89 számú előírás Szeszesitalok

MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV

Codex Alimentarius Hungaricus 1-3-1576/89 számú előírás Szeszesitalok

General rules on the definition, description and presentation of spirit drinks

Az előírás az Európai Közösségek Tanácsának 1576/89/EGK rendelete, valamint az azt módosító Tanács 3280/92/EGK rendelete és a Parlament és a Tanács 3378/94/EGK rendelete és a végrehajtására kiadott Bizottság 1014/90/EGK rendelete, valamint az azt módosító Bizottság 1180/91/EGK, 1781/91/EGK, 3458/92/EGK 2675/94/EK, 2626/95/EK, 2523/97/EK és 2140/98/EK rendeletei figyelembevételével készült. This Regulation is based on the Council Regulation (EEC) No 1576/89. Jóváhagyta a Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság, 1995. (Első kiadás) Jóváhagyta a Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság, 1998. (Második, módosított kiadás) Jóváhagyta a Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság, 2001. (Harmadik, módosított kiadás)

A Magyar Élelmiszerkönyv előírásainak hatályára vonatkozó rendelkezéseket az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény és a végrehajtására kiadott rendeletek tartalmazzák.

Ez a harmadik kiadás 2002. július 1-jével hatályon kívül helyezi az 1998-ban kiadott második, módosított 1-3-1576/89 előírást

A Magyar Élelmiszerkönyv előírásait – az Európai Unió gyakorlatát követve folyamatosan a fogyasztói igények változásához, a tudomány és technika újabb eredményeihez igazítják. Ezért ezen előírás használata előtt győződjön meg róla, hogy jelen szöveg időközben nem változott-e. A változásokat a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítő közli. Az előírásokat az MSZT Szabványbolt (Budapest IX. Üllői út 25., levélcím: Budapest Pf. 24, 1450)

MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV

Codex Alimentarius Hungaricus 1-3-1576/89 számú előírás Szeszesitalok

General rules on the definition, description and presentation of spirit drinks 1. § 1. Ez az előírás a szeszesitalok definíciójára, elnevezésére és kiszerelésére vonatkozó általános szabályokat tartalmazza. 2. Ezen előírás szerint a szeszesital olyan alkoholos folyadék, amely: – emberi fogyasztásra készült; – különleges organoleptikus tulajdonságokkal rendelkezik, és a III. melléklet 1. pontjában felsorolt termékeket kivéve minimális alkoholtartalma 15% (V/V), – a következőkben leírt módok valamelyikével készült: – közvetlenül lepárlással, aromaanyagok hozzáadásával vagy azok nélkül, természetes, erjesztett termékekből és/vagy növényi anyagok kivonatából és/vagy aromaanyagok, cukrok vagy más édesítőszerek hozzáadásával, amelyeket a 3. a) pont határoz meg, és/vagy más mezőgazdasági termékek mezőgazdasági eredetű etil-alkoholhoz és/vagy mezőgazdasági eredetű párlathoz és/vagy ezen előírásban leírt egyéb más szeszhez való hozzáadásával: – szeszesitalok összekeverésével: – egy vagy több más szeszesitallal, – mezőgazdasági eredetű etil-alkohollal, mezőgazdasági eredetű desztillátummal vagy szesszel, – egy vagy több alkoholtartalmú itallal, – egy vagy több egyéb itallal. 3. Általános fogalommeghatározások Ezen előírás szerinti fogalmak jelentése a következő: a) Édesítés: a szeszesitalok készítéséhez a következő termékek valamelyikének vagy közülük többnek a használata: félfehércukor, fehércukor, finomított fehércukor, dextróz, fruktóz, glükózszirup/izoglükózszirup, folyékony cukor, invertcukor, invertcukorszirup, sűrített szőlőmust, égetett cukor, méz, szentjánoskenyér-szirup vagy más természetes szénhidráttartalmú, az előzőekben említett termékekhez hasonló tulajdonságú anyag. Az „égetett cukor” ezen előírás szerint olyan termék, amelyet kizárólag szacharóz hevítésével állítanak elő, bázisok, ásványi sók vagy más kémiai adalékanyagok hozzáadása nélkül. b) Keverés: két vagy több különböző anyag összekeverése egy új ital előállítása céljából.

3

Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-1576/89 c) Alkohol-hozzáadás: egy szeszesitalhoz mezőgazdasági eredetű etil-alkohol hozzáadása. d) Elegyítés (blending): két vagy több ugyanabba a kategóriába tartozó, olyan szeszesital összekeverése, amelynek összetételében csak kisebb eltérés van, és ezek az eltérések a következő tényezők egyikének a függvényei: – a készítési eljárás, – az alkalmazott lepárlókészülék, – az érlelés időtartama, – az előállítás földrajzi helye. Az így előállított ital ugyanabba a kategóriába tartozik, mint az elegyítés előtti eredeti italok. e) Érlelés: olyan természetes folyamat, amikor megfelelő tárolóedényekben olyan reakciók játszódnak le, amelyek következtében a kérdéses szeszesital új érzékszervi tulajdonságokat nyer. f) Ízesítés (aroma-hozzáadás): a szeszesitalok előállításakor egy vagy több olyan aromaanyag felhasználása, amelyek megfelelnek a Magyar Élelmiszerkönyv 1-2-88/388 számú előírásának. g) Színezés: a szeszesitalok készítésekor egy vagy több színezőanyag használata, amelyeket a Magyar Élelmiszerkönyv 1-2-94/36 számú előírása megenged. h) Mezőgazdasági eredetű etil-alkohol: etil-alkohol, amely rendelkezik ezen előírás I. mellékletében meghatározott tulajdonságokkal, és amelyet az V. mellékletben szereplő cukor- vagy keményítőtartalmú mezőgazdasági eredetű termékek alkoholos erjesztésével és lepárlásával nyernek, kivéve a 2. pont szerinti szeszesitalokat. Ha a megnevezésben utalás van a felhasznált nyersanyagra, az alkoholt kizárólag abból a nyersanyagból szabad előállítani. i) Mezőgazdasági eredetű desztillátum: olyan alkoholtartalmú folyadék, amelyet az V. mellékletben szereplő cukor- vagy keményítőtartalmú mezőgazdasági eredetű termékekből nyernek lepárlással, alkoholos erjesztés után, de amelyik nem rendelkezik a h) pontban az etil-alkoholra előírt tulajdonságokkal, sem pedig egy szeszesital tulajdonságaival, de még felismerhető a nyersanyag aromája és íze. Ha a megnevezésben utalás van a felhasznált nyersanyagra, akkor a desztillátumot kizárólag abból a nyersanyagból szabad előállítani. j) Alkoholtartalom térfogatszázalékban kifejezve: a termékben jelen lévő tiszta alkohol térfogatának aránya a termék teljes térfogatához viszonyítva, 20 °C hőmérsékleten. k) Illóanyag-tartalom: az etil- és metil-alkoholon kívül a többi illékony anyag mennyisége az olyan szeszesitalban, amelyet kizárólag a felhasznált nyersanyagok párolásával vagy újrapárolásával állítanak elő. l) Az előállítás helye: az a hely vagy régió, amelyben a késztermék előállításának azt a részét végezték, amellyel a szeszesital elnyerte lényeges tulajdonságait és jellemző minőségét. m) Szeszesital-fajta: minden szeszesital, amelyre ugyanaz a definíció vonatkozik.

