HUSRB/1203/213/151 CODEX – „CoordinatedDevelopment and Knowledge Exchange on Spatial Planning Methodology”
A 2014-2020-as időszak új regionális szintű területfejlesztési stratégiájához kapcsolódó javaslattételi csomag
Szakmailag lektorálta:
Készítette:
Tapasztó Dénes, szakmai vezető Tóth Róbert, fejlesztési szakértő
BSC Hungary Kft. 2014
1
Tartalomjegyzék 1.
Bevezetés ............................................................................................................................ 4 1.1
2.
3.
A projekt bemutatása .................................................................................................. 4
A jogszabályi háttér áttekintése ....................................................................................... 10 2.1
A releváns közösségi jogszabályok rövid bemutatása................................................ 10
2.2
A kapcsolódó magyarországi törvények, határozatok és rendeletek ........................ 21
2.3
Az egyes területi szinteken megjelenő feladatok a hatályos jogszabályok tükrében 25
2.4
A területi operatív program a 2014-2020-as Európai Uniós fejlesztési időszakban .. 27
A területfejlesztési stratégia készítésének főbb fogalmi keretei ...................................... 35 3.1
A stratégiák közti szinergiák ....................................................................................... 35
A korábban elfogadott regionális fejlesztési dokumentumok rövid bemutatása ............ 35 Megyei fejlesztési koncepciók a Dél-Alföldön .................................................................. 45 A dél-alföldi megyei területfejlesztési stratégiákban megfogalmazott célok és fejlesztési irányok átfogó bemutatása............................................................................................... 58 3.2 A Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció területileg releváns megállapításai....................................................................................... 63 3.3 4.
Horizontális elvek ....................................................................................................... 66
A Dél-Alföldi régió közös stratégiai kereteinek kialakítása ............................................... 68 4.1
A megyei stratégiák kapcsolódási pontjai és közös elemei ....................................... 68
A megyei helyzetelemzések fontosabb megállapításainak összehasonlító elemzése...... 68 4.2 A megyei stratégiai célok összehasonlító bemutatása (SWOT, célrendszer, prioritások hozzárendelése, beleértve a határon túli fejlesztési programokat) ..................................... 73 4.2.1. Célrendszer ............................................................................................................. 73 4.2.2. Prioritások .............................................................................................................. 77 4.2.3. Megye határon átnyúló fejlesztések ...................................................................... 81
5.
4.3
Kiemelt jelentőségű fejlesztési lehetőségek és projektek ......................................... 81
4.4
Indikátorok/Indicators ............................................................................................... 83
Javaslatok a regionális fejlesztési dokumentumok kidolgozáshoz ................................... 85 5.1
Komplex helyi fejlesztések nonprofit szervezetek részvételével ............................... 85
5.2
Javaslatok Integrált Területi Beavatkozás programok kialakítására ........................... 92
Városfejlesztési programok .............................................................................................. 92 Elmaradott térségek fejlesztése ....................................................................................... 96 Határ melletti területek fejlesztése (pl. stratégiai projektek) .......................................... 97
2
5.3
Az Intelligens Növekedésen alapuló fejlesztések..................................................... 100
Területi- és ágazati klaszterek fejlesztése ....................................................................... 102 Ipari területek és ipari parkok fejlesztése....................................................................... 104 A Kutatás – Fejlesztés (K+F) lehetséges szerepe a helyi fejlesztések során ................... 108 Felhasznált szakirodalom........................................................................................................ 114
3
1. Bevezetés
1.1 A projekt bemutatása
A projekt előzményei, háttere A projekt megvalósítása 2013 májusában indult. Ez az év a 2007-2013-as EU-s fejlesztési időszak utolsó éve volt (bár a projektek megvalósítására és az elszámolásokra még további 2, illetve 3 év áll rendelkezésre). Magyarország a rendelkezésre álló 2007-2013-as EU-s források maximális felhasználására törekszik, amelyek az elmúlt évek során jelentősen hozzájárultak az ország fejlődéséhez, a szükséges infrastrukturális beruházások elvégzéséhez. 2013-ban még mindig jelennek meg pályázatok, történnek szerződéskötések erre a fejlesztési időszakra vonatkozóan, ugyanakkor ezzel párhuzamosan folyik a 2014-2020-as időszak előkészítése is. Magyarországon zajlik az operatív programok, köztük a Terület-és Településfejlesztési Operatív Program kidolgozása, illetve, komoly előrelépések történtek a Magyarország-Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Program új időszakra vonatkozó feltételeinek kialakítása során is. A 2014-es év az előzőekben jelzett feladatok folytatását hozta: a tagállamoknak az EU-s források eléréséhez véglegesíteniük szükséges operatív programjaikat, be kell, nyújtsák azokat a Bizottság részére elfogadásra.
A CODEX projekt tartalmának kidolgozása során a projekt ötletgazdái egy olyan tevékenységekből felépülő munkát terveztek, melynek során a szakmai szereplők a háttérben zajló országos és EU-s tervezési folyamathoz szervesen illeszkedő, azt figyelemmel kísérő és horizontálisan támogató szakmai dokumentumokat készítenek el. E munka során alkalmazkodnak a változó elvárásokhoz és esetleges jogszabályi előírásokhoz és természetesen nyomon követik az EU-s és magyarországi tervezési folyamatokat.
4
A projekt céljai A projekt célkitűzései az alábbiak szerint kerültek kialakításra:
•
A határmenti területfejlesztési együttműködések erősítése fejlesztési dokumentumok közös kidolgozása révén
•
A tudás transzfer megfelelő szintű biztosítása, a tapasztalatok széleskörű átadása
•
A fejlesztések középpontjában az integrált, komplex fejlesztési megközelítés és a hátrányos helyzetű területek és települések problematikája áll
•
Megfelelő kapacitások kialakítása a területi tervezés megvalósításához
•
Döntéshozók bevonása a munkafolyamatba
A különböző szakmai események szervezése és lebonyolítása, valamint a szakmai dokumentumok kidolgozása a fenti céloknak megfelelően történt.
Ahogyan az a projekt céljai között is egyértelműen szerepel, a felmérések, kutatások egyik legfontosabb területe a hátrányos helyzetű térségek problematikája. A CODEX projekt megalapozó tanulmányai és módszertani dokumentuma egyaránt fókuszál a programterületen található hátrányos helyzetű területekre, illetve, a hátrányos helyzet kompenzálásának lehetőségeire. A magyarországi felmérés kitér arra, hogy 2007-2013 között történtek kísérletek a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatására, e próbálkozások között az egyik legjelentősebb az úgynevezett LHH program volt. A 2011-es statisztikai adatokat megvizsgálva azonban e projekt munkatársai egyértelműen rögzítették, hogy a leszakadás szintje nem csökkent a vizsgált térségek esetében. Ez a megállapítás pedig felveti a korábbi program folytatásának szükségességét, illetve – amennyiben szükséges – új szakmai keretek kialakításának fontosságát. A hátrányos helyzetű térségek megkülönböztetett kezelésének jogszabályi alapjai előre láthatóan a következő időszakra vonatkozóan is rendelkezésre fognak állni. Bár számos kérdés még nyitott, az már tény 2014 februárjában, hogy megszületett a Kormány 1058/2014. (II. 11.) Korm. Határozata a „Társadalmi és gazdasági felzárkózás által vezérelt térségi integrált program” megtervezéséhez kapcsolódó feladatokról. A szabályozás szerint cél egy társadalmi
5
és gazdasági felzárkózás által vezérelt térségi integrált program kidolgozása, ezen túl az elmaradott térségek további leszakadásának lassítása, egyes térségekben a leszakadás megállítása, továbbá a térségeken belüli nagy fejlettségbeli különbségek csökkentése, továbbá az, hogy az érintett térségek foglalkoztatási szintje nőjön. A jogszabály feladatként határozza meg a hátrányos helyzetű térségekhez kapcsolódó feladatok, intézkedések kidolgozását a kompetens és kijelölt szereplők számára.
Miközben Magyarország a fentebb leírt sajátos körülmények között előkészül arra, hogy 2014 és 2020 között megfelelően tudja hasznosítani az EU-s támogatási lehetőségeket, Szerbia az EU-s csatlakozás kapujában áll: az Európai Tanács 2012-ben hozzájárult ahhoz, hogy Szerbia megkapja a tagjelölti státuszt, 2014 januárjában pedig megkezdődtek Brüsszelben Szerbia uniós csatlakozási tárgyalásai, amelyek minden bizonnyal évekig tartanak majd. Jelen pillanatban a szerb területfejlesztők és egyéb szakmai szereplők egyik fontos érdeke az EU-s területfejlesztési és tervezési módszertan minél teljesebb elsajátítása.
A projekt tartalma A projekt előkészítése során a fentebb leírt logika és a folyamatok figyelembe vételével az alábbi konkrét tevékenységek kerültek betervezésre, illetve ezek jelentős része meg is valósult már:
Két megalapozó tanulmány készült el, egy a magyar, egy pedig a szerb partner felmérése révén:
A Dél-alföldi régió forrásfelhasználási kapacitásának elemzése - A programterület magyarországi perifériális térségeinek és településeinek összehasonlító elemzése:
A rendelkezésre álló információk alapján már 2013-ban rögzíthető volt, hogy 2014-2020 között Magyarország kiemelt célként kezeli majd a területi felzárkóztatást, és ennek megfelelően a Területi- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) komoly forrásokat allokál a leszakadó, kedvezőtlen társadalmi-gazdasági mutatókkal rendelkező térségek felzárkóztatására. A CODEX projekt keretében elkészült megalapozó-elemző tanulmányban e felismerés alapján kívánták a projekt szakemberei megvizsgálni a programterület gazdasági-társadalmi mutatóit és külön kiemelve az érintett LHH kistérségek adatait. Kitértek a 2007-2013-as fejlesztési
6
dokumentumok vizsgálatára is, hangsúlyos szempontként elemezve a területi felzárkóztatás kérdését. A tanulmány egyértelműen hangsúlyos fejezeteit képezik az elmúlt időszak forrás abszorpciós mutatóit vizsgáló részek, ahol megyei és kistérségi adatokat vetettek össze területi és tematikus aspektusból is vizsgálva a forrás felhasználási képességet. Az elemző fejezeteket követően ajánlások megfogalmazására került sor, mely a 2014-2020-as tervezési időszakra való felkészülésben kívánta a szakértőket orientálni.
•
Vajdasági, marginalizált határmenti területek gazdasági és szociális helyzetének elemzése
Közös módszertani anyag a megalapozó tanulmányokra épülve: •
Közös módszertani keretek kialakítása a Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program hátrányos helyzetű térségeinek komplex és integrált területi fejlesztéséhez kapcsolódóan
A CODEX projekt számos egyéb tevékenység mellett egy olyan, a magyar és szerb partnerek által együttműködésben elkészülő kerülő módszertani anyag kidolgozását is célul tűzte ki, amely a korábbi gyakorlattal szemben nem a teljes programterületre, hanem annak hátrányos helyzetű térségeire koncentrál. A kidolgozott módszertan egyes megállapításai a fejlesztések olyan aspektusaira világítottak rá, melyek hozzásegíthetik a két országot a közös, vagy hasonló gyakorlat alkalmazásához az elmaradott, marginalizálódott és hátrányos helyzetű területek, települések problémáinak kezelése érdekében. Ennek megfelelően a tanulmány készítői a határ menti fejlesztési programok megvalósításához jól illeszkedő integrált fejlesztési megközelítés bemutatásának is teret kívántak adni.
A módszertan hozzá kívánt járulni egy közösen kialakítandó, a hátrányos térségek fejlesztése érdekében kidolgozandó fejlesztési csomag előkészítéséhez azáltal, hogy rögzíti a legfontosabb elvi, fogalmi kereteket. Emellett, a dokumentum egyértelmű célja volt, hogy a szerzők stratégia és programtervező tapasztalatait rögzítve olyan módszertani alapdokumentumként is funkcionálhasson, amely alapszinten definiálja egy operatív program kidolgozásához szükséges legfontosabb tudáselemeket – a magyarországi gyakorlatnak megfelelően. A dokumentum mindezek mellett összegzi a Vajdaság Autonóm Tartományban eddig
7
felhalmozódott programtervezési tapasztalatot is. A releváns fejezetekben megjelennek a szerb partner szempontjából lényeges elemek és bemutatásra kerül az eddigi, EU-s források felhasználásához kapcsolódó tapasztalat is.
•
Képzési anyag készült, melyet 3 workshopból álló tréning program keretei között ismerhettek meg a projekt résztvevői
A tervezett tréning program a projekt előrehaladásával párhuzamosan készült el, felhasználva az egyes periódusokban kialakított szakmai anyagok ismeretanyagát. Ennek megfelelően az első – magyarországi, a Jánoshalmi kistérségben megrendezett– workshop, részben a magyar és szerb partner megalapozó tanulmányainak szakmai tartalmára építve az alábbi tématerületekre koncentrált: -
A partnerség és a sikeres fejlesztés kapcsolata – fontosabb tapasztalatok a Dél-alföldi régió forrásfelhasználási kapacitásának elemzése során
-
A 2014-2020-as Európai Uniós fejlesztési időszakra való felkészülés aktualitásai – a formálódó operatív programok fontosabb tartalmi elemei
-
A szerbiai megalapozó tanulmány tapasztalatai
-
Képességmegtartó népesség, népességmegtartó képesség – a helyi gazdaságfejlesztés és a vidéki térségek felzárkóztatása
A második workshop a közös metodológia elkészítésére koncentrált, ennek megfelelően a bemutatott előadások képzési anyaga is ebben a tárgykörben készültek: -
Új programozási metódusok a 2014-2020-as tervezési periódusban: az integrált fejlesztések lehetőségei és jelentősége
-
Az Operatív Programok felépítése, kidolgozásuk általános módszertana – a magyarországi gyakorlat bemutatása és alkalmazási lehetőségei
A harmadik workshop Szerbiában került megrendezésre, az alábbi képzési elemekkel: -
a közös módszertan legfontosabb elemeinek bemutatása
-
a kevésbé fejlett és hátrányos helyzetű térségek beazonosítása és támogatási, fejlesztési lehetőségeik
-
területi szempontok megjelenítésének lehetőségei az operatív programok tervezésekor
8
A projekt további részében még alapvetően az alábbi tevékenységek várnak a szakemberekre: -
Magyar oldalon: Javaslatcsomag megfogalmazása a 2014-2020-as időszak Új Területfejlesztési Stratégiájához – jelen dokumentum kidolgozása
-
Szerb partner részéről: Akcióterv kidolgozása
A projekt tartalmának és ismereteinek megosztását szolgálja a kifejlesztett 3 nyelvű honlap, valamint a nyitó és záró konferencia, a megrendezett workshopok, és az elkészített, elkészülő kiadványok.
A projekt megvalósítói, partnerek •
Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és földtani tanszékcsoport
•
PE URBAN AND SPATIAL PLANNING INSTITUTE OF VOJVODINA
9
2. A jogszabályi háttér áttekintése
2.1 A releváns közösségi jogszabályok rövid bemutatása
Az
alábbi
fejezetben
röviden
áttekintésre
kerülnek
a
releváns
Európai
Uniós
jogszabálytervezetek, majd külön kitérünk azon hazai jogszabályok tartalmának bemutatására, melyek alapvető módon határozzák meg a jelenleg is zajló tervezési folyamatokat.
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közös Stratégiai Kerethez tartozó Európai Regionális Fejlesztési Alapra, Európai Szociális Alapra, Kohéziós Alapra, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról
Ez a rendelet a közös stratégiai keret szerint működő Európai Regionális Fejlesztési Alapra (ERFA), Európai Szociális Alapra (ESZA), Kohéziós Alapra (KA), Európai Vidékfejlesztési Mezőgazdasági Alapra (EMVA) és Európai Tengerügyi és Halászati Alapra (ETHA) (a továbbiakban: KSK-alapok) vonatkozó közös szabályokat állapít meg. Emellett a KSK-alapok eredményességének és az alapok egymással és más uniós eszközökkel történő összehangolásának biztosításához szükséges rendelkezéseket is meghatározza.
Mindegyik KSK-alap a küldetésének megfelelően támogatja az alábbi tematikus célkitűzéseket az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégiához való hozzájárulás érdekében:
1. a kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése; 2. az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák használatának és minőségének javítása; 3. a kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA esetében), a halászati és
10
akvakultúra-ágazat (az ETHA esetében) versenyképességének javítása; 4. az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; 5. az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és - kezelés előmozdítása; 6. környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása; 7. a fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban; 8. a foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése; 9. a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem; 10. az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás; 11. az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás.
A tematikus célkitűzéseket az egyes KSK-alapokra specifikus prioritásokhoz kell hozzárendelni és az alapokra vonatkozó szabályokban meghatározni. A következőkben tekintsük át a KSK-alapoknak nyújtott uniós támogatás jogi és általános alapelveit:
-
A KSK-alapoknak nemzeti, regionális és helyi támogatásokkal kiegészített többéves programokon keresztül kell támogatást nyújtaniuk az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégia végrehajtásának érdekében, figyelembe véve az integrált iránymutatásokat és a Szerződés 121. cikkének (2) bekezdésében az egyes országokra vonatkozóan megadott ajánlásoknak, valamint a releváns, a Szerződés 148. cikke (4) bekezdése alapján elfogadott tanácsi ajánlásokat.
-
A Bizottságnak és a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a KSK-alapokból származó támogatás összhangban legyen az Unió politikáival és prioritásaival, és kiegészítse az Unió más eszközeit. A KSK-alapokból származó támogatást a Bizottság és a tagállamok közötti szoros együttműködés révén kell megvalósítani.
-
A tagállamok és az általuk erre a célra kijelölt hatóságok feladata a programok és az e rendelet, valamint az egyes alapokra vonatkozó szabályok szerinti feladatok végrehajtása a megfelelő területi szinten, a tagállam intézményi, jogi és pénzügyi
11
kereteinek megfelelően és e rendelet, valamint az alapokra vonatkozó szabályok betartásával. -
A KSK-alapok végrehajtására és felhasználására – különösen a KSK-alapok végrehajtásához szükséges pénzügyi és igazgatási források felhasználására – vonatkozó, a
jelentéstétellel,
értékeléssel,
irányítással
és
ellenőrzéssel
kapcsolatos
intézkedéseknek figyelembe kell venniük az arányosság elvét a kiutalt támogatás mértékének tekintetében. -
A saját felelősségi körüknek megfelelően a Bizottság és a tagállamok biztosítják az összhangot a KSK-alapok között, valamint más uniós politikákkal és eszközökkel, beleértve az Unió külső fellépései keretében végrehajtottakat.
-
Az Unió költségvetésének a KSK-alapok számára juttatott részét a tagállamok és a Bizottság közötti megosztott irányítás keretében hajtják végre költségvetési rendelet 53. cikke b) pontjának megfelelően, a Bizottság kezdeményezésére az ERFA-rendelet 9. cikke szerint végrehajtott innovatív tevékenységek és a Bizottság kezdeményezésére végrehajtott technikai segítségnyújtás kivételével.
-
A Bizottság és a tagállamok a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét alkalmazzák a költségvetési rendelet 27. cikkének megfelelően.
-
A Bizottságnak és a tagállamoknak biztosítaniuk kell a KSK-alapok eredményességét, különösen figyelemmel kísérés, jelentéstétel és értékelés révén.
-
A
Bizottság
és
a
tagállamok
a
KSK-alapokkal
kapcsolatos
szerepüket
a
kedvezményezettek igazgatási terhei csökkentésének céljával látják el.
Az Unió harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődésének előmozdítása érdekében a közös stratégiai keret világosabb stratégiai útmutatást biztosít a programozási folyamatoknak és megkönnyíti az uniós intervenció KSK-alapok szerinti szektorális és területi koordinációját, valamint a többi releváns uniós szakpolitikával és eszközzel való koordinációt az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégia célkitűzéseivel és céljaival összhangban. A közös stratégiai keret határozza meg:
a. a KSK-alapok programozása és a Szerződés 121. cikke (2) bekezdése alapján kiadott országspecifikus ajánlások és a Szerződés 148. cikke (4) bekezdése alapján, a Tanács
12
által elfogadott ajánlások közötti koherencia és összhang elérését biztosító eszközöket; b. a KSK-alapok közötti, valamint más vonatkozó uniós politikákkal és eszközökkel történő összehangolás mechanizmusait, beleértve a külső együttműködési eszközöket is; c. a KSK-alapok végrehajtására vonatkozó horizontális elveket és a több területet érintő politikai célkitűzéseket; d. a területi nehézségek kezelését és az integrált megközelítés előmozdítását célzó intézkedéseket, amelyek a városi, vidéki, tengerparti és halászati területek, valamint a Szerződés 174. és 349. cikkében említett sajátos területi jellemzőkkel bíró területek előtt álló sajátos kihívásokat; e. minden egyes tematikus célkitűzéshez az egyes KSK-alapok által támogatandó, magas európai hozzáadott értékkel bíró indikatív fellépéseket és az azok végrehajtására vonatkozó elveket; f. az egyes KSK-alapok együttműködései tevékenységeinek prioritásait, szükség esetén figyelembe véve a makro-regionális és a tengeri medencével kapcsolatos stratégiákat.
Az alapokra vonatkozó szabályokkal összhangban a tagállamok a támogatást az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégia kapcsán a legnagyobb hozzáadott értéket teremtő intézkedésekre összpontosítják, kezelve a Szerződés 121. cikke (2) bekezdése szerinti országspecifikus ajánlásokban és a Szerződés 148. cikke (4) bekezdése alapján elfogadott tanácsi ajánlásokban azonosított kihívásokat és figyelembe véve a nemzeti és regionális szükségleteket.
A KSK-alapokat programok révén kell végrehajtani, a partnerségi szerződésnek megfelelően. Valamennyi program a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakra vonatkozik. Minden program stratégiát határoz meg az Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó stratégiájához való hozzájárulásáról, amely összhangban van a közös stratégiai kerettel és a partnerségi szerződéssel. Minden program a KSK-alapok eredményes, hatékony
és
összehangolt
végrehajtását
biztosító
intézkedéseket,
valamint
a
kedvezményezettekre háruló adminisztratív teher csökkentését célzó lépéseket tartalmaz. Minden program prioritásokat határoz meg, amelyek tartalmazzák a konkrét célkitűzéseket, a KSK-alapokból kapott támogatás pénzügyi előirányzását és a megfelelő nemzeti
13
társfinanszírozást. Minden prioritás mutatókat határoz meg a program végrehajtásában a célkitűzések megvalósításához képest elért eredmények értékelésére, ami a figyelemmel kísérés, az értékelés és a teljesítés felülvizsgálatának alapját képezi.
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekről
2011. június 29-én a Bizottság javaslatot fogadott el a következő, 2014–2020 közötti időszak többéves pénzügyi keretére vonatkozóan. Javaslatában a Bizottság úgy határozott, hogy a kohéziós politika a következő pénzügyi csomagnak is lényeges eleme marad, és hangsúlyozta az Európa 2020 stratégia végrehajtásában játszott központi szerepét.
A kohéziós politika az Európa 2020 stratégiába foglalt fő uniós prioritások támogatásának legfőbb beruházási eszköze. Mindezt a leginkább rászoruló országokra és régiókra történő összpontosítással teszi. Az Unió egyik legnagyobb sikere az, hogy képes növelni valamennyi polgára életszínvonalát. Teszi ezt nemcsak azáltal, hogy segíti a szegényebb tagállamok és régiók fejlődését és növekedését, hanem az egységes piac integrációjában játszott szerepe révén is, amely méretének köszönhetően piacokat és méretgazdaságosságot biztosít az EU minden részén, gazdagnak és szegénynek, kicsinek és nagynak egyaránt. A Bizottság a korábbi kohéziós politika kiadásairól szóló értékelésében számos példával szemléltette ezt a hozzáadott értéket, valamint a növekedést hozó és munkahelyteremtő beruházásokat, amelyek nem valósulhattak volna meg az EU költségvetési támogatása nélkül. Ugyanakkor az eredmények az elaprózódás hatásaira és a prioritások hiányos meghatározására is mutatnak. Amikor szűkösek az állami források, és a növekedést szolgáló beruházásokra minden eddiginél nagyobb szükség van, a Bizottság úgy határozott, hogy jelentős módosításokat javasol a kohéziós politika területén.
Az ERFA célja, hogy a régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentése révén megerősítse a gazdasági és társadalmi kohéziót az Európai Unióban. Az ERFA a beruházások társfinanszírozása
14
útján regionális és helyi fejlesztéseket támogat a következő területeken: K+F és innováció; éghajlatváltozás
és
környezetvédelem;
kis
és
középvállalkozásoknak
nyújtott
vállalattámogatás; általános gazdasági érdekű szolgáltatások; távközlési, energetikai és közlekedési infrastruktúra; egészségügyi, oktatási és szociális infrastruktúra; fenntartható városfejlesztés.
A javaslat jogi elemei a következőek: -
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 174. cikke cselekvésre hívja fel az Európai Uniót, hogy a régiók fejlettségi szintje közötti egyenlőtlenségek és a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók lemaradásának csökkentésével erősítse a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót, és mozdítsa elő átfogó harmonikus fejlődését.
