a. A fejezet egészére vonatkozó indokolás 1. Feladatkör, tevékenység 1.1. A fejezet felügyeletét ellátó szerv

a. A fejezet egészére vonatkozó indokolás 1. Feladatkör, tevékenység 1.1. A fejezet felügyeletét ellátó szerv Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (www.pszaf.hu) XXII. fejezet 13. cím két alcímet tartalmaz, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete intézményi (PIR törzsszám: 329871) 13.1 alcímet ill. fejezeti kezelésű előirányzatként (PIR törzsszám: 598174), a 13.2 alcímet, a Felügyelet Intézményi működési tartalékát. 1.2. A tevékenységi struktúra és elmozdulásai A Felügyelet célja, hogy elősegítse a felügyelt intézmények megbízható működését, jogszabálykövető magatartását, ezért – hasonlóan az előző évekhez – 2008. évre vonatkozóan is meghatározta felügyelési (vizsgálati) prioritásait, melyeket transzparens működésének megfelelően ebben ez évben is nyilvánosságra hozott. Ezek a prioritások az integrált felügyelés elve alapján az összes felügyelt szektorra vonatkoznak: a likviditási helyzet vizsgálata; belső irányítás szervezeten belüli és szervezetközi döntési, beszámoltatási, ellenőrzési rendszerek megbízható és átlátható működése; illetve a kockázati transzferek. 2008-ban a helyszíni vizsgálatokra fordított kapacitások mennyisége az előző évhez képest közel 80%-kal emelkedett. Az emelkedés oka – összhangban a meghirdetett prioritásokkal – mindenekelőtt a pénzügyi-likviditási válságban keresendő, amelynek kezelése, a kockázatok feltárása szükségszerűen vonta maga után a vizsgálatokra fordított kapacitások emelkedését is. A turbulens piaci környezet a versenyhelyzet élesedését is eredményezte, aminek hatására a piacfelügyeleti területen jelentősen – a belső irányítási kérdések felszínre kerülésével összhangban – csaknem megháromszorozódott a vizsgálatokra fordított kapacitások mennyisége. 2007-től a Felügyelet áttért a minden szempontból hatékonyabb, a kockázatokra koncentráló felügyelés megvalósítására. A nemzetközi piacokon jelentkező likviditási problémák, a világgazdaság növekedésének lassulása, illetve a recesszió, a hitelezési veszteségek markáns növekedése, és a nagyfokú bizalmatlanság az év második felében jelentkezett a magyar piacon. Bár ezek a jelenségek nem írták felül a meghirdetett prioritásokat – sőt megerősítették helyességüket – mégis szükség volt néhány hangsúly módosítására. Ezzel közvetlen összefüggésben a Felügyelet az alábbi lépéseket tette: -

Már 2007-ben – a subprime válság megjelenésekor – fokozottan figyelte a Felügyelet, hogy a hazai szolgáltatók kockázatvállalásaiban jelen vannak-e veszélyes, vagy fertőző eszközök. Így felmérte a magyar pénzügyi szektor kitettségét az értékpapírosított követelések (CDO-k) esetében, később más toxikus

1. oldal

-

-

-

-

-

-

-

eszközök esetében is. A Felügyelet azonnal értékelte a Lehman Brothers csődjét és a Madoff-ügy esetét is, melyeknek közvetlen hatása a hazai pénz- és tőkepiacra elenyésző volt. Az EU harmadik szintű bizottságaival (CEBS, CESR, CEIOPS) tovább erősödött a kapcsolattartás és információ-csere, illetve ezek újfajta csatornái alakultak ki. A válsággal kapcsolatosan kérdőíves megkereséseket kapott a Felügyelet. A Felügyelet belső honlapján is elérhető a többi tagország által közzétett válságkezeléssel kapcsolatos lépésekről az információ. A Felügyelet a pénz- és tőkepiaci fejlemények kezelésére egy operatív, valamint egy szakmai (módszertani, elemzői, monitoring) munkacsoportot állított fel. A cél az volt, hogy a munkacsoportok révén a Felügyelet gyorsan és célzottan reagáljon a piaci jelenségek kapcsán felmerülő ad-hoc kérdésekre és igényekre. A szakmai munkacsoport feladatai közé tartozott a rendszeres információk (adatok) struktúrájának meghatározása; a napi felügyelési tevékenység során így összegyűjtött elemi információk alapján rendszeres elemzés készítése; az általánostól eltérő helyzetre való figyelem felhívás, illetve szükség szerint a pótlólagosan szükségessé váló információk körének és szerkezetének kialakítása és koordinálása. A felügyelt intézményekkel folyamatos kapcsolattartás és szoros felügyelés valósult meg, a Felügyelet a bankok vezetőivel és kapcsolattartóival intenzív kapcsolatot alakított ki, valamint intenzív kommunikáció és információ-csere jött létre az anyabanki társfelügyeletekkel. A magyar piacon jelentkező igen jelentős likviditási kockázatok csökkentése érdekében, valamint a hitelintézeti szektor likviditásának napi nyomon követése céljából a Felügyelet rendkívüli adatszolgáltatást vezetett be, az adatszolgáltatásra építve mutató számokat dolgozott ki. A rendszerkockázattal bíró bankokról folyamatosan napi elemzés készült. 2008. október 27-én a Felügyelet FT elnöke és főigazgatója levelet küldött a nyolc legjelentősebb magyarországi bank anyaintézményei vezetőinek. A levélben kérték, hogy az anyaintézmények nyilvánítsák ki hosszú távú elkötelezettségüket leányvállalataik felé, amivel hozzá járulnának a piaci bizalom helyreállításához. A Felügyelet és az MNB napi kapcsolatban állt egymással, és ennek keretében az MNB naponta megküldte a Felügyelet részére a bankközi forint, deviza, és állampapír piaci likviditási elemzésüket, valamint a hazai bankok EUR, USD, CHF és egyéb swap ügyleteit. A Felügyelet naponta küldött adatokat az MNB részére az intézményektől kapott napi likviditási adatszolgáltatásról. A Felügyelet szeptember 29-től elrendelte, hogy – az Európai Unió tagállamainak tőkepiaci felügyeleti hatóságainak egységes fellépése keretében – a pénzügyi intézmények a BÉT tőzsdei kereskedési rendszerében teljesült short eladási (ideértve a napon belüli) ügyleteiket naponta jelentsék. A jelentett tranzakciókat a Felügyelet külön elemzi az esetleges front running ügyletek kiszűrése céljából. A piaci turbulencia felerősítette a piacbefolyásolási törekvéseket. A Felügyelet ezért számos vizsgálatot folytatott a forint elleni támadás, illetve az OTP árfolyamának befolyásolására irányuló tranzakciók tisztázása érdekében. A Felügyelet 2008. október közepétől bekapcsolódott az IMF-fel létrehozott készenléti hitel-megállapodás, illetve a Világbankkal tervezett fejlesztéspolitikai hitel-megállapodás előkészítésébe. A PM-mel és az MNB-vel szorosan együttműködve a Felügyelet közreműködött tényfeltáró konzultációkban, a hitel megállapodások programjával kapcsolatos tárgyalásokban, illetve a magyar bankrendszerre vonatkozó adatok és egyéb információk átadásában. A

