KIEMELKEDŐ NEMZETI ÉRTÉKEK MAGYAR ÉRTÉKTÁR Kiemelkedő nemzeti érték: olyan nemzeti érték, amely nemzeti szempontból meghatározó jelentőségű, a magyarságra jellemző és közismert, jelentősen öregbíti hírnevünket, növelheti megbecsülésünket az Európai Unióban és szerte a világon, továbbá hozzájárul új nemzedékek nemzeti hovatartozásának, magyarságtudatának kialakításához, megerősítéséhez. Magyar Értéktár: a nemzeti értékek köréből a Hungarikum Bizottság által kiemelkedő nemzeti értékké nyilvánított értékek gyűjteménye. Agrár - és élelmiszergazdaság 1.Alföldi kamillavirágzat 2.Badacsonyi kéknyelű 3.Budapesti téliszalámi 4.Csabai kolbász vagy Csabai vastagkolbász 5.Gönci kajszibarack 6.Gyulai kolbász vagy Gyulai pároskolbász 7.Hajdúsági torma 8.Herz Classic téliszalámi 9.Hízott víziszárnyas -termékek 10.Kalocsai fűszerpaprika - őrlemény 11. Magyar akác 12.Magyar akácméz 13.Magyar szürkemarha hús 14.Makói vöröshagyma vagy Makói hagyma 15.Mathiász János szőlőnemesítő életműve 16.Pick téliszalámi 17.Pozsonyi kifli 18.Szegedi fűszerpaprika -őrlemény vagy Szegedi paprika 19.Szegedi szalámi vagy Szegedi téliszalámi 20. Szentesi paprika 21. Szikvíz 22. Szőregi rózsatő 23. Theodora Kékkúti és Kereki Ásványvizek 24.a „pálinka” és a „törkölypálinka” megnevezések 25.Békési szilvapálinka 26.Göcseji körtepálinka 27.Gönc(z)i barackpálinka 28.Kecskeméti barackpálinka 29.Pannonhalmi törkölypálinka 30.Szabolcsi almapálinka 31.Szatmári szilvapálinka 32.Újfehértói meggypálinka 33.Sopron (bor) 34.Pannonhalma (bor) 35.Mór (bor) 36.Neszmély (bor) 37.Etyek-Buda (bor) 38.Balaton (bor) 39.Balatonboglár(bor) 40.Balaton-felvidék (bor) 41.Balatonfüred-Csopak (bor) 42.Badacsony (bor) 43.Nagy-Somló (bor) 44.Somlói (bor) 45.Káli (bor) 46.Tihany (bor) 47.Zala (bor)
48.Pannon (bor) 49.Pécs (bor) 50.Szekszárd (bor) 51.Tolna (bor) 52.Villány (bor) 53.Duna (bor) 54.Kunság (bor) 55.Hajós-Baja (bor) 56.Csongrád (bor) 57.Izsáki Arany Sárfehér (bor) 58.Eger (bor) 59.Mátra (bor) 60.Bükk (bor) 61.Debrői Hárslevelű (bor) 62.Tokaj (bor) 63.Dunántúl (bor) 64.Balatonmelléki (bor) 65.Duna-Tisza közi (bor) 66.Felső-Magyarország (bor) 67.Zemplén (bor) 68.UNICUM keserű likőr 69.Kürtőskalács 70.Piros Arany és Erős Pista 71.Szatmári szilvalekvár 72.Magyar szürke szarvasmarha 73.Debreceni páros kolbász 74.Vecsési savanyú káposzta 75.Gyulaji dám 76.Szerencsi csokoládé 77.TÖRLEY Pezsgő 78.St. Hubertus magyar gyógynövénylikőr 79.Kézzel szedett, nagy pehelytartalmú, magyar libatoll 80.Egri Bikavér 81.Magyar pásztor-és vadászkutyafajták 82.Tiszai halászlé 83.MIRELITE termékek 84.Dobostorta
Egészség és életmód 85.Béres Csepp és Béres Csepp Extra 86.ILCSI szépítő füvek natúrkozmetikai termékek 87.Dcont vércukormérő készülékek 88.Védőnői szolgálat 89.A Hévízi-tó és a tradicionális hévízi gyógyászat 90.Szent-Györgyi Albert életműve és szellemi öröksége 91.Kabay János gyógyszervegyészeti tevékenysége és életműve Épített környezet 92.Csongrádi régi belváros (Halászfalu) 93.Őrségi Táj és a Szalafői Népi Műemlékegyüttes 94.Szatmár, Bereg és Kárpátalja középkori templomai Ipari és műszaki megoldások 95.Budafoki zománcáru és Budafoki zománcedény 96.Bonyhádi zománcáru és Bonyhádi zománcedény 97.Szentgotthárdi kard és Szentgotthárdi kasza 98.KÜRT Adatmentés
99.Zsolnay porcelán és kerámia 100.Ajka Kristály 101.Neumann János életműve 102.Irinyi János munkássága és a zajtalan és robbanásmentes gyufa
Kulturális örökség 103.A Népművészet Mestere díj kitüntetettjeinek tudása és tevékenysége 104.Busójárás Mohácson -maszkos farsangvégi télűző szokás 105.A kunsági birkapörkölt karcagi hagyománya 106.Élő hagyományok Kalocsa kulturális terében: hímzés, viselet, pingálás, tánc 107.Mezőtúri fazekasság 108.A magyar solymászat 109.A halasi csipkevarrás élő hagyománya 110.Matyó örökség –a hímzés, viselet, folklór továbbélése 111.Pünkösdi templomdíszítés Mendén 112.Tikverőzés Mohán. Maszkos, alakoskodó, farsangi szokás. 113.Emmausz Bólyban. Húsvéthétfői népszokás 114.A molnárkalács borsodnádasdi hagyománya 115.Sárköz népművészete: szövés, hímzés, gyöngyfűzés, viselet 116.Kassai-féle lovasíjász módszer 117.Herendi porcelán 118.Magyar operett 119.Klasszikus magyar nóta 120.Zsolnay Kulturális Negyed 121.Gróf Széchenyi István szellemi hagyatéka 122. 100 Tagú Cigányzenekar –A zenekar világhírű művészi és hagyományőrző gyakorlata 123.Höveji csipke 124.Tárogató 125.Magyar Íj (IX-XI. század) 126.Vizsolyi Biblia és a Vizsolyi Református Templom 127.Bocskai viselet 128.Szegedi papucs 129.A magyar tanya 130.Magyar cimbalom 131.Békés-tarhosi Énekiskola 132.Mihalkó-féle hortobágyi pásztorkalap Sport 133.Puskás Ferenc világszerte ismert és elismert életműve Természeti környezet 134.Gércei alginit 135.Széchényi-hársfasor 136.Kaptárkövek és a bükkaljai kőkultúra 137.Tiszavirág és tiszavirágzás
Turizmus és vendéglátás 138.Karcagi birkapörkölt 139.Fröccs 140.Gundel örökség -Gundel Károly gasztronómiai és vendéglátóipari öröksége és a Gundel Étterem 141.Bajai halászlé 142.Miskolctapolcai Barlangfürdő 143.Országos Kéktúra
1.Alföldi kamillavirágzat
Agrár - és élelmiszergazdaság
Magyarországon a kamillát, mint gyógynövényt, először Meliusz Juhász Péter debreceni professzor említi meg 1578-ban Kolozsvárott kiadott Herbárium c. könyvében. A kamillát görcsoldó, epehajtó hatású növényként jellemzi. A népi gyógyászatban viszont ennél korábban, több évszázaddal ezelőtt felismerték a kamilla jótékony, gyógyító erejét. Hazánk egész területén vadon terem, jelentős termőállománya az alföldi szikes területeken van, tömegesen megtalálható a Tiszavidék szikes, vízállotta talaján, az úgynevezett szikfoltokon.
2.Badacsonyi kéknyelű
A kéknyelű egy ősi magyar szőlőfajta, amit kimondottan csak Badacsonyban és a Balaton-felvidéken termesztettek. A fajta nevét a kékes-vöröses árnyalatú levélnyeléről kapta. Korábban elterjedt olyan feltételezés, amely szerint a fajta megegyezik az észak-olaszországi Friuli-Venezia Giulia régióban honos „picolit” nevű szőlőfajtával, ezt a feltevést 2006-ban izoenzim és mikroszatellit vizsgálatokkal sikerült megcáfolni.
3.Budapesti téliszalámi
Az első magyar termék, a Szegedi szalámi vagy Szegedi téliszalámi elnevezésének az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába történő bejegyzésére 2007. december 14-én került sor, a Budapesti téliszalámi elnevezés pedig 2009. április 21-én került be a nyilvántartásba. A szalámi nem készülhet gyors hizlalású laza szerkezetű sertéshúsból, mert akkor a sajátos szárítási procedúra alatt kesztyűujjá fonnyadna, és kívül kérget kapva belül szépen megzöldülne a romlási folyamat eredményeként. De erről szó sincs, hiszen a magyar téli szalámi legfőbb jellemzője, hogy a kész termék szinte mindent kibír, minőségét szélsőséges körülmények közt is őrzi. Lehet akár napokig tartani a kiránduló hátizsákjában, vagy szellős konyhában szögre akasztani, akkor is finom marad. Talán egy ellensége van: a hűtőszekrény magas páratartalma. Itt a nemes szürkepenész hamar elveszti hamvas fehér színét, és ha még fóliába is csomagoljuk, akkor idővel hullaszínűvé válik a vágási felület. Tartsuk tehát a nemes téliszalámit méltó körülmények közt, pl.: hűvös falusi kamrában szögre akasztva. Ha ilyen nincs, akkor vegyünk belőle egy héten belül elfogyaszthatót, de tartsuk levegős helyen, ne hűtőszekrényben. Az előre szeletelt fóliás téliszalámi erős minőségi kompromisszum az eredetihez képest!
4.Csabai kolbász vagy Csabai vastagkolbász
Korábban csak borssal fűszerezték a kolbászt, de az 1809-es angol háborús blokád miatt a bors nem volt elérhető egy ideig, így a helyiek a saját termesztésű erős paprikát kezdték fűszerként alkalmazni. A Csabai kolbász készítése, a receptúra és az ahhoz kapcsolódó szokások generációk óta öröklődnek apáról fiúra. A Csabai kolbász jól csengő márkanév az egész Kárpát-medencében, de a tengerentúlon, Ausztráliában, Észak-, és Dél-Amerikában is jól ismert.
5.Gönci kajszibarack
A „Gönci kajszibarack” Magyarország legészakabbra fekvő gyümölcstermesztő tájának sajátos terméke, amely a Hernád menti Hegyalja, a Szerencsi dombság és a Cserehát hegy- és domboldalain, teraszain és fennsíkjain, 150-300 m tengerszint feletti magasságon telepített ültetvényekben terem. A tájon szinte kizárólag a magyar kajszi fajtacsoportot (fajtatípust) termesztették és termesztik ma is, amely valószínűleg 300-350 éve kezdett kialakulni. Az Európai Bizottság 2011. május 20-án bejegyezte a "Gönci kajszibarack" elnevezést az oltalom alatt álló eredet-megjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába. A „Gönci kajszibarack” oltalom alatt álló földrajzi jelzés használatára a Prunus armeniaca L. faj következő fajtái jogosultak: Gönci magyar kajszi, Magyar kajszi C 235, valamint Mandulakajszi, Bergeron, Ceglédi Piroska, Ceglédi bíborkajszi, Ceglédi arany, Ceglédi óriás, Pannónia. A „Gönci kajszibarack” különlegességét, országos és nemzetközi hírnevét a térség kedvező klimatikus adottságai, a gyümölcs-kertészeti hagyományok őrzése, valamint a termesztési – szüretelési – tárolási – szállítási technológia szigorú betartása együttesen biztosítja. A csomagoláson feltüntethető a település neve is, ahol az adott tételt ténylegesen termesztették.
6.Gyulai kolbász vagy Gyulai pároskolbász
A tizenkilencedik századra a gyulai vásár közép-európai hírnévre tett szert. A vásárok mellett a feldolgozóipar is jelentősen fejlődött ebben az időszakban. Az 1900-as évek elején ifj. Balogh József házi gazdaságából kikerült kolbász készítményeit már Európa-szerte ismerték. Balogh József műhelyében dolgozott Stéberl András is, aki nagyüzemi tapasztalatokkal a tarsolyában költözött Gyulára és ismerte fel a térségben, valamint a hentesmesterségben rejlő erőt. Stéberl András megteremtette a Gyulai kolbász és egyéb szárazkolbászok üzemszerű gyártását. A Gyulai kolbász gyártása ma is eredeti helyszínén történik, hagyományos technológiák alkalmazásával, igazi bükkfával, igazi füstön füstölik, igazi érlelőben szárítják.
7.Hajdúsági torma
A Hajdúsági torma hungarikum, melyet 2004 óta az Európai Bizottság oltalom alatt álló eredetmegjelöléssé nyilvánított. A Hajdúsági torma oltalom alatt álló eredetmegjelölés használatára a torma (Armoracia rusticana, syn. Armoracia lapathifolia) növény fogyasztott termése a gyökértörzs, vagyis a rizóma, amely az előző évi szaporítást szolgáló talpgyökerek megvastagodásából fejlődik, az ültetéstől a felszedésig mintegy 180 nap alatt. A hajdúsági tájkörzetben termelt torma más változatoktól jól elkülöníthető tulajdonságokkal rendelkezik: lombozata vastag, mélyzöld, dús, felső harmadánál csavarodó, rizómája pedig egyenes, hengeres, külseje világosbarna, húsa csontfehér. Íze soha nem fás; zamata csípős, amelyet az édesnemes paprika mintájára csípős-nemesnek is neveznek. A Hajdúsági torma Hajdú-Bihar megye jól körülhatárolható, területileg összefüggő tájegységében terem. Ez a hajdúsági termőtáj, ahol az alábbi településeken termelnek: Debrecen (Debrecen-Haláp, Debrecen-Bánk), Létavértes, Újléta, Kokad, Álmosd, Bagamér, Vámospércs, Hosszúpályi, Monostorpályi, Nyírábrány, Nyíracsád, Nyírmártonfalva, Nyíradony.
8.Herz Classic téliszalámi
Herz Ármin XIX. századi eredeti receptje alapján, egyedi fűszerezéssel, első osztályú, válogatott alapanyagokból, bükkfa-füstöléssel, hagyományos érleléssel készülő prémium minőségű termék. Egyedi ízében és illatában a fehér és a szegfűbors dominál, melyet kiegészít a bükkfafüst kellemes aromája. Illatát a fűszereken és a harmonikus füst ízen kívül a szürkésfehér nemespenész finom, lágy, semmihez nem hasonlítható aromája adja.
9.Hízott víziszárnyas -termékek
Hazánkban a hízott lúdárutermelés – kulturális és gasztronómiai jelentőségén túl – nemzetgazdasági szempontból is fontos terület. A hízott libából származó termékek előállítását hazánk mezőgazdasági termelési kultúrájának egyik legfontosabb szimbólumaként tartjuk számon. A hagyományos, szabadtartásos módon előnevelt, és kukorica alapú takarmányon utónevelt libából készült termékek gasztronómiai kincsek. A világon mindenhol igazi különlegességnek számítanak a hízott májból, illetve a hízott állat húsából készült ételek. A hízott libából előállított termékek hazánk jó hírét viszik a világban, hozzájárulva ezzel a magyar élelmiszer- és ételkultúra hagyományainak ápolásához, amely egyben elősegíti nemzeti kultúránk ápolását is.
10.Kalocsai fűszerpaprika - őrlemény
1861-ben épült az első kalocsai paprikamalom, 1900-ban már három paprikamalom őrölt 12 kőpárral, a modern kalocsai paprikamalmok a XX. század elején épültek meg. A kalocsai tájkörzetben kizárólag kőpáros paprikamalmokat építettek, melyeket a XIX. század végén gőzgépekkel, a XX. században dízelés villanymotorokkal hajtottak, ezek mellett jelentős volt a dunai vízimalmok száma is. Az oltalom alatt álló, eredetmegjelöléssel védett őrölt paprika termőterülete a Kalocsai fűszerpaprika-termő tájkörzet. A termék mélyvörös színű, bársonyos hatású, aromáját tekintve kellemes, fűszeres, karamelles pirított magvakéhoz hasonló. Íze édeskés, gyümölcsös.
11. Magyar akác
Az akácültetés fő célja a mozgó homok megkötése és a deflációs károk mérséklése volt. Az utóbbi évtizedekben az éghajlatváltozás folytán felerősödő elsivatagosodás és szárazodás elleni küzdelemben az akác kiemelkedő szereppel bír. A legjobb minőségű mézet szolgáltató méhlegelő, amely számos írónkat és költőnket is megihlette, a magyar táj jellegzetes eleme.
12.Magyar akácméz
A csaknem színtelentől az enyhén sárgásig terjednek színárnyalatai. Magas cukortartalma miatt nem kristályosodik, évekig folyékony marad. Íze nem karakteres, emiatt fogyasztása a mézzel ismerkedők számára ajánlható. Az akácméz kiváló minősége miatt évtizedek óta keresett exportcikk, a mézkivitel fő célországai: Németország, Franciaország, Olaszország és Nagy-Britannia.
13.Magyar szürkemarha hús
A ",,Magyar szürkemarha hús" elnevezés kizárólag a Magyarországon tartott, bizonyítottan a Magyar szürke szarvasmarha fajtából származó,fajtaazonos és fajtatiszta egyedekből nyert hús vonatkozásában használható. A legnagyobb állomány a Hortobágyon található, de számottevő mennyiség van a Fertő-Hanság Nemzeti Park legelőin is. Néhány év óta egy-két étteremben lehet ugyan szürkemarha-húsból készített ételt kapni, de sajnos az üzletekben, húsboltokban csak elvétve vehetnek a háziasszonyok. A szürkemarha húsra azért is nagy a kereslet, mert az állatok bio körülmények között élnek. Egyáltalán nem igényelnek abrakot, illetve egyéb takarmány kiegészítőket ahhoz, hogy meghízzanak. A hús mennyisége nem vetekszik ugyan egy hízómarháéval, de a minősége sokkal jobb.
14.Makói vöröshagyma vagy Makói hagyma
A makói vöröshagyma a népi nemesítés magasiskolájának eredménye. Kifejlesztettek egy, csak erre a térségre jellemző technológiát, amely különleges értékké, sajátos magyar mezőgazdasági termékké tette a makói vöröshagymát. Előállításának egyik módja - a kétéves termesztési mód - a makói szárazéghajlatú területen, szükségmegoldásként született meg. A hagyományos vöröshagyma az itteni természeti adottságok közepette egy nyáron nem képes kellő nagyságúra növekedni, ezért termesztési időt egy évvel meg kellett toldani. A közép-ázsiai eredetű vöröshagyma számára a makói tájkörzet adottságai, a Maros hordaléka által alakított, magas tápanyagtartalmú, nyomelemekben gazdag lösz és öntéstalaj, továbbá a jó levegő és vízgazdálkodás lehetővé tették a megfelelő alkalmazkodást. A száraz és forró nyár, a napsütéses órák magas száma kiváló minőséget, többrétegű, jól záródó nyakrészű erős héjazatot eredményez, mely a jó eltarthatóság feltétele. Szakemberek szerint ezek a jellemzők határozzák meg a makói hagyma minőségét.
15.Mathiász János szőlőnemesítő életműve
Mathiász János (Ádámfölde, 1838. február 22. – Kecskemét, 1921. december 3.) világhírű magyar szőlész-borász. Élete Tanulmányai befejeztével Abaúj vármegyénél írnok, majd röviddel ezután főispáni titkár lett. Ám a hivatali munka nem nagyon érdekelte, mellette kétholdas szőlőt vásárolt a kassai Rozália-hegyen és az újratelepített szőlőben néhány év leforgása alatt mintegy 1600 szőlőfajtát, köztük számos francia és olasz eredetűt gyűjtött össze. Fajtagyűjteménye cserepes példányaival először az 1873. évi bécsi világkiállításon vett részt, és velük mindjárt első díjat nyert. A váratlan siker Mathiászt a szőlészeti szakterület élvonalába emelte és több felől is igen rangos meghívást kapott (az orosz cár például felkínálta neki krími szőlőbirtokának vezetői állását). 42 éves koráig hivatalnok volt Kassán, majd felhagyott az állami szolgálattal és az addigi hobbijának, a borászatnak - szőlészetnek szentelte életét. Munkásságának földrajzilag fontos területe Kecskemét környéke, valamint a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék volt. 1880-99 között Mádon és Szőlőskén tevékenykedett, mint id. gróf Andrássy Gyula borászati főigazgatója. Mádon saját borászattal és szőlészettel rendelkezett. Tokaj-Hegyalján meghonosította a csemegeszőlő termesztést, ami ott azelőtt nem létezett. Nemesítései Mintegy 3700 szőlőfajtát nemesített, amelyből 50-60-at ma is termesztenek. Mathiász-féle szőlőültetvény ma is van számos európai országon kívül Kaliforniában, a Krímben, Izraelben, DélKoreában és Dél-Afrikában is. A fajták további világszerte elterjedt fajták szülői lettek. Saját fajtái közül 12 terjedt el jelentősen: Cegléd szépe Erzsébet királyné emléke Ezeréves Magyarország emléke Kecskemét virága Mathiász Jánosné muskotály Szőlőskertek királynője Szauter Gusztávné muskotály. A világban legismertebb a szőlőskertek királynője és a csabagyöngye ez utóbbit ő nemesítette, de Stark Adolf nevelte fel.
16.Pick téliszalámi
A téliszalámi Pick Márk által a XIX. század végén kifejlesztett és azóta is titokban őrzött egyedi recept alapján készül, sertéshús és sertésszalonna felhasználásával, titkos fűszerezéssel, bélbe töltve, hideg füstöléssel, szárításos érleléssel. A téliszalámi csakis természetes alapanyagokból, az előírásoknak megfelelően tenyésztett, nagysúlyú sertésekből készülhet. A húst darálás helyett vágják, hogy a szövetek ne sérüljenek. A fűszerszobában zamatos fűszerek kavalkádjából mérik ki téliszalámihoz szükséges mennyiséget, hogy miből mennyit, az a szalámimester által őrzött hétpecsétes titok. Az egyedülálló ízvilág megteremtéséhez a szaktudás mellett elengedhetetlen a közeli Tisza folyó állandó hűvös levegője és Szeged város kedvező mikroklímája.
17.Pozsonyi kifli
Az Európai Bizottság 2009. december 24-én közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Szlovákia 2008. február 4-én beérkezett kérelmét a "Bratislavský rožok"/"Pressburger Kipfel"/"Pozsonyi kifli" elnevezés bejegyzésére. A Hagyományos különleges termékként történő bejegyzést a szlovák pék- és cukrászcéh kezdeményezte. Németország, Ausztria és Magyarország kifogással élt a bejegyzés ellen, és ez az 509/2006/EK rendelet alapján elfogadhatónak bizonyult. A Bizottság ezért 2010. november 11-i leveleiben felhívta az érintett tagállamokat, hogy folytassák le a megfelelő egyeztetéseket. Az országok hat hónapon belül megállapodásra jutottak, amelyről 2011. május 16-án értesítették a Bizottságot; a megállapodás tartalmazta az eredeti termékleírás módosításait is. Szlovákia így újra benyújtotta a kérelmét (ez 2011. szeptember 30-án jelent meg), és ezt az Európai Bizottság 2012. augusztusában már jóváhagyta ekkor vált a Pozsonyi kifli Hagyományos különleges termékké.
18.Szegedi fűszerpaprika -őrlemény vagy Szegedi paprika
Termesztése a XIX. század elején kezdődött, erre az időszakra már jól ismerték jótékony hatását a húsételek ízesítőjeként, tudták, hogy segíti az emésztést és jótékonyan hat bizonyos reumatikus és lázzal járó betegségekre. Szeged környékén feltehetőleg a szeged-alsóvárosi ferencesek kezdték el termeszteni a paprikát, majd innen terjedt el a környékbeli tanyavilágban. Szeged környéke, a Tisza folyó völgye, különösen alkalmas a paprika termesztésére: a magas napsütéses órák száma, a talajadottságok, a szegediek termesztési tapasztalatai és kísérletező kedve mind hozzájárultak a paprika sikeréhez, formálták a szegedi paprika színét, ízét, aromáját. A XIX. század végére a paprika tört, zúzott, őrölt, egész formában - Szeged vezető kereskedelmi árujává nőtte ki magát. Az 1940-es évekig a magyar paprika természetes módon erős volt. Az édes, félédes őrleményekhez az alapanyagból a csípős részeket el kell távolítani. Ez a folyamat volt a paprikahasítás: a paprika csumáját levágták, a termést felhasították, kifordították az ereket kézzel kikaparták. A két világháború között több mint tízezer ember foglakozott paprikahasítással, 20 paprikamalom működött, egyenként legalább 15-20 fő alkalmazottal. Legalább tízezer termelő termelte a paprikát és számtalan kereskedő dolgozott azon, hogy a szegedi paprika messzi földre eljusson. Nem volt más iparág Szegeden, ami ennyi embert foglalkoztatott volna.
