9915 Jelentés a FOGYATÉKOS GYERMEKEK, TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁÉRT ORSZÁGOS KÖZALAPÍTVÁNY működésének pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről
TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 1. Az FGYKA működése, jogi, pénzügyi és szervezeti feltételeinek a megteremtése 2. Az FGYKA működése 3. Az FGYKA gazdálkodása 4. Az FGYKA-nak nyújtott központi költségvetési támogatás rendeltetésszerű, törvényes és célszerű felhasználása Melléklet Az Alkotmány 67. §-ának (1) bekezdése alapján a Magyar Köztársaságban minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges. A Gyermekek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezményt az Országgyűlés az 1991. évi LXIV. törvénnyel hirdette ki. A 23. cikk 2. pontja szerint az Egyezményben részes államok elismerik a fogyatékos gyermek különleges gondozáshoz való jogát, és a rendelkezésükre álló forrásoktól függő mértékben, az előírt feltételeknek megfelelő fogyatékos gyermeknek és eltartóinak, kérelemre, a gyermek állapotához és szülei vagy gondviselői helyzetéhez alkalmazkodó segítséget biztosítanak. Fent megjelölt feladatok ellátásának törvényekben rögzített feltételeit az Országgyűlés fokozatosan teremtette meg. Az Ötv. - mely az önkormányzati képviselő-testületek tagjainak 1990. évi választásának napján lépett hatályba - még nem nevezte meg konkrétan a fogyatékos gyermekek oktatásával, nevelésével kapcsolatos önkormányzati feladatokat. Az Ötv. 1994. december 11-től hatályos 70. §-a a megyei
önkormányzatok kötelező feladatává tette, hogy gondoskodjanak - többek között - az egészségügyi intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek oktatásáról, a többi tanulóval együtt nem foglalkoztatható fogyatékos gyermekek oktatásáról, neveléséről és gondozásáról. A Köot. 1996. szeptember 1-jétől hatályos 86. § (2) bekezdése szerint a községi, a városi, a fővárosi, kerületi és a megyei jogú városi önkormányzat köteles a többi gyermekkel együtt nevelhető, oktatható testi, érzékszervi, enyhe értelmi, beszéd - és más fogyatékos gyermekek, tanulók ellátásáról gondoskodni. A közalapítványt a Kormány a Köot. 1996. szeptember 1jétől hatályos 119. § (2) bekezdése alapján - az 1997. július 24-i ülésén elfogadott - 164/1997. (IX. 30.) Korm. rendelettel hozta létre, a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos gyermekek nevelésével és oktatásával, a pedagógiai szakszolgálatok biztosításával, a korai fejlesztéssel és gondozással, illetve a fejlesztő felkészítéssel kapcsolatos közoktatási feladatok segítése, a feladatellátásban közreműködő intézményrendszer működtetése és fejlesztése, az érintett gyermekek, tanulók részére a különleges gondozás igénybevételéhez szükséges eszközök, járművek beszerzésének támogatása, a szülői gondozói tanfolyam megszervezésének segítése céljából. A Fővárosi Bíróság a közalapítványt a 12 Pk. 60887/1997/3. számú végzésével 1997. szeptember 23-án, 6799. sorszám alatt vette nyilvántartásba. (A Korm. rendeletet és az ennek mellékleteként jóváhagyott alapító okiratot ezt követően hirdették ki.) A fogyatékos gyermekek, tanulók nevelése és oktatása nemcsak az oktatási ágazatot, hanem a szociális ellátást és az egészségügyi ellátást is érinti. A fogyatékos gyermek az óvodai, iskolai neveléssel és oktatással egyidejűleg szociális ellátásra, rehabilitációra és egészségügyi ellátásra is jogosult. Mindez indokolta, hogy a feladatok finanszírozásában részt vegyen az Egészségbiztosítási Alap is. Ennek megfelelően a Köot. az FGYKA bevételei között mind a központi költségvetés, mind az Egészségbiztosítási Alap hozzájárulását megjelölte. Az ÁSZ a Ptk. 74/G. §-ának (8) bekezdése alapján a közalapítványok gazdálkodásának törvényességét és célszerűségét jogosult ellenőrizni.
Ennek keretében arra kerestünk választ, hogy ˇ az FGYKA működése hogyan segítette elő a közoktatási törvényben, valamint az alapító okiratban meghatározott közfeladatok megvalósítását; ˇ a kuratórium szabályosan és eredményesen gazdálkodott-e az átadott vagyonnal és a támogatással. Az ellenőrzés az FGYKA megalakulásától 1999. március 31-ig tartó időszakra terjedt ki, összefoglaló és részletes megállapításainkat a jelentés, a kapcsolódó adatokat a mellékletek, a szakmai programok értékelését a Függelék tartalmazza.
I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok Az FGYKA alapító okirata a közoktatásról szóló törvényben rögzített célokkal és feladatokkal összhangban határozta meg a közalapítvány céljait. A Fővárosi Bíróság az FGYKA-t kiemelkedően közhasznú szervezetként nyilvántartásba vette. Az FGYKA - a létrehozását előíró törvényi rendelkezés hatálybalépéséhez képest - csaknem másfél éves késéssel kezdte meg működését. Az 1997. évi költségvetési törvény nem hagyott jóvá elkülönített előirányzatot az FGYKA induló vagyona céljára. Az induló vagyont a Kormány olyan előirányzat terhére jelölte meg (Belügyminisztérium fejezet, Körzeti, térségi feladatok támogatása), melyre az 1997. évi költségvetési törvény szerint nem volt felhatalmazása, ebből következően az induló vagyont illetően ellentmondásos intézkedéseket tárt fel az ellenőrzés. Az FGYKA az induló vagyonként számításba vett 200 M Ft összeget nem az alapítótól (a Kormánytól) és nem induló vagyonként, hanem központi költségvetési támogatásként, megállapodás alapján az MKM-től kapta, felhasználási céljait az MKM írta elő. Az 1997. évi központi költségvetési támogatás felhasználására az MKM által meghatározott feladatsor bővebb volt, mint amit az alapító okirat 1997. évre az induló vagyon terhére a kuratóriumnak előírt. A Ptk. 74/B. §
(1) bekezdése szerint az alapítvány céljára rendelt vagyont (induló vagyont) és annak felhasználási módját az alapító okiratban meg kell jelölni. Az FGYKA-t az ellentmondásos intézkedések miatt nem érte anyagi hátrány, mivel időben hozzájutott a működésének és a közalapítványi célok teljesítésének megkezdéséhez szükséges forrásokhoz. Az alapítványok gazdálkodási rendjéről szóló 115/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésével ellentétes azonban, hogy az 1997. évi mérlegében 200 M Ft induló tőkét mutatott ki, mivel nem ezen jogcímen kapta a fenti összeget. Az Egészségbiztosítási Alap hozzájárulásából, az állampolgárok által az SZJA-ból felajánlott 1 %-ból, a természetes személyek és jogi személyek önkéntes befizetéseiből és a vállalkozási tevékenység eredményéből sem 1997-ben, sem 1998-ban az FGYKA-nak nem volt bevétele, a kuratórium érdemben nem kezdeményezte, hogy e forrásokból is bevételekhez jusson. Az ellenőrzött időszak alatt a bevételi forrásokat 90 %-ban az éves költségvetési törvényekben jóváhagyott központi költségvetési támogatás tette ki, egyéb bevételei az átmenetileg szabad pénzeszközeinek államilag garantált értékpapírba való befektetésből származtak. Az FGYKA létrehozása óta eltelt idő alatt sem az alapító nevében eljáró MKM, sem az FGYKA kuratóriuma nem tudta bevonni az Egészségbiztosítási Alap forrásait a közalapítvány támogatásába, mivel az Alap éves költségvetését meghatározó törvények nem jelölték meg az FGYKA-t, mint támogatandó szervezetet. Az Alap hozzájárulását az FGYKA a fogyatékosok mozgását elősegítő eszközök, járművek beszerzéséhez nyújtott támogatásnál használhatná fel. Az FGYKA kuratóriuma - működésének alig másfél éve alatt - összességében eredményesen látta el vagyonkezelői feladatait, az alapító okiratban megjelölt közcélok túlnyomó többségének támogatására pályázatokat írt ki. A szakmai programokat a kuratóriumi tagok delegálásában részt vevő szervezetek és a kuratóriumi tagok javaslataira, valamint a megyei, fővárosi közoktatás-fejlesztési koncepciókra alapozta. Ezek elbírálására, az odaítélt támogatások felhasználásának ellenőrzésére célszerűen funkcionáló rendszert és
módszereket dolgozott ki. Az FGYKA által kiírt pályázati feltételek alapján az ellenőrzött időszak alatt összesen 1608 db pályázatot nyújtottak be. A pályázatok alaki és tartalmi feltételei meglétének vizsgálata után 346 db pályázatot elfogadott, 759 db pályázatot elutasított a kuratórium, 503 db értékelése az ellenőrzés befejezésekor még folyamatban volt. A pályázatokra igényelt összeg 14 %-át teljesítette a kuratórium, egy pályázatra átlagosan 0,5 M Ft támogatás jutott. A FGYKA a rendelkezésre álló pénzeszközeinek - az ellenőrzés befejezéséig - közel felét használta fel a pályázati programok pénzügyi teljesítésére. Forráshiányra hivatkozva - melyet csak részben tartunk megalapozottnak - nem adott eddig támogatást a kuratórium járművek beszerzéséhez, illetve az alapító okiratban egyértelműen megjelölt támogatási cél hiányában a felsőoktatásban tanulmányokat végző fogyatékos hallgatók számára. Az ellenőrzött időszakban a kuratórium összességében törvényesen működött. 1998. év végére szabályozottsága teljes körűvé vált, de egyes szabályzatai az utalványozási jog gyakorlását illetően nem voltak összhangban. Az alapítványi célú tevékenység számbavételére az FGYKA-nál kialakított számviteli rendszer csak részben alkalmas. A könyvvezetésben az alapítványi célú kiadások egyértelmű, elkülönített kimutatása nem biztosított, azok nem válnak el a működési költségektől. Az alapító okirat az FGYKA éves működési költségét az “éves tervezett költségvetés bevételi oldalának 8 %-ában” határozta meg, nem pedig a működési költségek mértékét elsősorban befolyásoló alapítványi célú kiadások arányában. Az FB tagok részére a kuratórium állapította meg a tiszteletdíjat. Az FB nincs függelmi viszonyban a kuratóriummal, megbízását az alapítótól kapta a kuratórium tevékenységének ellenőrzésére, beszámolási kötelezettséggel is az alapítónak tartozik. A kuratórium az alapító okirat felhatalmazása nélkül határozta meg az FB tagoknak a tiszteletdíj összegét. A közalapítvány székhelyének akadálymentes megközelítéséhez tervezett beruházás indokolatlanul elhúzódik, jóllehet a közalapítvány kedvezményezettjei egy részének a tervezett átalakítás nélkülözhetetlen.
