A. alapján meghirdetett

Dr. Takács Sándor Péter: Pályázat Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, Karcag intézménynél tanár munkakörben igazgató magasabb vezető beosztás ellátására

PÁLYÁZAT A VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 20/A. § alapján meghirdetett SZENTANNAI SÁMUEL GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM, KARCAG INTÉZMÉNYNÉL TANÁR MUNKAKÖRBEN IGAZGATÓ (MAGASABB VEZETŐ) BEOSZTÁS ELLÁTÁSÁRA

1


DR. TAKÁCS SÁNDOR PÉTER

2


VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11.

Tisztelt DR. FAZEKAS SÁNDOR Vidékfejlesztési Miniszter Úr!

Pályázatot nyújtok be az Önök által meghirdetett és a Nemzeti Közigazgatási Intézet (NKI) által 2011. október 17-én megjelentetett

a "Közalkalmazottak jogállásáról szóló" 1992. évi XXXIII. törvény 20/A. § alapján meghirdetett

a Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, Karcag intézménynél tanár munkakörben igazgató (magasabb vezető) beosztás ellátására.

Azonosító száma:

SzIF/1874/2011.

Beosztás megnevezése:

tanár munkakörben igazgató

A pályázat benyújtásának határideje:

2011. november 16.

3


Rendelkezem a pályázatban megjelölt feltételekkel:

 Több egyetemi szintű tanári végzettségekkel  Pedagógiai doktorátussal  A közoktatásban szerzett majdnem három évtizedes szakmai tapasztalattal  Ebből közel tizennégy éves igazgatói, intézményvezetői gyakorlattal (138/1992. (X.8.) Korm. rendelet 5. §.);  Természetesen alávetem magam a vagyonnyilatkozat tételi eljárás lefolytatásának  Pedagógus szakvizsgával kétszeresen is rendelkezem: o Először 1997. február 23-án pedagógiai doktorrá avattak Szegeden a József Attila Tudományegyetemen. o Másodszor 2006. július 30-án kitűnő eredménnyel közoktatási vezető és pedagógus szakvizsga képesítést szereztem a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaságés Társadalomtudományi Karán.  Magyar állampolgár vagyok  Nem csak alapfokú számítástechnikai ismeretekkel rendelkezem, hanem hét modulos ECDL vizsgával, számos tanfolyammal valamint magam is alapítottam és vezettem számítástechnikai iskolákat és végül a pedagógiai doktorátusomat a számítógépek pedagógiai alkalmazásából írtam  Büntetlen előéletű vagyok

4


A pályázat kiírása szerint elbírálásánál előnyt jelent:  Társadalmi és egyéb szervezetben való aktív részvétel: o Alapító tagja vagyok az Oktatási Vezetők Szakszervezetének (OVSZ) és a Közép-Magyarországi Régiónak az elnöke o Alapító tagja vagyok az Informatikai és Számítástechnikai Tanárok Egyesületének (ISZE)  Idegennyelv-ismeret: közép fokú „C” típusú állami nyelvvizsga német nyelvből A pályázatom pozitív elbírálása reményében maradok teljes

2011. november 15.

Tisztelettel:

Dr. Takács Sándor Péter pályázó 5674 Kétsoprony, Kert u. 22. Mobil: 06 / 70 / 36 – 44 – 200 E-mail: [email protected]

5


KERESÜNK:

Tapasztalt menedzsert, aki mindenféle korosztályra képes hatást gyakorolni, feldobja a munkahelyi hangulatot, a költségvetésben meghatározott szint alatt tartja a kiadásokat, bűvészkedik a kollektív szerződésekkel, dönt a különböző érvek között, elhárítja az erőszakot, jóban van a politikusokkal, kiismeri magát új jogszabályokon és másoknak is el tudja magyarázni azokat, diszkrét, ám nem fél szólni, ha kell, s aki megmaradó kevés szabadidejében képes elbűvölő modorával rávenni a tág értelemben vett helyi közösséget, hogy finanszírozza mindazokat a tételeket, amelyekre a költségvetésben már nincs pénz.

FIGYELMEZTETÉS:

A munkaidő hosszú, az állás távolról sem biztos, és a pályázónak kell viselnie

a

közvélemény

felháborodását

az

iskolarendszert

érintő

valamennyi változásért.

(Tréfás álláshirdetés, Toronto Star)

6


TARTALOM I. SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ

9

1. Adataim

9

2. Pedagógiai munkaviszonyaim

10

3. Életpályám időrendje

11

II. SZAKKÉPZETTSÉGET ÉS EGYÉB PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGET IGAZOLÓ DOKUMENTUMOK JEGYZÉKE

17

1. Tudományos fokozat

17

2. Egyetemi végzettség

17

3. Főiskolai végzettség

17

4. Informatikai végzettség

17

5. Általam alapított számítástechnikai tanfolyamok

18

6. Pedagógiai szakértői dokumentumok

18

7. Kollégiumi szaktanfolyami végzettség

18

8. Idegen nyelvismeret

19

9. Egyéb tanfolyamok és vizsgák

19

10.Szakszervezeti megbízatásom

19

11.Pályázatokon elért kimagasló eredményeim

19

12.Tanítványaim kimagasló eredményei

20

13.Megjelent publikációim és előadásom

65

14.Rólam megjelent cikkek illetve tanulmányok

66

7


III. SZENTANNAI SÁMUEL GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM VEZETŐI PROGRAMOM

68

1. Azt vallom, hogy az Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium vezetőjének a következők a legfontosabb teendői 2. Tehetségpont

68 71

3. A Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium személyi és tárgyi, anyagi feltételei

IV.

75

4. Kompetenciamérésről

76

5. Tanári szabadságról

79

6. A bérezés és jutalmazás

79

7. Az információ áramlás módozatai

80

8. Munkamegosztás a vezetőtársakkal

81

9. A Szülői Munkaközösségről (SZMK)

82

10.A Diákönkormányzatról (DÖK)

83

11.A kollégium társadalmi szerepe

84

12.Felnőttoktatásról

89

PEDAGÓGIAI HITVALLÁSOM, KÜLDETÉSNYILATKOZATOM

92

V.

ZÁRÓ GONDOLATOK

95

VI.

HATÓSÁGI ERKÖLCSI BIZONYÍTVÁNY

96

VII. ORVOSI IGAZOLÁS

97

VIII. HOZZÁJÁRULÁS VAGYONNYILATKOZAT TÉTELI LEFOLYTATÁSÁHOZ

98

IX.

HOZZÁJÁRULÁS TESZT KITÖLTETÉSÉHEZ

99

X.

ADATVÉDELMI NYILATKOZAT

100

XI.

ADATKEZELÉSI NYILATKOZAT

101

8


I. SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ

1. Adataim Nevem:

Dr. TAKÁCS SÁNDOR PÉTER

Születtem:

1955. január 15-én, Budapesten.

Apám:

Takács Sándor Gyula hadtörténész

Anyám:

Takács Sándor Gyuláné, Oláh Erzsébet könyvelő

Feleségem:

Takácsné Tokai Márta, pénzügyi osztályvezető

Gyerekek:

Három fiú, mindhárom felnőtt

Lakcímem:

5674 Kétsoprony, Kert utca 22.

Telefon:

70 / 36 – 44 – 200

E-mail:

[email protected]

9


2. Pedagógus munkaviszonyaim

Hunyadi Mátyás ÁMK

igazgató

2011.08.01.– 2011.11.04.

József A. Szki. és Kollégium

igazgató

2009.08.24. – 2011.03.21.

Körzeti Ált. Isk., Galgamácsa igazgató

2004.08.01. – 2009.08.23.

ÁMK, Jászágó

igazgató

2002.08.01. – 2004.07.31.

ÁMK, Csabaszabadi

igazgató

1998.08.01. – 2002.07.31.

Mg-i Szki.,Szabadkígyós

gimnáziumi tanár 1997.08.16. – 1998.06.30.

Békéscsabai Ev. Gimnázium

gimnáziumi tanár 1996.08.15. – 1997.08.15.

Általános Iskola, Köröstarcsa tanár

1995.08.16. – 1996.06.30.

Széchenyi I. Ált. Isk. Újkígyós tanár

1992.09.01. – 1994.06.30.

3. sz. Általános Iskola, Gyula tanár

1990.08.01. – 1991.07.31.

Általános Iskola, Kétsoprony tanár

1985.01.28. – 1990.07.31.

Fővárosi Tanács Nevelőotthon nevelőtanár

1980.09.24. – 1981.01.31.

Ált. Isk. és Nevelőotthon, Bp. nevelőtanár

1980.05.01. – 1980.09.19.

Gép- és Műszeripari Szki.

1973.09.11. – 1974.08.03.

nevelőtanár

10


3. Életpályám időrendje

1969.

Békéscsabai 10. sz. Általános Iskolában fejeztem be a 8-at.

1973.

Rózsa Ferenc Gimnáziumban érettségiztem, azonnal felvételt nyertem a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola biológia-rajz szakára, ezért még ebben az évben bevonultam tizenegy hónapra,

mint

előfelvételis

szolgáltam

le

a

tényleges

katonaidőmet Jánoshalmán. A későbbiek során 2004. január 1jétől az Alkotmánybíróság 25/2003. (V. 21.) AB határozata alapján a munkaviszonyomba a munkáltatóm beszámította a 10 hónap 22 nap ténylegesen leszolgált katonaidőmet. 1978.

Elvégeztem a

Juhász

Gyula

Tanárképző

Főiskolát,

és

tanulmányaim ideje alatt felvettem egy harmadik szakot is: az oktatástechnológiát. 1979.

Heves m. Tanácsa V. B. Művelődési Osztály Továbbképzési Kabinetje speciális pszichológiai tanfolyam

1979.

Felvételt nyertem Szegeden a József Attila Tudományegyetem BTK pedagógia szakára.

