MUNKAVÉDELEM 1.1
A 30 év alatti munkavállalók és a munkavédelem Tárgyszavak: munkavédelem; ifjúság; képzés; oktatás; szemlélet; kampány; védőfelszerelés; hozzáállás; e-tanulás.
A munkavédelmi szakemberek szerint a 30 év alatti korosztály munkavédelmi szemlélete és oktatási igényei sok szempontból eltérnek idősebb társaikétól. A fiatal munkavállalók munkavédelme új kihívások elé állítja a szakmát. Ők az ún. Y-generáció tagjai, akik könnyedén használják a számítógépet, sokkal gyorsabban dolgozzák fel az új információkat, és természetesnek veszik, hogy a munkavállalók testi épségét és egészségét munkavédelmi szabályok védik. Munkavédelmi képzésük hatékonyságának biztosítása is újszerű megközelítést tesz szükségessé.
A fiatal munkavállalók általános jellemzői és viszonyuk a munkavédelemhez A munkavédelmi szakemberek tapasztalatai szerint a 30 év alatti munkavállalók sokkal gyorsabban fogadják be az információkat, és gyorsabban is reagálnak rájuk. Ez nem azért van így, mert az idősebbeknek gyengébbek a képességei, hanem mert a mostani fiatalok olyan kultúrában nőnek fel, amelyben a „mindent és azonnal” szemlélete uralkodik. Ez a munkavédelmi szakembereket is jelentős kihívások elé állítja, hiszen ezek a fiatalok állandóan kérdeznek, és a kérdéseikre azonnali választ várnak. Így az oktatóknak is gyorsabban kell reagálniuk, és kész válaszokkal kell rendelkezniük. Emellett a fiatalok szívesebben veszik az olyan információkat, amelyeket multimédiás eszközökön keresztül juttatnak el hozzájuk. Vannak, akik az írásos anyagokat részesítik előnyben, mások a videót, és vannak, akik számára az egyéni konzultáció a leghatékonyabb. A munkavé-
delmi oktatóknak ezek kombinációjával kell dolgozniuk, ha sikeresek és hatékonyak akarnak lenni. Az idősebb munkavállalók között ugyanakkor még mindig akadnak olyanok, akik tartanak a számítógéptől. Ez nem jelenti azt, hogy elutasítanák a számítógépre épülő képzési programokat, csupán nehézkesebben tudják alkalmazni őket, mint fiatal társaik. Elterjedt nézet, hogy a mai fiatalok az információs társadalom gyermekei, akiknek általában elég megadni a szükséges információkat, és máris képesek a gyakorlatban alkalmazni azokat. De a fiatalok nemcsak a számítógéphez szoktak hozzá, hanem azt is természetesnek veszik, hogy a munkavédelmi hivatal szigorú szabályokkal őrködik a munkahelyek biztonsága fölött. Ez az oka annak, hogy a fiatalabb és az idősebb dolgozókat más-más okok motiválják a munkavédelmi szabályok betartására. Amikor a fiatalok munkába állnak, a munkavédelmisek elmondják nekik, hogy nem szeretnék, hogy bárki megsérüljön, ezért vannak érvényben a munkavédelmi előírások. Ezt ők vita nélkül elfogadják, hiszen nincsenek tapasztalataik arról, milyen volt a helyzet korábban. Ezzel szemben az idősebb munkavállalók még emlékeznek arra, milyen sokan sérültek meg régebben, és mit is jelent olyan munkahelyen dolgozni, ahol nincsenek szigorú munkavédelmi előírások. Ők ezért jobban értékelik a munkavédelem erőfeszítéseit. És itt van a paradoxon: miközben az idősebbek pontosan tudják, mekkora szükség van a munkavédelemre, ugyanakkor sokkal több megrögzött szokásuk van, amelyeken nagyon nehezen változtatnak, és emiatt a képzésük több nehézséget jelent, mint a fiataloké, akik jóval rugalmasabbak. Sok szempontból könnyebb ugyanis olyanokat tanítani, akiknek nincsenek előzetes tapasztalataik és elvárásaik. Amikor az idősebbeknek új dolgokat próbálnak megtanítani, ők ezt sokszor azzal hárítják el, hogy „már 25 éve így csinálom, és még nem öltem meg senkit!” A fiatalok természetesen rengeteget tanulhatnak az idősebb kollégáktól még akkor is, ha ezek a tapasztalatok nem állnak mindig összhangban a jelenlegi munkavédelmi szabályokkal. Amikor a tanteremben egy új technikát magyaráznak, és egy idősebb dolgozó közbevág, hogy ezt nem így szokták csinálni, egy jó oktató ezt fel tudja használni annak demonstrálására, hogy a hagyományos módszerek nem feltétlenül jók is. Az újoncok így mind az új, mind a régi módszert megismerhetik, az oktatónak pedig az a dolga, hogy megértesse, miért jobb az új módszer.