-
A gazdasági, társadalmi és területi kohézió célkitűzését három uniós alap támogatja. Amint az EUMSZ 176. cikke kimondja, az ERFA rendeltetése a fejlődésben lemaradt térségek és a hanyatló ipari térségek fejlesztésének és strukturális alkalmazkodásának támogatása.
-
Az EUMSZ 174. cikke értelmében az érintett régiók közül kiemelt figyelemmel kell kezelni a vidéki térségeket, az ipari átalakulás által érintett térségeket és az olyan súlyos és állandó természeti vagy demográfiai hátrányban lévő régiókat, mint a legészakibb, rendkívül gyéren lakott régiók, valamint a szigeti, a határon átnyúló és a hegyvidéki régiók.
-
Az EUMSZ 349. cikke kimondja, hogy egyedi intézkedéseket kell elfogadni a legkülső régiók gazdasági és társadalmi strukturális helyzetének figyelembevétele érdekében, amelyet a fejlődésüket súlyosan hátráltató bizonyos egyedi jellemzők tovább súlyosbítanak. Az egyedi intézkedések magukban foglalják a strukturális alapokhoz való hozzáférés feltételeit.
Amint arra az uniós költségvetés felülvizsgálata rámutat, „az uniós költségvetésből azokat az uniós közjavakat, fellépéseket kell finanszírozni, amelyeket a tagállamok és a régiók önmagukban nem tudnának fedezni, és csak abban az esetben, ha az uniós finanszírozás jobb eredményeket tud biztosítani”. A jogszabályra irányuló javaslat tiszteletben tartja a szubszidiaritás elvét: az ERFA feladatkörét a Szerződés határozza meg, a politikai végrehajtás
15
pedig a megosztott igazgatás elvének megfelelően történik, a tagállamok és régiók intézményi hatásköreire figyelemmel. Mind a jogi eszközt, mind az intézkedés típusát (azaz a finanszírozást) az EUMSZ határozza meg, amely a strukturális alapok jogi alapját képezi, és kimondja, hogy a strukturális alapok feladatait, elsődleges célkitűzéseit és megszervezését rendeletekben kell szabályozni.
A rendeletjavaslat meghatározza az ERFA beavatkozásának a hatókörét, és felsorolja azokat a tevékenységeket is, amelyek nem támogathatók. Mindegyik tematikai célkitűzésre beruházási prioritásokat határoz meg. Az átmeneti régióknak és a fejlettebb régióknak (az ESZA nélküli) forrás legnagyobb részét az energiahatékonyságra és a megújuló energiára, illetve a kkv-k versenyképességére és az innovációra kell fordítaniuk. A fejletlenebb régiók forrásukat a célkitűzések szélesebb körére fordíthatják, mivel fejlesztési igényeik is szélesebb körűek. A javasolt mechanizmus a következőket írja elő: -
a források legalább 80%-a a fejlettebb és átmeneti régiókban az energiahatékonyságra és a megújuló energiákra, a kutatásra és innovációra és a kkv-k támogatására, ebből 20% az energiahatékonyságra és a megújuló energiákra összpontosul. Mivel ezekben a konvergencia
célkitűzésből
kivonás
alatt
álló
régiókban
folyamatos
szerkezetátalakításra van szükség, a minimális százalékot 60%-ra kell csökkenteni. -
A források legalább 50%-a a fejletlenebb régiókban az energiahatékonyságra és a megújuló energiákra, a kutatásra és innovációra és a kkv-k támogatására, ebből 6% az energiahatékonyságra és a megújuló energiákra összpontosul.
A rendeletjavaslat nagyobb hangsúlyt fektet a fenntartható városfejlesztésre. A nagyobb hangsúlyt a következőkkel kell elérni: az ERFA-források legalább 5%-át a fenntartható városfejlesztésre kell elkülöníteni, a kapacitásnövelés és a tapasztalatcsere érdekében városfejlesztési platformot kell kialakítani, és létre kell hozni azoknak a városoknak a listáját, ahol a fenntartható városfejlesztés érdekében integrált intézkedéseket hajtanak végre. A rendeletjavaslat célja, hogy a látható eredményekre, valamint a finanszírozás végső célkitűzésével kapcsolatos eredményekre irányuló közös mutatók meghatározásával hozzájáruljon az egyre erőteljesebb eredményorientáltsághoz. A rendeletjavaslat megemlíti, hogy külön figyelmet kell fordítani az operatív programokban a
16
súlyos és állandó természeti vagy demográfiai hátrányban lévő régiók konkrét nehézségeire. A rendeletjavaslat végül egyedi rendelkezéseket tartalmaz a legkülső régióknak nyújtott egyedi kiegészítő források felhasználásáról.
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az 1083/2006/EK tanácsi rendeletnek az egyes tagállamok számára az Európai Szociális Alapból biztosított pénzügyi allokációk tekintetében történő módosításáról
A munkanélküliség és a tartósan magas szegénységi mutatók uniós és nemzeti szintű intézkedéseket tesznek szükségessé. Mintegy 23 millió lakosnak nincs munkája, és a becslések szerint 113 milliónál is többnek pedig a szegénység vagy a kirekesztés árnyékában kell élnie. A szociális és foglalkoztatási ügyek az európai polgárokat elsődlegesen érintő kérdések közé tartoznak – ezen a területen a legnagyobbak az elvárások az Unióval szemben. Az Unió emellett számos más kihívással is küzd, amelyek a szakképzett munkaerőhiánnyal, azaktív munkaerőpiaci intézkedések és az oktatási rendszerek nem kielégítő működésével, a társadalom peremére szorult csoportok társadalmi kirekesztettségével és az alacsony munkavállalói mobilitással függenek össze. Ezért szakpolitikai kezdeményezésekre és konkrét támogató intézkedésekre van szükség.
Az Európai Szociális Alap (ESZA) azokat a szakpolitikákat és prioritásokat támogatja, amelyeknek célja a teljes foglalkoztatottság elősegítése, a munka minőségének és termelékenységének javítása, a munkavállalók Unión belüli földrajzi és foglalkozási mobilitásának növelése, az oktatási és képzési rendszerek fejlesztése, valamint a társadalmi befogadás ösztönzése; az ESZA ezáltal a gazdasági, társadalmi és területi kohézióhoz járul hozzá.
Mivel az Európai Szociális Alapot teljes mértékben össze kell hangolni az Európa 2020 stratégiával és az abban foglalt kiemelt célokkal, annak támogatnia kell a Szerződés 121. cikkének és 148. cikke (4) bekezdésének megfelelően elfogadott integrált iránymutatások szerinti tagállami politikákat és a nemzeti reformprogramokra irányuló ajánlásokat. Az ESZA-ra
17
mint a strukturális alapok egyikére érvényes minimális részesedési arányok és összegek meghatározása révén biztosítható, hogy az európai polgárok javát közvetlenül szolgáló beruházások volumene kellőképpen tükrözze az uniós prioritásokat.
Az ESZA emellett lényeges mértékben hozzájárul majd az Európa 2020 stratégia egyéb fontos prioritásaihoz is, például a kutatási és innovációs beruházások támogatásához, az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés elősegítéséhez és e technológiák használatának előmozdításához, a kis- és középvállalkozások versenyképességének növeléséhez, a kis szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatásához, a környezet védelméhez, valamint az erőforrások fenntartható felhasználásának népszerűsítéséhez. Az ESZA működése szorosan összekapcsolódik majd a társadalmi változással és innovációval foglalkozó új integrált programmal. E programok együttesen alkotják majd az átfogó európai foglalkoztatási és társadalmi befogadási célú kezdeményezést.
A javaslat jogi elemei a következőek: -
Az Európai Szociális Alapot (ESZA) az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 162. cikke hozta létre. A kohéziót elősegítő uniós források felülvizsgálatának ütemezése az új többéves pénzügyi keretre vonatkozó, a Bizottságmunkaprogramjában foglalt javaslattal függ össze.
-
A jelen rendeletjavaslat az EUMSZ 164. cikkén alapul. Az EU tanácsi rendelete meghatározza a strukturális alapok és a Kohéziós Alap működésének keretét, és megállapítja különösen a programozásra, nyomon követésre, értékelésre, igazgatásra és ellenőrzésre vonatkozó tematikus célkitűzéseket, elveket és szabályokat. Ezen az általános kereten belül a javaslat meghatározza az ESZA célját és hatályát, valamint a kapcsolódó, tematikus célkitűzésekre összpontosító beruházási prioritásokat, és egyedi rendelkezéseket állapít meg az ESZA által társfinanszírozott operatívprogramok és a támogatható kiadások tekintetében.
-
Az ESZA az EUMSZ 174. cikkével összefüggésben folytatja működését; e cikk értelmében az Európai Unió tevékenységével a gazdasági, társadalmi és területikohéziót erősíti, továbbá az átfogó harmonikus fejlődés előmozdítása érdekében csökkenti a különböző régiók fejlettségi szintje közötti egyenlőtlenségeket,
18
és alegkedvezőtlenebb helyzetű régiók fejlesztésére törekszik.
Amint arra az uniós költségvetés felülvizsgálata rámutat, „az uniós költségvetésből azokat az uniós közjavakat, fellépéseket kell finanszírozni, amelyeket a tagállamok és a régiók önmagukban nem tudnának fedezni, vagy ha az uniós finanszírozás jobb eredményeket tud biztosítani”. E javaslat tiszteletben tartja a szubszidiaritás elvét: az ESZA feladatkörét a Szerződés határozza meg, a politikai végrehajtás pedig a megosztott igazgatás elvének megfelelően történik, figyelembe véve a tagállamok és régiók intézményi hatásköreit.
A 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó ESZA-rendelet tervezete szerint az ESZA négy„tematikus célkitűzésre” összpontosít az Európai Unión belül: a. foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése, b. az oktatásba, készségekbe, és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás, c. a társadalmi befogadás erősítése és a szegénység elleni küzdelem, d. az intézményi kapacitás növelése és a közigazgatás hatékonyságának fokozása.
Minden
egyes
prioritásokra”lesz
tematikus lebontva.
célkitűzés Emellett
beavatkozási az
ESZA-nak
kategóriákra egyéb
vagy
„beruházási
tematikus
célkitűzések
megvalósításához is hozzá kell járulnia, például a kis szén-dioxid-kibocsátású, az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes, erőforrás-hatékony gazdaságra való áttérés támogatása, az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés elősegítése, a kutatás, technológiai fejlődés és innováció ösztönzése, valamint a kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése révén.
A megfelelő és kimutatható hatás érdekében a támogatások koncentrációjára van szükség. Ennek biztosítására a Bizottság azt javasolja, hogy az igazgatási kapacitások javítása céljából nyújtott támogatások a kevésbé fejlett régiókkal rendelkező vagy a Kohéziós Alap támogatására jogosult tagállamokra szorítkozzanak; az ESZA-források legalább 20%-a „a társadalmi befogadás előmozdítását és a szegénység elleni küzdelmet” szolgálja valamint hogy az operatív programok keretében biztosított finanszírozások korlátozott számú „beruházási prioritásra” irányuljanak.
19
Ezen túlmenően a rendelettervezet az ESZA keretében meg kívánja erősíteni a társadalmi innovációt és a transznacionális együttműködést; ennek előmozdítását a megfelelő prioritási tengelyek társfinanszírozási rátáinak emelése, egyedi programozási és nyomon követési szabályok, valamint a Bizottságnak a bevált gyakorlatok, együttes fellépések és eredmények cseréjében és terjesztésében történő fokozottabb szerepvállalása szolgálja.
Végül pedig a pénzügyi eszközökre vonatkozóan egyedi rendelkezések kerülnek bevezetésre, amelyek az ESZA forrásainak kiegészítésére ösztönzik a tagállamokat és a régiókat, ezáltal növelve az alap finanszírozási kapacitását a foglalkoztatást, az oktatást és a társadalmi befogadást támogató intézkedések terén.
20
2.2 A kapcsolódó magyarországi törvények, határozatok és rendeletek
Magyarország kormányának az 1831/2013. számú Kormány határozata a 2014–2020 közötti időszakban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól, az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és a megyei jogú városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról, valamint a 2014–2020 közötti források területi koordinációjának kereteiről szóló 1115/2013. (III. 8.) Korm. határozat módosításáról.
A határozat értelmében:
1. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Programhoz (a továbbiakban: TOP) tartozó megyékben megvalósuló decentralizált fejlesztések tervezése során a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének
kialakításával
összefüggő
aktuális
feladatokról
szóló
1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozat 1. pont h) alpontjában a gazdaságfejlesztésre meghatározott arányú forráskeret 26,9%-akerüljön keretként meghatározásra, 2. A TOP-ban a decentralizált források tervezése integrált programok kialakításával a következő három területi szinten valósuljon meg: 1. megyei szint, 2. megyei jogú város szintje, valamint 3. várostérség és megyei jogú város térségének szintje, figyelembe véve a kohéziós politikai kereteket és a Partnerségi Megállapodás tervezetében rögzítetteket, 3. A TOP keretében a 2. pont szerint folyó tervezés összehangolásában a megyeiönkormányzatok koordinációs szerepet töltsenek be, 4. 4. A megyei szintű programmal összefüggő tervezési feladatokat a megyei önkormányzatok végezzék el a TOP által meghatározott keretek között, 5. A 4. pontban hivatkozott megyei programok indikatív forráskerete összesen 450 milliárdforint legyen az 1. mellékletben meghatározott, megyék közötti indikatív megoszlás szerint, 6. A várostérség és a megyei jogú város térsége szintjének területi meghatározásaa
21
területfejlesztési statisztikai kistérségek alapján történjen, 7. A megyei jogú város térségében tervezett fejlesztések illeszkedjenek a megyei jogú város
integrált
településfejlesztési stratégiájában
megfogalmazott
fejlesztési
irányokhoz, a TOP általmeghatározott keretek között, 8. A várostérségek és a megyei jogú városok térségének fejlesztésével összefüggő tervezési feladatokat a megyei önkormányzatok végezzék el az érintett települési önkormányzatokbevonásával, a TOP által meghatározott keretek között, 9. A megyei jogú városokkal összefüggő programok indikatív forráskerete összesen 220 milliárd forint legyen azzal, hogy ezen összeg megyei jogú városok közötti indikatívmegoszlását a 2. melléklet szerint határozza meg, 10. A 8. pontban hivatkozott várostérségek és megyei jogú városok térségeit érintő fejlesztések indikatív forráskerete összesen 298,08 milliárd forint legyen azzal, hogy ezen összegnek a várostérségek és a megyei jogú városok térségei közötti indikatív megoszlásáta 3. melléklet szerint határozza meg, 11. A megyei önkormányzatok a várostérségek és a megyei jogú városok térségének fejlesztése során a 3. mellékletben meghatározott várostérségek és megyei jogú városok térségeinek forráskeretétől a megyei területfejlesztési koncepcióban és programban megfogalmazott célkitűzések megvalósítása, valamint a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása érdekében tíz százalékkal eltérhetnek a 3. mellékletben a várostérségek és megyei jogú városok térségeinek meghatározott forráskereteitől a megye összesforráskeretén belül; 12. A kormány felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy az 1–11. pontban foglaltakat a TOP kidolgozása és az Európai Bizottsággal való megtárgyalása során vegye alapul. Felelős:nemzetgazdasági miniszter. Határidő: folyamatos
A fentiekhez kapcsolódik az Európai Uniós fejlesztési források intézményrendszerének 20142020-ig tartó időszakához meghozott kormányhatározatok közül az 1600/2012 és a 1217/2013-as határozat. Ezen kormánydöntések célja a minden alapra kiterjedő erős központi koordináció, az irányító hatóságok 2014 januárjától való átalakítása, valamint prioritás a 20072013-as programidőszak kifutó programjainak zökkenőmentes lezárása és a kifizetések teljes körű abszorpciója.
22
Az 1545/2013-as Korm. határozat értelmében a közreműködő szervezetek a miniszterek, a regionális fejlesztési ügynökségek pedig az önkormányzatok irányítása alá kerülnek. Az 1731/2013-as Korm. határozat rögzíti az intézményrendszerhez kapcsolódó alapelveket.
Az 1814/2013-as Korm. határozat értelmében az egyes Operatív Programok irányító hatóságai a tevékenység fókuszát adóterületért felelős szaktárcákhoz kerülnek áthelyezésre. A határozatban szerepel továbbá, hogy a központi koordináció a Miniszterelnökség szervezeti keretein belül kerül kialakításra 2014. január 1-től, valamint hogy az IH vezetők (helyettes államtitkárok) a miniszternek közvetlenül alárendelve fogják ellátni feladataikat.
A megyei tervezés kapcsán ugyancsak meghatározó a 2018/2013. (XII. 29.) Korm. határozat a gazdaságfejlesztési célokat szolgáló operatív programok esetében az integrált területi beruházás eszköz alkalmazásának módjáról, valamint az eszköz használatához szükséges feltételekről. Ennek értelmében többek között: „…A Kormány 1. egyetért azzal, hogy a 2014–2020 között rendelkezésre álló európai uniós támogatási források hatékony és eredményes felhasználásának biztosítása érdekben szükség van olyan területileg integrált fejlesztések megvalósításra, amelyet egy, de akár több operatív program legalább két prioritási tengelye finanszíroz, 2. egyetért azzal, hogy a funkcionális területegységek esetében az integrált területi beruházás eszköz alkalmazásának mérlegeléséhez szükséges, hogy a térség területi lehatárolása megtörténjen, valamint fejlesztési stratégiával és a feladat végrehajtására képes intézményrendszerrel rendelkezzen…”
A leghátrányosabb helyzetű térségek esetében felmerülő tervezési feladatok kapcsán megemlítendő a 1058/2014. (II. 11.) Korm. határozat a „Társadalmi és gazdasági felzárkózás által vezérelt térségi integrált program” megtervezéséhez kapcsolódó feladatokról. A szabályozás szerint cél egy társadalmi és gazdasági felzárkózás által vezérelt térségi integrált program kidolgozása, ezen túl az elmaradott térségek további leszakadásának lassítása, egyes térségekben a leszakadás megállítása, továbbá a térségeken belüli nagy fejlettségbeli
23
különbségek csökkentése, továbbá az, hogy az érintett térségek foglalkoztatási szintje nőjön. A jogszabály feladatként határozza meg a hátrányos helyzetű térségekhez kapcsolódó feladatok, intézkedések kidolgozását a kompetens és kijelölt szereplők számára.
A megyei jogú városok tervezési kompetenciáinak meghatározása kapcsán meg kell említeni a 1181/2013. (IV. 5.) Korm. határozatot a várostérségi integrált programok tervezési térségeinek lehatárolásával kapcsolatos irányelvekről. E szerint
A Kormány 1. a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források magyar gazdaságban történő hasznosulása szempontjából kiemelt jelentőséget tulajdonít az integrált városfejlesztés kérdésének, és ennek érdekében a 2014–2020-as időszakban a következő várostérségi fejlesztési irányelveket határozza meg a továbbtervezés alapjául: a) a területfejlesztési és településfejlesztési tervek összhangjának biztosítása és az ehhez szükséges térségi és helyi egyeztető és partnerségi mechanizmusok kialakítása, b) a térség kapcsolatrendszerének fejlesztése és együttműködésének erősítése érdekében az integrált várostérségi fejlesztések előtérbe helyezése, c) a fejlesztések hatékonysága érdekében a közös várostérségi tervezést, az együttműködést és a közös fejlesztéseket megfelelő támogatással szükséges ösztönözése, d) mind a várostérségi fejlesztési dokumentumok készítése, mind az abban foglalt beruházások későbbi tervezése és végrehajtása során a széleskörű partnerség, valamennyi, a településen érdekelt gazdasági, társadalmi szervezet, közigazgatási szerv részvételének biztosítása
Minden tervezési szintet érint A Kormány 1831/2013. (XI. 14.) Korm. határozata a 2014–2020 közötti időszakban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól, az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és a megyei jogú városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról, valamint a 2014–2020 közötti források területi koordinációjának kereteiről szóló 1115/2013. (III. 8.) Korm. határozat módosításáról, mely egyértelműen definiálja a jogszabályban érintett területi
24
tervezési egységek előzetes, indikatív forrás allokációját.
2.3 Az egyes területi szinteken megjelenő feladatok a hatályos jogszabályok tükrében
2013 őszén mind a megyék, mind a megyei jogú városok tervezési munkáit támogatandó, iránymutatás készült mely rögzíti a területi szereplők feladatkörét. A megyék számára összeállított szakmai anyag az alábbiak szerint definiálja a területi egység tervezési kompetenciáit:
„A megyei önkormányzatok tervezési feladatait a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, valamint a 2014-2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatokról szóló 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozat jelenti, valamint a 2014-2020 közötti források területi koordinációjának kereteiről szóló 1115/2013. (III.8.) számú határozat jelöli ki. E szerint a megyék törvény szerint készítenek területfejlesztési koncepciót és programot, valamint közreműködnek a 2014-2020as területi alapú fejlesztések megtervezésében, továbbá a fejlesztések területi integrációjának szintje a megye és a nagyvárosok, ill. várostérségek. A 2014-2020-as tervezés tekintetében a fenti felhatalmazások alapján a megyék elsődlegesen a Terület- és Településfejlesztési Operatív programban (TOP) megvalósuló fejlesztésekhez készítenek elő megyei szintű gazdaságfejlesztési részprogramokat a TOP tartalmi és forrás keretei között. Ezen túlmenően a helyi (városi-várostérségi) szintű tervezésben koordinációs szerepet töltenek be, összefogják a kistérségi fejlesztési részprogramok elkészítését, valamint közreműködnek az ágazati operatív programok kialakításában véleményezés és kulcsprojektek kidolgozása révén.”
A megyei jogú városok tervezési kompetenciái elsősorban a közigazgatási határon belül definiált programokra terjednek ki. Az MJV-k önálló fejlesztési programjaikkal – melyek a
25
településfejlesztési koncepcióra, valamint az erre épülő integrált településfejlesztési stratégiára alapoznak – ugyancsak meghatározzák 2014-2020-as területi alapú fejlesztési elképzeléseiket. A széleskörű partnerség kialakítása, az egyeztetési mechanizmusok működtetése természetesen a megyei jogú városok esetében is elvárásként került megfogalmazásra.
A jelenleg zajló tervezési folyamat kulcsszereplői a járások is, melyek elsősorban a megyei szinten zajló programozási munkához szolgáltatnak szakmai háttértámogatást. A járási szereplők elsődleges feladata e tekintetben a helyi projektötletek összegyűjtése, priorizálása és ennek megfelelően ütemezése. Az ily módon összeálló járási programok azután a megyei területfejlesztési programok részeként kerülnek elfogadásra.
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program felépítése alapján a Megyei és MJV szinten decentralizált térségi fejlesztésekben– integrált területi beruházásokra (ITB) vonatkozóan a következő módon alakulhatnak az indikatív tervezési és végrehajtási funkciók:
Funkció
Megyei önkormányzat
Megyei jogú város önkormányzata
Területfejlesztési koncepció
Tervezési szerepkör
Megyeiintegrált
területi
Integrált városfejlesztési stratégia
Városiintegrált területi beruházás (ITI)
beruházás (ITI) (stratégia és projektlista, beleértve projekteket és a kis projekt
(stratégia és projektlista, beleértve projekteket és a kis projekt alap lehetőségét is)
alap lehetőségét is)
ITI stratégia elfogadás (támogatási döntés)
Irányító Hatóság a megyével való tárgyalásos
folyamat
eredményeként
Irányító Hatóság az MJV-vel való tárgyalásos folyamat eredményeként
Igen, amely fejlesztések esetében Kedvezményezetti státusz
ez releváns (jellemzően a települési
Igen,
önkormányzatok
önkormányzata a kedvezményezett
a
kedvezményezettek)
26
jellemzően
az
MJV
és
Budapest
Funkció
Megyei önkormányzat
Együttdöntés a projektek kiválasztásában
Megyei jogú város önkormányzata Igen, amely
Igen fejlesztések esetében ez releváns Igen, minden IT
Monitoring
gazda monitorozza és nyomon
Igen, minden ITI gazda monitorozza és nyomon
követi
követi a saját stratégiájának megvalósulását,
a
saját
stratégiájának
megvalósulását, valamint jelent
valamint jelent arról a finanszírozó IH-knak
arról a finanszírozó IH-knak
Közreműködő szervezetek
munkáját területileg decentralizált
munkáját területileg decentralizált közreműködő
közreműködő szervezet segíti
szervezet segíti
Látható, hogy a következő fejlesztési időszakban komoly tervezési, programozási kompetenciák kerülhetnek a megyékhez és a megyei jogú városokhoz. Az ITB-k előkészítése kapcsán ugyanakkor fel kell hívni a figyelmet a megfelelő intézményi háttér jelentőségére, a szükséges humán kapacitás folyamatos biztosítására.
