A 25 éves Csángó Fesztivál emlékezetes pillanatai

A 25 éves Csángó Fesztivál emlékezetes pillanatai

A Csángó Fesztivál Alapítvány Kuratóriumának ajánlásával Dr. Rédei István Papp Imre Mihályi Gábor Petrás Mária Szikra István 2015

csango konyv_2nap.indd 1

2015.08.03. 13:31:54

Valljuk, hogy a Csángó Fesztivál szimbólum, a moldvai, gyimesi, barcasági csángók kultúrájának megèrzését jelenti egyrészrèl, tágabb értelemben a történelmi viharok során elszakadt nemzetrészek és a diaszpórában élè magyar etnikum kultúrájának ápolását és gyakorlását is jelenti. A Csángó Fesztivál a távoli országokban élè magyar gyökerî Íatal nemzedék nemzeti hovatartozásának, magyarságtudatának kialakításához és megerèsítéséhez is hozzájárul. A moldvai csángókhoz hasonlóan szorongatott helyzetben élnek magyarok többfelé a Kárpát – medencében. Generációk sorsát befolyásolhatjuk azzal, ha megerèsítjük bennük az anyanyelv használatának, a közösségi kultúra hagyományainak szükségét. Európaiságunk és életképességünk bizonyítéka lesz, ha megerèsítjük a közös gyökereket, s ha képesek leszünk segítséget nyújtani a felénk irányuló kezeknek és konkrét támogatást adunk a szülèföldön maradáshoz. Papp Imre és Péterbencze Anikó a Csángó Fesztivál alapítói


2015.08.03. 13:32:16

A Jászság Népi Együttes szakmai útját megalakulásától kezdve /1971/ meghatározta a reneszánszát élè magyarországi táncházmozgalom. Az együttes mîvészeti munkájában nagy szerepet játszott, hogy Dr. Martin György tudományos igényî gyîjtési módszereit felhasználva Tímár Sándorral és tanítványaival dolgozhattunk, melynek eredménye lett az 1977-es Ki-Mit-Tud gyèzelem és azt követè számos elismerés. Ez a mîhelymunka tette lehetèvé, hogy útjára indíthassuk 1991-ben a Csángó Fesztivált. Büszke vagyok arra, hogy egy olyan közösséget alakítottunk ki, mellyel hozzá tudtunk járulni a magyar néptáncmozgalom kiteljesedéséhez, hiszen számos kimagasló szakmai vezetè került ki ebbèl a mîhelybèl, mint például Mihályi Gábor az Állami Népi Együttes mîvészeti vezetèje és Szîcs Gábor a „Fölszállott a páva” televíziós verseny gyèztes, Prima és Prima Primissima Közönségdíjas Jászság Népi Együttes mîvészeti vezetèje. A mára már világméretîvé váló kulturális válságból egy olyan háló megalkotása jelentheti a kiutat, amely a gazdaság és a kultúra szimbiózisára épül. Az elsè perctèl kezdve meggyèzèdésem, hogy értékteremtè ügyet szolgálunk. Bár annak idején a klézsei /Moldva/ Hodorog Luca életét nem tudtuk megmenteni – már betegen érkezett Jászberénybe, de kívánságára magyar földben nyugszik, itt a jászberényi római katolikus temetèben. Emlékét nem feledjük és talán úgy tudunk méltóak lenni az è emlékéhez, ha segítjük azokat a Íatalokat, akik nehéz helyzetük ellenére vállalják a küldetést és felveszik a harcot Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján, Délvidéken az anyanyelvi kultúra megmentéséért. Ebben az értékteremtè folyamatban így fonódhat össze Hodorog Luca, a többi énekes, táncos, zenész és a jászsági emberek sorsa. Szerte a világban járva nem ismerek még egy olyan várost, még egy olyan tájegységet, ahol a lakosság, a helybeliek ennyire magukénak éreznének egy rendezvényt, ahol érzelmileg és lelkileg is ennyire azonosulni tudnak a határokon túl elè magyarok és más nehéz sorsú kisebbségek ügyével. A jászságiak másodszor is megváltották nemcsak magukat, hanem az egész magyar nemzet lelkiismereteként mindannyiunkat, és folyamatosan hitet tesznek a valódi nemzeti értékek újrateremtése mellett. 2014-tèl a kultúra és a gazdaság erèvonalainak összehangolásával új dimenzióban új értéket teremtett a Csángó Fesztivál. Jászberény és a Jászság vezetèi mellett egyre több jászsági vállalkozó is csatlakozik ehhez a gondolathoz. A Jászság Népi Együttes közössége a kezdetektèl meghatározó szerepet vállal abban, hogy a Csángó Fesztivál a magyar nemzet összetartó erejét erèsítse, bárhol is éljenek magyarok a világban. Papp Imre a Jászság Népi Együttes alapító mîvészeti vezetèje a Csángó Fesztivál alapítója