2. oldal

-

-

-

-

konzultációk nagyobb része a bankrendszer helyzetének, illetve a helyzet kezelésére rendelkezésre álló felügyeleti eszközöknek és politikának a megismertetésére irányult. A hitel-megállapodások programjával kapcsolatos tárgyalások az IMF tekintetében elsősorban (a MNB elnöke által vezetett tárgyaló misszió tagjaként) a banktámogatási csomag feltételeinek, a Világbank tekintetében pedig a fejlesztéspolitikai hitel-megállapodás bankfelügyeleti blokkja feltételrendszerének kialakításához járultak hozzá. A Felügyelet a biztosítók esetében is rendkívüli adatszolgáltatást vezetett be, mely által figyelemmel kísérhette, hogy beindult-e egy visszavásárlási (eszközkivonási) hullám, illetve a portfóliók értéke hogyan változik. Megvizsgálta a Felügyelet a viszontbiztosítóknak való kitettséget is: megállapítható, hogy a kitettség a biztosítási szektorban meglehetősen koncentrált, a szektorban megképzett viszontbiztosítási tartalékok és a viszontbiztosítóval szembeni követelések 88 %án tíz nagy nemzetközi viszontbiztosító osztozik. Itt hangsúlyosan merül fel kockázat azok esetében, ahol az anya a viszontbiztosító partner. A 2008. novemberi adatok feldolgozásával durva szolvencia számítás is készült arról, hogy az értékvesztés (esetleges) elszámolása hol okozna szolvencia problémákat. Azoknál az intézményeknél, ahol e mutatószám alapján tőkefenyegetettség léphetne fel, ott bekérte a Felügyelet a számviteli politikának az értékvesztés elszámolására vonatkozó szabályait. A piaci folyamatokra – a nyílt végű ingatlanbefektetési alapokat és ingatlanalapok alapjait sújtó nagymértékű tőkekivonás – tekintettel, valamint az ingatlanbefektetési alap jegy tulajdonosok várható veszteségeinek minimalizálása illetve a forgalmazás fenntarthatósága érdekében a Felügyelet 2008. november 7én 10 forgalmazási napra felfüggesztette a nyílt végű ingatlanalapok befektetési jegyeinek forgalmazását és egyben kötelezte az alapkezelőket a befektetők alaposabb tájékoztatása, a kezelési szabályzatuk módosítására, oly módon, hogy a szabályzatban a törvény által lehetővé tett leghosszabb elszámolási időszak kerüljön rögzítésre. A Felügyelet aktív szerepet vállalt a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló törvény kidolgozásában, melynek célja a pénzügyi közvetítőrendszer jelentőségére tekintettel e rendszer stabilitásának megőrzése és erősítése, a vele szembeni befektető és betétesi bizalom helyreállítása, a pénzügyi közvetítőrendszer részét képező egyes intézmények tulajdonosainak érdekei és a közérdek közötti egyensúly biztosítása. A Felügyelet ügyfélszolgálatán megnövekedett a betétek és befektetések biztosítottságára vonatkozó személyes és telefonos érdeklődések száma. Így a Felügyelet internetes honlapján „A betétek biztonsága” címen menüpont készült, ahol a leggyakrabban előforduló kérdések és arra adott válaszok – közérthető formában, a hatályos szabályoknak megfelelő tartalommal szövegezve – szerepelnek.

A Felügyelet a 2006-ban megkezdett projekt-munka eredményeként, 2008 első félévében vezette be új kockázat alapú felügyelési módszertanát (KOMÓD). A széles nemzetközi tapasztalatokra is támaszkodó kockázat alapú felügyelési módszertan célja, hogy a megváltozott felügyelési környezetre (integrált felügyeletek), a megváltozott, illetve előre láthatóan változó szabályozó rendszerre (például: CRD, Solvency II), valamint a Felügyelet adott kapacitási lehetőségeire támaszkodva alakítsa ki az egységes, (a lehetőségek mértékéig) szektor-semleges felügyelési eljárásokat. Az új módszertan lényegi eleme, hogy a piaci szereplőket a pénzügyi rendszer egészére gyakorolt hatásuk alapján eltérő intenzitású és mélységű felügyelet tárgyává teszi. Ezáltal a Felügyeletnek lehetősége van egyrészről az adott 3. oldal

