~!ávatz= ,a
9'cr` ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ Éslce-zebe
t':1 Gr- i
2 Módosító javaslat
Kövér László úr , az Országgyűlés elnöke részére Helybe n Tisztelt Elnök Úr ! A Házszabály 94 . §-ának (1) bekezdése alapján az egyes adótörvények és azzal összefügg ő egyéb törvények módosításáról szóló T/4662 . számú törvényjavaslathoz a következő módosító javaslatot terjesztem elő. 1 . A törvényjavaslat 181 . §-a a következők szerint módosul : „181 . § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamin t e szolgáltatások fedezetér ől szóló 1997 . évi LXXX . törvény (a továbbiakban : Tbj .) 2 . §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezések lépnek : „(1) A társadalombiztosítás Magyarország állampolgárait és e törvény külön rendelkezés e ala• ' án más természetes személ eket az e törvén ben me határozott szabál ok szerin t magába foglaló, valamint — az e törvényben, a társadalombiztosítás egyes ellátásaira irányad ó más törvényekben és a felhatalmazásuk alapján kiadott jogszabályokban meghatározott szabályok szerint — alapvetően biztosítási elven működő, társadalmi szintű kockázatközösség . (2) A társadalombiztosításban való részvétel a társadalombiztosítási ellátásra jogosulta k számára kötelező . (3)A társadalombiztosítás rendszerében a biztosított[ak egyes társadalombiztosítás i ellátások igénybevételére való jogosultságát a társadalombiztosításban való részvétel i kötelezettségük, és — törvényben meghatározott ellátások kivételével — egyén i járulékfizetési kötelezettségük teljesítése alapozza meg] — e törvény vagya társadalombiztosítási ellátást megállapító törvény eltérő rendelkezése hiányában — az egyéni felelősség elvének megfelel ően, az e törvényben meghatározott járulék megfizetésével szere z jogot saját maga és törvényben meghatározott hozzátartozója javára az egye s társadalombiztosítási ellátásokra. A pénzbeli társadalombiztosítási ellátás[ok] összege — h a törvény kivételt nem tesz — arányban áll a biztosítottnak az ellátás fedezetére szolgál ó járulék[fizetésének] alapjául szolgáló jövedelmével [arányosak] .” (2) A Tbj . 2. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki : „(6a) [A foglalkoztató és az egyéni vállalkozó által fizetett társadalombiztosítási járulék közvetlen ellenszolgáltatással nem járó fizetési kötelezettség, amelyne k teljesítésével a fizetésre kötelezett — a] A társadalmi szolidaritás elvének megfelel ően — a szociális biztonsághoz, valamint a testi és lelki egészséghez való jog érvényesítése, valamin t az egységes állami nyugdíjrendszer fenntartása érdekében — [hozzájárul a közfinanszírozott ellátórendszerek pénzügyi fedezetéhez] törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak
költségvetését egészben vagy részben megillet ő olyan fizetési kötelezettséget is megállapíthat , amelynek megfizetése társadalombiztosítási ellátásra való jogot nem keletkeztet ." 2 . A törvényjavaslat 182-183 . §-a a következők szerint módosul, a §-ok számozásának értelemszer ű változásával : „182. § (1)A Tbj . 4. §-ának d) pontja a következő 5 . alponttal egészül ki : (E törvény alkalmazásában : d)[pont] Társas vállalkozó .) „5 . a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felel ősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el , kivéve, ha az 1 . alpont szerint társas vállalkozónak minősül.” [183.
§]al A Tbj . 4 . §-ának h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép :
„h) Megbízási jogviszony, munkaviszony : a magyar jog hatálya alá tartozó megbízás i jogviszony és munkaviszony, továbbá a külföldi jog hatálya alá tartozó olyan megbízás i jogviszony és munkaviszony, amely alapján a munkát Magyarország vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó mási k tagállam területén végzik.” (3) A Tbj . 4. §-ának1)pontja helyébe a következő rendelkezés lép : „l)Járulék:az
egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék (a természetben i egészségbiztosítási járulék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék és a munkaer ő-piaci járulék), a nyugdíjjárulék, a magán-nyugdíjpénztári tagdíj, a táppénz-hozzájárulás, a z egészségügyi szolgáltatási járulék és a korkedvezmény-biztosítási járulék .' 3. A törvényjavaslat 185 . §-a a következők szerint módosul : „185 . § (1) A Tbj . 24. §-a (1) bekezdésének felvezet ő rendelkezése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(1) A foglalkoztatott a 19 . § (2) bekezdésében meghatározott nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és a 19. § (3) bekezdésében meghatározott egészségbiztosítási- és munkaerő- piaci járulékota 4.§ k)pontja szerinti jövedelme (kivéve a 21 . § szerinti jövedelmét) után fizeti meg .A foglalkoztatott nem fizet” (2) A Tbj . 24. §-a (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép (A foglalkoztatott nem fizet)
„ b) pénzbeli egészségbiztosítási járulékot a külön jogszabály szerinti prémiuméve k program és a különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás után.” 4. A törvényjavaslat 186. §-a a következők szerint módosul: „186. § (1)A Tbj . 26. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(3) Az egyházi személy után az egyház a minimálbér alapulvételével a 19 . § (2)-(3 ) bekezdésében meghatározott mértékű nyugdíjjárulékot, magán-nyugdíjpénztári tagdíjat ( a továbbiakban : tagdíjat) és természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizet . A járulékot ésa tagdíjat központilag, egy összegben az Art . szabályai szerint kell az állami adóhatóságnak bevallani és megfizetni .” L2) A Tbj . 26. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(7) [A külön jogszabály szerinti felszolgálási díj felszolgálási díj után a foglalkoztat ó 15%-os mértékű nyugdíjjárulékot fizet] . A vendéglátó üzlet felszolgálója a fogyasztótó l 2