2015.08.03. 13:32:18

A kezdetek...


2015.08.03. 13:32:19


2015.08.03. 13:32:22


2015.08.03. 13:32:26


2015.08.03. 13:32:29

1991. augusztus 3-a szombat volt... Jászberényben azokban az órákban mindannyian úgy éreztük, hogy történelmi pillanatokat élhetünk át. A fenyegetè esèfelhèk ellenére zsúfolásig megtelt emberekkel a Lehel vezér tér. A rendszerváltás után Magyarország elsè szabadon választott miniszterelnöke Antall József Jászberényben, meghívásunkra a Csángó Fesztiválon tartotta elsè vidéki beszédét. Leírhatatlan érzés vett erèt rajtunk, hiszen honnan is indult el a mi történetünk… A Csángó Fesztivál eseményei elválaszthatatlanul egybeforrtak a Jászság Népi Együttes történetével. Papp Imre 1971-ben alapította az együttest és 6 év múlva meg is nyerték a televíziós Ki-Mit-Tud vetélkedèt, így egycsapásra országosan elismert és a Lehel Hîtègépgyár mellett a Jászság életének másik nevezetességévé válhattak. Számos hazai és nemzetközi versenyt nyert az együttes. Tímár Sándor és Martin György indíttatására kezdtek gyîjteni elèször Erdélyben. Az elsè kiemelkedè, a néptáncmozgalom szempontjából is mérföldkènek számító gyîjtés Keménytelkén, Magyarózdon és késèbb Magyarszentbenedeken volt. 1979-ben, mint néprajzos egyetemista és a Bartók Táncegyüttes táncosa, elsè gyîjtè utunkon Papp Imrével, késèbbi férjemmel elèször Mezèségen jártunk. Ekkor ismerkedtünk meg Kallós Zoltánnal. Óriási lelkesedéssel hallgattuk a történeteit a hihetetlenül gazdag folklórkincsrèl, amely ott hevert a szó szoros értelmében a lábaink elètt. A 80-as évek elejétèl Martin György tanácsára kezdtünk gyîjteni Felcsíkon. Erdélyi barátaink, a Barozda együttes tagjai GyèrÍ Erzsike, Bokor Imre, Simó Jóska, Torró Öcsi, Bilibók Béla és Marika, Ferenczi Csaba, Ádám Gyula, Szép Gyula, Csáky Zoltán, Kelemen László, Kelemen Tekla és Tötszegi András „Cucus”, Panek Kati, Papp István „Gázsa”, Pávai István, Kedves Erzsike és még sokan mások segítettek. Csíkszentdomokosi gyîjtésünk könyv formájában is megjelent. Jászberényben a Déryné Mîvelèdési Központ munkatársai is segítették munkánkat. 1990-ben a Nemzetközi Táncház és Zenész táborunkba meghívtuk Hodorog Luca moldvai énekes asszonyt. Vele együtt vendégül láttunk sok hagyományèrzè táncost és zenészt a moldvai Klézsérèl, Somoskáról, Forrófalváról, Külsè-Rekecsinbèl, Pusztinából, Lészpedrèl. Luca néni tudta a 17. századi Kájoni–Kódex, azaz a Kájoni Cantionale Catholicum valamennyi szövegének énekes dallamát. Az énekes asszonyt csángó hitvallása miatt hazájában, Romániában üldözték a hatóságok. A tudósok, tánckutatók mellett a néptáncosok, a jászságiak, a nemzetközi tábor résztvevèi elámultak a varázslatos énekhangok, a történelem kulisszái mögül elèlépett, régies, néhol a halotti beszéd, mint legèsibb írott forrásunk nyelvezetére emlékeztetè szövegektèl és a légiesen táncoló, fátyolos asszonyok látványától. A következè évben az elsè Csángó Fesztiválon több száz évvel korábbi, èsi magyar kultúra elemei elevenedtek meg a jászberényi utcákon, a fesztivál rendezvényein, és ezt az élményt nyújtják azóta is a moldvai magyarok mellett a gyimesi, hétfalusi csángók, a székelyek, a mezèségi, kalotaszegi, marosmenti magyarok, cigányok, a felvidéki magyar és a délvidéki magyar együttesek, valamint a Kárpát-medencében kisebbségi területeken élè románok, szerbek, szlovákok, ruszinok, horvátok... Az elmúlt évtizedek alatt több ezer táncos és zenész által képviselt archaikus kultúra értékeit csodálhatta meg a fesztivál közönsége, így teremtett hidat magyarországi magyarok, jászok és a határainkon kívül kisebbségben élè magyarok között a jászberényi Csángó Fesztivál. Péterbencze Anikó néprajzkutató, dokumentumÍlm rendezè a Csángó Fesztivál társalapítója