Munkavédelmi kampány az új generációnak Egy chicagói kommunikációs cég sajátos marketing kampánnyal célozta meg a 30 év alatti építőipari dolgozókat. A kampány része, hogy a heti fizetési borítékokban olyan szórólapokat helyeznek el, amelyek rövid munkavédelmi üzenetet tartalmaznak. Az üzenetek újszerű, „szexi” módon igyekeznek megismertetni a fiatalokat a főbb munkavédelmi koncepciókkal a védőfelszerelés használatának szükségességétől a létramászás biztonságos módjáig. Az egyik ilyen szórólap elején például fiatal mosolygó nő látható, a felirat pedig a következő: „Könnyebb visszakacsintani, ha a szemed még a fejedben van.” A hátlapon pedig ez áll: „Hordjál védőszemüveget!” A 30 év alattiak figyelmének felkeltése különösen nagy kihívást jelent. A munkavédelmi kampányok megtervezésekor két nagyon eltérő csoport igényeit kell figyelembe venni. Az idősebbek a szöveges üzeneteket részesítik előnyben, míg a fiatalokat ezek egyáltalán nem érdeklik. Hozzájuk más utakon lehet eljutni. A „szexi” munkavédelmi kampányt 5 évvel ezelőtt indították el, és a szakembereknek számos értékes tanulsággal szolgált a hatékony és kevésbé hatékony kommunikációs módszerekről. Kiderült például, hogy mivel a fiatalok figyelmének terjedelme kisebb, ha olvasni kell, a nyomtatott anyagok akkor lesznek igazán hatásosak, ha dinamikus és szembetűnő képekből, valamint rövid (1–2 mondatos) üzenetekből állnak. Régebben az emberek, ha szórakozni akartak, olvastak. A mai fiatalok ezzel szemben a modern média hatására elsősorban a képi megjelenésre összpontosítanak, és nem szeretnek olvasni. Ahelyett, hogy saját magukat szórakoztatnák, azt várják, hogy mások szórakoztassák őket. Ebből adódik, hogy míg az idősebbeknek elég egy figyelemfelkeltő cím, hogy végigolvassanak egy munkavédelmi felhívást, a fiatal munkavállalók figyelmét az erőteljes képi üzenetekkel lehet megragadni. A mai fiatalokhoz rendkívül gyorsan, de kis adagokban jut el az információ, és a munkavédelemnek alkalmazkodnia kell ehhez a tendenciához. Nem vált be az a próbálkozás, hogy a fiataloknak a jövőjüket hosszú távon pozitívan befolyásoló tényekkel érveljenek. Sajnálatos módon az ő számukra a jövő túl távoli fogalom. Míg az idősebbek számára fontos üzenet lehet, hogy a munkavédelmi előírások betartása hozzásegíti őket ahhoz, hogy aktívan élvezhessék a nyugdíjas éveiket, golfozhassanak, játszhassanak az unokáikkal stb., a fiatalok nem akarnak hosszú távra tervezni.
Védőfelszerelések: menő kontra biztonságos A védőfelszerelések gyártóinak is hasonló problémákkal kell szembenézniük, amikor a 30 év alattiaknak számára terveznek termékeket. A kutatások azt mutatják, hogy a fiatalokat sokkal nehezebb rábírni például a hallásvédő eszközök viselésére. Ennek többek között az lehet az oka, hogy a halláskárosodás viszonylag hosszú idő alatt alakul ki, a fiatalok pedig nem gondolkodnak ennyire előre, és nem hiszik el, hogy velük is megtörténhet a baj. Az idősebbek között többen vannak olyanok, akiknek az ismerősei körében vannak halláskárosodottak, így ők már szembesültek a káros hatásokkal. Emellett a fiataloknak a testi épségüknél fontosabb, hogy divatosak legyenek. A védőfelszerelés gyártók ezért olyan termékcsaládokat dobnak piacra, amelyek vonzóak lehetnek a fiatalok számára. Az egyik cég például háromszínű, illetve neonzöld, tetoválást imitáló füldugókat, és narancssárga batikmintás fülvédőket kínál, amelyek amellett, hogy a hagyományos termékekkel szemben megpróbálják követni a divatot, ugyanúgy biztosítják a szükséges hallásvédelmet. Míg a múltban a gyártók minél kevésbé feltűnő termékeket igyekeztek előállítani, ma élénk, feltűnő színeket használva, divatos kiegészítőként próbálják a munkavédelmi felszereléseket népszerűvé tenni. Ez a trend érvényesül a védőszemüvegeknél is. Ugyanakkor az ergonómiai szempontokra is nagyobb hangsúlyt helyeznek. A divatos védőszemüvegek a homlok és az orrnyereg szélességének megfelelően állíthatóak, és még a lencsék dőlésszöge is változtatható. Az újdonság ereje Bármilyen hatékonynak bizonyult is például a „szexi” munkavédelmi kampány, a kommunikációs tanácsadó cégnek a következő évben valami újdonsággal kell előállnia, ha nem akar unalmassá és érdektelenné válni. A munkavédelmi szakemberek egyetértenek abban, hogy a fiatal munkavállalóknak szánt üzenetek és védőfelszerelések sikere nagy mértékben függ attól, hogy mennyire tudnak újszerűek lenni. Nem lehet arra építeni, hogy egyetlen ötlettel sokáig fenntarthatják a fiatalok érdeklődését. A szakma nagy kihívása, hogy folyamatosan új ötletekkel álljanak elő.
