K/552 .
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Írásbeli kérdés
dr. Szili Katalin a Magyar Országgyűlés elnöke részére HELYBEN Tisztelt Elnök Asszony! A Házszabály 91 . § alapján bejelentem, hogy kérdést kívánok feltenni dr . Csillag István gazdasági és közlekedési miniszternek „Kifizeti a számlát"
címmel . Tisztelt Miniszter úr! Több éve megoldatlan a mellékvízmérővel rendelkező állampolgárok nem csekély hányadának a vízszolgáltatással összefüggő számlázási gondja . Budapest területén ugyanis a szolgáltató a mellékvízmérővel rendelkező állampolgárok részére vízszámlájukon a számlaadásért külön díjat állapít meg . Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa 1997-ben bejelentés alapján vizsgálatot folytatott az ügyben . (Az ügyben keletkezett OBH-475/96 számú jelentését mellékelem a Nyugdíjasok Budapesti Szövetségének levelével együtt .) Az országgyűlési biztos észrevételei beépültek a 47/1999 . (XII . 28 .) KHVM rendeletbe, azonban a diszkrimináció nem szűnt meg, kb . 188 .000 mellékvízmérővel rendelkező lakás használóját nem csekély összegű többletkiadás sújtja a mai napig . A 38/1995 . (IV . 5 .) Korm . rendelet ugyanis nem tartalmaz a mellékvízmérőn mért vízmennyiség számlázási költségére vonatkozó rendelkezést . Kérdezem a Tisztelt Miniszter Urat, hogy - a vonatkozó rendeletek módosításával egyértelművé tehetők-e a számlázási költségekre vonatkozó előírások ; - kezdeményezi-e a tárca a 38/1995 . (IV . 5 .) Korm . rendelet módosítását, illetve szükség esetén a 47/1999 . (XII . 28 .) KHVM rendelet módosítását? Válaszát az Országgyűlés ülésén kívül, írásban kérem . Budapest, 2002 . július 8 . .
dr. Melléklet : 2 db
sá abonyi Balázs MSZP
:Közüzemi szolgáltató - Fővárosi Vízművek Rt . - szabálytalan számlázás
Ügyintéző :Ludányiné dr . Sasadi Zsuzsanna
JELENTÉS az nBH-4751/96 . szám.: ügyben
Az eljárás megindulása A Bp . XIII .Gidófalvy L .utca 33-35 .szárnú társasház közös képviselője a társasház lakóközössége nevében fordult panasszal az állampolgári jogok országgyűlési biztosához . Beadványában a Fővárosi Vízművek Rt. mellékvízmérős számlázási szerződés jogszabályellenes szerződési feltételeit kifogásolja. A Vízművek Rt . a megküldött blanketta szerződés tervezetében a fogyasztókra hátrányos feltételeket ír elő, melyek nem kerültek megfogalmazásra a kormányrendeletben és ezzel a szolgáltató érdekeinek megfelelőbb terheket kíván a szerződő feleire ruházni, a hatályos jogszabályok sajátos értelmezésével . A vizsgálat a jogbiztonsághoz való jog sérelmének alapos gyanúja miatt 1996 . május 9.-én indult.
A megállapított tényállás : A Fővárosi Vízművek Rt. mellékvízmérős számlázási szerződés tervezeteket juttatott el a fogyasztókhoz . A tervezet a "vízdíj fizető" fogalmát alkalmizza a " fogyasztó fogalmától való megkülönböztetés érdekében, melyet a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/l995 .(IV.5.) Kormányrendelet nem ismer . A leolvasásért és a számlakészítésért külön díjat kíván felszámolni még akkor is, ha a számlát a fogyasztó bevallása alapján készíti el . A vízmérő által mutatott mennyiségért a szolgáltató nem kíván felelősséget vállalni, holott a mérő utólagos beszereléséhez hozzájárulása szükséges és a mérőóra hitelesítését is a legtöbb esetben ő végzi el . A kormányrendelet értelmében a szolgáltatót a vízmérő üzembe helyezésével egyidejűleg szerződéskötési kötelezettség terheli az egyéni vízmérő órát felszereltetővel . Az egyedi vízmérő óra alapján a szolgáltatás és annakigénybevételéért járó ellenszolgáltatásról a fogyasztó részére számlát kell kiállítania . Mindezek miatt nem alkalmazható ebben az esetben az egyetemleges felelősség . : panaszos Vízművekhez írt levelében is mindezt kifogásolja . A Fővárosi Vízművek Rt . jogi képviselője a hatályos és a témakörre vonatkozó jogszabályokat nem a jogalkotó akaratának megfelelően értelmezi . - -~
1991 . évi XVIII . törvény a számvitelről Beszámolási kötelezettség
4 . § (1) A gazdálkodó müködéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, a naptári év könyveinek lezárását követően, a törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles készíteni . A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem
83 . § (1) Minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni) . A gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántártásokban rögzíteni kell . Számviteli bizonylatok
84 . § (1) Számviteli bizonylat minden olyan külső és belső okmány - függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától -, amelyet a gazdasági esemény számviteli nyilvántartása céljára készítettek . (2) A számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie . A bizonylat szerkesztésekor a világosság elvét szem előtt kell tartani . (3) A számviteli bizonylatot a gazdasági művelet, esemény megtörténtének, illetve a gazdasági intézkedés mentételének vagy végrehajtásának időpontjában kell kiállítani .