2015.08.03. 13:32:32

1991-ben indult az elsè Csángó Fesztivál és Konferencia


2015.08.03. 13:32:33


2015.08.03. 13:32:36


2015.08.03. 13:32:39


2015.08.03. 13:32:42


2015.08.03. 13:32:45


2015.08.03. 13:32:48


2015.08.03. 13:32:51


2015.08.03. 13:32:53

Az elsè néhány évben a Csángó Fesztiválon Klézsérèl, Pusztinából, Lészpedrèl, Trunkból, Külsè-Rekecsinbèl, Somoskáról, Forrófalváról, Bogdánfalváról, Diószénbèl, Lujzi Kalugorból és Szabófalváról érkeztek moldvai csángók. A külsè-rekecsini prímás Fehér Márton, Szarka Marika, a klézsei Bálint Erzsi, Hodorog András (Hodorog Luca Ía), Farkas János, Legedi István, Perka Mihály Szabófalváról, Petrás Mária Diószénben, Farkas János és Miskó, a Benke család Somoskáról, Petrás Kati Forrófalváról mind segítették a moldvai településeken a gyîjtéseinket és a fesztiválra is meghívást kaptak. A kilencvenes években a moldvai csángók mellett a gyimesi csángók, a hétfalusi, barcasági csángók táncosait, zenészeit is meghívtuk, illetve Székelyföldrèl, Marosmentérèl: Marossárpatakról, Dél-Mezèségrèl Magyarózdról, Magyarszentbenedekrèl, Dombóról. Felcsíkból: Madéfalváról, Csíkjenèfalváról, Csíkszentdomokosról, Nyárádmentérèl: Jobbágytelkérèl, Mezèségrèl: Bonchidáról, Visából, Székrèl, Melegföldvárról, Vajdakamarásról, Feketelakról, Magyarpalatkáról, Ördöngèsfüzesrèl, Kalotaszegrèl: Mérából, Szucságról, Felvidékrèl: Martosról, Gömör településeirèl, Délvidékrèl: Kupuszinából hoztunk át táncosokat. A leghíresebb zenekarok, Zerkula János és Regina, Halmágyi Mihály Gyimesbèl, Fodor Sándor Neti Kalotaszegrèl, a Palatkai banda, a Szászcsávási zenekar, Sinka Sándor csíkszentdomokosi prímás és felesége gardonos, a Barozda zenekar és az emblematikus táncos, énekes népmîvészek a teljesség igénye nélkül: Kedves Árpád és felesége, Zsukás Guszti és felesége Csíkszentdomokosról, Kicsi Kóta Károly és a gyimesközéploki táncosok, Tötszegi András és Tekla Mérából, Jaskó István Pitti és Ibolya Györgyfalváról, Árpád bácsi, (Vincze Árpád és Vincze Julianna) Károly bácsi (Székely Károly és Székely Mária) és Kicsike Feri bácsi (Vincze Ferenc és Vincze Vilma) Magyarszentbenedekrèl, Balla Antal Jobbágytelkérèl, Kelemen Anna, Réti János, Hajdú Ferenc Ördöngèsfüzesrèl, és természetesen az elsè években minden alkalommal részt vett a fesztiválon Kallós Zoltán. Az elsè évek egyik jelentès programja – a hagyományèrzè táncosok és zenészek mîsora mellett - a Hodorog Luca énekverseny volt, melyet a Kossuth Rádió is rendszeresen közvetített. Ezen a versenyen tînt fel többek között a gyimesfelsèloki Antal Tibor és több ismertté vált énekes.


