9901 Jelentés a FIDESZ Magyar Polgári Párt 1996-1997. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről
TARTALOMJEGYZÉK I. Részletes megállapítások 1. A Párt gazdálkodásáról szóló 1996. és 1997. évi beszámolók 2. Az 1996. és 1997. évi beszámolókat megalapozó könyvvezetés 3. A Párt bevételszerző gazdálkodó tevékenysége 4. A Párt gazdálkodásának belső ellenőrzése 5. Az előző ellenőrzés megállapításaira tett intézkedések II. Összefoglaló megállapítások, felhívás a törvényes állapot helyreállítására 1. Összefoglaló megállapítások 2. Felhívás a törvényes állapot helyreállítására 3. Javaslat a kormánynak A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló - többször módosított - 1989. évi XXXIII. tv. (továbbiakban: párttörvény) 10. § (1) bekezdése, valamint az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 5. §-a alapján a pártok gazdálkodása törvényességének ellenőrzésére az Állami Számvevőszék (továbbiakban: ÁSZ) jogosult. A törvény felhatalmazása alapján az ÁSZ 1998. évi ellenőrzési tervének megfelelőn vizsgálta a FIDESZ Magyar Polgári Párt (továbbiakban: Párt) gazdálkodása törvényességét. Az ellenőrzött szervezet neve: FIDESZ Magyar Polgári Párt Címe: 1062 Budapest, Lendvay u. 28. Jogállása: önálló jogi személy (7.Pk. 60.041/89.) Az ellenőrzött időszak: 1996. január 1. - 1997. december 31ig pénzügyi beszámolóval lezárt gazdasági évek Az ellenőrzés célja annak megállapítása volt, hogy:
ˇ a Párt által készített és a Magyar Közlönyben közzétett éves beszámolók a törvényi előírásoknak megfelelnek-e, a könyvvezetéssel, a valósággal megegyező adatokat tartalmaznak-e; ˇ a könyvvezetés és a gazdálkodás során betartották-e a vonatkozó jogszabályi előírásokat; ˇ a Párt a működéséhez szabályszerűen igénybevehető forrásokat használt-e fel, nem folytatott-e a párttörvény által tiltott gazdálkodó tevékenységet, illetve nem fogadott-e el tiltott adományt; Az ellenőrzés módszere: törvényességi ellenőrzés, szúrópróba szerinti kivá- lasztás alapján, a Magyar Közlöny 1997. évi 42. számában közzétett ÁSZ általános ellenőrzési program szerint. A helyszíni ellenőrzés időpontja: 1998. október 26. november 27-ig. A vizsgálati jelentés megállapításai a Párt Országos Központjában rendelkezésre bocsátott számviteli bizonylatok (iratok, dokumentumok) alapján lefolytatott ellenőrzés tapasztalatain alapulnak.
I. Részletes megállapítások
1. A Párt gazdálkodásáról szóló 1996. és 1997. évi beszámolók 1.1. A teljes vizsgálati időszakra érvényes megállapítások A párttörvény 9. § (1) bekezdése alapján a pártok kötelesek minden év április 30-ig az előző évi gazdálkodásukról szóló beszámolót a Magyar Közlönyben - a törvény 1. sz. mellékletében meghatározott tartalommal - közzétenni. A Párt az 1996. évi beszámolóját 1997. április 28-án a Magyar
Közlöny 36. számában, az 1997. évi beszámolóját első ízben 1998. április 24-én a Magyar Közlöny 34. számában, majd önrevízióval módosítva - másodízben 1998. október 21-én a Magyar Közlöny 85. számában jelentette meg (1., 2. sz. melléklet). Az ÁSZ az 1997. évről közzétett beszámolók közül az önrevízióval módosított beszámoló adatait ellenőrizte. A Párt december 31-i fordulónappal készít beszámolót, a végleges zárás időpontja a tárgyévet követő április 15. A közzétett beszámolók az 5., 6., 8. és 9. számlaosztály, valamint az 1. számlaosztályban szereplő beruházások számla adatai alapján készülnek. A Párt rendelkezik Számviteli Politikával, Számlarenddel, amelyeket 1997. január 1-jei hatállyal átdolgoztak. A Párt Alapszabályában rögzítettek szerint a gazdálkodás decentralizáltan folyik. A Párt alapszintű, önállóan működő szervezeti egységei a helyi szervezetek (18. § (1), amelyek bevételeikkel önállóan gazdálkodnak (21. § g./). A beszedett tagdíjak és adományok a helyi szervezeteket illetik meg (73. § (1)). A helyi szervezet elnöksége gazdálkodik a helyi szervezet bevételeivel (27. § e./), kezeli a helyi szervezet vagyonát, gazdálkodásáról évente beszámol (27. § f./.). Ezzel szemben a gyakorlatban a helyi szervezetek nem folytatnak önálló gazdálkodást, nem készítenek évente beszámolót, dokumentáltan csak tagdíjbevételük van. A gazdálkodás egészének számbavétele centralizáltan, a Központi Hivatal szintjén történik. A főkönyvi könyvelés a Központi Hivatal, a megyei és budapesti területi választmányok - Területi Koordinációs Irodák (a továbbiakban: TKI-k) bevételi és kiadási tételeit teljes körűen, a vidéki helyi szervezetek és fővárosi kerületek vonatkozásában csak a központi pénztárba, illetőleg bankszámlára befizetett tagdíjakat tartalmazza. A beszámolóban szereplő tagdíjbevétel összege a könyvelt tételeken kívül az alapszervezetek tagdíj nyilvántartásában szereplő összegeket is tartalmazza. A TKI-knál kisebb szervezeti egységek pénzforgalmának számviteli nyilvántartási gyakorlata nincs összhangban az Alapszabályban előírt önálló gazdálkodási jogosultsággal és beszámolási kötelezettséggel.
