90 ÉVES A „BIOTECHNOLÓGIA”: AZ ÚJ TUDOMÁNYT MEGÁLMODÓ EREKY KÁROLY ELFELEDETT ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI MUNKÁSSÁGA FÁRI MIKLÓS GÁBOR1 és KRALOVÁNSZKY UBUL PÁL2 1
DEBERECENI EGYETEM AMTC, DEBRECEN EREKY KÁROLY BIOTECHNOLÓGIAI ALAPÍTVÁNY, DEBRECEN
2
A “biotechnológia” szót 1917-ben Ereky Károly magyar mérnök írta le előszőr szakmai közleményben. A 90 évvel ezelőtt, 1919-ben Berlinben kiadott “Biotechnologie” c. könyvében Ereky egy biokémián és biotechnológián alapuló új tudományos-technológiai kornak az elérkezését jövendölte meg. Ereky 1917 előtti és 1919 utáni munkásságát és életét napjainkig homály fedte. Magyarországon és Angliában végzett kutatásainkban eddig ismeretlen, Erekyféle"biotechnológiai alapelv” került napvilágra. Ereky 1917 előtti, biotechnológia felé közeledő koncepciójának legtávolabbi pontján a munka- és üzemszervezéstan, filozófia, közgazdaságtan, biológia és kémia klasszikusainak XIX. század végi, XX. század eleji elgondolásai voltak. Az 1919 után továbbfejlesztett biotechnológia-elvének másik pólusán az atomfizika klasszikusainak szellemébõl táplálkozó, molekuláris kutatások megsejtése találhatók. 1917 és 1943 között publikált gyakorlati programjainak, terveinek célkitűzéseiben a mai, elsősorban a mezőgazdasági, un. „zöld biotechnológiára” jellemző stratégiák találhatók, beleértve a biotechnológia szerepét az emberiség éhinség elleni küzdelemben. Kulcsszavak: tudománytörténet, Ereky Károly, élelmiszertermelés, zöld biotechnológia
90 ÉVES A „BIOTECHNOLÓGIA”: AZ ÚJ TUDOMÁNYT MEGÁLMODÓ EREKY KÁROLY ELFELEDETT ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI MUNKÁSSÁGA FÁRI MIKLÓS GÁBOR1 és KRALOVÁNSZKY UBUL PÁL2 1 DEBRECENI EGYETEN AMTC, DEBRECEN EREKY KÁROLY BIOTECHNOLÓGIAI ALAPÍTVÁNY, DEBRECEN
2
In the late 1980s Robert Bud discovered the significance of Karl (Károly) Ereky, the founding father of the term “Biotechnology”. Ereky spend a lifetime giving substance to his vision of a new era of technology based upon biochemistry / biotechnology. He devised strategies focused upon the remediation of famine threatening mankind. He was deeply convinced that the material welfare would be based upon the joint application of natural sciences, techniques and economics. Although his activities after a brief moment of fame as Hungary's minister of nutrition in 1919 to his death in 1952 have been obscure, he was a prolific writer. He seems to have been responsible for more than 100 publications which first appeared more than a century ago. He wrote his most important papers first in Hungarian and then published them in German, frequently on his own expenses. His classic work, "Biotechnologie" which appeared in Berlin ninety years ago in 1919, defined the new discipline. Key-words: history of biotechnology, Károly (Karl) Ereky, food production, green biotechnology
Bevezetés A Nature-ben Robert Bud (Bud 1989a) beszámolt arról, hogy a biotechnológia-fogalom apja a magyar Ereky Károly, aki 90 évvel ezelőtt, a „Biotechnologie der Fleisch-, Fett- und Milcherzeugung im landwirtschaftlichen Grossbetriebe” címmel Berlinben publikált könyvében közölte erre vonatkozó új nézeteit (Ereky 1919). A továbbiakban Ereky két ugyancsak német nyelven megjelent dolgozata és egyéb korabeli német források kerültek feldolgozásra, melyek megerősítették azt a feltételezést, hogy - tudományos értelemben - a biotechnológia-kifejezés további első alkalmazásai Ereky munkáira vezethetők vissza (Bud 1989b, 1991, 1992, 1993, Glick and Pasternack 1995). A közelmúltban életrajzi forrásokat és Ereky által publikált, elfeledett korabeli dokumentumokat kutattunk fel (Fári és Kralovánszky 2004), melyek segítségével az első biotechnológia-fogalom születésének részletes története ma már tényszerűen tisztázható. Az Ereky-féle „Biotechnológia” születésének rövid története Ereky Károly gépészmérnök volt. Diplomáját a budapesti József Műegyetemen 1900-ban szerezte meg. Bécsi tervezőmérnöki évek után Darányi Ignác megbízásából - a legfejlettebb mezőgazdasági és élelmiszertermelési technológiák megismerése céljából először Németországban (1905), majd