A. alapján meghirdetett

PÁLYÁZAT

a

Szolnoki Műszaki Szakképzési Centrum a "Közalkalmazottak jogállásáról szóló" 1992. évi XXXIII. törvény 20/A. § alapján meghirdetett

SZ-02/562/2016 számon kiírt Szolnoki Műszaki Szakképzési Centrum Baross Gábor Gépipari, Közlekedési Szakképző Iskolája tagintézmény-vezető (magasabb vezető) munkakör betöltésére

Pályázó:

Szolnok, 2016.április 15.

Szabó Andrásné

Intézményvezetői pályázat

Tartalomjegyzék 1.

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ .........................................................................................................2

2.

MOTIVÁCIÓ ..........................................................................................................................6

3.

SZAKMAI PROGRAM ............................................................................................................7

3.1. Bevezetés………………………………………………………………………………………………………………………………7 3.2. Helyzetelemzés…………………………………………………………………………………………………………………… 9 3.2.1. Vezetési struktúra ............................................................................................................... 10 3.2.2. Képzési struktúra ................................................................................................................. 11 3.2.3. Az iskola tanulói, tanulmányi eredmények, fegyelmi helyzet ............................................. 13 3.2.4. Az iskola szülői közössége és a szülőkkel való kapcsolattartás ........................................... 16 3.2.5. Humánerőforrás .................................................................................................................. 16 3.2.6. Gazdálkodás ........................................................................................................................ 19 3.2.7. Pályázatok ........................................................................................................................... 20 3.2.8. Infrastrukturális feltételek................................................................................................... 23 3.2.9. Kapcsolatok. ........................................................................................................................ 26 3.2.10. Rendezvények, programok, hagyományok ....................................................................... 27 4.

FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK................................................................................................ 28

4.1.Vezetési struktúrára vonatkozó elképzelések ........................................................................... 29 4.2.Képzési struktúrára vonatkozó elképzelések............................................................................. 30 4.2.1. A jelenlegi szakközépiskolai képzés..................................................................................... 31 4.2.2. Szakiskolai szakmai képzés .................................................................................................. 31 4.2.3. Szakiskolát végzettek szakközépiskolája ............................................................................. 32 4.2.4. Felnőttoktatás, felnőttképzés ............................................................................................. 33 4.3. Oktató nevelő munka feladatai ................................................................................................ 33 4.3.1 HHH tanulókkal való foglalkozás .......................................................................................... 35 4.3.2.Tanulási nehézséggel küzdő tanulók .................................................................................... 36 4.4. Humánerőforrásra vonatkozó elképzelések ............................................................................. 36 4.5. Az infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó elképzelések .......................................................... 40 4.6. Szülőkkel való kapcsolattartás erősítése ................................................................................. 41 4.7. Gazdálkodásra vonatkozó elképzeléseim ................................................................................. 41 4.8. Kapcsolatok építése .................................................................................................................. 42 4.9. Pályázati lehetőségek ............................................................................................................... 42 5.

ZÁRÓ GONDOLATOK ......................................................................................................... 43

6.

MELLÉKLETEK………………………………………………………………………………………………………………..44 1

Szabó Andrásné


1. SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ

2 Szabó Andrásné


2.

MOTIVÁCIÓ

Pedagógus vagyok, mindig is ez szerettem volna lenni. Bár soha nem dédelgettem vezetői ambíciókat, mégis úgy alakult, hogy az lettem. Hiszem, hogy sikeres és jó iskolát csak a pedagógusokkal együttműködve tudunk kialakítani és csak akkor, ha mindig szem előtt tartjuk a diákok érdekeit és a szülők, valamint a környezet elvárásait. Nagy kihívásnak éltem meg, amikor 5 évvel ezelőtt Gúth Ferenc igazgató úr felkérésére elvállaltam a tagintézmény vezetését. Hittem, hogy addigi tapasztalataim megosztásával, a tantestülettel együttműködve, segíteni tudom az iskolában folyó oktató nevelő munka színvonalas megvalósítását és egy diákközpontú, a diákot egyenrangú félként kezelő iskola megvalósítását. Ehhez szükség volt az oktatás tárgyi feltételeinek korszerűsítésére, bővítésére és olyan tanulási környezet megteremtésére, mely a pedagógusok és a diákok számára egyaránt teremt inspiráló körülményeket a tanórákon. A folyamat elkezdődött, de bőven van még tennivaló. Vezetőként fontos számomra, hogy az iskola eredményes működéséhez és a jogszabályokban megfogalmazott feladatok ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltétel biztosított legyen, s ezek segítségével tudjuk minél magasabb színvonalon végezni az iskolánkban folyó oktató nevelő munkát. Úgy érzem, hogy intézményvezetőként többet tehetek az ismeretek, tapasztalatok átadásában és a személyiségek fejlesztésének érdekében, mint egyébként! Sokkal nagyobb lehetőségekkel, de nagyobb felelősséggel is! Felelősséggel a diákok, a szüleik, a technikai alkalmazottak, a pedagógus kollégáim, de a szűkebb és tágabb környezetünkkel szemben vagy együtt is.

3 Szabó Andrásné


3.

SZAKMAI PROGRAM 3.1.BEVEZETÉS „Aki hisz a pedagógiában, az csak optimista lehet. A pedagógus hit, mely inkább a

természet, mint nézet dolga, kettőt tételez fel: hogy az emberek (az eddiginél különbbé) nevelhetők s hogy (az eddiginél többre) taníthatók.” (Németh László) Optimista életszemléletem és ez a hit vezetett a pedagógus pályára. Szüleim szerint soha életemben nem akartam más lenni, csak pedagógus. A hetvenes években kezdődött… Akkor még csak ösztönösen vonzódtam az engem tanító, nevelő, a dolgaimat mindig megértő, segítő pedagógusok felé. Nagyon nagy szerencsém volt, igazi pedagógus személyiségekkel találkoztam! Az általános, majd a középiskolában és később a főiskolás éveim alatt is olyan pedagógusokat ismerhettem meg, akik a mai napig példaképeim, s akikre nagy tisztelettel emlékszem vissza. Aztán végleg eldőlt, bár lány létemre a műszaki pályát választottam. Talán pontosan azért, mert itt nem lehet megmagyarázni, így vagy úgy érteni a dolgokat. A folyamatokat, a realitásokat csak úgy lehet értelmezni, ahogyan azok a maguk - esetleg néha rideg valóságukban vannak, a tudományok törvényei szerint! Azonban arra is rájöttem, hogy a tapasztalatok megszerzése önmagában még nem elég, a generációknak nem elég „csak” tapasztalatokat szerezni és feldolgozni, rendszerezni és következtetéseket levonni, hanem ezeket a tapasztalatokat át kell adni, hogy ne vesszenek el, használhassák a következő generáció tagjai is, ne kelljen újra és újra felfedeznünk a már felfedezett világot. A meglévő tudást át kell adni, mert csak így fejlődhetünk tovább. Ekkor döntöttem úgy, hogy nem elég jónak lenni a szakmámban, akkor tudom igazán hasznosan élni az életem, ha tovább is tudom adni a megszerzett tudást. Ezért végeztem el a pedagógiai kiegészítőt, majd a tanítás (szándékosan nem „munkát” írok) mellett pályaorientációs szakvizsgát tettem, s folyamatosan képeztem magam. Pedagógusként úgy gondolom nagyon fontos az ismeretek átadása, de a tanulók nevelése, személyiségük kibontakoztatása, formálása még fontosabb. A középiskolában, különösen a szakiskolában ezek a feladatok különösen nagy kihívást jelentenek számunkra. Nehéz, sokszor hálátlan feladat, de az eredmények, volt tanulóink visszajelzései mindenért kárpótolnak bennünket. Több mint 25 éven át ezeket szem előtt tartva végeztem pedagógus munkámat, 4 Szabó Andrásné


melyben mindig kiemelt szerepet töltött be az osztályfőnöki tevékenység. Ma is azt vallom, hogy a legnehezebb, de a legtöbb szépséget tartogató pedagógiai feladat osztályfőnöknek lenni. Az előbbiekben a tanításra szándékosan nem „munkát” írtam. Számomra nem munkát jelentett és jelent a tanítás, és a tanítás sem egyszerűen ismeret átadás.

A pedagógus

személyiség, igazából nem oktat és nevel, hanem ezt tudatosan és egyszerre végzi. Hogy mikor, milyen arányban, mennyire megtervezetten, milyen intézményi környezettel, technikai körülmények között, milyen tanulói bemenettel, ez már mind részletkérdés. Persze, nem elhanyagolható részletkérdés, mert ezek a részletek keseríthetik meg a tanár és diák életét, rontják vagy javítják nagyon nagy mértékben a közös munka hatásfokát. Pontosan ezen feltételek biztosítása, magasabb szintre hozásának lehetősége miatt adom be pályázatomat a vezetői munkakör beöltésére, folytatására. Célom a tanítás-tanulás folyamatának legnagyobb hatásfokkal történő megvalósítása, és ennek a célnak a megvalósításához szükséges minden körülmény biztosítása. Legyen az pedagógiai, nevelési, technikai. Ilyen körülmény a megfelelő szintű kapcsolattartás és nem csak a belső kapcsolatok (diákok, kollégák, alkalmazottak, társ intézmények), hanem a külső kapcsolatok (szülők, munkahelyek, gyakorlati helyek, város, iparkamara …) is. Bár mindennapjainkat sokszor a kelleténél is jobban áthatja a napi politika, melyet nem szeretnék kikerülni, célom annak biztosítása, hogy az iskolában folyó oktató-nevelő munka nyugalmát ne zavarja napi politikai csatározás. Előző tapasztalataim alapján és józan eszemre hallgatva is tudom, a feladat megoldása, a hatásfok javítása nem lesz könnyű, nem lesz konfliktusoktól sem mentes, de a cél mindig előttem van. Az embereket csak úgy lehet fejleszteni, jobbá tenni, ha igazi pedagógus személyiségekkel találkoznak. . Most sem változott a véleményem, hozzáállásom, most is ezért pályázok. Ez pedig nem megy elkötelezett, hiteles pedagógusok nélkül. Az iskolai nevelés folyamatában a pedagógus minden tettével, cselekedetével, mondatával hat a tanítványaira. Ezért mindig, minden körülmények között hiteles személyiségnek kell lenni, tudnunk kell, hogy céljaink elérése érdekében mindent meg kell tennünk azért, hogy tanulóinkban kialakítsuk a tudás, az ismeretszerzés iránti vágyat, adott esetben megmutassuk a hiányosságokat, de azt az utat is, amelyet végigjárva ezeket pótolhatják, folyamatosan fejlődhetnek. Segíteni kell a sokszínű pedagógus személyiségek kibontakozását valamint az egyéni elképzelések, tervek megvalósítását.

5 Szabó Andrásné


A pedagógus azonban önmagában csak szélmalomharcot vív, ha nincs mellette egy együttműködő tantestület. Ezért fontos, hogy olyan pedagógus közösséget alakítsunk ki, amely saját, minden tagja által elfogadható célokat fogalmaz meg, s amelyben minden pedagógus egyéniség, saját tervekkel, elképzelésekkel, saját módszerekkel, s mindezeket a közös cél elérése érdekében hasznosítja. Hiszek abban, hogy együttműködve, csapatmunkával, nem egymással versenyezve, hanem egymást segítve, támogatva, egymástól tanulva tudunk közös sikereket elérni. Ez az, ami a közösség erejét adja, s alapvetően az iskola arculatát meghatározza. „Az, hogy az iskola- és benne a tanár- milyen volt, csak jó tíz évvel az iskola elvégzése után fog kiderülni. A tanár nem is tudja - fogalma sincs -, hogy mikor hat igazán a növendékre, egy gesztussal, egy szóval, odavetett tréfás félmondattal.” (Nagy László)

3.2.

HELYZETELEMZÉS Ahhoz, hogy az elkövetkező 5 év céljait, feladatait meg tudjuk fogalmazni, először

reálisan kell értékelni az elmúlt tanévek történéseit, eseményeit, eredményeit s meg kell vizsgálni, hogy a jelenlegi oktatásirányítás milyen lehetőségeket biztosít a további munkához. Intézményvezetőként az elmúlt években szerzett tapasztalatok megerősítették az iskoláról vallott nézeteimet. Úgy gondolom, hogy a sikeres oktatómunka záloga elsősorban a pontos, érthető követelményeket támasztó iskola és az azonos elveket valló, személyes példájukkal utat mutató pedagógusok. Olyan légkörben tudjuk mindezt megvalósítani, ahol jól behatárolható szabályok vannak, és biztosított a rend és a fegyelem kialakítása és megtartása, betartása és betartatása, hiszen ez az alapja a sikeres oktató-nevelő munkának. Az iskolának törekednie kell arra, hogy tanulóit korszerű és használható tudás birtokában engedje ki a munkaerőpiacra, ahol a későbbiek során képesek lesznek a folyamatos megújulásra, az új ismeretek elsajátítására. Mindezekkel elősegíthetjük elhelyezkedésüket, nagyobb esélyt teremtve a boldogulásra. Fontos, hogy tanulóink a tolerancia, a tisztelet és a megbecsülés birtokában értékes és hasznos tagjai legyenek szűkebb közösségüknek, a nemzetnek és a társadalomnak.

