PÁLYÁZAT a Nemzetgazdasági Minisztérium a "Közalkalmazottak jogállásáról szóló" 1992. évi XXXIII. törvény 20/A. § alapján meghirdetett a Nyíregyházi Szakképzési Centrum főigazgatói (magasabb vezető) beosztás ellátására
Készítette: Gurbánné Papp Mária
Nyíregyháza, 2016. április 20.
A PÁLYÁZATI DOKUMENTÁCIÓ TARTALMA
1. SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ 2. MOTIVÁCIÓS LEVÉL 3. A HELYZETELEMZÉSRE ÉPÜLŐ VEZETŐI PROGRAM 4. MELLÉKLETEK VÉGZETTSÉGET IGAZOLÓ DOKUMENTUMOK (3 darab) NYILATKOZATOK (3 darab) ERKÖLCSI BIZONYÍTVÁNY MUNKAVISZONYT IGAZOLÓ DOKUMENTUM
2
HELYZETELEMZÉSRE ÉPÜLŐ VEZETŐI PROGRAM
Készítette: Gurbánné Papp Mária
Nyíregyháza, 2016. április 20.
1
Tartalom 1.
BEVEZETÉS .................................................................................................................. 3 1.1. Célmeghatározás ............................................................................................................. 4
2. HELYZETELEMZÉS ............................................................................................................ 5 2.1. Jogszabályi háttér ............................................................................................................ 5 2.2. Nyíregyháza és térségének népesedési és gazdasági helyzete ........................................ 6 2.3. Nyíregyházi Szakképzési Centrum főbb jellemzői ......................................................... 8 2.4. A Centrum képzési szerkezetének vizsgálata................................................................ 11 2.4.1. Ágazati/szakmacsoportos képzés .............................................................................. 13 2.4.2. Szakképesítésenkénti adatok ..................................................................................... 14 2.4.3. Felnőttoktatás............................................................................................................. 16 2.4.4. Felnőttképzés ............................................................................................................. 20 2.4.5. A HÍD jellegű felzárkóztató programok .................................................................... 22 2.5. A képzés hatékonyságának növelése ............................................................................. 23 2.6. A hiányszakmát választók számának növelése: az ösztöndíjrendszer .......................... 23 2.7. A duális képzés erősítése............................................................................................... 24 2.8. Pályaorientáció .............................................................................................................. 26 2.9. Oktató-nevelő munka főbb jellemzői ............................................................................ 26 2.10. Erőforrások .................................................................................................................. 28 2.10.1. Humánerőforrás ....................................................................................................... 28 2.10.2. Infrastruktúra ........................................................................................................... 29 3. A HELYZETELEMZÉSRE ÉPÜLŐ FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK ........................... 31 3.1. Szakképzésfejlesztés ..................................................................................................... 31 3.1.1. Képzési kínálat .......................................................................................................... 31 3.1.2 Gyakorlati képzés ....................................................................................................... 33 3.2. Szervezeti kultúra fejlesztése ........................................................................................ 35 3.3. Esélyteremtés ................................................................................................................ 36 3.4. Gazdálkodás .................................................................................................................. 37 3.5. Partnerkapcsolatok erősítése ......................................................................................... 38 4. ÖSSZEGZÉS ........................................................................................................................ 39
2
„A siker azokhoz pártol, akik elég energikusak, hogy dolgozzanak érte elég bizakodóak, hogy higgyenek benne.” (L.P. Smith)
1.
BEVEZETÉS
Több mint harminc éve kezdtem pedagógus pályámat a Nyíregyházi Szakképzési Centrum egyik tagintézményében. Középiskolai tanárként kezdetben munkaközösség vezetőként, projektvezetőként, majd igazgatóhelyettesként tettem szert vezetői ismeretekre. 2005-től 10 éven át a megye egyik legnagyobb szakképző iskolájának (Wesselényi Miklós Középiskola, Szakiskola és Kollégium) voltam igazgatója, aktív szerepet vállalva Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzésében. Különböző projektek révén (TÁMOP, HEFOP, stb.) szakértőként, tanácsadóként, elnökként, trénerként nem csak új ismeretekre és készségekre, hanem széleskörű kapcsolatrendszerre tettem szert, ugyanakkor lehetőségem nyílt rálátni más intézmények munkájára is. Mindezt a Nyíregyházi Szakképzési Centrum főigazgatójaként az elmúlt egy év során jól tudtam hasznosítani. Munkám során a hagyományok, a stabilitás megőrzése mellett mindent megtettem azért, hogy a Nyíregyházi Szakképzési Centrum a tagintézményei révén olyan képzési struktúrát alakítson ki, amely maximálisan kiszolgálja a térség munkaerő-piaci igényét. Az elmúlt időszak legfontosabb feladata az átadás-átvétel lebonyolítása és a rendszer kiépítése volt. Kitartó csapatmunkának, kollégáim szakmai tudásának, elhivatottságának köszönhetően egymást segítve valósítottuk meg a kitűzött célokat. Vezetői programomat az eddig elért eredményekre építve, a rendelkezésre álló erőforrások, a fenntartói
elvárások
és
a
szakképzési
koncepcióra
épülő
stratégiai
céljaink
figyelembevételével készítettem el. Pályázatomban a helyzetelemzés – a jelenlegi helyzet, mint kiinduló állapot – ismertetését követően fogalmazom meg a szakképzési centrum jövőjére vonatkozó fejlesztési elképzeléseimet,
amelyek
megvalósításában
együttműködésére számítok.
3
valamennyi
kollégám
tevékeny
1.1. Célmeghatározás Alapvető cél: Tanulóink versenyképességének növelése érdekében olyan – az aktuális munkaerő-piaci igényeknek megfelelő – képzési szerkezet kialakítása, amely a hagyományos iskolarendszerű formákon kívül, a felnőttoktatás és a felnőttképzés keretében egyaránt biztosítja számukra, hogy a modern termelésbe bevonható, jól képzett és megbízható, széles körű alapismeretekkel rendelkező munkavállalókká válhassanak. Célunk továbbá a vállalkozói magatartásra és innovációra való készség kialakítása, fejlesztése. Tanulóink szerezzék meg azokat az elméleti és gyakorlati kompetenciákat, amelyek a karriertervezéssel, életstratégiával kapcsolatosak. A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja az Alapító Okirattal, a Szervezeti és Működési Szabályzattal, a Házirenddel és egyéb szabályzatokkal, valamint azok tagintézményi függelékeivel együtt hivatott a Centrum és az általa irányított iskolák működését biztosítani. Az országos és helyi szabályozók figyelembevételével elkészített és folyamatosan aktualizált dokumentumok tartalmazzák a célrendszert és az azokhoz rendelt feladatokat. A vezetői programom ezekre a közösen kialakított célkitűzésekre épül, így szolgálva az alapvető célt.
4
2. HELYZETELEMZÉS 2.1. Jogszabályi háttér Az 1040/2015. (II. 10.) Korm. határozatban elfogadott „Szakképzés a gazdaság szolgálatában” elnevezésű szakképzési koncepcióban meghatározott feladatok végrehajtása érdekében 2015 első félévében módosult a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény és a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény is. A módosítások legfontosabb célja, hogy az oktatás-nevelés eszközeivel támogassa az esélyteremtést, csökkentse a korai iskolaelhagyást, elősegítse egy olyan szakképzési rendszer létrehozását, amely a munkaerőpiac igényeire rugalmasan reagálva biztosítja a minőségi szakemberképzést. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában működő egyes szakképzési feladatot ellátó köznevelési intézmények fenntartóváltásával összefüggő intézkedésekről szóló 120/2015. (V. 21.) Korm. rendelet, valamint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában
működő
egyes
szakképző
intézmények
átadásáról,
valamint
egyes
kormányrendeleteknek a szakképzés intézményrendszerének átalakításával összefüggő módosításáról szóló 146/2015. (VI. 12.) Korm. rendelet alapján 2015 júliusával létrejöttek a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által alapított szakképzési centrumok. A jogszabályi változások egyik lényeges eleme, hogy a 2016/2017. tanévtől átalakulnak a szakképző iskolák. A jelenlegi szakiskolák szakközépiskolává, a szakközépiskolák szakgimnáziummá alakulnak át. Az érettségit megelőző 9-12. évfolyamon növekszik a szakmai képzés aránya a gyakorlati képzés javára, amely biztosítja, hogy a tanulók az érettségi mellett szakképesítést is szerezhessenek. A változások eredményes bevezetéséhez szükségessé vált az állam által elismert szakképesítéseket tartalmazó Országos Képzési Jegyzék (OKJ) módosítása. A 25/2016. (II.25.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendeletet, valamint a 2016/2017. tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről és a 2016/2017. tanévben induló képzések tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítéseiről szóló 297/2015. (X. 13.) Korm. rendeletet módosította. A fent vázolt jogszabályi változások folyamatos követése, a hatályban lévő jogszabályok végrehajtása az elmúlt időszak kiemelt feladata volt. A tagintézményekkel együttműködve 5
elkészítettük a centrum dokumentumait, illetve ennek megfelelően sor került az intézményi szabályzatok módosítására. Az átmeneti időszakban szükség esetén főigazgatói utasítást adtam ki.
