938. szám.
Törvényjavaslat, a budapesti tudomány-egyetemi orvoskari épületek folytatólagos kiviteléről. 1.§ A budapesti magy. kir. tudományegyetem orvoskari intézetei s több tanszékének elhelyezésére, az üllői-úti orvoskari telepen a sebészeti és II. belgyógyászati kórodák meglevő épületei között egy központi épület: ugyanazon telek ősz-utca felőli részén az I. belgyógyászati kóroda részére új épület létesíttetik, s az ugyanott részben már elkészült kórodai főző, mosó és fertőzetlenítő intézet teljesen kiépíttetik. 2.§ Az 1.§-ban jelzett épületek elkészültével a fővárosi IV. ker. hatvani- és újvilágutcában fekvő orvoskari épület kiüríttetvén, a bemutatott tervek szerint átalakíttatik s részben újra építtetik, és tovább is a budapesti tudományegyetem tulajdona maradván, a budapesti állami felső leányiskola és a középiskolai tanárképző intézet gyakorló iskolája (gymnasium) elhelyezésére használtatik fel. 3.§ A vallás- és közoktatásügyi miniszter felhatalmaztatik, hogy az 1. és 2.§§-ban kijelölt új építkezések és átalakítások eszközlésére megkívántató költséget a bemutatott költségvetések alapján megállapított nyolcszáznyolcvanezer forint erejéig – a budapesti egyetemi alap terhére eszközlendő kölcsönművelet, esetleg a nevezett alap törzsvagyonát képező értékpapírok megfelelő részének elzálogosítása útján fedezhesse. Az építés tartama alatt felhasználandó összegek időközi kamatai is a tőkéhez számítandók; s ezen kölcsönnek törlesztés útján leendő visszafizetésére 6% kamat és l% tőke törlesztési hányad mellett, az építés befejeztétől számítandó 33½ éven át, a 4.§-ban megnevezett tételeken kívül a még szükséges összeg, az egyetemi alap értékpapírjainak kamatjövedelméből lesz kiszolgáltatandó. 4.§ A hatvani- és újvilág-utcában emelendő, illetőleg átalakítandó épület földszinti bolthelyiségeinek bérjövedelmei a kölcsön törlesztésére fognak fordíttatni; úgyszintén az állami költségvetésben eddig a budapesti felső leányiskola rovatában »házbér, házbérkrajcárokkal és vízhasználattal« cím alatt felvett 11,800 frt; a »középiskolai tanárképző intézeti gyakorló iskola házbére« cím alatt (a házbérkrajcárokkal együtt) 3105 frt; és az egyetemi orvoskari dékáni hivatal házbére címén (a házbérkrajcárokkal együtt) fölvett 3105 frt tételek jövőre, azon időponttól kezdve, melyben az illető intézetek az új épületekben elhelyezésüket nyerendik, az állami költségvetésben szintén a kölcsön törlesztésére fognak az építés befejeztétől számítandó 33½ éven át felvétetni.
5.§ A jelen törvény végrehajtásával a vallás- és közoktatásügyi miniszter, a pénzügyi műveletre nézve a pénzügyminiszterrel együttesen bizatik meg. Budapest, 1881. évi február hó 14-én.
Trefort Ágoston s. k., vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter.
Melléklet a 938. számú irományhoz.