6 Szabó Andrásné


3.2.1 Vezetési struktúra Az iskola egyszemélyes felelős vezetője az igazgató, de a vezetés csapatmunka. S ez csak akkor fog jól működni, ha a munkát olyan vezetőtársakkal osztja meg, akikkel hatékonyan tud együttműködni, akik elkötelezettek az intézményi célok megvalósításában. Az intézmény hatékony működésének és fejlesztésének alapja az iskolavezetés tagjainak összehangolt tevékenysége, ez pedig csak akkor lehetséges, ha egyértelműen megfogalmazott hatáskörökkel és jogkörökkel rendelkeznek a vezető helyettesek az adott szervezeti egység, adott terület teljes jogkörű irányítása érdekében. Az iskolavezetés tagjainak - ugyanígy a munkaközösségvezetőknek és a pedagógusoknak – vállalniuk kell a felelősséget a saját hatáskörükbe tartozó feladatok pontos elvégzéséért, szükség esetén egyeztetniük kell az igazgatóval, a végzett munkáról pedig beszámolási kötelezettséggel tartoznak. A tagintézmény jelenlegi vezetői struktúrája

Az intézmény stratégiai céljai a Pedagógiai Programban világosan megfogalmazottak, melynek megvalósulását az iskolavezetésnek folyamatosan figyelemmel kell kísérni. Amennyiben szükséges, a problémákat a nevelőtestülettel, az alkalmazotti közösséggel meg 7 Szabó Andrásné


kell vitatni. Ehhez azonban elengedhetetlen az intézményi dokumentumokban megfogalmazott ellenőrzések folyamatos megvalósítása.Vezetőtársaimmal arra törekedtünk, hogy ezek ne számonkérések, elszámoltatások legyenek, hanem minden esetben fejlesztő jellegűek, segítséget nyújtsanak a pedagógusok számára. Az intézményirányítás hatékonyságának növelése érdekében elengedhetetlen a horizontális és vertikális kommunikáció. A feladatokról, a megoldandó problémákról, a sikerekről, az esetleges kudarcokról őszintén kell beszélni, adott esetben vitatkozni,

ha

szükséges új célokat, feladatokat, kell megfogalmazni, új eljárásokat kell kidolgozni. 3.2.2. Képzési struktúra Az elmúlt 5 évre visszatekintve a képzési struktúra többször is átalakult. A bekövetkezett változásokat a törvényi előírások, a helyi munkaerőpiac igényei valamint a társadalmi változások indukálták. A szükségszerű változásokat minden esetben úgy hajtottuk végre, hogy figyelembe vettük, ezek milyen beruházásokat, humánerőforrás és infrastrukturális fejlesztéseket igényelnek. A folyamatos változtatások és a változásoknak való megfelelés nem volt minden esetben könnyű feladat. A 2012-13-as tanévben, alkalmazkodva a szülők elvárásához, bevezettük a szakközépiskolai képzésben a rövidebb idejű, beszámítós képzést. Így az akkor tanulmányaikat elkezdő diákok az érettségit követően 1 év szakmai képzés után szerezhetnek szakmai végzettséget autószerelő szakmában. A 2013-14-es tanévben került bevezetésre az új ágazati kerettanterv szerinti szakközépiskolai képzés, melynek kerettanterve már általánossá tette az érettségit követő 1 éves szakmai képzést valamint lehetőséget biztosított arra, hogy a gimnáziumi érettségit követően 2 év alatt szerezhessenek szakmai végzettséget a jelentkezők. A szakiskolai tagozaton is ebben az évben vált általánossá az új szakmai kerettantervek alkalmazása. A jelenleg folyó képzések mindegyike ezen kerettantervek és a hozzájuk kapcsolódó szakmai és vizsgakövetelmények alapján folyik. Ez végre egy kis állandóságot hozott, hiszen az előző években megvalósított előrehozott, valamint az ún. „kísérleti” szakmai képzést váltotta fel, melyet a 2012-ben kiírt TÁMOP-2.2.5. A-12/1-2012-0027 „Szakképző Intézmények felkészülésének támogatása a rövidebb képzési idejű szakképzés bevezetésére” elnevezésű projekt keretében kidolgozott program alapján végeztünk a hegesztő képzésben. 8 Szabó Andrásné


A 2014-15-ös tanévben elindítottuk a szakiskolát végzettek szakközépiskoláját, ahol a 2 éves nappali rendszerű felnőttoktatás keretében készítjük fel a tanulókat az érettségi vizsgára. Ebben a tanévben pedig elindult az esti tagozatos felnőttoktatás is 3 szakmában. A 2015-16-os tanévben tagintézményünkben szakközépiskolai és szakiskolai tagozaton folyik a képzés az alábbiak szerint: 1. szakközépiskolai képzés (közlekedéstechnika ágazati kerettanterv alapján) -

érettségivel záruló 4 éves képzés,

-

kötelezően választható tantárgy: szakmai ismeret

-

1 év szakmai képzés

2. érettségire épülő szakmai képzés (2 éves) 54 525 01 autóelektronikai-műszerész 54 525 02 autószerelő 3. technikus képzés (1 év ráépülés) 55 525 01 autótechnikus 4. szakiskolai képzés (3 éves szakmacsoportos kerettanterv alapján) a, gépészet szakmacsoport 34 521 06 hegesztő 34 582 03 épület- és szerkezetlakatos 34 521 04 ipari gépész 34 582 09 központifűtés-és gázhálózat rendszerszerelő b, közlekedés szakmacsoport 34 525 06 karosszérialakatos c, elektrotechnika-elektronika szakmacsoport 34 522 04 villanyszerelő 5. szakiskolai képzés (2 éves) a, gépészet szakmacsoport 34 521 06 hegesztő 34 521 07 járműipari fémalkatrész-gyártó b, elektrotechnika-elektronika szakmacsoport 34 522 04 villanyszerelő

9 Szabó Andrásné


Fontos megemlíteni, hogy a jelenlegi képzési szerkezetben 4 olyan szakmai képzés is megtalálható, amelyek az MFKB döntése alapján a megyében hiányszakmának minősülnek, s így az ilyen képzésekre beiskolázott tanulók elért eredményüktől függően tanulmányi ösztöndíjban részesülnek. 3.2.3. Az iskola tanulói, tanulmányi eredmények, fegyelmi helyzet Iskolánk szakközépiskolai és szakiskolai képzésre iskoláz be tanulókat, többségük a szakiskolai tagozaton folytatja tanulmányait. A tanulói létszám az elmúlt években nem nagyon változott, ami a demográfiai hullámot tekintve már eredményként könyvelhető el. Jelenleg a 2015-16-os tanévben az október 1-jei statisztika alapján 22 osztályban összesen 594 tanuló folytatja tanulmányait, közülük 5 lány. Az iskola beiskolázási körzete Szolnok és a környező települések. Ezt igazolja, hogy a tanulók többsége bejáró (411 fő), kevesen szolnokiak (139 fő), és csak összesen 44-en választották a kollégiumi elhelyezést.

23%

8%

Helybeli

Kollégista 69%

Bejáró

Ha a tanulók szociális hátterét vizsgáljuk, jól látható, hogy a diákok közül sokan csonka családban nevelkednek, nincsen mögöttük odafigyelő szülői háttér s ez motiválatlanságuk egyik oka. A tanulók több mint 10%-a hátrányos helyzetű, s 40 olyan diákunk van, aki halmozottan hátrányos helyzetűnek számít, vagyis szülei nem fejezték be az általános iskolát. A tanulásban akadályozott diákok száma évek óta közel azonos, de láthatóan megfordult az SNI-s és BTM-s gyerekek aránya, évről évre nő a magatartási és beilleszkedési problémával küzdő diákok száma. 10 Szabó Andrásné


A tanulmányi eredmények alakulását vizsgálva örömmel látható, ha nem is nagymértékben, de apró lépésekkel növekszik a tanulmányi eredmény (félévet és évvégét tekintve is). Ezzel összefüggésben a bukások száma is láthatóan csökken. Ezeket az eredményeket az alábbi táblázat tartalmazza: 2012-13

2013-14

2014-15

2015-16

Félévi iskolai átlag

3,13

3,13

3,31

3,36

Év végi iskolai átlag

3,09

3,26

3,34

---

Lemorzsolódás (fő)

33

54

54

---

Év végén bukottak száma (fő)

94

70

59

---

Örvendetes, hogy minden tanévben vannak olyan osztályok, ahol minden tanuló sikeresen teljesíti a tanév követelményeit. Az elmúlt tanév végén s most félévkor a 9. évfolyamos hegesztő osztály is ilyen szép tanulmányi eredményt produkált. Ezt talán elsősorban az segítette elő, hogy erre a képzésre a felvehető létszám többszöröse volt a jelentkezők száma, s közülük kerültek ki a felvett diákok, s az osztályban nem volt évismétlő tanuló. Másodsorban motiválja őket a tanulmányi ösztöndíj, s reményeim szerint érezhető az átvezető program hatása is. A jó képességű, tehetséges tanulókat szakmailag felkészült pedagógusok segítik a tanulmányi versenyeken való eredményes szereplésben. Az elmúlt években leginkább a közlekedési szakmacsoportos szakmákban értek el kimagasló eredményeket tanulóink a SZÉTV, OSZTV versenyeken. A gyengén teljesítő diákok esetében lehetőségünk van felzárkóztató foglalkozásokon segíteni őket a jobb tanulmányi eredmény elérésében. Ebben a feladatban a tantestület sok tagja önkéntesen vesz részt. Egy működő iskolai közösség elsősorban az osztály- és csoportközösségekre építhet. Az osztályközösségek formálásának színtere az osztályfőnöki óra, illetve az osztályszintű közös programok, rendezvények. Iskolánkban ilyen a tanulmányi kirándulás, melyet minden osztály szervezhet. Igaz, ma már a diákok számára nem ugyanazt jelenti egy nap közös programokkal való eltöltése, mint tizenöt-húsz évvel ezelőtt. Érezhető is, hogy csökken a diákok érdeklődése e tevékenység iránt. De igaz az is, hogy a végül mégiscsak létrejövő utazáson, kiránduláson 11 Szabó Andrásné


másutt meg nem valósítható pedagógiai célok érhetők el könnyedén, nem utolsósorban pedig a tanár és a diák is felejthetetlen élményekkel gazdagodik. A minden iskolában létező rendezvények közül (iskolai ünnepségek, évnyitó és évzáró, ballagás) nálunk hagyományosan a szalagtűző és a ballagás a legjelentősebb. A végzősök felnőtté avatásának megünneplése az egész iskola számára esemény, melynek helyszíne az idei évben a főiskolai Campusról az Aba Novák Kulturális Központ felújított színháztermébe költözött, ahol méltó módon ünnepelhettünk. Minden közösség identitásának fontos alapja a hagyományok őrzése. Az iskola épületének folyosóin az 1970-es évektől kezdődően találhatók osztálytablók, melyek a több mint négy évtizedes múltra emlékeztetnek minket. A közösségi élet fontos színterei a sportrendezvények is. Intézményünk rendszeresen vesz részt a városi rendezvényeken, mint a Tiszaligeti napok, Coop futás, stb. Napjainkban a közösségi élet új színtereit jelentik az online felületek. Évek óta működik az iskolai honlap, mely elsősorban a fontos információkat vagy éppenséggel kötelező dokumentumokat és az iskola életéről készült beszámolókat tartalmazza. Az iskolai rendezvények, programok szervezésében és lebonyolításában tanulóink szívesen vesznek részt. Az ilyen jellegű tevékenységekért adott igazgatói dicséretek száma is jelentős. Sajnálatos azonban, hogy intézményünkben az utóbbi öt évet figyelembe véve az idei tanévben jelentősen megnőtt a fegyelmi eljárást igénylő, kirívó magatartási probléma. Emellett a tanórák rendszeres zavarásáért, az iskola házirendjének tudatos megszegéséért jó néhány osztályfőnöki és nem kevés igazgatói figyelmeztetés is született. Az iskola fegyelmi helyzetét vizsgálva megállapítható, hogy mindennapos küzdelmet folytatunk a tanulókkal a nemdohányzók védelméről szóló törvény és a házirend betartásáért, betartatásáért. Ezen a területen sok tennivaló áll még a tantestület előtt, melyet az egységes szemlélet elfogadásával és közvetítésével, következetességgel, személyes példamutatással tudunk csak megoldani. Az iskolával tanulói jogviszonyban lévő tanulók diákönkormányzatot működtetnek, melybe minden osztály 2 tagot delegál. Az iskolai diákönkormányzat a véleményalkotás fontos fóruma, az iskolai élet fontos színtere, közösségformáló és személyiségfejlesztő szerepe is kiemelkedő. A diákönkormányzat rendszeresen ülésezik elnöke vagy a diákönkormányzatot segítő pedagógus vezetésével. A diákönkormányzat által rendezett legfontosabb iskolai esemény a diáknap, a mikulás, a karácsony. Iskolánk diákjai szívesen kapcsolódnak be a programok szervezési és lebonyolítási feladataiba is. Számos sport és egyéb program színesíti az iskola életét, melyeken olyan tevékenységet tudunk megismertetni a diákokkal, amelyekkel 12 Szabó Andrásné