Az Y-generáció hatékony munkavédelmi képzése Közismert tény, hogy minden új generáció némi szkepticizmussal tekint az előtte járókra. Ebben a tekintetben az Y-generáció tagjai sem különböznek, nekik is mindenről más a véleményük. Úgy is jellemezhetnénk őket, mint tehetséges nomádokat. Jellemző rájuk, hogy az első 10 évben három, négy, vagy akár több munkahelyen is megfordulnak. Jól dolgoznak, de nem félnek attól, hogy új lehetőségeket próbáljanak ki. Az olyan hagyományos ösztönzők, mint például a nyugdíj-előtakarékossági program, kevéssé vonzóak a fiatalok számára, akik saját befektetési számlával rendelkeznek. A gyakori munkahelyváltás miatt a munkavédelmi szakemberek számára komoly kihívást jelent, hogy ezeknek a munkavállalóknak a munkavédelmi képzését ütemezni tudják. Erre az egyik legalkalmasabb módszernek a számítógépes oktatás kínálkozik, hiszen ma már a legkisebb vállalkozások is rendelkeznek számítógépekkel, valamint internetes hozzáféréssel, és az Y-generáció tagjai szinte saját testük kiterjesztésének tekintik ezeket az eszközöket. Az interneten keresztül intézik banki ügyeiket, vásárolják meg kedvenc CD-jüket, és kommunikálnak a világ különböző részein lévő társaikkal. A felmérések szerint a 18–29 év közöttiek 78% használja a világhálót. Érdemes tehát megragadni ezt a kínálkozó lehetőséget! A képzési program megtervezése Bár a mai munkahelyek nagymértékben különböznek egymástól, az azonban az autógyáraktól a baromfifeldolgozókig mindegyikben közös, hogy a munkavállalók alapvető munkavédelmi képzésének biztosítása mindenhol kötelező. Vannak olyan általános problémák, amelyekkel a munkavédelmi szakembereknek minden munkahelyen meg kell küzdeniük. Ilyenek például az alábbiak: A szabadságolásoktól, betegállománytól és egyéb távollétektől függetlenül meg kell oldani, hogy minden dolgozó időben teljesítse a képzési előírásokat. Gondoskodni kell arról, hogy a hiányzók pótolják az elmulasztott tanórákat, az újonnan belépőket és az áthelyezetteket pedig a lehető leghamarabb munkavédelmi képzésben kell részesíteni. A munkavédelmi oktatás egységességét biztosítani kell. Nem minden munkavédelmi felelősnek erőssége a tanítás, így nem minden munkavállaló részesül azonos szintű felkészítésben. Még
a legjobb oktatók számára is nehézséget jelenthet, hogy kétszer ugyanúgy adjanak le egy anyagot. Hogyan lehet minden munkavállalót bevonni a képzési folyamatba? A videó és a DVD jó módszer, csak éppen nem igényel aktív részvételt. Az igazán hatékony online képzési programok interakciókra, a tanulók számára érdekes információkra épülnek, és megfelelnek a sokféle tanulási stílust képviselő felnőtt tanulóközönség elvárásainak. Dokumentált tesztekkel és vetélkedőkkel biztosítani kell a tanult információk megtartását. Ez ugyan rengeteg papírmunkával jár, de ellenőrzés, vagy egy esetleges jogi eljárás esetén jó, ha a munkavédelmi szakember dokumentumokkal tudja alátámasztani, hogy eleget tett a kötelezettségeinek. Az e-tanulás meghonosítása a munkavédelmi oktatásban Az internetalapú, illetve online munkavédelmi képzést már évek óta számos társaság sikeresen alkalmazza. Ideje a hezitálókat is meggyőzni arról, hogy ez a jövő útja. Természetesen az elektronikus programok sem elégíthetnek ki minden képzési igényt. Vannak olyan feladatok, amelyek teljesítéséhez a különféle módszerek ötvözésére van szükség. Egy minőségi elektronikus tanulási program kidolgozásához az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: Mennyire áll készen a szervezet az átállásra? Minden munkavállalónak van-e internet-hozzáférése (a munkahelyén, illetve otthon)? Kitől érdemes a programot megvásárolni? Olyan partnert kell választani, aki az előkészítésben és a program szükséges módosításában is segítséget nyújt, jó ajánlásokkal rendelkezik, képes a szervezet egyéni igényeire szabni a program tartalmát és eredményorientált szemlélettel rendelkezik. Olyan programot kell választani, amelyet a legkönnyebb elfogadtatni a dolgozókkal, és így a legnagyobb esélyt kínálja a sikerre. Ki lenne alkalmas arra a dolgozók közül, hogy jó példával elöl járva a többieket arra motiválja, hogy elfogadják és értékeljék az etanulást? Hogyan lehet megszerezni a vezetők támogatását? Érdemes kísérleti programot összeállítani, amely demonstrálja, hogy mekkora értéket képvisel a program a szervezet egésze számára. A demonstrációra egy olyan területet válasszunk, ahol a legnagyobb az esély a sikerre.
