89. szám

Pesti Központi Kerületi Bíróság 2.B.80.104/2011/89. szám Jegyzőkönyv Készült a halálos tömegszerencsétlenséget okozó foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétsége és más bűncselekmény miatt Szalontai Győző és társai ellen indult büntetőügyben a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, Budapesten, 2012. június 6-7. napján 8:30 órára kitűzött és ugyanekkor kezdődött nyilvános folytatólagos tárgyalásról, a II. em. 201. tárgyalóteremben. Jelen vannak: Vádlottak:

Védők:

Szinessyné dr. Bardocz Krisztina Szalontai Győző a tanács elnöke I.r. vádlott I.r. meghatalmazott védő

Dr. Papp Gábor (Ü102476)

Puscsinné Kubalik Terézia Kecskés Tamás Antal-Kis Béla II.r. vádlott II.r. mh. védő ülnökök Csanádi József Imre dr. Gellér Balázs József III.r. vádlott III.r. mh. védő (Ü101181)

dr. Koltai Zsuzsanna (Ü110860)

Hranek István Ferenc IV.r. vádlott

dr. Bérdi Zsolt (Ü111558)

IV.r. mh. védő

Baloghné Kocsis Nikoletta jegyzőkönyvvezető dr. Szabó Ákos ügyész dr. Nagy István szakértő sértetti képviselők: dr. Békefi László dr. Bálint Zoltán

A bíróság a tárgyalást folytatja. A tanács elnöke megállapítja, hogy fentiek jelen vannak, a tanúk az engedély nélküli eltávozás következményeire való figyelmeztetést követően elhagyják a tárgyalótermet. A tárgyalás megtartásának törvényes akadálya nincs. Az előző tárgyalási jegyzőkönyv ismertetést nem kérik. I.r. védő benyújtja - Szalontai Győző I.r. vádlott észrevételeit dr. Nagy István szakértői véleményei, - statikus állásfoglalás, - aláírt szerződések, - tűz- és munkavédelmi oktatási napló, - kiürítési útvonal tervek,

2

- 3 db fénykép. A 3 db fényképet a tanácselnöke - dátum megjelölés hiányában - visszaadja I.r. védőnek. Felhívja Szalontai Győző I.r. vádlottat, hogy a szakvéleményre tett észrevételeit a szakértő kihallgatását követően tegye meg. A tűz- és munkavédelmi oktatási naplót a tanács elnöke ismerteti. Előlép dr. Nagy István szakértő: - bírósági iratok 61/2. száma alatt becsatolt iratot a tanács elnöke ismerteti Figyelmeztetve a hamis szakvéleményadás törvényi következményeire IV.r. védő kérdésére dr. Nagy szakértő: A szakvéleményemet továbbra is fenntartom. 1-32. pontban felsorolt iratok alapján alakítottam ki a szakértői véleményemet, ezeket az iratokat vettem át a bíróságtól, egyéb iratokat is láttam, de azok nem voltak relevánsak. 9-14. oldalig a vagyonbiztonsági szakértői kérdések vannak. A c) és d) pont értékelő elemző tevékenységet kellett volna folytatni. Ezt milyen jogszabály írja elő. Szakértő: A vagyonvédelmi jogszabályok a kialakult szokások alapján kell a tevékenységet végezni. Ha én vagyok a biztonsági szakember látom, hogy az előzőekben mi történt, ezeket értékelni kell, és a bele kell foglalni a szabályzatba. Ez íratlan szokásjog, ami elvárt szakmai eljárás. Ezt a tevékenységet a szokásjog alapján a rendezvény biztosítását végző személynek, valamint a rendezvényszervezőnek, aki nem vagyonvédelmi szakember, de egyéb információkkal rendelkezik. Tehát ez egy közös munka kell, hogy legyen. A bejárás nem nevezhető biztonsági bejárásnak. A gyanúsítottak vallomását nem ismertem. IV.r. védő: A terheltek szerint volt helyszíni bejárás, ahol ez a négy személy részt vett, ha ezt a vallomást nem ismeri, hogyan tudja azt állítani, hogy ez nem nevezhető biztonsági bejárásnak. Tanács elnöke kérdésére Nagy szakértő: Az nevezhető biztonsági bejárásnak, aminek a végén készül egy jegyzőkönyv, ami rögzíti, hogy minden rendben van, vagy a hiányosságokat és azok megszüntetése után, újabb bejárás történik. Én ilyen jegyzőkönyvet nem találtam az iratokban. IV.r. védő: Azért, mert nem készült jegyzőkönyv a bejárásról, akkor meg sem történt. Szakértő: Nem ezt állítottam, csak, hogy én nem tudom megállapítani, hogy mi történt ezen jegyzőkönyv

3

hiányában. A vallomásaikat nem láttam. IV.r. védő: Azért, mert nem készült jegyzőkönyv, még megtörténhetett egy esemény. Szakértő: Utalás van rá, hogy a bejáráson észlelt korlátokat pótolták. IV.r. védő kérdésére szakértő: Olyan adatokat láttam a tanú kihallgatások során, hogy nem tudták, hogy ki a biztonsági őr, semmi nem utal arra, hogy eligazítást tartottak volna, és kitűzött osztottak volna. A kitűző kiosztást alá kellett volna írni, ennek is vannak bizonyos szabályai. IV.r. védő: A tanúk január 20-án is tettek vallomást és a tárgyaláson is elmondták, hogy ezek a személyek megkülönböztető formaruhában voltak. Az általam megkapott iratokból ez nem derült ki, ha az ajtóban áll három nagy darab ember fehér ingben, az is egyértelműen lehet biztonsági ember. Tanács elnöke kérdésére szakértő: Segítette volna a helyzetet, ha a biztonsági őrök formaruhában vannak, mivel tudták volna, hogy kihez kell fordulniuk. IV.r védő: m) pont Istvánffy Gergely vallomását sem ismeri? Szakértő: Az eligazítás az nem személyenként történik, hanem az összes biztonsági őrnek együtt. Nem volt biztonsági őri végzettséget igazoló okmányok, ezeknek is benne kellett volna lenne az iratokban. Tanács elnöke kérdésére szakértő: Az eligazítás azt jelenti, hogy a rendezvény biztosításán részvevő összes személy részt vesz. De nem egyesével, az nem eligazítás. Az eligazításon látni kell a vezetőt, a vezető utasításainak mindenki számára egyértelműnek kell lennie és ennek dokumentálva kell lenni. Az eligazítás időpontjának benne kell lenne a biztosítási tervbe, amit aztán az ügyvezető aláír. Az a szerződés, amit az Akcióstar Kft. aláírt szerződés nagyon szerencsétlen szerződés volt, nagyon meg volt kötve a kezük, én ezt nem írtam volna alá. IV.r. védő: Tehát úgy alakította ki a véleményét, hogy nem tudta, hogy azok a személyek január 20-án is tettek vallomást és a tárgyaláson is tettek vallomást. Tanács elnöke kérdésére szakértő: Minden a rendezvényben résztvevő személy együtt van, a biztosítás vezetője elmondja a feladatokat

4

és részletesen személyekre lebontva is elmondja a feladatokat és a vezetők elérhetőségeit. A biztosításban résztvevők kommunikációját meg kell oldani, úgynevezett "hasáb" rádiókkal, a mobiltelefon nem ajánlott. Meg kell győződni arról, hogy a kollégák ott vannak, megkezdték a szolgálatot és a technika is működik és tudni kell, hogy ki van a hívószám mögött név szerint. IV.r. védő: n) pont mi szerint a kommunikáció nem volt biztosítva Szakértő: A harmadik emeleti biztonsági őrök azt mondták, hogy nem tudtak semmiről. Czagler Tamás, Marton Kornél, Istvánffy Gergely és Hranek István vallomásából kiderül, hogy volt náluk UHR rádiót és mobiltelefont is használtak. Amikor valaki felveszi a rádiót alá kell írnia, 100.000,- forint egy ilyen telefon, ennek dokumentálnia kell. IV.r. védő: Ha valami nincs leírva, akkor nem is volt. Szakértő: Én nem láttam ilyet. A dokumentumok alapján nem bizonyítható, hogy volt kommunikáció a biztonsági őrök között. IV.r. védő: 21. oldal c) pont Szakértő: Volt egy megbízási szerződés, amely 5. oldal volt, le volt írva, hogy a megbízó felülírhatta a biztonsági szolgálat vezetőjének döntését. Olyan vallomás nem volt, hogy valaki azt mondta volna az ügyvezetőnek, hogy probléma van, sokan vannak és azt mondta, hogy nem érdekes. IV.r. védő: Nem csak az objektív, hanem a szubjektív bizonyítékokat is értékelnie kell a bíróságnak. Szakértő: Lehet, hogy az ügyvezető beszélt a biztonsági szolgálat vezetőjével én azt nem láttam. Én csak azt tudom mondani, amit láttam megkaptam és az alapján nem történt kommunikáció. IV.r. védő: 25-26. oldal 4/1. pont kompetencia rendelet - én ebben nem találtam a biztonsági őr feladatai között biztonsági elemzés készítési kötelezettséget Szakértő: Ezek a biztonsági szolgálat vezetőjének feladatai. Azt én nem írtam le, hogy a biztonsági őrnek kellene elemezni.

5

IV.r. védő: "a biztonsági őrök teljes hiányában voltak.... Szakértő: Kiabáltak, ordibáltak a biztonsági őrök, ilyet egy biztonsági őr nem csinál. IV.r. védő: Én ilyet nem hallottam a tárgyalóteremben egyik tanútól sem és a nyomozás során sem. Szakértő: A vagyonvédelmi céggel kapcsolatos iratokat soroltam fel, ha az összes iratot felsorolom az 30 oldal lenne. IV.r. védő: Ilyen nem hangzott el a tanúktól. Azért vannak ennek jelentősége, ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy védencem bűnös, akkor a büntetéskiszabás során azt is értékelnie kell, hogy milyen személyeket vett maga mellé, megfeleltek e a biztonsági őr kompetenciájának. Ezért tartom ezt fontosnak. IV.r. védő kérdésére szakértő: Az R.Akcióstar Kft. felépítését nem foglalkoztam. (4.2. pont) Tanács elnöke kérdésére szakértő: Erre az egy rendezvényre, úgyhogy nem mondtak neki semmit, a kapott anyagból az derül ki, hogy Hranek Istvánt magára hagyták. Az, hogy saját maga oldja meg a problémát, már túl megy a kompetenciáján. Munkaköri leírást - én több középszintű vezető munkaköri leírását készítettem már - én nem láttam olyat, ami a Hranek István munkaköri leírása lett volna az R.Akcióstar Kft. vezető által kiállítva. Az iratokból az derült ki, hogy Hranek István volt a szakmai vezetője. Az ügyvezetőt nem ismerem. A szakmai vezetőként ezen a rendezvényen Hranek úr volt megbízva. A vállalkozási szerződésben az szerepel a neve, mint kapcsolattartó, az azt jelenti, hogy ő volt a szakmai vezető, vagyis a kompetens személy. Az nem kizárt, hogy a döntéshozatal nem az ő joga volt, de arra sincs adat, hogy Hranek úr felhívta volna az ügyvezetőt, hogy döntsön, vagy küldjön több embert. IV.r. védő kérdésére szakértő: Az ön által végzett számítást, mi alapján tetszett végezni? A számítások alapul vételénél, a rendészeti szabályok alapján a rendőrségi számítások alapján kell számolni. Ez alapján minden 100 ember után 1 embernek kell lenni. A rendezvényeknél, hogy mennyi a tartalék általában 10 %. Ezt kénytelenek vagyunk átvenni, mert nincs kidolgozott, leírt szabályzat a biztonsági őrök tekintettében. Ezek bevált számok. IV.r. védő bemutatja vagyonvédelmi tankönyvet.

6

Szakértő: Legalább 15 darab ilyen könyv van, ami csak 70 százalékban felel meg egy másik. Egy másik könyvben pedig benne van, és a rendészeti számításokból indul ki. IV.r. védő: Tavaly előtt óta a jogi oktatást is megszüntették a biztonsági őröknek, ezekkel az emberekkel nagyon nehéz lesz dolgozni. Eltérőek az oktatási segédletek. Tanács elnöke: Azt, hogy egyetlen lépcső van a rendezvény helyszínén, ezt egy laikus embernek is látnia kell-e? Ez egy laikus embernek is fel kell, hogy tűnnie, főleg olyan laikus embernek, aki korábban rendezvényeket szervezett. Szakértő: A bejárásra vinni kellett volna a térképet, az alapján kellett volna megnézni a menekülő kapukat. Fel kellett volna, hogy vetődjön, hogy hol vannak a menekülési útvonalak és mi a menekülési terv. A rendezvényt a tűzoltóságnak 15 nappal a rendezvény előtt be kell jelenteni. Ha a tűzoltó kiment volna meg sem tartják ezt a rendezvényt, hiszen neki elsődleges feladata a menekülési útvonalak ellenőrzése. Ha ki kell menni akkor biztos vagyok benne, hogy ez a rendezvény nem lett volna megtartva. A menekülési útvonalakat korábban számba kellett volna venni, mindegyik mellé biztonsági őrt kellett volna állítani. Bárki aki részt vett a bejáráson rákérdezhetett volna, hogy hol fognak kimenni a rendőrök. Tanács elnöke kérdésére szakértő: Amikor a biztosítási tervet megcsinálja, azon rajta van, hogy készítette és jóváhagyta, a jóváhagyó a WB ügyvezetője, a készítőként a biztonsági terv ügyvezetője írja alá, akkor lép életbe a kiürítési terv. Ha R.Akcióstar Kft. ezt nem tudja elkészíteni, akkor be kellett volna vonnia egy szakembert, aki megcsinálja ezt a tervet, ettől még az ügyvezető adja át a West Balkán ügyvezetőjének. Ennek a tervnek az elkészítése nem a West Balkán feladata volt. dr. Békefi sértetti képviselő kérdésére szakértő: Elkezdődött a spontán menekülés úgymond, amikor a baleset történt. Fel kellett volna figyelnie a biztonsítást végző cég képviselőjének kellett volna jelezni, hogy ez a lépcső kevés lesz a rendezvény ideje alatt. I.r. védő kérdésére szakértő: A szakértői kompetenciám személy- és vagyonvédelem és biztonságtechnikára terjed ki. I.r. védő: 6-12. oldalig építészeti, tűzbiztonsági szakkérdéseket taglal és részletezz. Erre kiterjed az Ön kompetenciája.

7

Szakértő: Tűzvédelmi előadó is vagyok egyébként. Építészeti, tűzvédelmi és vagyonvédelmi szempontból mondta, hogy nem volt alkalmas. Vagyonvédelmi szempontból nem felelt meg az előírásoknak ezt fenntartom. A többi szempontra valóban nem terjed ki a kompetenciában. Szakértő: Volt már bevonva tűzvédelmi szakértő. Ezért nem vontam be újabb szakértőket, mert már be volt vonva tűzvédelmi, statikai szakértő. Korábban már a bíróság elé tárták szakvéleményüket. I.r. védő kérdésére szakértő: Kiürítési terv számítások az Országos Tűzvédelmi Szabályzatból származnak, ez alapján dolgozik mindenki, a vagyonvédelemben, ha kiürítési számítást végeznek, akkor ezt használják. 38. oldal 7.1.3. pontban felsorolt 9. pont forrása a szakirodalomban meg van jelölve. I.r. védő: A tanulmány végkonklúziója az, hogy ezt a pánikot nem lehet megoldani. Ez a végkövetkeztetés nem szerepel az ön szakvéleményében? Ez így megtévesztő, így más eredményre jut a tanulmány. Szakértő: Én nem következtettem. I.r. védő: 34. oldal Én nem láttam olyat, hogy a West Balkán Kft. részéről építési terv nem volt benyújtva. Szakértő: Én nem kaptam ilyen iratot. I.r. védő: Irat ellenes megállapítás van a szakértői véleményben, erre fel kell hívnom a figyelmet védőként. A szakértői vélemény hemzseg az iratellenes megállapításokkal. I.r. védő kérdésére szakértő: Okozatossági elméletek. Tanács elnöke okozatossági elméleteket a bíróság. Szakértő: A biztonsági szolgálat kifogásait az őrnaplóba be kell jegyezni, vagy a felettesét erről tájékoztatnia kell. Ha olyan utasítást kapnak, ami eltér a megszokottól, vagy elvártól, akkor azt be kell írni az őrnaplóba, már csak azért is, hogy a váltás is tudomást szerezzen róla. Az őrutasítás egy összesített munkaköri leírás, van általános, technikai, tiltó részei és tételes részei. Az őrutasítás betartása a

8

vagyonőrök személyi felelőssége. I.r. vádlott: Központi lépcsőházban történt az esemény a menekülési útvonalaktól függően. Az ÉMI szakvélemény leírja, hogy tömegtartózkodásra alkalmas a lépcsőház. 1,70 m felett van a lépcső szélessége. Azt nem mondja ki, hogy hány főre "tömegtartózkodásnak" nevezi. A szakvélemény rengeteg tévedést tartalmaz, a szakértőnek nem volt adata, ennek alapján megállapítja, hogy nem volt. Én ezeket pontokba szedve összeírtam, hosszú. A pirossal szedettek mind ellentmondanak a szakvéleménynek. A vallomásokat idéz többször a szakértő. Pl. 12. oldal Van ellentmondó vallomás, a szakértő mégis egy vallomás alapján tesz megállapításokat a szakértő úr. Szakértő: Több olyan vallomás is van, hogy direkt lekapcsolták a villanyt. I.r. vádlott: 1. pont Joggal lehet úgy működni, ha nyilvántartásba vesznek.... Tehát mi joggal bérbe adtunk egy területet. 2. pont Az építési engedély egy jövőbeni építkezésre vonatkozik, ehhez képest a szakértő az akkori állapotokkal veti össze. 3. pont Más jogszabályok vonatkoznak egy ideiglenes kialakított és egy véglegesen kialakított helyre. Véglegesen kialakított helynek engedélynek kell rendelkezni. Alkalmi rendezvényt 15 nappal korábban be kell jelenteni a szakhatóságoknak. Alkalmi rendezvényről van szó egyértelműen. Tanács elnöke kérdésére I.r. vádlott: A tűzoltósági bejelentést a szervezőnek kellett volna megtenni. Ezt a bérleti szerződés is rögzíteni. I.r. védő: A bíróság a végzésben külön felhívta a szakértő figyelmét, hogy kompetenciáját ne lépjen túl. I.r. vádlott: Nálunk is voltak ilyen kapuk, amelyek elérhetők voltak. Tanács elnöke kérdésére I.r. vádlott: Szakértő: Én olvastam korábbi szakértői véleményeket,

9

I.r. vádlott: A tűzoltóság határozatában is meg vannak jelölve menekülési kapuk, füstmentes lépcsőház. Kint volt a tábla, ott volt a szervezők irodája mellette. Az események egy olyan lépcsőházban történtek, ahol egyébként sincs menekülési útvonal. Egy lépcsőházban nincs menekülési útvonal, normál esetben sem. I.r. vádlott: Rosszul értelmezte a szakértő a fényképeket a menekülési útvonal jelzésekről. Szakértő: A helyszíni szemle jegyzőkönyvek és a többi irat, amit én olvastam azokban nem voltak menekülőkapuk megjelölve. I.r. vádlott írásban benyújtom, hogy hol voltak a menekülő útvonalak és melyik volt nyitva és melyik nem és miért nem. I.r. vádlott: A tűzoltóság számolt 307 főt, én 10-50 emberrel többet számoltam. A 307 főt a tűzoltóság egy teremre számolta, nem az összes teremre összesen. Ha több ajtó lett volna 600-700 ember lehetett volna. A sarkalatos probléma a lenti bejárati ajtó átengedési képessége, ez volt kicsi. Hiába tudnak lejönni fentről, leérnek egy szűk lépcsőhöz és onnan egy még szűkebb bejárathoz érkezik. I.r. vádlott: A kiürítési tervet az építési tervhez adtunk be. Szakértő: Én ilyet nem láttam. Nem volt más kijárat. I.r. vádlott: Én meg állítom, hogy volt másik kijárat. "Nagy levegőt veszek és azt mondom, hogy kész!" Tanács elnöke kérdésére szakértő: Ha 1500-1800 fő van bent a rendezvényen, a menekülés akkor sem ment volna ezen a lépcsőn és ezen a kapun. I.r. vádlott: A menekülési útvonalakat a december 4-i rendezvényen a szervezőknek megmutattam. 4. emeletről a központi lépcsőház felé lehetett menekülni, a 3. emeletről 2 kijárat van. Volt egy kijárat a teraszra, ez be volt csavarozva, ezért volt Gyurkó József a helyszínen, hogy ki tudja nyitni egy lökéssel. A szakvéleményben hozott példa ellentmond annak, hogy lökéssel ki lehessen nyitni a menekülő útvonalat. A füstmentes lépcsőház kulcsa a karbantartónál volt.

10

Tanács elnöke kérdésére I.r. vádlott: A menekülő tömeg valóban nem tudja kinél van a kulcs, de nem is kell tudnia, kinyitják. A Nyugati térre vezető lépcsőnél a teraszajtó nyitva volt. Szakértő: A rendezvény megkezdése előtt ellenőrizni kell, hogy az ajtók nyitva vannak-e. I.r. vádlott: Így készültünk. Nem volt csekklista, de minden rendezvény előtt végig mentünk. Senki nem 3000 emberre készült. Mi két adatot a tömeg mennyisége és minőségét kérjük el a bérlőtől. 1500-1800 főt határoztam meg, hogy ennyi mehet be. Szakértő: Ez az egy lépcsőház 1500-1800 embernél sem lett volna elegendő a menekülésre. I.r. vádlott: A központi lépcső nem elegendő az egész hely kiürítésre, az egyéb irányokba irányfények voltak kialakítva, a menekülési útvonalak felé. A kiürítési alaprajz 20 helyen volt kifüggesztve. Nem ilyen állapotba van kint a falon, mint amit benyújtottunk ilyen méretben, de lefóliázva és kivilágítva. Tanács elnöke kérdésére szakértő: Megfelelő e ez a kiürítési terv a tömeg részére. Szakértő: Az a megjelölés, hogy "itt vagyok" rajta kell, hogy legyen. I.r. vádlott: Igen ilyen is volt egy darab a harmadik emeleten. A gyakorlatban normális esetben ez a tájékoztatás elegendő volt. Más ugyanennyi felnőttembernél és más kvalitásokkal kell rendelkezni, hogy valaki kiskorúaknak akarjon felnőtt klubot csinálni. IV.r. védő kérdésére szakértő: Nem tudom megmondani, hogy ha más vallomásokat is megismernék, akkor megváltozna-e a véleményemet. Én nem tudom, hogy a vallomások ismeretében változna e a szakvéleményem. IV.r. védő: A szakértő úr elismerte, hogy úgy terjesztette elő a szakvéleményt, hogy a védelem számára releváns bizonyítékokat nem ismert, nem kapott meg. Ezért a szakvélemény nem teljes, így nem alkalmas arra, hogy a bíróság bármilyen formában is figyelembe vegye. Indítványozom, hogy a bíróság a teljes anyagot adja oda a szakértő úrnak és azok alapján válaszoljon a szakértő. Hranek István IV.r vádlott írásbeli vallomását csatolom a jegyzőkönyvhöz.

11

Tanács elnöke közli, hogy ne csatolja. dr. Bérdi Zsolt elhagyja a tárgyalótermet, helyette dr. Gál András jár el (ig. szám: Ü112291) IV.r. vádlott: Nem szeretném feolvasni, utolsó szó jogán majd beszélek. IV.r. védő: Indítványozom, hogy a bíróság rendelje el a szakvélemény kiegészítését. A bíróság zárt tanácskozásban meghozta az alábbi VÉGZÉST A bíróság a bizonyítási indítványt elutasítja. IV.r. védő kérdésére szakértő: Tudott-e arról szakértő úr, hogy Hranek úr emberein kívül mások, nem az ő írányítása alá tartozó személyek is résztvettek a rendezvény biztosításában? Szakértő: Vannak olyan utalások, hogy valaki a zenészekkel jött, és nem volt kommunikáció a többi biztonsági őrrel. VÉGZÉS A bíróság a szakértő részére 9600,- forint költséget állapít meg és utalványoz. IV.r. védő becsatolja IV.r. vádlott vallomását. IV.r. vádlott: Írásban vallomást kívánok tenni. Felolvasni nem akarom. Ha megkérem szépen bírónő felolvasná. A bíróság ismeteti IV.r. vádlott vallomását. Tanács elnöke kérdésére IV.r. vádlott: Ezt a vallomást már elkezdtem írni, fogalmazni, minden információt összeakartam gyűjteni, hogy visszaemlékezek dolgokra. Nem feltétlenül azokat a dolgokat, amiket a tárgyaláson hallottam, voltak dolgok, amikre nem emlékeztem és azóta beugrott. Igazából próbáltam észrevételeket tenni Krekkó Péter jelenlétében is, de akkor mérges voltam, ideges voltam és nem jutottak akkor eszembe dolgok. Úgy gondolom, hogy most már minden eszembe jutott. Azt beszéltük meg Krekkó Péterrel az elején, hogy mi az, amit én tudok vállalni, én mondtam el, hogy mi az amire képes vagyok, rádió, a céges ruha, a kollégák és akiket betudok hívni dolgozni,

12

volt arról szó, hogy bármi ami a céggel kapcsolatos azt oldja meg ő. "Kapcsolattartó" az R.akcióstar és a West Balkán Kft. között azt jelentette, hogy ha bármi üzenetük volt a Krekó Péter felé, akkor azt átadtam, ezt neveztük kapcsolattartónak, ha valami kellett a West Balkán felé, akkor amit tudtam, azt teljesítettem. V. kötet 153. oldal nyomozati vallomását a tanács elnöke ismerteti. IV.r. vádlott: Kicsit zavaros, ami oda le van írva. Az gondolom, hogy Krekkó Péter feladata lett volna a rendezvény előkészítése, én nem voltam ezzel megbízva, amivel engem a cég megbízott az százszázalékosan teljesítettem. Amikor a hostokat elmondta, hogy kell behívni, akkor én úgy csináltam. Azt mondta a védőm is, hogy akár a végén is tehetek vallomást, addig jegyzeteljek, gondoljam át, próbáljak visszaemlékezni arra az estére, minél részletesebben. Személy- és vagyonőr a képzettségem. Az én feladatom a munkaruhák kiadása, a rádiók kiadása volt, amit a Krekó mint cégtulajdonos rám bízott, azokat végrehajtottam. Kockázat elemzést is végeztem, de ehhez semmi közöm, csak megcsináltam. Krekkó Péter többször volt biztosítani a helyszínen, de a vége felé már nem jött, mert belekezdett egy másik munkába, ezért sok dolog rajtam maradt. A kockázatelemzésről annyit tudok, hogy biztonságszakértői feladat, nem egy vagyonőr feladata, nem tudom, hogy milyen esetben kell ilyet csinálni. Én beszéltem biztonsági tanácsadókkal, ők mondták, hogy a kordon felállítás az már a kockázatelemzés része. Nem tudom milyen jogszabály írja elő, és milyen esetben kell elkészíteni. Én magamtól csináltam ezt, én az alapján, amit a szakemberektől hallottam az alapján mondtam, hogy ez kockázatelemzés. Azt nem mondtam, hogy ez szabályos kockázatelemzés. A kiürítési tervnél talán az van leírva, hogy "értelmezni tudni kell". Ezt Krekkó Péternek kellett volna elkészíteni, én nem hívtam fel a figyelmét erre, mivel nem tudtam, hogy erre szükség van. Én nem tudom, hogy amit én csináltam az kockázat elemzés volt-e, de én mindent megtettem, hogy minden rendben legyen. A biztonsági őrök számának meghatározása úgy történt, hogy leültünk Szalontai Győzővel, hogy hányan lesznek, milyen típusú rendezvény lesz, kell-e kordon, a megbeszélés vége 90 %-ban az volt, hogy ha én 15-20 ember akartam, akkor annak a fele lett, mert Szalontai úr felülbírált, mi főnök-alkalmazott viszonyban voltunk. Akkor is volt ebbe beleszólása, ha bérbe adta a területet, ez ha jól emlékszem 2-3 esetben fordult elő, ezt mindig ő döntötte el én nem beszéltem mással biztonsági őr ügyben, csak a Győzővel. Kecskéssel és Csanádival a bejáráson beszéltem, ott talán a Csanádi megkérdezte, hogy hányan leszünk, mondtam, hogy 10-en és bólogatott, de lehet, hogy ez a decemberi rendezvény előtt volt, erre nem emlékszem pontosan. "Lebonyolítok" a vallomásomban Kecskés Tamás és Csanádi József volt. Volt egy üzletvezető a Bácskai István, és voltak a szervezők. Azokban a dolgokban amiket elmondtam, azokban én nem voltam a vezető. Benne volt a szerződésben, hogy Szalontai Győző felülbírálhatja a döntésemet. A kordon rendszert fejben terveztem, szóban egyeztem meg, hogy hány darab kimenő és bemenő forgalmú legyen. A 4 db bemenő forgalmú kordont rossznak értékeltem, nem kértem erre írásbeli utasítást. Soha nem

13

kellett írásban kérnem ilyet, amit felülbíráltak. Láttam, hogy odakint mekkora a tömeg. Azért rossz, hogyha 4 beengedő kapu van, mert az eredeti terv szerint lassabban tudott volna bemenni a tömeg, de mivel átalakították ezért felgyorsult. Akkor történik az, ami a tragédiához vezetett. Én nem akartam, hogy átvariálják a kordonokat, nem kértem, hogy írásban adjanak utasítást, soha nem volt ilyen. Én nem vállaltam át a felelősséget, én nem egyeztem bele a 4 db, ez nem kérdés volt, hanem kijelentés, nem volt választási lehetőségem. Ha rajtam múlik ugyanaz a kettő maradt volna befelé és 1 kifelé, és akkor nem történt volna meg ez. A beengedés megindulása után ment el a Győző, valószínűleg látta, hogy az utcán mi van akkor kérte, hogy minél gyorsabban engedjük be az embereket. Egyszerűen nem volt kapacitásunk arra, hogy gyorsabban engedjük be az embereket. Más az, amikor személyesen ott van és úgy határozz meg dolgokat, és más az, amikor telefonon hív fel, mondtam is a telefonban neki, hogy nem tudom gyorsítani. A gyorsabb beengedés annyiban nyilvánult meg, hogy a karszalagok nem lettek felragasztva. Aznap a rendőrségen elmondtam, hogy hívtam a Győzőt többször. Nem azt mondta, hogy ahogy látod, ha nem férnek be többen ne engedj be többet, vagy odajön megnézni, azt mondta, hogy menjen tovább és hívjam később. A decemberben ugyanígy felhívtam a Szalontai urat, hogy szerintem sokan vannak benn, és meg kéne állítani a forgalmat, bejött megnézte és látta, hogy az emeleten túl sokan vannak és mondta nekem, hogy "túl paráztam ezt a dolgot", gondolom, hogy januárban is azt gondolta, hogy "túl paráztam". A tanács elnöke ismerteti a IV.r. vádlott tanúként vallomását az 5. kötet 153. oldalától. IV.r. vádlott: Ez a harmadik telefonálásom volt a Szalontai úrnak, akkor már én döntöttem el saját magam, hogy nem engedünk be több embert, ki küldünk mindenkit és egyesével engedjük vissza őket, de ugye vissza már nem engedtünk. A második telefonálásnál Zimonyit hívtam fel, hogy nézzen körül az emeleten, én akkor nem tudtam felmenni. A harmadik telefonálásnál már az ürítés kezdődött meg. A mostani vallomásom az, amiben összetudtam szedni a gondolataimat, ebben kijavítottam mindent, amit a nyomozás során elmondtam. Az időpontokban most sem vagyok biztos, de az eseményeknél ott voltam. 11. kötet 505. oldal IV.r. vádlott vallomását ismerteti. IV.r. vádlott: Azért nem mondtam ezeket a dolgokat, mert akkor nem jutott eszembe. dr. Békefi sértetti képviselő kérdésére IV.r. vádlott: Én személy- és vagyonőr vagyok bizonyítványom, tagsági igazolványom volt, Krekkó Péternek van biztonságszakértői végzettsége is. A december 4-i rendezvényen a lépcsőház rendben volt, én inkább az emelettől tartottam és hogy még többen fognak jönni.

14

I.r. védő kérdésére IV.r. vádlott: Ha még 10 embert kellett volna behívnom, akkor azt jeleznem kellett volna Szalontainak és engedélyt kérni. Írásbeli igény a megbízótól, ami a szerződésben szerepel, én ilyet soha nem kaptam. Soha nem írta le a Győző, hogy hány biztonsági őr kell. Tanács elnöke kérdésre IV.r. vádlott: Én nem követeltem írásban a Győzőtől a biztonsági őrök számát, szokásjog alapján ezt mindig megbeszéltük. Én nem voltam ott, amikor a szerződést megkötötték, nem ismertem a szerződés tartalmát. Krekkó Péter nem kért tőlem ilyen írásbeli igénylést, én ezzel csak utólag szembesültem. Tapasztalat alapján tárgyaltam én Szalontaival, mert sok éve ismertük egymást. Krekkó és Szalontai kötötték a szerződést, én nem kellett, hogy résztvegyek ezen, nem is mondták el nekem, hogy mit tartalmazz a szerződés. Nem tanulmányoztam át a szerződést. I.r. védő kérdésére I.r. vádlott: Nem Szalontai hibája, hogy én nem tanulmányoztam át a szerződést, hanem a Krekkónak kellett volna megmutatnia. Azt tudtam tőle, hogy én vagyok a kapcsolattartó, a West Balkán kéréseit közvetítsem, a kollégákat behívhattom, úgymond felöltöztettem őket, munkaköri leírásom nincsen. Munkaszerződésem volt, az csak az alkalmazásomat tartalmazza, mint személy- és vagyonőr. A személy- és vagyonőr feladatait részben ismerem, részben nem "nem ötösre végeztem". A helyi őr utasítás tartalmát ismertem. A portafőnök az én voltam. A portafőnök feladait ismerem. Nem tudom, hogy Bácskai miért a Csanádihoz és a Kecskéshez ment, hogy túl sok az ember kell még biztonsági őr, és ők azt mondták, hogy megoldják, miért nem hozzám jött, én erről csak utólag szereztem tudomást. A szervező január 15-én Kecskés Tamás és Csanádi József volt, nem volt óhajuk a biztonsági őrök létszámával kapcsolatban. 5 fő jött a Kecskés Tamás által színpadot őrizni, arról engem nem kérdeztek meg, nem kérték a véleményemet, kész tények elé voltam állítva. Előző nap szóltak, hogy jön ez az 5 ember, talán Kecskés Tamás mondta. Tanács elnöke kérdésére IV.r. vádlott: Ez, amit most elmondtam az írásbeli vallomásomban még nem jutott eszembe. I.r. védő kérdésére IV.r. vádlott: Azt az 5 embert valószínűleg Kecskés Tamás írányított. Én ezt nem tudom. Csak mivel ő hozta őket, gondolom, hogy ő. V. kötetet 269. oldal a tanács elnöke ismerteti. I.r. védő kérdésére IV.r. vádlott: Sajnos megtörtént, hogy egy rendezvényen, két biztonsági csoportot, két ember írányított. Én kérdeztem Szalontai urat, hogy tud e erről. Ilyen rendezvényeken a szervezők, a tulajdonos is írányíthatja a biztonsági őröket.