4

Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-1576/89

4. A különböző szeszesitalok fogalommeghatározásai Ezen előírás szerint – a 10. § átmeneti rendelkezéseinek figyelembevételével – a felsorolt szeszesitaloknak a következő tulajdonságokkal kell rendelkezniük. a) Rum: 1. olyan szeszesital, amelyet kizárólag a nádcukor gyártásakor keletkező melasz vagy a cukornád levéből nyert szirup alkoholos erjesztésével és lepárlásával állítanak elő, és amelyet 96% (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra párolnak, hogy a párlatban a rum jellegzetes érzékszervi tulajdonságai határozottan felismerhetők legyenek; 2. olyan szeszesital, amelyet kizárólag a cukornád levének alkoholos erjesztésével és lepárlásával állítanak elő, és amely rendelkezik a rumra jellemző aromaanyagokkal, és illóanyagtartalma legalább 225 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva. Ez a szeszesital forgalmazható a „mezőgazdasági”, valamint a „rum” szó feltüntetésével is úgy, hogy megnevezése tartalmazza a II. melléklet 1. pontjában meghatározott valamelyik földrajzi megnevezést. b) Whisky vagy whiskey: olyan szeszesital, amelyet gabonacefre lepárlásával nyernek, – amelynek cukrosítását a benne található malátadiasztázzal, valamint más természetes enzimek felhasználásával vagy anélkül végeznek, – élesztő segítségével erjesztenek, és – amelyet 94,8% (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra pároltak, hogy a desztillátum rendelkezzen a felhasznált nyersanyagra jellemző aromával, illattal és ízzel, és amelyet legalább három évig érlelnek olyan fahordókban, amelyek térfogata legfeljebb 700 liter. c) Gabonapárlat: 1. olyan szeszesital, amelyet erjesztett gabonacefre lepárlásával nyernek, és amely rendelkezik a nyersanyagokból származó érzékszervi tulajdonságokkal. A „gabonapárlat” kifejezést helyettesítheti a „Korn” vagy „Kornbrand” azoknak az italoknak a megnevezésében, amelyeket Németországban, vagy a Közösség azon régióiban állítottak elő, ahol a német a hivatalos nyelv, feltéve, hogy az italt hagyományosan ebben a régióban állítják elő, és, ha a gabonapárlatot bármely más anyag hozzáadása nélkül nyerik: - vagy kizárólag búza, árpa, zab, rozs, hajdina egész szemet és minden részét tartalmazó erjesztett cefréjének a lepárlásával, vagy - az első bekezdés szerint nyert desztillátum újra finomításával. 2. Ahhoz, hogy egy gabonaszeszt „gabonapárlatnak” lehessen nevezni, erjesztett gabonacefréből kell készíteni, és a lepárlását úgy kell végezni, hogy a desztillátum alkoholtartalma 95% (V/V)-nál kisebb legyen, és rendelkezzen az alapanyag jellemző érzékszervi tulajdonságaival. d) Borpárlat: olyan szeszesital, – amelyet kizárólag borból vagy desztilláláshoz felerősített borból nyernek lepárlással, vagy borpárlat újralepárlásával úgy, hogy a desztillátum alkolholtartalma 86% (V/V)-nál kisebb legyen, – amelynek illóanyag-tartalma legalább 125 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva, és – amelynek metil-alkohol-tartalma legfeljebb 200 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva. Ha ezt az italt érlelik, akkor forgalmazható „borpárlat” néven, ha az érlelési idő legalább olyan hosszú, mint az e) bekezdésben leírt termékek esetén.

5

Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-1576/89 e) Brandy vagy Weinbrand: olyan szeszesital, – amelyet borpárlatból állítanak elő, és amelyhez hozzáadtak vagy nem 94,8% (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra párolt borpárlatot, feltéve, hogy az említett desztillátum mennyisége a késztermékben nem haladja meg az 50%-os térfogatarányt, – amelyet tölgyfahordóban érlelnek legalább 1 évig, vagy ha a tölgyfahordó térfogata kisebb, mint 1000 l, legalább 6 hónapig, – amelynek illóanyag-tartalma, amelyet kizárólag a felhasznált nyersanyagok lepárlásával vagy újrapárolásával nyertek, legalább 125 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva, – amelynek maximális metil-alkohol-tartalma 200 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva. f) Törkölypárlat vagy törköly: 1. olyan szeszesital, – amelyet szőlőtörkölyből erjesztettek és pároltak le vagy vízgőzzel vagy víz hozzáadása után. A szőlőtörkölyhöz 25 kg/100 kg törkölymennyiségben borseprőt is hozzá lehet adni, amennyiben a borseprőből keletkező alkohol mennyisége nem haladja meg a késztermék alkoholtartalmának 35% (V/V)-át. A párlat alkoholtartalma legfeljebb 86% (V/V) lehet; ugyanilyen alkoholtartalomra való újradesztillálás meg van engedve; – amelynek illóanyag-tartalma legalább 140 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva, és maximális metil-alkohol-tartalma 1000 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva. 2. A „törköly” vagy a „törkölypárlat” kifejezést helyettesítheti a „grappa” név, de csak kizárólag az Olaszországban termelt szeszesitalok megnevezésében. 3. A „törköly”* vagy a „törkölypárlat”* kifejezést a Magyarországon előállított szeszesitalok megnevezésében helyettesítheti a „törkölypálinka” név a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjáig. g) Gyümölcstörkölypárlat: olyan szeszesital, amelyet gyümölcstörköly – kivéve a szőlőtörköly – erjesztésével és lepárlásával állítanak elő. A desztillátum alkoholtartalma legfeljebb 86% (V/V), illóanyag-tartalma legalább 200 g/hl, metil-alkohol-tartalma legfeljebb 1500 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva. Csonthéjasgyümölcs törkölyéből készült párlat hidrogén-cianid-tartalma legfeljebb 10 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva. Az újradesztillálás meg van engedve ugyanolyan alkohol-tartalomra. A termék megnevezése tartalmazza a gyümölcs nevét, és a „törkölypárlat” kifejezést. Ha többféle gyümölcs törkölyéből készült, a megnevezés: „gyümölcstörkölypárlat”. h) Mazsolapárlat vagy mazsola brandy: olyan szeszesital, amelyet a „Corinth Black” vagy a „Malaga muscat” szőlőfajták szárított bogyóiból készült kivonat alkoholos erjesztésével nyernek, és amelyet 94,5% (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra úgy párolnak le, hogy a desztillátum rendelkezzen a nyersanyagból nyert aromával és ízzel. i) Gyümölcspárlat: 1. a) olyan szeszesital, amelyet – kizárólag friss, magozott vagy mag nélküli gyümölcs, vagy a gyümölcs mustjának alkoholos erjesztésével és lepárlásával nyernek, – amelyet legfeljebb 86% (V/V)-os alkoholtartalomra kell párolni, hogy a gyümölcsök aromája és íze megmaradjon a desztillátumban, – illóanyag-tartalma legalább 200 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva, *