1982.

A

pedagógia

előadói

szakos

egyetemi

diplomámat

jó

eredménnyel szereztem meg. Ebben az évben felvettek Debrecenbe,

a

Kossuth

Lajos

Tudományegyetem

BTK

népművelés szakára. 1985.

Abszolváltam a népművelés szakos egyetemi tanulmányaimat. Ebben az évben kerültem Kétsopronyba, az ottani általános iskolába tanítani. Ekkor letelepedtem, házat építettem.

1987.

Elvégeztem

a

„Neveléslélektani

Békés

Megyei

elméletek

11

és

Pedagógiai technikák”

Intézet című


továbbképzését.

Még

ebben

az

évben

szereztem

jeles

bizonyítványt alapfokú munkavédelmi képesítésről. 1988.

A Kétsopronyi Általános Iskolában tanítványaim országos első helyezést értek el számítástechnikából Budapesten.

1991.

Középfokú állami nyelvvizsgát tettem német nyelvből.

1992.

A József Attila Tudományegyetem Doktori Tanácsa elfogadta az egyetemi doktori fokozat megszerzése iránti kérelmemet.

1992.

Széchenyi István Általános Iskolában, Újkígyóson szereztem informatikai felnőttoktatási gyakorlatot is, mert különféle számítástechnikai tanfolyamokat szerveztem és vezettem.

1993.

Felkért az akkori Művelődési és Közoktatási Minisztérium a Nemzeti Alaptanterv informatikai követelményrendszerének egy részének a kidolgozására egy szakmai kollégákból álló országos team élén. A munkánk eredménye bekerült a NATba. Én nem csak azt tudom, hogy mi van a NAT-ban, hanem azt is, hogy mi maradt ki belőle! Ebben az évben alakult meg az Informatika-Számítástechnika Tanárok Egyesülete (ISZE), amelynek alapító tagja vagyok.

1995.

A Művelődési

és Közoktatási

Minisztérium felvett

az

érettségiztető elnökök országos listájára. 1996.

Letettem doktori szigorlataimat. A doktori értekezésem címe: „A számítógépek szerepe a tanári és tanulói munkában és hatásuk a tanulmányi eredményekre”.

1997.

február 23-án Doktorrá avattak Szegyeden. Elvégeztem márciusban az INTERNET - alkalmazói, majd június 26-án az Internet oktatói tanfolyamot. Július 17-én az ISZE egyéves vezetőtanári megbízólevelet bocsátott

ki

részemre,

12

amellyel

az

Informatika

-


Számítástechnika

Tanárok

Egyesülete

megbíz,

hogy

a

Művelődési Közlöny 1997. június 20. 16/II. számában közzétett tanárképzési program szerint tanfolyamokat szervezzek, szükség szerint ott oktassak, illetve mások által szervezett tanfolyamokat szakmailag felügyeljek. Ezt évente hosszabbítják. 1998.

Elvégeztem az Internet a közoktatásban című tanfolyamot, amit az ISZE szervezett.

2000.

március 21-én szereztem Pilisborosjenőn, a Pedagógustovábbképzési Módszertani és Információs Központban a felsőfokú oktatásinformatikus szakot. Ezt követően július 14-én regisztrálta a Neumann János Számítógéptudományi Társaság az European Computer Driving Licence (ECDL - Európai Számítógép-használói Jogosítvánv) bizonyítványomat.

2000.

Szeptember 15-én igazolást kaptam arról, hogy részvettem és eredményes vizsgát tettem a Multimédia oktatóanyag, segédanyag készítő akkreditált pedagógus-továbbképzési program keretén belül.

2001.

Az Oktatási Minisztérium felvett a közoktatási szakértők országos listájára. A nevem fellelhető az Oktatási Hivatal honlapján. Ebben az évben Békés Megyei Humán Fejlesztési és Információs központ megyei szaktanácsadóvá kért fel.

2001.

Elvégeztem a Minőségfejlesztési alapismeretek és azok alkalmazása a közoktatásban tanfolyamot, melyen oklevelet illetve tanúsítványt is szereztem.

2001.

Igazolást kaptam a Soros Alapítvány által támogatott

13


Regionális rendszergazda program megyei szintű folytatása előadás-sorozaton. 2004.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében január 6-án Jászágó Község Önkormányzata, január 8-án a Heves megyei Csány Község Önkormányzata, január 22-én az ugyan csak Heves megyei Apc Község Önkormányzata megbízott, mint pedagógiai szakértőt, hogy az önkormányzati közoktatási minőségirányítási programját, (ÖMIP) majd ezt követően a községek oktatási intézményeinek az

intézményi

minőségirányítási

programjait

(IMIP)

készítsem el. 2004.

december 20. Felvettek a Magyar Tudományos Akadémia Filozófia és Történettudományok Osztálya bizottságaihoz tartozó, hazai nem akadémikus köztestületi tagok jegyzékében szereplő Pedagógiai Bizottságába.

2004.

A Veresegyházi Kistérség megrendelésre elkészítettem egy a kistérségben indítandó középiskoláról szóló hatástanulmányt.

2005.

november 11-én 3. helyezést értem el az ELTE és a Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozata közösen meghirdetett „Hogyan tanítom a NATO-t? országos pályázaton.

2006.

áprilisában a NATO tanulmányútra meghívta a tavalyi pályázat győzteseit, közte engem is egy hétre Brüsszelbe.

2006.

Dicsérő oklevél jutalmazásban részesültem a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma és a Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozata által közösen meghirdetett „Hogyan tanítom a Európa Uniót-t?” című országos pályázaton.

14


2006.

június 30-án kitűnő eredménnyel Közoktatási vezető és pedagógus

szakvizsga

szakképzettséget

szereztem.

Így

kétszeres pedagógus szakvizsgával rendelkezem, mert a pedagógiai doktorátusom révén már egyszer megszereztem a pedagógus szakvizsgát a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 128. § (8) bekezdése alapján 1997. február 23-án, amikor doktorrá avattak. 2007.

Fenntartói

kötelezettségek:

Egyenlő

bánásmód

a

közoktatásban című tanúsítványt szereztem. 2008.

Alapító tagja vagyok az Oktatási Vezetők Szakszervezetének. (OVSZ). A Közép-Magyarországi régiónak vagyok az elnöke.

2008.

Részt vettem Budapesten a Változások az SNI gyermekek / tanulók ellátásában című továbbképzésben.

2009.

Egy nyolcadikos tanítványom (Bagi Andrea), dohányzás elleni matematikai pályázaton a korosztályában 307 induló közül országos második lett.

2009.

December 11. és 12. között részt vettem a „A Kollégiumi nevelés Országos Alapprogramjának módosítása, szakmai módszertani

változások”

című

továbbképzésen,

amiről

tanúsítványt is kaptam. 2010.

január 30-án részt vettem a „A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjának változása, az intézményi pedagógiai programok

módosítása”

című

továbbképzésen,

amiről

tanúsítványt is kaptam. 2010.

Március 26-án részt vettem az V. Kollégiumi Konferencián, „Kollégiumok és szakképző intézmények együttműködési lehetőségei a sajátos nevelési igényű tanulók pedagógiájában című továbbképzésen, ahol tanúsítványt is kaptam.

15


2010.

Március

31-dikére

az

előbbi

három

továbbképzésre

támaszkodva, az oktatási és kulturális miniszter által 2009. decemberében

módosított

Alapprogramjának

Kollégiumi

módosítása

nevelés

alapján

Országos

elkészítettem

Gyöngyösön a József Attila Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium kollégiumi pedagógiai programját. 2011.

Igazolást kaptam az interaktív táblák kezeléséhez szükséges Digitális taneszközök használata a mindennapi oktatásban című ALBACOMP által szervezett program elvégzéséről.

16


SZAKKÉPZETTSÉGET ÉS EGYÉB PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGET IGAZOLÓ DOKUMENTUMOK 1. Tudományos fokozat Doktori Bizonyítvány neveléstudomány szakból József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar 2. Egyetemi végzettség Közoktatási vezető és pedagógus szakvizsga Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Közoktatási vezető és pedagógus szakvizsga értékelése Pedagógia szakos előadói oklevél József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Népművelés szakos abszolutórium Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar 3. Főiskolai végzettség Biológia – rajz szakos tanári és Oktatástechnológusi oklevél Juhász Gyula Tanárképző Főiskola 4. Informatikai végzettség Felsőfokú oktatásinformatikus OKJ bizonyítvány ECDL Neumann János Számítógéptudományi Társaság Internet – alkalmazói oklevél Internet oktatói oklevél Internet a közoktatásban tanfolyami igazolás

17


Megbízólevél Informatika – Számítástechnika Tanárok Egyesülete Multimédia oktatóanyag, segédanyag készítés tanúsítvány Regionális rendszergazda program megyei folytatása igazolás Digitális taneszközök használata a mindennapi oktatásban 5. Általam alapított és vezetett számítástechnikai tanfolyamok Újkígyósi Ált. Isk. Számítástechnikai Operátori Kurzusai 1993. Szabadkígyósi Számítógép-kezelői Szaktanfolyam 1998. 6. Pedagógiai szakértői dokumentumok Országos szakértői igazolás Oktatási Hivatal 2010. július 27-től Pedagógiai értékelés: intézményértékelés: általános iskola Pedagógiai értékelés: intézményértékelés: középiskola Pedagógiai értékelés: szakrendszerű oktatás: tantárgy: fizika Pedagógiai értékelés: felnőttoktatás Országos szakértői igazolvány OKÉV 2005. nov. 1. – 2010. okt. 31. Országos szakértői igazolvány OKÉV 2001. ápr. 1. – 2006. márc 31. Közoktatási vizsgáztatói igazolvány Megyei szaktanácsadó Békés M-i Humán Fejlesztési Központ 2001. Bizonyítvány alapfokú munkavédelmi képesítésről 7. Kollégiumi szaktanfolyami végzettség Kollégiumi és diákotthoni nevelők 1 éves speciális pszichológia Heves megye Tanácsa V. B. Művelődésügyi Osztály Neveléslélektani elméletek és technikák Békés Megyei Pedagógiai Intézet A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjának módosítása, szakmai módszertani változások Kollégiumi Akadémia

18


A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjának változása, az intézményi pedagógiai programok módosítása Kollégiumi Akadémia Kollégiumok

és

szakképző

intézmények

együttműködési

lehetőségei a sajátos nevelési igényű tanulók pedagógiájában Mérei F. Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Int. Fenntartói Kötelezettségek: Egyenlő bánásmód a közoktatásban SuliNova Közoktatás-fejlesztési Pedagógus-továbbképzési Kht.

