A. alapján meghirdetett

PÁLYÁZAT

a Berettyóújfalui Szakképzési Centrum által a "Közalkalmazottak jogállásáról szóló" 1992. évi XXXIII. törvény 20/A.§ alapján meghirdetett

Berettyóújfalui Szakképzési Centrum Veres Péter Gimnáziuma és Szakképző Iskolája tagintézmény Tagintézmény-vezető (magasabb vezető) munkakör betöltésére

A pályázatot készítette: Hűséné Szabó Mária Balmazújváros, 2016. április 06.

HŰSÉNÉ SZABÓ MÁRIA TAGINTÉZMÉNY-VEZETŐI PÁLYÁZAT 2016. ÁPRILIS 6.

Tartalom 1.

PÁLYÁZATI NYILATKOZAT....................................................................................................................... 3

2.

MOTIVÁCIÓS LEVÉL ................................................................................................................................... 4

3.

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ.............................................................................................................................. 5

4.

SZAKMAI ÉLETÚT BEMUTATÁSA .......................................................................................................... 13

5.

VEZETŐI PROGRAM .................................................................................................................................. 17 5.1. BEVEZETŐ ...................................................................................................................................................... 17 5.2. HELYZETELEMZÉS ......................................................................................................................................... 18 5.2.1. Intézménytörténet.................................................................................................................................... 18 5.2.2. Humán erőforrás .................................................................................................................................... 19 5.2.3. Tanulói létszám....................................................................................................................................... 23 5.2.4. Kapcsolatok ............................................................................................................................................ 26 5.3. HELYZETELEMZÉSEN ALAPULÓ FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK ............................................................................. 29 5.3.1. Szervezeti felépítés, szervezeti kultúra...................................................................................................... 29 5.3.2. A nevelő-oktató munka körülményei ........................................................................................................ 31 5.3.3. Képzési kínálat és annak bővítési lehetőségei........................................................................................... 33 5.3.4. Beiskolázási tevékenység ......................................................................................................................... 38 5.3.5. A nevelő-oktató munka mutatói ............................................................................................................... 40 5.3.6. Hátránykompenzálás............................................................................................................................... 48 5.3.7. Gazdálkodás ........................................................................................................................................... 53 5.4.

6.

ÖSSZEGZÉS .............................................................................................................................................. 55

MELLÉKLETEK........................................................................................................................................... 57

2. OLDAL


1. Pályázati nyilatkozat Alulírott, Hűséné Szabó Mária pályázatot nyújtok be a Közszolgálati Személyzetfejlesztési Főigazgatóság honlapján 2016. március 6-án megjelent pályázati felhívás alapján, a Berettyóújfalui Szakképzési Centrum Veres Péter Gimnáziuma és Szakképző Iskolája tagintézményben a tagintézmény-vezetői (magasabb vezető) munkakör betöltésére.

 Kijelentem, hogy a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben a magasabb vezetői állás betöltésére előírt, valamint a pályázati kiírásban közzétett feltételeknek megfelelek és ennek igazolásait mellékelem.

 Nyilatkozom arról, hogy hozzájárulok a teljes pályázati anyagom, eredetivel mindenben megegyező sokszorosításához, továbbításához a döntéshozók és a véleményezők felé, a pályázat tartalma harmadik személlyel közölhető.

 Nyilatkozom arról, hogy hozzájárulok személyes adataimnak a pályázattal összefüggő kezeléséhez, továbbításához.

Balmazújváros, 2016. április 06. …………………….. Hűséné Szabó Mária

3. OLDAL


2. Motivációs levél „A ma gyermeke a holnap felnőttje, aki majd építi gyermeke jövőjét, társadalmát, ilyen módon senkinek sem lehet közömbös, mivé fejlődik, hogyan alakul gyermekeink élete.” (Perlai Rezsőné)

Ennek az idézetnek a szellemében töltöttem és kívánom tölteni a pedagógus pályám hátralévő idejét is. Az eddigi 29 év után is azt mondhatom, szerencsés embernek érzem magam, mert azt csinálhatom, amit szeretek, azaz pedagógus lehetek. Részese lehetek annak a folyamatnak, amely során alakíthatjuk gyermekeink, tanítványaink jövőjét, a jövő társadalmát. Mint, ahogyan tették azt az én tanáraim is, akik ennek a középiskolának a tanárai voltak, hiszen én is itt szereztem érettségi bizonyítványt 33 évvel ezelőtt. Az érettségi megszerzésén túl ebben az iskolában váltunk kötelességtudó felnőttekké, és számomra a pedagógus pálya iránti elkötelezettséget is a tanáraim által adott példa alakította ki. Ez a személyes példaadás hatja át az életemet, a pályámat, az iskolám iránti felelősség és kötelességtudat és a hivatásom szeretete pedig a munkámat. Az elmúlt 29 évben sok olyan feladatot is kaptam, amit nem magam választottam, de minden feladatban megtaláltam a kihívást és a szépséget. A rám bízott feladatokat lelkiismeretesen, felelősségteljesen, az eddig megszerzett tudásom és szakmai tapasztalatom alapján végeztem. A tudásomat próbálom folyamatosan frissíteni, hogy megfeleljek a mindenkori elvárásoknak és munkámat minél nagyobb szakmaisággal végezzem. Bízom benne, hogy mindez az iskolám, a városom, a tanítványaim és a kollégáim megelégedésére szolgál. A 15 éves igazgatóhelyettesi munkám megerősített abban, hogy sikeres vezető csak akkor lehet bárki, ha épít a kollégái véleményére, szaktudására, lelkiismeretességére, felelősségteljes munkájára. Én próbálkoztam az általam vallott vezetési filozófiát érvényesíteni a gyakorlatomban, bízom benne, hogy ezt kollégáim is így élték meg. Továbbá meggyőződésem, hogy eredményeket elérni csak olyan tantestületben lehet, ahol a kollégák egységes értékek mentén képzelik el az oktató-nevelő munkát. A háromszori megbízott igazgatóságom közel három éve alatt a közismereti képzés irányítása mellett, tapasztalatot szereztem a szakképzés szervezésében, irányításában is, az intézményvezetésben. A jelenleg folyó átalakításban részt venni nagy kihívás. Az iskolám, a kollégáim és a városunk középfokú oktatásának megtartásáért és megerősítéséért azonban úgy érzem, erre a kihívásra nem mondhatok nemet és megpályázom a meghirdetett tagintézmény-vezetői állást. 4. OLDAL


3. Szakmai önéletrajz

1. Személyi adatok: Vezetéknév/Utónév: Hűséné Szabó Mária Születési név: Anyja neve: Neme: Születési hely, idő: Családi állapot: Állampolgárság: Állandó lakcím: Telefonszámok: E-mail:

2. Foglalkoztatási jogviszonyok: Időtartam: Foglalkozás/beosztás: Főbb tevékenységek és feladatkörök: A munkáltató neve és címe : Időtartam: Foglalkozás/beosztás:

5. OLDAL

HŰSÉNÉ SZABÓ MÁRIA TAGINTÉZMÉNY-VEZETŐI PÁLYÁZAT 2016. ÁPRILIS 6. Főbb tevékenységek és feladatkörök: A munkáltató neve és címe: Időtartam: Foglalkozás/beosztás: Főbb tevékenységek és feladatkörök: A munkáltató neve és címe: Időtartam:

Foglalkozás/beosztás:

Főbb tevékenységek és feladatkörök: A munkáltató neve és címe:

Időtartam: Foglalkozás/beosztás: Főbb tevékenységek és feladatkörök: A munkáltató neve és címe:

Időtartam: megbízott igazgató

Foglalkozás/beosztás: Főbb tevékenységek és fe-

6. OLDAL

HŰSÉNÉ SZABÓ MÁRIA TAGINTÉZMÉNY-VEZETŐI PÁLYÁZAT 2016. ÁPRILIS 6. ladatkörök: A munkáltató neve és címe: Időtartam: Foglalkozás/beosztás: Főbb tevékenységek és feladatkörök: A munkáltató neve és címe:

Időtartam: Foglalkozás/beosztás: Főbb tevékenységek és feladatkörök: A munkáltató neve és címe: Munkaviszony/egyéb foglalkoztatási jogviszony megszűnésének jogcíme:

Időtartam: Foglalkozás/beosztás: Főbb tevékenységek és feladatkörök: A munkáltató neve és címe: Munkaviszony/egyéb foglalkoztatási jogviszony megszűnésének jogcíme:

3. Tanulmányok:

7. OLDAL

HŰSÉNÉ SZABÓ MÁRIA TAGINTÉZMÉNY-VEZETŐI PÁLYÁZAT 2016. ÁPRILIS 6. Iskolarendszerű képzés esetén Időtartam: Végzettség: Oktatási intézmény neve: Kar megnevezése: Tagozat megjelölése: Diploma minősítése: A diplomamunka tárgya, a szakdolgozat címe:

Főbb tárgyak/gyakorlati képzés:

Időtartam: Végzettség: Oktatási intézmény neve: Kar megnevezése: Tagozat megjelölése: Diploma minősítése: A diplomamunka tárgya, a szakdolgozat címe: Főbb tárgyak/gyakorlati képzés: Időtartam: Végzettség: 8. OLDAL

HŰSÉNÉ SZABÓ MÁRIA TAGINTÉZMÉNY-VEZETŐI PÁLYÁZAT 2016. ÁPRILIS 6. Oktatási intézmény neve: Tagozat megjelölése: Diploma minősítése: A diplomamunka tárgya, a szakdolgozat címe:

Főbb tárgyak/gyakorlati képzés: Időtartam: Végzettség: Oktatási intézmény neve: Tagozat megjelölése: Diploma minősítése: A diplomamunka tárgya, a szakdolgozat címe: Főbb tárgyak/gyakorlati képzés:

9. OLDAL

HŰSÉNÉ SZABÓ MÁRIA TAGINTÉZMÉNY-VEZETŐI PÁLYÁZAT 2016. ÁPRILIS 6. Időtartam: Végzettség: Oktatási intézmény neve: Kar megnevezése: Tagozat megjelölése: Diploma minősítése: A diplomamunka tárgya, a szakdolgozat címe: Főbb tárgyak/gyakorlati képzés:

Iskolarendszeren kívüli képzés esetén Időtartam: Képesítés megnevezése: Az oktatást/képzést nyújtó intézmény neve: Főbb tárgyak/gyakorlati képzés:

Egyéb továbbképzések:

10. OLDAL


4. Készségek és

kompetenciák: Szervezési készségek és kompetenciák

Részletes leírás:

11. OLDAL

HŰSÉNÉ SZABÓ MÁRIA TAGINTÉZMÉNY-VEZETŐI PÁLYÁZAT 2016. ÁPRILIS 6. Számítógép-felhasználói készségek és kompetenciák:

Egyéb készségek és kompetenciák

Járművezetői engedély:

12. OLDAL


4. Szakmai életút bemutatása 1987-ben szereztem matematika-kémia szakos általános iskolai tanári diplomát a Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán. Ezt követően Sajóvámoson helyezkedtem el az általános iskolában, ahol mindkét szakomat tanítottam és ötödikesek osztályfőnöke is lettem. Másfél évet töltöttem ebben az iskolában, majd GYES-en voltam két kisfiammal 1992-ig. Ekkor már visszaköltöztünk Balmazújvárosra, a szülővárosomba. 1992 őszén hívtak tanítani a helyi gimnáziumba, ahol én is érettségiztem. Nagy örömmel vállaltam el a feladatot, amelyet nagy kihívásnak is éreztem. Ekkor indult a hatosztályos gimnáziumi képzés, és én a napközis nevelői feladatokat láttam el két évig. Emellett két osztályban tanítottam kémiát és egy csoportban matematikát. 1994-től már nem volt igény napközire, így teljes óraszámban tanítottam matematikát és kémiát. 1993-96 között elvégeztem a kémia kiegészítő szakot az ELTE-n. Ekkor még elegendő volt az egyik szakból az egyetemi végzettség megléte. Természetesen folyamatosan tanítottam a matematikát is. 1998-99-ben „oktatásinformatikus” felsőfokú szakképzettséget szereztem, mert egyre fontosabbnak éreztem az informatikai ismeretek szükségességét. A másfél éves képzés során nagyon sok gyakorlati ismeretre tettem szert. A képzés végén szakdolgozatként egy IKT tananyagot készítettem az oxigéntartalmú szerves vegyületek témakörhöz. A tananyag egy 49 diából álló bemutató volt. A tananyag a Mikrosuli Bt. forgalmazásában sok iskolába eljutott. 1996-ban osztályfőnök lettem egy 10-es osztályban. A pedagóguspálya legszebb feladatának tartottam és tartom a mai napig az osztályfőnöki szerepet. 2001-ben a tantestület támogatásával igazgatóhelyettesi feladatot kaptam. Nagyon nehezen szántam rá magam, de végül elvállaltam a feladatot, mert a kollégáim 100%-os támogatottságát tudtam magam mögött. Ekkor is osztályfőnök voltam, és csak azzal a feltétellel vállaltam a feladatot, hogy maradhatok osztályfőnök. Ehhez az akkori igazgató hozzájárult, és azt követően is még három osztályt vezettem. Osztályfőnökként nagyon fontosnak tartottam a szülőkkel való kapcsolattartást. Azt gondolom mindig sikerült jó kapcsolatot ápolni a szülőkkel. A szülők nagyon segítőkészek és partnerek voltak minden osztályomban.