6

Magyarországon Európai Unióba történő belépéséig

Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-1576/89 – maximális metil-alkohol-tartalma 1000 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva, és – csonthéjasok párlatában a hidrogén-cianid-tartalom legfeljebb 10 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva. b) A megengedett maximális metil-alkohol-tartalom 1350 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva, 2000. január 1-jétől a Vilmos körte (Pyrus communis Williams) kivételével, 1200 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva, a következő gyümölcsök párlataiban: – szilva (Prunus domestica L.) – mirabella (szilva) (Prunus domestica L. var. syriaca) – guetsch (Prunus domestica L.) – alma (Malus domestica Borkh.) – arbutus (szamócafa) (Arbutus unedo L.) – körte (Pyrus communis L.) 1350 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva, a következő gyümölcsök párlataiban: – ribizke és feketeribizke (Ribes species) – berkenye (Sorbus aucuparia) – fekete bodza (Sambucus nigra), 1200 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva a következő gyümölcsök párlataiban: – málna (Rubus idaeus L.), – földiszeder (Rubus frutiocosus L.). c) Az ilyen módon definiált italokat "párlatnak" kell nevezni, eléírva azt a gyümölcsöt, amelyből készült, például: cseresznyepárlat vagy kirsch, szilvapárlat vagy slivovitz, mirabella-, őszibarack-, alma-, körte-, barack-, füge-, citrus-, szőlő- vagy más gyümölcspárlat. Lehet még "víz"-nek is nevezni, a gyümölcs nevének feltüntetésével. A "párlat" kifejezést helyettesítheti a "pálinka"* név, de csak kizárólag a Magyarországon előállított szeszesitalok megnevezésében. A Vilmos név csak azon körtepárlat megnevezésében használható, amelyet kizárólag a Vilmos körte fajtából készítettek. Ha két vagy több gyümölcsöt együtt pároltak, akkor a terméket „vegyes gyümölcspárlatnak” kell nevezni. Ezt a nevet helyettesíteni lehet minden egyes felhasznált gyümölcs nevével, a felhasznált mennyiség szerinti csökkenő sorrendben. d) A „párlat” szó feltüntetése nélkül, csupán a gyümölcs – amelyből a párlat készült – nevével is megnevezhető a termék a következő gyümölcsök esetében: – mirabella (szilva) (Prunus domestica L. var. syriaca) – szilva (Prunus domestica L.) – guetsch (Prunus domestica L.) – arbutus (szamócafa) (Arbutus unedo L.) – Golden delicious alma Ha fennáll annak a veszélye, hogy a megnevezés a fogyasztó számára nem egyértelmű, akkor a feliratnak tartalmaznia kell a „párlat” szót is, esetleg egy magyarázattal kiegészítve. 2. A „párlat” szó és előtte a gyümölcs neve használható még a kivonatolással előállított olyan szeszesitalok esetében, – amelyek cefréje legalább 100 kg gyümölcsöt tartalmaz 20 liter 100% alkoholtartalmú párlatra vonatkoztatva, – a gyümölcsöt nem vagy részben erjesztették, majd mezőgazdasági eredetű etil-alkohollal vagy desztillátummal kivonatolták, – a termék címkéjén fetüntetik a „kivonatolással és lepárlással előállított” kifejezést a) a következő bogyós gyümölcsök esetében: – földiszeder (Rubus fructicosus l.) – szamóca (Fragaria L.) – áfonya (Vaccinium myrillus L.) *

Magyarország Európai Unióba történő belépéséig

7

Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-1576/89 – – – – – –

málna (Rubus idaeus L.) ribizke (Ribes vulgare Lam.) kökény (Prunus spinoza L.) kerti berkenye (Sorbus domestica L.) fekete bodza (Sambucus nigra L.) csipkebogyó (Rosa canina L.)

– fekete ribiszke (Ribes nigrum L.) − magyal (Ilex cassine L.) − barkóca berkenye (Sorbus turminalis L.) b) a következő trópusi gyümölcsök esetében, ha a belőlük készített szeszesitalt francia tengeren túli területeken állították elő: – banán (Musa paradisiaca) – passion fruit, a golgotavirág gyümölcse (Passiflora edulis) – ambarella (Spondias dulcis) – hog plum, mombin szilva (Spondias mombin) 3. Azokat a szeszesitalokat, amelyeket nem erjesztett egész gyümölcs mezőgazdasági eredetű etil-alkohollal való kivonatolásával, majd lepárlásával nyernek, ahogyan azt a 2. pont tartalmazza, lehet „geist”-nek nevezni, a gyümölcs nevének eléírásával. j) Almaborpárlat, almabor brandy vagy körteborpárlat: olyan szeszesitalok, amelyeket: – kizárólagosan almabor vagy körtebor lepárlásával nyernek, és – megfelelnek a gyümölcspárlatokra vonatkozó i) 1.a) pont második, harmadik és negyedik bekezdésében leírtaknak. k) Tárnics(encián)párlat: olyan szeszesital, amelyet tárnicsgyökér (encián) mezőgazdasági eredetű etil-alkohol hozzáadásával vagy anélkül végzett erjesztésével, majd lepárlásával állítanak elő. l) Gyümölcspárlatos italok: 1. olyan szeszesitalok, amelyeket gyümölcsök mezőgazdasági eredetű etil-alkohollal és/vagy mezőgazdasági eredetű párlattal és/vagy ezen előírás által meghatározott párlattal kivonatolnak, és a felhasznált friss gyümölcs mennyisége legalább 5 kg 20 liter 100% alkoholtartalmú párlatra vonatkoztatva. Ezen szeszesitalok készítéséhez olyan aromaanyagok és/vagy aromakészítmények is felhasználhatók, amelyek nem a felhasznált gyümölcsből erednek. Ezeket az anyagokat és aromakészítményeket a Magyar Élelmiszerkönyv 1-2-88/388 számú előírása határozza meg. Az ital jellemző íze és színe azonban kizárólag a felhasznált gyümölcstől származhat. 2. Az 1. pontban definiált italokat lehet „párlatnak” nevezni, a gyümölcs nevét eléírva. A „Pacharán” nevet kizárólag azokra a „gyümölcspárlatos italokra” szabad használni, amelyeket Spanyolországban állítottak elő, kökény (Prunus espinosa) kivonatolásával úgy, hogy 1liter 100% alkoholtartalmú párlat legalább 250 g gyümölcsből készül. m) Borókaízesítésű párlat: 1. a) olyan szeszesitalok, amelyeket mezőgazdasági eredetű etil-alkohol és/vagy gabonaszesz és/vagy gabonapárlat borókával (Juniperus communis) való ízesítésével nyernek. Az ital előállításához felhasználható más természetes és/vagy természetazonos aromaanyag is a Magyar Élelmiszerkönyv 1-2-88/388 számú előírása értelmében és/vagy aromakészítmények, amelyeket ugyanazon előírás ír le, és/vagy egyéb, az aromát fokozó növények vagy azok részei, de a boróka érzékszervi tulajdonságainak, még ha gyengén is, de felismerhetőnek kell lenniük. b) Ezeket az italokat lehet „wacholder”, „ginebra” vagy „genebra” néven is nevezni.