Az ellenőrzött időszak alatt az FGYKA folyamatosan rendelkezett szabad pénzeszközzel, pénzügyi helyzete és likviditása kiegyensúlyozott volt. Szabad pénzeszközeinek egy részét - az alapító okiratban és a vagyonkezelési szabályzatban foglaltaknak megfelelően államilag garantált értékpapírba fektette. Az FGYKA FB 1998. évben az alapító okiratban megfogalmazott feladatai közül a közalapítvány működése törvényességének és vagyona kezelésének, ezen belül a pénzügyi terveknek és a beszámolóknak az ellenőrzését elvégezte. Az ellenőrzés megállapításai alapján javasoljuk a Kormánynak 1. Kezdeményezze - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 119. § (2) bekezdésével összhangban - hogy az Országgyűlés az Egészségbiztosítási Alap éves költségvetését meghatározó törvényekben állapítsa meg az Alap hozzájárulását a Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány közalapítványi céljainak támogatásához. 2. Intézkedjen mint alapító, hogy a Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány az alapító okiratban megjelölt induló vagyonát megkapja. (Ennek célszerű megoldási módja lehet pl., ha a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetésében 200 millió Ft költségvetési előirányzatot induló vagyonként szerepeltetnek.) 3. Tekintse át a Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány alapító okiratát és annak módosítása keretében a) állapítsa meg az FB tagok tiszteletdíját, vagy hatalmazza fel erre az alapító nevében eljáró oktatási minisztert; b) a közalapítvány működési költségeit a tárgyévben teljesített alapítványi célú kiadások arányában határozza meg. a Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány kuratóriumának
1. Intézkedjen, hogy a közalapítvány számvitele legyen alkalmas a közalapítványi célú tevékenység alapító okiratnak megfelelő számbavételére, a közalapítványi és működési célú kiadások szabályos elkülönítésére. A belső szabályzatokban meghatározott kötelezettségvállalási és utalványozási jogkörökkel ellentétes gyakorlatot haladéktalanul számolja fel, és gondoskodjon arról, hogy a tisztségviselők és a titkárság maradéktalanul tartsa be a közalapítvány szabályzatainak előírásait. 2. Dolgozza ki és alkalmazza azokat a módszereket, amelyek segítségével a közalapítvány nagyobb mértékben hozzájut az alapító okiratában megjelölt valamennyi bevételi forráshoz, így pl. a természetes és jogi személyek önkéntes befizetéseihez, az állampolgárok által felajánlott SZJA-hoz, vállalkozási bevételekhez. 3. Gondoskodjon - az alapító intézkedését követően - az induló tőke és tőkeváltozás számviteli rendezéséről.
II. Részletes megállapítások
1. Az FGYKA működése, jogi, pénzügyi és szervezeti feltételeinek a megteremtése 1.1. Az FGYKA működése megkezdéséhez tett intézkedések Az FGYKA célja, hogy támogatást nyújtson a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos gyermekek és tanulók személyiségének kibontakoztatása, szellemi és fizikai tehetségük és képességük kifejlesztése, esélyegyenlőségük növelése érdekében, valamint hogy kialakítson egy olyan ellátó rendszert, amely lehetővé teszi, hogy az érintett gyermekek lakóhelyükhöz közel, bejárással tudják igénybe venni a fogyatékosság típusának megfelelően létrehozott óvodát, iskolát, valamint részt vegyen az ép gyermekekkel együtt történő nevelés, oktatás feltételeinek megteremtésében. E célok megvalósítása érdekében az FGYKA pedagógiai szakmai és szakszolgáltatásokat nyújt, pályázat útján támogatja a fogyatékos gyermekek ellátásában közreműködő
intézményrendszer fejlesztését, pedagógiai programok fejlesztését, eszközök, járművek beszerzését, szabadidős tevékenységek megszervezését, az érintett tanulók középfokú iskolai tanulmányainak folytatását és a felsőfokú tanulmányainak megkezdését, továbbá munkába állását, valamint megtéríti a szülők részére szervezett tanfolyamok költségét. Az alapító okiratban megfogalmazott célok és feladatok a közoktatásról szóló törvényben rögzített célokkal és feladatokkal összhangban vannak. A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény megjelenését követően az FGYKA kuratóriuma kidolgozta a kiemelkedően közhasznú szervezetként történő működéshez szükséges alapító okirat módosítását, amit a Kormány, mint alapító elfogadott, majd felhatalmazta a művelődési és közoktatási minisztert, hogy az alapító nevében gondoskodjon az FGYKA kiemelten közhasznú szervezetként történő bírósági nyilvántartásba vételéről. Ezen intézkedés 1998. május 29-én az előírt határidőn belül - megtörtént. A Fővárosi Bíróság - a kért hiánypótlások teljesítése után - 1999. január 27-én a 12. Pk. 60887/1997/9. számú végzésével kiemelkedően közhasznú szervezetként nyilvántartásba vette az FGYKAt. Az alapító okirat módosítását a 24/1999. (II. 12.) Korm. rendelet tartalmazza. A módosított alapító okirat megfelel a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 4. § (1) és 7. §ban megfogalmazott előírásoknak. Az FGYKA megalapításához és működéséhez szükséges adóés TB igazgatási, eljárási intézkedéseket a bírósági bejegyzést követő egy hónapon belül teljes körűen és szabályszerűen megtették. Az FGYKA a Magyar Államkincstárnál 1997. október 6-án nyitott folyószámlát és kötött határozatlan időre szóló megállapodást - az Áht. 18/C. § (6) bekezdésben foglaltak alapján - pénzeszközeinek nyilvántartására és fizetési forgalmának lebonyolítására. A folyószámla felett rendelkezni jogosult személyek - az alapító okirat szerint a kuratórium elnöke és képviseleti joggal felruházott két kuratóriumi tag aláírásukkal a pénzforgalmi szabályoknak megfelelően bejelentkeztek.
Az FGYKA alapító okirat szerinti székhelye 1055 Budapest, Báthory u. 10. Az irodahelyiségeket az MKM-től bérli, évenként megkötött bérleti szerződés alapján. 1.2. Az FGYKA induló vagyona Az 1997. évi költségvetési törvény nem hagyott jóvá elkülönített előirányzatot az FGYKA induló vagyona céljára. Az FGYKA induló vagyonának forrását a létrehozást követően a Kormány olyan előirányzat terhére jelölte meg, melyre a hatályos törvények szerint nem volt felhatalmazása, ebből következően az induló vagyont illetően a következő ellentmondásos intézkedéseket tárta fel az ellenőrzés: Az FGYKA létrehozásáról szóló 164/1997. (IX. 30.) Korm. rendelet 3. §-a szerint a közalapítvány induló vagyona 200 M Ft, melyet az 1997. évi központi költségvetés XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 4. alcím, 14. kiemelt előirányzat "Körzeti, térségi feladatok támogatása" célra jóváhagyott 3.200 M Ft terhére kell biztosítani. Az 1997. évi költségvetési törvény nem hatalmazta fel a Kormányt arra, hogy az általa alapított közalapítvány induló vagyonát fenti előirányzat terhére biztosítsa. A megjelölt előirányzat felhasználását az 1997. évi költségvetési törvény 5. sz. melléklete szabályozta, melynek a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok 14. pontja a következőket tartalmazza: “Körzeti, térségi feladatok támogatása Igényelhetik a megyei (fővárosi) önkormányzatok a Kormány által létrehozott, továbbá a fővárosi és a megyei közalapítványok működtetéséhez, a pedagógiai szakszolgálatok, valamint pedagógiai szakmai szolgáltatások szervezéséhez. A támogatás részletes feltételeit az MKM - a MüM, a PM és a BM véleményének kikérésével - 1997. március 31-ig jelenteti meg. A támogatás összegét az önkormányzat köteles a megyei, fővárosi, országos közalapítvány részére átutalni."
Az 1997. évi költségvetési törvény 43. § (3) bekezdése szerint a Kormány a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzat (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 4. alcím) jogcímei között, a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 5. alcím) jogcímei között, továbbá a 4. és 5. alcím között - a felhasználás iránti igény figyelembevételével átcsoportosításokat hajthat végre. E felhatalmazás a meghatározott jogcímek közötti átcsoportosítást engedélyezte, nem pedig azt, hogy e jogcímeken túl, az államháztartáson kívülre, a Kormány által alapított közalapítvány induló vagyona céljára vonjon el a Kormány forrást. Az FGYKA 1997-ben 200 M Ft támogatást nem az alapítótól és nem induló vagyonként, hanem költségvetési támogatásként, megállapodás alapján kapta az MKM-től (1. sz. melléklet). Az MKM a Művelődési Közlöny 1997. április 17i számában jelentette meg az 1997. évi közoktatási célú támogatási előirányzatok igénybevételi feltételeiről szóló közleményt, melynek 3.1 pontja 200 M Ft-ot irányzott elő a fogyatékos gyermekek nevelésével, oktatásával kapcsolatos országos feladatok ellátásához. A támogatás célja a közlemény szerint a Köot. 119. § (2) bekezdése alapján a Kormány által létrehozott országos közalapítvány működéséhez, feladatainak ellátásához szükséges forrás egy részének biztosítása. A közlemény a Kormány által később létrehozott közalapítvány számára az MKM-mel megkötendő megállapodást jelölte meg az előirányzat rendelkezésre bocsátása feltételeként, jóllehet az 1997. évi költségvetési törvény 5. sz. melléklete szerint a Kormány által létrehozott közalapítvány működtetéséhez is a megyei (fővárosi) önkormányzat igényelhette volna az előirányzatot. Az 1997. szeptember 29-én kötött megállapodás többek között meghatározta a támogatás céljait,
összegét, forrását, valamint azt, hogy a támogatás 1997. december 31-ig fel nem használt összege az FGYKA vagyonát gyarapítja, alapító okiratának megfelelően. Az MKM helyettes államtitkára 1997. szeptemberében írásban tájékoztatta a főpolgármestert az FGYKA számára meghatározott 200 M Ft-tal kapcsolatos teendőkről (2. sz. melléklet). E levél szerint az 1997. évi költségvetési törvény fent megjelölt előirányzata az FGYKA induló vagyonát tartalmazza. A támogatást a megállapodás megkötése után az MKM kezdeményezésére a BM a Fővárosi Önkormányzathoz utaltatta, majd a Fővárosi Önkormányzat továbbutalta az FGYKA számlájára, ahova 1997. október 22-én érkezett meg. Az FGYKA-t az ellentmondásos intézkedések miatt anyagi hátrány nem érte, hozzájutott a működésének és a közalapítványi célok teljesítésének megkezdéséhez szükséges forrásokhoz. Az FGYKA - az alapítványok gazdálkodási rendjéről szóló 115/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet 8. § (1) és (3) bekezdésével ellentétesen - az 1997. évi mérlegében 200 M Ft induló tőkét mutatott ki, jóllehet nem ilyen jogcímen kapta fenti összeget (3. sz. melléklet). A jelzett jogszabály szerint az alapítvány az alapító által az alapítvány céljára rendelt pénzeszközöket és eszközöket induló tőkeként, az alapítványi célú tevékenység eredményét - a bevételek és kiadások egyenlegét tőkeváltozásként köteles kimutatni. 1.3. A kuratórium és az FB létrehozása, a közalapítványi iroda megalakítása Az FGYKA kurátorait és az FB tagjait az alapító okiratban megjelölt szervezetek javaslata alapján a Kormány 1997. szeptember 22-én kérte fel, 3 éves időtartamra. Az FGYKA döntéshozó és kezelő szerve az alapító okirat szerinti 11 tagú, illetve a módosított alapító okirat szerinti 12 tagú kuratórium. A kuratórium személyi összetétele megfelel a Ptk. 74/C. § (3) bekezdésében foglalt előírásoknak, mivel az alapító a kuratóriumban a vagyon felhasználására meghatározó befolyást nem gyakorol.
Az alapító okirat 1. sz. melléklete név szerint felsorolja a kuratórium és az FB tagjait. A kuratóriumba 4 tagot delegáltak a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermekek, tanulók, illetve szüleik érdekképviseletét ellátó országos szervezetek, 3 tagot az ellátásban érdekelt országos szakmai szervezetek és 1-1 tagot a művelődési és közoktatási miniszter, az Egészségbiztosítási Önkormányzat, a helyi önkormányzatok országos érdekképviseleti szervei és a BGGYTF. A módosított alapító okirat szerint 2 tagot delegál az oktatási miniszter, 1-1 tagot a szociális és családügyi miniszter, a helyi önkormányzat országos érdekképviseleti szervei és a BGGYTF. Az FGYKA-nál működő FB szabályosan - az alapító okirat előírásainak megfelelően - öt taggal alakult meg. A 164/1997. (IX. 30.) Korm. rendelet mellékleteként jóváhagyott eredeti alapító okirat szerint az FB-be 1-1 tagot delegált a PM, az MKM, az NM, a BM és a MüM. A 24/1999. (II. 12.) Korm. rendelet mellékletében foglaltak szerint módosított alapító okirat szerint 1-1 tagot delegált az FB-be a BM, az EÜM, az OM, az SZCSM és a PM. Az FGYKA titkársága - mint operatív előkészítő és végrehajtó szerv - 1997. november 1-jén kezdte meg működését.