A könyvvezetés és a beszámoló készítése során a Párt megsértette a számviteli törvénynek a teljességet, a valódiságot és a következetességet megkövetelő alapelveit. A teljesség elvét, mivel számviteli nyilvántartásaikban nem szerepeltették az alapszervezetek tagdíjbevételeit és az azokból teljesített kiadásokat. A valódiság elvét, mivel a mérleg egyes sorain szereplő összegek nem egyeznek meg a főkönyvi könyvelésben található összegekkel (1996. évben), valamint a vidéki helyi szervezetek és a fővárosi kerületek tagdíjbevételét könyvelésen kívüli tételként állították be a beszámolóba. A következetesség elvét, mivel nem határozták meg azon főkönyvi számlák tartalmát, amely számlák megnevezéséből nem következik egyértelműen azok tartalma (1996. évben), továbbá, mert egyik vizsgált évben sem volt biztosított az éves beszámoló egyes kiadási sorai tartalmi azonosságának megállapítása. Az éves beszámolók tartalmát illetően felvetett észrevételek alapvető oka - mint a megelőző vizsgálatoknál általában - az éves beszámolóra vonatkozó nem egyértelmű, és szakmailag is vitatható párttörvényi szabályozás. A párttörvény 1. sz. melléklete szerinti beszámolási forma kialakításánál ugyanis elsődlegesen nem a szakmai szempontok, hanem a nyilvánosság tájékoztatása volt a meghatározó. A beszámoló nem illeszkedik a számviteli törvényben meghatározott tételes szabályokhoz. A két törvény között olyan ellentmondás van, amely a gyakorlatban szakmailag nem oldható fel. Az egyértelmű szabályozás azt kívánná, hogy a pártokra nézve is érvényesüljenek a társadalmi szervezetek éves beszámoló készítésével kapcsolatos számviteli szabályok. Az erre vonatkozó konkrét lépéseket az ÁSZ a parlament Alkotmány és Igazságügyi Bizottsága összefogásában már 1995. évben megtette. 1.2. Az 1996. évi beszámoló 1.2.1. Bevételek A beszámoló 1. Tagdíjbevételek sora 795.000 Ft tagdíjbevételt tartalmaz. Ugyanakkor a főkönyvi könyvelés a Párt központi házipénztárába, illetőleg bankszámlájára befizetett 128.000 Ftot tartalmaz. A főkönyvi könyvelésben nem szerepel, de a fővárosi, kerületi alapszervezetek és 10 megye
alapszervezeteinek tagdíjbefizetését igazoló nyilvántartás 691.000 Ft tagdíjbevételt rögzít. A rendelkezésre álló bizonylatok szerint tehát a bizonylattal igazolt tagdíjbevétel 819.000 Ft. A központi költségvetésből származó támogatás 129.400.000 Ft. A 4. Egyéb hozzájárulások, adományok soron közölt bevétel összesen 569.000 Ft a főkönyvi számlával egyezően. Ebből a 4.1.1. Belföldi jogi személyektől származó bevétel 272.000 Ft; a 4.3. Magánszemélyektől kapott adományok összege 297.000 Ft a főkönyvi könyvelésnek, illetőleg az alapbizonylatoknak megfelelően. A 6. Egyéb bevétel soron közölt 385.720.000 Ft-ból 300.000.000. Ft a Párt Lendvay utcai székházának eladásával összefüggően elszámolt bevétel, 30.000.000 Ft az ingatlanban található felszerelési tárgyak eladási ára, 49.883.000 Ft az ingatlan adás-vételi ügylet keretében elengedett kamattartozás, 3.872.000 Ft egyéb bevétel (biztosítási kártérítés, kamatbevétel stb.), 1.965.000 pedig a Tudomány Politikáért Alapítványtól - szerződésekben rögzített - eszközök (mikrofon, fénymásoló, számítógépek) bérleti díjából származó bevétel. A korábbi években a Párt, illetőleg saját tulajdonú Kft-je hiteleket vett fel különböző bankoktól, a Párt a Kft-jével szembeni banki követelést átvállalta. A hitelek biztosítékaként a hitelt nyújtó bankok javára a Párt tulajdonát képező Lendvay utcai ingatlanra jelzálog-jogot jegyeztek be. A Kft tartozását a hitelező banktól a Pártnak hitelt nyújtó bank megvásárolta, így a fennálló követelések jogosultja egyetlen bank lett, amely bank a követelést eladta. A követelések új jogosultja és a Párt között 1996. május 31-én létrejött adás-vételi szerződés alapján az ingatlan tulajdonjogát a követelések ellenértékeként a követelések új jogosultja kapta meg. Az adás-vételi szerződésben a szerződő felek megállapodtak, hogy a vevő az ingatlanra a Párt javára opciós vételi jogot enged. A vételi jog gyakorlásának határideje 1999. február 28. napja, és az opciós vételár 338.826.000 Ft. 1.2.2. Kiadások