8

Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-1576/89 c) A „geniévre”, „jenever”, „genever”, és „peket” nevű italok készítéséhez csak a következő tulajdonságú alkohol használható fel: – az ital jellegének megfelelő érzékszervi tulajdonságúak, – metil-alkohol-tartalom legfeljebb 5 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva, – aldehidtartalom legfeljebb 0,2 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva, acetaldehidben kifejezve. Ezeknek a termékeknek az esetében a boróka jellegnek nem kell felismerhetőnek lennie. 2. a) Az italt „gin”-nek lehet nevezni, ha organoleptikusan megfelelő, mezőgazdasági eredetű etil-alkoholból készítik, és természetes vagy természetazonos aromaanyagokkal ízesítik, olyanokkal, amelyeket a Magyar Élelmiszerkönyv 1-2-88/388 számú előírása engedélyez vagy olyan aromakészítményekkel, amelyekről ugyanazon előírás rendelkezik úgy, hogy az ízében a borókaíz domináljon. b) Az ital „desztillált gin”-nek nevezhető akkor, ha kizárólag érzékszervileg megfelelő minőségű, eredetileg legalább 96% (V/V) alkoholtartalmú mezőgazdasági eredetű etil-alkoholnak borókabogyóval és más természetes növényekkel együtt, kisüsti rendszerben végzett újradesztillálásával nyerik, biztosítva, hogy ízében a boróka domináljon. A „desztillált gin” elnevezést lehet használni abban az esetben is, ha az így készített desztillátumot ugyanolyan összetételű, tisztaságú és alkoholtartalmú mezőgazdasági eredetű etil-alkohollal keverik. A desztillált gin ízesítéséhez használhatók természetes és/vagy természetazonos aromaanyagok és/vagy aromakészítmények az a) bekezdésben leírtak szerint. A London gin a desztillált gin egyik fajtája. Azt a gint, amelyet úgy állítottak elő, hogy mezőgazdasági eredetű etil-alkoholhoz esszenciákat és aromaanyagokat adtak, nem szabad „desztillált gin”-nek nevezni. n) Köményízesítésű szeszesitalok: 1. olyan szeszesitalok, amelyeket mezőgazdasági eredetű etil-alkohol köménnyel (Carum carvi L.) való ízesítésével nyernek. Használható más természetes vagy természetazonos aromaanyag is a Magyar Élelmiszerkönyv 1-2-88/388 számú előírásában leírtak értelmében és/vagy aromakészítmények ugyanazon előírásban leírtak értelmében, de a kömény ízének dominánsnak kell maradni. 2. a) Az 1. pontban definiált szeszesitalokat lehet „akvavit” vagy „aquavit” néven nevezni, ha fűszerezésükhöz növényi vagy fűszerdesztillátumokat használtak fel. Ezenkívül lehet még más ízesítőket is használni az 1. pont 2. részében leírtak szerint, de az italok zamatát főként a kömény és/vagy a kapor (Anethum graveolens L.) adja, esszenciális olajok használata tilos. b) Az ízben nem szabad a keserű anyagoknak dominálniuk. A szárazanyag-tartalom legfeljebb 1,5 g/100 ml lehet. o) Ánizsízesítésű szeszesitalok: 1. olyan szeszesitalok, amelyeket mezőgazdasági eredetű etil-alkoholnak csillagánizs (Illicium verum), ánizs (Pimpinella anisum), ánizskapor (Foeniculum vulgare) természetes kivonatával való ízesítésével nyernek, de lehet használni más olyan növényt is, amelynek ugyanilyen főbb aromaanyagai vannak, a következő folyamatok valamelyikének alkalmazásával: – kivonatolás és/vagy lepárlás, – az alkohol újradesztillálása az előzőekben leírt növények magvainak vagy más részeinek jelenlétében, – ánizsízesítésű növények természetes kivonatának hozzáadása, – az előző három módszer kombinációja. Használható más növényi kivonat vagy fűszer is, de az ánizsíznek dominánsnak kell maradnia. 2. Az ánizsízesítésű italt abban az esetben lehet „pastis”-nak nevezni, ha tartalmazza az édesgyökér (Glycyrrhiza glabra) természetes kivonatát is.

9

Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-1576/89 Ebben az italban kimutatható a „kalkünok” néven ismert színezőanyagok jelenléte, valamint a glycyrrhizasav is, amelynek minimális és maximális szintje 0,05 és 0,5 gramm lehet literenként. A „pastis” maximális cukortartalma 100 g/l, minimális és maximális anetolszintje 1,5, illetve 2 g/l. 3. Egy ánizsízesítésű szeszesital akkor nevezhető „ouzo”-nak, ha – kizárólag Görögországban állították elő, – olyan desztillátumok elegye, amelyek ízesítéséhez ánizs, ánizskapor, egy a Chios szigeteken honos masztixfából származó (Pistacia lentiscus Chia, vagy latifólia) masztixgyanta és más aromás magvak, növények és gyümölcsök desztillátumát vagy kivonatát használták, és az ily módon ízesített alkohol az ouzo alkoholtartalmának legalább 20%-a. A desztillátum: – előállításához hagyományos, 1000 liter vagy annál kisebb térfogatú szakaszos működésű réz lepárlóberendezéseket kell használni, – alkoholtartalma legalább 55% (V/V), de legfeljebb 80% (V/V) legyen. Az ouzo színtelen, cukortartalma legfeljebb 50 g/l. 4. Az ánizsízesítésű szeszesitalt „ánizsnak” akkor szabad nevezni, ha jellegzetes aromája kizárólag ánizsból (Pimpinella anisum) és/vagy csillagánizsból (Illicium verum) és/vagy ánizskaporból (Foeniculum vulgare) származik. Az „ánizspárlat” nevet azoknak az italoknak megnevezésére szabad használni, amelyek ilyen fűszerek desztillátumát tartalmazzák, és az ital alkoholtartalmának legalább 20%-a a párlatból származik. p) Keserűízű szeszesitalok vagy bitterek: elsődlegesen keserű ízű szeszesitalok, amelyek előállításához mezőgazdasági eredetű etil-alkoholt ízesítenek olyan természetes vagy természetazonos anyagokkal, amelyeket a Magyar Élelmiszerkönyv 1-2-88/388 számú előírása ír le és/vagy olyan aromakészítményekkel, amelyeket ugyanazon előírás határoz meg. Az ilyen italokat „amer” vagy „bitter” néven is lehet forgalmazni egy másik kifejezés eléírásával vagy egyedül. q) Vodka: olyan szeszesital, amelyet vagy mezőgazdasági eredetű etil-alkohol rektifikálásával nyernek úgy, hogy aktív szénen szűrik át, esetleg ezután ismételt lepárlásnak vagy valamilyen hasonló kezelésnek vetik alá, hogy a felhasznált nyersanyagokra jellemző érzékszervi tulajdonságokat szelektíven csökkentsék. Aromaanyagok adagolásával a termékben különleges organoleptikus tulajdonságok, például érett, zamatos íz alakítható ki. r) Likőr: 1. olyan szeszesital, amelynek: – minimális cukortartalma invertcukorban kifejezve 100 g/l, a következő kivételekkel: – kizárólag tárniccsal ízesített tárnicslikőr: 80 g/l, – az olyan meggylikőré, amelynek alkoholtartalma kizárólag meggyborból származik 70 g/l, – előállításakor mezőgazdasági eredetű etil-alkoholt vagy mezőgazdasági eredetű desztillátumot vagy egy vagy több ezen előírás meghatározásai szerinti szeszesitalt ízesítenek, vagy az előzőek valamilyen keveréke, édesítve és esetleg mezőgazdasági eredetű termékek hozzáadásával, például tejszin, tej vagy más tejtermékek, gyümölcs, bor vagy aromásított bor. 2. A „créme de” „krém” név, valamint utána egy gyümölcs vagy a felhasznált nyersanyag neve (a tejtermékek kivételével) kizárólag olyan likőrök megnevezésében használható, amelyeknek minimális cukortartalma invertcukorban kifejezve 250 g/l. A „créme de cassis” név kizárólag olyan feketeribiszke-likőrnek adható, amelynek invertcukorban kifejezett cukortartalma legalább 400 g/l. s) Tojáslikőr (advocat/avocat/Advokat): olyan ízesített vagy nem ízesített szeszesital, amelyet mezőgazdasági eredetű etil-alkoholból, jó minőségű tojássárgájából, tojásfehérjéből és cukorból vagy mézből készítenek.