közvetlenül kapott borravaló után 15% nyugdíjjárulékot fizethet. Az árak megállapításáról szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott felszolgálási díj, valamint a borravaló után magán-nyugdíjpénztári tagdíjat pénztártagság esetén sem kell fizetni . A vendéglátó üzlet felszolgálója a borravaló után fizethet ő járulékot a személyi jövedelemadóról benyújtott bevallásában vallja be, a bevallás benyújtására el őírt határidőig fizeti meg, továbbá a bevallásában adatot szolgáltat a 15% nyugdíjjárulék alapjáró l és összegér ől.' 5. A törvényjavaslat 187 . §-a a következő k szerint módosul : „187. § (1) A Tbj . 27. §-ának [(1) és] (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés[ek] lép[nek] : „[(1) A társas vállalkozás a biztosított társas vállalkozó után fizetend ő társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozó személyes közrem űködésére tekintettel kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizet i meg, azzal az eltéréssel, hogy a nyugdíjhozzájárulás alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a tárgyév els ő napján érvényes minimálbér másfélszerese .] (2) A biztosított társas vállalkozó a 19 . § (2) bekezdése szerinti nyugdíjjárulékot (tagdíjat ) és a 19. § (3) bekezdése szerinti egészségbiztosítási- és munkaer ő-piaci járulékot a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képez ő jövedelem alapulvételével fizeti meg [fizet] . A nyugdíjjárulék (tagdíj) alapja [megegyezik a nyugdíj-hozzájárulás] havonta legalább a minimálbér összege, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja [megegyezik az (1) bekezdésben meghatározot t egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapjával] havonta legalább a tárgyév első napján érvényes minimálbér másfélszeresével egyezik meg . A társas vállalkozó nyugdíjjárulékot (tagdíjat) legfeljebb a járulékfizetési fels ő határig fizet .” 6. A törvényjavaslat 188 . §-a a következők szerint módosul : „188. § [(1) A Tbj . 29. § (1) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép: „(1) A biztosított egyéni vállalkozó a 19 . § (1) bekezdésében meghatározott mérték ű társadalombiztosítási járuléko t a) vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét , b) átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedele m alapulvételével fizeti meg, azzal az eltéréssel, hogy a nyugdíj-hozzájárulás alapj a havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaer ő-piaci járulék alapj a havonta legalább a tárgyév els ő napján érvényes minimálbér másfélszerese .” (2) ]A Tbj . 29 . §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(3) A biztosított egyéni vállalkozó a 19 . § (2) bekezdése szerinti nyugdíjjáruléko t (tagdíjat) és a 19 . § (3) bekezdése szerinti egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, átalányadózás esetén a z átalányban megállapított jövedelem után fizeti meg. A nyugdíjjárulék (tagdíj) alapj a [megegyezik a nyugdíj-hozzájárulás] azonban havonta legalább a minimálbér összege, míg az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja [megegyezik az (1) bekezdésbe n meghatározott egészségbiztosítási- és munkaer ő-piaci járulék alapjával] havonta legaláb b a tárgyév első napján érvényes minimálbér másfélszerese . Az egyéni vállalkozó nyugdíjjárulékot (tagdíjat) legfeljebb a járulékfizetési fels ő határig fizet . ”
3
7. A törvényjavaslat 189. §-a a következők szerint módosul: „189. § A Tbj . 29/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(1) Az a biztosított egyéni vállalkozó, aki az egyszer űsített vállalkozói adó alanya ( a továbbiakban: eva adózó), a 19. § [(1)](2)-(3) bekezdésében meghatározott járulékoka t (tagdíjat) fizet. A [nyugdíj-hozzájárulás és a] nyugdíjjárulék alapja havonta a minimálbér, a z egészségbiztosítási- és munkaer ő-piaci járulék alapja havonta a tárgyév els ő napján érvénye s minimálbér másfélszerese . ” 8. A törvényjavaslat 200 . §-a a következők szerint módosul : „200. § (1) A Tbj [1 . 18. § (1) bekezdés b) pontjában a „nyugdíj-biztosítási járulékot” szövegrés z helyébe a „nyugdíj-hozzájárulást” szöveg , 2. 22. § (1) bekezdésében a „nyugdíjbiztosítási járulék” szövegrész helyébe a „nyugdíjhozzájárulás” szöveg , 3. 26 . § (4) bekezdésében a „nyugdíj-biztosítási járulékot” szövegrészek helyébe a „nyugdíj-hozzájárulást” szöveg , 4. 26. § (6) bekezdésében a „nyugdíjbiztosítási járulék” szövegrész helyébe a „nyugdíjhozzájárulás” szöveg , 5. 30/A. §-ának (1) bekezdésében és] 50 . §-ának (4) bekezdésében a „nyugdíjbiztosítási” szövegrész helyébe a „nyugdíj-hozzájárulást” szöveg ] 1. 3 . §-a (1) bekezdésénekb)pontfában az „a foglalkoztatókat és a biztosítottakat terhel ő” szövegrész helyébe a „szolgáló” szöveg , 2. 3 . §-a (1) bekezdésének c) pontjában az „a hozzájárulás, a járulék közteherként való ” szövegrész helyébe az „ab)pont szerinti fizetési kötelezettség” szöveg , 3. 27 . §-ának (5) bekezdésében az „a társadalombiztosítási járulék alapjának alapulvételével — a társadalombiztosítási járulékon felül —„ szövegrész helyébe a „nyugdíjjárulék (tagdíj) alapjának alapulvételével” szöveg , 4. 29. §-ának (8) bekezdésében az „a társadalombiztosítási járulék alapjának ala . ulvételével — a társadalombiztosítási ' árulékon felül — szöve rész hel ébe a „nyugdíjjárulék (tagdíj) alapjának alapulvételével” szöveg , 5. 31 . §-ának (6) bekezdésében a „29 . § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „29 . § (3) bekezdése” szöveg , 6. 34. §-ának (1) bekezdésében és (5) bekezdésének felvezet ő rendelkezésében a „3 4 százalék nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulék” szövegrész helyébe a „19 . § (2) bekezdésében meghatározott nyugdíjjárulék” szöveg , 7. 56/A. §-ának (1) bekezdésében a „jövedelem után a külföldi vállalkozás a 19 . § (1 ) bekezdésében meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulékot fizet, és a jövedelemb ől” szövegrész helyébe a „jövedelemb ől a külföldi vállalkozás” szöveg lép. 9. A törvényjavaslat 201 . §-a a következők szerint módosul: „201 . § Hatályát veszti a Tbj . 1. 4. §-ának ba) alpontja, 2. 4. §-ának g) pontja , 3. 5 . §-a (1) bekezdésének g) pontjában a „, segítő családtagként” szövegrész, 4. 18 . §-a (1) bekezdésénekb)pontja,
