -nak felajánlására, és mi, mint magánszemélyek nem élünk azzal a lehetõséggel, hogy azt a „pályavasúti” alapítványnak felajánljuk, akkor ez az összeg az államnál „marad”. Nehéz élethelyzetbe pedig bárki, bármikor kerülhet, akár ÉN is! Saját magam GONDOSKODHATOK arról, hogy az 1%-omat felajánlom egy olyan alapítványnak, ahová ÉN is bármikor fordulhatok, ha problémám adódik, vagy hagyom, hogy ez a pénz „elvesszen”. Segíts, hogy segíteni tudjunk! Fontos: Amennyiben a munkáltató készíti el az adóbevallást, úgy március 20-ig kell eljuttatni részére az egyéb kedvezményekre vonatkozó nyilatkozatokkal együtt. Önadózók esetén, az adóbevallással egyidejûleg kell rendelkezni az 1% felajánlásáról. Szentgyörgyi Mihály a kuratórium elnöke
8
HÉZAG NÉLKÜL
2009. március
Rövid hírek • Rövid hírek • Rövid hírek GPS kerül a MÁV mozdonyaira Elektronikus adatgyûjtésre, a jármû követésére alkalmas GPS-alapú fedélzeti berendezéseket szerelnek fel a nyár közepéig a MÁV-csoport mozdonyaira – mondta Márkus Imre, a projektet gondozó MÁV-TRAKCIÓ Zrt. vezérigazgatója a berendezést bemutató sajtótájékoztatón Budapesten. Elmondta: a mozdonyfedélzeti berendezés fejlesztése, gyártása és telepítése 2,6 milliárd forintba kerül. A 2006-ban kezdõdött projekt megvalósításaként a MÁV 1500 mozdonya közül 1000-re, elsõsorban a dízelekre már felszerelték a berendezéseket, 2009. közepére pedig már minden MÁV-mozdony ilyen lesz.
Két növekedési lehetõséget lát a MÁV Cargo Két növekedési lehetõséget is lát a MÁV Cargo Zrt. és anyavállalata, az osztrák Rail Cargo Austria (RCA) a megromlott pénzügyi és gazdasági környezetben. Ezek révén még szûkülõ piacon is több megrendeléshez juthat a legnagyobb magyarországi és ausztriai vasúti áruszállító – ismertette tájékoztatón Friedrich Macher, aki mindkét társaságban igazgatósági tag. Az elsõ lehetõség a vasúti speditõrökkel történõ szorosabb együttmûködés, a másik a közúti szállítók rovására történõ terjeszkedés. Várható ugyanis, hogy a csökkent rendelésállomány miatt a gyengébb kamionos cégek kidõlnek, s fuvarjaik egy részét átveheti a vasút. Ismert, hogy sok korábbi nagy megrendelõ csökkentette a termelését, például az acél- és jármûipari gyártók. Még nem látható, mikor lesz ismét fellendülés. „Úgy igyekszünk megfelezni az alaphelyzetben 10-15 százalékosnak ígérkezõ mennyiségi forgalom csökkenését, hogy közben vakon autózunk a ködben” – jellemezte a helyzetet Friedrich Macher. (Tavaly mindkét társaság rekord-árumennyiséget továbbított, együttes teljesítményük 140 millió tonna volt.)
Az eddiginél nagyobb hangsúlyt kap a párosnál a kombinált (ro-la) fuvarozás is. A növekedést differenciált árstratégia segíti. Ennek lényege, hogy a páros azokon a piacokon és tevékenységekben, amelyekben a hosszú távú elõnyök érdekében célszerûnek tûnik, akár az önköltségi szintre is lemegy áraiban.
Új vezérhelyettes a MÁV- Start-nál Február 16-tól Apavári József (47) a MÁV-Start Vasúti Személyszállító Zrt. általános adminisztrációs vezérigazgató-helyettese. A szakember 1984-ben közlekedési építõ-üzemmérnökként diplomázott a gyõri Közlekedési és Távközlési Mûszaki Fõiskolán, s pályakezdõként került a MÁV Rt.hez. 1994-ben a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen szerzett közgazdasági diplomát. 2003-tól a MÁV Rt. kompenzációs fõosztályvezetõjeként dolgozott, nevéhez fûzõdik a munkakörértékelésen alapuló bérrendszer és a VBKJ rendszer bevezetése. Részt vett a MÁV Cargo Zrt. megalapításában, majd a társaság sikeres privatizációjának a lebonyolításában. Kinevezéséhez ezúton is gratulálunk!