fel tudjuk kelteni érdeklődésüket. Egy nyitottabb, színesebb, diákközpontú iskolai légkör kialakítása kezdődött meg az elmúlt időszakban, s ennek a folyamatnak folytatódnia kell! 3.2.4. Az iskola szülői közössége és a szülőkkel való kapcsolattartás Az iskolánkba beiratkozó tanulók zöme a Szolnok közeli és jászsági kistelepülésekről, illetve a szolnoki hátrányos körzetekből érkezik. Ez döntően meghatározza a szülők kapcsolatát és kapcsolattartásukat az iskolával, a pedagógus közösséggel. Az iskolavezetés, az osztályfőnökök és a szaktanárok sokféle kapcsolattartási mód segítségével kommunikálhatnak a szülőkkel. A legfontosabb természetesen a személyes beszélgetés. Az évente két alkalommal megrendezésre kerülő szülői értekezleteken lehetőségük van a résztvevő szülőknek, hogy az osztályfőnökökön kívül a szakoktatókkal, illetve előzetes jelzés alapján, az osztályban tanító pedagógusokkal is találkozhassanak. Sajnos éppen a gyengébben teljesítő, több magatartási problémával rendelkező osztályokban alacsonyabb, sok esetben nagyon alacsony a szülői részvétel. Személyes találkozásra az értekezleteken kívül is van mód, hiszen a kapcsolattartás más formái is működnek. A telefonos megkereséseken kívül az elektronikus napló 2014-es bevezetése óta a napló „üzenő” funkcióját is használhatják a pedagógusok és a szülők egyaránt. Az elektronikusnapló nagy kommunikációs változást jelentett az intézmény életében. Bevezetése óta felgyorsult a diákok tanulmányi és magatartási helyzetével kapcsolatos információk átadása a szülők számára. Láthatóan egyre több szülő használja a gyermekével kapcsolatos napi szintű információ megszerzésére. A szülők osztályonként két tagot delegálnak az iskolai Szülői Választmányba, melyet évente legalább egy alkalommal az iskola igazgatója hív össze és tájékoztatást ad az iskolában folyó tevékenységekről. Ez alkalmat biztosít arra, hogy a szülők az általuk képviselt osztály problémáival kapcsolatosan egyeztessenek az iskola vezetésével, felmerülő kérdéseikre választ kapjanak. 3.2.5. Humánerőforrás Iskolánk eredményes és gördülékeny működése érdekében fontos cél, hogy minden tanítási órát, gyakorlati foglalkozást szakképzett, pedagógus végzettséggel rendelkező kolléga lásson el. Tagintézményünk az elmúlt évek alatt közel állandó pedagógus létszámmal látta el az adott tanév oktatási-nevelési feladatait. Sajnos kerültünk olyan helyzetbe, amikor a szakos ellátás biztosítása szinte kilátástalan volt. Évek óta nincsen kémia szakos pedagógusunk, s 13 Szabó Andrásné


ennek megoldása évről évre egyre nehezebb feladatok elé állít bennünket. A Szolnoki Műszaki Szakközép-és Szakiskola, majd később a jogutód, a Szolnoki Műszaki Szakképzési Centrum tagintézményei közötti kapcsolat az elmúlt időszakban már több esetben segített a problémák megoldásában. Minden tagintézményben vannak olyan kollégák, akik más tagintézményben is tanítanak, segítve az ott folyó munka megfelelő színvonalú megvalósítását. S milyen területeken jelentett problémát a megfelelő szakos ellátás biztosítása? -

vannak olyan tantárgyak, melyek iskolai szinten nagyon kis óraszámot képviselnek, s a tantestületünkben nincs ilyen végzettséggel rendelkező pedagógus

-

bizonyos tantárgy oktatására szakképzettsége szerint csak egy pedagógus alkalmas (pl. biológia) s az ő szakszerű helyettesítése nem megoldható,

-

a szakmai elméleti tantárgyakat tanító kollégák közül többen is vannak, akik nem rendelkeznek pedagógus végzettséggel

-

a szakoktató kollégák között vannak, akik a köznevelési törvény előírásainak maradéktalanul nem felelnek meg

Ezen problémák megoldása érdekében az elmúlt 5 évben az iskola segítette, támogatta több kolléga tanulmányainak folytatását a magasabb szintű vagy újabb végzettség megszerzése érdekében. Volt, akinek a képzési és vizsganapokat biztosította, ezzel segítetve a vállalt kötelezettségek teljesítését. 1 fő technika mestertanári 1 fő egyetemi 2 fő pedagógiai 1 fő hegesztőmérnöki 1 fő pedagógus szakvizsga végzettséget szerzett. A 2015-16-os tanévben az 55 fős tanári kar látja el a feladatokat. Az iskolai végzettségeket áttekintve a következőket láthatjuk:

Egyetemi vagy Master pedagógiai végzettséggel rendelkezik: 21 fő Egyetemi vagy Master végzettséggel rendelkezik: 2 fő Főiskolai pedagógiai végzettséggel rendelkezik: 22 fő 14 Szabó Andrásné


Főiskolai végzettséggel rendelkezik: 4 fő Középfokú végzettséggel rendelkezik: 2 fő Pedagógus szakvizsgával rendelkezik: 4 fő Az elmúlt időszakban sok továbbképzésen vettek részt a kollégák, s ennek köszönhetően a 277/1997 (XII.22) Kormányrendeletben előírt 7 évenkénti 120 óra továbbképzés követelményeit a tantestület valamennyi tagjának sikerült teljesítenie. Intézményünkben jelenleg 6 munkaközösség működik: osztályfőnöki, humán, reál, szakmai elmélet, szakmai gyakorlat és belső ellenőrzési csoport. A testnevelők és a könyvtáros pedagógus a Centrum szinten működő szakmai munkaközösségben tevékenykednek. A nevelőtestület minden tagja részese legalább egy, de jellemzően inkább két vagy három munkaközösségnek. Ezek a tanári közösségek tehát az iskolai szakmai munka keretét adják. A munkaközösségek év eleji ülésükön javaslatot tesznek a munkaközösség-vezető személyére és a tanévben tervezett feladatokra (iskolai ünnepségek, szaktárgyi vetélkedők és versenyek, belső szakmai továbbképzések, bemutató órák, stb.). A pedagógusok közül többen is vannak, akik iskolán kívüli, oktatással kapcsolatos feladatokat is vállalnak. Az érettségi vizsgaelnökként, emelt szintű érettségin javítótanárként, tantárgyi bizottságok tagjaiként segítik az Oktatási Hivatal által szervezett vizsgák lebonyolítását. Vannak olyanok, akik a szakmai vizsgáztatás folyamatában látnak el vizsgaelnöki, illetve érdekképviseleti szervezet által delegált vizsgabizottsági tagként feladatokat. Ezen feladatok elvégzéséhez minden esetben megteremtettük a feltételeket, biztosítottuk, hogy a feladatra felkért kollégák el tudják látni tevékenységüket. A pedagógus szakmai ellenőrzés és minősítés folyamatában résztvevő szaktanácsadó és szakértő kollegáknak biztosítottuk a törvényben előírt heti óraszámot, s a szabadnapot, amikor a vállalt feladataikat ellátják. Ettől a tanévtől főállású fejlesztőpedagógus segíti a tanulásban akadályozott tanulók munkáját, s segíti a pedagógus kollégákat a velük való szakszerű foglalkozásban. Félállásban egy szociális munkás és 7 órában iskolapszichológus is tevékenyen részt vesz a mindennapok pedagógiai feladatainak megoldásában, s ezzel is segítve az osztályfőnökök és szaktanárok munkáját. Elsősorban az osztályfőnöki órák keretében pedig bűnmegelőzési tanácsadó támogatja a nevelői munkát. Mindezek mellett minden pedagógus – kiemelten az osztályfőnök 15 Szabó Andrásné


– feladata, hogy a beilleszkedési, magatartási zavarokat felismerje, kezelésére megfelelő eszközt, esetleg külső segítséget találjon. A kollégák többsége (a néhány szakmai tanár, az oktatók és a testnevelők kivételével) folyamatosan az egyetlen nagy tanári helyiségben és a hozzá tartozó számítógépes tanáriban végzi tanórán kívüli tevékenységei javát. A külön tanári helyiségek hiánya nemcsak hátrányt, hanem előnyt is jelent: a tantestület tagjai folyamatos kapcsolatban vannak egymással. A személyes kapcsolatokat erősítik a tantestület egészét vagy kisebb-nagyobb csoportjait megmozgató tanórán kívüli rendezvények is (tantestületi kirándulás, karácsonyi ünnepség, Mikulás-nap a kisgyermekes kollégákkal) A zavartalan oktató-nevelő munka megvalósítását 3 fő pedagógus munkát segítő, 1 fő rendszergazda - félállásban -, 1 fő gazdasági munkatárs és jelenleg 10 fő technikai állományú alkalmazott segíti. Az elmúlt években a zavartalan technikai működés biztosítása érdekében szinte folyamatosan közfoglalkoztatottak alkalmazásával kívántuk segíteni a feladatok minél magasabb szintű ellátását. Sajnos bizonyos területeken vannak még problémák, melyek megoldásra várnak. Összességében azonban fontosnak tartom, hogy az iskolai élet különböző területein dolgozók segítsék, ismerjék el egymás tevékenységét, hiszen mindegyikük munkája hozzájárul az iskolában zajló oktató-nevelő munka színvonalának kialakításához. Mindenki a saját területén kell, hogy tudása legjavát nyújtsa, így a pedagógusok a tanítás folyamatában, a takarítónők pedig az iskola épületének rendben tartásában, a portások a mindennapi rend fenntartásában, stb. Mások a szerepek, feladatok, de egyformán fontosak. 3.2.6. Gazdálkodás A köznevelési törvény értelmében az intézményvezető „felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásáért”1. Az SZMSZC önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, a tagintézmények jelenleg nem rendelkeznek önálló költségvetéssel, de az igazgató a kötelezettségvállalási szabályzatban foglaltak szerint kötelezettséget vállalhat. A Szolnoki Műszaki Szakképzési Centrum Szervezeti és Működési Szabályzata szerint az igazgató felelős „a tagintézmény feladatai ellátásához vagyonkezelésbe, használatba adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért, a gazdálkodás során a szakmai hatékonyság és a

1

2011.évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 69 (1)

16 Szabó Andrásné


gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért” valamint „az eredményes gazdálkodás érdekében közreműködik az éves költségvetés tervezésében és annak teljesítésében”2 Az iskola infrastrukturális fejlesztése során figyelni kell a szakmai területtel való összhangra, a kiegyensúlyozott költségvetésre. Az elmúlt öt évben történt beruházások, fejlesztések minden területen az intézmény oktatási-nevelési célrendszerével, közismereti és szakmai képzésével összhangban kerültek megvalósításra. Ezekhez az adott ciklusban működő fenntartó által meghatározott szigorú, de racionálisan alkalmazható költségvetés, valamint az intézmény a Szolnoki Műszaki Szakközépés Szakiskola, majd 2015. júliusától a Szolnoki Műszaki Szakképzési Centrum költséghatékony gazdálkodásából származó pénzmaradvány felhasználása s nem utolsó sorban a pályázatok biztosítottak lehetőséget. A Centrum megalakulása után az első fontos feladata a racionális, költséghatékony gazdálkodás kialakítása volt.

