A 2011-es kompetenciamérés elemzése FI T-jelentés alapján

Hajós Alfréd Általános Iskola

2011. kompetenciamérés értékelése

A 2011-es kompetenciamérés elemzése FI T-jelentés alapján A tanulói teljesítményt befolyásoló tényezők: − − − − − − − − − − − − −

iskola hatékonysága, tanárok felkészültsége, intelligencia, tanulási képesség, otthoni körülmények, anyagi és kulturális háttér, szülők iskolai végzettsége, szülők értékrendje, olvasási szokások, otthoni tanulást segítő eszközök, iskolai attitűd, továbbtanulási ambíciók stb. Az iskola épülete jó állagú, folytak felújítási munkák

Képességszintek meghatározása: A feladatokat a nehézségük és a megoldásukhoz szükséges műveletek bonyolultsága alapján hét szint valamelyikébe sorolják. A tanulókat képességük szerint kategóriákba sorolva azt tudjuk megmondani, hogy legalább milyen képességeket tudhatnak magukénak az adott szintbe tartozók, és mi az, amiben elmaradnak a magasabb szinten található tanulóktól.

Átlageredményeink:

1



A kompetenciamérés eredményeinek elemzésekor az országos, a városi és Gödöllő város általános iskolái között elfoglalt helyünket határoltuk be. Az összehasonlítás akkor hiteles, ha kiemeljük, hogy az országos eredményekben benne vannak a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumok eredményei is. Ennek ismeretében az eredmények azt mutatják, hogy iskolánk tanulói kiválóan teljesítettek 2011-es kompetenciamérésen. MATEMATIKA A matematikai eszköztudás magában foglalja: − Az egyénnek azt a képességét, amely által érti és elemzi a matematika szerepét a valós világban; − a matematikai eszköztár készségszintű használatát; − az elsajátított matematikai tudás valós élethelyzetekben való alkalmazásának igényét és az erre való képességet; − a matematikai eszközök használatát a társadalmi kommunikációban és együttműködésben az egyén életkorának megfelelő szinten. 6. évfolyam matematika Év

Iskolánk átlaga

2009 2010 2011

1440 1503 1506

Gödöllő általános Városi iskolái átlaga átlaga

1478 1482

1484 1469

iskolák Országos átlag

1498 1486

A 2011. májusban mért 6. évfolyam matematika eredményei az országos, a városi általános iskolák szintjéhez képest a következők:

2


Országos szinten: Városi szinten:


434 iskola szignifikánsan jobban, 877 hasonlóan, 821 szignifikánsan gyengébben teljesített. 97 iskola szignifikánsan jobban, 241 hasonlóan, 265 szignifikánsan gyengébben teljesített.

Az előző évekhez viszonyítva az átlageredményekből folyamatos javulás mutatható ki. 2011-ben az országos, a városi, Gödöllő város általános Iskolái és a Hajós Alfréd Általános Iskola egyes szinteken elhelyezkedő hatodikos tanulói, százalékos aránya matematikából a következő: 6.évfolyam Intézményi Fenntartó Országosan Városi isk.

1. szint alatt 8,5% 6,8% 5,7% 6,5%

1. szint 12,7% 11,9% 13,9% 15,2%

2. szint 12,7% 22,0% 22,1% 23,3%

3. szint 27,0% 30,1% 24,6% 24,8%

4. szint 19,0% 15,7% 20,0% 18,7%

5. szint 14,3% 10,2% 10,0% 8,5%

6. szint 4,8% 2,5% 3,0% 2,5%

7. szint 0,8% 0,7% 0,5%

Az utóbbi három évben az egyes szinteken elhelyezkedő tanulók százalékos aránya a következő: 6.évfolyam 1. szint 1. alatt szint 2009 24,6% 32,8% 2010 2011

1,7% 8,5%

6,.9% 12,7%

2. szint 26,2%

3. szint 16,4%

4. szint -

22,4% 12,7%

34,5% 27,0%

20,7% 19,0%

5. szint

6. szint

7. szint

Nem releváns 13,8% 14,3%


Nem releváns -

Sajnos az elmúlt évhez képest növekedett a szint alatt teljesítő tanulók aránya, viszont jelentősen nőtt az 5. és 6. szinten teljesítő tanulók aránya is. Ebben az évfolyamban magas az SNI-s (2) BTM–es, (12) és fejlesztésre szoruló tanulók aránya, talán ez az oka a kismértékű visszaesésnek. 8. évfolyam matematika Év