2.2. Nyíregyháza és térségének népesedési és gazdasági helyzete Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gazdasági szempontból hazánk elmaradottabb megyéi közé tartozik, az elmúlt időszakban gazdasági mutatói kismértékű növekedéssel jellemezhetőek. Ugyanakkor Nyíregyházán és térségében dinamikus fejlődés érzékelhető, amely várhatóan az elkövetkező években tovább erősödik. Az itt letelepedő nagyvállatok, de a kis- és középvállalkozások is egyre jobban keresik a jól képzett nyelvismerettel rendelkező munkaerőt. Jelenleg több cég is fejlesztéseket hajt végre Nyíregyházán, amely közül kiemelkedik a LEGO. A fejlesztéssel kétszeresére,120 ezerről 250 ezer négyzetméterre nő a nyíregyházi gyár mérete. Több mint 700 új gépet szereznek be és a csomagolási kapacitást is bővítik. A nemrég bejelentett beruházás kiemelkedő fontosságú a térség munkaerőpiacára gyakorolt hatása miatt, hisz újabb 1600 ember kaphat munkát a gyárban. Több mint ötmilliárd forint értékű beruházása keretében 681 új munkahelyet hoz létre a Continental konszern nyíregyházi tagja, a ContiTech Magyarország Kft. A fejlesztések eredményeként 2017 végéig valósul meg a beruházás. A Michelin Csoport nyíregyházi gyárában a következő két évet a mintegy 40 millió eurós beruházás határozza meg, mely során 100-110 új munkahelyet teremtenek, új gépeket, berendezéseket szerelnek fel és naponta ezer darabbal növelik az abroncsgyártást. A tervek szerint 2017-ben már teljes kapacitással termel az új üzem. Demográfiai mutatók A megyében a lakónépesség az elmúlt évtizedben csökkent, a 15 év alattiak esetében a 2015ös érték már csak 76%-a a 2001. évinek. Ennek ellenére továbbra is a „fiatalos” megyék közé tartozik, mivel a 0-14 év közötti korosztály a megye népességének 16%-át adja (a régiós 15%kal és az országos 14%-kal szemben), ami 2015-ben 91406 főnek felelt meg. A tanulólétszám a demográfiai hatások és a vándorlási folyamatok következtében az általános iskolai képzésben már korábban is évről-évre csökkent, amely később a középiskolai létszámok visszaeséséhez vezetett. Az általános iskolai tanulók számából látható, hogy az elmúlt évtizedben állandósult a csökkenés, 2013-ra 22%-kal kevesebb általános iskolás volt Magyarországon, mint 2000-ben. Az Észak-alföldi régióban és Szabolcs-Szatmár-Bereg
6
megyében még az országosnál is rosszabb a helyzet, mivel a régiós és a megyei érték is 25%kal esett vissza. Foglalkoztatási mutatók A 2000 és 2014 közötti időszakban a megyei 42,7%-os foglalkoztatási arány a régiós 45,3%nál és az országos 50,3%-os átlagosnál is alacsonyabb. Ugyanezen időszakban az átlagos munkanélküliségi ráta 13,6% a régiós 11%-kal és az országos 8,1 %-kal szemben. 2014-re a megyei
foglalkoztatási
arány
növekedett
az
előző
évekhez
viszonyítva,
míg
a
munkanélküliségi ráta csökkent. A nyilvántartott álláskeresők száma 2015 májusában 40 471 fő, ezen belül a szakképzetlenek aránya 63% volt. Közülük is különösképpen a legfeljebb 8 általánost végzettek száma kiemelkedő, számuk 20 575 fő volt. Az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők száma 3 254 fő volt. A nyilvántartott álláskeresőkön belül a 25 évesnél fiatalabbak száma 10 226 fő, a nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma pedig 7 426 fő volt. Nyíregyházi Szakképzési Centrum képzési szerkezetének kialakítását befolyásoló tényezők Erősségek
Kedvező a földrajzi elhelyezkedés, három országgal is szomszédos megye.
Kedvezőek a logisztikai feltételek, meghatározó ebben az iparágban a megye potenciálja, különösen Záhony és Nyíregyháza térségében.
Jelentősek és fejleszthetőek a feldolgozóipari (fa-, élelmiszer-, cipő-, textil- és vegyipar, optikai ipar) hagyományok és kapacitások.
A megyében - ezen belül is zömében Nyíregyházán és térségében - több nemzetközileg is ismert nagyvállalat tevékenykedik, például a gumi- és műanyagfeldolgozásban és optomechatronikában (pl.: LEGO Manufacturing Kft., Michelin Hungária Abroncsgyártó Kft., Hübner-H Gumi- és Műanyagipari Kft., Eissmann Automotive Hungaria Autóipari Beltériegység-gyártó Kft.) tevékenykednek és K+F tevékenységet is folytatnak.
A térségben több vállalkozói övezet, ipari park, inkubátorház is működik.
Gyengeségek
Tartósan negatív a vándorlási egyenleg, magas a hátrányos helyzetű térségekben élők és a szakképzett fiatalok távozási aránya.
7
A megye távol van a hazai nagy iparági kapcsolatoktól, nemzetközi innovációs központoktól, a határ menti gazdasági együttműködések fejlesztésre szorulnak.
Az egy főre jutó GDP tekintetében a megye tartósan az országos rangsor alsó régiója közé tartozik.
A megye beruházási szintje elmarad az országostól. A külföldi befektetések volumene alacsony.
A munkanélküliségi ráta magas, kevés a magas végzettséget igénylő álláslehetőség, sok a pályakezdő és tartósan állást kereső munkanélküli.
A kereseti viszonyok rosszabbak az országos átlaghoz viszonyítva. Sokan kiszorultak a munkaerőpiacról.
Lehetőségek
A jelentős létszámú képezhető, szabad munkaerő kiaknázása, oktatása.
Az országos átlaghoz viszonyítva magas a fiatalok továbbtanulási aránya, jól képezhető fiatalok.
Veszélyek
A megye gazdasági-társadalmi leszakadása fokozódik, a települések és kistérségek közötti különbségek növekednek.
A szakképzett munkaerő elvándorlása nem mérséklődik, amely súlyosbítja a szakképzett munkaerő hiányát. A fiatal diplomások elvándorlása pedig negatívan befolyásolja a magasan képzett munkaerő korfáját.
Állandósul vagy növekszik a megyei KKV szektor lemaradása.
Megmarad az általános tőkehiány a megyében. A munkaerő-piaci hiányosságok miatt nem valósulnak meg tőkebefektetések a megyében, tovagyűrűző demográfiai hatásokat okozva.
2.3. Nyíregyházi Szakképzési Centrum főbb jellemzői A szakképzési centrum a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában működő egyes szakképzési feladatot ellátó köznevelési intézmények fenntartóváltásával összefüggő intézkedésekről szóló 120/2015. (V. 21.) Korm. rendelet, valamint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában működő egyes szakképző intézmények átadásáról, valamint egyes kormányrendeleteknek a szakképzés intézményrendszerének átalakításával összefüggő módosításáról szóló 146/2015. (VI. 12.) Korm. rendelet alapján a 8
szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által alapított, szakképzési feladatot ellátó költségvetési szerv, köznevelési intézmény. A szakképzési feladatot a centrum a tagintézményei által látja el. A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében nyolc nyíregyházi, egy tiszavasvári és egy tiszalöki szakképző iskola munkáját irányítja és fogja össze. Feladata a tagintézmények nevelési-oktatási tevékenységének irányítása, szervezése, valamint önálló gazdálkodási tevékenysége révén biztosítani a feltételeket az alábbi feladatokhoz:
a munka-erőpiaci igényeknek megfelelő képzési szerkezet kialakítása,
a tagintézmények zavartalan működtetése,
a beiskolázás sikerességéhez szükséges pályaorientációs tevékenység,
az aktív szerepvállalás a felnőttoktatásban és a felnőttképzésben.
Az intézmények önálló arculatának megőrzése mellett arra törekszünk, hogy elsősorban Nyíregyháza térségében ismerjék meg a Nyíregyházi Szakképzési Centrum főbb tevékenységeit. Ennek érdekében nagy hangsúlyt fektettünk a közös arculati elemekre, rendezvényeken történő egységes megjelenésre, partnereink folyamatos tájékoztatására.
9
Nyíregyházi Szakképzési Centrum szervezeti felépítése
Főigazgató
Szakmai főigazgatóhelyettes
Gazdasági főigazgató-helyettes
Számvitel, pénzügy, könyvelés
Létszámgazdálkodás/HR/
Működtetés, közbeszerzés, projeKt
Szakképzés
Szakképzés
(nappali rendszerű, felnőttoktatás)
(felnőttképzés)
Titkárság
Nyíregyházi SZC Bánki Donát Műszaki Középiskolája és Kollégiuma
Tagintézmény alkalmazottai
Nyíregyházi SZC Széchenyi István Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskolája és Kollégiuma Tagintézmény alkalmazottai
Nyíregyházi SZC Bencs László Szakiskolája
Tagintézmény alkalmatottai
Nyíregyházi SZC Sipkay Barna Kereskedelmi, Vendéglátóipari, Idegenforgalmi Középiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma Tagintézmény alkalmazottai
Nyíregyházi SZC Inczédy György Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma
Nyíregyházi SZC Teleki Blanka Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma
Tagintézmény alkalmazottai
Nyíregyházi SZC Vásárhelyi Pál Építőipari és Környezetvédelmi- Vízügyi Szakközépiskolája
Tagintézmény alkalmazottai
Nyíregyházi SZC Wesselényi Miklós Középiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma Tagintézmény alkalmazottai
Tagintézmény alkalmazottai
10
Nyíregyházi SZC Tiszavasvári Középiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma
Tagintézmény alkalmazottai
Nyíregyházi SZC Zay Anna Egészségügyi, Informatikai Szakközépiskolája és Kollégiuma Tagintézmény alkalmazottai
Az eddig elvégzett legfontosabb feladataink:
az átadás-átvétel lebonyolítása,
a szervezet kiépítése,
a tárgyi, személyi feltételek kialakítása, fejlesztése,
az intézményrendszer működtetésének megszervezése
a centrum dokumentumainak, szabályzatainak elkészítése,
a jogszabályi változások folyamatos
követése, hatályban lévő jogszabályok
végrehajtása,
a centrum munkatervben megfogalmazott feladatainak megvalósítása,
a képzési kínálat felülvizsgálata, a felnőttoktatás és a felnőttképzés erősítése
a duális képzés kiszélesítése a gyakorlatioktatás-vezetők bevonásával
a partnerkapcsolatok javítása (szülő, tanuló, tanár),
a pedagógus előmeneteli rendszernek megfelelően minősítő vizsgák, minősítési eljárások lefolytatása, feltételeinek biztosítása,
az önértékelés működtetése, a tanfelügyeleti rendszer működési feltételeinek megteremtése,
a belső ellenőrzések megtervezése, lebonyolítása,
a vizsgák előkészítése,
a beiskolázással kapcsolatos feladatok ellátása,
a pályaorientáció, pályaválasztás segítése,
az adatszolgáltatások biztosítása,
a közérdekű adatszolgáltatások (KIR, KÖZADAT, statisztika, tanulmányi eredmények visszajelzése) biztosítása,
a külső kapcsolatok hatékonyságának fejlesztése: a fenntartóval, a kamarával, gazdálkodókkal, a munkaerőpiac szereplőivel
2.4. A Centrum képzési szerkezetének vizsgálata A Nyíregyházi Szakképzési Centrum a szakképzés keretében iskolai rendszerű oktatást, felnőttoktatási és felnőttképzési tevékenységet folytat. Nyíregyháza és a környező települések általános- és középiskolás fiataljai, valamint munkaképes korú lakossága számára kínál lehetőséget szakképesítés megszerzésére. A 2015-16-os tanévben zömében a tagintézmények
11
hagyományos képzéseire építve folyt a képzés, de a felnőttoktatás kereteinek meghirdetésénél, az osztályok indításánál már nagymértékben domináltak az aktuális munkaerő-piaci igények. A szakmai képzés területén legfontosabb feladataink:
a szakképzésben tanulók arányának növelése, a beiskolázási mutatók javítása,
a szakközépiskolai ágazati és az OKJ szerinti képzések magas színvonalú megvalósítása,
a képzési kínálat bővítése, az igényelt új szakképesítések indításának előkészítése,
a hiányszakmát választók számának növelése, ösztönzése,
a duális szakmai képzés kiszélesítése, erősítése,
a tanulószerződések számának növelése,
a gyakorlati képzést végző gazdálkodókkal való együttműködés erősítése,
szakmai vizsgák és komplex szakmai vizsgák szervezése, lebonyolítása,
felkészítés szakmai versenyekre,
szakképzési HÍD programba való részvétel fejlesztése,
felnőttoktatásban tanulók arányának növelése,
felnőttképzési tevékenység fejlesztése.