15

"nem voltam akkora biztonsági főnök, mint amit gondolnak" Én nem dönthettem el, hogy ne állítsák el a kapukat, hogy az az 5 ember csak akkor lehet ott, ha van náluk rádió, de nem tehettem ezt meg. II.r. védő kérdésére IV.r. vádlott: Volt olyan host aki már többször volt ott, volt olyan is valóban aki először volt, megbeszéltem a biztonsági cég vezetőjével, hogy mire lehet őket alkalmazni. 10 emberre kaptam engedélyt, az előző rendezvényeken is elégedetten távozott mindenki. December 4-én mininális problémák, hétköznapi dolgok voltak. Kecskés Tamás emberei annyiban gátolták a munkámat, hogy ha nincsenek ott nem tudunk 4 kaput megnyitni, kettő a kapuban volt, egy a VIP bejáratnál, egy meg valószínűleg fenn. A VIP kapun nem tudom hányan mentek be. A VIP kapu a szervezők hozzátartozói, akiket a szervezők ráírtak a listára, ezeknek a száma minden rendezvényen változó. A kordonnál 2-3-an voltak, egy soron 1-2 ember vizsgált. 4 sor volt, 3 oszlopot csináltunk mi, egyet pedig nem. 2883 embert nem a mi biztonsági szolgálatunk engedett be. 3 asztalon adták a karszalagot, a negyedik sor is beállt a harmadik asztalhoz. A kordonon belül már 3 sor volt, volt olyan amikor két ember állt egymás mellett. A kamara elnökével Németh Ferenccel, amikor egy biztonsági őr átvizsgál egy vendégek, amikor nincs ott senki és a jegyszedők kiabálnak, hogy engedhetett, akkor lehet engedni. Én a jegyszedők mögött álltam, a jegyszedőket biztosítottam. Én a bejárati ajtó előtt álltam. Nagyon sajnálom, hogy azt a poziciót nem tudtam elhagyni. Nem tudtam benézni a lépcsőházba, mert nagyon sok dolgom volt, figyelnem kellett a kollgáimra, hogy mindenki kapjon karszalagot, annyit amennyit kifizettek, rengeteg dolgom volt. Kecskés Tamással a bejáráson is találkoztam, illetve aznap este kérdeztem tőle, hogy mennyi embert várunk, ő akkor 2000 embert mondott nekem, egyszer-kétszer láttam a bejáratnál. Utasítási joga Kecskés Tamásnak lehetett volna. Ha tőlem kért volna valamit, akkor én felhívtam volna Győzőt és megkérdeztem volna. X. kötet 123. oldalát a Te. ismerteti. IV.r. vádlott: Kecskés Tamásnak bizonyos határig lett volna írányítási joga. Szalontai Győzőt fontosabb dolgok miatt kellett felhívnom. Szokásjog alapján a szervezők és a biztonsági őrök között kell lennie kommunikációnak. V. kötet 269. oldal IV.r. vádlott: Folyamatosan jutottak eszembe dolgok. III.r. védő kérdésére IV.r. vádlott: Csanádi József a decemberi bulin szervezőként mutatkozott be nekem, és januárban ugyanazokat a tevékenységeket végezte, mint decemberben, az italokat is ő hozta. Amikor az őrprobléma adódott, akkor is ő mondta, hogy megoldják. Sürgött-forgott, intézkedett. Vele is beszéltem a bejáráson a rendezvényről, hogy hányan lesznek.

16

Szembesítési jegyzőkönyvet a tanács elnöke ismerteti (Hranek-Csanádi) III.r. védő kérdésére IV.r. vádlott: Amiket az előbb elmondtam, azokon kívül nem tudom mit csinált még Csanádi. Beleszólhatott volna a biztonsági kérdésekbe is. A földszinten álltunk a beengedés előtt - én, Szalontai, Csanádi Csanádi kérte, hogy négy kapura állítsuk át a beengedést, én mondtam, hogy nincs rá emberem, ő azt mondta, hogy megoldja és a Győző rábollintott. IV.r. vádlott: A kiürítési tervnek én a laminált menekülési útvonalra gondoltam, azt megmutatta nekem Náray Szilvia. Ezen kívül más dokumentumot nem láttam. Azt, hogy hol lehet elhagyni az épületet, az Náray Szilvia elmondta nekem, ezt a biztonsági őrök egyrésze tudta, egyrésze nem. Nem tudtam összehozni úgy az embereket, hogy csak olyat hívjak, aki már ismeri ezeket a dolgokat. I.r. védő: Miért nem Krekkó Pétert hívta, miért Szalontait, akinek semmi köze nem volt ehhez a rendezvényhez? IV.r. vádlott: Minden esetben a Szalontai kellett hívni. Én a Győzőnek is alárendeltje voltam. Benne volt a szerződésben, hogy olyan dolgokat tartott meg a Szalontai úr, amivel beleszólhatott. I.r. vádlott: Hranek úrék régóta dolgoztak nálunk, sokáig nálunk bejelentett munkaerő volt. Kértem őt, hogy csináljon egy céget, erre Krekkó úrat hozta, hogy ő fogja a céget csinálni. Nálunk mindig a Hranek dolgozott. IV.r. vádlotthoz: tudtam, hogy van tapasztalatod, de azt láttom, hogy felelősségérzeted nincs. Amikor azt mondod, hogy átnyúltak a fejem fölött, akkor az azért volt, mert döntésképtelen helyzetben voltam. I.r. vádlott: Én bementem, hogy lássam, hogy minden rendben van-e. Csanádi úr jött odahozzám, hogy ő nem úgy akarja a beengedést, mint Hranek, odahívtam, Hraneket, hogy beszéljük meg, Csanádi úr mondta, hogy van náluk ember, mondta, hogy a portán csak a te embereid legyenek. Szembesültem azzal, hogy időhúzás van, azzal most szembesültem, hogy azért húzták az időt, mert több pénzt akarnak beszedni. A villamosról hívtam fel Hraneket, hogy láttom a közönséget és "nehéz eset", mert fiatalok, azért kértem, hogy kezdjék el a beengedést, hogy ne a téren legyen randalírozást. Én mondtam, hogy "old meg", mert ott volt a helyszínen, ő látta a tömeget, ő tudja megoldani. Van egy porta cég, akit én úgy tudtam, hogy Hranek Ferenc képvisel, vele egyeztettem mindenben. A rendezvényszervezőt, mindig bemutattam Hranek urat, jelen esetben tőlem független is felvette Kecskéssel a kapcsolatot. Mindig számításokkal érkezett Hranek, sokszor mondtam, hogy nem lehetne ennél kevesebb, mert nagy terheink voltak, volt, hogy többet kérnek. Ezen az esetén december 4-én 12 ember volt porta, itt meg 10 azt mondtad azért mert ismered az anyagi

17

helyzetünket, most már tudom, hogy azért mert nem volt több emberetek. IV.r. vádlott: Krekkó Pétert ismerted korában is. I.r. vádlott: Valóban ismertem, de nem vele dolgoztam. I:r. vádlott: Válogattad az információkat, hogy mit osztasz meg veled. Én szerződtem egy alvállalkozó céggel, én úgy tudtam, hogy Hranek ennek a cégnek a szakmai vezetője. Nem tulajdonítottam jelentőséget a kapcsolattartó megnezvezésnek, de azt értettem alatta, hogy Hranek Ferenccel kommunikálok szakmai kérdésekben. A felelősségnek nyilván van egy jogi hátterre. Én céggel szerződtem a felelősségi viszonyokat a cégen belül kell látni. A rendezvényen esetén a Hranek urat hívom, ő vesz részt a bejáráson és ő tesz nekem ajánlatot. Mint biztonsági vezető döntéseket hozz a rendezvényen, a kapcsolattartó szó számomra nem fedezi ezt. I.r. vádlott: Abszolút nem helyes az a megfogalmazás, hogy Hranek úrnak én főnöke voltam. Én egy céggel akartam dolgozni, céggel kötöttem szerződést. II.r. vádlott: A rendezvény előtt 4 nappal hívtál telefonon, hogy a Fodor Balázs vagy a Józsi adta meg a számomat, hogy mi akarunk saját személyzetet vinni, mondtam, hogy a dj-k védelmére, utána személyesen találkoztunk, elmondtad, hogy nem lehetnek ott a beengedésnél és ott ahol a te embereid vannak, akkor letisztáztuk, hogy ők csak a fenti dolgokért - hangtechnika - felelnek. Mondtad, hogy bővült 4 beengedésre a kordon és ott voltak a mi embereink, az nem lehet, mert összesen 5 emberünk volt, azok közöl 2 fent volt a színpadnál, egy a backstage bejáratánál, egy a liftnél, egy VIP-nél. A bejáratban nem lehetett egy emberünk sem. A nyitás előtt 10-15 perccel kérdezted, hogy nyitunk e, mondtam, hogy technikai problémák voltak és emiatt csúszni fogunk, mondtad, hogy semmi probléma. a rendezvény napján Bácskai Istvánnak mondtam, hogy a külföldi előadód külön kellett volna behozni, mondtad, hogy hozzád forduljak, vagy az üzletvezetőhöz. Nem értem, hogy én hogy adhattam volna neked bármilyen utasítást. IV.r. vádlott: Egy dologban biztos vagyok, az 5 ember Kecskés Tamáshoz jött, elmondtam nekik, hogy néz ki az épület, merre vannak a menekülési útvonalak. Két ember a kapunál, ahhoz az 5 emberhez tartoztak, akik a Kecskés emberei voltak. Az egyik Árvai Zoltán volt, a másik Balog Imre. Árvai Zoltánhoz tudok telefonszámot. Mire kijöttek a rendőrök ők eltűntek, ahogy kell. III.r. vádlott: Én nem értem a mai napon, hogy a december 4-ből következtetések, hogy kerülnek elő, amikor én

18

ott sem voltam. Nem értem, hogy jönn ez mindig elő. A kordon rendezés már annyira zavaros, Nász Máté tanú elmondta, hogy végig három sor kordon volt. Tanács elnöke ismerteti Hranek Csanádira vonatkozó vallomását. III.r. vádlott: Nem mondtam olyat, hogy megoldom az én embereimmel, mert nekem nem voltak ott embereim, csak vendéglátósok, és a Gábor Lilla, biztonsági őr velem nem volt ott. Sok tanú elmondta, hogy három sor volt. Én erre a beszélgetésre már nem pontosan emlékszem. Valóban sürögtem-forogtam a vendéglátással kapcsolatos dolgokat intéztem, nem volt utasítási jogom. Nem mondtam olyat, hogy megoldom a saját embereimmel. IV.r. vádlott: Fenntartom a vallomásomat. Szembesítés eredménytelen. dr. Békefi és dr. Bálint sértetti képviselők elhagyják a tárgyalótermet. A bíróság szünetet rendel el, 12:45 órakor. A bíróság a tárgyalást 13:45 órakor folytatja. I.r. vádlott védője Szalontai I.r. vádlott észrevételét a szakértői véleményre. A bizonyítási eljárását befejezett. Perbeszédek Ügyész: Alapos és minden lényeges körülményre kiterjedő bizonyítási eljárás alapján. A tényállást az alábbiak szerint tartom fenn: 4. oldal 4. bekezdés a nem 15. §, hanem a 18. § (1) bekezdésében írt rendelkezés megszegésére került sor. A 2011. január 15-én a Budapest, Nyugati téri Skála Metro épületében tartott zenés rendezvényen a kerületi ügyészség, a vádlottak padján ülő 4 ember büntetőjogi felelelősségre vonását kezdeményezte. Elkövetési magatartás bűncselekmény eredménye elkövetési magatartás és eredmény közötti összefüggést kell vizsgálni. Alanyi oldalról azt kell bizonyítani, hogy a vádlottak felelőssége az előbb említett tárgyi elemekre kiterjed. Az elkövetési magatartás kapcsán jelen ügyben, elsősorban azt kell tisztázni, hogy a terheltek ezen

19

rendezvény kapcsán milyen foglalkozási szabályok alatt álltak. Elengedhetetlen annak tisztázása, hogy az egyes vádlottak milyen feladatkört láttak el. Szalointa, Csanádi, Kecskés a rendezvény szervezői voltak. Egyszerűbb a helyzet Szalontai és Hranek István helyzete egyértelműen tisztázható, annak ellenére is, hogy most a bizonyítási eljárás végén más vallomást tett IV.r. vádlott, az egyéb bizonyítékok alapján azonban megállapítható, hogy Szalontai Győző a West Balkán Kft. ügyvezető igazgatója, aki évek óta, rendezvényeket szervezett, bérlője volt a Skála Metro épületének, és itt rendszeresen tartottak zenés rendezvényeket, és előfordult az is, hogy bérbeadta a helyszínt. 2011. január 15-én is bérbeadásról volt szó, a szerződés január 13-án született, a helyszínt zenés rendezvény céljára bérbeadta, a bérleti szerződés értelmében vállalta a takarítást, közműszolgáltatást, és ami a legfontosabb a biztonsági szolgálat nyújtását. A szervezésből fontos feladatkört vállalt magára, nem csak bérbeadta a helyszínt. Hranek Istvánnal szemben aggály nélkül állapítható meg, hogy személy- és vagyonőrként annak az R.Akcióstart Kft-nek volt az alkalmazottja, amely a WB rendezvényein a biztonsági szolgálat nyújtását végezte. A valóságban minden esetben, amikor a WB rendezvény tartott, vagy bérbaadta, a biztonsági szolgálatot Hranek István vezette, jelen volt mint portafőnök, biztonsági vezető. Ő egyeztetett a biztonságot éríntő kérdésekben. Ő is résztvett annak meghatározásában, hogy hány fővel fogja ellátni a biztonsági szolgálatot. A biztonsági őrök az ő irányítása alatt végezték a rendezvényeket a biztonsági feladatokat. Ez a mai napig nem volt vita tárgya, erre vonatkozóan minden vallomás egybehangzó volt. Kecskés Tamás és Csanádi József szerepkörében már árnyaltabb a kép. A vád elsősorban őket jelöli meg együttesen a rendezvény szervezőiket, ők ezt érdemi védekezésükben tagadták. Azzal, hogy Csanádi a vendéglátásért felelt, Kecskés a programokért felelt. Ezzel szemben a bizonyítékok és sok esetben a saját vallomásuk alapján is más következtetések levonására szolgálnak alapot. Noise Life Prodoction ügyvezetője volt, rendszeresen tartott rendezvényeket, Noise Night Life, stb. fantázia néven, az ilyen nevű rendezvényeket a szakma mindig az ő nevével azonosították. A január 15-i rendezvény Noise Night Life, Generation fantázia nevet viselte a rendezvény, ez szerepelt a plakátokon is. Kecskés Tamás az eljárás kezdetén tett tanúvallomása, amely a bizonyítékok részét képezi, az eseményekhez közel, amikor még őszintén tudott nyilatkozni, mindenfelé védekezési befolyásoltság nélkül. Ebben a vallomásban elég érdekes körülényekről számolt be, ekkor azt mondta, hogy miután résztvett decemberben a WB-ben egy rendezvényen mint Dj. akkor fogant meg benne az ötlet, hogy Csanádival közösen kellene egy partyt szervezni, azon a helyszínen, felvették a kapcsolatot, ezzel kapcsolatban volt közöttük egy megállapodás, hogy Józsinak abból lesz pénze, hogy a vendéglátást intézi, nekem meg abból, hogy a programok és a rendezvény egyéb részét (karszalag, belépés) magára vállalja. 4-5 embert szervezett be a helyszínre, 4200 karszalagot vásárolt, a saját embereinek odaadta, lényegében ő határozta meg, hogy hány embert engedhetnek be, mennyi lesz a jegyek ára, a kapunyitásról is ő döntött, arról is, hogy 10 óráig 800,- utána 1000,forint lesz a belépő. A technikát a programot ő szervezte be a rendezvényre, a fellépőkhöz biztonsági személyzet is álljon rendelkezésre. Tudjuk azt, hogy vele kapcsolatban, hogy a helyszín bejáráson részt vett, a szervezés kapcsán felmerülő kérdésekről egyeztettek, a leglényegesebb kérdésekről viszont szó sem esett. A tanúvallomásából kiderült, hogy a helyszínről semmit sem tudott, azt sem tudta, hogy hánykor kezdődött meddig tart a buli, erről egyeztetés sem történt, mindenki csak a saját feladatival volt tisztábban. Csánádi József szerepkörét illetően, ő azzal védekezett, hogy ő a vendéglátást intézte, az eljárás során beszerzett egyéb adatokkal ez a védekezés cáfolható volt. Csanádi József vallomásait fenntartásokkal kell kezelni, a bérleti szerződés keletkezésének következményeivel kapcsolatos

20

vallomása, ami teljesen valótlan, ugyanakkor a későbbiek során tett vallomásai összevetve a későbbi vallomásaival, sok következetlenség volt, önmagának is ellentmondott. A saját vallomását a védekezési koncepcióba illeszkedően aktualizálja, pontosítsa. Egy ilyen vallomásból csak azok az adatok fogadhatók el, amelyek más bizonyítékokkal egyértelműen alátámaszthatók. Releváns egyéb bizonyítékok cáfolják a vallomását, elsősorban Szalontai Győző vallomásában végig következetesen úgy nyilatkozott, hogy ő mindvégig Csanádi Józseffel egyeztetett, őt tartotta a rendezvény szervezőjének, abban a tudatban volt, hogy ez egy ugyanolyan buli lesz, mint amit december 4-én tartottak. A helyszínbejáráson is végig Csanádi Józseffel egyeztetett. Szalontai Győző vallomását alátámasztotta Hranek István nyomozati vallomása, Bácskai és Náray Szilvia üzletvezetők vallomása is, ők is úgy tudták, hogy Normafa buli lesz. Egyikük sem tudott beszámolni arról, hogy Csanádi egyszer is említette volna, hogy ő csak a vendéglátásért fog felelni. Ennek ékes bizonyítéka a bérleti szerződés, amelyben a Disel Music Kft. bérelte ki a West Balkán Kft-től a helyiséget, a szerződést - végül Csanádi József által is elismerten - Papp László nevében Csanádi József írta alá. A bérleti szerződés tartalmáról nem csak szóban ő egyeztetett, hanem írásban is ő kötötte meg a bérleti szerződést, és végső tartalmát is ő alakította ki, azon változásokat is eszközölt, vagyis kijavította a Normafát, Noise Night Life elnevezésre. Ebben a szerződésben szó sem esik róla, hogy a Disel Music Kft. csak a vendéglátásért felelt volna. A szerződés a bérlők tekintettében mind tartalmilag, mind alakilag hamis volt, így polgári jogilag semmisnek tekinthető, de a büntetőeljárásban bizonyítékként felhasználható. A diszleksziára való védekezés sem vezethet eredményre, erre orvosi dokumentáció is rendelkezésre áll, de nyilvánvaló, hogy tisztábban van a szerződés tartalmával, ha gondosan ügyel arra, hogy a neve ne szerepeljen a szerződésben, még a rendezvény neve se legyen hozzáköthető, még a hamisítással sem él vissza. Úgy kívánt a rendezvény szervezője lenne, úgyhogy a felelősséget semmilyen formában ne kelljen hozzákötni. Gábor Lilla tanú vallomásában arról számolt be, hogy Szigeti Dóra kérte meg őt arra, hogy a VIP vendégek beengedésében segédkezzen, ő legyen ott egy beengedő hostess, aki segítse a VIP vendégek bejutását. Szigeti Dóra nyilvánvalóan Csanádi József kérésére szervezte be a tanút erre, a rendezvény másik szervezőjét Gábor Lilla nem is ismerte. Csanádi József ezt a körülményt nem is vitatta. Az ő szerepe nem csak a vendéglátásban merült ki, felelőssége ennél nagyobb kört ölelt fel. Kettőjük vonatkozásában megállapítható, hogy II.r. és III.r. vádlott egy-egy jól körülhatárolható feladatot vállaltak fel, ezen kívüli feladatokról nem egyeztettek sem egymással, sem mással, nem deragálták ezt a feladatkört senkire, nem feltételezhették másikról, hogy ezekről a kérdésekről gondoskodik, hiszen saját vallomásaik alapján társszervezők voltak. Azt az egy következtetést vonhatjuk le, hogy mindketten felelősséggel tartoznak annak a rendezvénynek a megtartásáért, ami ennek az eljárásnak a tárgyát képezi. A vád koncepciója szerint a szervezőnek a be kellett tartani a rendezvénytartására vonatkozó szabályokat, erre vonatkozóan konkrét jogszabályokra hivatkozik az ügyészség a vádiratban. E körben hivatkozom Ganczer Gábor tanúvallomására, hogy a védelem részéről komoly aggályok merültek fel a tanú meghallgatásával kapcsolatban, felmerült, hogy szakértőként kellett volna kihallgatni. Be. 79. § (1) bekezdés szerint a bizonyítandó tényről tudomása van, Ganczer Gábor a rendezvényszervezők szövetségének elnöke, kellő tapasztalattal rendelkezik e témában, a rendezvényszervezés kapcsán van tudomása azokról a körülményekről, amelyek vonatkozásában a vád az ő általa elmondottakra hivatkozva, e mellett ezzel az egyéb bizonyítékok is összhangban vannak. Ganczer Gábor a rendezvényszervezés kapcsán arra hivatkozott, hogy a meg kell győződni arról, hogy a helyszín megfelel e a rendezvénynek és igen fontos, hogy mindenki egészségesen

21

menjen haza. Szalontai Győző e témában úgy nyilatkozott, hogy a rendezvény szervezőjének alapvető feladata az, hogy a helyszínt feltérképezze, mert meg van határozva, hogy mekkora helyre, mennyi embert lehet beengedni. Erre vonatkozó konkrét jogszabályok is léteznek, a tűzvédelmi törvény és az Otsz. kiürítésre vonatkozó rendelkezései. Ezek a jogszabályok jelenleg is hatályban vannak, kivéve az Otsz. ami azóta változott, de a jelenleg hatályban lévő Otsz. is tartalmazza. Szalontai Győző I.r. vádlott - bérbeadóként olyan helyszínt bocsátott rendelkezésre, amely arra nem volt alkalmas, tűzvédelmi szabályszegésekkel volt érintve, befogadóképessége alig haladta meg a háromszáz főt - itt elsősorban a tűzvédelmi szakértő véleményére hagyatkozom, a tűzoltóság ellenőrzések során keletkezett okiratai, amelyekből ez aggály nélkül megállapítható, 2010. tavaszán a jelenlegi rendezvény helyszínén a tűzvédelmi ellenőrzést tartott, majd később végzést adott ki, amelyben több pontban összefoglalta a tűzvédelmi szabályszegéseket, 307 fő menekülését biztosítja, ebben a kérdésben a WB Kft. hiánypótlásra szólította fel, a WB válaszlevelét, melyet Szalontai Győző, mint ügyvezető aláírta, ezt nem tagadta, elmondta, hogy a helyszíni ellenőrzésen nem volt jelen, a végzést nem látta, arról tudott, hogy Arató Gábor az ügyvezető társa, aki építész és szakember ebben a témában, aki azt mondta, hogy 1500-1800 ember biztonsággal tud szórakozni a helyszínen, ez alapján döntött úgy, hogy meg fog tartani a helyszínen, a válaszlevelet ő aláírta, amelyben pontokonként volt szedve az, hogy milyen intézkedéseket tesznek tűzvédelmi szabálysértések kapcsán mit fognak tenni. A harmadik emeleti terem működését addig, amíg a szabálytalanságokat nem javítják ki, addig ott nem fognak rendezvényt tartani. Saját vallomásában elmondta, hogy január 15-i rendezvényig, hogy a harmadik emeleti ajtót nem javították ki. A pénzügyi helyzetük arra kényszerítette őket - őt, mert a rendezvényszervezés, és a gazdasági ügyek vitele az ő feladata volt - hogy ezen a helyszínen mégis csak rendezvényt fog tartani. Ez a döntés a vonatkozó előírások szándékos megszegése volt. Nem fogadható el az a védekezés, hogy nem tudta, hogy a tűzoltóság mennyiben határozta meg a befogadható személyek számát, és rendezvényszervezőként tudnia is kellett. A kereskedelmi tevékenység benyújtásából is kiderül, hogy ő ezt nagyon jól tudta, a nyilvántartásbavételi és bejelentési okirat a befogadó képességet 300 főben határozza meg. Arra vállalt kötelezettséget, hogy a kereskedelmi tevékenységet 300 fő részvételével fog zajlani. 22 órai nyitvatartást határoztak meg, ehhez képest hajnalig-éjfélig tartó rendezvények megtartására került sor, az önkormányzat hajnali kettőkor ellenőrizte őket és felszólította őket, hogy zárjanak be. Erre azt a magyarázatot adta, hogy ők az önkormányzat által kért limitert beszerelték, ez alapján ki kellett volna adni az önkormányzatnak az engedélyt, az önkormányzat nem adta ki, ezt ők úgy értelmezték, hogy akkor tetszőleges ideig nyitva lehetnek. Az, hogy ő a szakértő kollégájától kapott információ alapján tartott rendezvényt, ez tévedés a büntetőjog nyelve szerint, a tévedés sem zárja ki a bűncselekmény elkövetését, gondatlan bűncselekmény esetén. Azt, amit ő előadott nem más, mint annak a beismerése, hogy ő azért nem volt ezzel tisztábban, mert a kellő körültekintést nem történt meg, ha pedig tisztábban volt, akkor szándékosan szegte meg. A helyszín bejáráson meghatározta, hogy 1500-1800 embernél több nem mehet be, ezzel két probléma van, egyik, hogy az 1500-1800 fő többszöröse a háromszáz főnek, ez az eljárás során beszerzett bizonyítékokkal egyértelműen cáfolható volt, nem utolsósorban Szalontai Győző nyomozás során tett vallomását. Január 16-án úgy nyilatkozott, hogy konkretizálták a befogadóképességet először 1400-1500 főnél, utána egyeztessenek, hogy több ember beengedhető e. Elmondta, hogy a tájékoztatást nem kapta

22

meg Fodortól és Csanáditól. Január 15-i rendezvényen ugyanezt kérte, de annak érdekében, hogy ez megtörténjen semmit sem tett, pedig tudta, hogy már december 4-én sem tájékoztatták. Január 15-i rendezvény kapcsán felmerült, hogy annyian lesznek december 4-én, amelyről ő úgy tudta, hogy 1600-1800 fő, ebből megtudható, hogy csak becsült adatai vannak. Kecskés Tamás 1600-2000 főt, Hranek 2000 főt mondott, tehát pontos adatot senki nem tudott. 2000 főnél tájékoztatást kért, hogy hányan vannak benn, szó sem volt arról, hogy maximálja a létszámot, hanem arról, hogy 2000 főnél még szóljatok. Hranek folyamatosan hívta telefonon, de akkor sem kérdezte meg, hogy meghaladta-e az 1800 főt, hanem azt mondta, hogy nézz szét és majd meglátjuk, tehát szó sem létszám stopról. Kecskés Tamás 2000 fővel számolt, január 16-án Hranek István 2000-3000 főt lehet beengedni, aznap 2000 fő feletti embert engedtek be. A helyszín bejáráson 2000 főről volt szó, és Győző soha nem említette, hogy esetleg probléma lenne a létszámmal. A tárgyaláson hozzáigazította a vallomását Szalontai Győzőéhez, de nem volt magyarázat arra, hogy a nyomozás során miért azt beszélték meg, hogy 3000 fő fér be erre a helyre. Matakovics György úgy nyilatkozott, hogy Szalontai Győző azt mondta a harmadik emeletre 1500 fő is befér, Mészáros Nóra, Váradi Emil szintén 3000 fővel számoltak, Marton Kornél úgy nyilatkozott, hogy az eligazításon az hangzott el, hogy 2000-3000 fővel lehet számolni. Álláspontom szerint az a következtetés vonható le, hogy a létszám nem volt maximálva. A 3000-es szám is elhangzott erről Szalontai Győzőnek tudnia kellett, nem fogalmazott meg semmilyen tiltást. Bérbeadóként sem bérlőket (Csanádi, Kecskés), sem Hranek Istvánt sem tájékoztatta a helyszín befogadóképességéről. Ő bérbeadóként vállalta a biztonsági szolgálat biztosítását, neki kötelessége lett volna az ehhez szükséges információk megadása, a befogadóképesség e tekintetbe talán a legfontosabb, neki erről tájékoztatni kellett volna a szervező társait és Hraneket is tájékoztatni kellett volna. Szalontai Győző nem győzödött meg arról, hogy milyen típusú rendezvényre bocsátja rendelkezésre a helyszínt, az volt a védekezése, hogy ez egy Normafa buli lesz, ugyanaz mint december 4-én, amelyről a létszámot illetően pontosan adata nem volt. Nem tudta, hogy a rendezvényre hány embert várnak, nem voltak ilyen információi és nem is tett meg semmit ennek érdekében. Védekezésében kifejtette, hogy már 2010. novemberében értesült arról, hogy Kecskés Tamás rendezvényeket szokott szervezni és neki ne adja ki a helyszín, mert a rendezvényei rendszersen botrányba fulladnak, mondhatni, hogy hírből ismerte Kecskés Tamást. A helyszín bejáráson találkoztak is, ebből Szalontai Győző nem vont le következtetést Csanádival tárgyalt, holott a város tele volt plakátolva a Noise Night Life rendezvény lesz e. Megint felmerült, hogy ez a tévedés büntethetőséget kizáró ok volt-e. Neki, mint bérbeadónak, a biztonsági szolgálat vállalásával, kutya kötelessége lett volna, minden tőle elvárható módon meggyőződni arról, hogy itt milyen rendezvényre kerül sor. Fontos körülményeket illetően információval nem rendelkezett. A bérleti szerződés írásbafoglalása úgy történt, hogy Szalontai Győző a december 4-i szerződést átalakította január 15-i rendezvényre vonatkozó formába, ezt megküldte Csanádi Józsefnek, aki aztán január 14-én aláírva vitte vissza a WB kluba, az ott jelenlévő Náray Szilviának adta át, Szalontai Győző a szerződést végső formájában a rendezvény kapunyitását megelőző néhány órában ismerte meg. Ha ő legkésőbb ekkor szembesül azzal a ténnyel, hogy nem Normafa buliról lesz szó, amelyről tudnia kellett Kecskés Tamáshoz köthető, akkor mi lett volna még a megfelelő lépés a rendezvény megkezdése előtt néhány órával. De ő ezt aláírta és strucc politikát alkalmazva a rendezvény megkezdése előtt elment a helyszínről.

23

Csanádi József és Kecskés Tamás szabályszegéseit együtt fogom említeni, nekik mint szervezőknek meg kellett volna győződniük arról, hogy a helyszín megfelel-e a rendezvény igényeinek, az már most tisztázott, hogy ezekkel az információkkal csak ők rendelkeztek, mivel nagyon csekély volt az információ csere. Ők ketten biztosan tudták, hogy mi a tervezett létszám, érdekük is fűzödött hozzá, hiszen a vendéglátásból és a jegyeladásból minél több ember bejövetelével lesz haszon, erről nem tájékoztatták sem Szalontait, sem Hranek Istvánt. Releváns szabályszegés a részükről a tűzoltóság felé történő tájékoztatási, bejelentési kötelezettség, az okiratok elkészítése, ezt egyikük sem tette meg, egyikük sem vállalta ezért a felelősséget, egyik sem feltételezte a másikról, hogy ezt megteszi, egyikük sem tudott erről a jogszabályi előírásról. Releváns szabályszegés a részükről Otsz. Oték előírásaiból következik, hogy földszinten nem lehetett volna rendezvényt tartani, mert az a menekülő útvonalat is magába foglalta. Erre Szalontai Győzőnek is fel kellett volna hívni a figyelmet, erről senki nem egyeztetett. Mind a nyomozás során tett és mind a mai napon elhangzott vallomásával kapcsolatban megállapítható, hogy gyakorlatilag azt, amit az ügyészség IV.r. vádlott terhére rót azzal kapcsolatban ő érdemi védekezést nem terjesztett elő. Gondatlan bűncselekménynél a szabályok gondatlan megszegése is bűn. Egy olyan ember, aki a szakmának a gyakorolja, attól fokozotabb mértékben elvárható a szabályok ismerete és ezt alkalmazni kellett volna tudni, lényegében ő volt a rendezvényen az utolsó pont, az utolsó pont, akinek még lehetősége lett volna a tragédiát elkerülni. Amikor a rendezvény tartott és a rendezvény írányítását ő végezte, már csak ő tudott volna ezzel kapcsolatban bármit tenni. Ahhoz, hogy ő a megfelelő előírás szerinti intézkedéséket megtegye nem volt birtokában a szükséges információnak, mert a vádlott társai az információ rendelkezésre bocsátási kötelezettségeiknek nem tettek eleget, de a tájékozódás az ő részéről sem figyelhető meg, neki kötelessége lett volna minden információt beszerezni, hogy a szabályoknak megfelelően tudja végezni a rendezvény biztonsági írányítását, kóros információ hiányban szenvedett, amelyből nem tudott helyes kockázat elemzést végezni, nyilvánvalóan tévedett akkor, amikor úgy döntött, hogy ezt a rendezvényt ő 10 fővel megtudja oldani. A 10 fős biztonsági őr létszám sem a 3000 főhöz, sem az 1800 főhöz nem volt elegendő. A szakvélemények kapcsán megfogalmazott aggályok, mind olyan kérdéseket érintettek, amelyekre a vád nem hivatkozott. Nem lehet megcáfolni azokat a megállapítások, amelyek ezzel kapcsolatban születtek a szakértők által, ezek szokatlanul egybehangzóak is voltak. A 15/2. IRM. rendelet felsorolja a követelmény rendszereket, amely betartására nem került sor, ezekkel Hranek István nem is volt tisztábban, ezen körülmények alapján kerülhetett sor arra, hogy a biztonsági szolgálat emberei, nem tudták, vagy nem akarták a beengedés ütemét befolyásolni. Istvánffy Gergely is elmondta, hogy hiába voltak ők elől, hiába ők találkoztak előbb az emberekre, a beengedés ütemét a jegyosztók határozták meg, azzal, hogy már nem kellett pénzt visszadni, vagy nem tették fel a karszalagokat. Az egy furcsa dolog, hogy ők határozzák meg a belépés ütemét, annak ellenére, hogy a biztonsági őrök találkoznak először az emberekkel. Hranek István a kapunál volt a rendezvény jó része alatt, neki kellett volna meghozni a megfelelő döntést. Hranek István nem volt tisztábban azzal, hogy hányan vannak benn, pedig a karszalagok számozva voltak és a jegykiadók figyelemmel követék a sorszámot. Ő csak azt látta, hogy a téren a tömeg nő, de azt nem tudta, hogy bent mi van, így csukott szemmel végezte a munkáját. Mivel nem tudta, hogy a tömeg, hogy oszlik el, így kezelni sem tudta azt, pedig ez is kötelezettsége lett volna. Istvánffy Gergely is úgy nyilatkozott, hogy a távozó vendégek tájékoztatták őket, hogy bent tumultus van, nem nekik kellett volna erről tájékoztatni őket, mindenhol kellett volna egy embernek lenni, aki folyamatosan tájékoztatja arról, hogy mi történik, hogy merül fel veszély és ehhez mérten kellett volna írányítani, hogy megelőze a