A saját lábára áll a pályavasút Négyrõl hamarosan háromra csökken azon uniós országok száma, amelyekben még nem zárult le a vasúti rendszerek reformja, mert Magyarországon is a végéhez közeledik a folyamat: az idén egy önálló, állami tulajdonban lévõ társaságba szervezik ki a MÁV Zrt. pályavasút-üzletágát, amely várhatóan 2010. január 1-jén kezdi meg önálló mûködését – válaszolt a Világgazdaságnak Kavalecz Imre szóvivõ. Korábban Mosóczi László, a terület üzletági vezérigazgató-helyettese nem zárta ki a 436 milliárd forint vagyonú pályavasút ez év eleji önállósodását sem. A teher- és a személyszállítás, valamint a vontatás és jármûkarbantartás már 2006–2008 között a saját lábára
állt. A vasúti teherfuvarozás azóta osztrák kézbe került, az utóbbiakat továbbra is a MÁV ellenõrzi. A pályavasút kiszervezésével elvben megszûnik a MÁV vasúti monopolhelyzete. A gyakorlatban persze továbbra is a holdinggá alakuló társaság ellenõrzi a hazai mozdonypark meghatározó részét. Az övé lesz a legnagyobb – sõt, a teljes vasúti piacnyitásig az egyetlen – vasúti személyszállító társaság, ahogyan a pályavasút is, amely ugyan versenypiaci szereplõ, de a szolgáltatásaival és az árképzésével erõsen befolyásolja a piacot. Küszöbönálló kiszervezését az uniós irányelvekkel összhangban a vasúti tevékenységek egymástól való elkülönítése motiválja. A lépés elõnyei: különválnak a tisztán piaci alapon végzett tevékenységek és azok, amelyek állami tulajdonban maradnak, átláthatóvá válik a költségvetési juttatások felhasználása, megszûnik a keresztfinanszírozás lehetõsége, valós képet kap a MÁV az egyes vasúti tevékenységek bevételi, költség- és állami finanszírozási szükségleteirõl, világossá válnak az állami szerepvállalás területei. Nyomon követhetõ lesz a vasúti rendszer fejlesztése, szerzõdéses alapra helyezõdik a pályavasút, a személyés az áruszállítás kapcsolata, s a fentiek révén megindulhat a vasúti szolgáltatások minõségének javulása. A vasúti infrastruktúra használóinak akkora díjat kell fizetniük, amekkorából a pálya és tartozékai karbantarthatók és üzemeltethetõk. A hazai vasúttársaságok szerint e díj túl magas, rontja az eredményüket és a versenyképességüket. A Magyar Vasúti Egyesülés elnöke, Berényi János a minap jelezte, legalább a kombinált fuvarozók számára szeretnének 20 százalékos kedvezményt kapni. A társaságok elégedetlenek a hazai pályák állapotával is.
A hó-nap bölcsessége „A jól megcsinált dolog jobb, mint a jól elmondott.”
2009. március
9
HÉZAG NÉLKÜL
Volna… A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete 2000-ben azzal a céllal alapította meg az „Alapítvány a Pályavasutasokért” elnevezésû alapítványt, hogy a nehéz élethelyzetbe került vasutas munkavállalókat segíteni tudja. Az ország, a vállalat gazdasági és szociális helyzetébõl fakadóan azonban egyre több munkavállaló kerül egyre nehezebb élethelyzetbe, ezáltal az alapítványhoz is egyre több kérelem érkezik. Fontos kiemelni, hogy az alapítványnak egyetlen bevételi forrása van, mely csupán a személyi jövedelemadó egy
százalékának felajánlásaiból adódik össze, tehát minden vasutas munkavállalónak oda kéne figyelni az adóbevallás elkészítésekor, hogy mirõl is nyilatkozik! Éves szinten egy korlátozott összeg áll a Kuratórium rendelkezésére, hogy azt „szétossza” a rászorulók körében. Az alapítvánnyal szemben viszont a PÖKKÖP egy szolidaritás elvén mûködõ vagyonközösség. A nehéz és váratlan élethelyzetekben akkor is segítséget nyújt, ha folyamatos tagdíjfizetés mellett, a tagnak a segély folyósításához nincs fedezet az egyéni számlája egyéni részén. És ez fon-
tos! Ezt csak az tudja, aki bajba került. A PÖKKÖP tagságon kívül az öngondoskodás további lehetõsége, a PVDSz által a tagjai számára kínált baleset és életbiztosítás is! (Bõvebben lapunk utolsó oldalán) Az Alapítvány Kuratóriumához érkezett kérelmek között rengeteg olyan nehéz élethelyzetbe került munkavállaló van, aki ha a PÖKKÖP-nek, vagy éppen a biztosításnak is tagja lett volna (!) – az alapítvány szerény anyagi segítségén kívül – akkor ennyi, vagy annyi pénzt kaphatott volna (!):
Íme néhány példa: 1. „…Három gyermekünk van, ebbõl kettõ veleszületett vérképzõszervi betegséggel született. Rendszeres orvosi kezelés alatt állnak. … nevû gyermekünk …-án csontvelõ transzplantáción esett át. Itthonra steril, csíramentes szobát kell biztosítani, és új fürdõszobát kellett csinálni…” PÖKKÖP: Beiskolázási segély: 30 000 Ft Ápolási segély: 10 000 Ft Gyógyszer segély: 16 200 Ft Összesen:
56 200 Ft
2. „Férjem …-án agydaganatra megmûtötték, s azóta is sugárkezelésre járunk. Az ellátását csak úgy tudtuk megoldani, hogy én is táppénzen vagyok. Három gyereket nevelünk….” PÖKKÖP: Ha a férj tag: Beiskolázási segély: 30 000 Ft Betegségi segély: 10 000 Ft Kórházi, szanatóriumi segély: 30 000 Ft Gyógyszer segély: 16 200 Ft Összesen:
86 200 Ft
Ha a feleség tag: Beiskolázási segély: Betegségi segély: Ápolási segély: Gyógyszer segély:
30 000 Ft 10 000 Ft 10 000 Ft 16 200 Ft
Összesen:
66 200 Ft
BIZTOSÍTÁS: Ha a férj tag: „A” csomag „B” csomag Kritikus betegség 100 000 Ft 100 000 Ft Betegségi mûtéti 25 000 Ft 25 000 Ft (esetén, súlyossági fok szerint, a biztosítási összeg 50-200%-a) Betegségi kórházi napi térítés 1 000 Ft/nap 1 000 Ft/nap (legalább 5 nap elérése után – az 5-50 nap között – naponta)
A fenti példák egyértelmûen bizonyítják, hogy az alapítvány „szerény” összegû esetleges segélyezése helyett, a PÖKKÖP segélyrendszere és a PVDSz biztosítása mennyivel magasabb összeget nyújtott volna. Fõleg akkor, amikor a legnagyobb szükség lett volna rá!