2.4 A területi operatív program a 2014-2020-as Európai Uniós fejlesztési időszakban
A 2014-2020-as tervezési időszakban a korábbi gyakorlattól eltérően nem lesznek önálló regionális operatív programok. Az újonnan alkalmazásra kerülő módszer szerint a konvergencia régióknak egy közös terület- és településfejlesztési operatív programjuk lesz, amely mellett a Közép-magyarországi régió (azaz Budapest és Pest megye) fog még saját területi programmal rendelkezni. Mindez nem jelenti a területiség elvében való visszalépést, hiszen a területi szintű tervezés továbbra is fennmarad, csak más módon, mint az megszokott.A 2007-2013-as programozási időszak regionális operatív programjainak (ROP) tapasztalatai ugyanis minden szempontból megerősítik területi logikájú operatív programok indítását. A helyi és a területi szinteken többnyire vannak jól előkészített fejlesztési elképzelések, ennek is köszönhetően a ROP-ok a
27
2007-2013-as ciklus legjobban teljesítő programjai közé tartoznak a forráslekötés tekintetében. 2014 és 2020 között az országos alatti szinten nem a régiók, hanem a megyék terveznek, készítik el helyzetfeltáró és értékelő anyagukat, területfejlesztési koncepciójukat és területfejlesztési programjukat (amely megába foglalja a vonatkozó szabályozások szerint a stratégiát és operatív programot is). Alapvető különbség emellett az is, hogy a megyei programokat Magyarország nem nyújtja be az EU számára elfogadásra, míg korábban a regionális operatív programokkal ezt megtette. A jelenlegi rendszerben ezt a funkciót – Brüsszel által kontrollált területi program - a Területfejlesztési és településfejlesztési Operatív Program és a Versenyképes Közép - Magyarország Operatív Program tölti be. A 2014 márciusábanmég kialakítás alatt álló megyei programok tervezése során a szakemberek többnyire teljes tervezést végeznek, azaz, valamennyi tematikus területre vonatkozóan meghatározzák a fejlesztési igényeket területi szinten. Az elkészülő megyei területfejlesztési programok leghatározottabban mégis a Területfejlesztési és településfejlesztési Operatív Program (TOP) forrásaira számíthatnak: ezen belül ugyanis valamennyi megyének előzetesen rögzített forrása áll rendelkezésre.
A TOP alapvető tartalmi kereteit meghatározza az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK), melyben Magyarország rögzítette átfogó és hosszú távú fejlesztési irányait. A dokumentum alapján a Partnerségi Megállapodás (PM) kijelöli a 2014–2020-as időszak öt fő nemzeti fejlesztési prioritását. Az ötödik nemzeti fejlesztési prioritás, a gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósításának legfontosabb biztosítékát a fentebb nevesített területi operatív programok jelentik. Magyarország a 2014-2020-as időszakra vonatkozóan elkötelezte magát egy erős gazdaságélénkítő fejlesztési program megvalósítása mellett, így az ebben az időszakban rendelkezésre
álló
Európai
Uniós
források
és
hazai
társfinanszírozás
60%-át
gazdaságfejlesztésre kívánja fordítani. A területi operatív programok ehhez a fejlesztési irányvonalhoz illeszkednek, a gazdaságélénkítő célt a tervezők a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program támogatásaival együtt kívánják elérni.
A Területfejlesztési és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) megalkotásának logikája
28
több alapvető szemponton nyugszik. A szubszidiaritás és az Európai Unió Területi Agendája 2020 dokumentumban megfogalmazott hely-alapú megközelítés elvével összhangban is szükség van egy olyan beavatkozási logikára, ami lehetővé teszi, hogy a különféle területi szintekhez a térségi sajátosságoknak megfelelő, eltérő beavatkozási irányokat rendeljünk. A TOP a fentebb bemutatott térségi megközelítést figyelembe véve egyértelműen képviseli ezt a törekvést: reagál az eltérő területi igényekre, ezekre szabott fejlesztési lehetőségeket tár fel, alapvetően a térségek belső erőforrásaira építve. Az elmúlt években Magyarországon a területi közigazgatás reformja (a helyi önkormányzatok, a járások, a megyék és a központi állam közötti feladat- és forrásmegosztás újraszabályozásával) jelentős változásokat hozott, melyek révén létrejöttek a helyi és térségi fejlesztéspolitikát meghatározó új keretek. Ebből a szempontból ismét érdemes kiemelni, hogy a területfejlesztési törvényben is rögzített változás alapján a megyék erős tervezési és területfejlesztési feladatkört kaptak. Fentieket figyelembe véve, ebben a fejezetben bemutatjuk a Területfejlesztési és településfejlesztési Operatív Program tartalmi szerkezetét. A program 7 prioritást tartalmaz, melyek nagyobb része ERFA, kisebb része ESZA finanszírozási alapot fog igénybe venni. A TOP pénzügyi kerete a teljes Magyarországra jutó uniós támogatás 15,83%-a, 2013-as árakon 3.347.519.495 euró, melyet a hazai társfinanszírozás 573.085.695 euróval egészít ki. Az operatív program keretének túlnyomó része, 88%-a az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, míg 12%-a Európai Szociális Alapból az kerül finanszírozásra, lévén a beavatkozások döntő hányada infrastrukturális fejlesztések megvalósítását célozza.
29
Prioritási tengely
1. Térségi gazdaság-fejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében
2. Települési környezet fenntartható fejlesztése
3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken
Finanszírozó alap
ERFA
ERFA
ERFA
Tematikus célkitűzés
(8) A foglalkoztatás bővítése és a munkaerő mobilitásának támogatása
(6) Környezet-védelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása
(4) Az alacsony szén-dioxidkibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban
Specifikus cél(ok) megnevezése
Beavatkozások, intézkedések
1.
Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók
2.
Foglalkoztatás-barát fejlesztések elsősorban a kis- és középvállalkozásoknál
3.
A munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés
4.
A foglalkoztatás és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztése
Vállalkozóknak és lakosságnak vonzó zöld városi környezet kialakítása
1.
A városi környezet területileg koncentrált környezettudatos megújítása
A települési életminőség javítása környezeti infrastruktúra fejlesztések révén
2.
Települési fenntartható környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések
1.
Kulturális és természeti örökségre alapozott vonzerőfejlesztés
1.
Fenntartható települési közlekedésfejlesztés
Térségi gazdasági környezet fejlesztése a gazdasági aktivitás növelése érdekében
Turisztikai költés növelése a természeti és kulturális örökségek gazdaságilag fenntartható, a környezettel harmonikusan megvalósuló fejlesztése révén
Környezetbarát közlekedési rendszerek bevezetése és a fenntartható közösségi mobilitás elősegítése, továbbá a szén-dioxid kibocsátás csökkentése
30
Prioritási tengely
Finanszírozó alap
Tematikus célkitűzés
Specifikus cél(ok) megnevezése
A települési önkormányzatok energiahatékonyságának fokozása és a megújuló energiaforrások részarányának növelése
31
Beavatkozások, intézkedések
1.
Az önkormányzati infrastruktúra, illetve épületállomány energia-hatékonyság központú rehabilitációja (pl. kazánházak felújítása (hőtermelők cseréje korszerű nagy hatásfokú berendezésekre), illetve az épületek hőszigetelésének javítása (hőtechnikai adottságok javítása, hőveszteségek csökkentése)
2.
Az önkormányzati infrastruktúra energetikai beavatkozásaira (pl. világítási rendszerek korszerűsítése, hőtechnikai adottságok javítása) épülő megújuló források alkalmazása (pl. napelemek telepítése, biomassza kazán telepítése) és közvilágítás korszerűsítése
3.
Önkormányzat által vezérelt a helyi adottságokhoz illeszkedő megújuló energiaforrások kiaknázásra irányuló, autonóm energiaellátás megvalósítása (helyi ellátást biztosító megújuló energiatermelő rendszerek, közösségi távfűtő rendszerek létesítése) komplex fejlesztési programok lehetősége mellett.
4.
Önkormányzatok Fenntartható Energia Akcióprogramjai (SEAP) elkészítésének támogatása
5.
Az önkormányzat által vezérelt környezettudatosságot erősítő szemléletformálási kampányok, akciók támogatása a helyi alkalmazkodás érdekében
Prioritási tengely
Finanszírozó alap
Tematikus célkitűzés
Specifikus cél(ok) megnevezése
Önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének fejlesztése 4. PRIORITÁS: A társadalmi befogadás erősítése és a közösségi szolgáltatások helyi szintű fejlesztése
ERFA
ERFA
1.
Egészségügyi alapellátás és önkormányzati járóbeteg ellátás infrastrukturális fejlesztése
2.
A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése
3.
A meglévő, önkormányzati feladatellátást szolgáló intézmények akadálymentesítése, családbarát funkciók kialakítása
1.
Szociális városrehabilitációs programok
1.
Innovatív, területi közösségi szolgáltatást biztosító városi kulturális intézmények felújítása, illetve eszközfejlesztése lehetőség szerint célcsoport specifikusan.
2.
Városrészi közösségi terek infrastrukturális fejlesztése
3.
Közterek „közösségi tér funkcióinak” bővítése
(9) a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem A leromlott városi területeken mélyszegénységben élő családok, romák valamint szegregált élethelyzetben élő marginalizált csoportok integrációja
5. Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (CLLD fejlesztések)
Beavatkozások, intézkedések
(9) a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem
Jobb városi közösségi és kulturális szolgáltatások biztosítása közösségi részvétellel, erősebb identitástudat, szorosabb közösségi összetartozás
32
Prioritási tengely
Finanszírozó alap
ESZA
6. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, társadalmi befogadás és foglalkoztatás-ösztönzés
Tematikus célkitűzés
ESZA rendelet 3. cikk (1) b) A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem
Specifikus cél(ok) megnevezése
Jobb városi közösségi identitástudat, szorosabb közösségi összetartozás
(8) A foglalkoztatás bővítése és a munkaerő mobilitásának támogatása
Foglalkoztathatóság javítása és a helyben, a helyi és térségi gazdasági szereplők által foglalkoztatottak számának növelése
(9) a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem
Társadalmi befogadás erősítése és a szegénység elleni megyei és helyi kezdeményezések támogatása
ESZA
33
Beavatkozások, intézkedések
1.
A helyi (városrészi, szomszédsági) identitást erősítő tevékenységek
2.
A folyamatos, helyi (városrészi, szomszédsági) társadalmi párbeszédet fenntartó egyeztetési mechanizmusok kiépítése és működtetése
3.
A megújított infrastruktúra közösségi használatát biztosító mechanizmusok kialakítása
4.
A helyi (városrészi, szomszédsági) aktivitást, társadalmi szolidaritást elősegítő tevékenységek
5.
„Versenyképesen a munkaerőpiacon”program elindítása
6.
A helyi (népi) mesterségek újratanítása
7.
A helyi vállalkozások információs adatbázisainak és online elérhetőségének kialakítása a kereskedelmi-kulturális köztéri szolgáltatások megjelenése
1.
A helyi foglalkoztatási szint javítása megyei és helyi foglalkoztatási paktumok támogatásával
2.
A munkavállalók készségeinek és a helyi gazdaság potenciális igényeinek közelítése
1.
A társadalmi befogadás erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok
2.
A helyi identitás és kohézió erősítése
A megyéknek és a Megyei Jogú Városoknak kulcsszerepük lesz a TOP megvalósításában. A megyei önkormányzatok összehangolják a megye területén megvalósuló összes tervezési folyamatot, a jelenlegi tervek szerint részt fognak venni a végrehajtásban és a nyomon követésben is. A TOP megvalósításának alapját a korábban már említett, a megyei önkormányzatok által a 2014-2020-as tervezési időszakra vonatkozóan kidolgozásra kerülő megyei stratégiai és operatív fejlesztési programok, valamint - ezekhez illeszkedve - a TOP fejlesztési prioritásaihoz illeszkedő megyei területfejlesztési részdokumentumok képezik. E megyei területfejlesztési részdokumentumok két fő fejezetből épülnek fel:
megyei
gazdaságfejlesztési
részprogram
(ami
megyei
szinten
összeállított
gazdaságfejlesztési projektcsomagokból áll, beleértve a megyei jogú városok gazdaságfejlesztési akcióit);
a megyében található városokra és térségeikre kiterjedő várostérségi (kistérségi) fejlesztési részprogramok (kistérségenként 1-1 db kistérségi fejlesztési részprogram dokumentum, ami kistérségi projektcsomagokból épül fel).
A fentiek szerint a megyéknek a TOP-hoz kapcsolódó megyei területfejlesztési részdokumentum kidolgozása során egymásra épülő, integrált gazdaságfejlesztési, valamint integrált kistérségi részprogramokat szükséges kidolgozniuk és előkészíteniük. E programoknak térségi gazdaságélénkítő, foglalkoztatás bővítő hatással és térségi területfejlesztési hatással kell bírniuk. A kidolgozandó programoknak integráltnak kell lenniük: az integráltság megjelenhet egyrészt a kijelölt fejlesztési irány több tématerületre kiterjedő jellegében (pl. egy kijelölt megyei kistérséget érintő komplex iparterület fejlesztési, befektetés-ösztönzési, helyi gazdaságfejlesztési projektcsomag, vagy egymásra épülő településfejlesztési akciók), amelyek együttes, szinergikus gazdasági hatása jelentős. Az integráltság emellett jelentheti a fejlesztési irányok többszereplős jellegét, azaz lehetőség van arra, hogy azonos megyei fejlesztési irányok (pl. közintézmények energetikai fejlesztései egy adott járásban) több kedvezményezettre épüljenek.
34
3. A területfejlesztési stratégia készítésének főbb fogalmi keretei
3.1 A stratégiák közti szinergiák
A korábban elfogadott regionális fejlesztési dokumentumok rövid bemutatása A 2007-2013 közötti EU-s támogatási időszak stratégiai megalapozása során két alapdokumentumot kellett figyelembe vegyenek az operatív program megalkotói. Az első a 2000-ben keletkezett „Dél-alföldi régió stratégiai programja” című anyag. A stratégiai program hivatkozik a régió területfejlesztési koncepciójára, kiemeli, hogy az „három fejlesztési célt határoz meg, melyek közül az „Európai Unió kapuja a Balkánra” egy világosan értelmezhető stratégiai célt fogalmaz meg, ugyanakkor a „régióépítés és együttműködés mintaértékű megvalósítása” cél egy olyan háttérfolyamatként értelmezhető, amely megalapozza, elősegíti az előbbi cél megvalósulását. A harmadikként szereplő „lakossági életminőség-javítás pedig a regionális fejlesztés végső céljaként értelmezhető, hiszenminden fejlesztés közvetve vagy közvetlenül a térség és az abban élők helyzetének javításátcélozza.”1 A stratégiai program kiemeli, hogy a koncepcióban meghatározott négy prioritás (régiószervezés, a régió nemzetközi közvetítő szerepének erősítése és kiaknázása, a gazdaság versenyképességének javítása és a lakosságéletminőségének javítása) közül három egyértelműen szorosan kapcsolódik a megfogalmazottfejlesztési célokhoz, a gazdaság versenyképességének javítása pedig mindhárom fejlesztésicélhoz kapcsolódva megalapozza azokat. Ezeken belül kerültek meghatározásra az egyes keretjellegű fejlesztési irányok, amelyek megfogalmazzák a stratégiai program kidolgozása során figyelembe veendő legfontosabb kérdéseket,
valamint
felvázolják
a
megvalósításához
szükségeslegáltalánosabb
beavatkozásokat, illetve résztvevők körét a különböző területegységek szintjén.
A rövid helyzetfeltárást és helyzetértékelést követően bemutatásra kerül a stratégiai program struktúrája, amely az alábbi fejlesztési elemeket tartalmazza. 1
A Dél-Alföldi Régió stratégiai programja, 4. oldal
35
A Dél-alföldi régió stratégiai programja (2000)
I. Az Európai Unió délkeleti gazdasági központja. szerep elérését megalapozó programok
I.1 A régió nemzetközi logisztikai szerepkörének kialakítása
I.1.1. A régió külső elérési viszonyainak fejlesztése I.1.2. Regionális logisztikai központ szerepkörének kialakítása, fejlesztése
I.2 A regionális kohézió és a régiótudat erősítése
I.2.1. A régió belső elérési viszonyainak fejlesztése 1.2.2. Helyi, kistérségi és regionális sajtó, televízió, rádió, Internethonlap működtetésének, hozzáférhetővé tételének támogatása, arégió imázsának formálása I.2.3 Az intelligens régió
II. Az Európai Unió délkeleti gazdasági központja. szerep eléréséhez szorosan kötődő gazdasághoz kapcsolódóprogramok
II.1. A régió szellemi és innovációs potenciáljának kiaknázása a gazdaság és a kutatás együttműködésével
II.1.1 A kutatóintézetek, egyetemi és főiskolai tanszékek és vállalkozások együttműködésének ösztönzése, Technológiai Transzfer Centrum létrehozása II.1.2. A felsőoktatás szerepének növelése a régió humán erőforrás fejlesztésében II.1.3. Az agrárszektor innovációs képességének fokozása a régióbeli oktató és kutató intézmények és a termelők, feldolgozók, szolgáltatók együttműködésére alapozva II.1.4. A kockázati tőke intézményeinek létrehozása és működésük támogatása
36
II.2. Regionális együttműködés erősítése a gazdasági szervezetek között
II.2.1. Regionális termékmarketing kialakítása II.2.2. Régión belüli konszenzus kialakítása a telephely marketingről II.2.3. Kiállítások, rendezvények szervezése II.2.4. Regionális hálózatok és ipari klaszterek kialakítása II.2.5. A régió gazdasági folyamatainak elemzéséhez szükséges intézményi kapcsolatok és szakértői hálózat kialakítása, az információs adatbázisok létrehozása
II.3. A régió szereplőinek felkészítése az Európai Unió csatlakozásra és a nemzetközi együttműködésekben való részvételre
II.3.1. Az értelmiség és a gazdasági-politikai menedzsment felkészítése az EUcsatlakozással kapcsolatos feladatokra II.3.2. Az Európai Unióval kapcsolatos ismeretek társadalmasítása II.3.3. Az Európai Unióval kapcsolatos ismeretek, közös agrárpolitika megismertetése és terjesztése a SAPARD előkészületek kapcsán II.3.4. Több nyelvű régióért program
II.4. A régió nemzetközi gazdasági szerepének fejlesztése
II.4.1. A régió nemzetközi gazdasági szerepének fejlesztése II.4.2. A nemzeti kulturális értéket képviselő intézmények fejlesztése II.4.3. A konferenciaturizmus feltételeinek fejlesztése II.4.4. Vonzó programcsomagok kialakítása, promóció II.4.5. A bérmunkát végző vállalkozások kiszolgáltatottságának mérséklése II.4.6.
A
régió
nemzetközi
továbbfejlesztése
37
energia-tranzit
szerepkörének
kiépítése,
II.5. A régió közvetítő szerepének erősítése a határmenti kapcsolatok fejlesztése révén
II.5.1. Határ menti kapcsolatok, projektek ösztönzése II.5.2. Határ menti szakmai kapcsolatok, tudományos kutatás és munkavállalás II.5.3. A határon átnyúló gazdasági kapcsolatok erősítése II.5.4. Határon túli magyarok, határainkon belüli nemzetiségek és etnikumok anyanyelvi, kulturális identitásának megőrzését, az anyaországhoz való kapcsolatok ápolását segítő program
III. Gazdasági versenyképességét javító programok
III.1. A feldolgozóipar és a szolgáltató szektor versenyképességének növelése
III.1.1. A régióbeli feldolgozóipar és üzleti szolgáltatások versenyképes kis- és közép-vállalkozásainak erősítése III.1.2. A Dél-Alföld régióra jellemző, tudás- és élőmunka-igényes, magas minőségű, hagyományos termékek gyártásának támogatása III.1.3. A régióban "szigetszerűen" működő versenyképes nagyvállalatok regionális kötődésének erősítése III.1.4. A termelő infrastruktúra kialakítása feldolgozóipari és szolgáltatási tevékenységek letelepítéséhez III.1.5. Vállalkozási övezetek kialakítása, befektetési előnyeik érvényesítése III.1.6. Új iparágak meghonosítása, főleg transznacionális cégek letelepítésével III.1.7. Beszállítói és kooperatív hálózatok támogatása III.1.8. Innovációs ügynökségek működésének támogatása III.1.10
Regionális
Innovációs
Alap
intézményrendszer létrehozása
III.2. A mezőgazdaság versenyképességének növelése
38
létrehozása,
regionális
K+F
III.2.1. A régióban kialakult tulajdon- és birtokviszonyok alapján a (törpe) birtok koncentráció elősegítése, termékszerkezet átalakítása III.2.2. Magángazdaságok EU konform szervezetfejlesztésének kialakítása, termékeik piacra jutásának elősegítése III.2.3. Szántóföldi kultúrák piacképességét szolgáló program III.2.4. Kertészeti termékek termesztését szolgáló program III.2.5. Állattartás feltételeinek az állati termékek feldolgozásának javítása III.2.6. Mezőgazdasági minőségfejlesztési program III.2.7. Eredetvédelem és termesztési körzetek fejlesztésével összefüggő intézkedések III.2.8. Helyi élelmiszer-feldolgozók integrált fejlesztése III.2.9. A gyógynövénygyűjtés, termelés és feldolgozás programja a régióban
III.3. Idegenforgalomhoz kapcsolódó programok
III.3.1. Gyógyhatású termálvízen alapuló, speciális egészségügyi ellátásra épülő, exkluzív igényeket is kielégítő gyógy- és fittnessturizmus fejlesztési program III.3.2. A falusi turizmus fejlesztése III.3.3. A természethez kötődő aktív és hobbi turizmus fejlesztése III.3.4. Az ökoturizmus fejlesztése
IV. Gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó lakossági életminőséget javító programok
IV.1. A munkaerő-piaci keresleti és kínálati viszonyok felmérése és összehangolása
IV.1.1. Regionális munkaerő-piaci információs rendszer létrehozása IV.1.2. Munkaerő-piaci igényekre épülő iskolai rendszerű és iskolai rendszeren kívüli szakképzés kialakítása IV.1.3. Felnőttképzési szakemberek képzése, felnőttképzési kutatások, projektek támogatása
39
IV.1.4. Az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú képzések koordinálása a régión belül IV.1.5. A gazdasági diverzifikációt és fejlesztést segítő regionális, megyei és kistérségi intézmény, és kapcsolatrendszer kialakítása, oktatási, képzési, tanácsadási rendszer kiépítése IV.1.6. A dél-alföldi régió alapanyag termelő ágazatainak a strukturális átalakuláshoz kapcsolódó képzései IV.1.7. A szervezetfejlesztéshez, a feldolgozáshoz és minőségbiztosításhoz kapcsolódó oktatás fejlesztése IV.1.8. Komplex vidékfejlesztést - foglalkoztatást és termelési szerkezetváltást elősegítő humán erőforrás-fejlesztés IV.1.9. Távmunka-végzés ösztönzése
IV.2. Környezetkímélő termelési technológiák elterjedésének ösztönzése
IV.2.1. Környezetkímélő ipari technológiák bevezetése IV.2.2. Minőségi mezőgazdasági árutermelésre kevésbé alkalmas területek mezőgazdasági, környezeti célú hasznosítása IV.2.3. Az alternatív mezőgazdasági technológiák használatának fejlesztése IV.2.4. Környezetkímélő energiatermelés fejlesztése
IV.3. Közlekedési infrastruktúra fejlesztése a vidéki térségekben IV.3.1 Az általános utazási és szolgáltatási színvonal javítása IV.3.2 Mezőgazdasági úthálózat fejlesztése
IV.4. Környezetkímélő infrastruktúrák összehangolt térségi fejlesztése IV.4.1. Környezetvédelmi infrastruktúrák fejlesztése IV.4.2 Környezetileg érzékeny területek (ESA) rendszerének kialakítása
V. Életminőséget meghatározó humán, környezeti és társadalmi hátteret javító programok
40
V.1. Humán szolgáltatások ellátó hálózatának fejlesztése
V.1.1. Egészségfejlesztő mozgalom V.1.2. Csoportpraxis kialakítása V.1.3. Mentális problémákat (pszichológiai kórképeket, öngyilkosságot, szenvedélybetegségeket) megelőző, kezelő és rehabilitáló egészségügyi ellátórendszer korszerűsítése, kapacitásának növelése V.1.4. A magas szintű egészségügyi ellátást végző intézmények hálózatszerű fejlesztése
V.2. Helyi közösségek fejlesztése, tanyás térségek gondjainak enyhítése
V.2.1. Helyi közösségszerveződés elősegítése V.2.2. Civil szervezetek támogatása, regionális szerveződésük elősegítése V.2.3. A helyi közösségek, szakmai érdekképviseletek támogatásának programja, szociális célú mezőgazdasági programok V.2.4. Tanyás térségek informatikai fejlesztése V.2.5. Települési-tanyai infrastruktúrák környezetkímélő fejlesztése V.2.6. Tanyás térségek szociális problémáinak enyhítése tanyagondnok alkalmazásával
V.3. Természet- és környezetvédelmi programok V.3.1. Természeti és természetes állapothoz közeli területek védelme V.3.2. Természetes állapothoz közeli területek hasznosítása és rehabilitációja
Amint a program struktúrájából látható, annak elemei erősen koncentrálnak az alábbi elemekre:
-
a régió nemzetközi és ezen belül tágabb (nemzetközi értelemben vett) regionális gazdasági szerepének erősítése
-
az EU-s csatlakozásra való felkészülés, annak valamennyi aspektusának erősítése
41
-
a régió gazdasági versenyképességének erősítése, ezen belül a mezőgazdaság, a feldolgozóipar és az idegenforgalom fejlesztésének fontossága
-
vállalkozások fejlesztése, ipartelepítés
-
befektetések támogatása
-
a régióban felhalmozott tudástőke, a kutatás-fejlesztés területén meglévő tapasztalatok kihasználása, az innováció elősegítése
-
a vállalati kooperáció elősegítése (pl. beszállítók)
-
a képzés, szakképzés és felnőttképzés átfogó és munkaerő-piaci szempontú megközelítése
-
a környezetvédelmi szempontok és környezetkímélő eszközök alkalmazása
-
a régió közlekedési adottságainak javítása, beleértve a logisztika kérdéskörét is
-
közösségfejlesztés, egészségfejlesztés és a mentális problémák csökkentése
-
a régióra jellemző, tanyás térségek megkülönböztetett kezelése
-
civil szervezetek támogatása
-
természetvédelem
-
határmenti kapcsolatok és a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok erősítése
Jellemző emellett a fejlesztések integrált szemlélete, a területiség elvének alkalmazása már ebben a – régió szempontjából – korai programban is.