A Párt Számlarendjében rögzítettek szerint kiadásait - az 1., 5. és 8. számlaosztályban történő elsődleges könyvelést követően - a 6. számlaosztályban összegzi a pénzügyi beszámoló kategóriái szerint. A pénzügyi beszámoló összes kiadás sorában szereplő összegnek így meg kellene egyeznie a 6. számlaosztály egyenlegével. A beszámolónak sem a kiadási főösszege, sem egyes tételei az egyéb szervezeteknek nyújtott támogatás sor kivételével nem egyezik meg a 6. számlaosztály főkönyvi kivonatában szereplő összegekkel. A főkönyvi számlaosztály 94.000 Ft-tal nagyobb összeget tartalmaz. Az eltérés oka, hogy a Párt az 1996. évi könyveléséről önellenőrzés után készítette a rendelkezésre álló főkönyvi kivonatokat. Az önellenőrzésről bizonylatot - amelyből a változások követhetők lennének - nem mutattak be. Ezért a kiadási tételek az 1., 5. és 8. számlaosztály elsődleges könyveléséből sem azonosíthatók. Fentiekkel megsértették a valódiság számviteli alapelvét. A Lendvay u. 28. szám alatti ingatlanra kötött adás-vételi szerződésben a felek megállapodtak abban is, hogy a Párt 1999. február 28-ig az ingatlant és azzal együtt eladott felszerelési tárgyakat bérlőként használja. Az adás-vételi szerződésben rögzítetteknek megfelelően a jó gazda gondosságával fenntartja, karbantartja, üzemelteti, az összes ezzel kapcsolatos költséget közvetlenül a jogosultaknak megfizeti, az esetleges felújítás költségét is viseli. A Lendvay utca 28. sz. alatti ingatlan adás-vételi szerződésével egyidejűleg kötött bérleti szerződésben meghatározott bérleti díj havi 50.000 Ft átalánydíj, amelyet a Párt - Áfá-val növelten havi 62.500 Ft bruttó számlaértéken - fizet meg. Az ingatlan felújítási munkáinak elvégzésére 1996. július 30-án kötött vállalkozási szerződésben foglaltaknak megfelelően 1996. évben felújítási munkákat végeztek 11.543.811 Ft értékben. A működési tevékenység kiadásai között szerepel 11.543.811 Ft idegen ingatlanon végzett felújítás költsége. 1.3. Az 1997. évi beszámoló 1.3.1. Bevételek
A beszámoló 1. Tagdíjak során 885.000 Ft szerepel, míg a könyvelésben csak 74.100 Ft. A 810.900 Ft-os eltérést az okozza, hogy a főkönyvi könyvelés a TKI-ik alá tartozó helyi alapszervezetek tagdíj bevételeit 1997-ben sem tartalmazza, azt a tagdíjbefizetési nyilvántartás adatai alapján állították be a beszámolóba. A központi költségvetésből származó támogatás összege 158.982.743 Ft, amely az előző ÁSZ jelentésben megállapított tiltott bevétellel csökkentett összeg. A 2. Egyéb hozzájárulások, adományok összege 699.346 Ft, amelyből 337.000 Ft belföldi jogi személyektől származó bevétel, 362.346 Ft belföldi magánszemélyektől származó bevétel. Ez utóbbi összeg pontatlan, mert két magánszemély - összesen 26.111 Ft -Nógrád megyei Területi Koordinációs Irodának juttatott adományát nem erre a főkönyvi számlára könyvelték, hanem az Egyéb bevételek között szerepel. Így az Egyéb hozzájárulások, adományok összege 725.457 Ft. A 6. Egyéb bevételek soron szerepeltetett összeg 3.596.029 Ft amelyből immateriális javak, tárgyi eszközök értékesítéséből származó bevétel 100.400 Ft; egyéb bevétel 165.878 Ft; pénzintézetektől származó kamatbevétel 1.636.642 Ft; vállalkozótól származó kamatbevétel 1.600.000 Ft; biztosítási kártérítés 93.109 Ft. Az egyéb bevétel 165.878 Ft összege pontatlan, mivel itt könyvelték a már említett magánszemélyektől kapott adományokat, amelyek nélkül a számla összege 139.667 Ft. A vállalkozótól kapott 1.600.000 Ft összegű késedelmi kamatbevétel 1995. évi ingatlan ügylethez kapcsolódik. A Párt 1995. szept. 1-jén kelt adásvé teli szerződés szerint eladta a tulajdonát képező Bp. V., Falk Miksa u. 30. III. 3. sz. alatti öröklakását. Az ingatlan vételára 6.490.000 Ft, az ingatlannal eladott eszközök vételára pedig számla alapján 12.010.000 Ft volt. Az öröklakás árának kifizetése - külön megállapodásban rögzített ütemezés szerint - legkésőbb 1995. dec. 31-ig volt esedékes. A vevő