8. Idegen nyelvismeret Német nyelvből tett „C” típusú középfokú állami nyelvvizsga Geschwister Scholl Schule német iskola részéről történt felkérés 9. Egyéb tanfolyamok és vizsgák Minőségfejlesztési alapismeretek a közoktatásban oklevél Minőségfejlesztési alapismeretek és azok alkalmazása 10. Szakszervezeti megbízatásom Alapító tagja vagyok az Oktatási Vezetők Szakszervezetének (OVSZ), a Közép-Magyarországi Régiónak vagyok az elnöke. 11. Pályázatokon elért kimagasló eredményeim Békés Megyei Pedagógiai Intézet Pedagógiai pályázatán elért 3. díj. Hírvivő 1990. január Hogyan tanítom a NATO-t? országos 3. díj. A díj: egy hét tanulmányút Brüsszelben, látogatás és előadások a NATO főhadiszállásán. Hogyan tanítom az Európai Uniót? kitüntető oklevél

19


Az Ovizuál Kreatív Műhely igazolása arról, hogy az általam igazgatott ÁMK óvodája az Ovizuál Kreatív Műhely bázis óvodája. 12. Tanítványaim kimagasló eredményei A Kétsopronyi Általános Iskolában tanítványaim (egy négyfős csapat) országos első helyezést értek el számítástechnikából Budapesten. Galgamácsán egy nyolcadikos tanítványom (Bagi Andrea), akinek én voltam a felkészítő tanára, a Magyar Rákellenes Liga által meghirdetett „De számolj a füsttel!” című dohányzás elleni matematikai pályázaton a korosztályában 307 induló közül országos második lett.

20


21


22


23


24


25


26


27


28


29


30


31


32


33


34


35


36


37


38


39


40


41


42


43


44


45


46


47


48


49


50


51


52


53


54


55


56


57


58


59


60


61


62


DOHÁNYZÁS ELLENI MATEMATIKA PÁLYÁZAT KÖRZETI ÁLTALÁNOS ISKOLA, GALGAMÁCSA, ISKOLA UTCA 3.

TELEFON: 06 – 28 – 489 – 012

BAGI ANDREA

DR. TAKÁCS SÁNDOR PÉTER

8. OSZTÁLYOS

IGAZGATÓ, FELKÉSZÍTŐ

TANULÓ

2009.

63

TANÁR


64


13. Megjelent publikációim és előadásom

A számítógép alkalmazásának egy módja különféle tanórákon Békés Megyei Pedagógiai Intézet, Békéscsaba Egy felmérés eredményei: Békés megyei pedagógusok viszonya a számítógéphez Inspiráció 1. évf. 4. szám 1993. májusi szám 19. oldal A számítógép közösségalkotó erejéről Csabakurír, 1993. augusztusi szám 18. oldal Felmérés a komputer és a tanulás kapcsolatáról – A számítógépek hatása a tanulmányi eredményekre Köznevelés (a Művelődési és Közoktatási Minisztérium hetilapja) 50. évfolyam 20. szám 1994. május 20. 16. oldal Vidéki önkormányzatok attitűdjei a számítógépes oktatáshoz, avagy vélemények a számítógép közösségalkotó erejéről Inspiráció 3. évfolyam 2. szám 1995. szeptemberi szám 6. oldal Kíváncsiak voltunk a szülők véleményére Hírmondó, a Békéscsabai Evangélikus Gimnázium lapja 1997. 3-4. o. Gondolatok az iskoláról A Mi Falunk: Csabaszabadi, 1998. május 5-i szám 4-5. oldal Otthoni számítógép szerepe a tanulásban (előadás) Informatika és számítástechnika az oktatásban Országos konferencia Békéscsaba, 1998. november 19-21. A csabaszabadi iskolaigazgató kérdezi: Hol az elnyert kétmillió? Heti Délkelet Polgári hetilap VII. évf. 36. sz. 2000. IX. 7-i szám 14.o.

65


14. Rólam megjelent cikkek illetve tanulmányok

Cser Gábor:

Meghámozott Atomok (A cikk a tanítványaim, négy főből álló csapat általam történt felkészítéséről szól, és arról hogy ez a kis csapat számítástechnikából Budapesten országos 1. helyezést értek el.) Úttörő Újság 1988. 29. oldal

Vándor Andrea:

Kisiskola nagy tervekkel Tizenkét osztályról álmodik az új igazgató Békés-Csanádi Lapok Dél-békési Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása a BÉKÉS MEGYEI NAP I. évfolyam 6. szám 1998. június 27. II. oldal

Dr. Kaltenbach Jenő:

Beszámoló a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok

Országgyűlési

tevékenységéről 1999. január 1. – 1999. december 31. Novák Gábor:

Iskolaigazgató kontra polgármester Köznevelés (Oktatási hetilap) 2000. szeptember 22. 56.évfolyam, 28. szám 12-13. oldal

66

Biztosának


László Jenő Csaba:

Mi lesz veled hét törpe? – Könnyed mese helyett lesújtó valóság Csabaszabadiban A szerző ezzel a cikkel nyerte meg a Magyar Újságírók Országos Szövetsége, a Kodolányi János Főiskola

és

a

meghirdetett Kodolányi

Népszabadság

diákújságírók János

által első

közösen országos

emlékversenyét

2001.

márciusban. Majorné Nagy Mária:

Aki bátor, az velem jöhet Beszélgetés Jászágó új ÁMK igazgatójával Jászvidék, 2002. szeptember 26. 4. oldal

Novák Emma:

Hogyan tanítom a NATO-t? Írás – Kép – Szó – Zene (IKSZ) Püspökszilágy – Kisnémedi – Váchartyán – Váckisújfalu

–

Galgamácsa

–

Vácegres

–

Őrbottyán Kulturális havilap VII. évfolyam 2006. május 12. oldal Tóth István János

A magyar neveléstudomány tudományos

egyetemi magántanár,

aktivitásának felmérése empirikus eszközökkel

tudományos

Kutatási zárótanulmány

főmunkatárs:

Wargo Közgazdasági Elemző- Piackutató Intézet Budapest, 2008. május

67


IV.

SZENTANNAI SÁMUEL GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM VEZETÉSÉRE VONATKOZÓ PROGRAMOM

1. Azt

vallom,

hogy

az

Szentannai

Sámuel

Gimnázium,

Szakközépiskola és Kollégium vezetőjének a következők a legfontosabb teendői: Az intézmény nagyon szépen felépített, és ebben az értelemben nem csak az épület falaira gondolok, hanem az ott folyó munkára, az elért eredményekre, ezért a legfontosabbnak az elődök által elkezdett munkák folytatását tartom. Az intézményvezetői feladatok az elmúlt 15-20 év során gyökeresen megváltoztak. A klasszikus értelembe vett igazgatói munka, amely „csak” az iskola belső életének irányításából állt, gyakorlatilag háttétbe szorult, helyette egy nagyon kemény menedzseri feladat került előtérbe, amely tartalmazza többek között a személyi, tárgyi és gazdasági feltételek minél jobb kihasználását, az intézmény népszerűsítését és folyamatos fejlesztését. Napjainkban az intézményvezetői feladatok nagyon összetettek lettek:  mint pedagógiai vezető irányítja az oktató - nevelőmunkát,  mint humánpolitikai vezető kiválasztja, munkával ellátja, ellenőrzi és értékeli a munkatársait,  mint gazdasági ügyletekért felelős vezető, költségvetést készít, és ennek alapján gazdálkodik  mint jogi ismeretekkel rendelkező, követi és betartatja a

68


folyamatosan változó jogszabályokat  mint kommunikációs vezető folyamatosan tájékoztatást nyújt az intézményben folyó munkáról, eseményekről  mint az innovációért felelős szakember, rövid, közép és hosszú távú terveket készít csapatával az intézmény működtetésére vonatkozóan  pályázatokat készít vagy készíttet, és szponzorokat kutat fel egy-egy projekt megvalósítása érdekében stb., stb., stb. Végül, de nem utolsósorban érdekegyeztető, villámhárító szerepkört tölt be az intézmény partnerhálózatában:  szülők - pedagógusok,  pedagógus - pedagógus,  önkormányzat - pedagógusok,  szponzorok - nevelőtestület,  tanár - diák stb. között. Egy gyermekekkel foglalkozó bármilyen oktatási intézmény, esetünkben Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium akkor működhet csak jól, ha  meg tud felelni a fenntartó igényeinek, ugyanakkor  ki tudja elégíteni a lakossági elvárásokat,  az ott dolgozó kollégák is jól érzik magukat, sikerorientáltak, aktívan bekapcsolódnak a rövid és középtávú tervek kidolgozásába (magunknak is tervezünk, a jövőnket alakítjuk), erkölcsileg és anyagilag megbecsültek  a tanulók a tanítás folyamán jól érzik magukat, szeretnek iskolába járni. Ez a négyes kritérium rendszer magában foglalja az intézményvezetővel szemben támasztott követelményeket is. Az intézményfenntartó azt szeretné, ha az iskolája, kollégiuma a lehető