4
[4.J5. 19. §-ának (1) és (7) bekezdése,
6. 20. §-a, 7. 21 . §-ának felvezető rendelkezésében az „a társadalombiztosítási járulék,” szövegrész , 8. 22. §-a, 9. 26. §-ának (4), (8) és (10) bekezdése , 10. 26. §-ának (6) bekezdésében az „, illetve nyugdíjbiztosítási járulék” szövegrész , 11.26. §-ának (9) bekezdésében társadalombiztosítási,” szövegrész ,
az
„a
foglalkoztató
az
e
törvény
szerinti
12. 27 . §-ának (1) bekezdése , [S.]13. 29 . §-ának (1) és (7) bekezdése , 14. 29 . §-ának (4) bekezdésében a „társadalombiztosítási járulékot,” szövegrész , 15. 30/A. §-ának (1) bekezdésében, 30/A . §-ának (3) bekezdésében és 50 . §-ának (4 ) bekezdésében az „a 19 . § (1) bekezdésében meghatározott nyugdíj-biztosítási, természetben i és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot,” szövegrész , [6.]16. 30/A . §-ának (2) bekezdésében az „ — a nyugdíj-biztosítási járulékot is magába n foglaló —” szövegrész , [7.]17. 30/A. §-ának (5) bekezdése, 18 .31 . §-ának (1) bekezdésében az „a társadalombiztosítási járulékot,” szövegrész ,
[8.]19. 31 . §-ának (3) bekezdése, 20.31 . §-ának (4) bekezdésében a „társadalombiztosítási járulék, a” szövegrész ,
[9.]21. 33 . § (3) bekezdése, [10.]22. 34. § [(1) bekezdés b) pontjában,] (4), [(5),] (6) és (7) bekezdésében a
„nyugdíjbiztosítási és” szövegrész , [11.]23. 35. §-ának (3) bekezdésében a „nyugdíjbiztosítási járulékot,” szövegrész ,
24. 51 . §-ának (1)-(2) bekezdésében az „a társadalombiztosítási járulékot” szövegrész , 25. 51 . §-ának (5) bekezdésében az „az általa megfizetett társadalombiztosítási járulékról, ” szövegrész, 26. 51 . §-ának (8) bekezdésében az „, a 29 . § (1) bekezdésében” szövegrész , [12.]27. 52 . §-ának (3) bekezdés ;
10. A törvényjavaslat kiegészül az alábbi IX . fejezettel és 351 . § - 361 .§-okkal, egyidej űleg a további fejezet és §-ok számozása értelemszerűen változik : „IX. Fejeze t A SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓRÓL Az adó
351 . § (1) Az adó a kifizet őt természetes személlyel fennálló egyes jogviszonyaira, az egyéni vállalkozót, a mez őgazdaságiőstermelőt e jogállására tekintettel, más személyte fejezet külön rendelkezése alapján terhelő, százalékos mértékű fizetési kötelezettség . (2) Az adóból származó államháztartási bevétel a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott arányok szerint oszlik meg a társadalombiztosítás egye s 5
é~nzü yi alapjai és a törvényben meghatározott elkülönített állami pénzalapo k költségvetése között . (3) Az adóval összefügg ő hatósági ügyben az eljárás az állami adóhatóság hatásköréb e tartozik . (4) Az adó megfizetése az államháztartási forrásból fedezett ellátásra (ideértve különöse n a társadalombiztosítási ellátást és a munkanélküli ellátást), vagy az államháztartás i forrásból folyósított támogatás igénybevételére való jogot nem keletkeztet, valamint az adó alapja és összege az ilyen ellátás, illet őleg támogatás összegét nem befolyásolja . Az adóalany 352 . § (1) Az adó alanya : a) a kifizető; b) az egyéni vállalkozó ; c) a mezőgazdaságiőstermelő; d) a társadalombiztosítási ellátásra törvény rendelkezése szerint kötött megállapodá s hatálya alatt a megállapodást megkötő személy . (2) Kifizető a természetes személlyel e fejezet rendelkezése alapján adófizetés i kötelezettséget eredményez ő jogviszonyban álló más személy (természetes személy, jog i személy, egyéb szervezet) . (4) Az adófizetési kötelezettséget eredményez ő jogviszonyban elrendelt kirendelés alapján foglalkoztatott természetes személlyel fennálló jogviszonyra tekintettel fizetend ő adó alanya a kirendelést elrendel ő kifizető . A természetes személyt a kirendelés alapján foglalkoztató személy min ősül azonban (kifizetőként) az adó alanyának, ha a kirendelés t elrendel ő, de belföldön állandó lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel, székhellyel , kereskedelmi képviselettel vagy a jogszabályban előírt belföldi nyilvántartásába bejegyzésre kötelezett más hasonló teleppel nem rendelkez ő kifizetővel megállapodott arról, hogy a természetes személy foglalkoztatásához kapcsolódó közterhek őt terhelik. (4) Az adófizetési kötelezettséget eredményez ő jogviszony alapján munkaer ő-kölcsönzé s keretében kölcsönbe adott munkavállalóval fennálló jogviszonyra tekintettel fizetend ő adó alanya a kölcsönbe adó kifizető. A munkavállalót kölcsönbe vevő személy min ősül azonban (kifizetőként) az adó alanyának, ha a kölcsönbe adó kifizet ő nem rendelkezi k belföldön állandó lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel, székhellyel, telephellyel , kereskedelmi képviselettel vagy a jogszabályban előírt belföldi nyilvántartásáb a bejegyzésre kötelezett más hasonló teleppel . (5) Az adónak nem alanya: a) a saját jogú nyugdíjas egyéni vállalkozó ; b) az özvegyi nyugdíjban részesül ő olyan egyéni vállalkozó, aki a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte ; c) a mez őgazdaságiőstermelő abban az adóévben, amelyet megel őző adóévben általa megszerzettőstermelői tevékenységb ől származó bevétele nem haladta meg a személyi jövedelemadóról szóló törvényben a mez őgazdasági kistermelőre előírt értékhatárt ; d) a saját jogú nyugdíjas mezőgazdaságiőstermelő, e) az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan mez őgazdaságiőstermelő, aki a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte ; f) azőstermelő i tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú mező gazdasági őstermelő; g) a gazdálkodó család kiskorú tagja.