Indokolás, „a budapesti tudomány-egyetemi orvoskari épületek folytatólagos kiviteléről” szóló törvényjavaslathoz. Miután a budapesti egyetemi orvoskar számára tervezett épületek közül az üllői úti telepen ez ideig az egyik sebészi kóroda, továbbá a bonctani pavilon, s legújabban az egyik belgyógyászati klinikum már felépült s használatba is vétetett, s ezen a tudománymívelés kívánta építkezések sorrendjében most a törvényjavaslatban megnevezett tanintézetek és hivatalok számára szükséges épületek felállítása mutatkozik célszerűnek: bátorkodom a t. képviselőháztól felhatalmazást kérni, hogy azokat az arra vonatkozó törvényjavaslat értelmében felépíthessem, s azzal kapcsolatban az újvilág-utcai orvoskari épületet a szintén felemlített célokra átalakíthassam és értékesíthessem. Ezen építkezési tervezet, illetőleg az arra vonatkozó törvényjavaslatom indokolására, a szakemberek meghallgatása után a következőket van szerencsém előadni. A budapesti egyetemi orvoskari főtanintézetek, nem tekintve azt, hogy a II-ik sebészi kóroda jelenleg a fővárosi szt. Rókus kórházban van, s a segédtudományok nagyrészt az egyetem központi épületében adatnak elő, ezidőszerint három, részben egymástól távol fekvő csoportban vannak szétszórva, úm. az élettan és közegészségtan az Eszterházy-utcában – a törvényszéki orvostan, a gyógyszertan, az élet- és kórvegytan, az egyik belgyógyászati és a szemészeti kóroda az újvilág-utcai épületben – végre az üllői úti telepen: az új épületekben a leíró és tájbonctani tanszék, a II-ik bonc- és fejlődéstani tanszék és a két sebészi kóroda műtőintézetei, továbbá az 1-ső sebészi és egyik belgyógyászati kóroda; a volt bölcsődei épületben pedig a kórbonctan és kórszövettan, s e telekkel határos báró Bánffy-féle házban a szülészeti kóroda. Az intézetek ezen szétszórtsága természetesen hátrányára van úgy a tanításnak, mint a tudománymívelésnek, s mentségéül csak az hozható fel, hogy az állapot ideiglenes, s hogy egy évszázad mulasztásait korunk igényeihez képest egy-két évtized alatt, bármily bő anyagi források mellett is, lehetetlen kipótolni. A káros következmények azonban el nem vitathatók. A tanulóknak az előadások végett a közvetlen egymás után következő órák egyikéről a másikra az újvilág-utcából az üllői útra, vagy innen oda kell menniök, még pedig nemcsak egyszer, hanem kétszer is naponként. Ez sok időveszteséggel jár, késő érkezésre, elmaradásra nyújt alkalmat, s megnehezíttetvén, sőt lehetetlenné tétetvén a pontos megjelenés s az előadások teljes felhasználása, lankad a szorgalom, eltompul a kötelességérzet, és szokássá válik a haladás ösztönét elölő gondatlanság és hanyagság. A tanárok munkássága s a különböző intézetek együttműködése szintén kárt szenved. Az életre ható tudományos működésnek egyik nem megvetendő előfeltétele ugyanis, hogy a tanszékek feladataik megoldásánál egymást támogassák és kiegészítsék, s egyik tanár a másikkal minél könnyebben és gyakrabban érintkezzék, észleléseiket egymással közölhessék, búvárlataik iránt kölcsönösen érdeklődjenek, s egymás tanácsát, közreműködését tanszékeik teendőinél kikérhessék. Az üllői úti telekre tervem szerint áttelepítendő tanintézetek e tekintetben nagyrészt szoros összeköttetésben állanak egymással és az ott már elhelyezett intézetekkel. A különböző kórodák nemcsak a gyógyeszközök alkalmazásánál, de a betegség meghatározásánál is sokszor egymást egészítik ki; a törvényszéki orvostan, mely az igazságszolgáltatás érdekében maga is végez boncvizsgálatokat, a legszorosabb összeköttetésben áll a kórbonctannal és