69


legkisebb

ráfordítással

minél

jobban

működjön,

hogy

a

problémamentes működés mellett Karcag település kulturális – oktatási bázisává váljon, a térségben pedig „jó hírét keltse”. Az ehhez kapcsolódó tevekénységek az alábbiak lehetnek:  A fenntartó gyors, pontos és hiteles tájékoztatása  Versenyek, szakkörök, tanulmányi kirándulások és

más, az

oktatáshoz szervesen kapcsolódó tevékenységek szervezése.  Felnőttek számára igény szerinti tanfolyamok, továbbképzések szervezése. Felmérni a szükségleteket, megkeresni a pályázatokat illetve egyéb ponzorokat.  Kulturális események szervezése, és az ezeken való aktív részvétel.  Egészségügyi prevenciós előadások és vizsgálatok megszervezése. Az Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium dolgozóinak is vannak elvárásai. Ahhoz, hogy egy tantestület jól működjön, és a kisegítő személyzet is jól dolgozzon, alkalmas legyen csapatmunkára, néhány olyan feltételnek mindenképpen teljesülnie kell, amely nagy részét csak a munkahelyi vezető tud biztosítani:  nyugodt alkotói légkör,  pedagógiai szabadság,  sikerorientált munkavégzés,  a jó teljesítmény erkölcsi és anyagi elismerése  a kollégák bevonása a tervezésbe,  a kiszámítható terhelés. A szülő, vagy az újabb felfogás illetve megfogalmazás szerint az oktatás szolgáltatás, a szülő pedig „a megrendelő” elvárásai a következők lehetnek: Csak akkor működik jól, ha alapos igényfelmérés után tudjuk, hogy a beiskolázási körzet lakossága mit is vár az Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumtól. A kérdés visszafelé is igaz, mert a

70


szülőket tájékoztatni kell arról, hogy mit is várhat az Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumtól. 2. Tehetségpont Mit jelent az, hogy Tehetségpont? A kiugróan tehetséges tanulók számára a tehetségfejlesztés, a továbbhaladás biztosítása. Ennek egyik legfontosabb folyamata a „Tehetségpont” létrehozása. Nagyon tömören, két mondatban a következő: A Tehetségpontok elsődleges funkciója a tanácsadás, a pályaorientáció,

a

lehetőségek,

az

információk

személyre

szabott

megmutatása a tehetséges fiataloknak. A Tehetségpontok összegyűjtik és tematizálva ajánlják fel az ország és a határon túli térség minden tehetséggondozással foglalkozó szervezetének a szolgáltatásait. Bővebben a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács Tehetségpontok megalakításáról szóló felhívásában olvashatunk: A Tehetségpontok a helyi kezdeményezésekre épülve, azok bátorításával, segítésével jönnek létre többek között az egyetemi városokban, a szellemi vonzáskörzettel rendelkező városokban, a térségekben, az oktatási intézményekben és minden olyan helyi közösségben, amely erre fogékony és nyitott. A

Tehetségpontok

megalapítása

alapvetően

egy

vagy

néhány,

a

tehetségsegítés ügye iránt elkötelezett helyi ember meglétén múlik. A már létező tehetséggondozó kezdeményezések és Tehetségpontok őket segítik e szándékaik megvalósításában. (A felhívást a Tanács 2007. február 9.-én fogadta el.) Az itt látható emblémák a program végrehajtásának fokozatosságát mutatják: az első a regisztrációs logo, itt csak három levele van a facsemetének. Az akkreditáltnak (zöld) már öt, míg a következő, a kiváló (piros) hét levéllel rendelkezik.

71


Már megkezdték működésüket Magyarországon a Magyar Társadalom a Tehetség Szolgálatában kezdeményezés keretében létrejövő tehetségpontok. A központok az arra érdemes, ambiciózus fiatalok segítésével foglalkoznak. A Magyar Társadalom a Tehetség Szolgálatában országos kezdeményezés fő célja, hogy tudatosítsa az emberekben, a tehetséggondozás nem egy szűk elit magánügye, hanem nemzeti ügy, a tehetségek felfedezéséhez, gondozásához pedig széles rétegek társadalmi és politikai összefogása szükséges. A fiatal tehetségek gondozására kiemelt figyelmet fordító Debreceni Egyetem a Nemzeti Tehetségsegítő Tanáccsal közösen rendezte meg – a szervezett hazai tehetséggondozás kialakítását célzó összefogás egyik állomásaként – a Tehetségpontok I. Országos Konferenciáját. A magyarországi és határon túli civil szervezetek által létrehozott Nemzeti Tehetségsegítő Tanács egyik legfőbb feladata, hogy országos szinten és szervezett

módon

támogassa

a

tehetségek

gondozását,

valamint

hozzájáruljon a tehetséges fiatalok kapcsolatépítéséhez. A Nemzeti Tehetségsegítő Tanács mind Magyarországon, mind a határon túli magyarlakta

részeken

kezdeményezi

és

támogatja

Tehetségpontok

megalapítását. A Tehetségpontok abban segítenek, hogy 

az érdeklődő fiatalok kapjanak hatékony segítséget tehetségük felismeréséhez és kibontakoztatásához, minél teljesebb és minél

72


személyesebb

információhoz

jussanak

a

különböző

tehetséggondozó lehetőségekről;



az intézményi, helyi, térségi és regionális tehetséggondozó kezdeményezések minél intenzívebb kapcsolatrendszert tudjanak kiépíteni egymással, a tehetséges fiatalokkal, a tehetséges fiatalok környezetével (szüleivel, tanáraival, stb.), a tehetséggondozásban jártas

szakemberekkel,

és

a

tehetséggondozást

segítő

önkormányzati, egyházi, civil szervezetekkel, vállalkozásokkal és magánszemélyekkel, és hogy



a tehetséggondozó kezdeményezések minél több emberi és anyagi erőforrást tudjanak bevonni a tehetségsegítés folyamatába.

A Tehetségpontok négy általános feladatköre: a) tehetségazonosítás, b) tehetséggondozás, c) tehetség-tanácsadás, d) Tehetségpontok hálózatába való bekapcsolódás. A Tehetségpontok fajtái: 1. Területi hatókör szerint: a) helyi (intézményi, települési); b) térségi c) regionális; d) országos (ez a Nemzeti Tehetségtanács által koordinált központpont). 2. Regisztrált működésük időtartama szerint: a) alakuló b) már legalább egy éve működő.

73


3. A fejlesztésben megcélzott tehetségfajták száma alapján: a) több tehetségterületre fókuszáló (komplexen funkcionáló); b)

egyetlen

tehetségterületre

koncentráló

(részlegesen

funkcionáló) Mivel a pedagógiai gyakorlatban elsősorban a potenciális tehetségekkel találkozunk fontos, hogy azonosítási módszereink objektivitásuk mellett prediktívek (előrejelző jellegűek) is legyenek. Tehetséggondozás A tehetséges személy teljesítményének kibontakozását segítő tervszerű beavatkozás. Célja szerint lehet: a) a tehetséggel összefüggő erős oldal támogatása; b) a tehetséggel összefüggő gyenge oldal fejlesztése; c) a tehetség hatékony fejlesztéséhez szükséges pszichológiai háttértényezők

(energia,

motiváció,

feltöltődés

stb.)

kibontakoztatása. Tehetség-tanácsadás A tehetség tanácsadás tartalma szerint két nagyobb csoportba sorolható: a) a tehetséggel szorosan összefüggő területek: tehetségazonosítás, tehetséggondozás; b) a tehetséggel lazábban összefüggő, de lényeges területek. Például: tanulási

problémák,

kreativitás,

motiválás,

pályaorientáció,

életvezetési problémák. A tanácsot kérő személy lehet: a) a [tehetséges] diák; b) a szülő; c) a tehetségesekkel

foglalkozó

szakember;

d)

az

intézményvezető;

e)

[oktatás]politikai döntéshozó; f) a tehetség témakörrel ismerkedő egyéb személy.

74


Az

iskolákban,

szervezetekben Szakközépiskola

felsőoktatási –

így és

a

intézményekben

karcagi

Szentannai

Kollégiumintézményében

és

különböző

civil

Sámuel

Gimnázium,

–

működtetett

is

tehetségpontok célja az lesz, hogy kiemeljék és támogassák az ambiciózus fiatalokat, segítsék szakmai, tudományos fejlődésüket. Sok múlik azon, milyen szabályokat fektetünk le és milyen célokat tűzünk ki eléjük, hiszen mindezek nagymértékben meghatározzák a fejlődés további menetét. A tehetséggondozás, csakúgy, mint a lemaradó diákok felzárkóztatása, az iskola oktatási stratégiájában is hangsúlyos helyet foglal el. A nem rég óta működő tehetséggondozási rendszert most, az új szellemiség jegyében alakították át. Eddig a legjobban teljesítő diákok egy pedagógiaipszichológiai felmérés után kerülhettek be a programba, majd havi rendszeres ösztöndíjjal segítették munkájukat. Jelentkezni a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács honlapján található regisztrációs lapon keresztül lehet. Később ennek alapján akkreditálják a tehetségpontot, amennyiben az megfelel a feltételeknek, képes ellátni feladatait. A Tehetségpontokhoz kapcsolódóan a tanulóknak is vannak elvárásai. Ők az oktatásnak nem alanyai, hanem résztvevői. A tanár – diák kapcsolat egy olyan kölcsönhatásokon alapuló, szubjektív hatásoktól sem mentes demokratikus, de alá- fölérendeltségi viszony, ahol az eredményességet a diákok hozzáállása, motiváltsága nagymértékben meghatározza. 3. A Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium személyi és tárgyi, anyagi feltételei Az Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium jól működő, alapvetően jól ellátott, korszerűen felszerelt intézmény. Ennek ellenére mindenki tudja, hogy a fenntartó költségvetése a közeljövőben