6
A kifizető által fizetendő adó alapja 353 . § (1) A kifizet őt terhel ő adó alapja : a) a kifizet őnek a természetes személlyel fennálló, adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel, vagy azzal összefüggésben a természetes személy részére juttatott, kifizetett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezése i szerinti adókötelezettség alá es ő nem önálló tevékenységből származó bevételb ő l az adóel őleg-alap számításánál a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezése i szerint figyelembe vett jövedelem, növelve a munkavállalói érdekképviseletet ellát ó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj összegével ; b) a kifizetőnek a természetes személlyel fennálló, adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel, vagy azzal összefüggésben a természetes személy részére juttatott, kifizetett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezése i szerinti adókötelezettség alá eső önálló tevékenységből származó bevételbő l az adóel őlegalap számításánál a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerin t figyelembe vett jövedelem , c) a tanulószerződés alapján a tanulót a szakképzésr ől szóló törvény szerint megillető pénzbeli juttatás ; d) a nevelőszülőt a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint megillető nevelési díj ; e) az árak megállapításáról szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszter i rendeletben meghatározott felszolgálási díj 55,5 százaléka ; f) a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározot t ápolási díj 89 százaléka ; g) az a)-b) pont hatálya alá tartozó bevétel hiányában az adófizetési kötelezettsége t eredményez ő munkaviszonyt, a szövetkezeti tag részére munkavégzési kötelezettsége t eredményez ő más jogviszonyt szabályozó munkaszerződésben, illet ő leg más szerződésben meghatározott személyi alapbér, illet ő leg díjazás, ha az kifizetése esetébena személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti adókötelezettség alá esne . (2) Adófizetési kötelezettséget eredményez ő jogviszony : a) a munkaviszony (ideértve az országgyűlési képvisel ő eLogviszonyát is) ; b) a szövetkezet és természetes személy tagja között fennálló, a tag részére munkavégzés i kötelezettséget eredményező vállalkozási és megbízási jogviszony, kivéve az iskolaszövetkezet és a nappali rendszer ű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló , hallgató tagja között fennálló ilyen jogviszonyt ; c) a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelő sségű társaság, a közö s vállalat, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, a szabadalmi ügyviv ői társaság,a szabadalmi ügyvivői iroda és természetes személy tagja között fennálló, a tagnak a jog i személy, az egyéb szervezet tevékenységében való személyes közreműködési kötelezettséget eredményező tagi jogviszony (ide nem értve a megbízási jogviszonyt, d e ideértve a nem munkaviszony keretében ellátott vezet ő tisztségviselőijogviszonyt is) ; d) az ügyvédi iroda, a közjegyz ői iroda, a végrehajtói iroda, az egyéni cég és természete s személy tagja között fennálló tagi jogviszony ; e) a gazdálkodó szervezet és a tanuló között tanulószerz ődés alapján fennálló jogviszony ; f) az álláskeresési támogatást folyósító szerv és az álláskeresési támogatásban részesül ő között fennálló, az álláskeresési támogatás folyósításának alapjául szolgáló jogviszony ; g) a gyermekgondozási segélyt, a gyermekgondozási díjat, a gyermeknevelési támogatást , azápolási díjat folyósító szerv és az említett ellátásban részesül ő között fennálló, az ellátás folyósításának alapjául szolgáló jogviszony ; h) az egyház és a saját jogú nyugellátásban nem részesül ő, egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy között fennálló, az egyházi szolgálat teljesítése alapjául szolgáló fogviszony;
7
i) a szerzetesrend és a saját jogú nyugellátásban nem részesül ő tagja között fennálló tag i jogviszony ; j) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti nem önálló tevékenység vagy önálló tevékenység (ide nem értve a közérdekű önkéntes tevékenyserről szóló törvény hatály a alá tartozó közérdekű önkéntes tevékenységet) végzésének alapjául szolgáló, az a)-i) pon t hatálya alá nem tartozó jogviszony, feltéve, hogy az arra tekintettel, vagy azza l összefüggésben a természetes személy részére egy hónap alatt kifizetett, juttatott össze s bevételb ől a személyi jövedelemadó el őlegének alapját képező rész(ek összege) eléria hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát, vagy a jogviszony fennállás a naptári napjaira számítva annak harmincad részét . (3) A kifizet őt terhelő adónak nem alapja : a) a külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselet e személyzetének külföldi állampolgárságú tagja részére kifizetett, juttatott bevétel ; b) a külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselet e személyzetének külföldi állampolgárságú tagja által munkaviszony keretében háztartás i alkalmazottként foglalkoztatott külföldi állampolgár részére kizárólag e jogviszonyára tekintettel, vagy azzal összefüggésben kifizetett, juttatott bevétel ; c) a nemzetközi szervezet nemzetközi szerz ődés alapján mentességet élvező tisztviselője, alkalmazottja részére kifizetett, juttatott bevétel ; d) a belföldön állandó lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel, székhellyel , kereskedelmi képviselettel vagy a jogszabályban el ő írt belföldi nyilvántartásáb a bejegyzésre kötelezett más hasonló teleppel nem rendelkező kifizető által Magyarországon kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében munkaviszonyban foglalkoztatott olyan külföldi illetőségű magánszemély részére kifizetett, juttatott bevétel (ideértve a munkaszerz ődésben meghatározott személyi alapbért is), aki harmadik állam állampolgára, feltéve, hogy a foglalkoztatás időtartam a nem haladja meg a két évet, valamint az említett feltételek szerinti korábbi foglalkoztatásától számítva a foglalkoztatás ismételt megkezdéséig legalább három év má r eltelt ; e) a kifizető által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a z általa folyósított szociális ellátásból a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokró l szóló törvény szerint nem a kifizetőt terhelő rész:, f) a szerz ői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló m ű, alkotás, valamint az újítás hasznosításár a irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerz ő dés alapján a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj , g) a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat . h) az európai parlamenti képviselő részére kizárólag e jogviszonyára (jogállására ) tekintettel, vagy azzal összefüggésben juttatott jövedelem . A nem a kifizető által fizetendő adó alapj a 354. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint a vállalkozó i jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után terhel ő adó alapja a vállalkozói kivét, az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga utá n terhel ő adó alapja az átalányban megállapított jövedelem . (2) Az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának minősülő egyéni vállalkozót, valaminta mezőgazdaságiőstermelőt saját maga után havonta terhelő adó alapja : a) a magasabb összeg ű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében az adóévr e törvény rendelkezése szerint az adóévre tett nyilatkozat esetében a nyilatkozat szerinti összeg;