Ennek értelmében minden bérleti, szolgáltatási szerződés

átvizsgálásra került. Azok a szerződések, melyek a Centrum számára előnytelenek voltak, felmondásra kerültek, és új partnerek felkutatására került sor. Minden területen csak olyan céggel, szolgáltatóval kötött szerződést a Centrum, amely vállalta az iskola által meghatározott feltételek betartását. A gazdasági feladatok ellátására a tagintézménybe került egy gazdasági munkatárs. Az árajánlat kérők elkészítése, a kötelezettségvállalások, majd a megrendelők kitöltése és a beszerzések lebonyolítása is tagintézményi hatáskörbe került. Az elmúlt időszakban a fenntartó engedélyével fejlesztésre, beruházásra fordíthatott az iskola bizonyos pénzösszeget. 3.2.7. Pályázatok Az elmúlt években beadott pályázatainkat a bírálók támogatásra méltónak ítélték. A támogatások lehetőséget biztosítottak a pályázatban leírtak megvalósítására, az abban meghatározott eszközfejlesztésre és pedagógusképzések, továbbképzések megvalósítására. TÁMOP 3.1.7-11/2-2011-0594 „MEEN-nap Megismerni a megújuló energiákat” pályázat keretében 4 000 000 Ft támogatást kaptunk, hogy megvalósítsuk a pályázat céljait. TÁMOP 2.2.5.A.12/1-2012-0027 „A Hegesztő szakképesítés képzési dokumentumainak kidolgozása és a képzés bevezetése” című pályázat

2

programjának célja:

Szolnoki Műszaki Szakképzési Centrum Szervezeti és Működési Szabályzat II. 11. (h) (i) (x)



- olyan egységes a hegesztő szakmai képzést segítő dokumentáció és tudásanyag összeállítása, amely elősegíti a 9, 10, és 11. évfolyamos diákok eredményes szakmai elméleti és gyakorlati felkészítését - új oktatási elemek beépítésének támogatása a hegesztő szakmai képzésbe - a diákok számára tanulást könnyítő segédletek összeállítása. Ezen pályázat megvalósításához 10 000 000 Ft támogatást nyertünk el. TÁMOP-3.3.10. A-12-2013-0015 azonosító számú „Hátsó padból az elsőbe” című projekthez kapcsolódóan 40 000 000 Ft támogatásban részesültünk. Ennek a pályázatnak a keretében dolgoztuk ki az ún. átvezető programot, mellyel minden szeptemberben 4 hetes intervallumban a középiskolai tanulmányaikat megkezdő fiatalok beilleszkedését segítjük. A program keretében 37 hátrányos helyzetű diák egyéni mentorálása is megvalósult. A két év alatt a pályázatba bevont diákok számos közösségi programon, kiránduláson vettek részt. Ez a pályázat biztosította a lehetőséget a tanulóbarát környezet kialakítására az I.5. számú tanteremben. TÁMOP 3.1.4.-12/2 „Új tanulási formák és módszerek bevezetése a Szolnoki Műszaki Szakközép- és Szakiskolában” pályázat keretében diákjainknak lehetőségük volt nyelvi, sport, sí táborban és külföldi kirándulásokon is részt venni. Sokan közülük életükben először jutottak el a környező országokba. TIOP 1.1.1-12/1-2012-0001 azonosító számú „Intézményi informatikai infrastruktura fejlesztés a közoktatásban” című pályázat keretében: -

oktatási nevelési célra használható informatikai eszközfejlesztés

-

interaktív felületek kialakítása

-

módszertani támogatás valósult meg.

Decentralizált pályázatok segítségével legutóbb a villanyszerelő szakmai képzés megvalósításához a tananyag részét képező korszerű épülettechnika oktatásához szükséges fejlesztés keretében „My Home oktatási modul (intelligens épületek tervezéséhez és kivitelezéséhez)” került beszerzésre, mintegy 4 046 000 Ft értékben.

A pályázatok keretében megvalósult pedagógus továbbképzések



óraszám

résztvevők száma (fő)

összes óraszám

Felkészítés a mentorálás mesterségére A referencia-intézmények és partnerintézmények pedagógusainak felkészítése a gyakorlóhelyi mentori tevékenységek ellátására Hálózati együttműködések és kapcsolatok Intézményi csoport felkészülése a felsőoktatási gyakorlóhely funkció vállalására Pedagógusok felkészítése az IPR alkalmazására, a hatékony együttnevelésre PR tevékenységek és célirányos kommunikáció A referencia intézményi működéshez szükséges szervezeti, oktatásszervezési, szolgáltató-szervezési feltételrendszer kialakítása Vezetők felkészítése a referencia intézményi innovációk menedzselésére A konfliktuskezelési készség és a szociális kompetenciák fejlesztése - a szervezeti konfliktusok megelőzésének és megoldásának korszerű gyakorlata Kreatív tanuló – kreatív pedagógus, a kreativitás szerepe a tehetségfejlesztésben

30

2

60

60

2

120

15

2

30

8

2

16

30 15

4 1

120 15

15

2

30

30

2

60

30

3

90

30

3

90

Egyéni bánásmód, differenciált képességfejlesztés az iskolában

30

8

240

A tehetségek felismerése és azonosítása, tehetséggondozó projektek kidolgozása a nevelési oktatási intézményekben IKSZ pedagógusoknak – avagy módszertani felkészítés iskolai közösségi szolgálati projektek megvalósítására

30

3

90

30

6

180

Az infokommunikációs technológiák (IKT) oktatásban történő alkalmazása

30

3

90

A kompetencia alapú oktatási programcsomagok alkalmazása – szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztése az 1–12. évfolyamon

30

6

180

A számítógép alkalmazási lehetőségei a tanítás-tanulás folyamatában

30

4

120

Mindenki esélyes – Hátránykompenzáció az iskolai könyvtár és az infokommunikációs technológiák adta lehetőségek kiaknázásával

30

1

30

Komplex ökológia, környezetvédelem, környezeti nevelés

30

3

90

30

6

180

30

3

90

30

1

30

Konfliktuskezelés képességfejlesztő tréning pedagógusoknak

30

2

60

Kooperatív tanulási-tanítási technikák alkalmazási lehetőségei a gyakorlatban

30

9

270

A szakképzés megalapozása a közismereti tantárgyak oktatásában

30

12

360

Egészséges életmódra nevelés, egészségfejlesztés, a helyes testtartást kialakító speciális mozgások, sport

30

13

390

továbbképzés megnevezése

Módszertár a köznevelés tartalmaihoz - Szaktárgyi-módszertani továbbképzés pedagógusoknak (folyamatba ágyazott pedagógustovábbképzés) - Hon- és népismeret tantárgy tanítása múzeumpedagógiai eszközökkel Az iskolai egészségnevelés lehetőségei elsősorban a drogmegelőzés és a környezettudatos nevelés szempontjából Kompetencianövelő, interaktív elsősegély képzés a köznevelési intézményekben dolgozó pedagógusok részére

3.2.8. Infrastrukturális feltételek 19 Szabó Andrásné


Iskolánk a 15 745 m2-es telken helyezkedik el. Könnyen megközelíthető, ami nagyon fontos szempont, figyelembe véve, hogy az iskola tanulói létszámának 69,2% naponta jár be a környező községekből, városokból. Az iskolaépület 4 szintjén (földszint+ 3 emelet) 17 osztályterem, 3 szertár és egy technikailag is jól felszerelt könyvtár található. A tanulócsoportok elhelyezését segíti még a tanműhelyben kialakított oktatási célokra használt 7 tanterem is. Az iskolaépület földszinti részén található a tanári, valamint a különböző kiegészítő, szolgáltatási funkciójú helyiségek, mint az irodák, a diák-klub és a büfé. A diákok sportolását a tornaterem és a gyógytestnevelési terem segíti, melyek mellett az öltöző és a testnevelő tanári is itt helyezkedik el. A mindennapos testnevelés bevezetése nagy feladatokat ró az iskolára, hiszen ezzel az osztálylétszámmal a rendelkezésünkre álló helyiségekben szinte lehetetlen ezt maradéktalanul megvalósítani. A tanulók rendelkezésre áll még egy jól felszerelt konditerem, mely a tanműhelyben került kialakításra, melyet a diákok a testnevelés órán illetve a délutáni sportkörön szívesen használják. Az emeleteken kialakított zsibongók az óra közti szünetek „kommunikációs” terei. Sajnos az itt található nyílászárók már nem tudják minden esetben betölteni a funkcióikat, a balesetek elkerülése érdekében rögzítésre kerültek. Iskolánkat 1973-ban adták át, azóta nagyobb felújítás csak a tavalyi évben valósult meg, amikor a homlokzati oldal ablakainak cseréje és szigetelése történt. Vannak tantermek, ahol történtek felújítási munkálatok, a legtöbb esetben a padlózat laminált parkettával való burkolása, a tantermek a falazatainak karbantartása. Az osztálytermek többségének és a közösségi tereknek a felújítását még nem sikerült megoldani. Az iskola technikai felszereltsége, eszközellátása folyamatosan fejlődik. Az informatika térhódítását tekintetbe véve 3 modern eszközökkel berendezett informatika terem, egy laptopokkal felszerelt tanterem segíti a korszerű oktatástechnológia megvalósítását. Szinte minden pedagógus rendelkezik laptoppal is. Összesen 12 interaktív tábla, egy szavazó rendszer áll a pedagógusok rendelkezésére a tantermekben. Az előzőekben bemutatott iskolaépületből nagyon hiányzik egy nagy közösségi tér, ahol az iskolai rendezvényeinket lebonyolíthatnánk. Jelen pillanatban erre csak az iskola udvarán van lehetőségünk.



A iskola épületével szemben található a tanműhely, melyben a 9. és azon 11. évfolyamos szakiskolás tanulók, akik a közismereti tartalom nélküli 2 éves szakmai képzésben vesznek részt, valamint a szakközépiskolás diákok szakmai gyakorlati képzésének megvalósítása zajlik. A tanműhely „L” alakú kialakítású, melynek egyik folyosóján található az épületgépészeti kabinet, melyben a korszerű eszközöknek berendezéseknek köszönhetően a tanulók megismerkedhetnek a geotermikus fűtéssel, padlófűtéssel, napkollektorokkal, a korszerű kazánok működésével. Ezen a folyosón található még a szerkezetlakatos kabinet, amelynek kialakítása lehetőséget biztosít egyaránt az elméleti órák és a gyakorlati foglalkozások megtartására. Nagy előnye ennek a kialakításnak, hogy az elméletben ismertetett folyamatokat, eszközöket a szaktanár azonnal be tudja mutatni az eszközöket, gépeket, akár működés közben is tanulmányozhatják a tanulók. A műhely másik folyosóján található az autószerelő, vele szemben az autóelektronikai, majd a karosszérialakatos kabinet. Az itt található eszközök, berendezések alkalmasak a járműipari szakmai ismeretek közvetítésére. Az elmúlt években törekedtünk arra, hogy korszerű eszközök beszerzésével segítsük a naprakész ismeretek átadását. Itt található még a villanyszerelő kabinet, ahol az elmúlt évben decentralizált pályázat keretében több mint 4 millió forintos fejlesztés valósult meg, melyben pl. video kaputelefon panel is beszerzésre került. A tanműhely képzési palettáját a 3 hegesztő kabinet teszi teljessé, ebből kettőben korszerű hegesztőgépekkel történik a hegesztési eljárások elsajátítása, míg a teremben a gyakorlati folyamatokhoz szükséges elméleti ismeretek felelevenítése, ismétlése valósul meg. Itt található a virtuális hegesztőgép is, melyet előszeretettel használnak a diákok. A tanműhely emeleti részén találhatók az irodák, oktatói tanári, öltözők és a mosdók valamint az elméleti oktatásra használt 2 tanterem. Az oktató-nevelő munka egyre magasabb színvonalú megvalósítását az elmúlt időszakban a következő átalakításokkal, felújításokkal segítettük: - a földszinten kialakításra került a teakonyha és a tanári étkező, valamint egy női vizesblokk, - áthelyezésre és felújításra került a számítógépes tanári valamint visszaállításra került az egyik igazgató helyettesi iroda és megtörtént a titkárság és a tanári felújítása,