Iskolánk átlaga

2009 2010 2011

1629 1663 1585


1624 1573

1601 1577


1622 1601

3



A 2011. májusban mért 8. évfolyam matematika eredményei az országos, és a városi iskolák szintjéhez képest a következők:


674 iskola szignifikánsan jobban, 983 hasonlóan, 555 szignifikánsan gyengébben teljesített 141 iskola szignifikánsan jobban, 284 hasonlóan, 172 szignifikánsan gyengébben teljesített.

2011-ben az országos, a városi, Gödöllő város általános Iskolái és a Hajós Alfréd Általános Iskola egyes szinteken elhelyezkedő nyolcadikos tanulói, százalékos aránya matematikából a következő: 8.évfolyam Intézményi Fenntartó Országosan Városi isk.

1. szint alatt 1,7% 2,7% 2,0% 2,3%

1. szint 8,6% 8,2% 6,4% 7,2%

2. szint 12,1% 13,2% 13,6% 15,3%

3. szint 22,4% 21,8% 21,5% 23,7%

4. szint 27,6% 28,6% 25,6% 25,5%

5. szint 20,7% 19,1% 20,0% 17,8%

6. szint 5,2% 5,5% 8,5% 6,6%

7. szint 1,7% 0,9% 2,4% 1,6%

Az utóbbi három évben az egyes szinteken elhelyezkedő tanulók százalékos aránya a következő: 8.évfolyam 1. szint 1. alatt szint 2009 9,3% 27,8% 2010 2011

1,7%

1,5% 8,6%

2. szint 38,9%

3. szint 24,1%

4. szint -

3,2% 12,1%

30,2% 22,4%

27,0% 27,6%

5. szint

6. szint

7. szint




4



A tanulók fejlődése matematikából, 6. évfolyamról, 8. évfolyamra, az intézményben

A tanulók fejlődése 6. évfolyamról, 8. évfolyamra, az intézményben szignifikánsan az átlagos országos fejlődés fölött van. A matematika felmérésekben résztvevő tanulók százalékos eloszlását tekintve, a 6. évfolyamon 5 fő teljesített szint alatt a 8. évfolyamon 1 tanuló teljesített szint alatt. Az 1. szinten a hatodik évfolyamon a tanulók 12,7%-a , míg a nyolcadikosok mindösszesen 8,6%-a azaz 5 fő teljesített. A hatodikos diákok 65,1%-a 3-7 szintek valamelyikén teljesített. Ezen belül a diákok 38,1%-a a 5-7 szintek valamelyikén teljesített. A nyolcadik évfolyamon a diákok 77,6%-a 3-7 szintek valamelyikén teljesített, ebből a 5-7 magasabb szintet elérők 27,3%. A felmérésekben résztvevő tanulók százalékos eloszlását tekintve nagymértékben emelkedett a magasabb teljesítményt elérők száma. SZÖVEGÉRTÉS A szövegértés kompetencia: Az írott nyelvi szövegek megértésének, használatának és a rájuk való reflektálásnak a képessége annak érdekében, hogy az egyén elérje céljait, fejlessze tudását, képességeit, sikerrel alkalmazkodjon, vagy vegyen részt a mindennapi kommunikációs helyzetekben. 6. Évfolyam szövegértés Év

Iskolánk átlaga

2009 2010 2011

1490 1510 1492


1500 1472

1467 1447


1483 1465

5



A 2011. májusban mért 6. évfolyam szövegértés eredményei az országos, és a városi iskolák szintjéhez képest a következők:


357 iskola szignifikánsan jobban, 925 hasonlóan, 850 szignifikánsan gyengébben teljesített. 63 iskola szignifikánsan jobban, 268 hasonlóan, 272 szignifikánsan gyengébben teljesített.

2011-ben az országos, a városi, Gödöllő város általános Iskolái és a Hajós Alfréd Általános Iskola egyes szinteken elhelyezkedő hatodikos tanulói, százalékos aránya szövegértésből a következő: 6.évfolyam Intézményi Fenntartó Országosan Városi isk.