kórszövettannal; az élet- és kórvegytan a vizsgálatra és tanításra szükséges anyagot nagyrészt a kórodákból veszi, s azok érdekében folyvást működni van hivatva; végre a gyógyszertan és átalános köz- és gyógytan ez idő szerint egyesített tanszéke búvárlat és demonstrátió szempontjából betegek nélkül célszerűen nem lehet el, miután a tanításhoz megkívántató anyagát nagyrészt a kóroda és a kórbonctani intézet szolgáltatják. Mindezek a tanintézetek célszerű csoportosításának a tanításra és tudománymívelésre jó hatása mellett bizonyítván, ez az egyik és fő ok, melynél fogva a jelenben az újvilág-utcai házban elhelyezett orvosi tanintézeteknek áttelepítését az üllői úti telekre szükségesnek kell tartanom. Nem kisebb fontosságú tekintet e mellett a kórodák gazdasági ügyeinek kezelése, a felügyelet, úgy ezeknek, mint a többi tanintézeteknek háztartására és házi rendjére, melynek pontos vezetésétől nemcsak a reájuk fordított költségek célszerű, takarékos felhasználása, különösen fűtés, világítás, tisztántartás tekintetében, de a tudományos munkálkodás zavartalan folytatása is nagyrészt függ. Ezen teendők lényeges föltétele, hogy az intézetek egyfelől lehetőleg csoportosítva s egymáshoz közel legyenek, másfelől, hogy az egyetemi gondnokság ott helyeztessék el, hol legtöbb teendője van, s jelenléte s közreműködése úgyszólván szakadatlanul szükséges. Amíg a kórodák egyrésze az újvilág-utcában, a másik az üllői úton van, a gondnokság annál kevésbé felelhet meg feladatának, mert az egyetem többi épületei és tanintézetei sem nélkülözhetik gondozását A tudománymívelés és a tanítás érdekében a klinikumok betegágyainak száma szaporíttatott, az alkalmas tananyag biztosítása végett a folytonos betegfelvétel megengedtetett. De hogy az emberek megszokják az egyetemi kórodákat megbetegedés esetében felkeresni, úgy mint a kórházat, szükséges, hogy azok lehetőleg egy helyen, egymás mellett legyenek, a betegek éjjel-nappal felvételre számíthassanak, s úgy azokat a bántalom minősége szerint a különböző kórodákra lehessen beosztani. Ez azonban közös betegfelvételi helyiségeket igényel, s a gondnokság közreműködését helyben teszi szükségessé. A felvett és elbocsátott betegek, úgyszintén a halottak nyilvántartása; továbbá amazok holmijának, valamint az utóbbiak hagyatékának rendben tartása, a fizető betegek díjainak beszedése, s ezen kívül az épületekre, a konyhára, a mosóházra és fürdőkre a kellő felügyelet célszerűen szintén csak akkor gyakorolható, ha az intézetek lehetőleg csoportosítva vannak, s a gondnok hivatala és lakása is ott helyben van. A betegek élelmezése két külön helyen és módon, itt házilag, amott vállalkozó által, nem célszerű, és sem ez, sem az ágy- és fehérnemű mosatása nem kezelhető mindaddig gazdaságosan és az egészségi tényezők szemmel tartásával, amíg ez két, egymástól távol fekvő helyen történik, a főzés és mosás s a fertőzetlenítő helyiségek valamennyi kóroda részére együtt nincsenek. Ennek végrehajtása azonban a már részben fennálló főző és mosó helyiségeknek, egy a külföldön is szokásos, gőzmosással, s száraz meleg levegőn való szárítással – s az ennek megfelelő készülékekkel ellátott főző és mosó, és egyúttal fertőzetlenítő intézetté kiegészítését, s ehhez képest a már meglevő épületrészek teljes kiépítését teszi szükségessé. Törvényjavaslatom indokolásánál nem akarok különös súlyt fektetni arra, hogy a tervezett épületek felállításával egyúttal az orvoskari könyvtár és dékáni hivatal is, mellyel a tanárok, szigorlók és tanulók folytonosan érintkeznek s melyben nemcsak a szigorlatok hajtatnak végre, de az országos közegészségügyi tanács itt tartja jelenben üléseit, az őt megillető helyre az orvoskari tanintézetek közvetlen szomszédságába helyeztetik el. Sokkal fontosabb ennél az, hogy az új építés folytán az orvosi kar néhány főtanintézete, úgymint az I-ső belgyógyászati és kivált a szemészeti kóroda sem a gyógykezelésre, sem a tudományos munkásságra nem alkalmas múlt századi helyiségeiktől megszabadulnak, s úgy ezek, mint a gyógyszertani intézet, feladatuknak megfelelő, s a kor igényeihez méltó módon állandóan; az