Az Explorer V asutas Világjáró Klub 2009 évi programter ve Vasutas programterve Neuschwanstein - Párizs – Versailles: (13.000 Ft + 39 € -tól) 05. 01 - 05. München - Neuschwanstein + *Holland virágkiállítás: (5.500 Ft-tól) 05. 01 - 04. Velence - Nápoly - Capri - Sorrento -Vezúv-Verona: (12.900 Ft + 60 €-tól) 05. 09 - 15. Észak Itáliai körút: (11.000 Ft + 50 € -tól) 05. 13 - 18. Erdély: (5.200 Ft + 55 €-tól ) 05. 31 - 06. 05. Olasz tengerpart (Adria - Lignano): (9.000 Ft +70 € -tól) 06. 12 - 21. Szicíliai Nyaralás + *ETNA- Tivoli – Vatikán: (16.500 Ft + 65 €-tól) 06. 16 - 27. Bolgár Tengerpart: (10.500 Ft + 85) 06. 26 - 07. 05. Horvát Tengerpart (Brac) ( 9.700 Ft +70 €-tól) 07. 03 - 12. Velence + *Róma: (5.500 Ft-tól) 07. 10 - 13. Prága + *Krakkó Wieliczka vagy Auschwitz : (5.500 Ft-tól) 07. 17- 20. Erdély nyáron, üdülés: (7.200 Ft + 69 €-tól) 07. 23 - 28. Salzburg + *Svájc: (5.500 Ft-tól) 08. 07 - 10. Salzburg - Hamburg - Koppenhága Helsingor – Köln: (32.000 Ft-tól) 08. 07 - 13. Horvát Tengerpart (Trogir): (10.700 Ft + 75 €) 08. 21 - 30. További részletek: http://www.evvk.hu honlapunkon a 06+ 27-51-es vasúti telefonon, kedden 9-14 h-ig a 06 53 /342-884-es vezetékes számon, hétköznap 15.00 h után illetve hétvégén a 06 20/375-2386, valamint a 06 30/3866-106–os mobil számokon, napközben Hirdetéseinket a PVDSz támogatta.
10
2009. március
HÉZAG NÉLKÜL
Mottó: Jog-seg-élj-vele!
„§” Március havi számunkban ismertetni fogjuk a munka világát érintõen 2009.01.01. napjával hatályba és lépõ tagjaink részérõl érdeklõdésre számot tartható jogszabályi változások legfontosabb esetköreit1 továbbá a Legfelsõbb Bíróság EBH2008.17972 Elvi Határozatát a szakszervezeti tisztségviselõ nagy nyilvánosság elõtt is gyakorolható jogait illetõen, beleértve a munkavállalók jogainak védelmét is.
eltartottja és egyéb hozzátartozója munkavégzéséhez. Ezen személyek foglalkoztatását a foglalkoztatónak csak be kell jelentenie a foglalkoztatás helye szerint illetékes munkaügyi központnak. Ez praktikusan azt jelenti, hogy Magyarország teljesen megnyitotta munkaerõpiacát az EGT tagállamok állampolgárai elõtt. Az eddigiek (Nagy Britannia, Izland, Írország, Olaszország, Franciaország, Görögország, Spanyolország, Svédország, Hollandia, Finnország, Portugália, Luxemburg, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Szlovénia, Szlovákia, Málta, Ciprus) mellett a továbbiakban Ausztria, Liechtenstein, Németország, Svájc, Dánia, Belgium és Norvégia állampolgárai, valamint családtagjaik is engedély nélkül vállalhatnak munkát Magyarországon (29 ország állampolgárai).
napi huszonnégy órát legfeljebb egy órával haladhatja meg, ha a téli idõszámítás kezdetének idõpontja a munkaidõ-beosztás szerinti rendes munkaidõ tartamára esik”. Az Mt. módosítása immár értelmezõ rendelkezést ad arra nézve, hogy mikor kell az esedékesség évében kiadottnak tekinteni a szabadságot. Az Mt. 134. § (3) bekezdés b) pontja értelmezõ rendelkezéssel bõvült. Az esedékesség évében kiadottnak kell tekinteni azt a szabadságot, amelynek megszakítás nélküli tartama - az esedékesség évében történõ megkezdése esetén - a következõ évben jár le, és a következõ évre átnyúló szabadságrész nem haladja meg az öt munkanapot.
§
Nõtt a minimálbér mértéke „A teljes munkaidõben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelezõ legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidõ teljesítése esetén 2009. január 1-jétõl havibér alkalmazása esetén 71 500 forint, hetibér alkalmazása esetén 16 500 forint, napibér alkalmazása esetén 3290 forint, órabér alkalmazása esetén 411 forint.” A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetõleg középfokú szakképzettséget igénylõ munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidõ teljesítése esetén a) 2009. január 1-jétõl havibér alkalmazása esetén 87 000 Ft, hetibér alkalmazása esetén 20 000 Ft, napibér alkalmazása esetén 4000 Ft, órabér alkalmazása esetén 500 Ft (e rendelkezést elsõ ízben a január hónapra járó bérek esetén kell alkalmazni); b) 2009. július 1-jétõl 2009. december 31-ig havibér alkalmazása esetén 87 500 Ft, hetibér alkalmazása esetén 20 100 Ft, napibér alkalmazása esetén 4030 Ft, órabér alkalmazása esetén 503 Ft (e rendelkezést elsõ ízben a július hónapra járó bérek esetén kell alkalmazni). Nõtt a járulékfizetési felsõ határ mértéke A járulékfizetési határérték évi 7 446 000 Ft-ra, napi 20 400 Ft-ra nõtt.