időszak legfontosabb kockázataira koncentrálni, másrészről kapacitásait a lehető leghatékonyabban felhasználni. A korábban helyszíni és helyszínen kívüli cél-, és utóvizsgálatokra koncentráló felügyelés gyakorlata helyett teret nyert a tematikus felügyelés. Az új módszertan meghatározó részét képezik az intézményekkel aktuális témakörökben folytatott prudenciális megbeszélések, tárgyalások, az intézményeknél egy-egy kérdéskörben történő problémafeltáró, tájékozódó megbeszélések, konzultációk is. 2008-ban az ügyfélszolgálatra összesen 27543 db telefonos, 2412 fő személyes és 3475 db írásbeli megkeresés érkezett. A 2008. szeptember 1-ével hatályba lépő „UCP-törvény” (a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény) kapcsán a Felügyelet panaszkezelése a módosult törvényi és belső eljárásrendi környezetnek megfelelően jelentősen megváltozott. A törvény hatályba lépését követően 9 ügy vetette fel az UCP sérelmét. Várhatóan ez az ügyszám időarányosan – és a jogszabály tartalmának és lehetőségeinek köztudottá válásával – jelentősen növekedni fog.

1.3. Szervezeti intézkedések 2007. december 1-jén hatályba lépett a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. - új egységes szerkezetű – törvény. Az új törvény alapján a Felügyelet kidolgozta új Szervezeti és Működési Szabályzatát, melyet az Alapító Okirat tervezetével együtt szeptember 15-én benyújtott. A Felügyelet azonban a Szervezeti és Működési Szabályzatra vonatkozó módosító javaslatát a Felügyeleti Tanács elnöke a Felügyeleti Tanács 2008/161. (XI. 18.) FT határozata alapján Pénzügyminiszternek címzett levélben visszavonta. A Felügyeleti Tanács döntésében kiemelte, hogy a) A Felügyelet szervezetében és működésében a pénzügyi válság várhatóan jelentős változásokat eredményez. Erre utal, hogy a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatójához címzett, a pénzügyminiszter és a Magyar Nemzeti Bank elnöke által jegyzett szándéknyilatkozat olyan elkötelezéseket tartalmaz, amelyek jelentős mértékben érintik a Felügyelet feladatait. b) Folyamatban van a Világbank szakértői jelentésének elkészítése, amely szintén tartalmazhat a Felügyelet feladataira, szervezetére és működésére vonatkozó megállapításokat. Az új törvény 26. § (6) bek. alapján 2008-ban felállításra került az intézmény szervezeti egységeként a Felügyeleti Koordinációs és Módszertani Központ. A teljesítmények hatékonyabb értékelése érdekében a Felügyelet – Miniszter Elnöki Hivatal által jóváhagyott – önálló személyi értékelési, elismerési, teljesítményértékelési rendszert vezetett be. 2. Az előirányzatok alakulása A Felügyelet gazdálkodási stratégiájának legfontosabb eleme, hogy a számára előírt feladatok ellátásához szükséges feltételek folyamatosan biztosítva legyenek, ennek elengedhetetlen eleme az erőforrásokkal való hatékony, ésszerű gazdálkodás és a célszerű takarékosság.

4. oldal

2.1. Költségvetési feltételek változása A Felügyelet 2008. évben is tisztán saját bevételből gazdálkodott, ezért működésének meghatározó alapja a bevételi előirányzatok teljesítése. A 2007. évi jogszabályi változások eredményeképpen a felügyeleti díjak díjszámítási metódusát új alapokra helyeztük. A díjstruktúra átalakításával a Felügyelet kettős célt tűzött ki. A díjtételek csökkentésének egyik célja az egyre jobban szétnyíló bevételi olló összezárása volt. A korábbi években a bevételek a pénzügyi piacok reálbővülési ütemének megfelelően növekedtek, a működési kiadások ugyanakkor a Felügyelet törvényben rögzített feladatellátásával összhangban nominálértékben is közel azonos szinten maradtak. A másik cél a díjbevétel szektorális szerkezetének a kockázatalapú felügyelési megközelítéssel összhangban történő átrendezése volt, ami a díjbevételek alapjainak és a díjtételek mértékeinek a felügyelési kockázatokkal arányos kialakítását követelte meg. Ennek eredményeképp a bevételek súlypontja még markánsabban a pénzpiaci intézményekre helyeződött. 2.2. Az I/2H. és I/2I. számú táblázat a fejezet egészére vonatkozóan Előirányzatok teljesítésének levezetése

I/2H. számú melléklet

13. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2007. évi tény Megnevezés 1. Kiadás ebből: személyi juttatás

2008. évi 2008. évi eredeti módosított 2008. évi tény előirányzat előirányzat 2. 3. 4. millió forintban, egy tizedessel

4/1

4/3

5.

6. %-ban

11 425,3

10 000,0

21 864,6

11 318,1

99,1

51,8

5 129,9

4 696,7

6 385,1

4 935,3

96,2

77,3

15 262,0

10 000,0

12 413,1

12 204,6

80,0

98,3

9 451,5 484

4 602,3 467

187,0 98,5

48,7 96,5

központi beruházás Folyó bevétel Támogatás Előirányzat-maradvány Létszám (fő)

2 461,0 474

–

Előirányzat-módosítások levezetése 13. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Megnevezés 2007. évi CLXIX. törvény szerinti előirányzat Maradvány Intézményi belső átcsoportosítások Intézmény finanszírozása Tartalék növelése Bevétel emelés 2007. évi módosított előirányzat

Kiadás 10 000,0 9 451,5 531,9 1 200,0 681,2 21 864,6

484

I/2I. számú melléklet millió forintban egy tizedessel Kiadásból Bevétel Támogatás személyi juttatás 10 000,0 4 696,7 9 451,5 1 156,5 -12,0 531,9 1 200,0 681,2 543,9 21 864,6 6 385,1

2.3. A főbb kiadási tételek alakulása Takarékossági intézkedések hatásaként a Felügyelet 2008. évi kiadásai (11.318,1 M Ft) a 2007. évi szint alatt (11.425,3 M Ft) teljesültek.