Dániában (1909) tett tanulmányutakat. A német Karl Karmarsch mechanikai-technológiai alapmunkáit is felhasználva a nagy mezőgazdasági termelő vállalatokat speciális ipari üzemként fogta fel és több éven keresztül alapos közgazdasági elemzéseket készített azok működési hatékonyságáról. Ereky 1909-ben a talajt, a gazdasági növényeket és haszonállatokat élelmiszertermelő „szerszámoknak” nevezte, hasonlóan a gép-, cukor-, szesz- és cipőgyár szerszámaihoz (Ereky 1909). Bizonyítandó újszerű műszaki és üzemszervezési elképzeléseinek életrevalóságát, Budapest határában megtervezte, majd 1912-ben felépítette a korabeli világ legnagyobb, 10.000 tonna sertészsír előállítására méretezett, részvénytársaság formában működtetett ipari sertéshízlaldáját. Ezek az események tekinthetők a biotechnológia-fogalom születése első szakaszának. A második szakasz az I. Világháború alatt következett be. A Központi Hatalmakat érintő tengeri blokád súlyos hiányokat idézett elő az élelmiszer ellátásban is. Ereky a háború első éveiben tisztként szolgált a fronton, azonban a harcok pihenőiben az élelmiszertermelés korabeli technikai korlátait, és növelésének új természettudományos lehetőségeit tanulmányozta. Ekkor szintetizálta azokat a tudományos dolgozatokat, kézikönyveket, amelyeket a későbbiekben a „Biotechnologie”-ben is tárgyalt (összesen 172 lábjegyzetben 169 könyvet és cikket). Irodalmi adataink szerint a „biotechnológia” szót leszerelése után, először 1917. április 14.–én a cukorrépa cukortermelését, majd
a szarvasmarha tejprodukcióját elemező magyar nyelvű előadásban mondta ki Budapesten, „munkagép”, „élő munkagép”, és végül „biotechnológiai munkagép” szókapcsolatok formájában. Az előadás „Élelmiszertermelő nagyüzemek” címmel két részletben, 1917. június 10.-én, és 1917. június 17.-én jelent meg (Ereky 1917a, 1917b). Ereky ugyanez év tavaszán és nyarán súlyos katonai, belpolitikai és gazdasági nyomás időszakában kísérleti munkával szélesítette tovább elképzeléseit a biotechnológia tárgykörben. A frissen kaszált lucerna rosttól megszabadított zöld levéből jól tárolható, száraz „plazmakoncentrátumot” állított elő. Ennek felhasználásával új takarmányreceptet kísérletezett ki és 1917-ben igazolta, hogy a sertések a korábbi 6 kg helyett 3 kg takarmányból is elő tudtak állítani egy kilogramm zsírt. Felismerte az új eljárás elméleti és gyakorlati jelentőségét. Ezért annak lehetséges biológiai magyarázatát is kereste, majd a tudomány evolúciója került az érdeklődése középpontjába. Új felfogásának első leülepedett eredményét a Magyar Mérnökés Építész-Egylet Közlönyének 1918. október 13.-i számában „Biotechnológia” című dolgozatában publikálta (Ereky 1918). Mai ismereteink szerint ez a 2950 szót tartalmazó magyar nyelvű Ereky-dolgozat az első, biotechnológiát megfogalmazó munka, több hónappal megelőzve a „Biotechnologie” berlini kiadását. Korábban ebben a folyóiratban publikálta néhány korai tudományos munkáját Kármán Tódor, valamint cikket közölt az izotóp nyomjelzéses technika megteremtője, a fizikai Nobel-díjas Hevesy György is. Dolgozatában Ereky - a már ismert biotechnológia fogalom meghatározása után - utalt arra, hogy a „biotechnológia abból az alaptételból indul ki, hogy…az egész állat- és növényvilág minden egyes sejtje, elkezdve a láthatatlan bacillusoktól föl a legnagyobb szárazföldi emlősig és a terebélyes tölgyfáig…ugyanazokból…a szerves és szervetlen építőkövekből áll, és az egyes sejtek csupán a felépítés módjában különböznek egymástól. Felhívta a figyelmet arra a fontos körülményre, hogy – többek között - a nukleinsavak és fehérjék kémiai építőkockái az állatokban és a növényekben azonosak; az élőlény az összetett molekulákat, az építőkockákat a „saját szervezetében előírt üzemterv szerint”…„szétszedi” és „összerakja”,…átalakítja saját szervezete alkotórészévé”,…például a növényben levő építőköveket izomrosttá. Ereky a biológiai alapfolyamatok technológiai jellegű értelmezéséhez a párhuzamot kiterjedt műszaki ismeretei alapján vonta meg. Felkészült műszaki szakemberként pontosan ismerte, hogy az elméleti fizika óriási fejlődése alapozta meg korának műszaki haladását. Például a repülőgépek kis motorjainak megépítését a hőelmélet új ismeretei alapozták meg. Ereky leírta, hogy a dolgozat közlésének célja az érdeklődés felkeltése egy új, megszülető tudomány iránt, melynek első tudományos definiálásával „a magyar nyelvű prioritást” akarta biztosítani (Ereky 1918). Ezt követte a „Biotechnologie” című könyve, amelynek kéziratához az előszót 1918. augusztus 25.-én vetette papírra. Ereky 1919 őszén élelmezési miniszter volt már, amikor a „Biotechnologie”-ben kifejtette, hogy az élelmiszertermelésben a „belső tulajdonságok” titkait mind