42
A Dél-AlföldRégió Területfejlesztési Koncepció felülvizsgálata és Operatív Programblokk javaslatai (2005)
Amint a dokumentum címe is jelzi, ez a szakanyag egyfajta átmeneti műfajt képvisel. A régióban
a 2007-2013-as programozási időszakot
előkészítendő nem
készült
új
területfejlesztési koncepció, hanem a korábbi anyag felülvizsgálata történt meg. Mégpedig oly módon, hogy részben a koncepció – és a fentebb ismertetett stratégiai program – elemeire támaszkodva ez az anyag prioritásokat fogalmaz meg.
A dokumentum első része a stratégia célrendszerét mutatja be, amely az alábbiak szerint épül fel:
43
Amint az ábrából is látszik, a célrendszer két szintet tartalmaz, melyek közül az első az úgynevezett „alapcél”, amely alá három stratégiai célt rendeltek a tervezők. A prioritások közvetlenül a stratégiai célokhoz vannak hozzárendelve. A stratégiai célok szintje nem egységes: „a régió versenyképességének javítása” alapvetően ágazati szempontú megközelítést tartalmaz, hiszen – a következő szakaszban bemutatottak alapján – tartalma egyértelműen
a
gazdaság
fejlesztéséhez
kapcsolódik.
„Az
elmaradott
területek
felzárkóztatása” cél területi célként definiálható: a régió hátrányos helyzetű térségeire, településeire koncentrál. A
harmadikként megfogalmazott
„fenntartható fejlesztés
megvalósítása” cél pedig horizontális célként definiálható leginkább, vagy mint fejlesztési elv, amelynek végig kell követnie valamennyi megvalósuló beavatkozást, tevékenységet.
Az alábbiakban a tervezett prioritás struktúrát mutatjuk be röviden.
I. prioritás: A gazdaság versenyképességének javítása és a foglalkoztatás növelése – Befektetés a gazdaságba
A gazdasági szerkezetváltás és dinamizálás feltételeinek támogatása
Kis- és középvállalkozások támogatása és üzleti környezetük javítása
Szeged - Biopolisz növekedési pólus és regionális innovációs pólusok fejlesztése
Vonzó feldolgozóipari telephelyi feltételek és üzleti környezet kialakítása
II. A humán erőforrások fejlesztése – befektetés az emberbe
Az iskolarendszerű képzés, szakképzés összehangolása a munkaerő-piaci igényekkel, az átképzés, munkaerő-piaci képzés fejlesztése, regionális szintű egyeztetéssel
A gazdasági szereplők és a lakosság folyamatos tájékoztatása az Európai Unió elvárásairól és az általa biztosított fejlesztési lehetőségekről
A humán szolgáltatások területi ellátó- és alaphálózatának fejlesztése
A helyi közösségek védőháló szerepének (újjá) szervezése, a civil szervezetek támogatása, a helyi és regionális kötődés és szolidaritás erősítése
A felsőoktatás célzott és összehangolt fejlesztése
44
III. Régiószervezés – fejlesztési mintarégió
„Régiótudat” és régiómarketing formálása, régióépítés
A régión belüli együttműködések ösztönzése – partnerség és hálózatok kialakítása
A Dél-Alföld szerepe a Duna – Körös – Maros – Tisza Eurorégióban
A régió nemzetközi szereppel rendelkező centrumainak erősítése a kibővülő Európai Unióban
IV. Életminőség javítása – befektetés a környezetbe (Fenntartható környezetvédelem és természeti erőforrás gazdálkodás)
Környezetkímélő termelési és fűtési technológiák elterjedésének ösztönzése
Környezetkímélő infrastruktúrák összehangolt térségi és helyi fejlesztése
A vízgazdálkodási, vízminőség –, természet –, környezetvédelmi és katasztrófavédelmi együttműködések fenntartása és fejlesztése a határon átnyúló együttműködések révén
A kulturális örökség védelme
A szociális helyzet javítása
V. A régió áramlási tengelyeinek fejlesztése – akadálytalan mobilitás
A régió nemzetközi és logisztikai szerepköreinek kiépítéséhez szükséges közlekedési és informatikai feltételek megteremtése
A régió közlekedéshálózati összeköttetéseinek javítása
A vidéki térségek és központjaik közlekedési elérhetőségének javítása
Az információs társadalom kiépülésének támogatása
Megyei fejlesztési koncepciók a Dél-Alföldön A 2014-2020-as tervezési időszakhoz kapcsolódóan Magyarországon a megyék 2013-ban
45
megkezdték stratégiai fejlesztési dokumentumaik előkészítését. E munka során részletes helyzetfeltárás végeztek, majd erre építve összeállították a megye területfejlesztési koncepcióját. Jelen fejezetben röviden felvázoljuk az egyes megyei koncepciók tartalmát, míg a következő fejezet cél a megyei stratégiák átfogó bemutatása. A regionális szintű kitekintés érdekében a 4. fejezetben fogunk foglalkozni a Dél-Alföld megyéinek közös stratégiai kereteivel.
Bács-Kiskun megye területfejlesztési koncepciója
Bács-Kiskun megye 2013-ban elkészítette területfejlesztési koncepcióját. A dokumentum 2030-ra az alábbi jövőképet határozza meg a megye számára: „A folyamatos megújulásra képes fenntartható gazdasági és társadalmi környezet megteremtésével Bács-Kiskun megye versenyképes és vonzó térség lesz”.
A koncepció célrendszerét az alábbi ábra szemlélteti:
A célrendszer 4 átfogó és 8 stratégiai célt határoz meg. A stratégiai célok mellett horizontális célok is megjelennek, melyek valamennyi fejlesztési területre és célra vonatkozóan általános érvénnyel bírnak.
46
A stratégiai célok (melyekhez a fejlesztési prioritásokat rendelik) két csoportra oszthatóak. Az elsőbe területi, míg a másodikba specifikus (tematikus) célok tartoznak.
Tematikus célok és a hozzájuk rendelt prioritások:
1. Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor megerősítésével
Az élelmiszeripar versenyképességének fokozása: beruházások, humán erőforrásfejlesztés és minőségi árualapot szolgáltató mezőgazdasági termelés révén az állattenyésztés és növénytermesztés kiegyensúlyozott alapjain
A vállalkozások – mint gyakorlati képzőhelyek- alkalmassá tétele a humán erőforrások fejlesztésére
A megye természetes- és termálvizeire, kulturális, épített és táji örökségére épülő turizmus jövedelemszerzési potenciáljának erősítése attrakciók és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése révén. Az attrakciók összekapcsolása túraútvonalak kialakításával a lovasturizmus és a kerékpáros turizmus igényeit figyelembe véve
Az ipar és mezőgazdaság beruházási, képzési, szakképzési és alkalmazott kutatási igényeinek kiszolgálása
A vállalkozások együttműködését és európai térségi integrációját elősegítő eszköztár megerősítése, bővítése
Komplex innovációs tanácsadás: önkormányzat, KKV, egyéni energiahatékonysági beruházások előkészítésének, megvalósításának szolgálatában
Beszállítói hálózatok fejlesztése az élelmiszeriparban és a magas minőségű termékeket előállító feldolgozóiparban, összekapcsolva az ipari logisztikai héttér megteremtésével
2. Élhető és életképes vidék
47
Az országon belül legnagyobb arányban felelhető tanyás térségek fenntartható társadalmi-gazdasági fejlesztése a tanyák sokféleségének figyelembe vételével (gazdasági funkció, lakófunkció, rekreációs funkció)
A természeti erőforrások fenntartható használatán és az agrárgazdaság tradícióin alapuló jövedelemszerzési lehetőségek bővítése
3. A megye belső kohézióját és makrotérségi integrációját szolgáló intézményi és infrastrukturális fejlesztések
A terület-és vidékfejlesztési forrásszerzési képesség maximalizálása optimális területi lefedettséggel és erős helyi szakember-háttérrel
A
makrotérségi
integrációt
gátló,
hiányzó
infrastrukturális
fejlesztések
megvalósítása
A civil szféra révén a helyi döntések előtérbe helyezése és a szolidaritás erősítése
Területi célok és kapcsolódó prioritások:
1. A táji jellemzőkre koncentráló integrált fejlesztések a Homokhátságon kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra
Energetikai beruházások, energiafelhasználás racionalizálása és az ezt szolgáló beruházások az intézményi, lakossági és vállalkozói szférában
Vízügyi beruházások az intézményi, lakossági és vállalkozói szférában, vízmegtartást megvalósító vízgazdálkodás
A Homokhátság problémáinak érintettjei közötti együttműködések ösztönzése
Szemléletformáló akciók támogatása
Kutatás-fejlesztés- innováció támogatása a Homokhátságon
Alternatív,
fenntartható,
környezettudatos
gazdálkodási
formák
és
termékportfoliók fejlesztése
2. Kecskemét fejlesztési körzet kiegyensúlyozott növekedését elősegítő fejlesztési stratégia
48
megvalósítása
Igények és kapacitások összehangolása a város oktatási, egészségügyi és szociális ellátórendszereiben
A környezetterhelés és a hagyományos energiafelhasználás csökkentése
Közösségi közlekedés a várostérség megyehatáron túli településeinek integrálásával
Design, alkotótevékenység, épített örökség országos és nemzetközi vonzerőinek fejlesztése (animáció, kerámia, zománc, népi iparművészet, szecesszió)
Egészséges, magas hozzáadott értékű helyi élelmiszer előállítás
3. Várostérségi
funkcionális
és
infrastrukturális
kapcsolatok
fejlesztése
a
népességmegtartó-képesség javítása érdekében
Várostérségi integrált és komplex programok kidolgozása és megvalósítása
Esélyteremtés: a nevelés-oktatás módszertanának, személyi és infrastrukturális feltételeinek, valamint hozzáférésének javításával és a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi-gazdasági integrációjával
A sokoldalú szolgáltató-és intézményrendszerre épülő kitörési pontokra alapuló fejlesztések (design, egészségipar, rekreáció, interaktív élményközpontok stb.)
4. A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések
Környezetvédelem
A
tájegység
sajátos
természeti
adottságaira
és
erőforrásaira
épülő
gazdaságfejlesztés megalapozása és jövedelemszerző potenciál erősítése
Vizi infrastruktúra fejlesztése
5. A határ-menti térségek határon átnyúló szervezeti és térkapcsolataira alapozó kohézió erősítő fejlesztések
Határon átnyúló gazdasági tengelyek fejlesztésének megalapozása
49
A határon átnyúló turisztikai hálózatok és kapcsolatok erősítése
A határ menti vidékies térségek gazdasági alapjainak erősítése
Szabad vállalkozási zónák gazdaságfejlesztése
Csongrád megye területfejlesztési koncepciója
Csongrád megye 2013-ban elkészítette területfejlesztési koncepcióját. A dokumentum 2030ra az alábbi jövőképet határozza meg a megye számára: „Határokon átívelő új tudásrégió Európa térképén.” Indoklásként a következőként fogalmaz az anyag: „Ha megvalósulnak a régen tervezett infrastruktúrafejlesztések (M43 Aradig, határokon átívelő vasúti kapcsolatok újraépítése a szegedi híddal, korszerű irányító‐szervező rendszerekkel felszerelt intermodális logisztikai infrastruktúrakapacitás), akkor a három ország határán, az európai folyosók kereszteződésében fekvő Szegeddel, mint makroregionális szervezőközponttal, növekvő súlyú transzregionális városhálózati‐csomóponti térség jöhet létre.”2
A koncepció célrendszerét az alábbi ábra szemlélteti:
2
Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciója, 7. oldal
50
Amint láthatjuk, a célrendszer 3 átfogó és 7 stratégiai célt határoz meg. A stratégiai célok mellett horizontális célok is megjelennek, melyek valamennyi fejlesztési területre és célra vonatkozóan általános érvénnyel bírnak.
A stratégiai célok (melyekhez a fejlesztési prioritásokat rendelik) két csoportra oszthatóak. Az elsőbe területi, míg a másodikba specifikus (tematikus) célok tartoznak.
Területi célok és a hozzájuk rendelt prioritások:
1. Szeged – Hódmezővásárhely – Makó – Arad – Temesvár – Szabadka városhálózati csomópont felépítése
Szeged-Szabadka-Arad-Temesvár hiányzó makroregionális közúti és vasúti hálózati elemeinek és hídjainak kiépítése, trimodális logisztikai térség infrastrukturális feltételeinek megteremtése
A városhálózati csomópont európai és országos pozíciójának megerősítése
Szeged-Hódmezővásárhely-Makó-Szabadka funkcionális várostérség elővárosi és városi közlekedési rendszerének összehangolt továbbfejlesztése
A
városhálózati csomópont fenntarthatóságának, energiahatékonyságának,
élhetőségének, gazdasági és turisztikai versenyképességének összehangolt, munkamegosztásra épülő integrált fejlesztése
A városhálózati csomópont kisvárosai és községei környezetminőségének, klímaváltozáshoz való alkalmazkodó képességének és vonzerejének megerősítése, a helyi gazdaságok térségi piacba integrálása
2. Komplex tájgazdálkodás és integrált várostérségek kiépítése a Homokháton és a Tiszatérségben
Integrált, a klímaváltozáshoz alkalmazkodó vízgazdálkodás infrastruktúrájának szervezeti, intézményi, társadalmi feltételei és a tájhasználat összehangolt fejlesztése
51
Tanyás táj élhetőségének, jövedelemtermelő képességének és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodó képességének értékőrző-értéknövelő fejlesztése
Homokhátsági térségközpontok és leszakadó térségek integrált fejlesztése
Tisza mente összehangolt árvízvédelmi, tájgazdálkodási és turisztikai fejlesztése
Csongrád-Szentes-Kunszentmárton
városhármas
vidékközpont
szerepének
együttműködésre és munkamegosztásra épülő megerősítése
Tisza menti rekreációs kínálat integrált fejlesztése
3. Mezővárosi térségek összehangolt, integrált fejlesztésére épülő társadalmi megújulás és több lábon álló gazdaság kibontakoztatása a Tiszántúlon
A városok nagytérségi, makroregionális elérhetősége és a várostérségeken belüli kapcsolatok összehangolt fejlesztése
Tiszántúl népességmegtartó és telephely-vonzó képességének, klímaváltozáshoz való alkalmazkodó képességének és turisztikai versenyképességének összehangolt fejlesztése
Szentes-Csongrád várospár Körös menti térség és gazdaságszervező erejének kibontakoztatása
Makó hármashatár menti fekvésében és közlekedési-logisztikai helyzetében rejlő előnyöket és kapcsolatokat hasznosító gazdaság és szolgáltatásfejlesztés
Hódmezővásárhely kreatív ipari regionális intézményi, szolgáltató, foglalkoztató szerepeinek erősítése
A célok második csoportjába tematikus célok tartoznak:
1. Az innovációs kapacitás és teljesítmény komplex megerősítése, a tudásrégió felépítése
ELI és a hozzá kapcsolódó Biopolisz Park megvalósítása, a Park betelepítésének ösztönzése
A Szegedi Tudományegyetem pozíciójának megerősítése az oktatás-képzés és a kutatás tekintetében, K+F műhelyek gazdasági beágyazódásának támogatása
Megyei innovációs rendszer intézményrendszerének tudatos megerősítése
52
Innovatív társadalmi csoportok letelepedésének, helyben maradásának ösztönzése, „kreatív környezet” erősítése
Új tudásrégió kialakulását elősegítő nemzetközi kapcsolatok építése
2. A teljes agrárvertikum együttműködésre, innovációra és alkalmazkodásra épülő megerősítése
A környezeti fenntarthatóság és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás fejlesztése az agráriumban
Az agrárvertikum foglalkoztatási, népességmegtartó és jövedelemtermelő képességének növelése
Tudásalapú, innovatív agrárvertikum fejlesztése, szakképzettségi szint növelése
Az
együttműködés
kultúrájának
fejlesztése,
szervezetek,
intézmények
létrehozásának, működtetésének támogatása
Kisléptékű, életképes, több lábon álló, tájfenntartó gazdaságok és kapcsolódó helyi gazdaság fejlesztése
3. Az alternatív energiavertikum felépítése, a kiemelkedő országos pozíció alapjainak kiszélesítése
Geotermikus, nap- és hulladék-hasznosításra, biomasszára épülő térségi energiatermelő rendszerek fejlesztése
Megújuló energiafelhasználás arányának és hatékonyságának növelése integrált programok keretében
A megújuló energetikai vertikum felépítése
Tudás, tudástranszfer és innováció ösztönzése
A megújuló energetikai szektor versenyképességének növelése
4. A megye húzóágazatainak vertikális és horizontális együttműködésekre épülő megerősítése, kitörési pontokra építő helyi gazdaság- és vállalkozásfejlesztés
53
Tudásbázis, egyetem központú gazdaságfejlesztés
Potenciális húzóágazatok és klaszter alapú gazdaságfejlesztés
Vállalkozásfejlesztés a tudásintenzív ágazatokban
Tradicionális iparágakban tevékenykedő KKV-k fejlesztése
Az üzleti környezet feltételeinek javítása
Békés megye területfejlesztési koncepciója
Bár Békés megye nem képezi a programterület részét az IPA HU-SRB határátnyúló együttműködési programok esetében, a regionális teljesség érdekében, mint a régió részét képező területi egység, e megye fejlesztési elképzeléseit is összefoglaljuk röviden. Békés megye 2013-ban elkészítette területfejlesztési koncepcióját. A dokumentum 2030-ra az alábbi jövőképet határozza meg a megye számára: „Békés megye értékeinek megtartásával, alkotó-, innovatív megújításával Magyarország élelmiszergazdaságának motorja, fenntartható mintatérsége, a hazai megújuló agrárium szervező ereje kíván lenni.” A jövőkép indoklásakor az alábbiakra hivatkozik a terv készítője:
a) Az integrált élelmiszergazdaság súlyának jelentősége világviszonylatban nő b) Az agrárium foglalkoztatás abszorpciós képessége magas, termelékenységének fokozásában jelentős tartalékok vannak; az innovatív élelmiszergazdaság potenciális kitörési pontot jelent a megye életében. c) A feldolgozott és a feldolgozatlan élelmiszerek árainak megháromszorozódásával számolnak a szakértők d) Az integrált élelmiszergazdaság megyei természeti feltételei kimagaslóan jók e) Békés megye mára is az ország egyik legfontosabb élelmiszertermelő térsége f) Az élelmiszerek gyártásában mind jelentősebb lesz a helyi márkajelzéssel ellátott, kiváló minőségű élelmiszer g) A hazai élelmiszer-külkereskedelemben a feldolgozott, minőségi élelmiszerek exportja tovább növekszik
54
h) Az egészségmegőrzés jelentősége egyre nagyobb: az egészségmegőrzésben nő a bioélelmiszerek iránti kereslet i) A föld- és a napenergia jelentősége rohamosan felértékelődik
A koncepció célrendszerét az alábbi ábra szemlélteti:
55
Amint az ábrából is látható, a megye 4 stratégiai célt határozott meg az egy (összetett) átfogó cél mellett.
1. Értékalapú gazdaságfejlesztés 2. Térségi brandek fejlesztése 3. Társadalmi- gazdasági kohézió erősítése a megye mag- és perifériális helyzetűtérségei között 4. Természeti és épített értékek óvása, alkotó innovatív tovább-fejlesztése
56
Békés megye átfogó és stratégiai céljaival koherens módon három prioritás került kialakításra: 1. gazdasági struktúra megújítása, 2. megye térszerkezetének továbbfejlesztése 3. fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése
Az itt bemutatott célok területi értelemben, de a fejlesztés (cél) tárgyát illetően is több esetben átfednek az integrált megközelítés következtében, mindhárom megye esetében. A koncepcióban nevesítésre kerülő célok és prioritások a későbbiekben bemutatásra kerülő megyei stratégiában is hivatkozásul szolgálnak, azonban az ott nevesítésre kerülő fejlesztési struktúra átalakul és mind tematikus,mind területi értelemben jobban átlátható szerkezetet kap.
57
A dél-alföldi megyei területfejlesztési stratégiákban megfogalmazott célok és fejlesztési irányokátfogó bemutatása Csongrád megye A megye stratégiai programja átvette, továbbvitte a területfejlesztési koncepcióban rögzített célokat a középtávú fejlesztések (2014-2020) vonatkozásában. Alapvető változás azonban, hogy megváltozott a prioritás struktúra: a korábbi (koncepcióban rögzített) prioritási struktúra esetében jellemző volt a területi célok esetében, hogy a hozzájuk kapcsolt prioritások átfedtek területi értelemben, azaz egy-egy térség, vagy település több esetben is mint releváns fejlesztési terület jelent meg. A megye stratégiai programjának prioritásai oly módon lettek megalkotva, hogy a területi átfedést ki lehessen küszöbölni az egyes prioritások meghatározása során.
A megye stratégiai programja 11 fejlesztési prioritást rögzít. Ezek közül 8 tematikus szemléletű, míg az utolsó 3 a fentebb említett területi fejlesztési irány.
Megyei gazdaságfejlesztési intézmény létrehozása és működtetése (a megye vállalkozásfejlesztési programját koordináló háttérszervezet kialakítása, a helyi térségi szereplők bevonásával)
Az üzleti környezet fejlesztése (komplex üzleti környezet fejlesztési program a megye egész területére)
Energiahatékonysági és megújuló energetikai komplex fejlesztések (energetikai fejlesztések komplex ágazati megközelítésben)
Közlekedési kapacitások fejlesztése (a megye belső- és külső közlekedési kapcsolatait fejlesztő, több közlekedési módra fókuszáló program)
Megyei tudásbázis és innovációs rendszer megerősítése (a megyei innovációs háttérre épített infrastruktúra- és szolgáltatás fejlesztési program)
ELI és a hozzá kapcsolódó Science Park megvalósítása (a kiemelt programhoz kapcsolódó vállalkozásfejlesztési és innovációs háttér megteremtését célzó prioritás)
Kooperatív alapú agrárvállalkozás-fejlesztés (a vidéki térségek együttműködési
58
potenciáljára alapozott szektorális fejlesztési prioritás)
Klímaváltozáshoz
való
alkalmazkodás
az
agráriumban
(az
agrárium
versenyképességének javítását célzó prioritás tengely)
Komplex fejlesztések Csongrád megye vidéki térségeiben (a falvak és kistelepülések fejlesztési programjaira alapozott területi prioritás)
Infrastrukturális feltételek javítása Csongrád megye térségi központjaiban és városaiban (alapvetően a járási központok és egyéb városok fejlesztési elképzeléseit támogató prioritás)
Integrált városfejlesztési programok Csongrád megye nagyvárosi térségében (a megyei jogú városok fejlesztési stratégiáiban rögzített elképzeléseket tartalmazó fejlesztési program)
Bács-Kiskun megye A megye programja 7 prioritást nevesít, melyek vegyes – területi és ágazati – szemlélettel foglalják össze a megye területén tervezett fejlesztési elképzeléseket.