8
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó esetben az adóalap megállapításának különö s szabályai {355 . & (3)-(4) bekezdés} szerint meghatározott összeg. (3) Az egyszer űsített vállalkozói adó alanyának min ősülő egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 4 százaléka, ha az adóalap megállapításának különös szabályai alkalmazása alól legalább heti 36 órá s foglalkoztatással járó munkaviszonyára, vagy közép- vagy felsőfokú oktatás i intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányaira tekintette l mentesül {356 . § (5) bek .} . (4) A társadalombiztosítási ellátásra törvény rendelkezése szerint kötött megállapodá s hatálya alatt a megállapodást megkötő személyt terhel ő adó alapLa amegállapodás szerint i összeg (de legalább a hónap első napján érvényes minimálbér) . Azadóalap
megállapításának különös szabálya i
355 . § (1) A közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felel ősségű társaságot,a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyviv ői irodát, az ügyvédi irodát, a közjegyz ői irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményez ő jogviszonyára {353 . § (2) bekezdés c)-d) pont} tekintettel havonta terhel ő adó alapja legalább a hónap els ő napján érvényes minimálbér 112,5 százaléka. Az adó alapja legalább az adófizetés i kötelezettséget eredményező jogviszony fennállása minden napjára számítva a hónap els ő napján érvényes minimálbér 112,5 százalékának harmincad része, ha a jogviszony nem áll fenn a hónap minden napján . (2) Az egyházat és a szerzetesrendet az egyházi személlyel, illetőleg a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményez ő jogviszoyra {353 . (2) bekezdés h)-i) pont } tekintettel havonta terhel ő adó alapja a hónap els ő napján érvényes minimálbér . Az adó alapja az adófizetési kötelezettséget eredményez ő jogviszony fennállása minden napjár a számítva a hónap els ő napján érvényes minimálbér harmincad része, ha a jogviszony ne m áll fenn a hónap minden napján. (3) Az egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja legalább a hónap első napján érvényes minimálbér 112,5 százaléka . Az adó alapja az egyéni vállalkozó i jogállás fennállása minden napjára számítva legalább a hónap els ő napján érvénye s minimálbér 112,5 százalékának harmincad része, ha a természetes személy e jogállással nem rendelkezik a hónap minden napján. (4) A mez őgazdaságiőstermelőt saját maga után havonta terhel ő adó alapja legalábba hónap első napján érvényes minimálbér . Az adó alapja a mezőgazdaságiőstermelői jogállás fennállása minden napjára számítva legalább a hónap els ő napján érvénye s minimálbér harmincad része, ha a természetes személy e jogállással nem rendelkezik a hónap minden napján. (5) Az (1)-(4) bekezdés alkalmazásakor az egy hónapra fizetendő adó alapjának megállapításkor a kifizető, valamint az egyéni vállalkozó, a mez őgazdaságiőstermelő nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyre az adófizetési kötelezettsége t eredményező jogviszonyára, illetőleg egyéni vállalkozói, mez őgazdaságiőstermelői jogállására tekintettel e fejezet külön rendelkezése alapján mentesül az adófizetés különö s szabályainak alkalmazása alól . Ilyen esetben az adó alapja a hónap többi napjára számítv a egyház és szerzetesrend, valamint mez őgazdaságiőstermelő esetében legalább a hónap első napján érvényes minimálbér harmincad része, más kifizet ő és egyéni vállalkozó esetében legalább a hónap els ő napján érvényes minimálbér 112,5 százalékának harmincad része .
9
Mentesülés a különös szabályok alkalmazása aló l 356. § (1) A kifizet ő a tagjával (ideértve az egyházi személyt is) fennálló jogviszony a alapjánőt terhel ő adó alapjának, az egyéni vállalkozó, a mez őgazdaságiőstermelő azőt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításkor az adóalap megállapításána k különös szabályai {355. §} hatálya alá tartozó esetben nem veszi számításba a hónapna k azt a napját, amelyre a tagja, illet őleg maga az egyéni vállalkozó, a mez őgazdasági őstermelő a) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segéjyben, gyermekgondozás i díjban részesül ; b) gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül , kivéve, ha annak tartama alatt a tag személyes közrem űködését, az egyházi személ y egyházi szolgálatát, illető leg az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységét személyesen folytatja; (2)A
kifizető a tagjával (ideértve az egyházi személyt is) fennálló jogviszonya alapjánőt terhel ő adó alapjának, az egyéni vállalkozó, a mez őgazdaságiőstermelő azőt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításkor az adóalap megállapításának különös szabálya i {355 . §} hatálya alá tartozó esetben nem veszi számításba a hónapnak azt a napját , amelyre a tagja, illetőleg maga az egyéni vállalkozó, a mez őgazdaságiőstermelő a) önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgálatot teljesít ; b) fogvatartott. (3) Az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a szabadalmi ügyviv ői társaság,a közjegyzői iroda a tagjával fennálló jogviszonya alapjánőt terhel ő adó alapjának megállapításakor az adóalap megállapításának különös szabályai {355 . §} hatálya alá tartozó esetben — az (1)-(2) bekezdésben meghatározottakon túlmen ően — nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen tagja ügyvédi kamarai, szabadalmi ügyvivői kamarai, illetőleg közjegyzői kamarai tagsága szünetel . Az ügyvédi, szabadalmi ügyvivői vagy közjegyz ő i tevékenységet folytató egyéni vállalkozó azőt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításakor az adóalap megállapításának különös szabályai {355 . § } hatálya alá tartozó esetben — az (1)-(2) bekezdésben meghatározottakon túlmenően — ne m veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen ügyvédi kamarai, szabadalmi ügyviv ői kamarai, illetőleg közjegyző i kamarai tagsága szünetel. (4) Az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szerepl ő egyéni vállalkozó azőt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításakor az adóalap megállapításának különö s szabályai {355 . hatálya alá tartozó esetben — az (1)-(2) bekezdésbe n meghatározottakon túlmenően — nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti . (5) A kifizető a tagjával (ideértve az egyházi személyt is) fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának, az egyéni vállalkozó, a mez őgazdaságiőstermelő azőt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításkor az adóalap megállapításának különös szabályai {355. §} hatálya alá tartozó esetben — az (1)-(4) bekezdésben meghatározottako n túlmenően — nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen tagja, illet őleg az egyéni vállalkozónak, a mez őgazdaságiőstermelőnek minősülő természetes személy legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, vagy közép- vag y felső fokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat. Az egyidej űleg fennálló több munkaviszony esetében az egyes munkaviszonyokban előírt munkaidőt a heti legalább 36 órás foglalkoztatás megállapításánál össze kell adni .