2. Az FGYKA működése 2.1. A kuratórium működése Az FGYKA a kuratórium által meghatározott és elfogadott éves szakmai program szerint működik. A szakmai programokat a kuratóriumi tagok delegálásában részt vevő szervezetek és a kuratóriumi tagok javaslataira, valamint a megyei, fővárosi közoktatás-fejlesztési koncepciókra alapozták. A kuratórium feladat- és munkatervet csak 1999. évre készített.
A kuratórium feladatai ellátása érdekében üléseit - az alapító okiratban előirt évente legalább négyszeri alkalmat meghaladóan - átlag havonként egyszer tartotta. A kuratóriumi üléseken a határozatok meghozatalakor minden esetben betartották a határozatképességre vonatkozó előírásokat. Az alapító okirat rendelkezése szerint az ülésekről jegyzőkönyvet készítettek a jelenlévők felszólalása lényegének rögzítésével és a meghozott határozatok szó szerinti közlésével. A jegyzőkönyvet a kuratórium ülésének vezetője és a megválasztott jegyzőkönyv hitelesítő minden esetben aláírta. A kuratórium határozatairól a titkárság - a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv. III. fejezet 7. § (2) bekezdés a. pontja, valamint az ennek megfelelően módosított alapító okirat szerint - vezeti a határozatok gyűjteményét, gondoskodik azok nyilvánosságra hozataláról. Az FGYKA SZMSZ-e - összhangban a módosított alapító okirattal - részletesen meghatározta a kuratórium döntéseinek nyilvántartását és nyilvánosságra hozatalát. Az eredeti alapító okirat nem rendelkezett az FGYKA kuratóriumi tagjainak összeférhetetlenségéről, de a kuratórium tagjai a közalapítvány nyilvántartásba vétele előtt nyilatkoztak arról, hogy megfelelnek a Ptk. 74/C. § (3) bekezdés előírásainak. A kurátorok döntéshozatali összeférhetetlenségét a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv. 8. § (1) bekezdés b. pontja írja elő kötelező jelleggel, amelyet az FGYKA módosított alapító okirata és SZMSZ-e rögzített. A kuratóriumi tagok nyilatkozatban kijelentették, hogy a fenti törvényben meghatározott kizárási okok nem állnak fenn. Az összeférhetetlenségi szabályokat a kuratóriumi döntések meghozatalakor betartották, a döntésekben érintett kuratóriumi tagok az adott határozat meghozatalában nem vettek részt. Pl. a kuratórium jegyzőkönyve szerint a szabadidős tevékenységek program keretében beérkezett pályázatok értékelésében, a 27/1998. (VI. 11.) számú kuratóriumi határozat
meghozatalában az érintett kurátorok nem vettek részt. 2.2. A belső szabályzatok teljessége, törvényessége, a könyvvezetés szabályossága Az FGYKA a gazdálkodási kereteit meghatározó szabályzatait a működés megkezdésétől folyamatosan készítette, de csak a működés megkezdését követő egy év letelte után, 1998. év végére vált szabályozottsága teljes körűvé. Az FGYKA SZMSZ-ének elkészítése elhúzódott, teljes terjedelemben 1998. október 29-től hatályos. A kuratórium megalakulásakor elkészítette és jóváhagyta a szavazás rendjéről szóló szabályzatot. Az SZMSZ - összhangban az eredeti és a módosított alapító okirattal - tartalmazza az FGYKA vagyoni viszonyait, gazdálkodását, rögzíti szervezeti felépítését, az egyes szervezeti egységek feladatait, működését, az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat, valamint a kártérítési felelősséget. A kuratórium a jogszabályokban kötelezően előírt valamennyi szabályzatot elkészítette és jóváhagyta. Önálló szabályzat formájában 1998. április 15-től rendelkezik számviteli politikával, számlarenddel, értékelési, leltározási, pénzkezelési szabályzattal. Az alapító okiratban előírt vagyonkezelési és befektetési szabályzatot, valamint a felesleges vagyontárgyak hasznosításáról és selejtezéséről szóló szabályzatot 1998. december 11-én hagyta jóvá a kuratórium. A szabályzatok többsége megfelel a jogszabályok előírásainak, a helyszíni ellenőrzés a pénzkezelési szabályzatot és a vagyonkezelési szabályzatot az utalványozási jogkör nem egyértelmű szabályozása, a számlarendet a működési kiadásoknak (költségeknek) a 115/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdésének nem megfelelő elkülönítése miatt kifogásolta. ˇ A bankszámla feletti rendelkezésről és utalványozásról szóló jog - az alapító okirat szerint - a kuratórium elnökét és a képviseleti joggal felruházott két kuratóriumi tagot illeti meg. A pénzkezelési szabályzat ezzel összhangban áll. Az SZMSZ és a vagyonkezelési szabályzat utalványozási jogot biztosított a kuratórium
elnökének, a képviseleti joggal felruházott két kuratóriumi tagnak és 100 E Ft összeghatárig a titkárság vezetőjének. Ezzel ellentétben a pénzkezelési szabályzat szerint utalványozási jog a titkárság vezetőjét nem illeti meg. Az ellenőrzés megállapította, hogy 1997. és 1998. évben az utalványozási joggal csak a kuratórium elnöke élt. A kuratóriumi elnök 1999. április 15-i levelében azt a tájékoztatást adta, hogy az utalványozási joggal kapcsolatos ellentmondást a kuratórium 1999. február 4-én tartott ülésén az érintett szabályzatok pontosításával helyreigazította. ˇ Az alapítványi célú kiadások közül a pályázatokkal kapcsolatos rezsi költségek keverednek a működési költségekkel, ezek elkülönítése csak az analitikában biztosított. Fent hivatkozott jogszabály szerint az alapítvány költségeit (kiadásait) ˇ vállalkozási tevékenység közvetlen költségei; ˇ alapítványi célú tevékenység közvetlen költségei; ˇ az alapítvány kezelő szervének költségei (kiadásai) és az egyéb közvetett költségek (kiadások) szerinti részletezésben elkülönítetten, a számviteli előírások szerint kell nyilvántartani. A jelenleg hatályos számviteli politika már megfelel a közalapítvány sajátosságainak. Az eredeti, 1998. április 15-én elfogadott számviteli politikában céltartalék képzés szerepelt, valamint az egyszerűsített éves beszámolóhoz kiegészítő melléklet elkészítését írta elő. Az Szt. szerinti egyéb szervezetek éves beszámoló készítésének és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságáról szóló 8/1996. (I. 24.) Korm. rendelet - mely az ellenőrzött időszakban még hatályos volt - a közalapítványok számára nem írta elő kiegészítő melléklet készítését, céltartalék képzést pedig csak a vállalkozási tevékenységet folytató
közalapítványok számára tette lehetővé. Az 1998. december 11-én elfogadott új számviteli politikában rögzítették, hogy céltartalékot az FGYKA nem képez, mivel vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az alapítványi célú tevékenység számbavételére az FGYKAnál kialakított számviteli rendszer csak részben alkalmas. A könyvvezetésben az alapítványi célú tevékenységhez kapcsolódó kiadások nem tükrözik az alapító okiratban meghatározott támogatási célokat. Az alapítványi célú tevékenységek bevételei az alapító okiratnak megfelelő bontásban kerülnek kimutatásra. 2.3. Az FGYKA titkárságának működése Az ellenőrzött időszakban a titkárság tevékenységét, valamint a titkárság vezetőjének feladatait - az alapító okirattal összhangban, azt kiegészítve - az SZMSZ szabályozta. Az SZMSZ - az alapító okiratban leírtakon túlmenően - a titkárság feladatai közé sorolta a kuratórium döntéseiről nyilvántartás vezetését, a döntések nyilvánosságra hozatalát, az érintettekkel való közlését, a közalapítvány irataiba való betekintés feltételeinek biztosítását, a kiírásra kerülő pályázatok előkészítésének, értékelésének szervezését, a kuratórium által jóváhagyott pályázati felhívások közzétételét. A titkárság élén a kuratórium által kinevezett vezető áll. A titkárságvezető - az alapító okiratnak megfelelően - gyakorolja a munkáltatói jogokat a titkárság alkalmazottai felett, irányítja a titkárságot, gondoskodik a működéshez szükséges feltételek biztosításáról, kidolgozza a munkaköri leírásokat, a megbízás alapján közreműködő személyekkel tartja a kapcsolatot. Az ellenőrzött időszak alatt az FGYKA-nál alkalmazott dolgozók szabályos munkaszerződéssel és részletes - az SZMSZ-el összhangban lévő - munkaköri leírással rendelkeztek. A titkárság létszámának meghatározására az alapító okirat szerint a kuratórium jogosult. 1997. évben teljes munkaidőben 2 fő végezte a titkárság feladatait (a titkárság vezetője és a
pályázati manager), 1998. évben 2 fő teljes, és 2 fő részfoglalkozású alkalmazott volt. A könyvelési feladatokat megbízási szerződés alapján külső könyvelő cég végezte. A közalapítványi titkárság az alapító okiratban és az SZMSZben előírt feladatait megfelelő szakmai színvonalon végezte, de egyes - a közalapítvány működésére meghatározó kötelezettségvállalások aláírásakor a titkárság vezetője feladat- és hatáskörét túllépte. Az SZMSZ szerint az FGYKA működéséhez szükséges, külső személyekkel kötött szerződések aláírására a kuratórium elnöke jogosult, ennek ellenére a gazdasági vezetővel, a könyvvizsgáló céggel, a jogi szakértővel a megbízási szerződéseket a titkárság vezetője írta alá, mint megbízó. 2.4. Az FB működése Az FGYKA kuratóriumának és titkárságának tevékenységét 5 tagú FB ellenőrzi. Az FB tagjai az ellenőrzött időszakban a kuratórium ülésein rendszeresen részt vettek. Az FB a működését 1997. november 4-én kezdte meg, 1997. évben azonban érdemi ellenőrző tevékenységet nem folytatott, 1997. évi tevékenységéről az alapítónak nem számolt be. Az FB saját ügyrendjét 1998. február 24-én fogadta el, tartalma megfelel az alapító okiratban foglaltaknak. 1998. évben öt alkalommal tartott ülést, megvizsgálta az FGYKA 1997. évi beszámolóját, az 1998. évi pénzügyi tervét, a gazdálkodással kapcsolatos szabályzatokat. Az ellenőrzött időszak alatt az FB egy alkalommal végzett pénzügyi-gazdasági ellenőrzést, az induló év három hónapjának tevékenységét tekintette át. Az ellenőrzés tapasztalatai alapján a gazdálkodással és működéssel kapcsolatos belső szabályzatok mielőbbi kidolgozására és elfogadására hívta fel a kuratórium figyelmét. Az FB az ellenőrzési munka alapját szolgáló ellenőrzési munkatervet - ellentétben az 1997. november 4-én megtartott ülésen elfogadott II/1997. (X. 4.) sz. határozatával - 1998. évre nem, csak az 1999. évre készített. A munkaterv tartalmazza az FGYKA 1999. évi pénzügyi tervének, az 1998. évi - az
alapítónak elkészítendő - szakmai jelentés és a közhasznúsági jelentés ellenőrzését, valamint az 1999. évi gazdálkodás, a titkárság működése és a pályáztatási rendszer vizsgálatát. Az FB 1998. évben az alapító okiratban megfogalmazott feladatai közül a közalapítvány működése törvényességének és vagyona kezelésének, ezen belül a pénzügyi tervek és a beszámolók ellenőrzését elvégezte.