2015.08.03. 13:32:56


2015.08.03. 13:32:57


2015.08.03. 13:33:00


2015.08.03. 13:33:03


2015.08.03. 13:33:06


2015.08.03. 13:33:09


2015.08.03. 13:33:12

Az elsè Csángó Fesztivál megható pillanata volt, amikor Jászberényben elèször felhangzott a Csángó himnusz Petrás Mária, ma már Prima Primissima díjas, moldvai származású csángó énekes és iparmîvész elèadásában. A jászságiak olyannyira magukénak érzik és átérzik e kultúra jelentèségét, olyan kegyelettel adóznak ennek a himnusznak, mint saját himnuszunknak. A fesztivál kiemelt programja volt a Csángó Konferencia. 1991-ben a megnyitót Benda Kálmán akadémikus vállalta és számos máig egyedülállóan fontos elèadás hangzott el Hofer Tamás, Pozsony Ferenc, Nagy Jenè, Faragó József, Kallós Zoltán, Bosnyák Sándor, Virt István, Halász Péter és Péterbencze Anikó elèadásában. A további években Csoóri Sándor, Tímár Sándor, Halmos Béla, Andrásfalvy Bertalan, Felföldi László, Virágvölgyi Márta, Agócs Gergely, Makovecz Imre, Paládi – Kovács Attila akadémikus és számos más kiemelkedè néprajzos, néptáncos szakember vett részt a tudományos konferenciákon. Az elsè konferencia anyaga könyv formájában is megjelent.


2015.08.03. 13:33:14

A Csángó Konferencia a 90-es években


2015.08.03. 13:33:17


2015.08.03. 13:33:20

A Kárpát - Haza Magyar Konferencia


2015.08.03. 13:33:23

Csodálatos nép a mienk. Akkor is èrzi hagyományait, akkor is makacsul magyar akar maradni, ha a történelem vihara ezt szinte lehetetlenné teszi, vagy ha szétszaggatva elsodorja a sors sok száz kilométerre önnön népétèl. A bukovinai székelyek, a moldvai csángók életútja ilyen, de még a Székelyföldön lakók is sokszor élhették át azt a fájdalmat, amikor császári parancsra, elszakítva szülèföldjüktèl idegen környezetbe kényszerítették èket ahol az élet mindig nehezebb, ahol nem az az elsè gondolata a kényszerîségbèl „elcsángált” embernek, hogy hagyományt èrizzen, hanem, hogy megmaradjon. Ám a csángóknak mégis sikerült megmaradni. Legékesebb bizonyítéka ennek a kincsnek a Csángó Fesztivál, melyet már 25. alkalommal rendezünk meg Jászberényben. Nem is olyan apró csoda ez, mert ha elgondolkodunk, mi minden kell ehhez, hosszú a lista. Mindenekelètt kell, hogy legyen a csángókban hazaszeretet. Azután kellenek olyan emberek, akik minden nehézség ellenére összetartják a közösséget. S kellenek olyan egyéniségek, akik vezetni tudnak, s képesek hatni a sokszor reményvesztett, idegen hatalom által meggyötört, szabadságukban korlátozott emberekre. Szerencsére mindig akadtak olyan emberek, akik nem hagyták magukra a távoli, szétszórt közösségeket. Pedig például az ötvenes-hatvanas években szinte titokban kellett dolgozniuk, csak fondorlatokkal látogathatták a moldvai csángó falvakat. Diószegi Vilmos, Domokos Pál Péter, Kallós Zoltán, Kóka Rozália, Petrás Mária – hosszú a névsor, akiknek hálásak lehetünk, hogy a csángó énekek, táncok, mesék, szokások, s a tájnyelv megèrzèdött. Legyünk hálásak minden hagyományèrzènek, mert az a páratlan gazdagság, ami az összmagyarság népmîvészetében megmutatkozik, olyan örökség, olyan hatalmas kincs, ami egyedülálló a világban, s amibèl mindannyian merítkezhetünk, sèt beépíthetjük az életünkbe. S akkor biztos, hogy nem tesz bennünket „egyen emberré” a sokat- és joggal – szidott globalizáció. dr. Szabó Tamás Jászberény város polgármestere