1992 . évi LXXIV . törvény az általános forgalmi adóról
43 . § (1) Az adóalany köteles az általa teljesített termékértékesítésről és szolgáltatásnyújtásról a) számlát; b) készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel történő fizetés esetén pedig kérésre, eQvszerüsített számlát kibocsátani . 1995 . évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 13 . § (1) A vízközmüvek működtetése során végzett vízellátás, szennyvízelvezetés, elhelyezés és -tisztítás, valamint egyesített rendszer esetén a csapadékvíz-elvezetés közüzemi tevékenység . A vízközművek működtetöit a közüzemi tevékenység keretében az ivóvízellátás és a szennyvízelvezetés szolgáltatására szerződéskötési kötelezettség terheli . (2) Az (1) bekezdésben említett közüzemi tevékenységre a Polgári Törvénykönyvnek a szerződésre vonatkozó általános szabályait és a közüzemi szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni . (3) A közüzemi tevékenységgel nyújtott szolgáltatásért díjat kell fizetni . A díjfizetés elmulasztása miatt (3) A közüzemi tevékenységgel nyújtott szolgáltatásért díjat kell fizetni . A díjfizetés elmulasztása miatt a vízellátást a közüzem korlátozhatja - termelési célú vízfelhasználásnál szüneteltetheti - azonban a létfenntartási ivó- és közegészségügyi, katasztrófa-elhárítási vízigények kíelégítéséhez szükséges vizet ebben az y esetben is szolgáltatni kell .
5 4/1995 . (II . 13.) Főv. Kgy. rendelet az önkormányzati tulajdonú víziközműből szolgáltatott ivóvíz, valamint az önkormányzati tulajdonú víziközmű biztosított szennyvízelvezetés, által szennyvíztisztítás és -kezelés -,legmagasabb hatósági díjának Budapest Főváros közigazgatási területén történő m+egállapításáról, továbbá a díjalkalmazás feltételeiről
1 § (2) A megállapított díj az általános forgalmi adót nem tartalmazza . (3) A megállapított ivóvízdíj a fővízmerők) alapján történő számlázás I~ :öltségeit tartalmazza. Az érintett alkotmányos jog 1949 . évi XX. törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA 2 . § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam . Az Alkotmány 2 § (1) bekezdésében megállapított jogállamisághoz szervesen kapcsolódik a jogbiztonság elvének maradéktalan érvényesülése . A Polgári Törvénykönyv a közüzemi szerződésre és az egyetemleges helytállásra vonatkozó meghatáro zásainak és a ivóvízellátásra helytelen értelmezése közműves vonatkozó jogszabályok alkotmányellenességhez vezet, mellyel növelik, a közüzemi vállalatok felé az egyéni fogyasztók kiszolgáltatottságát, esetenként indokolatlan bírósági eljárásra kényszerjtve a szerződő feleket . Ugyancsak veszélyezteti a jogbiztonságot, hogy az általános szerződési feltételek alapján készült blanketta szerződéseket a szolgáltató jogforrásnak tekinti, holott e szerződéseket a hatályos jogszabályokban meghatározott feltételekhez kellene igazítania, azzal nem lehet ellentétes és nem róhat nagyobb terhet a kiszolgáltatottabb fogyasztókra . A jogállamiság megköveteli, hogy az állampolgárok jogi szabályozásba vetett bizalma . megszilárduljon . Ez csak abban az esetben érhető el, ha a hatályos jogszabályokban foglalt előírásokat a jogalkotó akarata szerint hajtják végre . A, szerződő felek egyenrangúságát kívánja elősegíteni a hivatkozott Kormányrendelet azzal, hogy a fogyasztó kötelezettségeit pontosan meghatározza. A szolgáltatást nyújtó fél elért több terhet nem háríthat át a szerződő feleire . A rendelet a szolgáltatást igénybevevőkkel kötendő szerződésben a kedvezőbb feltételek megfogalmazását azonban nem korlátozza . 234. § (1) A semmis szerződés érvénytelenségére - ha a törvény kivételt nem tesz - bárki határidő nélkül hivatkozhat . A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség .
A vizsgálat megállapításai
A vizsgálat során megállapítottam, hogy a Fővárosi Vízművek Rt . a mellékvízmérőkre számlázási szerződéseket köt, holott a kormányrendelet 8 §-a értelmében az egyéni fogyasztókkal szolgáltatási szerződést kell kötnie . Így szerződéses jogviszonyba az egyénnel kerül és nem a társasházi közösséggel . Tehát a társasháztól egyetemleges felelősség címén nem lehet az egyéni szerződő fél hátralékát behajtani .
hiányában a bekötővezetékekről ellátott ivóvízvételi helyek összessége . A közüzemi szerződés tehát csakis az ivóvízfogyasztási helyekre köthető, azaz az ivóvizet szolgáltató helyek és vízszolgáltatást végző gazdálkodó társaság között . A mellékvízmérő órán történő mérést nem a társasház, hanem a vízszolgáltató szereli fel a lakástulajdonosok kérésére . A kormányrendelet értelmében vele kell szerződnie . Tehát nem a társasházi közös fogyasztás kerül megosztásra- A Vízművek válaszlevelének írója leszűkíti a fogyasztó fogalmát azért, hogy a polgári jog egyetemleges szabályait későbbi, esetleges nem fizetéskor alkalmazni tudja . Az egyéni mérőórával kapcsolatos szerződés megkötésekor az egyik szerződő fél a szolgáltató Vízművek, a másik az egyéni vízóra felszereltetője, a fogyasztó és nem a társasház . Ezért kell a kormányrendelet alapján kétféle szerződést kötnie a szolgáltatónak és nem bízza az' egyéni méréssel kapcsolatos szerződések megkötését á társasházakra .
Az ivóvizszolgáltatással és a szennyvízelvetéssel kapcsolatos kormányrendelet kógens szabályokat rögzít a fogyasztók kötelezettségeivel kapcsolatosan . Ezért ezeken kívül nem lehet több terhet a szolgáltatást igénybevevőkre áthárítani . Kedvezőbb feltételek alkalmazását a kormányrendelet azonban megengedi .
megkötése elleni védelem egyik eszköze az előzetes Az unfair szerződések közigazgatási kontroll kialakítása a jogalkotó akaratát figyelembe nem vevő szabványszerződések alkalmazásának megakadályozásáért . . Ezért az ágazat a fogyásztók érdekvédelmi csoportjainak közreműködésével vizsgálja meg az ivóvizszolgáltatással és a szenny vizelvezetessel kapcsolatos szabvanyszerzodeseket .
A'ánlás 1 .) Az 1993 .évi LIX . törvény 21 § (1) bekezdése alapján a Fővárosi Vízművek Rt . a bekötési- és mellékvímérö órákkal kapcsolatos szolgáltatási szerződéseit köteles a hatályos jogszabályokra figyelemmel megkötni, illetve azok módosításáról gondoskodni . 2 .) Az 1993 . évi LIX . törvény 25 §-a alapján a Fővárosi Közgyűlés 4/1995 .( II . 13 .) számú rendeletének I §-ban rögzítse, hogy a számla kiállításáért a vízszolgáltató gazdálkodó szerrezet nem számíthat fel díjat . 3 .) Az 1993 . évi LIX . törvény 20 § (1) bekezdése alapján a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Miniszter a feladat és hatásköréről szóló 151/ 199-1 .(X1 .15 .) Kormányrendelet 1 3 (3) bekezdés' g .) pontja alapján gondoskodjon, a vízszolgáltatást végző gazdálkodó szervezetek szerződési feltételeinek előzetes vizsgálatáról, bevonva a fogyasztók érdekvédelmi szeneit .
kővárosi Csatornázási Művek Rt . Dr Kepecs György vezérigazgató úr . F Lid-ipest
Tisztelt vezérigazgató úr! Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága által az un . mellékvízmérős számlázás ügyében 543/B/2Ű00. számon hozott határozatot társaságuk részére már korábban megküldtt_m . ~k vonatkozó határozat az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosának OBH-457111996, számú ügyben tett ajánlását érinti .
Tekintettel arra ; hogy az Alkotmánybírósági döntés értelmében a 4Í199S .(II .3 . j Főv . számú rendelet 1 . ~-ának (3) bekezdése fe .lülvizsgálatet nem igényel, az a következő szöveggel marad érvényben : "(3) A megállapított ivóvíz- és csatornadíj a bekötési vízmérő(k) alapján történő számlázás költségeit tartalmazza ."