Magyarország teljesen megnyitotta munkaerõ piacát az EGT tagállamok állampolgárai elõtt A továbbiakban nincs szükség engedélyre a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezõ személy – azaz az EGT (Európai gazdasági Térség) állampolgár, annak családtagja,
Az Mt. napi illetve heti munkaidõ felsõ korlátjára vonatkozó rendelkezés kiegészült a „beosztás szerinti” jelzõvel. Pontosabbá válik az ügyelet3 elrendelésének feltételrendszere. A módosítás lényege, hogy a napi illetve heti munkaidõ maximális mértékére vonatkozó korlátozást a 2008. évi LXI. törvény 34. § (2) bekezdése úgy pontosítja, hogy az kiegészül a beosztás szerinti kitétellel. Ezen túlmenõen a beosztás szerinti napi illetve heti munkaidõ mértékébe beszámítandó az elrendelt rendkívüli munkavégzés idõtartama. A korábbi szabályozástól eltérõen tehát az Mt. immár nem tesz különbséget az ügyeletben, illetve ügyeleten kívül elrendelt rendkívüli munkavégzés között. Pontosítja a jogszabály az ügyelet fogalmi elemeit is akként, hogy a napi munkaidõ tekintetében az ügyelet teljes tartamát munkaidõként kell figyelembe venni. Az elrendelt ügyelet tartama nem haladhatja meg a 24 órát, azzal, hogy ebbe az ügyelet megkezdésének napjára esõ beosztás szerinti napi munkaidõ tartamát be kell számítani. Az ügyelet elrendelésekor megfelelõen alkalmazandó az Mt. új 119. § (5) bekezdése, azaz: „A munkavállaló beosztás szerinti munkaideje a napi tizenkét órát, készenléti jellegû munkakör esetén a
Az Mt. immár akkor is lehetõvé teszi a munkaszüneti napon történõ munkavégzést, ha erre külföldre történõ szolgáltatás nyújtásához van szükség, vagy…. Az Mt. 125. § (1) bekezdése lehetõvé teszi a munkavállaló munkaszüneti napon történõ foglalkoztatását akkor is, ha: - a külföldre történõ szolgáltatás nyújtásához - a szolgáltatás jellegébõl eredõen, a munkaszervezéstõl függetlenül - e napon szükséges, információtechnológiai és informatikai eszközzel történõ munkavégzésre kerül sor, vagy - a kiküldetés helye szerint irányadó jog alapján e napra munkavégzés rendelhetõ el a külföldi kiküldetés során. E módosítással megszûnik az a tiltó rendelkezés, hogy külföldön magyar munkavállaló a magyar törvények szerinti munkaszüneti napon nem dolgozhat, másfelõl pedig gyakorlatilag a távmunkához kapcsolódóan lehetõvé válik a külföldre irányuló munkavégzés. 1
A Munkajog Nagy Kézikönyve 2008./ Munkaügyi Meritum Változáslista/http:// www.complex.hu/meritum.php?action=lista. 2 Complex Kiadó Jogtár CD /Döntvények Tára/Elvi Munkajogi Határozatok. 3 Mt. 129. § (1) A munkavállaló a munkáltató által meghatározott helyen és ideig történõ rendelkezésre állásra (ügyelet), illetve az általa megjelölt – a munkavégzés helyére tekintettel elérhetõ – helyen töltendõ készenlétre kötelezhetõ.
2009. március
11
HÉZAG NÉLKÜL
EBH2008. 1797 A szakszervezeti tisztségviselõ e minõségében nagy nyilvánosság elõtt is gyakorolhatja a tisztségébõl folyó jogait, ideértve a munkavállalók jogainak védelmét. Ez a magatartás amennyiben a szakszervezeti érdekvédelmi tevékenység keretein belül marad -, nem minõsülhet munkavállalói kötelezettségszegésnek (Mt. 1992. évi XXII. törvény 28. §, 1992. évi XXII. törvény 109. §). Az irányadó tényállás szerint a munkáltató által az érintett szakszervezet tisztségviselõ ellen kiadott írásbeli figyelmeztetést az eljáró munkaügyi bíróság I. fokon, hatályon kívül helyezte. A munkáltató fellebbezését a II. fok utasította el, felülvizsgálati kérelmét pedig a Legfelsõbb Bíróság sem tartotta megalapozottnak.
tása szerint a munkáltató gyakorta sérti a napi és a heti munkaidõ, valamint a rendkívüli munkavégzés felsõ korlátjára vonatkozó elõírásokat, ez pedig a felperes által elõadottakat támasztja alá. A bíróság kifejtette, hogy a felperes nyilatkozatának valós tartalmát igazolta az ….. szakszervezetek …… kelt irata, amely szerint az alperesnél az egyik üzemben az egyik mûszakban két fõ, a másik mûszakban egy fõ végezte ugyanazt a tevékenységet, miközben mindkét mûszak dolgozói leterheltségre panaszkodtak. Erre tekintettel a munkahely személyenkénti munka leterheltségi vizsgálata vált szükségessé az 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 143. §-ának (1) bekezdésben foglaltak alapján. Mindebbõl következõen a munkaügyi bíróság megállapította, hogy a felperes mint szakszervezeti tisztségviselõ nem tett a munkáltatóra sértõ, jó hírnevét csorbító nyilatkozatot, az általa elmondottak valóság tartalma bizonyítást nyert.