24

problémát. Épp a legkritikusabb helyeken a földszinten és a lépcsőn nem volt ember, mert egyszerűen nem jutott, így nem volt aki időben tájékoztassa. Információ hiányában nem is tett mást, minthogy folytatja a beengedést. Egyszerűen folytatódott a beengedés vakon anélkül, hogy tudta volna mi történik. A beengedés ideiglenes leállítására is azért került sor, mert Istvánffy Gergely állította le a beengedést, mert a kint lévő tömeg rámozdult, és a saját biztonságát féltve állította le a beengedést. Jellemző volt ez a hozzáállás a biztonsági szolgálat több cselekményére is, a ruhatári helyzet megoldása is, a második emeleti ruhatárba indult mindenki először, mivel januárban mindenki kabátban érkezett. Valaki szólt Hranek Istvánnak, hogy a ruhatárnál elszabadultak az indulatok, mert az ott lévő egyetlen személy a helyzetet nem tudja kezelni, akkor Hranek István odaküld két embert, hogy tegyenek rendet, ez a két ember megállítja a tömeget és lassan elkezdi engedni az embereket. Ezzel az intézkedéssel éppen a felfelé írányuló mozgást akadályozták. Olyanná vált a helyzet, mintha egy csőbe írányultak volna be az emberek, ez nagyban hozzájárult az emberek feltorlódásához. Az ügyészség a felsorolt szabályszegéseket tartja relevánsnak ezt tekinti az eredmény okainak, ezt rója fel a vádlottak terhére. Az eredmény vonatkozásában sértetti vallomásokra, egyéb tanú vallomásokra és szakértői véleményekre hivatkozom. Szinte valamennyi tanú egybehangzóan nyilatkozott arról, hogy a rendezvény helyszínein kialakult egy tumultus, a vendégsereg összetorlódott. Mindez akkor történt, amikor a rendezvény tartott, ami azt jelentette, hogy a tömeg egyre csak nőtt. Ebben a tömegben egy idő után az emberek életetét veszélyeztető helyzet volt, ami konkretizálható volt. A lépcső és menekülési útvonal problematikájával kapcsolatban, teljesen mindegy, hogy voltak-e menekülési útvonalak, ezek megfelelőek voltak-e, nyitva voltak-e vagy sem, elérhetőek voltak-e vagy sem, amikor a helyzet kialakult a kiürítés gondolata fel sem merült. A veszélyhelyzet ami a bűncselekmény eredményeként létrejött a földszinten alakult ki és a második emelet ruhatár alatti részén alakult, ott úgy torlódtak össze az emberek, hogy onnan nem tudtak kijönni az emberek, főleg a harmadik, negyedik emeletre felmenni és megkeresni a menekülő útvonalakat. A rendezvény rendes menete alatt az a lépcső volt a vendégek által igénybevehető közlekedési lehetőség, és a lift, amit csak a személyzet és a VIP vendégek használhattak. A lépcső pedig megállapítható az eljárás adataiból, hogy ennyi embernek szűk volt. Valamennyi sérülés a földszinten és a lépcsőn keletkeztek, a sértettek úgy nyilatkoztak, hogy ott keletkeztek, az orvosszakértők is megállapították ezt a tényt. És Kadosa Kinga, Csikos Emesét, Répánszky Ritát is itt találták meg öntudatlan állapotban. Az orvosszakértő megállapítása szerint megfulladtak. A tömegszituációban szárnykapott egy rémhír, hogy késelés történt, ami olyan pánik hangulatot gerjesztett, ami a vádlottaktól függetlenül okozta azt a szituációt, ami miatt a sértettek sérülései keletkezett. Vannak akik közvetlen tapasztalatból tudnak beszámolni, másik körben a csak hallomásból beszámoló tanúk voltak. Releváns bizonyíték csak azoktól várható, akik közvetlenül tapasztaltak, ezen vallomások szerint, egybehangzóak a késeléssel történet akkor jutott az ő fülükbe, amikor ők már úgy össze voltak torlódva, már rég bekövetkezett a veszélyhelyzet, ettől teljesen független volt az, hogy elhangzott valaki részéről, hogy megkéseltek valakit. Ezek az emberek pusztán attól, hogy szűk helyen, összetorlódtak, képtelenek voltak saját akaratukból mozogni. Ebben a szituációban került a testi épségük veszélyhelyzetbe. Nyilvánvaló, hogy rengeteg szabályszegés merült fel, de nem mindegyik oka a bekövetkezett szabályszegésnek. Álláspontom szerint ilyen, hogy volt-e használatba vételi engedély vagy nem

25

volt. Nyilvánvalóan nem ez okozta az eredményt, ez attól független, hogy ezzel kapcsolatban szabályt szegtek-e vagy sem. Irreleváns az eljárás szempontjából, hogy volt-e a helyszínen orvos vagy sem, bizonyos létszám felett kötelező. A bérlő felvállalta, hogy biztosítani fog egy orvost a helyszínen, ami nem valósult meg. A szakértői vélemények alapján mindegy, hogy egy orvos jelen volt-e a helyszínen vagy sem, mert a sértettek életetét már nem tudta volna megmenteni. Az elkövetési magatartásként a vádlottak terhére rótt szabályszegések voltak az okai a bűncselekmény bekövetkezésének. Az eredmény bekövetkezéséhez valamennyi vádlott valamennyi szabályszegése kellett. A rendezvény vendégeinek..... Voltak olyan szabályszegések, amelyek a vádlottak szándékosan szegtek meg, és voltak olyanok, amelyeket nem ismertek és ezért nem tartották be, mert a tőlük elvárható körültekintéssel jártak el. Cselekményük következményeit nem látták, mert a hanyag gondatlanság büntetőjogi kritériumát kimerítette. mondja ki bűnösnek Btk. 131. § (1) bekezdésébe ütköző ...... Csanádi József Imrét Btk. 276. § magánokirat-hamisítás Btk. 44. § alapján a vádlottakat III.r. vádlottat halmazati büntetésül ítélje fogházbüntetésre. Szalontai Győző, Kecskés Tamás őrizetben töltött időt rendelje beszámítani. A bűnjeljegyzékben felsorolt bűnjelek lefoglalását szüntesse meg bélyegző - Papp László,.... jegyzettömb Csanádi Józsefnek. A 2-14. felsorolt bűnjelek megsemmisítését rendelje el. 338. § (1) és (3) bek. alapján a vádlottakat kötelezze a bűnügyi költség viselésére, azzal, hogy az államviseli azokat Súlyosító: - alapvető és számos szakmájukra vonatkozó szabályt szegtek meg, - a bűncselekmény minősítése két cselekmény megállapítására is szolgál, úgyhogy a megállapítási szintet túl is lépte, Enyhítő körülményként vegye figyelembe a bíróság a vádlottak büntetlen előéletét. A vádirati tényállást fenntartom, egy elírás kijavítása céljából annyiban pontosítom, hogy a 4. oldal 4. bekezdésében hivatkozott 1996. évi XXXI. törvénynek nem a 15.§-ban, hanem a 18.§ (1) bekezdésében írt rendelkezés megszegésére került sor. A kerületi ügyészség a 2011.01.15-én a Nyugati téri Skála metro épületében tartott zenés rendezvény során bekövetkezett, 3 ember halálával végződő tragédia kapcsán 4 személy felelősségre vonását kezdeményezte halálos tömegszerencsétlenséget okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt. A vád szerint e négy személy a rájuk vonatkozó foglalkozási szabályokat megszegte és ezzel okozati összefüggésben következett be az a helyzet, melyben igen nagy számú ember élete, testi épsége közvetlen veszélybe került, több mint 10 ember könnyebben és súlyosan megsérült, 3 fiatal nő pedig életét vesztette. A vád tárgyává tett bűncselekmény megállapíthatóságához tehát az ügyésznek bizonyítania kell annak valamennyi szükségszerű tényállási elemét, így tárgyi oldalról a vádlottak foglalkozási szabályszegéseit mint elkövetési magatartást, a bűncselekmény eredményét, amely a már említett veszélyhelyzetben, sérülésekben és halálesetekben nyilvánult meg, valamint az elkövetési magatartás és az eredmény közti okozati összefüggést, vagyis azt, hogy a tragikus eredmény a vádlottak foglalkozási szabályszegésének eredményeként következett be. Az alanyi oldal tekintetében pedig a vádlottaknak a tárgyi oldal elemeire kiterjedő gondatlanságát. A következőkben a vádirati tényállás tematikáját követve e tényállási elemek szempontjából igyexem a feltárt bizonyítékokat értékelni és azokból a megfelelő következtetéseket levonni. AZ ELKÖVETÉSI MAGATARTÁS

26 megállapításához először annak megítélése szükséges, hogy a vádlottak mely foglalkozási szabályok hatálya alatt álltak, ehhez azonban elengedhetetlen a 01.15-i rendezvényhez kapcsolódó szerepkörük tisztázása. A vád szerint Szalontai Győző, Kecskés Tamás és Csanádi József a rendezvény szervezői, lebonyolítói voltak, míg Hranek István a biztonsági szolgálat vezetője, irányítója volt a helyszínen. Szalontai és Hranek feladatkörének felelősségének körülhatárolása viszonylag egyszerű, az erre vonatkozó adatok – okiratok, tanú- és terhelti vallomások lényegében egybehangzóak, e két vádlott az eljárás során nem is vitatta, hogy a rendezvény kapcsán a vádirati tényállásban írt feladatkört látták el. A bizonyítékok alapján így gond nélkül rögzíthető, hogy Szalontai a WB Kft. egyik ügyvezetőjeként évek óta, nagy gyakorisággal szervezett zenés rendezvényeket. A Kft. másik ügyvezetőjével, Arató Gáborral kötött szóbeli megállapodása alapján a rendezvényszervezői feladatokkal kizárólagosan ő foglalkozott. A WB Kft. a bérlője volt a S.M. épülete II-III-IV. emeletei meghatározott részének, ahol Szalontai a 2010. évtől is rendszeresen szervezett rendezvényeket vagy e célból bérbeadta e helyszínt. Jelen esetben is bérbeadta a helyszínt, 2011. január 13-án kötött bérleti szerződést, melynek értelmében bérbeadóként a takarítást, közműszolgáltatást és a biztonsági szolgálat nyújtását vállalta. Vagyis a rendezvényhez ő biztosította a helyszínt és annak lebonyolításában is részt vállalt. Hranek istván esetében saját vallomásából és lényegében valamennyi rá vonatkozó vallomásból aggály nélkül lehet tényként rögzíteni a feladatkörére vonatkozóan a vádirati tényállás 2. odal, 3. bekezdésében foglaltakat: az R. Akciostar Kft. alkalmazásában álló személy és vagyonőrként a biztonsági szolgálat közvetlen irányítását a helyszínen minden esetben ő végezte mind a WB Kft. rendezvényein, mind a Kft. által bérbeadott helyszínen mások által szervezett rendezvényeken, ahogyan a 01.15-i rendezvényen is. Kecskés Tamás és Csanádi József szerepköre vizsgálatánál kissé árnyaltabb a kép, nem állnak rendelkezésre olyan egyértelmű adatok a feladatkörükre vonatkozóan, mint vádlott társaik esetében, és ezt kihasználva ők ketten vitatva a vádbeli tényállás e körben tett állításait érdemi védekezést is előterjesztettek az eljárás során. Ennek lényege szerint ők csupán a szervezés egy-egy jól körülhatárolt részfeladatkörét látták el, mellyel lényegében azt próbálták érzékeltetni, hogy azon szabályok betartása, melyek megszegését az ügyészség a terhükre rótta, nem az ő felelősségük volt, mert egyszerűen ők nem is álltak azon szabályok hatálya alatt. E védekezés fentiekből következő sajátossága volt az is, hogy e két vádlott igyekezett a saját felelősségét minél csekélyebb fokban láttatva a másik felelősségének meghatározó jelentőségét kidomborítani. Ugyanakkor a beszerzett adatok e védekezést sok szempontból cáfolják és a szervezés rájuk háruló felelősségét illetően más következtetések levonására szolgálnak alapot. Kecskés Tamást illetően aggály nélkül rögzíthető, hogy a Noise Life Production Kft. ügyvezetője, aki rendszeresen szervez zenés rendezvényeket. A 01.15-i rendezvény a bérleti szerződés tanúsága szerint szintén az ő nevéhez köthető noise life noise generation fantázianevet viselte. Részt vett a 01.15-i rendezvényt megelőző helyszínbejáráson, ahol a szervezéssel kapcsolatos leglényegesebb kérdések egyeztetésére sor került, vagy kellett volna, hogy sor kerüljön. Saját vallomása szerint csak program szervezője volt ennek a rendezvénynek, Dj-ket hívott, hang –és fénytechnikát biztosított. Ugyanakkor elismerte azt is, hogy a jegyárusítást is ő intézte. Első tanúvallomása szerint Csanádival közös parti szervezését beszélték meg, szóban megállapodtak, hogy ő lesz a programszervező, míg Csanádi a vendéglátást bonyolítja. Saját állítása szerint másról nem állapodtak meg, nem tudta Csanádi kivel, miről egyeztetett, nem tudta mettől meddig tart a rendezvény, nem voltak adatai a helyszín befogadóképességéről sem, annyit tudott csak mondani ehhez kapcsolódón, hogy ő 2000-3000 főre számított. A helyszínbejárásról úgy nyilatkozott, hogy ott sem került meghatározásra, hogy kinek mi a feladata, mindenki a saját feladatával volt tisztában. Tanúvallomásokból tudjuk, hogy Kecskés tamás 4-5 főt szervezett be a belépő díj beszedésére és a karszalagok kiosztására. Ehhez ő szerezte be a karszalagokat, az erről szóló számla az ő nevére van kiállítva. Az általa biztosított jegyosztó személyzetet ő látta el instrukciókkal, így többek közt meghatározta a belépők árát, azt, hogy hány embert lehet beengedni.

27 Csanádi József érdemi védekezése szerint ő csak a vendéglátás bonyolításáért felelt. Ugyanakkor az ő vallomásait több okból is kénytelenek vagyunk komoly fenntartásokkal kezelni, egyrészt mert igen lényeges körülmények tekintetében tett állításairól már a nyomozás kezdeti stádiumában bebizonyosodott, hogy valótlanok, így pl. a bérleti szerződés keletkezése, aláírása kapcsán, gyanúsított-társára tett terhelő vallomása. ismerjük ennek következményeit, Papp László ellen b.e. indult, még őrizetbe is vették. De egyéb körülményeket illetően is következetlenek, önellentmondásosak voltak az egyes vallomásai, többször módosította is azokat a bizonyítási eljárás aktuális állásához képest. (Fodor B-ra tett kezdeti terhelő állításai, létszámmal kapcsolatos nyilatkozatai) Nyilvánvaló, hogy önmagában egy ilyen vallomásra ítéleti tényállást, vagy annak egy részét alapítani nem lehet, csupán azon részletei fogadhatók el, melyek egyéb bizonyítékokkal megnyugtató módon alátámasztást nyernek. Másrészt Csanádi Józsefnek a szervezésre vonatkozó védekezését más bizonyítékok egyértelműen cáfolták: Szalontai Győző határozottan állította, hogy a helyszín bérlete tárgyában mindvégig vele tárgyalt, őt tekintette a rendezvény fő szervezőjének, a bejáráson is vele egyeztetett, végig arról volt szó, hogy a jelenlegi rendezvény is ugyanolyan Normafa open nevű party lesz, mint a Csanádi által 2010. decemberében szervezett rendezvény. Szalontai ezen állításait Hranek István is megerősítette, aki szintén jelen volt a helyszínbejáráson, de alátámasztotta továbbá a WB Kft. üzletvezetője, Náray Szilvia és Bácskai István tanúvallomása is. Egyikőjük sem számolt be arról, hogy Csanádi említette volna, hogy ő csak a vendéglátásért felel. A 01.13-i keltezésű bérleti szerződésről bebizonyosodott, hogy bérlőként a Diesel Music kft nevében, Papp László néven Csanádi József írta alá. Tény tehát, hogy a bérleti szerződést ő kötötte meg mind szóban, mind írásban. Ő volt tehát aki a rendezvény megtartása céljából kibérelte a helyszínt, a szerződés tartalmáról egyeztetett, sőt végső tartalmát is ő alakította ki, hiszen a Szalontai által mailben elküldött bianco szerződésben bizonyos változtatásokat is eszközölt, majd kinyomtatta, aláírta és visszajuttatta bérbeadónak. Lényeges körülmény, hogy az így keletkezett szerződésben egy szó sem esik arról, hogy Csanádi J. vagy az általa sajátos módon képviselt DM Kft. csak a vendéglátást szervezi. Ez annak ellenére meghatározó jelentőségű, hogy a hamisítás révén a szerződés a bérlő személyét illetően mind tartalmilag, mind alakilag hamis volt. Csakhogy éppen ezáltal nem vezethet eredményre a dislexiára vonatkozó védekezés sem, azaz, hogy esetleges olvasási, szövegértési nehézségek miatt maradhattak ki a vonatkozó részek. A betegség tényét nem kívánom vitatni. Azonban nyilvánvalóan a megírt szerződés teljes tartalmával tisztában kellett, hogy legyen az az ember, aki kínosan ügyelt arra, hogy a tényleges bérlő kiléte a szerződésből ne derüljön ki, az ő neve semmilyen összefüggésben ne szerepeljen benne, még a rendezvény elnevezése se legyen hozzá köthető és e cél elérése érdekében tartalmi és alaki névhamisítástól sem riad vissza. A hamisítás egyebek mellett éppen azt jelzi, hogy Csanádi úgy kívánt e rendezvény szervezőjeként működni, hogy a felelősséget később ne lehessen hozzá kapcsolni. Kezdeti vallomásai, az ott elhangzott valótlan állítások is ezt erősítik. További érdekes körülmény amit a rendezvény vendéglátó személyzetének vallomásaiból megállapítható: bár utaltak rá, hogy Csanádi volt a vendéglátós főnök, mégis ténylegesen e körben Matakovics György intézkedett és irányított, ő intézte az italrendelést, felügyelt a kiszolgálásra, a pultosokat ő hívta, ő volt a pultosok főnöke. Még az iránt is ő intézkedett, hogy + egy fő pultos jöjjön. Gábor Lilla tanúvallomása: Csanádi bnője, Szigeti Dóra híva fel és kérte meg, hogy ő legyen a VIP beengedő. Szigeti igen nagy valószínűséggel Csanádi kérésére szervezte be a tanút, hiszen saját állítása szerint Kecskést személyesen nem is ismerte. E megbízás is arra utal, hogy Csanádi szervezői tevékenysége nem csak a vendéglátásra terjedt ki. Ezek az eljárás során beszerzett bizonyítékok tehát a vádlotti védekezést cáfolva azt támasztották alá, hogy Cs J és KT felelőssége az általuk elismertnél jóval nagyobb kört ölelt fel a szervezés terén. Ugyanakkor e bizonyítékokból még egy igen lényeges körülmény tényként állapítható meg: II-III. r. azontúl, hogy a szervezésből csak 1-1 feladatkört vállaltak fel, a szervezés komplex egészéből még fennmaradó részeket

28 illetően egyáltalán nem egyeztettek sem egymással, sem Szalontaival, sem mással. Nem állapodtak meg abban, hogy ki a főszervező, kinek a feladata pl. a helyszín alkalmasságáról történő meggyőződés, kit terhel a hatóságok felé történő bejelentési kötelezettség stb. E kérdések fel sem merültek bennük. És mivel egyikük sem tekintette magát főszervezőnek és egyéb egyeztetés hiányában alappal a másikról sem tételezhette fel ezt, megalapozottan egyikük sem lehetett abban a hitben, hogy az említett feladatokért az arra vonatkozó szabályok betartásáért majd a másik fogja a felelősséget viselni saját magára pedig e szabályok nem vonatkoznak. Ebből tehát végső soron az a következtetés vonható le, hogy a rendezvény szervezőiként mindketten ugyanolyan mértékben tartoztak felelősséggel azon foglalkozási szabályok betartásáért, melyek megszegése ezen eljárás tárgyát képezi. A RENDEZVÉNYSZERVEZÉS SZABÁLYAI-t illetően számos bizonyíték áll rendelkezésre: szakvélemények, konkrét jogszabályok, de tanúvallomások is érintik Ganczer Gábor tanúvallomására annak ellenére bátorkodom hivatkozni, hogy annak kapcsán a védelem részéről észrevétel formájában több aggály is megfogalmazása került: szakértői kompetenciába tartozó kérdésről nyilatkozott, pedig nem is szakértő, vagy a vádbeli tényekről nincs is tudomása, így nem lehetne tanú, szaktanácsadóként kellett volna nyilatkoztatni. Be. 79.§ (1) tanúként az hallgatható ki, akinek a bizonyítandó tényről tudomása van. Ganczer a Hungexpo vezérigazgatója, MARESZ elnöke, aki hivatásszerűen foglalkozik rendezvényszervezéssel, így mint e téren kellő tapasztalattal rendelkező személynek van tudomása arról, hogy a rendezvényszervezés során milyen szabályokat kell betartani. A vád is pont e körben támaszkodik a vallomására, mely egyébként az e körben feltárt valamennyi más bizonyítékkal is egybecseng. A tanú többek közt hangsúlyozta, hogy meg kell győződni arról, hogy a helyszín alkalmas-e a rendezvény megtartására, vagy másikat kell bérelni, továábbá fontos, hogy mindenki egészségesen menjen haza. A fentiek garanciájaként konkrét szabályokat is említett: menekülési útvonalakra, biztonsági tervre vonatkozóan, és hogy hány fő felett kell mentőkocsi, azaz csupa olyan előírást, melyek a rendezvényen tartózkodók életének, testi épségének, egészségének megóvását szolgálják. Ezzel lényegében arra utalt, hogy az ezzel kapcsolatos szabályok ismerete és megtartása elengedhetetlen. Vele egybehangzóan nyilatkozott Szalontai Gy. is e témában: fontosnak tartotta megemlíteni, hogy szükség van a helyszín feltérképezésére, meg van határozva, hogy mekkora helyre hány főt lehet beengedni. Mind2n azt hangsúlyozták tehát, hogy a helyszín alkalmasságának megítélése a szervező alapvető feladata. Márpedig erre egészen konkrét szabályok vonatkoznak, többek közt azok, amelyeket vádirati tényállás is megjelöl. A rend. szervezőjének ismernie kell azokat és be kell tartania az azokban foglaltakat. A vádlottak terhére rótt szabályszegések is végsősoron ezen normák rendelkezéseire vezethetők vissza. Közülük időközben az elkövetéskor hatályos OTSZ nincs már hatályban, azonban az új, jelenleg hatályos OTSZ a hivatkozott előírásokat szintén tartalmazza, így fel sem merülhet, hogy az egyes szabályszegések a jogszabály módosítása folytán már nem minősülnek annak. A vádlottak egyes foglalkozási szabályszegései. Szalontai Győző 1 bérbeadóként olyan helyszínt bocsátott rendelkezésre a rendezvény lebonyolítása céljából, mely arra több szempontból sem volt alkalmas, és amelynek befogadóképessége alig haladta meg a 300 főt. Vagyis biztonságosan ennél több ember nem tartózkodhatott a helyszínen. E tény több szakértő soxor idézett véleményében szerepel megállapításként, továbbá okirati bizonyítékok is ezzel egybehangzóan alátámasztják. Vád 3. o. 2. bek-e erről szól, az itt rögzítettek meg nem cáfolt, nem vitatott okiratok tartalmán alapulnak. Ezek alapján tény, hogy a tűzoltóság 2010. tavaszán a 01.15-i rendezvény helyszínét is érintő ellenőrzést tartott, melynek során több tűzvédelmi szabályszegést is feltárt, többek közt, hogy a 3. emeleti helyiség ajtajainak nyílásszélessége csak 307 fő menekülését biztosítja. A tűzoltóság végzésére reagáló, a WB kft. nevében megfogalmazott 2010. június 2-i válaszlevelet Sz.Gy

29 aláírta, ebben arra vállaltak kötelezettséget, hogy a 3. emeleti terem működését a hibák kijavításáig leállítják. Az I.r. e témában érdemi védekezést terjesztett elő, mely szerint ő nem tudott erről a maximált létszámról, ő a hozzáértő építész ügyvezető társa véleményére hagyatkozott, aki szerint a helyszín 1500-1800 fő befogadására alkalmas, és ennek megfelelően ilyen létszámú rendezvényeket szervezett. Elismerte ugyanakkor, hogy az említett válaszlevelet aláírta, vallomása szerint az abban foglaltaknak megfelelően ténylegesen le is állították a működést, de később a hibák teljeskörű kijavítása nélkül mégis úgy döntöttek, hogy pénzügyi kényszerből alkalmanként újra rendezvényeket szerveznek ott. Erre irányuló kérdésre azt is elismerte, hogy a 3. emeleti terem ajtajainak nyílásszélességén nem változtattak. Mindebből álláspontom szerint, főként az általa aláírt válaszlevél tanúsága szerint Sz Gy tudta, vagy tudnia kellett volna azt, hogy a hatóságok milyen létszám mellett tartották biztonságosnak a működést. Erre utal egyébként az a körülmény is, hogy a kereskedelmi tevékenység végzésére irányuló 2010. november 17-i bejelentésben a Kft. szintén a bűvös 300 főben határozta meg a helyszín befogadóképességét. Sz. Gy a tűzoltóság említett hiánypótló végzésének elétárásakor a bíróság előtt úgy nyilatkozott, hogy annak ismeretében is ugyanúgy bérbeadta volna a helyszínt, mert szerinte a hatóság megállapításai alkalmi rendezvényekre nem vonatkoztak. A szabályok, előírások e sajátos értelmezése egyébként Szalontai védekezésének más területén is tetten érhető volt, így pl. a nyilvántartási okiratban a 22 órás nyitvatartási idő kapcsán is. Nem tagadta, hogy alkalmanként rendszeresen túllépték ezen időkorlátot. (egyébként van is rá adat, hogy 2010. decemberében az önkormányzat hajnali ellenőrzés során észlelte a szabályszegést) Ennek oka állítása szerint az volt, hogy az önkormányzat hiánypótlásra hívta fel őket, mely szerint egy limiter meglétét kellett igazolniuk, melynek ők eleget is tettek, az eltérő nyitvatartásról azonban nem kaptak engedélyt, melyet ő úgy értelmezett, hogy tetszőleges időpontig tarthatnak nyitva. A szabályokhoz való említett hozzáállása az alábbi következtetés levonását teszi lehetővé: a vonatkozó szabályokat, ha volt is róla némi fogalma, egy rendezvényszervezőtől és konkrétan a tőle elvárható szinten nem ismerte azokat, vagy pedig, ha igen szándékosan és rendszeresen megszegte azokat. Persze azon nyilatkozatai, hogy „azt hittem, úgy gondoltam, azt a tájékoztatást kaptam” a tévedés, mint büntethetőséget kizáró ok fennállását próbálják valószínűsíteni, a védekezés azonban e körben sem vezethet eredményre: a Btk. 27.§ (3) szerint ugyanis a tévedés sem zárja ki a büntethetőséget, amennyiben azt gondatlanság okozta és a törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli. Az említett körülmények alapján különös figyelemmel a tűzoltósági ellenőrzésre, annak eredményére, a hiánypótló végzés megállapításaira nyilvánvalóan tőle mint rendezvényszervezőtől az lett volna az elvárható, hogy a vonatkozó előírásokat megismeri, azokat betartja, a hiányosságok kiküszöbölése érdekében intézkedik, vagy annak hiányában a helyszínt nem működteti, ahelyett, hogy erről inkább ügyvezető társától kér véleményt és pillanatnyi gazdasági érdekből a szabálytalan működés mellett dönt. 2. a fenti szabályszegéshez kapcsolódik az is, hogy a rendezvény szervezése során, mint bérbeadó és mint a biztonságért felelős személy nem tiltotta meg a szabályos létszámot meghaladó számú személy belépését. Sőt a vendéglétszámot illetően gyakorlatilag semmilyen korlátozó intézkedést nem tett, sem írásban, sem szóban. A tárgyaláson előterjesztett érdemi védekezése szerint ő többször is hangoztatta, hogy legfeljebb 1800 fő lehet jelen. E védekezés azonban több szempontból is aggályos: Egyrészt az 1800 fő a már említettek szerint nem a szabályos létszám maximum, annak kb a 6-szorosa. Másrészt ezt a védekezést a beszerzett egyéb bizonyítékok köztük saját korábbi vallomása is cáfolja. Első, 2011.01.16-án az esetet követő napon tett gyanúsítotti kihallgatása során úgy nyilatkozott, hogy már a dec. 4-i parti előtti bejáráson konkretizálták a befogadóképességet. Ő azt kérte, hogy a létszámról folyamatosan tájékoztassák, először 1400-1500 főnél, és utána közösen döntsenek arról, hogy több embert beengedhetneke. Majd közölte, hogy a dec. 4-i rendezvényen a kért tájékoztatást nem kapta meg, a létszámról nem kapott visszajelzést. E vallomása szerint a 01.15-i rendezvény előtti bejáráson is hasonló módon kért tájékoztatást

30 a bérlőtől. E vallomásból nem csupán az állapítható meg, hogy szó sem volt létszámstopról, hanem az a lényeges körülmény is, hogy bár Sz.Gy úgy tudta, hogy ugyanolyan típusú rendezvényre ugyanannak adja bérbe a helyszínt, mint dec. 4-én és azt is tudta, hogy akkor kérése ellenére semmilyen köztes és végső infot nem kapott a vendéglétszámról, a 01.15-i rendezvény előtt mégis ugyanazzal a kéréssel fordult az e téren általa is tudottan teljesen megbízhatatlan Csanádi Józsefhez. 01.25-én folytatólagos kihallgatása alkalmával a 01.15-i rend. előtti bejárás kapcsán azt közölte, hogy ekkor szóba került, hogy annyian lesznek, mint dec. 4-én, melyről ő úgy tudta, hogy 1600-1800-an lehettek, bár elismerte, hogy tájékoztatás hiányában nem ismerte a pontos számot így ez egy becsült adat volt. Itt sem említi a létszám maximumot, sőt e vallomása szerint folyamatosan kérte a létszámról a tájékoztatást, először 1500 főnél, majd 1800-2000-nél is. A létszámkérdés az eljárás adatai szerint csak a bejáráson merült fel, így nyilván e körben azok vallomása bírhat jelentőséggel, akik ott jelen voltak és így közvetlen tudomással rendelkeztek az elhangzottakról. Kecskés Tamás tanúként: 2000-3000 fős létszámmal számolt, szerinte már dec. 4-én is ennyien voltak. Továbbá ő nem tudta, hogy hány fő befogadására alkalmas a hely. Hranek I. 01.16-án tanúként: „kb. 2000-3000 főt ehet beengedni, ez a tapasztalat, ált-ban 2000-3000 jegy fogy el. aznap 2000 fő feletti létszámot engedtek be. Folytatólagos kihallgatása során elmondta, hogy a dec. 4-i és a 01.15-i rend. előtti bejáráson is arról volt szó, hogy 2000 emberrel számolnak, majd közölte, hogy Győző előtte soha sem említette, hogy csak bizonyos létszámra van engedély és 2000 fő beengedése probléma lenne. Csanádi nyomozás során tanúként: „Sz.Gy azt mondta, hogy 3000 fő fér be”. Később tárgyaláson már csak 1800, de az ellentmondás semmilyen értékelhető magyarázatot nem tudott adni. Egyéb tanúvallomások e kérdéskörben: - Matakovics György: Sz gy azt mondta, hogy a 3. emeletre 1500 fő is befér, több szó nem esett erről, nem mondta, hogy több nem jöhet. Szerinte KT.2000 fő feletti létszámról beszélt, a helyszínbejáráson azonban azt mondta, hogy 3000 főt vár. - Mészáros Nóra, Váradi Emil pultosok: 3000 fővel számoltak az italrendelésnél Marton Kornél biztonsági őr: az eligazításon 2-3000 ember hangzott el. KÖVETKEZTETÉS: a beengedhető maximális létszám nem volt meghatározva, a befogadóképesség határát senki sem szabta meg, eltérő létszám adatok kerültek szóba, köztük még a 3000 szám is, erről nyilván Szalontainak is tudnia kellett, aki e körben korlátozást tiltást nem fogalmazott meg. 3. a fenti szabályszegés más aspektusból azt is magukban foglalják, hogy SZ Gy mint bérbeadó sem Csanádit sem Kecskést, sem a biztonsági szolgálatot irányító Hranek I-t nem tájékoztatta a helyszín tényleges befogadóképességéről. E tény aggály nélkül megállapítható, hiszen a fent említett védekezése folytán ezt Sz. Gy sem tagadja és vádlott-társai vallomásai is ezt támasztják alá. 4. Sz Gy nem győződött meg arról, hogy milyen jellegű rendezvény céljára bocsátja rendelkezésre a helyszínt. Fogalma sem volt a célközönség összetételéről, arról, hogy mekkora vendéglétszámra számítanak a társai. E tárgyban érdemi védekezésében szintén tévedésre hivatkozik: állítása szerint becsapták és ő gyakorlatilag a kezdést alig megelőző időpontig abban a téves feltevésben volt, hogy ugyanolyan Normafa open bulit tartanak, mint dec. 4-én. E védekezés azonban szintén nem vezethet eredményre, mert a beszerzett adatok alapján egyértelműen bizonyítható, hogy e téves feltevése a bérbeadás körében tanúsított teljesen hanyag hozzáállására vezethető vissza az alábbiak szerint. Ezt a rendezvényt az interneten és városszerte plakátokon hirdették, mint noise life bulit, nem mint normafa bulit. A noise life minden e körben mozgó ember számára Kecskés Tamás nevéhez volt köthető. Sz Gy saját állítása szerint már 2010. nov-ében hallott KT-ról, mert valaki figyelmeztette, hogy ne adja neki bérbe a bérleményét, mert rendszeresen botrányba fulladnak a rendezvényei, több helyszínről is kitiltották már. Ezt követően a rend-t megelőző helyszíni bejáráson megjelenik KT is és be is mutatkoznak egymásnak. SZ GY azonban továbbra is Csanádival egyeztet és úgy tudja normafa buli lesz, fel sem merül benne, hogy akkor KT mit keres ott, a plakátokat nem látja, az internetet nem nézi meg, nem tájékozódik, csak megbízik abban az emberben, aki már a dec. 4-i rend. kapcsán is úgymond felültette, amikor külön kérés ellenére még a

31 vendéglétszámról sem tájékoztatta. Megállapítható, hogy a szerződéskötésre a szóbeli megállapodást követően úgy került sor, hogy Sz. Gy a dec. 4-i bérlet mintájára elkészített egy bianco szerződést, melyet szg-en megküldött Cs. J-nek, aki csak 01.14-én vitte be azt a bérlő nevében aláírva, átadta Náray Szilviának, ő letette Sz gy asztalára. SzGy kezébe azonban csak 01.15-én du. került a szerződés, és állítása szerint csak ekkor észlelte, hogy abban már a noise life megnevezés szerepel. Ennek ismeretében azonban Sz Gy nem tesz mást, aláírja bérbeadóként a szerződést, a kezdést megelőzően pedig távozik a helyszínről. A továbbiakban már csak 2 intézkedéséről tudunk a tragédiát megelőzően: amikor 21 óra körül villamossal elhalad a Nyugati téren és látja a kint várakozó tömeget telefonon arra utasítja Hranek I-t, hogy e tömeg minél gyorsabb bejutását szorgalmazza, majd később, amikor HI arról tájékoztatja, hogy nagy a tömeg, hisztérikus a hangulat, arra kéri, hogy tájékozódjon. A büntető anyagi jog szerint hanyagságból követi el a cselekményt, aki magatartásának lehetséges következményeit azért nem látja előre mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja. SZ GY a helyszín főbérlője és bérbeadója volt, aki a biztonsági szolgálat nyújtását is vállalta: felmerül a kérdés vajon ez volt a tőle elvárható magatartás? Kecskés T és Csanádi szakmai szabályszegései kapcsolódnak Sz Gy szabályszegéseihez és részben átfedik azokat. 1 meg kellett volna győződniük arról, hogy a kiszemelt helyszín alkalmas-e a tervezett rendezvény megtartására. A rendezvény paramétereivel egyedül ők voltak tisztában, kétséget kizáróan bizonyítható, hogy mindketten tudták, hogy a vendéglétszám a 3000 főt is elérheti és mindketten érdekeltek is voltak abban, hogy minél nagyobb létszámban legyenek jelen: Kecskésnek a belépőkből, Csanádinak a vendéglátásból volt bevétele. Azt, hogy a tudatuk a 3000 fős vendéglétszámot átfogta, saját vallomásaikon túl tanúvallomásokkal is alátámasztható: az általuk szervezett vendéglátósok, pultosok, karszalagosztók egybehangzóan nyilatkoztak erről, külön-külön ezért nem térek ki rájuk. Lényeg, hogy ebben a tudatban alapvető elvárás lett volna tőlük, hogy informálódjanak: ennyi ember biztonságban tud-e szórakozni a helyszínen, egyáltalán hány ember tartózkodhat egyszerre ott biztonságban. Eziránt azonban semmilyen intézkedést nem tettek, ez tény, senki nem vitatja, fel sem merült e kérdés. 2 releváns szabályszegés, hogy a tervezett létszámról sem Sz Gy-t mint bérbeadót, sem HI-t nem tájékoztatták. Ezáltal pedig ahhoz is nagyban hozzájárultak, hogy a biztonsági szolgálat ne tudja megfelelően ellátni a feladatát. 3 A tűzoltóság felé történő OTSZ szerinti tájékoztatási bejelentési kötelezettség elmulasztása. (vád 5. oldal, 2. bek) Ezt a jogszabály szerint 15 nappal a rend. előtt kellett volna megtenni, amely egyébként fizikai képtelenség is lett volna, hiszen szilveszter környékén még csak kiforratlan ötletként létezett a rend. gondolata. Ez viszont azt is mutatja, hogy a szervezésre aggasztóan rövid időt szenteltek, amely a megfelelő felkészülést tovább nehezíthette volna, ha bárkiben felmerült volna a gondolat, hogy ezt a rend-t az előírásoknak megfelelően szervezzék meg. 4 A földszinten az OTSZ és az OTÉK előírásaiból következően nem lehetett volna rendezvényt tartani, mert az a bejárat és a lépcső közötti kiürítési útvonalat is magában foglalta, így a bent lévő személyek lépcsőhöz jutásának, illetve eltávozásának akadályát képezte (tűzvédelmi szakvélemény). Ez persze ugyanúgy Szalontai szabályszegése is, hiszen bérlőként ő volt a helyszín üzemeltetője, így a tűzvédelmi szabályok alapján a fsz-re tervezett rendezvényt meg kellett volna tiltania. A vonatkozó vallomások alapján azonban e kérdéskör sem merült fel a szervezés során. Hranek István szakmai szabályszegései A vád az 5. oldal 4 bekezdésétől foglalkozik ezekkel a vonatkozó jogszabályhely megjelölésével. E megállapítások egybehangzó szakértői véleményeken, tanúvallomásokon és részben HI vallomásán alapulnak, aki lényegében nem is tagadta azokat. A legtöbb említett szabály betartására egyébként esélye sem volt, mert egyszerűen nem volt birtokában az ahhoz szükséges információknak. Ennek oka: egyrészt a szervezők nem tájékoztatták, másrészt ő maga sem tájékozódott megfelelően, amely viszont a jogszabály