75


drasztikusan nem fog emelkedni, így valószínűleg az intézményé sem. Ezzel a problémával szembesülnie kell minden igazgatónak, és tényként kell elfogadnia azt, hogy a többletkiadásokra a forrásokat az intézménynek saját magának kell előteremteni. A jelenlegi költségvetés a normatív támogatásokból befolyó összegeken kívül jelentős támogatást nem tartalmaz. Ez az összeg összesen a minimális működési feltételeket biztosítja. Ha az iskola továbbfejlődni, változni, állandóan megújulni akar, ahhoz elő kell teremteni az anyagi erőforrásokat. Meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy az iskola bevételekhez juthasson. Működtetni kell legalább egy közhasznú alapítványt, amelyre azok, akik az iskolát támogatni kívánják, befizetéseket tehetnek. Ezen kívül pályázati figyelőrendszert kell kialakítani, és a fenntartóval együtt pályázatokat benyújtani. Erre az elmúlt időszakban több sikeres példát lehet felsorolni. A bevált gyakorlatot folytatni kell. Kistérségi kooperáció a beiskolázási területeken; vállalatok, cégek megkeresése, szponzorálható feladatok vállalása. Ebben nagy segítség a különféle civil szervezet. 4. Kompetenciamérésről A közoktatási rendszerben is erősödtek a minőségi követelmények, és egyre nagyobb figyelem fordul iskolai szinten is az eredményesség mérésére és értékelésére, lásd: kompetenciamérés. A minőségfejlesztési munkának csak egyik eleme lehet az iskolai tanárok és egyéb közalkalmazottak teljesítményértékelése. Az elvárások az egyéni munkaköri leírásokban, a pedagógiai program céljaiból kell, hogy megfogalmazódjanak, de elkülönítendők azok a tevékenységek, melyek eredményessége kizárólag az egyénen, vagy együttműködésen illetve a

76


kapott feladatkörön múlik. Ma már nem az egyetlen teljesítménymutató a sikeres továbbtanulási arányszám, ami megmutatja, hogy melyik iskola mennyit ér. Az iskolai „ranglisták” többnyire korszerűtlenek. A minőségfejlesztésről való gondolkodás új módszerekkel gazdagította az intézmény minőségjegyeinek felmutatását. Bevezetésre került a pedagógiai hozzáadott érték fogalma. A mérés megírása előtt vagy azt követően a tanulók kézhez kapnak egy-egy ún. Tanulói kérdőívet, amelyben a tanulók szociokulturális hátteréről szerepelnek kérdések. A válaszokat a tanulók szüleikkel együtt, otthon adják meg. A kérdőívek kitöltése a mérési eredmények értékelésének szempontjából rendkívül fontos, ám a tanulók és szüleik számára önkéntes. A Tanulói kérdőív kérdéseire adott válaszokat az érintettek (szülők, tanulók) hozzájárulása nélkül az iskola nem ismerheti meg, azokat nem kezelheti. A kitöltött tanulói kérdőívek kezelésének szabályaira az Oktatási Hivatal külön levélben is felhívta az iskolák figyelmét. Az iskolák és a szülők közös érdeke, hogy minél több, minél pontosabban kitöltött tanulói háttérkérdőív érkezzen vissza, mert ezek adatai az iskola mérési eredményeinek árnyalt értékeléséhez pótolhatatlanok. A pedagógiában többszörösen bizonyított tudományos tény, hogy a tanulók teljesítményére nagy hatással van családjuk szociális, kulturális és gazdasági helyzete. Éppen ezért a különböző tanulói összetételű iskolák pedagógiai teljesítményét pusztán a mért teljesítményátlagok nem tükrözik megfelelően. A Tanulói kérdőív célja, hogy országosan és iskolai szinten egyaránt elemezni

lehessen

a

tanulók

szociokulturális

hátterének

és

mért

teljesítményének összefüggését. A Tanulói kérdőívek adataiból képzett, a tanulóközösség szociokulturális hátterét megjelenítő családiháttér-index segítségével összehasonlíthatóvá válik az azonos vagy hasonló körülmények között élő diákokat oktató iskolák teljesítménye. Így pl. azoknak az iskoláknak a rendkívül értékes pedagógiai munkája is megmutatkozhat,

77


amelyek nem a legjobb körülmények között élő, legtehetségesebb tanulókkal foglalkoznak. Jó magam pedagógiai értékelési szakértő vagyok. Intézményvezetőként az intézmény eredményességének megtartását és fejlesztését feladatomnak tartom, hogy olyan befolyásoló tényezőket alakítsak ki, mint az iskolai munka szervezettsége, motiválás, értékelés, a korlátozott források mellet is anyagi ösztönzés, erkölcsi elismerés. A

kinevezésem

feladatomnak

és tartom

megbízásom a

esetén

az

egyik

kompetenciamérés

legfontosabb eredményének

szignifikánsan magasabb értékre emelését, ugyanis abban az esetben, ha egy iskola nem éri el az országos átlagot, akkor jogszabályok értelmében egy kijelölt szakértő felügyelete mellett kötelező a tantestületnek egy munkatervet kidolgoznia az országos átlag elérésére. Ez rossz fényt vet nem csak a tantestületre, hanem az iskolára is, sőt a közösségre is. Tudomásul kell venni, hogy a gyermek nem szőlő, amelyben van ilyen évjárat és olyan évjárat, és különféle bor lesz belőle. Minden gyermeket meg kell legalább az átlagos szinten tanítani. A Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium főbb „oktatási profilja” a mezőgazdaság. Azt is tudjuk, hogy a mezőgazdaság ma már nem csak az agrártudományok, a mindennapi gazdaság függvénye, hanem a vidék közösségkovácsoló erejének is mutatója. Állandó lakóhelyem: a Békés megyei Kétsoprony község, ahol több éven keresztül tanítottam. A rendszerváltáskor a községben nem esett szét a termelő szövetkezet, hanem egyben maradt, korszerűsödött és megerősödött. A munkahelyek, a TSZ tagság apáról fiúra szállt, és ma a TSZ-tagok mind a volt tanítványaim. Büszke vagyok arra, hogy az akkori gyerekeket én is a föld szeretetére, a mezőgazdaság megkedvelésére tanítottam.

78


5. A tanári szabadságról A tanári szabadságról, a szakmai önállóságról annyit szeretnék megjegyezni, hogy a tantervi előirányzatokat teljes mértékben teljesíteni kell, de azt, hogy, ki melyik tankönyvből, milyen módszerrel, milyen segédanyag felhasználásával tanít – azaz a kitűzött célt hogyan éri el, ez a szaktanárok választásán múlik, természetesen az SZMK egyetértésével, mert a tankönyv ára nem róhat sem a szülőre, sem az önkormányzatra aránytalanul magas terhet. A Pedagógiai Programban vállaltakat (p1. a diákok értékelésének módja, az alkalmazott tankönyvek, munkafüzetek stb.) természetesen be kell tartani a tanított tantárgy sajátosságainak a figyelembevételével. A lehető legnagyobb tanári szabadságot kell biztosítani a pedagógusok számára, hogy mindenki saját egyéniségéhez mérten, a számára legmegfelelőbb, „legtesthezállóbb” módszereket alkalmazhassa. Az igazgatónak nemcsak joga, de kötelessége is a tantestületet minősíteni. (Interjúk, kérdőívek, óralátogatások stb.) Én eredmény centrikus vagyok. Nem érdekel, hogy hogyan tanít a kolléga vagy kollegina, de, hogy milyen eredménnyel, az igen. 6. A bérezés és jutalmazás Az intézmény minősége nem csak az épületen belül dől el. A helyi társadalomban az intézményről kialakult kép az intézmény működési kiadásait is befolyásolja a kihasználtság által. Ez a kép lassan alakul valamilyenné és lassan is változik meg. Az eredményességnek és a fogyasztói elégedettségnek szinkronban tartása a értelmezése.

79

minőség egyik


Elvi kérdés: az alapfizetését minden dolgozó azért kapja, hogy a munkaköri leírásában szereplő feladatokat kifogástalanul ellássa. Ez a pénz a besorolásoknak megfelelően, a kategóriahatárhoz képest mindenkinél egységes. Itt a differenciálásra csak kivételes esetben, a tantestület jóváhagyásával látok lehetőséget (nyugdíj előtt állók, stb.). A többletmunkák vállalását feltétlenül díjazni kellene, és megpróbálni egy olyan egységes, viszonylag objektív és mindenki által elfogadható intézményszintű rendszert kidolgozni, amelyre a pluszmunkák díjazása alapozható. A bérmaradvány elosztásakor differenciálni szeretnék, és a többletmunkát végző dolgozókat ebből jutalmazni. A technikai dolgozók esetében lehetőséget kell teremteni arra, hogy a munkakörökön túlmutató munkák elvégzése esetén annyi pénzt fizessünk ki a számukra, mint amennyit egy versenytárgyalást nyert külső vállalkozó kapna. 7. Az információáramlás módozatai Az Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium minden dolgozójának tájékozottnak kell lenni az őt érintő kérdésekben, s ehhez az információs rendszert tudatosan kell felépítenünk, a már kialakítottakat felhasználni és bővíteni. Tudnia kell mindenkinek a saját munkaköri leírását, az abban foglaltaknak teljes mértékben, a legjobb tudásuk szerint eleget kell tenni. Tisztában kell lenniük az alá-fölé illetve mellérendelt jogviszonyról. Az információ adásának cél-, helyzet- és feladat-specifikusnak kell lenni. Tudnia kell mindenkinek, hogy kinek van jelentési kötelezettsége. A jelentés csak szóbeli, vagy írásbeli. Az írásbeli