13. OLDAL

HŰSÉNÉ SZABÓ MÁRIA TAGINTÉZMÉNY-VEZETŐI PÁLYÁZAT 2016. ÁPRILIS 6. Az „Útravaló” ösztöndíj programban több tanulónak voltam mentora. Mind a tanulókkal, mind a szülőkkel sikerült közvetlen, őszinte kapcsolatot kialakítani. A mentorált tanulók közül többen bekerültek felsőoktatási intézménybe. Az igazgatóhelyettesi feladatkört is megszerettem. Mindig magam mögött éreztem a kollégáim támogatását. A fő feladatköröm a gimnázium és a szakközépiskolai képzés koordinálása, irányítása. Nagy szakmai kihívás volt a kétszintű érettségi bevetése. Sikeresen teljesítettük a szakmai elvárásokat már az első évben is. Az érettségi elnökök jelentésében rendre megjelenik az érettségi előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos dicséret. Nagyon nagy hangsúlyt helyezek arra, hogy minden szabályosan és nagy pontossággal, precizitással készüljön el. Elvégeztem ugyan az emelt szintű érettségiztetésre felkészítő tanfolyamot kémiából, de mivel iskolánkban én szervezem az érettségit, ilyen feladatokat nem tudok vállalni. Ebből kifolyólag érettségi elnöknek sincs módom jelentkezni. Azt gondolom, a saját munkahelyemen kell 100%-ban helyt állnom. 2001-ben elindítottuk és bevezettük a Comenius minőségirányítási rendszert. Majd elkészítettük és működtettük az iskola minőségirányítási programját. A minőségirányítási csoport vezetőjeként dolgoztam 2012-ig. A kompetenciamérések bevezetése óta végzem az iskolai koordinátori feladatokat. Minden tanév áprilisában tantestületi értekezleten értékeljük az előző évi kompetenciamérés eredményeit. A 2007/2008-as tanévben akkori igazgatónk tartósan beteg lett, így ebben a tanévben én láttam el az igazgatói feladatokat az első időszakban az SZMSZ szerinti helyettesi rend szerint, majd megbízással. 2007-től iskolánk is aktívan részt vett pályázatokban. Sikeresen pályáztunk az Önkormányzattal az iskola felújítására. 2009-10-es tanévben egy közel 400 millió forintos felújítást hajtottunk végre. Mivel az építkezés tanítási időben zajlott, nem kis feladatot jelentett az oktatás megszervezése. Két műszakos tanítást kellett szervezni 7 hónapon át. Emellett zajlott egy másik pályázat megvalósítása: a TÁMOP 3.1.4 a kompetenciaalapú oktatás bevezetése. Ebben a pályázatban a mi iskolánk két feladatellátási hellyel vett részt, míg a város más intézményei további öt feladatellátási hellyel. A pályázatban én láttam el a projektmenedzseri feladatokat. Az általános iskolákkal való kapcsolatunkra a közös pályázat mindenképpen pozitív hatással volt. 2006-ban részt vettem a „Mérés és értékelés a kistérségben” című 30 órás továbbképzésen. A továbbképzésre azért jelentkeztem, mert érdekelt a mérés-értékelés szakterület. Szerettem volna

14. OLDAL

HŰSÉNÉ SZABÓ MÁRIA TAGINTÉZMÉNY-VEZETŐI PÁLYÁZAT 2016. ÁPRILIS 6. több információt szerezni arra vonatkozóan, hogy mit is takar ez a terület. A továbbképzés nagy hatással volt rám, és akkor eldöntöttem, hogy folytatom ez irányú továbbképzésemet. Ezért 2007-ben jelentkeztem a Szegedi Egyetemre a „pedagógiai értékelési szakértő” szakra. A kétéves képzés során nagyon érdekes területekkel ismerkedhettem meg. A szakdolgozatom kutatási témájának „A kémiatudás mindennapokban való alkalmazásának vizsgálata”-t választottam. Kilencedikes diákok esetében vizsgáltam a kémiatudás hétköznapi és iskolai körülmények között való alkalmazását. A tanulók egy tudásszintmérő és egy alkalmazás teszten túl egy háttérkérdőívet töltöttek ki. A saját iskolánk tanulói mellett egy másik kisvárosi középiskolai tanulóit is bevontam a mérésbe. Nagyon hasznos eredményekre sikerült rávilágítanom. A kutatási eredmények feldolgozása során nagyon sokféle statisztikai mutatót számoltam, munkám során az SPSS statisztikai programmal dolgoztam. Diplomám eredménye „kitüntetéses” lett, és szakvizsgának minősült. 2011-ben az Eszterházy Károly Főiskolán beiratkoztam a matematika mesterképzésre. 2001 óta ugyan igazgatóhelyettesként dolgozom, így a kötelező óraszámom 4 óra, amit a kémia tantárgy tanításával is biztosítani tudnék, de semmiképpen nem akartam lemondani a matematika tantárgy tanításának lehetőségéről. Másrészt pedig példaként is szerettem volna kollégáim előtt elől járni, hogy egy pedagógusnak folyamatosan tovább kell képeznie magát. A matematika módszertanból foglalkoztunk a legújabb módszerekkel, a matematika rendszerszemléletű oktatásával, a kompetenciaalapú oktatás módszertanával. Így azt gondolom mindenképpen jó döntés volt, hogy vállalkoztam erre a képzésre. 2012-ben szereztem meg a mesterfokozatú diplomámat „jó” eredménnyel. 2013 januárjában megbízott igazgató lettem, mivel iskolánk igazgatója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Debreceni Tankerületében lett a szakképzési referens. Mivel nem rendelkeztem közoktatás-vezetői végzettséggel, beiratkoztam a keresztfélévben induló képzésre, a Debreceni Egyetemre. A képzés egy éves volt, mivel már rendelkeztem szakvizsgával. A képzés során sok hasznos gyakorlati ismerettel találkoztam, ami a mindennapi munkában is segítségemre volt. Szakdolgozatomban a iskolánk beiskolázására ható tényezőket vizsgáltam a város nyolcadik osztályos tanulóinak körében. Azért választottam ezt a témát, mert Debrecen város közelsége jelentős elszívó erőt jelent a beiskolázásunk során. A dolgozatomban többek között arra kerestem a választ, hogy a nyolcadikos diákok mi alapján választanak iskolát, milyen összefüggés van a

15. OLDAL

HŰSÉNÉ SZABÓ MÁRIA TAGINTÉZMÉNY-VEZETŐI PÁLYÁZAT 2016. ÁPRILIS 6. szülők iskolai végzettsége és az iskolaválasztás között. Az utóbbi kérdésre kapott eredmény szorosan összefügg az országos vizsgálatok eredményeivel. A magasabb iskolázottságú szülők gyermekei és jobb tanuló diákok körében népszerűbbek a megyeszékhely középiskolái. Ezt az eredményt sok esetben nem tudták a diákok objektív indokkal magyarázni. Azt gondolom nagyon tanulságos volt a kutatás, és az eredményeket hasznosítani is fogjuk a beiskolázási stratégiánk átgondolásakor. 2014-ben a volt igazgatónk került vissza az igazgatói pozícióba, és Ő továbbra is számított az igazgatóhelyettesi munkámra. Így közel másfél évig ismét igazgatóhelyettesi feladatokat láttam el. 2015 júniusában azonban ismét lemondott az igazgató, így harmadszorra is megbízott igazgató, tagintézmény-vezető lettem, miközben egy fenntartó váltás is végbement. Jelenleg is ezt a munkakört töltöm be.

16. OLDAL


5. Vezetői program 5.1. Bevezető A magyar közoktatási intézmények, mint az oktatási rendszer részei a társadalom egészére kiterjednek, nagyon sokféle funkciót töltenek be. Az Európai Unióhoz való csatlakozással Magyarország is bekapcsolódott az élethosszig tartó tanulásra való felkészítési programba. Ez azt is jelenti, hogy a tanulási keretek kiszélesedtek mind térben, mind időben. Az oktatási rendszerek funkcióinak ezeknek az új elvárásoknak is meg kell felelniük. 1 A következőkben a legfontosabbak közül emelek ki néhányat, amelyet a középfokú oktatás-nevelés szempontjából fontosnak tartok:  Az egyén személyiségének alakítása: a kompetenciák fejlesztése és az önértékelés fejlesztése.  A társadalmi tudás átadása: ez az oktatási rendszer keretein belül meghatározott szabályok szerint történik. Mindez azonban ellentmondásba kerül a tanulók sokféleségéből adódó problémákkal. Az iskoláknak ezt az ellentmondást is át kell hidalni.  Értékek, viselkedési minták átadása: a tényleges értékek mellett megjelennek azok az értékek is, amelyeket a rejtett tantervek képviselnek. Itt is megjelenik az ellentmondás az iskola és az iskolán kívüli környezet által képviselt értékek között. Az iskola feladata az összhang megteremtése.  A gazdasági funkció több oldalról is megközelíthető, de a mi szempontunkból a munkaerő-piaci szempontok a legfontosabbak. 2 Ezen szempontoknak való megfelelés csak akkor lehetséges, ha az intézmény cél és feladatrendszere jól körvonalazott, ha az intézmény vezetése átlátja a célokat és azok tudatos megvalósítására alapozva tervezi rövid és hosszú távú elképzeléseit. Pályázatomban ezeket szem előtt tartva kívánom a vezetői programomat meghatározni.

1

Imre Anna, Györgyi Zoltán (2006): Az oktatási rendszer és a tanulói továbbhaladás. In: Halász Gábor, Lannert Judit (szerk.): Jelentés a magyar közoktatásról 2006.

2

Halász Gábor (2001): Az oktatási rendszer. Műszaki Könyvkiadó, Budapest

17. OLDAL


5.2. Helyzetelemzés 5.2.1. Intézménytörténet Intézményünk 1999-ben jött létre két nagy múltú intézmény összevonásával. Kezdetben nem volt könnyű a tantestülettel elfogadtatni a gimnázium és szakképző iskola egyesítését, hiszen korábban mindkét iskola jól működő, meghatározott értékeket képviselő intézmény volt a városban. Mindenki szerette volna megtartani a saját irányvonalát, hagyományait. Azt gondolom az előző 17 év sikerének könyvelhető el, hogy az iskola mára egy teljesen egységes értékrend alapján működő intézménnyé fejlődött. Ezt az irányt kívánom folytatni és folyamatosan erősíteni. Ehhez hozzájárult az iskolavezetés (amelynek 2001-től én is a tagja lehettem) elkötelezettsége az iskola összevonás mellett, a két intézmény egymás szomszédságában való elhelyezkedése, ami lehetővé tette az átjárást az intézményen belül legalább a földszinti részen. Mindez 2010-ben megvalósított iskola felújítás keretben vált teljessé, amikor a szaktantermi rendszer iskolai szintű kialakításával és az emeleti átjáró megnyitásával, egy modern, a XXI. század igényeinek megfelelő, jól felszerelt egységes iskola jött létre. Közben a tantestületbe új kollégák érkeztek, akik már nem külön kezelték a gimnáziumi és a szakiskolai képzést, hanem az egységes iskolát fogadták el. Éppen ezért, amikor 2015-ben felmerült annak a lehetősége, hogy a gimnáziumi és a szakiskolai képzést elválasztják egymástól nagy félelem lett úrrá a tantestületben. Úgy gondolom, jó döntés volt a „Kisvárosi modell” keretében az iskolánk egyben tartása. Én a későbbiekben is kitartok emellett az álláspont mellett, hogy Balmazújváros járásban, ahol nincs másik középfokú intézmény, ez a modell életképes legyen. Mivel a szakgimnáziumi képzés is érettségivel zárul és a szakközépiskolai 3+2 éves képzés is, nem látom akadályát annak, hogy a gimnáziumi képzés is a Nemzetgazdasági Minisztérium fenntartása alatt működjön. Ennek a jogszabályi háttere is biztosított.

18. OLDAL


5.2.2. Humán erőforrás

Pedagógusok Az intézmény szakmai munkájának legfőbb biztosítéka, megfelelő szakos ellátottsággal rendelkező stabil, egységes értékrendet képviselő tantestület. A közismereti tantárgyak tekintetében majdnem teljes mértékben biztosított a szakos ellátottság. A dráma és tánc tantárgy oktatását egy helyi általános iskolában tanító kolléganő látja el óraadóként. Hasznosnak tartanám, ha lenne vállalkozó kolléga, aki ezen a területen megszerezné a szükséges végzettséget. A következő évek beiskolázásánál erre hangsúlyt kívánok fektetni. Közismereti tantárgyat tanító pedagógusaink 90%-ban egyetemi végzettséggel vagy MsC fokozatú diplomával rendelkeznek, így a következő tanévben a szakiskolai képzés szakközépiskolává válásával sem fog gondot jelenteni a tantárgyfelosztás elkészítése. Kollégáink közül többen szereztek egyetemi végzettséget már meglévő főiskolai végzettség mellé, illetve újabb szak elvégzésével. Ezzel az volt a célunk, hogy a humán erőforrásunkkal minél hatékonyabban tudjunk gazdálkodni. Erre a későbbiekben is szeretnék építeni. A szakmai elméleti tanár ellátottságban már egy kicsivel árnyaltabb a kép. A kereskedelem szakmacsoportban foglalkoztatott kollégák közül kettő fő MsC tanári végzettséggel, egy kolléganő szakoktatói végzettséggel rendelkezik. A negyedik kolléganő szakirányú felsőfokú végzettsége mellett ebben a tanévben kezdte a közgazdásztanári tanulmányait. Így az Ő foglalkoztatása a diploma megszerzéséig határozott idejű kinevezéssel valósítható meg. A gépészet szakmacsoportban az elméleti oktatásban foglalkozatott tanár kollégák közül kettő rendelkezik tanári végzettséggel is, a harmadik kolléga ebben a tanévben szerzi meg az MsC fokozatú tanári végzettséget. A gyakorlati oktatásban foglalkozatott kollégák mindegyike műszaki szakoktatói végzettséggel rendelkezik. A megfelelő végzettség megszerzése után, a fent említett kollégákra hosszú távon számítva, szeretnénk kinevezésüket határozatlan idejűre módosítani. Az építészet szakmacsoportban az elméleti tárgyakat oktatók mind szakirányú, mind tanári végzettséggel rendelkeznek. A gyakorlati oktatásban alkalmazott két kolléga érettségivel és megfelelő szakmai gyakorlattal látja el a feladatkört.