Gazdaság- és foglalkoztatás élénkítés o Együttműködésekre alapozott gazdaságfejlesztés o A megye természetes- és termálvizeire, kulturális, épített és táji örökségeire épülő turizmus jövedelemszerzési potenciáljának erősítése o A vállalkozások együttműködését és európai térségi integrációját elősegítő eszköztár megerősítése, bővítése o Vállalkozói környezet fejlesztése, vállalkozásfejlesztés o Foglalkoztatás-élénkítés
a
családi
és
munkahelyi
kötelezettségek
összehangolását támogató szolgáltatások és infrastruktúra fejlesztésével
A vidék fenntartható fejlesztése o A tájegységek karakterének valamint az ökoszisztémák megőrzésének és a népességmegtartást
szolgáló
gazdaság
fejlesztési
szükségleteinek
összehangolása o A vidéki települések és a külterületi lakott helyek életminőségének és vonzerejének növelése
59
A megyeszékhely integrált fejlesztése
Környezetgazdálkodás és klímaváltozáshoz való alkalmazkodás o A szélsőséges időjárási körülményekből fakadó kockázatok (elsivatagosodás, árvizek) mérséklése, alkalmazkodóképesség javítása o Környezetterhelés csökkentése, különös tekintettel az üvegházhatású gázok és a hulladék kibocsátására o Kutatás – fejlesztés-innováció támogatása a Homokhátságon
Komplex megyei gazdaságfejlesztési menedzsment és marketing tevékenység megszervezése o Szabad vállalkozási zónák beavatkozásainak koordinációja o Turisztikai koordináció o Megyei gazdaságfejlesztés és befektetés-ösztönzés o Megyei
területfejlesztési
tervezéshez
és
végrehajtáshoz
kapcsolódó
partnerségi tevékenység o Komplex, egységes arculattal bíró térségmarketing a kisebb területi egységek akcióinak integrálásával o A hazai es nemzetközi területi programok közötti hatékony kommunikáció és koordináció megvalósítása saját hálózaton keresztül o Kis projekt alapok működtetése
Közösségek
önszervező,
öngondoskodó
és
együttműködési
készségének
kibontakoztatása o Gyarapodó tudástőke o Társadalmi-gazdasági aktivitás növelése, megtartó helyi társadalom o A társadalmi-gazdasági javakhoz való egyenlő esélyű hozzáférés javítása
Térségi elérhetőség és mobilitás
60
Békés megye
Békés megye stratégiai programjában a koncepcióban rögzített átfogó és stratégiai célokkal koherens módon négy prioritás került kialakításra, melyek intézkedései és az ahhoz kapcsolódó beavatkozások a stratégiai programban és az operatív programban kerültek részletesen kidolgozásra.
Gazdasági struktúra megújítása
A gazdasági szerkezet megújítását jórészt a megyében megtalálható erőforrásokra alapozva kell fenntartható módon megoldani, amely hosszú távon garantálja a fejlődést és az életminőség emelkedését: o hozzáadott érték növelése egyrészt innovációval, ill. technológiai transzfer erősítésével, másrészt a feldolgozottság növelésével és a termék/szolgáltatás előállítás és értékesítési lánc integrálásával, o érték alapú élelmiszer-gazdaság fejlesztése, o belterjes, intenzív gazdálkodás erősítésével, termelési szerkezet a piaci igényeknek jobban megfelelő, magas hozzáadott értéket teremtő átalakításával, a termelői szakképzettség növelésével erősíthető a megye mezőgazdasági területeinek népességmegtartó képessége, o indokolt növelni a termelőbázis innovációs készségét, amely a megyei K+F fejlesztések egyik súlypontja is lehet, ezáltal javulhat a megyében előállított termékek versenyképessége.
Megye térszerkezetének továbbfejlesztése
A megye fenntartható térszerkezete négy egyenértékű cél egyidejű megvalósításával érhető el: o közúti és vasúti elérhetőség javítása, o kiegyensúlyozott, többközpontú városhálózat megerősítése, o város és vidék közötti kapcsolatok erősítése, o határon átnyúló (gazdasági) kapcsolatok fejlesztése.
61
Fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése
A fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése a megyei program harmadik kiemelt fejlesztési csomópontja. A térség fejlődősének a fenntartható és folyamatos gazdasági bővülésen kell alapulnia. E célból magas szinten kell megszervezni a környezetvédelemhez kapcsolódó tevékenységeket, amelynek ötvöznie kell az Európai Uniós, a nemzeti, a megyei, és a települési érdekeket úgy, hogy ezekkel az életminőség javítását is előirányozzák. A fenntartható fejlődés környezeti fenntarthatóság aspektusán túl a társadalmi fenntarthatóság társadalom szempontjából elsődleges a megye humán erőforrásának megőrzése, állapotának javítása, a létszám, képzettség, egészségi állapot területén, amely tényezők nélkül elképzelhetetlen a hosszú távon is fenntartható gazdasági növekedés. A célok elérése érdekében különösen az alábbi területekre kell koncentrálni: o alternatív energiaforrások hasznosítása, o határon átnyúló (közös) környezetvédelmi fejlesztések, o klímaváltozás okozta vízgazdálkodási problémák kezelése (aszály, árvíz és belvíz), o települési szolgáltatások fejlesztése, o ivóvíz hálózat minőségének javítása, hálózati rekonstrukció, o energiatakarékos, környezetbarát, termelés, fűtés, közlekedés ösztönzése, alternatív energiaforrások felhasználásának bővítése, o e-közigazgatás fejlesztése, o fenntartható kulturális szolgáltatások kialakítása, o természeti értékek, a táj és a kulturális javak védelme, o a környezettudatosság növelése, a fenntartható termelési minták és fogyasztási szokások elterjesztése, o barnamezős területek rehabilitációja, újrahasznosítása.
Emberi erőforrás fejlesztése.
A megye negyedik prioritása az emberi erőforrás fejlesztése. A gazdaság növekedéséhez, a fenntartható
társadalom
feltételeinek megtereméséhez
elengedhetetlen
tématerületek kiemelt kezelése: o a szegénység csökkentése, a társadalmi befogadás ösztönzése, o az oktatás a képzési kínálat igény-orientált fejlesztése,
62
az
alábbi
o a közösségi szinten irányított foglalkoztatási programok, o az egészségügyi, szociális infrastruktúra fejlesztése, o a közösségi terek és szolgáltatások fejlesztése, o a közlekedés kisebb léptékű fejlesztése, o civil kezdeményezése ösztönzése, o közigazgatás hatékonyságának javítása.
3.2 A Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióterületileg releváns megállapításai
Az OTFK számos területi aspektusból vizsgálja az ország helyzetét, és tesz megállapítást. A dokumentum megemlíti, hogy „Hazánkban a rendszerváltozást követő két évtized során a területi társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek elmélyültek, így mára a hasonló népességű országok közül Magyarország egyike (az egy lakosra jutó GDP alapján) a legnagyobb területi különbségekkel rendelkező országoknak. Magyarország 175 kistérsége közül 94 hátrányos helyzetűnek minősült, amelyek összes területe az ország területének 57,2%-a, népessége kb. 3 millió fő volt 2010-ben.”
A dokumentum külön kitér a határmenti térségek helyzetére, és megállapítja, hogy „ a magyar–szerb határmenti terület munkanélküliségi és gazdasági aktivitással kapcsolatos mutatói lényegesen rosszabbak az európai uniós átlagnál. A határszakasz a közeljövőben schengeni határ marad, ahol szigorú határellenőrzés van érvényben, részben emiatt az átmenő áruforgalom viszonylag alacsony. A gazdasági élet szereplői közötti intenzívebb kommunikáció, üzleti partnerkereső lehetőségek, valamint a gazdasági és a kutatási-oktatási szektor közötti együttműködés – különösen a kutatás-fejlesztés és az innováció terén – gazdaságélénkítő hatásúak lehetnek. A közös kulturális örökség képezheti a fejlődés motorját, azonban a felújítások nehéz finanszírozása, a közös turistautak és azok marketingjének hiánya következtében ez a lehetőség nincs megfelelően kihasználva. A közösségek a határ mindkét oldalán szorgalmazzák a
63
kapcsolatfelvételt és együttműködést, közvetlen, emberek közötti tevékenységek formájában is.”
Koncepció jövőképe és célrendszere 2030-ig szól. Emellett – az Európai Unió Európa 2020 Stratégiájához – fejlesztési prioritásokat fogalmaz meg a 2014–2020-as programidőszak fejlesztéspolitikája számára is.
Az OTFK hosszú távú, átfogó célkitűzései között rögzíti az „Értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdasági fejlődés” támogatását. Az OTFK-ban ugyancsak átfogó célként került rögzítésre a „Népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom” valamint a „Természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezetünk védelme”. Az OTFK-ban rögzített – 2030-ig érvényes – specifikus célkitűzések közül a „Versenyképes, innovatív gazdaság” mellett megjelenik a „Gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség- és sportgazdaság” specifikus célkitűzés valamint az „Életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és –ellátás” specifikus célkitűzés is.
Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció területi specifikus céljai közül az „A többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat” valamint a „Összekapcsolt terek: az elérhetőség és a mobilitás biztosítása” célok emelendőek ki. A „Vidéki térségek népességeltartó képességének növelése”, valamint a „Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés” területi specifikus célok ugyancsak relevánsnak tekinthetőek.
A többközpontú térszerkezet kialakítása kapcsán cél a településhálózat egységes elvek alapján történő fejlesztése, a többszintű településhálózati kapcsolatok kiegyensúlyozott működtetése, korszerű várospolitika és városfejlesztés, a városhálózati kapcsolatrendszer javítása, a térszerkezet funkcionális fejlesztése, Budapest és térsége fejlesztési potenciáljának kiteljesítése, ugyanakkor a többközpontú térszerkezet kialakítása. A mobilitás biztosítása esetében célkitűzés egy olyan közlekedési struktúra kialakítása, ami elősegíti a társadalmi mobilitást, a különböző területi szintek gyors és könnyű elérhetőségét, ezáltal kialakítva egy dinamikus térségi kapcsolatrendszert, amelynek révén valamennyi
64
szolgáltatás elérhetővé válik egy település vagy térség szűkebb és tágabb környezetének egyaránt. A vidéki térségek fejlesztése kapcsán cél – a Nemzeti Vidékstratégiával összhangban – a vidéki térségek táji és közösségi értékeire, természeti erőforrásaira, táji, kulturális, valamint épített örökségeire és értékeire alapozott fejlesztése. Cél továbbá a speciális térségi vidékfejlesztési problémák kezelése, az elmaradott vidéki térségek felzárkóztatása, a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása és a foglalkoztatás növelése a hátrányos helyzetű vidéki térségekben. A területi különbségek csökkentése kapcsán az OTFK célul tűzi aa leszakadó, hátrányos helyzetű térségek, külső és belső perifériák fejlesztését, speciális gazdaságpolitikai eszközökkel, a saját meglévő
társadalmi
és
gazdasági
erőforrásaik
kibontakoztatásával,
valamint
a
közszolgáltatásokhoz, a tudáshoz, a közművelődéshez történő hozzáférés biztosításával, elérhetőségének javításával.
Az országos fejlesztési célok szintjén nevesített területi szempontok megjelenítése a stratégiai dokumentumokban evidens. A térségi szintű programozási dokumentumnak mind a vidéki leszakadó térségekre, mind pedig a gazdasági-társadalmi centrum térségekre vonatkozó üzenettel kell bírnia.
65
3.3 Horizontális elvek
A horizontális elvek érvényesítése kapcsán egyértelmű iránymutatásokat fogalmaz meg Magyarország Partnerségi Megállapodása.
A horizontális elvek és célok érvényesítésének általános szempontjai és mechanizmusai:
A horizontális elveket és célokat érvényesíteni kell mind a fejlesztések előkészítése és megvalósítása, mind a fejlesztések eredményeinek működtetése során.
A releváns fejlesztésekkel kapcsolatos döntésekben érvényesíteni kell az elveket, előnyben részesítve azon fejlesztéseket, melyek az elvek érvényesítéséért többet tesznek, és kizárni/módosítani azokat, amelyek azokkal ellentétes eredményekkel és hatásokkal járnak.
Az érvényesítés során elért eredményeket mind projekt, mind programszinten nyomon kell tudni követni, és rendszeresen értékelni kell.
Az elvek és célok érvényesítése által magasabb szakmai hozzáadott érték álljon elő, úgy hogy közben nem torzulnak a projektfejlesztés és a projektkiválasztás egyéb szakmai szempontjai.
Az elveket és célokat a végrehajtási intézményrendszer kiépítése során is érvényesíteni kell.
Az érvényesítés elvárásaira és az érvényesítés jó gyakorlataira a végrehajtási intézményrendszert és a kedvezményezetteket fel kell készíteni. Fontos az egyes fejlesztéstípusokra szabott, specifikus érvényesítés. A végrehajtás megkezdéséig erről tervet kell készíteni, és annak mentén, a végrehajtás során, képzéseket és útmutatókat kell rendelkezésre bocsátani.
Az ország adottságaira szabott horizontális elveket és célokat kell kialakítani. A horizontális elveknek és céloknak egy része minden egyes programra kiterjed és a PMben rögzül. Másik részük program-specifikus, és csak az adott programban rögzül.
Az érvényesítés főbb mechanizmusai (az egyes típusok relevanciáját a részletes
66
végrehajtási szabályok határozzák meg): o Méret vagy jelentőség alapján kiemelt fejlesztések kiválasztása és előkészítése során területi és/vagy társadalmi integrációs előzetes hatásvizsgálatot kell végezni. A végrehajtó intézményrendszer szolgáltatásaként, a pozitív hatások növelése, a negatívak csökkentése érdekében a kedvezményezettekkel folytatott konzultációk alakíthatják a fejlesztést. o A végrehajtó intézményrendszer által a kedvezményezetteknek nyújtott szolgáltatások az elvek projekt szintű érvényesítésével kapcsolatos tanácsadás és képzések formájában. o A releváns fejlesztési tematikák esetében ki kell alakítani horizontális belépési feltételeket, az egyes horizontális szempontból jelentős projektszintű előfeltételeket (belépési küszöb). o A releváns versenyalapú projektkiválasztási (pályázat) megoldások esetében a horizontális elvek és célok érvényesítése versenyelőnyt jelent. o A partnerségen keresztül együttműködés a programok monitorozása során.
A fentiek érvényesítése mellett a partnerségi megállapodás az alábbi horizontális elveket emeli ki:
A partnerség érvényesítésének elve
A férfiak és nők közötti egyenlőség, a diszkrimináció mentesség és a hozzáférhetőség elősegítése
Fenntartható fejlődés
Horizontális politikák célkitűzései (Hozzáférhetőség, Népesedési kihívások kezelése, Klímaváltozás megelőzése és alkalmazkodás, Területi kohézió a térségi fenntarthatóság és a helyi gazdaság érdekében)
A horizontális elvek szerepeltetése stratégiai szinten egyértelműen szükséges. A célrendszerben mindenképpen meg kell jeleníteni ezeket az alapelveket, melyek szöveges kifejtése is a stratégia részét képezi az általános gyakorlatban.
67
4. A Dél-Alföldi régió közös stratégiaikereteinek kialakítása
4.1 A megyei stratégiák kapcsolódási pontjai és közös elemei
A megyei helyzetelemzések fontosabb megállapításainak összehasonlító elemzése
Demográfia, társadalom
A SWOT analízis releváns megállapításai a három megye esetében: Bács-Kiskun megye
Békés megye
Csongrád megye
A megye legtöbb kistérségében negatív vándorlási egyenleg és fokozódó elöregedés
Kedvezőtlen demográfiai folyamatok: születések számának csökkenése, évtizedek óta negatív vándorlási egyenleg
Szeged és térsége pozitív demográfiai mérlege, Szegedtől távolabbi városok radikális népességvesztése
A klímaváltozással leginkább érintett Homokhátság gazdasági, társadalmi leszakadása Társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból tartósan leszakadó külső és belső perifériák
Munkaképes korú népesség alacsony iskolai végzettsége Népességmegtartó képesség alacsony foka (elöregedés, elvándorlás) Jelentős számú szegénységben élő lakosság a perifériákon
Átlagnál magasabb képzettségű népesség, színvonalas oktatásiképzésibázis, műszaki felsőfokú képzés jelenléte
Az egyes megyei helyzetelemző dokumentumok igen részletes elemzésnek vetik alá a helyi társadalom és ezen belül a demográfia témakörét. Közös és általános megállapításként határozható meg a népesség csökkenése, mely egy-egy település kivételével egyértelműen sújtja az érintett területeket. Ki kell ugyanakkor azt is emelni, hogy a népességcsökkenés jelentős mértékben eltér az egyes területek között: valamennyi megyében vannak súlyos népességveszteséget elszenvedő, többnyire hátrányos, illetve leghátrányosabb helyzetű térségek. A népességveszteség okát a csökkenő gyermekszámban és a hátrányosabb helyzetű területeken a fokozódó elvándorlásban lehet leginkább azonosítani. Az elemzések többségében felhívják a figyelmet a leszakadó térségek és perifériák
68
népességének kedvezőtlen társadalmi és gazdasági helyzetére.
Gazdaságfejlesztés és foglalkoztatás
A SWOT analízis releváns megállapításai a három megye esetében: Bács-Kiskun megye Kiemelkedő élelmiszer és kertgazdasági adottságok és hagyományok Termálvizek és geotermikus adottságok Valamennyi szántóföldi növény termesztésére alkalmas, jó termőképességű termőterületek a Duna-menti síkságon és az észak-bácskai lösztáblán
Fejlett járműipar és erős gépipari tradíciók
Alacsony együttműködési szint és készség a gazdasági szektorban
Lehetségesnél lényeges kisebb arányú foglalkoztatás a térségben (Tartósan munkától távol levők számának
Békés megye
Csongrád megye
Alacsony szintű piacra jutási képesség, különösen a mezőgazdaságban KKV-k tőkehiánya Vállalkozások innovációs képességének alacsony szintje
A vállalkozások és foglalkoztatottak száma az élelmiszeripar, K+F, turisztika, építőipar, megújuló energetika, gépgyártás, textilipar ágazatokban eléri a klaszterképződéshez szükséges mértéket
Természeti erőforrások / jó minőségű termőföldek, földgáz, termálvíz, megújuló potenciál, építő alapanyagok, ökoturisztikai elemek
A vidék elvesztette hagyományos funkcióit, a gazdaság a városokba koncentrálódik
Tradicionális iparágak (nyomdaipar, gépipar, építőanyag gyártás, kazángyártás, üvegipar, élelmiszeripar), melynek az alapját képező tudásbázis jelen van a szakképzés erőssége által
A növénytermesztés, az állattenyésztés és a feldolgozóipar egymásra épülő egységének hiánya /monokulturális mezőgazdaság/ Országos átlagnál magasabb munkanélküliség Alacsony foglalkoztatottság
69
Elaprózott vállalati struktúra (különösen mezőgazdaságban), nontraded és non-placebased ágazatok magas aránya, a szellemi potenciál alacsony hasznosítása, gyenge kooperációs hajlandóság alacsony foglakoztatási kapacitás, külső és belső agyelszívási spirál a gazdaságban Akut tőkehiány, megkésett, lassú ütemű gazdasági növekedés, fegyvertelenség az olcsó mezőgazdasági és élelmiszeripari importtal szemben Komoly termelési hagyományú, szakmai kultúrájú feldolgozóipari koncentrációk
növekedése illetve stagnálása a térségben)
A helyi gazdaság és a foglalkoztatás állapota alapvetően befolyásolja a területek népességvonzó és népességmegtartó képességét. A munkalehetőségek beszűkülése a lakosság gazdasági ellehetetlenüléséhez vezethet. Egyes térségekben ez a folyamat komolyan előrehaladt, a területi differenciáltság nagymértékben megjelenik a működő vállalkozások számában, illetve a foglalkoztatottsági mutatókban. Valamennyi megye esetében elmondható, hogy az agráriumban rejlő lehetőségek nem megfelelően kihasználtak és hogy a mezőgazdasági feldolgozóipar jelentősége elmarad a kívánatostól, mindez annak ellenére, hogy
az
alapvető
adottságok
(pl. földminőség)
megfelelőek. Kiemelendő, hogy
általánosságban alacsony szintű a vállalkozások piacra jutási képessége, különösen a mezőgazdaságban. A vállalkozási hajlam, kedv és tapasztalat hiánya sok esetben azt eredményezi, hogy a jelentősebb vállalkozások nem az adott megyékben, hanem azokon kívüli területeken rendelkeznek bejelentett székhellyel. Problémát jelent a tőkehiány, ugyanakkor valamennyi érintett megye esetében található tradicionális termelő tevékenység, melyre alapozva fejlesztéseket lehet generálni. Bár a Dél-Alföld igen jó mezőgazdasági adottságokkal rendelkezik (egyes területek kiemelkedően), amezőgazdaság és a feldolgozóipar egymásra épülő egységének hiánya jórészt monokulturálissáteszi a mezőgazdasági termelést.
Infrastruktúra (közlekedési, intézményi, stb.)
A SWOT analízis releváns megállapításai a három megye esetében: Bács-Kiskun megye
Békés megye
Nyugat-kelet irányú gyorsforgalmi úthálózat hiánya
Rossz a megye közúti közlekedési elérhetősége különösen a fővárosból, és a legfontosabb külkereskedelmi partnerek szemszögéből
A megfelelő térségi vízgazdálkodást lehetővé tevő
Úthálózat, különösen az alsóbbrendű utak állapota rossz
70
Csongrád megye sűrű és nyílt hálózatú térségi közlekedési hálózat, jól szervezett közúti közösségi közlekedés, 10 ezer főnél népesebb városok egyenletes hálózata A forgalmi folyosók átrendeződése és a gazdaság koncentrációja az egyenletes
infrastruktúra rossz állapota és hiányosságai
városhálózatban és kapcsolati hálózatban rejlő előnyök drámai csökkenését, a megye kettészakadását, Szegedtől távolabbi városok radikális népességvesztését eredményezte A határhelyzet előny-hátrány mérlege negatív, hiányos az infrastruktúra, a határrégiók együttműködés gyenge és csökkenő dinamikájú
Kisebb településeken a folyékony és a szilárd hulladék elhelyezés nem megoldott Rossz állapotú alsóbbrendű utak Egyenlőtlen intézményi infrastrukturális feltételek az oktatási, egészségügyi és szociális területeken
A három megye közlekedési elérhetősége jelentős különbségeket takar. A legjobb helyzetben egyértelműen Bács-Kiskun megye van, azonban itt sem egyértelmű az erősség, hiszen a főváros közelsége közlekedési és logisztika szempontból számos előnnyel jár (ehhez egyértelműen hozzájárul az M5-ös autópálya), azonban számos megyén belüli térség nehezen megközelíthető és rossz úthálózattal rendelkezik. A legrosszabb helyzetben egyértelműen Békés megye van e szempontból: nincs gyorsforgalmi elérhetősége, az utak állapota sok esetben rossz és ez a kisebb települések irányában egyre kedvezőtlenebb képet mutat. Csongrád megye helyzete ennél kedvezőbb: az M5-ös és M43-as utak gyors kapcsolatot létesítenek a főváros irányába, valamint dél felé, Szerbia irányba. A belső úthálózat azonban változó minőségű és ki kell emelni a vasúti közlekedés alapvető problémáját: a szegedi vasúti híd hiánya következtében a Románia felé irányuló vasúti közlekedés nem megoldott. Bács-Kiskun és Csongrád megye közös problémájaként fogalmazható meg a nyugat – keleti irányú gyorsforgalmi úthálózat hiánya. Vidékfejlesztés és agrárium
A SWOT analízis releváns megállapításai a három megye esetében: Bács-Kiskun megye
Békés megye
Csongrád megye
71
A táj jellegzetes arculata, egyedisége: alföldi puszta, tanyavilág, nemzeti parkok
Felszíni vízkészletek hiánya, alacsony szintje (Dél-Békés) Ivóvízbázisok (rétegvizek) magas arzéntartalma a megye középső és északi részein
Termálvizek és geotermikus adottságok
Jó minőségű földek
Kiemelkedő élelmiszer és kertgazdasági adottságok és hagyományok
Gazdaságosan megművelhető/megművelt területek jelentős aránya Adottságokhoz illeszkedő halászati és öntözési kutatási potenciál jelenléte
A megye csatornahálózatának nagyobb része az átlagos víztöbblet elvezetésében játszik szerepet, nincs felkészülve a vízháztartás kilengéseire, aszállyal, csökkenő talajvízszinttel szemben teljesen védtelen A vidék elvesztette hagyományos funkcióit, a gazdaság a városokba koncentrálódik A közösségi agrárpolitika bizonytalansága, inkább negatív várakozások Kiváló megújuló energiaforrás hasznosítási lehetőségek (geotermikus bázisok, biomassza, nap)
A vidék problémája egyszerre fogalmazódik meg gazdasági és társadalmi hátrányként mindhárom megye esetében. A vidék, mely az agrárium révén kiemelkedhetne és erős lehetne, a nem megfelelő struktúra, a gazdasági viszonyok sajátos volta miatt ma kedvezőtlen helyzetben van. Ugyanakkor az adottságok alapvetően jók, egyes területeken kiválóak. A probléma komplexitását jelzi, hogy azáltal, hogy a vidék elvesztette hagyományos funkcióit, a gazdaság a városokba koncentrálódik, egyúttal a népesség is a nagyobb települések irányába vándorol. A mezőgazdaságon túlmutató problémaként jelentkezik a vízgazdálkodás kérdése, mely összetettebb annál, hogy a vidék és a mezőgazdaság kérdéseként definiáljuk, ugyanakkor alapvetően befolyásolja az agráriumban rejlő lehetőségek kiaknázását. A folyók és az azokat összekapcsoló csatornahálózat mellett ugyancsak a vidék és a mezőgazdaság egy potenciális lehetősége rejlik az alternatív és megújuló energiaforrások fokozottabb kiaknázásában, például a geotermikus energiaforrások használatában.