10

Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-1576/89 Cukor- vagy méztartalma legalább 150 g/l, a minimális tojássárgája-tartalom 140 g/l késztermék. t) Likőr tojással: olyan ízesített vagy nem ízesített szeszesital, amelyet mezőgazdasági eredetű etil-alkoholból, jó minőségű tojássárgájából, tojásfehérjéből és cukorból vagy mézből készítenek. Cukor- vagy méztartalma legalább 150 g/l, a minimális tojássárgája-tartalom pedig 70 g/l késztermék.

2. § A 3., 4. és 7. §-ok értelmében ahhoz, hogy emberi fogyasztásra forgalmazni lehessen az 1. § 4. pontjában felsorolt neveken az italokat, meg kell felelniük az adott kategóriára előírt követelményeknek.

3. § A borókaízesítésű szeszesitalok kivételével, amelyek definícióját az 1. § 4. m) 1. pontja tartalmazza, a következőkben felsorolt szeszesitaloknak, amelyek megnevezését az 1. § 4. pontja határozza meg, a következő minimális alkoholtartalommal kell rendelkezniük (a kivételek az IV. mellékletben találhatók). – 40% (V/V): whisky/whiskey pastis – 37,5% (V/V): rum Rum-Verschnitt borpárlat törkölypárlat gyümölcstörkölypárlat mazsolapárlat gyümölcspárlat almaborpárlat, almabor brandy és körteborpárlat tárnicspárlat gin/desztillált gin akvavit/aquavit vodka grappa ouzo Kornbrand – 36% (V/V): brandy/Weinbrand – 35% (V/V): gabonapárlat/gabona brandy ánizs – 32% (V/V): Korn – 30% (V/V): köményízesítésű szeszesital, kivéve az akvavit/aquavit – 25% (V/V): gyümölcspárlatos italok

11

Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-1576/89 – 15% (V/V): ánizsízesítésű szeszesitalok (kivéve ouzo, pastis, ánizs), valamennyi az 1. § 4. pontjában felsorolt, de az előzőekben nem említett készítmény.

4. § 1. Ha olyan anyagokat adnak bármely szeszesitalhoz, amelyet nem engedélyeznek az 1. § 4. pontjában leírt definíciók, a szeszesital elveszti a jogot a fenntartott név használatára. 2. Az engedélyezett élelmiszer-adalékanyagok csoportjait, a használatukra vonatkozó utasításokat, valamint az érintett szeszesitalok jegyzékét a Magyar Élelmiszerkönyv 1-2-89/107 számú előírása tartalmazza. 3. A szeszesitalok színezése a Magyar Élelmiszerkönyv 1-2-94/36 számú előírása szerint van engedélyezve. 4. Az 1. § 4. pontjában leírt szeszesitalok ízesítésére – kivéve az 1. § (4) bekezdésének (m), (n), és (p) pontjában meghatározott termékeket - csak olyan természetes aromaanyagokat és készítményeket szabad használni, amelyeket a Magyar Élelmiszerkönyv 1-2-88/388 számú előírása ír le. Ezen kívül engedélyezve van olyan természetazonos aromaanyagok és készítmények használata, amelyekről a Magyar Élelmiszerkönyv 1-2-88/388 számú előírása rendelkezik a következőkben felsorolt likőrök kivételével a többi likőr esetén: a) Gyümölcslikőrök (vagy krémlikőrök) – ananász – szeder – meggy – málna – feketeribiszke – áfonya – citrusfélék b) Növényi likőrök – menta – tárnics – ánizs – üröm – gyógybalzsam 5. A szeszesitalok készítésekor lehetőleg desztillált vagy ioncserélt vizet kell használni, amely megfelel a vonatkozó előírásoknak. Más minőségű víz akkor engedélyezhető, ha a hozzáadott víz nem változtatja meg a termék jellegét. 6. a)

A szeszesitalok készítésekor felhasznált etil-alkohol kizárólag mezőgazdasági eredetű lehet.

b) Az etil-alkohol, amelyet a színezőanyagok, aromaanyagok vagy más, engedélyezett adalékanyagok hígításához vagy feloldásához használnak a szeszesitalok készítése során, csak mezőgazdasági eredetű etil-alkohol lehet, amelynek minőségi előírásait az I. melléklet tartalmazza.

12

Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-1576/89 5. § 1. Az 1. § 4. pontjában leírt neveket kizárólag az ott definiált szeszesitalok megnevezésében szabad használni, figyelembe véve a 2., 3., 4. és 7. §-ok követelményeit is. Azok a szeszesitalok, amelyek nem felelnek meg az 1. § 4. pontjában leírtaknak, nem nevezhetők az ott megadott elnevezésekkel. Ezeket a termékeket „szeszesitaloknak” vagy „alkoholos italoknak” kell nevezni.

2. Az 1. pontban hivatkozott neveket helyettesíthetik olyan földrajzi jelölések is, amelyek különböznek a 3. pontban leírtaktól, ha azzal nem vezetik félre a fogyasztót. 3. a) A II. mellékletben felsorolt földrajzi elnevezések helyettesíthetik az 1. pontban leírt elnevezéseket, vagy kiegészíthetik azokat, összetett megnevezést alkotva. Ezeket a megnevezéseket akár összetett, akár nem, szükség esetén követhetik még más adatok is. b) A II. mellékletben megadott földrajzi megnevezéseket azon szeszesitalok számára tartják fenn, amelyek gyártásakor azt a termelési fázist, amelynek során megkapta az ital a végleges tulajdonságait és meghatározó jellemzőit, a jelzett földrajzi helyen végezték. c) A földrajzi elnevezés azon szeszesitalok esetében is védett, amelyek nem szerepelnek a II. mellékletben, de a termék minősége, hírneve vagy más különleges tulajdonsága alapvetően az adott földrajzi eredetnek tulajdonítható. Ezeket a földrajzi elnevezéseket abban az esetben sem szabad alkalmazni, olyan termékek esetében, amelyek nem a kérdéses földrajzi helyről származnak, ha a címkén feltüntetik a termék valódi eredetét is, vagy ha a földrajzi elnevezést fordításban adják meg, vagy mellé teszik a „típusú”, „stílusú” kifejezést.