helytelen megítélésének elõidézésére alkalmas cselekményt a nagy nyilvánosság elõtt, többször követte el. További érvelése szerint az Alkotmánybíróság gyakorlatával ellentétes az a bírósági döntés, amely a szakszervezeti tisztségviselõknek több, vagy minõségében más véleménynyilvánítási jogot tulajdonít, mint más munkavállalóknak. A Legfelsõbb Bíróság megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem nem alapos. Leszögezte, hogy helyesen utalt arra az alperes, hogy a munkáltató az utasítási joga folytán (Mt. 104. §) felhívhatja a munkavállaló figyelmét az általa helytelennek ítélt magatartástól való tartózkodásra, illetve ezt szankcionálhatja is. A perbeli esetben azonban a munkáltató a felperest a szakszervezeti tevékenysége során kifejtett eljárása miatt részesítette írásbeli figyelmeztetésben, ezt az eljárást az adott esetben a felperes szakszervezeti tisztségviselõ munkaviszonyától elkülönítve kell figyelembe venni. A jogerõs ítélet tehát helyesen fejtette ki, hogy a felperes szakszervezeti tisztségviselõként érdekképviseleti, illetve érdekvédelmi szerepet tölt be, az ilyen tevékenysége során tett nyilatkozata a munkaviszonyban tanúsított magatartásától elhatárolandó. A szakszervezeti tisztségviselõ e minõségében nagy nyilvánosság elõtt is gyakorolhatja a tisztségbõl fakadó jogait, ideértve a munkavállalók érdekeinek képviseletét, védelmét. Ez a magatartás - amennyiben a szakszervezeti érdekvédelmi tevékenység keretein belül marad -, nem minõsülhet munkavállalói kötelezettségszegésnek. Mivel a vétkes munkavállalói tevékenység nem nyert bizonyítást, az írásbeli figyelmeztetés jogszerûsége sem volt megállapítható.
§
Ugyanis a szakszervezet mûködésével összefüggésben a Magyar Televízió egyik mûsorában interjú készült a felperessel/szakszervezeti tisztségviselõ/, ahol a következõk hangzottak el: „Nem kívánt személyt nem akarnak elküldeni, hanem olyan helyzetbe is tudják hozni, hogy önként menjen el ... Hát összevonnak, teszem azt a meglévõ álláshoz még egy-két mûveletet, és azt már nem bírja fizikálisan csinálni és akkor vagy összerogyik, vagy elmegy”.
Az alperes / munkáltató/ a felperest írásbeli figyelmeztetésben részesítette arra hivatkozással, hogy kijelentése minden alapot nélkülözõ, valótlan és a munkáltatóra nézve kifejezetten sértõ, jó hírnevét csorbító tartalmú tényállításnak minõsül. A felperes ezen nyilatkozatát a 2006. február 1-jei mûsorban tette, amelyet a Magyar Televízió 2006. május 22-én változatlan formában megismételt. Az alperes a felperes nyilatkozatát a munkaviszonyból folyó kötelezettség szándékos megsértésének tekintette, kifejtve, hogy a felperes magatartásával a munkáltató helytelen megítélését idézte elõ. A munkaügyi bíróság /I. fok/ álláspontja szerint a felperes mint szakszervezeti tisztségviselõ nem követett el vétkes kötelezettségszegést, mivel a valós tényeken alapuló kritikai véleményét nyilvánította ki a munkáltatójával szemben. Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fõfelügyelõség ellenõrzésének megállapí-
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsõfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A másodfokú bíróság megállapította, hogy a felperes az MTV mûsorában szakszervezeti tisztségviselõként tett nyilatkozatot és fogalmazott meg kritikát az alperesi munkáltatóval szemben, amely elkülönítendõ a munkaviszonyból származó kötelezettségétõl. A felperes munkavállalói tevékenysége során felróható magatartást nem tanúsított, ezért a figyelmeztetés nem tekinthetõ megalapozottnak.
Az alperes felülvizsgálati kérelme a jogerõs ítélet megváltoztatására, a kereset elutasítására irányult az Mt. 103. §-a (1) bekezdése c) pontjának téves alkalmazását megjelölve jogszabálysértésként. Érvelése szerint az együttmûködési kötelezettség megszegésének minõsül, ha a munkavállaló a véleménynyilvánítás jogával élve a munkáltatója fontos érdekét és a mértéktartás követelményét mellõzve jár el. A munkáltató az utasítási jogából eredõen bármikor felhívhatja a munkavállaló figyelmét olyan, általa helytelennek tartott magatartásra, ami kötelezettségszegésnek minõsül. Az alperesi hivatkozás szerint a felperes által csatolt iratok nem alkalmasak valótlan állításainak igazolására. A felperes magatartását különösen súlyossá teszi, hogy az alperes
Alaptalanul hivatkozott az alperes a felülvizsgálati kérelmében továbbá arra, hogy a felperes a munkáltató által sérelmezett magatartást több ízben követte el. A felperesnek nem volt ráhatása arra a körülményre, hogy a Magyar Televízió a nyilatkozatát megismételte, így ez nem értékelhetõ a terhére. (Megjelent: Legfelsõbb Bíróság Határozatainak Hivatalos Gyûjteménye 2008/1.)