2015.08.03. 13:33:26

A vendégszeretè Jászok


2015.08.03. 13:33:28


2015.08.03. 13:33:30

A közel 45 éves Jászság Népi Együttes és a 25 éves Csángó Fesztivál közös története elevenedik meg képekben két kisebbség összetalálkozásával – a jászok és a csángók – akik egy idèben közös területen is éltek. Talán Lèrinc Györgyné Hodorog Luca néni halála tette újra élèvé a jász és csángó kisebbség között kialakult szoros kapcsolatot. 25 éve fonódik össze a történet, kezdetben a megálmodók és létrehozók - Papp Imre és Péterbencze Anikó - , majd a folytatók és kiteljesítèk – Szîcs Gábor és Szîcsné Urbán Mária – vezetésével. Összefonódnak e történetben még családi barátságok is. A kedves Olvasó kézbe veheti-e könyvet határon túli barátaival, akikkel talán a Csángó Fesztivál hozta össze, lehet, hogy valamelyik eseménynek Ön is aktív részese volt. Lapozgathatja e szép kiadványt úgy is, mint egykori táncos, akit gyermeke ismer fel, vagy mint szülè, aki gyermekét fedezi fel a képek között. Köszönet nemcsak az alapítóknak és a folytatóknak, hanem a 25 év minden résztvevèjének, akiknek szívügye a határokon kívül élè magyarsággal és a kisebbségekkel való törèdés, kultúrájuk ápolása és továbbadása a jövènek. dr. Kertész Ottó Folklór Kulturális Közalapítvány elnöke