6. § 1. Néhány hagyományos módszerrel előállított szeszesital megnevezését az IV. melléklet tartalmazza. Ezek a megnevezések csak akkor alkalmazhatók, ha az ital kielégíti ezen mellékletben meghatározott követelményeket. Egyes italok megnevezésében kiegészítő adatok – rövidítések, jelek, összetett megnevezések, keverék italok megnevezése stb. – is alkalmazhatók, de csak akkor, ha azok a fogyasztót nem tévesztik meg az italok fajtájára, jellegére vonatkozóan. 2. Egyes likőrök megnevezésére a következő összetett szavak használhatók: – szilva brandy – narancs brandy – sárgabarack brandy – cseresznye brandy – feketeribiszke rum. 3. Az összetett szónak a címkén egy sorban, egyforma betűtípussal és színben kell szerepelnie, és a „likőr” szó nem lehet kisebb betűkkel írva, mint az összetett szó. Ha az alkohol nem a jelzett szeszesitalból származik, akkor annak eredetét fel kell tüntetni a címkén abban a látómezőben mint, ahol a „likőr” szó szerepel, vagy úgy, hogy a mezőgazdasági eredetű alkohol fajtáját nevezik meg, vagy a „mezőgazdasági eredetű alkohol” szavak alkalmazásával, amelyek előtt minden esetben szerepelnie kell a „készült ...-ből” vagy a „készült ... felhasználásával” kifejezéseknek. 4. Ha a 9. §-ban felsorolt szeszesitalokat összekeverik:

13

Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-1576/89 – egy vagy több szeszesitallal, akár fel van sorolva az 1. § 4. pontjában, akár nem, és/vagy – egy vagy több mezőgazdasági eredetű párlattal, akkor a megnevezésben „szeszesitalnak” vagy „alkoholos italnak” kell nevezni, és a címkén feltűnő helyen, jól láthatóan fel kell tüntetni, minden más minősítő jellegű kifejezés nélkül. 5. A 4. pont nem vonatkozik azoknak a keverékeknek a megjelölésére, amelyek megfelelnek az 1. § 4. pontjában leírt követelményeknek, valamint a 6. § 2. pontjában kiemelt termékekre.

6. A 4. pontban leírt termékek megjelölésére nem használhatóak az 1. § 4. pontjában felsorolt megnevezések, ha a keverék többféle alkoholos összetevőből áll. A megnevezésben fel kell tüntetni a „kevert szeszesital” kifejezést egységes, a megjelölésben egyébként is alkalmazott színű és típusú betűkkel, amelyek mérete legfeljebb akkora lehet, mint a megjelölésben használt betűk méretének a fele. Az egyes összetevőket a képviselt alkoholmennyiség arányában [% (V/V)-ban)], csökkenő sorrendben kell feltüntetni.

7. § 1. A szeszesitalok címkézésének és kiszerelésének, mind az ezen italokra vonatkozó reklámnak meg kell felelnie az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény és a végrehajtására kiadott rendeleteknek és ezen előírás 1. § (4) pontjában foglaltaknak, valamint a következő, 2. és 3. pontokban foglalt rendelkezéseknek. 2. a) Az 1. § 2. és 4. pontjában leírt termékek nevével csak az ott megadott kritériumoknak megfelelő szeszesital hozható forgalomba. b) Ha a címkén felsorolják azokat a nyersanyagokat, amelyeket a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol előállításához felhasználtak, akkor mindegyik mezőgazdasági alkoholt meg kell nevezni a felhasznált mennyiség szerinti csökkenő sorrendben. c) A szeszesitalnak az 1. § 4. pontjában meghatározott nevét ki lehet egészíteni a „keverék” szóval, ha a terméket elegyítéssel (blending) állították elő. d) Néhány kivételtől eltekintve az érlelés idejét csak akkor szabad feltüntetni, ha az a legkevesebb ideig érlelt alkoholos összetevőre vonatkozik, és feltéve, hogy a terméket állami ellenőrzés mellett érlelték, vagy oly módon, amely az államival egyenlő értékű garanciát biztosít. e) Az ezen előírásban szabályozott szeszesitalok nem hozhatóak forgalomba olyan palackokban, amelyet ólomtartalmú kupakkal vagy fóliával zártak le. 3. Az ezen előírásban leírt jellemzők idegen nyelven is feltüntethetők, de csak olyan módon, hogy a fogyasztó biztosan értsen minden egyes megjegyzést, illetve ha a vevőket más módon informálják, pl. kiegészítő magyar nyelvű címke alkalmazásával. 4. Nem kell lefordítani a II. mellékletben felsorolt földrajzi megnevezéseket, az 1. § 4. pontjában leírt egyes speciális megnevezést, neveket és a Rum-Verschnitt szót. 5. Importból származó termékek esetén a gyártó ország hivatalos nyelvének használata engedélyezve van, ha az ezen előírás szerinti adatok magyar nyelven is fel vannak tüntetve, hogy a fogyasztó ezeket könnyen megérthesse. 6. Az exportra szánt termékek megnevezésének ugyancsak meg kell felelnie az előírás rendelkezéseinek.

14

Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-1576/89 8. § Nem hozható forgalomba olyan szeszesital, amelyet úgy neveznek el, hogy ezen előírás bármely fogalmát a „hasonló”, „típusú”, „stílusú”, „ízű” vagy más hasonló szóval egészítettek ki.

9. § A következőkben felsorolt szeszesitalok: – rum, – whisky és whiskey, – gabonapárlat / gabona brandy, – borpárlat és brandy, – szőlőtörkölypárlat, – mazsolapárlat, – gyümölcspárlat az 1. § 4. i) 2. pontjában felsoroltakon kívül, – almaborpárlat, almabor brandy és körteborpárlat megnevezésében semmilyen formában nem alkalmazható az előző italok számára fenntartott fajtamegnevezés, ha készítésükhöz mezőgazdasági eredetű etil-alkoholt is használtak.

10. § Átmeneti rendelkezések 1. Az 1. § fogalommeghatározásaitól eltérően Magyarországon: – „Rum” elnevezéssel forgalomba hozhatóak olyan termékek is, amelyeket mezőgazdasági eredetű etil-alkoholból, aroma és színezőanyagok hozzáadásával állítanak elő. A termékeken fel kell tüntetni a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol, finomszesz felhasználását. – „Whisky” elnevezéssel forgalomba hozhatóak olyan termékek is, amelyeket mezőgazdasági eredetű etil-alkohol és/vagy gabonaszeszek felhasználásával, természetes eredetű koncentrátumok és/vagy aromaanyagok hozzáadásával állítanak elő. A termékeken fel kell tüntetni a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol, finomszesz felhasználását. 2. A „Vilmos” név olyan körtepálinka megnevezésében is szerepelhet, amelynek zamatanyagát döntően Vilmoskörte-fajtából készített pálinka adja, azonban az illat– és ízharmónia kialakítása érdekében egyéb, a jellegének megfelelő aromaanyagokat is tartalmaz, és alkoholtartalma részben mezőgazdasági eredetű etil-alkoholból származik. A terméken fel kell tüntetni az aroma és a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol, finomszesz felhasználását. 3. Az 1. pont szerinti átmeneti rendelkezések 2002. december 31-én, a 2. pont szerinti átmeneti rendelkezés 2002. június 30-án megszűnnek. 4. Az 1. pontban meghatározott termékeket 2002. december 31-ig, a 2. pontban meghatározott terméket 2002. június 30-ig szabad gyártani.