Dr. Jog Ász
06-30/496-0299
12
HÉZAG NÉLKÜL
KIZÁRÓLAG PVDSZ TAGOKNAK! Akarsz a PVDSz több ezres hívócsoportján belül ingyen telefonálni? Vagy kedvezményesen mobil telefonkészüléket vásárolni?
Ha igen - és még nem vagy tagunk - akkor lépj be a PVDSz-be és mindez teljesül ! A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete ( PVDSz ) a tagjai részére kedvezményes mobiltelefon üzemeltetésrõl és vásárlásról kötött szerzõdést. A havidíjas elõfizetés illetve kedvezményes készülék vásárlása esetén, 24 hónapos hûségnyilatkozat aláírása szükséges. Egy tag maximum 5 db elõfizetést igényelhet, akár a családtagjainak is! A havi elõfizetési díj (SIM kártyánként) mindössze 1.500 Ft (ez nettó ár!) és ez teljes mértékben le is beszélhetõ. Ez a lebeszélhetõség a hálózaton belüli, és más belföldi mobil és belföldi vezetékes hálózatok elõfizetõi felé indított hívásokra használható fel. Az igényeket legalább egy havi PVDSz tagság - után tudjuk teljesíteni. A „PVDSz hívócsoport” egy olyan
egységes szolgáltatást valósít meg, melyet minden tagja ingyenesen vehet igénybe a hívócsoport összes tagjával történõ kapcsolattartás keretén belül. A „ PVDSz hívócsoport ”-on belüli szolgáltatás havidíja kötelezõen 300 Ft (ez nettó ár !) , ami csak az elõfizetéssel együtt rendelhetõ meg. Tehát aki tagja a „ PVDSz hívócsoport ”-nak, az mindössze havi 300 Ft-ért egész hónapban korlátlanul és díjmentesen telefonálhat a hívócsoporton belüli tagokkal (munkatársakkal, családtagokkal, stb). A szolgáltatás kizárólag belföldön vehetõ igénybe, nemzetközi barangolás esetén a díjazás a „Partner 3” díjcsomag szerint történik.
A kedvezményekkel csökkentett percdíjak szerzõdés aláírásakor a következõk (amelyek nettó árak): Hívásirányok
Percdíjak
A percdíjak például dominó esetén átlagosan
Hálózaton belüli hívás esetén Belföldi, vezetékes hálózatba történõ hívás esetén Belföldi, más mobil hálózatba történõ hívás esetén
minden idõben 12,00 Ft 25,00 Ft minden idõben 12,00 Ft 25,00 Ft minden idõben 22,00 Ft 35,00 Ft munkanapokon 12,00 Ft 25,00 Ft 07:00 és 16.00 óra között Hangpostás felhívása esetén egyéb idõben Díjmentes! SMS küldés T-Mobile magyarországi hálózatába 18,00 Ft/db 30,00 Ft/db SMS küldés Pannon, ill. vezetékes hálózatba 20,00 Ft/db 35,00 Ft/db SMS küldés Vodafone hálózatba 20,00 Ft/db 40,00 Ft/db SMS küldés külföldi hálózatba 45,00 Ft/db 56,00 Ft/db
Egyéb idõ: Munkanapokon 16:00 és 07:00, illetve munkaszüneti- és ünnepnapokon 0:00 és 24:00 óra között. (A forgalmi díjak mérése másodpercben történik és minden megkezdett hívás díjköteles.)
Aki sok SMS-t szokott írni havonta, az mindössze 200 Ft-ért kaphat még plusz 50 db SMS-t, de ezt csak a hálózaton belül lehet felhasználni. Ehhez a szolgáltatáshoz a PVDSz még kedvezményes mobil telefonkészülék vásárlást is biztosít, akár kamatmentes részletfizetésre is. A készülékek a szolgáltató honlapján az akciós árlista „Elõfizetés (24 hónap)” oszlopaiból válaszhatóak ki, igény szerint. Az elõfizetések ( SIM kártyák ), illetve a telefon készülékek megrendelése kizárólag a Pályavasúti Dolgozók Szakszervezetén keresztül történik.
2009. március
FELHÍVÁS! A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete (PVDSz) a vasutas munkavállalók minél szélesebb körû informálása érdekében – a már mûködõ mobiltelefonos „sms” szolgáltatás kiegészítéseként – e-mail-es hírlevél formájában is tájékoztatja az érdeklõdõket a vasúttársaságnál történõ eseményekrõl, valamint az érdekvédelmi tevékenységrõl. Ennek igénybevételéhez semmi másra nincs szükség, mint az érdeklõdõk akár a honlapunkon „feliratkozással”, vagy a 01+81-94, a 01+86-52, illetve a 01+11-69 telefonszámokon jelezzék ez irányú igényüket (mobil telefonszám, vagy e-mail cím). szemisa
Pénzét másra költse, mint az utca fûtésre! Tudta, hogy háza ajtóinak, ablakainak réseit összeadva egy focilabda méretû lyukat is kiadhatnak? Svéd bemarásos ablakszigeteléssel: •15-20%-kal kisebb lesz a fûtésszámlálja • Télen melegebb (2-5°C), nyáron hûvösebb lesz a háza • Jóval csendesebb lesz otthona, mivel az ablakszigetelés kiváló hangszigetelõ • Emellett nem engedi be házába többé a port, homokot így kevesebbet kell takarítania • Nem lesz többé huzatos a lakás • Egy átlagos ház szigetelése 20-40.000 ft • A jelenlegi gázárak mellett ez kevesebb, mint 1 év alatt megtérül • A beépített anyagra 7 év garanciát vállalunk • Festéskor kiszedhetõ • Évtizedek óta alkalmazott svéd szilikon technológia
NE AZ UTCÁT FÛTSE, HÁZÁT SZIGETELJE! Egyeztessen idõpontot, MOST!