19.Szegedi szalámi vagy Szegedi téliszalámi
A téliszalámi egy sertéshúsból, sertésszalonnából készített, füstölt szalámiféle. A szegedi téliszalámi 2007 óta Európában védett eredetű magyar élelmiszer, hungarikum. A szegedi téliszalámi „2—4 mm szemcsenagyságúra aprított és egyenletesen elkevert sertéshús és sertés szalonnaszemcsékből álló, sózott és fűszerezett (fehér bors, szegfűbors, csemegepaprikaőrlemény), természetes vagy természetazonos vízgőzáteresztő műbélbe töltött húskészítmény, amelynek felülete a bükkfahasábokkal történő füstölést és szárításos érlelést követően szürkésfehér nemespenész bevonatot kap.” Neve onnan ered, hogy régen csak télen készítették. Ennek az volt az oka, hogy a levegő páratartalma Szegeden általában nem elég alacsony, hogy az érlelés során a megfelelő mennyiségű vizet elveszítse az alapanyag, ezért lehűtik és úgy füstölik. Amíg nem voltak erre alkalmas gépek (szivattyúk), addig csak jéggel (télen a Tisza, és tavak jegét használva) tudták lehűteni a szalámit. Másrészt az egyéb temékek mellett nem is volt elegendő munkás az előállításához, a mezőgazdasági idénymunkásokat vonta be a gyár télen a szalámi készítéséhez.
20. Szentesi paprika
Az oltalom alatt álló földrajzi jelzésű (OFJ) „Szentesi paprika” termesztésének területe Csongrád megyében Derekegyháza, Fábiánsebestyén, Felgyő, Mindszent, Nagymágocs, Nagytőke, Szegvár és Szentes. Szentes és környéke évszázadok óta hagyományos zöldségtermelő vidék. A térség mintegy 50 termálkútja közül 40 kút vizét használják a gazdálkodók üvegházak, fóliák fűtésére. Komplex, környezetkímélő, vegyszertakarékos, integrált növényvédelmet dolgoztak ki minden növényi kultúrára. A Fehér töltenivaló (TV) paprika, a hegyes erős paprika, a kápia paprika, a Paradicsomalakú paprika termesztett fajtái tartoznak ide.
21. Szikvíz
A szódavíz készítéséhez felhasznált szénsavat tévesen azonosították a sziksóval. Magyarországon a különlegességnek számító szénsavas szódavizet, orvosok bíztatására, mint a baktériumok szaporodását gátló széndioxid-alapú természetes tartósítószer folyadékot Jedlik Ányos, a természetbúvár bencés szerzetes készítette először 1826-ban, és az első szikvízgyártó üzemet is ő hozta létre 1841-ben PestBudán. A polgárosodó társadalom éttermeiben, kocsmáiban, cukrászataiban hamarosan elterjedt a szódavíz. A tiszta bor helyett az üdítő hosszúlépés, a kisfröccs, a nagyfröccs, az édes cukrászsütemények mellé a szódavíz volt a legjobb szomjoltó. A 19. század végén, még a millenniumi ünnepségek pompájában is helyt kapott a szódavíz, mint a kor újdonsága.
22. Szőregi rózsatő
A szőregi rózsa eredetvédelmének egyik kezdeményezője az Szőregi Virág-Dísznövény ÁFÉSZ volt. A 2002-ben indított, kétéves hivatali eljárás során pontosan rögzítették a rózsatőtermesztés technológiáját, minőségi követelményeit.
A védelem nem virágfajtákra, hanem a termesztés rendjére vonatkozik, így minden részletet kidolgoztak. A dokumentáció a talaj minőségétől az ültetésen, szemzésen, locsolási renden és metszésen át taglalja azt is, hogy miként kell eljárnia egy-egy termelőnek ahhoz, hogy növénye megkaphassa a szőregi védjegyet. A szigorú előírásoknak köszönhetően a vásárlók világszerte biztosak lehetnek abban, hogy a Szőreg környékéről származó rózsatő állandó minőséget képvisel. 2004-ben eredetmegjelölési oltalmat kapott a szőregi rózsa. Ez azt jelenti, hogy a szegedi fűszerpaprika-őrleményhez, téli szalámihoz és a szegedi papucshoz hasonlatosan a Szőreg környékén termesztett rózsatövek is „hungarikummá” váltak. Magyarország az Európai Bizottságnál kezdeményezte, hogy a szőregi rózsatő (másik tizenegy termékkel együtt) megkapja az Európai Unióban elfogadott, oltalom alatt álló eredetmegjelölést és földrajzi jelzést. A többéves eljárást követően a szőregi rózsatő 2012. augusztus 5-énl bekerült az Európai Unió oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába. A 2012. évi XXX. törvény értelmében a szőregi rózsatő közösségi oltalom alatt álló kiemelt nemzeti érték, 2013. január 31-én a szőregi rózsatő bekerült a Magyar Értéktárba.
A szőregi rózsatő oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel védett nemes rózsatövet Szeged-Szőreg, SzegedMihálytelek, Szeged-Gyálarét, Deszk, Újszentiván, Kübekháza, Tiszasziget és Algyő települések közigazgatási határain belül állítják elő.
23. Theodora Kékkúti és Kereki Ásványvizek
A Theodora Magyarország legrégebbi, jelenleg is működő országos ismertséggel rendelkező természetes ásványvize. A kékkúti források története a római korig nyúlik vissza, a XVII. és a XVIII. században földrajzi és orvosi témájú tudományos munkák elemzik a kékkúti forrás vizét.
A Kékkútról származó vizet - az erdélyi „borvizes” gyakorlathoz hasonlóan - a XX. század elején vizes pokróccal letakart hordókban, szekéren szállították a környék településeire, ahol ilyen jellegű ásványvízhez a lakosság nem jutott hozzá. 1907-ben „Kékkúti Anna forrás víz” néven kezdték palackozni Korabeli adatok szerint az ízléses, szép címkével ellátott 1 és 0,5 l-es palackba töltött ásványvíz mennyisége 1907 szeptemberéig mintegy 60 000 üveget tett ki. A Magyar Fürdő-kalauz kedvelt asztali borvíznek minősíti (1911), amely tiszta, baktériummentes és egészséges. Az orvosok „cukorbetegség, vérszegénység, vesebaj és mindennemű emésztési zavarok ellen” javasolták. 1912-ben a párizsi nemzetközi kereskedelmi és gazdasági kiállításon a legjobb ásványvízként díjazták. A népjóléti és munkaügyi miniszter 1924-ben a Kékkúti Gyógy- és Ásványvíz Rt. tulajdonát képező kékkúti szénsavas vizet ásvány- illetve gyógyvízzé, a forrást pedig gyógyforrássá minősítette, s forgalomba hozatalát engedélyezte. A II. világháború után felfelé ívelő útját 1976-ban a Badacsonyvidéki Pincegazdaság, mint új kezelő indította el. Ebben az időben a termékeket exportáltak Hongkongba, a Német Szövetségi Köztársaságba, a Szovjetunióba és Olaszországba. A megnövekedett ásványvíz termelés és fogyasztás kielégítésére már 1989-től több kutat létesítettek. A Theodora Kékkúti és 2003-tól a Kereki-dűlőből származó Theodora Kereki ásványvíz tekintélyes helyet foglal el a piacon és közkedveltsége nem csökkent az ásványvíz piacon. 2011-ben a Theodora volt a Magyar Európai Uniós elnökség hivatalos ásványvize.
A Káli-medence területén található ásványvíz a dolomit rétegek repedéseiben helyezkedik el, kialakulásában közvetlen szerepet játszik a vízkörforgás: a csapadék keletkezése, a beszivárgás, a párolgás, a földfelszín alatti áramlás és tárolás, valamint a felszíni lefolyás. Az ásványvíz utánpótlási területei a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területen találhatóak.
24. A „pálinka” és a „törkölypálinka” megnevezések
A pálinka hagyományos magyar gyümölcspárlat, melyet kizárólag erjesztett gyümölcscefre, gyümölcsmust vagy gyümölcsvelő lepárlásával készítenek. Általában szintén a pálinkák közé sorolják a – törvényi szempontból különálló – törkölypálinkát, amely erjesztett szőlőtörköly párlata. A pálinka, a törkölypálinka és bizonyos helyi változataik európai uniós eredetvédettséget élveznek: a „pálinka” elnevezést csak Magyarország és négy osztrák tartomány használhatja.
A pálinka leggyakoribb alapanyaga a szilva, a körte, az alma, a kajszibarack, a cseresznye, a szőlőtörköly és az eper, de bármilyen Magyarországon termett gyümölcsből (az osztrák tartományokban csak helyi kajszibarackból) készülhet. A 20. századot megelőzően a gyümölcspálinka döntően szilvából készült. A pálinka fenti, modern jelentése a 21. században, a pálinka eredetvédelme nyomán szilárdult meg. A magyar pálinka szó a 17. századi megjelenésétől kezdve egyszerűen égetett szeszt jelentett, de a 20. századi magyar „pálinkák”, vagyis a tiszta, ízesítetlen párlatok már jobbára gyümölcsből, törkölyből, borból vagy borseprőből készültek. A történelmi magyar „pálinka” azonban rozsból, búzából, kukoricából, hajdinából, burgonyából, ritkábban akár céklából, édes gyökerekből vagy borsóból készült párlatokat is magában foglalt, amíg ezek helyét át nem vette a finomszeszgyártás a 20. század első felében.
A törkölypálinka kizárólag Magyarországon termett szőlő törkölyéből készíthető, amelynek erjesztését, lepárlását, érlelését, pihentetését és palackozását is Magyarországon végezték.A törkölypálinka nemzeti kincs, nemzeti italunknak számít és törvény is rendelkezik róla (2008. évi LXXIII. tv). A törkölypálinka szó névhasználata az EU-ban eredetvédelmet élvez, hazánk számára van fenntartva.
25.Békési szilvapálinka
A békési szilvapálinka a Körösök völgyének 30 km-es körzetében termelt, minőségi szilvából, hagyományos módon előállított gyümölcspálinka. Tükrösen tiszta, érlelt változata enyhén sárgás színű, kellemes ízű és illatú.
A Magyar Köztársaság 2008. évi LXXIII. törvénye, a Pálinkatörvény szerinti csak olyan speciális eljárással készített gyümölcspárlat nevezhető pálinkának, amelyet Magyarországon termett gyümölcsből készítettek, és amelynek cefrézését, párlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végezték. A sűrítményből, aszalványból, szárítmányból készült termék nem nevezhető pálinkának. A Kárpát-medencében a szilva már a XVI. század óta őshonos, aszalványként is jelentős volt az exportja. Ugyanebből az időszakból van már adat a szilvapálinkára is létére (sligovica, szilvórium). A szilva hosszan érik, nagy a cukortartalma, így kiválóan alkalmas a pálinkafőzésre. Kedveltségét növeli, hogy feldolgozása egyszerű. A szilvapálinkának tehát kitüntetett szerepe van minden szilvatermő vidéken, így Békésben is. A gyümölcs összegyűjtése, az erjesztés jellegzetes kisüzemi, házkörüli tevékenység volt. A pálinka kifőzését már a kezdetektől külön főzdékben végezték, eleinte uradalmi ellenőrzés és adóztatás mellett. Az 1920-as évektől az államilag ellenőrzött szeszfőzdékben megjelentek a szeszmérőgépek, így a termelés követhetővé vált.
Az eredetvédett körzethez a következő települések tartoznak: Békés, Békéscsaba, Tarhos, Bélmegyer, Kamut, Murony, Mezőberény, Telekgerendás, Köröstarcsa, Kétsoprony, Vésztő, Geszt, Doboz, Gyula, Gyulavári, Sarkad, Szabadkígyós.
26.Göcseji körtepálinka
A göcseji körtepálinka intenzív illatú, a gyümölcshéj ízanyagait erősen visszaadó párlat, amely a dunántúli pálinkák közül elsőként kapta meg az eredetvédettséget.
A göcseji körtepálinka egyik legjellemzőbb sajátosságát a körtehéj íze adja, amely akkor érvényesül a legjobban, amikor a felhasznált fajták az utóérés során már sárga héjjal rendelkeznek, de a gyümölcs húsa még nem puhult fel. Az ilyen utóérési állapotban cefrézett körtéből érhető el a jellegzetes göcseji íz. A göcseji körtepálinka fizikai tulajdonságait tekintve lehet tükrösen tiszta, illetve abban az esetben, ha hordós érlelésnek vetik alá, barnássárga színűvé válik. Alkoholtartalma 38–40% között mozoghat.
27.Gönc(z)i barackpálinka
A gönci barackpálinka egyike az eredetvédett magyar pálinkáknak, világos halványsárga színű, intenzív, határozott kajsziillatú, kerek, telt, jellegzetes zamatú ital. Karakteres ízéhez a Gönc körzetében termett sárgabarack szolgál alapul. A földrajzi eredettvédett gönci barackpálinkát az úgynevezett gönci termelési körzetben készítik. Az eredetvédelem lényege, hogy egy bizonyos terméket egy meghatározott területen lehet csak elkészíteni, mert ott kiemelkedően jók számára a természeti körülmények, valamint rendelkezésre állnak történelmi tapasztalatok.
A “Gönci” eredetmegjelöléssel ellátott barackpálinka alapanyaga a kajszibarack, amely Gönc vidékének egyik jellegzetes gyümölcse. A termelési körzetben elsősorban a Magyar kajszit termesztik, amely mellett megtalálhatók a telepítésre jóváhagyott egyéb fajták (pl. a Gönci magyar kajszi, a Ceglédi bíborkajszi, a Pannónia stb.) is.
Az alapanyagnak fajtaazonosnak, kellően érettnek, romló hibától és idegen anyagtól mentesnek kell lennie. Zöld, penészes vagy rothadt gyümölcsöt a tétel nem tartalmazhat. A gönci barackpálinka különlegességét, kiváló minőségét a klimatikus viszonyok, a kedvező alapanyag ellátás, a hagyományok őrzése, valamint a technológia szigorú betartása együttesen biztosítják.
28.Kecskeméti barackpálinka
A kecskeméti barackpálinka eredetvédett magyar pálinka. A „kecskeméti” eredetmegjelöléssel ellátott barackpálinka alapanyaga a Kecskemét környékén, környezetbarát termesztési technológiával termesztett és származási bizonyítvánnyal ellátott kajszibarack. A gyümölcsfeldolgozás eredményeként napjainkra hungarikum lett a kecskeméti barackpálinka. A homok gyenge hőtároló, nappal sok meleget sugároz a gyümölcsre, éjszakára jobban lehűl. Kecskemét környékén, a homokvidék és löszfelszín találkozási pontján a sok napfényes óra és hűvös éjszakák adják a gyümölcs egyedi zamatát – ez adja a kecskeméti barackpálinka egyedi jellegét.
29.Pannonhalmi törkölypálinka
A Pannonhalmi törkölypálinka alapanyaga a szőlőtörköly és a borseprő. A szőlőtörköly, a szőlő feldolgozása után a présben visszamaradó, növényi részekből (kocsány, héj, mag stb.) álló anyag. A szőlőtörkölyt alkotó részecskékhez jelentős mennyiségű must tapad a feldolgozás mértékétől függően, 100 kg-ban 25-35 kg. A Pannonhalmi törkölypálinka alapanyagaként kizárólag a Pannonhalmi borvidéken - Écs, Felpéc, Győr-Ménfőcsanak, Győrság, Győrszemere, Győrújbarát, Kajárpéc, Nyalka, Nyúl, Pannonhalma, Pázmándfalu, Ravazd, Tényı települések közigazgatási területén – termett fehérszőlő feldolgozása során keletkezı szőlőtörköly és borseprő használható. A borvidék szőlőfajtái: olaszrizling, tramini, rizlingszilváni, királyleányka, Rajnai rizling, szürkebarát, chardonnay, Sauvignon blanc, zefír, Irsai Olivér, Cserszegi fűszeres, juhfark, Pinot blanc, zöld veltelini, Ottonel muskotály, leányka, ezerjó, furmint, hárslevelő, chasselas, Pozsonyi fehér, ezerfürtű, Zalagyöngye
A Pannonhalmi törkölypálinka kiemelkedő minőségének alapja a Pannonhalmi Borvidéken termett fehérszőlő. A borvidék éghajlati és talajviszonyai mellett a művelés hagyományai biztosítják a kiváló minőségű gyümölcsöt. A Pannonhalmi törkölypálinka jellegzetes gyümölcsös ízét meghatározza a speciális területi és éghajlati adottságai következtében különleges zamatú szőlő. A terület éghajlata átmenetet jelent a Kisalföld és a Bakony klimatikus viszonyai között, klímáját a Bakony-vidék, a Győrimedence és a Marcali-medence agro-ökológiai körzetek felől érkező hatások egyaránt befolyásolják. Az évi középhőmérséklet 10 °C körüli. A fényellátottság közepes, az évi napfénytartam 2000 óra körül alakul. Az évi csapadékösszeg sokéves adatok alapján 600-650 mm között várható.
30.Szabolcsi almapálinka
A szabolcsi almapálinka egy frissen készítve színtelen, különlegesen tiszta, azonban az érleléstől kissé sárgás színű, zamatos, almaízű és -illatú gyümölcspárlat. A magyar pálinka egyik helyi eredetvédettségű fajtája. A „szabolcsi" eredetmegjelöléssel előállított almapálinka alapanyaga a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén termelt alma. A magyar almatermesztés világhírét ez a fajta alapozta meg. A megye gyümölcstermő területének kb. 50%-án folyik almatermesztés, döntően jonatán, jonagold, golden és red delicious, idared fajtából. Szabolcs almatermesztéséről már a XVIII. századtól vannak feljegyzések. Mivel ezen a területen jelentős bortermelés nincs, az almapálinka számít a legjelentősebb, saját termelésű szeszes italnak. A szabolcsi almapálinkát kizárólag a meghatározott területen fekvő szeszfőzdében, termelőüzemben szabad előállítani, gyártani, palackozni. Alkoholtartalma az előírások szerint legalább 40% v/v. Az almapálinka az eredeti parasztgazdaságok tipikus itala volt. Általában a napi munkavégzés előtt fogyasztották a közösen végzett munkák során, és a családi ünnepeken. A hagyományos gyógyászatban fájdalomcsillapításra, sebfertőtlenítésre, és gyógyitalok alapanyagaként is hasznosították. Az igazi háziasszony mindig tartott a háztartásban néhány üveggel ünnepekre, a ház körüli munkák, szívességek meghálálására. Felhasználása ennek folytán sokrétű volt.
31.Szatmári szilvapálinka
A szatmári szilvapálinka eredetvédett magyar pálinka, tükrösen tiszta, az érleléstől halványsárga színű gyümölcspárlat, keserűmandulára emlékeztető magzamattal. Alkoholtartalma minimum 40% v/v. Kizárólag szilva felhasználásával készül, a teljesen érett penyigei és besztercei szilvafajta gyümölcséből. A földrajzi árujelzőt Kelet-Magyarországon, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Vásárosnamény és 63 környező település területéről származó szilvából készített termékre lehet alkalmazni. Szatmári szilvapálinkát kizárólag az ezen a területen fekvő szeszfőzdében szabad előállítani, gyártani és palackozni.
Régen a hátrányos helyzetű, nehéz sorsú, vidéken élő szegény emberek folyamatosan keresték a magától termő gyümölcsök sokrétű felhasználását. Így alakult ki a jellegzetes szilvaaszalás, a szilvalekvárfőzés és a szatmári szilvapálinka készítése is. A paraszti pálinkafőzés kifejezetten a szilvára alapult. Tarpán mintegy száz jobbágyháznál főztek rendszeresen pálinkát, cserép vagy réz pálinkafőző fazekakban. Irodalmi művek és utazók elbeszélései nyomán a szatmári szilvapálinka híre a régión kívül is elterjedt, mint a vidék vendégköszöntő itala, s gyakran használták aperitifként is. Szerepet kapott a népi gyógyászatban is, fájdalomcsillapítóként, sebfertőtlenítőként.
32.Újfehértói meggypálinka
Az újfehértói meggypálinka klasszikus, átlátszó, földrajzi eredetvédelemmel rendelkező gyümölcspálinka, amelyet a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Újfehértó környékén készítenek. Alkoholtartalma legalább 40%-os. A magozás során általában nem kerülhető el, hogy bizonyos mennyiségű magtöret a cefrébe ne kerüljön, ez a mag adja a pálinkának a jellegzetes, enyhén marcipános-mandulás ízvonalat.
Az újfehértói meggypálinka gyümölcse az a meggy, amelynek vadon termő példányai már a mai Újfehértó létrejötte idején, a 17. század eleje óta megtalálhatók voltak. Ezt a meggyet fogyasztották kiváló tápértéke miatt, de emésztési problémákra, székrekedés ellen, szívpanaszra, sőt veseelégtelenségre is. Talán ez lehet a legfőbb magyarázata, hogy mint „felesleget” csak későn, a 19. század végétől keverték a gyümölcshulladékba, hogy cefrévé válva a pálinka alapanyagául szolgáljon.
Az újfehértói meggypálinka alapanyaga Szabolcs-Szatmár-Bereg megye meghatározott településeinek közigazgatási területéről származhat. A megjelölt földrajzi területen az uralkodó talajtípus a homok talajképző kőzeten kialakult humuszos homoktalaj. Ezt a talajtípust az 1%-nál magasabb humusztartalom, valamint a 40 cm körüli termőréteg-vastagság jellemzi. Víztartó és vízáteresztő képessége jó, ami kedvez a meggytermelésnek. Az „újfehértói” eredetmegjelöléssel ellátott meggypálinka előállításához kizárólag az újfehértói fürtös meggy és a debreceni bőtermő fajta használható. Az újfehértói fürtös meggy közepesen nagy vagy nagy, kissé lapított gömb alakú, a gyümölcshéj színe fénylő bordópiros, húsa kemény, vérpiros, mérsékelten festő levű. Íze harmonikusan savas-édes. A debreceni bőtermő a kocsánytól szárazon válik, gyümölcse közepesen pnagy vagy nagy, gömbölyded, felülről és oldalról kissé nyomott. Héja sötétpiros, felülete fényes, húsa piros.
33.Sopron (bor)
A Soproni borvidék Magyarország egyik történelmi borvidéke. Az Alpok lábánál, a Fertő tó déli partján és a Soproni-hegység lankáin terül el. A borvidék teljes területe kb. 4 300 ha, amelyből kb. 1 800 ha területen termelnek szőlőt. A szőlőtermesztés hagyománya egészen a római időkig nyúlik vissza. A legnagyobb részben vörösbort készítenek, elsősorban a kékfrankos szőlőfajtából, de számos nemzetközi fajta is meghonosodott a borvidéken. Sopron bora jellemzően közepes testű és alkoholtartalmú, friss, jó savtartalommal rendelkezik. A Hegyközségi tanács Rendtartása által telepítésre engedélyezett borszőlő fajták:
Fehér fajták: chardonnay, zöldveltelini, sauvignon blanc, zenit, Irsai Olivér Kék fajták: kékfrankos, zweigelt, cabernet sauvignon, cabernet franc, merlot, pinot noir, syrah
A fentieken túl a következő úgynevezett "kiegészítő fajták" termeszthetőek: korai piros veltelini, királyleányka, pinot blanc, tramini, furmint és turán.
A szabályozás továbbá engedélyezi a következő szőlőfajták már meglévő ültetvényeinek művelését, de további telepítésüket tiltja (úgynevezett "ültetvényes fajták"): olaszrizling, rizlingszilváni, szürkebarát, zengő, zala gyöngye, cserszegi fűszeres, ezerfürtű, rajnai rizling, sárga muskotály, semillon, nektár, domina, bianca, illetve portugieser, rubintos, blauburger, piros veltelini, medina, néró, blauer, frühburgunder, kadarka.
A Soproni borvidéken telepített szőlők kb. 75%-a kékszőlő, amelyek összesen 70%-át teszi ki a kékfrankos fajta területe. Termőterület szempontjából sorrendben a zweigelt, a cabernet sauvignon és a cabernet franc, a merlot, valamint a pinot noir következnek. A fehér fajták szerepe marginális a borvidéken, legelterjedtebb a zöld veltelini, a chardonnay, a tramini, a zenit és a sauvignon blanc.
34.Pannonhalma (bor)
A Pannonhalmi borvidék kis magyar borvidék az Észak-Dunántúlon, Győr-Moson-Sopron megyében, Pannonhalma környékén. A borvidéken csaknem száz százalékban fehérborszőlőket termesztenek. Az ültetvények területe mintegy 750 hektár, talajuk középkötött vályog, lösz és barna erdőtalaj, helyenként homokfoltokkal. A borvidék a Pannonhalmi-dombság észak-északnyugat – dél-délkelet irányú vonulatának lejtőin terül el.
Klímája a magyar borvidékek mezőnyében közepes. Évi középhőmérséklete 10°C körüli, az évi 2000 napsütéses óra jó napfénytartamnak számít. Az éves csapadék közepes (600-650 milliméter), de eloszlása jó, aszályra nem kell számítani.
35.Mór (bor)
A Móri borvidék M agyarország 22 borvidéke közül méretében az egyik legkisebb, de a híresebb borvidékek közé tartozik. Múltja a történelmi időkbe tekint vissza, azonban bortörvényünk 1996-tól sorolja, a borvidékhez Mór, Pusztavám, Söréd, Csókakő, Zámoly és Csákberény I. és II. osztályú szőlőkataszteri besorolású határrészeit. A Vértes és Bakony völgyében fekvő települések életében a múltban meghatározó szerepet játszott a szőlő- és bortermelés.