Célunk az, hogy a tanulók az alapkompetenciák megszerzése után képességeikhez mérten az egyéni tanulási utak során megfeleljenek a kívánt feltételeknek. Rendelkezzenek azokkal az elemi ismeretekkel, készségekkel és képességekkel, amelyek segítségével alkalmassá válnak az egész életen át tartó tanulásra és ezáltal a munkaerőpiacon hasznosítható és megbízható tudással helyezkedhessenek el.
12
2.4.1. Ágazati/szakmacsoportos képzés A nappali munkarendű iskolarendszerű képzések esetében az informatika, a közgazdasági, valamint az egészségügyi szakmacsoportok létszámai a legmagasabbak. Egyértelműen
növekvő
tendenciát
mutatnak
az
Építészet,
valamint
a
Gépészet
szakmacsoportok adatai, valamint a jövőben várható a Vegyipari szakmacsoportba beiskolázott tanulók számának növekedése. Visszaesés érzékelhető az Egyéb szolgáltatások, a Művészet, közművelődés, kommunikáció, valamint a Faipar szakmacsoportokban, míg a többi szakmacsoport esetében stabilitás tapasztalható.
Ágazat/Szakmacsoport 443
XIII. Informatika/7. Informatika 284
XXIV.Közgazdaság/15.Közgazdaság
270
I. Egészségügy/1. Egészségügy
268
XVI. Építőipar/9. Építészet
249
XXVI. Kereskedelem/17. Kereskedelem-marketing, …
229
XI. Villamosipar és elektronika/6. Elektrotechnika-…
203
IX. Gépészet/5. Gépészet
202
XXIII. Környezetvédelem - vízgazdálkodás/14.…
191
XXVIII. Turisztika / 18. Vendéglátás-turisztika
189
XXII. Közlekedésgépész/13. Közlekedés
176
XXX. Szépészet/19. Egyéb szolgáltatások 129
XXVII. Vendéglátóipar / 18. Vendéglátás-turisztika
119
XXXVIII/Rendész/22. Közszolgálat 79
VIII. Épületgépészet/5. Gépészet
72
XXXVII.Sport/3.Oktatás 50
V. Képző- és Iparművészet/4. Művészet, …
36
XVIII. Faipar/11. Faipar 9
XIV. Vegyipar/8. Vegyipari 0
50
13
100
150
200
250
300
350
400
450
2.4.2. Szakképesítésenkénti adatok
Szakiskolai szakképesítések adatai 34 341 01 ELADÓ
214
34 811 04 SZAKÁCS
160
34 521 06 HEGESZTŐ
126
34 811 03 PINCÉR
92
34 543 02 ASZTALOS
91
34 811 01 CUKRÁSZ
89
34 523 02 SZÁMÍTÓGÉP- SZERELŐ, KARBANTARTÓ
74
34 542 06 NŐI SZABÓ
65
34 522 04 VILLANYSZERELŐ
62
34 525 06 KAROSSZÉRIALAKATOS
61
34 582 04 FESTŐ, MÁZOLÓ TAPÉTÁZÓ
60
34 521 10 SZERSZÁMKÉSZÍTŐ
57
34 582 08 KŐMŰVES ÉS HIDEGBURKOLÓ
53
34 582 09 KÖZPONTIFŰTÉS- ÉS GÁZHÁLÓZAT…
50
34 521 02 FINOMMECHANIKAI MŰSZERÉSZ
47
34 521 08 MEZŐGAZDASÁGI GÉPÉSZ
47
34 762 01 SZOCIÁLIS GONDOZÓ ÉS ÁPOLÓ
46
34 582 03 ÉPÜLET- ÉS SZERKEZETLAKATOS
45 41
34 521 03 GÉPI FORGÁCSOLÓ 21 582 01 SZOBAFESTŐ
30
34 525 03 JÁRMŰFÉNYEZŐ
28
34 521 04 IPARI GÉPÉSZ
26
34 811 05 VENDÉGLÁTÓ ELADÓ
25
34 582 01 ÁCS
25
34 582 10 SZÁRAZÉPÍTŐ
23
34 582 12 VÍZ-, CSATORNA- ÉS KÖZMŰ-RENDSZERSZERELŐ
21
31 811 02 GYORSÉTTERMI ÉTELELADÓ
20
31 341 01 ÉLELMISZER, VEGYI ÁRU ÉS GYÓGYNÖVÉNY ELADÓ
19
34 542 05 KÁRPITOS
14
31 521 01 BEVONT ELEKTRÓDÁS KÉZI ÍVHEGESZTŐ
14
34 622 02 KERTÉSZ
12
35 521 01 CNC GÉPKEZELŐ
11 0
50
100
150
200
250
A szakiskolai képzési forma adatait vizsgálva látható, hogy az eladó és a szakács mellett igen népszerű a tanulók körében a hegesztő szakképesítés.
14
2014-től jelentősen nőtt az iskolarendszerű nappali képzésbe beiskolázott tanulók létszáma az asztalos, női szabó, számítógép-szerelő, -karbantartó, valamint az épület- és szerkezetlakatos szakképesítések esetében. Azon szakképesítések esetén, amelyek iránt az elmúlt években jelentős volt az érdeklődés a tanulók körében, nagy változás nem várható. Ugyanezek a szakképesítések dominálnak jelenleg is. Többek között a következő szakképesítések jellemezhetőek közepes létszámokkal a festő, a mázoló, a tapétázó, a villanyszerelő, a finommechanikai műszerész, a szerszámkészítő. Ezek között már gépészeti és építőipari szakképesítések is megtalálhatóak, de összességében elmondható, hogy a magas létszámokkal rendelkező szakmacsoportok mellett újabb szakmacsoportok szakképesítései is megjelentek. Országosan a feldolgozóipari és szolgáltató ágazatokban terveznek egy éven belül jelentősebb mértékű létszámnövekedést a szakképzettek vonatkozásában, illetve hosszabb távon is. A gazdálkodók körében végzett vizsgálat szerint jelentős problémát jelent megfelelő képességű pályakezdő keresése, ami hozzájárul a "nehezen" betölthető álláshelyek kialakulásához. A nehezen, esetleg tartósan betöltetlen álláshelyek kapcsán a leggyakrabban említett szakmák közé sorolható a kárpitos, az ács, a szárazépítő, stb. Az érettségi utáni szakképzést jellemző diagramot vizsgálva látható, hogy a legnépszerűbb szakképesítések a gépgyártás-technikus, a gyakorló ápoló, valamint a kereskedő. A „középmezőnyben” találjuk az Autóipar, az Ügyviteli, valamint Építészet szakmacsoport szakképesítéseit. A kevésbé keresett szakmák közé tartozik többek között az Egészségügyi, az Egyéb szolgáltatások, valamint a Vegyipari szakmacsoport egyes képzései.
15
Érettségi utáni szakképzés 54 521 03 GÉPGYÁRTÁSTECHNOLÓGIAI-TECNIKUS 52 723 01 GYAKORLÓ ÁPOLÓ 54 341 01 KERESKEDŐ 54 811 01 VENDÉGLÁTÁSSZERVEZŐ-VENDÉGLŐS 54 525 02 AUTÓSZERELŐ 54 525 01 AUTÓELEKTRONIKAI MŰSZERÉSZ 54 523 02 ELEKTRONIKAI TECHNIKUS 54 344 01 PÉNZÜGYI-SZÁMVITELI ÜGYINTÉZŐ 54 481 04 INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA 54 346 02 ÜGYVITELI TITKÁR 54 582 01 ÉPÜLETGÉPÉSZ TECHNIKUS 55 525 01 AUTÓTECHNIKUS 52 815 01 GYAKORLÓ FODRÁSZ 52 815 02 GYAKORLÓ KOZMETIKUS 54 582 03 MAGASÉPÍTŐ TECHNIKUS 55 723 02 CSECSEMŐ- ÉS GYERMEKÁPLÓ 54 761 02 KISGYERMEKGONDOZÓ, - NEVELŐ 55 723 01 ÁPOLÓ 54 853 01 VÍZÜGYI TECHNIKUS 54 345 01 LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ 54 543 01 FAIPARI TECHNIKUS 55 815 01 FODRÁSZ 54 524 02 VEGYIPARI TECHNIKUS 54 812 03 TURISZTIKAI SZERVEZŐ-ÉRTÉKESÍTŐ 55 815 02 KOZMETIKUS
105 93 89 79 68 67 62 59 58 49 47 45 43 30 27 26 25 24 24 23 22 15 11 11 6
0
20
40
60
80
100
120
2.4.3. Felnőttoktatás A Nyíregyházi Szakképzési Centrum a tagintézmények együttműködésének köszönhetően országosan is szép eredményeket ért el a 646 fő beiskolázásával. Felnőttoktatási és felnőttképzési tevékenységére vonatkozó stratégiáját összehangolta az iskolai rendszerű oktatásra kialakított hosszú távú elképzeléseivel. A tagintézmények pedagógusai nagy lelkesedéssel szervezték a felnőttoktatásban résztvevő tanulók tájékoztatását, felvilágosítását és segítettek a számukra megfelelő szakma és az azt oktató iskola kiválasztásában. A szervezéshez és a beiskolázás sikeréhez nagyban hozzájárult, hogy a felnőttoktatásban résztvevő pedagógusok heti óraszámkorlát nélkül taníthatnak a felnőttoktatásban külön díjazás ellenében. A felnőttoktatás esetében az Egészségügyi, a Vegyipari, valamint a Vendéglátás-turisztika jelenik meg a legnépszerűbb szakmacsoportok közül, ezen belül is a gyakorló ápoló és a vegyipari technikus szakképesítések esetében. A szakiskolát végzettek szakközépiskolájában 371 fő tanuló oktatása zajlik.