Miért jelent az Y-generáció különleges kihívást? A kutatások és felmérések szerint a 30 év alatti munkavállalókra az alábbiak jellemzők: Nagyok az elvárásaik – főleg saját magukkal szemben. Hatalmas bizonyítási vágy él bennük: úgy gondolják, hogy meg kell tudniuk oldani azokat a problémákat, amelyeket másoknak nem sikerült, és hogy mindenkinél többet, jobban és gyorsabban képesek dolgozni. El akarják kápráztatni az embereket a technológia kínálta megoldásokkal. Munkaadójukkal és a vezetőkkel szemben is nagy elvárásokat támasztanak. Elvárják, hogy odafigyeljenek rájuk, arra, hogy hogyan végzik a munkájukat, és támogassák őket. Elvárják, hogy a vezetők ismerjék el a sikereiket, és méltóképpen jutalmazzák meg őket, továbbá azt, hogy nyíltan, őszintén és igazságosan bánjanak velük. Ez a generáció részese akar lenni a problémák megoldásának, ezért érdemes őket bevonni a mintaprogramba, megmutatva nekik, hogy mennyire számít a véleményük, és hogy menynyire fontos a munkavédelem a társaságnak. Az Y-generáció tagjai mindig tudni akarják, hogy mi folyik körülöttük. Pontosan tudniuk kell, hogy mit várnak el tőlük, és ők mire számíthatnak cserébe – ma, holnap, a jövő héten. Ha ezekre kérdésekre nem kapnak rendszeres választ, akkor elveszítik lelkesedésüket és elkötelezettségüket. Jó megoldás bevonni őket a képzési program kialakításába, és az energiáikat felhasználni arra, hogy a képzést lendületben tartsák. A fiatal munkavállalók tele vannak energiával, és a gyors tempót szeretik. Biztosítani kell, hogy az online képzési programok a hét minden napján, 24 órában a rendelkezésükre álljanak, hogy bármikor foglalkozhassanak az anyaggal.
Összegzés A munkaerő nagyarányú fluktuációja, a jogi szabályozás szigorodása és a hatékonyság javításának folyamatos igénye komoly kihívások elé állítja a munkavédelmi vezetőket. Ezért minden kínálkozó alkalmat meg kell ragadniuk arra, hogy a munkájukat megkönnyítsék. Ahelyett, hogy a fejüket csóválnák, és bosszankodnának azon, hogy „neveletlen, mindentudó kölykökkel” kell bíbelődniük, jobban teszik, ha a dolgok pozitív oldalát nézik, és örömmel fogadják a fiatal munkavállalók
nagyfokú kreativitását, amely a munkavédelmi oktatásnak is új lendületet adhat. A munkavállalók új generációja ugyanis nem csupán „elszenvedője”, de részese akar lenni a problémák megoldásának. Érdemes az energiáikat arra felhasználni, hogy az online képzési programokat beindítsák és népszerűsítsék. Összeállította: Csépán Lilla Cable, J.: Generatiom Y safety: The challanges of reaching the Under-30 worker. = Occupational Hazards, 67. k. 11. sz. 2005. p. 21–24. Austin, Sh.: Targeting employees under 30. Effective safety training methods for a new generation of worker. = Occupational Hazards, 67. k. 11. sz. 2005. p. 27–29.