általános gyógy- és kórtan, a törvényszéki orvostan s az élet- és kórvegytan pedig, habár csak ideiglen [ideiglenesen], addig t. i. amíg a kórbonctani pavilon felépíttethetik, de mindenesetre előnyesebben [előnyösebben] helyeztetnek el, mint eddig. Kapcsolatban a többi intézetekkel, sikeresebben fogják folytathatni működésüket, árendás háztartás s a felügyelet, miként már jelezni szerencsém volt, könnyebbé válik, s azon éles ellentét is kiegyenlíttetik, mely most az új és a régi tanintézetek között fennáll, s ezek hiányait még inkább feltünteti és elviselhet[et]lenekké teszi. Végre a tervezett új épületek felállítását s azokba a fenn elősorolt tanintézetek áttelepítését még azon fontos körülmény is javallja, hogy az újvilág-utcai orvoskari épület teljesen kiürül, s a mint az a pénzügyi bizottságban ismételve hangoztatva lett, centrális fekvéséhez képest értékesíthetővé válik. Ennek folytán, kapcsolatban a javaslatba hozott új építésekkel, egyúttal ezen régi épületnek átalakítását és részben kiépítését véltem foganatba veendőnek akképpen, hogy annak egész földszintje boltoknak és raktáraknak volna felhasználandó; az újvilág-utcára tekintő épület mind a két emeletébe a felső leányiskola, végre a két emeletre felépítendő hatvani utcai épületbe a tanárképző intézet gyakorló gymnasiuma helyeztetnék el, és ezáltal két oly intézet nyerne állandó és célszerű elhelyezést, a melyek egyike jelenleg házbérfizetés mellett magán bérházban van elhelyezve, t. i. a felső leányiskola; másika pedig, t. i. a középiskolai tanárképző intézet gyakorló iskolája (gymnasiuma) pedig az egyetemi könyvtári épületben szűkösködött, most pedig – eddig ott elfoglalt helyei a könyvtárnak tovább nélkülözhetők nem lévén – a törvényhozásnak már kinyert hozzájárulásával szintén bérházban nyerend ideiglenes elhelyezést. Gondom volt ezen két intézet elhelyezésének tervezeténél arra, hogy mindkettő külön-külön be- és feljárással bírjon, egyik az újvilág-, másik a hatvani-utcából, és hogy az udvar felől is közöttök, illetőleg az odajáró növendékek között semmi összeköttetés és közlekedés ne legyen. Hogy az új épületek tervezésénél, úgy külső kiállítás, mint belső berendezés tekintetében, a takarékosság figyelembe vétetett, arról a mellékelt tervek és költségvetések tanúskodnak. A styl a lehető legegyszerűbb, mi alól csak az üllői-útra tekintő központi épület képez némileg kivételt, díszesebb kiállítást – fekvése s a már fennálló, vele egy vonalban fekvő sebészi és belgyógyászati koróda-épület architecturájával összhangba hozatala – követelvén. A tervek célszerűségének könnyebb megbírálhatása és áttekinthetése szempontjából nem tartottam fölöslegesnek, a különleges célokra szolgálandó orvoskari épületek rajzban látható tervezetét s beosztását a következőkben szóval is előterjeszteni. A két koróda közé tervezett központi épület két részből áll: egy utcai, részben háromemeletes épületből, homlokzatával az üllői útra; és egy kétemeletes udvari épületből, mely amannak derekához van építve, és egész hosszával a telek belsejében áll. Mindkét épület összes területe körülbelöl 1500 □m. A) Földszint I. Utcai épület. Az utcai épületbe három bejárás van tervezve, egy főbejárat a közepén, és két mellékbejárat oldalt. A főbejárattól jobbra van a betegfelvételi helyiség két szobája, a kapus fülkéje, a gondnoki hivatal két szobával és kézi raktárral, összeköttetésben a föld alatt elhelyezett főraktárral; – balra terveztetett a gyógyszertár, annak laboratóriuma, inspectió-szobája és szertára, összeköttetésben a pincehelyiségekkel.