19. OLDAL

HŰSÉNÉ SZABÓ MÁRIA TAGINTÉZMÉNY-VEZETŐI PÁLYÁZAT 2016. ÁPRILIS 6. Az élelmiszeripar ágazatban a pék szakmát oktatjuk. Az egyetlen szakmai tanárunk élelmiszeripari üzemmérnök végzettséggel tölti be a munkakört, ugyanis ezen a területen a magyar felsőoktatási rendszerben jelenleg nincs tanári végzettséget nyújtó képzés. Jelenleg legkritikusabb a helyzet a vendéglátás szakmacsoportban. Az elméleti tárgyak oktatására nincs stabil, megfelelő végzettségű kollégánk. Ebben a tanévben egy fél állást nem tudtunk betölteni, a másik fél állás pedig óraadói megbízással van ellátva. Az egy határozott időre kinevezett kollégánk szeptemberben szeretné elkezdeni tanulmányait a megfelelő végzettség megszerzése érdekében. A gyakorlati oktatónk a következő tanévet már nem kezdi el a nyugdíjba vonulása miatt. Ezen a területen meg kell erősödnünk, hogy a törvényi előírásoknak megfelelve színvonalas képzést nyújthassunk diákjaik részére. Olyan stabil munkavállalókat kell alkalmaznunk, akikre hosszú távon számíthatunk. A fentieket számszerűsítve ebben a tanévben a tantestület összetétele a következőképpen alakul:  határozatlan kinevezésű pedagógusok: 44 fő o ebből tartósan távol lévők: 5 fő o ebből részmunkaidős: 1 fő  határozott kinevezésű pedagógusok: 9 fő o ebből tartós helyettesítésen: 4 fő o ebből részfoglalkoztatás: 2 fő  utazó pedagógusok a Centrumon belül: 2 fő  óraadó pedagógus: 2 fő (összesen 12 óra ellátására) A határozatlan és határozott idejű kinevezéssel foglalkoztatott kollégák nemek szerinti megoszlása a következő: 66% nő és 34% férfi, ami nagyon jónak tekinthető. Természetesen a szakképzésben tanító férfi kollégáknak köszönhető ez a jó arány. A pedagógus kollégák átlagéletkora 44,5 év. Körülbelül 10-12 évvel ezelőtt került sok fiatal kezdő kolléga a tantestületbe, akik azóta már tapasztalt, stabil munkaerővé váltak. Intézményünk dolgozóinak majdnem fele ebben a középiskolában érettségizett és a főiskola, egyetem elvégzése után került vissza. Saját példámból kiindulva azt gondolom, hogy ez azért jó dolog, mert talán mi nem csak egy munkahelynek érezzük ezt az intézményt, hanem pályánk kiindulópontjának is, így sok áldozatra is képesek vagyunk az iskolánkért. Természetesen a nem itt végzett kollégákra is igaz lehet mindez.

20. OLDAL

HŰSÉNÉ SZABÓ MÁRIA TAGINTÉZMÉNY-VEZETŐI PÁLYÁZAT 2016. ÁPRILIS 6. A bejáró pedagógusok aránya közel 26%. Többségük Debrecenből, néhányan pedig környékbeli kisebb településről járnak be. Különösen a szakmai tanárok esetén reális veszélynek tűnik, hogy a debreceni iskolákban is jelentkező szakemberhiányt a debreceni kollégák „elcsábításával” próbálják megoldani. Erre nagy hangsúlyt kell fektetnünk, mert veszélybe kerülhet a szakember ellátottságunk. Sajnos ezt a vendéglátó tanár esetében már megéltük. Nagyon jó lenne a további ilyen eseteket elkerülni. A szakmai munkát munkaközösségbe tömörülve végezzük. Iskolánkban öt munkaközösség működik: humán, reál, nyelvi, szakmai és osztályfőnöki. A munkaközösségek munkáját a munkaközösség vezetők irányítják és az éves munkaterv alapján végzik a feladataikat. A munkaközösségek, illetve vezetőik fő feladatai a következők:  Munkaközösséghez tartozó pedagógusok munkájának koordinálása  Javaslattétel a tantárgyfelosztáshoz, a tankönyvek rendeléséhez  A munkaközösséghez tartozó tantárgyak esetében tanmenetek ellenőrzése, jóváhagyása  Munkaközösségbe érkező új kollegák beilleszkedésének segítése  Munkaközösségbe tartozó tanárok óráinak látogatása, az oktató-nevelő munkájuk segítése, munkájuk értékelése  Munkaközösséghez tartozó szakkörök indítására javaslattétel, azok ellenőrzése  Munkaközösséghez tartozó versenyfelhívások figyelése, verseny felkészítő munka szervezése, koordinálása, versenyre való jelentkeztetés kezdeményezése  Munkaközösséghez tartozó felzárkóztatás, korrepetálásra javaslattétel  A munkaközösséghez tartozó érettségi vizsgatárgyak esetében: o a középszintű szóbeli vizsga témakörének húzó tételeinek felügyelete o a vizsgán használható segédletek ellenőrzése  Javaslattétel a munkaközösség témakörébe tartozó külső előadók meghívására  A munkaközösség tagjainak távollétében segítségadás a helyettesítés elkészítéséhez  Kapcsolattartás a munkaközösség témakörébe tartozó szaktanácsadókkal  Éves munkaterv elkészítése írásban az adott tanév szeptember 15-ig, melyet nyomtatott és digitális formában az illetékes tagintézmény-vezető helyettesnek szükséges leadni  A munkaközösség munkájának, szakmai tevékenységének éves értékelése írásban, melyet nyomtatott és digitális formában az adott tanév június 15-ig szükséges leadni az illetékes tagintézmény-vezető helyettesnek

21. OLDAL

HŰSÉNÉ SZABÓ MÁRIA TAGINTÉZMÉNY-VEZETŐI PÁLYÁZAT 2016. ÁPRILIS 6.  Részvétel a kibővített iskolavezetés ülésein, döntés hozatalában való aktív szereppel  Munkaközösséget irányító tagintézmény-vezető helyettes útmutatása szerinti munkaközösséghez tartozó egyéb feladatok elvégzése A munkaközösségek feladatkörét, a munkaközösség vezetőknek az iskolavezetésben betöltött szerepét hangsúlyozottabbá szeretném tenni, és nagyobb önállóságot és felelősséget adni számukra.

Nem pedagógus munkakörben foglalkozatott dolgozók A nem pedagógus kollégák munkáját is nélkülözhetetlennek tartjuk az intézmény működését tekintve. Az ő munkájuk nélkül az intézmény működésképtelenné válna. Sajnos a jobb anyagi megbecsülésükre nincs hatásunk, de az erkölcsi megbecsülésüket nagyon fontosnak tartom. Szeretném, ha ők is éreznék, hogy számítunk a felelősségteljes munkájukra, és egyenrangú munkatársként tekintünk rájuk. Nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak

A 2015/2016. tanévben az alábbi pedagógiai munkát közvetlenül segítők kerülnek alkalmazásra:  iskolatitkár 2 fő,  rendszergazda 1 fő,  műszaki vezető 1 fő.

Gazdasági, ügyviteli, technikai alkalmazottak

Az intézmény zavartalan működtetését 11 állományban lévő dolgozó biztosítja. Az állományban lévő dolgozók megoszlása:  hivatalsegéd 7 fő,  karbantartó 2 fő,  gazdasági területen 2 fő. A törvény szerinti egyéb alkalmazott létszámunk 12,6 fő, amelyből 11 van betöltve. Szeretnénk, ha a későbbiekben legalább 1 fő alkalmazására lenne még lehetőségünk.

22. OLDAL

HŰSÉNÉ SZABÓ MÁRIA TAGINTÉZMÉNY-VEZETŐI PÁLYÁZAT 2016. ÁPRILIS 6. A rehabilitációs hozzájárulás terhére 1 fő csökkent munkaképességű dolgozót foglalkoztatunk munkaszerződéssel az alábbi területeken: 

portás (4 órás) 1 fő.

Az előző évben gondnokként alkalmazott munkavállalónk, sajnos tartós táppénzen volt augusztustól, szívműtét előtt áll. Sajnos így az Ő szerződését januártól nem tudtuk meghosszabbítani. Szeretnénk helyette 1 fő gondnokot alkalmazni, de nehéz olyan munkavállalót találni, aki minden feltételnek megfelel. Az állást meghirdettük, de sajnos nem tudtuk betölteni. Még egy gazdasági dolgozóra azonban mindenképpen szükségünk lenne, hiszen a 2 fő a megnövekedett feladatokat napi 8 órában nem képes ellátni. A rehabilitációs foglalkoztatási keretünk még egy másik dolgozó alkalmazását is lehetővé teszi, ezért portásként még egy munkavállalót szeretnénk foglalkozatni. Ennek az állásnak a betöltése valószínűleg könnyebben megoldható.

5.2.3. Tanulói létszám Az elmúlt évek viszonylatában a tanulói létszámok alakulása megerősíti azt a célkitűzést, hogy a beiskolázásra nagy hangsúlyt kell fektetni.

800

704

650

573

556

2012/14

2014/15

600

504

400

200 0 2011/2012

2012/13

2015/16

A létszámcsökkenés jelentős mértékű. A négy évvel ezelőtti tanulólétszámnak a jelenlegi csak 71,6%-a. A csökkenés elsősorban a szakiskolai osztályokban következett be, ahogyan azt a következő grafikonon is láthatjuk.

23. OLDAL


400

380

350

337 282

300

242

250 200 150

225 221

208

103

105

2011/2012

2012/13

220

190

99

94

89

2012/14

2014/15

2015/16

192

100 50 0

Gimnázium

Szakközépiskola

Szakiskola

A szakiskolai tanulók létszáma felére esett vissza. Ez nem elsősorban a szakképzés iránti érdektelenségnek köszönhető, hanem annak, hogy a szakképzés időtartama három évre csökkent. Négy évvel ezelőtt még a 2+3 éves szakképzésben is tanultak diákok. A 2+2 éves képzés utolsó évfolyama pedig csak az előző tanévben futott ki. A tavalyi 12 szakiskolai osztály helyett csak 8 szakiskolai osztályunk van a nappali rendszerben és egy osztály a felnőttképzésben, esti munkarendben. A másik fő oka a szakiskolai tanulólétszám csökkenésének a tanköteles korhatár 16 évre történő csökkentése. A 18 éves tankötelezettség miatt a tanulók, ha kényszerből is, de nagyobb eséllyel befejezték a tanulmányaikat és megszerezték a szakmunkás bizonyítványt. Sajnos a 16 éves tankötelezettség bevezetése a lemorzsolódást jelentősen növelte. A törvény módosítása, miszerint a tanév végéig tart a tankötelezettség, kicsit javított a helyzeten, de tanulók egy részének így nincs meg az esélye a szakma megszerzésére. Mivel a három éves szakképzés esetén a gyakorlat már 9. osztályban elkezdődik, azok a lányok, akik gyermeket szülnek, már magántanulóként nem tudnak az iskolában maradni, ezért inkább kiiratkoznak, amint megszűnik a tankötelezettségük. Az alábbi diagramon az elmúlt öt tanév lemorzsolódási értékeit láthatjuk százalékban kifejezve az adott képzéstípus létszámához viszonyítva. Ezek az adatok is azt mutatják, hogy főként a szakiskolában jellemző a lemorzsolódás.

24. OLDAL


14,9

16 14 12

9,5

10 8 3

4 2

6,5

5,7

6

9,1

7,6 4

3

3,1

1,8

0,8

1,3

2010-2011.

2011-2012.

0

0

0

2012-2013.

gimázium

2013-2014.

szakközépiskola

2014-2015.

szakiskola

Az idei tanév létszámadatait az alábbi táblázatban foglaltam össze. Szeptember 1.

Október 1.

Január 22.

Gimnázium

227

225

225

Szakközépiskola

89

89

89

Szakiskola

184

182

176

Összesen

500

497

490

Felnőttoktatás

17

22

14

A nappali munkarendben tanuló diákok száma szeptember 1-e óta 10 fővel csökkent. A gimnáziumban 2 fővel csökkent a tanulólétszám. A két tanuló, aki kiiratkozott már az előző tanévben is magántanulóként folytatta tanulmányait. Az év végi osztályozó vizsgákon nem jelentek meg, így évfolyamismétléssel folytathatták csak a tanulmányaikat. Mivel azonban már nem tankötelesek, tanulmányaikat nem folytatták tovább. A szakiskolai osztályokban 8 fővel csökkent a létszám szeptember 1. óta. Ez iskolai szinten 1,6%-os csökkenésnek felel meg, az adott képzéstípusban azonban 4,3%-os a csökkenés mértéke. Sajnos a nem tanköteles tanulók esetében tanév végéig további csökkenésre lehet számítani. A kiiratkozott tanulók között többen vannak, akiknek gyermekszülés miatt szűnt meg a tanulói jogviszonyuk. Mivel magántanulóként a szakmai gyakorlat nem teljesíthető, a nem tanköteles tanulók kiiratkozással oldják meg a problémát. Ebben a tanévben egy magántanulónk van a szakközépiskolában, aki orvosi szakvélemény alapján került magántanulói státuszba. 25. OLDAL


A lemorzsolódás megakadályozására, illetve csökkentésére az osztályfőnökök nagyfokú erőfeszítéseket tesznek. A szülőkkel való kapcsolattartás folyamatos, szükséges esetben a fejlesztő pedagógussal családlátogatásra is sor kerül. Az osztályfőnökök kapcsolatban vannak a helyi Családsegítő Szolgálat munkatársaival is, akikkel közösen próbálják a szülőt meggyőzni az iskola befejezésének fontosságáról. Az osztályfőnökök feladata nem könnyű ebben a tekintetben sem, de erre nagy hangsúlyt kell helyezni. Egy vidéki kis iskola azon adottságát, hogy a városon belül a személyes ismeretségekre is támaszkodhatunk, nem szabad kiaknázatlanul hagyni. Minden osztályfőnöknek személyes felelősségének is kell éreznie, hogy a rá bízott tanulók befejezzék a tanulmányaikat és érettségi vagy szakmai bizonyítvánnyal a kezükben lépjenek ki az iskola kapuin.

5.2.4. Kapcsolatok

Belső partnerekkel Belső partnereink között a pedagógusokat, a nem pedagógus alkalmazottakat és a diákokat értjük. A kapcsolattartási formák a Pedagógiai Programban és az SZMSZ-ben vannak szabályozva. A kapcsolattartás formái közül továbbra is a személyes kapcsolatokat tartom legfontosabbnak, de egyre nagyobb hangsúlyt kell kapnia az on-line kapcsolattartási formáknak is.