80


jelentést milyen mélységben, terjedelemben, formában és gyakorisággal kell megírni. Ennek vannak hagyományosan jól működő formái. A rövid, jól előkészített értekezletek, az alkotó, konstruktív vita, a kellő információk segítik a kollektív döntés-előkészítést, és a nyitott döntéshozatali technikát. Csak az érintettek bevonásával születhetnek megvalósítható döntések. Nyilvánosság és bizalom jellemezze a tervezés, szervezés és végrehajtás folyamatát, ahogyan

az ellenőrzést és

értékelést is

valamennyi

tevékenységünk esetén. Kinevezésem esetén, mint ezt már fentebb is említettem, szeretnék támaszkodni egy jól és demokratikusan működő, kellően szervezett tanácsadó testületre. A fontosabb döntések meghozatala előtt minden esetben szeretném kikérni a testület véleményét, és erre támaszkodva, ennek alapján érdemben határozni. Ha valamilyen tantárgyat vagy szakmát érintő kérdésről van szó, ki kell kérni az összes érintett véleményét, és csak utána szabad döntést hozni. Az egyes embert érintő döntések esetén minden esetben ki kell kérni az érintett véleményét is, senkinek a feje fölött nem születhet őrá vonatkozó határozat. Lényeges, hogy a demokratikus döntéshozatal az igazgatót nem mentesíti a döntés felelőssége alól. 8. Munkamegosztás a vezetőtársakkal Alapvetően fontosnak tartom, hogy a munkamegosztás a vezetőtársakkal jól szervezett, pontosan körülhatárolt legyen. Csak akkor fogunk tudni eredményesen, jó hatásfokkal dolgozni, ha mindenkinek pontosan kijelölt munkaterülete van, ezen belül önállóan dolgozik, és az elvégzett feladatokért felelősséget vállal.

81


AZ ÉRTEKEZLETEK RENDJE: A tantestületi értekezletek

a kialakult hagyományoknak megfelelően a hét egy rögzített napján délután tartandók a munkatervben tervezetten

Vezetői megbeszélés

szükség szerint, folyamatos

Alakuló értekezlet

a tanévkezdéshez kapcsolódó feladatok az éves munkaterv kialakítása, elfogadása

Tájékoztató értekezlet

aktuális témáról szükség szerint szünetben

Félévi, év végi értekezlet

a munkatervben kitűzött célok megvalósítási helyzetéről, vezetői beszámolókkal, megvitatva a tanév során tapasztalt problémákat, azok kiküszöbölésének lehetőségeit.

Osztályozó konferenciák

az osztályfőnök vezetésével.

Nevelési értekezlet

esetenként meghívott szakértők, előadók bevonásával.

Minőségfejlesztés

az érintettekkel egyeztetetten.

Rendkívüli nevelőtestületi ülés: az eddigiektől eltérő időpontban is lehet.

9. A Szülői Munkaközösségről (SZMK) A

Közoktatási

érvényesítése

Törvény

érdekében

szerint

a

szülők

munkaközösséget

meghatározott

hoznak

létre.

jogaik

Ezzel

a

jogosítványával az összes óvodába és az iskolába járó gyermek szülője élhet. Az SZMK dönt saját működéséről, a testülettel az igazgatónak tartania kell a kapcsolatot. Véleményem szerint, abban az esetben, ha a szülői közösség érzékeli, hogy tapasztalatait, ötleteit igénylik, várják tőle, akkor ők jelenhetik az egyik leghasznosabb támogatást a vezetés

82


számára. Akkor tudják befolyásolni az óvodák és az iskolák döntéseit, ha kölcsönös partnerkapcsolatról van szó, vezetőségük a többi szülő véleményét is képviseli. 10.Diákönkormányzatról (DÖK) Az iskolában a diákság legfontosabb érdekképviseleti fóruma az Iskolai Diákönkormányzat. Alulról építkező szervezet, melynek tevékenységét megbízott

tanár

segíti.

Munkáját

a

Szervezeti

és

Működési

Alapszabályzat alapján végzi, melyet a tantestület elfogadott és jóváhagyott. Folyamatos kapcsolatban van az iskola vezetőségével. Szervezi és irányítja az iskolai diákélet eseményeit, szabadidős programokat kínál a diákoknak. A tanítási időn kívüli tevékenység néhány példája: diszkó, szabad

számítógépterem használat, korrepetálások,

előkészítők, szakkörök, filmklub, természetjárás, sportolási lehetőség, stb. A DÖK az iskola tanórán kívüli megmozdulásainak, az iskolai diákélet eseményeinek a koordinálója. A diákönkormányzat törvény adta jogai mellett fontos szerepet szánok a fiatalok öntevékeny munkájának a nevelés terén. Jól szervezett, jól működtetett közösséget kell kialakítani, ez a folyamat az utóbbi időben már sikeresen el is indult. Az iskola rendezvényein, programjain eddig is hathatós segítséget nyújtottak. Önálló programjaik figyelemre méltóak, sikeresek voltak. Nagyon fontos feladatnak szánom a Házirend betartásával kapcsolatos tevékenységben a diákság hatékony részvételét. Ötleteik, elképzeléseik alapján

alakítható az

egészséges életmódra nevelés és a prevenciós feladatok megoldása. Egy ilyen konstruktív kapcsolat segíti a tanulóközösség iskolán belüli komfortérzetének pozitív alakulását. A demokrácia tanulásának és gyakorlásának a tanulók önszervezett

83


fórumai adhatnak teret. Az iskola összes tanulója beletartozik, így joga és feladata a véleményalkotás a diákokat érintő ügyekben, döntési jogköreivel is élnie kell. Fontosnak tartom, hogy a tanulók saját maguk közül választott diák önkormányzati (DÖK) képviselőkön keresztül már gyakorolhatják a közéletiséget, és érdekképviseletet. A közoktatási, a családjogi és a gyámügyi törvények illetve egyéb jogszabályok is a gyermekek

mindenekfelett

álló

érdekeit

tekintik

alapvetőnek.

Ezt

tiszteletben tartom. 11. A kollégium társadalmi szerepe A kollégium a közoktatási rendszer szakmailag önálló intézménye. Alapfeladata, hogy biztosítsa a megfelelő lakhatási és tanulási feltételeket azon tanulók számára, akiknek lakóhelyén nincs elegendő lehetőség a tanuláshoz, a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítésére, a kisebbségi oktatásra, illetve akiknek a család nem tudja biztosítani a tanuláshoz szükséges körülményeket. A kollégium a környezet, a helyi társadalom, a beiskolázási körzet sajátosságait, partnereinek igényeit, továbbá a társadalmi elvárásokat figyelembe véve végzi munkáját. A kollégium kiemelt társadalompolitikai szerepe és feladata, hogy segítse a tanulókat a hátrányok leküzdésében, hogy esélyeket teremtsen, biztosítsa az integrációt, a hozzáférést a jó minőségű tudáshoz és ezáltal az életminőség javítását, elősegítse a társadalmi mobilitást. Fontos szerepe van az egész életen áttartó tanulás megalapozásában, a tanuláshoz szükséges készségek és képességek, a kulcskompetenciák erősítésében, a tehetség fejlesztésében és a felzárkózás segítésében. A kollégium a tevékenysége során megteremti a feltételeket az iskolai tanulmányok sikeres folytatásához, kiegészíti a családi

84


és iskolai nevelést és oktatást, egyúttal szociális ellátást, biztonságot, valamint érzelmi védettséget is nyújt. A kollégium – megfelelő pedagógiai környezet biztosításával – elősegíti a társadalmi szerepek tanulását, a diákok önszerveződése során kialakuló kisközösségekben a közösségi együttélés, az önkormányzó képesség, a döntés és felelősség, a konfliktuskezelés demokratikus technikáinak megismerését, gyakorlását; ezzel a kollégium hatékony támogatást nyújt a sikeres társadalmi beilleszkedéshez. A kollégium a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával képes speciális pedagógiai

feladatok

megoldására,

például

bizonyos

gyermek-

és

ifjúságvédelmi feladatok ellátására, versenysportoló, művészeti képzésben részesülő diákok nevelésére, felsőoktatási tanulmányokra való felkészítésre, az együttműködési, a tanulási és a motivációs zavarok korrekciójára. Adottságainál fogva alkalmas lehet arra, hogy egy lakóközösség pedagógiai, kulturális központjává válhasson. A kollégium szervezeti felépítése A közoktatási törvény 33. § értelmében a karcagi Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény. A kollégium, mint közös igazgatású közoktatási intézmény, szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegység. Működésének előírásait az intézeti alapdokumentumok

kollégiumra

vonatkozó fejezeteiben jeleníti meg. Az intézményegységek az éves pedagógiai munkát összehangolják.

A munkát az intézményegységek

azonos számú képviselőiből álló igazgatótanács irányíthatja, melyet vezetői és szakértői tanács segítheti. A pedagógiai programot a közoktatásról szóló

85


törvény és a kollégiumi nevelés országos alapprogramjának valamint annak módosításának

előírásai

szerint

kellett

megváltoztatni.

Az

eredeti

jogszabály: Az oktatási miniszter a kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII. 22.) OM Rendelete. A módosító jogszabály: Az oktatási és kulturális miniszter 36/2009. (XII. 23.) OKM rendelete: A kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001.

(XII. 22.)

OM rendelet módosításáról. Az

oktatási és kulturális miniszter 36/2009.

(XII. 23.)

OKM rendelete a

Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII. 22.) OM rendelet módosításáról 5. §-a előírja, hogy „5/A. kollégiumok 2010.

az

március

1., 31.