Ezen gyógyszertári helyiségek ideiglenesen a törvényszéki orvostani intézet számára fognak berendeztetni, a gyógyszertári provisornak a folyosón túl a szárnyépületben fekvő két szobájával és a szemészet tanárának irodájával. II. Udvari épület. Az udvari épület földszintjén, melyet egész hosszában folyosó választ el a központi épülettől, vannak a szemészeti intézet tan- és rendelő helyiségei, két elkülönített bejárással: közepén a tanterem és a szemtükrészeti szoba; jobbra a járó betegek váró-szobája, betegvizsgáló, opthal-moskopikus helyiségek és a tanársegéd két lakszobája; balra a tanári és tanársegédi dolgozó helyiség és a műtéti gyakorlati szoba. A járó betegek, kik igen nagy számmal szoktak megjelenni, az elzárt és fűtött folyosókban is tartózkodhatnak. B) Első emelet. I. Utcai épület. Az utcai épület első emeletét az orvoskari dékáni hivatal helyiségei foglalják el, úm. a tudománykari ülés és nagy szigorlati terem, egy kisebb szigorlati szoba, a váróterem, a dékáni és írnoki szoba, a jegyzői iroda és irattár, az előszoba a pedellus fülkéjével; a kórházi bizottság szobája és irattára. Az itt tervezett gyógyszerészsegédi lakszoba ideiglenesen a szemészeti tanszék rendelkezésére bocsáttatik. II. Udvari épület. Az udvari épület első emeletén van a szemészeti kóroda, szintén két bejárattal. Helyiségei: négy kórterem összesen 39 ággyal, fürdő, mosdóhelyiség és theakonyha; két kisebb különszoba 6 betegággyal; egy elkülönített osztály ragályos szembetegek számára 11 ággyal s a megfelelő mellékhelyiségekkel; egy szoba az ápoló személyzet számára; egy műtéti és egy nappali szoba. A betegek egyébiránt a folyosókat is használhatják sétának. Az emeletet a földszinttel és a souterrain-nel [szuterénnel] melléklépcső köti össze. C) Második emelet. I. Utcai épület. Az utcai épület második emeletén van egyfelől az orvoskari könyvtár és olvasószoba, másfelől a gondnok lakása, mely áll három lakszoba, egy előszoba, cselédszoba, konyha és kamarából. II. Udvari épület. Az udvari épület második emeletét a gyógyszertani intézet foglalja el; közepén a tanterem 200 hallgató számára (orvosok és gyógyszerészek), egy vegytani előkészítő helyiséggel; jobbra a tanársegéd dolgozószobája és különféle vizsgálatokra és kísérletekre szolgáló három szoba, továbbá az orvoshallgatók segélyző- és önképzőegyletének helyisége; balra egy szoba durvább munkálatok végzésére, egy szoba a kymographion elhelyezésére, egy szoba thermo-elektrikus és más hasonló kísérletekre, egy szoba az intézeti könyv- és eszköztár számára, a tanár dolgozószobája összeköttetésben a harmadik emeleti helyiségekkel és a tanársegédi lakás.