72
4.2 A megyei stratégiai célok összehasonlító bemutatása (SWOT, célrendszer, prioritások hozzárendelése, beleértve a határon túli fejlesztési programokat)
4.2.1. Célrendszer
Az alábbi fejezetbe a megyék fejlesztési céljai közül alapvetően a területi, illetve a határmenti térségek szempontjából nagyobb jelentőségű célkitűzéseket tekintjük át. Bács-Kiskun megye koncepcionális dokumentuma négy átfogó cél mellett három tematikus és öt területi célkitűzést definiál. Előbbiek közül az „Élhető és életképes vidék”, míg az utóbbiak közül a Duna-mente térségének fejlesztését, a határ menti térségek felzárkóztatását és a Homokhátság komplex fejlesztését megfogalmazó célkitűzések tekinthetőek relevánsnak. Mindezeken túl horizontális célkitűzésként megfogalmazásra került a területi kohézió erősítésének szükségessége is. A következőkben röviden bemutatjuk az egyes célkitűzések szakmai tartalmát:
Élhető és életképes vidék
A vidék sajátos értékeket hordoz a táj jellegzetes arculata, egyedisége, az alföldi puszta, a tanyavilág, és a nemzeti parkok révén, melyek megőrzését és fejlesztését a népességmegtartás és a vidék erőforrásainak fenntartható hasznosításának szem előtt tartásával ezen specifikus cél keretein belül kívánjuk megvalósítani. A cél eléréséhez szükséges az ellátó és szolgáltató intézményrendszer magas színvonala a funkcióhiányos, ellátatlan területekről való elvándorlás megelőzése érdekében.
A táji jellemzőkre koncentráló integrált fejlesztések a Homokhátságon, kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra
A cél fókusza a klímaváltozással leginkább érintett Homokhátság gazdasági, társadalmi,
73
környezeti leszakadásának visszafordítása, a hatások mérséklése, valamint a szélsőséges időjárási körülményekből fakadó kockázatok (pl. árvizek) csökkentése. Ennek keretében kívánják orvosolni a megfelelő térségi vízgazdálkodást lehetővé tevő infrastruktúra rossz állapotát és hiányosságait, és fokozott figyelmet fordítani a vízmegtartást, a vízfelhasználás racionalizálását szem előtt tartó, valamint a felszíni és felszín alatti vizeink minőségjavítására irányuló fejlesztésekre.
A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések
A területi fejlődés egyik legnagyobb kihívása napjainkban a többközpontú fejlődés biztosítása, amely az ország esetében Budapest, a megye esetében Kecskemét túlnyomó súlyának kiegyensúlyozását jelenti. Az OFTK szerint a városok közötti funkciómegosztás elengedhetetlen feltétele a közlekedési kapcsolatok jelentős javítása a közúti és a vízi közlekedés területén is. Igaz, hogy az M5-ös és a Duna nyugati oldalán futó M6-os autópálya teljesen elkészült, megfelelően csatlakozva a nemzetközi autópályákhoz, de az M8 és M9-es autópálya építése nem halad, pedig mindkét autópálya megépítése pozitívan hatna a folyó mentén elhelyezkedő települések gazdasági életére és fejlődősére. A térségben magas hálózati potenciállal rendelkező települések: Solt, Kalocsa, valamint Baja. Csak utóbbi kettőt lehet térségi szerepkört betöltő funkcionális kisváros kategóriába sorolni. A makrotérségi együttműködések erősítésével lehet a mobilitás fejlesztését, a kultúra és az idegenforgalom előmozdítását elérni.
74
A határ menti térségek határon átnyúló szervezeti és térkapcsolataira alapozó kohézió erősítő fejlesztések
Bács-Kiskun
megyének
hagyományosan
jó
társadalmi,
gazdasági
és
kulturális
kapcsolatrendszere alakult ki a Vajdasággal. A gazdasági kapcsolatok egyes területeken teljesen megszűntek. A háború befejeződésével és Szerbia EU-hoz való közeledésével számos területen támogatás is kapható a korábbi együttműködések újraélesztéséhez. Ezt a folyamatot segíti az is, hogy 2014-2020 közötti időszakban a határon átnyúló együttműködések prioritást kapnak. Az együttműködés jelenlegi fázisában Bács-Kiskun megye és a Vajdaság vonatkozásában összehangolt terület és vidékfejlesztési tervezés folyik, mely a későbbek során eljuthat akár egy határon átnyúló Európai Gazdasági Térség létrehozásáig is. A határ mindkét oldalán jobbára olyan térségek vannak, melyek súlyos gazdasági és ezen belül foglalkoztatási problémákkal küzdenek. A jánoshalmi és a bácsalmási kistérségek magyar viszonylatban is kiemelkedően hátrányos helyzetűek, a kormány ezért jelölte ki a területet szabad vállalkozási zónának.
Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciója három átfogó célt rögzít, melyekhez három területi és négy specifikus célkitűzés kapcsolódik. A területi kohézió és a felzárkóztatás kapcsán a „Mezőváros térségek összehangolt, integrált fejlesztésére épülő társadalmi megújulás és több lábon álló gazdaság kibontakoztatása a Tiszántúlon” területi célt, illetve az „Esélyegyenlőség, köz- és környezetbiztonság, valamint a helyi közösségek integrált, összehangolt fejlesztése, a szociális érzékenység fokozása” horizontális célt tartjuk fontosnak kiemelni. Ezek szakmai tartalma az alábbiak szerint alakul:
75
Mezőváros térségek összehangolt, integrált fejlesztésére épülő társadalmi megújulás és több lábon álló gazdaság kibontakoztatása a Tiszántúlon
A Tiszántúl felzárkóztatását hivatott előmozdítani az együtt 100 ezer főt meghaladó népességű mezőváros-hármas – Szentes, Hódmezővásárhely, Makó, – intézményi, gazdasági-foglalkoztatási központ szerepének megerősítése. Miközben saját kistérségük és tanyaviláguk számára e városok megerősítik intézményiszolgáltató és szervező szerepüket (beleértve elérhetőségük fejlesztését), bizonyos gazdasági-kulturális terület(ek)en kialakítják – megerősítik – a térségi munkamegosztáson belüli sajátos, egyedi arculatukat. A keleti és északi megyehatár mentén élők életminőségének javítása érdekében elengedhetetlen a szomszéd megyékkel való együttműködés, a közös szolgáltatásszervezés.
Mezőváros térségek összehangolt, integrált fejlesztésére épülő társadalmi megújulás és több lábon álló gazdaság kibontakoztatása a Tiszántúlon
A társadalmi együttélés az életminőség meghatározó eleme, melynek megfelelő minősége, a közösségeken belüli összetartás még a legválságosabb helyzeteken is átsegíthet egyéneket, társadalmi csoportokat. Ennek különböző aspektusai nagymértékben összefüggenek, egyegy elem, probléma kiragadása, elszigetelt megoldási kísérletek többnyire csak átmeneti felületi kezelést biztosítanak. Az egyes programok, projektek jellegétől függően szükséges differenciáltan, választhatóan vagy kötelező jelleggel érvényesíteni a célkitűzés összehangolt elemeit. A cél érvényesülésének egyik legfontosabb formája a hátrányos helyzetű csoportok, illetve a helyi közösségek önszerveződési és konfliktuskezelő kezelő képességének fejlesztése, a hátrányos helyzetű és önmagát ellátni kevésbé képes társadalmi csoportok iránt érzett felelősségvállalás gyakorlatba történő átültetése.
A területi célok tehát – összhangban a módszertani iránymutatásokban rögzített elvárásokkal
76
– markáns szerepet játszanak mindkét megye szakmai anyagában. Ezen belül a hátrányos helyzetű, periferikus térségek külön kiemelt fejlesztési területként kerültek meghatározásra, amennyiben Bács-Kiskun megye nevesíti is a két, szabad vállalkozási zónának kijelölt kistérségét, míg Csongrád megye koncepciójában alapvetően a vidékies, rurális térségek komplex felzárkóztatása jelenik meg markánsabban.
4.2.2. Prioritások
Csongrád megye stratégiai programja 11 fejlesztési prioritást rögzít. A részben tematikusszektorális, részben pedig területi aspektusból értelmezhető prioritási tengelyek a megye területén megvalósítani tervezett fejlesztések teljes körű szakmai keretrendszerét rögzítik.
Megyei gazdaságfejlesztési intézmény létrehozása és működtetése (a megye vállalkozásfejlesztési programját koordináló háttérszervezet kialakítása, a helyi térségi szereplők bevonásával)
Az üzleti környezet fejlesztése (komplex üzleti környezet fejlesztési program a megye egész területére)
Energiahatékonysági és megújuló energetikai komplex fejlesztések (energetikai fejlesztések komplex ágazati megközelítésben)
Közlekedési kapacitások fejlesztése (a megye belső- és külső közlekedési kapcsolatait fejlesztő, több közlekedési módra fókuszáló program)
Megyei tudásbázis és innovációs rendszer megerősítése (a megyei innovációs háttérre épített infrastruktúra- és szolgáltatás fejlesztési program)
ELI és a hozzá kapcsolódó Science Park megvalósítása (a kiemelt programhoz kapcsolódó vállalkozásfejlesztési és innovációs háttér megteremtését célzó prioritás)
Kooperatív alapú agrárvállalkozás-fejlesztés (a vidéki térségek együttműködési potenciáljára alapozott szektorális fejlesztési prioritás)
Klímaváltozáshoz
való
alkalmazkodás
az
agráriumban
versenyképességének javítását célzó prioritás tengely)
77
(az
agrárium
Komplex fejlesztések Csongrád megye vidéki térségeiben (a falvak és kistelepülések fejlesztési programjaira alapozott területi prioritás)
Infrastrukturális feltételek javítása Csongrád megye térségi központjaiban és városaiban (alapvetően a járási központok fejlesztési elképzeléseit támogató prioritás)
Integrált városfejlesztési programok Csongrád megye nagyvárosi térségében (a megyei jogú városok fejlesztési stratégiáiban rögzített elképzeléseket tartalmazó fejlesztési program)
Bács-Kiskun megye programja 7 prioritást nevesít, melyek ugyancsak területi és ágazati szemlélettel foglalják össze a megye területén tervezett fejlesztési elképzeléseket.
Gazdaság- és foglalkoztatás élénkítés
A vidék fenntartható fejlesztése
A megyeszékhely integrált fejlesztése
Környezetgazdálkodás és klímaváltozáshoz való alkalmazkodás
Komplex megyei gazdaságfejlesztési menedzsment és marketing tevékenység megszervezése
Közösségek
önszervező,
öngondoskodó
és
együttműködési
készségének
kibontakoztatása
Térségi elérhetőség és mobilitás
Békés megye programja 4 prioritást nevesít, melyek azonban több esetben igen komplexek. A tényleges tartalom és összevethetőség érdekében vázlatosan feltüntetjük a kapcsolódó belső elemeket is.
Gazdasági struktúra megújítása o innovációval, ill. technológiai transzfer erősítése, a feldolgozottság növelése és a termék/szolgáltatás előállítás és értékesítési lánc integrálása o érték alapú élelmiszer-gazdaság fejlesztése,
78
o belterjes, intenzív gazdálkodás erősítése, termelési szerkezet a piaci igényeknek jobban megfelelő, magas hozzáadott értéket teremtő átalakítása, a termelői szakképzettség növelése o a termelőbázis innovációs készségének növelése
Megye térszerkezetének továbbfejlesztése o közúti és vasúti elérhetőség javítása, o kiegyensúlyozott, többközpontú városhálózat megerősítése, o város és vidék közötti kapcsolatok erősítése, o határon átnyúló (gazdasági) kapcsolatok fejlesztése.
Fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése o alternatív energiaforrások hasznosítása, o határon átnyúló (közös) környezetvédelmi fejlesztések, o klímaváltozás okozta vízgazdálkodási problémák kezelése (aszály, árvíz és belvíz), o települési szolgáltatások fejlesztése, o ivóvíz hálózat minőségének javítása, hálózati rekonstrukció, o energiatakarékos, környezetbarát, termelés, fűtés, közlekedés ösztönzése, alternatív energiaforrások felhasználásának bővítése, o e-közigazgatás fejlesztése, o fenntartható kulturális szolgáltatások kialakítása, o természeti értékek, a táj és a kulturális javak védelme, o a környezettudatosság növelése, a fenntartható termelési minták és fogyasztási szokások elterjesztése, o barnamezős területek rehabilitációja, újrahasznosítása.
Emberi erőforrás fejlesztése. o a szegénység csökkentése, a társadalmi befogadás ösztönzése, o az oktatás a képzési kínálat igény-orientált fejlesztése, o a közösségi szinten irányított foglalkoztatási programok, o az egészségügyi, szociális infrastruktúra fejlesztése,
79
o a közösségi terek és szolgáltatások fejlesztése, o a közlekedés kisebb léptékű fejlesztése, o civil kezdeményezése ösztönzése, o közigazgatás hatékonyságának javítása.
A megyei programokban egyaránt megjelenő fejlesztési irányok, prioritások A programterület Magyarországi megyéiben megjelenő közös fejlesztési irányok, prioritások
Mindhárom megyében megjelenő közös fejlesztési irányok, prioritások
Gazdaságfejlesztés és gazdaságfejlesztési
Gazdaságfejlesztés és gazdaságfejlesztési
menedzsment kialakítása
menedzsment kialakítása
Vidékfejlesztés, agrárfejlesztések és
Vidékfejlesztés, agrárfejlesztések és
hátrányos helyzetű területek felzárkóztatása
hátrányos helyzetű területek felzárkóztatása
Klímaváltozáshoz való alkalmazkodás
Klímaváltozáshoz való alkalmazkodás
Közlekedési fejlesztések, elérhetőség
Közlekedési fejlesztések, elérhetőség
javítása
javítása
A fentiekből látható, hogy Csongrád megye 3 területi prioritást, míg Bács-Kiskun megye két területi prioritást nevesített. Békés megye esetében a munkaanyagban megjelenő prioritások átfogóak, a megye teljes területére vonatkozó érvénnyel rendelkeznek. A fejlesztési prioritások logikája hasonló, amennyiben mindhárom megye célrendszere rögzít urbánus, illetve vidékies térségekre definiált fejlesztési témaköröket. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy a megyei fejlesztési dokumentumokban jelentős hangsúllyal – Csongrád megye esetében például gazdaságfejlesztés- és közlekedésfejlesztés témakörben – találhatóak meg a megye határokon átívelő, adott esetben több területi egységet is érintő, fejlesztési elképzelések.
A megyei fejlesztési prioritások közös metszetében mind a programterület, mind pedig a régió esetében ugyanaz a 4 – kibővített és az eredetileg megfogalmazottaknál szélesebben értelmezett – prioritás található. Az is egyértelműen megállapítható, hogy a megyei tervezés és programalkotás szélesebb lehetőséget adott a megye és területi fejlesztési specifikumok megjelenítésére, és ezzel együtt a területi elvek érvényesülésének.
80
4.2.3. Megye határon átnyúló fejlesztések
A megyei határon átnyúló fejlesztések elsősorban a két megye nemzeti határmenti pozíciójából adódóan a nemzetközi együttműködések kontextusában értelmezhetőek. Mindkét megyei stratégia komoly hangsúlyt fektet. Csongrád megye területfejlesztési programjának egyeztetési változata a gazdaságfejlesztés (határmenti ipari park fejlesztése) kapcsán rögzít konkrét elképzeléseket. A „Megyei tudásbázis és innovációs rendszer megerősítése” prioritási tengely ugyancsak egyértelműen rögzíti a határmenti és nemzetközi kapcsolatok erősítésének szükségességét. A „Közlekedési kapacitások fejlesztése” prioritás önálló intézkedésben határozza meg a megyei határon átnyúló közlekedésfejlesztési programok tartalmi keretrendszerét (határátkelő pontok, kerékpárutak tervezése, fejlesztése). Bács-Kiskun megye esetében ugyanakkor alapvetően a határmenti operatív program (IPA) keretében értelmezhető fejlesztési irányok és az ezekhez kapcsolódó fejlesztési projektek jelennek meg. Ennek megfelelően a megye elsősorban a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére, a nemzetközi közlekedési kapcsolatok erősítésére kíván fókuszálni a jövőben.
Bács-Kiskun és Csongrád megye programjaiban több aspektusból is megjelennek a határon átnyúló fejlesztési elképzelések. A megye- és országhatárokon átívelő beruházási programok mind a stratégiai célok, mind pedig prioritások szintjén nevesítésre kerülnek. Stratégiai program szinten azonban a jövőben mindenképpen markánsabb módon, adott esetben önálló térségi fejlesztési prioritásként is indokolt lehet ezek szerepeltetése. Mindez azt jelenti, hogy nem csupán gazdaság- és közlekedésfejlesztés területén, de a szociális szolgáltatások fejlesztése kapcsán is lehetőség szerint nevesíteni szükséges hasonló fejlesztési elképzeléseket.
4.3 Kiemelt jelentőségű fejlesztési lehetőségek és projektek
Az aktuális területi tervezési logika mentén a megyék területfejlesztési koncepciójuk
81
kidolgozását követően területfejlesztési stratégiát és operatív programot készítenek. 2014 első negyedévében ez a munka folyamatban van és alapvetően három irányban történnek lényeges lépések. Területi szinten két részprogram megalkotása történik: -
a megyék elkészítik a terület és településfejlesztési operatív programhoz (TOP) kapcsolódóan az úgynevezett gazdaságfejlesztési részprogramot, alapvetően a TOP első prioritása fejlesztési lehetőségeinek figyelembe vételével
-
a megyék, a kistérségek/járások közreműködésével elkészítik a terület és településfejlesztési operatív programhoz (TOP) kapcsolódóan az úgynevezett kistérségi/járási részprogramot, alapvetően a TOP második, harmadik, negyedik és hatodik prioritása fejlesztési lehetőségeinek figyelembe vételével
-
a megyék összeállítják az ágazati operatív programokhoz kapcsolódóan tervezett programcsomagjukat
A teljes megyei tervezés folyamatát és összefüggéseit a TOP tervezésével az alábbi ábra szemlélteti:
82
Forrás: saját szerkesztés
A megyei területfejlesztési koncepciók, valamint a stratégiák a jogszabályban is rögzített szerkezetük szerint nem tartalmaznak projektszintű információkat. Ez a tartalom először a megyei területfejlesztési operatív programban jelenik meg „Kulcsprojektek beazonosítása” címen. Jelen tanulmány készítésekor a megyei operatív programok még nem állnak rendelkezésre.
4.4 Indikátorok/Indicators
Az indikátorok használata több célt is hordoz: ez szolgál a fejlesztések tervezett eredményeinek mérésére és egyben a monitoring – nyomonkövetés eszközéül is szolgál. Az indikátorok a megyei területfejlesztési stratégiai programok szintjén már megjelennek, az alábbiakban összefoglaljuk a megyék által használt mutatók közös metszetét.
Fejlesztési terület
Bács-Kiskun megye
Békés megye
Gazdaságfejlesztés
Támogatás révén foglalkoztatottak száma
a dokumentum jelen kidolgozottsági szinten nem tartalmaz
Gazdaságfejlesztési menedzsment és marketing
Befektetés ösztönzési akciók száma Támogatott vállalkozások száma
a dokumentum jelen kidolgozottsági szinten nem tartalmaz
Támogatásban részesülő vállalkozások száma
a dokumentum jelen kidolgozottsági szinten nem tartalmaz
Vidékfejlesztés, agrárium
83
Csongrád megye A támogatott kkv-kban létrejött munkahelyek száma A kkv-knak nyújtott köztámogatáshoz illeszkedő magánberuházás Szolgáltatást igénybe vett vállalkozások száma Beavatkozás hatására létrejött tőkebefektetések száma A támogatott kkv-kban létrejött munkahelyek száma Támogatásban részesülő vállalatok által bevezetett új helyi termékek száma Öntözött termőterületek aránya
Kertgazdálkodással érintett terület aránya az összes mezőgazdasági területből A támogatásban részesülő vállalkozások által helyi piacon értékesített termékek aránya A középületek elsődleges energiafogyasztásának csökkenése A fejlesztett szolgáltatásokat igénybe vevők száma Újrahasznosított területek nagysága A megújuló energiaforrásból előállított villamos energia termelés A fejlesztések eredményeként megtakarított energia mennyisége
Integrált városfejlesztés
nem tartalmaz
a dokumentum jelen kidolgozottsági szinten nem tartalmaz
Környezeti és energetikai fejlesztés
Energetikailag korszerűsített épületek száma Beavatkozással érintett területek kiterjedése
a dokumentum jelen kidolgozottsági szinten nem tartalmaz
Képzésben, tanácsadásban résztvevők száma
a dokumentum jelen kidolgozottsági szinten nem tartalmaz
nincs ilyen fejlesztési irány
a dokumentum jelen kidolgozottsági szinten nem tartalmaz
Az új vagy korszerűsített vasútvonalon szállított személyek száma Kerékpárutat használók száma Településeket 45 percen belül elérő (autóbusz+személygépkocsi) személyek számának növekedése
Közösségfejlesztés
Térségi elérhetőség, közlekedésfejlesztés
Elérési idő rövidülése Közösségi közlekedést használók száma
A három megye közül Csongrád megye rendelkezik a legrészletesebben kidolgozott indikátor szettel. A részletesen kidolgozott mutató rendszer mellett az is megállapítható, hogy az indikátorok jórészt illeszkednek a Terület és Településfejlesztési Operatív Program és egyéb OPk mutatóihoz.
84
5. Javaslatok a regionális fejlesztési dokumentumok kidolgozáshoz
5.1 Komplex helyi fejlesztéseknonprofit szervezetek részvételével
Amint arról korábban többször is beszéltünk, területi szinten a megyei tervezés egyik fontos lába megyei területfejlesztési stratégiák és programok kidolgozása. A jogszabályban is rögzített formátumú dokumentumok elkészítéséhez a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal módszertani segédanyagot is készített, amely két fő, egymástól tematikusan elkülönülő dokumentum elkészítését is előírja, alapvetően a megyei területfejlesztési programhoz kapcsolódóan:
megyei
gazdaságfejlesztési
részprogram
(ami
megyei
szinten
összeállított
gazdaságfejlesztési projektcsomagokból áll, beleértve a megyei jogú városok gazdaságfejlesztési akcióit);
a megyében található városokra és térségeikre kiterjedő várostérségi (kistérségi) fejlesztési részprogramok (kistérségenként 1-1 db kistérségi fejlesztési részprogram dokumentum, ami kistérségi projektcsomagokból épül fel).
A fenti két szakanyag közül az utóbbi alapvetően az önkormányzatokra, mint nonprofit entitásokra koncentrál, és olyan projektcsomagok kidolgozását szorgalmazza, melyek a TOP 2., 3., 4. és 6 prioritásának fejlesztési lehetőségeihez kapcsolnak járási szinten definiált, legitim projektcsomagokat. A járási szintű projektcsomagok kidolgozása esetében alapvető fontosságú az alábbi tényezők figyelembe vétele:
a rendelkezésre álló források (kistérségi/járási) maximális keret szintjén történő figyelembe vétele – jelenleg ezt nehezíti, hogy a járási keretek nem ismertek pontosan,
míg
a
kistérségi
szinten
korábban
kormányhatározat
szinten
meghatározott források már nem aktuálisak,
a projektek tematikus kapcsolódásának folyamatos vizsgálata és felülvizsgálata, a
85
TOP-hoz való illeszkedés biztosítása – ennek teljesítését nehezíti, hogy a TOP végleges verziója 2014. áprilisában még nem áll rendelkezésre,
a projektek priorizálása: a besorolást az előkészítettség és fontosság mentén szükséges meghatározni, figyelembe véve, mely projektek indíthatóak a leggyorsabban a források megnyitását követően.
A projektek gyűjtésére és csoportosítására az alábbi formátumú táblázatokat javasoljuk:
86
Projektlisták:
2. PRIORITÁS: Települési környezet fenntartható fejlesztése 1. A városi környezet területileg koncentrált környezettudatos megújítása (integrált programok) Projekt címe Projektgazda Igényelt támogatás (Millió Ft) 1. 2. 3. 4. 5. Mindösszesen
0,00
2. Települési fenntartható környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések Projekt címe Projektgazda Igényelt támogatás (Millió Ft) 1. 2. 3. 4. 5. Mindösszesen
0,00
3. Kulturális és természeti örökségre alapozott vonzerőfejlesztés Projekt címe Projektgazda Igényelt támogatás (Millió Ft) 1. 2. 3. 4. 5. Mindösszesen
0,00
87
3. PRIORITÁS: Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken
Projekt címe
1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés Projektgazda Igényelt támogatás (Millió Ft)
1. 2. 3. 4. 5. Mindösszesen
0,00
2. Az önkormányzati infrastruktúra, illetve épületállomány energia-hatékonyság központú rehabilitációja (pl. kazánházak felújítása (hőtermelők cseréje korszerű nagy hatásfokú berendezésekre), illetve az épületek hőszigetelésének javítása (hőtechnikai adottságok javítása, hőveszteségek csökkentése) Projekt címe Projektgazda Igényelt támogatás (Millió Ft) 1. 2. 3. 4. 5. Mindösszesen
0,00
3. Az önkormányzati infrastruktúra energetikai beavatkozásaira (pl. világítási rendszerek korszerűsítése, hőtechnikai adottságok javítása) épülő megújuló források alkalmazása (pl. napelemek telepítése, biomassza kazán telepítése) és közvilágítás korszerűsítése Projekt címe Projektgazda Igényelt támogatás (Millió Ft) 1. 2. 3. 4. 5. Mindösszesen
0,00
4. Önkormányzat által vezérelt a helyi adottságokhoz illeszkedő megújuló energiaforrások kiaknázásra irányuló, autonóm energiaellátás megvalósítása (helyi ellátást biztosító megújuló energiatermelő rendszerek, közösségi távfűtő rendszerek létesítése) komplex fejlesztési programok lehetősége mellett. Projekt címe Projektgazda Igényelt támogatás (Millió Ft) 1. 2. 3. 4. 5.