1. szint alatt 0,8% 2,1% 2,2%

1. szint 9,5% 7,2% 7,8% 8,5%

2. szint 20,6% 21,2% 18,0% 20,0%

3. szint 17,5% 23,7% 26,6% 27,8%

4. szint 23,8% 24,6% 25,3% 24,6%

5. szint 22,2% 17,4% 15,3% 13,3%

6. szint 6,3% 5,1% 4,5% 3,3%

7. szint 0,4% 0,4%

Az utóbbi három évben az egyes szinteken elhelyezkedő 6-os tanulók százalékos aránya a következő: 6.évfolyam 1. 1. 2. 3. szint 4. 5. szint 6. szint 7. szint szint szint szint szint alatt 2009 16,4% 31,1% 34,4% 18% Nem Nem Nem releváns releváns releváns 2010 5,2% 8,6% 29,35% 32,8% 20,7% 3,4% 2011 9,5% 20,6% 17,5% 23,8% 22,2% 6,3% -

6



8. Évfolyam szövegértés Év

Iskolánk átlaga

2009 2010 2011

1586 1645 1592


1637 1587

1564 1554


1583 1577

A 2011. májusban mért 8. évfolyam szövegértés eredményei az országos, a városi iskolák szintjéhez képest a következők:


462 iskola szignifikánsan jobban, 980 hasonlóan, 770 szignifikánsan gyengébben teljesített 66 iskola szignifikánsan jobban, 288 hasonlóan, 243 szignifikánsan gyengébben teljesített.

2011-ben az országos, a városi, Gödöllő város általános Iskolái és a Hajós Alfréd Általános Iskola egyes szinteken elhelyezkedő nyolcadikos tanulói, százalékos aránya szövegértésből a következő: 8.évfolyam 1. szint alatt 1. szint 2. szint 3. szint 4. szint 5. szint 6. szint 7. szint Intézményi 6,9% 22,4% 27,6% 31,0% 10,3% 1,7% Fenntartó 0,5% 1,4% 6,8% 20,9% 27,7% 26,8% 14,1% 1,8% Országosan 0,8% 3,0% 8,9% 18,9% 27,2% 25,4% 12,7% 3,2% Városi isk. 0,7% 3,4% 10,2% 21,2% 28,9% 23,7% 9,9% 1,9%

7



Az egyes szinteken elhelyezkedő nyolcadik osztályos tanulók százalékos aránya a következő: 2. 3. 4. 5. szint 6. szint 7. szint 8.évfolyam 1. szint 1. alatt szint szint szint szint 2009 7,4% 7,4% 38,9% 44,4% 1,9% Nem Nem Nem releváns releváns releváns 2010 14,3% 30,2% 42,9% 9,5% 3,2% 2011 6,9% 22,4% 27,6% 31,0% 10,3% 1,7% A tanulók fejlődése szövegértés kompetenciaterületen, 6. évfolyamról, 8. évfolyamra, az intézményben

A tanulók fejlődése 6. évfolyamról, 8. évfolyamra, az intézményben szignifikánsan nem tér el az átlagos országos fejlődéstől. A felmérésekben résztvevő tanulók százalékos eloszlását tekintve szövegértésből, sem, a hatodik sem a nyolcadik évfolyamon nincs szint alatt teljesítő tanuló. A hatodik évfolyamon csak 9,5% az 1. szinten teljesítők aránya. A nyolcadik évfolyamon minden diák a 2-7 szintek valamelyikén teljesített. A hatodikos tanulóink 82, 6%-a, a nyolcadikos tanulóink 93,1 %-a teljesített a 3-7 szintek valamelyikén. Összegezve: A fenntartó átlagával összehasonlítva intézményünk minden kompetenciaterületen a városban a legjobban teljesített. A 6-7. szintet pedig általában több tanulónk éri el, mint az országos, illetve a városi átlag. A táblázatba gyűjtött adatok alapján mind a matematika, mind a szövegértés eredményeiről elmondhatjuk, hogy a mérésben résztvevő nyolcadik évfolyam eredményei, az adott évfolyam hatodik osztályban mért eredményeivel összehasonlítva szignifikáns javulást mutatnak. Következtetés: Szövegértésben és matematikából az eredményeink hasonlóak, így a kompetenciamérést követő feladataink is sok területen megegyeznek. A hátrányos helyzetű tanulók fejlesztése nagyon lényeges már alsó tagozaton, mert bármely tantárgyból fontos, hogy a tanulók az értő olvasásig eljussanak. 8