32 szerint kötelessége lett volna. Saját vallomása szerint a létszám kapcsán annyi info-val rendelkezett, hogy 2000-3000 szokott lenni, és jelenleg is 2000 fővel számolt. Csakhogy éppen a kellő tájékozódás hiányában nem tudta azt, hogy ez a szám a soxorosa a vonatkoó szabályok alapján a helyszínen biztonságosan tartózkodható személyek számának. A birtokában lévő hiányos, hibás információk alapján a kockázatelemzése sem lehetett helytálló, így az alapján szintén helytelenül jutott arra a következtetésre, hogy 10 fős biztonsági őri létszám elegendő lesz, akiknek egyébként a fele sem volt képzett biztonsági őr, így csak mint host, vagy rendező személyzet voltak jelen. A szakvélemények egybehangzóan állapították meg, hogy a 10 fő nem hogy a 3000 fős létszámhoz, de az 1800 fős létszámhoz képest is elenyészően alacsony szám, mellyel képtelenség volt az adott helyzetben az előírt biztosítási feladatok végrehajtása. Így kerülhetett sor arra, amit szakvélemény is rögzít: az őrök egymástól elszigetelten, irányítás nélkül, adhoc jelleggel végezték az általuk kigondolt feladatokat, az irányítás kicsúszott a kezükből, a rendezvény önjáróvá vált. Így fordulhatott elő, hogy a biztonsági szolgálat emberei, akik a kapunál a jegyosztók előtt helyezkedtek el, és először találkoztak a belépőkkel, nem tudták, vagy nem is kívánták kontrollálni a beengedés ütemét, sebességét, sőt a tanúvallomások szerint az iramot lényegében a mögöttük áló jegyszedők diktálták: így aztán felgyorsult a beengedés a jegyárak 800-ról 1000 Ft-ra történő emelésével, mivel a visszajáróval már nem kellett annyit bajlódni, vagy azzal, hogy egy idő után már nem ragasztották fel a karszalagokat. Tájékozódás, információfrissítés hiányában HI-nak nem volt tudomása arról, hogy adott pillanatban hány ember tartózkodik bent, pedig ez is kötelessége lett volna, és lehetőség is lett volna rá, mert a karszalagok sorszámozva voltak és a szalagosztók figyelemmel kísérték ezt. Tájékozódás hiányában arról sem volt információja, hogy odabent hogyan oszlik el a tömeg. A fsz-en és a lépcsőházban nem állt őr, aki tájékoztatta volna erről, pedig e két helyszín volt a legproblémásabb. Jellemző amit erről Istvánfy tanú mondott: a kifelé tartó vendégek jelezték, hogy bent nagy a tumultus, amiről a beléptetők addig nem is tudtak. Hranek I. így mivel nem ismerte a fsz-en és a lépcsőn kialakult helyzetet, kezelni sem tudta azt. Mi mást tehetett, folytatta a beengedést, fel sem merült, hogy a benti helyzet miatt leállítsa azt. Volt ugyan két eset, amikor ideiglenesen sor került a beengedés leállítására, de ami elképesztő, hogy ennek nem a bent lévő tumultus volt az oka. A leállításról egy személyben döntő Istvánfy Gergely saját vallomása szerint ezt azért tette meg, mert a tömeg rá mozdult, testi épségét veszélyben érezte. Vagyis nem a bent lévő vendégek, hanem a saját biztonsága érdekében döntött így. Ez a jelenség egyébként a biztonsági szolgálat tevékenységének más mozzanatára is jellemző volt, pl. a ruhatári helyzet kezelése kapcsán azért kértek fentről segítséget, mert a tömeg befelé kezdte nyomni a pultot és kezdett kezelhetetlenné válni. HI tehát odaküldött két embert, akik a ruhatárnál megállították a tömeget, felügyelték a ruhatár működését, ezáltal azonban a lépcsőn való mozgást, amely már addig is igen nehézkes volt, tovább nehezítették. A biztonsági szolgálat működésének egyéb lényeges részteljesítményéről nincs adatunk, az említettekből viszont az a sajnálatos következtetés vonható le, hogy intézkedéseik a bent lévő vendégek biztonságának megóvását egyáltalán nem szolgálták. Összefoglalva: elkövetési magatartásként nem soroltam fel az összes feltárt szabályszegést. csak azokat, amelyek a bcs. eredményével okozati összefüggésben álltak, azaz, amelyek okai voltak a bekövetkezett eredménynek. EREDMÉNY főként sértetti és egyéb tanúvallomások, orvosszakértői vélemények alapján. Szinte valamennyi, a helyszínen jelen lévő és az eljárás során kihallgatott tanú egybehangzóan nyilatkozott arról, hogy a kapunyitást követően a rendezvény helyszínének meghatározott részein, a fsz-en és a lépcső fsz. és 2. emelet közötti szakaszán fokozatosan kialakult egy tumultus, az egyre növekvő számú, egyszerre

33 egy helyen lévő, klf irányba mozgó vendégsereg összetorlódott, és a tömeg sűrűsége egy idő után olyan szintet ért el, hogy az abban részt vevők pusztán annak folytán, hogy szűk helyen túl sokan tartózkodtak, egymást nyomni, lökdösni kezdték, vagyis egymás testi épségét veszélyeztető magatartásra kényszerültek. A veszély pusztán a tömeg növekedésével konkréttá vált, azaz térben és időben konkretizálhatóvá, adott helyen, adott időpontban alakult ki, miközben a rend-en semmi rendkívüli nem történt azon túl, hogy a kapun továbbra is folyamatosan engedték be az embereket, akik szintén csatlakoztak a tömeghez, más lehetőségük nem is volt, mert a tömeg pont azon a helyen alakult ki, amely az egyes külön helyszínek, szintek közti közlekedés egyetlen lehetősége volt akkor. Ezt azért muszáj hangsúlyozni, mert a terhelti védekezések során számtalanszor hallhattuk, hogy az épületben nemcsak egy lépcső volt, egy esetleges kiürítésre több lph-t, még a kinti lépcsőt is igénybe lehetett volna venni. Csakhogy a rendezvény úgymond rendes menete alatt, amíg futott a program, szólt a zene, a kiürítés szükségessége fel sem merült, emlékezzünk, az illetékesek nem is észlelték a problémát, amely ezt szükségessé tette volna. Így hát a lényeg továbbra is azon van, hogy a rendezvény vendégek számára nyitott helyszínén kizárólag egy lépcső volt használatban, a VIP vendégeken kívül más még a liftet sem használhatta. Egyébként itt érdemes kitérni Náray Szilvia tanúvallomásából arra a kijelentésre, melyben világosan rámutatott a lényegre egy más szempontból is: az alternatív menekülési útvonalak mind azon helyek feletti részről indultak, ahol a tömeg kritikus méreteket öltött. Ebből következik, hogy abban a helyzetben, az adott ponton ezek a menekülési útvonalak teljesen hasznavehetetlenek lettek volna, hiszen először az adott tumultusból valahogyan oda kellett volna áramolnia a tömegeknek, ami éppen a mozgásra való képtelenség folytán nem volt lehetséges. Épp ezért teljesen irreleváns e körben, hogy hány lépcsőt lehetett volna még igénybe venni kiürítés esetén. Egybehangzó tanúvallomások szerint valamennyi a vádban rögzített sérülés ebben a fsz-en és a lépcsőn kialakult tömegszituációban keletkezett. A sérülések létrejöttét illetően az orvosszakértői vélemény is alátámasztotta a sértettek által elmondottakat. Nem vitatott tény az sem, hogy Kadosa Kingát, Répászki Ritát és Csikós Emesét is ebben a tömegben találták meg a lépcsőn fekve öntudatlan állapotban. A szakértői vélemények szerint sérüléseik eleséstől, mások általi ráesésből és összenyomásból, kemény tárgyhoz való nyomódásuktól keletkeztek, létfontosságú szerveik összenyomódása következtében megfulladtak. PÁNIK beszélni kell róla, mert észlelhető volt, hogy a védekezés felvett egy olyan irányvonalat, amely azt igyekszik valószínűsíteni, hogy esetleg a terhelteken kívül álló ok, egy rosszindulatú rémhír gerjesztett olyan szintű pánikot, amelyben az addig fegyelmezett vendégek kezelhetetlenné váltak és így okoztak egymásnak sérüléseket. A pánik kapcsán nyilatkozók két körbe csoportosíthatók: 1 akik közvetlenül megélték, megtapasztalták a veszélyhelyzetet, mert részesei voltak az említett tumultusnak, esetleg meg is sérültek. 2 akik csak hallomásból értesültek róla. jellemzően az utóbbi körből kerültek ki azok akik a fent említett védekezési koncepciót erősíthetik. Nyilván releváns bizonyíték azok vallomásától várható, akik közvetlen élményeikről tudtak beszámolni. Közülük senki sem említette, hogy a bekövetkezett történések egy rémhír keltette pánikra vezethetők vissza. mindenki kizárólag a helyszín és a tömeg viszonyával jellemezte a vészhelyzet kialakulását. aki hallott is a késelésről mind úgy nyilatkozott, hogy ez a hír már az adott kritikus tömegnyomor fennállásakor járt körbe és a vészhelyzet attól függetlenül következett be. OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉS megítélése bonyolult, a bizonyítékok gondos mérlegelését igényli. Több vádlott több szabályszegéséről szól a vád, így vádlottanként külön-külön is vizsgálandó, hogy az adott szabályszegése oka volt-e a bűncselekmény eredményének. Ezáltal az oksági kapcsolat határozza meg azt, hogy egy szabályszegés tényállásszerű elkövetési magatartásnak minősül-e. Tényállásszerű elkövetési magatartásnak az minősül, amely oka volt az eredménynek.

34 Nyilvánvaló, hogy egy adott szabályszegés nem oka az eredménynek, ha az eredmény anélkül is bekövetkezett volna. A jelen eljárásban is felmerült számos olyan szakmai szabályszegés, amely a fentiek alapján nem bír jelentőséggel, így elkövetési magatartásként nem kerülhet szóba. Így pl. irreleváns, hogy a helyszínre volt-e használatba vételi engedély vagy sem, mert ha volt is vagy a meglévőt érvényesnek tekintjük az egyéb adott körülmények mellett a tragédia ugyanúgy bekövetkezett volna. Úgyszintén akár engedéllyel vagy engedély nélkül végeztek építési tevékenységet, attól függetlenül az adott eredmény szintén bekövetkezett volna, ezek a körülmények semmilyen kihatással nem voltak rá. Az elkövetési magatartásként a vádlottak terhére rótt szabályszegések azonban már okai voltak az eredménynek, mert azok hiányában az az adott formában már nem következett volna be. A rendezvény vendégeinek a földszinten és a lépcsőn való, egymás életét, testi épségét veszélyeztető, a sértettek sérüléseit és három sértett halálát okozó összetorlódása nem következett volna be, amennyiben: - a rendezvény szervezése és lebonyolítása körében a hatósági, tűzvédelmi előírásokat betartva Szalontai Győző nem adja bérbe az e célra teljesen alkalmatlan, tűzvédelmi szabálytalanságokkal érintett helyszínt a befogadóképesség és biztonságosan kiüríthető létszám többszörösét, több ezer embert befogadó rendezvény céljára; - vagy ha a biztonságosan kiüríthető létszámot meghaladó számú vendég beengedését megtiltja és e tiltásnak érvényt is szerez, - ha a fentiekről a szükséges tájékoztatást mind a bérlőknek, mind a biztonsági szolgálatot irányító HI-nek megadja, - Kecskés Tamás és Csanádi József Imre kellő körültekintéssel meggyőződik arról, hogy a helyszín az említett szabálytalanságok folytán a tervezett rendezvény megtartására nem alkalmas, nem szorgalmazzák legalább 3.000 ember beengedését, nem szerveznek a helyszínen belül a kiürítési útvonalat is érintve a földszintre, és az emeletekre több különböző műsorhelyszínt, a vonatkozó tűzvédelmi előírásokat megismerik, a szükséges biztonsági intézkedéseket megteszik és arról a tűzoltóságot megfelelő időben értesítik, a várható létszámról a bérbeadót és a biztosítást végzőt tájékoztatják; - Hranek István Ferenc a biztosítási feladatai megfelelő ellátásához, szakmája szabályait betartva a helyszín kapcsán a maximális befogadóképességre a várható létszámra vonatkozó információkat megszerzi, a szükséges kockázatelemzést elvégzi, megfelelő számú és felkészültségű őr jelenlétéről és megfelelő helyeken való elhelyezéséről gondoskodik, a bentlévők számát, mozgását folyamatosan ellenőrzi, a vendégek mozgását megfelelően irányítja, a torlódáshoz közelítő mozgásviszonyokat felismeri, és az alapján a szükséges intézkedéseket megteszi, a beléptetést kellő időben leállítja és a kiürítést megkezdi. BŰNÖSSÉG Már az elkövetési magatartások kapcsán többször szükségszerűen érintettem a témát. Összefoglalóan a feltárt bizonyítékok szinte valamennyi szabályszegés esetén azt mutatják, hogy a vádlottak a vonatkozó, megszegett szabályokat egyáltalán nem ismerték és ennek oka az volt, hogy a tőlük elvárható körültekintést és figyelmet elmulasztották, így nem is láthatták előre tetteik mulasztásaik lehetséges következményeit. Különös, hogy ezt az eljárás során nem is igen tagadták, vallomásaik tele voltak olyan megnyilvánulásokkal, hogy erről-arról nem is tudtak, nem került szóba, nem volt egyeztetés tárgya, amely már önmagában a rendezvényszervezés lebonyolításhoz való teljesen felelőtlen hanyag hozzáállásukra világít rá. A tévedésre, téves feltevésekre alapozott védekezések kapcsán pedig szintén megállapítható, hogy azok is a hanyagságukra vezethetők vissza, és így a büntető anyagi norma alapján büntethetőségi akadályként nem vehetők figyelembe. Mindezek alapján bizonyított a vád tényállása, azon belül a bűncselekmény tényállási elemeinek a megvalósulása és a vádlottak bűnössége. MINŐSÍTÉS a cselekmény 3 ember halálát okozta, így megállapítható a 2-nél több ember halálának okozása, mint minősítő körülmény ugyanakkor 11 személy meg is sérült, amely a halálos tömegszerencsétlenség

35 megállapítását indokolja, hiszen e minősítő körülmény akkor áll fenn, ha legalább egy ember meghal, kilenc személy pedig megsérül. MAGÁNOKIRAT_HAMISÍTÁS Csanádi J szerződés hamisítása és a hamis szerződés felhasználása beismerő vallomással, a lefoglalt okirattal és szakértői véleménnyel bizonyított. Indítványozom, hogy mondja ki bűnösnek őket vád szerint.

A magánszemélyek tűzvédelemmel és műszaki mentéssel kapcsolatos feladatai 15. § (1) A magánszemélyeknek meg kell ismerniük és meg kell tartaniuk, illetőleg meg kell tartatniuk a tulajdonukban, használatukban levő épületek, lakások, járművek, gépek, berendezések, eszközök és anyagok használatára és működtetésére vonatkozó tűzmegelőzési szabályokat. (2) A magánszemélyek kötelesek gondoskodni az (1) bekezdésben felsoroltaknak a jogszabályban meghatározott tűzvédelmi felülvizsgálatáról, és biztosítani a tűzvédelmi ellenőrzés lehetőségét. 16. § A magánszemélyeknek meg kell ismerniük a tűzesetek és a műszaki mentést igénylő balesetek, káresetek jelzésével, továbbá a tűz oltásával és a műszaki mentéssel kapcsolatos kötelezettségeiket. 17. § A magánszemélyek kötelesek gondoskodni arról, hogy a nevelésük, felügyeletük alatt álló személyek a 15. § (1) bekezdésében foglalt tűzvédelmi ismereteket megszerezzék, és tevékenységük során ne okozzanak tüzet vagy közvetlen tűzveszélyt.

A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek, a jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek tűzvédelemmel és műszaki mentéssel kapcsolatos feladatai 18. § (1) A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek a létesítmények, az építmények, a technológiai rendszerek megvalósításával, üzemeltetésével, fejlesztésével összhangban gondoskodniuk kell a jogszabályokban meghatározott tűzvédelmi követelmények megtartásáról, valamint a tevékenységi körükkel kapcsolatos veszélyhelyzetek megelőzésének és elhárításának feltételeiről. (2) Az (1) bekezdésben felsoroltak kötelesek a) a közvetlen tűzvédelmüket szolgáló - jogszabályban, hatósági határozatban előírt - tűzvédelmi berendezést, készüléket, felszerelést, technikai eszközt állandóan üzemképes állapotban tartani, időszaki ellenőrzésükről, valamint az oltóvíz és egyéb oltóanyagok biztosításáról gondoskodni; b) a tűzoltóság részére a tűz oltására, a műszaki mentésre szolgáló felkészítés érdekében - előzetes egyeztetés alapján - a helyszíni gyakorlatok megtartását lehetővé tenni és abban közreműködni; 1.8. A kiürítésre számításba vett útvonal kijáratainak nyílásába küszöböt, lépcsőt építeni - a nem tömegtartózkodásra szolgáló helyiség kivételével - nem szabad. 1.9. Többszintes építmények menekülési útvonal határoló szerkezetei feleljenek meg az I/4. fejezet „tűzvédelmi osztályra és tűzállósági határértékre” vonatkozó követelményeknek. A menekülési útvonalat határoló szerkezetek olyan kialakításúak legyenek, hogy ne tegyék lehetővé a mögöttük történő tárolást (szekrényfal stb.). 95. § (1) Az építmény közlekedő terei és helyiségei egyaránt tegyék lehetővé a zavartalan, biztonságos közlekedést a rendeltetésnek megfelelően a használó személyek, a járművek, a gépek és a teherszállítás számára, biztosítsák továbbá veszély esetén az építmények meghatározott időn belüli kiürítésének lehetőségét. Az építmény használata, berendezéseinek működése, vagy esetleges meghibásodása a kiürítés lehetőségét nem veszélyeztetheti.

IV.r. védő: dr. Márkus Szilviát

36

dr. Márkus Szilvia AÜ301219 dr. Bérdi Zsolt helyett dr. Szász Imola dr. Gellér Balázs helyett dr. Schmidéliusz Dávid ügyvédjelölt dr. Papp Gábor helyett perbeszéd után dr. Krasznai Mária sértetti képviselő nem jelent meg dr. Bálint Zoltán sértetti képviselő felszólalása: Az ügyész beszédének tartalmát megismertem, azzal teljes mértékben egyetértek. A bizonyítási eljárás során három dolog vált nyilvánvalóvá, a krasztratófát az elkövetők személyével kapcsolatba hozható három dolog okozta, szakmai inkompetencia, felelőtlenség, fejetlenség. Nem ismerték a jogszabályokat, normákat, amiket ismerniük kellett volna a rendezvény megtartásához. Krasznai Mária hívta fel a figyelmet arra, hogy az interneten több rendezvény is található, amit tartottak. Erre nézve nem volt használatbavételi engedély. Építési engedély kérelmet adtak be és e nélkül végeztek ott tevékenységet, az egyik ügyvezető jelentette ki, hogy "nappal építkezzünk, éjszaka rendezvényt szervezünk". Nemcsak a rendezvényszervezéshez szükséges jogszabályok betartása hiányzott, hanem az engedélyek is. őstermelő végzett kvázi vendéglátóipari tevékenységet, egy olyan cég neve alatt, amelynek se nem ügyvezető, se nem tagja. A biztonsági szolgálat tekintetében a vádlottak félreértésben voltak. Úgy gondolták, hogy a biztonsági szolgálat feladata a rendezvény biztonságának fenntartása. Trenírozás erre azonban nem történt. A veszélyhelyzet esetén hogy járnak el, hogyan terelik a tömeget, vagy mi az eljárás abban az esetben, ha ki kell üríteni a termet. A biztonsági szolgálattól ezen feladat ellátása nem is volt elvárható, egy részük nem rendelkezett a megfelelő vizsgával, akkor jártak ott először, akkor találkoztak először egymással. Nem volt elvárható határozott felelős, gátolta őket annak felismerésében, hogy a folyamatot meg kellene állítani. Szervezetlenség alatt azt értem, hogy itt egy rendezvény megtartásáról volt szó, a bíróság azt probálta kideríteni, hogy ki volt itt a rendező, ez azért nehéz, mert akik itt ülnek a vádlottak padján, nem beszélték meg, hogy kinek mi a feladata. Nem foglalták szerződésbe, nem tisztázták a feladat és felelőségi köröket, amelyek mellett ezt a tragédiát meg lehetett volna előzni. Nem volt egy cég, ami mögé csoportosultak volna. Legszerencsésebb ilyen rendezvénynél írásba szerződni, nem tisztázták azt, hogy ki az a cég, aki ezt a rendezvényt levezényli. Nem volt olyan, akihez fordulni lehet probléma esetén. Kell, hogy legyen valahol egy "fej", aki az egészet írányítja és kiadja a parancsot. Amikor IV.r. felhívta az I.r. ő úgy reagált, hogy nem az ő dolga, IV.r. vádlott is úgy gondolta, hogy nem az ő dolga. Az egyetlen cél a pénzszerzés volt, ami nem baj, de ehhez szükséges feltételeket nem biztosították. Elképeztő felelőtlen módon álltak hozzá ehhez az egészet, a közönség a normakövetés alcsonyabb fokán állt, azért mert gyerek.Itt 3500 gyerekről volt szó, az úgy szintén fiatal emberek nem tudták megoldani, felelőtlenül álltak a kérdéshez. Itt többról van szó, hogy hozzok zenét, szendvicset, vagy lepaszolom az egészet egy bérleti szerződéssel. Nem volt közöttük olyan szerződés, ami a viszonyokat rendezték volna. A kettőjük között létrejött szerződés, nem érintette ezeket a kérdéseket, amelyik igen, azt nem tartották be, nem vették komolyan. Ezek blanketta szerződések voltak ezek, korábbi szerződések átmentetett, átmásolt változatai voltak, amely nem az adott rendezvényre vonatkozott. Véleményem szerint vannak olyan személyek, akik hiányoznak a vádlottak padjáról, ezt a további eljárások során pótolni lehet. Ez az ügy felhívja mindannyiunk figyelmét arra, hogy a jogszabályokat ismerni kell és azokat be is kell tartani. Az is kiderült az eljárás során, hogy a korábbi rendezvények esetén is ugyanígy jártak el, azt gondolták,

37 hogy ha akkor nem volt gond, akkor most sem lesz. Ebben tévedtek. dr. Békefi László sértetti képviselő felszólalása: Nem voltam jelen vádbeszéd alatt, azonban arról informálódtam, ahhoz csatlakoznék, azzal kívánom kiegészíteni. Sértetti képviselőként gyakorolva a büntetőeljárásban biztosított jogot. Alapvetően az ügy emberi oldalaival kezdeném, ebben az ügyben meghalt három kislány, mérhetetlen fájdalmat okozva, a hozzátartozóknak, igen komoly traumát okozva a magyar társadalomnak is. Ez a tragédia bizonyos szempontból példátlan a jogirodalomban is, nem méretét tekintve, hanem a sértett személyét tekintve, illetve a tragédia jellegére vonatkoztatva. 2011. január 15-én sok társával együtt ez a három lány elment szórakozni, egy általuk törvényesen működőnek tudott szórakozóhelyre, ahonnan nem mentek haza. Ezek a tények megváltoztathatlanok. Le kell szűrni ennek az ügynek a tanulságait, hogy többet ilyen ne fordulhasson elő. Ne fordulhasson elő, hogy miközben nem történik katasztrófa, nem volt tűz, nem volt verekedés, normál üzemben halt meg három ember, csak azért mert nem volt elég hely. A tragédiakor nem volt kiürítés, csak az után kezdték meg a kiürítést. I.r. védő utalt arra, hogy nincs megoldás arra, hogy ha tömeg pánik történik, arra valóban nincs orvosság. Itt nem volt tömeg pánik, csak a körülmények alapján megállapítható, hogy alkalmatlanság állt fel, amely létrehozta ezt a tragikus eredményt. Azt gondolom, hogy az okok az egyik oldalról a profitéhség, én azt gondolom, hogy van egy egészséges és egy egészségtelen profitéhség, ami már cinizmusba csap át. Volt egy diletanizmus, oda nem figyelés. Ez a négy személy, akik a vádlottak padján ülnek, az ő mulasztásuk bizonyosan hozzájárult ahhoz, hogy ezt a tragédia bekövetkeznek. Másik két személy tevékenysége is hozzájárult, azok ellen egy másik büntetőeljárás fog folyni. És megjegyzem, hogy ebben az ügyben a hatóságok is hibáztak. Egy bérbeadó, aki bérbead egy helyet, ami meglehetősen korlátozott befogadóképességű volt, az I.r. vádlott nem foglalkozott ezzel, minden probléma nélkül bérbeadta. Sem a mennyiségre, sem a minőségre nem figyelt az I.r. vádlott, holott tudta, hogy fiatalkorú vendégek lesznek. A II.r. és III.r. vádlott részéről a szakmai szabályok betartásának tökéletes degradálása volt. IV.r. vádlott valóban jogosan hivatkozott főnökére, de ez IV.r. vádlott büntetőjogi felelősségét nem menti. Meglepő volt látni és hallani - bár bevett emberi reakció - hogy megprobálták bűnösségüket tagadni, azt állítva, hogy ők mindent elkövetek annak érdekében, hogy ez ne következzen be. A szakmai szabályok nagyon szigorúak, "fölöslegesen" szigorúak, nem véletlenül, mert akik ezeket a szabályokat alkotják, tudják, hogy sokan úgy gondolják, hogy ezek a szabályok azért vannak, hogy megszegjék. A KRESZ szabályait, ha mindenki betartaná megbénulna a város, de a STOP táblánál és a piroslámpánál mindenkinek meg kell állni. A vádlottak átmentek ezeken a stoptáblákon és piroslámpákon. Érdekes volt, amikor az I.r. vádlott azt boncolgatta, hogy a hely még a 80-as évekből rendelkezik engedéllyel, erre Jagasics András úgy nyilatkozott, hogy ezt az engedélyt figyelembe venni, ennyi jogszabály változás után - más konferenciát tartani a vasutasoknak, és más tízenéves gyerekeknek - erre az engedélyre hivatkozni, nyilvánvalóan súlytalan. Mind a négy vádlott bűnössége a vádtárgyává tett bűncselekmény tekintetében megáll. Az ügyész büntetéskiszabására tett indítványával egyetértek, a középmérték alkalmazása írányadó lehet, a szabályok betartásának ilyen mértékű figyelmenkívül hagyása. Annyiban terjeszkednék túl az ügyészi indítványon, mert tudomásom van róla, hogy II.r. és IV.r. vádlott jelenleg is gyakorolja ezt a tevékenységet, ezért indolt lehet a foglalkozástól eltiltás alkalmazásának is. A gyakorlat alapján ettől nemcsak IV.r., hanem a többi vádlottat is el lehet tiltani. I.r. védő: Bizonyos dolgokkal egyetértek a sértetti képviselőkkel, egyetértek az ügyben különböző szabályszegések súlyosságával, egyetértek az ügynek megannyi tanulságával. Egyetértek a rendezvényszervezésre vonatkozó jogi környezet szegénységével. Egyetértek azon tanulsággal, ami a tízenéves fiatalok kiszolgáltatottságát

38 jelenti egy szórakozóhelyen, erre mindenképpen reagálni kell. Van ennek az ügynek védelmi szempontból, egy ügynek a fontosságát politikai weboldalok hirdeti, a nagyobbik baj az, ha ez a hatóságokat orientálja, van-e más oka ennek a szokatlan roham nyomozásnak, az őrizet dömpingnek, az éjszakai kihallgatásoknak, amiken védők sem vettek részt, van-e más oka, annak, ha egy tanút őrizetben hallgatnak ki. Védői tevékenységem során vagyon védelmi szakértőt bíztam meg, három volt olyan, aki leírta, hogy sorról sorra tudja cáfolni az állításokat, de nevét nem adta ehhez, nehogy problémája legyen ebből később. Ügyész úr rendkívül korrektül összefoglalta a bizonyítékokat, ami rendelkezésre állt. Az ügyészi perbeszédben elhangzottak jó része iratellenes, vagy iratokkal cáfolta. Az ügy lényeges momentuma volt a tanúk kihallgatása, ezt hiányoltam az ügyész perbeszédéből, ezeket a vallomásokat nem értékelte. Ügyész úr könnyedén állította a perbeszéd végén, hogy volt-e használatba vételi engedély, vagy építési engedély, vagy folytattak-e engedély köteles tevékenységet. Ezek, amiket már ügyész úr nem tartott annyira fontosnak, ezeket a megállapításokat a vádirat részletesen tartalmazza, amelyet az ügyész úr fenntartotta. A vádirati tényállást a bíróságnak kötelessége kimeríteni, attól, hogy az ügyészség ezt nem tartja fontosnak, nekem azzal foglalkoznom kell, miként a bíróságnak is. Ha ebben az ügyben tovább nyomoztak volna, az ügy felderítésére nem két hetet fordítanak, megjegyzem, ezt 3 hónap ügyészi szak követe. Akkor kiderült volna, hogy nem volt építési terület, volt kiürítési terv, nem ugyanaz egy alkalmi engedélyezési eljárás, hat menekülési útvonal volt, arra, hogy ezek zárva lettek volna, erről okirat nem volt. Hangulatkeltő megállapítások voltak, hogy drótok lógnak ki. A tűzoltósággal megállapított 300 fő, csak a harmadik emeletre vonatkozott, nem az egész szórakozóhelyre. Ez megállapítás kevésbé lényeges. Kiderülhetett volna, hogy a WB Kft. nem vállalt felelőséget a biztonsági cég munkájára. A szúrkálásos pánik helyzetnek nem volt jelentősége, az ügyészség szerint, ha nem két hétig nyomoznak, akkor ki lehetet volna deríteni, hogy ki volt, aki ezt a rémhírt keltette, a tanúk egybehangzóan állították, hogy a tömeg akkor indult meg, amikor ezt a rémhírt meghallotta. Többek között, hogy a kislányok halálát mi, illetve ki okozta. Ha több időt fordítanak rá, akkor nem rendelnek ki megfontolás nélkül szakértőket, akiknek bírósági gyakorlati tapasztalatuk nincs. Tömegbeengedés, karszalag szakértőn kívül mindenkit bevontak az ügyben.Olyan tanúkat is kihallgattak, akik nem is voltak ott jelen. A Be. 79. § (1) bekezdésének van problémája Ganczer Gáborral, hiszen nem volt a helyszínen és nincsenek ténybeli ismeretei, tanúként nem lehetett volna kihallgatni. A nyomozati szakban, előzetes letartóztásra vonatkozó bírósági ülésen. A bíróság akkor az alapos gyanút sem látta megalapozottnak, utána még 3 napig tartott a nyomozás. Én nem akarom Szalontai Győzőt szenté avatni, sok hibát vétet, de komoly céltáblájává vált ennek az ügynek és a sajtónak is. "Ha valaki ismeri tudhatja róla, hogy.... , ha valaki nem vadkapitalista módjára mindenkin átgázolva...." Túl sokat nyüzsgött aznap este is, nem volt semmi dolga ott aznap este, a rendezvény szervezéséhez az égvilágon semmi köze nem volt. A rendezvény szervezője az, aki beszedi a bevételt, nem az aki egy portaszolgálatot odaállít. Szalontai Győző vallomására alapoza a bíróság az ítéletet. Szalontai Győző kb. 10 éve rendezvény szervezéssel foglalkozik, túl van kb. 3000 rendezvényen, felsőfokú végzettsége van, volt két ügyvezető Arató Gábor és Szalontai Győző, a társaság képviseletét mindketten ellátták, a munkamegosztás a képzettségük, érdeklődésük körük szerint alakult. Ez nem volt írásbafoglalva, egy hétköznap cégben egy bizalmi kapcsolatban működő cégben az egymás közötti feladatmegosztást, nem rendezték írásban. Egymás szakterületeinek részletes kérdéseivel nem foglalkoztak. Ez egy megbízható cég volt, mindig körültekintően rendeztek rendezvényeket. Probáltak alkotni, értékeket létrehozni, ez volt a céljuk ezzel a WB nevű szórakozóhellyel is, ami sajnos végül pokollá vált. Egy építkezési engedélyezési eljárás, és egy alkalmi rendezvény megtartása más elbírálás alá esik. ....) Ezt a rendezvényt bejelentették, amiről visszaigazolás is érkezett. Ügyész szerint a 300 fő megjelölése, manipulálás volt, a hatóság megtévesztése, utána egy 500 fős kérelem lett benyújtva. Ez cáfolja az ügyész

39 fikciót, hogy a tűzoltóság által meghatorozott 307 főt csökkenthesse. A 11.) pont a szerződésben kiköti, hogy a Diesel Music Kft-nek kell beszerezni az engedélyeket, elírás valószínűleg, hogy a statikai engedélyt a bérlőnek kell beszerezni, azt valószínűleg a bérbeadónak kellett és ez meg is történt. Szalontai Győző fix díjért adta bérbe a helyet, ezért voltak a szerződésben azok a pontok, hogy egy tisztességes rendezvény szervezenek, előírás volt az orvos, a technikus, ezért volt, hogy fix bérleti díjért adta bérbe, nem volt érdekelt abban, hogy létszámot növelje, egyébként a bérleti díj egy részét meg sem kapta. Nem az én dolgom eldönteni, hogy a rendezvénynek ki volt a szervezője, Szalontai Győző Csanádival állapodott meg. Ügyész úr abból, hogy Szalontai Győző biztosította a biztonsági szolgálatot, ebből ő a rendezvényszervezője, ezt azért tette, mert tisztábban volt azzal, hogy milyen jelentősége van a biztonsági szolgálatnak, ha az udvariatlan a tömeggel. Szalontai Győzőt a rendezvény szervezői súlyosan becsapták, megtévesztették, ez ellen ő keveset tehetett, annál többet, hogy mindkét rendezvény előtt helyszín bejárást végezz, ott megjelenik, tanácsokkal látja el Csanádit és Kecskét. Megtévesztették a rendezvény jellegében, a szervező kilétében. Kezemben tartottok egy január 13-i emailt, amit I.r. vádlott küldött a III.r. vádlottnak "..." melléklete a szerződés, ezen az szerepel, hogy Normafa Open. Ezt be is csatolom, ennek azért van jelentősége, mert azt tatalmazza, hogy "ugyanaz ami volt" az pedig a decemberi. Megtévesztették a rendező személyében, a buli típusában, súlyosan megtévesztették a létszámban. Az ügyész úr kitért arra, hogy Szalontainak tisztábban kellett lenni a 3000 fővel, ehhez képest 1500 fogast tettek be és 200-at tartaléknak, hogyan tudhatott volna 3000-es létszámról, ha a ruhatárba 1500 fogast állít be. Köztudomású tény a résztvevők életkora, viselkedési szokásai alapvetően befolyásolják, hogy mennyi és milyen biztonsági őrnek kell a helyszínen lesznek. Arról előzetesen nem volt szó, hogy Kecskés és Csanádi emberei is jelen lesznek, és a nem sokszor szóba került kéjgáz palackokról sem volt tudomása. Ha előzetesen tudta volna ezeket az információkat, akkor nem adták volna bérbe ezt a helyszínt. Kérem, hogy a tényállást az alábbi tanúk vallomásaira szíveskedjék alapítani: ..... az igaz, hogy mindenki szeretné a saját felelősségét menteni, ez nem elítélendő, picit mindenki igyekezett a másikra hárítani a felelősséget, Szalontai Győző vallomását a vádlottak alátámasztják, Csanádi vallomásával nem sok ellentmondás van. Elmondta, hogy Szalontai elmondta neki, hogy 1800 főig lehet rendezvényt tartani, Csanádi is 1800 emberre készült. Matakovics szeirnt Szalontai azt mondta, hogy a harmadik emeleti terembe 1500-an férnek be. A tragédia bekövetkeztének időpontjában a harmadik emeleten alig volt valaki. Csanádi elmondta, hogy nem merült fel, hogy a lépcső szűk lenne, mert már nagyon rendezvényeket is tartottak a helyszínen. Kecskés Tamás úgy nyilatkozott, hogy én határoztam meg a nyitást 20:30-ba, ami 21 óráig húzódott, ennek felelősségét magára vállalta. Hranek Ferencnek vallomása a villám sebeségű nyomozás során hatszor hallgatták ki, vallomását többször megváltoztatta. Talán az eseményekhez közeli tanúvallomások hihetőbbnek tűnnek. Ennek a vallomásnak lényeges eleme Szalontai Győző szempontjából, hogy azt mondta "Szalontai azt mondta ugyanaz a buli lesz a múltkor" .... Elmondja, hogy Tamás gyorsította fel a beengedést.... Ez után ment be Hranek az épületbe, ahol látja, hogy nem lehetett mozogni a lépcsőn, a harmadik emeleti terem akkor is üres volt. Akkor kiabálta el magát, hogy valakit megkéseltek és erre a tömeg megindult, ennek lett tragikus következménye és lett is. Azt mondta, hogy ő írányítja a biztonsági személyzetet, amikor megkérdezték, hogy ki volt a felelős személy, akkor azt mondta, nem tudja mit jelent. Nyilván voltak olyan emberek, akik nem voltak bejelentve, nem volt jogi hátterük, mert először 7 emberről beszélt, majd később beismerte, hogy ő 10 embert hívott oda. Ha karszalag csak egyszeri bejövetelre szolgál, még legalább 10 embert kellett volna hívnia. Határozottan állította, hogy ő rendel még 10 embert, ez azt bizonyítja, hogy a létszámról Hranek döntött, ebben persze Szalontai beleszólhatott, de a céget azért fizette Szalontai, hogy a szakkérdésekben döntsenek. Hranek elmondta, hogyha a szervezőnek valamilyen kérdése volt, Csanádinak és Aratónak, akkor az teljesíteni kellett.