Szülőkkel Együttműködésünk alapja a tanulók iránt érzett közös nevelési felelősség, megvalósulási formái a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység. A szülőkkel való kapcsolattartás legfőbb formája a szülői értekezlet és a fogadóóra. Sajnos, különösen a szakiskolai és a szakközépiskolai osztályok esetében is nagyon kicsi ezeken a rendezvényeken való részvételi arány. Az osztályfőnökök, ha szükséges, akkor személyes találkozóra hívják a szülőt a problémák megoldása érdekében. A gimnáziumi osztályokban a végzős osztályfőnökök a továbbtanulással kapcsolatban ún. „hatszemközti” szülői értekezleten segítik a diákokat és szülőket a választásban, illetve az adminisztrációs feladatok lebonyolításában.

26. OLDAL

HŰSÉNÉ SZABÓ MÁRIA TAGINTÉZMÉNY-VEZETŐI PÁLYÁZAT 2016. ÁPRILIS 6. Az elektronikus napló bevezetésével a szülők jobban nyomon tudják követni a gyermekük tanulmányi előmenetelét és a hiányzásokat is. Sajnos a szülők egy része nem él ezzel a lehetőséggel sem. Ezért továbbra is megtartottuk a levél formájában való értesítési formát is. Félévzárás és évzárás előtt 1-1,5 hónappal írásban értesítik az osztályfőnökök a szülőket az esetlegesen várható bukásokról, hogy még legyen idő javítani. A pedagógiai, nevelő munkánk során felmerül az igény, hogy a hagyományos szülő-tanár, szülő-gyerek, tanár-diák partneri kapcsolatot tovább fejlesszük, kereteit bővítsük, egyéb szakembereket is bevonjunk a minőség javítása, a hatékonyabb, sikeresebb együttműködés, a tanulóink megfelelő testi-lelki fejlődésének segítése érdekében.

Általános iskolákkal Nagyon fontosnak tartjuk az általános iskolákkal való kapcsolattartást. Ennek egyik fontos mozzanata a beiskolázással kapcsolatos feladatokban való együttműködés. A beiskolázási programunk első fontos eseménye október elején a nyolcadikos osztályfőnökök és iskolavezetők tájékoztatása. Erre iskolánkban kerül sor, amire a beiskolázási tevékenységeknél is kitérek majd. Másik fontos esemény, ahová meghívjuk az általános iskolai kollégákat a félévi értekezlet. Ennek keretében a kilencedikes osztályfőnökök beszámolnak az osztályaik első féléves eredményeiről. A volt nyolcadikos osztályfőnökök örömmel vesznek részt ezen a rendezvényen, ahol volt diákjakkal kapcsolatban kapnak visszajelzést. Ezek a fent említett kapcsolattartási formák olyan jól működő, mindkét fél számára fontos események, amelyeket a jövőben is kívánunk megtartani. Természetesen mindezek mellett a törvény által előírt értesítési kötelezettségünket is teljesítjük.

Gazdálkodó szervezetekkel A gyakorlati helyekkel a kapcsolatot a gyakorlati oktatásvezető tartja. Nagyon hasznosnak tartjuk, hogy szeptembertől ismét van lehetőség ennek a munkakörnek a betöltésére. A tanulók tanulószerződéssel való foglalkoztatása kapcsán több, mint 16 céggel állunk kapcsolatban. Ezek egy része Balmazújvároson, nagyobb része vidéki településeken található. Egyre nehezebb biztosítani a tanulók számára a megfelelő gyakorlati helyet. Nagy gondot jelentett számunkra ebben a tanévben az, hogy 9. osztály után a nyári gyakorlatot és a 10-11.

27. OLDAL

HŰSÉNÉ SZABÓ MÁRIA TAGINTÉZMÉNY-VEZETŐI PÁLYÁZAT 2016. ÁPRILIS 6. osztályos gyakorlati oktatást a tanulók tanulószerződéssel teljesítsék. Ezt nem is sikerült 100%ban biztosítani. A Hajdú-Bihar Megyei Iparkamara kamarai garanciavállalást adott ki azon tanulók számára, akik nem találtak a nyári gyakorlatra megfelelő gyakorlati helyet. A jelenlegi 99 fő 10-es és 11-es szakiskolai tanulónk közül 61-en teljesítik a gyakorlatot külső munkahelyen és 38-an a tanműhelyben. A külső gyakorlati helyeken lévők aránya így 62%. Hosszabb távon is nehézséget fog jelenteni az építőipari szakmákban a tanulók tanulószerződéssel való elhelyezése. Ennek legfőbb oka, hogy az építőipari vállalkozások munkabeosztása az év folyamán nem egyenletes, így ősztől tavaszig nem tudják biztosítani a tanulók gyakorlati oktatását sem. A gépészet ágazatba tartozó szakmák esetében annyiból kedvezőbb a helyzet, hogy a Balmazújvároson működő két nagyobb fémipari termékeket gyártó vállalkozás mindegyike alkalmas tanulók fogadására, de nem akkora létszámban, mint amire nekünk igényünk lenne. A kereskedelem, vendéglátóipar ágazatba tartozó szakmák és a pék szakma esetében a legnagyobb az esély arra, hogy a tanulók tanulószerződéssel tudják gyakorlatukat végezni. Az ágazati szakközépiskolai képzéshez szükséges nyári gyakorlat együttműködési megállapodásainak előkészítése szintén a gyakorlati oktatásvezető feladata. Fontosnak tartom a folyamatos kapcsolattartást a gazdálkodó szervezetekkel, a területileg illetékes kereskedelmi- és agrárkamarával, a Szakképzési Centrummal, a centrumhoz tartozó tagintézményekkel.

28. OLDAL


5.3. Helyzetelemzésen alapuló fejlesztési elképzelések 5.3.1. Szervezeti felépítés, szervezeti kultúra

Szervezeti struktúra intézményünkben Az intézmény eredményes működésének alapvető feltétele a megfelelő szervezeti struktúra kialakítása. Ez alatt azt értem, hogy az intézményben jól elkülöníthető szervezeti egységek működnek közvetlen vezetővel. A jól működő szervezetben az alá-, fölé- és mellérendelt viszonyok átláthatóak és a szervezet tagjai számára ismertek kell, hogy legyenek, és ez alapján kell a munkáját végeznie minden dolgozónak. Intézményünk 2015. július 1-e óta a Berettyóújfalui Szakképzési Centrum tagintézményeként működik. Így alapvetően a Szakképzési Centrum Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg a tagintézmény-vezető és a gyakorlati oktatásvezető szervezetben elfoglalt helyét. A tagintézmény többi dolgozójára az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata az irányadó. A Centrum SZMSZ-e szerint a tagintézmény-vezető közvetlenül a főigazgató irányítása alá tartozik, míg a gyakorlati oktatásvezető a szakmai főigazgató-helyettes irányítása alá. A tagintézményen belül az alábbi szervezeti szinteket különböztetjük meg: Az iskola szervezeti felépítése az alábbi szintekre tagozódik: 

magasabb vezetői szint (tagintézmény-vezető, gyakorlati oktatásvezető, tagintézmény-vezető helyettesek)



középvezetői szint (munkaközösség-vezetők, 5 fő)



pedagógiai szint (nevelőtestület tagjai)



nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő szint (iskolatitkár 2fő, rendszergazda, műszaki vezető)



gazdasági, ügyviteli, műszaki alkalmazottak szint (gazdasági ügyintéző 2fő, karbantartó 2 fő, hivatalsegéd 7 fő, portás 1 fő)

A feladat,- felelősségi- és hatásköröket az SZMSZ és a Munkaköri leírások tartalmazzák. Intézményünkben a pedagógiai szinten alkalmazott munkakörök tekintetében a jövőben szükségünk lenne iskolapszichológusra. Az előző két tanévben a KLIK fenntartása alatt volt módunk egy részmunkaidős iskolapszichológus alkalmazására. Ez idő alatt láttuk, hogy a

29. OLDAL

HŰSÉNÉ SZABÓ MÁRIA TAGINTÉZMÉNY-VEZETŐI PÁLYÁZAT 2016. ÁPRILIS 6. tanítványaink igénylik és élnek az iskolapszichológus kínálta lehetőségekkel. Szeretnénk, ha a jövő tanévtől legalább heti egy alkalommal tudnánk ezt biztosítani. A műszaki alkalmazotti szinten a dolgozóink a portás kivételével közalkalmazottként az intézmény dolgozói. Ezt nagyon jó lehetőségnek tartom, és a továbbiakban is szeretnénk saját dolgozóként foglalkoztatni őket. Kutatások igazolják, hogy a munkatársak akkor teljesítenek jól, ha elkötelezettek a munkájuk iránt. Ha a munkatársak sajátjuknak érzik a munkájukat, a munkahelyüket, elkötelezetté válnak. Ezért mi a későbbiekben is szeretnénk ezt a szervezeti szintet is intézményen belül megtartani. A portás munkavállalónkat a rehabilitációs hozzájárulás keretében részmunkaidőben foglakoztatjuk. Az elkövetkező időszakban szintén a rehabilitációs hozzájárulás terhére még egy portást és egy fő gondnokot szeretnénk alkalmazni.

Szervezeti kultúra A szervezeti kultúra alatt a szervezetben érvényesülő értékeket, szokásokat értjük. Egy szervezet értékrendje a szervezet megalakulásakor formálódik, elsősorban a vezető által. Ahogyan azt az előző fejezetekben is írtam, a mi iskolánk értékrendjét is nagyban meghatározza az előd intézmények hagyománya. A fő értékeket ezekre e hagyományokra kívánjuk alapozni, de egy szervezetnek a környezeti hatásokra is reagálnia kell. A környezeti változásokra való reagálás a következőket jelenti: a szervezet tudatosan törekszik a megújulásra, az egyének a folyamatos fejlődésre törekednek, de közös cél érdekében. Azaz szervezeti tanulás megy végbe. Szervezeti tanulásnak nevezzük azt a folyamatot, amely során a szervezet tagjai képesek a felhalmozott tapasztalatok alapján új tudást létrehozni, és azt a szervezeten belül elterjeszteni annak érdekében, hogy az elérhető és felhasználható legyen a többi munkatárs számára is.3 A tanulás, a tudás az innováció hatással van a szervezet versenyképességére. Erre pedig a XXI. század iskolájában szükség van, hiszen nagyobb a kínálat, mint a kereslet. A mi iskolánkban, mint szervezetben már elindult a szervezeti tanulás folyamata. Értem ez alatt a TÁMOP 3.1.4. pályázat keretében létrehozott intézményi innovációk megvalósítását, valamint az előző tanévben elindított Komplex Instrukciós Program adaptációját.

3

Beke Márta (2001): Tanuló szervezet

30. OLDAL

HŰSÉNÉ SZABÓ MÁRIA TAGINTÉZMÉNY-VEZETŐI PÁLYÁZAT 2016. ÁPRILIS 6. Ezt a folyamatot nem szabad abbahagyni, tovább kell folytatni, illetve még szélesebb körben ki kell terjeszteni. Ehhez a következő feltételek biztosítása szükséges:  A intézmény tágabb környezetével való együttműködés, a tágabb környezet elvárásainak való megfelelés  Gazdasági, társadalmi, politikai, technikai folyamatok figyelemmel kísérése,  A szervezeti struktúrában a hatalmi szintek csökkentése, a belső kommunikáció hatékonnyá tétele, közös döntéshozatal.  A szervezeti jövőkép, értékek megosztása a munkatársakkal,  A kezdeményezés és az újítások felkarolása, a folyamatos javításra törekvés,  A felesleges bürokrácia csökkentése, a belső harcok elkerülése, amelyek gátolják a tanulást,  A tanulást segítő kultúra létrehozása: a visszajelzés joga, a nyílt kommunikáció elfogadása, az együttműködés, a team-munka, a felelősségvállalás támogatása  Rendszeres tanulási lehetőségek biztosítása, belső továbbképzési rendszerek kiépítése, közvetítendő tudás rendszeres felülvizsgálata, és megújítása. Ezen feltételek biztosítására kívánok a jövőben is hangsúlyt helyezni.

5.3.2. A nevelő-oktató munka körülményei Intézményünk egy székhellyel és két telephellyel rendelkezik, közel 6000m2 alapterületen. A székhely épület korábbi két különálló iskolaépületből áll, amely a felújítás során átjárók nyitásával egységes iskolaépületté vált. A pályázati forrásból megvalósuló felújítás során a régebbi gimnáziumi épületben teljes körű felújítás történt a nyílászárók cseréjétől eltekintve. A szakképző épület egy jóval fiatalabb épület, ezért ott elsősorban csak festésre került sor. A két épületrészben azonban közös fűtési rendszer, villamos hálózat és vízhálózat lett kialakítva. Ez is megerősíti azt a tényt, hogy az intézmény kettéválasztása nagyon nehezen lenne megoldható. Megtörtént a teljes épület hőszigetelése és a lapos tető kiváltása nyeregtetővel. A szakiskolai épületrész tetőtere beépítésre alkalmas módon lett kialakítva, a közművek vezetékei is ki lettek építve, illetve a tetőtéri ablakok is beépítésre kerültek. 2010 és 2015 között a tetőtér csak tárolóként volt használva. 2015 tavaszán Balmazújváros Város Önkormányzata állami forrásból befejezte e tetőtér beépítését és diákszállóként a Balmazújvárosi Városgazdálkodási Nonprofit Kft. működteti.