A matematika feladatok értelmezése, megértése is szoros összefüggésben van a szövegértékelés minőségével. A szövegértés és a matematikai kompetencia fejlesztése összefügg, minden tanórának hozzá kell járulni a fejlesztéshez. A matematikai kompetencia hatékonyságának növelése érdekében a szövegértést és a matematikai gondolkodást kell feltétlenül fejleszteni. A matematika feladatok megoldásakor az első lépés a feladat értelmezése. Ehhez értő olvasás kell. A logikus gondolkodás és szövegértés kialakítása nem csak a matematika és a magyar feladata, szorosan összefügg a többi tantárggyal. Minden tantárgynál fontos az írott szövegből való információszerzés, a tanulás. Ehhez néma, értő olvasásra és a szöveg megértésére van szükség. Meg kell látni az összefüggéseket, tényeket, adatokat kell kiemelni. Már alsó tagozaton el kell kezdeni a kommunikációs készség fejlesztését, az önkifejezés, kapcsolatteremtés módjait, sokat kell beszélgetni a gyerekekkel. Mindenkivel meg kell ismertetni a könyvtár használatát. Napköziben kiscsoportos foglalkozás keretében, önállóan, egymással kooperálva, beszélgetve, tervezve végezzék a feladatokat. Minden tantárgy esetében meg kell jelenni az értő olvasás és bizonyos szintű matematikai kompetenciák fejlesztésére irányuló tanulói tevékenységformáknak. A lemaradó tanulóknak az eddigi gyakorlatnak megfelelően korrepetálást, felzárkóztatást, kell szervezni, és továbbra is lényeges a jól teljesítők számára a tehetséggondozás, tanórai és tanórán kívüli fejlesztés. A lemaradók esetében cél az arány csökkentése. Fejlesztési célok: Összefoglalva a kompetenciamérések legfontosabb tanulságait az iskola további oktatónevelő munkája során a következő fejlesztési célokat kell előtérbe helyezni: − A képességpontok szerinti jó átlageredmények megtartása, további fejlesztése − Az eredmények ne romoljanak 6. évfolyamról 8. évfolyamra − A fejlődés növelése 6. évfolyamtól 8. évfolyamig − Az 1. képességszinten, illetve a szint alatt teljesítő tanulók célzott fejlesztése, arányuk csökkentése különösen a 8. évfolyamon − A 6-7. szinten teljesítők arányának növelése mindkét kompetenciaterületen A célokhoz rendelt fejlesztési feladatok: − Alsó tagozattól előtérbe kell helyezni nemcsak a magyar és matematika órákon − az olvasási, szövegalkotási és matematikai eszköztudás fejlesztését. − A szövegértés- szövegalkotási képességek fejlesztése (szóban vagy írásban) a felső tagozaton minden pedagógusnak minden tanórán feladata. A fejlesztésre törekvés alapját képezi a belső ellenőrzésnek, értékelésnek. − A képességszintek 6-7. szintek felé nyújtására tanmenetekbe épített differenciált, személyre szabott oktatást kell tervezni (és megvalósítani) 7-8. évfolyamon az eddigi mérési tapasztalatokra illetve a tanulói egyéni eredményekre építve, már ötödik osztálytól kezdve kell készíteni a tanulókat kompetenciafejlesztő feladatokkal. Ennek meg-felelően felül kell vizsgálni, a tanmeneteket, a tanári gyakorlatot, a használt tankönyvek, taneszközök alkalmasságát.

Konczné Kovács Mária MICS vezető Gödöllő 2012. 06. 23.