40 A tanúk közül Arató Gábor vallomását emelem ki, annak tudatában, hogy vádlottként még számot kell adni a történtekre, gyanúsított is volt ebben az ügyben, vállalta a felelőségét, nem büntetőjogi, hanem ténybeli felelősségét, elmondta a számításokat, ami alapján a befogadóképességet megállapították. Tűzvédelmi, biztonsági megbízott tartott oktatást. Arató Gábor alátámasztotta Szalontai Győző vallomását, a hatóságokkal való kommunikációt elismerte. Arató elmondta, hogy a legnagyobb probléma az volt, hogy túl gyorsan engedték be az embereket. Annak a felelősségét is magára vállalta, hogy a rendőrségre nem tette meg a bejelentést. Gyurkó József a bérleti szerződés 8) pontja alapján volt a helyszínen elmondta, hogy a beengedés nem a megszokott módon haladt, nem lettek rájuk karszalagot. Gyurkó volt az aki, végül felkapcsolta a villanyt és leállította a zenét, ő Szalontai megbízásából volt ott. Fenyves Lívia üzletvezető elmondta, hogy a földszint 100-150 fős, ....... Elmondta, hogy Szalontai nagyon alapos volt minden rendezvényen. Elmondta, hogy januárban fiatalabb volt a korosztály és jóval többen voltak, mint decemberben. ...... Nem tudta, hogy a szervezők pontosan milyen létszámot várnak. Beszélt a menekülési útvonalakról, az oktatást is igazolta, csakúgy mint Náray Szilvia. Bácskai István szintén a WB részéről, azért lényeges, mert ő volt az aki egyrészt részt vett a helyszínbejáráson, Szalontai javaslatát, Csanádi elvetette, holott a torlódást akart megakadályozni. Szalontai tisztábban volt a decemberi létszámmal a legelső kihallgatása után 2000 alatti létszámot említett, majd nyilvánvalóan saccolnia kellett, de később is 1400-1600 főről beszélt. Volt olyan biztonsági ember, akin nem volt WB-os poló. ... Ezekhez Szalontai Győzőnek nem sok köze lehetett. Istvánffy Gergely elmondta, hogy 1600-1800 embert vártak. Krekkó Péter volt a biztonsági szakember neki kellett volna meghatároznia, hogy hány ember kell egy ilyen rendezvényre. Elmondta, hogy 1600-1800 főt vártak. A kamara elnöke megerősítette, hogy ha a beengedés során nincs a Hranekék mögött ember, akkor beengedheti a következőt. A 26. számú tanú elmondta, hogy nekik Hranek adott utasítást. Kecskés István és Metzger Gábor tanúk vallomása azt támasztja alá, a belépők ára a II.r. vádlotthoz került, 4000 karszalagot rendeltek, amelynek ellenértékével Kecskés felé számoltak el, az aggálytalanul bizonyítható, hogy Kecskés volt az, aki a karszalagokat megrendelte és ezek ellenértékét zsebre tette, elmondta még, hogy 2800 belépőt adtak el. A harmadik emeleti rendezvény terem tulajdonképpen teljesen üres volt. A Skála tulajdonosan elmondta, hogy Szalontaiék színvonalas helyet akartak létrehozni.... Perényi Józsefné tanú vallomása azért lényeges, mert ő volt az önkormányzat azon munkatársa, aki elmondta, hogy a rendezvényt jogszerűen megtarthatták, hiszen csak nyilvántartásbavételi kötelezettség volt. November 17-én nyilvántartásba vetteték magukat. A 22 óra utáni tilalommal kapcsolatban hiánypótlást adták be. A január 15-i rendezvényt meg lehetett szabályosan tartani. Vagyonvédelmi szerződés: ez a szerződés, ahogy ezt Hranek elé is tártam, ez a WB írásos utasításához köti a létszám igényt, ez számomra azt jelenti, hogy a biztonsági cégnek kell meghatározni a létszámot. Helyi őrutasítás: ...... a porta főnök feladatai, aki a jogszerűtlen intézkedésre adott utasítást köteles megtagadni. Ez egyértelműen a IV.r. vádlott feladata volt, ezért kérdeztem meg tegnap, hogy ki volt a porta főnök, ő ezt el ismerte. A 11.) pont ami a szerződésből releváns. A közigazgatási eljárásokat, egytől-egyig a West Balkán Kft. kezdeményezte Arató Gábor és Rimóczy Imre irányították és intézték ehhez Szalontai Győzőnek sok köze nem volt. A létszám azt gondolom, hogy kardinális kérdésé vált az ügyben, annak a kérdésnek az eldöntése, hogy milyen okiratok állnak rendelkezésre. Az Országos Katasztrófavédelmi igazgatóság levele azt mondja. Otsz. V. rész. 3 fő/nm2 kell figyelembevenni, a lépcsőt legalább 1,65 méter szélességűre kell tervezni, ezt az akkor ott lévő lépcső meghaladta. Sem a lépcsővel, sem a kalkulált létszámmal nem volt baj. Lehet arra hivatkozni,

41 hogy a jogszabály rossz volt, de ezt kellett alkalmazni. A bejelentési lapra bármekkora számot rá lehetett írni, ha arra a hatóság nem reagált és nem tiltotta, akkor azt a rendezvényt meg lehetett tartani. Arató Gábor 10 éve ezzel foglalkozik, érdeke volt, hogy akkor létszámot számoljon, amivel a rendezvényt valóban meg lehet tartani. A szakértők felelősség kérdésében foglaltak állást, a teljes ügyirat tanulmányozása nélkül alapos szakvéleményt nem lehetett adni, a helyszín megtekintése nélkül alapos szakvéleményt nem lehet adni, a helyszín maga funkciójában változott. Nagy István szakértő módosította szakvéleményét, hogy építési, tűzvédelmi szempontból nem állíthat, mert nem rendelkezik kompetenciával. A rendezvény megtartásának biztosítása az R.Akcióstar Kft. feladata volt. ennek a bűncselekménynek az a feltétele, hogy az elkövető valamilyen norma hatálya alatt álljon. A büntetőtörvénykönyv magyarázata azt mondja, hogy az testi épség védelmére vonatkozó foglalkozási szabályoknak van jelentősége. .... Olyan foglalkozási normaszegés, mint rendezvényszervezés..... A Btk. magyarázata szerint egyéb foglalkozási szabályok közé tartozni, ha bármilyen foglalkozási szabály megszegéséről beszélünk, az nem hozható összefüggésbe a Btk. 171. §-ával az foglalkozásiszabályszegés, és az eredmény között nincs okozati összefüggés. .... E körben szeretném felhívni a bíróság figyelmét azon bizonyítékokra, hogy a felgyülemlet tömeget, gyorsan, észnélkül, karszalagok feltétele nélkül engedték be, egy valóban szűk területre. Mindazokhoz a tevékenységekhez Szalontai Győzőnek sok köze nem lehetett. Semmiféle kommunikáció nem volt a szervezők és a portaszolgálat között, nem volt aki felelős döntéseket hozzon. Egy dolog biztos, hogy Szalontai tevékenységének ehhez semmi köze nem lehetett, foglalkozási szabályszegést nem követett el, tevékenységének semmi köze nem volt a halálos eredmény bekövetkezéséhez. A kényszerintézkedéseket elutasító végzésében a bíróság ezt meg is állapította. Szülőknek pótolhatatlan vesztesség gyermekeik elvesztése, de aki ismeri Szalontai Győzőt tudja, hogy az ő életét is beárnyékolja az az ügy. szünet II.r. védő: Az ügyészség II.r. vádlottal szemben ... emelt vádat. Elkövetési magatartások a vád 4. oldalán nem ellenőrizte, hogy alkalmas-e a hely rendezvény lebonyolítására. Terhére rója az ügyészség, hogy nem került sor. Tájékoztatnia kellett volna I. és IV.r. vádlottat arról, hány fő beengedését tervezik. II.r. vádlott szemben az ügyészi állítását, ugyan nem ismerte el a bűnösségét, de érdemi védekezést nem terjesztett elő, elmondta, hogy szerződéses jogviszonyban nem állt. Ezen a rendezvényen jelen volt, a karszalagot ő vásárolt, a fellépőket ő biztosította, az ő részére járt volna a bevétel. A bevétel a dj-k fizetése volt, ez nem Kecskés Tamás zsebébe vándorolt volna, nyilvánvalóan ő is részesült volna belőle. ő reklámozta ezt a rendezvényt, plakáton, a WB honlapján is megjelent. Kihallgatásra nem kerültek az ő barátai akik a dj-k biztonságára, holmijára vigyáztak, a portaszolgálattal kapcsolatban nem álltak. Az ő cselekvőségére vonatkozóan minden elmondott. Sok szempontból egyetértek az ügyész úrral. Hét pontban foglaltam össze azt, hogy eltérő tényállást indítványozok - havi rendszerességgel voltak a WB-ban rendezvények, ezt cáfolom Karácsony József szakvéleményében szerepel a lista, a decemberi programokról 4,10,11,12,21,24,27,29,31. ezek közül Péterffy Borit és a Quimbyt nem kell bemutatni, hogy milyen létszám rendezvények voltak. Kecskés Tamás rendezvényeket szervezett, vagy programokat szervezett ennek jelentősége lehet és van, azt, hogy ő korábban az Almássy téren és a Dürer kertben programot szervezett, a kihallgatott fiatalok elmondták, egyetlen esetben látták őt komplett rendezvényt szervezni,

42 a január 15-i rendezvénnyel kapcsolatban I.r. vádlott vallomása szerint, ennek a rendezvénynek III.r. vádlott a szervezője, Fodor Balázs vállalt felelősséget, a helyszín bejároson ott volt II.r. is de nem beszéltek egymással, igazából neki be sem mutatták. Vallotta továbbá, hogy III.r. volt a főszervező, I.r. hozta össze III.r. és IV.r. vádlottat. Gyurkó József vallomása, aki a WB alkalmazottja volt karbantartóként, elmondta, hogy a berendezést III.r. vádlott emberei csinálták, elmondta, hogy a III.r. vádlott intézkedett a kapunál, egyéb berendezési tárgyak elrendezése is III.r. vádlotthoz kötötte. Fodor Balázs II.r. vádlottat dj-ként ismeri, december 4-én sem volt szervező. Bácskai István üzletvezető I.r. vádlott mutatja be III.r. vádlottat, mint szervezőt. Kecskés István elmondta, hogy programszervező Kecskés Tamás, elmondta, hogy egyetlen esetben volt a kapunál Kecskés Tamás. Fodor Balázs szervezte a december 4-i rendezvényt, január 15-i rendezvénnyel kapcsolatban elmondta, hogy a WB mindenjogot fenntartott és a Disel Music nemcsak a vendéglátást végezte, hanem egyéb szervezési feladatokat. Kecskés Tamás a rendezvényen fellépőként is résztvett, ez is némiképpen kizárja, hogy főszervezője legyen a rendezvénynek. Indítványozom, annak megállapítását, hogy I.r. és IV.r. vádlott tudta, hogy legalább 3000 fiatal érkezik a rendezvényre. Erre a nyomozás során több bizonyíték is felmerül. Nagyon sok különbség a 2000 és a 2700 fő között én nem láttok, I.r. vádlott erről tudott és ezt engedélyezte. III.r. vádlott elmondta, hogy ő úgy gondolta, hogy valaki közli Kecskés Tamással, hogy 1800 fő a limit, ezt vele elfelejtették közölni, gondolom nem véletlenül. Kecskés Tamás reklámozta ezt a rendezvényt, és nem bűn, hogy minél nagyobb létszámban szerette volna a rendezvényt megtartani. Zavartalanul hagyták, hogy 3000 visszajelzés legyen a Facebookon, és a WB honlapján, azért nem Kecskés Tamás a felelős. A plakáton 21 óra szerepelt, 16+-os rendezvényként volt hirdetve. Szigeti tanú elmondta, hogy minden Kecskés Tamás által szervezet partin sokan voltak, ez köztudomású volt. .... A neten látta ő is a hirdetést. Karácsonyi szakvéleménye mellé csatolt üzleti tervben a Normafa rendezvény - ennyit sikerült a szakértőnek kinyerni - egyébként gondolom nem véletlenül töröltek mindent. Tóth Gábor határozattan állította, hogy 3000 fővel számoltak. Tanács Zita, Fenyves Lívia tanúk is vallották, hogy közölték, hogy kell még a ruhatárba ember, mert nagyon sokan lesznek. 25. számú tanú IV.r. vádlott mondta, hogy sokan lesznek 3000 főt mond a vallomásában. Arató Gábor annyit mond, hogy 1800-2000 főben határozta meg, hogy hányan jöhetnek be, de nem tudja, hogy I.r. vádlott mondta-e a szervezőknek. A december 4-i rendezvény is nagy létszámmal folyt, pontos adatot senki nem tudott mondani. .... 3000 a kamionosok bálon 5000-en voltak Czagler Tamás is úgy nyilatkozott, hogy máskor is volt ilyen tömeg, akkor is 17 év közöttiek voltak. Ezek a vallomások kizárják, hogy I.r. és IV.r. vádlott nem tudtak a létszámról. Tanács Zita, Fenyves Lívia is elmondták, hogy erősíteni kellett a ruhatárat, akkor valószínűleg. 1500 fogas nem ok, egy fogasra 3-4 kabátot is lehet tenni. 2700 körüli személy juthatott be. nem ellenőrízték II.r. és III.r. vádlottak a vendéglétszámot, ezzel kapcsolatban szintén azt indítványozzuk megállapítani, hogy II.r. vádlott tisztábban volt azzal, hogy nagy létszámú rendezvény megtartásáról van szó, így nem kellett ellenőriznie, hogy milyen létszám mellett kerül sor a rendezvény megtartására. Nem szabad összekeverni a rendezvény helyszínét.... II.r. vádlott feladata a hang- és fénytechnika, az elhelyezett dobogók elhelyezése volt, hiszen ő dj-ket hozott, erre kötött szerződést és semmi másra. Erre vonatkozóan bizonyítékok vannak, az ebből való következtetés levonása, tisztelt bíróság feltétele volt. III.r. vádlott is elmondta, hogy nem feltételezte, hogy a hely nem alkalmas, hiszen nem kis rendezvények voltak itt, ebben a körben, hogy a rendezvény helyszín nem volt alkalmas.

43 A 17. számú tanú, aki a Skála Metró vezetője szerint volt menekülési út. Matakovics György a szinteken lévő létszámmal kapcsolatban nyilatkozott. Ha az ott dolgozó emberek úgy ítélik meg,hogy ilyen létszámú ember befér, miért kellene erről Kecskés Tamásnak másképp gondolgoznia. Németh Ferenc és Gombi Károly szakért (... oldal) 5,4/m2 - 3/m2-t enged. Kecskés Tamás nem azért volt ott, hogy a lépcsőt szemlélje meg, ő egy működő helyszínre egy programot akart vinni. Az üres helyiség természetben nem volt elválasztva attól, amit bérelt a Skála Metrotól bérel. Kecskés Tamás, amikor a helyszínbejáráson látta az üreshelyiségben, fel nem merülhetett benne, hogy kicsi lenne, szűk lenne a lépcső, holott ennek töredéke területen szórakoznak fiatalok. A szakértő azt mondta, hogy 3/m2 lehet jelen, ez 6-7 ezer embert jelent. Akkor Kecskés Tamás joggal gondolta, hogy a rendezvény ezen a helyszínen megtartható. Az elkövetési magatartás lévő jogszabályoknak nem sok köze van a II.r. vádlott magatartásaihoz. Nem II.r. vádlott feladata volt az engedélyek beszerzése. I.r. vádlott önmaga elismerte, hogy neki kellett volna beszerezni az engedélyt az 500 főnél nagyobb rendezvény miatt. A Skála Metro ügyvezetője azt vallotta, hogy a bérlő - vagyis a WB és nem az albérlő - feladata, szerződésben vállalta, hogy ezeket az engedélyeket beszerzi. Arató Gábor állította, hogy decemberben és januárban is kértek engedélyt. dr. Juhász Gábor elmondta, hogy I.r. vádlott úgy nyilatkozott, hogy a tűzvédelmi engedély rendben van. Tényállás szerint négy beengedő sor volt, ennek megállapítása tényállásban azért nehézkes, mert a bíróság ebben a körben nagyon sok tanút nem hallgatott meg, gyorsult-e nem gyorsult. Nagyon sok tanú, a szórakozó fiatalok közül nem lehet kihallgatva, I.r. vádlott azt adta elő, hogy III.r. vádlott akarta a négy kaput, de I.r. vádlott ebbe nem egyezett bele, utána volt olyan vallomás, hogy rájuk bízta. Kármán úgy nyilatkozott, hogy három sor volt. Gyurkó József szerint három sor volt. A tanúként meghallgatott .... akik szedték a karszalagot, háromszor kettesével álltak. Istvánffy biztonsági őr elmondta, hogy négy sor volt, a negyedik sor a VIP sor volt, ahol maximum 50 ember juthatott be. Marton Kornél szerinti is három sor volt. Bácskai szerint három sor volt. Hermann Chantal tanú elmondta, hogy három sávon lehetett bemenni 22:30-kor. Akkor még emlékeztek a fiatalok, hogy pontosan mikor értek oda. 22 órától felgyorsult a beengedés, ezt egyértelműen nem lehet megállapítani, önmagában az, hogy 1000,forint lett a belépőjegy ára. Gyakorlatilag e vonatkozásban a vendégek vallomása lehetne mérvadó. .... vallotta, hogy tételesen átvizsgálták. A fiatalok vallomása is ellentmondó. Ami a beengedésnél megállapítható, hogy ki volt a kapunál, ki voltak a termekben. Istvánffy, Marton voltak, akik az átvizsgálását végezték. A belső ajtónál állt IV.r. vádlott, aki a végső beengedés ütemét biztosította. Az 1. számú tanú is azt vallotta, hogy a karszalagok osztása igénye szerint történt, nem volt kapkodás. Az 1. számú tanú 22:30-kor lépett be és feltették a szalagot, tehát e tekintetében nem lehet megállapítást tenni. A földszinten lévő terem berendezése nem II.r. vádlott feladata volt. A dobogók nem II.r. vádlott kérésére lettek elhelyezve, ugyanúgy voltak mint december 4-én. A dobogó a lépcső alatt volt, nem a lépcső és a bejárat közötti szakaszon. Ezen tényállás alapján kérdés, hogy milyen jogi következtetés vonható le. Több jogi probléma is felmerül, egyrészt, hogy a helyszín mennyire volt alkalmas, e tekintetben utalnék arra is, hogy a helyszín, nem egy tanyasi pajta épület, ahova II.r. egy rendezvényt akart szervezni, a város szívében, rendőrségek, hatóságok, mentők közelében, több évtizede álló komplesszum, ahol, ha I.r. vádlott rendezvényeket úgy tartott volna, hogy nincs rá engedélye nagy hiba lett volna. Ezt II.r-nak kellett volna megcáfolni. Ez a rendezvény helyszín egy ismert rendezvény helyszín volt, ahol Kecskés Tamás okkal joggal gondolta, hogy rendezvényt tarhat. Mi volt a különbség a december 4-i és a január 15-i rendezvény között azon kívül, hogy más volt a rendezvény neve. Lényegében ugyanaz volt a közönség is, a várható létszám is.

44 Az I.r. vádlott vonatkozásában megkérdőjelezem, hogy mit adott bérbe. ő a helyiséget III.r. vádlottnak bérbeadta, aláírtak egy szerződést, I.r. vádlott bérbeadta, de fenntartotta magának a portaszolgálatot, ezzel elismerve, hogy a belépő személyek testiépségért felelősséget vállalnak. Bácskai István, Náray Szilvia is jelen voltak, akik a WB alkalmazottjai voltak, Gyurkó József, a ruhatár bevétele I.r. vádlotté volt, ha az ő munkatársai dolgoznak ott, akkor a ruhatár bevétele I.r. vádlott bevétele. Minden jogot I.r. vádlott fenntart magának, mi marad a többieknek karszalagot osztanak, dj-ket hoznak ezen az estén ez volt II.r. vádlott feladata. I.r. vádlott a bejáráson ott volt, I.r. és IV.r. vádlott állapodnak meg abban, hogyan biztosítják a rendezvényen, jelen van a január 15-i rendezvényen is, úgy hagyja el a rendezvény helyszínét, hogy látja, hogy órási tömeg várakozik, szól IV.r. vádlottnak, hogy mindenkit jól vizsgáljanak át, arra utasítja IV.r. vádlottat, hogy menjen be és nézzen körül. Ez a hely, hogy mire alkalmas és I.r-nek mi a felelőssége, ez egyértemű. Juhász Gábor vallomása lehet még lényeges, aki találkozott I.r. vádlottal, kifejezetten azzal fordultak I.r. vádlotthoz, hogy nagy létszámú rendezvényen keresnek rendezvénytermet. II.r. vádlottat a létszám stopról senki nem tájékoztatta. Ami még az üzleti tervből kiderül, hogy a jegyárak 2900,- forintos árak voltak, a 850,- 1000,- forintos árból alappal kellett volna következtetni arra, hogy nagyon sok fiatal lesz, hiszen olcsó a rendezvény. A rendezvényen a kijáratok, hogy nyitva voltak-e, nem Kecskés Tamás feladata és felelőssége volt, nem ő vállalta a rendezvény biztosítását. II.r. vádlottban fel sem merült, hogy bármilyen engedélyt neki kellene beszerezni. ő egy olyan helyszínre ment, ahol köztudomású volt, hogy rendezvények folynak. I.r. vádlott feladata volt minden engedély beszerzése, állították, hogy ezt ők meg is tették. A bíróságnak azt kell eldöntenie, hogy alkalmi rendezvényről beszélünk vagy sem. II.r. vádlott tudattarmára tudok hivatkozni, miért kellett volna Kecskés Tamásnak arra gondolni, hogy ez egy alkalmi rendezvény, amikor folyamatosan reklámozták a WB rendezvényeket. A bíróság feladata, amikor jogkérdésekben állástfoglal, hogy mi szak és mi jogkérdés, a foglalkozás körében elkövetett bűncselekményeknél szakkérdés, hogy milyen foglalkozási szabályok hatálya alatt áll, és hogy mi az általános elvárás. Jogkérdés a könyelmű bizonyosság és a tőle elvárható magatartás. Azt kell vizsgálni, hogy Kecskés Tamástól mi volt ebben a körben elvárható. Szakértői kérdés, hogy kinek a feladata volt beszerezni az engedélyeket. Németh Ferenc rendezvényszervezőt említ, mert a rendezvényszervező köti meg a szerződést a biztonsági szolgálattal. A vagyonőri törvényben nincs meghatározva, hogy mik a szervező kötelezettségei, a szervező határozza meg, hogy milyen biztonsági környezetet szeretne. ..... Németh Ferenc szakértő a bejárásáson a biztonságért felelősnek kell megfigyelnie mindent. Végig arról beszélünk, aki szerződési kötelezettségben áll a biztonsági szolgálattal. A szakvélemény meg sem említi II.r. vádlottat. Azt is mondja Frank György, hogy a rendezvény szervező fel fog kérni egy biztonsági céget, ezt itt I.r. vádlott tette meg. A tűzvédelmi iratokat, dokumentációkat I.r. vádlottól tudta elkérni. Gombik Károly szakértő leírja, hogy meg kell küldeni a tűzoltóságnak az alábbi iratokat: ..... Nem II.r. vádlott kezében voltak ezek az iratok, nem is kell, hogy legyenek, ez I.r. és IV.r. vádlott feladata volt. A baleset oka - a foglalkozási szabály kell, ami II.r. vádlottra kötelező, részben jog kérdés, részben tényállási kérdés, hogy I.r. és IV.r. vádlott miről tudott. A foglalkozási szabály kell ennek összefüggésben kell álljon a veszélyhelyzettel, és II.r. vádlott szabályszegő magatartásával. II.r. vádlott vajon ezen elkövetési magatartások kapcsán vajon előre látta e magatartásának következményeit, mert ...... Az a jogalkalmazói kérdés, hogy mi volt elvárható. II.r. vádlott dj mindkét rendezvényen dj-ként szerepelt, egyéb más felelősséget nem vállalt. A kérdés az, hogy mi az ami tőle elvárható volt. III.r. vádlott dolgozik egy rendezvény helyszínen, ahova invitálja Kecskés Tamást. Kecskés Tamás bízik I.r-ben bízik III.r-ben, amikor a rendezvényt erre a helyszínre szervezi.

45 Elmondtam, hogy mit láttot a bejáráson. Tőle ebben a szituációban, úgy hogy nincs a rendezvényszervezőkre szabály. ő nem vállalt felelősséget a fiatalok biztonságáért. IV.r. vádlott feladata volt, amit nem sok sikerrel hajtott végre. A balesetnek két oka volt, az egyik oka nyilván IV.r. vádlott magatartása, I.r. vádlott tisztában volt azzal, hogy érvényes tűzoltósági engedély nem volt. Nem lényeges, hogy volt-e használati engedély, nem is a kiürítési terv, egyfajta I.r. vádlotti gondolkodás, hogy mi volt a helyzet kint, tudta, hogy IV.r. vádlott kinlódik a kapuban, nem tesz semmit. IV.r. vádlott első vallomása, és kollégái vallomásában is kiderül, hogy 6-7 emberrel állt fel hét órakor. Úgy akarta ezt a rendezvényt 6 emberrel biztosítani, úgyhogy mindent tudott, úgyhogy a kapuban áll. El ne higyjük már a tanúk, akik a ott állnak három halott kislány mellett.... Kilenc órakor IV.r. még azzal volt elfoglalva, hogy embereket "varázsoljon" be, nem a biztonsággal. Nem Kecskés Tamás, aki karszalagot osztókat felügyelte.... Így egy rendezvényt biztosítani nem lehet. A biztonsági őrök elegánsan felmentek lifttel a harmadikra és majd onnan jelzik, hogy ott minden rendben. Zimányi tanú elmondta, hogy látta, hogy sokan vannak "és?" A közvetlen veszélt, a halálos eredményt az okozta..... A lépcsőházban feltórlódtak... A beengedés pillanatában olyan nagy lefelé menő problémával számolni nem kell. Nagyon sok helyen van tömeg rendezvényeken, stadionokban, nem kell meghalni attól, hogy tömegben állunk, ez veszélyes állapot, de nem tartom közvetlen veszélynek. Amikor 11 órakor két host telefont kap, hogy rakjanak rendet a ruhatárba, felmennek és az asztalokat, a fiatalokkal együtt (vallomások vannak rá:....) föntről egy olyan lökés indult meg, kilökték a sörasztalokat, kitolták onnan a fiatalokat, ez a tömeg, ahogy meglökték, zúdult rá a zsufolásig telt lépcsőházba. Tömegben nem lehet esni, attól estek el, hogy föntről jött a lökés. Valóban volt késelés, legalábbis ilyen hangok. .... Ahol egy kis rés volt ott elestek. A baleset egyik oka IV.r. vádlott magatartása, szó sem volt 10 főről. Hajnalban az események után kizárt, hogy valaki az APEH papírokra tudjon gondolni. Összességében azt gondolom, hogy II.r. vádlott a foglalkozási szabályokat nem szegte meg. Én úgy érzem, hogy mindent megtett abban a körben, ami tőle elvárható. Innentől befolyásolva az ügyészi munkát is, olyan főszervezőként tüntette fel Kecskés Tamást, ami nem fedi a valóságot. Az értékelt bizonyítékok alapján, a jogi indokok alapján a II.r. vádlottat mentse fel. III.r. védő: Csanádi József – korábban csatolt meghatalmazással igazolt – védőjeként az alábbi indítványt terjesztem elő. Indítványozom, hogy a T. Bíróság mentse fel Csanádi Józsefet a Btk. 171. § (1) bekezdésébe ütköző, (2) bekezdés c) pontja szerint minősülő halálos tömegszerencsétlenséget okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vádja alól, mert a bűncselekményt nem követte el, illetve a bűncselekmény elkövetése nem bizonyítható. Indítványozom továbbá, hogy a T. Bíróság mentse fel Csanádi Józsefet a Btk. 276. §-ába ütköző magánokirat-hamisítás vétsége vádja alól, mert a cselekmény nem bűncselekmény.

I.

46 Bevezető gondolatok Kétségtelen tény, hogy 2011. január 15-én három fiatal lány tragikus körülmények között meghalt a West Balkán szórakozóhelyen. Ez az eset felkavarta a társadalmat és fokozott médiaérdeklődést váltott ki, amely sajnálatos módon a nyomozásra is rányomta a bélyegét. Soha nem látott tempóban, hetek alatt megtörtént a gyanúsítottak és a nagyszámú tanú kihallgatása, a 2011. január 17-ei kirendelés alapján január 23-án, azaz 6 nap alatt (!) elkészült a tűzvédelmi szakértői vélemény, a 2011. január 21-ei kirendelés alapján 2011. január 23-án, azaz 2 nap alatt (!!) a személy- és vagyonvédelmi eseti szakértői vélemény, 2011. április 27-én pedig iktatásra került a vádirat. A sietség azonban egyértelműen a felderítés rovására ment, ahogy a jogi kérdések is átgondolatlanok, az azokra adott válaszok pedig elnagyoltak lettek. A védelem meglátása szerint a nyomozás és a vád is akként jellemezhető, hogy három fiatal lány meghalt, ezért pedig valakit felelősség terhel, valakit vagy valakiket felelősség kell, hogy terheljen. Ezt a szemléletet egyértelműen tükrözik a szakértőknek feltett kérdések is, akikkel a nyomozó hatóság valójában az ítéletet akarta megíratni. Az eredményfelelősséget azonban a büntetőjog már több száz évvel meghaladta, a nyomozó hatóságnak és az ügyészségnek ezért magát a társadalmi nyomástól függetlenítve, egyben büntetőeljárási feladatainak eleget téve azokat a kérdéseket kellett volna részleteiben vizsgálnia, amelyeket a Btk. 171. §-a kijelöl. Mielőtt azonban a védelem kifejtené a dogmatikai kérdésekkel kapcsolatos álláspontját, előbb a tényállással kíván foglalkozni. II. Tényállás II.1. A vád A vád a következőket rója Csanádi József terhére. a) „Csanádi József III. r. vádlott és Kecskés Tamás II. r. vádlott a rendezvény szervezése körében a helyszín vonatkozásában a kellő körültekintést elmulasztva nem ellenőrizték, hogy a West-Balkán Klub helyszíne tűzvédelmi, épületszerkezeti és készültségi szempontból alkalmas-e az általuk szervezett rendezvény lebonyolítására. Arról sem győződtek meg, hogy a helyszínen milyen maximális vendéglétszám mellett kerülhet sor vendéglátói tevékenység végzésére. Ezen alapvető körülmények megismerésére irányuló bármiféle intézkedés hiányában, anélkül, hogy meggyőződtek volna arról, hogy az általuk választott helyszín tűzvédelmi és épületszerkezeti szempontból alkalmas-e az általuk szervezett rendezvény megtartására … kb. 3000 fő szórakozni vágyó személy részvételére számítva döntöttek arról, hogy a rendezvényt a West Balkán Klubban megtartják”. (vádirat 4-5. o.) b) „tűzvédelmi előírásokat tartalmazó iratot nem készítettek, nem került sor a tűzoltóság tájékoztatására”. (5. o.)

47 c) „arról kellett volna tájékoztatnia Szalontai Győzőt és Hranek Istvánt, hogy pontosan milyen létszámú vendég részvételére számítanak, illetve hány fő beengedését tervezik”. (5. o.) d) „Kecskés Tamás és Csanádi József azzal, hogy a földszintre és az emeletekre párhuzamosan folyó zenés műsorokat szerveztek, rendkívül kedvezőtlen helyzetet teremtettek, mert ennek folytán a különböző irányú közönségforgalmak a lépcsőn és a csatlakozó terekben keveredtek és így a lépcső forgalma jelentősen megnőtt”. (6. o.)