11. § Ez az előírás 2002. július 1-jén lép hatályba.

15

Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-1576/89

I. MELLÉKLET Az 1. § 3., 4. pontjaiban meghatározott mezőgazdasági eredetű etil-alkohol minőségi követelményei 1. Érzékszervi tulajdonságok: kizárólag a nyersanyag ízére jellemző, más íz, illat nem érzékelhető 2. Minimális alkoholtartalom: 96,0% (V/V) 3. Egyéb összetevők megengedett mennyisége: – Összes savtartalom, ecetsavban kifejezve, g/hl, abszolút alkoholra vonatkoztatva – Észtertartalom, etil-acetátban kifejezve, g/hl, abszolút alkoholra vonatkoztatva – Aldehidtartalom, acetaldehidben kifejezve, g/hl, abszolút alkoholra vonatkoztatva – Magasabbrendű alkoholok, metil-2-propanol-1-ben kifejezve, g/hl, abszolút alkoholra vonatkoztatva – Metil-alkohol, g/hl, abszolút alkoholra vonatkoztatva – Szárazanyag-tartalom, g/hl, abszolút alkoholra vonatkoztatva – Nitrogéntartalmú illékony bázisok, g/hl, abszolút alkoholra vonatkoztatva – Furfurol

1,5 1,3 0,5 0,5 50,0 1,5 0,1 nem mutatható ki

II. MELLÉKLET Az 5. § 3. pontja szerinti szeszesitalokra vonatkozó földrajzi elnevezések Szeszesital-fajta

16

Földrajzi elnevezés

1.

Rum

Rhum de la Martinique Rhum de la Guadeloupe Rhum de la Réunion Rhum de la Guyane (Ezeket a neveket kiegészítheti a „traditionne” szó) Ron de Malaga Ron de Granada Rum de Madeira

2. a)

Whisky

Scotch Whisky Irish Whisky Whisky espanol (Ezeket az elnevezéseket kiegészítheti a „maláta” vagy a „gabona” szó)

Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-1576/89 b)

Whiskey

Irish whiskey Uisce Beatha Eireannach/Irish Whiskey (Ezeket a megnevezéseket kigészítheti a „kisüsti” szó)

3.

Gabonapárlat

Eau-de-vie de seigle, marque nationale luxembourgeoise

4.

Borpárlat

Eau-de-vie de Cognac Eau-de-vie des Charentes Cognac (ez az elnevezés a következő jelzők valamelyikével együtt szerepelhet: – Fine – Grande Fine Champagne – Grande Champagne – Petite Fine Champagne – Petite Champagne – Fine Champagne – Borderies – Fins Bois – Bons Bois) Fine Bordeaux Armagnac Bas-Armagnac Haut-Armagnac Ténarése Eau-de-vie de vin de la Marne Eau-de-vie de vin originaire d'Aquitaine Eau-de-vie de vin de Bourgogne Eau-de-vie de vin originaire du Centre-Est Eau-de-vie de vin originaire de Franche-Comté Eau-de-vie de vin originaire du Bergey Eau-de-vie de vin de Savoie Eau-de-vie de vin originaire des Coteaux de la Loire Eau-de-vie de vin des Cotes-du-Rhone Eau-de-vie de vin originaire de Provence Faugéres vagy eau-de-vie de Faugéres Eau-de-vie de vin originaire du Languedoc Aguardente do Minho Aguardente do Duoro Aguardente da Beira Interior Aguardente da Bairrada Aguardente do Oeste Aguardente do Ribatejo Aguardente do Alentejo Aguardente do Algarve

5.

Brandy

Brandy de Jerez Brandy de Penedés Brandy italiano Attica Brandy Peloponnese Brandy Brandy from Central Greece Deutscher Weinbrand

17

Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-1576/89

18

6.

Törkölypárlat

Eau-de-vie de marc de Champagne ou marc de Champagne Eau-de-vie de marc originaire d'Aquitaine Eau-de-vie de marc de Bourgogne Eau-de-vie de marc originaire du Centre-Est Eau-de-vie de marc originaire de France-Comté Eau-de-vie de marc originaire de Bugey Eau-de-vie de marc originaire de Savoie Marc de Bourgogne Marc de Savoie Marc d'Auvergne Eau-de-vie de marc originaire des Coteaux de la Loire Eau-de-vie de marc originaire des Cotes du Rhone Eau-de-vie de marc originaire de Provence Eau-de-vie de marc originaire du Languedoc Marc d'Alsace Gewürtztraminer Marc de Lorraine Bagaceira do Minho Bagaceira do Douro Bagaceira da Beira Interior Bagaceira da Bairrada Bagaceira do Oeste Bagaceira do Ribatejo Bagaceira do Alentejo Bagaceira do Algarve Orujo gallego Grappa di Barolo Grappa piemontese vagy del Piemonte Grappa lombarda vagy di Lombardia Grappa trentina vagy del Trentino Grappa friulana vagy del Friuli Grappa veneta vagy del Veneto Südtiroler Grappa/Grappa dell'Alto Adige Tsikouida from Crete Tsipouro from Macedonia Tsipouro from Thessaly Tsipouro from Tyrnavos Eau-de-vie de marc marque nationale luxembourgeoise

7.

Gyümölcspárlat

Schwarzwälder Kirschwasser Schwarzwälder Himbeergeist Schwarzwälder Mirabellenwasser Schwarzwälder Williamsbirne Schwarzwälder Zwetschgenwasser Fränkisches Zwetschgenwasser Fränkisches Kirschwasser Fränkisches Obstler Mirabelle de Lorraine Kirsch d'Alsace Quetsch d'Alsace Framboise d'Alsace Mirabelle d'Alsace Kirsch de Fougerolles Südtiroler Williams/Williams dell'Alto Adige

Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-1576/89 Südtiroler Aprikot vagy Südtiroler Marille/Aprikot dell'Alto Adige vagy Marille dell'Alto Adige Südtiroler Kirsch/Kirsch dell'Alto Adige Südtiroler Zwetschgeler/Zwetschgeler dell'Alto Adige Südtiroler Obstler/Obstler dell'Alto Adige Südtiroler Gravensteiner/Gravensteiner dell'Alto Adige Südtiroler Golden Delicious/Golden Delicious dell'Alto Adige Williams friulano vagy del Friuli Sliwowitz del Veneto Sliwowitz del Friuli-Venezia Giulia Sliwowitz del Trentino-Alto Adige Distillato di mele trentino vagy del Trentino Williams trentino vagy del Trentino Sliwowitz trentino vagy del Trentino Aprikot trentino vagy del Trentino Medronheira do Algarve Medronheira do Buçaco Kirsch vagy Kirschwasser Friulano Kirsch vagy Kirschwasser Trentino Kirsch vagy Kirschwasser Veneto Aguardente de péra da Lousa Eau-de-vie de pommes marque nationale luxembourgeoise Eau-de-vie de poires marque nationale luxembourgeoise Eau-de-vie de kirsch marque nationale luxembourgeoise Eau-de-vie de quetsch marque nationale luxembourgeoise Eau-de-vie de mirabelle marque nationale luxembourgeoise Eau-de-vie de prunelles marque nationale luxembourgeoise 8.