2015.08.03. 13:33:35

A felvonulás


2015.08.03. 13:33:38


2015.08.03. 13:33:41


2015.08.03. 13:33:45


2015.08.03. 13:33:48


2015.08.03. 13:33:53


2015.08.03. 13:33:58


2015.08.03. 13:34:03


2015.08.03. 13:34:07


2015.08.03. 13:34:10


2015.08.03. 13:34:13


2015.08.03. 13:34:16

A moldvai csángómagyar közösség az egyik legarchaikusabb magyar népcsoport. Nyelvjárásuk megrekedt egy szinten, mivel elveszítették a kapcsolatot a magyar közeggel. Román környezetben élve a nyelvújítás utáni szavakat a románból kölcsönözték. Elmondhatjuk, hogy szellemi és tárgyi vonatkozásban a legtöbb régiséget èrizték meg. Népzenéjükben, szokásanyagban, életvitelben sok középkori elemet találunk a mai napig. Népzenéjükben a pentatónia dominál, amit mi magyarok még keletrèl hoztunk magunkkal. Ez legalább 2000 évre visszavezethetè népzenei anyag. Szokásaikban találunk egész régies praktikákat is, mint az újévi hejgetés, ami tulajdonképpen egy bèségvarázslást tartalmaz. Az általam legutóbb közreadott balladagyîjtemény 550 dalt tartalmaz. Ennek több, mint fele moldvai eredetî. Olyan balladák is elèkerültek, melyeknek nincsenek párhuzamai a magyar gyîjteményekben. /pl. Ifjú Mátyás király, Dancia királya, Magyari császár, Ráduly vajda, Szeklédi Borbála/ A többi magyar nyelvterületen gyîjtött klasszikus balladáknak mindegyikére találunk változatokat a csángó népzenében. Ez a csángó kultúra egy gazdag szelete a magyar hagyományoknak, amelyet nekünk kötelességünk éltetni és továbbadni a következè nemzedéknek. Több, mint fél évszázada járom a moldvai csángó falvakat, sajnos sem az iskolákban, sem az egyház keretén belül nem tudják gyakorolni anyanyelvüket. A vatikáni levéltárban számtalan csángó kérés található, melyben követelik a magyar mise bevezetését a csángó falvakban. Ez bizonyosság arra, hogy ragaszkodnak kultúrájukhoz és anyanyelvükhöz. 1956-57-ben a magyar nyelvî iskolákat bezárták és csak az 1989-es változások után vezették be a fakultatív magyar nyelvî oktatást. A jászberényi Csángó Fesztivál az a fórum, ahol évrèl-évre sok ezer hazai és külföldi kap ízelítèt a csángómagyarok kulturális értékeibèl. Papp Imrével és Péterbencze Anikóval, a Csángó fesztivál alapítóival több évtizedes szakmai és baráti kapcsolatom van. Gyîjtéseimmel és közös gyîjtések szervezésével, szakmai tanácsaimmal igyekeztem segíteni a Jászság Népi Együttes munkáját és a Csángó Fesztivált. A Csángó Fesztivál egy olyan találkozóhelyet biztosít Jászberényben, ahol a Kárpát-medencében és a távolabbi országokban élè magyarok újra és újra megerèsíthetik magukban a magyar identitástudatot és azt, hogy bárhol is éljenek magyarok a világban – megèrizve dalaikat, táncaikat – mindannyian az egységes magyar nemzethez tartozunk. Kallós Zoltán néprajzkutató Kossuth-díjas, a Nemzet Mîvészre, Jászberény város díszpolgára


2015.08.03. 13:34:19

A 25 éves jubileum méltó ünnep arra, hogy emlékezzünk. Emlékezzünk és kimondjuk a szavakat, mert a gondolatok gyorsan feledésbe merülnek. Mennyire igaz, hogy a legnagyobb fák is apró magból nèttek. Papp Imre barátunk 25 évvel ezelètt megálmodta a Csángó Fesztivált, amely mára már nemzetközi rendezvénnyé nètte ki magát és öregbíti Jászberény hírnevét szerte a világon. A tánc barátságokat épít, szerelmeket és országokat köt össze. Nemzetet épít úgy, hogy meg sem kell szólalni, csak felvenni a gyönyörî ruhát és mosolyogva táncolni! Köszönjük Papp Imrének és kedves párjának! Köszönjük Szîcs Gábornak és feleségének, hogy a Csángó álmot úgy vitték tovább, hogy minden évben hozzá tettek az elèzè év sikeréhez. Jászberény sokkal kevesebb lenne a Csángó Fesztivál nélkül! Isten éltesse a megálmodót, a megvalósítót és minden szereplèt, aki 25 év alatt megmutatta, hogy a Csángó Fesztivál csak a miénk! Pócs János a Jászság parlamenti képviselèje