II.2. Szervező volt-e a vádbeli napon Csanádi József? A vádirat szerint a vádbeli rendezvény szervezői Csanádi József és Kecskés Tamás voltak. Tekintettel arra, hogy az egyes eljárási szereplők, úgy a vádlottak, mint a tanúk megnyilatkozásaiban rendre tetten érhető volt, hogy az egyes rendezvényeket, az azokon lejátszódó eseményeket és az azokon részt vevő személyeket összekeverték, Csanádi József szerepének megítélése érdekében a következőket kell rögzíteni. Valóban voltak olyan rendezvények, amelyeket Csanádi József szervezett. Ezek a rendezvények „Normafa” név alatt kerültek meghirdetésre. A Normafa címen hirdetett rendezvényeket Csanádi József és Fodor Balázs szervezte, és ezeket az jellemezte, hogy a vonatkozó szabályokat ismerték, betartották és a rendezvények probléma nélkül lebonyolódtak. Ezt több tanú és Szalontai Győző is megerősítette: II.2.1.a. A „Normafás” rendezvények Szalontai Győző: „A Normafa Open Air brand névről december 4-e kapcsán hallottam, ezzel a branddel vették ki a helyet tőlem, ez a brand Csanádi Józsefet és Fodor Balázst takarta”. (51. tjk. 32. o.) Fodor Balázs: „A Normafa is egy rendezvény sorozat, Csanádi úrral dolgozunk ezeken a rendezvényeken. 2010 nyarán volt ilyen Normafás rendezvény, dolgoztunk ezen együtt Csanádi úrral”. (51. tjk. 243. o.) Juhász Gábor: „Csanádi Józsefet több évet ismerem, Fodor Balázson keresztül, aki gyerekkori legjobb barátom. A saját rendezvényeiken - Normafa – ismertem meg Csanádi Józsefet”. (77. tjk. 17. o.) Bácskai: „Csanádit egyébként már előtte a "Normafa Open Air Partyn"ismertem meg, mint szervezőt”. (77. tjk. 3. o.) Váradi Emil: „A régebbi rendezvények a Normafa OpenAirek voltak, Csillebércen voltak ezek a rendezvények, Csanádi József szervezte, én nem láttam a szervezésbe, én a pultok berendezésével foglalkoztam. A Csillebérci rendezvényeken a szervezést is Csanádi csinálta”. (51. tjk. 4. o.) Gábor Lilla: „Voltam Normafa rendezvényen korábban, a Normafa OpenAir nevet Csanádi Józsefhez kapcsolom. A Normafa OpenAirben pontosan nem tudom, de azt hiszem, hogy ő szervező volt.” (51. tjk. 8. o.)

48 II.2.1.b. A „Normafás” rendezvényeken mindig betartották az előírásokat Matakovics György: „a korábbi rendezvényeken magánmentős céget minden alkalommal hívott Csanádi József”. (51. tjk. 254. o.) Juhász Gábor: „Amihez nekem bármi közöm volt Normafás rendezvényekhez, mindig bejelentettük 15 nappal korábban, mindig volt mentő”. (77. tjk. 19. o.) II.2.1.c. A 2011. december 4-ei West Balkán rendezvény 2011. december 4-én a West Balkánban (a továbbiakban: WB) is volt egy rendezvény, amelyet Csanádi József és Fodor Balázs szervezett és Normafa Open Air címen lett hirdetve. A fentiekettöbb tanú, és Szalontai Győző is megerősítette: Szalontai Győző: „December 4-re mégis befogadtuk a rendezvényt az volt a neve, hogy „Normafa Open Air”. (51. tjk. 12. o.) „A Normafa Open Air brand névről december 4-e kapcsán hallottam, ezzel a branddel vették ki a helyet tőlem, ez a brand Csanádi Józsefet és Fodor Balázst takarta”. (51. tjk. 32. o.) „a december 4., Fodor Balázsnak és Csanádi Józsefnek adtam bérbe a helyet, ők jártak el a rendezvény kapcsán, mint bérlők, programszervezőként is”. (51. tjk. 13. o.) Arató Gábor: „A Normafa csoportról hallottam, a 2010. december 4-i rendezvénynek volt a neve ez a Normafa elnevezés”. (51. tjk. 234. o.) Fodor Balázs: „A december 4-i rendezvény alatt Csanádi külföldön volt, ennek a lebonyolításában Csanádi úrral együttműködtem”. (51. tjk. 243. o.) Abban a kérdésben is egybehangzóan nyilatkoztak a tanúk, hogy a december 4-ei rendezvényen probléma nem merült fel, valamennyi szabályt és az 1.800 fős létszámkorlátot is betartották Csanádiék. Szalontai Győző: „December 4-én ezalatt a létszám alatt maradtak, tudtommal. Ott kaptunk egy adatot, hogy hány fő jön, akkor tudtuk, hogy 1800 fő a maximum, aki befog jönni. A rendezvény probléma nélkül lezajlott”.(51. tjk. 16. o.) Istvánffy Gergely: „December 4-én sem volt semmi gond”. (51. tjk. 145. o.) Juhász Gábor: „A december 4-i rendezvény gond nélkül lezajlott, én jelen voltam, Csanádi József nem”. (77. tjk. 19. o.) Náray: „Amikor lezajlott a rendezvény, hétfőn mentem dolgozni és akkor megkérdeztem, hogy mi volt - ez a decemberi rendezvény - akkor azt mondták, hogy minden rendben volt”. (51. tjk. 12. o.)

49 II.2.2. A Noise Night Life rendezvény Ezzel szemben 2011. január 15-én Noise Night Life (a továbbiakban: NNL) rendezvény volt. A NNL rendezvényeket pedig Kecskés Tamás szervezte. Fodor Balázs: „Kecskés Tamás a Noise Night Life rendezvényeket szokta szervezni ez tény, A január 15-i rendezvény Noise Night Life-ként volt meghirdetve, fel sem merült, hogy Normafaként. Csanádi es Fodor duónak nem volt szervezői feladata. Szervezés alatt azt értettem, hogy a Noise Night Life-s rendezvényt ő szervezi, én akkor jogosan véltem azt, hogy ezt is most ő szervezi”. (51. tjk. 243. o.) „A Noise Night Life, mint termékhez a Kecskés Tamás nevet csatolom. A velem kapcsolatban álló szponzorok is ezt mondanák, mert erre a névre hallgatott ez a rendezvény, es ehhez az ő nevét csatolták”. (51. tjk. 243. o.) Matakovics György: „Amit Csanádi József szervez, annak Normafa Openair a neve, amit pedig Kecskés Tamás szervez, annak Noise Night Life volt a neve”. (51. tjk. 250. o.) A december 4-i es a szilveszteri is Normafás volt. A január 15-i rendezvény az Noise Night Life-s rendezvény volt,” (uo. 250. o.) Váradi Emil: „A Noise Night Life neve alatt futott a január 15-i rendezvény, a kiírásokon is ez volt. A Noise Night Lifehoz Kecskés Tamás nevét tudom kötni, bár őt személyesen nem ismerem, egyszer valamikor elhangzott, hogy ő a szervező, és ő csinálja ezt a partyt. A Csillebérci rendezvények Normafa OpenAir néven futottak.” (51. tjk. 6. o.) Gábor Lilla: „Én úgy tudom, hogy a január 15-i rendezvényt nem a Normafa OpenAir rendezte, én úgy hallottam, hogy ez egy más rendezésű buli lesz, a Dóra, aki felhívott, ő mondta, hogy a Noise Night Life rendezvényre kell mennem segíteni.” (51. tjk. 8. o.) Juhász Gábor: „Január 15-i rendezvény azért lett, mert december 4-én Kecskés úr és programja kapott egy színpadot, mivel ők – Csanádi és Kecskés – egymásnak konkurenciái voltak, a Normafa és a Noise Life. Kecskés úrnak tetszett a december 4-i rendezvény, szeretett volna egy ilyet csinál, ennek nyomán jött létre egy megállapodás, hogy fordítva lesz minden, mint december 4-én és most a Kecskés úr rendezvényén kapott a Normafa egy színpadot. A vendéglátás volt a nyitva maradt kérdés, én baráti beszélgetésekből tudom, mert január 15-én én oda se akartam menni, én csak tudtam, hogy van egy ilyen rendezvény, azt tudtam, hogy szükség van vendéglátós Kft-re. Csanádi úr így került képbe a Diesel Music Kft-n keresztül, mert ennek a Kft-nek volt engedélye ilyen vendéglátó tevékenységre.” (77. tjk. 19.o.) Kecskés Tamás is elismerte, hogy a Noise Night Life az ő szellemi terméke. „A Noise Life Production Kft. ügyvezető igazgatója vagyok. … egy személyes cég és a tevékenységi köre rendezvény szervezés”. (2011. január 16-ai tanúvallomás 4. o.) A december 4-ei plakáton rajta is volt a „Normafa”, ezzel szemben a január 15-ei esemény plakátján nem, azon a Noise Night Life volt rajta. II.2.3. A 2011. január 15-ei rendezvény előkészületei

50 Csanádi József azt tudta Kecskés Tamásról, hogy korábban a Dürer kertben szervezett bulikat és DJ-ként is működött. 2010 nyarán zenélt Csanádiék egyik rendezvényén. A december 4-ei WB rendezvényen szintén lemezlovasként működött közre. Közben, 2010 őszétől azonban Kecskés is nekiállt rendezvényeket szervezni, felismerve, hogy ezzel egyrészt bevételt lehet realizálni, másrészt, népszerűségre lehet vele szert tenni a fiatalok körében. Kecskés Tamás elmondta, hogy szeretne egy rendezvényt szervezni a West Balkánban és megkérdezte Csanádit, hogy ismeri-e Szalontai Győzőt, össze tudná-e ismertetni őket, majd egyre inkább forszírozta a január 15-ei rendezvényt. Csanádi a rendezvényszervezésben nem akart konkurencia harcot Kecskéssel, ezért megbeszélték, hogy Csanádi csak a vendéglátással foglalkozik a West Balkánba tervezett rendezvényen, míg a szervezést és a program lebonyolítását Kecskés végzi. Ezt Kecskés Tamás is megerősítette: „2010. december 4-én volt is egy szombati napon egy rendezvény, melyet Csanádi szervezett és én ott zenélni voltam. Ez ekkor már a West Balkánban volt. … Ezután a rendezvény után kezdtünk el komolyabban beszélgetni, hogy még egy buli kellene itt, mivel rendben lezajlott az előző. Ezután néztük ki a 2011. január 15-ei dátumot. Szóban úgy állapodtam meg Csanádi Józseffel, hogy a vendéglátás területén neki van több éves tapasztalata, ezért a vendégek ellátása az ő feladatuk”. (2011. január 16-ai tanúvallomás 4. o.) Az, hogy Kecskés Tamás rendezvényeivel kapcsolatban problémák vannak, csak a vádbeli esemény után derült ki Csanád József számára, különösen akkor, amikor a Kecskés Tamásról különböző rendezvényeken készült felvételek, illetve a nyilatkozatai megjelentek az interneten. Abban a körben Szalontai és Csanádi is egybe hangzóan nyilatkozott, hogy Csanádi József hívta fel Szalontait a január 15-ei rendezvénnyel kapcsolatban. Ahol Szalontai és Csanádi vallomása között érdemi ellentét van, az a kérdés, hogy Szalontai tudott-e arról, hogy Kecskés szervezi a január 15-ei rendezvényt. Csanádi József végig következetesen állította, hogy Szalontai Győző tudott erről, a helyszíni bejáráson Kecskés is jelen volt, ugyanakkor, mivel Szalontai ki nem állhatta Kecskést, minél kevesebbet akart vele találkozni és beszélni, így sajnálatos módon Csanádi József beékelődött közéjük kapcsolattartóként. Csanádi: „én bemutattam Győzőnek Kecskés Tamást, mint a rendezvény szervezőjét, végigmentünk a termeken mindenki megfigyelte a feladatait, majd a bejárás véget is ért volna, Győző félrehívott egy pillanatra és azt mondta, hogy „ne a hülye gyerekkel kelljen egyeztetnem”, én mondtam, hogy rendben, hogy egyeztethet velem is, de tudjad, hogy ő a rendezvény szervezője”. (51. tjk. 39. o.) „Amiatt hívott engem Győző, mert nem akarta Kecskéssel tartani a kapcsolatot, nem tudom, hogy a szimpátia, vagy a korkülönbség miatt, ezért hívott engem, hogy a bérleti díj még nincs kifizetve”.(51. tjk. 45. o.) Szalontai ezzel szemben azt állította, nem tudta, hogy Kecskés szervezi a rendezvényt, és bár a bejáráson valóban ott volt Kecskés, végig passzív volt, nem is beszéltek egymással. (51. tjk. 20-21. o.),(51. tjk. 31. o.) Felmerül persze a kérdés, miért tagadja Szalontai, hogy tudott Kecskés szerepéről? Erre a kérdésre maga Szalontai adja meg a választ: „A Noise Life produkcióval korábban nem dolgoztam,

51 de hallottam róla amikor novemberben Jován Dániel hívott fel, hogy találkozna velem és szeretne figyelmeztetni, hogy Kecskés Tamásék balhét balhéra halmoznak és ne fogadjam be a rendezvényt, ha megkeresnek, mert veszélyes. Novemberben hallottam erről a fantázia névről, azzal, hogy ne engedjem be őket”. (51. tjk. 31-32. o.) További megdöbbentő mozzanatot tárt a T. Bíróság elé Bácskai tanú Kecskés viselkedésével kapcsolatban: „A rendőrök bejöttek az irodába, kérdezték, hogy hogyan állítsák meg a tömeget. Csanádi, Kecskés meg én ott álltunk a hátsó lépcsőnél. Kecskés kérdezte, hogy miért nem folytatjuk a bulit, én mondtam neki, hogy ne hülyéskedjen, mire ő mondta, hogy máskor is történt ilyesmi”. (77. tjk. 4. o.) Valójában mind a három másik vádlott először Kecskést határozza meg szervezőként, majd később (részben csak a tárgyaláson) Csanádit is, vagy éppen csak Csanádit jelöli meg ekként. Ennek okai védekezésükben keresendők. Kecskés esetében nyilvánvaló, hogy szeretne úgymond helyet cserélni Csanádival: védekezése szerint Csanádi volt a rendezvényszervező, ő csak egyszerű programszervező volt. Szalontai a védekezés egyetlen lehetséges útját választja akkor, amikor magát Kecskéstől minél távolabb helyezi. Szalontai védekezésének iránya nyilvánvaló. Egyrészt azt állítja, hogy Arató az adott szakmai kérdésekben a kompetens személy, akitől ő kérte és megkapta a megfelelő tájékoztatást. Ezt Csanádinak tovább is adta. Az, hogy ez nem jutott el Kecskésig, vagy, hogy ezt Kecskés nem tartotta be az nem lehet az ő felelőssége, különösen, hogy Kecskés szerepéről nem is tudott. A december 4-ei rendezvényen bebizonyosodott, hogy Csanádi problémamentesen képes egy rendezvényt megszervezni, így Szalontai a január 15-ei rendezvényt is Csanádinak tulajdonítja, és a kompromittált Kecskést érthető módon igyekszik kizárni a szervezői körből. Álláspontunk szerint Szalontai felelőssége e védekezésétől függetlenül nem áll meg, hiszen, ha létezik felelősség, az azt terheli, aki tisztában volt a valódi engedélyezési helyzettel, és hogy valóban hányan vehettek részt a WB-ban egy rendezvényen. Szalontai vallomásával kapcsolatban azonban felmerül a kérdés, hogy ha Kecskés valóban csak egy DJ, akkor minek van jelen a helyszíni bejáráson, ahol Szalontai által is elmondottan a szervezők, a vendéglátósok és a műszakiak vesznek részt. Csanádi vallomását erősíti továbbá, hogy Szalontai saját elmondása szerint is, nem állt szóba Kecskés Tamással (77. tjk. 21. o.), továbbá, hogy elmondása szerint „a rendezvény megszervezésének feladatainak megosztásáról én nem akarok feltétlen tudni, nekem egy kompetens ember kell, akivel tárgyalhatok”. (51. tjk. 33. o.) Hranek részben összekeveri a december 4-ei és a január 15-ei eseményeket, részben pedig védekezése hasonló Szalontaiéhoz, amely leegyszerűsítve így hangzik: Kecskés túl sok embert engedett be, ám ez neki nem felróható, hiszen még azt sem tudta, hogy Kecskés a szervező. Hranek István tanúként még a valóságnak megfelelően számolt be a rendezvényen ellátott feladatokról: „…én elkezdtem befelé menni a helyre és ekkor megjelent a szervezők főnöke, valamilyen Tamás, aki

52 elkezdett beszélgetni a jegyszedőkkel, én láttam, hogy kint van a Tamás, de nem hozzá mentem, tudtam, hogy az őrök addig nem fogják a beengedést elkezdeni, amíg én nem szólok nekik…” (2011. január 16-i jegyzőkönyv 4. o. utolsó bekezdése) Később Csanádi Józsefet már a január 15-ei rendezvény szervezőjeként aposztrofálta Hranek István IV. r. vádlott. Hranek azonban tárgyalási szakban nem tett vallomást, a nyomozati szakban tett vallomásaiból pedig többször az látszik, hogy összekeverte a december 4-ei és a január 15-ei rendezvényt, a Normafát és Noise Night Life-ot. Még Kecskés is észrevételezte, hogy „több esetben a decemberi Normafa rendezvény szervezőivel kever engem össze Hranek”. (51. tjk. 69. o.) Hranek a december 4-i eseményhez kapcsolja, mint ott jelenlévőt, Csanádit, aki azonban akkor fizikailag nem lehetett ott, hiszen külföldön tartózkodott. Hranek egyrészt abban téved, hogy december 4-én ott volt-e Csanádi vagy nem volt ott, másrészt Csanádi Józsefet határozza meg, mint a január 15-i rendezvény kizárólagos szervezőjét, majd Kecskést is, de semmivel nem támasztja alá, hogy miből vonja le ezt a következtetést. Gyurkó József vallomásában is teljes volt a zűrzavar: „A január 15-i rendezvényt, a Noise Night Life-t, ez a Kft. rendezte. Ennek a cégnek a mellettem ülő úriember, a József nevű úriember, ha jól emlékszem a vezetője. Erről nincsen tudomásom, hogy ez a valamilyen József szervezte-e. De egyébként fogalmam sincsen, hogy a Noise Night Kft-ben milyen szerepet tölt be, ő jelen volt ez biztos”. (51. tjk. 95. o.) Kecskés István is elmondta, hogy a testvérének egy egyszemélyes kft.-je van, amiből következik, hogy az kizárólag Kecskés Tamás érdekeltsége. Tényszerűen kijelenthető tehát, hogy abban a Kft.-ben Csanádi semmilyen szerepet nem töltött be, a vezetője pedig végképp nem volt. Később tisztázódott, hogy mindaz puszta feltételezés, amiről Gyurkó tanú beszámolt Csanádi szerepével kapcsolatban: „A Noise Night-hoz azért gondoltam, hogy József odatartozik, mert többször láttam őt irányítani, beszélni az emberekkel, de végülis ez csak egy feltételezés”. (51. tjk. 98. o.) Konkrét eseményt nem tudott felidézni, hogy mikor látta intézkedni.

II.3. Mi bizonyítja, hogy Csanádi József valóban csak a vendéglátásért felelt a vádbeli rendezvényen? II.3.1. Kecskés Tamás vallomása Kecskés Tamás nyomozati szakban tett vallomásai teljesen egyértelműek voltak a tekintetben, hogy a vádbeli rendezvényt ő szervezte, Csanádi József pedig kizárólag a vendéglátásért felelt. Kecskés Tamás: „Szóban úgy állapodtam meg Csanádi Józseffel, hogy a vendéglátás területén neki van több éves tapasztalata, ezért a vendégek ellátása az Ő feladatuk.” (2011. január 16-i tanúvallomás 4. o. 7. bekezdése) Kecskés Tamás: „A vendéglátást alapból mi mással csináltuk volna, és az a cég volt ott, akire mi gondoltunk.”(2011. január 26-i folytatólagos gyanúsítotti vallomás, 2. o., 2. bekezdése) „Én december 4-én csak zenélni mentem, akkor nem foglalkoztam a szervezéssel, nem az én bulim volt”.

53 (2011. január 26-ai folytatólagos gyanúsítotti vallomás 2. o.) Amiből a contrario az következik, hogy a január 15-ei az ő bulija volt és annak ő volt a szervezője. Ezt támasztja alá az a 2011. január 16-án, az interneten közzétett „hivatalos közlemény” is, amelyet a Noise Night Life tett közzé. A közlemény szerint „a West Balkán épületét Skála Metro hozzányitott termeivel együtt erre a rendezvényre bérbe vettük a hely üzemeltetőitől”, megerősíti továbbá, hogy a Noise Night Life „partner cége a vendéglátásért és az ahhoz szükséges engedélyek biztosításáért felelt”.1 Kecskés Tamás a tárgyalási szakban nem kívánt vallomást tenni. Bár a vádlott hallgatási jogából okszerűen következik, hogy amennyiben nem tesz vallomást, abból a bűnösségére következtetést levonni nem lehet, mégis rá kell, hogy mutasson a védelem, hogy Csanádi József vallomást tett, minden kérdésre válaszolt, ezzel szemben Kecskés Tamás tárgyalási szakban nem tett vallomást, a III. r. védőjének kérdéseire pedig kifejezetten megtagadta a válaszadást. II.3.2. Tanúvallomások Álláspontunk szerint a tanúvallomásokból csak az szűrhető rendezvényszervező, Csanádi pedig a vendéglátásért felelt.

le,

hogy

Kecskés

volt

a

Parragh Péter: „én igazából a rendezvényről annyit tudok, hogy Matakovics felhívott, hogy szüksége lenne a munkámra, nem a szokásos módon lesz a buli, tehát, hogy nem a Józsi szervezi, hanem ő csak a vendéglátós részét intézi. Györgyön keresztül kaptam a juttatásomat, ő a Józseftől kapta, tudomásom szerint ez csak a vendéglátásra vonatkozott”. (51. tjk. 115. o.) Fenyves Lívia: „Istvánffy Gergőtől hallottam, hogy ő leállította a beengedést, de nem ők voltak a döntéshozók, mert volt egy szervező, Kecskés Tamás, aki ezt az egészet irányította és szervezte”. (51. tjk. 134. o.) „A 'Normafa Józsi" a telefonomban Csanádi József volt, de nem tudom, hogy itt van-e a teremben, mert nem emlékszem, hogy találkoztam vele, nem igazán tudom, hogy ki ő. Én Kecskés Tamással találkoztam, "Normafa Józsi" valószínűleg a kapcsolattartó volt, nem tudom”. (135. o.) „jóban van a szervezőkkel Kecskés Tamással es az újságokból tudom (sic!), hogy Csanádi József a másik. Nem jutott eszembe, hogy a "Normafa Józsit" hívjam”. (51. tjk. 135. o.) „Én úgy tudom Kecskés Tamás szervezte a programot. Elintézte, hogy milyen dj-k legyenek, milyen zene legyen, hány ember szedje a belépődíjat, ossza a jegyet, mindent ami egy ilyen rendezvénnyel jár, azt a szervező dolga elintézni”. (51. tjk. 137. o.) Fodor Balázs: „Azt, hogy január 15-et kik rendezték, azt pontosan nem tudtam. Azt tudtam, hogy Csanádi úr a vendéglátást, vele es Matakoviccsal tárgyaltam a vendéglátás tekintetében, én úgy tudtam, hogy 1 A továbbiakban valamennyi kiemelés G.B.-től

54 kizárólag a vendéglátás az, amiről velük lehet beszélni”. (51. tjk. 238. o.) „Noise Night Life rendezvények általában az ő (Kecskés) nevéhez kötődnek. Elektronikus zenei rendezvények. En úgy tudom, hogy Csanádi a vendéglátásért felelt”, (51. tjk. 240. o.) „Január 15-e szempontjából hívtam fel Szalontait Kecskés megbízásából”. (uo. 240. o.) Papp László: „Ezen a héten pénteken találkoztam vele és ő mondta, hogy lesz Balkános rendezvény, amit a Noise Life Kft. szervez és őt felkérték a vendéglátás megszervezésére. Mivel neki erre nincsen cége, megkérdezte, hogy csinálhatja-e az Én kft-m nevére a vendéglátást. Ezért nekem 50.000,- Ft-ot ajánlott, amire Én igent mondtam.”(2011. január 16-i gyanúsítotti kihallgatás, 4. o. 1. bekezdés) „Volt előtte levő nap egy 1 perces beszélgetésünk, es akkor mondta, hogy lesz a West Balkánban egy rendezvény, es a pultot szeretne megcsinálni, ezalatt a vendéglátást kell érteni”. (51. tjk. 246. o.) „Tőlem a vendéglátást kérte ezen az esten, hogy megcsinálhatja-e, a Diesel Music Kft. neve alatt. Nem tudom, hogy miért kellene neki ezt csinálni, szóban ehhez hozzájárultam”. (51. tjk. 246. o.) Matakovics György: „Elmondom, hogy Csanádi József a rendezvénnyel kapcsolatban egy előkészítő szerepet töltött be, ami a vendéglátásban merült ki…” (2011. január 18-i folytatólagos tanúvallomás, 5. o., 5. bekezdése) Matakovics György és Hranek István közötti szembesítés alkalmával Matakovics György a következő nyilatkozatot tette: „…Csanádi József a vendéglátó cég részéről, mint megbízott volt…” (2011. január 26-i szembesítésről felvett jegyzőkönyv, 3. o., 3. bekezdés) Szalontai Győzővel való szembesítése során Matakovics György elmondta: „Én úgy tudom, hogy igen, mert amikor a lenti földszinten várakoztunk, a hangtechnikusokat Tamás hívta telefonon és később személyesen is ő beszélt velük. Ekkor te is jelen voltál. Valamint a különböző szinteken történt helyszín bejárás során, voltunk a II. emeleten a ruhatárnál is, és ami akkor úgy volt még, hogy helyszínként fog működni és a további emeleteken is, csak Kecskés Tamás mondta el a hangtechnikusoknak, hogy hogyan, mi hol legyen. Illetve szóba került egy későbbi rendezvény időpontja is, dátum szerint 2011. február 25-e, aminél Kecskés Tamás kifejezetten erőszakoskodott, hogy legyen ekkor is rendezvény a West Balkánban, de te erre azt mondtad, hogy nincs az a pénz, amiért te ebben az időpontban kiadnád a West Balkánt rendezvényre, mert folyamatban van a építési engedély a West Balkán szórakozóhellyel kapcsolatban. Én úgy gondolom, hogy ezekből kiderült, hogy Kecskés Tamás nem egy szimpla programszervező.” (2011. január 27-i szembesítésről felvett jegyzőkönyv, 4. o., 2. bekezdés) Matakovics: „Én úgy tudom, hogy Kecskés Tamás volt a főszervező. Ha nem a Kecskés Tamás lett volna a főszervező, akkor ha mondjuk Csanádi József lett volna a főszervező, akkor mindenkinek vele kellett volna egyeztetni. Volt olyan része a vendéglátásnak, amikor nekem is Kecskés Tamással kellett egyeztetnem, meg a Noise Night Life-nak volt egy Coca Cola szerződése kilátásban, es Coca Cola termékeket kellett rendelnem, illetve energia italt es ásványvizet, ezért kénytelen voltam a Coca Colas területi képviselő telefonszámát a Kecskés Tamástól elkérni, mert normális esetben a Team Spirittől rendeltem meg mindent. Minden Csanádi József által rendezett eseményen mindent a Team Spirittől rendeltem. Kecskés Tamás közölte, hogy Coca Colatol kell rendelnem, ez volt a szerződésének egy alapfeltétele. (51. tjk. 255. o.) Ezekből a körülményekből, azt a következtetést vonta le mindenki, hogy Kecskés Tamás a szervező, mint

55 ahogy én is ezt a következtetést vonnám le, ha nem tudnám. A Coca Colas dolog meg inkább megerősít, a Coca Colas rendeléshez Csanádi Józsefnek semmi köze nem volt, sőt mindenki húzta emiatt a száját, mert nem ezt szoktuk meg, soha nem csináltuk így, abban az esetben anyagi kiesést jelentett,”. (51. tjk. 256. o.) A december 4. rendezvény előtti helyszínbejáráson nem volt jelen Kecskés Tamás. Kecskés Tamás a december 4-i rendezvényen programszervező volt, az elektro helyszínt csinálta. A január 15-i rendezvényen szervező volt. A december 4-i rendezvényre az egyik helyszínhez kapcsolódó fellepőket szervezte, es fellépő is volt. Egy telefonhívásnál jelen voltam, amikor Kecskés Tamás beszélt Hranek Istvánnal, (uo. 257. o.) A külső porta a West Balkán porta mellett dolgozó, emlékeim szerint 4 darab, külsős, biztonsági embert jelentett, ők fent voltak a harmadik emeleten, egyrészt a backstage, ahol a külföldi fellépő tartózkodott, es raktárhoz vezető részt őrizték, ők Kecskés Tamás emberei voltak”. (51. tjk. 257. o.) Kecskés István: „A testvérem programszervezéssel foglalkozott, előadókat, zenészeket vitt különböző helyszínekre. Nem tudok arról, hogy ő maga bérelt volna helyszínt. A szervezéssel kapcsolatban nem beszéltünk semmiről. A WB-s rendezvényen mi szedtük a karszalagokat, de a beléptetést a hely portája biztosította. Több alkalommal volt, hogy én is besegítettem. A januári esetben a testvérem hívott a jegyszedésre, ő adta nekem a szalagokat is, ő szerezte is be őket. Ez valóban egyfajta többlettevékenység a zenészek szervezésén túl”. (77. tjk. 8. o.) Tóth Dávid: „Két nappal ezelőtt megkeresett engem a Kecskés Tamás és azt mondta, hogy egy újabb ilyen buli estét szervez ezúttal a West Balkánba és ha van kedvem segíthetek neki. Tudtommal ez volt neki az első ilyen rendezvénye, amit ő szervezett. Én úgy tudom, hogy ezt a rendezvényt ő szervezte egyedül, nem voltak társai.” (2011. január 16-i jegyzőkönyv, 4. oldalának, 2. bekezdése) Juhász Gábor: „Mivel én is és a Balázs ismertük a program szervezőjét Kecskés Tamást illetve a vendéglátásér felelős Csanádi Józsefet, így fent voltunk a vendég listán és nem kellett a sorba beállni, hanem soron kívül be tudtunk menni.” ( ….) „Január 15-i rendezvényen Csanádi József annyit csinált, hogy ugyanazokra a helyekre, ahol december 4én is voltak, lerakták az italos helyeket. Én egy szalagavatón voltam aznap, eszem ágában sem volt lemenni január 15-én oda, de Csanádi annyira nem csinált semmit, Fodor Balázs felhívta, hogy minden rendbe vane, mondta Csanádi, hogy semmit nem csinál fent áll a pultnál”. (77. tjk. 21. o.) Szigeti Dóra: „Azt tudom, hogy Kecskés Tamás szervezte ezt a rendezvényt. Ezt onnan tudom, hogy minden Noise Night Life-s rendezvényt ő szervezett, mert már korábban is voltam rendezvényén. Személyesen nem ismertem Kecskés Tamást, viszont amikor a Józsi mondta ezt, én mondtam neki, hogy szeretnék elmenni erre a januári rendezvényre, akkor mondta, hogy jó, akkor ír egy emailt a Kecskés Tamásnak, hogy be tudjak menni”. (51. tjk. 75. o.) Csanádi László: „Tudomásom szerint egy rendezvényen látott el catering feladatokat. Az öcsém mondta a rendezvény előtti délután”. (51. tjk. 80. o.) Tudtam a rendezvényről, én kérdeztem, hogy ki szervezi ezt a rendezvényt, vagy egyáltalán hova megy, ő azt mondta, hogy megy egy rendezvényre, amit valaki más szervez, én pontosan nem tudtam, hogy ki. Mindenesetre egészen biztos, hogy nem ő, mert ezt mondta. Azt mondta, hogy a vendéglátást, cateringet fogja csinálni”. (51. tjk. 80. o.)

56

21-22. sz. tanú: „III.r. vádlottra mutat a tanú, hogy őt ismeri, mint "Józsi". Én ital nagykereskedő vagyok, mindenféle vendéglátó egységeket szolgálunk ki. Számtalan rendezvényt kiszolgáltunk már itallal. Amikor buli volt, akkor aki a vendéglátást szervezi, megrendeli az italokat, hogy miből mennyi kell, mikor kell elhozni a visszárut és kb. ennyi. (77. tjk. 28.o.) Van egy cég, aki a Józsiéknak kölcsönadta a cégüket, hogy a Józsiék rendezvényeken használhatják, ezt a cég vezetője nekem mondta személyesen. Korábban is sok rendezvényre rendelt tőlünk italt, kaptam egy emailt a Józsitól, hogy mikor mennyi italra van szükség, majd utólagosan elszámoltunk. Nekem már nem ugrik be a neve a cégnek. A tanács elnöke kérdésére 22. számú tanú: Diesel Music Kft. volt igen, Papp László adott nekem szóbeli engedélyt.” Bácskai tanú kérdésre elmondta, hogy Csanádival bejáráson a diszkósok és a pultok helyéről beszélt főleg. (77. tjk. 7. o.) Juhász Gábor: „Azért volt ott Csanádi, hogy felügyelje a vendéglátást, azért volt ott a pultnál, ezért tartózkodhatott bent.(77. tjk. 21. o.) A "megerősít a Noise Night Life" kitétel azt jelenti, hogy ez egy Noise Night Life rendezvény volt, aminek lebonyolítását Kecskés úr vállalta, Fodor úrnak ehhez nem volt köze, Csanádi úr is a Diesel Music miatt tartózkodott ott a helyszínen”. (77. tjk. 23. o.) Váradi Emil: „a West Balkán rendezvényen, nekem az lett mondva, hogy csak az itallal foglalkozzunk, magyarul a vendéglátást visszük a rendezvényre … A Nyugati téri rendezvény alkalmával, a buli kezdetén szóltak, hogy ez nem a mi rendezvényünk, itt csak mint vendéglátósok vagyunk, csak a pultért felelünk.” (51. tjk. 5. o.) Gábor Lilla: „Én úgy tudtam, hogy Kecskés Tamás szervezőként van jelen”. (51. tjk. 8. o.) Kiss József: „én úgy tudom Kecskés Tamás csinálta a rendezvényt, (51. tjk. 130. o.) Kecskés Tamás nagyon elfoglalt volt, nem tudom mitől, gondolom, szervezkedik. (131. o.)

II.3.3. Ki rendelte a karszalagokat? Kinek vitték a beszedett pénzt? Ki hozta és instruálta a jegyszedőket? A tanúvallomásokból más adatok alapján közvetve is következtetni lehet a munkamegosztásra. Csanádi: „A belépőjegyeket a rendezvény szervezője szokta mindig intézni, jelen esetben Kecskés Tamás intézte, az ő alkalmazottai vagy barátai szedték konkrétan a pénzt, a jegyet - karszalagot - ő maga hozta a helyszínre, általam akkor még nem ismert számú karszalagot hozott a helyszínre, az iratokból derült ki számomra, hogy mennyit”. (51. tjk. 43. o.) Nász Máté: „Tamás megkért, hogy menjek oda es osszam a karszalagot”. (51. tjk. 118. o.) „a karszalagokat tőle kaptam meg, nem tudom hány darabot adott. Másoknak is adott karszalagot Tóth Dávidnak es Kecskés Istvánnak. Ők is osztottak a karszalagokat. En egy dobozzal kaptam, abban 1000

57 darab volt, ők ketten is egy-egy dobozzal kaptak es úgy tudom volt még egy doboz, amit csak később hoztak le”. (51. tjk. 119. o.) „Én nem tudok róla semmit, hogy a Tamáson kívül ki szervezte meg a rendezvényt”. (51. tjk. 119. o.) 22. tanú: „Közös megbeszélés volt, hogy mit kell csinálni, Kecskés Tamással összeültünk, ott volt még Nász Máté, Tóth Dávid, Metzger Dávid és én. Kecskés Tamás mondta meg, hogy hova kell felállni es mit kell csinálni.” (51. tjk. 122. o.) „Valóban mondta Kecskés Tamás, hogy 22 óráig lassabban, majd gyorsabban engedjük be őket”. (51. tjk. 123. o.) Matakovics György: „Kecskés Tamás a beléptetést intézte, ez alatt azt kell érteni, hogy az ő általa odahívott emberek ragasztották fel a karszalagot, ők vették át a belépő árát, a helyszín bejáráson ebben állapodtak meg, amit félfüllel hallottam, hogy az ő ismerősei lesznek a bejáratnál, es tőle kaphatnak utasítást”. (51. tjk. 253. o.) Kecskés István: „Általában éjjel 03.00 óráig kellett szedni a belépőt, ezt is a Tamás határozta meg. Tamás mondta valóban azt is, hogy mettől-meddig mehetnek be, Tamástól kaptam a váltópénzt is”. (77. tjk. 9. o.) Kecskés Tamás is elismerte, hogy a karszalagokat és a jegyszedő embereket ő biztosította, a jegyszedőket ő instruálta. (51. tjk. 60. o., 124. o.) A Hranek Istvánnal való szembesítés során azt is elismerte, hogy „Én határoztam meg a nyitást 20.30 órában, hogy a hely akkor nyisson ki. Ami kitolódott 21.00 órára a technikai szerelések miatt.” (2011. január 26-i szembesítésről felvett jegyzőkönyv 7. oldal 3. bekezdése) Összefoglalva: Kecskés Tamás rendelte meg a karszalagokat, ő szervezte a helyszínre a karszalagosztó személyeket, ő instruálta őket, ő határozta meg a belépés ütemét, őneki számoltak el a karszalagosztók a bevétellel. A karszalagosztók nem is látták Csanádi Józsefet az este folyamán, ami szintén cáfolja, hogy Csanádi lett volna a szervező.