D) Harmadik emelet. A központi épület az üllői-út felé, részben három emelettel bírván, ennek a telek felé eső részébe a gyógyszertani gyűjteménytár helyeztetik el, mely egyúttal a tanulók dolgozóhelyiségéül is szolgál. Terveztetett továbbá a gyógyszertani intézet részére egy szoba a gyakorlati gyógyszertani szigorlatoknak, egy mérlegszoba, egy szoba pharmakognostikus és toxikologikus vegytani munkálatokra, egy a gázok elemzésére és légzőkísérletekre, egy szoba az egyetemi docensek és más önálló vizsgálók kutatásai számára, és egy szoba elkülönítő mérgezési kísérleteknek. A létező körülmények között azonban, bár nem tagadható, hogy a gyógyszertani tanszék ezen helyiségeket igen célszerűen használhatná fel arra, hogy a gyógyszerészeket és a tiszti orvosi pályára készülő orvosokat a gyógyszerismei vizsgálatok összes részleteibe bevezethesse, nemkülönben a méregtani vizsgálatokba azokat, kik törvényszéki orvosi pályára kívánnak lépni: ez idő szerint célszerűbbnek látszik ezen, összesen 8 helyiségbe az élet- és kórvegytani intézetet helyezni el ideiglenesen, addig t. i., a míg az megfelelő helyére az idővel felállítandó kórbonctani épületbe nem fog áttétethetni, midőn a gyógyszertani intézet ezen helyiségek birtokába jutván, teljesen ki fogja fejthetni munkásságát, s a tanszéki segéd is fog részesülhetni lakásban, mely most más intézeti célokra lesz felhasználandó. A földalatti helyiségekben vannak a gondnoki, a tanintézeti és gyógyszertári raktárak, a szolgák és ápolónők lakásai és a fűtőkészülék. Az épület légárokkal vétetik körül. Belgyógyászati kórodaépület. A belgyógyászati kóroda pavilonja az üllői-úti teleknek az ősz-utcával határos részén, hossztengelyével függélyesen ezen utcára terveztetik felállíttatni. Egy emeletes épület, körülbelül 600 □m. területtel és 78-80 betegággyal. Az épület két részből áll, melyek egy, a földközből a padlásig nyúló, légűrrel bíró kettős fal által egymástól elválasztatnak, s mindegyikök külön bejárattal bír. Az épület nagyobb felében vannak az előadási és dolgozó helyiségek s a betegágyak legnagyobb része, a kisebbik félben mind a két belgyógyászati kóroda ragályos bajban szenvedő betegei fognak elhelyeztetni, kiknek teljes elkülönítése a többi betegektől a gyógykezelés egy lényeges kívánalmát képezi. A bejárat az előadási termekbe és a kóroda nagy helyiségeibe az udvar felől van, szemben a már fennálló belgyógyászati kórodával. A bemeneti csarnokkal szemben van a járó betegek elfogadására szolgáló terem, mely a földszinti betegek számára nappali mulató helyül is használható; balra a tanterem és a tanári szoba; jobbra a kórodának két terme, mindegyik 12 betegággyal, s a szükséges ápolói, fürdő, mosdó és egyéb mellékhelyiségekkel. Az emeleten szemben a bejárattal van a betegek nappali szobája, balra a tanársegédi lakás és egy szoba tudományos vizsgálatok végzésére; jobbra két külön szoba 2-2 ággyal és két nagy kórodai terem, úgymint a földszinten, a szükséges mellékhelyiségekkel. Az épület elkülönített kisebb részében van úgy földszint, mint az emeleten két-két szoba, mindegyik 6 ággyal, ragályos férfi- és nőbetegek számára, az ápolói, fürdő, mosdó- és egyéb mellékhelyiségekkel. A földközben rendeztetnek be úgy, mint a már fennálló két kórodában, az ápoló apácák lakszobái, s vannak a raktárak, a fűtési készülék és a fűtő lakása.