16
Felnőttoktatás (nappali, esti, levelező, távoktatás) 52 723 01 GYAKORLÓ ÁPOLÓ 54 524 02 VEGYIPARI TECHNIKUS 34 811 04 SZAKÁCS 34 811 03 PINCÉR 35 582 07 TETŐFEDŐ 54 582 03 MAGASÉPÍTŐ TECHNIKUS 52 815 01 GYAKORLÓ FODRÁSZ 34 522 04 VILLANYSZERELŐ 34 523 02 SZÁMÍTÓGÉP- SZERELŐ, KARBANTARTÓ 54 344 01 PÉNZÜGYI-SZÁMVITELI ÜGYINTÉZŐ 34 762 01 SZOCIÁLIS GONDOZÓ ÉS ÁPOLÓ 54 762 03 SZOCIÁLIS SZAKGONDOZÓ 54 344 03 VÁM-, JÖVEDÉKI- ÉS TERMÉKDÍJ ÜGYINTÉZŐ 34 811 01 CUKRÁSZ 54 521 03 GÉPGYÁRTÁSTECHNOLÓGIAI TECHNIKUS 54 346 02 ÜGYVITELI TITKÁR
55 30 23 23 18 14 14 13 12 12 11 11 10 10 10 8 0
10
20
2015 szeptemberében indított 2 éves iskolarendszerű képzések: Nyíregyházán:
villanyszerelő
számítógép-szerelő,-karbantartó
gépgyártástechnológiai technikus
magasépítő technikus
gyakorló ápoló
tetőfedő
pénzügyi-számviteli ügyintéző
ügyviteli titkár
vám-jövedéki termékdíj ügyintéző
pincér (esti, nappali)
szakács (esti, nappali)
cukrász (esti, nappali)
Tiszalökön:
gyakorló fodrász
Tiszavasváriban:
vegyipari technikus
szociális gondozó-ápoló 17
30
40
50
60
A 2016 februárjában meghirdetett, ingyenesen megszerezhető második szakképesítésre a Nyíregyházi Szakképzési Centrumban a jelentkezők az alábbi 2 éves iskolarendszerű képzésbe kapcsolódtak be: Nyíregyházán:
autószerelő (esti)
diétás szakács (esti)
pénzügyi-számviteli ügyintéző (esti)
szakács (esti)
vízügyi technikus (esti)
Tiszalökön:
gyakorló kozmetikus (esti)
logisztikai ügyintéző (esti)
Tiszavasváriban:
hegesztő (esti)
szociális gondozó-ápoló (esti)
18
Tanulólétszám 1400
1200
1000
800
600
400
200
0 Nyíregyházi SZC Bánki Donát Műszaki Középiskolája és Kollégiuma
Nyíregyházi SZC Sipkay Barna Nyíregyházi SZC Nyíregyházi SZC Nyíregyházi SZC Nyíregyházi SZC Kereskedelmi, Széchenyi István Teleki Blanka Tiszavasvári Nyíregyházi SZC Inczédy György Vendéglátóipari, Közgazdasági, Szakközépiskoláj Szakközépiskoláj Középiskolája, Bencs László Idegenforgalmi Informatikai a, Szakiskolája és a, Szakiskolája és Szakiskolája és Szakiskolája Középiskolája, Szakközépiskoláj Kollégiuma Kollégiuma Kollégiuma Szakiskolája és a és Kollégiuma Kollégiuma
Nyíregyházi SZC Nyíregyházi SZC Vásárhelyi Pál Wesselényi Építőipari és Miklós Környezetvédelm Középiskolája, i - Vízügyi Szakiskolája és Szakközépiskoláj Kollégiuma a
Nyíregyháza SZC Zay Anna Egészségügyi, Informatikai Szakközépiskoláj a és Kollégiuma
Szakmunkások szakközépiskolája
79
0
0
44
0
31
12
0
72
0
Felnőttoktatás ( nappali, esti, levelező,távoktatás)
23
28
18
71
51
68
77
34
25
55
Gimnázium felnőttoktatás
229
0
0
28
0
47
45
0
51
0
Gimnázium
0
0
0
0
0
23
0
0
0
0
Szakiskola
0
183
466
420
0
117
255
0
313
0
Érettségi utáni szakképzés
312
0
103
161
108
33
46
51
126
168
Szakközépiskola
604
0
289
412
514
89
114
470
341
365
19
2.4.4. Felnőttképzés A Nyíregyházi Szakképzési Centrum jelentős felnőttképzési tevékenységet folyat. A tevékenységeink stratégiai tervezése illeszkedik a fenntartói elképzelésekhez, amely stratégia az alábbi elemekből áll:
a partnereinkkel történő állandó, személyes jó kapcsolat kialakítása, a résztvevői igények folyamatos vizsgálata és bevezetése szolgáltatásainkba,
a megrendelők – gazdálkodó szervezetek, munkaügyi központ, illetve a munkavállalók – képzési igényeinek rugalmas kielégítése,
a képzési
feltételek megteremtése és
fenntartása önállóan benyújtandó
pályázatokhoz, ily módon a képzésbe bevontak számának folyamatos növelése,
az elvárásoknak megfelelő fejlesztés a képzések szerkezetében és tartalmában, ezáltal versenyképes, a munkaerőpiacon és a saját vállalkozásokban jó eséllyel használható képesítés biztosítása,
a térségben végbemenő fejlesztésekhez megfelelően képzett munkaerő biztosítása, a jelentkező felnőttképzési igények kielégítése,
a volt tanulóink további szakképesítésekhez juttatása a modul rendszerű szakképzés adta lehetőségek kihasználásával,
magas szintű vizsgaeredményesség és alacsony lemorzsolódás elérése,
a térség hátrányos helyzetű lakosainak a munkavállalást lehetővé tevő szakmai végzettséghez juttatása, összhangban a fenntartói és gazdaságpolitikai célokkal,
a felnőttképzési engedély jogszabályi követelményeit folyamatosan kielégítő működés,
folyamatos innováció biztosítása.
Az iskolák korábban végzett felnőttképzési tevékenysége 2015. október 1-től felülvizsgálatra került. A módosítás érintette a minőségbiztosítási rendszert, a jogszabályi előírásoknak megfelelő felnőttképzési tevékenységhez tartozó dokumentációt, az oktatókra vonatkozó előírásokat. Az „A” képzési körben (Országos Képzési Jegyzékben szereplő államilag elismert képzések) 50 szakképesítésre van engedélyünk és 20 további képzés engedélyeztetése folyamatban van. „B” képzési körben (egyéb szakmai képzések) 11 egyéb szakmai képzés esetében rendelkezünk képzési engedéllyel.
20
„D” képzési körben (tréningek, nem szakmai képzések) 14 képzés esetében rendelkezünk képzési engedéllyel. „C” képzési körben Angol nyelvi képzési programot dolgoztattunk ki „B2” szintig angol C2 1 1 019 nyelvi programkövetelmény alapján, melynek engedélyezési eljárását megkezdtük. A Centrum jelenleg is folytat felnőttképzési tevékenységet, szakács, cukrász, pincér, kisgépkezelő, konyhai kisegítő képzéseket, illetve folyamatosan indítja a jelentkezők függvényében a képzéseket, az engedélyezett kereteken belül, illetve piaci alapon is. Képzéseinket
meghirdettük
a
legnépszerűbb
közösségi
oldalon,
illetve
a
www.nyiregyhaziszc.hu weboldalon, ahol külön foglalkozunk a felnőttképzéssel, illetve gondoskodunk a képzésre jelentkezők tájékoztatásáról. A Nyíregyházi Szakképzési Centrum a képzési tevékenysége mellett 6 szakképesítés esetében rendelkezik a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, és Törvényességi
Felügyeleti
Főosztály
SZ-B-12/00151-23/2015.
határozatszámú
vizsgaszervezési engedélyével. A Centrum az alapító okirat módosítását követően további (kb 25) szakmai képzés vizsgaszervezési engedélyének engedélyezetését tervezi. Eddigi tevékenységünk során is sikeresen pályázunk szakmai képzések lebonyolítására. A GINOP-6.1.1-15 azonosító számú "Alacsony képzettségűek és közfoglalkoztatottak képzése" című kiemelt projekt keretében 2016 januárjában 12 szakirányban 66 helyszínre nyertünk tanfolyam indítási lehetőséget. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának ajánlattételi felhívására 2016 márciusában adtunk be pályázatot, amelynek eredménye még nem ismert. Képzési megállapodást kötöttünk 2016 márciusában a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal és az ózonréteget lebontó anyagokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 14/2015. (II. 10.) Korm. rendelet 27. §-a szerint, a klímagázt tartalmazó vagy azzal működtetett alkalmazásokkal kapcsolatos tevékenységek végzéséhez szükséges képzési, képesítési és vizsgáztatási feladatok ellátására. Az F-Gáz képzésekhez szükséges tárgyi feltételeket a kijelölt tagintézményben saját erőből biztosítottuk és a képzéseket igény szerint elindítjuk.