9



FEJLESZTÉSI FELADATOK

Szövegértési-szövegalkotás: A fejlesztés célja: • Kommunikáció-központúság • Tevékenység centrikusság • Rendszeresség • Differenciáltság • Partnerség • Kutatószemlélet A kommunikációs képesség hatékony fejlesztése: • a kommunikáció tudatos stratégiáinak felépítése különféle közlési helyzetekben és szövegtípusokban; • a kommunikációs magatartásmódok és tevékenységek egyszerre kreatív és normatív használata; • az egyéni közlési stratégiák kialakítása és használata; • a nyelvi norma, ill. az attól való célszerű eltérés lehetőségei közti választás képessége; • a nyelvi problémaészlelés képességének folyamatos fejlesztése; • a szövegértési és szövegalkotási automatizmusok kialakítása az egyes szövegtípusok szerkezeti és jelentéstani jellemzőinek felfedeztetésével; • a nem verbális önkifejezés képességének fejlesztése, ill. a partner nem verbális jelzéseinek értelmezése; A kommunikációs képességfejlesztés a szövegértési-szövegalkotási kompetencia fejlesztésének feltétele: • a szöveg grammatikai alapjainak felfedeztetése és kommunikatív alkalmaztatása, nyelvi adatokkal műveletek végzése; • szabályfelfedeztetés: a kontextus hatása a közlések jelentésére és formájára; • a lineáris építkezés grammatikai szabályainak alkalmazása; • a szavak, terminusok, mondatok és szövegkörnyezetek kétirányú viszonyainak felismertetése és alkalmazása; • szövegtípusok interpretálása és alkotása; • a szöveg logikai és tematikus szerkezete, nyelvtani tulajdonságai és a kommunikációs helyzetegysége, mint problémamegoldó stratégia; • a szöveg háttérmondatainak és előfeltevéseinek szerepe a szöveg értelmezésében; • a racionális és sikeres vita stratégiáinak elsajátítása

10



Matematika: A fejlesztés célja: A készségek, képességek közül: • számlálás, számolás, • mennyiségi következtetés, • valószínűségi következtetés, • becslés, mérés, • mértékegység-váltás, • szövegesfeladat-megoldás, • problémamegoldás, rendszerezés, • kombinativitás, deduktív következtetés, induktív következtetés fejlesztését kell elősegítni. Olyan tananyagszervezési-módszertani megoldásokat kell alkalmazni, amelyek lehetővé teszik, hogy a tanulókat bevonjuk a tudás- és készségelsajátítási folyamatba, Erős hangsúlyt kap a tevékenység-központú módszertan. A játék és az eszközhasználat, a megfelelő tanulási környezet kialakítása, a kooperatív tanulási technikák alkalmazása, a csoportmunka, páros munka. Megteremtődik a lehetőség arra, hogy a tanulók saját tanulási tevékenységüket felidézzék, reflektáljanak rá. A matematikatanulás alapja a cselekvő, személyes tapasztalatszerzés. A jó munkalégkör egyik feltétele a tévedés és a vita szabadságának biztosítása. A problémafelvetés, ahol csak lehet, életszerű helyzetekből induljon ki, ez a gyermekeket körül-vevő világ jobb megértését is segíti.

Gödöllő 2012. 06. 23.

Konczné Kovács Mária MICS vezető

11



Országos készség és képességmérés értékelése 4. évfolyam 2011. A személyiség működése, adaptációja és fejlődése alaprendszerének fejlettségétől függ. A személyiség alaprendszere tucatnyi kulcskompetenciával, a kulcskompetenciák pszichikus alapkomponensekkel működnek. Az alapkomponensek különböző komplexitásúvá, különböző absztrakciós szintűvé fejlődhetnek, és bármikor aktiválhatóknak, használhatóknak kell lenniük, vagyis állandóvá kell fejlődniük. Témákon, tanéveken, iskolafokozatokon átívelő fejlesztésre van szükség. Ennek az a feltétele, hogy ismerjük az optimális elsajátítás, használhatóság jellemzőit. Az olvasástechnika-olvasáskészség optimális élményszerző olvasásnak, olvasásképességnek.

fejlettsége

előfeltétele

a

szövegértő,

Olvasáskészség:

-betűző -gyakorlott A betűző olvasáskészség terjedelmesebb szöveg olvasására, megértésére, élményszerzésre alkalmatlan. A gyakorlott olvasáskészség kifejlődése éveket igényel. A kutatások alapján bizonyított, hogy a 8. évfolyam végéig a tanulók egy részében nem alakul ki az optimálisan használható olvasáskészség. Ezek azok a tanulók, akiknek az olvasásképessége, vagyis a szövegértő olvasása alig, vagy nem működik. A jól működő szövegértő olvasás előfeltétele a leggyakoribb 5000 szó jelentésének ismerete, mivel a köznyelvi írott szövegek 96%-a ezekből variálódik. A teszt azt méri, hogy tanulóink milyen szinten ismerik az olvasáskészség kritikus szókészletét. Olvasáskészség Az olvasáskészség kiépülése Elemzési szint 2008. Iskola 89 Országos 84

Átlag 2009. 88 85

2010. 88 85

2011. 89 86

Az olvasáskészség kiépülése 90

85

80 2008.

2009.

2010.

2011.

Átlag Iskola

Országos

12



2008-tól eredményünk megnyugtató; egyenletes, országos átlag feletti. Nincs előkészítő és kezdő szinten teljesítő tanuló. Haladó szinten 2009-ben 8% , 2010-ben 6% , 2011-ben 4 % áll. Legnagyobb arányban befejező szintre jutottak tanulóink, 62 illetve 53%-ban. 2010-ben pedig 30%-ról 40%-ra nőtt az optimális szintet elért tanulók száma. 2011-ben pedig 44 %-a jutott tanulóinknak optimális szintre. A befejező szintet elérők már közel jutottak az optimális szinthez, az alapszókincs legalább 90%-át ismerik, vagyis gyakorlott olvasóvá fejlődtek. A haladó és a befejező szinten olvasó tanulók spontán módon gyakorlott olvasóvá fejlődhetnek, amennyiben rendszeresen olvasnak eleinte rövid, cselekményes, érdekes szövegeket. A további fejlesztés nem csak a magyar órák feladata., Az olvasáskészség gyakorlottsága Elemzési szint 2008. Iskola 59 Országos 59

Átlag 2009. 85 60

2010. 96 60

2011. 91 62

Az olvasáskészség gyakorlottsága Iskola

Országos

90

70

50 2008.

2009.

2010.

2011.

Átlag

Az olvasáskészség gyakorlottságát a felhasznált idő, a percek száma jelzi. Eredményeink országos átlag felettiek. Jelentős a javulás. 2009-ben nincs előkészítő és kezdő szinten tanuló. 2010-2011-ben pedig haladó szinten sincs. 2009-ben 77% érte el az optimális szintet, 2010-ben 92%, 2011-ben pedig 77 %. A fejlesztési tervben kitűzött célunk, hogy az olvasás begyakorlottságában növekedjen az optimális szinten lévők aránya, megvalósult. Optimális begyakorlottságnál rutinszerűen, rápillantással tudják olvasni a leggyakoribb 5000 szót.

13



Íráskészség Az írásminőség fejlettsége Elemzési szint 2008. Iskola 84 Országos 68

Átlag 2009. 76 67

2010. 81 71

2011. 65 64

Az írásminőség fejlettsége 90 80 70 60 50 2008.

2009.

2010.

2011.

Átlag Iskola

Országos

A jól működő íráskészség jól olvasható, igényes külalakú, vagyis jó minőségű írást eredményez. Az eredményeink országos átlag felettiek. 2010-ben már nincs előkészítő szinten tanulónk, s több tanulónk jutott el az optimális szintre. Célunk az írásminőség országos átlag feletti eredményét megtartani, fejleszteni, javítani az írás begyakorlottságát úgy, hogy ne menjen a minőség rovására. Az íráskészség feladatokat két szempontból értékeljük, egy minőségi és egy mennyiségi mutató alapján. A minőségi értékelés az olvashatóság és a külalak megítélésére épül. Visszaesés tapasztalható 2011-ben. Az íráskészség gyakorlottsága Elemzési szint 2008. Iskola 44 Országos 49

Átlag 2009. 55 49

2010. 52 49

2011. 45 51

Az íráskészség gyakorlottsága Iskola

Országos

60 55 50 45 40 2008.

2009.

2010.

2011.