Alapvető hatása volt az emberek megélhetésére, gazdagodására, az egyes települések fejlődésére. Évszázadokon át a szőlő műveléséhez és a borkészítéshez igazodott az itt élő emberek természetes életritmusa, és ehhez kapcsolódott számos ünnep, társadalmi esemény és kulturális hagyomány is.
A Móri borvidék borai jellemzően fehérborok. A meghatározó fajta Ezerjó mellett a Leányka, a Tramini, a Rizlingszilváni, a Zöldveltelini és az Ezerfürtű a leggyakoribb szőlőfajták. Az Ezerjó – amely ma már a hungaricumok közé tartozik – a 19. századi filoxéra-vészt követő újratelepítések során lett a fő szőlőfajta a borvidéken. A móri bor, így az Ezerjó is kemény, későn érő borfajta. A szüret utáni harmadik évben fejlődik ki teljes erejében, és ekkor érződik igazán egyéni íze. Kedvező időjárás esetén a szőlőfürtök aranysárgára érnek és csodálatos zamattal rendelkeznek. Különösen jó idő esetén a töppedt szőlőszemekből aszúbor készíthető, amely a hozzáértők szerint ízben és minőségben a tokaji aszúval vetekszik. „a móri bor meszes, aki issza eszes” tartja a mondás, pedig valójában a móri borok mésztartalma semmivel sem nagyobb, mint más magyarországi borvidékeken termett boroké. A móri borok férfias jellegüket magas savtartalmuknak köszönhetik, ez azonban mértékletes fogyasztás esetén nem okoz fejfájást, másnaposságot, mint a magas karbonát tartalmú borok.
36.Neszmély (bor)
A Neszmélyi borvidék a Dunántúl északi részén, a Dunától délre található dombvidékeken terül el. A borvidék címet 1977-ben kapta meg, területe 1400 hektár. A borvidékhez a következő települések szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei tartoznak
Ászári körzet: Ászár, Bársonyos, Császár, Csép, Ete, Kerékteleki, Kisbér, Nagyigmánd, Vérteskethely, Bakonyszombathely Neszmélyi körzet: Baj, Bajót, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Esztergom, Kesztölc, Kocs, Lábatlan, Mocsa, Neszmély, Nyergesújfalu, Mogyorósbánya, Süttő, Szomód, Tata, Tát, Vértesszőlős
Ma a fehér szőlők közül jellemzően a chardonnay, olaszrizling, Müller-Thurgau, zöld veltelini, Irsai Olivér, cserszegi fűszeres, tramini és ottonel muskotály terem, de kezd terjedni a Sauvignon Blanc, a rajnai rizling és a leányka.
Még mindig megtalálható a korábban nagy területeken termesztett ezerjó is. Hagyományosan nagy területen termesztették itt a budai fehér, sárfehér, zöldszilváni és juhfark fajtákat (és a kék kadarkát) is, de mára csak nyomaik maradtak. A kék szőlők közül a Kékfrankos, a Cabernet Sauvignon, a Pinot Noir és a Merlot fordulnak elő, bár inkább rozék alapanyagaként, mivel a vörösborok nem jellemzőek a vidékre. A borvidék borai általában reduktív karakterűek, szárazak, élénk savtartalmúak.
37.Etyek-Buda (bor)
Az Etyek–Budai borvidék az Észak-dunántúli borrégió legkeletibb, a Buda környéki szőlőket felölelő része. Teljes termőterülete 5600 ha, ebből 3927 ha I. osztályú. Akárcsak a régió többi borvidékén, itt is szinte kizárólag fehérborokat termelnek, jellemzően reduktív technológiával. Talajai jellemzően mészkő, dolomit vagy homokkő alapkőzeten alakultak ki. Évi átlagos hőmérséklete az országos átlagnál kissé alacsonyabb. A vidék viszonylag szeles, csapadékellátása megközelíti az országos átlagot. Az adottságok lehetővé teszik a korán szüretelhető pezsgőalapborok készítését. A borok többsége nem túl testes, reduktív, száraz bor.
38.Balaton (bor)
A Balaton-felvidéki borvidék a Dunántúl közepén, a Balaton északi partjának középső–nyugati részén található. Területe nem egységes, éppen hogy csak összefüggő, ugyanis középső részébe beékelődik a Badacsonyi borvidék:
keleti része (ami tulajdonképpen a Káli-medence) a Balatonfüred-Csopaki borvidék és a Badacsonyi borvidék között helyezkedik el; nyugati része pedig a Keszthelyi-fennsík, illetve Sümeg tágabb környéke.
Teljes területe: 5200 ha, amiből 5140 ha az I. osztályú. A szőlővel betelepített terület 1508 ha. Az egész borvidék a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része. A Balaton-felvidék borai diszkrét illatúak, zamatosak és elegánsak. A nappalok melege testessé, az éjszaka a hegyekből alászálló hűvös levegő pedig gyümölcsössé és szép savszerkezetűvé formálja őket. Egyes kiváló adottság termőhelyeken — ezek többsége a vulkanikus kőzeteken alakult ki — hosszú érlelésre is alkalmas, rendkívül komplex borokat termelnek. Ilyen, eredetvédett helyek:
Áldozó-hegy Táltos-hegy
39.Balatonboglár(bor)
Pannónia gyöngyszeme, a Balatonboglári Borvidék, mely a Balaton Déli partján helyezkedik el, a somogyi dombság karjaiban. A borvidék 37 települést foglal magába, összes termő szőlőterülete 3200 hektár, melyet közel 2800 gazda művel. A szőlőterület kétharmada fehér, egyharmada kék szőlő. A borvidék története a római korra nyúlik vissza, 1498-ban II. Ulászló király által adományozott Somogy vármegye címerpajzsába az országban előszőr került szőlőfürt. A borvidéken kitűnő feltételei vannak a könnyed, elegáns, élénk savösszetételű pezsgők és az egyre inkább kedveltebbé váló gyöngyözőborok készítésének, Chardonnay, Irsai Olivér, Királyleányka, Sárga muskotály fajtákból. Olaszrizling, Rajnai rizling, Szürkebarát, Furmint szőlőből tartalmas hosszú érlelési potenciállal rendelkező tüzes borok kerülnek a hazai csúcsgasztronómiába. A Dél-Balatoni vörösborok rangos nemzetközi elismerésekkel -Bordeaux, Brüsszel, Párizs – igazolják,hogy jól érzi itt magát a Merlot, Cabernet Sauvignon, Pinot Noir, Kékfrankos, Cabernet franc és a napjainkban oly divatos rozé készítéséhez is ideális ez a fajtaösszetétel.
40.Balaton-felvidék (bor)
A Balaton-felvidéki borvidék a Dunántúl közepén, a Balaton északi partjának középső–nyugati részén található. Területe nem egységes, éppen hogy csak összefüggő, ugyanis középső részébe beékelődik a Badacsonyi borvidék:
keleti része (ami tulajdonképpen a Káli-medence) a Balatonfüred-Csopaki borvidék és a Badacsonyi borvidék között helyezkedik el; nyugati része pedig a Keszthelyi-fennsík, illetve Sümeg tágabb környéke.
Teljes területe: 5200 ha, amiből 5140 ha az I. osztályú. A szőlővel betelepített terület 1508 ha. Az egész borvidék a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része. A Balaton-felvidék borai diszkrét illatúak, zamatosak és elegánsak. A nappalok melege testessé, az éjszaka a hegyekből alászálló hűvös levegő pedig gyümölcsössé és szép savszerkezetűvé formálja őket. Egyes kiváló adottság termőhelyeken — ezek többsége a vulkanikus kőzeteken alakult ki — hosszú érlelésre is alkalmas, rendkívül komplex borokat termelnek. Ilyen, eredetvédett helyek:
Áldozó-hegy Táltos-hegy
41.Balatonfüred-Csopak (bor)
A Balatonfüred-Csopaki Borvidék változatos talaján sokféle szőlőt termesztenek. Némelyeket nagyobb mennyiségben, másokat csupán az érdekesség kedvéért, illetve kísérleti jelleggel. A Balatonra néző, déli- délkeleti fekvésű szőlőtáblákban a tó kedvező fény- és hőgazdálkodásának köszönhetően kiváló minőségű gyümölcsök érnek. Elsősorban fehér borszőlő fajtákat telepítettek, de némely pincészetek, főként a Tihany környéki ültetvényeiken, igazán ízletes vörösbort adó fajtákat is termelnek. A borvidéken alapvetően két borstílust szokás megkülönböztetni. A Balatonfüreden és környékén készített borok testesebbek, tüzesebbek, magasabb extrakt tartalommal és alkohollal, míg a csopaki borok tartózkodóbbak, kecsesebbek, finom illattal, zamatokkal.
42.Badacsony (bor)
A Badacsonyi borvidék névadó hegye, a Badacsony, több mint kétezer éves borkultúrája révén az ember és a természet egymásra találásáról tesz "tanú-bizonyságot".
A badacsonyi borkultúra évezredes történetében legrangosabb helyet a Kéknyelű vívta ki magának. A Kéknyelű Badacsony legismertebb fajtája, melynek neve összeforrott a borvidék nevével, híre határainkon túl is jól ismert. Különleges igényeket kielégítő, karakteres bora miatt méltán tekinthetõ Badacsony "zászlós" borának. Bár az egész világon termesztik, de az itt termett sajátos minősége miatt a Szürkebarát is szinte tájfajtának tekinthető. A Badacsonyi Szürkebarát ezért nem egy a "Pinot Gris" fajta borainak hosszú sorából, hanem egy egyedi, a páratlan helyi adottságokat is megjelenítő borkülönlegesség. Az Olaszrizling kiváló tulajdonságait legjobban talán a badacsonyi mikroklímában lehet kamatoztatni. Róla a közmondás úgy tartja, hogy "olyan, mint a jó feleség, nem csillog, nem villog, de jó vele élni". Nos Badacsonyban ez a fajta rácáfolt erre a közmondásra, mert itt bizony tud "csillogni, villogni". Ezt bizonyítják az Olaszrizlingből készült különleges minőségű, kései szüretelésű-, aszú-, és jégbor tételek borversenyeken nyújtott sikerei.
43.Nagy-Somló (bor)
A Nagy-Somlói borvidék, Magyarország legkisebb területű történelmi borvidéke a Bakony hegység nyugati lábánál, de már a Kisalföld síkságából kiemelkedő Somló szoknyáján helyezkedik el.
A borvidék ültetvényeinek a talaja messze nem homogén, sem a felszínen, sem pedig az alatt. Akár egymástól néhány méter távolságra is meglehetősen különböző talajadottságokat találunk, de a talaj egyes rétegeinek is eltérő az összetétele. A teljesen kifejlett szőlőnövény gyökérzete akár 10-15 méteres mélységbe is lehatol és eközben akár több vízzáró rétegen is áttör. Az egyes rétegek ásványi összetétele, tápanyag ellátottsága nagyon eltérő is lehet. Emiatt az ültetvények korának különösen nagy jelentősége van, hiszen a fiatalabb szőlőnek a gyökérzete is kisebb és kevesebb, illetve más talajrétegből táplálkozik.
Sokan a somlói borokban érezhető ásványos, olykor szinte sós ízt is a vulkanikus talajnak tulajdonítják. Szőlészeti szempontból abban viszont konszenzus van, hogy az egyes szőlőfajták számára előnyösebbek vagy hátrányosabbak bizonyos talajösszetételek. A legmagasabb bazalttartalmú területek a Somló magasabban fekvő részein találhatóak meg, míg a hegy szoknyájának alsóbb területein inkább a homok és a lösz jellemző.
44.Somlói (bor)
A Somlói borvidék hazánk legkisebb borvidéke, mivel egyedül a Marcal-medencéből oázisként kimagasló tanúhegy lejtőire korlátozódik. A borvidéken a filoxéravész előtt mintegy 25-30 fajtát termesztttek. (furmint, juhfark, hárslevelű, sárfehér, budai zöld stb.). A XIX. század második felében jelentek meg más fajták is, mint az olaszrizling, rajnai rizling, szürkebarát, zöldszilváni stb. Jelenleg minkét körzetben telepíthető a furmint, juhfark, olaszrizling, hárslevelű, tramini, chardonnay, rajnai rizling, pinot blanc. Az itt termett borok savban gazdagok, kemény karakterűek, testesek, teltek, diszkrét illatúak. A borok általában lassú fejlődésűek, hosszú ideig érnek és későn öregednek. Az első szőlőket valószínűleg a rómaiak telepítették. A honfoglaláskor a Lél, Szalók, Salamon, Ákus nemzetség telepedett le a környéken. Ők már szőlőt találtak itt. I. István király 1010 körül megalapította Tornán a benedekrendi apácazárdát, amihez szőlőterület is tartozott. A várat és a körülötte virágzó szőlőket 1093-ban I. László király korában kelt okirat említi. 1242-ben IV. Béla király Olaszországból, Moreából hozott be szőlőműveléshez értő szőlőtelepeseket és szőlővesszőt. Valószínűleg ekkor került ide a Furmint. A környék szőlőterületei értékes birtokok voltak. Ezért gyakran cseréltek gazdát. A XV. században a vár tulajdonosváltásai alig követhetők nyomon. A somlói borról azt tartották, hogy nászéjszakán fogyasztva fiúgyermek születik. Ezért a "nászéjszakák borának" is titulálják. A Somlói Borok Házában az érdeklődők megismerkedhetnek a hegy történelmével, a borászati hagyományokkal és az itt termelt borokkal. A táj, a szőlő szeretetét, a hagyományok megbecsülését, a bor hírnevét hivatottak védelmezni a Somlói Borrend tagjai. A furmint, a hárslevelű, az olaszrizling és a juhfark a legelterjedtebb fajták. A borvidékhez tartozó hegyközségek: Somlóvásárhely-Somlójenő, Nagyszőlősi Hegyközség, Dobai Somlógyöngye Hegyközség, Sághegy-Kissomlyó.
45.Káli (bor)
Kevésbé ismert tény, hogy a 103/2009. (VIII. 5.) FVM rendelet értelmében 2009 óta a Káli-medence egyes borai is eredetvédetté váltak.
Az eredetvédett borok három kategóriába sorolhatók. E szerint beszélhetünk „Káli” borról, „Káli Királyi” borról és „Káli Királyi Főborról”.
Ahhoz, hogy valaki a borospalackjai címkéjén ezeket a típusokat feltűntethesse, szigorú szabályoknak kell eleget tennie a szőlőtermesztéstől a borkészítésig. A szőlőtermesztés szabályai a következőkben foglalhatók össze: -Káli védett eredetű bort csak Balatonhenye, Kővágóörs, Köveskál, Mindszentkálla, Monostorapáti, Monoszló, Salföld és Szentbékkálla szőlő termőhelyi kataszterének I. osztályba sorolt azon dűlőinek szőlőjéből lehet készíteni, ahol a legalább 300 kataszteri pontot elérő, legalább 130 m tengerszint feletti magasságban fekvő ökotópok (a felvételezés azon egységei, amelyek a felvételezéskor vizsgált 18 féle tényezőre nézve homogén területek) találhatók.
-a művelésmódra és a hektáronkénti tőkeszámra kétféle szabályozás van érvényben: a 2009. július 31. előtt telepített ültetvények esetében Káli védett eredetű bor bármilyen tőkesűrűségű egyes függöny, Sylvoz-, Moser-, Cazenave-, középmagas kordon, Guyot és 2 szemre metszett bakművelés lehet. A 2009. július 31. után telepített ültetvények esetében azonban a magas művelésű és a hektáronként 4000 tőnél kevesebb szőlőtőkét tartalmazó ültetvényekben Káli védett eredetű bor nem termelhető. -a tőkehiány még a 40 évnél idősebb ültetvényekben sem haladhatja meg a 20 %-ot. -A Káli védett eredetű bor kizárólag egészséges, tőkén töppedt, aszúsodó, vagy aszúsodott szőlőből készíthető. A „Káli” borra vonatkozó szabályok:
-a borkészítéshez felhasználható fajták köre: Bakator, Budai, Chardonnay (Kereklevelű) Cserszegi fűszeres, Furmint (Szigeti), Hárslevelű, Irsai Olivér, Juhfark, Kéknyelű, Kövérszőlő, Olasz rizling (Nemes rizling), Ottonel muskotály, Pinot blanc, Piros tramini, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Rózsakő, Sauvignon blanc, Sárga muskotály (Muscat lunel), Szürkebarát (Pinot gris), Zenit, Zeusz, Zöld veltelini, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kadarka, Kékfrankos, Merlot, Pinot noir, Portugieser, Syrah, Zweigelt. -a termés mennyisége nem haladhatja meg a hektáronkénti 85 hektolitert fehér- és rozéborok illetve a 70 hektolitert vörösborok esetében.
-a bor természetes alkoholtartalma legalább 10,60 térfogatszázalék fehér- és rozébor,12,08 térfogatszázalék vörösbor esetén.
46.Tihany (bor)
Balatonfüred-Csopaki Borvidék
Földrajzi elhelyezkedése A borvidék a Balaton északkeleti részén, Balatonalmáditól Zánkáig terül el. A borvidék területe: 6350 Ha (ebből 5800 Ha I. osztályú) A szőlővel betelepített terület: kb. 2150 Ha
A borvidék települései két körzetre oszlanak:
Balatonfüred-Csopaki körzet: Alsóörs, Aszófő, Balatonakali, Balatonalmádi, Balatonfőkajár, Balatonfüred, Balatonkenese, Balatonszőlős, Balatonudvari, Balatonvilágos, Csopak, Dörgicse, Felsőörs, Lovas, Mencshely, Örvényes, Paloznak, Pécsely, Tihany, Vászoly Zánkai körzet: Balatoncsicsó, Monoszló, Óbudavár, Szentantalfa, Szentjakabfa, Tagyon, Zánka A Badacsonyi Borvidékkel szinte megegyező klímájú kontinentális, szélsőségektől mentes éghajlat jellemzi a borvidéket. Talaja változatos, megtalálható a vörös homokkő, dolomit, márga, mészkő, bazalt. A Tihanyifélszigeten, ami egy vulkáni kráter maradványa, vulkáni tufa található.
A borvidéken elsősorban fehérbor-szőlőiről híres, vörösbort többnyire a Tihanyi-félszigeten termelnek.
47.Zala (bor)
A borvidék klímája kevéssé szélsőséges. Hőmérsékleti viszonyait tekintve a magyarországi átlagnál hűvösebb. A csapadék mennyisége országosan a legmagasabb, a Mura vidéken például közel 900 mm. (Érdekes azonban, hogy itt ez a csapadékmennyiség általában néhány nagyobb részletben, egyszerre hullik le és a napsütéses órák száma emiatt nem kevesebb, mint a Dunántúl többi, hasonló szélességi fokon fekvő területén). A terület legnagyobb része lankás dombvidék. A dombok magját az egykori Pannon-tó homokosagyagos üledékei építik fel, rajtuk vékony, negyedidőszaki lösztakaróval. Az általános földtani felépítéstől valamennyire különbözik Vindornyalak, Vindornyaszőlős, Zalaszántó vidéke, ahol a bortermő dűlők a Keszthelyi-hegység északi bazaltterületeire futnak fel. Felettük magasodik a Tátika vulkáni kúpja. Leggyakrabban barna erdei talajokon és löszös vályogtalajokon terem a szőlő.
A szőlőtermelés ezen a vidéken a középkor óta oklevelekkel adatolható, de már a római kor kezdete előtt, a kelták is termeltek itt bort. Fennmaradt az egyik sírban egy olyan pohár, melyre gazdája – az akkor világnyelvnek számító latin nyelven – ráíratta: „Da bibere”, azaz „adj innom”!
A XIX. században a Balatonmelléke táj – tulajdonképpen Zala vármegye - egyike volt a legnagyobb mennyiségű és általában igen jó bort termő vidékeknek. A filoxéravész után ez a fejlett bortermelési kultúra eltűnni látszott, és helyüket a hatalmas méretekben megjelenő direkttermő fajták vették át (noah, delavare, otthello). Híres volt csemegeszőlő termelése (chasselas) és oltványtermesztése. A második világháború előtt a mai Balatonmelléki borvidék a Déldunántúli-Balatonmelléki borvidék része volt. A mai borvidéket az 1997. évi törvény hozta létre, Zalai borvidék néven. 2000. óta viseli a Balatonmelléke borvidék elnevezést.
48.Pannon (bor)
A Pannon borrégió[ Magyarország hét borrégiójának egyike. Négy borvidék alkotja: a Pécsi, a Szekszárdi, a Tolnai és a Villányi.[1] Talaja nagyrészt lösz. A bortermelés kezdetei a rómaiakig nyúlnak vissza. Vörös és fehér borokat is készítenek, de a hangsúly az előbbieken van Tért hódítottak a nemzetközi fajták, ezeken belül is a cabernet sauvignon, a cabernet franc és a merlot. Szekszárd legismertebb bora a Szekszárdi bikavér, Villány pedig a testes, bordeaux-i stílusú vörösborairól vált ismertté
49.Pécs (bor)
A Pécsi borvidék a Mecsek déli lejtőin, egészen Mohácsig tart, a 823 hektáron elterülő Mecsekaljai borvidék, ahol magyar, horvát; szerb, és német települések határában folyik a szőlőművelés. Pécsi, Versendi és Szigetvári körzetekre osztható, melyek borászati szempontból hasonlóak. Klímája mediterrán. A Villány–Siklósi borvidéknél is forróbb, szárazabb, sok a napsütés, hosszú a tenyészidő. A Mecsek óvó hatása miatt még 440 méteren is találunk szőlőt. Ebben csak Tokaj-Hegyaljához hasonlítható a terület. Természeti csapások közül az aszályt kell számításba venni. Termőtalaja a különböző vulkáni eredetű alapkőzeteken található löszre illetve pannon homokra rakódott barnaföldek, barna erdőtalajok. Remek fehér és vörösbor szőlők teremnek errefelé. A filoxérajárvány után az olaszrizling került első helyre és ma is vezeti a listát. További jellemző fajták: furmint, chardonnay, cirfandli, rizlingszilváni, hárslevelű, ottonel muskotály, királyleányka, tramini, rajnai rizling, zengő, zenit, zöld veltelini. Kiemelkedő termék a Pannónia pezsgőcsalád.
50.Szekszárd (bor)
A szekszárdi borvidék Magyarország egyik történelmi borvidéke. Tolna megyében található, a Szekszárdi dombság legkeletibb területén, a dombság és a Sárköz találkozásánál fekszik. A szőlőtermesztésre alkalmas terület nagysága kb. 6 000 ha, amelyből jelenleg kb. 2 600 ha területen termesztenek szőlőt. Szekszárd mellett 14 település tartozik a borvidékhez. A szőlőtermesztés hagyományai egészen a római időkig nyúlnak vissza a területen. A bortermelést alapvetően a nemzetközi, illetve magyar fajtákból készített nagy testű, magas csersav- és alkoholtartalmú vörösborok jellemzik. A legismertebb borfajta a több bor házasításával készülő szekszárdi bikavér.
51.Tolna (bor)
Földrajzi elhelyezkedése A Szekszárdi Borvidék korábbi, Völgységi körzetéből alakult meg 1998-ban, néhány más termőhellyel kiegészülve. Közigazgatásilag Tolna megyéhez tartozik, földrajzilag pedig a Tolnai-dombságon és a Mezőföld délkeleti részén terül el. A borvidék területe: 11000 Ha (ebből 7400 Ha I. osztályú) A szőlővel betelepített terület: kb. 2600 Ha A borvidék települései három körzetre oszlanak: Tolnai körzet, Völgységi körzet, Tamási körzet. A borvidék adottságai Adottságai hasonlóak a szekszárdi borvidékéhez, és az itteni borok jelleg pedig szinte nem is tér el tőle. Éghajlata mérsékelten kontinentális, északi része kicsit hűvösebb és csapadékosabb, míg a déli melegebb és szárazabb. Az agyagos-homokos tavi üledékeket vastag lösztakaró fedi. A terület nem különösebben tagolt domborzatilag, lankásan lejtő dombvidék.
52.Villány (bor)
A Villányi borvidék (korábban Villány–Siklósi borvidék) úttörő szerepet játszott a magyar borászat újjászületésében. Magyarország egyik legfejlettebb bortermő vidéke ez. Sikerét egyesek a nagyüzemi termelés alatt összeszokott kiváló szakembereknek, mások az idetelepült svábok kitartásának tulajdonítják. A Villány borvidék esetében két nagy településhez kötődő, eltérő arculatú termesztésről beszélünk. Villány tüzes vörösborairól és modern technológiájáról híres, míg Siklós kissé háttérbe szorult fehérboraival. Legdélibb fekvésű borvidékünkön 2100 hektáron termesztik a szőlőt. Szubmediterrán éghajlata kiváló körülményeket teremt a szőlő érleléséhez, mely szintén fontos tényezője a borvidék sikereinek. Ez hazánk legmelegebb, legnaposabb borvidéke, hosszú száraz nyarakkal és tenyészidővel. Talaja a Villányi-hegység mészkövére rakódott vörös agyaggal és barna erdőtalajjal keveredő lösz. A Villányi vörösborok sötétrubin színűek, testesek, illat- és zamatgazdagok, magas alkohol és tannintartalmúak. Mintegy 70-80%-ban találhatók a termőterületen. Ezek: a kevés hagyományos Kadarka, több Oportó (Portugieser), valamint a Kékfrankos, Cabernet sauvignon, Cabernet franc, Merlot, Zweigelt, Pinot noir. Belőlük készülnek a legkeresettebb magyar borok és a népszerű Kékfrankos cuvée-k. Siklós tüzes fehérborai pedig az Olaszrizling, Tramini, Ottonel muskotály.