alaposabban feltáró, elméleti biológiai ismeretekkel szövetséges új tudomány, a „biotechnológia” ölt majd testet. Úgy vélte, hogy az atomszerkezet ismeretein kialakuló új kémia, az életfolyamatok titkait az eddigieknél pontosabban feltáró biokémia fejlődése teremti majd meg a biotechnológia tudományát is. Ereky besorolása szerint a biotechnológia a természettudományokat alkalmazó, fogyasztási cikkeket előállító „munkaszervezés tudomány (technológia) új, az élő organizmusokkal, biológiai munkagépekkel foglalkozó ága”. A „Biotechnologie” Berlinben jelentős szakmai érdeklődést váltott ki, amit az igazol, hogy a könyv több ezer példányban hetek alatt elfogyott (Vidor 1922). Írott formában a „Biotechnologie”-re először 1919.-ben Magyarországon reflektáltak (Weiser 1919). Ereky biotechnológia-tárgyú német nyelvű munkái 1920/1921-ban angol és holland tudósok körében is érdeklődését váltottak ki, és könyvét egy kiadó holland nyelven is publikálni akarta (Ereky 1922).
Az első biotechnológia-fogalom születésének harmadik aktusára az első világháborút lezáró békekötéseket követően került sor. Az exminiszter Ereky originális gondolatait, mint az egész világra kiterjeszthető kreatív szellemi teljesítményt 1920-ban ismerte el a német és a nemzetközi tudomány. A Die Naturwissenschaften 1920. december 31.-i számának vezércikkét Ereky írta. Ebben a világ élelmiszertermelési válságának megoldásában a biotechnológia fejlesztésének szükségességére hívta fel ismét a tudósok figyelmét. Munkájában Ereky hivatkozott a „Biotechnologie”-re. 1920-ban Ereky mellett vezércikket írt pl. Niels Bohr, Max Born, és mások a világ akkor vezető tudósai közül. Rajta kívül egykori évfolyamtársa, Kármán Tódor Aachenből keltezett könyvrecenziója képviselte a magyar tudományos életet. Az örökség A háború utáni új gazdasági-politikai világrendszerben a nyugati világ természettudományos gépezete új generációval, új módszerekkel és új lendülettel haladt tovább az élet titkainak feltárása irányába. A Magyar Királyság a világháborút követő gazdasági krízisek és politikai káosz időszakában perifériára szorult, s így számos fejlesztési lehetőség intenzív folytatásához már nem nyílt lehetősége. Ereky Magyarországon maradt, ahol továbbra is befolyásos személyiségként tartották számon. Nem volt alapkutatással, illetve részletkérdések feltárásával foglakozó kutató. Tudományos ars-poétikájának fókuszában következetesen hazáját, és az emberiséget súlytó éhínség végleges felszámolása volt, a természettudományos ismereteket, az új biokémiát alkalmazó, eljövendő „biokémiai kor”, a biotechnológia eszközeivel. Az utókor szemében Ereky Károly legnagyobb, elévülhetetlen érdeme, hogy az „új biotechnológia” korszakalkotó jelentőségét akkor ismerte fel és fogalmazta meg, mielőtt annak objektív művelhetőségi
módszerei és eszközei rendelkezésre állhattak volna. Nyolcvanegy évvel Ereky műve után, a Nobel-díjas Norman Borlaugh egyik cikkének címe kísértetiesen egyezik Ereky 1919-es „Biotechnologie”-könyvének zárófejezet-címével. „We need biotechnology to feed the world” írta Borlaugh 2000-ben. „The paper of biotechnology in the feed of the population” írta Ereky 1919-ben. Személyében a biotechnológus-mérnökök úttörőjére emlékezünk, aki 1952. június 17.-én a Váci Fegyház börtönében halt meg, közel nyolc évvel letartóztatása után. Szakmai örökségének, életének, továbbá közéleti-politikai működésének, a Népbíróság általi elitélésének kutatása az Ereky Károly Biotechnológiai Alapítvány támogatásával tovább folytatódik (Fári és Kralovánszky 2004).