Kórodai főző és mosó s egyúttal fertőztelenítő intézet. A kórodák szolgálatára ily intézetnek részben felépítése már a sebészi és szülészeti kórodák áttelepítése folytán mellőzhetlen volt, jelenben, midőn az új belkórodai pavilon is használatba vétetik, teljes kiépítése a jelenleg még az újvilág-utcában elhelyezett többi kórodákkal kapcsolatban szükségessé válik, különösen a házilag eszközlendő, s részben már is jó sikerrel eszközölt ruhamosatás és szárítás, valamint a fertőtlenítő helyiségek kiállítása végett. A költségvetés, a gőzfőzés és gőzmosatás alapján készíttetett, s az összes költségnek me. [mintegy] kétötöd részét maga az erre szolgáló készülék veszi igénybe. Szaporíttatik pedig a konyhaépület földszint mosdó és készleti helyiségekkel, az emeleten a főző- és mosószemélyzet számára berendezendő lakásokkal. A gépház a földközben helyeztetik el. ¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯ Az átalakítandó és részben újon építendő újvilág-utcai épületben. 1. Földszint tíz bolthelyiség, melyek közül egy, nyolc udvari helyiséggel, a két utca közötti sarokbolt mellékhelyiségekkel, a többi hét pedig csak sajátképeni bolthelyiséggel bírand; ezen kívül a házmesteri lakás egy szoba és konyha; egy szolga-lakás szintén egy szoba és konyha, régre a mosókonyha – a felső leányiskola részére s hasonlókép egy szolga-lakás a tanárképző részére. 2. Az I. és II. emeleten a) az újvilág-utcai épületben az állami felső leányiskola, tíz osztályteremmel, egy természettani, egy vegytani tanteremmel és egy rajzteremmel; az igazgatói lakás három utcaszobával, egy dolgozó szobával és fülkével, egy cselédszobával, konyhával és előszobával; egy ülésterem egy tanári szobával; könyvtár, természettani, természetrajzi és vegytani szertárakkal; két várószobával, egy a tanárok, egy a tanítónők számára, egy tanítónői lakás két szobával, előszobával és konyhával; egy cselédszobával; b) a hatvani utca felőli épületben a középiskolai tanárképző intézet gyakorló iskolája, négy osztályteremmel, egy vegytani, egy természettani és természetrajzi szertárral, két dolgozó helyiséggel tanárok- és eggyel a tanárjelöltek számára, vegytani konyhával, igazgatói irodával, könyvtárral és olvasó szobával; tanári tanácskozó szobával van tervezve. Mindezekben csak a legszükségesebb és nélkülözhetetlen helyiségekre való szorítkozás tartatott szem előtt. ¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯ Ami már ezen tervbe vett építkezéseknek pénzügyi oldalát, vagyis költségét és fedezetét illeti, a tervezetekhez csatolt költségvetések szerint: 1. Az üllői úti orvoskari telep központi épülete, ideértve annak úgy utcai részét, mint az udvarba menő szárnyát . . . . . . 456,982 frt 42 kr. 2. Az ugyanott építendő I. belgyógyászati kóroda . . 158,867 " 88 " 3. Ugyanott a mosó és főző s fertőzetlenítő intézet teljes kiépítése belberendezési készülékekkel együtt . . . 68,771 " 97 " 4. Az újvilág-utcai régi épület átalakítása (a hatvani utcai rész mellőzésével) . . . . . . . 74,736 " 75 " 5. A hatvani utcai részen a tanárképző intézet gyakorló 75,945 " 92 " iskolájának felépítése . . . . . . . Összesen . . 835,304 frt 94 kr.
vagyis nyolcszázharmincötezer háromszáznégy forint és kilencvennégy krajcárral van előirányozva. Mivel azonban e költségeknél csak maguk az építési költségek és építészi díjazás, de az előre nem látható kiadások nem vétettek tekintetbe, ezek fejében még az egész összegnek 5%-a, vagyis 41,765 frt 35 kr. hozzáadandó, s ezzel az összes költségek 887,070 frt 19 krra, vagyis kerekszámban 880,000 frtra rúgnának. Ezen, az építésre szükséges összeg hitelművelet útján volna beszerzendő, és pedig az érdekelt egyetemi alap terhére felveendő kölcsön, esetleg a nevezett alap törzsvagyonát képező értékpapírok megfelelő részének elzálogosítása útján; a visszafizetés pedig, amennyiben a hatvani- és újvilág utcai épületben létesítendő boltok bérjövedelme, s az államköltségvetésben most felvett, de a kérdéses intézetek állandó elhelyezése által feleslegessé válandó házbérkiadásoknak még 33½ éven át a törlesztésre fordítása által a fizetendő évi kamat és tőketörlesztési hányad még fedezve nem lesz, az egyetemi alap értékpapírjainak kamatjövedelmeiből veendő megfelelő rész