3. Az FGYKA gazdálkodása 3.1. Az éves pénzügyi tervek elkészítése, jóváhagyása Az alapító okirat szerint az FGYKA éves pénzügyi terv alapján gazdálkodik, azzal a megkötéssel, hogy a törzsvagyona 20 millió Ft alá nem csökkenhet. Az alapító okirat tervezésre vonatkozó előírásait a kuratórium az ellenőrzött időszakban betartotta. Az FGYKA az ellenőrzött időszak mindhárom évében készített éves pénzügyi tervet. A pénzügyi tervezés kiterjedt az alapítványi célú és a működési célú kiadások, valamint a bevételi források tervezésére, figyelembe véve az alapító okiratban meghatározott felhasználási célokat. A pénzügyi tervek és a beszámolók tartalma nem volt összhangban. A kuratórium által elfogadott pénzügyi tervekben a bevételeket és kiadásokat, a beszámolókban pedig a bevételeket és költségeket mutatták ki. A pénzügyi tervben és a beszámolóban kiadások és költségek összege alapvetően az értékcsökkenés összege miatt különbözött, ebből is adódott, hogy pl. 1998. évben a tényleges működési költségek (22 M Ft) meghaladták a tervezett szintet (21 M Ft). Az FGYKA bevétele a Köot. 119. § (2) bekezdése szerint a központi költségvetés és az Egészségbiztosítási Alap hozzájárulása, a törvényben vagy kormányrendeletben előírt befizetések, természetes személyek, jogi személyek vagy ezek jogi személyiség nélküli társaságainak önkéntes befizetései, valamint az alapító okiratban meghatározott egyéb bevételek. Az alapító okirat az FGYKA bevételeinek jogcímeit konkretizálta, illetve kibővítette, így pl. az SZJA 1 %-os
részének felajánlásából, illetve a vállalkozásokból befolyó bevételekkel. Az Egészségbiztosítási Alap hozzájárulásából, az SZJA felajánlható 1 %-ból, a természetes és jogi személyek önkéntes befizetéseiből, valamint a vállalkozási tevékenység eredményéből sem 1997-ben, sem 1998-ban az FGYKA nem tervezett bevételt. Az FGYKA kuratóriuma a bevételeket nagy biztonsággal tudta tervezni, mivel az ellenőrzött időszak alatt a bevételi forrásokat 90 %-ban az éves költségvetési törvényekben jóváhagyott központi költségvetési támogatás tette ki, egyéb bevételei pedig az átmenetileg szabad pénzeszközeinek államilag garantált értékpapírba való befektetésből származtak. Az FGYKA éves működési költségeinek összege az alapító okirat szerint “nem lehet nagyobb az éves tervezett költségvetés bevételi oldalának 8 %-ánál”. Álláspontunk szerint a működési költségeket célszerűbb lett volna a teljesített alapítványi célú kiadások arányában meghatározni, mivel a kuratórium és a titkárság munkája elsősorban e kiadások törvényes és célszerű megszervezéséhez kapcsolódik. Az alapító okirat működési költségekre vonatkozó korlátozásából nem állapítható meg egyértelműen, hogy csak az adott év bevételét, vagy az előző évi maradványt is tartalmazó pénzügyi forrást kell alapul venni. Az FGYKA kuratóriuma a számára kedvezőbb, pénzmaradványt is tartalmazó pénzügyi forrás összegét vette alapul a működési költségek összegének tervezésekor. A tervezett kiadásokon belül a legnagyobb súllyal (80 %) a pályázat alapján folyósított támogatások szerepeltek, melyet a kuratórium szakmai programja szerint terveztek. A pályázatok meghirdetésével, szakértők bevonásával kapcsolatos költségeket - az ún. pályázati rezsi költségeket - a kuratórium a pénzügyi terv részeként határozta meg. Az alapító okirat szerint a pályázatok meghirdetésével, lebonyolításával, elbírálásának előkészítésével, szakértők bevonásával kapcsolatos költségeket a kuratórium külön, a pályázat kiírásakor határozza meg.
A kuratórium határozatai szerint a pályázatok rezsi költsége a pályázati úton elosztható támogatás maximum 5 %-a lehet. Ezt az előírást 1997. évben az FGYKA betartotta, mivel a pályázati úton felosztható 58 M Ft támogatás 2,9 M Ft-ot kitevő 5 %-ával szemben mindössze 0,7 M Ft pályázati rezsi költség merült fel. 1998. évben a pályázatok rezsi költsége (5,6 M Ft) a pályázati úton történő feladat-finanszírozás (135 M Ft) 4 %-a volt, vagyis az előírt kereten belül maradt. A pénzügyi terveket a kuratórium mindhárom évben jóváhagyta. Az 1997. évi pénzügyi tervet a kuratórium a tényleges működés rövid időtartamának figyelembevételével készítette el. A tervezett bevétel 206 M Ft volt, amelyből 200 M Ft-ot terveztek induló vagyon jogcímen, 6 M Ft-ot egyéb bevételként. A tervezett 95 M Ft kiadáson belül az alapítványi célú támogatás és a pályázatokhoz kapcsolódó költségek együttesen 91 M Ft-ot, az összes kiadás 96 %-át tették ki. A működési költségek tervezésénél a működés három hónapjára eső arányos bevétel 8 %-át, 4,1 M Ft-ot vettek figyelembe, mely megfelelt az alapító okiratban meghatározott aránynak. Az 1998. évi pénzügyi tervben 421 M Ft pénzügyi forrással számoltak, ebből 200 M Ft volt a központi költségvetési támogatás, 191 M Ft az előző évi maradvány és 30 M Ft az értékpapírok tervezett hozama. A tervezett 392 M Ft kiadáson belül az alapítványi célú támogatás és a pályázatokhoz kapcsolódó költségek együttes összege 371 M Ft-ot, az összes kiadás 95 %-át tette ki. Működési költségekre 21 M Ft-ot terveztek, mely az éves pénzügyi terv bevételi oldalának 5 %-a volt, megfelelt az alapító okirat előírásának. Az 1998. évi tervet - ezen belül elsősorban a pályázati úton történő támogatások összegét - a kuratórium többször módosította, főleg a tapasztalat hiánya miatt. Az 1999. évi pénzügyi tervben 461 M Ft pénzügyi forrással számoltak, ebből az előző évi maradvány 218 M Ft, a központi költségvetési támogatás 200 M Ft, az értékpapírok tervezett hozama 40 M Ft, a pályázati díjakból származó tervezett bevétel 3 M Ft volt. A tervezett összes kiadás 431 M Ft,
amelyen belül az alapítványi célú támogatások és a pályázatokhoz kapcsolódó költségek együttes összege 412 M Ft (összes kiadás 96 %-a) volt. Az 1999. évi terv azzal számol, hogy az előző évek jelentős kiadási megtakarításából származó pénzmaradványt a tárgyévben alapítványi célokra felhasználják. 1999. évben a működési költségekre 19 M Ft-ot terveztek, amely a pénzügyi terv bevételi oldalának (461 M Ft) 4 %-át, a tárgyévi folyóbevétel (243 M Ft) 8 %-át teszi ki. 3.2. Az FGYKA bevételei és kiadásai (költségei) 3.2.1. Az FGYKA számára meghatározott bevételi források realizálása 1997-1998. években az FGYKA évente 200 M Ft központi költségvetési támogatást kapott, az 1999. évi költségvetési törvény ugyancsak 200 M Ft támogatást irányzott elő. Az ellenőrzött időszakban a Köot. által meghatározott bevételi források egy részéből az FGYKA-nak nem származott bevétele. Az Egészségbiztosítási Alap hozzájárulásából, az állampolgárok által az SZJA-ból felajánlott 1 %-ból, a természetes személyek és jogi személyek önkéntes befizetéseiből és a vállalkozási tevékenység eredményéből sem 1997-ben, sem 1998-ban az FGYKA-nak nem volt bevétele. ˇ Az Egészségbiztosítási Alap támogatásával igénybe vehető szolgáltatási körébe illeszthető pl. a különleges gondozás igénybevételéhez szükséges eszközök és járművek beszerzése, a fogyatékos gyermekek oktatási, nevelési intézménybe járásához kapcsolódó útiköltségek megtérítése, az Egészségbiztosítási Alap támogatása tehát ezeknek az alapítványi céloknak a finanszírozásához járulhatott volna hozzá. Az FGYKA létrehozása óta eltelt idő alatt sem az alapító nevében eljáró MKM, sem az FGYKA kuratóriuma nem tudta bevonni az Egészségbiztosítási Alap forrásait a közalapítvány támogatásába. Az FGYKA létrehozását megelőzően, 1997. április 4-én a művelődési és közoktatási miniszter levélben fordult az Egészségbiztosítási Önkormányzat elnökéhez, melyben - hivatkozva a Köot. 119. §-ának (2) bekezdésére - kérte az Egészségbiztosítási Alap
hozzájárulását az FGYKA induló vagyonához (4. sz. melléklet). E jogszabályhely azonban nem az FGYKA induló vagyon kiegészítése, hanem bevételi forrásai bővítése céljából jelölte meg az Egészségbiztosítási Alapot. Az Egészségbiztosítási Önkormányzat elnöke elutasító válaszában arra hivatkozott, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, valamint az Egészségbiztosítási Önkormányzat költségvetése nem tartalmaz 1997. évre az FGYKA céljára elkülönített pénzeszközt (5. sz. melléklet). Az FGYKA létrejöttét követően, 1997. szeptember 30án a művelődési és közoktatási miniszter ismételten írásban megkereste az Egészségbiztosítási Önkormányzat elnökét, és tájékoztatást kért az FGYKA támogatási lehetőségét illetően (6. sz. melléklet). Az MKM munkatársának szóbeli tájékoztatása alapján 1998-ban is írásban kérték az Egészségbiztosítási Önkormányzat támogatását, de nem kaptak kedvező választ. A helyszíni ellenőrzés ezeket a dokumentumokat nem kapta meg. ˇ A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4. § (1) bekezdésének c. pontja szerint az FGYKA kedvezményezettnek minősül, így az SZJA 1 %-ának fogadására jogosult. Ilyen jogcímen az FGYKA-nak az ellenőrzött időszakban nem volt bevétele. Az ellenőrzésünk tapasztalatai szerint a kuratórium eddig nem tett érdemi intézkedéseket annak érdekében, hogy az FGYKA-nak a központi költségvetési támogatáson túl más forrásból bevétele származzon. A civil szféra önkéntes befizetéseit és adományait részben ellensúlyozta, hogy a kuratórium a támogatást több pályázati célnál (pl. nyári táborok, szülői gondozói tanfolyamok) önrész meglétéhez kötötte, ezáltal bővült a támogatásban részesíthető kedvezményezettek köre, illetve közvetve az alapítványi célok finanszírozási lehetősége.