Almabor- és körteborpárlat

Calvados du Pays d'Auge Calvados Eau-de-vie de cidre de Bretagne Eau-de-vie de poire de Bretagne Eau-de-vie de cidre de Normandie Eau-de-vie de poire de Normandie Eau-de-vie de cidre du Maine Aquardiente de sidra de Asturias Eau-de-vie de poiré du Maine

9.

Tárnicspárlat

Bayerischer Gebirgsenzian Südtiroler Enzian/Genziana dell'Alto Adige Genziana trentina vagy del Trentino

10.

Gyümölcspárlatos italok

Pacharán navarro

11.

Borókaízesítésű szeszesitalok

Ostfriesischer Korngenever Geniévre Flandres Artois Hasseltse jenever Balegemse jenever Péket de Wallonie Steinhäger Plymouth Gin Gin de Mahón

19

Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-1576/89

12.

Köményízesítésű szeszesitalok

Dansk Akvavit/Dansk Aquavit

13.

Ánizsízesítésű szeszesitalok

Anís espanol Évora anisada Cazalla Chinchón Ojén Rute

14.

Likőrök

Berliner Kümmel Hamburger Kümmel Münchener Kümmel Chiemseer Klosterlikör Bayerischer Kräuterlikör Cassis de Dijon Cassis de Beaufort Irish Cream Palo de Mallorca Ginjinha portuguesa Licor de Singeverga Benediktbeurer Klosterlikör Ettaler Klosterlikör Ratafia de Champagne Ratafia catalana Anís portugués

15.

Egyéb szeszesitalok

Pommeau de Bretagne Pommeau du Maine Pommeau de Normandie

III. MELLÉKLET Kivételek a következő paragrafusok általános szabályai alól: 1. 1. § 2. pont: tojáslikőr (advocaat/avocat/Advokat: minimális alkoholtartalom: 14% (V/V) 2. 5. § 3. pont (nem teljesülő földrajzi megnevezések): Königsberger Bärenfang, Ostpreußischer Bärenfang.

20

Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-1576/89

IV. MELLÉKLET Egyes szeszesital-megnevezésekre vonatkozó követelmények: 1. „Vruchtenjenever” vagy „Jenever met vruchten”: olyan likőr vagy más szeszesital, amely – borókaízesítésű, az illető növény gyümölcséből, egészéből vagy részeiből, vagy gyümölcslé hozzáadásával, sűrített aromák párlatának hozzáadásával, amelyeket gyümölcsből vagy növényből vontak ki, vagy más párlatokkal készült, – természetes vagy természetazonos aromák ízkiegészítőjeként alkalmazható, – édesíthető, – rendelkeznie kell a boróka jellegzetes organoleptikus tulajdonságaival, – 20% (V/V) minimális alkoholtartalmú. A gyümölcs neve helyettesítheti a „vruchten”-t. 2. „Berenburg” vagy „Beerenburg”: olyan alkoholos ital, – amely mezőgazdasági eredetű etil-alkohol felhasználásával készült, – amely gyümölcsök, növények vagy azok részeinek kivonatát tartalmazza, – amely a tárkonygyökér (Gentiana lutea L.) vagy a borókabogyó (Juniperus communis L.) és a babérlevél (Laurus nobilis L.) speciális aromapárlatát tartalmazza, – amelynek színe a világostól a sötétbarnáig terjedhet, – amelynek maximális cukortartalma 20 g/l, invertcukorban kifejezve, – amelynek minimális alkoholtartalma 30% (V/V). 3. „Guignolet”: olyan likőr, amelyet cseresznye mezőgazdasági eredetű etil-alkohollal való kivonatolásával állítanak elő. 4. „Punch au Rhum”: olyan likőr, amelynek alkoholtartalma kizárólag rumból származik. 5. „Pastis de Marseille”: olyan pastis, amelynek anetoltartalma 2 g/l és alkoholtartalma 45% (V/V). 6. „Sloe (kökény) gin”: olyan likőr, amelyet kökénynek ginnel való kivonatolásával készítenek, esetleg kökénylé hozzáadásával, és amely – kizárólag természetes aromaanyagok felhasználásával készült, – minimális alkoholtartalma 25% (V/V). 7. „Topinambur”: olyan szeszesital, amelyet kizárólag csicsóka (Helianthus tuberosus L.) erjesztésével nyernek és amelynek minimális alkoholtartalma 38% (V/V). 8. „Hefebrand” (Seprőpálinka): olyan szeszesital, amelyet bor vagy erjesztett gyümölcs seprőjéből állítanak elő, és amelynek minimális alkoholtartalma 38% (V/V).

21

Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-1576/89 A „Hefebrand” nevet kiegészítheti a felhasznált alapanyag neve. 9. „Sambuca”: olyan színtelen, ánizsízesítésű likőr, amely – ánizs (Pinpinella anisum L.), csillagánizs (Illiciure verum L.) vagy más aromanövények párlatát tartalmazza – minimális alkoholtartalma 38% (V/V) – minimális cukortartalma 350 g/l, invertcukorban kifejezve, – természetes anetoltartalma minimum 1 g és maximum 2 g literenként. 10. „Mistra”: színtelen likőr ánizsos vagy természetes anetolos ízesítéssel, – anetoltartalma minimum 1 g és maximum 2 g literenként, – tartalmazhat aromafűszereket is, – alkoholtartalma minimum 40% (V/V) és maximum 47% (V/V), – nem tartalmazhat hozzáadott cukrot. 11.„Maraschino” vagy „Marrasquino”: olyan színtelen likőr, amelynek ízesítését főleg marascacseresznye párlata adja, vagy amely cseresznyének, cseresznyerészeknek alkohollal való kivonatolásával készül, és amelynek – minimális alkoholtartalma 24% (V/V) – minimlis cukortartalma 250 g/l, invertcukorban kifejezve. 12.„Nocino”: olyan likőr, amelynek ízét főleg egész zöld dió belének (Juglans regia L.) kivonatolásával és/vagy lepárlásával nyerik, és amelynek: – minimális alkoholtartalma 30% (V/V), – minimális cukortartalma 100 g/l, invertcukorban kifejezve. 13. „Bierbrand” vagy „Eau de vie de bičre”: olyan szeszesital, – amelyet kizárólag friss sör közvetlen lepárlásával készítenek úgy, hogy a párlat alkoholtartalma legfeljebb 86% (V/V) legyen, és rendelkezzen a sör jellemző érzékszervi tulajdonságaival, – amelynek alkoholtartalma legalább 38% (V/V).

V. MELLÉKLET Az 1. § 3.h) és i) pontjai szerinti cukor- vagy keményítőtartalmú mezőgazdasági eredetű termékek – Répa- és nádcukor, szilárd – Egyéb cukrok, cukorszirupok, mesterséges méz (természetes mézzel keverve vagy nem), karamell – Melasz színtelenítve vagy nem – Ízesített vagy színezett cukor, szirup, melasz, kivéve a cukrozott gyümölcsleveket – Gabonafélék – Malomipari termékek, maláta és keményítő, glutén, inulin – Gyümölcsök és bogyók, dinnyék és citrusok héja – Zöldségfélék, ehető gyökerek, gumók

22

Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-1576/89 VÉGE

23