- a fszt. 1. számú teremben a diák-klub kialakításával kulturált környezetet hoztunk létre a DÖK megbeszélésekhez, illetve a kisebb létszámú diák programok megvalósítására, - kialakításra került a pszichológus, a szociális munkás s a fejlesztő pedagógus számára egy iroda, valamint a gazdasági ügyeket intéző munkatárs irodája, - a tornateremben megvalósult a ventilátorok cseréje, ablakvédő rácsok és szőnyegtartók kerültek elhelyezésre, - sporteszközök sokasága került beszerzésre, egy részük pályázatos támogatásból, más részük az Arany János program keretéből valamint az iskolai diáksport egyesület támogatásával, - kialakításra került az I. emelet 5. számú tanteremben egy tanulóbarát környezet trapézasztalokkal, ergonómiai székekkel, laptopokkal, taneszközökkel, interaktív táblával, melyekre a TÁMOP és TIOP pályázatok adtak lehetőséget, - a II. 9. tanteremben korszerű számítógépek beszerzésével segítettük az informatika oktatás magasabb színvonalú megvalósítását, - III.12./A tanterem átalakításával, felújításával és a TIOP pályázatnak köszönhetően kialakításra került egy korszerű informatika terem, - a pedagógus kollegák közül szinte mindenkinek a munkáját segíteni tudjuk az iskola által biztosított laptopok személyi használatával, - megvalósult az iskola keleti és északi oldalának szigetelése valamint nyílászáró cseréje, - az iskola minden tantermében új sötétítő függönyök kerültek elhelyezésre, - tanműhelyi oktatói szoba és a hozzátartozó vizesblokkok felújításával megfelelő környezetet alakítottunk ki az oktatók számára, - a szakmai gyakorlati oktatás feltételrendszerének javítás érdekében gépek, berendezések beszerzése, illetve a régebben beszerzett eszközök felújítása, karbantartása is megtörtént, - az informatikai rendszer folyamatos korszerűsítése is megvalósult (laptopok, nyomtatók, vezeték nélküli informatikai hálózat), - a technikai feladatok elvégzéséhez beszerzésre kerültek korszerű gépek, eszközök, - megvalósult - vagyonvédelmi szempontokat szem előtt tartva - a kamerarendszer kiépítése. 22 Szabó Andrásné


3.2.9. Kapcsolatok Iskolánk mint a Szolnoki Műszaki Szakképzési Centrum egyik tagintézménye mindennapi kapcsolatot tart a Centrummal és a többi tagintézménnyel. A Centrumon belüli közös feladatok és azok megoldása szükségessé teszi a mindennapokban az együttgondolkodást és az iskolai működés minden területén az együttműködést. Az élethosszon át tartó tanulás képességének kialakításához nélkülözhetetlen, hogy az iskola tanulási környezetét tágítsa, azaz az intézményes tanulás kezdeteitől erősítse diákjaiban azt a szemléletet és gyakorlatot, hogy tanulni nemcsak a tanártól, az osztályteremben és az iskolában lehet, hanem a diáktársaktól, a szülőktől, a helyi társadalom és gazdaság szereplőitől, valamint az intézmény falain túl, annak közvetlen és tágabb környezetében is. Az intézmény legfontosabb partnere a szülő. A Szülői Választmánnyal való kapcsolattartás a nevelési igazgatóhelyettes feladata. A szülői visszajelzések minden esetben lehetőséget adnak a problémák feltárására. A tantestület pedagógusai előre megadott időpontban tartanak fogadóórát ahol a személyes találkozások alkalmával van lehetőség az egyéni problémák megbeszélésére. A fokozott, felelősségteljes kapcsolattartás érdekében a bevezetésre került elektronikus naplón keresztül egyre gyakrabban teremtünk kapcsolatot a szülőkkel. A diákönkormányzat

elsődleges feladata a köznevelési

törvényben rögzített

érdekképviselet. Munkájukat a diákmozgalmat segítő pedagógus támogatja. A szabadidős programok szervezésén túl évente egy tanítás nélküli munkanap programjának meghatározása is a feladata és a hagyományápolásban is fontos szerepet tölt be. A helyi általános iskolákkal a korábban kiépített és működtetett kapcsolatrendszert, új elemekkel egészítettük ki – szakmalabirintus, szakmák éjszakája -, melyek segítik a beiskolázási folyamatok megvalósítását. Ezeken a programokon nem csak a diákokat, de a szülőket is szívesen látjuk, ahol megismerhetik intézményünket, az iskola tanárait és az ide járó diákokat. Iskolánk ifjúságvédelmi felelőse a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanulók felkutatásán és nyomon követésén túl folyamatosan tartja a kapcsolatot a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársaival, a szociális munkásunk pedig a kollégiumi nevelő tanárokkal több esetben is részt vett családlátogatáson. 23 Szabó Andrásné


Az intézmény kapcsolatrendszerében kiemelt terület a Jász-Nagykun Szolnok Megyei Iparkamarával, a helyi és környékbeli cégekkel, vállalkozókkal kialakult kapcsolatok ápolása. Egy szakmai képzést folytató iskola külső partneri rendszerében kiemelt terület az iskolával kapcsolatban álló gazdálkodó szervezetekkel való kapcsolattartás. Ennek túl kell mutatnia a havi ellenőrző látogatásokon, a hiányzások begyűjtésének tevékenységén. Ezen túlmenően az iskolának szakmai partnerként is funkcionálnia kell, segítve a gazdálkodó szervezeteket a képzés során felmerülő szakmai kérdések, problémák kezelésében. A tavalyi évben életbe lépett „Kamarai garancivállalás”-nak köszönhetően a szintvizsga után a nyári összefüggő szakmai gyakorlatot tanulószerződéssel a kezükben már a külső képzőhelyeken tölthetik diákjaink, s ez eddigi tapasztalataink szerint megkönnyíti a tanévkezdést. Az iskola több mint 2 éve együttműködő partnerként vesz részt az Erasmus+ programban, melynek keretében az autószerelő, autóelektronikai műszerész és autótechnikus tanulók Franciaországban vehettek részt 4 hetes szakmai gyakorlaton. Tárgyalásokat folytatunk, hogy ezt a kapcsolatot a későbbiekben a szakiskolai szakmai képzésben résztvevő tanulókra is kiterjeszthessük, először a villanyszerelő és hegesztő tanulók esetében. 3.2.10. Rendezvények, programok, hagyományok Úgy vélem, az iskolai rendezvények, programok területén van iskolánknak még hiányossága, mely érinti az iskola belső, azaz tanulói és tanárai számára rendezett programokat, valamint a külső, azaz az iskola partnereinek, a város lakosainak szervezett rendezvényeket egyaránt. Egy intézmény „öntudatának” alapköve a névadó emlékének ápolása. Baross Gábor „vasminiszter” emlékének adózva minden évben Baross Emlékérmet adunk át a legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtó diákoknak. A nevelőtestület szavazata alapján az iskola hírnevét öregbítő, az iskola érdekében végzett tevékenysége alapján 1 szülő részesül az ezüst, s 2 pedagógus az arany fokozat elismerésben. Minden tanévben vannak immár hagyományosan megrendezett iskolai programjaink: -

9-esek vetélkedője a legjobb osztály címért,

-

Mikulás, Karácsonyi ünnepség,

-

Diák-nap,

-

Baross-kupa fekve-nyomó bajnokság,

-

iskolai foci bajnokság, 24

Szabó Andrásné


-

szavalóverseny,

-

Szép magyar beszéd verseny,

-

szakmai napok,

-

idegen nyelvi kiejtési verseny.

Ezeken kívül törekszünk arra, hogy olyan rendezvényeket, programokat szervezzünk a diákok számára, melyek érdeklődésükre tarthatnak számot. Az elmúlt években a pályázatoknak köszönhetően szervezhettük meg az egészségnapot, szakmai fórumokat, munkahelyi elhelyezkedést segítő workshopokat stb. Az iskola 40 éves évfordulóját is méltóképpen, színvonalas kiállítással és rendezvénysorozattal ünnepeltük. Az idei tanévben esélyegyenlőségi programokat szerveztünk, valamint közel 200 diák vett részt a digitális témahét programjain. Hagyományainkat ápoljuk, s az elmúlt évben teremtettünk is, hiszen bevezetésre került az iskolanyakkendő, mely külső jelképként az összetartozásunkat szimbolizálja. A diákok körében jó fogadtatásra talált ennek bevezetése, szívesen és büszkén viselik az iskolai ünnepségek, rendezvények alkalmával.

4.

FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK Az igazgatói pályázat lehetőséget ad a számvetésre és arra, hogy a jövőbeni fejlesztési

irányokat átgondolja, terveit összefoglalja az ember. Most, amikor a folyamatos változások korát éljük különösen fontos a lehetőségek felvetése, feltárása, keresése. Az elmúlt időszak tapasztalatainak felhasználásával, a felismert hiányosságok kiküszöbölésével, az esetleges hibák kijavításával, a körülmények figyelembe vételével foglaltam össze a következő öt évre vonatkozó vezetői elképzeléseimet. Szerintem elsősorban a jól működő iskolában a meghatározó területek közötti szoros és funkcionális együttműködés és a környezettel való folyamatos kapcsolattartás a jellemző, ahol megbecsülik és értékelik a munkában résztvevő kollégák teljesítményét, összhangot teremtenek az egyéni törekvések és az iskolai célok között. Elsődleges célomnak és feladatomnak tekintem az eddig elért eredmények megőrzését és a belső működés feltételeinek biztosítását annak érdekében, hogy még sikeresebbek lehessünk. Tudom nem lesz könnyű a megváltozott struktúrában, a fokozatosan kiépülő új rendszerben a feltételek zavartalan megteremtése, de azt is tudom, hogy - mint ahogy eddig is - a Centrum segítségére és a tantestület erejére építhetünk. 25 Szabó Andrásné


Ahhoz, hogy ez az újragondolás sikeres legyen, biztosítani kell az információk áramlásának zavartalanságát, a nevelőtestület intenzívebb bevonását a döntések előkészítésébe a már jól működő csatornák mellett, az aktuális feladatokhoz kapcsolódó értekezletek szervezésével. 4.1. Vezetési struktúrára vonatkozó elképzelések Az elmúlt időszakban a gazdaságossági szempontok és a törvényi előírások változása miatt a tagintézmény vezetésével kapcsolatos feladatokat gyakorlatilag 3 fő látta el. A fenntartóváltás után, Centrum szinten lehetőséget kaptak a tagintézmények a vezetői létszámok bővítésére. Elsősorban hivatalosan is újra kinevezhető lett a gyakorlati oktatásvezető, s az iskola tanulói létszáma alapján még egy igazgatóhelyettes kinevezésére is mód nyílt. Ez a vezetői létszám már biztosítani tudja az iskolai szintű feladatok megfelelő elosztását. Szerencsés voltam, hiszen az elmúlt ciklusban megadatott az a lehetőség számomra, hogy vezetőtársaimat magam választhattam meg. Úgy hiszem jól, nagyobb zökkenők nélkül tudtunk minden esetben az iskola érdekeit szem előtt tartva együtt dolgozni. Természetesen mindig van mit javítani, de megválasztásom esetén a további munkát a megkezdett tevékenységek vonalán is velük képzelem el. Fontos, hogy a megváltozott vezetői szerkezet szerint az iskolavezetés tagjainak hatáskörét és jogkörét áttekintsük, tisztázzuk a feladat és felelősség megosztásának elveit. Ennek célja, hogy minden szervezeti egységnek, s annak minden egyes területének felelősségi köre, felelőse meghatározásra kerüljön, illetve az esetleges átfedéseket döntési jogkörök tekintetében megszüntessünk. Tiszta, mindenki számára érthető, áttekinthető rendszert kell kialakítani. Minden olyan kérdésben, amelyekre vonatkozóan a döntés intézményvezetői hatáskör, azok előkészítésében hagyatkozom a vezető helyettesekre, megbízva az adott területen szerzett – adott esetben - többéves tapasztalataikban, figyelembe véve azt, hogy a tényleges döntés az igazgató joga. Fontos feladat még az iskola dokumentációs rendszerének áttekintése. Minden egyes területre (pedagógiai tartalomra, működésre, működtetésre, munkaügyre, munkavédelemre, gazdálkodásra) vonatkozóan meg kell határozni a különböző szabályozó dokumentumokat (mellékletekkel, függelékekkel, formanyomtatványokkal együtt), a szervezeti felépítés alapján pedig azok készítéséért, módosításáért felelős, vezetőhelyetteseket és pedagógusokat.