53.Duna (bor)
A Duna borrégió (más néven Alföldi borrégió) Magyarország legnagyobb borrégiója a Duna és a Tisza közötti területen. Három összefüggő, hasonló adottságokkal rendelkező borvidék alkotja: a Csongrádi, a Hajós–Bajai és a Kunsági. Nagyrészt síkvidéki területen fekszik. Jellemző talaja a homok és néhol a lösz. Éghajlata alapvetően kedvez a szőlőtermesztésnek, de gyakoriak az időjárási szélsőségek. Korábban könnyű homoki borairól ismerték.
54.Kunság (bor)
A Kunsági borvidék területileg Magyarország középső részén, a Duna és Tisza folyók által közrefogott területet foglalja magában. Ha a térképen akarjuk határait felvázolni, akkor a főváros alatt Csepelszigetről kiindulva kelet felé Monor, Kóka, Jászberény, városig jutunk, itt dél-keletre fordulva átkelünk a Tisztán, és a Tiszazug településeit, majd Csépát elérve és dél-nyugati irányban haladva Jánoshalma, Bácsszőlős településeknél érjük el a déli határt, majd észak-nyugatra irányban Kecel, Kiskőrös Solt útvonalon ismét a Dunát és ott északra fordulva jutunk el a kiindulási ponthoz. A borvidék öt megye – Bács-Kiskun-, Csongrád-, Heves-, Jász-Nagykun-Szolnok- és Pest megye – és négy statisztikai borvidék – dél-alföldi, észak-alföldi, észak-magyarországi és a központi – területét érinti több- kevesebb mértékben.
55.Hajós-Baja (bor)
A Hajós-Bajai borvidék a Duna-Tisza között található a Duna bal partján, délről Szerbia által határolva. A központ Baja, távolsága Szekszárdtól 20 km, Pécstől 60 km, Kalocsától 40 km, Kecskeméttől és Szegedtől 100 km, Budapesttől 160 km. Természetes tájai a Duna menti síkság déli része, a Bácskai homokhát, valamint a Bácskai lösztábla északi része. A Duna borrégióhoz tartozó, 12 településből álló Hajós-Bajai borvidék szubmediterrán éghajlatának, löszös, humuszos-homok talajadottságainak köszönhetően számos kiváló minőségű, hungarikumnak számító borfajta hazája. A Kincses Bácskaként emlegetett soknemzetiségű tájegység fehérborokban és vörösborokban egyaránt gazdag.
56.Csongrád (bor)
A Csongrádi borvidék Magyarország egyik borvidéke a Duna borrégióban.
Az Alföldön található borvidékek története nagyon hasonló. Kezdetben főként a folyóvölgyi, ártéri területeken a lugasos szőlőművelés alakult ki, és főleg a mezővárosok határában fejlődött a szőlőtermesztés. Az első megbízható adat a garamszentbenedeki apátság alapító levelében (1075) szerepel. Eme okiratban a Tisza melletti Alpár szőlői is szerepelnek a királyi adományok között. A 15. századra a szőlőtermesztés önálló termelési ággá fejlődött, amit a dézsmakötelezettség is bizonyít. A török uralom alatt a legkelendőbb árucikk és a legjelentősebb adóalap a gabona mellett a bor volt. Ez kiderül a budai beglerbég egyik 1573. évi jelentésére küldött szultáni rendelet szövegéből is: „A budai vilájetben (ahova a Duna-Tisza köze túlnyomó része tartozott) a szultáni hász birtokok jövedelme, az emírek és a tímár birtokosok jövedelme leginkább a bor jövedelméből áll.” A 16-17. századi népmozgások ide is eljuttatták a balkáni eredetű vörösborkultúrát és a Kadarkát. Elterjedt volt a fej művelésmód. Ez a téli fagy ellen jelentett biztonságos védelmet. Gyalogművelést alkalmaztak, azaz támrendszer nélkül termesztették. A 18. század első felében megindult a futóhomok a Duna–Tisza közén. Mária Terézia 1779-ben rendeletben szorgalmazta a szőlőtelepítést az Alföldre, hogy a futóhomokot megkössék. A filoxéra a homoktalajokon (75-80%-os kvarctartalom felett) nem tud megélni, ezért az Alföldön nem okozott kárt. A legelterjedtebb fajták a Kadarka, Kövidinka és az Izsáki sárfehér (mai nevén Arany sárfehér) voltak. Kékfrankos, Rajnai rizling, Kövidinka, Zweigelt. Az alföldi borvidékekhez hasonlatosan itt is az asztali bor termelése dominál.
57.Izsáki Arany Sárfehér (bor)
Az Arany sárfehér Izsákon és környékén reneszánszát éli. Nem azonos a Dunántúl északi részén termesztett Sárfehér fajtával. Az Arany sárfehér fajtát 1873-ban Szélesi József izsáki vincellér szelektálta egy Kadarka ültetvényben. Hungarikum fajta. Más országban nem fordul elő.
Terjedésében nagy szerepet játszott Kostka László, izsáki gyógyszerész, aki felkarolta és népszerűsítette e fajtát, a XIX. században. Korábban csemegeszőlőként is termesztették. Aranysaszla néven exportálták Németországba. Az 1970-es évektől pedig előszeretettel készítenek belőle pezsgőt is, lévén, hogy erre kiválóan alkalmas. Nagy, vállas, tömött fürtje van, zöldessárga, kerekded bogyókkal. Október közepén kezd el érni. Bora kellemes, diszkrét illatú virágokkal, gyümölcsökkel, ízében határozott (érlelést követően) szép savai dominálnak, hasonló jegyekkel, mint illatában. Könnyed, elegáns bora különösen a fiatalok körében lehet kedvelt.
Erős növekedésű, bőtermő, a terhelésére oda kell figyelni. Fagyérzékeny, de jól regenerálódik. Másodtermés képzésére is hajlamos, de ezeket a fürtöket már nem tudja beérlelni, így jobb leszedni. Az Izsáki Arany Sárfehér védett eredetű bor készítésének szabályait a 11/2006. (II. 3.) FVM rendelet foglalja magában. Csak az ebben a rendeletben foglaltak betartása mellett elkészített borok nevezhetők Izsáki Arany Sárfehér Védett Eredetű Bornak. A borok csak a Kunsági borvidékről, azon belül is a következő települések I. és II. termőhelyi kataszteri osztályba sorolt területén lévő szőlőültetvényekből származhatnak: Ágasegyháza, Fülöpháza, Fülöpszállás, Izsák, Kunszentmiklós, Orgovány, Páhi, Szabadszállás. A felhasznált szőlőfajta egyértelműen 100%-ban csak az Arany sárfehér lehet.
58.Eger (bor)
Az Egri borvidék Magyarország egyik történelmi borvidéke. Északkelet-Magyarországon az EgriBükkalja déli lankáin, Heves megye területén helyezkedik el, egyes részei Borsod-Abaúj-Zemplén megye területére nyúlnak át. A 22 160 hektár (ebből 18 302 ha I. osztályú) teljes területéből napjainkban mintegy 6000 hektár a szőlőültetvény. A borvidék névadója és központja Eger, amely mellett további 19 község tartozik hozzá. A borvidéki szőlő- és borkultúra közel 1000 éves múltra tekint vissza, alapvetően meghatározta és meghatározza ma is az itt élő emberek életét.
59.Mátra (bor)
A Mátrai Történelmi Borvidék az ország 22 borvidéke közül területi nagysága alapján a második legnagyobb, a hegyvidékiek között pedig a legnagyobb a mintegy 7.815 hektárnyi nyilvántartott szőlő ültetvényével. A borvidék a Mátra hegység déli lejtőin, kelet-nyugat irányban a Tarna és a Zagyva folyók által határolt területen, mintegy 15−20 km széles sávban helyezkedik el. A területen ősi hagyományai vannak a szőlészeti-borászati tevékenységnek. A Mátra-vidék legnagyobb települése Gyöngyös.
A köréje települt falvakkal a mögötte magasodó Mátra hegyvonulatával hazánk egyik legszebb vidéke. A Mátra dombjainak déli fekvése kedvező a mezőgazdasági kultúrák, főleg a szőlő és gyümölcstermesztés számára.
Gyöngyös a környező falvakkal együtt képezi a Mátrai történelmi borvidéket. Ezen a területen már a Honfoglalás előtt itt élő népek is foglalkoztak szőlőműveléssel, borkészítéssel. Szent István király idején már nagy hagyománya volt a szőlőtermesztésnek. A Mátrai Borvidék adja az ország szőlő-bor exportjának több mint egyharmadát, a nyugati exportnak pedig több mint 40 %-át. A térség exportban meghatározó üzemei a Nagyrédei Szőlőskert Zrt., és a gyöngyösi telephellyel rendelkező Danubiana Bt. A Borvidékhez tartozó települések nemcsak a szüreti napok alkalmával nyújtanak turisztikai, idegenforgalmi látványosságot, hanem az év teljes egészében. A Mátra közelsége adta turisztikai lehetőségeket jól kiegészíti a települések műemlékeinek, emlékhelyeinek sokasága is.
60.Bükk (bor)
A Bükki borvidék (korábbi nevén Bükkaljai borvidék) a Bükk-vidék központi hegyeinek déli részén található. Hivatalosan 1970-ben nyilvánították borvidékké. Termőterülete 17 600, szőlőterülete 1750 hektár. Bár kiterjedése viszonylag nagy, az ültetvények elszórtan, számos esetben egymástól távol helyezkednek el. Talaja: riolittufán kialakult lösz, fekete nyiroktalajok, barnaföldek és agyagbemosódásos erdőtalajok. Éghajlata napfényben gazdag, de csapadékban szegény és az országos átlagnál hűvösebb, így elsősorban a fehér borok termelésének kedvez. Termesztett szőlőfajták
Fehérszőlők közül az Olaszrizling, Chardonnay, Cserszegi fűszeres, Leányka, Müller-Thurgau, Tramini, Ottonel muskotály, Zenit, Zengő a jellemzőek, kékszőlők közül elsősorban a Kékfrankos, de megtalálható a Cabernet sauvignon, Cabernet franc, Merlot és a Zweigelt is. Az itt készült borok általában könnyedek, elegáns savúak, vékonyak, gyümölcsösek.
61.Debrői Hárslevelű (bor)
Aranysárga színű, jellegzetesen hársvirágra emlékeztető illatú és ízű zamatos, félédes fehér bor. Fiatal szárnyasokból készült ételekhez, könnyű desszertekhez ajánlják. Ideális 14 °C-on fogyasztva.
Ennek a bornak a szőlője a hárslevelű. Ez a szőlőfajta megtalálható meghatározó még a Tokaji borvidéken és Villányban is. A szőlő magyar származású fajta. Bőtermő, fürtje nagy, bogyói közepesek, melyek héja középvastag. Későn érik, kissé rothad. A belőle készülő must cukortartalma nagy, savtartalma közepes.
62.Tokaj (bor)
Tokaj a legnevezetesebb, világszerte ismert borvidékünk. Bár a szőlészetnek és borászatnak évezredes hagyományai vannak e térségben, világhíre azonban csak 17. században emelkedett, amikor a kései szüret és borkészítési eljárás eredményeként híressé vált a borvidék rangos borkülönlegessége, a tokaji aszú. Az aszú a tokaji bor koronája, mely 8-10 éves korában éri el palackképességét. A régi feljegyzések szerint az aszúbor készítését a 17. században Szepsi Laczkó Máté, Lorántffy Zsuzsanna udvari papja, majd később bényei (Erdőbénye) prédikátor találta föl, aki a fejedelemasszony újhelyi (Sátoraljaújhely) Oremus szőlőjének terméséből készítette az első nektárt, s azzal mint húsvéti borral, lepte meg úrnőjét. E történeti adat hitelességét Kazinczy Ferenc följegyzése erősíti meg, aki Kazinczy Pétert, a fejedelemasszony jószágigazgatóját nevezte meg az említett följegyzésben a történelmi adat forrásául. Zelenák István, Tokaj történésze azonban rátalált egy iratra, amely bizonyítja, hogy már jóval Szepsi Laczkó Máté előtt is ismerték az aszú bort. Garai Máté 1571-ben halt meg és örökösödési levelében említést tesz több hordónyi „Asszú Szőlő Bor”-ról. Így az eddigi források szerint feltehető, hogy a Garaiak készítették az első ismert aszú bort.
Amikor XIV. Lajos megkóstolta tokaji bort, a „le vin des rois et le roi des vins” elnevezéssel illette, ami latinul vált ismertté: „vinum regum, rex vinorum” (ejtése: vínum régum, réx vinórum), azaz „királyok bora, borok királya”.
63.Dunántúl (bor)
Az Észak-dunántúli borrégió Magyarország hét borrégiójának egyike. Buda környéke és a felsőbb Duna-mente négy borvidéke alkotja: az Etyek–Budai, a Neszmélyi, a Móri és a Pannonhalmi. Meszes talajú borvidékein kizárólag fehérborokat termelnek. A nemzetközi fajták – chardonnay, sauvignon blanc, rajnai rizling, tramini és ottonel muskotály – jelentős szerepet játszanak, de emellett jelen vannak hagyományos fajták is, mint az olaszrizling, a leányka és Móron az ezerjó.
64.Balatonmelléki (bor)
A borvidék területe a szőlő termőhelyi katasztere alapján: 6383 ha Hegyközségi tagok 500 m2 feletti szőlőterülete: 1514 ha A borvidékbe tartozó települések száma: 26 A borvidéknek két körzete van. A balatonmelléki körzet (18 település) részben a Zala-folyó kanyarulatában, részben a Keszthelyi-hegységhez tartozó Vindornyalaki-medencében terül el, valamint a Zalaapáti-hát lankáin húzódik. A Mura-vidéki körzet (8 település) Szlovéniával és Horvátországgal határos területeken, a Mura völgyében található. Éghajlata kiegyenlített különösebb szélsőségektől mentes. Hazánk legcsapadékosabb borvidéke (évi 7800 mm csapadék). Az aszálykár ezen a vidéken szinte ismeretlen. A folyóvölgyekkel sűrűn behálózott, hullámos felszínű dombvidéket az egykori Pannon-beltenger homokos, agyagos üledékei építik fel. Erre vastagabb-vékonyabb lösztakaró települt, amelyen agyagbemosódásos, barna erdőtalajok vagy barna földek képződtek. Fő fajtája az Olaszrizling (50 %), amit területi aránya alapján a Rizlingszilváni, a Zöld veltelini, a Chardonnay, és a Zala gyöngye követ. Az illatos bort adó fajták közül említésre méltó a Cserszegi fűszeres, az Ottonel muskotály az Irsai Olivér és a Tramini, a vörösbort adó fajták közül pedig a Kékfrankos, a Zweigelt és az Oportó. A borvidék borai illatosak, aromaanyagokban igen gazdagok, élénk savtartalmúak.
65.Duna-Tisza közi (bor)
DUNA TISZA KÖZI BOROK Megnevezés minőség DTK Cserszegifűszeres félédes DTK Rizlingszilváni száraz DTK Chardonnay félszáraz DTK Kunsági Cabern.Sauvigszáraz DTK Kékfrankos félédes DTK Kékfrankos száraz DTK Rose száraz DTK Zweigelt félédes Pincés Cserszegi fűszeres fehér félédes Pincés Kékfrankos vörös száraz Pincés Rajnai – Aletta fehér száraz Pincés Rosé Pincés Zweigelt vörös félédes
66.Felső-Magyarország (bor)
Felső-Magyarországi borrégió Bükkaljai borvidék
A szőlőművelés kezdeteiről keveset tudunk. Egy 1313-ban megjelent oklevél említi először a szőlőt, és sejteti, hogy a szőlőtermesztés a helyi mezőgazdaság fontos ága. Az említett szőlőbirtokot a Pálos szerzeteseknek adományozta Ernyefi István, a diósgyőri vár akkori ura. 1503-ban Ulászló megerősíti a város korábbi borszabadalmát: "Miskolcon idegen bort nem árulhat, aki ez ellen vét, a bévitt bort elveszíti." Az egykori bükkaljai borvidék a Bükk hegység déli, délkeleti lankáin terül el. Az enyhe lejtőkön elhelyezkedő szőlőültetvények kedvező ökológiai adottságokkal rendelkeznek. A déli hegyoldalakon gyakran aszúsodott a szőlőbogyó. A középbirtokosok mellett a múltban a kisebbnagyobb uradalmak jártak az élen a borok minőségi versenyében. Az utóbbi évtizedeket fajtaváltás és korszerű üzemi ültetvények létesítése jellemezte. Pezsgőalapanyagot és Traubisoda-alapanyagot termeltek. A magánborászatok, pincészetek a palackozásban háttérben maradtak a második ezredfordulón. Jellemző szőlőfajták: olaszrizling, leányka, chardonnay, furmint, hárslevelű, rizlingszilváni, cserszegi fűszeres, zöldveltelini, kékfrankos, zweigelt
Borstílus: A borvidék tüzes, karakteres, kellemes savösszetételű, illat- és zamatgazdag fehérborai kiváló minőségűek és a vörösborai is jó zamatúak. A borvidék borútjai, borász egyesületei: Bükkaljai Borút Egyesület A borvidék tartozó települések:
Aszaló, Barabás, Bogács, Borsodgeszt, Bükkaranyos, Bükkzsérc, Cserépfalu, Cserépváralja, Edelény, Emőd, Harsány, Kács, Kisgyőr, Kistokaj, Mályi, Megyaszó, Mezőkövesd, Miskolc, Nyékládháza, Sály, Szikszó, Tard, Tibolddaróc, Vatta Egri borvidék
Gazdag középkori múlttal rendelkező borvidék. Eger már a X. századtól lakott volt és a XI. század elején már jelentős nagyságú település lehetett. Az első püspökségek egyikét Egerben alapítatta Szent István királyunk. A püspökségre költöző szerzetesek magukkal hozták hazájukból az ott honos szőlőfajtákat is. A tatárjárás megtizedelte a lakosságot. IV. Béla király ide is telepített vallonokat, akik a szőlőtermesztési és a borkészítési ismereteiket meghonosították (pl.: a hordó használatát). Az Eger
környéki dombok irtáshelyeit a XIII - XIV. században telepítették be szőlővel. A megtelepedő cisztercita szerzetesek ezekből a szőlőkből fedezték borszükségletüket. Az Oszmán Birodalom északi határterülete volt Eger, ahol a kadarka mellett régi fehérborszőlőfajták díszlettek a Bükk-hegység déli lejtőin. Riolittufa talajba vájt pincékben, Eger föld alatti labirintusában érnek ma is a híres egri borok. A vidék vörösbort adó fő szőlőfajtája korábban a kadarka volt. Jelenleg a kékfrankos és a kékoportó, a legfontosabb fehérborszőlő-fajták közül pedig a leányka, az olaszrizling és a tramini a legjelentősebb. A borvidék világhíres terméke az egri bikavér, amelynek alapját eredetileg a kadarka, jelenleg a kékfrankos adja, de a házasításhoz kékoportó, cabernet, és merlot fajtát is felhasználnak a gazdák különböző titkos receptjeik szerint. Az egri bikavér többéves fahordós érlelés után, állami ellenőrzőjeggyel, különleges minőségű borként kerül forgalomba, és kiválóságából adódóan a külpiacokon a tokaji aszú után a legismertebb magyar bor. Éghajlatára jellemző, hogy viszonylag későn tavaszodik, száraz jellegű. Talaja hegy- és domboldalakon, főleg miocén korú riolittufán, ezenkívül agyagpalán, nyirokon kialakult fekete színű, mészben szegény nyiroktalaj, barnaföldek, agyagbemosódásos barna erdőtalajok Jellemző szőlőfajták: kékfrankos, kékoportó, cabernet sauvignon, merlot, zweigelt, leányka, olaszrizling, hárslevelű, tramini, chardonnay, ottonel muskotály, rizlingszilváni.,
Borstílus az egri vörösborok jellegzetessége a szép szín és ízben tanninban gazdag, finom csersavtartalom. Többéves fahordós ászkolás után a kitűnő mikroklímájú pincékben ezek kellemesen fanyar, bársonyos, telt, zamatgazdag borokká érlelődnek. A fehérborok harmonikusak és finom illattal, zamattal rendelkeznek. A borvidék borútjai, borász egyesületei A borvidék tartozó települések:
Debrői körzet: Aldebrő, Feldebrő, Kompolt, Tarnaszentmária, Tófalu, Verpelét,
Egri körzet: Andornaktálya, Demjén, Eger, Egerbakta, Egerszalók, Egerszólát, Felsőtárkány, Kerecsend, Maklár, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros, Szomolya
67.Zemplén (bor)
Lásd: Tokaji borvidék
68.UNICUM keserű likőr
Az italt 1790-ben alkotta meg II. József császár és magyar király udvari orvosa, a Zwack család egyik őse. A történet szerint dr. Zwack, a köztudottan folyamatosan gyomorbántalmakkal küzdő uralkodót egyik nap egy saját készítésű, különleges gyógynövényekből készült itallal kínálta, aki nem győzte magasztalni a csodálatos készítményt, és az első korty után így kiáltott fel: „Dasistein Unicum!”. Ezzel nevet is adott az italnak, és az Unicum elindult világhódító útjára. Az Unicum számos országban jól ismert és kedvelt ital, különösen népszerű Olaszországban, Németországban, Ausztriában, és a Kárpátmedence magyar lakta területein.
69.Kürtőskalács
Nevét onnan kapta, hogy a hosszúkás, henger alakú sütemény formája a füstelvezetésre használt kürtőre emlékeztet. Az egyik első ismert receptje gróf zabolai Mikes Mária 1784. évi erdélyi szakácskönyvéből származik. A sütemény a 18. század végére a teljes magyar nyelvterületen elterjedt és mind a polgári, mind a népi konyhaművészetnek is meghatározó eleme lett. A 19. és a 20. század során a sütemény receptje számos népszerű magyar szakácskönyvbe is bekerült, a 20. század elején felületét kristálycukorral és dióval kezdték ízesíteni. A süteménnyel kapcsolatban a Dunántúlon botra tekercs, dorongfánk, dorongos fánk; az ország keleti területén a kürtőskalács, kürtősfánk, kürtős pánkó vagy csak egyszerűen kürtős elnevezések használatosak.
70.Piros Arany és Erős Pista
A Piros Arany és az Erős Pista a legkiválóbb minőségű, pirosra érett, kézzel csipkedett fűszerpaprikából készül. A Piros Arany és Erős Pista ételízesítőket más paprikatermelő országokban készülő, hasonló termékektől egyedi színe és íze különbözteti meg. A termékek fűszerpaprika alapanyaga 100%-ban hazai nemesítésű, termesztésű, a kalocsai és a szegedi tájkörzetből származik. A Piros Arany és Erős Pista ételízesítőket - Németországon, Csehországon, Lengyelországon, az Egyesült Államokon keresztül - világ közel húsz országába exportálják.
71.Szatmári szilvalekvár
Több évszázados múltra tekint vissza a szatmár-beregi tájegységen a szilvalekvár készítése, mely fontos külkereskedelmi terméke a vidéknek. Talán leggyakrabban „szatmári szilvalekvár”-nak nevezik, azonban igen gyakran lehet találkozni a „beregi” vagy a „tarpai szilvalekvár” megnevezéssel is, attól függően, hogy hol készítették. Valójában nincs köztük lényeges különbség, ugyanolyan finom és kedvező élettani hatású (magas vastartalmú, emésztést segítő stb.) mindegyik. A különféle népi receptek háromféle szilvát említenek, melyekből jó lekvárt lehet készíteni. Az egyik a vadontermő, rendkívül édes és zamatos „nemtudom szilva” (melyet a kukacok valami ok folytán elkerülnek), a másik a magvaváló besztercei (a középkor végén jelent meg a vidéken), a harmadik pedig a nem magvaváló penyigei szilva, melyből állítólag a legzamatosabb lekvárok készülnek. A vidék szilvalekvárjainak jellemzője, hogy csupán szilvát tartalmaznak, cukor, tartósítószer, aroma és mindenféle titkos, egyszerű földi halandó számára érthetetlen betűk és számok felhasználása nélkül. Joggal merül fel az emberben a kérdés, mi lehet annak az oka, hogy a szilvalekvár nem romlik meg. Öt egység gondosan válogatott gyümölcsből mindössze egy egységnyi lekvár lesz, ami a benne lévő magas cukortartalom miatt akár évekig is eltartható. Az igazi szilvalekvárban még a kanál is megáll, olyan sűrűre főzik. A szilvalekvár főzése nagy rézüstökben (időnként vasüstben), kis tűzön, egyenletes hőmérséklet mellett történik, sokszor több mint tíz órán keresztül. Fontos a kis tűz és a cibere (félig főtt szilvalekvár) állandó kevergetése, mivel a szilva nagy cukortartalma miatt a cukor karamellizálódna. A hosszú és fárasztó munka gyümölcsét ún. szilkékbe (kis cserépedényke) teszik, amire madzaggal lekötött vászondarabot tesznek, hogy aztán a későbbiekben a kamrák polcairól levéve finom töltelékké váljanak majd a buktákban, a gombócokban és a derelyékben.