II.3.4. Milyen egyéb tevékenységet végzett Kecskés Tamás? Fodor Balázs: „A zenészekkel Kecskés Tamás van kapcsolatban, vagy valamilyen barátja. (51. tjk. 244. o.) Kecskés Tamás is elismerte, hogy a zenészeket ő szervezte, hogy a felsőbb termekbe hozott saját biztonsági embereket, (51. tjk. 61. o.) és erről valóban egyeztetett Hranekkal. (51. tjk. 259. o.), ugyancsak elismerte, hogy Matakovics a valóságnak megfelelően mondta el a vendéglátás Coca Colával kapcsolatos részét. Már a Fővárosi Bíróság 25.Nnf.198/2011/2. számú végzése is rámutatott, hogy „Kecskés Tamás a Noise Life Production Kft. ügyvezetője a rendelkezésre álló adatok szerint lényegesen több volt, mint programszervező, ellátta a rendezvényszervezői feladatok legalábbis egy részét, irányította a vendégek beengedését végzők munkáját, adat van arra, hogy az ő utasítása nyomán gyorsult fel a beengedés annyira, hogy az emeletre vezető lépcső olyan zsúfolttá vált, hogy három fiatal a tömeg nyomása miatt

58 életét vesztette”. (2. o.) II.3.5. Ki finanszírozta a rendezvényt? Kecskés Tamás elismerte, hogy a bérleti díj felét, a 800.000,- forintot valóban ő fizette ki január 14-én. (51. tjk. 61. o.) II.3.6. Kinél csapódott le a rendezvény profitja? Csanádi: „A január 15. rendezvény bevételéből szerény összegben részesültem volna, a jegybevétel 100 %a Kecskés Tamást illette volna, a szponzor pénz 100 %-a is őt illette volna, és az ital szolgáltatás 70 %-a is őt illette volna. Mivel az egész rendezvényt Kecskés Tamás rendezte, ezért ezek az ő bevételei, én 15 % juttatást tudtam volna magamnak megtartani.” (51. tjk. 38. o.) Kecskés még erre sem kívánt észrevételt tenni (51. tjk. 65. o.), nyilván azért, mert úgy volt igaz, ahogy Csanádi elmondta. Csanádi: „A jegyeladásból származó összes bevétel Kecskés Tamás bevétele volt, (51. tjk. 50. o.) A vendéglátásnak is van kiadási és bevételi oldala, aminek a nettó végösszegének a 70 százalékát kellett volna adnom Kecskés Tamásnak, (51. tjk. 54.o.) Kecskés Tamás: „én egyszer voltam lent, amikor átadtam a karszalagokat, utána egy barátom ment le a pénzért”. (51. tjk. 124. o.) Matakovics: „a maradék bevételt, ami a belépőkből származott, az is hozzám került, de azt pár nappal később Kecskés Tamás édesanyja részére eljuttattam(51. tjk. 257. o.) Közös volt a vendéglátás, ezért kellett elszámolni Kecskés Tamás felé is, (51. tjk. 258. o.) Kecskés István: „Mi szedtük be a pénzt, majd bevittük az étterembe a Tamásnak, amiből ő kifizette az előadókat. A hely kapta az ital és a ruhatárból befolyó bevételt. Nem tudom, hogy Tamás kinek adott a pénzből és mennyit. Az egész pénzt Tamásnak adtuk le, mivel ő vitte a programot, és fel is lépett”. (77. tjk. ) Juhász Gábor: „A jegyszedők a Kecskés úrhoz tartozó emberek voltak. Elhangzott korábban, hogy a jegyszedők a Kecskéshez tartoznak, baráti beszélgetés során hangzott el, hogy január 15-én Kecskéshez folyik a pénz és nyilván efelett rendelkezni is akart, ezért az ő emberei kezelték a pénzt”.(77. tjk. 20. o.) A fentieket összegezve az állapítható meg tehát, hogy - a jegyeladásból származó bevétel 100%-a, a vendéglátásból származó bevétel 70%-a Kecskés Tamást illette meg. Csanádi Józsefet a vendéglátásból származó bevétel 15%-a illette meg. T. Bíróság!

59 Feltehető a retorikai kérdés, hogy valóban az a programszervező, aki - karszalagokat rendel, beengedő személyekről gondoskodik, őket instruálja, biztonsági embereket hoz, kifizeti a bérleti díjat, a jegybevétel 100%-át és a vendéglátásból származó bevétel 70%-át zsebre teszi? És valóban az a teljes rendezvény főszervezője, aki csak a vendéglátás bevételének 15%-át realizálja? A válasz nyilvánvalóan nem. Összefoglalva megállapítható tehát, hogy Csanádi József nem lehetett és nem is volt a rendezvény szervezője, hanem kizárólag a vendéglátásért felelt, mivel minden szervezői feladatot, úgymint - helyszínbérlés, - programszervezés, - fellépők elrendezése, - karszalag rendelés, - karszalagosztó és biztonsági emberek helyszínre szervezése, - ezen személyek instruálása, - ezen személyekkel az anyagi elszámolás, - beengedés ütemének meghatározása Kecskés Tamás látott el, aki a jegybevétel 100%-át és a vendéglátásból származó bevétel 70%-át realizálta. Kecskés Tamás volt tehát az, aki a rendezvényt finanszírozta, aki a pénzügyi kockázatát viselte, és aki ennél fogva a beengedett személyek minél nagyobb létszámában érdekelt volt.

II.3.7. A szerződés A bizonyítási eljárás során többször felmerült, hogy a bérleti szerződésben nincs kikötve, hogy a Diesel Music Kft. csak a vendéglátást végzi. Ez azonban több okból sem bizonyíthatja azt, hogy Csanádi József lett volna a rendezvény szervezője. Egyrészt, több tanú elmondta, hogy a Diesel Music-ra csak azért volt szükség, mert ennek a cégnek voltak meg a szükséges engedélyei a jövedéki termékek forgalmazásához. Másrészt, az is kiderült a bizonyítási eljárás során, hogy fiatal emberekről volt szó, akik az adminisztratív ügyeket a kelleténél lezserebben intézték, és akiknek a szóbeli megállapodás volt a mértékadó, és akiknek a szemében a szerződés csak egy szükséges papír volt. Azt, hogy az egész szféra bizalmi, szóbeli alapon működött, bizonyítja az is, hogy a helyszíni bejárásokról sem készültek írásbeli feljegyzések. Ezeket az összefüggéseket Juhász Gábor tanú is a T. Bíróság elé tárta: „Az, hogy a Diesel Music Kft. a vendéglátásért felel, valóban nincs benne a szerződésben, ezért mondtam, hogy a szóbeli megbeszélés az elsődleges, a szerződés csak van, hogy az is legyen. Még a Normafa rendezvényeken sem volt a Diesel Music szervező, mindig a vendéglátás miatt szerepelt a szerződésekben, ebben a szerződésben sajnos nem szerepel, hogy a vendéglátásért felel. Nem beszéltem erről Csanádival, utólag megfeddtem ezért. Azért volt ez a szerződés, mert a West Balkánnak volt egy állandó szerződése, és ha jött oda bárki, bármit csinálni,

60 akkor mindig ezt a szerződést íratták alá. Az írásbeli szerződés másodlagos volt”, (77. tjk. 21. o.) Csanádi József azon vallomását, hogy lényegében egy blankettáról volt szó, a decemberi és a januári esemény vonatkozásában Szalontai is megerősítette, és azt sem hagyhatja a T. Bíróság figyelmen kívül, hogy Csanádi József diszlexiával küzd, azaz az olvasott szöveg megértése lassabban megy számára, amit a védelem orvosszakértői véleménnyel is bizonyított. II.3.8. Összefoglalás A védelem szerint az alábbi tényállás állapítható meg: Csanádi József valóban szervezett rendezvényeket, ezek azonban a „Normafa” név alatt futottak. A Noise Night Life fantázianév, amely alatt a vádbeli esemény megrendezésre került, Kecskés Tamáshoz tartozott. 2010. december 4-én Csanádi József Fodor Balázzsal valóban szervezett egy rendezvényt a West Balkánban. A bejáráson Szalontai informálta, hogy 1.800 személy biztonsággal szórakozhat, Csanádinak nem volt alapja arra, hogy ebben kételkedjen. A 2010. december 4-ei rendezvényen betartották a létszámkorlátot, volt mentő, minden rendben lezajlott. Csanádi József Kecskés unszolására ismertette meg Szalontait Kecskéssel. Szalontai tudta, hogy a 2011. január 15-ei rendezvényt Kecskés szervezi, mint ahogy Kecskés is tudta az 1.800 fős létszámkorlátot. Ennek megfelelően 1.800-2000 fő ellátására készült Csanádi. A belépőkből származó haszon 100%-a és a vendéglátási bevétel 70%-a Kecskésnél csapódott le, a karszalagosztókat, a programokat és részben a biztonságiakat is Kecskés szervezte. Csanádi a harmadik emeleten a pultban volt a rendezvény alatt, ahol a tumultusból semmi nem volt érzékelhető. Amire a jogszabályi előírások kötelezték, azt Csanádi teljesítette decemberben, amikor ő volt a szervező, a vádbeli eseményen azonban nem volt oka, hogy megtegye. A szerződésnek a valós eseményekhez vajmi kevés köze volt, arra nem lehet büntetőjogi felelősséget alapítani.

III. Jogi okfejtés III.1. Foglalkozási szabályszegés III.1.1. Bevezető észrevételek A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűncselekményének elkövetője az lehet, aki valamely meghatározott foglalkozás hatálya alatt áll, azaz olyan tevékenységet folytat, amelyet írott vagy íratlan foglalkozási szabályok körvonalaznak (Magyar büntetőjog. Kommentár a gyakorlat számára II. kiadás. Rabóczky (szerk.) II. kötet 423. o.)

61 Ebben a körben nyer tehát alapvető jelentőséget, hogy Csanádi József csupán a vendéglátásért volt-e felelős, vagy pedig szervezője (is) volt a vád tárgyát képező rendezvénynek. Értelemszerűen a vendéglátásért felelős személyre a vendéglátásra vonatkozó szabályok vonatkoznak, ilyen szabályokra, vagy azok megszegésére azonban a vád nem hivatkozik, nem is hivatkozhat, hiszen a vád tárgyává tett cselekmény nem valamilyen étel- vagy italmérgezéssel függ össze. Ki kell emelni azt is, miszerint a veszélynek közvetlennek kell lennie, amely meghatározott személyre és helyzetre konkretizált veszélyt jelent. Ez nem azt jelenti, hogy meghatározott személyek nem sérülhetnek, hanem azt jelenti, amikor a veszély általános jellegét meghaladóan, külsőleg is felismerhető formában kapcsolódik más vagy mások, konkrétan meghatározható személyek élete, testi épsége sérülésének lehetőségéhez. (uo. 426. o.) Különös figyelmet igényel, hogy a Kommentár szerint nem állapította meg a bíróság ezt a bűncselekményt, amikor a padlástér beépítését végző kisiparos nem létesített védőkorlátot és így fennállt annak a veszélye, hogy a házban lakó kis gyerekek leessenek. (426. o.) (ld. részletesebben az okozati összefüggésnél) Továbbá, az elkövetési magatartás tekintetében a következőkre kell felhívni a figyelmet: A jelen ügyben az elkövetési magatartások, melyeket a vád Csanádi József terhére ró, mulasztások. A mulasztás jogellenes erőpihentetés, amikor az elkövetőnek a képessége és a készsége is meglenne az erőkifejtésre. A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés esetében a jogellenességet a foglalkozási szabályba foglalt tevési kötelezettség megszegése, míg a készséget a tevés kifejtésének szubjektív - az elkövető személyében meglévő előfeltételek fennállása alapján megállapítható - lehetőség jelenti (például tud úszni). A képesség pedig a tevékenység adott helyzetre vetített megvalósításának objektív lehetősége (például nem egyszerre ketten fuldoklanak 500 m távolságra egymástól). Az adott ügyben tehát vizsgálandó, hogy a III. r. vádlott terhére rótt foglalkozási szabályok alanya valóban a vádlott volt-e. És ha a vádlott is volt, ezek teljesítésére készséggel rendelkezett-e. Az alanyi oldalon vizsgálni kell még a foglalkozási szabályszegés és a bűnösség összefüggéseit. Így különösen abban az esetben, ha Csanádit (feltéve, de nem megengedve) szervezőként elfogadjuk, azt, hogy mi az elvárhatóságnak a konkrét elkövetőre vetített, azaz szubjektív mércéje. A Btk. 14. §-a a hanyag gondatlanságot úgy határozza meg, miszerint „gondatlanul követi el a cselekményt az is, aki azért nem látja előre magatartásának lehetséges következményeit, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja.” A hanyag gondatlanság mércéje tehát a tőle elvárhatóság, amit az egyénre vetítve kell vizsgálni. „Tudatos gondatlanságot akkor kell megállapítani, ha az elkövető bizakodása „könnyelmű” volt, mert képességeihez és lehetőségeihez mérten tévesen ítélte meg az eredmény elkerülhetőségét.” (Gellér-HollánKis: A Büntető törvénykönyv magyarázata, I. kötet, Általános rész, Magyar Hivatalos Közlönykiadó, Budapest, 2008., 60. o.) A luxuria tehát ténytudatot követel meg, azt a ténytudatot, mely szerint az elkövető előre látja magatartásának lehetséges vagy reálisan valószínű következményeit a tudati oldalon (az érzelmi oldalon pedig a mondottak szerint könnyelműen bizakodik).

62 A hanyagságnak kettős feltétele van, egyrészt az ún. objektív gondossági kötelesség megszegése (pl. az adott szakmai körbe tartozó szakmai szabályok megszegése), másrészt pedig az egyéni gondossági képesség, vagyis elvárható volt-e az elkövetőtől az objektíve gondos magatartás. (uo. 61. o.) A szakmai szabályok objektív jellegüket az írott vagy íratlan, azaz a gyakorlaton alapuló (lege artis) szabályozottságból nyerik. Az objektív gondosság kérdése tehát alapvetően jogellenességi kérdés, így valójában az elkövetési magatartás vizsgálata körébe tartozik. Így valóban a külön normák hatálya alá tartozó személyektől elvárható a norma ismerete, annak nem tudása nem teszi menthetővé a kötelességszegést. Az objektív gondossági kötelezettségét szegi meg, aki fáradtan autót vezet, de az is, aki olyan tevékenységbe kezd, amely képességeit meghaladja (pl. szakismeret nélküli gázszerelés). (62. o.) A tényállásszerű eredmény valójában az objektív gondosságon belül akkor lesz büntethető, (önmagában ez nem tesz büntethetővé egy cselekményt, ehhez persze a később tárgyalandó egyéni gondossági kötelezettség megszegése is kell), ha az objektíve előrelátható és objektíve elkerülhető volt. Itt kell kiemelni, hogy objektíve elkerülhetetlen az az eredmény, amely kötelességszerű magatartás esetén is bekövetkezett volna. (63. o.) Az egyéni gondossági képesség az egyénesítést szolgálja és az elkövető elkövetéskori szellemi és pszichés állapota alapján ítélhető meg. Itt különös súllyal kell kiemelni a jelenleg hatályos Legfelsőbb Bírósági gyakorlatot, mely a BH 1999. 288. eseti döntésben tükröződik vissza a legpregnánsabban. A Legfelsőbb Bíróság ebben az esetben megállapítja, „e körben vizsgálni kell az elkövető személyiségét, értelmi képességét, iskolázottságát, a környezetét, ahol él, és ahonnan – többek között ismereteit szerezheti”. A konkrét esetben a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy „nem volt elvárható az elkövetőtől, - értelmi színvonala, intellektusa és ismeretanyaga folytán -, hogy felismerje az akkumulátorok szétbontása esetén a családtagjai életére és a környezetre háruló veszélyt”. Vagyis, az alacsony intellektusú, ingerszegény környezetben nevelkedett elkövetőtől nem volt elvárható annak felismerése, hogy a kertben történő nagy mennyiségű ólomolvasztásból származó ólompor és annak gőze mérgező, mely súlyos egészségromlást, sőt halált is okozhat. A Legfelsőbb Bíróság ezzel a döntéssel valójában az objektív gondossági kötelezettség mellé egyenrangú, kumulatív feltételként helyezte a szubjektív egyéni gondosságot, mely az adott helyzetben az elkövető számára rendelkezésre álló ismeretanyag alapján ítéli meg az elkövetőtől elvárt tevési kötelezettséget. A kérdés valójában az, hogy az objektív gondosság az elkövetőtől elvárt normaismeret esetén megalapozhatja-e egyéni gondosság hiányában is a hanyag gondatlanságot. A Legfelsőbb Bíróság válasza egyértelmű: nem. Csak az objektív és a szubjektív gondosság egyidejű hiánya esetén beszélhetünk hanyag gondatlanságról. A jogirodalom ettől eltérő álláspontokat is tartalmaz, így Békés professzor (BelovicsBékés-Busch-Domokos-Gellér-Margitán-Molnár-Sinku: Büntetőjog. Általános rész. Negyedik hatályosított kiadás, HVG Orac, Budapest, 2009, 150-151. o.) a normaszegést már önmagában alkalmasnak találja a hanyag gondatlanság megállapítására, míg jómagam is saját tankönyvemben kritizáltam konkrétan ezt az ítéletet azon az alapon, hogy az anélkül, hogy a kóros elmeállapotot megállapítaná, a „büntetlen tudatlanság” jogintézményét hozza létre, ahol a szubjektív ismerethiány alapján büntetlenül veszélyeztethetnek emberek másokat. (Gellér: A magyar büntetőjog tankönyve. Általános tanok, Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, 144-145. o.) A magam részéről a tankönyvemben írt kritikámat revízió alá kell, hogy vegyem, melyre éppen ez az ügy sarkallt. Az említett eltérő véleményem kialakítása során épp a bűnösség ezen formájának a dogmatikai strukturált elemzését nem hajtottam végre. Ugyanis amikor legkésőbb a húszas-harmincas évek során a

63 magyar büntetőjog a normatív bűnösségről áttért a pszichikai bűnösségre, szükségessé vált, hogy a hanyag gondatlanságnál ne a puszta normasértés alapozza meg a büntetőjogi felelősséget. Vagyis, amennyiben helytálló, hogy az objektív gondosság az valójában egy objektív jogellenességi kategória, ahol a mindenkitől elvárhatóság éppen a normatív kötelezésben jelenik meg, akkor a diligens pater familias vagy az adott helyzetben általában elvárhatóság vétkességi mérce bevezetése e helyzetre nem jelentene mást, mint a normaszegés tényének egyenlővé tétele a mindenkitől és így a tőle elvárhatósággal. Összességében tehát rendszertanilag mégiscsak a Legfelsőbb Bíróság megközelítése a helyes, mely a pszichikai bűnösség tanának megfelelően az egyéni gondosság körében vizsgálja a szubjektív ténytudatot, valamint a tények értékelésének képességét, és akkor állapítja meg a tőle elvárhatóság megsértését, ha az elkövető a tények ismeretével rendelkezett és rendelkezett az ezek megfelelő értékelésének képességével is, de ennek ellenére nem ismerte föl magatartásának lehetséges következményeit. (Zárójelben meg kell jegyezni azonban, hogy így valóban megoldatlan marad az a probléma, mely szerint ebben az esetben nem esik egybe a felelősség minimuma és a kóros elmeállapot, azaz beszámítási képességet kizáró ok nélkül is felmentő ítélet születhet a nem megfelelő értelmi képesség következtében. Ezt a problémát azonban a dogmatika más pontján kell akkor kezelni, akár egy új bűncselekmény bevezetésével az actio libera in causa mintájára, akár pedig a beszámítást kizáró okok újragondolásával.) Az, hogy köteles volt-e az adott személy valamely tevékenységre és elvárható volt-e az adott személytől adott magatartás az objektív gondossági kötelesség, illetve a szubjektív, egyéni gondosság körében vizsgálandó, ahol a szubjektív gondossági kötelezettség megléte a készséget jelenti. Végül e körben az objektív gondossági készség is górcső alá kell, hogy kerüljön. Amint az a fentiekben kifejtésre került, ahhoz, hogy büntetőjogi értelemben mulasztásról lehessen szó, a kötelesség meglétén túlmenően vizsgálni kell azt, hogy a vádlott a kötelesség teljesítésére készséggel és képességgel rendelkezett-e. Azaz, a fenti példánál maradva, vizsgálandó, hogy az a személy, akinek a fuldokló halálát a terhére róják, tudott-e úszni és objektíve is abban a helyzetben volt-e, hogy a mentési kötelezettségnek eleget tegyen. III.1.2. A vád A vádirat megállapítja, miszerint „Szalontai Győző I. r. vádlott, Kecskés Tamás II. r. vádlott és Csanádi József III. r. vádlott rendezvényszervezői tevékenységét többek közt a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény, a 9/2008. (II.22.) számú ÖTM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ), az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet szabályozta. A rendezvény szervezése és lebonyolítása során annak megítélésekor, hogy a helyszín alkalmas-e a tervezett rendezvény megtartására, ott a tervezett számú vendégkör biztonságban tud-e szórakozni, valamint az esetleges kiürítés, menekítés tervezése kapcsán, e jogszabályok alapján kellett volna eljárniuk.” (2. o. 5. bekezdés) A Be. 2. § (1) bekezdése szerint „a bíróság az ítélkezés során törvényes vád alapján jár el. A (2) bekezdés szerint „törvényes a vád, ha a vádemelésre jogosult a bírósághoz intézett indítványában meghatározott személy pontosan körülírt, büntető törvénybe ütköző cselekménye miatt a bírósági eljárás lefolytatását kezdeményezi”. Lévén, hogy a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés keretdiszpozíció, ahol az elkövetési

64 magatartásokat más jogszabályok töltik ki tartalommal, elengedhetetlen a foglalkozási szabályok pontos meghatározása, amelyek megszegését a terheltnek felróják. Ahogy arra egy szintén foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés miatt folyamatban volt eljárásban a Balassagyarmati Városi Bíróság rámutatott, „az kétségtelen, hogy a vádlottaknak felrótt foglalkozási szabályszegések mulasztások. Az sem vitás, hogy a vád tárgyát az a cselekmény vagy cselekménysor képezi, amit az ügyész a vádban tényként előad, következésképpen azt kell vizsgálni, az ügyész tételesen mely mulasztások miatt emelt vádat, illetve tartotta fenn azt. Nem engedhető meg ugyanis – mert alapvető alkotmányos jog sérelmével járna -, hogy mulasztásos bűncselekményeknél a bíróság beérje homályos célozgatásokkal, általánosságban mozgó utalásokkal konkrét vádak előterjesztése helyett, ez egyébként nemcsak a vádlottak védekezését tenné lehetetlenné, hanem a bíróság munkáját is”.2 Az ügyészség által felsorolt jogszabályok több száz oldalra rúgnak, főként technikai, ágazati szabályokat tartalmaznak, így elengedhetetlen annak vizsgálata, hogy a vád tételesen mit ró fel a vádlottaknak. Csanádi József (és Kecskés Tamás) vonatkozásában a vádirat a következő mulasztásokat fogalmazza meg: a) nem ellenőrizték, hogy a West-Balkán Klub helyszíne tűzvédelmi, épületszerkezeti és készültségi szempontból alkalmas-e az általuk szervezett rendezvény lebonyolítására. b) tűzvédelmi előírásokat tartalmazó iratot nem készítettek, nem került sor a tűzoltóság tájékoztatására c) nem tájékoztatta Szalontai Győzőt és Hranek Istvánt, hogy pontosan milyen létszámú vendég részvételére számítanak d) a földszintre és az emeletekre párhuzamosan folyó zenés műsorokat szerveztek. Tekintettel arra, hogy a védelem még nem tudhatja, hogy a T. Bíróság osztja-e azon okfejtését, hogy Csanádi József nem volt szervezője a vádbeli rendezvénynek, az alábbiakban két irányban kell vizsgálatot folytatnia, hiszen vizsgálnia kell annak következményeit, ha Csanádi József szervező volt és annak következményeit is, ha nem volt szervező. III.1.2.1. Ha Csanádi József nem volt szervező A védelem megdönthetetlen ténynek tekinti, hogy Csanádi József a vendéglátásért felelős személyként vett részt a vád tárgyává tett rendezvényen. Ezen túlmenően, valóban, bemutatta Kecskés Tamást Szalontainak, illetve nagyon szűk körben Szalontai üzenetét továbbította Kecskés Tamás felé (bérleti díj nem lett még kifizetve). Vagyis, ezen a téren azt kell tehát vizsgálni, hogy 1. vannak-e olyan foglalkozási szabályok, amelyek a vendéglátást érintik, és okozati összefüggésben lehetnek a sértettek halálával, 2. a rendezőnek az összeismertetése az üzemeltetővel, illetve egy vagy két üzenet továbbítása olyan magatartásnak tekinthető-e, amelyre megint valamilyen speciális foglalkozási szabályok vonatkoznak, és így a bűncselekmény alanyává válhat Csanádi annak ellenére, hogy ő nem szervezője az eseménynek. 2 Balassagyarmati Városi Bíróság B.18/2004/28. számú ítélete 4. o.

65 Mind a két kitételre nemleges a válasz a korábbiakban kifejtettek szerint, hiszen már a tárgyi oldal vizsgálatakor meg lehet állapítani, hogy az elkövetési magatartás nem valósul meg, hiszen kötelezettség ellenes nemtevés a mulasztás, itt pedig már önmagában a kötelezettség hiányzik, illetve az okozati összefüggés hiányzik, hiszen megint csak visszautalva a korábbiakra, nem italeladási szabályokkal összefüggésben következett be a sértettek halála. Az a tény, hogy esetleg egy kvázi bűnsegédi magatartásként értékelhető tevékenységet fejtett ki Csanádi, nem nyerhet értékelést, hiszen gondatlan bűncselekmény esetében részesi magatartásokról nem beszélhetünk, különösen gondatlan mulasztás esetében nem. Felesleges, de a teljesség kedvéért a védelem arra is rá kíván mutatni, hogy nemcsak a tárgyi oldal alapvető elemei hiányoznak, hanem a bűnösség sem állapítható meg. A bűnösség szóba jöhető legenyhébb alakzata szerint a tőle elvárható figyelem és körültekintés esetén másképp kellett volna eljárnia Csanádinak, mint az étel-italt biztosító személynek. Ez mit jelent? Ez azt jelenti, hogy tudati oldalon - meg kellett volna jelennie annak, hogy Kecskés 3-4.000 ember beengedésére készül, - meg kellett volna jelennie annak, hogy ennek befogadására alkalmatlan a hely, - meg kellett volna jelennie annak, hogy a menekülési útvonalak az üzemeltető tájékoztatásával ellentétben nem szabályszerűek, - meg kellett volna jelennie annak, hogy az önkormányzat és más hatóságok, akik nyilvánvalóan tudtak a WB működéséről, kötelezettségüket elmulasztva nem léptek fel, azaz fel kellett volna ismernie neki, hogy a hatóságok is jogellenesen járnak el. Ami a vád által megfogalmazott mulasztásokat illeti, amennyiben Csanádi József nem volt szervező, nem is számított semmilyen létszámú vendég részvételére a szervezés tekintetében, így arról tájékoztatni sem tudott másokat, de ilyen foglalkozási kötelezettsége sem volt. Hasonlóképpen, ha nem volt a rendezvény szervezője, sem a földszintre, sem az emeletre nem szervezhetett műsorokat. Ezeknek az evidenciáknak a tisztázását követően a védelemnek még nagyobb abszurdumokra kell rámutatnia. Ezt pedig azzal a kérdéssel szemléltethetnénk, hogy ha például a PKKB-nak beomlik a teteje vagy tűz üt ki és e miatt három ember meghal, akkor a büfés nénit fogják büntetőjogilag felelősségre vonni? Vagy, ha a T. Tanácselnök Asszony kiküldi az idéző végzéseket egy olyan ügyben, ahol pl. 50 vádlott és nagyszámú hallgatóság vagy sajtó várható, előtte el szokta-e kérni a Bíróság elnökétől az engedélyeket, meg szokott-e arról győződni, hogy a tárgyalóterem építészeti szempontból alkalmas-e több száz ember befogadására, vagy szokott-e előtte tűzvédelmi előírásokat tartalmazó iratot készíteni, kiürítési tervet tanulmányozni? Nyilvánvalóan még a felvetés is abszurd, és ugyanennyire abszurd az is, hogy mindezt az adott rendezvényen a vendéglátásért felelős személyen kéri számon a T. Ügyészség. Terhelik a fentiekben felsorolt kötelezettségek a vendéglátást ellátó személyt? Nyilvánvalóan nem. Terhelik

66 azt a személyt, aki két személy között a kommunikációban való segítést vállalja? A válasz itt is csak nem lehet.

III.1.2.2. Ha Csanádi József szervező volt Ad a) nem ellenőrizték, hogy a West-Balkán Klub helyszíne tűzvédelmi, épületszerkezeti és készültségi szempontból alkalmas-e az általuk szervezett rendezvény lebonyolítására. A kérdés ez esetben az, hogy van-e olyan jogszabályi előírás, ami szerint egy rendezvény szervezőjének ilyen meggyőződési kötelezettsége van? A vád nem tudott megjelölni ilyen kötelezettséget, ami nem véletlen, mert nincs ilyen kötelezettség. E körben a védelem a következőkre kíván rámutatni: a.1) A zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III.8.) Kormányrendelet előkészítésében résztvevő Belügyminisztérium képviselője megerősítette, miszerint a West Balkánban történteket megelőzően „…a West Balkánhoz hasonló szórakozóhelyeknek, mint kiskereskedelmi tevékenységet folytató vendéglátóhelyeknek a működését a 2006/123/EK irányelvben (szolgáltatási irányelv) megfogalmazott elvekkel összhangban kialakított kereskedelmi jogi szabályozás határozta meg. A szolgáltatási irányelvnek lényegi részét képezi, hogy a szolgáltatásnyújtás szabadsága uniós alapelvével összhangban, a kereskedelmi tevékenységnek az előzetes engedélyeztetése helyett az utólagos ellenőrzésre helyezi a hangsúlyt. Ennek megfelelően a hazai szabályozás a kereskedelmi tevékenységek, mint szolgáltatási tevékenységek nagy részénél pusztán bejelentési kötelezettséget írt elő.”(Forrás: http://www.jogiforum.hu/hirek/25155) Tekintettel arra, hogy a szolgáltatási irányelvvel és annak magyar jogrendszerbe történő átültetését célzó 2009. évi LXXXVI. törvény lehetőséget biztosít arra, hogy külön törvény vagy kormányrendelet – közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján – az irányelv alapelvétől eltérően rendelkezzen, a szolgáltatási irányelv kivételt engedő rendelkezéseire tekintettel születtek meg a zenés, táncos rendezvényekre vonatkozó új szabályok. A fentiekből az következik, hogy a rendezvény szervezőjétől a 23/2011. (III.8.) Kormányrendelet hatályba lépését megelőzően nem volt elvárható minden – egyébként hatósági vizsgálat körébe tartozó – körülménynek a rendezvényt megelőzően történő vizsgálata, hiszen az illetékes hatóságok tevékenysége is az utólagos ellenőrzést tekintette alapvető eljárási szempontnak. Ilyen módon, a kormányrendelet tette lehetővé, hogy a rendezvények biztonsági feltételei már egy-egy rendezvény megnyitását megelőzően biztosítottak legyenek. a.2) A rendezvény szervezőjére vonatkozó kötelezettségek, valamint az azokért történő felelősség jogi szabályozására a West Balkánban történt eseményeket követően került sor. Azt megelőzően nem volt jogszabályi szinten definiálva a rendezvény fogalma, továbbá a rendezvény szervezőjére és az üzemeltetőre vonatkozó felelősségi szabályok rögzítésére is elsőként a 23/2011. (III.8.) Kormányrendelet 9. §-ában került sor, ezen jogszabály kibocsátását megelőzően a felelősséget érintő

67 egyértelmű rendelkezések hiányoztak. A Kormányrendelet 2011. március 16-án lépett hatályba. A 23/2011. (III.8.) Kormányrendelet 9. §-a a következőket mondja ki: „(1) A rendezvény szervezőjének feladata, hogy folyamatosan nyomon kövesse, hogy nem várható-e a rendezvény biztonságát veszélyeztető időjárás, valamint felel a biztonsági tervben és a vonatkozó tűzvédelmi előírásokban meghatározott rendelkezések megtartásáért, ha az időjárás a rendezvény biztonságát veszélyezteti, szükséges esetben gondoskodik a rendezvény felfüggesztéséről. (2) A zenés, táncos rendezvény gyakoriságáról, megtartásának napjairól, kezdésének és befejezésének időpontjáról szóló nyilatkozatnak, a biztonsági tervnek és a tűzriadó tervnek a zenés, táncos rendezvény helyszínén a vendégek számára látható, hozzáférhető helyen történő elhelyezéséért, valamint az elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján való közzétételéért az üzemeltető és a szervező felel. (3) A zenés, táncos rendezvény szervezője gondoskodik elsősegély nyújtására képzett személyzet helyszíni jelenlétéről.” A 23/2011. (III.8.) Kormányrendelet megalkotása óta kötelező előírás, a rendezvénybiztosító képzettséggel rendelkezés és annak igazolása: „10. § (1) (2) A zenés, táncos rendezvény biztosítását a zenés, táncos rendezvény és a helyszín jellegzetességeihez, valamint a helyszín befogadóképességéhez igazodó számú biztonsági személyzet végzi. (3) Ha a jóváhagyott biztonsági tervben a biztonsági személyzet létszáma a tíz főt eléri, akkor a biztonsági személyzet legalább egy tagjának biztonságszervezői, legalább három tagjának rendezvénybiztosító képzettséggel kell rendelkeznie. (4) A rendezvény szervezője, illetve a biztonsági személyzet tagja a képzettségét igazoló okiratot vagy annak másolatát a zenés, táncos rendezvény ideje alatt köteles magánál tartani és hatósági ellenőrzés esetén felmutatni.” A ányrendelet értelmezte egyértelműen a következő, rendezvény szervezés szempontjából alapvető fogalmakat: • építmény üzemeltetője: az építmény tulajdonosa, kivéve, ha az építményt jogszabály vagy szerződés alapján más természetes vagy jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni vállalkozó működteti; zenés, táncos rendezvény: rendszeresen vagy meghatározott alkalomból, illetve időpontban tartott, nyilvános, nem zártkörű, válogatott lemezbemutatás vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatást főszolgáltatásként nyújtó rendezvény, amelyen a részvételhez nem kell megváltott ülőhellyel rendelkezni; rendszeres rendezvény: adott helyszínen hetente több alkalommal, heti vagy havi gyakorisággal megtartott rendezvény; alkalmi rendezvény: adott helyszínen egy alkalommal legfeljebb tíz egymást követő napon megtartott rendezvény. A szervező fogalmát azonban a Kormányrendelet sem definiálja. a.3) A vádirat 5. oldalának első bekezdésében az ügyész azt rója fel – többek között Csanádi Józsefnek, – hogy az OTSZ 5. rész I/7. fejezet 1. és 2. pontjaiban és a II. fejezet 3.1. pontjaiban írtak figyelmen kívül hagyásával döntött rendezvény megtartásáról. Ezzel kapcsolatban az alábbi elemi kifogások emelhetőek:

68

1. Az OTSZ 5. rész I/7 fejezet 1. és 2. pontjainak és a II. fejezet 3.1. pontjának tartalma összesen 12, A/4-es oldalt tesz ki. Ilyen terjedelmű joganyagra való általános hivatkozás a fent kifejtettek alapján sérti az elkövetési magatartás pontos meghatározottságának követelményét és ezáltal a vád törvényességét. 2. Feltéve, de nem megengedve, hogy Csanádi József rendezvényszervezőként vett részt a vád tárgyát képező eseményekben, hangsúlyozzuk, hogy az OTSZ a létesítéskor irányadó és betartandó rendelkezéseket tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy az időbeli hatály nem áll fenn, hiszen nem a létesítéskor működött közre Csanádi, de nem is lehet alanya e kötelezettségnek, mert a WB létesítéséhez semmi köze nem volt, abban szerepet nem játszott. Az OTSZ-t felváltó, a szabályozás rendszerét teljesen új alapokra helyező, Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. BM rendelet vezette be a létesítést követően, a használat során alkalmazandó előírásokat. Az alábbi táblázatban kiemeljük a tűzvédelmi szabályzatnak a kiürítésre és biztonságra vonatkozó rendelkezések – jelen eljárás szempontjából értékelendő – előírásait és az előírásokból levonható következtetéseket. I. Tűzvédelmi szabályzat releváns módosulásai 9/2008. (II.22.) ÖTM rendelet (hatályos 2008.05.22-től) 2.2.21. Kiürítés: a tűz által veszélyeztetett helyiségben, tűzszakaszban, épületben lévő személyek eltávozása (eltávolítása). 2.2.21.1. Kiürítési útvonal: a kiürítése számításba vett útvonal. 2.2.21.2. Kiürítési időtartam: a kiürítésre számításba vett időtartam.