31. OLDAL

HŰSÉNÉ SZABÓ MÁRIA TAGINTÉZMÉNY-VEZETŐI PÁLYÁZAT 2016. ÁPRILIS 6. Intézményünkben szaktantermi keretek között folyik az oktatás. A nagyobb óraszámú tantárgyak esetében a gimnáziumi és a szakiskolai épületrészben is vannak szaktantermek, így megvalósítható, hogy a két képzési típusban tanuló diákoknak csak bizonyos tantárgyak esetében kelljen a két épületrész között ingázniuk. Kémia és fizika szaktanterem ugyanis csak a szakiskolai épületrészben, biológia, földrajz és ének-zene szaktanterem csak a gimnáziumi épületrészben került kialakításra. Az infrastrukturális fejlesztés részeként a különböző szaktantermek taneszköz ellátottsága is nagymértékben fejlődött. Így azt gondolom, bátran mondhatjuk, hogy Hajdú-Bihar megye egyik legkorszerűbb tanintézményében dolgozhatunk és rendelkezünk a köznevelési törvényben kötelezően előírt taneszközökkel. Ezt a szintet azonban csak akkor tudjuk megőrizni, ha folyamatosan fejlesztéseket végzünk. 2013 óta azonban eszközbeszerzésre sajnos nem volt lehetőség, ami az informatikai eszközök tekintetében hamarosan problémaként fog jelentkezni. Még a pályázatok keretében sem tudtunk komoly eszközbeszerzést megvalósítani, mert a tankerületen keresztül történő pályázati megvalósítás folyamatosan bürokratikus akadályokba ütközött. Jól tudjuk, hogy az informatikai eszközök folyamatosan fejlődnek, a régiek hamar elavultakká válnak. Az informatikai szaktantermeinkben levő számítógépek cserére, de legalábbis korszerűsítésre szorulnak a közeljövőben. Reméljük, hogy a Centrumokkal hatékonyabban fogunk tudni pályázatokban részt venni és ez által folyamatosan fejleszthetjük az informatikai hátterünket. A TIOP 1.1.1-es pályázatok keretében a korábbi években 12, ebben a tanévben két tanterembe tudtunk interaktív táblát projektorral, számítógéppel elhelyezni. Így elmondhatjuk, hogy tantermeink felében rendelkezünk interaktív táblával. Iskolánk két tornateremmel, egy sportpályával és egy szabadtéri kondi parkkal rendelkezik. Ebben a tanévben értük el, hogy minden évfolyamon bevezetésre került a mindennapos testnevelés. A szakiskolai osztályok esetében ez nem jelent heti öt testnevelés órát, hiszen nekik a szakmai gyakorlati napokra nem kell testnevelés órát szervezni. Mindezeket figyelembe véve a két tornaterem maximális kihasználtsága mellett az órákat kb. 95%-ban tornateremben tudjuk megtartani. A két telephelyünk közül a tankonyha a székhelytől alig 100 méterre található. Ezt az épületet Balmazújváros Város Önkormányzata nem adta át az NGM-nek, bérleti szerződés alap-

32. OLDAL

HŰSÉNÉ SZABÓ MÁRIA TAGINTÉZMÉNY-VEZETŐI PÁLYÁZAT 2016. ÁPRILIS 6. ján használjuk. A tankonyha épülete is folyamatos fejlesztés alatt állt az Önkormányzati fenntartás alatt. A festő és kőműves szakiskolai tanulók a szakmai gyakorlaton folyamatosan szépítették az épületet belül is és az udvaron térköveztek, főző helyeket alakítottak ki. Ezeket a lehetőségeket a továbbiakban is ki szeretnénk használni. A másik telephelyen gépész és építész tanműhely működik. Az az épület ingyenes vagyonhasználatban van. A tanműhelyen belül kőműves, festő, hegesztő, gépi forgácsoló és épület és szerkezetlakatos tanulók oktatása folyik. Itt is történtek kisebb-nagyobb felújítások, de mivel ez egy régi épület nagy belmagassággal, rossz állapotban lévő nyílászárókkal, így téli fűtése nem elég hatékony. A későbbiekben ezekre is megoldást kell találni.

5.3.3. Képzési kínálat és annak bővítési lehetőségei Alapvető képzési célunk a színvonalas középfokú oktatás, korszerű és igényes ismeretek közvetítésével és a személyiség fejlesztésével. E cél megvalósításának érdekében a differenciálás és a speciális képzés lehetőségeit hangsúlyosan vesszük figyelembe. Fontos számunkra, hogy az iskolánkból kikerülő tanulók az oktatási-nevelési folyamat eredményeképpen önállóan és kreatív módon legyenek képesek saját tudásuk bővítésére, azaz megszerzett ismereteik alkalmazhatók legyenek mind a napi gyakorlatban, mind pedig a továbbtanulás során. Célunk tehát olyan érett, nyitott fiatalok kibocsátása iskolánkból, akik sokoldalú alapismerettel rendelkeznek és igényes tudás birtokában – a specializáció következtében – magasabb szintű képzésben vagy a munka világában is megállják a helyüket.

Gimnáziumi képzés Iskolánk négy évfolyamos gimnáziumi képzést folytat. Tanulóink gimnáziumba jelentkezésének, egyben középiskolai pályafutásának alapvető célkitűzése az, hogy a képzési szakasz végén érettségi vizsgát tegyenek úgy, hogy az lehetőséget nyújtson számukra felsőfokú tanulmányok folytatására vagy szakképzésbe való bekapcsolódásra. A négy évfolyamos gimnáziumi osztályainkban a tanulók – a jelentkezéstől és felvételtől függően – a következő irányultságú osztályokban tanulhatnak: 

általános,



reál (természetismeret) 33. OLDAL

HŰSÉNÉ SZABÓ MÁRIA TAGINTÉZMÉNY-VEZETŐI PÁLYÁZAT 2016. ÁPRILIS 6. 

humán,



idegen nyelvi. A gimnáziumi képzésben kiemelt jelentőségű az idegen nyelv és az informatika oktatása. A

helyi tanterv követelményei lehetőséget biztosítanak minden gimnáziumi tanuló számára, hogy a képzés ideje alatt közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgát tehessen, illetve ECDL Start bizonyítványt szerezhessen. 11-12. évfolyamon emelt- és középszintű érettségire felkészítő képzések széles kínálatából választhatnak a tanulók továbbtanulási terveiknek megfelelően. Továbbtanulás vagy szakképzésben való részvétel bármely irányban lehetséges. Az iskola hosszú távú jövőjét illetően a 4 évfolyamos gimnáziumi képzést az évfolyamonkénti két osztállyal tovább kívánjuk folytatni. Erre a városnak és a Balmazújvárosi Járásba tartozó települések lakóinak igénye van. Ezt mutatja az elmúlt években gimnáziumi létszámok növekvő tendenciája. (2013/14: 192 fő; 2014/15: 220 fő; 2015/16: 225 fő). Ezek a számok is megerősítik azt a tényt, hogy Balmazújvároson van létjogosultsága a gimnáziumi képzésnek, amely több mint 50 éves múltra tekint vissza.

Szakközépiskola, 2016. szeptember 1-től szakgimnáziumi képzés A szakközépiskolai képzés 2016 szeptemberétől még három éven át kettős funkciót fog betölteni. Jelenti még a jelenlegi 9-11. évfolyamon a 4+1 osztályos érettségit adó képzést, ugyanakkor a szakképzésbe belépő 9-esek esetében a 3+2 osztályos szakképzésre épülő érettségit adó képzést is. Én most a régi elnevezés alatti szakközépiskolai szerkezetünkről és az azt felváltó szakgimnáziumi képzési kínálatunkról szólok ebben a fejezetben. A szakközépiskolai osztályainkban a tanulók a következő ágazati képzésben tanulhatnak attól függően, hogy mely két ágazatban történik a beiskolázás az adott tanévben:  informatika (XIII.)  gépészet (IX.)  vendéglátóipar (XXVII.)  kereskedelem (XXVI.)  közgazdaság (XXIV.) A jelenlegi 12. évfolyamos tanulók az érettségi után 2 éves képzésre jelentkezhetnek. A 9-11. évfolyam tanulóinak kötelező a szakmai tárgyból érettségi vizsgát tenniük, ami az alábbi munka-

34. OLDAL

HŰSÉNÉ SZABÓ MÁRIA TAGINTÉZMÉNY-VEZETŐI PÁLYÁZAT 2016. ÁPRILIS 6. kör betöltésére jogosítja őket. Ezt követően 1 éves érettségire épülő szakképesítésre jelentkezhetnek. A lehetőségeket foglalja össze az alábbi táblázat. Betölthető munkaÁgazat megnevezése

kör/végezhető tevékenység (FEOR-18alapján)

Kereskedelem Vendéglátóipar

3622/15 Kereskedelmi ügyintéző 5133 Pultos

Érettségi végzettséghez kötött ágazati szakképesítés Kereskedő Vendéglátásszervező vendéglős

2016 szeptemberétől bevezetésre kerülő szakgimnáziumi 4+1 éves képzés keretében a szakmai érettségi vizsga szintén kötelező és egy szakképesítés megszerzésével egyenértékű. A 13. évfolyamon pedig további szakképesítés megszerzésére van lehetőség, amelyekről az alábbi táblázat ad összefoglalót. Érettségi keretében megsze-

Érettségi végzettséghez kötött

rezhető szakképesítés

ágazati szakképesítés

Kereskedelem

34 341 01 Eladó

54 341 01 Kereskedő

Vendéglátóipar

34 811 03 Pincér

Ágazat megnevezése

54 811 01 Vendéglátásszervező 54 521 03

Gépészet

31 521 10 Gyártósori gépész

Gépgyártástechnológiai technikus

Sport

Informatika

51 726 01Regenráló balneoterápiás masszőr 52 481 02 Irodai informatikus

35. OLDAL

54 813 02 Sportedző 54 481 02 Gazdasági informatikus

HŰSÉNÉ SZABÓ MÁRIA TAGINTÉZMÉNY-VEZETŐI PÁLYÁZAT 2016. ÁPRILIS 6. 2016-tól egy új ágazati képzést kívánunk bevezetni, a sport ágazatot. Ezzel a városban felmerülő igényt kívánjuk segíteni. A kézilabda és a futball sportágakban az utánpótlás csapatba távolabbi településekről is be kívánnak válogatni sportolókat. Az ő továbbtanulásuk és sportolási lehetőségük biztosítása tette szükségessé, hogy eggyel több érettségit adó osztályt indítsunk. Mivel ebben a tanévben átadásra került a városban egy diákszálló is, a fenti elképzelések megvalósítása már nem ütközik akadályba. Bízunk benne, hogy a beiskolázás lezárulásával ez a célkitűzés megerősítést nyer, és a következő évek beiskolázásában ez továbbra is tervezhető elem lesz.

Szakiskolai, 2016. szeptember 1-től szakközépiskolai képzés A jelenlegi 9-10. évfolyamosok esetében kifutó jelleggel él még a szakiskolai elnevezés, a szeptemberben belépő tanulók esetében pedig az új elnevezés lesz érvényes. A 2011. évi CIX. törvény a nemzeti köznevelésről 13. § (1) és (2) bekezdése szerint: „(1) A szakközépiskolának öt évfolyama van, amelyből a) három, az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzést és szakmai elméleti és gyakorlati oktatást magában foglaló szakképzési évfolyam, valamint b) további kettő, érettségi vizsgára felkészítő évfolyam. (2) Szakközépiskolának minősül az az intézmény is, amely a szakképzésről szóló törvény szerint kizárólag szakmai elméleti és gyakorlati oktatást folytat a szakképzési évfolyamokon.” A szakképzési évfolyamon intézményünkben az alábbi szakképesítések, rész-szakképesítések és szakképesítés ráépülések megszerzésére van lehetőség:

Ágazat

Szakképesítés

Szakképesítés ráépülés

34 582 14 Kőműves Építészet (XVI.)

Gépészet (IX.)

34 582 04 Festő, mázoló, tapétázó 34 582 03 Épület és szerkezetlakatos 34 521 03 Gépi forgácsoló

35 521 01 CNC gépkezelő

34 521 06 Hegesztő

36. OLDAL

Részszakképesítés

HŰSÉNÉ SZABÓ MÁRIA TAGINTÉZMÉNY-VEZETŐI PÁLYÁZAT 2016. ÁPRILIS 6. 31 521 05 Gázhegesztő Kereskedelem (XXVI.) Vendéglátóipar (XXVII.)

34 341 01 Eladó 31 341 05 Élelmiszer-, vegyiáru eladó 34 811 03 Pincér 34 811 04 Szakács

Élelmiszeripar (XXXVI.)

35 811 03 Diétás szakács

34 541 05 Pék

A duális szakképzés bevezetésével a tanműhelyek kihasználtsága az iskolarendszerű nappali képzés keretében nem lesz elég hatékony. Ezért tanműhelyek hatékonyabb kihasználása, illetve a szakoktatók óraszámának biztosítása érdekében ki kell terjesztenünk a képzési szerkezetünket. A nappali rendszerű oktatás mellett lehetőséget kell teremtenünk minél több szakmában a felnőttoktatásba való bekapcsolódásra. Az első és a második szakképesítés is ingyenesen elvégezhető a felnőttoktatás keretében. Erre a lehetőségre a végzett tanulóinknak fel kell hívni a figyelmét, tudatosítani kell bennük, hogy egy újabb szakma megszerzése az elhelyezkedési esélyeiket növeli. Figyelembe kell venni ezen túlmenően a helyi igényeket és ennek megfelelően lehetőséget biztosítani a helyi vállalkozások szakember utánpótlásának biztosítására is a felnőttoktatás vagy a felnőttképzés keretein belül, természetesen szem előtt tartva az intézmény tárgyi és személyi feltételeit. Egy szakmában már ebben tanévben bekapcsolódtunk a felnőttoktatásba. A következő években erre még nagyobb hangsúlyt kell helyeznünk. Az építőipari és gépészet ágazaton túl, a vendéglátóipar és a kereskedelem ágazatra is szeretnénk kiterjeszteni ezt a képzési formát. További lehetőségként szeretnénk a végzett diákjainknak kínálni a szakképesítés ráépülés keretében újabb OKJ szakképesítések megszerzését. A 2016-2017-es tanévben a CNC gépkezelő szakmát tervezzük beindítani. A korábbi években is volt érdeklődés a szakképesítést szerzett tanulók körében az érettségit adó képzésbe való bekapcsolódásra. Most a törvény adta lehetőséget kihasználva bíztatni kell a tanulóinkat arra, hogy jelentkezzenek a kétéves képzésre, hiszen a XXI. században az érettségi vizsga megléte komoly előnyöket jelenthet a munkaerő piacon.