72.Magyar szürke szarvasmarha
Nagy valószínűséggel a honfoglaló magyarsággal együtt érkezett a Kárpát-medencébe, jelenléte a középkortól bizonyított hazánkban. „Igazi világmárkának” számított, lábon hajtva az ország egyik legnagyobb hasznot hajtó exportcikke volt a XV-XVIII. század között, nyugat-európai vágóhidakon feldolgozott húsát emelt áron lehetett értékesíteni. Mostanság, a magyar szürke szarvasmarha tenyésztésénél a több száz éves hagyományokra épülő néprajzi és kulturális örökséget képviselő extenzív gulyabéli tartás gyakorlata ötvöződik a modern kor elvárásaival. Kutatási eredmények igazolják a magyar szürke szarvasmarha húsának kiemelkedő beltartalmi értékét, illetve minden más marhahústól eltérő ízvilágát és minőségét.
73.Debreceni páros kolbász
A debreceni mészárosok és hentesek sok évszázad folyamán felhalmozott szaktudása alapján a debreceni páros kolbász több változatát is készítették, amelyekre a hasonló fűszerek használata, de különböző húsok felhasználása és aránya volt a jellemző. A XIX. század második felétől a jó minőségű fűszerpaprika is elmaradhatatlan része lett a receptúrának. Ma a következő négy változata számít autentikusnak: a 100 százalék marhahúsból készült tradicionális változat, a kóser eljárással vágott marha- vagy bárányhúsból készült debreceni, 30 százalék marha és 70 százalék hússertés vagy mangalica húsból készült standard változat és a 100 százalék hússertés vagy mangalica húsból készült változat. A debreceni páros kolbász messzeföldön híres, Ausztriában és Németországban is jól ismert márkanév.
74.Vecsési savanyú káposzta
Minden magyar Vecséssel azonosítja a legjobb minőségű savanyú káposztát. Ez a kisváros a budapesti agglomeráció délkeleti részén található. A magyar kutatók kimutatták, hogy itt már a 18. század óta termelnek káposztát. 1786-ban a helyi földesúr közel 50 sváb családot telepíttetett ide a környékbeli túlnépesedett falvakból, hogy műveljék az itteni földeket. A 19. század vége felé, ahogy a főváros egyre inkább nagyvárosias lett és egyre kevesebb budapesti lakosnak volt ideje megcsinálni magának a savanyú káposztát, ami fontos része a magyar konyhának, a piacokon a kereslet egyre inkább megnőtt. A vecsési savanyú káposzta felülmúlta a házilag savanyított káposztákat is, mind ízben, mind frissességben, így hamarosan nem csak a fővárosban, hanem az egész országban keresett termék lett – ezt a rangját a mai napig megtartotta.
A szeletelt és az egész leveleket különböző módszerekkel savanyítják. A darabolt káposztát fahordókba rakják, majd ott sózzák és fűszerezik meg azt babérlevéllel, borssal, csípős paprikával, néha még köménymaggal is. A káposztát jól összenyomják, hogy a lehető legtöbb levet eressze ki, hogy teljesen elfedje azt. A hordókat fakorongokkal zárják le, azokat kövekkel súlyozzák le, majd egy állandó hőmérsékletű szobában helyezik el. Két hetes tejsavas erjedés után az elkészült káposzta még mindig „ropogós”, de lesz egy kellemes savanyú íze. De az igazi tehetség a káposztafejek megsavanyításában rejlik. Erre a célra egy speciális fajtájú káposztát termelnek, aminek erős, széles, de nem túl sűrű feje és vékony levelei vannak. A fejek kiválasztási folyamata még akkor megkezdődik, amikor a káposzta a földeken van, mert nem minden fej megfelelő. Azokat a fejeket, amik megfelelőek ahhoz, hogy egészben legyenek megsavanyítva, más módszerrel takarítják be. Nem csak a fejeket távolítják el, hanem a külső, nagyon kinyílt leveleket is, hogy megvédjék az értékes termést a szállítás és előkészítés ideje alatt. A fejeket elő kell készíteni a savanyításra. Először a tönköt vágják ki, aminek az eredményeképpen egy üreget kapnak, amit megtöltenek sóval. Néhány nappal később a külső védőleveleket is eltávolítják. A káposztafejeket óvatosan hordókba rakják, amiket hideg vízzel töltenek meg. 6-8 héttel később a savanyított káposzta és a levelei készen állnak a fogyasztásra.
75.Gyulaji dám
A dámvadat az utolsó jégkorszak szorította ki Európából, telepítés útján került újból vissza valamikori élőhelyére. A Gyulaj környékén élő nagyobb létszámú dámvad populációról az első írásos feljegyzések a XVIII. sz-ból származnak.
A terület az Eszterházy uradalomhoz való tartozása alatt élte történelmi fénykorát. Két, téglakerítéssel körbevett vadaskertet alakítottak ki és kiemelt figyelemmel viseltettek a Tamási-Gyulajközött elterülő erdőterületen és annak környékén élő nagyszámú vad iránt. Az itt tartott, híres „Ozorai” nagy vadászatok messze földön híresek voltak.
Hihetetlen számok fémjelzik ezeket a vadászatokat. Az ezres nagyságrendű teríték mellett a krónikások beszámolnak a napi 6000 hajtóról, valamint az őket irányító, mintegy 200 fős vadász-személyzetről, több tucat lovas futárról. Nem mellékes az sem, hogy a téli „Nagyvadászat” az uradalom területén élő, mintegy 12-14 ezer jobbágynak és parasztnak adott munkát és némi mellékest az amúgy ínséges télidőn. Az 1960-as évek végére a környező mezőgazdasági területeken a vadkár oly méreteket öltött, hogy döntés született az addig 4 világrekord dámtrófeát adó terület részleges bekerítéséről. A terület fennállása alatt egyaránt ellátott kül- és belpolitikai protokoll feladatokat, szolgált diplomáciai, reprezentációs célokat és nem utolsó sorban nagy szerepet vállalt a magyarországi vadgazdálkodás kiváló nemzetközi hírnevének építésében és megőrzésében, a nyugati tőkeerős piac igényeinek kielégítésében.
76.Szerencsi csokoládé
A gyárat 1923-ban hoztak létre, Magyar Kakaó és Csokoládégyár Rt. néven, a Stühmer-gyár, a Magyar Cukoripari Rt. és a Hangya Szövetkezet összefogásával. Először főzőcsokoládét, majd tábláscsokoládét és kakaót készítettek, 1927-ben pedig ők kezdték meg a Boci Csoki gyártását, ekkor még Szerencsi TEJ elnevezés alatt. Az 1930-as években már cukorkát, tejkaramellát, bonbonokat és desszerteket is készítettek, s hamar népszerűvé vált a szerencsi konyakos meggy és a macskanyelv is… A gyár gépeit 1944-ben Németországba szállították, majd az egész céget – még az államszocializmus legkorábbi szakaszában – 1948-ban államosították. Ekkortól Szerencsi Csokoládégyár, majd Szerencsi Édesipari Vállalat néven működött tovább. Rengeteg finom és kevésbé finom szocreál csokoládét, konyakmeggyet és szaloncukrot gyártva, termelve. A „szerencsi” általában jó volt – a boci és egyes más csokik egyenesen kiválóak –, és magyar volt; az emberek szerették. Aztán jött a rendszerváltás. Egy darabig még tovább létezett, aztán 1991ben külföldi kézbe került… Ma két szerencsi létezik. Egy „Szerencsi”, ami a Nestlé birtokában, tulajdonában van, és a termékeit "Szerencs" illetve "Szerencsi Bonbon" márkanév alatt forgalmazó magyar Szerencsi Bonbon. Az utóbbi – mely cég 1996-ban pont a hagyományok tovább vitele végett alakult –, ők mentették, mentik az értékeket, és próbálnak még jobb minőségben, régi jó termékeket előállítani. Egyre több sikerrel.
77.TÖRLEY Pezsgő
A Törley márkanév hagyományt és minőséget képvisel, több mint 130 éve készülnek Budafokon, régi nevén Promontoron a Törley pezsgők. A Törley Pezsgőpincészetet, eredeti nevén „Törley József és Társa közkereseti társaságot” 1882. augusztus 31-én jegyezték be a Budapesti Cégbíróságon. A világ számos országában is öregbítik a magyar termékek jó hírnevét a Törley pezsgők, így Észtországban piacvezető pozícióban lelhetők fel, Svédországban is a legkedveltebb ünnepi italok szűk körébe tartozik, de eljutnak Nigériába, Vietnámba, Kínába is.
78.St. Hubertus magyar gyógynövénylikőr
A St. Hubertus – közkedvelt nevén „hubi” – magyar növényi likőr. Gyártását a Braun Testvérek kezdte meg a 20. század elején, ma pedig a Zwack Unicum Nyrt. tulajdona. Korábbi, 40%-os[ alkoholtartalmát mára – több lépcsőben – 33%-ra csökkentették. Hasonlóan legtöbb likőrtársához a készítésének receptje titkos. A likőr alapja finomszesz, legfontosabb ízanyaga pedig a narancshéjkivonat, valamint egyéb fűszerek egyszerű illetve lepárolt kivonata. Emellett cukrot, az (egyébként zöldesbarnás) színt beállító szeszkaramellt és citromsavat tartalmaz. A likőrt rövid ideig tölgyfahordóban érlelik, majd 33% alkoholtartalommal palackozzák 79.Kézzel szedett, nagy pehelytartalmú, magyar libatoll
Libatoll és pehely: párnák, paplanok évszázadok óta legnemesebb töltőanyaga mind a mai napig. A műanyagok forradalmával a piacuk visszaszorult, de Nyugat-Európában és Kelet-Ázsiában változatlanul keresett árucikkek. Németország, Hollandia, Belgium, Kína, Korea és Japán, ez a hat ország vásárolja fel a kiváló minőségű ágyneműk javarészét, az alapanyagként szolgáló tollak viszont hagyományosan Kelet-Európából származnak.
A libatenyésztés a legrégebbi szakmák közé tartozik a magyar mezőgazdaságban, ma is tízezer számra tartják a libákat, főleg a keleti határvidéken. „A toll puha, rugalmas, remekül tartja a hőt és nagyon tartós” – ecseteli az anyag előnyeit Köves Péter, egy 80 éve működő paplangyártó cég, a Peter’s Paplan vezetője. Egy tollpaplan vagy pehelypaplan akár húsz évig is használható, míg a poliésztereket 3-4 évente cserélni kell. Döntés és pénztárca kérdése, hogy ki melyiket választja – teszi hozzá.
80.Egri Bikavér
Az egri bikavér az Egri borvidéken termelt többféle kékszőlőfajta borából készülő borházasítás, amelyet meghatározása szerint egyik szőlőfajta borának karaktere sem dominálhat. Az egri bikavér készítése hozzávetőlegesen 130-150 éves múltra tekint vissza.
A modern egri bikavér nagy testtel, közepes-magas csersav- és alkoholtartalommal, szép savakkal rendelkező, karakteres, fűszeres és gyümölcsös aromatikájú, az egri borvidék klímája és viszonyai által meghatározott vörösbor. Az egri bikavér név az Európai Unióban földrajzi árujelzőként bejegyzett, védett eredetű minőségi bor, készítésének módja szabályozott és ellenőrzött, a megnevezést az Egri borvidéken kívüli termelők nem használhatják. Az egri legenda szerint a bikavér elnevezés a török időkből származik: az egri várat az oszmán túlerő ellen védő vitézek megerősítésére a vár kapitánya, Dobó István vörösbort hozatott fel a pincékből. A törökök látták, hogy az italtól a vitézek új erőre kaptak – és babonásak lévén, a lecsurgó vörös folyadékról azt hitték, a bikák vérét issza az ellenfél. Nem is mertek akkor tovább harcolni ellenük. A legenda aligha igaz: hazánkban a török hódoltságig kizárólag fehérbort termeltek, a kadarka fajtát, valamint a vörösbor készítésének technológiája a török elől menekülő rácok által terjedt el borvidékeinken. Írásos források, oklevelek, útleírások a bikavér elnevezést a 19. század közepéig nem említik.
81.Magyar pásztor-és vadászkutyafajták Legrégebbi megmaradt állatfajtánknak talán a kuvasz és a komondor tekinthető. E nagy termetű, erős és bátor fehér színű kutyák kísérői, terelői, őrzői lehettek már a honfoglaló magyarok nyájainak és gulyáinak is. Ha szigorúan értelmezzük az őshonos kifejezést, akkor csak azokat az állatokat soroljuk ide, amelyek a Kárpát-medencében éltek a honfoglalás körüli időben, vagy a magyarokkal jöttek ide keletről a népvándorlás során. Ezeknek a fajtáknak a nagy része azonban már régen kipusztult, vagy annyira megváltozott, hogy aligha nevezhető ugyanannak a fajtának. A komondor és a kuvasz
Legrégebbi megmaradt állatfajtánknak talán a kuvasz és a komondor tekinthető. E nagytermetű, erős és bátor fehér színű kutyák kísérői, terelői, őrzői lehettek már a honfoglaló magyarok nyájainak és gulyáinak, és valószínűleg jobban hasonlítottak jelenlegi formájukra, mint például ősi szarvasmarhánk a magyar szürkére. A kuvaszt elsősorban vadászatra és terelésre, a komondort őrzésre használták. Mindkettő megvesztegethetetlen, bátor, kemény kutya, amely már csak mérete folytán is szeretetteljes, de határozott gazdák kezébe való.
A magyar vizsla A magyar vizslát a XIV-XV. században a pannon kopó egyes változataiból alakították ki, az apróvad vadászatára. A török uralom alatt kereszteződött a törökök sárga kutyáival, stabilizálódott a színe, és egyre homogénebb lett. Az 1900-as évek elejére azonban háttérbe szorult, és úgy lecsökkent az állománya, hogy nemzeti összefogással sikerült csak ismét életre kelteni ezt a kiváló állatot. Az 1930-as években drótszőrű változatát is kitenyésztették.
A puli, a pumi és a mudi
A puli, a pumi és a mudi igazi terelő munkakutya, amelyek a megváltozott körülmények ellenére ma is alkalmasak erre a munkára. Ennek ellenére alig látunk a mai juhászok oldalán tisztavérű pulit. A másik két fajta gyakrabban előfordul. Legtöbbjük azonban ma már házi kedvenc, vagy a porták éber őre.
A magyar agár
Legősibb vadászkutyánk a magyar agár, amelyet szintén keletről hoztak magukkal a magyar törzsek, évszázadokon át a lovas vadászatok nélkülözhetetlen szereplője volt. A XIX. században erősen átkeresztezték a fajtát az akkor divatos angol agárral, amely küllemét finomította, de
belső tulajdonságai, ellenálló képessége kitartása megmaradt. A második világháború után csaknem teljesen eltűnt, nehezen fellelt néhány egyedéből tenyésztették vissza.
Az erdélyi kopó
Az erdélyi kopó elődje a pannon kopó a történelmi Magyarország területén alakult ki a magyarok sárga vadászkutyáiból, amelyek az eredetileg itt élő népek kutyáival keveredtek. A második világháborút követően hasonlóan a magyar agárhoz üldözött fajta lett, csaknem eltűnt, de sikerült néhány egyedet kimenteni Erdély területéről, és újraéleszteni a fajtát.
82.Tiszai halászlé
A magyar néprajzi irodalom szerint a halászlé azonos a hosszú lére eresztett halpaprikással. 1871-ben jelent meg Szegeden Rézi néni szakácskönyve, amelyben megtalálhatjuk a "Halpaprikás halászosan" nevű étel elkészítési módját. A „halászos mód” lényege az, hogy minden hozzávalót egyszerre tesznek bele a bográcsba. A valódi népi halászlének a sok és jóféle hal (főleg a ponty), a sajátos elkészítési mód, a szolgafa és bogrács, a megfelelő és egyéb fűszerek mellett fontos és elmaradhatatlan kelléke a paprika, azaz a "törökbors", és a vöröshagyma. Sokak véleménye szerint nem kell passzírozni a halászlét, ugyanis a halászlé elkészítési módja és lényege a jófajta paprikában, a sok hagymában és halban rejlik. Azonban már a 19.századtól különféle készítési hagyományok alakultak ki a Tisza mellett, a Duna mindkét oldalán, a Balatonnál, a halásztanyákon és a polgári konyhákon. A klasszikus szegedi halászlé lényeges eleme például a passzírozás. A halászlé főzését akkor kell befejezni, ha a hüvelyk- és mutatóujj összeragad az étel gőzében. Tiszai halászlevek
Szegedi halászlé Szolnoki halászlé Tiszai boros halászlé
83.MIRELITE termékek
A Mirelite egy márkanév, melyet a Mezőgazdasági Ipari Részvénytársaság hozott létre. A Mirelite név egy mozaikszó, mely a Mezőgazdasági és Ipari Rt. + Elite rövidítésekből ered.
A felvidéki Diószegen létesült hűtőipari gyár működése 1943-ban kezdődött, amikor a cég hűtött élelmiszerek készítésével kezdett foglalkozni. Ez a vállalat készített Magyarországon elsőként gyorsfagyasztott készítményeket, a termékek a Frigelite márkanevet viselték, majd 1945-től MIRELITE márkanév alatt futott tovább. o o o o o o o
Cégtörténet évszámokban: 1963 – Megszületik a 7 gyáregységből szervezett Hűtőipari Országos Vállalat (HOV). 1976 – A cég továbbiakban, mint Magyar Hűtőipari Vállalat néven állította elő a vásárlók körében hamar ismertté és népszerűvé vált MIRELITE termékeket (MHV). 1988 – Az önállóvá vált vállalatok mindegyike felvette kezdetben a MIRELITE nevet, melyet a későbbiekben elhagytak, majd önálló márkaépítésbe kezdtek. 1993 – Az önállóvá váló gyárak közül jogilag a csepeli gyár vitte tovább a MIRELITE márkanevet. 1994 – A MIRELITE Csepel a márkalogón frissítést hajtott végre. 2009 – A MIRELITE márkanév jogutódja, a MIRELITE Csepel Kft. csődbe ment 2010 – A MIRSA Pest megyei Hűtőipari Zrt. megvásárolta a MIRELITE márkanevet, megújította a logót, és ezzel a tradicionális márka tovább él.
84.Dobostorta
A Dobos-torta megalkotója Dobos C. József (1847–1924) híres pesti cukrászmester volt. Amikor 1884ben elkészítette a róla elnevezett édességet, célja az volt, hogy olyan tortát készítsen, amely a kor kissé elmaradott hűtési technikái mellett is hosszú ideig fogyasztható és élvezhető marad. A tortát 1884-ben alkotta meg, és első alkalommal 1885-ben, az első Budapesti Országos Általános Kiállításon mutatta be a nagyközönségnek. Kóstolói között ott volt Erzsébet királyné és I. Ferenc József is. A Dobos-torta Európa-szerte ismertté vált.[1] Más volt, mint az addig megszokott torták. Kitűnt közülük egyszerű eleganciájával, hiszen akkoriban az emeletes, felcicomázott torták voltak a megszokottak. Másik titka a vajkrém volt, amelyet akkoriban még nem ismertek, a torták főzött krémekkel, tejszínhabbal készültek. Mind a csokoládés vajkrém, mind a tészta masszája Dobos találmánya volt. A hagyomány szerint az édes vajkrémre a vajat köpülő fiú tévedése vezette rá, aki só helyett cukrot tett a köpülő edénybe. A cukrászmester az „elrontott” vajból alkotta meg híres művét. Dobos C. József egész Európát beutazta, hogy megismertesse a nagyközönséggel művét. Nyomában a cukrászok sikertelenül próbálták megfejteni a torta összeállításának titkát, hiszen a receptet féltve őrizte. A Dobos-tortát társzekereken, sózott jég között szállították műhelyéből Nyugat-Európa városaiba. 1906-ban, amikor visszavonult, átadta az eredeti receptet a Fővárosi Cukrász és Mézeskalácsos Ipartestületnek, azzal a feltétellel, hogy bármelyik ipartestületi tag azt szabadon felhasználhatja. Ma az egész világon ismerik a Dobos-tortát, s receptjének több mint 100 variációja ismert.
85.Béres Csepp és Béres Csepp Extra
Egészség és életmód
A Béres Csepp egy magyar humángyógyászati készítmény védjegyezett neve. A Béres Csepp és a Béres Csepp Extra elnevezéseket 2013-ban felvették a Magyar Értéktárba. A készítményt dr. Béres József alkotta meg 1972-ben. A nyomelemeket és ásványi anyagokat speciális összetételben tartalmazza, a hiányzónyomelemek pótlásával erősíti az immunrendszert Béres József 1972-ben alkotta meg a nyomelemeket komplex formában tartalmazó humángyógyászati készítményt. Elismertetéséért hosszú ideig küzdött a korabeli hatóságokkal: bár a vásárlók körében nagy sikert aratott, a hatóságok börtönnel fenyegették, ha terjeszti a készítményt. 1975ben kuruzslás vádjával eljárás is indult ellene, de 1976-ban sikerült szabadalmaztatnia, és 1978-ban forgalomba is került gyógyhatású készítményként. 2000-ben hivatalosan is gyógyszerré nyilvánították. Összetétele az elmúlt évtizedekben szinte semmit sem változott.
86.ILCSI szépítő füvek natúrkozmetikai termékek
A kozmetikai alapanyagok ellátáshiánya és Ilcsi néni szakmai igényessége indította be ezt a fantasztikus pályát. A nehézségekkel teli kezdeti éveken Ilcsi nénit a természet szeretete, a négy idegen nyelv ismerete és a külföldi szaklapok állandó olvasása segítette át. Az Ilcsi termékek készítésekor a legszigorúbb natúrkozmetikai előírásokat követik, és kizárólag a legjobb minőségű bioalapanyagokat– friss gyógynövényeket, gyümölcsöket, zöldségeket –használnak. Több, mint 100 féle növényt használnak termékeik előállításánál, amelyek nagy részét saját bioültetvényükön termesztik. Jelenleg a világ közel 40 országában ismerik el Ilcsi néni és az Ilcsi Szépítő Füvek munkáját azzal, hogy használják a termékeiket, s alkalmazzák az általa kifejlesztett kozmetikai kezeléseket. Mindenhol kuriózumnak számít a rendkívül nagy növényi tartalmú, jól azonosítható, a magyar sajátosságokat magába foglaló, magas hatóanyag-koncentrációjú ILCSI professzionális natúr kozmetikum.
87.Dcont vércukormérő készülékek
Az orvostechnológia területéről elsőként a száz százalékban magyar tulajdonú 77 Elektronika Kft. által itthon fejlesztett és gyártott vércukormérő termékcsalád kerülhetett be a hungarikumok előszobájaként ismert Magyar Értéktárba. A Hungarikum Bizottság döntése értelmében a Dcont® vércukormérő készülékek, így hivatalosan is elismert nemzeti értékké váltak.
A négyfős családi vállalkozásként alakult, ma is 100 százalékban magyar tulajdonú 77 Elektronika Kft. több mint 25 éve fejleszt és gyárt kiváló minőségű vércukormérő rendszereket a cukorbetegek számára. A high-tech vállalat 1986-ban dobta piacra első saját fejlesztésű Dcont készülékét, melyet a folyamatos innovációnak köszönhetően idén világszerte a 64. generáció követ. Az elmúlt évtizedek során a vállalat termékei egyebek mellett elnyerték a Magyar Innovációs Nagydíjat és a Magyar Termék Nagydíjat is. A Dcont® család legújabb típusai már egy apró vércseppből pár másodperc alatt ±10 százalékos hibahatáron belüli, klinikai laboratóriumi pontosságú vércukormérést tesznek lehetővé az otthoni önellenőrzés során. Ezzel ma a világ egyik legpontosabb készülékeinek minősülnek. A Magyarországon gyártott és magyar mérnökök által fejlesztett vércukormérő cukorbetegek millióinak könnyíti meg mindennapi életét, kifejezetten a magyar igényekhez lett alakítva: egyes típusai a világon is egyedülálló módon képes magyar nyelven, szóban kommunikálni a betegekkel..
88.Védőnői szolgálat Az idén 100 éves múltra visszatekintő védőnői hivatás gyakorlói olyan komplex, preventív, családvédelmi szolgáltatást biztosítanak hazánkban, amely egyedülálló Európában. Összehasonlítások alapján Európa más országaiban a magyarországihoz képest kevésbé összehangolt az édesanya és gyermek egészségügyi ellátása. Hazánkban védőnői munkát csak védőnői szakon szerzett főiskolai oklevéllel rendelkező személy végezhet. Szakmai tevékenységét önállóan látja el, de rendszeresen kapcsolatot tart az egészségügyi, gyermekjóléti és szociális ellátórendszer embereivel. A védőnő szoros személyes kapcsolatot tart gondozottaival, melynek során az egyéni szükségleteknek megfelelően különböző problémáikban - egészségügyi, szociális, mentálhigiénés- tanácsot nyújt. Ezen kívül szűrővizsgálatokat szervez, védőoltásokat készít elő, egészségnevelő és más egészségvédő közösségi programokat biztosít a gondozottak számára.