88
Mindösszesen
0,00
5. Önkormányzatok Fenntartható Energia Akcióprogramjai (SEAP) elkészítésének támogatása Projekt címe Projektgazda Igényelt támogatás (Millió Ft) 1. 2. 3. 4. 5. Mindösszesen
0,00
6. Az önkormányzat által vezérelt környezettudatosságot erősítő szemléletformálási kampányok, akciók támogatása a helyi alkalmazkodás érdekében Projekt címe Projektgazda Igényelt támogatás (Millió Ft) 1. 2. 3. 4. 5. Mindösszesen
0,00
4. PRIORITÁS: A társadalmi befogadás erősítése és a közösségi szolgáltatások helyi szintű fejlesztése 1. Egészségügyi alapellátás és önkormányzati járóbeteg ellátás infrastrukturális fejlesztése Projekt címe Projektgazda Igényelt támogatás (Millió Ft) 1. 2. 3. 4. 5. Mindösszesen
0,00
2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése Projekt címe Projektgazda Igényelt támogatás (Millió Ft) 1. 2. 3. 4. 5. Mindösszesen
0,00
3. A meglévő, önkormányzati feladatellátást szolgáló intézmények akadálymentesítése, családbarát funkciók kialakítása
89
Projekt címe
Projektgazda
Igényelt támogatás (Millió Ft)
1. 2. 3. 4. 5. Mindösszesen
0,00
4. Szegénység és szegregáció által sújtott leromlott városrészek rehabilitációja Projekt címe Projektgazda Igényelt támogatás (Millió Ft) 1. 2. 3. 4. 5. Mindösszesen
0,00
6. PRIORITÁS: Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, társadalmi befogadás és foglalkoztatás-ösztönzés 1. A helyi foglalkoztatási szint javítása megyei és helyi foglalkoztatási paktumok támogatásával Projekt címe Projektgazda Igényelt támogatás (Millió Ft) 1. 2. 3. 4. 5. Mindösszesen
0,00
2. A munkavállalók készségeinek és a helyi gazdaság potenciális igényeinek közelítése Projekt címe Projektgazda Igényelt támogatás (Millió Ft) 1. 2. 3. 4. 5. Mindösszesen
0,00
3. A társadalmi befogadás erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok Projekt címe Projektgazda Igényelt támogatás (Millió Ft) 1. 2. 3. 4.
90
5. Mindösszesen Projekt címe
0,00 4. A helyi identitás és kohézió erősítése Projektgazda Igényelt támogatás (Millió Ft)
1. 2. 3. 4. 5. Mindösszesen
0,00
A javasolt projektek alapján történhet meg a Járási programcsomag kialakítása:
A Békéscsabai járás TOP-hoz kapcsolódó részprogramja 2014-2020
Részprogram Sorszám megnevezése
TOP-ból finanszírozandó megyei gazdaságfejlesztési részprogramhoz kapcsolódó fejlesztési tématerülete, beavatkozások
Kapcsolódó Kapcsolódó EU Fejlesztési EU tematikus beruházási csomagok célkitűzés prioritás költségigénye meghatározása megnevezése
Prioritás Intézkedés
1. Intézkedés 1.1
1.2 2. Intézkedés 2.1 2.2.
A fenti módszertan logikája alapján a 2014-2020 közötti időszakban megvalósítani tervezett, az adott témakörhöz kapcsolódó 5 legfontosabb projektet szükséges járási szinten, témakörönként (intézkedésenként) megnevezni, és ezek indikatív támogatási igényét megadni. E projektek megfelelő csoportosításával alakulhat ki a megyei programhoz kapcsolódó, járási részdokumentumok köre.
91
5.2 Javaslatok Integrált Területi Beavatkozás programok kialakítására
Jelenleg egységes, elfogadott módszertan nem áll rendelkezésre az integrált területi programok tervezésére, lebonyolítására vonatkozóan. A kapcsolódó kompetenciákra tesz ugyan javaslatot a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program, ám a konkrét intézményi keretek meghatározása, a feladatkörök definiálása még várat magára. Az alábbiakban három területi aspektusból – a városfejlesztés, az elmaradott térségek fejlesztése, valamint a határmenti területek fejlesztése – fogalmazunk meg javaslatot a programok tervezésére.
Városfejlesztési programok
Jelenleg, 2014 tavaszán a megyei jogú városok 2014-2020-as programjainak előkészítése, tervezése zajlik. Az EU-s forrásból finanszírozott tervezési projekt keretében a megyei jogú városok megalapozó vizsgálatot, valamint erre alapozva településfejlesztési koncepciót (TFK) készítenek. A TFK mellett feladat a meglévő integrált városfejlesztési stratégiák felülvizsgálata, és immár integrált településfejlesztési stratégiák (ITS) elkészítése is. Várható, hogy a járási központ városok is lehetőséget kapnak stratégiai dokumentumaik felülvizsgálatára, ugyanakkor e munka keretei még körvonalazatlanok ezért javaslatainkat a megyei jogú városok tervezéséhez kapcsolódva fogalmazzuk meg azzal, hogy adott esetben egyes elemek adaptálhatóak a járási központok esetében is. Az ITS-ek középtávú városi célokhoz illeszkedve rögzítik azokat a fejlesztési elképzeléseket, melyeket az adott város 2014-2020 között megvalósítani tervez. E fejlesztések (projektjavaslatok) természetesen térben és/vagy műszaki tartalomban kapcsolódhatnak egymáshoz, így ezek esetében indokolt megvizsgálni az integrált előkészítés, és megvalósítás lehetőségét is. Korábban a városok akcióterületi tervet – lényegében megvalósíthatósági tanulmányt – készítettek az egy akcióterületen megvalósítani tervezett fejlesztéseikre. Ezek a programok azonban kizárólag a regionális operatív programokból finanszírozott fejlesztéseket tartalmazták.
E szemléletet két fontos elemmel javasoljuk kiegészíteni a most zajló tervezési periódusban.
92
Egyrészt fontos felkészülni az ágazati operatív programokból tervezhető források fogadására is, vagyis adott esetben egy ITB nem csupán TOP-ból, de ágazati OP-ból támogatható projekteket is tartalmazhat. Mindezek mellett természetesen a kulcsfeladat a területi OP-ból támogatott fejlesztések megfelelő előkészítése, hiszen ez az az operatív program, melyből előre rögzített indikatív tervezési kerettel rendelkeznek a megyei jogú városok. Ehhez kapcsolódva szükséges másrészt azt is rögzíteni, hogy a tervezés időtávja ki kell, hogy terjedjen a teljes 2014-2020-as tervezési időszakra legalább olyan szinten, hogy a belső tervezési ciklusokat, fejlesztési szakaszokat a városok meg tudják határozni. ez a szemlélet kell, hogy tükröződjön az akcióterületek lehatárolásában, és az integrált területi beruházások tartalmának definiálása során is.
A fenti szempontok figyelembevételével az integrált városi tervezési folyamat lépéseit az alábbiak szerint határozhatjuk meg:
I.
Megalapozó vizsgálat készítése (a település társadalmi-gazdasági mutatóinak vizsgálata mellett áttekintésre kerülnek a főbb környezeti-, infrastrukturális tényezők is. Az adatelemzés idősoros, és a fontosabb tendenciák bemutatására is sor kerül)
II.
Településfejlesztési koncepció elkészítése (a megalapozó vizsgálatban bemutatott folyamatokra reflektálva definiálásra kerül a város hosszútávú fejlesztési célrendszere – jövőkép, átfogó célok, specifikus célok –, valamint a fejlesztési prioritások)
III.
Integrált településfejlesztési stratégia elkészítése (az ITS kitér az egyes városrészek fejlesztési céljainak bemutatására, továbbá rögzíti a tervezési időszakban kiemelten kezelt fejlesztési területeket – akcióterületeket – is.)
IV.
Területi alapú tervezési részdokumentumok elkészítése 1. Projektgenerálás lezárása (adatlapok) 2. Előzetes Akcióterületi Tervek elkészítése 3. Integrált Területi Beruházási csomagok definiálása
Az alábbi ábra az Integrált Területi Beruházási csomagok definiálásának folyamatát mutatja be
93
részletesen.
Forrás: saját szerkesztés
Javaslatunk szerint – biztosítandó, hogy a teljes hétéves tervezési periódus legfontosabb fejlesztései elhelyezésre kerülnek térben – célszerű legalább 3-4 akcióterület nevesítése (1. lépés). Az egyes akcióterületek a szakmailag alátámasztott igények és a helyzetelemzések mentén fogalmazódnak meg az ITS-ben. Az előzetes akcióterületi terv egy, a városon belül kijelölt, összefüggő terület programcsomagjait, illetve a csomagokhoz kapcsolódó egyes projekteket rögzíti. Az előzetes akcióterületi terv előzetes forrástérképet is tartalmaz. Az akcióterületekre meghatározható projektjavaslatok alapinformációi táblázatosan jelennek meg az akciótervben, a legfontosabb projektek esetében adatlapok kitöltésére kerül sor. ezek legalább az alábbi minimális tartalommal készülnek (2. lépés):
Projekt címe
Projektgazda (megvalósító, vagyis akinél aktiválásra kerül az adott fejlesztési elem)
Rövid szöveges összefoglaló a fejlesztésről (Max. 2000 karakter)
A projekt jelenlegi készültsége
94
Az előkészítésbe és a megvalósításba bevonandó partner szervezetek neve
Költségvetési terv (Összes költség, forrástérkép a finanszírozó OP megjelölésével, a forrás felhasználás ütemezése féléves bontásban)
A megvalósítás ütemezése (féléves bontásban)
A projektek ahogy korábban írtuk, területi szinten és adott esetben műszaki-tartalmi értelemben is illeszkedhetnek egymáshoz. E projektek adott esetben egy akcióterületet érintenek, de lehetséges az is hogy több akcióterületet, sőt adott esetben a város egészét érintik. Ily módon integrált csomag részét képezheti tematikus fejlesztés (pl. városi óvoda fejlesztési program ESZA elemekkel), vagy éppen egy barnamezős terület komplex fejlesztése (üzleti infrastruktúra, közlekedési csomópont és szolgáltatói funkció) fejlesztése is. Az illeszkedés módját, az ütemezést célszerű egy egységes tanulmányban bemutatni.
Az ITB projektcsomag részét képező háttértanulmányok minimálisan elvárt struktúrája az alábbi (a felsorolás a projekt specifikumainak megfelelően bővíthető):
Vezetői összefoglaló
A projektjavaslat kiindulási és alapadatai (alapadatok, célok, indikátorok)
A projektgazda bemutatása
Háttér, környezet (Érintett földrajzi terület bemutatása, jogszabályok, szakpolitikai háttér)
A fejlesztés szükségszerűségének ismertetése
A cél elérése érdekében fejlesztendő tevékenység (A fejlesztési célok és fejlesztési irányok meghatározása)
A fejlesztés megvalósításának módjai
A projektjavaslat ütemezése
Az ITB projektcsomag, mint írtuk adott esetben több operatív program által finanszírozható fejlesztési csomag. Javasolt ugyanakkor a program központi elemeként olyan projekt kijelölése, mely a TOP-ból nagy biztonsággal megvalósítható nagyobb szabású fejlesztés. Az egyéb, adott
95
esetben ugyancsak TOP-ból vagy más ágazati operatív programokból megvalósuló projektek azután ehhez a központi fejlesztési projekthez illeszkedhetnek.
Elmaradott térségek fejlesztése
A hátrányos helyzetű térségek fejlesztésére 2007-2013 között komplex, több operatív programból finanszírozott program került kialakításra. A tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy több okból bár, de jelentős elmozdulást e térségek felzárkóztatásában nem sikerült elérni. A 2014-2020-as időszakban határozott politikai szándék a leghátrányosabb helyzetű térségek fejlesztésének támogatása, ismételten több OP-ból finanszírozott módon. A programok kialakítása során olyan összetett eszközrendszer alkalmazása szükséges, mely egyszerre biztosítja a leszakadó térségek társadalmi-gazdasági felzárkóztatását, illetve erősít e területek hazai-
és
nemzetközi
versenyképességét.
Az
infrastrukturális
beruházási
elemek
(közlekedésfejlesztés, üzleti környezet infrastrukturális fejlesztése stb.) mellett éppen ezért olyan képzési- és foglalkoztatási programok kidolgozására is szükség van, mely a helyi népesség életminőségének javítását, a térségi foglalkoztatási helyzet javítását eredményezi hosszabb távon.
A programozás első lépéseként fel kell mérni az elmúlt évek fejlesztési tapasztalatait, mely részben a térségek forrás abszorpciós mutatóinak elemzését, részben a helyi szereplők, a helyi kedvezményezetti körök tapasztalatainak összegyűjtését jelenti. A hosszú távú társadalmigazdasági
folyamatok
elemzésén
túl
a
helyi
fejlesztési
igének
összegyűjtésével
beazonosíthatóak azok a kitörési pontok, melyek mentén a leghátrányosabb helyzetű térségek fejlesztése megtörténhet.
A komplex fejlesztési program ugyanakkor nem fedi le teljes körűen a járási-térségi fejlesztési igényeket, hiszen a jelenleg zajló megyei tervezési munka során a járások – és így a leghátrányosabb helyzetű térségek is – megfogalmazzák és priorizálják fejlesztési elképzeléseiket. Ennek megfelelően adott esetben az e járások számára allokált indikatív
96
forráskeret megemelése – a komplex fejlesztési program céljaival összhangban lévő, fejlesztési elképzelések finanszírozása – válhat szükségessé csupán. Jelenleg a különböző operatív programok releváns prioritásainak beazonosítása, az ezek forráskeretéből a hátrányos helyzetű térségek finanszírozására meghatározható indikatív keretek rögzítése a feladat. Természetesen az egyes prioritások – mivel meghatározott Európai Uniós tematikus célkitűzéshez kapcsolódnak – egyúttal a járási fejlesztések tematikus kereteit is behatárolják majd.
A 2014-2020-as operatív program struktúra alapján legvalószínűbbnek a TOP, a GINOP, valamint az EFOP forrásallokációja tűnik. Ezek közül igazán markáns szerepet a konvergencia területfejlesztési operatív program játszhat a leghátrányosabb helyzetű programok fejlesztéseinek finanszírozásában, míg a két ágazati típusú OP inkább konkrét felhívások térség specifikus változatainak támogatását vállalhatja.
Határ melletti területek fejlesztése (pl. stratégiai projektek)
Jelenleg zajlik hazánkban a 2014-2020-as időszak előkészítése, azETE/IPA/ENI programok stratégiai tervezése. A határon átnyúló programok vonatkozásában valamennyi határszakaszon megalakultak a nemzetközi tervezési munkacsoportok, melynek munkájában a programterület megyéi, továbbá a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium munkatársai vesznek részt. A jövő programozási időszak intézményrendszerének átalakítása folyamatban van. A következő időszak programvégrehajtásában az 1449/2012 (X.16) Kormányhatározat alapján szerepet kapnak a Széchényi Programirodák is a határon átnyúló fejlesztések menedzselésében, így annak munkatársai is bevonásra kerültek a tervezési munkacsoportban történő részvételre.
A stratégiai tervezés szakértői munkája a határszakaszok többségén megkezdődött, az operatív programok kidolgozásáért a tervezési munkacsoport felel, amelyek munkáját külső szakértők segítik. A tervezés folyamán a szakértők az érintett helyi és központi szereplők bevonásával műhelytalálkozókat szerveznek, ahol tematikus workshop-ok keretében a határtérségek fejlesztési szükségletei és a jelenleg futó programok tapasztalatai kerülnek megvitatásra.
97
A 2014-2020-as programozási időszak jelenleg zajló költségvetési tárgyalás aktuális állapota szerint az ETE célkitűzés keretében 8,9 Mrd EUR lesz a jövőben felhasználható, ami rendelkezésre álló kohéziós források 2,75%-át jelenti. Az ETE források 74,06%-a határ menti, 20,36%-a transznacionális és 5,58%-a régiók közötti együttműködésre lesz fordítható. Továbbra is megmarad az erőforrások transzferének az a mechanizmusa, amely az unió külső határainál zajló együttműködéseket segíti az Európai Szomszédsági Eszköz (ENI) és Előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) keretein belül.
A területi, elsősorban a határon átnyúló együttműködések terén az Európai Területi Társulások (ETT) 2014-től kezdődően még kiemeltebb szerepet fognak betölteni. Az ETT-eszközt arra szánják, hogy a területi együttműködés elősegítése és a gyakorlati nehézségek csökkentése által az Unió kohézióját fokozza egy olyan jogi szervezeten keresztül, amely az együttműködési kezdeményezések számára a jogbiztonságot és a stabilitást növelni tudja. Ennek jegyében folyik az ETT rendelet felülvizsgálata. Az ETT-k határon átnyúló együttműködési programok megvalósítására kiválóan alkalmasak, mert egyszerre valósítják meg az ETE projektekkel szemben támasztott közös tervezés, közös végrehajtás és határon átnyúló hatás feltételeit. Ennek megfelelően az ETT-k pályázói, programirányítói funkciót tölthetnek be ETE programokban, illetve határon átívelő közszolgáltatások nyújtásában is szerepük lehet. Az alábbi térkép a magyarországi határ menti ETT-k területi elhelyezkedését mutatja be.
98
Forrás: http://egtc.kormany.hu/terkepek
A fentiek alapján a Bács-Kiskun és Csongrád megye egyes területeit is magában foglaló magyrromán-szerb együttműködéssel létrehozott Bánát-TriplexConfinium ETT a 2014-2020 közötti Európai Uniós időszakban számos fejlesztési program gesztora lehet. A BTC EGTC célja elsősorban a népesség helyben tartása, a fiatalok jövőjének biztosítása, megújuló energia források kiaknázása, a társadalmi felzárkóztatás, kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése, valamint az oktatás-képzés különböző területeinek fejlesztése.
A magyar-szerb határ menti program keretében előzetesen megjelent lehetőségként az ún. stratégiai projektek definiálása. E programok előzetesen rögzített menetrend és ütemezés szerint kerülnének kifejlesztésre, majd rögzített indikatív forráskerettel kerülne sor megvalósításukra.
A városfejlesztési programok hangsúlyos volta nem kérdőjelezhető meg, így összességében kijelenthető hogy önálló fejlesztési irányként – adott esetben prioritásként – meg kell jelenniük a jövő térségi stratégiáiban. Az elmaradott térségek fejlesztését célul tűző komplex
99
program várhatóan több OP forrására építkezhet majd. Ugyancsak kijelenthetjük, hogy a hagyományos fejlesztési eszközök és lebonyolítási rendszer mellett tehát markáns szerepet játszanak a határ menti fejlesztési programok előkészítésében és lebonyolításában az integrált területi fejlesztések megvalósítására alkalmas entitások is (pl. ETT). Stratégiai szinten való megjelenítésük, adott esetben konkrét fejlesztési forráskeret meghatározása részükre éppen ezért mindenképpen indokolt lehet a következő fejlesztési periódusban.
5.3 Az Intelligens Növekedésen alapuló fejlesztések
Európa gazdasági növekedése lassabb, mint legfőbb versenytársaié. Ez nagyrészt a termelékenység terén létrejött szakadéknak tulajdonítható, melynek kialakulásáért – részben – az alábbi tényezők felelősek:
alacsony a kutatásra-fejlesztésre és az innovációra fordított beruházások szintje;
nem kielégítő az információs és kommunikációs technológiák használata;
a társadalom bizonyos rétegei számára nehéz az innovációhoz történő hozzáférés.
Az intelligens növekedés tehát az EU teljesítményét hivatott javítani az alábbi területeken:
oktatás (a tanulás és a készségfejlesztés ösztönzése)
kutatás/innováció (olyan új termékek/szolgáltatások előállítása, amelyek elősegítik a növekedést és a foglalkoztatást, illetve a társadalmi problémák megoldását)
digitális társadalom (információs és kommunikációs technológiák használata)
Az intelligens növekedés terén teljesítendő uniós célok közé tartoznak az alábbiak:
1.
A köz- és magánforrásokból származó kutatási, fejlesztési és innovációs beruházások
szintjének el kell érnie az Unió GDP-jének 3%-át, emellett jobb feltételeket kell teremteni e három tevékenységhez.
100
2.
2020-ra a foglalkoztatási arányt a 20 és 64 év közötti munkavállalók körében 75%-ra kell
emelniazáltal, hogy többen (különösen a nők, a fiatalok, az idősebbek, az alacsonyan képzettek és a legális bevándorlók) jutnak álláshoz. 3.
Javítani kell az iskolázottság szintjét, különösen az alábbi területeken:
a lemorzsolódási arányt 10% alákell csökkenteni;
el kell érni, hogy a 30 és 34 év közötti uniós lakosok legalább 40%-a felsőfokú (vagy azzal egyenértékű) végzettséggelrendelkezzen.
Az Európai Unió az intelligens növekedést három kiemelt eszközzel kívánja elérni, melyek a következők:
Európai digitális menetrend A kezdeményezés célja a nagy sebességű/szupergyors internetre és azinteroperábilis alkalmazásokra épülő egységes digitális piac kialakítása.
2013-ra mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni a szélessávú internetkapcsolatot.
2020-ra mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni a sokkal gyorsabb (legalább 30 Mbps sebességű) internet-hozzáférést.
2020-ra az európai háztartások legalább felének 100 Mbps-t meghaladó sebességű internetkapcsolatra szóló előfizetéssel kell majd rendelkeznie.
Innovatív Unió
A kezdeményezés célja, hogy az EU a kutatási-fejlesztési és innovációs szakpolitika középpontjába a társadalmunk előtt álló olyan főbb kihívásokat helyezze, mint az éghajlatváltozás, az energia- és erőforrás-hatékonyság, az egészségügy és a demográfiai változások.
Meg kell erősíteni az innovációs lánc egyes szemei közötti kapcsolatot, az alapkutatástól a forgalmazásig.
Mozgásban az ifjúság
Elő kell segíteni, hogy a diákok és a gyakornokok külföldön tanulhassanak.
101
Jobban fel kell vértezni a fiatalokat ahhoz, hogy érvényesülni tudjanak a munkaerőpiacon.
Növelni kell az európai egyetemek teljesítményét és nemzetközi vonzerejét.
Javítani kell az oktatás és a képzés valamennyi szintjét (kiváló egyetemek, esélyegyenlőség).
Területi- és ágazati klaszterek fejlesztése
Magyarországon az első ágazati típusú klaszter 2000-ben jött létre, a Nyugat-magyarországi régióban, a Gazdasági Minisztérium támogatásával. A Pannon Autóipari Klasztert (PANAC) több, multinacionális cég (AUDI, SUZUKI stb.) valamint közel 50 kis- és középvállalkozás részvételével hozták létre. 2001 és 2002 között kormányzati támogatással, magyar állami forrásból támogatták a klaszterek létrehozását, majd 2004-től az I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében a Gazdasági és Versenyképességi Operatív Program (GVOP) tette lehetővé az ilyen típusú együttműködések finanszírozását.
A 2007-től induló új uniós fejlesztési időszakban a Regionális Operatív Programok tervezése során a Regionális Fejlesztési Ügynökségek kezdeményezték a klaszterfejlesztés ROP-okban történő szerepeltetését, melyet ágazati egyeztetéseket követően strukturált formában rögzítettek is. Ezt követően 2007-2008-ban létrejöttek az úgynevezett pólus programok, melyek már egy magasabb szintű gazdasági-felsőoktatási-innovációs együttműködés lehetőségét rejtették magukban. A régiós valamint a fejlesztési pólusokhoz kapcsolódó klaszterfejlesztés egy klaszterfejlesztési struktúra keretében zajlik-zajlott, ahol induló, fejlődő, akkreditált és innovációs pólus klaszterek nyerhetnek fejlesztési forrásokat. Itt kell megemlítenünk, hogy 2011. januártól Új Széchenyi Terv néven egy megújult nemzeti stratégiai program keretében zajlik az Európai Uniós források felhasználása. E program ugyancsak kiemelten kezeli a klaszterek fejlesztését, hiszen a definiált négy ágazati kitörési pont egyike a hálózati gazdaság, ahol a különböző regionális klaszterek fejlesztése kiemelt prioritásként jelenik meg.
102
A dokumentum külön kiemeli, hogy a szigetszerűen működő kisvállalkozói szektorban hálózatosodásra, szövetkezésre van szükség ahol az állami szerepvállalás hosszú távon elengedhetetlen. E szerepvállalás homlokterében a hazai beszállító vállalatok klaszterének kialakítása kell, hogy álljon.