Bõvebb felvilágosításért Szentgyörgyi Mihályhoz lehet fordulni, a 01+86-52-es vasútüzemi telefonszámon. szemisa
Érd.: 06-70/40-50-481
2009. március
hív6sz!
A bankvilág idegenvezetõje A Benks 10 éves banki tapasztalattal rendelkezõ szakemberei segítenek Önnek eligazodni a bankvilág útvesztõiben!
– lakáshitelek – szabadfelhasználású jelzálog hitelek – személyi hitelek – hitelkiváltás – hitelkártyák – vállalati hitelek Benks garanciák • Minden szolgáltatás díjmentes • Kiválasztják az Ön személyes pénzügyi igényeinek legmegfelelõbb ajánlatot • Pénzt és idõt takarítanak meg Önnek • Tanácsadók 24 órán belül kapcsolatba lépnek Önnel
Bõvebb információ Széplaki Sándortól a
06-20/8868-152 telefonszámon.
A hó-nap kérdése Hogy hívják a kopasz vasutast? – Sínhead...
Pénzügyi szolgáltatás Hívd Sziklási Vincét a
06-30/430-8360-as telefonszámon. Webcím: www.peksz.atw.hu
13
HÉZAG NÉLKÜL
A gyorsabb és rugalmasabb ügyintézés érdekében ismételten közöljük a tisztségviselõink – közvetlen! – telefonszámait:
KÖZPONTI TELEFONSZÁMAINK: Enzsöl Róbert Nagy Miklós Járási Kinga Szentgyörgyi Mihály Hegedûs István Káré István Tislér Gábor Kanzler Ferenc Dr. Laboda József Fehérné Ragcsák Andrea
érdekvédelmi társelnök 01+45-86 szervezeti és gazdálkodási társelnök 01+11-69 gazdasági alelnök 01+81-94 PML alelnök (fax/üzenetrögz.) 01+86-52 TEB alelnök 02+10-98 és 01+46-29 TEB referens 01+83-91 forgalmi alelnök 05+61-12 szervezési referens 01+41-23 jogtanácsos 01+81-95 irodavezetõ (üzemi tel./fax/üz.rögz.) 01+81-94 Matáv automata fax 06+1-273-1335 városi fax/üzenetrögzítõ 06+1-511-8194
TERÜLETI KÉPVISELÕINK TELEFONSZÁMAI Budapest Debrecen: Miskolc Pécs
Szeged Szombathely Záhony
Boros Sándor Vas István Papp Zoltán Horváth Imre Osztermann József Kolozsvári Sándor Walter János Puszpán János Tislér Gábor Dani Erika Dobák Zoltán Hanzmann Károly Budai Zoltán Lippai Tibor
02+51-88 02+22-62 03+42-01 03+93-78 04+17-49 04+31-83 05+21-64 05+12-24 05+61-12 06+20-60 06+42-95 07+22-85 07+81-26 03+30-22
/ / / / / / / / / / / /
fax/üz.rögz: fax/üz.rögz: fax/üz.rögz: fax/üz.rögz: fax/üz.rögz: fax/üz.rögz: fax/üz.rögz: fax: fax/üz.rögz: fax: fax: fax/üz.rögz: fax/üz.rögz. fax:
02+51-88 02+22-62 03+42-15 03+29-73 04+17-49 04+31-83 05+21-64 05+21-64 05+61-12 06+20-60 06+42-85 07+22-18 07+81-36 03+30-22
E-mail cím:
[email protected] vagy
[email protected]
A hó-nap esete Glasgow-ból Edinburgh felé száguld a gyorsvonat. A fülkéket járva a kalauz egy skótra bukkan, akinek nemcsak hogy jegye nincs, de fizetni sem akar. Szó szót követ, s a vasutas annyira felbõszül a potyautas makacsságán, hogy a robogó vonat ablakán kihajítja annak bõröndjét. Erre már a skót is kijön a sodrából: - Hallja, ez azért már mégis sok! Nem elég, hogy engem megbüntet, még a fiamat is kidobja az ablakon?
A hó-nap vicce Utas a kalauzhoz: – Tessék mondani ez a vonat mindenhol megáll? Válasz: – Miért, maga mindenhol le akar szállni?
hu.morzsák • Aki másoknak mindent elhisz, rosszul jár, aki semmit sem hisz el, az még rosszabbul. • Ha nem kívánunk nagyon sokat: minden ajándék. • Az egyetlen dolog, amit egy jó tanáccsal tehetünk, hogy továbbadjuk. • Akik különbözõ úton járnak, nem adhatnak egymásnak hasznos tanácsokat. •A példa a leghatékonyabb tanítók egyike, noha szótlanul tanít.
14
2009. március
HÉZAG NÉLKÜL
Alapítvány a Pályavasutasokért
Mottó: „Aki kapni akar, tanuljon meg adni!” Lao-Ce
A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete (PVDSz) 2000-ben megalapította, az „Alapítvány a Pályavasutasokért” alapítványt. Az alapítvány célja, hogy az – amúgy is nehéz anyagi körülmények között élõ – pályavasúti munkavállalókat a rendkívüli élethelyzetekben támogassa! Az alapítvány támogatásáért elsõsorban PVDSz tagok pályázhatnak. Az alapítvány kuratóriuma három havonként tartott ülésein bírálja el a beérkezett kérelmeket, pályázatokat.