37. OLDAL


5.3.4. Beiskolázási tevékenység Az iskolák létét alapvetően befolyásoló tényező a tanulólétszám és ezen túl a tanulói öszszetétel. Különösen fontos szerepet kapott ez a XXI. századra, amikor is az oktatási rendszerek expanziójának köszönhetően egyre több iskola jött létre, egyre többen járnak iskolába, ami a tankötelezettséggel is összefüggésbe hozható. Ezzel együtt, a demográfiai hatásoknak is köszönhetően nagyobb a kínálat az iskolákban, mint a kereslet. Egy kisvárosi középiskolában ezek a hatások különösen érzékenyen érintik a beiskolázást, amit egy nagyobb város közelsége még fel is erősít. Mindezeket figyelembe véve, nagyon fontosnak tartom, hogy egy középiskola vezetője tudatosan tervezze a beiskolázást és legyen tekintettel arra, hogy a szűkebb környezetben speciális elvárások, problémák is jelentkezhetnek. Nagyon fontos feladatnak érezte az iskolavezetés korábban is és érezi most is, hogy megfelelő, a város lakosságának igényeit kielégítő továbbtanulási lehetőséget kínáljunk az itt élő családok gyermekeinek, illetve a környező települések nyolcadikosainak. A tanulóink nagyobb része balmazújvárosi, de a más településről bejáró diákok száma is közel 20%. A megyeszékhely nagy versenytárs számos középfokú intézményével. Mindig is voltak diákok, akik nem a lakóhelyükön található intézményben tanultak tovább, de ez a gyermeklétszám csökkenése és egyéb tényezők miatt egyre inkább nehezíti a beiskolázásunkat. Ezért a közoktatás vezetői képzésen a szakdolgozatom témájaként a beiskolázásra ható társadalmi és oktatásirányítási jelenségeket vizsgáltam. Az empirikus kutatáshoz felhasználtam azokat a vizsgálati eredményeket, amelyeket az előző néhány évben készítettünk a városunk nyolcadikos tanulóival a pályaválasztás után A felmérésnek a célja az volt, hogy információt gyűjtsek arról, hogy a város általános iskoláiban tanuló nyolcadikos tanulók körében milyen tényezők játszanak szerepet a pályaválasztásban, illetve a mi iskolánk milyen alternatívát jelent a 30 km-es távolságon belül lévő megyeszékhely iskoláival szemben. Ezen információk birtokában úgy kell folyamatosan változtatni a beiskolázási taktikánkon és stratégiánkon, hogy az minél jobban megfeleljen az elvárásoknak. Az általános iskolai tanulókkal minél hamarabb meg kell ismertetnünk a képzési kínálatunkat. A korábbi években a beiskolázási tevékenység az őszi időszakra esett és a nyolcadikos tanulókat érintette.

38. OLDAL

HŰSÉNÉ SZABÓ MÁRIA TAGINTÉZMÉNY-VEZETŐI PÁLYÁZAT 2016. ÁPRILIS 6. Az utóbbi két évben a beiskolázási tevékenységben a TÁMOP 3.3.8. pályázat keretében működő munkacsoport is részt vett az iskolavezetésen kívül. A munkacsoport munkaterv szerinti első rendezvénye a helyi és a járási általános iskolák vezetőinek illetve a nyolcadikos osztályfőnöknek tartottunk tájékoztatót a beiskolázási programjainkról. Immár 3. éve beindítjuk a felvételi előkészítőt a nyolcadikos diákoknak a központi írásbeli vizsgára. Magyarból és matematikából egy-egy csoportot indítunk, amelyre nagy érdeklődéssel jelentkeznek a diákok. Részt veszünk a „Szelet a vitorlába” pályaválasztási kiállításon. Itt próbáljuk minél színesebb és érdekesebb dolgokkal felkelteni a nyolcadikosok figyelmét iskolánk iránt. November hónapban két alkalommal tartunk nyílt napot, ahol a balmazújvárosi iskolák diákjai teljes létszámban részt veszek, de a járás vidéki iskoláiból is vannak érdeklődők. A nyílt napokon 3, általa választott tanórai foglalkozást tekinthetett meg minden diák. A szakképzés iránt érdeklődő diákok a tanműhelyekben folyó munkába tekinthetnek be úgy, hogy akár ki is próbálhatják a tevékenységeket. Ebben a tanévben a Hajdú-Bihar Megyei Iparkamara közreműködésével lehetősége volt a diákoknak egy üzemlátogatáson is részt venni az ACEX Kft-nél. Jó kezdeményezésnek tartjuk, a Kamara kínálta lehetőségeket. Jövőre már az ő támogatásukra is még inkább számítva tervezhetjük a programjainkat. A nyílt napokat megelőzően minden balmazújvárosi iskolában osztályonként beiskolázási osztályfőnöki órát tartunk, illetve beiskolázási szülői értekezletet a vidéki iskolákban is. Novemberben került sor a „VPGSZI-akadémia” rendezvényeire, amelyen három helyszínen a gimnáziumi képzéseinkhez kapcsolódó előadásokon vehetnek részt a nyolcadikosok. Már hagyományosan, 15. alkalommal rendezzük meg a beiskolázási programsorozatunk zárásaként a „Sport és ügyességi vetélkedő”-t, illetve a „Kapunyitogató” vetélkedőt. Mindkét eseményen a város nyolcadikosai mérik össze tudásukat egy-egy hangulatos délutánon. Az idén a Nemzetgazdasági Minisztérium kezdeményezésére elsőként kerül iskolánkban is megrendezésre a „Szakmák éjszakája” című beiskolázást segítő program, amelynek célcsoportja a 6. és 7. osztályos tanulók. Bízunk benne, hogy nagy érdeklődésre tart majd számot ez a program is, és elnyeri a tanulók, szülők tetszését. Hosszú távon is szeretnénk hasonló programokat szervezni, amellyel az a célunk, hogy az általános iskolai tanulók tisztában legyenek a különböző képzéstípusokkal, bele lássanak a

39. OLDAL

HŰSÉNÉ SZABÓ MÁRIA TAGINTÉZMÉNY-VEZETŐI PÁLYÁZAT 2016. ÁPRILIS 6. mi iskolánk életébe, üzemlátogatások keretében megismerjék a balmazújvárosi munkalehetőségeket és legyen lehetőségük akár ki is próbálni egy-egy szakma egyes munkafázisait. Ebben nagyban számítok a szakmai munkaközösség kreatív kezdeményező készségére a gyakorlati oktatásvezető irányításával.

5.3.5. A nevelő-oktató munka mutatói Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvének tekintjük, hogy olyan piacképes, korszerű, konvertálható és továbbfejleszthető tudást nyújtsunk, amely megfelel a mindenkori gazdasági-társadalmi elvárásoknak. Ezen alapelvek mentén fontos számunkra:  az életkori sajátosságoknak megfelelő műveltség biztosítása, olyan harmonikus személyiség formálása, aki a közösségi élet keretein belül gyarapítja műveltségét, úgy hogy megalapozza az értelmes alkotó tevékenységet  a tanulmányok alatt alakuljon ki diákjainkban határozott, pozitív erkölcsi értékrend, szemléletmód, legyenek képesek a társadalmi együttélésre, illetve saját helyük megtalálására a társadalomban. 4 A fenti célok elérése érdekében a nevelő-oktató munkánk eredményét több területen folyamatosan vizsgáljuk, elemezzük és az eredmények növelése érdekében intézkedéseket teszünk. A következőkben néhány fontos területre szeretnék kitérni.

Tanulói teljesítmények A tanulói teljesítményeket több szempontból elemezhetjük:  Tanév során nyújtott tanulmányi eredmények  Kompetenciamérésen elért eredmények  Érettségi és szakmai vizsgákon elért eredmények Az elmúlt évek tanulmányi eredményeit áttekintve, megállapíthatom, hogy jelentős mértékű elmozdulás nincs sem pozitív, sem negatív irányba.

4

Pedagógiai Program

40. OLDAL


3,38

Iskola

3,43

3,38 3,21

Szakiskola

3,29 3,15

Szakközépiskola

3,11

3,27

2014/15 3,13 3,72

Gimnázium

3,71 0

1

2

3

2015/16

2013/14

3,79 4

A négy évfolyamos gimnáziumi képzésben részt vevő osztályok esetében elmondható, hogy az egyes évfolyamokon az egyik osztály általában magasabb szintű eredményeket ér el, mint a másik. A jobb eredményt nyújtó tanulók a humán és az idegen nyelvi emelt szintű csoportokba járnak, és ők nagyobb arányban tanulnak tovább felsőoktatási intézményben. A másik osztály tanulói elsősorban érettségire épülő szakmát tanulnak. Azt gondolom ez nem baj, hiszen egy kisvárosi középiskolának a városban élők igényeit kell elsősorban kielégíteni. Másrészt, ha a XXI. század technikai színvonalából és az Európai Unió legfőbb oktatáspolitikai céljából - az élethosszig tartó tanulásra való felkészítésből – indulunk ki, fontos a magasan kvalifikált munkaerő biztosítása. A korszerű eszközök alkalmazása magas szintű tudást vár el a szakmunkásoktól is. Az érettségire épülő szakképzések bővítésével ebbe az irányba jelentős elmozdulást lehetne elérni. A szakközépiskolai osztályaink teljesítményét növelni kell. Sajnos olyan gyenge képességű és motiválatlan diákok választják az utóbbi években ezt a képzéstípust, hogy nagyon nagy az osztályokban a bukási arány, különösen 9-10. osztályban. A szakgimnáziumi képzés bevezetése, amely során a szakmai tantárgyból tett érettségi vizsga már egy OKJ-s szakképzettséget is nyújt, és további egy év alatt újabb szakképesítés szerezhető, talán jobb képességű tanulókat fog vonzani és motiváló tényezőként fog tanulóinkra hatni. A kompetenciamérés eredményeit vizsgálva azt gondolom, vannak teendőnk. Az alábbi táblázatokban az elmúlt öt év országos átlaghoz viszonyított eredményeit láthatjuk matematikából illetve magyarból.

41. OLDAL

HŰSÉNÉ SZABÓ MÁRIA TAGINTÉZMÉNY-VEZETŐI PÁLYÁZAT 2016. ÁPRILIS 6. Matematika eredmények: Adott telephely eredménye

Eltérés

Telephely eredménye az országos átlaghoz képest

1608

-37

97,75%

1620

-25

98,48%

2015, szakiskola

1482

-163

90,09%

2014, gimnázium

1648

17

101,04%

1597

-34

97,91%

2014, szakiskola

1408

-223

86,32%

2013, gimnázium

1623

-17

98,96%

1596

-44

97,31%

2013, szakiskola

1461

-179

89,08%

2012, gimnázium

1605

-27

98,34%

1511

-121

92,58%

2012, szakiskola

1457

-175

89,27%

2011, gimnázium

1679

+44

102,69%

1565

-70

95,71%

1423

-212

87,03%

Adott telephely eredménye

Eltérés

Telephely eredménye az országos átlaghoz képest

1572

-29

98,19%

1592

-9

99,43%

1366

-235

85,32%

Tanév, telephely

Országos átlag

2015, gimnázium 2015, szakközépiskola

2014, szakközépiskola




1645

1631

1640

1632

1635

2011, szakiskola Magyar eredmények: Tanév, telephely

Országos átlag

2015, gimnázium 2015, szakközépiskola 2015, szakiskola

1601

42. OLDAL


2014, gimnázium

1671

74

104,63%

1619

22

101,37%

2014, szakiskola

1379

-218

86,35%

2013, gimnázium

1703

83

105,12%

1574

-46

97,16%

2013, szakiskola

1412

-208

87,16%

2012, gimnázium

1605

-27

98,34%

1511

-121

92,58%

2012, szakiskola

1457

-175

89,27%

2011, gimnázium

1679

+44

102,69%

1565

-70

95,71%

1423

-212

87,03%





1597

1620

1632

1635

2011, szakiskola

Az adatokból láthatjuk, hogy még a gimnáziumi tanulók is az országos átlag alatt teljesítenek különösen matematikából. A 2015-ös év eredményeitől eltekintve a szakközépiskolai tanulók a gimnáziumi szint alatt teljesítenek néhány százalékkal, míg a szakiskolai tanulók teljesítménye jelentősen elmarad ettől a szinttől is. A teljesítményekből nem állapítható meg egységes trend egyik tantárgyból sem. A teljesítményt úgy gondolom, elsősorban az adott évfolyam összetétele határozza meg. 2015-ben elkészítettük az intézkedési tervet, amelyben az alábbiakra alapozva kívánunk az eredményeken javítani:  Csoportbontás magyarból, matematikából a szakiskolai 9. évfolyamán.  Belső kompetenciamérések, és fejlesztések o Iskolánkban a TÁMOP 3.1.4. keretein belül 2009 óta kompetencia alapú oktatás került megvalósításra különböző csoportokban. A kollégák nagy számban vettek részt különböző továbbképzéseken, ahol változatos didaktikai módszerek-

43. OLDAL

HŰSÉNÉ SZABÓ MÁRIA TAGINTÉZMÉNY-VEZETŐI PÁLYÁZAT 2016. ÁPRILIS 6. kel, tanulási formákkal ismerkedtek meg és ezeket a módszereket egyre nagyobb tapasztalattal alkalmazzák a tanítási órákon. o A TÁMOP 3.3.8. pályázat keretein belül a 2014 szeptemberében kerültek kidolgozásra a mérőcsoport által a 9-es, 10-es bemeneti és kimeneti mérőlapok 4 kompetenciaterületen. Az elvégzett mérések alapján a mentortanárok végzik a fejlesztést. A szakiskolai tanulók nehezen vonhatók be a mentorálásba, ezen a területen javítani kell az eddigi eredményeinken.  Fejlesztőpedagógia (SNI, BTMN) A fejlesztés gyógypedagógus és fejlesztőpedagógus segítségével valósul meg, természetesen az osztályfőnökök és a szaktanárok bevonásával. Az állami vizsgák fontos szerepet töltenek be az intézményben folyó munka megítélése szempontjából is. Intézményünkben a rendes érettségi vizsgát tevők száma nem mutat nagy eltéréseket, hiszen két gimnáziumi és egy szakközépiskolai osztállyal rendelkezünk a végzős évfolyamokon. Az előrehozott érettségi vizsga is népszerű volt a diákok körében a két évvel ezelőtt bevezetett korlátozásig. Addig különösen földrajzból volt jellemző az előrehozott vizsga 11. évfolyam végén. 2014-től csak idegen nyelvből és informatikából van lehetősége a tanulóknak előrehozott érettségi vizsgát tenni. Az alábbi grafikon az elmúlt négy évben érettségizők létszámadatait mutatja az érettségi típusa szerint. 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