5. oldal

A kiadások közül legnagyobb tételt 2008. évben is a személyi juttatások (4.935,3 M Ft) illetve a hozzá kapcsolódó járulékok (1.519,9 M Ft) jelentették. Ezen két tétel az összes kiadás 57 %át képviselte. A kiadások összege 3,8 %-kal ill. 4,3 %-kal csökkent az előző évhez (5.129,9 M Ft ill. 1.588,9 M Ft) viszonyítva. Mindemellett a létszámkeret a 2007. évi 479 főről a Felügyeleti Koordinációs és Módszertani Központ létrehozásával összefüggésben 484 főre nőtt. A dologi kiadások 2008. évi teljesítésének (1.967,7 M Ft) 2007.évhez (1.919,8 M Ft) viszonyított növekedése 2,5 % nem érte el az inflációt. A támogatásértékű kiadások, pénzeszköz átadások (2.456,2 M Ft) 14,9 %-kal haladták meg a 2007. évi teljesítési adatot (2.137,6 M Ft). Ezen kiadások között szerepel a fejezeti tartalékra átutalt 1.200 M Ft., ill. a fejezeti tartalékról az intézmény működésére biztosított 531,9 M Ft is. A beruházások későbbi időszakra történő halasztásának eredményeként a felhalmozási kiadások 2008. évi összege (296,7 M Ft) jelentősen elmaradt az előző időszak (497,7 M Ft) teljesítésétől. 2008. évi kölcsön kiadásra elszámolt összeg (142,3 M Ft) megközelíti a 2007. évi folyósítást (143 M Ft). 2007. évben kölcsön kiadásként került még elszámolásra a 2008. évi International Assocation of Insurance Supervisors (IAIS) konferencia megelőlegezett kiadás (8,4 M Ft) is. 2008.évben a konferenciával kapcsolatos kiadások és bevételek átfutó számlákon kerültek megjelenítésre. 2.4. Bevételek alakulása A PSZÁF működésének költségeit 2008. évben teljes egészében a felügyelt piacokról származó befizetések fedezték. Ez a tényező azt az elvárást támasztja a Felügyelettel szemben, hogy a bevételek megtervezésekor a várható piaci hatásokat megfelelő módon kell prognosztizálnia, illetve a befizetések teljesítését következetesen figyelemmel kell kísérnie és azok elmaradása esetén, intézkedéseket kell foganatosítania. 2.4.1. A főbb bevételi tételek alakulása 2008. évben a bevételek eredetileg tervezett 10.000,0 M Ft összegével szemben 12.204,6 M Ft folyt be, melyből 1.731,9 M Ft az intézmény és a fejezeti kezelésű előirányzat egymás közötti átvezetéséből (halmozódás) adódik. A Felügyelet pénzforgalmi bevétele (10.472,7 M Ft), mely 21,4 %-kal marad el a 2007.évi értéktől (13.323,4 M Ft). A bevételek számottevő csökkenése egyszeri jellegű és egyértelműen a 2007-ben hatályba lépett új díjstruktúra következtében merült fel. Intézményi működési bevételek teljesítése (10.347,6 M Ft) 455,0 M Ft-tal haladták meg a tervezettet (9.892,6 M Ft). A takarékos gazdálkodás és az eredeti előirányzatot meghaladó díjbevételek keletkezése révén a Felügyeletnek lehetősége nyílt a fejezeti tartalék növelésére (1.200 M Ft). Ezen túl még az intézmény működésére biztosított 531,9 M Ft került támogatás értékű bevételként kimutatásra. 6. oldal

Működési célú pénzeszköz átvétel ill. a felhalmozási kölcsön bevétel az előző évekhez hasonlóan továbbra is jelentéktelen súlyt képvisel a bevételek között. Teljesítési adatuk (22,4 M Ft) a tervezett szinten (21,8 M Ft) alakult. Kölcsön bevétel egyrészt a munkáltatói lakás hitelek törlesztéséből (94,3 M Ft) másrészt az IAIS konferencia 2007. évi megelőlegezésnek (8,4 M Ft) rendezésből adódik 2.4.2. A követelések változása A Felügyelet követelés állomány 2007. évhez viszonyítva 25,3 M Ft-tal nőtt. Az intézménynek 244,1 M Ft az állománya, melyből 24,6 M Ft a felügyeleti díjkövetelés és 98,4 M Ft M Ft bírságkövetelés. A fejezeti számlának az IAIS konferencia rendezésének eredményeként a nyitó állománya megszűnt. A követelés állományra az intézmény 98,8 M Ft értékvesztést számolt el. Peres bírságok miatt a követelésállomány 50,2 M Ft-al került csökkentésre. 2.5. Személyi juttatások A Felügyelet 2008-ban 4.935,3 M Ft személyi juttatást fizetett ki összesen, amely a 2007. évi teljesítés (5.129,9 M Ft) 96,2 %-a. 2.5.1. A munkaerővel és a személyi juttatások előirányzatával való gazdálkodás A Felügyelet létszámkerete (státusz létszáma) az év végén 484 főre módosult, tekintettel a Felügyeleti Képzési és Módszertani Központ létrehozására. A státuszon lévő aktív dolgozók létszáma 451 fő, tartósan távol volt 23 fő, az év végén be nem töltött állások száma 10 fő volt. A tartósan távollévők helyettesítésére további 16 fő munkatársat alkalmaztunk. Az éves átlagos statisztikai állományi létszám 467 fő volt, amely 7 fővel kevesebb, mint a 2007. évi átlagos állományi létszám. A csökkenésben a 2007. december 31. napjáig előirányzott és megvalósult 5 %-os létszámcsökkentés 2008. évi hatása érzékelhető. 2008. január 1-e és december 31-e között jogviszonyt létesített 53 fő, ebből 34 fővel határozatlan időre, 19 fővel határozott időre létesítettünk jogviszonyt. A kilépettek száma 35 fő volt, amelyből 3 fő prémium évek programba távozott, 1 fő öregségi nyugdíjazását kérte, 1 fő próbaidő alatt távozott a Felügyelet kezdeményezésére, 2 fő lemondással, 27 fő közös megegyezéssel távozott, 1 fő pedig elhunyt. Az egy főre jutó kereset összege 9.451 E Ft-ról 9.019 E Ft-ra csökkent, ami 4,6 %-os csökkenésnek felel meg. Az átlagkeresetek csökkenése mögött több tényező együttes hatása áll: egyrészről a rendszeres személyi juttatások növekedése, mely a 2008. január 1. napjától érvényes 5 %-os illetményalap növekedéséből, valamint az illetménykiegészítés módosításából és a Ktv. szerinti alapilletmény eltérítéséből adódik, másrészről viszont a jutalmazási lehetőségek alább részletezett átalakulása. Az elmúlt évben a jutalmazási rendszer átalakult. Kormányrendeleten alapuló, saját, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető Miniszter engedélyével – kompetencia alapú 7. oldal