A benyújtott pályázatnak az alábbiakat kell tartalmaznia: – a kérelmezõ adatait – a kérelem rövid indoklását, valamint az indoklást alátámasztó dokumentumokat – a munkáltató kereseti igazolását (házas- illetve élettárs kereset igazolását is!) – az igényelt összeget – a gyermek(ek) születési anyakönyvi kivonatának fénymásolata, vagy iskolalátogatási bizonyítvány
Az alapítvány számlaszáma: OTP Bank Zrt. 11706016-20803599 Cím: 1142 Bp., Teleki Blanka u. 15-17. – Tel./fax/üz.rögzítõ: 06-1/511-8194; vasútüzemi: tel./fax/üz.rögzítõ: 01+81-94
TÉGED IS ÉRHET BALESET! Széleskörû szolgáltatás rendkívül alacsony díjért! A PVDSz tagok részére! “A” csomag 600 Ft/hó
“B” csomag 800 Ft/hó
• Életbiztosítás bármely okból bekövetkezõ halál esetén • Baleseti halál esetén plusz! már 1%-tól 100%-ig arányosan • Baleseti rokkantság • Közlekedési baleseti maradandó egészségkárosodás
600.000 Ft 500.000 Ft 1.000.000 Ft
1.000.000 Ft 1.000.000 Ft 1.500.000 Ft
már 1%-tól 100%-ig arányosan csonttörés, csontrepedés esetén
500.000 Ft 20.000 Ft
500.000 Ft 20.000 Ft
legalább II.fokú, a testfelület min. 5%-ára kiterjedõ égés esetén
20.000 Ft
20.000 Ft
10.000 Ft
10.000 Ft
2.000 Ft
2.000 Ft
1.000 Ft
1.000 Ft
100.000 Ft
100.000 Ft
25.000 Ft
25.000 Ft
100.000 Ft
100.000 Ft
SZOLGÁLTATÁSOK
• Baleseti csonttörés • Baleseti égés • Baleseti múlékony sérülés
28 napot meghaladó baleseti táppénz esetén
• Baleseti kórházi napi térítés legalább 5 nap elérése után - az 1-50 nap között - naponta • Betegségi kórházi ápolás legalább 5 nap elérése után - az 5-25 nap között - naponta
• Baleseti mûtét esetén, súlyossági fok szerint, a biztosítási összeg 50-200 %-a • Betegségi mûtéti térítés esetén, súlyossági fok szerint, a biztosítási összeg 50-200 %-a
• Kritikus betegségek bekövetkezése esetén, szívinfarktus, rákos megbetegedés, agyi érkatasztrófa, koszorúér áthidalási mûtét (by-pass), szervátültetés, veseelégtelenség
BELÉPÉSI FELTÉTELEK: - PVDSz tagsági viszony - a tag rendelkezzen lakossági folyószámlával - a belépési korhatár 18 éves kortól 60 éves korig terjed, kivéve aki nyugellátásban–illetve nyugdíjszerû ellátásban–részesül - családtag is beléphet
EGYÉB TUDNIVALÓK: - ez egy csomag, 9 db szolgáltatással - belépés után azonnal indul a biztosítási védelem (kivéve a betegségi kockázatoknál 1 hónap, a kritikus betegségeknél pedig 3 hónap a várakozási idõ)
RÁADÁS! Ezen kívül a szakszervezetünk által létrehozott alapítvány a Munka törvénykönyve 166.§-a, valamint a MÁV Zrt. Kollektív Szerzõdésének 68.§-ban foglaltak alapján megtéríti a PVDSz-tagok kártérítési kötelezettségét, amennyiben a munkáltató eljárás keretében kártérítési összeget állapít meg és szab ki.
- a biztosítás kiterjed a munkaidõre, illetve azon kívül a nap 24 órájára, és a világ országaira - a belépés rendkívül egyszerû, hiszen nem kell több helyen is „ügyintézni”, ugyanis a PVDSz mindent elintéz - a kárrendezés is a PVDSz-en keresztül történik - a kifizetett biztosítási összegek teljes mértékben adó és járulékmentesek - a kifizetett biztosítási összegeket saját címre vagy folyószámlára utalja a biztosító - az éves befizetett összegrõl adóigazolást adunk, amely csökkenti a tag adóalapját - folyamatos biztosítási díjfizetés szükséges a biztosítás fenntartása érdekében
BÕVEBB FELVILÁGOSÍTÁST a PVDSz 01+81-94 és a 01+11-69-es telefonszámain lehet kérni és kapni, hétköznap 09 - 13 óra között. A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezetének havi lapja – Kiadja a Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete – Felelõs kiadó és fõszerkesztõ: Nagy Miklós (tel.: 01+11-69) Tervezõszerkesztõ: Györgyné Pekár Éva, – Szerkesztõség: 1142 Bp. Teleki Blanka u. 15-17. Telefon/fax/üz.rögzítõ: 06-1/511-8194, vasútüzemi tel./fax/üz.rögzítõ: 01+81-94, E-mail:
[email protected], és
[email protected], Internet: www.pvdsz.hu, www.pokkop.hu – Meg nem rendelt kéziratokat nem õrzünk meg és nem küldünk vissza, az anyagok rövidítésének jogát fenntartjuk! Nyomás: B.V.B. Nyomda Eger, Fadrusz u. 4. Tel.: 36/518-413