1995. dec. 31-ig nem teljesítette fizetési kötelezettségét, az adósságát 1996. és 1997-ben részletekben törlesztette. A Párt az ingatlanügylettel kapcsolatban 1997. nov. 11-én 100.000 Ft és 1997. dec. 5-én 1.500.000 Ft, összesen: 1.600.000 Ft késedelmi kamatot kapott a vevőtől. 1.3.2. Kiadások 2. Támogatás egyéb szervezeteknek soron szerepeltetett 23.000 Ft megegyezik a könyvelés és az analitika adataival. A 4. Működési kiadások sor összege a beszámolóban 100.339.979 Ft. Az összeg olyan tételeket is tartalmaz, amelyek nem a tárgyévet terhelik. 1997-ben könyveltek 73.207 Ft üzemanyag költséget 1996. november és december havi számlateljesítések alapján olyan időszakra, amikor még figyelembe lehetett volna venni a költségek felmerülésének időszakáról készült beszámolóban. A beszámoló 5. Eszközbeszerzés során szereplő 4.102.094 Ft megegyezik a könyvelésben és az analitikában található adatokkal. A 6. Politikai tevékenység kiadásaként 39.186.288 Ft összeg szerepel, amely egyezik a könyvelés adataival. A 7. Egyéb kiadások soron a beszámoló 870.358 Ft-ot közöl, mely megegyezik a könyvelt adatokkal.
2. Az 1996. és 1997. évi beszámolókat megalapozó könyvvezetés 2.1. A könyvvezetés szabályozottsága, gyakorlata Az 1996. évben a Párt az 1995. évben is alkalmazott Számviteli Politikában és Számlarendben foglaltak szerint vezette könyveit és készítette el pénzügyi beszámolóját. E szabályozások hiányosságait az ÁSZ előző vizsgálatáról 1997. április hóban lezárt jelentésében összefoglalta, és felhívta a Pártot a hiányosságok kiküszöbölésére. Ezért azokat ez a jelentés itt ismételten nem részletezi. Az ÁSZ felhívására a Párt 1997. január 1-jei hatállyal új Számviteli Politikát és Számlarendet készített. Számviteli politikája további kiegészítést igényel.
Az Szt. 14. §-a 1997. évtől már kötelező jelleggel írja elő a gazdálkodó adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő számviteli politika kialakítását és írásba foglalását, a számviteli elszámolás szempontjából lényeges és meghatározó szabályok, módszerek, előírások, az ellenőrzés, önellenőrzés során fellelt hibák nagyságrend szerinti minősítése szabályainak rögzítését. Ilyen szabályok rögzítése a pártok szempontjából - tekintettel a pénzügyi beszámoló egyedi voltára - hangsúlyozottan szükséges. Tételesen előírja az eszközök és források Leltárkészítési és leltározási szabályzatának, az eszközök és források Értékelési szabályzatának és a Pénzkezelési szabályzat elkészítését. Ezek közül a Párt csak ez utóbbival rendelkezik. Az új Számlarend a korábbinál részletesebben tartalmazza a könyvelés során használt számlákat, azok tartalmát. Azonban változatlanul nem biztosítja a következetesség számviteli alapelvének betartását, annak ellenőrizhetőségét a kiadások vonatkozásában. A Számlarend a könyvelés során működési kiadásnak minősíti azokat a kiadásokat, amelyek nem kifejezett politikai rendezvényhez, politikai testület tevékenységéhez és működéséhez, illetve propaganda és sajtómunkához tartoznak. Politikai tevékenység kiadásaként jelöli meg azokat a kiadásokat, amelyek kifejezetten politikai célzatú tevékenységre irányulnak. A Számlarend ezeket a kiadásokat konkrétan nem nevesíti, a kontírozó könyvelő dönti el a könyvelés pillanatában az illetékes TKI-k, vagy a Központi Hivatal instrukciói szerint, hogy mit minősít politikai, illetve működési kiadásnak. Ez a módszer nem biztosítja a következetesség számviteli alapelvének betarthatóságát, amely a pártok esetében az éves pénzügyi beszámoló egyes sorainak tartalmi azonosságában érvényesül. Ha a tartalmi azonosság nem állapítható meg, sérül a következetesség számviteli alapelve. A főkönyvi könyvelésnek és a párttörvény 1. sz. mellékletében előírt pénzügyi beszámolónak a Párt valamennyi önállóan gazdálkodó szervezeti egysége - csoportja, helyi szervezetei, területi koordinációs irodái és a Központi Hivatal - bevételeit és kiadásait kellene tartalmaznia. A könyvelés és a beszámolók ezzel szemben csak a Központi Hivatal, a megyei TKI-k és a budapesti TKI bevételi és kiadási tételeit tartalmazzák teljes körűen. Az önálló pénzforgalmat lebonyolító TKI-k a