erre fordítása által fog 33½ év alatt megtörténni. Mennyi leend az egyetemi alap kamatjövedelmeiből e törlesztésre fordítandó: az egyfelől attól függ, sikerülend-e, mint remélem, a kölcsönt a törvényjavaslatban kitett 6% kamatnál olcsóbban szerezni meg; másfelől attól, a boltok jövedelme annyi lesz-e vagy több, vagy kevesebb, mint előirányzom. Sőt az építés folyamában felhasználandó időközi kamatok sem számíthatók előre egész biztossággal ki. Jelenleg biztosan meghatározható tételek csak a költségvetésben most is benn levő g 33½ évig a törlesztésre fordítandó házbérkiadások. Ami illeti először is az újvilág- és hatvani-utcai orvoskari épület átalakítása, s részben újra építése folytán létesítendő bolthelyiségekből veendő bérjövedelmeket: ezek mennyiségét előre teljes biztossággal megállapítani, a dolog természeténél fogva lehetetlen ugyan; de tekintetbe véve a hely központiságát és a belváros azon részén s utcáiban jelenleg fizetett bolthaszonbéreket, egyáltalán nem túlságos számítás az, mely szerint a következő bérösszegek vétetnek előirányzatba: 1. Az I. sz. boltért, a hozzátartozó 8 udvari helyiséggel 8,000 frt 2. A II. sz. boltért 1,500 " 3. A III. sz. boltért, egy udvari helyiséggel 2,000 " 4. Az V. sz. sarokbolt, mellékhelyiségekkel 7,000 " 5. A VI. VII. VIII. X. sz. boltok à 400 frt 1,600 " 300 " 6. A IX. sz. bolt Összesen 20,400 frt Másodszor, azon összegek, melyek jelenleg a) a felső leányiskoláért, b) a tanárképző gyakorló iskolájáért, c) az orvoskari decanatusért házbérül fizettetvén, jövőre a kölcsön törlesztésére lesznek fordítandók, mihelyt a mostaninál mindenesetre jóval célszerűbb elhelyezésüket nyerendik. És pedig: a) Az állami felső leányiskoláért fizetett s fizetendő házbér . . 11,800 frt b) A tanárképző gyakorló iskoláért (a házbérkrajcárokkal) . . 3,105 " c) Az orvoskari decanatusért (a házbérkrajcárokkal) . . . 3,105 " Mihez a fentebbi boltbérek . . . . . 20,400 " Összesen . . 38,410 frt harmincnyolcezer négyszáztíz forint évi jövedelem áll elő, melyet a 880,000 frt építési tőkének és 140,200 frt időközi kamatainak, összesen 1.020,200 írtnak 7%-kal leendő törlesztésére szükséges évi 71,414 frt erejéig, tehát ha a fentebbi számadás áll s jelesen a boltbérek jövedelme az előleges számításnak megfelelő lesz, 33,004 írttal kellend az egyetemi alap kamatjövedelmeiből pótolni. Ha azonban, mint remélhető, a kölcsön olcsóbban köttetik: e
kipótlás is kevesebbet veend igénybe; valamint, ha a boltjövedelmek, a számításnál valamivel többet vagy kevesebbet teendenek, az egyetemi alap jövedelmeiből pótlandó összeg is változás alá eshetik. S épen ez az oka, hogy az összeg, a törvényjavaslat 3.§-ában, szám szerint meg nem határoztathatott és ki nem tétethetett. Az egyetemi alapnak 33½ évig tartó ezen megterheltetésével szemben áll az, hogy 1. az egyetem a maga szükségeinek és a tudománymívelés követelményeinek megfelelő intézetek és épületek birtokába jut, melyeknek előállítása egyátalán nem fényűzés, hanem első rendű és valóban halaszthatatlan szükség; és 2. a törlesztési idő, vagyis 33½ év letelte után az egyetemi alap egy, legalább is 20,000 frtra tehető jövedelem-szaporulatot nyer a boltbérekből; végre 3. az államkincstár is, a 33½ év elteltével megszabadul a most fizetett házbérek, mintegy 18,000 frtnyi összegétől. Mindezekhez még csak azt kell megjegyeznem, hogy a célba vett kölcsönművelethez a törlesztési terv csak akkor volna szabatosan elkészíthető, ha a felveendő kölcsön kamatlába ismeretes lesz, és ha az építés befejeztetvén, egyfelől az annak időtartama alatt elveszett s a tőkéhez számítandó kamatok mennyisége, másfelől a boltbér-jövedelmek, pontosan számításba lesznek vehetők. Budapesten, 1881-ik évi február hó 14-én.
Trefort Ágoston s. k., vallás- s közoktatásügyi miniszter.