86

81

69

64

34

26 2

24

19 2

2011-2012

Rendes

2 2012-2013

10

15

2013-2014

Ebből emelt

44. OLDAL

Előrehozott

10

15

2014-2015

Egyéb

8

HŰSÉNÉ SZABÓ MÁRIA TAGINTÉZMÉNY-VEZETŐI PÁLYÁZAT 2016. ÁPRILIS 6. A érettségi eredményeket vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a tanulóink az év végi eredményekhez képest nem teljesítnek sokkal rosszabban a érettségi vizsgákon. Azt gondolom ez nagyon fontos pozitív visszajelzés a munkánkkal kapcsolatban. Tanév

2011-2012

2012-2013

2013-2014

évvége érettségi évvége érettségi évvége Magyar Matematika Történelem Angol Német

3,27 2,95 3,35 3,48 3,29

3,23 2,82 3,46 3,36 3,64

3,29 2,94 3,38 3,42 3,25

3,35 2,58 3,34 3,53 3,25

3,04 2,67 3,24 3,12 2,42

2014-2015

érettségi

évvége

érettségi

3,07 2,35 3,3 3,1 2,62

3,36 2,94 3,6 3,74 2,76

3,37 2,54 3,33 3,36 3,16

Az érettségire való felkészítést nagy felelősséggel kell végeznie minden szaktanárnak. Komoly problémának érzem, hogy a szakközépiskolában a 2017-ben bevezetésre kerülő kötelező szakmai érettségi vizsga pontos lebonyolítására és követelményeire vonatkozóan még mindig nem rendelkeznek az iskolák megfelelő információval. A szakmai vizsgák szervezésével és lebonyolításával kapcsolatos jogszabályok is folyamatosan változnak. Ettől az évtől kezdődően intézményünkben már csak komplex vizsgák megszervezésére kerül sor. A korábbi évek létszámadatait vizsgálva, nagyon elgondolkodtató, hogy a tanulók egyre nagyobb aránya nem jut el a szakmai vizsgáig, lemorzsolódik. 200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0

182

178

117 112

114 94 73

68

45

2011-2012 Induló létszám

92

75

2012-2013

45

2013-2014

Vizsgázók száma

2014-2015

Sikeres vizsgát tett tanuók száma

Ennek legfőbb okát a tankötelezettség 16 évre való csökkentésében látom. Míg a korábbi években 34-35% morzsolódott le az utóbbi két évben ez a szám 40, illetve 48%. A szakképzésben az

45. OLDAL

HŰSÉNÉ SZABÓ MÁRIA TAGINTÉZMÉNY-VEZETŐI PÁLYÁZAT 2016. ÁPRILIS 6. egyik legfontosabb feladat kell, hogy legyen a lemorzsolódás csökkentése. Ennek érdekében nagyon fontos a gyermek és ifjúságvédelmi tevékenység, amely elsősorban az osztályfőnökökre hárul. Fontos a differenciált képességfejlesztés, amelyről a Hátránykompenzálás című fejezetben részletesebben is beszámolok. Szintén ebben a fejezetben lesz szó a KIP program bevezetéséről, amelynek létjogosultságát az itt feltüntetet létszámadatok is alátámasztják. Azok a tanulók viszont, akik eljutnak a szakmai vizsgákig, többségükben sikeres vizsgát tesznek, és ahogyan az alábbi táblázatból láthatjuk, nem is rossz eredménnyel. Tanév

2011-2012

2012-2013

2013-2014

2014-2015

Élelmiszer és vegyi áru eladó

4,14

4,33

4,47

4

Eladó Kőműves Kőműves és hidegburkoló Festő Festő, díszítő, mázoló és tapétázó Gépi forgácsoló Hegesztő Szerkezetlakatos Épület és szerkezetlakatos Pék Pincér Szakács Vendéglős

4 2,85

3,5 3,53

3,41 3,56 3,46 3,33 3,25 3,92 3,25 4,46 3,92

3,77

3,4 3,78

3,17 3,83 3,17 3,82

3,83

3 3,89 3,22 3,6

Iskolai, megyei, országos versenyek, vizsgák A tehetséges tanulók számára fontosnak tartom, hogy felkínálja az iskola a versenyekre való jelentkeztetést és felkészítést. A TÁMOP 3.1.4. pályázat keretében kidolgozott tehetséggondozó programunkat a következő évben szükséges lesz felülvizsgálni és annak alapján működtetni. Az érettségiző diákok esetében még hatékonyabbá kell tenni a nyelvvizsgára történő felkészítést, hiszen a 2020-tól érvényes szabályozás szerint a felsőoktatásba való bejutás feltétele lesz a középfokú nyelvvizsga megléte. Ennek elősegítése érdekében fontosnak tartom- a felnőttképzés kínálta lehetőségekre is építve- hogy akkreditált nyelvvizsga központtá váljunk. 46. OLDAL

HŰSÉNÉ SZABÓ MÁRIA TAGINTÉZMÉNY-VEZETŐI PÁLYÁZAT 2016. ÁPRILIS 6. Iskolánk tanulói évről-évre részt sokféle versenyen vesznek részt. Ezt a későbbiekben is támogatni szeretnénk, és mind a versenyek körét, mind a résztvevő tanulók számát növelni szükséges, hogy a diákok minél több sikerélményhez jussanak, ami a motivációjukat erősíti.

Hagyományok, rendezvények, szabadidős tevékenységek Iskolánkban nagy hangsúlyt helyezünk a hagyományok ápolására, az iskolai szintű megemlékezésekre a nemzeti ünnepeinken, a iskolai rendezvények színvonalas és igényes lebonyolítására. Az aradi vértanúkról, a holokauszt áldozatairól, a kommunista diktatúra áldozatairól és a nemzeti összetartozás napjáról osztályfőnöki órákon történik a megemlékezés. Természetesen iskolánk képviseli magát a városi rendezvényeken is. Iskolai ünnepségeink: 

tanévnyitó



szalagtűző



ballagás



tanévzáró

Ezen ünnepségeket a hagyományoknak megfelelően az éves munkatervben meghatározott évfolyamok szervezik osztályfőnökük segítségével. A TÁMOP 3.1.4 pályázat fenntartása keretében 4 témahetet és 2 projektet szervezünk. A 9-es diákok a „Gólya nap”-on válnak az iskola teljes jogú polgáraivá a felsőbb évfolyamosok szemében. Minden tanév utolsó napján DÖK nap keretében „családi nap”-ot szervezünk, ahol az osztályok különböző versenyeken mérhetik össze a tudásukat, közös főzéssel erősíthetik az osztályközösséget. A szülők is egyre nagyobb létszámban vesznek részt ezeken a rendezvényeken. Hagyományaink között említhetem az évente két alkalommal szervezett tantestületi kirándulásokat, a nyugdíjas találkozókat, névnapi összejöveteleket. Hagyományápolásunk kézzel fogható bizonyítéka, hogy a tavaly tanévben ünnepelt jubileumi évfordulónk alkalmából elkészítettük jubileumi évkönyvünket. Az évkönyv támogatók segítségével nyomtatott formában is megjelent.

47. OLDAL


Diákönkormányzati munka Az iskolai diákönkormányzat tanulóink önirányító, önszervező közössége, melynek keretében a tanulók a diákönkormányzatot segítő pedagógus vezetővel együtt, önállóan intézik saját tevékenységüket. Célunk, hogy tanítványaink a diákönkormányzat működése során tanulják meg jogaikat gyakorolni, a jogok által biztosított mozgásterüket kihasználni, gyakorolják állampolgári szerepeiket. Szerezzenek tapasztalatokat a konfliktusok kezelésében, azok megoldásában; tanulják meg a konszenzuskeresést. A diákönkormányzat saját működési szabályzata alapján tevékenykedik. Feladataik:  olyan közös érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, amelyek az egyéni érdekekkel is összhangban vannak,  a hagyományokon alapuló közösségépítő tevékenységek fejlesztése,  a régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése,  a diákság olyan közösséggé alakítása, fejlesztése, amely büszke saját sikereire, eredményeire, értékeli a más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait.

5.3.6. Hátránykompenzálás Az alábbi diagramon az SNI-s, BTMN-es, HH-s és HHH-s és a gyermekvédelmi kedvezményben részesülő tanulók iskolai létszámhoz viszonyított arányát követhetjük nyomon. Az SNI-s, BTMN-es tanulókkal a fejlesztő pedagógusaink foglalkoznak fejlesztő foglalkozásokon. A HH és HHH tanulók részére pályázatok keretében próbálunk segíteni a hátrányok kompenzálásában.

32,45%

40,00% 30,00%

17,35%

20,00% 10,00%

2,45%

3,88%

6,94%

0,00% SNI

BTM

HH

48. OLDAL

HHH

GYVK


Differenciált képességfejlesztés Iskolánkban a fejlesztő pedagógusi feladatokat 2 pedagógus látja el. A gyógypedagógiai, fejlesztőpedagógiai tevékenység év elején képességfelméréssel, ill. a szülővel, általános iskolai fejlesztőpedagógussal történő beszélgetéssel kezdődik. Ezen eredmények és a szakértői véleményekben foglaltak alapján készül el az egyéni fejlesztési terv. Fontos ebben az életkorban a képességek szinten tartása, állandó trenírozása, s a tanulási nehézség típusától függően a megfelelő tanulási technika kialakítása. A fejlesztő munka az osztályfőnökök és a szaktanárok bevonásával történik. A tanév végén év végi képesség felmérést végzünk a fejlődés mértékének megállapítás céljából. A következő tanévben fontos feladat lesz a gyógypedagógiai ellátás utazó gyógypedagógussal való megoldása, mivel egyik kolléganőnk GYED-en lesz.

TÁMOP 3.3.8.- „Esély az önálló életkezdésre” című pályázat elemeinek beépítése a nevelő-oktató munkába A pályázat célja a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók segítése. Ezt a tevékenységet már 2003-tól, az IPR program bevezetésével folyamatosan végezzük. A TÁMOP 3.3.8. pályázatunk részeként mentori rendszert működtetünk, amelynek a célja a tanulók felzárkóztatása. A tanév folyamán, több hagyományokon alapuló programunk biztosítja, hogy a diákjaink minél több kompetenciaterületen kipróbálhassák magukat, sikerélményhez jussanak, identitástudatuk erősödjön, magabiztosabbá váljanak és minél jobban megállják a helyüket a munka világában.

Komplex Instrukciós Program adaptálása A TÁMOP 3.3.8. pályázat részeként az intézményünk adaptálta a Hejőkeresztúri Komplex Instrukciós programot. Ez a programot eredetileg a Stanford Egyetemen Elizabeth Cohen és Rachel Lotan vezetésével a spanyol ajkú és afroamerikai hátrányos környezetből érkező tanulók felzárkóztatására dolgozták ki. A lényege a tanulók szocializációja és a tanulás iránti vágy felkeltése, tehát a stá-

49. OLDAL

HŰSÉNÉ SZABÓ MÁRIA TAGINTÉZMÉNY-VEZETŐI PÁLYÁZAT 2016. ÁPRILIS 6. tuszváltás és a munka iránti elkötelezettség. A lényeg, hogy meg kellett találni azt a módszert, ami sikerélményhez juttatja a tanulókat az osztálymunka során és ezzel együtt emelkedik a tanulók tudásszintje is. A módszer alapja a csoportszervezés, aminek a lelke a csoport, elve az egymás kölcsönös segítése. A csoportok egy témán belül különböző kreatív, komplex, differenciált, nyílt végű feladatokat oldanak meg, amire a szintén differenciált egyéni feladatok épülnek. A csoporton belüli szerepek segítik a célnak való megfelelést, életbeli helyzeteket szimulálnak, szervezik a csoport életét és munkáját a kölcsönös felelősség és segítség elve alapján. A Komplex Instrukciós Program alkalmazása során a tanár célja az, hogy minden diáknak megadja a lehetőséget a munkában való egyenrangú munkavégzéshez, tudatosítja, hogy mindenkinek van olyan képessége, amely alkalmassá teszi a feladatok megoldásában való sikeres közreműködésre. A csoportjellegű KIP-es órák az éves szintű tantárgyi óraszám 20%-a. Ez a garancia a tanulók szocializációjában bekövetkezett változások megvalósulására, a munkavégzés során bekövetkezett egyenrangúság megélésére és a személyiségbe való beépülésébe.5 Iskolánkban a következők indokolták a program adaptálását:  A szakiskolai képzésbe felvett tanulók jellemzői az alacsony tudásszint, az alapkészségek és képességek minimális megléte, a motiválatlanság, sok esetben rossz szociális háttér. A szakiskolai képzésben tanító pedagógusok pedagógiai tevékenységének döntő hányadát a tanulók nevelése, szocializációjának elősegítése, az alapképességek/képességek fejlesztése teszi ki, háttérbe szorítva a hatékony oktatást, képzést.  Olyan módszer keresése volt a cél, amely elsősorban a tanulók iskolába járását, a tanórán való aktív részvételét helyezi előtérbe, azt ösztönzi. Erre egy megoldási lehetőség a KIP program, amelynek adaptációja, fejlesztése hozzájárulhat ezeknek a problémáknak a kezeléséhez, a meglevő problémák hatásainak csökkentéséhez. 2014 szeptemberében iskolánkból 14 pedagógus vett részt egy tréningen, amelyen a Komplex Instrukciós Programmal ismerkedtek meg. A 2014/15-ös tanévben a képzésen részt vevő pedagógusok közül 12-en vezették be a tanóráikon a módszert. A program bevezetése egy 9-es és egy 10-es szakiskolai osztályban történt. Ebben a két osztályban matematika, magyarkommunikáció, angol, német nyelv, természetismeret, társadalmi ismeretek és szakma elmélet tantárgyak keretein belül került alkalmazásra és továbbfejlesztésre a módszer. 5