Párt számlarendjében önálló alszámlával rendelkeznek a 3. számlaosztályban, működési költségeikhez a központ rendszeres havi ellátmánnyal járul hozzá. A TKI-khoz tartozó csoportok, alapszervezetek bevételeinek és kiadásainak a belső szabályozás szerint a TKI-k pénzforgalmi adataiban kellene szerepelnie. Azonban az alapszervezetek bevételei és kiadásai egyik évben sem jelennek meg a TKI-k nyilvántartásában. A vidéki helyi szervezetek és a fővárosi kerületek vonatkozásában a főkönyvi könyvelés csak a központi pénztárba, illetőleg bankszámlára befizetett tagdíjakat tartalmazza. A beszámolóban szereplő tagdíjbevétel összegét az alapszervezetek tagdíj nyilvántartása alapján könyvelésen kívüli tételként számították ki. Amennyiben a TKI-knál kisebb szervezeti egységeknek csak tagdíjbevétele van, kiadásai nincsenek, célszerű lenne a Párt alapszabályát a gyakorlathoz igazítani. A kettős könyvvezetés lehetőségeinek kihasználásával a főkönyvi számlák alatt külön részletező alszámlák, továbbá a szállítókra külön-külön alkalmazott nevesített főkönyvi számlák, a Párt önállóan gazdálkodó szervezeti egységeiről egyedenként vezetett főkönyvi számlák alkalmazásával megoldott a főkönyvi számlák és az analitikus nyilvántartások számszerű egyeztetése. A pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek bizonylatainak adatait a Központi Hivatalban, illetőleg a TKI-knál a pénzmozgással egyidejűleg, illetőleg a pénzintézeti értesítés megérkezésekor rögzítik; elsődlegesen pénztárkönyvben, majd számítógépes program szerint. A TKI-k pénzforgalmának számítógépes főkönyvi rendszerben történő rögzítése utólagosan, az év végéig történik meg. Nem áll rendelkezésre a számítógépes könyvelés adatainak egyértelmű azonosítását könnyítő, az Szt. 85. § (3) b./ pontjában előírt kódjegyzék. 1996. év végén a Számvizsgáló Bizottság irányelveivel összhangban önrevíziót hajtottak végre. Ennek során 1991. évig visszamenően felmérték a vagyoni helyzetükben bekövetkezett változásokat. Minden évre külön tárgyi eszközleltárt készítettek, és visszamenőlegesen elszámolták az eszközeik értékcsökkenését. Felmérték továbbá követeléseik és kötelezettségeik állományát, és a 3. és 4. számlaosztályokat
érintő korrekciókat hajtottak végre az alapító vagyonnal szemben; amelynek következtében a Párt vagyon változásainak nyilvántartására szolgáló 414. számlán 10.214.000 Ft összegű vagyonnövekedést és 12.354.000 Ft vagyoncsökkenést rögzítettek. 2.2. Analitikus nyilvántartások és a bizonylati elv érvényesülése 2.2.1. Analitikus nyilvántartások A Párt a kettős könyvvezetés rendszerében külön részletező számlát nyitott a 3. számlaosztályban az egyes szervezeti egységei (TKI-k) pénzforgalmának nyilvántartására, a 6. számlaosztályban e szervezeteik kiadásait elkülönítetten is nyilvántartják. Külön részletező számlát vezetnek a Kft-jükkel való kapcsolat, továbbá a megfelelő számlaosztályokban a kötelezettségek, a vevőkkel, szállítókkal való kapcsolat pénzügyi dokumentálására. Ezzel párhuzamosan a számítógépes nyilvántartás mellett, illetőleg annak kiegészítéseként a Párt az analitikus nyilvántartások közül a következőket vezeti: ˇ tárgyi eszköznyilvántartás, ˇ elszámolásra kiadott előlegek nyilvántartása, ˇ szigorú számadás alá vont bizonylatok nyilvántartása, ˇ szállítók-vevők analitikus nyilvántartása, ˇ gépjármű üzemeltetés nyilvántartása, ˇ a személyi jövedelemadó alapjául szolgáló jövedelmek és levont adóelőlegek személyenkénti nyilvántartása, ˇ a társadalombiztosítást megillető járulékok alapjának és összegének nyilvántartása. A nyilvántartások értékadatai megegyeznek a főkönyvi könyveléssel. 2.2.1.1. Tárgyi eszköznyilvántartások A Párt mindkét évben készített tárgyi eszköz leltárt. 1996. évben 1991. évig visszamenően évente felmérték tárgyi eszközeiket, az év végével tényleges mennyiségi és értékbeni leltárakat készítettek. A tárgyi eszközökről egyedi nyilvántartó lapokat is kitöltöttek. A nyilvántartó lapokon hiányosak a tárgyi eszközök azonosítási és nyilvántartási adatai; nem tartalmazzák az eszközt használó költséghely megnevezését (TKI, Központ, személyi használatra kiadott, típus, gyártási szám stb.). Az állomány és