teljesítményértékeléshez kapcsolódó, valamint a Felügyelet előző évi eredményessége alapján fizethető – külön jutalmazási rendszert alkalmaztunk, amelynek eredményeként a teljesítményhez kapcsolódó ösztönzés az előző évihez képest hatékonyabban jelent meg a munkatársak jövedelmi viszonyaiban. 2.6. Előirányzat-maradvány A Felügyelet fejezeti előirányzat maradványa 2008. végén 10.338,0 M Ft, mely az előző évi összeget (9.451,5 m Ft) 886,5 M Ft-tal haladja meg. 26.1. Az előirányzat-maradványok alakulás A 2008. évi előirányzat maradvány a korábbi évek fel nem használt maradványából (4.849,2 M Ft), továbbá alapvetően a tárgyében keletkezett kiadási megtakarításból (5,488,8 M Ft) adódik. Korábbi évek maradványa a fel nem használt fejezeti tartalékból (5.352,1 M Ft) és a bírság bevételek fel tovább nem utalt részéből (497,1 M Ft) tevődik össze. A Felügyelet kötelezettségvállalással terhelt maradványa 1.090,5 M Ft. 2.6.2. A 2007. évi előirányzat-maradványok jóváhagyása A 2007. évi kötelezettségvállassal nem terhelt maradvány (8.238,9 M Ft) - figyelemmel a Felügyelet státusz törvényére - június hónapban, a kötelezettségvállalással terhelt maradványt (1.212,6 M Ft) szeptember hónapban került visszahagyásra. 3. Egyéb 3.1. A gazdálkodás és a vagyonváltozás összefüggései A mérleg főösszege a Felügyeletnek 2007. évi 11.231,9 M Ft-ról 2008. évre 12.335,6 M Ft-ra nőtt. Az 9,8 %-os növekedés a pénzeszközök (eszköz oldalon) ill. tartalékok (forrás oldalon) növekedésével magyarázható. Az intézmény mérleg főösszege 6.323,8 M Ft-ról 6.742,7 M Ftra a fejezeti kezelésű tartalék 4.908,1 M Ft-ról 5.592,9 M Ft-ra nőtt. 3.2. Kincstári vagyon hasznosítása, elidegenítése A Felügyelet összesen 97,6 M Ft összegben értékesített eszközt. Az értékesített eszközök kivezetéskor nettó összeggel nem rendelkeztek. 3.3. Gazdasági társaságokban való részvétel

8. oldal

A Felügyelet egyik jogelődje az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet által alapított Hitelintézeti Felszámoló Kht.-ban rendelkezett 100 %-os részesedéssel, mely részesedés megszűnt az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény rendelkezései alapján. A Felügyelet azonban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársasággal a Hitelintézeti Felszámoló Közhasznú Társaság tulajdonosi jogainak gyakorlásáról 2008. májusában megállapodást kötött, így könyveiben továbbra is kimutatja Kht.-ban meglévő részesedését (névértéken 50 M Ft). 3.4. Lakásépítés munkáltatói támogatására fordított kiadások A Felügyelet lakáskölcsönre fordított kiadásai az előző évi szinten maradtak. 2008. évben 28 fő munkatárs életkörülményének javításához járult hozzá a Felügyelet. 2008. év végére a kölcsön kintlévősége a Felügyeletnek a tavalyai 812,9 Ft-ról 833,4 M Ft-ra nőtt. 3.5. A KESZ-en kívül lebonyolított pénzforgalom és ügyletek alakulása A KESZ-en kívül a Felügyelet az OTP-nél Lakásalap számlát (év végi egyenlege 9 M Ft), ill. IAIS konferencia elkülönített nyilvántartására a Kincstárnál deviza számlát vezet (év végi egyenlege 15,8 M Ft).

9. oldal

b. Intézményi alcím 1. Az előirányzatok alakulása Előirányzatok teljesítésének levezetése

I/2H. számú melléklet

13. 1. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2007. évi tény Megnevezés 1. Kiadás ebből: személyi juttatás

2008. évi 2008. évi eredeti módosított 2008. évi tény előirányzat előirányzat 2. 3. 4. millió forintban, egy tizedessel

4/1

4/3

5.