Mindezek kidolgozásával az iskola minden területének jogszerű, a hatályos jogszabálynak megfelelő működése és működtetése biztosítottá és ellenőrizhető válik. Különös figyelmet kell fordítani a jogszerű tanügyigazgatási irányításra, iskolavezetési, munkaközösségi, nevelőtestületi szinten egyaránt, természetesen a szinteknek megfelelő tartalommal. Az iskolavezetés minden egyes tagjától elvárható, hogy az adott területen érintett kérdések tanügyigazgatási problémájával tisztában legyenek, a felmerülő problémákat saját hatáskörükben meg tudják oldani. 4.2. Képzési struktúrára vonatkozó elképzelések Egy iskola tanulmányi eredményeit alapvetően meghatározza, hogy milyen képességű, szorgalmú diákokat tud beiskolázni. A nyolcadikosok persze nem csak a középiskolák képzési kínálata, marketingtevékenysége, a nevelő-oktató munka színvonala alapján döntenek. Óriási szerepe van egy iskola „hírének” is. Ez pedig igen furcsa, rejtélyes tényező, melyre sajnos néha a legmegfeszítettebb munka is csekély hatással van. Az iskola beiskolázási körzetében lakók emlékeiben a Baross - vagy még inkább a 605-ös egy jellemzően fiús, vasas szakmákat oktató iskola. Ma már ez így nem teljesen igaz, de nehéz a köztudat ismereteit megváltoztatni. Ezért ennek érdekében mindent meg kell tennünk a beiskolázás folyamatában. A beiskolázás mutatószámai, a jelentkezések az egyes meghirdetett képzési területre elgondolkodtattak, hogy mit tudunk még tenni annak érdekében, hogy az iskolánk kínálta szakmai képzések iránt nagyobb legyen az iskolát választó fiatalok érdeklődése? Elsősorban erősíteni kell kapcsolatunkat az általános iskolákkal. Mivel az általános iskolákban folyó pályaorientáció szinte kizárólag csak a 8. osztályosokra koncentrálódik, nekünk kell elé mennünk ennek. Fontos, hogy az általános iskolai pedagógusok is megismerjék iskolánkat, a nálunk folyó képzéseket, a feltételeket. Ezért tervezzük, hogy felvesszük a kapcsolatot az általános iskolákkal, s a pályaválasztási felelősöknek, illetve a 6. és 7. osztályos osztályfőnököknek májusban szervezünk egy tanműhely bemutatóval egybekötött iskola bemutatást. Október hónapban a végzős osztályokban osztályfőnöki órán bemutatjuk a nálunk folyó szakmai képzést, s a szakma megszerzése utáni elhelyezkedési illetve továbbtanulási lehetőségeket. 4.2.1. A jelenlegi szakközépiskolai képzés



Az új ötéves ágazati szakközépiskolai képzés bevezetésével a tanuló jól felfogott érdeke, hogy az érettségi vizsga után 13. évfolyamon folytassa tanulmányait és a tanév végén komplex szakmai vizsgát tegyen. Mivel a szakközépiskolai tagozaton kötelező a szakmai érettségi, kérdésessé válik, hogy mi lesz azokkal a diákokkal, akik a képzés alatt jönnek rá, hogy valamilyen másik ágazati képzésbe szeretnének bekapcsolódni az érettségi után. Nekik lesz arra lehetőségük, hogy másik tantárgyat válasszanak? Sajnos ezekre a kérdésekre jelenleg még nem tudjuk a választ. Ez a bizonytalanság, kiszámíthatatlanság nem igazán kedvező. A szakközépiskolai osztályokban folyó foglalkozásainkon az érettségi vizsgára történő célirányos felkészítést kell végezni. Ehhez kell alakítani tanmeneteinket, ilyen szándékkal kell létrehozni a tanulást segítő digitális adatbázisokat. A

valamikori

3

szakközépiskolai

osztály

leépítése

után

jelenleg

egyetlen

szakközépiskolai osztály beiskolázását tűztük ki célul. Sajnos azt mutatják a jelentkezési adatok, hogy nem vagyunk könnyű helyzetben, hiszen a város sok gimnáziuma és szakközépiskolája óriási kínálatot nyújt az általános iskolát befejező diákoknak, s akiknek nincsen még kialakult elképzelésük, azok inkább az általános képzést nyújtó gimnáziumi osztályokba jelentkeznek. Az elkövetkező években nagyobb hangsúlyt kell helyezni a szakközépiskolai beiskolázásra, ha kell, olyan vonzó programokat kell kínálni az általános iskolások számára, melyen fel tudjuk kelteni érdeklődésüket a közlekedési szakmák iránt. Ez mindenképpen a következő időszak kiemelt feladata kell, hogy legyen.

4.2.2. Szakiskolai szakmai képzés A statisztikai adatok jól mutatják, hogy a szakképzettséggel nem rendelkező munkavállalók szinte reménytelen helyzetben vannak a munkaerőpiacon, s egyelőre a foglalkoztatást tekintve igen nagyok a területi egyenlőtlenségek is. Ha ezt elfogadjuk, egyet kell értenünk abban, hogy a kitörés lehetőségét a tanulás rejti magában, csak a képzettségi szint emelése tudja biztosítani a biztosabb elhelyezkedés lehetőségét. A mai magyar iskolarendszerben már az általános iskolában nagymértékű a szelekció, s az ott már leszakadó réteg lehetőségei nagyban csökkenek a továbbtanulást illetően. Emellett a magyar oktatási rendszer az OECD országok közül egyike az esélyegyenlőséget legkevésbé biztosító rendszereknek. A gyerekek iskolai eredményességét nagymértékben a szülők iskolai végzettsége, foglalkozása határozza meg. Az oktatási rendszer alapvető problémája, hogy a 28 Szabó Andrásné


halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egy része még a helyben elérhető oktatási szolgáltatásokat sem kapja meg. Ebből következik tehát, hogy a szakképzésnek nemcsak a munkaerőpiac igényeit kell kielégítenie, de sok esetben a szociális-szocializációs problémákat is kezelnie kell ez ügyben. Oktatási rendszerünk számos olyan – különösen a leszakadó rétegeket, köztük a romákat sújtó − problémával küzd, amelyek csak hosszú távú fejlesztéssel orvosolhatók. Szükséges a gyors és hatékony fellépés, hiszen

a romák az iskoláskorú népesség, és ezáltal a jövő

munkavállalóinak jelentős és egyre növekedő csoportját képviselik, tehát nekünk is lépni kell. Az iskola az elmúlt időszakban megvalósított TÁMOP 3.3.10. pályázat segítségével a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását célzó különböző programokat, oktatási-nevelési módszereket dolgozott ki és vezetett be. Ezek a programok elősegítik a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, köztük roma diákok eredményes nevelését-oktatását, amely támogatja iskolai sikerességüket, csökkenti a kontraszelekciót. A következő tanévek feladata, hogy további lehetőségeket keressünk, mint pl. a KIP módszer, és adaptáljuk a szakképzésünk rendszerébe. Természetesen ez csak akkor megvalósítható, és csak akkor van értelme, ha a nevelőtestület többsége egyetért a program céljaival, s hajlandó az elérendő cél érdekében többletmunkát vállalva alkalmazni. Mindenképpen fontos szakmai terület a 2 éves szakmai képzés. Erre a képzési formára leginkább az érettségizett fiatalokat kell megnyernünk, akik a jövőjüket nem a felsőoktatásban képzelik el, hanem valami kétkezi szakma elsajátítását tűzik ki maguk elé. 4.2.3. Szakiskolát végzettek szakközépiskolája Ebben a képzési formában az érettségire felkészítő képzés szakma és szakmacsoport független, az OKJ bármely területén iskola-rendszerű képzésben szerzett szakiskolai végzettséggel lehet rá jelentkezni. A célunk azonban e képzés megvalósításával az, hogy az iskolánkban szakmai végzettséget szerző tanulók számára biztosítsuk a továbbtanulás lehetőségét az érettségi megszerzéséhez. A kétéves képzés végén négy közismereti tantárgyból kell kötelezően érettségi vizsgát tenni. A tanuló kérésére a szakiskolában előzőleg szerzett államilag elismert szakképesítést középszintű érettségi vizsgának ismerik el. Ebben az oktatási formában a cél, hogy olyan ismereteket nyújtson, illetve olyan készségeket, képességeket fejlesszen, amelyek átfogják az általános műveltség középiskolai körét. Ugyanakkor 29 Szabó Andrásné


figyelembe kell venni azt, hogy a 3 éves szakiskolai program során az alacsony közismereti óraszámok miatt kevés lehetőség nyílt arra, hogy a tanulók az elvégzett évfolyamokon maradéktalanul elsajátítsák az előírt követelményeket, ezért itt a hiányok pótlására különösen nagy hangsúlyt kell helyeznünk. 4.2.4. Felnőttoktatás és felnőttképzés A törvényi változások lehetőséget biztosítanak ingyenesen iskolarendszerű, esti vagy levelező képzés keretében a második szakképesítés megszerzésére. Az idén elindított felnőttoktatás tapasztalatait át kell tekintenünk, s ha szükséges, akkor módosítanunk kell a helyi tantervünket. Törekednünk kell arra, hogy a júniusi vizsgaidőszakban szakmai végzettséget szerzett tanulók számára minél szélesebb választási lehetőséget kínáljunk ezen a téren. Az újabb szakmai végzettség megszerzése nagyobb esélyt jelent számukra a munkaerőpiaci elhelyezkedésre, a jobb lehetőségek megszerzésére. Pedagógusaink eddig is részt vállaltak a felnőttképzések lebonyolításában. A jövőt tekintve is fontos, hogy a bevételek növelése érdekében részt vállaljunk ezek koordinálásában és lebonyolításában egyaránt. 4.3. Oktató nevelő munka feladatai Az előttünk álló időszakban a képzési szintek elnevezései változnak, szakközépiskola helyett szakgimnázium, szakiskola helyett szakközépiskola, és ezzel együtt változik a képzés tartalma - új kerettantervek kerülnek kiadásra. Az ezekhez tartozó óratervek, helyi tantervek elkészítése sürgető feladat, hogy ezek elkészüljenek a tanév kezdetére. Fontos feladatnak tekintem e mellett a helyi tantervben az eddigi képzési programokhoz tartozó cél- és követelményrendszer áttekintését, pontosítását, konkrét cselekvési tervek létrehozását és működtetését. A korábban működtetett követelményrendszerek ugyanis elnagyoltak voltak, ez pedig az oktató-nevelő munka hatékonyságát csökkentette. Világos és célkitűzéseiben egymásra épülő elvárás rendszert kell minden évfolyamhoz rendelni. Az egyes osztályok tantárgyai esetében – a helyi tantervvel szinkronban – évfolyamszintű elvárásokat kell megfogalmaznunk. Természetesen ezeket az új képzési programokra vonatkozóan is el kell készítenünk, s ehhez a tantestület összehangolt munkája szükséges. A munkaközösségek és a tantestület munkájában elengedhetetlen a módszertani kultúra folyamatos fejlesztése. Ezért a továbbképzéseken való részvételt támogatni kell. Különösen 30 Szabó Andrásné


fontos az új generációk gondolkodásmódjának, viselkedési kultúrájukat mozgató alapelveknek a megismerése. Nevelési céljainkat csak ezek ismeretében tudjuk megvalósítani. Ezért fontos, hogy az új generáció eredményes oktatásához szükséges továbbképzések, pedagógiai eljárások élvezzenek elsőbbséget. Iskolánk IKT ellátottsága jó. Az online felületek, informatikai eszközök a közismereti órákon is rendelkezésre állnak. A tanulók által is kedvelt módszerek mértékkel megvalósuló és célszerű alkalmazása minden tantárgy esetében és minden pedagógustól elvárható. Pedagógiai módszereink közül előtérbe kell helyezni azokat, amelyek az élményközpontúságra, a kooperatív tanulásra, a tanulás tanulására és az informatikai eszközök helyes felhasználására épülnek. A tantervi követelmények számonkérése mellett erősítenünk kell a hétköznapi, gyakorlati élethez szükséges ismeretek átadását főképpen a szakiskolai képzésben résztvevő tanulók esetében. A tanulói érdeklődést, a szaktárgyak elfogadottságát a tanórán kívüli tevékenységek erősítésével is fokozni kell (témanap vagy témahét rendezése, osztály, illetve csoportszintű projektek megvalósítása stb.). Az iskolai, regionális és országos célokat megfogalmazó felzárkóztató programok megvalósításával csökkentenünk kell a hozzánk érkező diákok tudásszintbeli különbségeit, s figyelmet kell fordítanunk a kimagasló képességekkel rendelkező tanulók tehetségének kibontakoztatására, melyet

tanórai

differenciált

tevékenységformákkal,

tanórán

kívüli

szervezett

csoportfoglalkozásokkal, egyéni fejlesztési tervekkel tudunk segíteni. Minden tanévben fontos feladatunk diákjaink tanulmányi versenyekre való felkészítése, pályaorientációjuk segítése. A negatív szélsőségek (késések, órarövidítések, helyettesítések nem szakszerű végzése, a tananyagban való egyenetlen haladás, illegális óracserék) hatékonyabb kiszűrése és szankcionálása az elkövetkező időszak alapvető feladata, hisz ezek csökkentésével az oktatónevelő munka színvonalát tudjuk emelni. A mérés, értékelés iskolai rendszerének a 9. évfolyamra vonatkozó részét a TÁMOP 3.3.10. pályázat keretében kidolgoztuk. Szükség van azonban ennek továbbgondolására és egy iskolai szintű mély és részletes mérési-értékelési rendszer kialakítására. Megfelelő adatbázis kialakításával lehetővé válik az eredmények folyamatba illeszkedő elemzése, a tendenciák megállapítása. Így tudjuk majd biztosítani az esetleges beavatkozási döntések megalapozott előkészítését. A kompetenciamérések elemzését munkaközösségi, majd nevelőtestületi szinten kell elvégezni, és a gyakorlatot ennek figyelembevételével kell módosítani az eredmények javítása érdekében. Fontos, hogy minden pedagógus, legyen az közismereti vagy szakmai tanár a tanórájába építsen be olyan típusú feladatokat, melyekkel segítheti a tanulóink matematikai