értékadatokat, az értékcsökkenés elszámolását folyamatosan vezetik. 2.2.1.2. Elszámolásra kiadott előlegek A Párt belső előírása szerint elszámolási előleget üzemanyagvásárlásra, kiküldetésre és beszerzésre lehet kiadni. A szabályozás szerint az előleg elszámolási határideje maximum 30 nap. Ezt a határidőt több ízben nem tartották be. 2.2.1.3. Szigorú számadás alá vont bizonylatok nyilvántartása A Párt belső előírás keretében szabályozta a szigorú számadás alá vont nyomtatványok körét. Ezek a következők: ˇ Pénztárjelentések, ˇ Bevételi pénztárbizonylat, ˇ Kiadási pénztárbizonylat, ˇ Készpénzfelvételi csekk, ˇ Menetlevél, ˇ Belföldi kiküldetési utasítás, ˇ Készpénzfelvételi utalványok. Mind a Központi Hivatal, mind a TKI-k által használt bizonylatok, nyilvántartások vezetése megfelel a követelményeknek. 2.2.1.4. Szállítók, vevők A Párt egészére vonatkozó számítógépes nyilvántartás mellett a főkönyvi számlákkal megegyezően - folyamatosan vezetett kézi analitikus nyilvántartás is készül. A nyilvántartásokból egyedileg követhetők a szállítói, vevői tartozások és követelések. 2.2.1.5. A Párt és saját Kft-je pénzügyi kapcsolatainak nyilvántartása A Párt és a Kft-je közötti pénzmozgásokat a Párt az Elszámolások FICO Kft-vel elnevezésű főkönyvi számlán tartja nyilván. A főkönyvi számla egyenlege szerint 1995. év végén a Párt tartozik a Kft-nek 179.028.000 Ft-tal; 1996. év végén a Kft tartozik a Pártnak 13.328.000 Ft-tal; 1997. év végén a Kft tartozása 20.092.000 Ft. A számlán szereplő könyvelési tételeket egyedi bizonylattal alátámasztották, a “szerződés szerint” szöveggel könyvelt pénzátadások alapbizonylata minden esetben egy kölcsönszerződés, amelyben hol a Párt ad kamatmentes kölcsönt a Kft-nek, hol a Kft a Pártnak a működés átmeneti finanszírozására. Az elszámolás az év végén, keretmegállapodás alapján történik.
2.2.2. A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem érvényesülése 2.2.2.1. Kötelezettségvállalás, utalványozás A Párt a kötelezettségvállalás és utalványozás rendjét a Házipénztári pénzkezelés szabályzatában rögzítette. A szabályzatban foglaltakat betartották. Utalványozás nélküli kifizetés a vizsgált két év során nem volt. Az utalványozó minden ellenőrzött esetben az arra feljogosított személy volt. 2.2.2.2. Bizonylatolás Az 1996-1997. évi gazdasági események nyilvántartása során a Párt alapvetően betartotta az Szt-nek a bizonylati fegyelemre, illetőleg a számviteli bizonylatokra vonatkozó előírásait. Változtatott a Párt és a saját Kft-je közötti pénzmozgások ÁSZ által korábban többször kifogásolt - bizonylatolási gyakorlatán. 1997. január 1-jétől nem felel meg az Szt. 85. § (1) bekezdés g./ pontjának az a Párt által folytatott gyakorlat, hogy az összesített adatokat tartalmazó bizonylatok esetén nem jelölik meg az összesítés alapjául szolgáló bizonylatok körét. Mindkét vizsgált évben önellenőrzést hajtottak végre, amelynek eredményeként az 1996. és 1997. évi főkönyvi könyvelést korrigálták, az 1997. évi beszámolót módosították. Az önellenőrzéseket nem dokumentálták, adatairól előírt bizonylatokat nem készítettek. 2.3. Egyes személyi jellegű kifizetések 2.3.1. Külföldi kiküldetések A Párt rendelkezik a külföldi kiküldetések elszámolásának szabályzatával, azonban az módosítást igényel, mivel 1996. jan. 1-jétől a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény végrehajtásáról rendelkező 161/1995. (XII.26.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezte az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítők devizaellátmányáról szóló 30/1992. (II.3.) Korm. rendeletet, ugyanakkor 1996. jan. 1-jétől lépett hatályba a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló 168/1995. (XII.27.) Korm. rendelet, amely a személyi jövedelemadóról szóló törvénnyel összhangban szabályozza a naponta igazolás nélkül elszámolható összeget.