3.2.2. A bevételek és kiadások (költségek) alakulása 1997-1998. években 1997. évben a tényleges bevételek összege 201,5 M Ft, a tényleges költségek összege 4,8 M Ft volt. A bevételek tervezettől való elmaradásának oka az volt, hogy az értékpapírok befektetéséből származó hozamot felültervezték. A tényleges költségek a tervezett összeg 5 %-át, a befolyt bevételek mintegy 2 %-át tették csak ki, mivel a pályázatokra megítélt támogatásokat az év végéig hátralévő rövid idő miatt nem utalták át az érintetteknek. 1998. évben a befolyt bevételek összege 227,2 M Ft, a tényleges költségek összege 193,3 M Ft volt. A bevételeken belül a befektetésből származó bevétel 27 M Ft (az összes bevétel 12%-a) volt. Az alapítványi célú kiadások a tárgyévben befolyt bevételek 85 %-át tették ki. A pénzügyileg teljesített alapítványi célú támogatások (kiadások) jelentősen alatta maradtak az e célra tervezett kiadásoknak (költségeknek), mindössze 46 %-os mértékben realizálódtak. Ennek oka, hogy pályázati úton az FGYKA a tervezett 326,5 M Ft-tal szemben csak 135 M Ft támogatást utalt át, további 129,5 M Ft-ra kötelezettségvállalást adott, amelyek tényleges kifizetését 1999. évben tervezik. Az 1998. évben kiírásra került pályázatok - a ténylegesen kifizetett és a kötelezettségvállalásként kezelt támogatások együttesen - 264,5 M Ft-os összege a tervezett 326,5 M Ft 81 %-os teljesítését jelentette. Az ellenőrzött időszakban tervezett és teljesített bevételek, illetve kiadások adatait a 7-9. sz. mellékletek tartalmazzák. 3.2.3. Az FGYKA működéséhez szükséges feltételek megteremtése, a működési költségek alakulása Az FGYKA az alapító okirata szerint 1997. évben legfeljebb 15 M Ft-ot fordíthatott székhelyének kialakítására, az induláshoz szükséges eszközök, berendezések, felszerelések megvásárlására. A kuratórium a tárgyi feltételek megteremtésére 8 M Ft, a titkársági iroda felújítására és akadálymentesítésére 7 M Ft felhasználását engedélyezte. Az eszközök beszerzése 1997. évben megkezdődött 3,1 M Ft értékben, majd 1998. évben folytatódott 4,9 M Ft értékben. Az iroda felújítása 1997. december 15-én fejeződött be, 1,3 M Ft összegben. A beszerzett tárgyi eszközök valós szükségletet elégítettek ki, színvonalas, korszerű működési feltételeket biztosítottak. A beszerzési források kiválasztásánál a titkárság a
fogyatékos szakemberek, vagy az őket foglalkoztató szervezetek kínálatát is figyelembe vette. A kuratórium és a titkárság az eszközök beszerzésénél ésszerűen és takarékosan járt el. 1997. év végén a mozgássérültek közlekedésének biztosítása érdekében megkezdték a székhely akadálymentesítéséhez szükséges előkészületeket, amely a mellékhelyiség, az épület bejárata, valamint egy mozgássérültek részére készült, speciális lépcsőlift kialakítását tartalmazta. A szükséges tervek elkészültek, az építési engedély 1998. május 8-án lett jogerős. Az 1998. évi pénzügyi tervben a beruházásra a kuratórium 5,3 M Ft-ot hagyott jóvá. A beruházás 1998-ban nem kezdődött el, így ezt az összeget változatlan nagyságban és célra a kuratórium az 1999. évi tervben is elfogadta. A kuratórium 1999. év folyamán úgy döntött, hogy a lépcsőlift beszerzése és felszerelése szükségtelen. A mellékhelyiség és a bejárati kapu átalakítására vonatkozó árajánlatok bekérése a helyszíni ellenőrzés 1999. márciusi befejezésekor még folyamatban volt. A beruházás - annak műszaki tartalmát illetően - nem volt kellően átgondolt, kivitelezése a titkárságnak felróhatóan indokolatlanul elhúzódik, jóllehet a közalapítvány kedvezményezettjei egy részének a tervezett átalakítás a közalapítvány székhelyének akadálymentes megközelítéséhez nélkülözhetetlen. A helyszíni ellenőrzés során nem kaptunk magyarázatot a beruházás elhúzódásának indokaira. Az FGYKA 1997-ben, az alapítás évében egy negyedévet működött, 4,1 M Ft összegű működési költsége a bevételek egy negyedévre jutó arányos részének 8,1 %-át tette ki. A működési költségeken belül a személyi jellegű ráfordítások 3,1 M Ft-ot ( 76% ), az egyéb költségek 1 M Ft-ot ( 24% ) tettek ki. 1998. évben a működési költségek összege 22 M Ft volt, amely az éves pénzügyi terv bevételi oldalának (mely az előző évi pénzmaradványt is tartalmazta) 5,2 %-át tette ki. A működési költségeken belül a személyi jellegű ráfordítások összege 14,1 M Ft ( 64% ), az egyéb költségek összege 7,9 M Ft (36% ) volt.
A működési költségeket részletesen a 9. sz. melléklet tartalmazza. Az ellenőrzött időszakban a legnagyobb súllyal szereplő személyi jellegű ráfordítások a tisztségviselők tiszteletdíjából, költségtérítéséből, a titkárság alkalmazottainak bérköltségéből, a közterhekből és a megbízási szerződésekből tevődtek össze. A létszám, valamint a bérek, tiszteletdíjak, költségtérítések részletes adatait a 10. sz. melléklet tartalmazza. A kuratóriumi és FB tagok tiszteletdíja és költségtérítése 1997. évben 1,4 M Ft (a működési költségek 34%-a), 1998. évben 6 M Ft (a működési költségek 27%-a) volt. A kuratórium tagjai kizárólag útiköltség címen részesültek költségtérítésben, 1997. évben összesen 45000 Ft, 1998. évben 121000 Ft összegben, a benyújtott és igazolt számlák alapján. Az FB tagjai az ellenőrzött időszak alatt nem igényeltek költségtérítést. Az alapító az alapító okiratban lehetővé tette mind a kurátorok, mind az FB tagok részére havi tiszteletdíj kifizetését és a számlával igazolt költségek megtérítését, ugyanakkor nem határozta meg az FB tagok tiszteletdíjának összegét, a költségtérítésre kifizethető összeget és a számlával igazolt, indokolt költségek körét. A kuratórium az alapító okirat felhatalmazása alapján saját tagjai számára, az alapító okirat felhatalmazása nélkül pedig az FB tagoknak is meghatározta a tiszteletdíj összegét. 1997. és 1998. évben a kuratóriumi és FB tagok 25000 Ft, 1999. évtől 30000 Ft; 1997. és 1998. évben a kuratórium és FB elnök 50000 Ft, 1999től 55000 Ft havi tiszteletdíjban részesülnek. Álláspontunk szerint az FB kuratóriumot ellenőrző tevékenységével összeférhetetlen, ha a kuratórium állapítja meg az FB tagok számára a tiszteletdíjat. Az FB nincs függelmi viszonyban a kuratóriummal, megbízását az alapítótól kapta, beszámolásra is az alapító számára kötelezett. A költségtérítések összegét az SZMSZ havi 25000 Ft-ban maximálta és meghatározta a költségtérítésnél figyelembe vehető, indokolt költségeket. Az útiköltségek, az FGYKA céljaival összefüggő külföldi szakmai konferencián, hazai tanfolyamon való részvétel költségei, szakkönyvek,
számítástechnikai eszközök vásárlásával kapcsolatos költségek tartoznak az elszámolható költségek közé. A titkárság alkalmazottainak bérköltsége 1997. évben 0,6 M Ft, 1998. évben 3,3 M Ft ( mindkét évben a működési költségek 15 %-a ) volt. Az 1999. évi terv e célra 3,5 M Ft-ot irányzott elő, így a bérköltségek 5%-kal növekednek. A személyi jellegű költségek közterhe 1997. évben 0,8 M Ft ( a működési költségek 20 %-a ), 1998. évben 3,7 M Ft ( a működési költségek 17 %-a ) volt. Az FGYKA által kifizetett megbízási díjak 1997. évben 0,2 M Ft-ot (5 % ), 1998. évben 0,8 M Ft-ot ( 4 % ) tettek ki. A megbízások az FGYKA működését segítették elő. A közalapítvány 1998. szeptember 1-től megbízási szerződés alapján jogi szakértőt foglalkoztat jogi képviseletének ellátására, szerződések előkészítésére, jogi tanácsadásra. Jogi szakértő készítette el - eseti megbízás alapján - az SZMSZ-t a közhasznú szervezetekről szóló tv. előírásának figyelembevételével, és azzal összhangban. Az FGYKA 1998. november 1-én megbízási szerződést kötött egy céggel az FGYKA-ról szóló és az interneten olvasható információs anyag elkészítésére. A szerződésben vállalt feladatokat a megbízott teljesítette, így számára a megállapodás szerinti díj - 150000 Ft + ÁFA - kifizetésre került. Az anyagjellegű ráfordítások 1997. évben 0,4 M Ft-ot, 1998. évben 2 M Ft-ot tettek ki (elsősorban az irodai tevékenység beindításához szükséges irodaszerek és egyéb anyagok beszerzése), az 1999. évi terv anyagjellegű ráfordításokra 1,4 M Ft-ot irányzott elő. Az iroda (78,6 m2 ) bérleti díját az MKM-mel évenként megkötött bérleti szerződés határozza meg (1997. évben 0,2 M Ft, 1998. évben 1,4 M Ft volt). 3.3. A vagyonvédelem helyzete Az ellenőrzött időszakban a pénzkezeléssel kapcsolatos feladatok elvégzésére kijelölt munkaköröket (pénztáros,
pénztárellenőr, érvényesítő) szabályosan osztották meg, a feladatok elvégzésével kapcsolatos összeférhetetlenségről a pénzkezelési szabályzat rendelkezett, azokat a működés során betartották. Pénztári utalványozást az ellenőrzött időszakban csak a kuratórium elnöke végzett. A pénzeszközöket korszerű páncélszekrényben tárolják. A szabályzat a napi pénztári záróállományt 50 E Ft-ban határozta meg, mely összeget három alkalommal - engedéllyel túlléptek. A kuratórium az FGYKA vagyonára biztosítási szerződést kötött, az épületet portaszolgálat őrzi. Az eszközök nyilvántartása megfelelő, áttekinthető, a főkönyvi kivonattal egyező. Az FGYKA 1997. év és 1998. év végén az Szt-ben és a saját leltározási szabályzatában előírt leltározási kötelezettségének eleget tett. A leltározás a leltározási szabályzatban foglaltaknak megfelelően történt. A leltározást mennyiségi felvétellel (befektetett eszközök, pénzkészlet) és egyeztetéssel (értékpapírok, követelések, bankszámla, szállítók, egyéb kötelezettségek) végezték el. 3.4. Az éves beszámoló szabályossága, jóváhagyása, a könyvvizsgálói kötelezettség teljesítése Az FGYKA az Szt. 11. § (2) bekezdése és a 8/1996. (I. 24.) Korm. rendelet alapján egyszerűsített éves beszámoló készítésére kötelezett, melynek keretében egyszerűsített mérleget és eredmény-kimutatást kell készítenie. A 8/1996. (I. 24.) Korm. rendelet az ellenőrzött időszakban még hatályban volt. Az FGYKA mind az 1997. évi, mind az 1998. évi egyszerűsített éves beszámolóját elkészítette. A mérleg és eredmény-kimutatás könyvvezetéssel és leltárral alátámasztott, tartalmát tekintve - az induló tőke és tőkeváltozás mérlegsorok kivételével (3. sz. melléklet) szabályszerű volt. Az FGYKA formálisan nem kapta meg az alapítótól az induló vagyont, így az 1997. évi költségvetési támogatás maradványát tőkeváltozásként kellett volna kimutatni.