21
Tárgyalásokat folytatunk a "Belvízi és tengeri hajós képesítések megszerzésére felkészítő képzések" lebonyolítására a FETI-KÖZIVIG Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatósággal. Képzések:
hajóvezetői képzés
sportcélú és kedvtelés (motorcsónak)
szolgálati célú (vízügyi, katasztrófavédelmi)
hivatásos (kereseti célú)
hivatásos „A”
2.4.5. A HÍD jellegű felzárkóztató programok Az általános iskolából kikerülő tanulási, illetve motivációs problémákkal küzdő tanulóknak lehetőségük van különböző felzárkóztató programokban részt venni, amelyek segítségével bevagy visszavezethetőek a szakképzésbe. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében különösen nagy jelentősége van a felzárkóztató programoknak, hiszen magas az általános iskolát be nem fejezettek aránya. A nyolc osztályt végzettek között is sokan vannak, akiknek a továbbhaladáshoz szükségük van valamilyen felzárkóztatásra, a programok nyújtotta segítségre. A HÍD jellegű programok támogatása rövidtávon a beiskolázhatóság növelése, közép- és hosszútávon a foglalkoztatottság és foglalkoztathatóság fokozása érdekében is szükséges. HÍD II. programban 20 hónapos képzést folytat a Nyíregyházi SZC Teleki Blanka Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma és a Nyíregyházi SZC Bencs László Szakiskolája. Az iskolákban az alábbi szakmákat lehet elsajátítani:
élelmiszer-, vegyi áru- és gyógynövény eladó,
gyorséttermi ételeladó,
szobafestő,
bevont elektródás kézi ívhegesztő.
A programban dolgozó kollégáim véleményére támaszkodva az eddig eltelt rövid idő tapasztalata alapján sikeresnek ítélem meg a Híd II. program megvalósítását. A pedagógusok úgy ítélik meg, hogy többet nyújt a program, mint a felzárkóztató oktatás volt, ezért a megbecsültsége is nagyobb a diákok körében. Köszönhető ez annak is, hogy a programban rész-szakképesítésre történő felkészítés folyik. A pozitívumok mellett itt hatványozottan 22
szembesülünk azokkal a problémákkal, amelyek a szakképzésben tanulók nagy részét ma jellemzik (lemorzsolódás, hiányzás, deviáns magatartási formák). A program megtartó erejét és szakmai hasznosságát csak a képzési idő végén jelenthetjük ki teljes felelősséggel, de a kezdeti benyomások pozitívak, a jó eredmények megtartása mellett bízom a program hosszú távú sikerességében.
2.5. A képzés hatékonyságának növelése A szakképzés minőségének, hatékonyságának legfontosabb elemei:
a szakközépiskolai ágazati és az OKJ szerinti képzések magas színvonalú megvalósítása, a képzési szerkezet felülvizsgálata,
a képzési kínálat bővítése, új szakképesítések indításának előkészítése a munkaerőpiaci igényeknek megfelelően,
a duális képzés kiszélesítése, melynek során az elméleti képzés a szakképző iskolában, míg a gyakorlati képzés − az alapfokú iskolai képzés felső tagozatos képzési szerkezetének átalakítását figyelembe véve kifutó rendszerben − a 9. évfolyamot követő nyári összefüggő gyakorlattól kezdve gazdálkodó szervezeteknél folyik,
elméleti, gyakorlati oktatók folyamatos képzése, infrastrukturális fejlesztések. 2.6. A hiányszakmát választók számának növelése: az ösztöndíjrendszer Az elmúlt időszak kormányzati intézkedései, a szakképzés szabályozásának átalakítása a duális képzés fejlesztését, rendszerének minél szélesebb körben történő elterjesztését szolgálták. A szakképzésben résztvevő fiatalok számának növelése és a duális képzés erősítése irányába tett legfontosabb intézkedések közé tartozik a nappali rendszerű szakképzésbe való bekapcsolódás felső életkori határának 25 évre történő emelése, két szakképesítés megszerzésének állami támogatása, a hiány-szakképesítések körének bővítése, a gazdasági kamarai garanciavállalás bevezetése, a szakképzési hozzájárulás átalakítása.
23
Hiányszakmák megyénkben Ács
34 582 01
Bádogos
34 582 02
Épület- és szerkezetlakatos
34 582 03
Gazda
34 621 01
Gépi forgácsoló
34 521 03
Hegesztő
34 521 06
Ipari gépész
34 521 04
Mezőgazdasági gépész
34 521 08
Női szabó
34 542 06
Pék
34 541 05
Szerszámkészítő
34 521 10
Szociális gondozó és ápoló
34 762 01
A centrum négy iskolájában, a Nyíregyházi SZC Inczédy György Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiumában, a Nyíregyházi SZC Wesselényi Miklós Középiskolája, Szakiskolája és Kollégiumában, a Nyíregyházi SZC Tiszavasvári Középiskolája, Szakiskolája és Kollégiumában és a Nyíregyházi SZC Teleki Blanka Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiumában folyik hiányszakmákban képzés.
2.7. A duális képzés erősítése A duális képzési rendszer lényeges eleme, hogy az elméleti képzésre az iskolában, míg a gyakorlati képzésre – az alapozást követően 10. évfolyamtól, bizonyos feltételek teljesülése esetén korábban – a gyakorlati képzés folytatására jogosult gazdálkodó szervezetnél vagy egyéb szervezetnél kerül sor, melynek egyik formája a tanulószerződés keretein belül megvalósuló gyakorlati képzés. A tanulók valós körülmények között tanulhatják meg választott szakmájuk alapjait, a vállalkozásoknak pedig lehetőségük nyílik saját szakemberutánpótlásuk kinevelésére. A tanulószerződésből adódó feladatok minőségi ellátása nem nélkülözheti a jó kapcsolat kialakítását a szakképző intézmények és a gazdálkodó szervezetek között. A folyamatos kapcsolattartás, a kamara támogató tevékenysége, a gazdálkodó szervezetek számára nyújtott 24
információszolgáltatása, közös fórumok szervezése elősegíti a már gyakorlati képzéssel foglalkozók rendszerben tartását, illetve új gazdálkodók bevonását. A duális képzési forma megfelelő hatékonyságának eléréséhez mindenképpen szükség van a gyakorlati képzésben résztvevő vállalkozások számának emelésére, amelynek köszönhetően a tanulószerződések száma jelentős mértékben emelkedhet iskoláinkban.
Az elmúlt időszak kormányzati intézkedései, a szakképzés szabályozásának átalakítása a duális képzés fejlesztését, minél szélesebb körben történő elterjesztését szolgálták. A Nyíregyházi Szakképzési Centrum intézményeiben folyó gyakorlati képzés struktúráját (ld. grafikon) vizsgálva a megfogalmazódó kihívások és az ezekkel összefüggő fejlesztési célok a következő főbb témakörök köré csoportosíthatók:
a duális szakmai képzés erősítése,
a tanulószerződések arányának növelése,
a gyakorlati képzést végző gazdálkodókkal való szorosabb együttműködés.
25
2.8. Pályaorientáció Egy jól működő pályaorientációs rendszer és annak folyamatos fejlesztése nélkülözhetetlen a minőségi szakképzésben. Hatékony működtetése jelentős segítséget nyújt a szakképzés népszerűsítésében, a pályaválasztás, az iskolaválasztás előtt álló gyerekek és szüleik számára. Eredményeként jelentős mértékben mérsékelhetővé válik a szakképzésre jellemző lemorzsolódás és a későbbi pályamódosítások is ritkábban fordulnának elő. A támogató intézkedések végrehajtása a szakképzésben érintettek összefogásával valósulhat meg, az általános iskolák aktív részvételével. A pályaorientáció hatékonyságának növelését szolgálják a szakmai versenyek és kiállítások, üzem- és gyárlátogatások, az egyes szakmák megismerésére, népszerűsítésére irányuló előadások, bemutatóórák megtartása. Célszerű, hogy a pályaválasztás, továbbtanulás előtt álló gyerekek minél hamarabb kapcsolatba kerüljenek a szakképzéssel. A Centrum az iskolákkal együttműködve mindent megtesz annak érdekében, hogy kellő időben és módon tájékoztatást nyújtson képzési kínálatáról, felkeltse a fiatalok érdeklődését, és különböző alternatívát kínáljon számukra. Ennek érdekében egységes arculattal, közösen jelentünk meg a megyei kormányhivatal által szervezett pályaválasztási kiállításon, intézményi nyílt napokat tartottunk, csatlakoztunk az áprilisban megrendezésre kerülő „Szakmák éjszakája” és a „Helló Nyíregyháza” rendezvényekhez.
2.9. Oktató-nevelő munka főbb jellemzői Oktatási-nevelési céljaink megfogalmazása során is a minőségi szakemberképzést tartottuk szem előtt, így nagy hangsúlyt kapott a személyiség és képességfejlesztés, a tehetséggondozás és hátránykompenzáció. Arra törekszünk, hogy tanulóink körében legyen érték a tudás, a szorgalom, a munka. Az iskolák a Pedagógiai Programban megfogalmazott közös célok mentén – ugyanakkor egyéni arculatukat megőrizve – készítették el helyi tantervüket. Tanulóink egy része gyenge vagy közepes képességű, akiket csak kemény, következetes felzárkóztató munkával sikerül eljuttatni a záróvizsgáig. Ugyanakkor jelen van egy olyan tanulói kör, amely jó képességével, szorgalmával húzóerő, akiknek tehetséggondozásával szép versenyeredményeket érünk el helyi és országos közismereti és szakmai versenyeken egyaránt.
26
A tanulóink többségét érintő hátrányos környezeti hatások leküzdése napi nevelési feladataink közé tartozik. Éppen ezért nevelési programunkban kiemelt szerepet kap a gyermek- és ifjúságvédelem, a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásával kapcsolatos tevékenység és a szociális hátrányok enyhítését segítő program. A prevenció a következő években is kiemelt feladatunk kell, hogy legyen. Igyekeznünk kell megelőzni a tanulók egészséges, harmonikus fejlődését akadályozó tényezők (drogfogyasztás, alkohol, dohányzás),
az
egyéb szenvedélyek (játékszenvedély,
gyógyszerfüggőség)
kialakulását. Segítséget kell nyújtanunk a már veszélyhelyzetben lévő tanulóknak jelzésadással, illetve a szakmai
együttműködés
intézményi
lehetőségeivel
(gyermekjóléti,
gyermekvédelmi
rendszer). Ennek a rendszernek fontos része a személyiség fejlődését támogató és a személyiség védelmét szolgáló tevékenységünk. Az egészséges életmódra nevelés fontos eleme a rendszeres mozgás, testedzés. A beilleszkedési, magatartási zavarok iskoláinkban egyre jobban éreztetik hatásukat. Befolyásolják a tanulók eredményeit, viselkedését, társaikhoz, a felnőttekhez, a munkához való viszonyukat, ezért ők eltérő nevelési módszereket igényelnek. Folyamatos külső és belső továbbképzések útján fel kell készíteni kollégáinkat az eddig kevéssé tapasztalt helyzetekre is (pl. agresszió, konfliktuskezelés). Az említett alacsony neveltségi szintből adódó problémák csökkentésére egységes nevelési elvek alkalmazása nagymértékben hozzájárulna az iskoláink belső életének és külső arculatának javulásához. Továbbra is a nevelés legfontosabb eszközének a személyes példamutatást tartom, amelyre valamennyi kollégámat buzdítom. A kollégiumban a lakhatási feltételek mellett az elsődleges cél az otthonosság, a hátránykompenzáció (=esélyegyenlőség), a nyugodt, barátságos légkör megteremtése a kollégista diákok számára. Emellett kiemelten fontos a tanulók személyiségfejlesztése szempontjából a szabadidős tevékenység. Mivel a tanuló hétköznapjainak jelentős részét tölti ebben a közösségben, nagyon meghatározó számára annak légköre, szellemisége, a diáktársak egymás között kialakuló kapcsolatrendszere. Módszertanilag differenciált feladatokat kell ellátnia a kollégiumi munkaközösségnek, a felzárkóztatás, az esélykülönbségek csökkentése az egyik domináns tevékenység, ahol nem csak az ismeretanyag bővítése fontos, hanem az egyéni törődésre is nagy gondot kell
27
fordítani. A Nyíregyházi Szakképzési Centrum tagintézményei közül 8 rendelkezik kollégiummal, amelyek működtetését egy kivételével a települési önkormányzat végzi.