Napidíjat a kiutazók részére nem fizettek, valutát ilyen célra nem vásároltak. A Párt a vizsgált időszakban egy esetben sem állított ki külföldi utazási rendelvényt, így nem tartotta be a saját szabályzatában foglaltakat. Nem állapítható meg, hogy a kiküldöttek hány napot töltöttek külföldi kiküldetésben, kinttartózkodásuk költségei sem dokumentáltak, a pénzmozgást rögzítő bankbizonylatokon kívül a felmerült költségek tartalmát igazoló számlákat nem csatolták. 2.3.2. Gépjármű üzemeltetés A Pártnál a vizsgált időszakban saját tulajdonú, illetve bérelt hivatali gépkocsi és magántulajdonú gépkocsi hivatali célú igénybevétele egyaránt előfordult. A Párt a gépjármű üzemeltetés, az üzemanyag és gépkocsi üzemeltetési költségelszámolás kérdését belső szabályzatban - a vonatkozó jogszabályokkal összhangban - szabályozta. Az üzemanyagköltség elszámolása minden esetben megfelelt a jogszabályi előírásoknak. 2.4. Az adózásra, illetőleg a járulékfizetésre vonatkozó szabályok betartása A Párt által vezetett nyilvántartások alkalmasak a személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási, nyugdíj és egészségbiztosítási járulék, valamint a munkaadói és munkáltatói járulék összegének megállapítására. A Párt mindkét évben teljesítette a folyó évi személyi jövedelemadó bevallási és befizetési kötelezettségét. A társadalombiztosítási járulékok havi összesítő elszámolásait elkészítették, vezették a járulék elszámolásáról a nyilvántartásokat, teljesítették folyó évi befizetési kötelezettségüket. A nyilvántartások alapján a befizetési kötelezettség megállapítása és teljesítése teljes körűen ellenőrizhető. Az 1994. és 1995. években keletkezett személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási járulék tartozását a Párt - az adó és társadalombiztosítási ügyekben illetékes hatóságokkal kötött megállapodás értelmében - 1996-ban és 1997-ben rendszeresen törlesztette.
3. A Párt bevételszerző gazdálkodó tevékenysége A Párt bevételei a vizsgált 2 évben tagdíjakból, központi költségvetésből származó támogatásból, egyéb
hozzájárulásokból, adományokból, immateriális javak és tárgyi eszközök értékesítéséből, kamatbevételekből, valamint biztosítási kártérítések bevételeiből álltak. Az ÁSZ megállapításai és a Párt erre vonatkozóan adott Nyilatkozata szerint a Párt tiltott pénzforrásokat nem fogadott el, tárgyi adományt nem kapott, részvényeket nem vásárolt. Az 1996. évi beszámoló szerinti 516.484.000 Ft bevétel összegéből 379.883.000 Ft nem tényleges pénzbevétel, az a korábbi évekből származó hiteltartozás fejében jelzáloggal terhelt ingatlan értékesítése kapcsán könyvelt bevétel.
4. A Párt gazdálkodásának belső ellenőrzése A munkafolyamatba épített ellenőrzés a Párt Központi Hivatala feladatkörébe tartozó területeken a TKI-k szintjéig az utalványozáson, adatszolgáltatáson, számlaellenőrzésen keresztül érvényesül. A hivatalvezető, illetőleg a pénzügyi főosztályvezető - az utalványozási rendben foglaltaknak megfelelően - rendszeresen igazolja a teljesítéseket és ellenőrzi a házipénztári és banki kifizetések jogosságát. Rendszeresen felügyelik a TKI-k pénzügyi tevékenységét, amelyek folyamatosan elszámolnak bevételeikkel és kiadásaikkal. Rendezést igényel a TKI-knál kisebb szervezeti egységek bekapcsolása a pénzügyi elszámolásokba. A belső ellenőrzés - az Alapszabályban foglaltak szerint - a Számvizsgáló Bizottság feladata, amelynek lényege a Párt pénzügyeinek, vagyonkezelési tevékenységének folyamatos ellenőrzése. Az 1997. március 17-én kelt bizottsági jelentés szerint a Számvizsgáló Bizottság 1996. évben megvizsgálta és véleményezte az 1995. évi költségvetés végrehajtását, illetőleg az 1996. évi költségvetés tervezetét. Részletes tájékoztatást kapott a Párt vagyoni helyzetéről és határozott egy megalapozott, szerződésekkel és elszámolásokkal tételesen alátámasztott vagyonmérleg elkészítéséről. A Bizottság áttekintette a pénzügyi gazdálkodás körébe tartozó szabályzatokat. 1996. júliusi ülésén a Bizottság határozott a “tartozásállomány jelentős módosulásából adódó pénzügyi lehetőségekről”, a székház nagyjavításáról stb. 1996. decemberében a Bizottság résztvett az 1997. évi költségvetés előkészítésében, annak az Országos Választmánnyal történő elfogadtatásában. Fentieken kívül több
alkalommal végzett szúrópróba szerinti ellenőrzést, amelyek során a bizonylati fegyelem betartását, a szállítói és a gépjárműhasználattal kapcsolatos pénzforgalmat és költségelszámolást ellenőrizte. Hiányosságot nem tapasztalt. Az ÁSZ változatlanul az ellenőrzés hiányosságának tartja, hogy a párttörvényben előírt, a nyilvánosság tájékoztatását szolgáló pénzügyi beszámoló - amelynek elkészítése a főkönyvelő feladata - ellenőrzése nem megoldott.