10
(6) A kifizető a tagjával (ideértve az egyházi személyt is) fennálló jogviszonya alapjánőt terhelő adó alapjának megállapításkor az adóalap megállapításának különös szabálya i {355 . §} hatálya alá tartozó esetben – az (1)-(5) bekezdésben meghatározottako n túlmen ően – nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen tagja más kifizet ővel is az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó adófizetés i kötelezettséget eredményező jogviszonyban áll, feltéve, hogy a másik kifizető e napota taggal fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának megállapításkor számításb a veszi . (7) Az (5)-(6) bekezdésben foglaltak alkalmazásának feltétele, hogy a kifizet ő részérea természetes személy nyilatkozatot tesz a legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonya fennállásáról, tanulmányai folytatásáról, illetőleg a más kifizet ővel fennálló, az adóalap megállapításának különös szabályai {355 . §} hatálya alá tartozó jogviszonyáról . A természetes személy az olyan változásról, amely az (5)-(6)bekezdésbe n foglalt rendelkezések alkalmazását érinti, haladéktalanul újabb nyilatkozatot tesz a kifizető részére . A nyilatkozat tartalmazza a természetes személy természetes személyazonosító adatait, valamint adóazonosító jelét, ennek hiányában a személyazonosító okmánya típusának megjelölését és számát . Az újabb nyilatkozat megtételének elmulasztása miatt keletkezett adóhiány és jogkövetkezményei megtérítésé t a kifizető a nyilatkozatot elmulasztó természetes személytől igényelheti. Ha az újabb nyilatkozat megtételének elmulasztása miatt keletkezett adóhiányt a kifizet őtő l nem lehet behajtani, az adóhiány és jogkövetkezményei megfizetésére az állami adóhatóság a nyilatkozatot elmulasztó természetes személyt határozattal kötelezheti . (8) Az adóalap megállapításának különös szabályai {355 . hatálya alá tartozó esetben az egyéni vállalkozó és a mez őgazdaságiőstermelő azőt saját maga után terhel ő adó alapjának megállapításkor – az (1)-(5) bekezdésben meghatározottakon túlmenően – nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen kifizetővel az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó adófizetési kötelezettsége t eredményez ő jogviszonyban áll, feltéve, hogy a kifizető e napot az egyéni vállalkozónak , illetőleg a mezőgazdaságiőstermelőnek min ősülő természetes személlyel fennáll ó jogviszonya alapjánőt terhel ő adó alapjának megállapításkor számításba veszi . Azadó
357.
mértéke és fizetendő összege
(1) Az adó az adóalap 27 százaléka .
(2) Az adó (1) bekezdés szerint kiszámított összegéb ől az adó fizetésére kötelezett külön törvény rendelkezése alapján kedvezményt vehet igénybe . A kedvezmény célja elsősorban a munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen helyzetű társadalmi csoportok és a munkaer őiacról tartósan távollévők fo • lalkoztatása munkaer ő- iaci versen ké . esse ük kiegyenlítése, valamint a pályakezd ő fiatalok gyakorlati munkatapasztalat-szerzésének megkönnyítése lehet . Eljárási szabályo k 358 . § (1) Az adót az adóalany az adózás rendjér ől szóló törvény rendelkezései szerin t havonta megállapítja,_ bevallja és megfizeti . A kifizető az adót magánszemélyhez ne m köthető kötelezettségként vallja be és fizeti meg, valamint az adó összegét természete s személy részére kiállított igazoláson nem tünteti fel . (2) Az egyéni vállalkozó az átalányban megállapított jövedelem figyelembe vételéve l fizetett adót az átalányadó el őlegének és a személyi jövedelemadónak a bevallására é s megfizetésére előírt határid őig (negyedévente, évente) állapítja meg és fizeti meg ,
11
valamint a személyi jövedelemadóra vonatkozó adóbevallásában az esedékességéne k megfelelő részletezettséggel bevallja . (3) Az egyéni vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adó alapja figyelembe vételével fizetett adót az egyszerűsített vállalkozói adó el őlegének (ideértve az el őleg-kiegészítést is) és az egyszerűsített vállalkozói adónak a bevallására és megfizetésére el őírt határid őig (negyedévente, évente) állapítja meg és fizeti meg, valamint az egyszer űsített vállalkozói adóra vonatkozó adóbevallásában az esedékességének megfelel ő részletezettséggel bevallj a. (4) A belföldön állandó lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel, székhellyel ., telephellyel, kereskedelmi képviselettel vagy a jogszabályban előírt belföld i nyilvántartásába bejegyzésre kötelezett más hasonló teleppel nem rendelkező kifizető az adóval összefüggő adókötelezettségeit személyesen vagy pénzügyi képviselője útján teljesíti. A kifizető adókötelezettségeit személyesen csak akkor teljesítheti, ha bejelentkezése alapján az állami adóhatóság adózóként nyilvántartásba vette . (5) Ha a belföldön állandó lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel, székhellyel , kereskedelmi képviselettel vagy a jogszabályban el őírt belföldi nyilvántartásába bejegyzésre kötelezett más hasonló teleppel nem rendelkező kifizető az ad ó megállapítását, bevallását vagy fizetését elmulasztja, az ebb ől keletkez ő adóhiány megfizetésére az állami adóhatóság a kifizetővel az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló természetes személyt kötelezi, kivéve, az adónak e fejezet