Átlag

14



Gyakorlottság szerint kétféle íráskészség létezik:-rajzoló -kiírt A rajzoló íráskészség nagyon lassú, gyakorlati célra használhatatlan. Kutatások alapján bizonyított, hogy a 8. évfolyam végéig a tanulók egy részénél nem alakul ki az optimálisan használható íráskészség. 2009-2010-ben eredményünk országos és fenntartói átlag feletti iskolai szinten. 2011-ben országos átlag alatti az eredményünk. A mennyiségi értékelés alapja a feladatmegoldásra (másolásra) rendelkezésre álló 5 perc alatt leírt betűk száma, ez az íráskészség begyakorlottságnak mutatója. Ez az a terület, ahol megint megerősíthetjük, hogy a direkt fejlesztés nem fejeződhet be alsó tagozaton. Az iskolai éveken átívelő (felső tagozat), a tantárgyi tartalmakat felhasználó íráskészségfejlesztés eredményes lehet. Feladat: A tanagyag megfelelő elsajátításához szükséges mondatok lemásoltatása. A tantárgyi témák legfontosabb mondatainak 2-3 perces rendszeres, naponta ismétlődő tanórai és otthoni másolása (a jó olvashatóságot és igényes külalakot is elvárva) évek alatt- remélhetőleg már a felső tagozat közepén – a tanulók többségénél elősegítheti a kiírt íráskészség kialakulását. Számolási készség Az elemi számolási készség kiépültsége Elemzési szint 2008. Iskola 96 Országos 91

Átlag 2009. 93 92

2010. 97 93

2011. 95 93

Az elemi számolási készség kiépültsége Iskola

Országos

100 95 90 85 80 2008.

2009.

2010.

2011.

Átlag

A felmérés a matematikai és gondolkodási kulcskompetenciák alapkomponensei közül a számolási készség, rendszerező-kombinatív képességre terjed ki. Az elemi számolási készség megnevezés alatt a számírás készségét, a mértékegység váltás, és a négy alapművelet százas számkörbeli készségét vizsgálják. Egyenletes, országos és fenntartói átlag feletti az eredményünk.

15



Az elemi számolási készség gyakorlottsága Elemzési szint Iskola Országos

Átlag 2008. 82 82

2009. 109 82

2010. 110 82

2011. 103 83

Az elemi számolási készség gyakolottsága 110 100 90 80 70 2008.

2009.

2010.

2011.

Átlag Iskola

Országos

A jól begyakorlott, rutinszerűen működő elemi számolási készség kritikus előfeltétele annak, hogy a bonyolultabb számolási készségeket elsajátítsuk, hogy a kézi vagy gépi számítások eredményeinek áttekintő ellenőrzésére képessé váljunk. Fenntartói illetve országos átlag feletti az eredményünk. 2009-ben tanulóink 95%-a teljesített optimális szinten. 2010-ben csak az optimális szinten állnak tanulóink. 2011-ben tanulóink 2 %-a áll a befejező szinten, 98 %-uk már optimális szintre jutott. Gondolkodási képesség Az elemi gondolkodási képesség kiépültsége Elemzési szint 2008. 2009. Iskola 80 72 Országos 53 60

Átlag 2010. 81 62

2011. 76 64

Az elemi gondolkodási képesség kiépültsége Iskola

Országos

80 70 60 50 40 2008.

2009.

2010.

2011.

Átlag

16



A gondolkodási kulcskompetenciák közül a rendszerező és kombinatív képességet mértük fel. Országos és fenntartói átlag feletti az eredményünk. Az eredményünk jelentős eltérést mutat az országos átlaghoz képest. Tanulóink 85%-a jutott el optimális szintre 2010-ben. Az elemi gondolkodási képesség gyakorlottsága Elemzési szint 2008. 2009. Iskola 69 73 Országos 65 67

Átlag 2010. 74 67

2011. 83 66

Az elemi gondolkodási képesség gyakorlottsága 90 80 70 60 50 40 2008.

2009.

2010.

2011.