89.A Hévízi-tó és a tradicionális hévízi gyógyászat
A források vízhozama napi 35 millió liter, így a teljes vízkészlete háromnaponta kicserélődik. Ez a tó különleges képződmény, hiszen ellentétben a többi melegvizes tóval - amelyek általában vulkanikus eredetű helyeken, agyag- vagy sziklatalajban vannak - a Hévízi-tó, tőzegmedrű forrástó. A környezeti hatások következtében a tó vize állandó áramlásban van, amely jótékonyan hat a szervezetre, a fürdőzőt állandó, enyhe masszázsban részesíti. A tó gazdag ásványianyag tartalmú forrása abból a 38 méter mélyen található barlangból fakad, ahol több tízezer éves meleg és hideg karsztvizek keverednek egymással. A feltörő karsztvíz hőmérsékletének, vízminőségi összetételének köszönhetően a tó vizét régóta használják gyógyászati célokra is. Az első tutajokra épített fürdőházat 1772-ben Festetics György, a keszthelyi Georgikon alapítója építtette.
90.Szent-Györgyi Albert életműve és szellemi öröksége Szent-Györgyi Albert tudós neve az egész világon ismert. Nobel-díját Szegeden végzett kutatásai idején kapta. A C-vitamint a híres szegedi paprika segítségével fedezte fel. Tudományos munkásságai során számos jelentős felfedezést tett, élete utolsó két évtizedét a rákkutatásnak szentelte. Amerikában hunyt el 1986-ban. Szent-Györgyi Albert Budapesten született 1893. szeptember 16-án. Tanulmányait a Lónyay Utcai Református Gimnázium és Kollégium diákjaként végezte, majd a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán folytatta, ahol 1917-ben orvosi oklevelet szerzett. Az első világháborút követően Pozsonyban, Prágában, Berlinben, Leidenben, Groningenben folytatott tanulmányokat a biológia, az élettan, a gyógyszertan, a bakteriológia, majd a fizikai kémia terén. Ezt követően a Cambridge-i Egyetemen, F. G. Hopkins biokémia tanszékén megszerezte második doktorátusát, ezúttal kémiából, majd E. C. Kendall támogatásával egy évig az Egyesült Államokban dolgozott. Klebelsberg Kunó kultuszminiszter hívására jött vissza Magyarországra, ahol 1931-től 1945-ig a Szegedi Tudományegyetem orvosi vegyészeti intézetének professzora, majd a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karának biokémia professzora volt. 1947 végén elhagyta az országot, és a Boston mellet Woods Hole-ban telepedett le. 1962-i az Egyesült Államok Izomkutató Tudományos Intézete tengerbiológiai laboratóriumának igazgatója volt. Kapcsolatait Magyarországgal mindig fenntartotta, az 1960-as évektől rendszeresen hazalátogatott. 1986. október 22-én Woods Hole-ban hunyt el. Munkássága. Az 1920-as évek végén Szent-Györgyi ismeretlen anyagot talált a mellékvesében. Megállapította összetételét (C6H8O6) és hexuronsavnak nevezte el. Hazatérve Szegeden olyan növényi forrást keresett, melyből nagyobb mennyiségben lehet kivonni hexuronsavat. Erre a célra a szegedi paradicsompaprika kiválóan megfelelt: 10 liter présnedvből 6,5 gramm hexuronsavat állítottak elő. 1932-ben Szent-Györgyi – és tőle függetlenül J. Tillmans – a hexuronsavat azonosította a C-vitaminnal. Javaslatára a hexuronsavat a skorbut elleni hatásra utalva aszkorbinsavnak nevezték el. Szegeden a paprikából kiinduló C-vitamin gyártás módszerét is kidolgozták. Az 1937-es élettani-orvosi Nobel-díjat Szent-Györgyi Albert nyerte le a „biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért.” A Magyar Tudományos Akadémia levelező (1935), rendes (1938), majd 1945. május 30-án tiszteletbeli tagjának választotta.
91.Kabay János gyógyszervegyészeti tevékenysége és életműve
Kabay János (1896-1936) magyar feltaláló, kutató vegyész életművének központi eleme, a világ gyógyszergyártásának egy döntő szegmensét, a morfingyártást megreformáló, és azóta is meghatározó két speciális találmányára építve, Kabay-módszer néven vonult be a tudományos köztudatba. E két, egymással összefüggő gyógyszerészeti felfedezés megmutatta az utat az ellenőrzött morfingyártáshoz az ópium-fázis elkerülésével, előbb zöld máknövényből („zöld-eljárás”) 1925-ben, majd tovább fejlesztve a technikát 1931-ben száraz mákszalmából („száraz eljárás”), melyet addig csak mezőgazdasági hulladékként használtak. A világ összes gyógyszergyárában a mai napig az ipari „morfingyártás magyar atyjának” módszerével állítják elő száraz mákszalmából az orvoslásban elengedhetetlen alapanyagot képező morfint.
92.Csongrádi régi belváros (Halászfalu)
Épített környezet
A Belsőváros (vagy Belváros) Csongrád egykori központi részén fekszik, a Tisza partja mentén. A teljes városrész gyakorlatilag élő múzeumként funkcionál, mivel házainak többsége műemléki védettségű, ennélfogva szépen felújított és gondosan karbantartott. Nevével ellentétben a mai város szélén található, a Hármas-Körös és a Tisza összefolyásánál. Lakói eredetileg helyi hajósok, hajóácsok, halászok, kisparasztok és kubikosok voltak; többségük jelenleg vendégházként funkcionál. Története
A Belsőváros, ahogy neve is mutatja, Csongrád ősi magja, a település első központja. A bonyolult, zegzugos, tekervényes útrendszer máig fennmaradt és éles kontrasztot mutat az újabb, tervezőasztalon mértani rendszerben született városrészekhez képest.
Az Alföld egyetlen település méretű műemléki együttese. Az itteni utcanevek, mint Öregvár utca, illetve a Vár köz vélhetően a már régen elpusztult Csongrádi várra utalnak, így valószínűsíthető, hogy a település akörül alakult ki. A Belsővárosban álló házak a 18.–19. századból valók, de valószínűleg egy sokkal régebbi építkezési gyakorlatot követnek. A gyakori környékbeli csatározások miatt a jobb védhetőség érdekében a házaknak eredetileg nem volt utcára néző ablakuk. A ma harminchét műemléki védettségű házzal rendelkező városrész a Körös-torok mellett alakult ki, a közeli Tisza-ártéri üdülő- és strandterülettel együtt az idők során jelentős idegenforgalmi bázissá fejlődött.
A védett házak többsége állóhézagos deszkaoromzatú, melynek díszét a vízvezető deszka és tartójának csipkézett széle, a kis világító ablak formája, valamint a fölé rakott ciráda adta.
93.Őrségi Táj és a Szalafői Népi Műemlékegyüttes
Az őrségi szeres településszerkezet és a Szalafő Pityerszer
Az Őrség lakossága a honfoglalás óta folyamatosan egy helyben élve, a természettel harmóniában alakítja, formálja mai napig ezt az egyedi tájképet Az Őrségi szeres településszerkezet, és a Pityerszer műemlék együttest 2015. június 25-én a Hungarikum Bizottság veszprémi kihelyezett ülésén Kiemelt Nemzeti Értékké nyilvánította. Magyarországon az Őrség az egyetlen olyan tájegység, melynek lakossága a honfoglalás óta folyamatosan egy helyben él. A nyugati határ védelmére őrállókat telepítettek ide, akik a dombok tetején, erdőirtásokon alakították ki a telephelyeiket. Ezek bővülésével jöttek létre az úgynevezett szerek, melyek együttese alkotta, alkotja ma is az adott települést. A szerek tipikus egymástól távol eső házcsoportok, melyeket mezők, rétek, patakokkal átszelt völgyek választanak el egymástól. Kialakításukban a domborzati viszonyokhoz alkalmazkodtak. Portáik méreteiket tekintve jelentősek, telkeik kerítetlenek, illetve csupán a természetes terepvonulatok, sövények jelzik a mezsgyét, ezzel is segítve a táji környezetbe való zavartalan és harmonikus illeszkedést. A honfoglalás kori szeres településforma, egy archaikus településszerkezet, mely hazánkban egyedülálló módon, évszázadokon át változatlanul fennmaradt. Ezt a hagyományos faluképet őrzi napjainkig az őrségi táj több települése.
94.Szatmár, Bereg és Kárpátalja középkori templomai
A Középkori templomok útja, a Kárpát-medence észak-keleti régióin, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Partium és Kárpátalja tájain vezet át, amely egykor a Magyar királysághoz tartozott, azonban ma három ország területén található.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az egykori Szabolcs vármegye, Szatmár és Bereg vármegye Magyarországhoz kerülő területeinek egyesítéséből jött létre. A megye Magyarország észak-keleti megyéje, és egyúttal az Európai Unió keleti határán helyezkedik el. A Középkori templomok útja közvetlenül Szatmár megyét érinti Romániából jelenleg. Szatmár megye Románia észak-nyugati részén helyezkedik el. Kárpátalja megye Ukrajna dél-nyugati részén terül el, magába foglalva a Kárpátok- hegység délnyugati vonulatait, valamint a Közép-Dunai Alföld egy részét.
A Középkori templomok útja e három ország megyéi által alkotott régió történelmi örökségét mutatja be.
Ipari és műszaki megoldások
95.Budafoki zománcáru és Budafoki zománcedény
Budafokon 1905-ben alapított gyárat Herz Adolf \" Budafoki Zománcozott Edénysajtoló és Fémárugyár Herz\" cégnév alatt. A két világháború között háztartási edényeket és eszközöket gyártott, később a kőbányai székhelyű Lampart Zománcipari Művek Budafoki Gyáraként és néven szanitertermékeket és tűzhelyeket állított elő, majd Lampart Budafoki Zománc Vállalat néven zománcozott háztartási termékeket és kályhákat állított elő. A pöttyös kendős női fej a jó minőségű portéka jelképévé vált. A Csepel Művek a XX. századi magyar ipartörténet egyik legnagyobb vállalkozása. Ez az egyedülálló gyártelep több mint 100 éves múltra tekint vissza, ugyanis 1892. december 10-én nyújtotta be Weiss Berthold és Manfréd telep- és építési engedély kérelmét a ráckevei főszolgabíróságra, hogy Csepel határában gyárat létesíthessen. A Weiss Manfréd Acél- és Fémművei Rt. termékei korukban is európai hírűek voltak. A II. világháború bombázásai súlyos károkat okoztak az üzemekben, melyeket 1946-ban államosítottak. A II. világháború után a szocialista nagyipar egyik fellegvárának tekintették. A Vasművet 1950-56 között Rákosi Mátyásról nevezték el, majd 1991-ig Csepel Vas- és Fémmű volt a neve. A 90-es évek elejétől az egyre erősödő gazdasági nehézségek miatt az üzemek fokozatosan eltűntek illetve átalakultak.
96.Bonyhádi zománcáru és Bonyhádi zománcedény
Bonyhád nemzetközi hírű üzemét 1909-ben alapították és jegyezték be. Nemzetközi hírnevét a zománctábla-gyártással szerezte meg, ennek is köszönhette 1926-ban a kiállítási aranyérmet.
1934-ben már külföldi leányvállalatot alapított. Az 1956-os forradalmat követően a hazai zománcedénygyártás Bonyhádra koncentrálódik. 1981-ben a Bonyhádi Zománcáru Gyár önálló lesz. A nemzetközi licenc szerződés nyomán megkezdődik a teflon bevonatú edények gyártása is. A rendszerváltás évére az üzem megötszörözi külföldi kivitelét. Termékei 1999-től viselhetik a Minősített Kiváló Termék védjegyet. Ebben az évben elnyerik a Magyar Termék Pályázat nagydíját is. Az elkövetkező három esztendőben újabb és újabb termékcsaládokkal ezt a sikert évente megismétlik. Az üzemből kikerülő zománctáblák az egész országban láthatók, a zománcedényeket szinte minden család használja.
97.Szentgotthárdi kard és Szentgotthárdi kasza
A 2001-ben felszámolt szentgotthárdi Kaszagyár csaknem 100 évig megbízható munkahelye volt Szentgotthárd és környéke lakosainak. Gyártmányai közül a mezőgazdasági kéziszerszámok (kasza, kapa stb.) a mai napig a megbízhatóság és tartósság fogalmát jelentik. Említést érdemel az itt gyártott kard és tőr, amelyekkel olimpiákon vettek részt sportolóink. A kiállítás anyagát részben a Kaszagyár még meglevő épületeiből szereztük, a fényképek nagy részét a gyár régi dolgozói ajánlották fel, a gépmodellek a III. Béla Szakközépiskolából származnak. Mivel a város családjainak nagy részének van emléke a gyárral kapcsolatosan, a kiállítás megnyitóján való részvétel egyben az emlékek felelevenítését is lehetővé tette. A szentgotthárdi Kaszagyár rövid története (Összeállította: Csuk Ferenc)
Báró Wieser József gyáros, Széll Kálmán közvetítésével 1902 nyarán kiváltotta a kaszagyártáshoz szükséges engedélyeket. A gyárat 2001. január elsején felszámolták. Az üzem Szentgotthárdi Első Magyar Kasza- és Sarlógyár néven szerepelt 1918-ig. Az üzem működéséhez szükséges kaszagyártó gépeket Mondseeből hozták.
Wieser József először a malomcsatorna kiépítésébe kezdett, megerősítette azt. A csatorna vize által meghajtott turbina kezdetben 120 lóerőt biztosított. 1943-ban már 390 lóerő volt a teljesítménye. Az itt termelt villamos energia hajtotta a gyár gépeit, majd a Bekes csörötneki vizierőművel közösen Szentgotthárdot és a környező kilenc települést látta el árammal. A termelést indító szakmunkások mind külföldről érkeztek. 1904 elején 50-60 fős, az év nyarán már százfős létszámmal dolgozott a gyár. Köztük csak néhány magyar segédmunkás szerepelt. Még 1912ben is gondot jelentett a magyar szakemberek képzése, betanítása. 1917-18-ban iparvasút létesült a vasútállomástól a gyárig. Beállítottak egy 80 lóerős turbinát. Megépítették a ma múzeumként szolgáló ún. Stájer-házat, a külföldi szakemberek itt tartására.
Az l. világháborúban hadiüzemmé alakult a gyár: lópatkókat gyártottak. 1914 után a kasza és sarlógyártás mellett világhírű vívópengét, kapát, ásót, lapátot, fűrészt is kezdtek gyártani . A világháború után az addig gyártott lópatkók gépeit átalakították kerti szerszámok gyártására. Az 1930as években termékek bővítésével már fűrészeket, fogókat, késeket, szecska- és répavágó késeket és vívópengét gyártottak, amit elláttak védjegyekkel is. A ll. világháborúban ismét hadiüzemmé alakult a gyár. A Kaszagyár tulajdonosa és vezetője 1945-ben külföldre távozott, ezért a gyár addigi formájában megszűnt.
1945 április nyolcadikán már 153 dolgozó vette fel a munkát. A fő termékek továbbra is a kasza, sarló, kapa és a vívópenge lett. A környéket továbbra is a gyár erőműve látta el árammal. 1948-ban megvásárolták a Lipp-féle bankot kultúrotthonnak. 1951-ben szabadtéri színpadot építettek hozzá, majd 1958-ban az udvarát is kiépítették nyári rendezvények számára.
1952-ben profilváltásra kényszerült a gyár: egyre több egyszerűbb mezőgazdasági gépet készítettek. 1963-ban a Szentgotthárdi Kaszagyárat összevonták a szombathelyi és a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyárral. Végső profilként a régi kéziszerszámgyártás mellett a talajművelő gépeket, a gyümölcsosztályozókat, a sertés és malac önetetőket gyártottak. Ekkor kezdték alkalmazni a légkalapácsokat a régi farkas kalapácsok helyett. 1975-ben újabb termékszerkezet átalakítás indult. Az addigi termékek mellett vetőgépeket, nagyüzemi nyúl- és báránytartás berendezéseket, ketreces tojóházi berendezéseket is gyártottak. A nyolcvanas évekre a gyár a Rába Vagon és Gépgyárhoz került. Gyökeres változás kezdődött. A termelt villamos energia már nem tudta ellátni a gyárat, a csatorna fenntartása gazdaságtalanná vált, ezért betemették.
A privatizáció bekövetkezése után a gyárat 2001. január elsejétől felszámolták.
98.KÜRT Adatmentés
Kürti János 1979. június 25-én tette meg szabadalmi bejelentését, mely a világon elsőként tette lehetővé a meghibásodott mágneses adattárolók javítását és ebből következően az arról történő adatmentést. A KÜRT Adatmentés értékteremtő erejének lényege az, hogy az elveszett, megsemmisült szellemi alkotások, kutatási eredmények és pótolhatatlan információk helyreállítására alkalmas technológiával rendelkezik. A KÜRT Adatmentés szolgáltatása a csúcstechnológiák világában az elmúlt három évtizedben bizonyította egyedülállóságát, ami az informatika világában unikális. A KÜRT adatmentési technológiáját használták a 2001. szeptember 11-i World Trade Center elleni támadásban megsemmisült számítógépek adatainak megmentése érdekében is.
99.Zsolnay porcelán és kerámia
A Zsolnay Porcelánmanufaktúra már több mint 160 éve jelképe, szimbóluma Pécs városának és Magyarországnak. A Zsolnay márkanév a hagyomány, az egyediség, a művészi érték és az állandó megújulás jelképe. Hosszú története során mindig tudott kora számára valami újat és meghatározót mondani. Az egyedi fejlesztésű technológiákra épülő gyártás kiváló minőségű és egyedi esztétikai minőséget eredményez. A manufaktúra valódi szellemiséget és kultúrát hozott létre, amely nemcsak a hazai, de a nemzetközi művészettörténetnek is fontos részét képezi. Magához vonzotta az adott kor neves tudósait, művészeit, építészeit. Ennek köszönhetően olyan hírneves alkotók vettek részt a gyár munkájában, mint pl. Rippl-Rónai József, Martyn Ferenc, Victor Vasarely vagy Lechner Ödön.
100.Ajka Kristály
Az Ajka Kristály egy több mint százharminc éve működő, és több száz éves üvegipari hagyományra épülő magyar kristályüveg manufaktúra és márkanév. Magyarország egyik nemzetközileg is legismertebb üvegipari műhelye, illetve a Magyar Értéktárban szereplő hungarikum.
A mai cég elődjét Neumann Bernát alapította 1878-ban a bakonyi üvegfúvó hagyományra alapozva. Neumann bajor és szász mesterek segítségével futtatta fel gyárát, ami főként háztartási üvegárut termelt. Neumann 1891-ben eladta cégét a korábban Kossuch János által alapított családi üveges vállalkozásnak, ami ekkorra több üveghutával is rendelkezett. A cég Kossuch János Ajkai Üveggyára néven folytatta működését és a következő évtizedekben a szakmai befektetőknek köszönhetően igen komoly szakmai fejlődésen ment keresztül. A háztartási üvegáru helyett egyre inkább luxuscikkeket, csiszolt kelyheket gyártottak, amelyekkel egyre távolabbi piacokat tudtak elérni. A cég termékei például eljutottak a német, amerikai, és indiai piacokra is.
Az első világháború elején a termelés két évig szünetelt, és a két háború közötti időszakban is meglehetősen hullámzó intenzitással folytatódott. A második világháború előtt fellendülés jellemezte a gyárat, majd a háború során előbb hadiipari üzemként működött tovább. A német, később pedig a szovjet csapatok irányítása alá került és nem üvegipari termelést folytattak benne. Az 1948-as államosításkor 409-410 fő dolgozott a gyárban, ami Ajkai Üveggyár néven – 1963-tól és 1980 között az Üvegipari Országos Vállalat gyáregységeként, azt megelőzően és követően pedig önálló egységként – folytatta a működést. A termelést modernizálták, a gyár kapacitása kétszeresére bővült és megindult az ólomkristály üvegek gyártása, amelyek a gyárból kikerülő termékek egyre nagyobb hányadát adták és külföldön is piaci sikereket értek el. A rendszerváltást követően az 1300 főt foglalkoztató gyárat privatizálták és eleinte fele részben, később többségében a Fotex-csoport tulajdonába került Ajka Kristály Kft. néven. A gyárat tovább modernizálták és Kína illetve Oroszország is célpiacává vált. A gyára ezt követően nehéz gazdasági helyzetbe, majd csődhelyzetbe került: 2007-ben már csak 580 főt foglalkoztatott, 2009-ben pedig az ekkor már csak közel 370 fős létszámot is 116 főre csökkentették. Ugyanezen év végére helyzete stabilizálódott.
101.Neumann János életműve
Neumann János a XX. század egyik legnagyobb matematikusa volt. Neumann nem csak a matematikában, hanem számos más tudományban: a számítástechnika, a fizika, a közgazdaságtan, a meteorológia, az automataelmélet és nem utolsósorban a játékelmélet terén is maradandót alkotott. A modern számítógépek működését mai napig megalapozta a Neumann-elvek megalkotása, 1945-ben írt tanulmányában meghatározta a számítógépek működését. A mai napig minden infokommunikációs eszköz az asztali számítógéptől a laptopon keresztül, az okostelefonokon át az ipari alkalmazásokig, mind-mind azonos felépítésű, Neumann-elven működő rendszerek
102.Irinyi János munkássága és a zajtalan és robbanásmentes gyufa
IRINYI JÁNOS 1817-ben született Erdélyben, a Bihar megyei AlbisonIrinyi János iskoláit Nagyváradon és Debrecenben végezte, majd 19 évesen már a bécsi Politechnikumban tanult kémiát. Majd Berlinbe ment, ahol az akkori híres kémikusokkal keresett kapcsolatot, amit élete végéig fenntartott. Egyik professzorának, Meissner Pálnak sikertelen kísérlete kapcsán jött rá a zajtalan gyufa megoldásának gondolatára. Hosszú kísérletsorozat után, 1836-ban szabadalmaztatta a zajtalan és robbanásmentes gyufát, amelynek lényege, hogy a gyufa fejében a foszfort nem kálium - kloráttal, hanem ólom-dioxiddal keverte. Találmányát Rómer István gyufagyárosnak adta el, és a kapott pénzből akadémiai tanulmányait finanszírozta. Tanulmányai befejezése után haza tért, és 1840-ben gyufagyárat alapított Pesten, az „Első Pesti Gyújtófák Gyárát”, melyet később kénytelen volt eladni. A mai köztudatban csak a gyufával kapcsolatos tevékenysége ismert, pedig az új szemléletű kémia egyik legelső hazai terjesztője volt, valamint jelentős szerepet játszott a magyar kémiai szaknyelv kialakulásában. Élete utolsó szakaszában a debreceni István malom igazgatója volt, 1895-ben hunyt el Vértesen (mai Létavértes település része)
Kulturális örökség 103.A Népművészet Mestere díj kitüntetettjeinek tudása és tevékenysége
A Népművészet Mesterei saját közösségükön belül elismert, a környezetükre hatást gyakorló, mintaadó alkotó egyéniségek, akik jelentős hagyományátörökítő és értékmentő tevékenységet végeznek. A magyar állam által ezen díjjal kitüntetett tehetséges népi alkotók a szellemi kulturális örökség különböző területeinek képviselői, a hagyomány hordozói, akik tevékenységük révén megfelelnek a nemzeti jegyzékre való jelölés kritériumainak, ezért a nemzeti bizottság a Népművészet Mestere díj kitüntetettjeinek tudását és tevékenységét javasolta felvenni a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére.
104.Busójárás Mohácson -maszkos farsangvégi télűző szokás
A Busójárás Mohácsnak és környékének több évszázados néphagyománya, amely a horvát nemzetiségi szokásokhoz kapcsolódik. Mára az egész város magáénak érzi a busójárás hagyományát, amely a téltemető, tavaszváró és termékenység-varázsló ünnepek családjába tartozik. A birkabőrruhába öltözött, bőrbocskort és bütykös harisnyát viselő busók fából készült busómaszkkal rejtik el kilétüket, hogy játékos, vidám csínytevéseiket zavartalanul végezhessék - miközben hangkeltő eszközeikkel igyekeznek elűzni a telet
105.A kunsági birkapörkölt karcagi hagyománya
A Nagykunságban a juhtartás mindig fontos része volt az állattartásnak.
A karcagi módra főzött kunsági birkapörkölt a Nagykunság jellemzője. Mivel a Nagykunság az Alföld legnagyobb állattartó körzete volt, a táplálkozásában a hús s hozzá még a juhhús nagy jelentőségre tett szert. Mivel a marhát meg a lovat más haszna miatt nem ették meg eleink, a juhhúst bőven fogyasztották. Ezért hatalmas nyájak legelésztek a határban, s érthető, hogy a húsfogyasztás alapját a juh húsa adta. A juhból készült ételek tehát megkülönböztetett helyet foglalnak el még ma is helyiek táplálkozásában. A juh az egyedüli olyan kérődző állat, melynek minden részét egyszerre, egy edényben szokás főzni.
A juh húsát nem tartósították, egy állat levágása után a teljes húsmennyiséget elfogyasztotta a család. Az a jellegzetessége a nagykunsági birkaételeknek, hogy a birkatestet egyszerre főzik meg. A kunsági birkapörkölt ízvilágában eltér az Alföld többi városában szokásos ételektől, de a Kunságon belül is a karcagi a nagyon ősi főzési technikát jeleníti meg. A „karcagi” elsősorban nem is a helyszínt, hanem a főzés módját mutatja meg.