és szövegértési kompetenciáinak fejlődését. Az eredmények javulása csak akkor várható, ha ezt a fejlesztést a tanév során folyamatosan végezzük, s nem csak kampányszerűen a mérések előtt. A magatartási problémák esetén az adminisztratív büntetési eszközöket, köztük a fegyelmi eljárást, végső eszköznek tekintem. A magatartási problémákkal küzdő tanulók fegyelmezésének eszköztára ennél jóval bővebb. A tanári példamutatás, a szülővel való korai, preventív jellegű együttműködés és egyeztetés, az iskolapszichológus, az ifjúsági és gyermekvédelmi felelős, az iskolai bűnmegelőzési tanácsadó segítsége meg kell előzze ezeket a lépéseket. 4.3.1. HHH tanulókkal való foglalkozás Iskolánk statisztikai mutatói szerint a hátrányos helyzetű tanulók száma nem csökken. Mint ahogyan eddig is, az elkövetkező időszakban is nagy hangsúlyt kell fektetnünk az ő megsegítésükre. Az AJKPSZ programba való bekerüléssel nagyon sok lehetőséget kaphatnak a vidéki HHH-s tanulók, ezért már a beiratkozás alkalmával fel kell mérni az esetleges követőként a programba bevonható tanulókat. Meg kell ragadnunk ezt az alkalmat arra,a kollégiummal együttműködve,

hogy a programot népszerűsítsük, s azoknak, akik nem rendelkeznek

ismeretekkel, vagy fenntartásaik vannak a programmal kapcsolatban megmutassuk azokat az előnyöket, melyekben a programba bevont tanulók részesülnek. A szociális munkás segítségével az átvezető program időszakában fel kell ismernünk azokat a diákokat, akik szociális helyzetük miatt segítségre szorulnak, s tanév közben folyamatos kapcsolattartással, tájékoztatással segítsük őket és a szülőket. Mindezeken túl keresnünk kell azokat a pályázatokat, melyek anyagi lehetőséget biztosítanak a HHH tanulók megsegítésére. A közelmúltban a Mentorok egyesülete adott be pályázatot „TANODA-VÁR” címmel, s ha támogatásban részesítik a pályázatot, iskolánk dolgozói és tanulói részesei lesznek a megvalósítási folyamatnak. 4.3.2.Tanulási nehézséggel küzdő tanulók A tanulási

nehézségekkel

küzdő tanulók felzárkóztatását

szintén a tanórai

differenciálással és a felzárkóztató foglalkozásokra történő bevonásukkal kell elvégeznünk. A bukások számának folyamatos csökkentése az elsődleges cél. A lemorzsolódás különösen a 9. évfolyamon nagy.

Így mindenképpen fontos, hogy az átvezető program keretében 32

Szabó Andrásné


megvalósítandó tanulás-módszertani foglalkozásokat még nagyobb odafigyeléssel kell megtervezni és még alaposabb felkészüléssel kell az osztályfőnököknek megtartani, figyelembe véve, hogy a tanulók képesek legyenek alkalmazkodni az általános iskolai és a középiskolai követelményrendszer között lévő különbségek áthidalására. A tanulási nehézségek egy része csak megfelelő szakértelemmel javítható, orvosolható. A segítség első lépése a tanulási problémák felismerése, majd hátterének felderítése. Ebben vezető

szerep

jut

az

iskolapszichológus,

az

osztályfőnökök

és

a

szaktanárok

együttműködésének. A megfelelő szakértői vizsgálatok megszervezése és azok eredményének értékelése fontos lépés a helyes intézkedések meghozatalának irányába. A szakszerű fejlesztés, az iskola és a szülői ház együttműködése vezethet csak a kívánt eredményre. Ennek érdekében szorosabbá kell fűzni az együttműködést az érintett szülőkkel. Bár rendelkezünk pályakövetési rendszerrel, ennek átalakítására szükség van, hogy olyan információk álljanak rendelkezésünkre, amelyek alapján pontos adatok birtokában lehetünk azzal kapcsolatban, hol is tanulnak tovább, hol vállalnak munkát végzős diákjaink. Ennek a rendszernek az adatait elsősorban a végzett osztályok osztályfőnökei szolgáltatnák. 4.4. Humánerőforrásra vonatkozó elképzelések Egy jól működő tantestületi munka alapja elsősorban, a minél egységesebb pedagógiai szemlélet, valamint az együttműködés különböző formái és a bizalmi légkörön alapuló közösség. Tantestületünkben általában jó légkör uralkodik. Szeretném, ha ez a továbbiakban is így maradna. Mindannyian tudjuk, hogy a pedagógus valamilyen szempontból példakép kell legyen tanítványai számára, s ennek megőrzéséért tanári magatartásunkkal, személyes példamutatásunkkal mindent meg kell tennünk. Az iskola személyi feltételei jónak tekinthetők, azonban a következő tanév indítása nagy kihívásokat tartogat. Ebben a tanévben még 2 kolléga nyugdíjba vonul, s e miatt fontos, hogy időben tegyünk lépéseket annak érdekében, hogy a távozásuk ne okozzon fennakadást a következő tanév indításakor. A következő tanévekre vonatkozó beiskolázási tervben elsősorban olyan pedagógusok képzését szükséges támogatni, akiknek nincs meg a pedagógus végzettsége, illetve olyan szakmai továbbképzéseken való részvételt kell támogatni, mely a szakképzésre vonatkozik. Amennyiben olyan program, nevelési-oktatási módszer kerül bevezetésre, mely elősegíti a 33 Szabó Andrásné


halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, köztük roma diákok eredményes nevelését-oktatását, szükséges biztosítani az ilyen irányú továbbképzéseken való részvételt is. Folyamatos szakmai megújulásra van szüksége a tantestületnek. Erre késztetik a megújuló tantervek vagy épp az iskolához és a tanuláshoz, információszerzéshez már egész másképp viszonyuló diákok. A másik késztető tényező a pedagógusokkal szembeni elvárások elképesztő gyorsaságú változása. Látható, hogy 10-15 év alatt elavul egy-egy pedagógus szerep. Ma leginkább az útmutató, tanulni tanító pedagógusszerepre van igény, hisz diákjaink későbbi életük során szintén folyamatos megújulásra kényszerülnek majd. A tantestület pedagógusainak ezek miatt folyamatos önképzésre és szakmai továbbképzésre van tehát szükségünk. Az akkreditált továbbképzéseken résztvevők megszerzett új ismereteiket, tudásukat nemcsak saját munkájukban tudják hasznosítani, szükséges az információk munkaközösségi vagy tantestületi szintű megosztása is. Az iskolánkban jelenleg működő munkaközösségek szervezeti formáin nem kell változtatni, azonban arra mindenképpen szükség van, hogy a munkaközösségek közti együttműködést

erősítsük.

információcsere

élénkítése.

Ehhez

elengedhetetlen

Pályázatom

pozitív

a

munkaközösség-vezetők

elbírálása

esetén

célom,

közti

hogy

a

munkaközösségek nagyobb önállóságát biztosítsam és továbbra is erősíteni szeretném meghatározó szerepüket. Ezzel számos feladatot (tantárgyfelosztás előkészítése, véleményezési feladatok, helyettesítés szervezésének segítése, tantervi egyeztetés, a munka értékelése) kapnak. Ez a feladatok következetes leosztásával, és azok határozott számonkérésével érhető el. A Nkt. 53§ munkaidőre vonatkozó előírásinak betartása csakis a munkaközösségek szintjén történő egyeztetések segítségével valósulhat meg. Mindezek mellett ki kell emelnem a belső ellenőrzésben rájuk váró feladatokat is. Fontos feladatuk lesz a rendszeres óralátogatás, amelyen az egységes szempontrendszer segítségével vizsgálják a tanórákon folyó szakmai munkát. Évfolyamonként egyeztetik a tantervi előrehaladást, javaslatot tesznek a problémák kezelésére, megoldására. A munka szervezésében, a döntések előkészítésében tovább erősítem a szerepüket. Az iskola belső szabályzatainak betartatásába is jobban be szeretném vonni őket. A belső továbbképzések rendszerét a munkaközösségeken belül kívánom megvalósítani. A kötött munkaidő úgynevezett fennmaradó részében a munkaközösségek belső szakmai konzultációjának intézményesített formáit kívánom kialakítani.



Az egy adott osztályban tanító tanárok közössége alakítja az osztály egészét, ezért fontos a folyamatos egyeztetés, konzultáció a kollégák között. A kezdeményezés szintjén éppen csak túljutott rendszeres (az osztályozó értekezleteken túl félévente legalább egy alkalommal) tanácskozásokat szabályozni kívánom, dokumentációját a tantestülettel közösen alakítom ki. Az iskolai szervezeti keret meghatározó kulcsszereplői az osztályfőnökök. A rájuk háruló feladatok súlyát mutatja az osztályfőnöki feladatok sokasága. E miatt érdemes megfontolni az osztályfőnök-helyettesi szerep bevezetését, esetlegesen a 22-26 óra terhére, hiszen anyagi juttatást nem tudunk érte biztosítani. Az elmúlt időszakban is volt már rá példa, hogy az osztályfőnök mellé pl. az első tanítási napra segítőt rendeltünk, de ezt a szerepet a tanév egészére kell kiterjeszteni, természetesen meghatározva az ezzel járó feladatokat. Ez a feladat mindenképpen segítheti az osztályfőnöki munka közvetlenebb megismerését, s ez egy jó lehetőség a fiatalabb, ilyen irányú tapasztalattal még nem rendelkező kollégák számára. Az iskolai könyvtár fontos és többrétű szerepet tölt be az iskola életében. Küldetése van. Része

az

információszerzésnek,

a

kutatómunka

megalapozásának,

az

olvasás

megszerettetésének, az elmélyült tanulásnak és a kulturált kikapcsolódásnak. A könyvtári állomány bővítése, a szépirodalom és a szakirodalom terén egyaránt fontos feladat, amelyet nem tévesztek szem elől. A szakmai folyóiratok körét a munkaközösségek jelzése alapján lehetőség szerint biztosítani kívánom. A folyamatosan változó jogszabályi háttér miatt a tanfelügyeleti eljárásban és a minősítő eljárás folyamatában sem könnyű a tájékozódás. Úgy gondolom, mivel minősítő eljárásra tantestületünkben eddig csak kettő alkalommal került sor, a nevelőtestület tagjai az ismeretlennel szembeni tartózkodással viszonyulnak az új pedagógus előmeneteli rendszerhez. Az iskolavezetés feladata ezután is a tantestület tagjainak naprakész és érthető információk továbbítása. Természetesen a minősítési eljárásra való jelentkezést ezek után is minden esetben támogatni fogom. A pedagógusok belső önértékelésének jogszabályi háttere is egyelőre folyamatos változtatásokon megy keresztül, de a bizonyos, hogy az intézményi belső ellenőrzés eddigiekben kialakított kereteit az idei tanévben ki kell próbálni, s a tapasztalatok összegyűjtése után a szükséges módosításokat el kell végezni. A pedagógusok teljesítményének értékelése, jutalmazása, elismerése összetett, soktényezős kérdés. A munkaközösségi szintű ellenőrzések és a mindennapok tapasztalatai, a 35 Szabó Andrásné