A jelenlegi elképzelések szerint a 2014-2020-as Európai Uniós fejlesztési időszakban ismét kiemelt fejlesztési célterületet jelentenek majd a vállalati beszállítói hálózatok, valamint a klaszter együttműködések. A hangsúly várhatóan ugyanakkor az
export-orientált
tevékenységek megerősítésén, és a magas hozzáadott értékkel bíró tevékenységeken lesz. Ugyanígy fókuszba kerül az innováció és a kutatás-fejlesztés és – a triplehelix elméletet követve – a gazdaság, a felsőoktatás és az államigazgatás együttműködésében rejlő lehetőségek hatékony kihasználása.
A GINOP 3.0 verziója egyértelműen megjeleníti az 1. számú tematikus célkitűzéshez kapcsolódó ERFA 5. cikk (1) b) A vállalatok K+I beruházásának, a termék-és szolgáltatásfejlesztés elősegítése, technológiaátadás, szociális innováció és közszolgálati alkalmazások, keresletélénkítés, hálózatépítés, klaszterek és nyílt innováció intelligens specializáció által. A technológiai és alkalmazott kutatás, kísérleti programok, korai termékhitelesítési intézkedések, az alaptechnológiák fejlett gyártási kapacitásának és az első gyártás támogatása, az általános célú technológiák terjesztése beruházási prioritást.
A vállalkozói együttműködések ösztönzése keretében támogatni kívánja az OP a hazai és határon átnyúló klaszterek, beszállítói hálózatok, turisztikai desztináció menedzsment szervezetek, valamint egyéb vállalati együttműködések kialakulását és továbbfejlődését. A klaszterek esetében elsődlegesen a már meglévő klaszterek továbbfejlődését célozza a GINOP, amelynek köszönhetően várhatóan nő az Akkreditált Innovációs Klaszterek (AIK) száma, valamint a vállalkozások eredményesebben tudnak új piacokat szerezni. A beszállítói hálózatok, valamint egyéb vállalati együttműködések és együttműködési hálózatok ösztönzése által fokozni kívánják a hazai kkv szektor és a külpiaci potenciállal rendelkező vállalkozások közötti együttműködést. Ezeknek köszönhetően a résztvevő vállalkozások olyan versenyképességi előnyökhöz juthatnak
103
hozzá, amelyek segítségével képesek tevékenységük hatékonyságát növelni, valamint hozzájárul „nemzetköziesedésükhöz” és fejlődésük dinamizálásához.
Mindezek alapján várhatóan fennmarad a klaszterfejlesztés programozási kerete, ám a rendszer alulról zárt lesz, vagyis kevés új belépő mellett alapvetően a már működő együttműködések minőségi fejlesztése, a magasabb szintű klaszterek megerősítése lesz a cél.
Ipari területek és ipari parkok fejlesztése
A TOP több intézkedése is támogatja 2014-2020 között az üzleti infrastruktúra fejlesztését. A „Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók” intézkedés egyrészt az önkormányzati többségi tulajdonú ipari parkok, technológiai parkok, iparterületek, inkubátorházak, logisztikai központok szolgáltatásfejlesztésére és a még szükséges infrastrukturális háttér kiépítésére, az iparterületek elérhetőségét és feltárását segítő vonalas infrastruktúrák fejlesztésére fókuszál. Elsősorban a meglévő kapacitásokhoz kapcsolódó szolgáltatások körének bővítése és minőségének javításaa cél, kivételes esetekben lehet indokolt új parkok vagy egyéb infrastruktúrák kialakítása. Az üzleti infrastruktúra fejlesztések kijelölésekor fontos a területi szinergia, például az elérhetőség biztosítása, vagy a megyei, és városfejlesztési irányokhoz való illeszkedés. E fejlesztéseken keresztül növekszik az üzleti infrastruktúrát igénybe vevő kkv-k száma, illetve a vállalkozások magasabb minőségű és szélesebb körű szolgáltatásokat vehetnek majd igénybe. Ezáltal növekszik a foglalkoztatottság.
Az intézkedés keretében önálló beavatkozásként kap helyet a vidéki gazdaság üzleti infrastrukturális hátterének támogatása a Vidékfejlesztési Program vidékfejlesztési akcióival összhangban. A helyi termékekhez, rövid ellátási láncokhoz kapcsolódó logisztikai fejlesztések (pl. raktár kapacitások bővítése, hűtőházak kialakítása, a helyi termékek számára piaci terület kialakítása és biztosítása stb.) eredményeként a mezőgazdasági termékek helyi piacokra való hatékony eljuttatása, a helyi termékek értékesítési csatornáinak infrastrukturális támogatása valósul meg. Ezáltal javul a helyi vállalkozások működési környezete, amely középtávon munkahelymegőrzést, illetve –teremtést eredményezhet.
104
Az intézkedés keretén belül a vidéki térségekben lehetőség nyílik az önkormányzatok és az önkormányzati többségi tulajdonú szervezetek kisléptékű élelmiszer-feldolgozásához, termékelőállításhoz kötődő fejlesztéseinek támogatására. E fejlesztések elsődleges célja az önkormányzatok jogszabályokban rögzített
közétkeztetési feladatainak helyi szintű
hatékonyabb, a fenntarthatóság elvét teljesítő, foglalkoztatást biztosító és generáló szervezése, minőségi termékhátterének biztosítása. Ehhez kapcsolódóan a fejlesztésben érintett önkormányzatoknak közellátási szerződéssel kell rendelkezniük a térségben működő önkormányzatokkal és a területükön működő közintézményekkel, ami biztosítja e fejlesztések üzleti fenntarthatóságát. E fejlesztések hozzájárulnak a város-vidék kapcsolatrendszer erősítéséhez és a hatékonyabb, gazdaságosabb, nagyobb foglalkoztatást biztosító települési szolgáltatásokhoz...
A „Foglalkoztatás-barát fejlesztések elsősorban a kis- és középvállalkozásoknál” intézkedés által támogatott fejlesztések az üzleti infrastruktúra fejlesztéseket egészíthetik ki a térségben működő helyi érdekű, elsősorban – de nem kizárólag – kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő és -megtartó beruházásai. A vállalkozások eszköz-, infrastrukturális és szolgáltatásfejlesztéseinek, marketing tevékenységeinek támogatása valósulhat meg az intézkedés keretében. Az intézkedés kiemelkedő beavatkozási területe a turisztikai szolgáltatások fejlesztése, amelyre a területi szereplők részéről is kimagaslóan sok igény jelentkezik. Számos térségnek, kisebb településnek szinte egyetlen kitörési pontja lehet a turizmus. Reális, valós potenciállal rendelkező szolgáltatásfejlesztési igényeik támogatásával rejtett „export” valósul meg, hiszen a vonzerők meglátogatásán és rekreációs célú szolgáltatások (wellness szolgáltatások, kirándulás, kulturális látnivalók) igénybe vételén túl a turista jelentős fogyasztást generál a helyszínen. Ezzel hozzásegíti a vállalkozásokat és a helyi lakosságot olyan bevételekhez, amely hozzájárul helyben maradásukhoz. Az intézkedés támogatja a helyi érdekű kis- és középvállalkozások specifikus, térségi jelentőséggel bíró termelésének, helyi szolgáltatásainak fejlesztését, a helyi szolgáltatók közötti együttműködéseket és a helyi érdekű elsősorban kis- és középvállalkozások által előállított helyi termékek (pl. helyi kézműves termékek) térségi együttműködésben történő értékesítését.
105
Az intézkedés keretében a vállalkozások helyben maradását és sikeres működését megyei szintű befektetés- és beruházás ösztönzési program is segíteni kívánja, megyei szintű befektetés-ösztönzési szervezeti háttér kiépítésével és az ezáltal a vállalkozások számára nyújtott komplex szolgáltatás csomag támogatásával (marketing-támogatás, beszállítói rendszer kiépítésében való közreműködés, telephely kataszter működtetése stb.), kiegészítve a nemzeti szintű befektetés-ösztönzési tevékenységeket. Az intézkedés célja továbbá a helyi érdekű kis- és középvállalkozások kezdeményező képességének fokozása kisösszegű kísérleti fejlesztések támogatásán keresztül. E beavatkozás a térségi szintű vállalkozói kezdeményezéseket generáló intézményhálózat kiépítését, valamint a kis- és középvállalkozások újszerű vállalkozói tevékenységeinek alapját képező technológia és szolgáltatás fejlesztések támogatását foglalja magában.
A GINOP 3.0 verziója alapján kijelenthető, hogy az ágazati OP ugyancsak komoly hangsúlyt fektet az üzleti környezet fejlesztésére. A magyar gazdaságon belüli dualitás csökkentése szükséges a gazdaság több lábon, szélesebb bázison állásának biztosítása érdekében. Ennek egyik fontos eszközeként tekintünk a vállalatok életpálya, élethelyzet szerinti specifikus támogatása, ezzel biztosítható ugyanis, hogy az adott vállalkozás valóban a számára aktuális probléma, kihívás megoldásához kap segítséget. Szükséges lehet a kkv-kon túl nagyvállalatok támogatása is, mert ezek jelenlétükkel erős húzóhatást tudnak gyakorolni a kkv-kra. A tudástranszfer és a nagyvállalatokon keresztül való bekapcsolódási lehetőség a nemzetközi gazdaság várkeringésébe, egyedi és alapvető segítség a kkv-k számára. Jelentős problémája a hazai kkv szektornak, hogy a vállalkozások vállalati méret szerinti „korfájának” szerkezete nem tekinthető optimálisnak, a rengeteg mikrovállalkozás mellett nem kellően széles a közepes vállalati méretet elérő vállalkozások aránya. Az elmúlt évek fejlesztései ellenére további fejlődésre van szükség a támogató vállalati környezet kialakítása, minőségének javítása terén. Ez alatt három fontos területet értünk, melyek esetében hiányosságok jellemzik a hazai gazdaságot. Az egyik, az ipari parkok, inkubátorházak szolgáltatási portfóliójának és minőségének kérdése. Bár számszerűen már kellően nagy ezen támogató elemek száma, de a minőségi fejlesztésük elemi érdeke a hazai kkv szektornak.
106
Jelentős versenyhátrányt okoz az együttműködési kedv, a bizalom alacsony foka, amit szintén fejleszteni, kialakulását és megerősödését segíteni szükséges. Végül az üzleti képesség fejlesztését is ebbe a körbe soroljuk, mert ezen a téren is olyan hiányosságok vannak, amelyek kiküszöbölése túlmutat az egyes vállalatok egyéni érdekein, a teljes vállalkozói kultúra fejlesztését célozza meg. A magyar kkv szektor – és főként annak legkisebb szereplői – jellemzően alultőkésítettek, ami nagy kockázatot jelent számukra, különösen a jelenlegi bizonytalan gazdasági környezetben. Kiemelt jelentőségű célunk ezért (és eszközünk is egyben), hogy a kkv-k sokkal könnyebben jussanak hozzá a fejlesztéseikhez és működésükhöz szükséges pénzügyi forrásokhoz és eszközökhöz. A fenti fejlesztési igények közvetlenül kapcsolódnak az Európa 2020-ban megfogalmazott, az EU iparát és a kkv szektor versenyképességét érintő elképzelésekhez. A GINOP tervezése szoros összhangban történt az Európa 2020 „Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” második prioritásával („Fenntartható növekedés: erőforrás-hatékonyabb, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság.”). Ezen túl kapcsolódik az „Iparpolitika a globalizáció korában” kiemelt kezdeményezéshez, amely a vállalkozások (különösen a kkv-k) üzleti környezetének javítását és a világszinten versenyképes, erős és fenntartható ipari bázis kifejlesztésének támogatását célozza. E célok többsége kapcsolódik az ország-specifikus ajánlásokban megfogalmazott kihívásoknak való megfeleléshez.
A GINOP keretében a vállalkozások versenyképességének növeléséhez az alábbi módon és beavatkozásokkal kíván az OP hozzájárulni:
A kkv-knak közvetlenül adandó támogatások esetében nagyon fontosnak tartjuk a fókuszálást. Ennek szempontjai:
ágazati fókuszálás (legnagyobb növekedési potenciállal rendelkező ágazatok komplex fejlesztésének támogatása, elsősorban a SmartSpecializationStrategies alapján),
területi fókuszálás (legnagyobb növekedési potenciállal rendelkező térségek (un. növekedési zónák, max. 6-8),
célcsoport szerinti fókuszálás (nők, fiatalok, roma származásúak, fogyatékkal élők stb.),
téma szerinti fókuszálás (KFI, munkahelyteremtés, energiahatékonyság, erőforrás hatékonyság).
107
A „kkv Stratégiában” is megfogalmazott következtetések alapján a 2014-2020-as időszak gazdaságfejlesztési célú támogatásait olyan módon kell felhasználnunk, hogy az általános kkv támogatások mellett, illetve azok keretein belül, a kkv szektor egyes szereplőit, csoportjait specifikusan, speciális igényeiknek, problémáiknak megfelelően segítsük. A kkv szektor versenyképességét, fejlődését segítő üzleti környezet fejlesztése magában foglalja az üzleti infrastruktúra szolgáltatási minőségének fejlesztését (pl. ipari parkok, inkubátorház), a vállalatok együttműködését igénylő tevékenységek ösztönzését (klaszterek, beszállítói hálózatok, egyéb, kevésbé formalizált együttműködési elemek), valamint az üzleti, vállalkozói készségek fejlesztését.
A GINOP 1. prioritásában megjelenő térségi vonatkozású beavatkozások kiemelt eszközöket jelentenek a speciális, konkrét térséghez kötődő gazdasági, foglalkoztatási problémák kezeléséhez, illetve az ezeken a szinteken definiált (és S3 stratégiákkal alátámasztott) kiemelt lehetőségek kihasználásához. Előbbire példa a „Szabad Vállalkozási Zóna” fejlesztési program, amely az ország leghátrányosabb helyzetű területeire koncentrál, utóbbira a kiemelt növekedési zónák komplex fejlesztéseinek támogatása.
A Kutatás – Fejlesztés (K+F) lehetséges szerepe a helyi fejlesztések során
A Horizont 2020 keretprogram a kontinens globális versenyképességének növelését célzó Európa 2020 stratégia „Innovatív Unió” elnevezésű kiemelt kezdeményezésének egyik alappillére.
Az Európai Unió számos technológia terén továbbra is az elsők között van a világon, azonban mind a tradicionálisan fejlett, mind a feltörekvő gazdaságok egyre erősebb versenytársat jelentenek a számára. Következő lépésként a Tanács és az Európai Parlament megvitatja a Bizottság javaslatát annak érdekében, hogy azt még 2013 vége előtt el lehessen fogadni. A leegyszerűsített programszerkezetnek, az egységes szabályrendszernek és a bürokratikus akadályok felszámolásának köszönhetően a Horizont 2020 keretprogram által biztosított
108
finanszírozás hozzáférhetősége is javulni fog.
A Horizont 2020 keretprogram legfontosabb újdonságai a következők: drasztikusan leegyszerűsödik a költség-visszatérítési rendszer, mely egyetlen, a közvetett költségek meghatározására szolgáló egységes átalányfinanszírozási rátán és két, a kutatási, illetve a piacközeli tevékenységekre vonatkozó finanszírozási rátán alapul; egységes hozzáférési pont kerül kialakításra a résztvevők számára; kevesebb lesz a papírmunka a pályázatok készítése során; és megszűnnek a szükségtelen ellenőrzések és auditok. Az egyik legfontosabb célkitűzés a pályázat benyújtása és a támogatás kézhezvétele között eltelt idő átlagosan száz nappal történő csökkentése, így valamennyi projektet gyorsabban el lehet majd indítani.
A Horizont 2020 keretprogram első ízben foglalja egységes keretbe valamennyi európai uniós kutatás- és innováció finanszírozási eszközt. Minden eddiginél nagyobb hangsúlyt fektet arra, hogy a tudományos áttörésekből üzleti lehetőségeket biztosító és sokunk életét jobbá tévő innovatív termékek és szolgáltatások születhessenek. Ezzel egyidejűleg drasztikusan visszaszorítja a bürokráciát, a szabályok és eljárások egyszerűsítésével pedig a legjobb kutatók és még több innovatív vállalkozás érdeklődését igyekszik felkelteni.
A Horizont 2020 keretprogram három alapvető fontosságú célkitűzésre összpontosít a támogatások odaítélésekor.
I.
Kiváló tudomány- az EU-nak a tudományos kiválóság terén világviszonylatban betöltött vezető szerepének megerősítését célozza. Az erre a célra elkülönített 24,6 milliárd euróval – többek között az igen sikeresen működő Európai Kutatási Tanácsnak (EKT) szánt támogatás 77%-os emelésével – a program az EU-nak a tudományok terén világviszonylatban betöltött vezető szerepét igyekszik megerősíteni.
A Kiváló tudomány pillér négy specifikus területet foglal magába:
109
1. Az Európai Kutatás Tanács(ERC) vonzó és rugalmas támogatást nyújt tehetséges és kreatív egyéni kutatóknak és kutatócsoportjuknak a tudomány határterületein végzett ígéretes kutatásaikhoz. 2. AJövőbeli és feltörekvő technológiák(FET) program olyan együttműködési projekteket támogat, amelyek radikálisan új, magas kockázatú, sok esetben multidiszciplináris megközelítést igénylő ötletek megvalósítását teszi lehetővé, a leggyorsabban fejlődő technológiai területeken 3. A Marie Skłodowska-Curie akciókvonzó karrierfejlesztési és képzési lehetőséget kínálnak egyéni kutatóknak nemzetközi mobilitásuk illetve szektorok közti mobilitásuk támogatásán
keresztül,
illetve
intézményi
támogatást
nyújtanak
innovatív
kutatóképzési programok megvalósításához. 4. AKutatási infrastruktúra program(beleértve az e-infrastruktúrákat is) az európai kutatási infrastruktúrák fejlesztését támogatja, innovációs potenciáljuk és a kapcsolódó humán erőforrás erősítésén keresztül.
II.
Vezető ipari szerep- Európa vezető szerepét hivatott megalapozni a kutatás-fejlesztés és innováció területén, amit a kulcsfontosságú technológiák támogatásával, a tőkéhez való szélesebb körű hozzáférés biztosításával, valamint a kis- és középvállalkozások segítésével terveznek elérni. A keretprogram 17,9 milliárd eurós költségvetéssel járul hozzá, hogy az EU – ipari vezető szerepét megőrizve – továbbra is élen járjon az innovációban, amit a kulcsfontosságú technológiák 13,7 milliárd eurós támogatásával, a tőkéhez való szélesebb körű hozzáférés biztosításával, valamint a kis- és középvállalkozások segítésével tervez elérni.
A pillér három specifikus területet fog át: A„Vezető szerep az alap és ipari technológiák területén"célzott támogatást nyújt a kutatási, fejlesztési, demonstrációs, és ha szükséges, standardizálást elősegítő tevékenységekhez az
110
információs és kommunikációs technológiák (ICT)
a nanotechnológiák, korszerű anyag- és gyártási technológiák, biotechnológiai alapú ipari folyamatokés
az űrkutatás területén.
Ösztönözni
kívánják
a
különböző
technológiai
területek
együttműködését,
a
társadalomtudományi szempontok figyelembevételét. Minden területen bátorítják a felhasználók projektekbe való bevonását. A„Kockázatfinanszírozáshoz való hozzáférés"program a hitel- és tőkefinanszírozási eszközökhöz való hozzájutást segíti az innováció-vezérelt cégek és projektek esetében, a fejlesztés különböző szakaszaiban. A COSME program által nyújtott tőkefinanszírozási eszközökkel együtt, azokat kiegészítve, javítja a kockázati tőkéhez való hozzáférés lehetőségeit uniós szinten. Az„Innováció a KKV-k számára”program a KKV-k igényeihez igazított támogatást nyújt a KKVk által végzett innováció minden formájához, elsősorban a komoly növekedési potenciállal bíró és a nemzetközi piacra való kilépésre kész cégeket.
III.
Társadalmi kihívások– az Európa egésze számára kihívást jelentő társadalmi kérdések megoldásához kíván hozzájárulni az egészségügy, élelmezésbiztonság és fenntartható mezőgazdaság, az energia, a közlekedés, az éghajlatváltozás és környezetvédelem, valamint az inkluzív, innovatív és biztonságos társadalmak területein. Végezetül a keretprogram 31,7 milliárd eurót irányoz elő a következő hat igen fontos, Európa egésze számára kihívást jelentő kérdés megoldására: egészség, demográfiai változások és jólét; élelmezésbiztonság, fenntartható mezőgazdaság, tengerkutatás és tengerhasznosítási célú kutatás, valamint a biogazdaság; biztonságos, tiszta és hatékony
energia;
intelligens,
környezetkímélő
és
integrált
közlekedés;
éghajlatváltozás, erőforrás-hatékonyság és nyersanyagok; valamint inkluzív, innovatív és biztonságos társadalmak.
111
A Horizont 2020 struktúrája tükrözi az Europe 2020 stratégia prioritásait és saját eszközeivel hozzájárul az európai állampolgárokat érintő legfontosabb társadalmi problémák megoldásához. A probléma-alapú megközelítés a különböző technológiai és tudományterületek tudásának és erőforrásainak
együttes
alkalmazását
kívánja
meg,
ideértve
a
társadalom-
és
bölcsészettudományokat is. A tevékenységek a kutatástól a piacig terjedő fejlesztés teljes spektrumát lefedik, erős innováció-orientált szemlélet érvényesül. A „Társadalmi kihívások” pillér a következő területeket fogja át: 1. Egészségügy, demográfiai változás és jólét; 2. Élelmezésbiztonság, fenntartható mezőgazdaság és erdőgazdálkodás, tengerkutatás, tenger- és belvíz hasznosítási célú kutatás, valamint a biogazdaság 3. Biztonságos, tiszta és hatékony energia 4. Intelligens, környezetkímélő és integrált közlekedés 5. Éghajlatváltozás, környezetvédelem, erőforrás-hatékonyság és nyersanyagok 6. Európa a változó világban - Inkluzív, innovatív és reflektív társadalmak 7. Biztonságos társadalmak – Európa és az állampolgárok szabadságának és biztonságának védelme
Összességében megállapítható, hogy a kutatás-fejlesztés és az innováció kiemelt célterületek lesznek a 2014-2020-as fejlesztési időszakban. Ennek megfelelően minden területi stratégiának reflektálnia szükséges az intelligens növekedéshez kapcsolódó fejlesztési irányokra, konkrét beavatkozások nevesítésével és megfelelő források allokálásával. Míg a TOP alapvetően a helyi gazdasági együttműködések támogatását tűzi ki célul, a k+f együttműködések, innovációs hálózatok és általában a klaszterek fejlesztése a GINOP forrásainak terhére történhet meg a következő Európai Uniós fejlesztési időszakban. Utóbbi elsősorban a már működő, innovációs fókuszú együttműködések támogatását teszi lehetővé.
112
113
Felhasznált szakirodalom Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciója – Helyzetfeltárás http://www.csongradmegye.hu/portal/index.php?option=com_content&view=article&id=1125&Itemid=277
Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciója – Javaslattevő munkarész, http://www.csongradmegye.hu/portal/index.php?option=com_content&view=article&id=1126&Itemid=279
Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Koncepciója –Helyzetfeltárás Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Koncepciója – Javaslattevő munkarész
Csongrád Megye Területfejlesztési Programja http://www.csongrad-megye.hu/tft/csm_tf_program_egyeztetes.pdf
Fejlesztési tapasztalatok a Dél-alföldi régió leghátrányosabb helyzetű kistérségeiben a 20072010 közötti időszakban, file:///C:/Users/T%C3%B3th%20R%C3%B3bert/Downloads/lhh_osszefoglalo_final%20(6).pdf
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program http://palyazat.gov.hu/forum_topic_pate/765/filter?offset=0&theme_filter=
IRÁNYMUTATÁS,
a
megyei
szintű
tervezési
folyamat
keretébenelkészítendő
tervdokumentumokkidolgozásához
Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014–2020-as fejlesztési időszakra, http://www.mnvh.eu/sites/default/files/pm_tervezet.pdf
114
Magyarország-Szerbia
Határon
Átnyúló
Együttműködési
Program,
http://egtc.kormany.hu/magyarorszag-szerbia-hataron-atnyulo-egyuttmukodesi-program
Nemzeti
Fejlesztés
2030
–
Országos
Fejlesztési
és
Területfejlesztési
Koncepció,
https://www.nth.gov.hu/hu/tevekenysegek/eu-2014-2020/orszagos-fejlesztesi-esteruletfejlesztesi-koncepcio
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program, http://palyazat.gov.hu/forum_topic_pate/763/filter?offset=0&theme_filter=
Dél-alföldi régió stratégiai programja - DARFT Regionális Fejlesztési Ügynökség, 2000
A Dél-Alföld Régió Területfejlesztési Koncepció felülvizsgálata és Operatív Programblokk javaslatai – DARFT Kht., MTA RKK Békéscsabai osztálya, 2005
Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Koncepciója, 2013
Békés Megye Területfejlesztési Koncepciója, 2013
Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciója, 2013
Ezen tanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.
115