106.Élő hagyományok Kalocsa kulturális terében: hímzés, viselet, pingálás, tánc
A tarka virágú kalocsai hímzés és pingálás messze földön ismert, és gyakran magával a magyar népművészettel azonosítják. Ez a művészeti ág/tevékenység a Kalocsa 18–19. századi határában kialakult falvak: Drágszél, Homokmégy, Öregcsertő, Szakmár, Újtelek, és a hozzájuk tartozó településrészek hagyományos paraszti kultúrájának sajátos eleme.
A jellegzetes nyelvjárása, népművészete, katolikus vallása által jól körülhatárolható, földrajzilag a Kalocsai Sárköznek nevezett régióban élő néprajzi csoportot potának nevezik a környező falvak lakói. A ma is alkotó író-, pingáló- és hímzőasszonyok a kalocsai népművészet hordozói és életben tartói. A hagyományőrző csoportok, a néptánc együttesek, a múzeum, a népművészeti ház e jellegzetes kultúra, a népművészet által meghatározott kalocsai identitás őrzői. Kalocsa és valamikori szállásainak lakói elkötelezettek népművészetük iránt. Számos alkalmat teremtenek viseletük, táncaik bemutatására (Szent Iván éji Mulatság, Duna menti Folklórfesztivál, Kalocsai Paprika Napok, falunapok, szüreti bálok). Ezeken az eseményeken a legfiatalabbtól a legidősebb korosztályig mindenki részt vesz, így egyben jó alkalmak a kultúra átörökíthető elemeinek továbbadására. A városban nagy szerepet kap az iskolai és a művészeti oktatás kereteiben zajló hagyományápolás.
107.Mezőtúri fazekasság
A Nagykunság déli részén található Mezőtúr a 19. század utolsó harmadára, az egész történeti Magyarországot tekintve, az egyik legnagyobb fazekas központtá fejlődött, csak Hódmezővásárhely előzte meg, ami a műhelyek számát illeti. Ezekben a műhelyekben több szász korongos és virágozó (díszítő) dolgozott, és a mezőtúri edények a vásározó fazekasok, illetve a kereskedők révén az ország távoli pontjaira is eljutottak. A túri edény keresett árucikk volt a piacokon. A vásárlók praktikusságuk, jó minőségük és esztétikus megjelenésük miatt kedvelték az egyszerű köcsögöket, szilkéket, a fehér vagy sárga alapú, mívesen kikorongozott, gazdagon díszített mázas korsókat, lisztesbödönöket, kantákat.
Mielőtt ez az aranykor, vagy klasszikus kor beköszöntött volna, a település fazekasai már sok száz éve készítettek az itteni agyagból edényeket, kályhacsempéket. Levéltári adatokból, régészeti leletekből tudható, hogy a középkori Mezőtúron már korongoztak és égettek cserépedényt, voltak késői utódjaikhoz nagyon hasonló égetőkatlanok. Ezek a korai fazekasáruk még szinte mind mázatlan ún.: feketekerámiák. Fekete és szürke falukra nagyon egyszerű, kaviccsal csiszolt vonalak, spirálok, körök, esetleg igen stilizált növények kerültek mint díszítőelemek. A nagyobb méretű edények falát rátétes abroncsokkal tették szebbé és erősebbé.
Valószínű, hogy a középkori kézművesek már valamiféle céhes formában dolgoztak, az viszont bizonyos, hogy a 18. század végén a mezőtúri korsósok kiváltságlevelet kaptak, majd ez a „Céh Forma Társaság” a 19. század elején a kiváltságait bővítette és azt meg is erősítette. Az 1830-as évek végén a többi szakma közül elkezdett kiemelkedni a fazekasság.
Az 1870-es években az addig jellemzően fehér alapszínű mezőtúri mázas edény megváltozott. Az uralkodó szín a sárga lett, melyet az Arad szomszédságában lévő Dud község bányájából szállított földfesték színétől a „dudi sárga” színtől kapott az edény. A sárga alapra fekete írókás virágmintákat, növényi leveleket írtak, melyeket zölddel, pirossal (téglaszínnel), kékkel és fehérrel töltögetnek ki. Ebben az időszakban a szinte elmaradhatatlan edénydísz még a három nemzeti szín, amelyek minden nagyobb edényen megjelentek.
Az 1900-as évek elejére a mezőtúri fazekasműhelyek egy része bezárt, egy hosszú, néha nagyon nehéz időszakokkal terhelt válság következett. A gyáripari kerámia és a zománcos lemezárú kiszorította a kézműipari kerámiát. A világháborúk zavaros időszakai ugyancsak kedvezőtlenül hatottak a kézműipar minden ágára, így a korsósok megélhetése is igen bizonytalanná vált.
Ez a válság eltartott az 1950-es évek elejéig, amikor a fazekas szakemberek egy része önként, egy része kényszer hatására belépett a szövetkezetbe, ahol már közösen dolgoztak a meghatározott tervek alapján.
A Fazekas Szövetkezetben egyszerre készítették az álnépies gyári tömegárút, és a kézzel készülő, jó minőségű, valódi esztétikai értéket képviselő kerámiát. A piacszerzéssel, kereskedelemmel járó gondok megoldódtak, a szocialista ország piacai szinte korlátlanul vették fel az értékes és az értéktelen készárút. Később Nyugat-Európába és az Egyesült Államokba is szállították az itt készülő használati-és dísztárgyakat.
A Szövetkezet talán legnagyobb érdeme, hogy az 1970-es évek elejére az idős, nagy tudású mesterektől tanult fiatalokból az ország egyik legjobb tervező-alkotó gárdáját alakította ki, akik a mai napig is meghatározó személyiségei a mezőtúri és a magyarországi fazekas és kerámikus alkotóközösségeknek. A Szövetkezet már mint Kft. az ezredforduló után bezárta kapuit, az ott dolgozók egy része saját műhelyében önálló vállalkozóként kezdett el dolgozni, de sajnos sokan teljesen elszakadtak szakmájuktól, a kerámiakészítéstől. Jelenleg a városban tíz önálló fazekasműhely dolgozik.
108.A magyar solymászat
A solymászat röviden ragadozó madárral történő vadászatot jelent, bővebben azonban egy olyan életformát, amelynek a középpontjában a solymászat áll. Ide tartozik a ragadozó madarak és a természet szeretete, a vadászmadarak betanítása és felnevelése, a tradicionális solymászati felszerelések elkészítése, a hagyományok ápolása, valamint szemléletformálás és tanítás. A magyarság solymászati múltja több mint ezer évre tekint vissza, hozzá tartozik a magyarság tudathoz, és mint ilyen végigvonult egész történelmünkön.
109.A halasi csipkevarrás élő hagyománya
A halasi csipkevarrás élő hagyománya 2010 óta szerepel a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékén.
1902 decemberében a Magyar Iparművészeti Társulat karácsonyi kiállításán mutatták be először az „eredeti magyaros mintákkal, eredeti új technikával” készült halasi csipkét. A bemutatott alkotásokat kirobbanó érdeklődés fogadta, azóta nevezik a csipkék királynőjének. A 19. század végén vált uralkodóvá az az igény, hogy a kézműves technikákat felelevenítsék Ekkor Magyarországon a nemzeti jelleg megőrzése és az európai modern irányzatok megismerése volt az iparművészet fő célja. Mivel ez az időszak a szecesszió virágkora is, a két irányzat hatott is egymásra.
Hazánkban a hagyományos háziipar (az ipari foglalkozás azon neme, melynél a munkás saját lakásán, családja körében, esetleg családtagjai segítsége mellett dolgozik) a népművészet megtartása mellett munkalehetőséget biztosított a falusi lakosságnak.
A magyar háziipari mozgalom motorja Dékáni Árpád volt, aki a kiskunhalasi református gimnáziumba rajztanárként, s tanári tevékenysége mellett nagy lendülettel vett részt a város művelődési- és sportéletében.( neki volt először kerékpárja Kiskunhalason.) Legnagyobb érdeme a magyar varrott csipke, a halasi csipke megteremtése volt. Azóta a halasi csipke kiskunhalas aranya. A századforduló női viseletében a csipke fontos szerepet játszott, s nálunk, magyaroknál a díszmagyarok tartozéka a csipkekötény! Ezek azonban barokk és rokokó gépi csipkékből készültek. Közben Európa számos országában megjelent a művészi csipke újrateremtésének igénye. Dékáni Árpád elhatározta, hogy megteremti a magyar varrott csipkét.
Ebben az elhatározásban szerepet játszott a családja csipkegyűjteménye, valamint egy halasi földbirtokos, Zseny József aki hangsúlyozta: a hunok királynéja „csipkevarrással” foglalkozott. Ő a kunokat a hunok leszármazottainak tartotta,s Dékánit a „kun csipke” megvalósítására buzdította.
A halasi csipke megszületése tehát Dékáni Árpádnak köszönhető, az „eredeti új technika” azonban Markovits Mária érdeme.
A kiskunhalasi születésű Markovits Mária fehérneművarró majd iparművész volt, szakmájának kiemelkedően tehetséges tagja: munkáit a Párizsi Világkiállításon aranyéremmel díjazták. 1902-ben költözött vissza Kiskunhalasra. Közben Dékáni Árpád csipketerveit senkinek sem sikerült a megvalósítani. Markovits Mária volt az az első, akinek keze alatt megszülettek a halasi csipkék. Miért egyedülálló a halasi csipke?
Évszázadokon keresztül a varrott csipkék motívumait sűrűn egymásba kapcsolt huroköltéssel (gomblyuköltés) töltötték ki, a motívumok összekötői kezdetben pálcikák, később különféle csipkeöltések, hálók voltak. A halasi csipke is varrott csipke, de motívumait erőteljes körvonal veszi körül. A kontúrozott motívumok belsejét szövőöltéssel, köznapi nevén stoppolással töltik ki. Ezzel a százszázalékos kézimunkával vált a halasi csipke értéke az aranyéval vetekedővé, és az egyes munkadarabok elkészítése az 5 munkaórától a 6000-ig terjedhet.
A halasi csipkék motívumai igen sokfélék. Készültek szecessziós, magyaros és modern stílusú csipkék is. Léteznek növényi díszes (virág-, levélmintás), állatos (hattyú, páva, galamb, szarvas, oroszlán) emberalakos és nonfiguratív csipkék is.
110.Matyó örökség –a hímzés, viselet, folklór továbbélése
A matyóság sajátos népművészete a néprajzi csoport hagyományos népi kultúrájának, társadalmának, a település szerkezetében is megnyilvánuló életformájának, mélységes római katolikus vallásosságából fakadó szellemi műveltségének, vagyis több évszázados gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésének köszönhette kialakulását. A magyar nemzeti kultúra megformálódásának időszakában (19–20. század fordulója) a matyó népművészet a reprezentatív magyarságkép egyik megjelenítőjeként vált közismertté. A matyó népi műveltség összetevői – népművészet, vallási hagyomány, a jeles napok és a rítusok világa, hagyományos kézműves tevékenységek, tánc-, népdal-, népzenei- és szövegfolklór, népnyelv – ma is élőelemei a közösség kultúrájának. A matyó hagyomány nem változatlan örökség, annak tartalmát az itt élők mindig újra fogalmazzák, s az egymást váltó generációk ebből merítenek önazonosságuk megerősítéséhez.
111.Pünkösdi templomdíszítés Mendén A templomdíszítés szokása Mendén pünkösd ünnepéhez kapcsolódó, egyházi keretek között zajló tavaszköszöntő szokás. A három napos ünnepi időszakhoz kapcsolódó hagyomány elsősorban a helyi, szlovák eredetű evangélikus közösség tagjait érinti, de a mendei katolikusok és a környező települések evangélikusai is gyakori résztvevői az eseménynek.
A templomi májfaállítás szokásában a gyülekezet tagjai nemek és korcsoportok szerinti munkamegosztásban vesznek részt. A férfiak a fák kivágását, szállítását, elhelyezését végzik, míg az asszonyok és gyermekek dolga a fákra kerülő textilek elkészítése, és a fák kendőkkel történő díszítése. A szalagokkal, hímzett és horgolt kendőkkel feldíszített nyolc nyárfa kitölti a templom két padsora közötti belső teret. A gyülekezet tagjai a májfák alatt ülve hallgatják végig az istentisztelet. Az evangélikus gyülekezet tagjai egész éven át aktív közösségként működnek, azonban kiemelkedő szerepe van a hagyomány fenntartásának a csoportidentitás folyamatos megerősítésében. Ennek része az ünnep előtti készülődés, a munka megszervezése, a feladatok kiosztása, az új résztvevők helyének, feladatának megjelölése, és a díszítés utáni közös étkezés.
112.Tikverőzés Mohán. Maszkos, alakoskodó, farsangi szokás.
A tikverőzés farsang utolsó napjához, húshagyó keddhez kapcsolódó alakoskodó szokás. A falu fiatal legényei a szokáshagyomány által meghatározott maskarákban, házról házra járva adományt gyűjtenek, emellett jellegzetes tevékenységük az emberek arcának bekormozása.
A szokás a nevét a tojásadomány begyűjtése közben végzett „tyúkverésről" kapta, amely egyébként a jószág termékenységét, bőségét szimbolikus cselekedettel segíti elő: a tyúkok fenekét a bottal jelképesen megütögetik. Az eredetileg az ország más vidékein is különböző változataiban ismert szokás mára Magyarország területén Mohán maradt fenn a legszívósabban, a közösség szerves gyakorlataként. Ennek egyik oka a farsangi szokás szervezettsége, tudatos hagyományozása. A különböző generációk tovább adják egymásnak az öltözeteket és a szokás menetrendjének tudását, s annak a külső szemlélő számára láthatatlan fortélyait is. Emellett az önkormányzat és a helyi civil szervezet is tudatosan segíti a megőrzést. A farsangi szokás, bár a környékbeli településekről sokan látogatják, és rendszeres a sajtó felbukkanása is, mégis a mohai lakosság sajátja és legjelentősebb eseménye egyben
113.Emmausz Bólyban. Húsvéthétfői népszokás
Húsvéthétfőn délben-délután a családok összekészítik az ünnepre készült ínyencségeket: sonkát, főtt tojást, tormát, ünnepi süteményeket, ezekkel mennek a présházakhoz. Jellegzetes helyi borkorcsolya az úgynevezett „pekkes” kifli, aminek neve a német „sütni” (backen) szóra utal . A felnőttek koccintással, a gyerekek közös játékkal töltik a délutánt. Jó időben a présházak előtt játszanak fogócskát, vagy táncolnak. A zenét a szomszéd falu tamburazenekara vagy a helyi művelődési ház muzsikusai szolgáltatják, amiért megbeszélés szerinti borkóstolóra hívják meg őket. A falu közepén a gyerekek számára szervezett népi játszóház nagy népszerűségnek szokott örvendeni. A társaságok akár 30-40 főből is állhatnak, és a vacsorát is együtt fogyasztják el a családi pincékben.
114.A molnárkalács borsodnádasdi hagyománya Borsodnádasd élő néphagyománya a molnárkalács ostya sütése. Az édesség a római katolikus liturgiában használt szentelt ostyából alakult ki.
A régmúltban a helyiek a mindennapok mellett elsősorban nagyböjt, húsvét, karácsony ünnepein és a fonóházban, lakodalmak során készítették. A hagyomány őrzése a családokon belül öröklődött, egészen napjainkig. A népi süteményt kerek tányérú, ollószerűen nyitható sütővassal állítják elő.
Településünkön kiemelkedően nagy a sütővasak előfordulása, mert a helyi Lemezgyár létrejötte (1864) után a kétlaki (paraszti és ipari) életformát folytató dolgozók az üzemben a vasak készítéséhez szükséges alapanyaghoz, szakértelemhez, gépekhez jutottak. A többszáz borsodnádasdi sütővas között nincs két egyforma, mindegyik más-más egyedi motívumot, szöveget hordoz. Az utóbbi évtizedben a Városi Önkormányzat és több civil szervezet felismerve a hagyomány közösségformáló erejét, bemutató sütéseket, fesztiválokat szervezett a népszokás továbbfejlődése érdekében. A szervezett hagyományőrzés hatására egyre több fiatal vált a molnárkalács sütés tradíciójának aktív részesévé, tudatos és lelkes művelőjévé.
115.Sárköz népművészete: szövés, hímzés, gyöngyfűzés, viselet Sárköz sajátos, gazdag népművészetének kialakulása az itt élő református lakosság 19. századi Duna-szabályozást követő ármentesítése után bekövetkező gyors meggazdagodásának egyenes következménye.
A jellegzetes szőttes- és hímzéskultúra, a gyöngygallér, a színes, nemes anyagokból álló viselet, az ahhoz tartozó kiegészítők - a gabóca csipke, a tornyosbársony - a nyelvjárás és a tájegységre jellemző népdalok és táncok együttesen határozzák meg a sárköziek kulturális önazonosságát.Mindez manapság a Sárközi Lakodalom elnevezésű rendezvényen jelenik meg egyszerre, így a program a sárközi népművészet és folklór átadásának, továbbélésének, láthatóvá válásának jó alkalma.
A ma élő és alkotó sárközi kézművesek (többségében a Tolna Megyei Népművészeti Egyesület tagjai), hagyományőrző egyesületekben tömörülő néptáncosok, népdalénekesek, népzenészek a hagyományok életben tartói és továbbadói. Az átörökítés folyamatában jelentős szerepet vállalnak az oktatási intézmények. Pedagógiai programjaikban kiemelt óraszámban szerepelnek a sárközi hagyományok.
116.Kassai-féle lovasíjász módszer
Őseink Bizánctól Brémáig folytattak hadjáratokat. A Kassai-iskola célja ennek az elfeledett harci művészetnek az újjáélesztése. A képzés során a lovasíjásznak azt a szintet kell elérnie, amelyet őseink magukénak tudhattak. Vágtató ló hátáról a ló sebességétől függetlenül gyors és pontos lövéseket kell leadni előre, oldalra, hátrafelé 180 fokos szöget bezárva. A kentaurban fogalmazódik meg legtökéletesebben a lovasíjászat lényege: csípőtől lefelé eggyé válunk a lóval, csípőtől felfelé eggyé válunk a céllal. A szabályrendszerében végtelen egyszerű, de végrehajtásában rendkívüli felkészültséget igénylő sportág robbanásszerűen terjed a világban.
117.Herendi porcelán
A Herendi Porcelánmanufaktúra jelenleg a világ legnagyobb porcelán- manufaktúrája, amely közel két évszázados alapításától kezdve, művészi elhivatottsággal, és a tökéletességre való törekvéssel készíti mind a mai napig kézműves úton porcelánjait. A Herendi porcelán a kiváló minőség és az elegancia szimbóluma. A Herendi porcelánban tetten érhető értékek: a generációkon átívelő szaktudás, a manufakturális porcelánkészítés hagyományai, a porcelánfestékek titkos receptúrája, a kiváló minőségre és folyamatos megújulásra törekvés, az egyediség.
118.Magyar operett
De hogy mi is az operett, s ezen belül a magyar operett? Könnyed, fülbemászó, de operai igénnyel megírt dallamokkal átszőtt történet, sok humorral – amelynek központi témája a szerelem, mégpedig az őrült szerelem. Párizs, Bécs és London színházai is játszottak operettet, de ma ismert, ma játszott formáját, megerősítve a legnagyobb sikereket kiváltó táncos-komikus – szubrett-vonallal, a magyaroknak köszönhetően nyerte el. A kutatók szerint nincs olyan perc, amikor valahol a világon, filmen, színpadon, rádióban vagy televízióban fel ne csendülnének magyar szerzők operett-melódiái köszönhetően Kálmán Imrének, Lehár Ferencnek, Ábrahám Pálnak és Huszka Jenőnek, és természetesen a mai magyar operett-játszásnak, hiszen mindez hozzájárult ahhoz, hogy az opera mellett az operett is nemzetközileg ismert és elismert műfajjá vált.
119.Klasszikus magyar nóta
Nemzeti azonosságunk része, ez a mi zenei anyanyelvünk, szervesen illeszkedik hagyományaink közé. A magyar nóta ritmusa egyfelől a táncból ered, onnan hozza magával az ősi, ösztönös mozdulatokat, amely egyesül nyelvünk harmóniájával. A nóta nagy hatással volt a századforduló kulturális-, és társadalmi életére, hozzájárult ahhoz, hogy a magyar lassan és nagy biztossággal kiszorította az idegen szavakat az általános nyelvhasználatból. Napjainkban a hazánkba érkező külföldiek is szívesen hallgatják.
120.Zsolnay Kulturális Negyed
A több mint 11 milliárd forintos beruházásnak köszönhetően újra életre kelt a porcelánmanufaktúra 5 hektáros területe. A Közép-Európa egyik legnagyobb gyárépület-együttesének rehabilitációja során megvalósuló kulturális negyed tartalmilag négy részre tagolódik. A Míves negyed legfontosabb elemei a Zsolnay családdal és történettel kapcsolatos kiállítás, Winkler Barnabás egyedülálló Rózsaszín Zsolnay kiállítása, valamint a Sikorski-házban kiállított Gyugyi-gyűjtemény. Ezekhez kapcsolódik a felújított Zsolnay-mauzóleum, az Alkotó- és Inkubátorház, valamint a Kézművész utca üzletsora.
121.Gróf Széchenyi István szellemi hagyatéka
Példamutató hazaszeretete, a haladásba vetett hite, áldozatkészsége, akaratereje, s nem utolsósorban gyakorlati alkotásai a magyar történelem egyik legnagyobb személyiségévé avatták. Széchenyi István a külhoni és a hazai közállapotok közötti gazdasági és kulturális különbségeket elemezve ráébredt, hogy a külföldön már működő és bevált közintézmények hazai életre hívásán kell munkálkodnia. Már 1822ben meghonosította angliai mintára Pesten a lóversenyeket, és 1825-ben létrehozta az Első Lótenyésztő Egyesületet, majd anyagi felajánlásával lerakta a Magyar Tudományos Akadémia alapjait. Ugyancsak angol mintára 1827-ben Pesten megalapította a Nemzeti Kaszinót megfelelő színteret biztosítva ezzel a hazai arisztokrácia társas életének. 1830-ban megjelent Hitel című munkája, amelyben Magyarország polgári átalakulásának gazdasági-társadalmi programját foglalta össze. Részt vett a Kereskedelmi Bank alapításában, királyi biztosként irányította az Al-Duna szabályozásának hatalmas munkáját. Nevéhez fűződik 1840-es években a Tisza-szabályozás megindítása, a balatoni gőzhajózás életre hívása és nem utolsósorban a Lánchíd megépítése.
122. 100 Tagú Cigányzenekar –A zenekar világhírű művészi és hagyományőrző gyakorlata
A Magyar Örökség-díjas 100 Tagú Cigányzenekar nevét és eddigi teljesítményét méltán őrzi a Hungarikumok Gyűjteménye mellett az Aranykönyv és a Magyar Szellem Láthatatlan Múzeuma is. A világhírű társulat egyedülálló zenei formáció, amely komolyzenét, többek között Liszt, Bartók, Kodály, Hubay, Erkel, Brahms, Csajkovszkij és Strauss műveit adja elő, mindamellett tradicionális magyar cigánymuzsikát, magyar nótát és népdalt is játszanak. A zenekar művészi és hagyományőrző teljesítménye példaértékű a hazai kulturális és művészvilágban.
123.Höveji csipke A 19. századi paraszti inventáriumok és a reformkori divatlapokban megjelent népismertető írások tanúsága szerint az akkori, még meglehetősen egységes rábaközi női viseletnek gyakori tartozéka volt a hímzéssel díszített gyolcs fejkendő.
A népművészetünk ezen újabb rétegéhez tartozó rábaközi fehér hímzések közül sajátos vonásaival emelkedik ki a höveji hímzés, amelyet a hagyomány szerint egy helybeli leány, Horváth Borbála honosított meg a faluban. Az 1860-as években Barbacsról, dajkaságból, mások szerint a Pozsony megyei Somorjáról, libapásztorkodásból hazatérve, a húsvéti táncra három kötényt tervezett, amelyeket a barátnőivel hímeztek ki. A történet szerint ez a három kötény volt az elindítója a höveji hímzésnek, amelynek öltéselemei a lukhímzés, a láncöltéssor, a laposöltés és a huroköltés. Mintakincse leveles ágakból, rozettákból áll, amelyek néha szabad kompozíciójú bokordíszítményt, csokrot képeznek. A „kötés” vagy más néven „pókolás”, amelynek rendkívüli változatossága a höveji hímzést a maga nemében egyedülállóvá teszi, viszonylag későn, a 20. század elején jelent meg.
124.Tárogató
A tárogatót magyar hangszerként tartják nyilván az egész világon. Külföldön is a magyar helyesírás szerint, ékezetekkel írják. Nemzeti és egyházi ünnepek alkalmából, népzenei és klasszikus hangversenyeken is örömmel hallgatja minden magyar ember. Egyedi hangzása, különleges hangszíne miatt a magyar lélek hangjaként emlegetik. A tárogató megbecsült hangszer volt a Rákócziszabadságharc idején, éles hangja parancsokat közvetített a katonák számára, máskor pedig tábori énekek, táncok elengedhetetlen kísérő hangszere volt. Megszólaltatásához a tudás mellett kellő alázat szükséges, értő zenészek kezében, a tárogató hangját kilométerekre is hallani.