partnerek visszajelzései alapján a végzett munka megítélhető. Vezetőként arra törekedtem, s törekszem ezután is, hogy lehetőségeim szerint minden valós teljesítményt elismerjek. Igyekeztem a pedagógus munkakör feladatain túli munkavégzést minden esetben honorálni. Ennek ellenére ez az a terület, amelynek jelenlegi állapota a legkevésbé megnyugtató. Az iskoláért végzett kiemelkedő munka erkölcsi elismerése az iskolai kitüntetések rendszerében valósul meg. Rangja van a Baross Gábor Emlékéremnek. További megbízásom esetén törekedni fogok arra, hogy a Centrummal közösen a kiemelkedő eredményeket nyújtó kollégák jutalmazásának lehetőségét biztosítsam. A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, valamint a technikai dolgozók közül a takarítónők terheit, az eredeti munkakörükhöz társuló egyéb feladatok számát lehetőség szerint csökkenteni kell. Megoldást jelentene a most is alkalmazott közfoglalkoztatottak hosszú távú foglalkoztatása. Az iskola alkalmazotti közösségének egységét erősíteni kívánom. Megőrzendőek és támogatandóak azok a már hagyományosnak mondható rendezvények, programok (tantestületi kirándulás, karácsonyi ünnepség, Mikulás-napi rendezvény), amelyek a közösségen belüli személyes kapcsolatokat erősítik. Törekedni fogok a hatékony munkakapcsolat kialakítására az iskola vezetése, az érdekképviseletek és a közalkalmazotti tanács között, valamint fontosnak tartom ennek az együttműködésnek az erősítését. Az elkövetkező időszakban a Közalkalmazotti Tanács tagintézményi delegáltját rendszeresen be kívánom vonni az iskolavezetés munkájába. Remélem javaslataival, észrevételeivel segíti az eredményes és hatékony vezetői munkát, az iskola működését. Minden, a nevelőtestület egészét érintő kérdésben ki fogom kérni a véleményét, javaslatait, a törvényben előírt jogait biztosítani fogom. Az intézményben a szakszervezeti tagok száma nem jelentős. A szakszervezet működési feltételei biztosítottak. A nevelőtestület a törvényben rögzített jogait korlátozás nélkül gyakorolhatja. A döntések előkészítésébe, véleményezésébe minden szinten bekapcsolódhat. A véleményalkotáshoz, a döntésekhez szükséges információk mindenki számára hozzáférhetőek. Ezt a gyakorlatot kívánom a jövőben folytatni. 4.5. infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó elképzelések Elsősorban a már megkezdett iskolaépületi nyílászárók cseréjét szeretnénk befejezni. A Nemzetgazdasági Minisztérium nemrégiben felmérést végzett az átvett szakiskolák körében a 36 Szabó Andrásné


felújítandó területekről. Bízunk benne, hogy az általunk felújításra ítélt munkálatok elvégzéséhez megkapjuk az anyagi támogatást. Az iskolának vannak olyan területei, helységei, melyekben az iskola átadása óta a legszükségesebb karbantartási munkálatok kivételével, nem volt semmiféle felújítás, ide értve a tanműhelyek kabinet részét és a folyosóit is. A fejlesztőpedagógus feladatait ebben a tanévben az éppen szabadon álló tantermekben végzi. Mindenképpen fontosnak tartom, hogy kialakításra kerüljön egy olyan fejlesztőszoba, ahol a feladatok elvégzéséhez szükséges tárgyi eszközök, illetve szakirodalom, írószer, stb., rendelkezésre állnak, s egy állandó kulturált és igényes környezetet biztosítana a fejlesztő foglalkozásokhoz. Ezt a szobát lehetne adott esetben mentori feladatok, egyéni tehetséggondozások esetén is használni. Egy olyan iskolában, mint a miénk, ahol a sportnak, a mindennapi testnevelésnek nagyon nagy szerepe van, vagy kellene, hogy legyen, gondot jelent a helyhiány. Jelen pillanatban a párhuzamosan lebonyolítandó testnevelés órák miatt sok esetben a folyosóra, a lépcsőre és a földszinti aulára kell a testnevelés órákat megtervezni. Mivel sportpályával sem rendelkezünk, ez a probléma a jó idő beköszönte után is fennáll. A másik nagy problémánk, hogy az iskolában nincsen olyan helyszín, aula, ahol az iskolai rendezvényeket, a sok diákot érintő programokat le tudnánk bonyolítani. A fentebb említett problémákat saját erőből nem tudjuk megoldani, ezekre csak pályázati keretből vagy a fenntartó által finanszírozott források bevonásával nyílik lehetőségünk. A diákklub megnyitásával módunk lenne épületbővítésre az utcafront felé. Ez a bővítés lehetőséget adhatna akár a mindennapos testnevelés magas óraszámai miatti problémánk megoldására, akár az iskolai szintű közösségi programok lebonyolítására. Egy kisebb tornaterem a hozzátartozó öltözőkkel vagy egy több funkciós közösségi tér irigylésre méltó helyzetbe hozna bennünket. A szakképzés tárgyi eszközrendszerének fejlesztése az eddigi időszakban is folyamatosan zajlott, de ezek után is mindig követni kell a korszerű technikai fejlődéseket. Fontos, hogy a szakképzés tárgyi feltételeinek biztosítása a rohamosan fejlődő technológiai és technikai fejlődést nyomonkövesse. 37 Szabó Andrásné


4.6. Szülőkkel való kapcsolattartás erősítése, szülők szélesebb körű bevonása az iskolában folyó munkába A szülőket meg kell nyerni az iskola céljainak, hiszen a gyerekek nevelése közös feladatunk és felelősségünk, amelyet igazán eredményesen csakis együtt tudunk megvalósítani. Ahhoz, hogy csökkenteni tudjuk a lemorzsolódást, mely sajnos a tankötelezettségi korhatár 16-évre csökkentésével erősödni látszik, szükséges a szülői házzal való folyamatos kapcsolattartás, s a jelenlegi kereteken túl törekedni kell ezek további bővítésére. Az elektronikus napló lehetőséget biztosít a napi szintű kommunikációra, a felmerült problémák azonnali megbeszélésére, megoldására. A tanév folyamán olyan programokat is kell szerveznünk, melyekbe be tudjuk kapcsolni a szülőket: pl. diák-szülő sportrendezvények, egészséges táplálkozást népszerűsítő rendezvény, stb. Nem hiszem, hogy egy csapásra az eddigi passzív hozzáállás megváltozik, de ha változtatni akarunk ezen, akkor nekünk kell az első lépést, lehet, hogy sok-sok lépést megtenni ennek érdekében. Az osztályfőnökök szerepe ebben a folyamatban meghatározó, hiszen ő a kapocs a szülő és az iskola között. 4.7. Gazdálkodásra vonatkozó elképzeléseim Az iskolavezetés feladatai közül az egyik legjelentősebb azon külső anyagi források felkutatása, melyek lehetővé teszik a minőségi szakmai munka megvalósítását. Az eddigiekhez hasonlóan ezután is fontos a pályázatokon való részt vétel, hiszen ezek segítségével tudunk fejlesztéseket, eszközbeszerzéseket végrehajtani.

Meg kell keresnünk a saját bevétel

növelésének lehetőségeit is. A felnőttképzési tanfolyamok oktatási feladataiból is részt kell vállalnunk. A Centrumok kialakítása után a gazdasági területen új működési rend alakult ki, illetve van kialakulóban, melyhez alkalmazkodnunk kell, s ez nem kis feladat. Törekednünk kell arra, hogy az intézmény üzemeltetésében is kihasználjuk mindazokat a lehetőségeket melyet Centrum kínál, s melyre jó példa volt a tavalyi évben elvégzett felújítás. 4.8 .Kapcsolatok építése Külső kapcsolataink közül kiemelt terület a fenntartóval való kapcsolat: ezt az együttműködés talaján lehet és kell továbbfejleszteni. Természetesen ez a Centrumon keresztül, a Centrum bevonásával történik. Az egy év alatt még nem kerültek minden területen meghatározásra teljes egészében a Centrumon belül a tagintézmények közötti együttműködés 38 Szabó Andrásné


kereteinek és mikéntjének a kialakítása. Megítélésem szerint ez lesz a próbaköve a hosszú távú, sikeresen működő intézményi modellnek. Fontos annak világos meghatározása, hogy az adott területek kihez tartoznak, a feladatokat ki koordinálja. A vállalatok, az egyéni vállalkozókkal tovább kell azon munkálkodni, hogy az együttműködésnek a kereteit hogyan tudjuk meghatározni.

Mivel

jelen pillanatban 49

külső

képzőhellyel

kötöttek tanulóink

tanulószerződést, ennek nagy száma indokolttá tenné egy gyakorlati oktatásvezető helyettes kinevezését, akinek a képzőhelyekkel történő rendszeres havi szintű kapcsolattartás lenne az egyik fő feladata. Ezzel az elmélet és gyakorlati képzés közelítését is el tudnánk érni, illetve jobban összehangolhatnánk a két területen folyó oktató nevelő munkát. Folytatnunk kell a Humán szolgáltatóval kialakított együttműködésünket a drog prevenciós munkánkban, hiszen magas szintű szakmai segítséget kapunk tőlük a diákjainkat nap mint nap veszélyeztető problémák kezelésében. A kollégiummal meglévő kapcsolatunkat mindenképpen ki kell szélesítenünk, hiszen a diákok érdekében napi rendszerességgel kell együttműködnünk és segítenünk egymás munkáját. 4.9. Pályázati lehetőségek Az elmúlt évek gyakorlatát kívánom folytatni a jövőben is, vagyis lehetőségünk szerint vegyünk rész a pályázatokban, hiszen ez az egyik lehetőség arra, hogy forrásokat szerezzünk. Fontos azonban, hogy az érintett területen dolgozó pedagógusok a pályázat figyelésbe, a pályázatírás folyamatába is már aktívan kapcsolódjanak be, majd később a megvalósítás és elszámolás feladataiból is vegyék ki részüket. Mindezek mellett továbbra is fontosnak tartom az egyéb források felkutatását és bevonását céljaink eléréséhez.

5.

ZÁRÓ GONDOLATOK Szándékom szerint a mi iskolánknak olyannak kell lennie, amely szervesen illeszkedik a

Szolnoki Műszaki Szakképzési Centrum képzési struktúrájába, sokrétű partneri kapcsolat ápol elsősorban a Centrum tagintézményeivel és a város oktatási intézményeivel, és szervesen illeszkedik a régió kulturális, művelődési és sportéletébe. Meglévő adottságait a diákok képességeinek kibontakoztatása érdekében maximálisan hasznosítja. A nevelés és oktatás egysége olyan tantestület segítségével valósul meg, amelynek tagjai együtt tudnak működni, pedagógiai céljaikat képesek egyeztetni, összehangolni, s készek a folyamatos szakmai és módszertani megújulásra. A pedagógusok a

jobb tanulmányi eredmények érdekében a 39

Szabó Andrásné


diákokkal személyesen foglalkoznak és a tanítási órákon szükség esetén differenciált oktatást alkalmaznak. A diákok tanulmányaik folytatásához és a munkaerő piaci elhelyezkedésükhöz megfelelő segítséget kapnak. Az iskolai diákélet a hagyományokat őrző, tisztelő felfogáson nyugszik. Úgy vélem a fenti célok megvalósításához jó lehetőségekkel rendelkezünk. A megvalósított

pályázatok,

a

tantestület

kezdeményezései,

a

különböző

csoportok

együttműködése, az intézményben szerzett közel három évtized alatt szerzett tapasztalatom, helyismeretem, révén hiszem, hogy a kitűzött célok elérhetők. A fenti vezetői program megvalósítása érdekében kérem az iskola dolgozóinak, a szülőknek és a diákoknak az együttműködését, segítő támogatását.



6.

MELLÉKLETEK

1. számú melléklet

Oklevél – főiskolai végzettségről


Oklevél – egyetemi végzettségről

3.. számú melléklet

Oklevél – közoktatási vezető szakirányú pedagógus szak


Erkölcsi bizonyítvány


Munkáltatói igazolás


Nyilatkozat – pályázati anyag sokszorosításához, továbbításához , személyes adatok kezeléséhez



1. számú melléklet 42 Szabó Andrásné


2. számú melléklet 43 Szabó Andrásné













A. alapján meghirdetett

Recommend Documents