2.10. Erőforrások 2.10.1. Humánerőforrás A Centrum személyi feltételei jónak mondhatóak. Személyi állományát a tagintézmények tantestületei és nem pedagógus dolgozói, másrészt a működtetést és szakmai koordinálást szolgáló központi munkaszervezetének munkatársai alkotják. A tagintézményekben pedagógusok (tanárok, szakoktatók, kollégiumi nevelőtanárok), nevelőoktató munkát közvetlenül segítők (iskolatitkár, rendszergazda, könyvtáros, ápolónő) és technikai dolgozók látják el a mindennapi feladatokat. Valamennyi tagintézmény rendelkezik egy gazdasági végzettségű és egy HR-es dolgozóval, ezáltal is biztosítva a leadott hatáskörök feltételrendszerét. A Centrum központi munkaszervezetének, valamint a tagintézmények szakmai, működtetési és gazdálkodási feladatainak irányítását, koordinálását és felügyeletét a főigazgató, a szakmai főigazgató-helyettes és a gazdasági főigazgató-helyettes látja el. A központi funkcionális egység fenntartó által engedélyezett létszáma 14 fő. A Centrum, mint központi költségvetési szerv, önálló gazdasági szervezettel rendelkezik, amelyben 6-an dolgoznak. A működtetést egy műszaki végzettséggel rendelkező dolgozó irányítja, aki intézményi státuszokon lévő dolgozókkal a karbantartással és felújítással kapcsolatos feladatokat, valamint a jogutódlással átvett szerződések nyilvántartását, folyamatos egyeztetését és ellenőrzését végzi. Ez a team felügyeli a közbeszerzéssel, valamint a projektekkel kapcsolatos feladatokat is. Az iskolák humánerőforrással kapcsolatos feladatait személyzeti és munkaügyi ügyintéző segíti centrum szinten. A szakképzés, a felnőttoktatás és felnőttképzés területén hárman dolgoznak, míg a koordinációs feladatokat egy titkárságvezető látja el.
28
NYÍREGYHÁZI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM LÉTSZÁMA Nyíregyházi SZC Bánki Donát Műszaki Szakközépiskolája és Kollégiuma
NEM PEDAGÓGUS NOKS MIND PEDAGÓGUS ÖSSZESEN ÖSSZESEN ÖSSZESEN ÖSSZESEN 95,5
4
22,5
122
27
2
9
38
86
5
29
120
40
2
5
47
65
4
13
82
53
3
18
74
75
4
22
101
41
2
12
55
Nyíregyházi SZC Wesselényi Miklós Középiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma
104
4
32
140
Nyíregyházi SZC Zay Anna Egészségügyi, Informatikai Szakközépiskolája és Kollégiuma
45
3
15
63
Szakképzési Centrum
2
0
12
14
633,5
33
189,5
856
Nyíregyházi SZC Bencs László Szakiskolája Nyíregyházi SZC Inczédy György Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma Nyíregyházi SZC Teleki Blanka Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma Nyíregyházi SZC Széchenyi István Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskolája és Kollégiuma Nyíregyházi SZC Tiszavasvári Középiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma Nyíregyházi SZC Sipkay Barna Kereskedelmi, Vendéglátóipari, Idegenforgalmi Középiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma Nyíregyházi SZC Vásárhelyi Pál Építőipari és Környezetvédelmi, Vízügyi Szakközépiskolája
ÖSSZESEN:
2.10.2. Infrastruktúra A Centrumhoz tartozó intézmények három város közigazgatási területén találhatóak: Nyíregyháza, Tiszavasvári (nem működtető önkormányzat) és Tiszalök. Az önkormányzatok és a Centrum között a vagyonkezelési szerződések előzetes egyeztetése, előkészítése lezárult, azonban a véglegesítése, aláírása még nem történt meg. A Centrum vagyonkezelésébe került ingóvagyon leltári nyilvántartási értéke: - gépek, berendezések, felszerelések:
104,4 e Ft.
- kis értékű tárgyi eszközök:
147,9 e Ft.
- immateriális javak:
12,2 e Ft.
29
A Centrum vagyonkezelésébe került ingatlanvagyon leltári nyilvántartási értéke: 2.207,7 e Ft. Az átvett intézmények épületeinek általunk használt hasznos területe mintegy 82.989 m2 A Centrum, mint a KLIK jogutódja az átadás-átvételi eljárást követően – a működtetésre vonatkozó – a jogutódlásból adódóan módosította valamennyi (287db) átvett üzemeltetési jellegű szerződését és megállapodását. Adatbázist készítettünk, melynek felülvizsgálata folyamatos kiterjesztve azt a gazdaságosságra, a működtetési kötelezettségre és üzemeltetés biztonságára. Az átvételt követően a Centrum műszaki munkatársaival felmértük az átvett intézmények állapotát. Több intézményben is rossz, nem biztonságos műszaki állapottal szembesültünk. Szinte minden intézmény épülete beázott, elrongálódott vezetékek, elavult villamoshálózat, el nem végzett érintésvédelmi és szabványossági felülvizsgálatok, az általános karbantartás hiánya volt jellemző. A komplex felújítási igény szinte minden intézményben egyidejűleg jelentkezik. Kiemelt fontosságú lenne az épületek tetőszigetelése, a vizesblokkok, épületgépészeti rendszerek, a nyílászárók, az elektromos rendszerek teljes vagy részleges felújítása. A Centrum a vagyonkezelésébe adott vagyonelemek értékmegőrzése, és a biztonságos üzemelés érdekében a rendelkezésre álló pénzügyi lehetőségek mellett folyamatosan végezte és végzi azokat a munkálatokat, amelyek a biztonságos működéshez elengedhetetlenül szükségesek. A 2015. évi költségvetési évben felújítási keret terhére elvégzett felújítási munkák értéke: 51,9 MFt, a karbantartási keret terhére elvégzett munkák összértéke: 29,3 MFt (+ év közben engedélyezett értékek a könyvelésből: 7,98 MFt.). Ez jelentős előrelépés az előző fenntartási időszakhoz képest, ugyanis az elmúlt években elmaradt a folyamatos karbantartás és a szükséges felújítások elvégzése, amely jelentős többletterhet ró a Centrumra. A Centrum 2 db 13 személyes mikrobusszal és 6 db személygépkocsinak vizsgáztatott gépjárművel rendelkezik. Minden gépjármű esedékes javítását, illetve a szükséges műszaki vizsgáztatását elvégeztettük a biztonságos feladatellátás érdekében. Folyamatos odafigyelést igényel az eszközök karbantartása, a gyakorlati képzéshez és a vizsgáztatáshoz szükséges anyagok, kis értékű eszközök biztosítása.
30
3. A HELYZETELEMZÉSRE ÉPÜLŐ FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK 3.1. Szakképzésfejlesztés Az Európai Unió megalkotta az erre az évtizedre vonatkozó növekedési stratégiáját, melynek egyik központi eleme az oktatás, a szakképzés. Az új stratégia az oktatási, kutatási és innovációs beruházások hatékonyabbá tételével, a munkahelyteremtés fokozásával és a szegénység mérséklésével egy intelligens, inkluzív, környezetbarát, ugyanakkor versenyképes gazdaság megteremtésével egy fenntarthatóbb jövőképet vázol fel. A koncepció két fontos célkitűzése: a foglalkoztatottság növelése és az oktatási mutatók javítása. A megvalósítás érdekében – a helyzetelemzésben felvázolt – az országos, megyei és ezen belül kiemelten a Nyíregyháza térségére jellemző helyi sajátosságok figyelembe vételével kell meghatározni a fejlesztés főbb irányait. A célmeghatározásban megfogalmazottaknak megfelelően a Centrum és ezen belül az intézmények legfontosabb feladatának továbbra is a piacképes, minőségi szakképzést tartom. Ennek érdekében az új OKJ lehetőségeit kihasználó képzési kínálat kialakítását javaslom a 2017-18-as tanévtől, amelyet folyamatosan frissíteni kell a térség munkaerő-piaci elvárásainak megfelelően. 3.1.1. Képzési kínálat A fejlesztés irányai az alábbiak szerint fogalmazhatóak meg:
Törekedni kell a párhuzamos képzések megszüntetése a Centrumon és a megyén belül egyaránt.
Erősíteni kell a vegyipari képzést – kiemelten a műanyag és gumiiparra – az ágazati szakgimnáziumban, illetve érettségire épülő szakképezés keretében célszerű elindítanunk, hiszen a szakközépiskolai végzettséget nem tartják megfelelőnek a jelenlévő vállalkozások. Mindez jól illeszkedik a tiszavasvári tagintézményünkben már jól működő, a gyógyszeripart szolgáló vegyészképzéshez.
Megyénkre is egyre inkább jellemző a társadalom elöregedése. Az ezzel kapcsolatos teendőkre a szakképzésnek is reagálnia kell, ezért fontos az egészségügyi szakképesítések támogatása, azok népszerűsítése, főleg a jelentős hiánnyal jellemezhető szakképesítések (gyakorló ápoló) tekintetében.