Köszönetnyílvánítás A kutatásokat az Ereky Károly Biotechnológiai Alapítvány (Debrecen), az AGROINVEST ZRT (Budapest), a PRO-TEAM KHT (Nyíregyháza) és az Interest Trade Kft (Nyíregyháza) támogatta.
Irodalom Borlaugh, N.E. (2000): We need biotech to feed the world. Wall Street Journal, December 06, 2000. Bud, R. (1989a): History of “Biotechnology”. Nature, 387: 10. Bud, R. (1989b): Janus-faced biotechnology: an historical perspective. TIBTECH, 7: 230-233p; Bud, R. (1991): Biotechnology in the twenttieth century. Social Studies of Sciences (SAGE, London, Newbury Park and New Delhi), 21: 415-457. Bud, R. (1992): The Zymotechnic roots of biotechnology. Brit. J. Hist. Sc., 25: 127-144. Bud, R. (1993): The uses of life. A history of biotechnology. Cambridge University Press. 299p.; Ereky, K. (1909): Mezőgazdasági nagy üzemek. I. (egyetl.) köt. P. uradalom üzemének ismertetése, Budapest, 93p. Ereky, K. (1917a): Élelmiszertermelő nagyüzemek I. MMÉE Közl., Budapest, 51 (23): 214-216. (Megjelent: 1917 06. 10). Ereky, K. (1917b): Élelmiszertermelő nagyüzemek II. MMÉE Közl., Budapest, 51(23): 224-227. (Megjelent:1917 06. 17.). Ereky, K. (1918): Biotechnológia. MMÉE Közl.., Budapest, 52(41): 337-339. (Megjelent: 1918 10 13.). Ereky, K. (1919): Biotechnologie der Fleisch-, Fett- und Milcherzeugung im landwirtschaftlichen Grosbetriebe. Verlag Paul Parey, Berlin. 84p. Ereky, K. (1920): Die Steigerungsmöglichkeiten der landwirtschaftlichen Lebensmittelproduktion. Die Naturwissenschaften, 1035. Ereky, K. (1922): A szénsav isothermikus reductiója. Magyar Királyi Budapesti Honvéd Körletparancsnokság Házi-nyomdája, Budapest, 72p. Fári, M. és Kralovánszky, U.P. (2004): Az Ereky-rejtély megoldása. Hogyan született meg a biotechnológia első koncepciója Magyarországon? In. Palló G. (szerk.): Recepció és Kreativitás. Nyitott Magyar Kultúra. Áron Kiadó, Budapest, 240-268p. Glick, B.T. and Pasternack, J.J. (1995): Molekulare Biotechnologie. Spektrum Verlag, Heidelberg, Berlin, Oxford. Vidor, Gy. (1922): Nemzetgyűlési Almanach, 1920-1922. A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai. Budapest, Magyar Lap- és Könyvkiadó Részvénytársaság, 39-41. Weiser, I. (1919): A hús-, zsír- és tejtermelés biotechnikája (Ereky Károly könyve). Köztelek, 29(13): 255-256, (Megjelent: 1919 október 18).
Running Title: 90 éves a „Biotechnológia”: Ereky Károly munkássága