Ádám Zita

50. OLDAL

HŰSÉNÉ SZABÓ MÁRIA TAGINTÉZMÉNY-VEZETŐI PÁLYÁZAT 2016. ÁPRILIS 6. Az eltelt néhány hónap tapasztalata alapján az is elmondható, hogy a Komplex Instrukciós Program módszere-bár nagyon sok felkészülést igényel a pedagógusoktól- alkalmas arra, hogy a diákjainkat a csoportmunkán keresztül egymásra támaszkodva sikerélményhez juttassuk. Ezt az egyéni feladatokban elért eredményekkel még teljesebbé tehetjük. Eredményként könyvelhető el, hogy azok az osztályok, amelyekben a program bevezetésre került , a saját évfolyamukon a legjobb eredményt érték el. Fegyelmi eljárásra ezekben az osztályokban nem került sor. A bevezető és alkalmazó pedagógusok folyamatosan dolgoznak azon, hogy a módszer a középiskolai oktatásban minél hatékonyabb legyen. 6 A KIP program egy éves bevezetése után ebben a tanévben tovább folytattuk az adaptálást. A bevető tanárok által tartott órákra folyamatos hospitálási lehetőséget biztosítottunk, amellyel sok kolléga élt is. Az ősz folyamán a budapesti Hermann Ottó Intézet munkatársainak, majd a Debreceni Egyetem hallgatóinak tartottak a kollégák hospitálással egybekötött szakmai napot. A TÁMOP pályázatunk keretében a város, a Balmazújvárosi Járás és a Berettyóújfalui Szakképzési Centrum iskolái részére hirdettünk Szakmai Napot. A rendezvényen az iskolánk által eddig elért eredményeket a Hejőkeresztúri iskola igazgatója, a KIP program magyarországi kidolgozója is megerősítette. A tavasz folyamán a tantestület részére belső továbbképzést szerveztünk, amelyen a bevezető pedagógusok továbbadták a KIP program módszereit. További nyolc kolléga kapcsolódik be ebben a tanévben a módszer kipróbálásába és bevezetésébe. Őket a bevezetésben már jártas kollégák mentorálják. A következő tanévtől pedig minden kollégának alkalmaznia kell a módszert legalább egy csoportban. A tapasztalatok azt mutatják, hogy azok akik kezdetben nem támogatták a módszert, az alkalmazás során pozitív hozzáállást tanúsítottak, mert belátták a hatékonyságát. Azt gondolom, hogy a mi iskolánkban, ahol a hátrányos helyzetű diákok száma - különösen a szakiskolások körében - igen magas, minden lehetőséggel élnünk kell, ami az ő esélyeik növelésének kedvez.

6

Szabó Ilona Éva beszámolója alapján

51. OLDAL


Szakiskolai tanulmányi ösztöndíj A 328/2009 (XII.29.) Kormányrendelet a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról 1. § (1) és (2) bekezdése a következőkben fogalmazza meg a szakiskolai tanulmányi ösztöndíj célját: a Kormány rendeletében meghatározott hiány-szakképesítések körébe tartozó, első szakképesítés megszerzésére irányuló, nappali rendszerű képzésben részt vevő tanulók támogatása. (2) A megyei fejlesztési és képzési bizottság megyénként legfeljebb 12, az adott megyében szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító hiány-szakképesítésre tesz javaslatot minden év március 31-ig.” A 2015/2016. tanévben az alábbi szakmát tanuló diákok kapnak ösztöndíjat: eladó, épület és szerkezetlakatos, gépi forgácsoló, hegesztő és pék. A jogszabály értelmében nem részesülhet ösztöndíjban, aki 

a tanév adott félévében a tanuló, ha az azt megelőző félévben 2,51 alatti tanulmányi átlageredményt ért el,



a tanév ismétlésére kötelezett tanuló, a megismételt tanév időtartama alatt,



a tanuló az adott tanévben, ha igazolatlan óráinak száma meghaladja a 10 órát,



a tanuló az adott tanévben kapott fegyelmi büntetése esetén, az arról szóló határozat jogerőre emelkedésének napjától. A rendelet 6. § (1) bekezdése szerint „a 2,51 tanulmányi átlageredményt el nem érő tanuló

számára az iskolának biztosítania kell a szakmai kompetenciákat fejlesztő oktatásban való részvétel lehetőségét.” A fejlesztő foglalkozások célja, hogy nagyobb eséllyel kapcsolódhassanak be a következő tanévben az ösztöndíjrendszerbe. (2) A szakmai kompetenciákat fejlesztő oktatást maximum négyfős csoportokban kell végezni. (3) A szakmai kompetenciákat fejlesztő oktatásról foglalkozási naplót kell vezetni, melyben fel kell tüntetni az oktatás időtartamát, tárgyát, és az abban résztvevők nevét. 7. § (1) A szakmai kompetenciákat fejlesztő oktatást végző tanárokat az elvégzett többletmunkáért a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint felzárkóztatási pótlék illeti meg. (2) A felzárkóztatási pótléknak és a pótlék munkáltatót terhelő közterheinek forrása a képzési alaprész.”

52. OLDAL

HŰSÉNÉ SZABÓ MÁRIA TAGINTÉZMÉNY-VEZETŐI PÁLYÁZAT 2016. ÁPRILIS 6. Tapasztalatunk az, hogy a tanulók jó részének nem jelent motivációs tényezőt az ösztöndíj lehetősége. Az alábbi diagramon láthatjuk, hogy ebben a tanévben összesen tíz fővel csökkent a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjban részesülők száma. Ez az induló létszámnak a 20%-a. A lemorzsolódás különösen a 9-es diákoknál szembetűnő. A tíz főből kilenc tanuló 9. osztályos. Így körükben a lemorzsolódás aránya kb. 30%. 50

60

40

40 20

11

6

19 15

8

9

8

9

3

2

0 9.D eladó

9.E épület és szerk. lakatos

11.E hegesztő

11.E gépi forgácsoló

szeptember

11.G pék

összesen

január

5.3.7. Gazdálkodás 2013-ig, az Önkormányzati fenntartás alatt intézményünk önállóan gazdálkodott. Az igazgató munkáját ezen a területen önálló vezetői jogkörrel rendelkező gazdaságvezető segítette. Az intézmény mindig is törekedett a takarékos, hatékony gazdálkodásra. Az Önkormányzat pedig fontosnak tartotta, hogy intézményei fejlődjenek, és jól működjenek, így minden lehetséges támogatást megadott a fejlesztésekhez. Többek között ekkor valósult meg (2010-ben) egy ÉAOP pályázat keretében iskolánk infrastrukturális és módszertani megújulása. Ennek köszönhetően egy modern intézmény jött létre és a pedagógusok módszertani kultúrája is fejlődött. 2013-ban a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz került az iskolánk fenntartás és működtetés szempontjából is. Ez azt eredményezte, hogy gazdasági önállóságunk megszűnt a gazdaságvezetői munkakörrel együtt. A gazdasági, pénzügyi, munkaügyi feladatok továbbra is az intézményben maradtak, de minden pénzügyi folyamathoz a fenntartó kötelezettségvállalására volt szükség. Ez nagyban megnehezítette a napi működésünket. Különösen nehézkessé vált és lelassult a pályázati ügyintézés. Ennek követeztében egy nyertes pályázatot nem is tudtunk megvalósítani.

53. OLDAL

HŰSÉNÉ SZABÓ MÁRIA TAGINTÉZMÉNY-VEZETŐI PÁLYÁZAT 2016. ÁPRILIS 6. 2015. július 1-e után újabb fenntartóváltás következett be. Az iskolánk a Berettyóújfalui Szakképzési Centrum egyik tagintézménye lett. Önálló gazdálkodási jogkörrel itt sem rendelkeznek az intézmények, de önállóan készítettük el a költségvetésünket, amelynek keretein belül a szabályzatban rögzített tételek esetében a tagintézmény-vezetőnek van kötelezettségvállalási jogosultsága a gazdasági főigazgató-helyettes ellenjegyzésével. Ezen túlmenően a napi szintű javítási, karbantartási, balesetelhárítási feladatok megoldására a tagintézmény-vezető rendelkezik egy kincstári kártyán lévő keretösszeggel, amelyre önállóan vállalhat kötelezettséget. Ez a működésünket nagyban megkönnyíti és érdekeltté teszi az intézményeket a takarékos gazdálkodásra. Ezekkel a hatáskörökkel az intézmények működése zökkenő mentesebbé tehető, de fontos, hogy a törvény adta lehetőségekhez és előírásokhoz szükséges erőforrások rendelkezésre álljanak. Ez alatt értem mind az anyagi, mind a humán erőforrásokat. Szükségesnek tartanám minden intézményben a megfelelő végzettségű gazdasági szakember alkalmazását. A szakmai anyagok igénylése is folyamatos, meghatározott eljárásrend szerint zajlik. A számlák kiegyenlítése határidőre megtörténik, így a kereskedők, akiktől a beszerzés történik, kezdenek ismét bizalommal tekinteni iskolánkra. Ez nagyon fontos, hiszen már kezdett veszélybe kerülni a szakmai anyagellátás a fizetési határidők csúszása miatt. A fenntartó számít az intézmény önálló bevételeire is. Intézményünkben a terem bérbe adásokból számíthatunk bevételre, ami azonban az éves költségvetésünkben elhanyagolható nagyságrendet képvisel. A későbbiekben a felnőttképzésbe való bekapcsolódás teremthet erre lehetőséget. A felnőttképzésbe való bekapcsolódásnál azonban tekintettel kell lennünk a humán erőforrásunkra is.

54. OLDAL


5.4.

Összegzés

A vezetői elképzeléseim, ahogyan az az előző fejezetből kiderül, az iskola eddig elért eredményeire alapozva, azok megtartását és megerősítését célozzák. Mivel 15 éve veszek részt az intézmény vezetésében, azt gondolom ez nem is várható el másképp. A mai változó világban hosszú távú terveket kitűzni kockázatos vállalkozás, hiszen az oktatáspolitikai elképzelések olyan rövid időn belül bekövetkező változásokkal állítják szembe az iskolákat, amelyek a korábbi terveket, elképzeléseket teljesen felülírhatják. Alapelvem, hogy a mindenkori hatályos jogszabályoknak megfelelően működjön az intézmény, és a vezetés képes legyen a bekövetkező változásokat rugalmasan kezelni, azoknak megfelelni, és a változások szükségességét az intézmény dolgozóival elfogadtatni. A balmazújvárosi középiskolának a Berettyóújfalui Szakképzési Centrum tagintézményeként is a város és a Balmazújvárosi Járásba tartozó települések lakóinak, általános iskoláinak az igényét kell minél szélesebb körben és minél magasabb színvonalon kiszolgálni. Ehhez jól képzett, stabil tantestület szükséges. Fontosnak tartom, hogy a beiskolázásunkkal biztosítani tudjuk a stabil tanulólétszámot, ezáltal a tantestület hatékony munkaerő kihasználtságát. Értem ez alatt, hogy a tagintézményeken belül minél kevesebb áttanításra legyen szükség mindkét irányban. (Tőlünk való áttanítás, illetve hozzánk történő áttanítás.) A tantestületet meg kell erősíteni a szakmai elméleti tanárok tekintetében. A tanári végzettséggel nem rendelkező tanárok beiskolázását fontosnak tartom, illetve a vendéglátóipar területén megfelelő szakemberek alkalmazása szükséges. A felnőttoktatás és felnőttképzés kiszélesítésével meg kell találnunk a lehetőséget a szakoktató kollégák megtartására. Színvonalas munka csak közös erővel hozható létre. Legfontosabb vezetői feladatnak tartom, hogy személyes példamutatás hatására, egységes értékrend alapján működő tantestület működjön az iskolában. Ehhez a szükséges, hogy a vezető támaszkodjon a kollégák munkájára, figyelembe vegye a javaslataikat és mindent megtegyen annak érdekében, hogy az előrevivő javaslatok megvalósuljanak. Ezért nagy jelentőséget tulajdonítok a tágabb iskolavezetésnek. A munkaközösség vezetők a saját munkaközösségükben valóban vezetői funkciót töltsenek be, szakmai szempontból nagyobb önállósággal szervezzék, irányítsák és ellenőrizzék a munkaközösség munkáját.

55. OLDAL


Mindezeket figyelembe véve, a következő elvárásokat támasztom magammal szemben, amelyek egyben megfelelnek a Közép-európai Kompetencia Keretrendszer elvárásainak is:  tudjam megőrizni a professzionális munkavégzés iránti motivációmat  tudatában legyek a vezetői szerepemmel járó etikai, erkölcsi aspektusoknak  tudjam inspirálni kollégáimat a magas teljesítmény elérésére  tudjam a közös értékeken alapuló jövőképet képviselni az iskolával kapcsolatban, amelynek célja az aktuális gyakorlat és a tanulói eredmények javítása  mindennapi tevékenységem során olyan stratégiát kövessek, amely az iskolai célok eléréséhez mindenki számára megvalósítható lépéseket kínál  értsem a változás kihívásokkal teli folyamatát, a változásokra nyitott környezetet teremtsek és konstruktívan reagáljak a változásokra  legyek képes hatékonyan elemezni és a jogszabályi követelményeknek megfelelve kezelni az intézményi erőforrásokat, beleértve a pénzügyi, humán, technológiai, fizikai stb. erőforrásokat  hatékony idő- és erőforrás-menedzsmentet működtessek  a rendszer irányelveit betartva irányítsam és átláthatóan menedzseljem a munkafolyamatokat  a belső és a külső partnereket is bevonó kommunikációt alkalmazzak 

a vezetést osszam meg a munkatársaimmal, és a fejlesztést a saját és mások képességeibe vetett bizalomra alapozzam.7

Mindezt annak reményében, hogy az intézmény eddig elért eredményeit tovább tudjuk fejleszteni, a Balmazújvároson és a járásban élő diákok és szülők igényeit széles körben és magas színvonalon tudjuk kiszolgálni. A fentiekben vázolt vezetői elképzelések megvalósításában kérem a bírálók, a véleményezők és a döntéshozók támogatását! Tisztelettel: Hűséné Szabó Mária

7

Réva N., Kirkham G. A. (Szerk., 2013): Az iskolavezetés tudománya és művészete

56. OLDAL


6. Mellékletek

 1. számú melléklet: Iskolai végzettség, szakképzettség, szakvizsga meglétét igazoló okmányok munkáltató által hitelesített másolata  2. számú melléklet: Munkáltatói igazolás a szakmai gyakorlatról  3. számú melléklet: Hatósági erkölcsi bizonyítvány

57. OLDAL

A. alapján meghirdetett

Recommend Documents