2015.08.03. 13:34:20

Folkmise


2015.08.03. 13:34:22

A Jászság polgárai a történelmi idèkben is hitet tettek arról, hogy mennyire fontosnak tartják a kulturális szimbólumok megèrzését. Erre utal a jász öntudat, mint ennek a kultúrkörnek a legfontosabb megnyilvánulása. A múlt értékeinek megèrzésében az igazi áttörést 1971-ben - a gyorsan országos ismertséget szerzè - Jászsági Népi Együttes megalapítása jelentett, Nem kívánom túldimenzionálni ennek a mîvészeti közösségnek a szerepét, azonban tényszerîen megállapítható, hogy a tradicionális kultúra jászsági újraélesztésében, tevékenységük meghatározó volt. Példájukat követve, gomba módra szaporodtak az együttesek, különbözè korosztályú csoportok, mîvészeti iskolák szerte a Jászságban, a népmîvészet legújabb kori reneszánsza megállíthatatlanul bomlott sok ezer szálra. 1991-ben pedig elindult a Csángó Fesztivál. Korszakváltó pillanat! A tradicionális kultúra utolsó èrzèinek (zenészek, énekesek, táncosok) rendszeres jászberényi jelenléte, elementáris erèvel hatott és hat jelenleg is. A Csángó Fesztivál országos esemény lett. A kezdetektèl rendszeres nézèje voltam az elèadásoknak, személyes ismeretségek, akár barátságok is szövèdtek a falusi hagyományèrzèkkel. A szentbenedeki táncosokat is itt ismertem meg, mint ahogy Neti Sanyi bácsit, vagy Kicsi “Kótát” Gyimesbèl. Az esti táncházak alkalmával nem csak láthattam táncukat, hallhattam zenéjüket, éneküket, de egy-egy pohárka mellett megtapasztalhattam emberségüket, bölcsességüket is. Ezek a személyes találkozások azonban nem csak nekem adattak meg, hanem mindazoknak a sok százezreknek, akik a 25 év alatt ellátogattak a fesztiválra, egy idè után már nem csak a Jászságból, vagy Magyarországról, hanem szerte a nagyvilágból. Agócs Gergelytèl tanultuk meg a „Fölszállott a páva” televíziós mîsorokat nézve Pál Pista bácsi tereskei dudás örökérvényî mondását, aki egy-egy jó muzsikálás után így köszönt el rendre a hallgatóságtól: Hasson még a csontok közt is! Mi mást kívánhatnék a Csángó Fesztiválnak, mint még sok kerek évfordulót, hogy hathasson még sokáig, akár a csontok között is! Mihályi Gábor a Magyar Állami Népi Együttes mîvészeti vezetèje a Magyar Mîvészeti Akadémia tagja a Csángó Fesztivál Alapítvány elnöke


2015.08.03. 13:34:25


2015.08.03. 13:34:26


2015.08.03. 13:34:29


2015.08.03. 13:34:32


2015.08.03. 13:34:35


2015.08.03. 13:34:37


2015.08.03. 13:34:40


2015.08.03. 13:34:43


2015.08.03. 13:34:46


2015.08.03. 13:34:49


2015.08.03. 13:34:52


2015.08.03. 13:34:55


2015.08.03. 13:34:59


2015.08.03. 13:35:01


2015.08.03. 13:35:05


2015.08.03. 13:35:07


2015.08.03. 13:35:11


2015.08.03. 13:35:14

A kilencvenes évek elején a jászberényi Csángó Fesztivál volt az elsè Magyarországon, amely kitárta kapuit a határon túli magyarság kultúrája felé. Fesztiválunk abban is egyedi, hogy elsèsorban egy adott kisebbségben élè magyar népcsoport, a csángók kulturális értékeit, hagyományait mutatja be. Népmîvészetünk, kultúránk Európában egyedülálló, hatalmas érték, melyet kötelességünk megèrizni. A Csángó Fesztivál ezt az ügyet hivatott szolgálni. A fesztivál adott teret és lehetèséget arra, hogy a csángók és az erdélyi magyarok népmîvészetét széles körben megismertessük, késèbb ez bèvült a vajdasági, felvidéki magyarok néptánc és népzenei együtteseinek meghívásával. A fesztivál látványossága többek között a népmîvészeti kirakodóvásár is, melyre minden évben közel száz kézmîves hozza el szebbnél-szebb munkáit. Az utóbbi években próbáltunk nyitni a populárisabb világzene felé is, illetve más népek táncaival is szeretnénk megismertetni az ide látogatókat. Olyan komplex programot akartunk és akarunk kialakítani, amely tényleg idevonzza azokat, akik szeretik a néptáncot, népzenét, és szeretnénk megszólítani azon érdeklèdèket is, akik most akarnak megismerkedni ezzel a kultúrával. Köszönet illeti a közönséget, mert évrèl évre szeretettel, odaadással, kitüntetè Ígyelemmel kíséri fellépèinket. Egy ilyen rendezvény megszervezéséhez egy jó csapatra is szükség van és ez a Jászság Népi Együttes, mely mindig a magas szakmaiságra törekszik. A fesztivál sikerében döntè szerepet játszott az is, hogy Jászberény városa az ügy mellé állt. A város önkormányzata folyamatosan és maximálisan támogatta a Csángó Fesztivált a kezdetektèl fogva, emellett nagyon fontos az is, hogy további Ínanszírozási lehetèségeket keressünk, így például a különbözè pályázatok, illetve szponzori támogatások elengedhetetlenek céljaink elérésben. Sok-sok összetevèje van annak, hogy évrèl évre fejlèdünk, és hogy ma már országos szinten is elismert fesztiválról beszélhetünk. Szîcs Gábor a Jászság Népi Együttes mîvészeti vezetèje a Csángó Fesztivál igazgatója