6. %-ban

11 416,9

10 000,0

15 756,6

10 786,2

94,5

68,5

5 129,9

4 696,7

6 385,1

4 935,3

96,2

77,3

13 323,4

10 000,0

11 204,7

10 985,9

82,5

98,0

4 551,9 484

4 054,8 467

164,8 98,5

89,1 96,5

központi beruházás Folyó bevétel Támogatás Előirányzat-maradvány Létszám (fő)

2 461,0 474

– 484

Előirányzat-módosítások levezetése 13. 1. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Megnevezés 2007. évi CLXIX. törvény szerinti előirányzat Maradvány Intézményi belső átcsoportosítások Intézmény finanszírozása Bevétel emelés 2007. évi módosított előirányzat

Kiadás 10 000,0 4 551,9 531,9 672,8 15 756,6

I/2I. számú melléklet millió forintban egy tizedessel Kiadásból Bevétel Támogatás személyi juttatás 10 000,0 4 696,7 4 551,9 1 156,5 -12,0 531,9 672,8 543,9 15 756,6 6 385,1

1.1. A főbb kiadási tételek 1.1.1. Az előirányzatok évközi változásai Az intézmény esetében az előző évi maradvány, a fejezeti tartalékból történő finanszírozás és a realizálódott többletbevétel jelentette az előirányzat módosítások forrását. 1.1.2. A személyi juttatások előirányzatának alakulása Mivel a fejezetnek csupán az 1. alcímén van személyi kiadása a fejezeti és az intézményi létszám adatok és személyi kiadási teljesítések megegyeznek egymással. 1.1.3. A dologi kiadások előirányzata változásának a bemutatása A dologi kiadásokon a módosított 3.235,4 M Ft előirányzathoz viszonyítva a teljesítés 60,8 %-os. Készletbeszerzés kiadásait (71 M Ft) sikerült a tavalyi kiadási szint (99,6 M Ft) alatt tartani. Kommunikációs szolgáltatások kiadásai (176,2 M Ft) az inflációt meghaladó ütemben 11,2 %-kal nőttek az előző évhez viszonyítva. Szolgáltatási kiadásokat elsősorban a székház

10. oldal

üzemeltetéséhez kapcsolódó hosszú távú szerződések (kötelezettségvállalások) határozzák meg. A 2007. évi kiadás (823,6 M Ft) a technológiai szerződés lejártából adódóan 2,7 %-kal maradt el 2007. évitől. Vásárolt közszolgáltatások mind értékben (10,8 M Ft) mind a dologi kiadásokon belüli arányát tekintve (0,5 %) elenyésző értéket képvisel. Az ÁFA-kiadások (261,3 M Ft) az előzőek függvényében teljesültek. Kiküldetés, reprezentáció, reklám kiadások (210,9 M Ft) az előző év szintjén (211,9 M Ft) teljesültek Szellemi tevékenység végzésére történt kifizetések (34,8 M Ft) - személyi juttatás terhére történő átcsoportosítás eredményeként - meghaladták az eredeti előirányzatot (17,4 M Ft). Mivel az intézményi tartalékot elsősorban a főigazgatói kereten illetve az ÁFA-n mutatjuk ki, az egyéb dologi kiadások teljesítésénél (210,9 M Ft) jelentkezik a legnagyobb a megtakarítás a módosított előirányzathoz (791,5 M Ft) viszonyítva. Az adók, díjak, egyéb befizetések sor (158,9 M Ft) a nemzetközi tagsági díjak emelkedése miatt nőtt az előző évhez (132,3 M Ft) képest. Realizált árfolyamveszteségként 1,6 M Ft-ot számoltunk el. Munkáltatói lakás kölcsönt 11 főnek 7,7 M Ft értékben engedett el a Felügyelet. 1.1.4. A felhalmozási kiadások előirányzatának alakulása A felhalmozási kiadások (296,7 M Ft) legnagyobb részét a Felügyelet informatikai jellegű beruházásokra fordította. 2007-ben több szoftverfejlesztés is indult, ezek közül 2008-ban Humánpolitikai és bérszámfejtési rendszer, ITIL rendszer, KIR (Központi Információrendszer)-hez kapcsolódó fejlesztések (KOMOD, MIFID), PKN (Pénztárak Központi Nyilvántartási Rendszere)-Ügyfélkapu továbbfejlesztés (belső fejlesztés, külső szakértői támogatással) került átadásra. 2008-ban indított, és le is zárult szoftverfejlesztés: Külföldi kiküldetések nyilvántartó rendszere, Ascent Capture program továbbfejlesztés, Helyszíni vizsgálatokat támogató rendszer, Biztosításközvetítők Képzését és Vizsgáztatását támogató rendszer volt. A felügyelet több informatikai projektjének zárása, így az Irattári Alkalmazás és Dokumentumkezelő rendszer fejlesztése, az új gazdálkodási rendszer bevezetése, Internet/Intranet portál fejlesztése, az új Törzsadattár rendszer II. fázisával kapcsolatos fejlesztése áthúzódik 2009. évre. 2008-ban takarékossági intézkedések eredményeként több fejlesztést elhalasztottunk. A BSC (Balanced Scorecard) projektet támogató informatikai rendszer beszerzése nem történt meg. A CESR POL adatbázis ill. a tervezett VIR (Vezetői Információrendszer) módosítás nem valósult meg. A VIR funkcionalitása átgondolás után az Intranet részévé vált. Az Ügynökregiszter tervezett fejlesztései nem kerültek megvalósításra. A HR kontrolling rendszer, Képzés/fejlesztést támogató rendszer megvalósítása, KIR és általános adatfogadó modul fejlesztése, PSZÁF egységes felügyelési rendszerének kialakítása is átütemezésre került 2009-re. 2008-ban a 60 db számítógép, 60 db notebook cseréjét hajtotta végre a Felügyelet. További 100 db számítógép, valamint 70 db notebook cseréje áthúzódik ez évre. A Felügyelet Blackberry készülékei cserélésre kerültek. Ezen túlmenően a Felügyelet új monitorokat szerzett be, új szervereket vásárolt a 2008-ban fejlesztendő új rendszerekhez (nevezetesen az új – Iratkezelő, Gazdasági, Internet/Intranet rendszerekhez). Üzembe állított egy Call Centert az Ügyfélszolgálaton, 7 db nyomtatóval bővítette a nyomtatóparkot, egy 30kwh teljesítményű szünetmentes tápegység üzembe helyezésével megoldotta a géptermi klíma rendszer szünetmentes tápegységről való működtetését. A PKN szerver konszolidáció keretében vásárolt egy darab új teszt szervert (HP Proliant DL380G5).