külön rendelkezése alapján más kifizető az alanya. A természetes személy terhér e j ogkövetkezményként csak késedelmi pótlék megállapítására kerülhet sor . (6) A kincstár számfejtési körébe tartozó költségvetési szervek képvisel őjeként az adó megállapítására, bevallására és megfizetésére a kincstár kötelezett . (7) Az adónak a központi költségvetésről szóló törvény rendelkezései szerinta Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető részét a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelés i támogatás, a munka-rehabilitáció keretében folyósított munka-rehabilitációs díj és a rehabilitációs járadék esetében a központi költségvetés, a gyermekgondozási díj esetébe n az egészségbiztosítási szerv állapítja meg és fizeti meg . (8) Az adónak a központi költségvetésről szóló törvény rendelkezései szerinta Nyugdíjbiztosítási Alapot megillet ő része alapján a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004 . évi CXXII. törvény 4/A. §-a szerinti prémiumévek programhoz köt ődően a külön jogszabályban meghatározottak szerint megállapított különbözetét a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprésze fizeti .A megtérítésre évente utólag, azon prémiumévek programban részt vev ő munkavállalók járuléka vonatkozásában kerül sor, akiknek a külön jogszabály szerinti kiegészítésre val ó jogosultsága az adóévben megszűnt (ide nem értve az elhalálozás miatti megsz űnés esetét). (9) Az adó megállapítására, bevallására és megfizetésére kötelezett adózó olya n nyilvántartást köteles vezetni, amelynek alapján az adó alapja és összege, valamint a z annak megállapításánál figyelembe vett mentesség és kedvezmény összege, továbbá a z adó megfizetésének napja ellenőrizhet ő. E nyilvántartási kötelezettségét a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó kifizet ő a számvitelről szóló törvény szerinti nyilvántartása (könyvvezetése) megfelelő részletezésével, más kifizető a személyi jövedelemadóról szóló törvény vagy az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény rendelkezése alapján vezetett külön nyilvántartás révén teljesíti . Más jogszabályok alkalmazása
12
359. (1) Az adózó az adóval összefügg ő adókötelezettségei teljesítése során az adózá s rendjéről szóló törvény rendelkezéseit e fejezet rendelkezéseit figyelembe vév e alkalmazza . (2) Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról, valamint az egyszer űsített foglalkoztatásról szóló törvény hatálya alá tartozó adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony esetében az adózó az adóval összefügg ő adókötelezettségeit a z érintett törvény rendelkezéseit figyelembe véve teljesíti . (3) Az Európai Unió kötelező jogi aktusának vagy a nemzetközi szerz ődésneka rendelkezését kell alkalmazni, amennyiben az adóra kiterjedő hatályú jogi aktus, illet őleg nemzetközi szerz ődés e fejezettől eltérő rendelkezést tartalmaz . Értelmező rendelkezések 360 . § E fejezet alkalmazásában : 1 . álláskeresési támogatás : az álláskeresési járadék, a keresetpótló juttatás, a vállalkozó i járadék, valamint a munkanélküli-járadék, az álláskeresést ösztönz ő juttatás és nyugdíj előtti álláskeresési segély; 2 . egyéni vállalkozó : a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint egyén i vállalkozónak minősülő természetes személy (az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégr ől, szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szerepl ő természetes személ y akkor is, ha a nyilvántartásban rögzített tevékenysége ingatlan-bérbeadás vagy egyé b szálláshely-szolgáltatás) ; 3. egyházi személy: az egyház bels ő törvénye vagy szabályzata alapján ilyennek min ősülő természetes személy ; 4. harmadik állam : a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról , valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényben ilyenként meghatározott állam ; 5. külföldi illetőségű magánszemély: a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint külföldi illetőségű magánszemélynek minősülő természetes személy ; 6. mezőgazdasági ő stermel ő : a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerin t mezőgazdaságiőstermelőnek min ősülő természetes személy, feltéve, hogy a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárig még hátralévő ideje és már megszerzett szolgálati idej e együttesen legalább húsz év ; 7. minimálbér: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról , valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényben ilyenként meghatározott összeg ; 8. saját jogú nyugdíjas : a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetér ő l szóló törvény szerint saját jogú nyugdíjasnak minősülő természetes személy .
Átmeneti rendelkezése k 361 . § Ahol jogszabály a) a társadalombiztosítási járulékra , b) a foglalkoztatót, a biztosított egyéni vállalkozót terhel ő egészségbiztosítási é s munkaer ő-piaci járulékra (természetbeni egészségbiztosítási járulékra, pénzbeli egészségbiztosítási járulékra, munkaerő-piaci járulékra),
13
c) a foglalkoztatót, a biztosított egyéni vállalkozót terhel ő munkáltatói nyugdíj hozzájárulásra (nyugdíj-biztosítási járulékra ) irányadó rendelkezést tartalmaz, azon — jogszabály eltér ő rendelkezése hiányában — aze fejezetben meghatározott adót kell érteni ."