Átlag Iskola

Országos

Gyakorlottság tekintetében is országos és fenntartói átlag feletti az eredményünk. Szignifikánsan nő az eredményünk. A mértékegység - váltó készség kiépültsége Elemzési szint

Országos Fenntartói Iskola

Átlag 2010. 65 76 81

2011. 66 76 76

A tanulók százalékos megoszlása elsajátítási szintek szerint Előkészítő Kezdő Haladó Befejező 0-49% 50-59% 60-69% 70-79% 2010. 2011. 2010. 2011. 2010. 2011. 2010. 2011. 24 21 10 11 13 13 14 14 10 9 8 12 9 10 15 12 2 9 10 12 10 10 15 12

Optimális 80-100% 2010. 2011. 39 41 59 57 65 57

A mértékegység-váltó készség kiépültsége 90 80 70 60 50 40 Országos

Fenntartói 2010.

Iskola

2011.

17



2010-2011-ben az eredményünk sokkal jobb a fenntartói és országos átlagnál is és az előző évnél is. Tanulóink 65%-a jutott el az optimális szintre 2010-ben, 2011-ben pedig 57 %-uk. Az osztás készségének kiépültsége 100 – as számkörben A tanulók százalékos megoszlása elsajátítási szintek szerint Elemzési Átlag Előkészítő Kezdő Haladó Befejező Optimális szint 0-79% 80-84% 85-89% 90-94% 95-100% 2010. 2011. 2010. 2011. 2010. 2011. 2010. 2011. 2010. 2011. 2010. 2011. Országos 94 95 7 6 2 2 4 3 7 7 80 82 Fenntartói 96 96 3 2 1 1 0 2 7 7 89 88 Iskola 98 96 2 2 2 1 0 2 6 7 90 88 Az osztás készségének kiépültsége 100-as számkörben 98 96 94

92 Országos

Fenntartói 2010.

Iskola

2011.

Országos és fenntartói átlag feletti az eredményünk. A negyedikesek 90%-a érte el az optimális szintet 2010-ben, 2011-ben pedig 88 %-uk (2009ben csak 76%-uk teljesített ezen a szinten). Az elemi rendszerező képesség kiépültsége A tanulók százalékos megoszlása elsajátítási szintek szerint Előkészítő Kezdő Haladó Befejező Optimális 0-19% 20-39% 40-59% 60-79% 80-100% 2010. 2011. 2010. 2011. 2010. 2011. 2010. 2011. 2010. 2011. 2010. 2011. Országos 61 63 7 5 13 12 20 21 33 34 27 28 Fenntartói 72 74 2 2 4 3 13 11 43 38 39 45 Iskola 79 74 0 2 0 3 10 11 42 38 48 45 Elemzési szint

Átlag

Az elemi rendszerező képesség kiépültsége 80 70 60

50 Országos

Fenntartói 2010.

2011.

Iskola

18



A negyedikeseink 90%-a a befejező és optimális szintet elérő összesen. 2010-ben, 2011-ben 83 %-uk. Az elemi kombinatív képesség kiépültsége A tanulók százalékos megoszlása elsajátítási szintek szerint Előkészítő Kezdő Haladó Befejező Optimális 0-25% 26-44% 45-74% 75-86% 87-100% 2010. 2011. 2010. 2011. 2010. 2011. 2010. 2011. 2010. 2011. 2010. 2011. Országos 63 66 25 21 6 7 15 15 11 12 43 45 Fenntartói 82 83 7 5 3 3 11 13 13 10 66 68 Iskola 86 83 2 5 2 3 13 13 16 10 68 68 Elemzési szint

Átlag

Az elemi kombinatív képesség kiépültsége 2010.

2011.

90 80 70 60 50 40 Országos

Fenntartói

Iskola

Az elemi kombinatív képesség kiépültsége jelentős eredményjavulást mutat. Fejlesztési feladatok - több érzékszerv bevonásával történő ismeretszerzés - fejlesztő füzetek alkalmazása a készségfejlesztéshez - Tanítói kincsestár fejlesztő feladatai - rendszeres órai gyakoroltatás - villámszámolások - C.Neményi-Oravecz M.-féle tankönyv összeállított feladatai időre az alapműveletek fejben való végzésének gyorsításához

Gödöllő, 2012. június 25. Kissné Szalkai Melinda

19

A 2011-es kompetenciamérés elemzése FI T-jelentés alapján

Recommend Documents