11. oldal

A Másodlagos EVA tároló beszerzése, IT security – betörésdetektáló rendszerfejlesztése ez évben valósul meg. Továbbá felhalmozási kiadásként még csekély értékű székház üzemeltetéshez szükséges beszerzések, illetve a rendkívül elavult gépjármű park részleges (10 db) megújítása valósult meg. 1.2. A bevételek alakulása 2008. évben a bevételek eredetileg tervezett 10.985,9 m Ft bevétele keletkezett a Felügyeletnek, az eredetileg tervezett előirányzat 10.000 M Ft volt. 1.2.1. A bevételek tervezettől való eltérése A felügyeleti díjbevételek körében a pénzpiaci szektorból befolyt bevételek (6.886,9 M Ft) 113,9 M Ft-tal, a biztosítási szektorból befolyt bevételek (1.214 M Ft) pedig 228,6 M Ft-tal haladták meg az eredetileg tervezettet (6.773 M Ft ill. 985,4 M Ft). Ugyanakkor a tőkepiaci szektor bevételei (874,2 M Ft) 102,8 M Ft-tal, a pénztári szektor bevételei (745,6 M Ft) pedig 57,4 M Ft-tal maradtak el a tervezettől (977 M Ft ill. 803 M Ft). Az hatályba lépett díjstruktúrában az ügynökök új kategóriát képviselnek. 2008-ban ezen a címen (285 M Ft) a függő biztosításközvetítők díjfizetési kötelezettsége miatt az eredeti előirányzatot (51 M Ft) jelentősen meghaladó bevétel realizálódott. A bírságbevétel összességében a tervezettnek megfelelően alakult, 2008-ban 182 M Ft folyt be. Ez az összeg jelentősen elmarad a 2007. évi bázisadattól, mely egy jelentős (200 millió forintos) tétel miatt kiugróan magas. Az eljárási díjak (129,1 M Ft) meghaladták a tervezett 82,8 millió forintos összeget, mely alapvetően a 2008-ban bevezetett ügynöki vizsgáztatással kapcsolatos felügyeleti feladatok eredetileg nem tervezett igazgatási szolgáltatási bevételeiből adódtak. A számlás és egyéb bevételek a tervezett 62,5 millió forint helyett 42,9 M Ft-ot értek el, mely mögött részben a 2008-ban tervezett eszközértékesítések elmaradása, illetve kisebb részben (használt gépjárművek) 2009-re áthúzódó hatása áll. A dolgozói kölcsönök visszafizetéséből származó bevétel (94,3 M Ft) 8,7 millió forinttal haladta meg az eredeti tervet, mely a kedvezményes lejárat előtti visszafizetési lehetőségnek tulajdonítható. A fejezeti kezelésű tartalék 531,9 M Ft összegben finanszírozta az intézmény kiadásait. 1.2.2. Követelések állománya A követelésállományunk 2008. folyamán (210,3 M Ft-ról 244,1 M Ft-ra) 16,1 %-kal növekedett. Számlázott követelésünk az év végén megállapodás alapján külföldön foglalkoztatott munkavállaló térítésének elmaradása miatt mérleg fordulónapra 13 M Ft-ra nőtt. Ezen bevétel 2009-ben realizálódott. A bírságok és felügyeleti díjak követelésállománya 27,4 %-kal (96,5 M Ft-ról 123 M Ft-ra nőtt). Ez a növekedés egyrészt a bírságkövetelések állománya (98,4 M Ft) növekedésének tulajdonítható. A fordulónapi követelésállomány legjelentősebb tétele egy 2008. decemberi

12. oldal

határozat alapján kivetett 80,0 millió forint összegű bírság, mely a beszámoló fordulónapján még nem vált esedékessé, de a beszámoló készítésig megfizették. A növekedés másrészt a felügyeleti díjbevételekkel kapcsolatos követelésállomány az előző évi értéknek (21,2 M Ft) 16 %-os növekedésével (24,6 M Ft-ra) indokolható. A követelések értékvesztésének szabályait 2007-ben úgy módosítottuk, hogy a korábbinál konzervatívabb megközelítést tükrözzön. A 2007. évi jelentős növekedés (103,1 M Ft-ra) után 2008-ban már nem volt szükség további értékvesztés megállapítására, így annak állománya összességében (98,8 M Ft-ra) 4,2%-kal csökkent. 1.3. Előirányzat-maradvány 1.3.1. A 2007. évi előirányzat-maradvány A 2007. évi kötelezettségvállalással terhelt maradványból (1.206,1 M Ft) év végi személyi juttatásra és hozzá kapcsolódó járulékokra 162,1 M Ft, dologi kiadásokra 604,7 M Ft, pénzeszköz átadásra 244,0 M Ft (mind a dologi mind a pénzeszköz átadás elsősorban a bírság bevételek elkülönített kezeléséhez kapcsolódó fizetési kötelezettségből - összesen 549,7 M Ft - adódik) került módosításra. Áthúzódó felhalmozási kiadásként 143,9 M Ft ill. lekötött lakás kölcsön kifizetéseként 51,4 M Ft teljesült. A Felügyelet - státusz törvényében szabályozott pályázati kifizetés egy részének (497,1 M Ft) teljesítése áthúzódott 2008. évre. A Felügyelet a kötelezettségvállalással nem terhelt maradvány összegét (3.345,8 M Ft) 2008. évi működésének finanszírozására fordította. 1.3.2. A 2008. évi előirányzat-maradvány A PSZÁF intézményi előirányzat maradványa 2008. végén 4.751,6 M Ft, mely 199,7 M Ft-tal nőtt az előző évhez (4.551,9 M Ft) viszonyítva. 2. Egyéb