Az 1997. évi eredmény-kimutatás formailag nem felelt meg a 8/1996. (I. 24.) Korm. rendelet 5. sz. mellékletében meghatározottaknak, a bevételeket és kiadásokat tartalmilag helyesen, könyvvezetéssel alátámasztva, de az előírt tagolástól eltérően készítették el. A könyvvizsgáló az FGYKA 1997. évi egyszerűsített éves beszámolójáról a könyvvizsgálói jelentést elkészítette és 1998. március 4-én a mérleget hitelesítő záradékkal ellátta. Az 1997. évi beszámoló felülvizsgálatát és hitelesítését egy kft. végezte az 1997. december 22-én megkötött megbízási szerződés szerint, mely mellékletként tartalmazta a könyvvizsgálói engedélyt és a cég bejegyzéséről szóló cégbírósági végzést. Az alapító okirat szerint a kuratórium köteles az alapító nevében eljáró művelődési és közoktatási-, illetve a jelenlegi kormányzati struktúrában az oktatási miniszternek beszámolót készíteni, amely tartalmazza az előző év könyvvizsgáló által hitelesített számviteli beszámolóját, a cél szerinti tevékenységről szóló beszámolót, a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, a kiadásokról szóló tájékoztatást, a vállalkozási tevékenység bemutatását. Az FGYKA és az MKM fejezet között - évenként - megkötött megállapodás kötelezi a kuratóriumot, hogy minden év január 31-ig jelentést és pénzügyi elszámolást készítsen a költségvetési támogatás felhasználásáról. Az 1997. évről szóló beszámolót - az alapító okirat és a megállapodás szerinti beszámolót összevontan - a kuratórium 1998. február 13-i ülésén a 9/1998. (II. 13.) sz. határozatával hagyta jóvá, és a kuratórium elnöke 1998. március 12-én nyújtotta be a minisztériumhoz. A beszámoló tartalmazta a működési feltételek megteremtése érdekében tett intézkedéseket, a cél szerinti tevékenységeket az alapító okiratban meghatározott csoportosításban, a számviteli beszámolót, a kiadásokról szóló tájékoztatást, valamint azt a tényt, hogy az FGYKA 1997. évben vállalkozási tevékenységet nem folytatott. A beszámoló az alapító okiratban meghatározott részletezettség szerint készült el, teljes körűen tartalmazta az FGYKA gazdálkodásának és tevékenységének bemutatását.
Az 1998. évről szóló pénzügyi elszámolást és a tevékenységről szóló jelentést a kuratórium 1999. február 4-i ülésén fogadta el, majd - 1999. január 31. helyett - március 9én nyújtotta be a kuratórium elnöke a minisztériumhoz. A jelentés teljes körűen ismerteti az FGYKA 1998. évi működését és gazdálkodását. Ennek keretében szól a működés szervezeti és személyi feltételek megteremtésének befejezéséről, a cél szerinti tevékenységekről, az egyes célokhoz kapcsolódó pályázati témákról és az elosztható keretösszegekről, valamint a kommunikációs tevékenységről. A jelentés tartalmazza a kiadásokról szóló számszerű tájékoztatást. 3.5. Az FGYKA finanszírozása és likviditása 1997-ben az FGYKA a Fővárosi Önkormányzaton keresztül kapott az MKM-mel kötött megállapodásnak megfelelően 200 M Ft - központi költségvetésből származó - támogatást. 1998-ban a Kormány a programfinanszírozás körébe vonta az FGYKA támogatására jóváhagyott előirányzatot. A 208/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 6. § előírásainak megfelelően az FGYKA programismertetője 1998. január 12-én elkészült, az MKM helyettes államtitkára jóváhagyta, majd megküldte a Kincstárnak. A programismertető megfelelt az előírt tartalmi követelményeknek, tartalmazta a támogatott szervezet nevét, a támogatás összegét és ütemezését. A Kincstár az FGYKA finanszírozására nem kötött az MKM fejezettel finanszírozási szerződést, jóllehet a programfinanszírozás körébe vont fejezeti kezelésű előirányzatok megtervezéséről, az ezek felhasználásával megvalósuló kiadások finanszírozásának rendjéről szóló 208/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdése ezt előírja. A szerződéskötés elmulasztása nem akadályozta az FGYKA finanszírozását. A szerződéskötés elmaradásának okaira a helyszíni ellenőrzés, illetve a megállapítások egyeztetése során nem kaptunk magyarázatot. Az MKM helyettes államtitkára 1998. április 16-án írta alá az egyszerűsített részprogram engedélyezési okiratot. A Kincstár 1998. május 25-én átutalta a költségvetési támogatás aktuális első öt havi részletét az FGYKA Kincstárnál megnyitott számlájára, majd év végéig havi bontásban egyenlő
részletekben utalta a teljes összeget. A kifizetések egyetlen program, az FGYKA működésének és pályáztatási feladatainak finanszírozására történtek. Az FGYKA a 208/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdésének megfelelően megkapta a támogatást. Mivel pályáztatásra, illetve a közalapítvány működésére nem használták fel teljes mértékben, jelentős összegű - 217 M Ft pénzmaradvány halmozódott fel év végén, mely meghaladta az 1998. évi 200 M Ft összegű költségvetési támogatást. A programfinanszírozással kapott költségvetési támogatás nagy részét kincstárjegybe fektette az FGYKA. Az FGYKA 1997-1998. évi kötelezettségvállalásait a 11. sz. melléklet mutatja. A pénzmaradvány várhatóan 1999-ben felhasználásra kerül, mivel 1998. decemberében a kuratórium 7 pályázati témában 150 M Ft pályázati úton történő elosztására vállalt kötelezettséget. Az ellenőrzött időszak alatt az FGYKA folyamatosan rendelkezett szabad pénzeszközzel, pénzügyi helyzete és likviditása kiegyensúlyozott volt. A FGYKA 1997-ben, az indulás évében a 200 M Ft központi költségvetési támogatás átutalását követően vált fizetőképes szervezetté. Mind 1997, mind 1998. évben az elkészített pénzügyi tervek keretei között, a rendelkezésre álló források erejéig vállalt kötelezettséget és teljesített kifizetéseket. Az ellenőrzött időszak alatt a szabad pénzeszközökkel ésszerűen, körültekintően gazdálkodtak, a folyószámlán lekötetlen szabad pénzeszköz csak a folyamatos fizetőképessége fenntartása erejéig tartottak. 3.6. Az FGYKA vagyonának megőrzése és hasznosítása Az alapító az FGYKA induló vagyonát 200 M Ft-ban határozta meg, ezen belül 20 M Ft a törzsvagyon, melynek összege nem csökkenhet, hozama azonban felhasználható.
A vagyonkezelői feladatokat a kuratórium a vagyonkezelési és befektetési szabályzata előírásainak figyelembe vételével látta el. A kuratórium által 1998. december 11-én jóváhagyott SZMSZ 1. sz. melléklete tartalmazza az FGYKA vagyonkezelési és befektetési szabályzatát. A kuratórium a szabad pénzeszköz egy részét (1997-ben 100 M Ft-ot, 1998-ban 194,3 M Ft-ot) az állam által garantált értékpapírba (kincstárjegybe) fektette. 1997. évben - három hónap időtartam alatt - az értékpapír árfolyamnyereségéből származó hozam 1,5 M Ft volt, amely a befektetett pénzeszköz (101 M Ft) 14,8 %-át tette ki. 1998. évben az elért hozam 26 M Ft volt, amely az átlagos havi befektetett pénzeszköz állomány (160 M Ft) 16 %-a volt. Az FGYKA köztartozásait időben teljesítette, a hitelfelvételi tilalmat betartotta. Az ellenőrzött időszakban vállalkozási tevékenységet nem folytatott.
4. Az FGYKA-nak nyújtott központi költségvetési támogatás rendeltetésszerű, törvényes és célszerű felhasználása 4.1. Az FGYKA támogatási koncepciója és ennek összhangja az alapító okirat célkitűzéseivel Az FGYKA célja a fogyatékos gyermekek, tanulók ellátásában közreműködő intézményrendszer tervszerű fejlesztése, a nevelést, oktatást szolgáló pedagógiai programok, eljárások kifejlesztésének segítése. Az FGYKA támogatási koncepciójának kidolgozása során a kuratórium figyelembe vette az Alkotmánynak, a Gyermekek jogairól szóló ENSZ egyezménynek, a közoktatási törvénynek, valamint az FGYKA alapító okiratának a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló előírásait. A támogatási koncepció kialakításában részt vettek a kuratóriumi tagokat delegáló szervezetek, a kuratórium tagjai, felhasználták továbbá a megyei, fővárosi közoktatási fejlesztési terveket is.
A kuratórium 1997. november 7-én fogadta el az FGYKA alapvető támogatási céljait rögzítő koncepciót, az éves működési költségvetésekben - az abban foglaltak megvalósítását szolgáló támogatási döntéseivel - biztosította az előírt feladatok végrehajtásának pénzügyi feltételeit. Az első programok indításához - mivel a kuratórium még nem rendelkezett kellő tapasztalattal - az érintettek igényeit is felmérték. Az FGYKA titkársága megvizsgálta, hogy a benyújtott igények megfelelnek-e az alapító okiratban rögzített célkitűzéseknek, a kidolgozott javaslat alapján a kuratórium 8 makro- és 5 mikroprogramból álló támogatási koncepciót fogadott el. A sorrend az egyes programok között fontossági sorrendet is jelentett, a koncepció makro (a fejlesztést szolgáló átfogó, nagyobb összegű támogatást igénylő) és mikro (egy-egy részfeladat teljesítését szolgáló, kisebb pénzigényű) programokat tartalmazott. Makro-programok: ˇ szülői gondozói tanfolyamok; ˇ számítástechnikai fejlesztés; ˇ korai fejlesztés és gyógypedagógiai tanácsadás fejlesztése; ˇ integrációs program; ˇ halmozottan fogyatékos és képzés kötelezett gyermekek ellátásának fejlesztése program; ˇ nemzeti alaptanterv szerinti pedagógiai programok és helyi tanterv fejlesztési program; ˇ autista gyermekek ellátásának fejlesztése program; ˇ a kollégiumi és a gyermekotthoni ellátás fejlesztése program. Mikro-programok: ˇ a társadalom fogyatékosságképének befolyásolása, alakítása;
ˇ a szakértői és rehabilitációs bizottságok munkájának támogatásai; ˇ a nem önkormányzati iskolák támogatása; ˇ a szabadidős tevékenységek támogatása; ˇ a közép- és felsőfokon tanulók támogatása. A programok célja, hogy időben, ütemezett módon segítsék elő egy-egy gyógypedagógiai szolgáltatás mennyiségi és minőségi fejlesztését. A programok egymásra épülésével a hatékonyságot és az ésszerű pénzfelhasználást kívánták növelni. A támogatási koncepció az alapító okiratban meghatározott célkitűzések döntő többségét tartalmazza, kivéve a különleges gondozás igénybevételéhez szükséges eszközök, járművek beszerzéséhez nyújtandó támogatást. E célra eddig az FGYKA nem írt ki pályázatot. A kuratórium egyes támogatásokat késve, illetve a pénzügyi lehetőségeihez képest kisebb mértékben juttatta el az alapító okiratban meghatározott kedvezményezettekhez. Ebben külső és belső tényezők is szerepet játszottak. ˇ 1997-ben - a működés megkezdésének, így a pályázatok meghirdetésének elhúzódása miatt - a kedvezményezettek még nem kaptak támogatást az FGYKA-tól, jóllehet a fedezet rendelkezésre állt. 1997-ben a szülői gondozói tanfolyamra és a számítógépes hálózatok kiépítésére hirdetett pályázatot a kuratórium, mivel a két fős titkárság működését csak 1997. november elsején kezdte meg. A pályázatokat 1998-ban bírálták el, és ezt követően kapták meg az érintettek a támogatást. A kuratóriumnak - a kuratórium elnökének nyilatkozata szerint - az volt a célja, hogy a központi költségvetésből kapott támogatást megfontoltan, pályázat útján, az alapító szándékainak és a támogatandók igényeinek megfelelően használja fel. ˇ A kuratórium az ellenőrzött időszakban a rendelkezésére álló fedezet jelentős részére nem hirdetett pályázatot,
pályázati programokkal le nem kötött pénzeszközei 1997. év végén 76 M Ft-ot, 1998. év végén 71 M Ft-ot tettek ki. ˇ Az alapító okirat, illetve az MKM az FGYKA számára már 1997. évben biztosította a BGGYTF támogatásának fedezetét, de ezt csak 1998. decemberében utalták át BGGYTF-nek (lásd 4.3. pont). 1998-ban további 13 pályázatot hirdetett meg az FGYKA, melyek tartalmi előírásainál a kuratóriumi tagokat delegáló szervezetek véleményét és a megyei és fővárosi fejlesztési programokban rögzített ajánlásokat is figyelembe vették. A meghirdetett pályázati programok összhangban voltak az alapító okiratban megfogalmazott célokkal. Az 1999. évi programokat elsősorban a megyei és fővárosi fejlesztési tervek gyógypedagógia elveire, illetve a Köot. 1996. évi módosítása során megjelölt gyógypedagógiai szolgáltatásokra alapozták. A helyszíni ellenőrzés befejezéséig két pályázatot - a középfokú iskoláztatási programot és a diákotthoni programot - hirdettek meg. Folytatódott a szülői gondozói tanfolyam, háttérbe szorultak a szabadidős programok. Az FGYKA - széles támogatási körében - évről-évre más támogatotti kört kíván előtérbe helyezni. 4.2. A pályáztatási rend működése 4.2.1. Az FGYKA pályáztatási koncepciójának megvalósulása A kuratórium 1997. évben, működésének megkezdésekor kidolgozta a pályáztatás általános alapelveit és módszereit. A kuratórium alapelvként határozta meg, hogy a támogatások ne aprózódjanak el, a szakmai kritériumok alapján kiválasztott legjobb pályázók nagyobb összegű - a benyújtott pályázati program reális végrehajtásához szükséges - támogatást kapjanak, továbbá a pályázatokat saját szakértői hálózat bírálja el. A pályáztatás rendjét a titkárság dolgozta ki, és a kuratórium a 21/1997. (XI. 7.) sz. határozatával jóváhagyta. A jóváhagyott elveket és módszereket a pályázatok elbírálása során a kuratórium betartotta.