125.Magyar Íj (IX-XI. század)
Az eurázsiai sztyeppéken élt népek összetett reflexíjai - közismert nevén a merevszarvú visszacsapó íjak - családjába tartozó IX-XI. századi összetett szarus magyar íj jól megkülönböztethető az „íjcsalád” többi tagjától. A IX-XI. századi magyar íj szimbólum. Elválaszthatatlanul kötődik a Kárpát-medencében letelepedett őseink életmódjához. Mindezt jól tudják mindazok- határainkon innen és túl-, akik Európa és a népvándorlás korának történelmével foglalkoznak. Volt idő, amikor ezt a fegyvert akár vadászaton, akár harcban mindenki másnál jobban, eredményesebben használtuk. Nagy bizonyossággal kijelenthető, hogy nemzetünk megmaradását köszönhetjük a IX-XI. századi magyar íjnak. A nemzetközi hagyományőrzésben és a világ íjkészítőinek körében kiemelt rangja van ennek az íjnak, annak a formának és szerkezetnek, melyet mindenütt a világon magyarnak tartanak, illetve neveznek és velünk, magyarokkal azonosítanak.
126.Vizsolyi Biblia és a Vizsolyi Református Templom
A Vizsolyi Biblia, az első, teljes magyar nyelvű bibliakiadás, mely óriási hatást gyakorolt a magyar nyelv fejlődésére, a magyar nemzeti identitás megerősödésére, irodalmi-művészeti hatása tekintetében pedig páratlan ihlető erővel bírt a magyar történelemben.
1590-ben látott napvilágot. Tisztelettel adózik mindazon személyek emléke előtt, melyek érdemi munkája képpen ez a bibliafordítás megszületett. Elsősorban Károlyi Gáspár bibliafordító reformátor atyánk előtt és a fordításban résztvevő névtelen segítőtársak előtt; Rákóczi Zsigmond patrónus fejedelem előtt, aki Vizsoly uraként anyagilag finanszírozta a biblianyomtatást, illetve vizsolyi uradalmi központjába telepítette az officinát – nyomtatóműhelyt; valamint Mantskovit Bálint nyomdászmester, és Szenczi Molnár Albert reformátoraink előtt, akik a Vizsolyi Bibliát kinyomtatták, ill. Szenczi Molnár Albert e Károlyi-fordítást két ízben is sajtó alá rendezte 1608-ban Hannauban és 1612-ben Oppenheimben.
127.Bocskai viselet
Ismert dolog az egyetemes viselettörténetben, hogy egyes ruhadarabok, így a bocskai ruha is, bizonyos történelmi körülmények között jelképpé válnak. Ilyen volt pl. az atilla, mely a reformkorban világnézeti és politikai hitvallást jelentett, s amelyből az 1848-49-es forradalom és szabadságharc meghatározó ruhaviselete lett. A "Bocskai-viselet" Bocskai István fejedelemről kapta a nevét. Történetében máig sok a megválaszolatlan kérdés. Tehát arra a kérdésre, hogy miért éppen Bocskai lett a ruha névadója, nem tudunk egyértelmű választ adni.
128.Szegedi papucs
A papucsos kisipar, tanúskodván a török, balkáni kapcsolatokról, a Dél-Alföldön, elsősorban Szegeden ért el magas színvonalat. Már a török időkben készítettek papucsot Szegeden, diadala azonban csak a 19. században kezdődik, amikor az iparosodási hullám hatására a város utcáit kikövezik. Azelőtt a sártengerrel borított utak miatt az asszonyoknak is csizmában, bocskorban kellett járniuk. A papucs az asszonyok ünneplő viseletének jellegzetes darabjává vált. A szegedi papucs virágkorában rengetegféle papucs közül választhattak a lányok, asszonyok. A selyemkendő, selyemkötő anyagából készült selyömpapucsot, a bársonypapucsot és a különlegességnek számító csillogó fliterrel díszített pillangós, másként aranypillés selyempapucsot ünnepekkor vették elő, míg a szövetpapucs hétköznapi viselet volt, amelyet a férfiak sem vetettek meg. A díszes topánkákat főleg az eladósorban lévő lányok kedvelték, s bálokon, lakodalomban viselték. Azt tartották, hogy a Szegeden készített papucs még a legsebesebb tánc közben sem esik le a lányok lábáról. A hímzett papucs a 20. században terjedt el, ekkor jelentek meg a mezei virágokkal, pipaccsal, nefelejccsel, kalásszal díszített darabok, melyeket szalaggal és bojttal cifráztak.
129.A magyar tanya
A klasszikus magyar alföldi tanya, az egykori mezővárosok különleges tartozéktelepülése, – e
régió folyószabályozások utáni, frontier típusú birtokbevételének, illetve a Duna-Tisza köze szőlő-,
gyümölcs- és kertkultúrájának mindig a tájba illően megépült lakó- és gazdálkodási egységeként tekintve rá, – nevezhető sajátos hungaricumnak. A tájat meghódító, szabadságszerető alföldi ember, a feltörekvő, szorgalmas paraszt-polgár építette a tanyaépületet és a hozzá tartozó gazdasági portát.
130.Magyar cimbalom
„A magyar cimbalom szó görög eredetije, a kymbalon, cintányérféle hangszert jelöl. Ezt az eredeti jelentést őrzi az angol cymbal, ill. a francia cymbale szó. Az eredeti jelentés húros hangszerre való bővülését nyilvánvalóan a játékmód hasonlósága – az ütéssel történő megszólaltatás – szülte. A cimbalom tartozéka két darab dió- vagy akácfából készült verő. A közönséges „puha” verő kissé felfelé görbített fejét vattapólyával tekerik be; a „kemény” verők fejét csupaszon hagyják, vagy ütőfelületükre keskeny, kemény bőrsávot vagy filcet ragasztanak. A mai, általánosan használt négy lábon álló pedálcimbalom elődjét a pedál nélküli kiscimbalmot felállított üres hordóra vagy asztalra fektették, úgy játszottak rajta. Szükség esetén azonban, törökülésben, a játékos térde is elég volt alátámasztásnak. A nagyméretű pedálcimbalmot a XIX. század 70-es éveiben hozták létre. A budapesti Schunda József hangszergyárában előbb megnagyították, kromatikus húrozattal és lábakkal látták el, majd 1874-ben hangtompító pedállal is felszerelték. A cimbalmot a mai napig elsősorban cigányzenekarokban használják dallamkísérő, töltő-, akkordhangszerként.”
131.Békés-tarhosi Énekiskola
1946. szeptember 1-jén dr. Keresztury Dezső akkori vallás és közoktatásügyi miniszter határozata alapján szervezték meg az ország első bentlakásos énekiskoláját. Egykori termeinek az akkor Békéshez tartozó, a mai Tarhos községben található Weinkcheim kastély adott otthont.
Az intézmény alapítója és igazgatója Gulyás György volt, aki később a Debreceni Kodály Kórus vezető karnagyaként vált ismertté. Alapvető célkitűzése volt a falvak tehetséges gyermekeinek zenei nevelése. Rövid idő alatt országos hírűvé nőtte ki magát az intézmény. Növendékei közül sok ismert zeneszerző, közművelődési szakember, ének-zene tanár került ki.
A zenei képzést a Kodály-módszer szerint, elsősorban énekes alapokon valósította meg az iskola azzal a céllal, hogy olyan énektanárokat neveljenek, akik városuk, községük zenei kultúráját szakmai elhivatottsággal tudják irányítani. Az énekiskola sajnálatos átszervezési intézkedéseknek köszönhetően, 8 éves rövid fennállását követően 1954-ben megszűnt. Diákjai és oktatói számára egész életre szóló útravalót és útmutatást adott.
132.Mihalkó-féle hortobágyi pásztorkalap
A Mihalkó-féle hortobágyi pásztorkalap merinói bárány gyapjából, kézzel készített, egyedi formájú, a viselő foglalkozását jelző hortobágyi pásztorkalap. A balmazújvárosi Mihalkó család tagjai a 19. század derekától – már ötödik generáció, 11 kalaposmester – foglalkoznak kalapkészítéssel. A most élő két kalaposmester - apa és fia Mihalkó Gyula – és a nem rég elhunyt Mihalkó Zoltán a népművészet mestere, illetve népi iparművész, a nyírt, tisztított báránygyapjúból, valószínű a világon egyedüliként hagyományos eljárással és szerszámokkal készítik a hortobágyi pásztorok (csikósok, gulyások, juhászok) kalapjait. A hortobágyi pásztorkalap jellegzetes magyar tájegységi népviselet, népművészeti termék.
Sport
133.Puskás Ferenc világszerte ismert és elismert életműve
Puskás Ferenc (1927-2006) minden idők egyik legnagyobb futballjátékosa, felmérések szerint a világ legismertebb és legnépszerűbb magyar embere, akit játékos- és edzői pályafutása, a futballpályán kívüli emberi helytállása az egyetemes magyarság ikonikus hősévé tett. Puskás Ferenc abban a huszadik században lett a magyar sikerek, a virtuozitás, a győzelem jelképe, amikor a magyarságnak jobbára megalázottság, kitaszítottság, megszállás, nyomor, terror jutott osztályrésül. Sportemberként bejárta a világot, dolgozott minden kontinensen. Puskás Ferenc összekapcsolja a világ magyarságát éppen úgy, mint a különböző politikai szekértáborokat. Minden magyar példaképe és büszkesége, a személye nem megoszt, hanem összeköt.
134.Gércei alginit
Természeti környezet
AZ ALGINIT TULAJDONSÁGAI:
-Fosszilis (megkövesedett) alga biomasszából és elmállott tufából álló kőzet, amely 4-5 millió évvel ezelőtt keletkezett.
-Magas humusz, mész, agyag, nitrogén, kálium, magnézium és más makro-, mikroelemeket tartalmazó ásványi anyag.
-Olyan biomassza, amely a talajra, a növényekre, emberre és állatra is pozitív élettani hatással bír. Talajjavító hatását teljes körű kísérletsorozattal igazolták. A homokos, laza talajok szerkezetét
kedvezően megváltoztathatja, jó hatással van a talaj vízmegtartó képességére, megakadályozza a
növények számára szükséges, fontos tápanyagok kimosódását, így segíti elő azok folyamatos tápanyagellátását. Megfelelő mennyiségben és arányban felhasználva jelentősen növelheti a termés mennyiségét és minőségét.
-Semmiféle kemikáliát vagy adalékanyagot nem tartalmaz, természetes bányászott formájában kerül forgalomba. A kitermelést követően csak fizikai beavatkozással (aprítási, őrlési műveletekkel) teszik alkalmassá a talajjavításra.
-Környezetkímélő földtani képződmény, amelynek semmiféle káros, fitotoxikus hatása nincs.
-Felfedezésének színhelye a Kárpát-medence, ezen belül Magyarország, ahol kitermelése jelenleg is folyik.
-Alginit, melyből a föld összes vagyona 150 millió tonna.
A Gércei alginit vagyon átlagosan 40-80 méteres vastagságú alginit réteg formájában közvetlenül a felszín alatt helyezkedik el. Ennek az alginit rétegnek a geológiai kutatások által behatárolt egybefüggő területe mintegy 187,5 hektárnyi.
Az alginit mesterségesen előállíthatatlan. Akár növényeknél, állatoknál vagy embernél alkalmazzuk, külsőleg vagy belsőleg, minden esetben erősíti és védelmezi az élőlényeket.
Nem ismerünk a földön még egy ehhez fogható anyagot, amely ennyire komplex módon és az élő szervezetekhez intelligensen alkalmazkodva fejtené ki kedvező hatásait.
135.Széchényi-hársfasor
A kastély bejáratával szemben indul a 20 méter széles 2, 6 km hosszú, - és ma már a világörökség védelme alatt álló - hársfasor. Széchenyi Antal gróf és felesége Barkóczy Zsuzsanna 1754-ben ültette a szép kettes fasort. Eredetileg lovaglóútként használták. Ültetéskor 645 kislevelű hárs mennyisége mára 461 darabra csökkent. A több mint 200 év alatt harmadrésze kipusztult. Átlagos magasságuk 16 m körül van. 1975-ben komoly anyagi ráfordítással állagmegvédés és rekonstrukciós munka indult; törzskönyvezés nyesés, plombálás (kibetonozás), pótlás. A hársfasor végén találjuk a legnagyobb magyar fia, Széchenyi Béla és ifjú, szép nejének, Erdédy Hannának gyönyörű síremlékét. A piros gránitból készült, bronzdomborművekkel díszített, hatalmas szarkofágot Béla gróf emelte, a 27 évesen, kislánya születésekor elhunyt hitvese számára. Széchenyi Béla grófot, 46 évi özvegység után, 1918-ban, hőn szeretett neje mellé temették.
A hársfasor végében kis kápolna és remeteség állott még. A mindenkori cenki remete feladata volt a kápolna őrzése, gondozása, a déli harangozás, valamint, hogy a kastélykápolna esti imáján részt vegyen, ministráljon, vasárnap a templomban az orgona fujtatását végezze.
136.Kaptárkövek és a bükkaljai kőkultúra
A Bükkalja kistájcsoport kialakulása, természetföldrajzi fejlődése és geológiai felépítése alapján is hazánk sajátos, unikális tájegységei közé tartozik. A területén fellelhető morfológiai képződmények, geológiai képződmények és a sajátos tájkarakterre épülő egységes természeti – tájgazdalkodási és kultúrtörténeti rendszer kiemelkedő példát mutat az magyar értéktár természeti környezet kategóriájára. A bükkaljai kőkultúra magába foglalja a bükkaljai táj és az ott élő ember sajátos kapcsolatrendszerét, a kő, mint (építő)anyag jelentőségét a tájgazdálkodásban, a kőfaragó mesterséget, s azon belül a népi szakrális kőfaragó művészetet, a bükkaljai barlanglakásokat, kőbújókat, borospincéket . A bükkaljai kőkultúra – melynek a legarchaikusabb rétegét a kaptárkövek alkotják – tehát egy jól körülhatárolható hazai tájegységre jellemző, történelmi gyökerű, élő hagyományokkal rendelkező, összetett természeti-tájgazdálkodási-kulturális rendszer.
137.Tiszavirág és tiszavirágzás
Tiszavirág (Palingenia longicauda) bemutatása:
Az egykor Európa szerte elterjedt faj napjainkra a kontinens legnagyobb részéről eltűnt. Hazánkban, nagy tömegben már csak a Tiszában és mellékfolyóiban él.
E rövid életű, tömeges násztáncot járó rovarokról, a kérészekről, már az ókorban említést tesz Arisztotelész (Kr. e. 384-322), aki Ephemeronnak, egynapinak nevezte őket. Magyarországon Marsigli volt az első, aki megfigyelte a tiszavirágozást a Tiszán.
A tiszavirág (Palingenia longicauda) a legnagyobb európai kérész; 2,5-3,8 cm-es, a fehér farksertéivel 12 cm hosszú is lehet. Két pár szárnya egyenlő alkotású, hártyás, gyengén recézett, világos-barna színű. A nőstényeknek a hímekhez képest nagyobb szárnyuk és testük van, farksertéi rövidebbek, így gyorsabb repülésre képesek. Egy nőstény általában 7-8000 db petét rak a víz felszínére, melyek a fenékre süllyedve kezdik meg lárvaéletüket. A lárvák az agyagos aljzatba fúrják magukat és az iszap szerves korhadékával táplálkoznak. Az egyedfejlődésük 3 évig tart, s közben kb. 20-szor vedlenek. A lárvák növekedése a hőmérséklettől nagymértékben függ. Befejeződése váltja ki a rajzást, mely meleg, szélcsendes időben a legzavartalanabb. A hímek az utolsó lárvastádiumot követően nehezebben repülő úgynevezett szubimágókká válnak, amelyek a partra repülnek és egy újabb vedlés után kezdik meg néhány órás vagy félnapos imágó életüket. A vedlés folyamata során az állat röpképtelen, így teljesen ki van szolgáltatva a rovarevő madaraknak. Az imágóvá átalakult, hosszú fartoldalékkal rendelkező hímek közvetlenül a víz felett repülve keresik a nőstényeket. A nőstények valamivel később jelennek meg, mint a hímek és levetve lárvabőrüket, egyből imágóvá alakulnak. Ezt követően csak párjuk keresésével törődnek, nem is táplálkoznak. A nőstények a lárvabőrből kibújva azonnal párzó képesek. A párzás után a nőivarú egyed a folyó felett repülve megkezdi a kompenzációs repülést. A folyó felett 5-10 méteres magasságban halad a folyásiránnyal szemben, majd távolabb leereszkedik a vízre, ahol lerakja a petéit. A peték lesüllyednek a mederfenékre, majd a kikelő lárvák befúrják magukat a meder falába, és a víz felé nyitott vájatban élnek a következő három évben, tíz-százezres egyedszámú telepeken. A rajzás általában szakaszokra osztható.
Előrajzás alkalmával csak százával repülnek az állatok. A leglátványosabb főrajzás során milliónyian repülnek a víz felett. A rajzás nyitányaként az agyagos partoldalban élő hároméves lárvák felemelkednek a víz felszínére. Feljutásukat a kültakarójuk alatt felhalmozódó gáz segíti. A vízfelszínen bújik elő a lárvabőrből a szárnyas rovar
Az utórajzáskor csak néhány tucatnyi állattal találkozhatunk. A tiszavirág rajzása az esti órákban kezdődik és körülbelül három órán át tart. A rajzás a késő délutáni, esti órákban, kb. 18-21 h között zajlik. Ökológiai jelentősége:
A látványossága mellett a Tisza kivirágzásnak ökológiai jelentősége is van. Számos hal-, madár- és békafaj táplálékául szolgálnak. De a hajdani parasztgazdák is kihasználták a táplálékbőséget állataik takarmányozására. A tiszavirág lárvája az aljzaton történő furkálással élőhelyet is teremt más mederfenéki élőlények számára. Tiszavirágzás egyedisége Európában:
A tiszavirág az 1900-as évek első harmadában kihalt Nyugat-Európából, és Közép-Európában is jelentősen lecsökkent az állománya. Tömegesen mára csak főleg a Tiszában találkozhatunk vele, holott Skandinávia és a mediterrán területeket kivéve egész Európában közönséges fajnak számított. Egyedszámának ilyen drasztikus lecsökkenésében szerepet játszott a klíma változása, de elsősorban az antropológiai hatások okolhatóak, úgymint a folyószabályozások, meder átalakítások, folyópartok műanyagos partvédelme, folyók szennyezése.
138.Karcagi birkapörkölt
Turizmus és vendéglátás
A juhtartás Karcag környékén nagy hagyományokra tekint vissza, ezért is szervezik meg nyaranta immár több mint egy évtizede a birkafőző fesztivált. A pörkölt elkészítéséhez akácfából vágják a tűzifát, ami erős lángot ad. Minden edénybe egy egész birka kerül, gyakorlatilag fülétől a farkáig minden ehető részét beleértve. Így készül vagy 4 órán át. A legjobb pörkölt az „érett húsú”, 5-6 éves vágóállatból készül: a kos karakteresebb, az anyabirka kevésbé. A hús ne legyen túl faggyús, ha túl sok a faggyú, nagy részét el kell távolítani. A kívánatos élősúly 50-55 kg, amiből vágás, nyúzás, belezés után 23-28 kg marad a belsőségekkel együtt. A zöld legelőről vágott birka nem jó (sok vizet ereszt, íze sem kellemes), ezért az ilyen állatot vágás előtt legalább 3-4 hét-re be kell hozni abrakoltatni. Ilyenkor takarmánybúzát, árpát, száraz lucernát, szénát, kukoricát kap. Különösen jó az íze, ha „szikes gyepet” legel. A legeltetés Szent György napjától Szent Mihályig tart, vagyis április végétől szeptember végéig. Vágás után a húst nem mossák, csak alaposan letörlik, és legalább 18-24 órát pihentetik. A karcagi birkapörkölt egyik fő jellegzetessége az, hogy a lábat és a fejet megperzselik, „borotválják”, a birkalábperzselő nyárssal. De létezik olyan szép, fanyelű kovácsmunka is, amit a fej perzselésére készítettek. A karcagi birka gyakran teljesen víz nélkül készül, de akad, aki ad hozzá keveset, ha a birkahús nagyon elfövi a levét.
139.Fröccs
A fröccs több mint 50 féle fajtája - a bor és a szikvíz arányának és mennyiségének változatásával- a magyar gasztronómia szerves része. De napjainkban is születnek újabb és újabb bor-szikvízpárosítások. A fröccsnek Magyarország az őshazája, és a mai napig fellegvára, mivel magyarországi borászatok és szikvízkészítő mesterek közös erővel szolgálják ki az egyre növekvő fogyasztói igényeket. A fröccs ma már divatos ital és nincs olyan magára valamit is adó vendéglátós, aki ne tudna szolgálni vendégeinek igazi szódavízzel készült fröccsel.
140.Gundel örökség -Gundel Károly gasztronómiai és vendéglátóipari öröksége és a Gundel Étterem
A Gundel dinasztia története egyet jelent a magyar gasztronómia és a magyar vendéglátás történetével. Gundel Károly megszelídítette a magyar konyhát és ötvözte azt a szélesedő világból érkező behatásokkal. Zseniális érzékkel alkalmazta a modern gasztronómiai technológiát. Úttörő munkájával felhelyezte Magyarországot a világ gasztronómiai térképére Gundel Károly gasztronómiai történelmet is írt ételeivel. Ahogy nagy zeneszerzőink, Kodály és Bartók a magyar népzenét gyűjtötték össze a történelmi Magyarország széles határain belül, úgy szedte össze Gundel az étel specialitásokat. Étteremében megtalálható volt a kolozsvári káposztától a pozsonyi kifliig, a felvidéki káposztás sztrapacskától a somlói galuskáig mindenféle étel. Gundel Károly éttermeibe, a Gellértbe, a Royal Szállóba és magába a Gundel Házba jártak neves magyar politikusok, művészek, írók és sportolók. Az étterem séfjei és maga Gundel Károly is örömét lelte abban, hogy híres vendégei számára különleges fogásokat alkotott, melyeket a vendégekről nevezett el. így született többek között a tojás Munkácsy módra, az Újházi húsleves, a Jókai bableves, vagy a Feszty beefsteak. A Gundel Ház túlélte a történelem viharait, két világháborút, gazdasági válságokat és az államosítás éveit. Alapításának 100. évfordulója után is büszkén folytatja Gundel Károly legszebb vendéglátási hagyományait.
141.Bajai halászlé
Ahogy Pusztai Bertalan írja a bajai halászléfőző fesztiválról szóló kétnyelvű tanulmánygyűjteményben: „mint igazi márka, sokkal inkább egy érték- és érzéskomplexum konkrét reprezentációja. A jó márka próba nélkül garantál számunkra egy kiemelkedő minőséget. Minőséget, amelyet tőle megszokhatunk. Sőt mi több, olyan értékeket, amelyekkel azonosulni tudunk, amelyet magunkba építhetünk. A halászlé közösségben készíthető; magyaros, mivel paprikás; természetes, mivel friss hal kell hozzá; egészséges.” Halászlét ma nemcsak a halászok, vízen járók esznek, hanem amióta a XIX. század második felében bekerült a polgári konyhába, azóta Baja város szinte összes lakosa fogyasztja. A bajai halászlé nemzedékeken átörökített olyan hagyomány és kulturális örökség, mely képes alkalmazkodni napjaink megváltozott életformájához is. A bajai halászlé olyan szellemi érték, amely hozzájárul az új nemzedékek nemzeti összetartozásának kialakításához és megerősítéséhez. A bajai halászlé kulturális örökségének megőrzése olyan példa, ami más települések számára is minta lehet, hogy a multikulturális világban milyen módon lehet a helyi kultúrát, lokális identitást megőrizni.
142.Miskolctapolcai Barlangfürdő
„Miskolctapolca igazi kuriózum a termálfürdők palettáján. Barlangfürdője Európában egyedülálló, hiszen karsztban ilyen magas hőfokú víz nem található másutt. A 30 fokos víz és a barlang klímája gyógyhatású, főként ízületi betegségek esetén ajánlott, de mivel sótartalma alacsonyabb, mint a gyógyvizeké - nem éri el az 1000 milligramm/litert sem - így korlátlan ideig lehet benne fürdőzni.”
143.Országos Kéktúra
Az Országos Kéktúra Magyarország északi tájain végighaladó, Írott-kőtől Hollóházáig tartó, folyamatos, jelzett turistaút. A hossza több mint 1100 km. Ez Magyarország és Európa első hosszútávú turistaútja, a Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúrával és az Alföldi Kéktúrával része az Országos Kékkörnek. Teljesítése semmilyen kötöttséggel nem jár, az útvonalat végigjárva a rendszeres sportoláson túl képet kaphatunk hazánk életéről, tájairól, megismerhetjük mindennapjait, lakóit, történelmét, föld- és vízrajzát, állatvilágát és természeti szépségeit. Az útvonalon a Magyar Természetjáró Szövetség létrehozott két jelvényszerző túramozgalmat: az Országos Kéktúrát, illetve a Gyermek Kéktúrát.