2.,

3.

számú

napjáig felül

§

(1)

A

melléklet figyelembevételével

kellett

vizsgálni

a pedagógiai

programunkat. Az alapprogram meghatározta és kijelölte a kollégiumi szakmai pedagógiai tevékenység fő területeit, a szakmai fejlesztés irányait. Az alapprogram a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003 (XII. 17.) Korm. rendelet (továbbiakban: Nat) kiemelt fejlesztési feladataihoz illeszkedve, azokat érvényesítve elősegítette a tanulók sokoldalú fejlesztését, nevelését, oktatását. Tartalmi iránymutatásként

szolgál

a

kollégiumok

pedagógiai

programjának

elkészítéséhez úgy, hogy egyidejűleg tág teret enged a szakmai önállóságuknak. A törvényi előírás szerint kell illetve kellett a kollégiumi nevelési programot módosítani, kiegészíteni a tevékenységrendszerrel és a foglalkozási tervekkel, melyeket személyi, tárgyi feltételek birtokában kialakítani. A nevelési programot az intézményi pedagógiai program külön fejezeteként kell (kellett) megjeleníteni. A kollégiumi nevelőnek mindig felkészültnek kell lennie, az is igaz, hogy a felmerülő problémák orvoslására nem adhatnak kész receptet, mégis jól

86


elhelyezett korlátokkal meg kell könnyíteniük a diákok eligazodását a mai kor útvesztőiben. Egyre fontosabbá válik a kollégiumi nevelő szerepe azért is, mert az új társadalmi struktúrában a család már nem mindig jelenti azt a kiegyensúlyozott és biztonságos hátteret, amire a kiszolgáltatott helyzetben lévő gyermekeknek szükségük van. Így a nevelés letéteményese gyakran egyedül a kollégiumi pedagógus marad, s neki kell felkészítenie a gyermeket, diákot, hogy szabad, döntésre képes, felelős felnőtt emberré váljon. Az oktató pedagógus – benne van a nevében – az oktatásra helyezi a hangsúlyt. A gimnázium, a szakközépiskola pedagógiai programjában helyet kap a nevelés is, de ez korán sem olyan mélységű, mint egy kollégiumban. Az integrált intézmény szervezeti felépítését körbehatárolt zárt egységet alkot: szinte „állam az államban”. A kollégiumnak külön pedagógiai programja van, amely beintegrálódott az „egészbe”, de végül is csak az ott lakóknak, és az ott dolgozóknak kell végrehajtaniuk. Köztudott, hogy az emberek lakva ismerik meg egymást. A nevelőknek kell elérniük azt, hogy a kollégisták ne csoportot, hanem közösséget alkossanak. A kollégium nem egy egyszerű gyermekmegőrző, annak ellenére, hogy a szülők a kollégiumi nevelőkre bízták gyermekeiket megőrzésre, de itt a szó legnemesebb értelmében. A nevelőnek el kell utasítania mindazt, ami az ember integritását, az emberi személyiség egész voltát veszélyezteti, de úgy, hogy közben ne kerüljön az önbizonyításra, önigazolásra beállt ember gondolkodásának és magatartásának zsákutcájába. Kritikus magatartásra kell nevelnie a tömegkommunikáció és a számítógép világában. Ezáltal válhatnak ellenállóvá a manipuláció minden formájával, változatával és fokozatával

szemben.

Az

egyre

inkább

teljesítményorientált

mai

társadalomban a fiatal mindenfelől azt hallja: teljesítményedből alkosd meg magad. De az önmegvalósítás gyakran olyan megoldhatatlan próbatétel a számára, hogy célt tévesztett helyzetbe kerül. Ez vezet aztán szélsőséges

87


esetekben azokhoz a devianciákhoz, - kábítószer, alkohol, stb. - amellyel a mai kor pedagógusának szintén számolnia kell. Nézetem szerint mindebből következik, hogy életbevágóan fontos és szükségszerű ma nevelés-centrikus kollégiumot létrehozni és fenntartani. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény és egyéb jogszabályok adta lehetőségeken kívül ez jelentheti azt a funkcionális többletet, melyet az új évezred kollégiuma adhat. A klasszikus nevelési elveket valló, és ezen elvek alapján működő kollégiumnak felszabadító, feloldó hatása is van. A nevelés tudatosítja a diákban, hogy az ember értéke nem azonos a teljesítményeivel és a pontszámokkal. Nem mért, (és nem is mérhető), de fontos tulajdonságok kifejlesztésében segítheti, mint pl. hűség, szolidaritás, kitartás, lelki és szellemi állóképesség. Ezáltal nyitott és hosszú távú gondolkodásra nevelheti, mely bátorságot adhat az élethez a társadalom olyan gyakran torz értékrendje mellett is. Az örökké önbizonyító ember könnyen bezárul önmagába, és minden helyzetben saját igazságát igyekszik diadalra vinni. Ez pedig

a

másik

emberrel

való

párbeszédet

teszi

lehetetlenné.

Dialógusképesség nélkül pedig nagyon nehéz megvalósítani a békességre, a kiegyensúlyozottságra való törekvést. Ez vonatkozik nevelő és tanuló viszonyára is, mely aszimmetrikus viszony. Ebben a légkörben teremtődhet meg a nevelő tekintélye, mely számára nem mindig könnyen teljesíthető követelmény, hiszen mindig újra meg kell próbálnia megtalálni a helyes arányt a tanár-diák kapcsolatban. Mégis kikerülhetetlen a tekintélyelvűség felvállalása, ha valljuk, hogy eligazodni az útvesztőkben csak korlátok segítségével lehet, s tudjuk, hogy a tanár – diák viszony nem demokratikus felek koalíciója, hanem olyan párbeszéd, melyben a többlettel rendelkező fél – saját döntése alapján – szabadságot ad a másiknak, és szeretettel fordul felé. Nevelési céljainkat megközelíteni csak így érdemes. Ha nem vigyázunk, könnyen az „egyenrangú partnerség” ma divatos mezsgyéjére

88


kerülünk, vagy, mert nehezen viseljük a felelősséget, vagy, mert keressük a könnyen, gyorsan szerezhető népszerűséget, esetleg kompenzálhatunk valamit a gyerekekkel való haverkodással, de az is lehet, hogy még közel állunk hozzájuk korban és mentalitásban. De ugyanígy félrecsúszhatunk, ha hatalmi helyzetnek fogjuk fel pozíciónkat, gondolván, hogy a diákokkal való viszony aszimmetriája eleve és automatikusan tekintélyt kölcsönöz. Valódi tekintélyi helyzetet csak hiteles személyiség tölthet ki valódi tartalommal. A tanár egész személyiségével nevel, s ebből az következik, hogy az indirekt nevelési eszközöknek szinte nagyobb szerepük van, mint a direkt, verbális módszereknek. A nevelés feladatát tehát úgyis értelmezhetjük, hogy teljes személyiségünkkel segítjük a gyerekeket a szabadság és a felelősség tudatos vállalása, azaz a felnőttség felé.

12.

Felnőttoktatásról

Végül, de nem utolsó sorban írok a felnőttoktatásról. A pályázatomat a Szentannai

Sámuel

Gimnázium,

Szakközépiskola

és

Kollégium

intézménnyel, a benne folyó munkával kezdtem, a kapcsolataival folytattam, és a felnőttképzéssel fejezem be. Teszem ezt azért, mert a tankötelezettség csökkenésével feltehetően a felnőttképzés növekedni fog. Az iskolai tanulmányok befejezésével amúgy sem szabad teljesen megszakadnia a gyermek és az iskola kapcsolatának. Ennek a kapcsolatnak nem szabad leszűkülnie az öt-tíz évenkénti osztálytalálkozókra. A hatályos jogszabályok szerint azt a tanulót, akit sehova nem vettek fel a nyolcadik után, kötelezni kell hetedik és nyolcadik ismétlőosztályba járásra. A közel harmincéves pályafutásom alatt ilyenre még nem volt példa. Ez teljesen érthető, mivel a középiskolák „lasszóval fogják” a növendékeiket, tehát az gyakorlatilag nem fordulhat elő, hogy egy nyolcadikat végzett tanulót ne vegyenek fel sehová.

89


Az egy másik kérdés, hogy a középiskolában szerzett képesítést, a papír által képviselt tudást mennyire tudják majd hasznosítani a gimnáziumokból, a szakközépiskolákból, szakiskolákból kikerült fiatalok, és ekkor lép be újra az iskola, de most már, mint felnőttoktató intézmény. Az intézmény honlapján fellelhetők azok a szakok és tagozatok, amelyekre jelentkezni lehet. Ezek között olvashatók azok is, amelyeket a „nem tanköteles tanulók” részére írtak ki érettségire való felkészítés illetve érettségi utáni közép vagy felsőfokú szakképzések. A hazai piacgazdaság képzettséggel szemben támasztott követelményeinek vizsgálata azért fontos, mert a felnőttképzés előtérbe kerülésének hazai oka – a rendszerváltozás óta – éppen a piacgazdaság és a demokratikus társadalom fejlődésének humánpolitikai feltételéből következett. Ennek lényege az, hogy a piacgazdaság felértékeli az iskolai végzettséget és a szakképzettséget. A foglalkoztatottsági adatokból és folyamatokból igazolhatóan kimutatható összefüggés létezik a tartós

foglalkoztatás

és

a

végzettség/képzettség

között,

továbbá

meghatározható egy olyan képzettségi-szakképzettségi szint – ez a legalább befejezett középiskolai végzettség –, amely a munkavállaló felnőttek számára az egész életpályán át viszonylag biztonságos foglalkoztatási (illetve tanulási) feltételt biztosít. Ebből következően a (szak)képzési rendszerrel szemben hosszú távú társadalmi elvárások tűzhetők ki mind az iskolaköteles, mind a felnőtt, munkaképes korosztályok vonatkozásában. A közép-kelet-európai országokban – így Magyarországon is – bekövetkezett rendszerváltozás

modelljében

meghatározó

a

gazdasági

átalakulás

szerkezete, gyorsasága és társadalmi hatása. A változások között döntő jelentőségű a munkaerőpiac átalakulása, elsősorban a munkaerő mennyiségi és minőségi (szakmai) összetételének vonatkozásában. Az élethosszig tartó tanulás (lifelong learning) iránt Magyarországon is objektív igény van, amelynek egyik oka, hogy az iskoláztatás erősödése mellett folyamatosan