A pályázatokat elbíráló szakértői bizottság - a kuratórium jóváhagyásával - egyes támogatások összegének kialakításához normákat dolgozott ki. Pl. a táboroztatás étkezési és szállásköltségének támogatását 1000-1500 Ft/fő/napban határozták meg, a benyújtott és csatolt árajánlatok átlagárai alapján. Az elfogadott normákhoz képest magasabb támogatási összegű pályázatoknál a kuratórium javasolta a benyújtott terv módosítását, az átdolgozást követően a kuratórium a módosított igénynek megfelelő támogatást engedélyezte. Az eddig értékelt nyolc pályázati program közül az elfogadott pályázók által igényelt összeget átlagosan 81 %ban fogadta el és támogatta az FGYKA kuratóriuma. A gyógypedagógiai szakmai konferenciákra 54 %-os, a fogyatékos gyermekek országos kulturális rendezvényére és a második szülői gondozói tanfolyamra 69-69 %-os, a fogyatékos és ép gyermekek közös táboroztatására 72 %-os mértékben biztosították a pályázók által eredetileg kért támogatást. A pályázati összeg módosítása az esetek többségénél indokolt volt. A benyújtott pályázatok a szakmai tartalmi követelményeknek megfeleltek, az alapítványi célok megvalósítását szolgálták, de sok esetben az elfogadott normánál magasabb pénzügyi támogatási igényt tartalmaztak. A kialakított normát meghaladták a táborozásoknál a szállás és az étkezés tervezett költségei, a szervezők számára igényelt munkabér, kulturális rendezvényeknél a résztvevők várható létszámát a bíráló bizottság tapasztalatai alapján irreálisan magasra prognosztizálták, egyes rendezvényekre a jelzett létszámot nem tudták részvételi szándéknyilatkozatokkal alátámasztani stb. A pályázatok elbírálása reális tervezésre ösztönözte a pályázókat, melynek hatása a későbbi pályázatoknál már érezhető volt. A későbbi pályázatok során folyamatosan emelkedett azoknak a pályázóknak a száma, akik az igényelt összeg 80 %-nál magasabb támogatást kaptak.
A pályáztatás lebonyolítására kidolgozott módszer és szakértői bizottságok működése eredményes volt. A bizottságok szakmai tapasztalataik alapján megalapozott információkkal készítették elő a kuratórium döntéseit, valamennyi pályázatot egyedileg értékeltek, melyről a pályázókat is tájékoztatták. A pályáztatások a pályázati programok kuratórium által történt elfogadásával indultak. A pályázatokhoz ún. pályázati dossziét készítettek, mely tartalmazta a pályázati adatlapot, a kitöltési útmutatót, a pályázati kérdőívet, valamint tájékoztató levelet. Az FGYKA titkársága folyamatosan biztosította pályázati dosszié hozzáférhetőségét, a pályázati felhívások meghirdetése után az érintetteknek, illetve az érdeklődőknek külön is megküldte, szükség esetén konzultációs, vagy adatpótlási lehetőséget biztosított a pályázóknak. A felhívások megjelentek a “Köznevelés” szaklapban, a “Sansz” és a “Pályázati figyelő” nonprofit lapban, a “Népszabadság” napilapban, speciális esetben közvetlen megkereséssel pontírásban, jelnyelven. A meghirdetett pályázatok közel felénél, (7-nél) 1-4 E Ft összegű pályázati díj befizetésével lehetett pályázni. A pályázatokat a titkárság regisztrálta és formai szempontból ellenőrizte. Az elbírálás két fordulóban történt, a kidolgozott értékelő lapok és útmutató alapján az első fordulóban a szakértői, a második fordulóban a kuratóriumi bíráló csoport bírálta el a pályázatokat. A támogatandó pályázatokról a kuratórium döntött. A pályázókat értesítették az őket érintő döntésekről, az elfogadás, vagy az elutasítás tényéről, indokairól és a pályázati program általános tapasztalatairól. A nyertes pályázókkal a kuratórium szerződést kötött, amely tartalmazta, hogy a szerződés utólagos módosítása csak a kuratórium jóváhagyásával lehetséges. A pályázati támogatás
átutalását követően a szakértői bizottságok a helyszínen ellenőrizték a pályázati programok megvalósulását, az ellenőrzés során szerzett tapasztalatokat összegezték és az érintettek részére hozzáférhetővé tették. Ellenőrizték a pénzügyi elszámolásokat, értékelték a pályázatok eredményességét. Az FGYKA kuratóriuma 1997-1999. között összesen 19 (1997ben 2, 1998-ban 13, 1999-ben 4) szakmai programot hirdetett meg. A helyszíni ellenőrzés befejezéséig nyolc program befejeződött, tíz folyamatban volt, egy pedig (a szponzor visszalépése miatt) elmaradt. Az ellenőrzött időszakban az FGYKA a következő programokhoz nyújtott pénzügyi támogatást: ˇ útiköltség támogatás súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek ellátásához; ˇ a korai fejlesztés, nevelés, oktatás, fejlesztő programok kidolgozása; ˇ a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd és más fogyatékos gyermekek ellátásával, nevelésével, oktatásával foglalkozó intézményrendszer működtetése, fejlesztése; ˇ a fogyatékos gyermekek szabadidős és sport tevékenységének megszervezése; ˇ a fogyatékos tanulók iskolai tanulmányainak megkezdését, munkába állását segítő tevékenység; ˇ a fogyatékos gyermekek szülei részére szervezett tanfolyamok költségeinek megtérítése. A legnagyobb - 103,3 M Ft összegű - támogatást a fogyatékos gyermekek ellátásával, oktatásával foglakozó intézményrendszer kapta a kuratóriumtól. A számítógéppályázat keretében a támogatásból 9 db komplett számítógépes laboratórium és 61 db számítógépes munkaállomás létesült. A kuratórium 30,4 M Ft-tal járult hozzá a fogyatékos gyermekek szülei részére szervezett tanfolyamokhoz, az ellenőrzés befejezéséig a szülői gondozói tanfolyamon 150 fő vett részt. A fogyatékos gyermekek szabadidős- és sporttevékenységét 17 M Ft adományozásával segítette a kuratórium. A fogyatékos és az
ép gyermekek közös táboroztatása keretében 1441 fő kapott támogatást, közülük 834 fogyatékos gyermek volt. Az FGYKA által kiírt pályázati feltételek alapján az ellenőrzött időszak alatt összesen 1.608 db pályázatot nyújtottak be. A pályázatok alaki és tartalmi feltételei meglétének vizsgálata után - azok 22 %-át - 346 db pályázatot fogadtak el és támogattak, 503 db még értékelés alatt áll, 759 pályázatot elutasítottak. A pályázatokra benyújtott 1.096 M Ft-os igényével szemben 156,6 M Ft-ot osztottak el, amely az igényelt összeg 14 %-át jelentette, egy pályázatra átlagosan 0,5 M Ft támogatás jutott. Az egyes programok részletes értékelését a jelentés Függelékében foglaltuk össze. 4.2.2. Egyes közalapítványi célok pénzügyi támogatása elmaradásának okai 4.2.2.1. A különleges gondozás igénybevételéhez szükséges eszközök, járművek beszerzése E célra az ellenőrzött időszakban nem írt ki pályázatot a kuratórium, és 1999-ben sem tervezi. Az FGYKA titkárságának vezetője szerint azért nem hirdettek e célra pályázatot, mert a várhatóan nagy számú igény kielégítésére a rendelkezésre álló források nem elegendőek. Az ellenőrzés álláspontja szerint e támogatási cél teljes háttérbe szorítása pénzügyi szempontból indokolatlan, az elmúlt két évben az FGYKA rendelkezésére álló szabad pénzeszközök már lehetőséget adtak volna - szociális, vagy más szempontok szerint kialakított sorrend szerint - az eszközés jármű beszerzési igények fokozatos, illetve szakaszos kielégítésére. A közalapítvány e célra fordítható forrásait - törvényi felhatalmazás után - az Egészségbiztosítási Alap hozzájárulása egészíthetné ki. 4.2.2.2. A felsőfokú tanulmányok megkezdésének, illetve folytatásának támogatása
E cél támogatására a kuratórium három részprogramból álló projektet dolgozott ki, ennek keretében a fogyatékos hallgatóknak speciális eszközök beszerzéséhez terveztek támogatást, illetve a felsőfokú tanulmányok folytatásához a kuratórium tanulmányi ösztöndíjat kívánt adományozni. E közalapítványi cél teljesítését részben az alapító okirat nem egyértelmű szabályozása, részben a kuratórium határozatlansága gátolta. Az FGYKA eredeti alapító okiratának 2. b) pontja szerint a kuratórium az érintett tanulók középiskolai, felsőfokú iskolai tanulmányainak megkezdéséhez, továbbá a munkába állását segítő tevékenységhez pályázat útján támogatást adhat. A kuratórium elnöke 1998. szeptember 29-én - a működés megkezdését követő csaknem egy év elteltével - írásban kérte (12. sz. melléklet) az alapító képviselőjének (oktatási miniszter) állásfoglalását arról, hogy a “felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdése” támogatási cél keretében milyen konkrét feladatokhoz adhatnak támogatást. Írásos választ az ellenőrzés befejezéséig nem kapott, szóban azt a felvilágosítást kapta, hogy az alapító okirat a felsőfokú tanulmányok támogatására nem ad lehetőséget. A közép- illetve a felsőfokú oktatásban résztvevő fogyatékos hallgatók tanulásának támogatása érdekében a kuratórium kezdeményezte az alapító okirat módosítását. A 24/1999. (II. 12.) Korm. rendelet - többek között - módosította az FGYKA alapító okiratának 2. b) pontját, de csak a középiskolai tanulmányok szempontjából szélesítette a kedvezményezett időintervallumot, a felsőfokú oktatásban résztvevők számára továbbra is csak a felsőfokú iskolai tanulmányainak megkezdéséhez adható támogatás. A kuratórium az ellenőrzött időszakban az alapító okiratban biztosított támogatási lehetőséggel sem élt, a felsőfokú iskolai tanulmányaik megkezdéséhez sem adott támogatást. Az ellenőrzés álláspontja szerint - a közalapítvány közhasznú tevékenységét, az ellátott állami közfeladatot tekintve - indokolatlan a felsőfokú
tanulmányokat folytató fogyatékos hallgatók támogatásának korlátozása, mivel a felsőfokú szakképzettség megszerzése mind a munkába állást, mind a társadalomba való harmonikus beilleszkedést elősegítheti. 4.2.3. A pályázatok nyerteseivel kötött megállapodások A támogatásokat (egy eset kivételével) a kuratórium pályázat útján ítélte oda, a kedvezményezettekkel minden esetben megállapodást kötöttek. A helyszíni ellenőrzés során pályázati programhoz tartozó szerződéscsomag közül szúrópróbaszerű kiválasztással 5-5 db pályázatot ellenőriztünk. Az ellenőrzött szerződések tartalmi és formai szempontból megfelelőek voltak, a jogszabályi előírásoknak megfeleltek. Az FGYKA az általa nyújtott támogatásokhoz egységes szabályozást, egységes elszámolási követelményeket alakított ki, melyet a gyakorlatban következetesen alkalmaztak és betartottak. A megállapodások tartalmazták a támogatás felhasználási céljait, a teljesítési és a szankcionális kikötéseket, az elszámolási, ellenőrzési kötelezettségeket és jogosultságokat. A kedvezményezettek többsége a támogatást a szerződésben rögzítetteknek megfelelően használta fel, elszámolási kötelezettségét szabályos dokumentumokkal teljesítette. Két esetben - utólagos kérésre - a kuratórium hozzájárult ahhoz, hogy az eredeti pályázati programra kapott, de objektív okok miatt fel nem használt támogatás egy részét más célra használják fel. Az 59/1998. (XII. 11.) sz. kuratóriumi határozatban hozzájárultak ahhoz, hogy az egyik intézmény a nyári táborozásra kapott és fel nem használt támogatásból 75000 Ft-ot az elhasználódott túraeszközök pótlására és felújítására, egy másik intézmény pedig a szülői gondozói tanfolyamra kapott és fel nem használt előadói tiszteletdíjakból megmaradt 115000 Ft-ot a hangszerpark bővítésére fordítson.