31
A Szociális szolgáltatások szakmacsoportba tartozó szakképesítések esetében a szakmák közötti arányok újragondolása indokolt, főleg a megyei szinten jelentős létszámmal bíró szociális gondozó és ápoló szakképesítés vonatkozásában, annak ellenére, hogy a szakképesítés az elmúlt esztendőkben az ösztöndíjjal támogatott szakképesítések közé tartozott. A szociális szakgondozó képzés indítását indokolja a bölcsődei férőhelyek állam által tervezett bővítése.
A turisztika Magyarország gazdaságának egyik meghatározó ágazata, az arra vonatkozó fejlesztések, elképzelések, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kedvező földrajzi adottságai alapján a Vendéglátás-turisztika szakmacsoportba tartozó szakképesítések esetében a jelenlegi tanulói létszámok szinten tartása célszerű, azonban a szakképesítések közötti arányok átgondolása szükséges. Különösen a turisztika ágazati képzések megerősítése lehet kiemelt feladat, mivel ilyen jellegű képzés jelenleg csak egy iskolánkban van. Az itt végzők kb. 90%-a az érettségi megszerzését követően a felsőfokú oktatásban tanul tovább. Szorosan együtt kell működnünk a város turisztikai szervezeteivel, hogy a végzett tanulókat az iskolapadban tudjuk tartani, ahol az érettségivel megszerzett szakképesítés mellett olyan szakmát tanulhatnak, melyekre a Nyíregyháza város és tágabb értelemben a megye idegenforgalmának szüksége lehet. Így biztos elhelyezkedést tudnának nyújtani fiataljainknak.
Az Építészet szakmacsoport esetében a jelenleg elhanyagolható létszámokkal rendelkező
(pl.:
ács,
bádogos,
tetőfedő)
szakképesítések
támogatása,
a
tanulószerződések számának növelése, amivel összefüggésben a szakmák oktatására alkalmas gyakorlati képzőhelyek bővítésének is meg kell valósulnia, az építő-, építőanyag-ipar fejlesztése a központi célkitűzések egyike.
A Könnyűipar és Faipar szakmacsoportba tartozó szakképesítések képzését nagyfokú elaprózottság jellemzi a megyében, ezért indokolt lenne a másik két szakképzési centrummal egyeztetni a képzések indításával kapcsolatban, amelynek elsődleges célja lenne a párhuzamosság kiszűrése.
Törekednünk kell a hiányszakmát választók számának növelésére az ösztöndíjrendszer kínálta lehetőségek kihasználásával.
A felnőttek munkaerő-piaci esélyeinek fenntartása, továbbképzési lehetőségeik kiszélesítése érdekében a felnőttoktatás (iskolai rendszerű esti munkarend szerinti)
32
kiterjesztése a gyakorlatorientált szakképesítésekre (pl. kőműves, ács, asztalos, szerszámkészítő, esztergályos, stb.).
Képzési kínálatunk különböző tanulási utakat kínál a hozzánk érkező tanulóknak, akik képességeiknek megfelelően szerezhetnek előbb szakképesítést, majd érettségit vagy érettségivel együtt szakképesítést. Célunk az, hogy a tanulók az alapkompetenciák megszerzése után képességeikhez mérten a továbbtanulás során megfeleljenek a kívánt feltételeknek. Rendelkezzenek azokkal az elemi ismeretekkel, készségekkel és képességekkel, melyek segítségével alkalmassá válnak az egész életen át tartó tanulásra, mindezek birtokában a munkaerőpiacon hasznosítható és megbízható tudással helyezkedhessenek el.
3.1.2 Gyakorlati képzés A gyakorlatorientált szakképzés minőségi fejlesztése érdekében nélkülözhetetlen a szakmai együttműködés fejlesztése a képzőhelyekkel. A már jól működő gyakorlatnak megfelelően a jövőben is hasznosnak tartom találkozók, szakmai fórumok, üzemlátogatások szervezését. A duális képzés kiszélesítése során a legfontosabb cél a gazdálkodó szervezetekkel való szorosabb együttműködés. Nyilvántartásunk alapján a gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlati képzés keretében évről-évre több tanuló szakmai gyakorlati képzése történik. A megyei sajátosságok a tanulóképzéssel foglalkozó cégek esetében is érvényesülnek. A gyakorlati képzéssel foglalkozó vállalkozások többsége a mikro-, kis- és középvállalkozások közül kerül ki, míg a legalább 50 fő foglalkoztatottal rendelkező vállalkozások aránya jóval kevesebb. A tanév során tanulószerződéssel közel 160 vállalkozásnál tanulnak diákjaink, ebből 28 cég 50 fő feletti alkalmazotti létszámmal rendelkezik. A 250 fő feletti alkalmazottat foglalkoztató cégek aránya elenyésző, tulajdonképpen az Eissmann Automotive Hungaria Kft. és a Jász-Plasztik Kft. tartozik az állandó partnereink közé. A többi 250 fő feletti alkalmazotti létszámmal és jelentős bevétellel rendelkező vállalkozás országos hálózat része, és az eladó szakképzésben résztvevő diákjaink számára biztosít gyakorlati képzési lehetőséget: Dm-drogeriemarkt Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Coop Kft., Tesco-Global Áruházak Zrt., Spar Magyarország Kft., HERVIS Sport- és Divatkereskedelmi Kft.,JYSK Kereskedelmi Kft., KELET-ALFI-KER Kereskedelmi Kft.
33
A nagyvállalkozások közé tartozik: Kisszabó Gyorsétterem Kft., Rofa-Művek Német-Magyar Gyártó és Szolgáltató Kft., QUICK 2000 Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., NYÍRFLOP-HOLDING Generálkivitelező, Szállító és Szolgáltató Kft., Oplus Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., AUTÓPRESS Gépjármű és Alkatrész Forgalmazó és Gyártó Kft., AJG Agrogép
Jármű-
és
Gépgyártó
Kft.,
Ardagh
Metal
Packaging
Hungary
Kft.,
FÉMSZERKEZET Építő és Szerelő Kft., CSŐSZ Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., HAJDU Autotechnika Ipari Zrt., MAGISZ Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., MŰFORG EZREDÉV Gyártó- és Forgalmazó Kft., RUDI és TÁRSAI Gépjármű Alkatrész Gyártó és Forgalmazó Kft., Várda-Baromfihús Termelő, Feldolgozó és Kereskedelmi Kft., Tiszavíz Vízerőmű Energetikai Kft. Ezeknél a vállalkozásoknál, azok a szakképzéseink jelennek meg, melyek feltételezik a nagy termelési méretet, mint a kereskedelem, vendéglátás, szerszámkészítő, hegesztő, logisztikai ügyintéző, ipari gépész, épület- és szerkezetlakatos, járműfényező és karosszérialakatos. Mindössze két kivétel akad ez alól, a központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő és az asztalos. Örülnénk, ha folytatódna az a tendencia, hogy tanulóink a szakma fortélyait nagyvállalkozásoknál sajátítanák el és megismernék a legmodernebb technológiákat. Tanulóink többségének gyakorlati képzőhelye jelenleg mikro-, kis- és középvállalkozásoknál található, partnereink 72%-át ők alkotják. Bevételüket tekintve azonban jelentősen hozzájárulnak a nemzetgazdaság növekedéséhez. Szívesen látnak 2-3 vagy akár 8-10 tanulót is, gyakran későbbi munkavállalóiként tekintenek a diákokra. Jó kapcsolatot ápolnak a gyakorlatioktatás-vezetőkkel és a tagintézmények vezetőivel is. A Szakképzési Centrum az egészségügy, vízügy, közgazdaság és informatika területeken is képez szakembereket, ahol a tanulószerződések sajnos nem jellemzőek. A térségben nincsenek nagy könyvelő vagy könyvvizsgáló, informatikai cégek, ezért ezeken a területeken nehéz tanulószerződést kötni. Az összefüggő gyakorlat idejére vállalják csupán a vállalkozások a tanulók képzését. Pl: a Giganet Internetszolgáltató Kft., egyéni vállalkozók vagy a polgármesteri hivatalok. Az egészségügy területén egyenlőre együttműködési megállapodással történik a tanulók gyakorlati képzése a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórháznál, a Nyíregyházi Szociális Gondozási Központnál, a Nyíregyházi Gyermekjóléti Központnál, az Egészségügyi Alapellátási Igazgatóságnál és a Mustármag Bölcsödénél. Ezen a területen is folynak az egyeztetések a tanulószerződések kötésére vonatkozóan és várhatóan a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórháznál szeptembertől már tanulószerződéssel fogadják tanulóinkat. 34
Néhány szakképesítésünk esetén a gyakorlati képzés a Nyírvidék Képzőközpont (TISZK tanműhely) bázisára épült az elmúlt években, ilyen ágazatok a gépészet továbbá a villamosipar és elektronika. A közeljövő feladata ezekben az esetekben a mindenki számára megnyugtató megoldás megkeresése. Különösen az "autós" képzéseknél célszerű a tanulószerződések számának növelése, melynek érdekében fel kell venni a kapcsolatot a gazdálkodó szervezetekkel. A következő tanévtől bevezetni kívánt új szakképesítések tekintetében hasonló feladat vár ránk, több esetben már elkezdődtek a tárgyalások, például a megye két legnagyobb vállalkozásával, a MICHELIN Hungária Abroncsgyártó Kft-vel és a LEGO Manufacturing Kft-vel, illetve partnercégeikkel, mint a COMPLEX TRADE Gépgyártó és Szerelő Kft-vel.