2015.08.03. 13:35:16

A Csángó Fesztivál rendezèje a Jászság Népi Együttes és a köréje szervezèdè szakmai mîhely


2015.08.03. 13:35:17


2015.08.03. 13:35:20


2015.08.03. 13:35:24


2015.08.03. 13:35:27


2015.08.03. 13:35:30


2015.08.03. 13:35:33


2015.08.03. 13:35:38

Külföldi vendégegyüttesek

A Csángó Fesztivál Szîcs Gábornak és a köréje szervezèdè jászságis táncosoknak köszönhetèen újabb programokkal is bèvült. Kocsán László szervezésében a Csángó Konferencia újraindult Magyar-Magyar Konferencia néven, melyre a kisebbségi közösségek képviselèit, vezetèit is meghívták. Számos kiemelkedè kiállítás kapott helyet a fesztiválon: Petrás Mária moldvai ihletésî kerámiái, Kóka Rozália szívszorító bukovinai székely történeti kiállítása, hogy csak néhányat emeljünk ki a 25 év távlatából. A kárpát-medencei magyar kisebbségek mellett sok külföldi, tengerentúli együttest is vendégül látnak a fesztiválon. Az elmúlt években a Jászsági Mîhely hatására számos jászsági településen alakultak együttesek a korábbi és a jelenlegi együttes táncosainak vezetésével. A jászsági utánpótlás együttesekben, a Viganó Alapfokú Mîvészeti Iskola keretében Szîcsné Urbán Mária igazgató vezetésével hihetetlenül sok Íatal ismerkedhet meg a néptánchagyomány kincseivel. Ezek az együttesek méltóképpen viszik hírét annak az oktató munkának, amely a Jászságban zajlik. Dudás Dániel és Dudásné Mosóczi Lívia, Busai Norbert és Busai Zsuzsanna, Péter Szilárd és Havrán Bettina, Kocsán László, Kuli Orsolya és mások áldozatos munkájának köszönhetèen mára már legalább 5 generációban több ezren ismerkedhettek meg kultúránk gyöngyszemeivel a valódi tiszta forrásból.


2015.08.03. 13:35:41


2015.08.03. 13:35:44


2015.08.03. 13:35:47


2015.08.03. 13:35:50

Programok


2015.08.03. 13:35:53


2015.08.03. 13:35:56


2015.08.03. 13:35:59


2015.08.03. 13:36:03


2015.08.03. 13:36:05

A Csángó Fesztivál szervezè csapata


2015.08.03. 13:36:08


2015.08.03. 13:36:12

Viszontlátásra Jászberény!


2015.08.03. 13:36:14

Szerkesztè: Péterbencze Anikó Fotó: Baráth Károly, Kresz Albert, Gorácz József Nyomdai kivitelezés: Molnár és Faragó Bt. Kiadó: Csángó Fesztivál Alapítvány - 2015 Felelès Kiadó: Papp Imre www.csangofesztivalalapitvany.hu


2015.08.03. 13:36:17

A 25 éves Csángó Fesztivál emlékezetes pillanatai

Recommend Documents