A módosítási kérelmek támogatása megalapozott volt, mivel a maradványok megtakarításból származtak, a pótlólag engedélyezett felhasználási lehetőségek is összhangban voltak az alapítványi célokkal. Eddig a szülői gondozói tanfolyamok esetében 12 pályázót, a táboroztatási pályázatok esetében 4 pályázót kellett írásban felszólítani a támogatás elszámolására, egy kivételével az érintettek a felszólításnak eleget tettek. Eddig egy olyan pályázó volt, aki többszöri felszólításra sem tett eleget elszámolási kötelezettségének, a szülői gondozói tanfolyam pályázati támogatásával háromszori felszólításra sem számolt el. Az FGYKA megkezdte a követelés bírósági úton történő érvényesítését. 4.2.4. A pályázati feladatok teljesítésének ellenőrzési rendszere, az ellenőrzések kapcsán tett intézkedések A helyszíni ellenőrzés tapasztalata szerint a kuratórium, az FB, és a titkársága megfelelően végezte az ellenőrzési kötelezettségét, figyelemmel kísérték a feladatok teljesítését és elszámolását. Az FGYKA kuratóriuma az ellenőrzésre megfelelő rendszert és módszereket dolgozott ki. A pályázatok ellenőrzésének elveit a kuratórium 1998. február 4-én fogadta el. A kuratórium döntésének megfelelően minden pályázati program ellenőrzését három fős bizottság végzi, melynek tagjai között egy fő kurátor, egy fő titkársági dolgozó és egy fő külső szakértő van. A bizottság feladata mindannak az ellenőrzése, ami az adott program végrehajtása során, a szerződés megkötése és a program befejezése között történik. A bizottság a program befejezésekor a helyszíni tapasztalatokat is tartalmazó összefoglaló jelentésben összegzi majd a pályázati program végrehajtását, elkészíti a pályázati program nonprofit és szakmai szempontból történő átvilágítását, melyet a pályázati program lezárásaként a kuratórium fogad el. A tervek szerint erre 1999. áprilisában kerül sor először.
Az egyes programok végrehajtása során a bizottságok a beküldött dokumentumok többségét már ellenőrizték, ennek során áttekintették ˇ a pályázati program költségvetését, amely az eszközökre, illetve részprogramokra engedélyezett felhasználás költségeit tartalmazta; ˇ a pályázatokban vállalt kötelezettségek teljesítését; ˇ a támogatás felhasználásról adott beszámolókat és elszámolásokat. A bizottságok - az eddigi tapasztalatok szerint - ellenőrzéseik során törekedtek a pályázati programok alapos megismerésére, ennek végrehajtásáról több helyszínen személyesen meggyőződtek, szükség esetén a kedvezményezetteknek elsősorban módszertani kérdésekben - segítséget nyújtottak. Az ép és fogyatékos gyermekek 62 nyertes táboroztatási programjának megvalósulását 33 tábor esetében ellenőrizték, ez a támogatott táborok 53 %-át, a 100000 Ft feletti támogatást élvező táborok 80 %-át jelentette. Részletes írásos beszámoltatással 25 tábor (ez a támogatott táborok 40 %-a) tevékenységét értékelték. A ellenőrzések által feltárt hiányosságok a pályázóknál folyó szakmai munka módszertani részére vonatkoztak, a pályázati támogatás szabályos pénzügyi felhasználását nem kifogásolták. A táboroztatásnál az integrációs célkitűzések csak részben valósultak meg, mert a tervekhez képest kevesebb ép gyermek vett részt a közös táboroztatásban, viszonylag kevés program irányult a velük való találkozás elősegítésére. A szülői gondozói tanfolyamok esetében általában kevesebb szülő vett részt a tanfolyamokon, mint amennyit a szerződésekben vállaltak. A tanfolyamok témáit sok esetben nem a szülők, hanem a gyógypedagógusok igényei alapján állapították meg. Néhány esetben nem olyan neves előadó tartotta a foglalkozást, mint akit a pályázatban és a szerződésben megjelöltek.
Az FGYKA-hoz eddig négy pályázat (a számítógép beszerzési, a szülői gondozói tanfolyam I., a kulturális pályázat I., valamint az ép és fogyatékos gyermekek táboroztatása) elszámolásának teljes anyaga érkezett meg, feldolgozásuk, értékelésük a helyszíni ellenőrzés befejezésekor még folyamatban volt. 4.3. A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolával kötött megállapodás és annak végrehajtása A BGGYTF-t az FGYKA az alapító okiratában meghatározottakkal összhangban bevonta az országos pedagógiai szakmai szolgáltatásokkal és a pedagógiai szakszolgáltatásokkal kapcsolatos feladatai ellátásába. A két szervezet között hosszan elhúzódó előkészítő tárgyalási időszak előzte meg a megállapodást, amely a tervekhez képest késve készült el. Ennek a következő fő okai voltak: ˇ az FGYKA a tervezett 1997. február helyett csak szeptemberben jött létre; ˇ megalakuláskor nem működött a BGGYTF pedagógiai szak és szakmai szolgáltató központja, annak nyilvántartásba vétele 1998. február 10-én történt meg; ˇ csaknem másfél évig nem tudott a két fél megegyezni az 1997-re az alapítvány alapító okiratában a BGGYTF részére biztosított 30 M Ft felhasználásáról. Ennek következménye az lett, hogy a támogatást 1997-ben nem kapta meg a BGGYTF az FGYKA-tól, annak ellenére, hogy az alapító okiratban az alapító ezt meghatározta és a szükséges fedezetet az 1997. évi költségvetési támogatásban biztosította. A két érintett fél 1998. június 30-án aláírta a 164/1997. (IX. 30.) Korm. rendeletnek megfelelően az öt évre (1998. június 1-től, 2003. május 31-ig) szóló megállapodást. A megbízási szerződés rögzíti az első év (1998. június 1-től, 1999. május 31-ig) feladatait és azok ellenértékét, továbbá a két szerződött fél ehhez kapcsolódó részletes jogait és kötelezettségeit, a hosszú távú együttműködés feltételeit és módját.
Az együttműködést célszerűen alakították ki, figyelembe vették a FGYKA igényeit és a BGGYTF lehetőségeit. A főiskola kötelezettségeit a szerződés részletesen tartalmazza. Ennek teljesítése fejében az FGYKA vállalta, hogy a megállapodás, illetve munkaterv kuratórium által történő elfogadása és a két intézmény képviselői által történt aláírása után 15 napon belül átutal a vállalt szolgáltatások ellenértékeként a végrehajtáshoz szükséges eszközök és programok beszerzésére (első ütemben 22,4 M Ft-ot, majd a munkaterv BGGYTF által történő kiegészítését követően 7,6 M Ft-ot) összesen 30 M Ft-ot. Az FGYKA és a BGGYTF Pedagógiai Szakszolgáltató és Szakmai Szolgáltató Központja között létrejött megállapodásban foglaltak végrehajtására az alapító okiratnak megfelelően munkatervet készítettek, amely tartalmazza a végrehajtandó részletes programok tartalmát, célját és időbeni ütemezését. A munkaterv feladatainak teljesítéséhez szükséges fedezet egy részét a megállapodásban rögzített ütemezésben az FGYKA biztosította, 1998. július 20-án 22,4 M Ft-ot átutalt a BGGYTF részére. Az egyéb szakmai szolgáltatásokra adott 7,6 M Ft-ot az FGYKA 1998. december 7-én - a titkárság hibájából - két hónap késéssel utalta át a BGGYTF-nek. A BGGYTF a szakszolgáltatásokat - a Pedagógiai Szakszolgáltató és Szakmai Szolgáltató Központ vezetője által adott tájékoztatás szerint - a szerződésben foglaltaknak megfelelően végzi, ezt azonban a BGGYTF a helyszíni ellenőrzés befejezéséig nem tudta dokumentálni, illetve adatokkal alátámasztani. A szakmai szolgáltatások közül a tanfolyamok teljesítését időarányosan, a munkatervnek megfelelően végzik. Kilenc tanfolyamot terveztek, ebből a helyszíni ellenőrzésig az alábbi négy fejeződött be: A pályázás alapjai; Logopédiai diagnosztika; Családterápiás eljárások pszichésen sérült kisgyermekek családjainál; Halmozottan sérült, súlyosan mozgáskorlátozott gyermekek, fiatalok képzési kötelezettsége.
Négy tanfolyam végrehajtása folyamatban van: Az andiológiai alapismeretek; Gyógypedagógiai diagnosztika; Szakértői Bizottságok vezetőinek; Esetmegbeszélő szakmai szeminárium a Pedagógiai Szakszolgálatban dolgozó pedagógus, gyógypedagógus, pszichológus munkatársak részére. A Részképesség (írás, olvasás, számolás) zavarok című tanfolyam még nem kezdődött el, a többi feladat teljesítésében a BGGYTF késik az ütemtervben rögzítettektől. Ennek - a szóban kapott tájékoztatás szerint - az az oka, hogy a Pedagógiai Szakszolgáltató és Szakmai Szolgáltató Központ vállalt feladatainak a jelenlegi három fős létszámmal nem tud eleget tenni.
Melléklet A jelentés mellékletei nyomtatott formában olvashatóak.