90


jelen van a halmozódó végzettségi/képzettségi hiány is, másrészt a fejlődő piacgazdaságban világosan látszik az iskolázatlanabb és a képzetlenebb munkaerő leértékelődése, illetve gyengébb foglalkoztatási biztonsága. Az Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium rendelkezik felnőttképzési lehetőséggel. Én magam is rendelkezem felnőttoktatási képesítéssel, sőt gyakorlattal is. Jómagam – segítség és pályázat

nélkül

–

szerveztem

és

vezettem

több

alkalommal

számítástechnikai továbbképzéseket, és adtam ki tanúsítványokat, amelyet a Munkaügyi

központok

is

elfogadnak

alapfokú

számítógép-kezelői

bizonyítványként. Szeretném ezt a felnőttoktatási szép hagyományt továbbfolytatni, mert a felnőttoktatás amellett, hogy gazdaságilag előnyös a részvevőnek, az intézménynek, a benne oktató tanárnak, szakoktatónak, társadalmilag is hasznos, mert ez a karcagi lakosok szakmai, anyagi és erkölcsi érdeke, hogy önbizalommal teli, önbecsülésükben megerősödött emberekké váljanak.

91


PEDAGÓGIAI HITVALLÁSOM,

IV.

KÜLDETÉSNYILATKOZATOM Egy pályázatnak kötött formai követelményei illetve terjedelme van. Mindenre nem tudtam kitérni, így is próbára tettem az olvasó, az érdeklődő és a bíráló türelmét. Remélem, hogy a személyes meghallgatáskor módom és lehetőségem lesz egyes gondolataim részletesebb

kifejtésére,

esetlegesen

felmerülő

kérdések

megválaszolására. A munkahelyeim korábbi felsorolásból is látható, hogy a fokozatosság elvét betartva haladtam a tanári pálya ranglétráján az egyszerűbb pedagógiai feladatoktól, a kollégiumi neveléstől illetve nevelőotthoni munkától az általános iskolai tanári feladatokon túl, a gimnáziumi tanári pályán keresztül a bonyolultabb és felelősségteljes oktatási intézményvezetői hivatásig. A tanári, népművelői, igazgatói és egyéb közalkalmazotti munkám során a sok diploma és oklevél mellett szereztem még csillagász szakkörvezetői képesítést, cselgáncs és karate oktatói engedélyt is. Tanítottam általános és középiskolában, világi és egyházi intézményben egyaránt. Felsőoktatásban szakdolgozati konzulensként is tevékenykedtem. Tanítványaim életkora az óvodás kortól a középkorú felnőtt korosztályon keresztül egészen a nyugdíjasokig terjed, mert főfoglalkozású tanári állásom mellet voltam több nyári szünetet kihasználva másodállásban vállalati óvóbácsi, illetve szerveztem, vezettem saját alapítású számítástechnikai iskolát felnőttek részére. Dolgoztam, mint főállású könyvtáros Magyarország egyik legszebb könyvtárában: a szegedi Somogyi Könyvtárban, voltam művelődési ház igazgató, oktatási és kereskedelmi kft. oktatási főosztályvezetője is. Szerénytelenség nélkül

92


állíthatom, hogy a sokrétű tevékenységem során szereztem gyermek- és ifjúságvédelmi, gyakorlatot akkor, amikor a Budapesten, a XIII. kerületben a Róbert Károly körút 49-51-ben Aszód, Kalocsa, Tököl és Zalaegerszeg fiatalkorúak börtöneit megjárt növendékeire, az un. „nehéz fiúkra” felügyeltem. A munkahely komolyságát bizonyítja, hogy a fizetésem mellé kaptam még veszélyességi pótlékot is. Ezen kívül szereztem felnőttoktatási, oktatásszervezési és vezetői gyakorlatot is. Általános iskolában éneken és hittanon kívül már mindent tanítottam, méghozzá sikerrel. Számítástechnikából országos elsők lettek a tanítványaim. (Négy fő) Középiskolában tanítottam németet, rajzot és

művészettörténetet, biológiát,

számítástechnikát

és

matematikát.

Munkásságomért több elismerést kaptam. Biológia-rajz szakos tanár létemre az ELTE és a Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozata által közösen meghirdetett

„Hogyan

tanítom

a

NATO-t?"

országos

pályázaton 3. helyezést értem el. Ezért a NATO egy hétre meghívott Brüsszelbe egy tanulmányútra. Egy nyolcadikos tanítványom (Bagi Andrea), akinek én voltam a felkészítő tanára, a Magyar Rákellenes Liga által meghirdetett „De számolj a füsttel!” című dohányzás elleni matematikai pályázaton a korosztályában 307 induló közül országos második lett. Ezzel is bizonyítottam, hogy nem csak a szakról, a tantárgyról szóló oklevél dönti el, hogy ki milyen pedagógus, hanem az is, hogy hogyan tanítja a másik tantárgyat, amelyben nem is „szakos”. Szakértői tevékenységem egyik sikere, hogy a Veresegyházi Kistérség megrendelésére elkészítettem egy a kistérségben indítandó középiskoláról szóló hatástanulmányt. Másik sikerként könyvelhettem el: szintén megrendelésre három község önkormányzatának (Jászágó, Csány és Apc

93


községek) megírtam az Önkormányzati Minőségirányítási Programját (ÖMIP), majd erre épülve az oktatási intézményüknek az Intézményi Minőségirányítási Programját (IMIP). 2004. december 20-án felvettek a Magyar Tudományos Akadémia Filozófia és Történettudományok Osztálya bizottságaihoz tartozó, hazai nem akadémikus köztestületi tagok jegyzékében szereplő Pedagógiai Bizottságába. Alapító tagja vagyok a 2008. július 18-án megalakult Oktatási Vezetők Szakszervezetének és egyben a Közép-Magyarországi Régió elnöke is. Ez nem csak az iskolaigazgatók érdekvédelmi szervezete, hanem egyben a szűkebb értelemben vett szakmai platformja is. Az élethosszig tartó tanulásban (lifelong learning [LLL]), az állandó és folyamatos önképzésben mindig példát mutattam, és példát mutatok ma is a tanuló ifjúságnak és kollégáknak egyaránt. Nekem a permanens művelődés életelemem. A fentiekből is kitűnik, hogy nyitott vagyok minden a tanítást jobbá tevő kérdés megvitatására, kutatására, felmérésére és tesztelésére. Hiszek a pedagógia (gyermeknevelés) és az androgogika (felnőttoktatás) fejlődésében és a jövő nemzedékére ható pozitív erejében. Személyem példa lehet a tanuló ifjúság és a kollégák részére egyaránt. Szeretném, hogy azt a tudást és tapasztalatot, amit megszereztem, most már kamatoztathassam egy olyan intézmény élén, mint a Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, amely nem szűnik meg, és elfogad. Szeretnék Karcag városában dolgozni, és otthon érezni magam.

94


V.

ZÁRÓ GONDOLATOK Végül azt szeretném leszögezni, és mindenkiben megerősíteni, hogy számomra legfontosabb a mundér becsülete. Az intézmény igazgatója az a személy, az az ütközőpont, akit az izzó patkóhoz hasonlóan alulról a tanuló ifjúság, a diákönkormányzat (DÖK), mint egy üllő, egyik oldalról az iskola tantestülete, míg a másik oldalról a szülők (SZMK), felülről pedig a fenntartó, mint kalapácsok találnak meg (találnak el?). Én ezt a kihívást vállalom. Madách Imre mondja Az ember tragédiájában: „Küzdést kívánok, diszharmóniát, Mely új erőt szül, új világot ád, Hol a lélek magában nagy lehet, Hová ki bátor, az velem jöhet.

2011. november 15.

Tisztelettel:


95


Az új Hatósági Erkölcsi Bizonyítvány beszerzése folyamatban van.

96


ORVOSI IGAZOLÁS Név: Lakcím: Takács Sándor Péter 5674 Kétsoprony Kert u.22. Anyja neve: Oláh Erzsébet TAJ szám: 019-312-253

Születési dátum: 1955.01.15

-----------------------------------------------------------------------------------------------------jelen nyilvántartásunk alapján nevezettnek és családjának 6 héten belül fertőző betegsége nem volt. Nevezett magasabb vezetői beosztás ellátására alkalmas. Ezen igazolást nevezett kérésére adom ki.

97


NYILATKOZAT

arról,

hogy

igazgatói

megbízásom

esetén

vagyonnyilatkozat tételi eljárást lefolytatom.

2011. november 15.

Tisztelettel:


98


NYILATKOZAT

arról, amelyben vállalom a vezetői alkalmasságra irányuló teszt kitöltését amennyiben a pályázatom a kiírásban foglaltaknak megfelel.

2011. november 15.

Tisztelettel:


99


ADATVÉDELMI NYILATKOZAT

Hozzájárulok ahhoz, hogy a pályázatomat véleményező és elbíráló testület személyemet érintő ügy tárgyalásakor nyilvános ülést tartson.

2011. november 15.

Tisztelettel:


100


ADATKEZELÉSI NYILATKOZAT

Nyilatkozatot teszek arról, hogy a pályázati anyagomban foglalt

személyes

adataimnak

a

pályázati

eljárással

összefüggésben szükséges kezeléséhez hozzájárulok.

2011. november 15.

Tisztelettel:


101

A. alapján meghirdetett

Recommend Documents