11. A törvényjavaslat 351 . § (3) bekezdése a következőképpen változik : (3) A 1—9 . §, 10 . § (1), (2), (4) és (5) bekezdése, 12 . §—20. §, 21 . § (1) és (3) bekezdése , 22. §—59. §, 60 . § (1) és (2) bekezdése, 61 . §—63 . §, 67 . § (1) bekezdés, 69 . §, 71 . §—83 . §, 84 . § (1) és (2) bekezdése, 85 . §, 88 . §, 90 . §-92 . §, 96 . § (1) bekezdése, a 97 . § (1 ) bekezdése, 99 . §, 101 . §—180. §, 182 . §—185 . §, 187 . §—189. §, 192 . §, 193 . §, 196 . §, 198. §—199 . §, 200 . § (2) bekezdés, 201 . §—207. §, 209. §—226 . §, 228. §—232. §, 234 . §—237. §, 242. §, 246 . §—248 . §, 252 . §—316 . §, 318 . §—323 . §, 324 . § (1) bekezdés, 325 . §—335. §, 337. §—344. §, a 351 . §—361 .§1 valamint az I . melléklet 2 . pontja, a 2—10 . mellékletei 2012 . január 1-jén lép hatályba . Indokolá s A módosító javaslat 1-9 . pontjai a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjr a jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetér ől szóló 1997. évi LXXX . törvény és a szociális hozzájárulási adóról szóló rendelkezések közötti összhang megteremtését szolgálja . A módosító javaslat 10 . pontja tartalmazza a szociális hozzájárulási adóról szól ó rendelkezéseket . A szociális hozzájárulási adó egyrészt a kifizet őket, másrészt az egyéni vállalkozókat, a mezőgazdasági őstermelőket terheli, amelynek következtében megfizetése — a törvényjavasla t céljának megfelel ően — társadalombiztosítási ellátásra, munkanélküli ellátásra való jogosultságot nem teremt, valamint az ilyen ellátás alapját, összegét semmilyen módon nem befolyásolja. A szociális hozzájárulási adóból származó bevételt az arra jogosult pénzügyi alapok között a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott arányban kell szétosztani . A szociáli s hozzájárulási adóval összefügg ő adóügyekben a hatósági eljárás az állami adóhatóság hatáskörébe tartozik. A szociális hozzájárulási adó alanyainak két nagy körét különbözteti meg a javaslat : egyrészt a kifizetőket, másrészt az egyéni vállalkozókat és a mezőgazdasági őstermelőket. A kifizetők a természetes személlyel fennálló, a törvényjavaslatban részletesen meghatározott egye s jogviszonyaik alapján kötelezettek az adó megfizetésére . Ilyen jogviszony például a munkaviszony és a személyes közrem űködés . Az egyéni vállalkozók és a mezőgazdasági őstermelők e jogállásuk miatt kötelesek szociális hozzájárulási adót fizetni . Az egyenl ő elbánás elvének érvényesítése érdekében a társadalombiztosítási ellátásra jogosít ó megállapodást megkötő személy szintén köteles a szociális hozzájárulási adót megfizetni . A szociális hozzájárulási adó alapja kifizet ő esetében els ősorban az olyan bevétel, amely a törvényjavaslat szerint adófizetési kötelezettséget eredményez ő jogviszony alapján illeti meg a vele ilyen jogviszonyban álló természetes személyt. E körbe tartozik például a munkabér, a megbízási díj, a tanulószerződés alapján a tanulót megillet ő pénzbeli juttatás és a felszolgálás i díj 55 százaléka . A szociális hozzájárulási adónak minden esetben csak a személy i jövedelemadóról szóló törvény szerinti (teljes körű vagy korlátozott) adókötelezettség alá es ő bevétel az alapja, kivéve, ha az ilyen bevétel kifizetése nem történt meg, mivel akkor a törvényjavaslatban meghatározott más összeg (például személyi alapbér, minimálbér) utá n kell az adót megfizetni . Egyéni vállalkozó esetében, fő szabály szerint, a vállalkozói kivét vagy az átalányba n megállapított egyéni vállalkozói jövedelem a szociális hozzájárulási adó alapja . Az
14
egyszerűsített vállalkozói adó alanya, valamint a mez ő gazdasági őstermelő, az egyenlő elbánás elve alapján, a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzés e érdekében tett nyilatkozat szerinti összeg után állapítja meg a szociális hozzájárulási adót, h a az adóévre vonatkozóan ilyen nyilatkozatot tett . A kifizetővel adófizetési kötelezettsége t eredményező jogviszonyban is álló, az egyszer űsített vállalkozói adó alanyának min ősülő egyéni vállalkozó az egyszerűsített vállalkozó adó alapjának 4 százaléka után fizeti meg a szociális hozzájárulási adót. A szociális hozzájárulási adó alapja megállapításánál érvényesül ő különös szabályo k elsősorban egy minimális adóalapot írnak el ő egyes jogi személyek, egyéb szervezetek é s egyéni vállalkozók esetében, amely – figyelemmel a költségvetési törvényjavaslatba n szereplő bevételi összegekre is – a minimálbér összegének 112,5 százaléka. Mez őgazdasági őstermelők és egyházi személyek esetében a szociális hozzájárulási adó alapja a minimálbé r összegével egyezik meg . Az adóalap-megállapítás különös szabályai alóli mentesülést megállapító rendelkezése k biztosítják, hogy azokban az esetekben, amikor az adófizetési kötelezettséget eredményez ő jogviszony, jogállás ténylegesen bevételszerzéssel nem járhat, a szociális hozzájárulási ad ó alanyai mentesülhessenek e fizetési kötelezettség alól . A szociális hozzájárulási adó mértéke 27 százalék, de a törvényjavaslat lehet őséget biztosít arra, hogy külön törvény (például a munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen helyzetű társadalmi csoportok, a pályakezd ők foglalkoztatásának ösztönzése érdekében) az adó számított összegét csökkentő kedvezményt állapítson meg . Fő szabály szerint a szociális hozzájárulási adót az adóalany havonta köteles megállapítani , bevallani és megfizetni . Kivételt jelent például az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya al á tartozó olyan egyéni vállalkozó, aki az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 4 százalék a után fizeti meg a szociális hozzájárulási adót, mivel ő negyedévente, valamint az adóéve t követően köteles ezt az adót is megállapítani, bevallani és megfizetni . A törvényjavaslat utal az adózás rendjéről szóló törvény, a szociális ellátórendszerekr e irányadó nemzetközi szerz ődések, az Európai Uniós jogi szabályozás kötelez ő alkalmazására , továbbá az egyszerűsített munkaviszony esetében érvényesül ő különös szabályokra . Az értelmez ő rendelkezések biztosítják, hogy a szociális hozzájárulási adóra vonatkoz ó szabályozás a lehet őség szerint minél közelebbi összhangba kerüljön a személy i jövedelemadóra, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetését megillet ő egyéb fizetési kötelezettségekre vonatkozó szabályozással . Az átmeneti szabályok a társadalombiztosítási járulék megsz űnése és a szociális hozzájárulás i adó bevezetése közötti lehet ő legegyszerűbb átmenet biztosítását szolgálják . Budapest, 2011 . október 26.
Ro, án Antal Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
15