3.2. Szervezeti kultúra fejlesztése A jelenlegi szervezeti felépítést jónak, működőképesnek tartom. A tagintézmények közötti együttműködés további javítását, a meglévő értékek megőrzését és azok továbbfejlesztését tűzöm ki célul. Az főigazgatói feladatokat továbbra is a jogszabályok figyelembevételével, demokratikus stílusban, a kollektíva erejére, bizalmára, segítő szándékára építve kívánom végezni. Vezetői munkám során a vezetési funkciók egyenletes szintű ellátására törekszem. Szervezetfejlesztési, csapatépítési tréningek szervezésével szeretném erősíteni a szervezetet. Minden esetben a stratégiai, fejlesztési döntések összehangolására törekszem. A gyors, pontos információáramlás nélkülözhetetlen eleme az intézményi tevékenységeknek. A már jól működő gyakorlatok (vezetői, főigazgatói, szakmai, gazdasági értekezletek, munkacsoport megbeszélések) megőrzése mellett új lehetőségeket kell keresnünk. Továbbra is fontosnak tartom a személyes, közvetlen kapcsolattartást, az őszinte beszélgetéseket, ahol közvetlen információt szerezhetek a munkatársakat, tanulókat érintő kérdésekről. Szeretném, ha a Centrum dolgozói még jobban megismernék egymást és fokozottabban megbecsülnék egymás munkáját. A hagyományaink megőrzése mellett örömmel támogatnék olyan új rendezvényeket, amelyek emberi kapcsolataink erősítését szolgálják. A jó döntés legfontosabb jellemzőinek a körültekintést, a megfontoltságot, következetességet, gyorsaságot tartom.
35
Mindennapi munkánk részévé kell, hogy váljon a nyilvánosság biztosítása. Egyik fontos feladatnak tartom kommunikációs terv készítését. Az érintett célcsoportok számára kialakított kommunikációs tartalmak fejlesztését, ütemezését. Lehetőségeim szerint törekedni fogok arra, hogy minél több kollégám kapjon elismerést kiemelkedő munkájáért. A szakszervezet és a Közalkalmazotti Tanács együttműködésére továbbra is számítok. A jól előkészített, széles bázison nyugvó döntésekért személyes felelősséget vállalok. Fontosnak tartom a hibásnak bizonyuló döntések gyors korrigálását.
3.3. Esélyteremtés Minden
diákunknak
esélyt
kell
adnunk
a
szociokulturális
hátrány
leküzdésére,
felzárkóztatásra, ugyanakkor a kiemelkedő képességű tanulóknak lehetőséget adunk tehetségük kibontakoztatására. Esélyteremtő iskolaként biztosítani kell a hátrányos helyzetű, hiányos ismeretekkel rendelkező, gyakran tanulási nehézséggel küzdő tanulóknak a felzárkóztatását, ugyanakkor a jó képességű tanítványainkban fel kell ismerni a tehetséget, s mindent megtenni annak kibontakoztatásáért. A két tevékenységet egyszerre és egyformán színvonalasan kell végeznünk. A helyzetelemzésben látható eredmények azt mutatják, hogy jó úton haladunk. Így természetesen arra törekszem, hogy a program megvalósításához a feltételeket megteremtsem. A pedagógiai munka megújítása során kitűzött célok:
a tanulási nehézségek felismerése és a feltárt hiányosságok pótlása,
az esélyegyenlőség biztosítása,
a tanulók egyéni képességéhez illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása,
az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kompetenciák megalapozása, erősítése,
a tanulók képességeinek feltárása, fejlesztése,
már működő tanulásszervezési eljárások átvétele,
a tanulók önismeretének és együttműködési készségének fejlesztése,
a gyakorlatorientált képzés erősítése,
a pályaorientációt segítő csoportok kialakítása,
a drog- és bűnmegelőzési programok szervezése,
a tudatos környezetvédelmi nevelés fontossága,
a művészeti nevelés erősítése. 36
A tagintézmények többségében az elkövetkezendő évek egyik legfontosabb feladata a tanulmányi eredmények javítása, a bukások számának csökkentése. Mindez a pedagógus és tanítvány hatékony együttműködését feltételezi, ami megköveteli a kollégák módszertani, szakmai megújulását és a tanulók tanuláshoz való viszonyának megváltoztatását egyaránt. Valamennyi tantárgy tanítása során szem előtt kell tartani a szakképzés terén nélkülözhetetlen kompetenciák elsajátításának szükségességét. Ilyen kompetenciák:
anyanyelvi kommunikáció,
idegen nyelvi kommunikáció,
matematikai műveltség,
természettudományos és technológiai alapkészségek,
multimédiás technológia alkalmazása (IKT-készségek),
hatékony tanulás képessége (Megtanulni tanulni).
A kompetencia alapú oktatás és a tanulók személyiségének fejlesztése mindennapi feladatként jelenik meg, mely csak akkor lesz eredményes, ha a pedagógusok módszertani kultúrája folyamatosan fejlődik. Fontosnak tartom, hogy az új módszereket a kollégák ne csupán elfogadják, hanem napi munkájuk során alkalmazzák is azokat.
3.4. Gazdálkodás A Szakképzési Centrum legfontosabb feladata a tagintézmények folyamatos, biztonságos működtetése, az oktató-nevelőmunkához szükséges humánerőforrás és infrastruktúra biztosítása. Ezen belül is nagy odafigyelést igényel az eszközök, a gyakorlati képzéshez és a vizsgáztatáshoz szükséges anyagok, kis értékű eszközök folyamatos biztosítása, az épületek állagának megóvása, karbantartása. Az informatikai eszközök mind az oktatás, mind az adminisztratív feladatellátáshoz elavultak, fejlesztésük mindennapos feladat. Vezetői tevékenységem során fokozott figyelmet fordítottam eddig is az átgondolt, tervszerű költségtakarékos gazdálkodásra. Ennek folytatásaként a további lehetőségeket látom:
optimális energiagazdálkodás megvalósítása,
szolgáltatási, bérleti bevételek lehetőség szerinti növelése,
a pályázási kompetenciák és a pályázási aktivitás fejlesztése,
tanműhelyi bevételek növelése, (faipar, fodrászat, kozmetika, vendéglátás, stb.),
gazdálkodási felelősség, gazdálkodási fegyelem erősítése, 37
bérgazdálkodással és humánerőforrással kapcsolatos tervezési és végrehajtási tevékenység fejlesztése,
gazdálkodás minden területén a továbbképzések biztosítása,
felkészült munkatársak biztosítása tagintézményi szinten is,
karbantartási csoport létrehozása centrum szinten,
gépjárművek működtetésével kapcsolatos fejlesztési feladatok.
3.5. Partnerkapcsolatok erősítése A Nyíregyházi Szakképzési Centrum folyamatosan erősíteni kívánja partnerkapcsolatait annak érdekében, hogy a gazdasági igényekhez igazodó képzési kínálat kerüljön kialakításra. A partnerekkel kialakított jó kapcsolat a rendszeres igény és elégedettségmérés, a fejlesztések, elképzelések összehangolása, az őszinte párbeszéd a jövő útja. A Centrum és hozzátartozó iskolák legfontosabb partnerei a tanulók, szülők, dolgozók. Számítok átgondolt, megalapozott ötleteikre, véleményükre, az őket érintő valamennyi kérdésben. A Közalkalmazotti Tanáccsal, szakszervezettel nyitott és együttműködő kapcsolatot kívánok folytatni, számítok a szakképzést szolgáló érdekérvényesítő szerepükre. A szakképzés minőségi javulása érdekében elengedhetetlen, hogy az abban érintett intézmények, szervezetek, testületek váljanak képessé a megye valós munkaerő-piaci igényeinek
feltérképezésére.
Ennek
előfeltétele
az
érintettek
korrekt
és
szoros
együttműködése. Ennek érdekében szoros kapcsolatra törekszünk a munkaerő-piaci partnereinkkel, cégekkel, intézményekkel, pl:. Lego Manufacturing Kft; Eissmann Automotive Hungaria Kft, TESCOGlobal Áruházatk Zrt., ALKALOIDA Zrt, Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, JászPlasztik Kft, McDonald’s, KEVIZ 21 ZRT., COOP Zrt., Spar Magyarország Kft, Hervis, Jósa András Oktatókórház, Ardagh Metal Packaging Hungary Kft., Phoenix Légrugó Technológiai Kft.,Banu-Szer Kft.Cold-Tech Kft, Complex Trade Kft; Csősz Kft, Hungaria Kft., Farm-Ker Kft; Fémszerkezet Kft; Hajduautotechnika Ipari Zrt.; Harcon Építés Kft, Kállvas-Trade Kft., Kelet-Ber Kft.,Kelet-SzerszámKft, Közmű Generál Kft, Madura Kft, Martin-Bertold Kft., NaSzu Építőipari és Kereskedelmi Kft., Nyír-Flop Kft., Platán Autóház Kft., Rofa Művek Kft., ROSEBER
Kft.,
Rumed
Kereskedelmi
és
Szolgáltató
Kft.,
EMERTEX
Járműszerelvénygyártó Zrt., Rózsaép Kft., Kelet-Alfi-Ker Kft., Bio-Genezis Kft., stb.
38
Bt.,
A Szakképzési Centrum és iskoláik nem nélkülözhetik a jó kapcsolatot az érintett önkormányzatokkal, a Kereskedelmi és Iparkamara, a Kormányhivatal Foglalkoztatáspolitikai Főosztályának és a Járási Hivatalok Foglalkoztatáspolitikai Osztályainak munkatársaival. Továbbra is arra törekszem, hogy igazgató kollégáimmal az intézmények jól működő kapcsolatrendszerét
szélesítsem,
továbbfejlesszem,
a
fejlesztési
célok
érdekében
felhasználjam azokat. A Közalkalmazotti Tanáccsal, szakszervezettel nyitott és együttműködő kapcsolatot kívánok folytatni, számítok a szakképzés minőségét szolgáló érdekérvényesítő szerepükre.
4. ÖSSZEGZÉS Vezetői programom alapja – a már meglévő értékek megőrzése mellett, azokra építve – a szakképzésképzés minőségének és hatékonyságának növelése, a tartalmi fejlesztés, az önfejlesztés, a szervezeti kultúra továbbfejlesztése. Fontos elemnek tartom az önértékelést, saját tevékenységünk erősségeinek, gyengeségeinek megállapítását. A jelenlegi képzési szerkezetnek a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő folyamatos fejlesztésével, magas színvonalú szakmai képzéssel, tehetséggondozással a hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók felzárkóztatásával szeretném növelni a tőlünk kikerült szakemberek elhelyezkedési esélyeit. Ennek érdekében, egyik legfontosabb feladatnak tartom a partnerkapcsolatok erősítését. Olyan munkahelyi légkör kialakítására törekszem, amelyet a korrekt munkakapcsolat, a jó tanár-diák viszony, a nyíltság, a kiegyensúlyozottság jellemez. Ebben a munkában számítok egy felelősségteljesen gondolkodó, innovatív, a szakképzés iránt elkötelezett dolgozói kollektívára.
Nyíregyháza, 2016. április 20. Gurbánné Papp Mária
39