K,z_v .
Az Alkotmánybírásági határozat - többek között - kimondja, hogy a mellék-, ízmérőn mért vízmennyiség számlázási költségét nem jogszabályi előírás, hanem az elkülönített vízhasználóval kötött mellék~rizmérős száralázási szerződés határozza meg . . szolgáltató szolgáltatási kötelezettsége pedig a vízmérőig terjed . Fenti álláspontunkról dr . Göncz öl Katalint ; az Állampolgári Jogok Orsz ággyűlesi Biztosát, dr . Grespik Lászlót a Fővárosi Közigazgatási Hivatal vezet5jét, valamint dr . Kuszay Gábor urat ; a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség főigazgatóját jelen le .vele.rnmel egyidejűleg tájékoztattam . Kérem ; hogy a mellékvizmérős számlázással kapcsolatos tevékenységükben mind )nök . mind az Onök megbízásából eljáró Díjbeszedő P.T . az alkotmánybírósági határozatban foglaltakat juttassák érvényre . Bandapest. _0001 június 22 .
tidyözlettel_ :
Dr Den3szkv Gábor h .
Ikt .sz.:416 002 .
Dr. Csákabonyi Balázs országgyűlési képviselő úr Magyar Nyugdíjasok Egyesületei Országos Szövetsége alelnöke BUDAPEST Köztársaság tér 26 . 1081
Előadó : Dr.Máté Miklós jogügyi tanácsadó Tárgy: tisztességtelen gazdasági erőfölénynyel való visszaélés és szabálytalan számlázás, ill.szerződéskötés
Tisztelt Alelnök úr!
Budapest területén a mellékvízmérőkkel rendelkező állampolgárok részére vízszámlájuknál a számlaadásért külön díjat kell fizetniük, míg az ország más területén nem . Ez ügyben az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesülettel egyetértésben megkerestük a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsát, mely Vj-65/2001 . szám alatt ügyünket elutasította. Ekkor Felperesi oldalról a Fővárosi Bíróság elé került az ügy . A Fővárosi Bíróság 2 .K. 31169/2002/1-I . számon (május 17-én) dr . Öcsödi Ágnes tanácsvezető bíró vezetésével nyilvános tárgyaláson előterjesztésünket tárgyalta . Alperes a Versenyhivatal . A Bíróság érdemi döntést hozni nem tudott, mert közös előterjesztésünk nem volt kellően megalapozott. A lakosság többletkiadását a 38/1995 .IV.5 . korra= rendelet pontatlansága, valamint a 47/1999 . XII . 28 . KHVM rendelet értelmezése, továbbá ez alapján hozott 4/1995 . II. 3 . Fővárosi Közgyűlés rendeletének mai napig érvényben hagyása okozza . A 38/1995 . (IV.5 .) Korm . rendelet hiányos, mert a mellékvízmérőn mért vízmennyiség számlálási költségére a rendelet nem tartalmaz utasítást . A 47/1999 .(XII .28.)KHVM rendelet 1 . § : (3) pontja már tartalmazza Gönczöl Katalin ajánlását (OBH-4751/1996 .), (melléklet becsatolva) . Ez nevezetesen, hogy "az ivóvíz díja a bekötési vízmérő és a mellékvízmérő (a módosított 38/1995 .IV.5 . Korm. rendelet, (továbbiakban: R:) 28 . §-a 13 . pontjának a .) és c .) pontjai alapján történő számlázás költségeit ez tartalmazza" . . . . A 47/1999/XII .28./KHVM. Rend . 1 . § . (3) pontja viszont nem vonatkozik a mintegy 188.000 mellékvízmérővel rendelkező budapesti lakásokra, azokban lakó családokra (tulajdonosokra, bérlőkre) . Budapesten ez mintegy 3 00-400 millió forint/év többlet kiadást jelent, az említett 188 .000 lakásnál összességében, (sokan nyugdíjasok) vagyis a Díjbeszedő Rt útján többletbevételt az ivóvíz szolgáltató és szennyvíz elvezetéssel kapcsolatban üzemelő két fővárosi Rt-nek . A Fővárosi Közgyűlés a „félreérthető!" Korm . rendeletre hivatkozik, a Díjbeszedő Rt továbbra is számláz és inkasszál .
2
Fentiek ismertetése után javasoljuk a két említett kormányrendelet összehangolását, valamint a Fővárosi Közgyűlés hivatkozott rendeletének változtatását . Budapest, 2002 . május 30 .
Tisztelettel :
Barabás Tiborné elnök
Mellékletek :
- OBH-4751/96 . sz . jelentés - Dr. Demszky Gábor levele
f