2.1. A gazdálkodás és a vagyonváltozás összefüggései Az intézmény mérleg főösszege a 2007. évi 6.232,8 M Ft-ról 2008. évre 6.742,7 M Ft-ra nőtt. Az intézmény estében is csak úgy, mint a fejezet egészének vonatkozásában, a növekedés a pénzeszközök (eszköz oldalon) ill. a tartalékok (forrás oldalon) növekedésével magyarázható. 2.2. Az alcímhez tartozó költségvetési intézmény vállalkozási tevékenysége A Felügyelet vállalkozási tevékenységet nem folytat.

13. oldal

2.3. Kiszervezett tevékenységek, szervezetek A Felügyelet tevékenységeit önállóan látja el. 2007-ben sem hajtott végre outsourcingot. Tevékenysége végrehajtásához vásárolt közszolgáltatásként, őrzés-védelemre 4,9 M Ft-ot ill. szellemi tevékenységre történő kifizetésként, külső szakértők igénybevételére 20,1 M Ft-ot fizetett ki. 2.4. Az intézmény alapítói/vagyonkezelői felügyelete alá tartozó társaságok A Felügyelet egyedül a Hitelintézeti Felszámoló Kht.-ban rendelkezik részesedéssel. Gazdálkodó szervezet megnevezése

Saját tőke értéke (M Ft)

Hitelintézeti Felszámoló Kht.

50,0

Állami tulajdoni részesedés aránya 100 %

összege 50,0

Költségvetési támogatás1 2 összege (M Ft)

Költségvetési támogatás célja

122,4 működés biztosítása

A Felügyelet támogatása az előző évi (66,1 M Ft) összeg majd kétszeresét teszi ki. A finanszírozás növelését a MÁVÁBE vagyonelszámolási eljárásának megindítása indokolta.

1

A Kht. a támogatást nem költségvetési támogatás, hanem átadott pénzeszköz címén kapta meg.

2

Teljesítési adat. Ezen felül további 4 M Ft kiadás előlegen szerepel, mellyel a kht. év végéig nem számolt el. 14. oldal

c. Fejezeti kezelésű előirányzatok Előirányzatok teljesítésének levezetése

I/2H. számú melléklet

13. 2. Intézményi működési tartalék 2007. évi tény Megnevezés 1. Kiadás Folyó bevétel Támogatás Előirányzat-maradvány

2008. évi 2008. évi eredeti módosított 2008. évi tény előirányzat előirányzat 2. 3. 4. millió forintban, egy tizedessel

4/1

4/3

5.

6. %-ban

8,4

6 108,0

531,9

6 332,1

8,7

1 938,6

1 208,4

1 218,7

62,9

100,9

4 899,6

547,5

–

Előirányzat-módosítások levezetése kedvezményzettenként Megnevezés 2006. évi CXXVII. törvény szerinti előirányzat Egyéb előirányzat-változások jogcímenként - Maradvány - Tartalék emelés - Kölcsön (IAIS) konferencia 2007. évi módosított előirányzat

Kiadás 6 108,0 4 899,6 1 200,0 8,4 6 108,0

11,2

I/2J. számú melléklet millió forintban, egy tizedessel Bevétel Támogatás 6 108,0 4 899,6 1 200,0 8,4 6 108,0

Előirányzatok teljesítésének levezetése kedvezményzettenként 2007. évben I/2K. számú melléklet millió forintban, egy tizedessel Kiadásból Megnevezés Kiadás meghatározott működésre feladatra Kedvezményezettek köre és száma - saját intézmény 531,9 531,9 Összes kifizetés 531,9 531,9

1. Az előirányzatból finanszírozott feladatok bemutatása A fejezeti kezelésű előirányzaton egyedül az intézmény pereinek fedezetésre átutalt összeg jelenik meg 2008. évben. Ezen kívül még átmeneti jelleggel (év végi elszámolás eredménye nulla) az IAIS konferencia finanszírozása valósult meg a fejezeti kezelésű előirányzat terhére. 2. A bevétel alakulása Az intézményi működési tartalék bevétele (1.218,7 M Ft) az IAIS konferencia 2007. évi finanszírozásának visszatérüléséből (8,4 M Ft), a fejezeti tartalék növeléséből (1.200 M Ft) és az elszámolt árfolyam nyereségből (10,3 M Ft) tevődik össze.

15. oldal

3. A 2008. évi maradvány Az intézményi működési tartalék maradvány a 2007. évi maradvány (4.899,6 M Ft), a 2008. évi bevétel (1.218,7 M Ft) ill. a 2008. évi kiadás 531,9 M Ft összegzésének eredményeként 5.586,4 M Ft tett ki 2008. év végén.

Budapest, 2009. május

.

Farkas István a Felügyeleti Tanács elnöke

16. oldal