5. Az előző ellenőrzés megállapításaira tett intézkedések Az előző ÁSZ jelentés kötelezte a Pártot, hogy az ellenőrzési megállapítások figyelembe vételével készítsék el és tegyék közzé az 1994. és 1995. évi módosított beszámolóikat. A közzétételnek a Párt eleget tett; az 1994. és 1995. évi beszámolók a Magyar Közlöny 1998. évi 95. számában, október 21-én megjelentek. A számviteli rendben feltárt hiányosságok kiküszöbölésére 1997. január 1-jétől új Számviteli Politikát és Számlarendet készítettek. Az előző ÁSZ jelentésben megállapított, tiltott gazdálkodásból származó 317.257 Ft bevételt befizették a központi költségvetésbe. A Párt 1992-1993. évi gazdálkodásának vizsgálatáról 1995. április hónapban elkészített ÁSZ jelentés a Párt és a Kft-je közötti pénzügyi kapcsolatok vizsgálatával összefüggésben az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal hatáskörébe tartozó észrevételeket tett. Ezek hatósági kivizsgálására felkérte az APEH elnökét. Az APEH közbenső tájékoztatása szerint az ellenőrzés az előző ÁSZ vizsgálat idején még folyamatban volt. Időközben az APEH elnökétől érkezett 9270668949. számú 1997. július 24-én kelt adatközlés alapján az észrevételezett pénzügyi műveletek nem sértették sem az adótörvényeket, sem pedig a párttörvény bevételeket korlátozó előírásait.
II. Összefoglaló megállapítások, felhívás a törvényes állapot helyreállítására 1. Összefoglaló megállapítások
ˇ A Párt által készített és a Magyar Közlönyben közzétett éves beszámolók alapvetően megfelelnek a törvényi előírásoknak. Az 1996. évi beszámoló egyes adatai nem egyeznek meg a könyvvezetés adataival. ˇ A könyvvezetés és a beszámolók elkészítése során főleg 1996. évben - sérült a teljesség, a valódiság és a következetesség alapelve. Mivel azonban az ÁSZ megítélése szerint a Párt által vétett hibák nagyságrendileg nem meghatározóak, az éves beszámolók módosítása és ismételt megjelentetése nem szükséges. ˇ Az 1997. január 1-jétől hatályos Számviteli Politika mind a könyvvezetésben, mind annak bizonylati megalapozottságában további kiegészítést igényel. Nem készítették el a számviteli elszámolás szempontjából lényeges és meghatározó - pl. az ellenőrzés, önellenőrzés, az eszközök és források leltárkészítési és leltározási, valamint értékelési - szabályzatokat. ˇ A gazdálkodás során a Párt - a külföldi kiküldetések elszámolására vonatkozó szabályzatában foglaltak kivételével betartotta a gazdálkodással összefüggő egyéb jogszabályi előírásokat. ˇ A Párt számviteli bizonylatai alapján megállapíthatóan a működéséhez szabályszerűen igénybevehető forrásokat használt fel, nem folytatott a párttörvény által tiltott tevékenységet, nem fogadott el tiltott adományt.
2. Felhívás a törvényes állapot helyreállítására A vizsgálat megállapításai alapján az Állami Számvevőszék felhívja a Párt elnökét, hogy: ˇ egészítse ki a Számviteli Politikát az Szt. 14. § (4) bekezdésben előírtak szerint, az ellenőrzés, önellenőrzés során jelentősebb hibák meghatározásával; az (5) bekezdésben előírt leltározási és értékelési szabályzattal; ˇ biztosítsa az Szt. 85. § g./ pontja szerinti bizonylati megalapozottságot; ˇ pontosítsa a működési és politikai kiadások tartalmának meghatározását;
ˇ az Alapszabállyal összhangban rendezze a TKI-knál kisebb szervezeti egységek gazdálkodási adatainak beépítését a számviteli információs rendszerbe; ˇ a számítógépes könyvelés adatainak egyértelmű azonosíthatósága érdekében készítessen kódjegyzéket. ˇ aktualizálja és alkalmazza a külföldi kiküldetési utasítást, az 1996. január 1-jétől hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően;
3. Javaslat a kormánynak ˇ Az Az Állami Számvevőszék javasolja a Kormánynak, hogy gondoskodjon a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló - többször módosított - 1989. évi XXXIII. törvény, valamint a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény - a pártok nyilvántartási és beszámolási rendszerét érintő - ellentmondásainak feloldásáról.