28/2011. (IX.6.) BM rendelet (hatályos 2011.10.06-tól) I. Értelmező rendelkezések csoportosítása: -Éghető folyadékok és gázok tárolása -Tűzvédelmi általános és vizsgálati fogalmak -Tűzvédelmi tervezés fogalmai -Tűzvédelmet érintő építészeti fogalmak -Tűzvédelmi szempontból fontos biztonsági jelekre vonatkozó fogalmak. A tűzvédelmi tervezés körében új fogalmak: 17. Kiürítés: a tűz által veszélyeztetett helyiségben, tűzszakaszban, épületben lévő személyek eltávozása (eltávolítása). 18. Kiürítési időtartam: a kiürítésre számításba vett időtartam. 19. Kiürítési terv: a kiürítés számítást és az épület szintenkénti alaprajzán feltüntetett menekülési útvonalakat tartalmazó dokumentáció. A kiürítési számítást kiürítési terv formájában kell elkészíteni, de nem csak a számítást elkészíteni, hanem a kiürítési tervben az épület szintenkénti alapterületén a menekülési útvonalat is jelölni kell, hogy egyértelmű legyen a számítás. 20. Kiürítési útvonal: a kiürítésre számításba vett útvonal, mely a veszélyeztetett helyiség,

69 helyiségcsoport elhagyásának útvonalából (kiürítés első szakasza), valamint a veszélyeztetett tűzszakasz, építmény elhagyásának (kiürítés második szakasza) útvonalából áll. 22. Menekülési útvonal: a veszélyeztetett tűzszakasz elhagyásának útvonala (kiürítés második szakasza). Kiürítési tervre vonatkozó előírás: Csak a A West Balkán tragédia óta kiürítési létesítéskor kellett kiürítési számítást végezni. számítást minden 50 főnél nagyobb befogadóképességű helyiségekre kell végezni. Kiürítési számítást tehát létesítéskor és használatkor is kell készíteni. Ezt azonban nem a 28/2011 BM rendelet, hanem a 10/2011 BM rendelet szabályozza: „1. § (1) A tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet (a továbbiakban: R.) 3. §-a a következő i) és j) ponttal egészül ki: [A Szabályzatnak tartalmaznia kell:] „i) a tevékenység helyszínét képező és 50 főnél nagyobb befogadóképességű helyiséget tartalmazó önálló rendeltetési egység vagy önálló rendeltetési egységen belüli, helyiségcsoport (építményrész) esetében a kiürítési számítással vagy azzal egyenértékű módon igazolt - megengedett maximális befogadóképességet; j) az i) pont szerinti esetekben a megengedett maximális befogadóképességnek megfelelő helyiséghasználat módját és felelősét.” Kizárólag a 2011-ben közzétett Tűzvédelmi Szabályzat ír elő kiürítési számítás végzésére vonatkozó kötelezettséget az 50 főnél nagyobb befogadóképességű helyek esetében és teszi kötelezővé olyan szabályzat elkészítését, amely a helyiséghasználat módjára vonatkozó előírásokat tartalmaz.

2.1.1. Az építmény kiürítésének szakaszai - első szakasz: a veszélyeztetett helyiségek kiürítése, - második szakasz: a veszélyeztetett tűzszakasz, vagy az építmény kiürítése. 2.1.2. Mind az első, mind a második szakasz kiürítésének időtartama nem haladhatja meg a megengedett időtartamot.

479. § (1) Az építmény, szabadtéri tömegrendezvény kiürítésének szakaszai a) az első szakasz, mely a veszélyeztetett helyiség, helyiségcsoport kiürítése, és b) a második szakasz, mely a veszélyeztetett tűzszakasz, vagy építmény, vagy a szabadtéri tömegrendezvény területének kiürítése. (2) Az első és a második szakasz kiürítésének

70 2.1.3. A kiürítés megengedett időtartamát, amely a helyiség, tűzszakasz, építmény tűzveszélyességi osztályától és a tűzszakasz, építmény tűzállósági fokozatától függ, az 1. táblázat tartalmazza.

időtartama nem haladhatja meg a megengedett időtartamot. (3) A kiürítés megengedett időtartamát, amely a szabadtéri tömegrendezvény területének nagyságától, a helyiség, tűzszakasz, építmény tűzveszélyességi osztályától és a tűzszakasz, építmény tűzállósági fokozatától függ, a 22. melléklet 1. táblázata tartalmazza. (4) A szabadtéri tömegrendezvény veszélyeztetett területeit, valamint a kiürítendő terület nagyságát a tűzvédelmi szakhatósággal történt előzetes konzultáció alapján kell meghatározni. (5) A veszélyeztetett terület 40 méteres körzetének, vagy a tűzvédelmi szakhatóság által a (4) bekezdés szerint megállapított terület kiürítését kell biztosítani az előírt normaidőn belül. Új rendelkezések: 470. § (1) A kiürítésre számításba vett nyílászáró szerkezetek - kivéve a legfeljebb 50 fő tartózkodására szolgáló helyiségeket és az arra minősített nyílászárókat csak a kiürítés irányába nyílhatnak. tömegtartózkodásra szolgáló helyiség ajtóit kilincs nélkül kell kialakítani úgy, hogy az egy mozdulattal nyitható és nyitott állapotban önműködően rögzíthető legyen. A kiürítésre számításba vett nyílászáró szerkezetekben a vésznyitók, pánikzárak feleljenek meg a vonatkozó műszaki követelménynek, vagy azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújtsanak. (2) A menekülésre számításba vett lépcsőházba nyíló ajtó szabad nyíláskeresztmetszete nem lehet kisebb, mint a menekülésre számításba vett lépcső számított szabad karszélessége.

2.2.3.A tervdokumentációt a nemzeti szabványok előírásain túlmenően, a megrendelő vagy annak megbízottja igényeinek, valamint a kivitelezési technológiának megfelelő bontásban és jelrendszerrel, de legalább az alábbi tartalommal kell elkészíteni a) tartalomjegyzék b) a műszaki leírás az alábbi tartalommal

A tűzvédelmi berendezés létesítésére vagy átalakítására (módosítás, bővítés) műszaki tervdokumentációt készíteni melyet - az (1) bekezdésében meghatározott esetekben - a tűzvédelmi hatósággal engedélyeztetni kell. A telepített vagy átalakított berendezések használatbavételét (1) bekezdésében meghatározott esetekben - a tűzvédelmi hatósággal engedélyeztetni kell. A létesítéshez,

71 bg) Felügyelet, átjelzés: Az állandó felügyelet megoldásának módja. Meglévő létesítmény esetében, vagy abban az esetben, amikor a felügyelet biztosításának feltételei ismertek: a tulajdonos (bérlő, üzemeltető, használó stb.) nyilatkozata a felügyelet megoldásának módjáról.

használatbavételhez szükséges hatósági engedélyt a létesítésre kötelezettnek (építtetőnek) kell beszereznie. (4) A tűzjelző és -oltó központok állandó felügyeletéről az üzemeltető köteles gondoskodni.

5.1.1.4. A műszaki leírás tartalmazza a berendezés felépítését és működési leírását, amelyek a következők: a) a tűzjelző központ(ok) (szükséges esetén távkezelő, távkijelző egység) elhelyezésére szolgáló helyiség adatai (elhelyezkedés, hozzáférési útvonal, környezeti körülmények), b) a felügyelet, és automatikus átjelzés leírása, mely tartalmazza: ba) a tűzjelző központ elhelyezési helyének paramétereit, bb) az állandó felügyelet megoldásának módját, bc) meglévő létesítmény esetében, valamint abban az esetben, amikor a felügyelet biztosításának feltételei ismertek, a felügyelet megoldásának módjáról, a tulajdonos (bérlő, üzemeltető, használó stb.) nyilatkozatát,

142. § (2) A beépített tűzoltóberendezés tervdokumentációját a vonatkozó műszaki követelménynek és a kivitelezési technológiának megfelelő bontásban és jelrendszerrel kell elkészíteni, melynek része legalább a) a tartalomjegyzék, b) a műszaki leírás, amely tartalmazza: bg) a felügyelet, átjelzés módját: az állandó felügyelet megoldásának módja. Meglévő létesítmény esetében, vagy abban az esetben, amikor a felügyelet biztosításának feltételei ismertek, a tulajdonos (bérlő, üzemeltető, használó) nyilatkozata a felügyelet megoldásának módjáról,

72

3. A fenti rendelkezésekből az következik, hogy mind a korábbi, mind a jelenleg hatályos Tűzvédelmi Szabályzat az építtetővel szemben támaszt követelményeket, mind a biztonsági rendszer kialakítása, mind az üzemeltetéshez szükséges hatósági engedélyek beszerzése tekintetében. a.4) Ettől függetlenül Csanádi József rákérdezett az engedélyek meglétére, amire megnyugtató választ kapott Szalontaitól. Csanádi: „én azt tudom, hogy amikor rákérdeztem, azt a választ kaptam, hogy minden engedély rendben van. Ez vonatkozik Szalontai Győzőre is, aki hozzátette, hogy 1800 főre alkalmas a hely, a mi rendezvényünkön december 4-én ennek közelébe sem ért a létszám. Január 15-ével kapcsolatban ezekkel nem foglalkoztam, hiszen nem ezért voltam a helyszínen, ez nem az én kompetenciám volt”. (51. tjk. 39-40. o.) Juhász Gábor a helyszíni bejárással kapcsolatban megerősítette a Csanádi által elmondottakat: „Én inkább gardedám voltam ott, de az elhangzott, hogy az engedélyekkel minden rendben van”. (77. tjk. 19. o.) „Elhangzott, hogy a tűzoltóság részéről, minden rendben van, csak Szalontai úr részéről hangozhatott el, ő mondta, hogy a tűzoltósági engedélyek is rendben vannak. Azt nem tudom, hogy a menekülési útvonalakat a gondnok, vagy ő mondta el, de megmutatták a kijelölt menekülési útvonalakat”. (77. tjk. 19. o.) a.5) Tegyük fel a kérdést, hogy még ha Csanádi el is kéri az engedélyeket, abból mit lehetett volna megállapítani? Csanádinak az volt az információja, amit vele Szalontai 2010. december 4. előtt közölt, hogy a helyen 1.500-1.800 ember biztonságosan szórakozhat. Szalontai Győzőtől többször elhangzott, hogy ez az információja Arató Gábortól származott: Szalontai: „A Skáláról azt tudtam, amit a Gábor közölt, hogy 1500-1800 fő közti rendezvényeket szervezhetek”. (51. tjk. 13. o.) „A Gábor (Gábor alatt mindig Arató Gábort értem) arról tájékoztatott engem, hogy szervezhetünk 1500-1800 fő körüli rendezvényeket, mert arra alkalmas építésügyi szempontból a terület”. (51. tjk. 13. o.) „A Gáborral megbeszéltük, hogy ilyen rendezvényeket – a túlélés érdekében – szervezhetünk, ebből az egyik volt december 4. akkor elhangzott többször, hogy az épületbe 1800 főnél több nem fér be a rendezvény helyszínére”, (51. tjk. 15. o.) „Gábor azt mondta nekem, – mint építész - hogy 1500-1800 főig csinálhattok rendezvényt”. (51. tjk. 18. o.)

72

73 Ezzel egybe vágott Arató Gábor vallomása: „Ezt pedig én határoztam meg, hogy mi az a szám, ami még opcionálisan beleférhet, és én ezt a számot 1500 maximum 1800 főben határoztam meg”. (51. tjk. 219. o.) Ez a keretszám tehát az építész végzettségű Arató Gábortól származott, aki az engedélyek beszerzésével, a működés és az engedélyek harmonizálásával volt megbízva. Ezen a ponton pedig végképp érthetetlenné válik, mit ró fel a vád Csanádinak. Hiszen amennyiben Csanádi mélyebben érdeklődött volna az engedélyekről, nagy valószínűséggel Arató Gáborhoz irányították volna, aki ugyanazt mondta volna el neki, amit az Aratótól származó információk alapján már közölt vele Szalontai. A bizonyítási eljárás hozta felszínre, hogy tulajdonképpen a tűzoltóság és a szakértők, illetve Arató Gábor között metodikai vita van abban a kérdésben, hogy kell-e, és hogyan kell a kiürítési számítást elvégezni és a beengedhető személyek számát meghatározni. Ha azonban Arató Gábortól, az építésztől nem elvárható, hogy az általa közölt adat helytelenségét felismerje, akkor mit várunk el Csanáditól? A vád logikátlanságának újabb bizonyítéka, hogy a szakértelemmel rendelkező személy, akinek a feladata az engedélyek beszerzése és akitől a téves adat származik, tanú az eljárásban, míg az építészeti kérdésekben laikus Szalontai és Csanádi a vádlottak padján ül. a.6) Feltéve, de nem megengedve, hogy a T. Bíróság nem osztja a fent kifejtetteket, felmerül a kérdés, hogy miért kellene a rendezvény szervezőjének egy olyan épületben ellenőriznie az engedélyek meglétét, ahol köztudomású, hogy huzamos ideje nagy létszámú rendezvényeket szerveznek? Arató Gábor: „Novemberben és decemberben 8-10 alkalommal, illetve 2010. áprilismájusban voltak rendezvények”. (51. tjk. 218. o.) Fodor Balázs: „A január15-i rendezvényt megelőzően 2010. márciusától voltak a West Balkánban rendezvények. Több rendezvényről hallottam, a „kamionosokat” Csokai Bence szervezte. Voltak szerdánként rewind programok, ez egy költözködő sorozat, ami minden szerdán rendesen megtartásra került, ez is volt egy darabig ott. December 4-én volt egy rendezvény, amiben én is dolgoztam, és utána szilveszterkor, és még utána egy-két rendezvény, Quimby koncert”. (51. tjk. 238. o.) Több tanú említette az ún. Kamionosok és kurvák elnevezésű rendezvényt, ahol köztudottan több ezer ember szórakozott. Szalontai: „2010-ben egy olyan rendezvény volt februárban, ami a 2000 főt meghaladta, ez is egy kiadott rendezvény volt, pontos létszámot nem tudok, 3-4000 ember volt”.(51. tjk. 31. o.) Csanádi: „Szalontai Győző elmondta és közismert dolog is volt, hogy a „kamionosok és kurvák” rendezvényen 4500 fő körüli létszám volt, a sajtóban is lehetett látni, hogy mekkora tömeg volt ott”. (51. tjk. 47. o.) 73

74

Hozzátéve, hogy nem a város legócskább szórakozóhelyéről volt szó, hiszen ebben a szférában a WB-nak és Szalontainak is kimondottan jó híre volt. Csanádi: „Egy szimpatikus, megbízható embernek tűnt a Győző, és előtte is ilyeneket lehetett róla hallani az éjszakában”. (51. tjk. 37. o.) Juhász Gábor: „Azért esett a West Balkánra a választás, mert Szalontai úrnak nagyon jó híre volt a városban, ő volt messze a legjobb rendezvényszervező”. (77. tjk. 25. o.) Plasztikusan fogalmazta meg ezt az összefüggést Juhász Gábor, amikor felvetette, „Amikor én bemegyek a Mc'Donaldsba, nem feltételezem, hogy nincs engedélye. A West Balkán egy működő hely volt, nyilvánosan hirdette a rendezvényeit, köztudott volt, hogy a rendezvényeken 2000 körül résztvevő szokott lenni, nem gondoltam, hogy ne lenne meg minden engedélye”. (77. tjk. 19. o.) Ez a kérdés pedig már átvezet a szubjektív tényállási elemek vizsgálatához, amelyet a védelem a szoros összefüggés okán mégis itt fog elvégezni. A polgári jogban a forgalom biztonsága miatt a Ptk. több szabályában megjelenik a bizalomvédelem elve, gondoljunk csak arra, hogy a jóhiszemű vevő a kereskedelmi forgalomban eladott dolgon akkor is tulajdonjogot szerez, ha az eladó nem volt tulajdonos (118. §), vagy az áru adásvételével vagy szolgáltatás nyújtásával rendszeresen foglalkozó jogi személynek az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben dolgozó alkalmazottat és tagot az ott szokásos szerződések megkötésénél és lebonyolításánál a jogi személy képviselőjének kell tekinteni. (220. § (1) bekezdés) Csak a büntetőjogtól lenne idegen ez a gondolat? Ez természetesen nem így van. A német büntető jogtudomány a gondatlanság körében már rég kidolgozta az ún. bizalmi elvet (Vertrauenstheorie), amely például a közlekedési bűncselekmények körében a magyar bírói gyakorlatban is alkalmazásra kerül. Zárójelben jegyezzük meg, hogy ezen elvet azért is kell a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetésre alkalmazni, mert hiszen 1948-ban éppen ebből a bűncselekményből nőttek ki a közlekedési bűncselekmények. Az elmélet legáltalánosabb formájában úgy foglalható össze, miszerint az, aki a közlekedésben a szabályoknak megfelelően vesz részt, bízhat abban, hogy mások is ezt teszik, mindaddig, amíg nincsenek az ennek ellenkezőjét mutató jelek. Az elsőbbségre jogosultnak tehát a kereszteződésben nem kell azért csökkentenie a sebességét, hátha mások szabályt szegnek, hanem abból indulhat ki, hogy az elsőbbséget megadják neki. Kirajzolódik ugyanakkor az a tendencia, hogy a bizalmi elv az élet más területeire is alkalmazható. A büntetőjogi joggyakorlat a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés területén is alkalmazza. A munkamegosztáson alapuló együttműködés, mindenekelőtt az orvosi tevékenység keretében (operáló team) elismert. Így például az operációt végző szakorvosok alapvetően bízhatnak abban, hogy a másik szakorvos hibátlanul végzi a feladatát. Tulajdonképpen, ez a bizalmi elv az, ami a jelen ügyben is kimutatható az engedélyek meglétével kapcsolatban. 74

75

a.7) A kérdés azonban a szubjektív oldalon egy másik aspektusból is vizsgálható. Az is kiderült ugyanis a bizonyítási eljárás során, hogy bár esetenként óriási létszámról volt szó, emberek hömpölyögtek és randalíroztak a Nyugati téren, a város egyik legfrekventáltabb helyén, mégis egyetlen hatóság, az önkormányzat vagy a rendőrség sem tett semmit. A Btk. 27. § (2) bekezdése értelmében nem büntethető, aki a cselekményt abban a téves feltevésben követi el, hogy az a társadalomra nem veszélyes, és erre a feltevésre alapos oka van. A jogirodalom szerint alapos oknak a hatóság félretájékoztatását lehet elfogadni, a jelen esetben tehát abból, hogy a hatóságok a tömegrendezvényekről tudtak és azok megtartása ellen semmilyen módon nem léptek fel, a társadalomra veszélyességben való tévedést megalapozó alapos oknak lehet tekinteni.

Ad b) tűzvédelmi előírásokat tartalmazó iratot nem készítettek, nem került sor a tűzoltóság tájékoztatására A korábbi és a jelenleg hatályos tűzvédelmi szabályok összevetése alapján a következő rögzíthető: 9/2008. (II.22.) ÖTM rendelet 22. KÖZÖSSÉGI LÉTESÍTMÉNYEK, KIÁLLÍTÁS, VÁSÁR 22.1. A művelődési, a sport-, az oktatási létesítményekben, helyiségekben esetenként nem az eredeti rendeltetésnek megfelelő rendezvényekre (vásár, bemutató, kiállítás stb.), illetőleg az 500 főnél nagyobb befogadóképességű nem művelődési és sportlétesítményekben, helyiségben tartott alkalomszerű kulturális és sport rendezvényekre (színi, zenekari, cirkuszi előadás, táncos összejövetel, disco, koncert stb.) a vonatkozó tűzvédelmi előírásokat, biztonsági intézkedéseket a rendezvény szervezője, rendezője köteles írásban meghatározni és a rendezvény időpontja előtt 15 nappal, azt tájékoztatás céljából az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóságnak megküldeni.

28/2011. (IX.6.) BM rendelet 593. § (1) A művelődési, a sport-, az oktatási létesítményekben, helyiségekben esetenként nem az eredeti rendeltetésnek megfelelő rendezvényekre (vásár, bemutató, kiállítás), valamint az 500 főnél nagyobb befogadóképességű nem művelődési és sportlétesítményekben, helyiségben tartott alkalomszerű kulturális és sport rendezvényekre (színi, zenekari, cirkuszi előadás, táncos összejövetel, diszkó, koncert) a vonatkozó tűzvédelmi előírásokat, biztonsági intézkedéseket a rendezvény szervezője, rendezője köteles írásban meghatározni és a rendezvény időpontja előtt 15 nappal azt tájékoztatás céljából az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóságnak megküldeni.

75

76

A korábbi rendelet is tehát csak tájékoztatási célból határozta meg ezt a kötelezettséget, azt pedig nem definiálta, hogy ki a rendezvény szervezője. Ad c) nem tájékoztatta Szalontai Győzőt és Hranek Istvánt, hogy pontosan milyen létszámú vendég részvételére számítanak Csanádi József, a december 4-ei rendezvény szervezőjeként maradéktalanul betartotta azt az előírást, hogy 1.500-1.800 embernél többet ne engedjenek be. Akkor miért lett volna érdekelt ennek a megszegésében január 15-én? Valójában egy személy volt, akinek elemi érdeke fűződött ahhoz, hogy minél több embert beengedjenek, ez pedig Kecskés Tamás volt. Ő volt az, aki a jegybevétel 100%-át és a fogyasztás 70%-át megszerezte. Kecskés volt az, aki a tanúk elmondása szerint 4.000 karszalagot rendelt, ő volt az, aki azt mondta a karszalag osztóknak, hogy 22 óráig lassabban menjen a beengedés (utána drágult a jegy). Csanádinak semmi köze nem volt a karszalagokhoz, ezt még Kecskés sem állította. Csanádi fent volt a harmadik emeleten, ahol, ezt számos tanú megerősítette, jó esetben is csak félház volt, és nem is lehetett a lenti tumultusból semmit érzékelni. Ad d) a földszintre és az emeletekre párhuzamosan folyó zenés műsorokat szerveztek. Még Kecskés védekezése szerint is ő volt a program összeállítója, Csanádi tehát semmilyen műsort nem szervezett, ilyet egyetlen tanú sem állított. Összefoglalva: A Csanádi József terhére rótt foglalkozási szabályszegéseket részleteiben vizsgálva megállapítható tehát, hogy feltéve, de nem megengedve, hogy Csanádi József szervezője volt a vádbeli eseménynek: 1. Nem kellett ellenőriznie, hogy a West-Balkán Klub helyszíne tűzvédelmi, épületszerkezeti és készültségi szempontból alkalmas-e a rendezvény lebonyolítására, mert a vádbeli cselekmény idején hatályos jogszabályi előírások szerint ez a kötelezettség a létesítéskor, az építtetőt terhelte. 2. Nem volt olyan foglalkozási szabály, hogy a várható személyek létszámáról neki bárkit tájékoztatnia kell. 3. Ő semmilyen műsort nem szervezett. 4. Legfeljebb az róható a terhére, hogy a tűzoltóság felé a bejelentési kötelezettségnek nem tett eleget. A foglalkozási szabályszegés azonban még nem elegendő a bűncselekmény megállapításához, hiszen mind az alap-, mind a minősített esetben eredmény bűncselekményről van szó, így megkerülhetetlen a foglalkozási szabályszegés és az eredmény közötti okozati összefüggés vizsgálata. (EBH 2007.1680)

76

77 III.2. Okozati összefüggés III.2.1. A vád A vádirat ugyan expressis verbis nem írja, de sejtetni engedi, hogy a közvetlen veszély kialakulásának és a halálos eredmény okának azt tekinti, hogy - 22 órától a beléptetés üteme felgyorsult (6. o.), - a különböző irányú közönségforgalmak a lépcsőn és a csatlakozó terekben keveredtek, és így a lépcső forgalma jelentősen megnőtt (6. o.), - a ruhatár szerencsétlen módon került elhelyezésre, ami a lépcsőn való haladást tovább nehezítette (6. o.), - a biztonságiak az alacsony őrlétszám miatt nem tudták kezelni a kialakult helyzetet. (7. o.) Ha ezen a felsoroláson végigtekintünk, azt lehet megállapítani, hogy ezek egyike sem hozható kapcsolatba Csanádi Józseffel. A beléptetés üteméről Hranek és Kecskés diszponált, a programokat Kecskés szervezte a különböző szintekre, a ruhatárat Szalontai biztosította, az őröket szintén Szalontai biztosította, akiknek Hranek adhatott utasítást. III.2.2. A szakértői vélemények A szakértők nem tudták egyértelműen meghatározni, hogy mi volt a tragédiának az oka. Gombik Károly tűzvédelmi szakértő konkrét okot megjelölni nem tudott. Álláspontja szerint feltételezhetően pánik alakulhatott ki. (szakértői vélemény 27. o.) Kifejti továbbá, hogy „a szakmai szabályszegések közvetett okozati összefüggésben állnak a bekövetkezett halálos eredménnyel kapcsolatban, ugyanis nem feltételezhették, hogy az épületben pánikhangulat alakul ki”. (szakértői vélemény 29. o.) Dr. Nagy István meghatározó körülményként az alábbiakat említi: - a hatóság által tiltott (engedély nélküli) rendezvény jogellenes megtartása, az engedélyezettnél (biztonsági számításoknál) jóval nagyobb számú vendéggel történő tervezés, ennek a tömegnek az egyidejű beengedése a szórakozóhelyre, a rendezvényközpont műszaki meg nem felelése, ezen belül elsődlegesen a menekülési útvonalak hiánya, a minden tekintetben számszerűen kevés, felkészületlen, irányítás nélküli biztonsági őrség. (szakértői vélemény 48. o.) E körben kiemelést érdemel, hogy az első körülmény nem értelmezhető, hiszen a rendezvény nem volt engedélyköteles. A második körülmény a beengedést végző biztonsági személyzet, Hranek és Kecskés vonatkozásában lehet releváns. A harmadik ok csak az épület üzemeltetője, Szalontai Győző vonatkozásában értelmezhető. Míg a negyedik ok szintén Szalontai és Hranek vonatkozásában releváns. 77

78

Egyetlen olyan okot nem tudott tehát megjelölni a szakértő, ami Csanádi Józseffel kapcsolatba lenne hozható. Arra pedig egyáltalán nem ad választ a szakértői vélemény, hogy ennek a négy oknak az esetében mire alapítja a közvetlen ok-okozati összefüggés meglétét. Tovább komplikálja a helyzetet, hogy több ok esetében a T. Bíróságnak állást kell foglalnia abban a kérdésben, hogy alternatív vagy kumulatív okozatosságról, netán concausáról vagy az okozati összefüggés megszakításáról van-e szó. Mindezek a kérdések természetesen az elkövetési alakzatokra is kihatnak. III.2.3. Számos tanú elmondta ugyanakkor, hogy a fejetlenség akkor alakult ki, amikor valaki kezében egy rendőrigazolvánnyal elkezdte kiabálni, hogy késelés történt, aminek, amint azt ma már tudjuk, semmilyen valóságalapja nem volt. Erről számolt be Szalontai is: „Azt tudom elmondani, amit nekem elmondtak, a Teve utcában a folyósón ott tájékoztatott több portás, hogy egy fiatalember lesétált a harmadik emeletről és végig üvöltözte, hogy "engem megkéseltek", végigment a földszintig, egy biztonsági őr megállította, hogy ne kiabálja ezt, mert baj lehet belőle, a Tamás nevű biztonsági őr, nem tudom a vezetéknevét. Amikor leért a földszintre, a portás Istvánffi Gergő megállította és a fiú megmutatta az ujját, hogy megszúrta a korlát, elővett egy rendőr igazolványt és elment. Gyurkó József elmondta, hogy a fiatalok átvették és mindenki erről beszélt, és ezután az interneten is napokig erről volt szó. Előtte nem volt pánik, akkor kezdődött, én ezt hallomásból tudom, erre tört ki a pánik, ekkor kezdtek el a "gyerekek" üvöltözni. (51. tjk. 34. o.)

III.2.4. Az okozati összefüggés anyagi és eljárásjogi kérdéseit immár Csanádi Józsefre fókuszálva, a védelem a következőkre kíván rámutatni. A foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége akkor állapítható meg, ha az elkövető által megvalósított foglalkozási szabályszegés következtében – személyre vagy személyekre vonatkozó – közvetlen és konkrét veszélyhelyzet jön létre. (BH 1996.72) A jogirodalom szerint „a konkrét, közvetlen veszély esetében személyre, helyre, időre pontosan meg kell határozni a veszély létrejöttét, vagyis például a közúti veszélyeztetés (186. §) esetében a vádnak bizonyítania kell, hogy 16:35 órakor a 35-ös km-kőnél X.Y. élete veszélybe került”.3 Azaz, a veszélynek, valamint a foglalkozási szabályszegés és a közvetlen veszély közötti okozati összefüggésnek is közvetlennek kell lennie. Tekintettel arra, hogy a védelem álláspontja szerint Csanádi József terhére legfeljebb a tájékoztatási kötelezettség nem teljesítése róható, a kérdés az, hogy a tájékoztatás 3 Gellér Balázs József: A magyar büntetőjog tankönyve I., Általános tanok, Bp., Magyar Közlöny Lap és Könyvkiadó, 2008, 127. o.) 78

79 elmulasztása és a bekövetkezett eredmény között okozati összefüggés megállapítható-e. Az okozati összefüggés körülírására számtalan okozatossági teória alakult ki. Minden teória alapja a conditio sine qua non, azaz a feltételek egyenértékűségének elmélete, mely szerint, a vizsgált magatartást gondolatban el kell hagyni a feltételezett okok közül, és ha az eredmény változatlanul ugyanúgy bekövetkezik, akkor az adott magatartás nem volt ok. Ezen okozatossági elméletet az in dubio pro reo elvével összeolvasva, úgy merül fel tehát a kérdés, hogy tájékoztatás esetén teljes bizonyossággal elmaradt volna-e a) a közvetlen veszély kialakulása, illetve b) a halálos eredmény. Erre a kérdésre pedig nemleges a válasz az alábbiak szerint. Már a Fővárosi Bíróság 25.Bnf.198/2011/2. számú végzése rámutatott, hogy „a Btk. 171. §ban írt foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűncselekmény megállapíthatóságának feltétele, hogy a foglalkozási szabályszegés közvetlen okozati összefüggésben álljon a veszélyhelyzet létrejöttével (BH1996.72.), ha a szabályszegéssel okozati összefüggésben csak absztrakt veszélyhelyzet keletkezik, büntetőjogi felelősség nem állapítható meg”. (BH 2003.312., 2010. 317.) A vádiratban Csanádi József terhére megfogalmazott foglalkozási szabályszegéseket, az okozati összefüggéssel kapcsolatban a vádiratban és a szakértői véleményekben írtakat is összevetve csak arra a megállapításra lehet jutni, hogy nincs olyan Csanádi József terhére rótt foglalkozási szabályszegés, ami akár a közvetlen veszély kialakulásával, akár a halálos eredmény bekövetkezésével kétséget kizáró módon közvetlen okozati kapcsolatban állna.

IV. Magánokirat-hamisítás A vád azt is felrója Csanádi Józsefnek, hogy a bérleti szerződést Papp László nevében aláírta. Csanádi József ebben a vonatkozásban ténybeli beismerő vallomást tett, nem vitatta, hogy a Papp László névaláírás tőle származik. E körben a védelem álláspontja szerint a következőknek van a jogi minősítést meghatározó jelentősége: IV.1. A cselekmény nem tényállásszerű A magánokirat-hamisítás elkövetési tárgya a hamis magánokirat. Vizsgálni kell tehát, hogy ez a szerződés mely elemében hamis. Megállapítható, hogy a szerződés abban hamis, hogy nem Papp írta alá. Magánokirat-hamisítást arra a tényre lehet elkövetni, amit az adott okirat bizonyítani kíván. Irreleváns tényekre, vagy ami az okirat bizonyító részén kívül esik, az okirat-hamisítást nem lehet elkövetni. Így például közokirat-hamisítást a leckekönyvben az elért vizsga-eredményre lehet elkövetni, arra, hogy a hallgató i-vel vagy y-nal írja a nevét, nem. A bizonyító erővel

79

80 kapcsolatban kifejtetteket össze kell vetni azzal, hogy a magánokirat-hamisítás elkövetési magatartása a felhasználás, azaz az okirat bizonyító erejének az érvényesítése. Vagyis az vizsgálandó, hogy amikor a kérdéses szerződés átnyújtásra került a WB képviselőjének, azaz felhasználásra került, ez mennyiben befolyásolta volna azt az ügyletet, azaz a bérleti jogviszonyt, amelynek körében az okirat felhasználásra került. Vagyis, bármelyik részt vevő fél, Szalontai, Csanádi vagy Papp, másképp viselkedett volna-e, ha történetesen valóban Papp írja alá az okiratot, illetve valóban hamis volt-e ez az okirat, mivel az okirat akkor hamis, ha valódi tartalmáról a felhasználás során nem tudnak. Ebben a körben azonban megállapítható, hogy Csanádi és Papp nyilvánvalóan tudott minden körülményről, így az ő tekintetükben a felhasználásról nem is beszélhetünk, hiszen feléjük ezen okirat a bizonyító erőt nem is érvényesítette. Szalontai pedig pontosan tudta állítása szerint is, hogy Csanádi és/vagy Kecskés szervezi a rendezvényt, vagyis az ő szempontjából teljesen irreleváns volt, hogy Csanádi írja alá Papp helyett a szerződést, illetve, hogy Csanádi milyen jogviszonyban van a Diesel Music Kft.-vel. Az egyedüli reláció, ahol ennek a viszonynak bármiféle jelentősége lehetett volna, az italforgalmazók, akik csak olyannak szállíthattak, akinek meg voltak az italforgalmazási engedélyei, azaz a Diesel Music Kft.-nek. Azonban ebben a körben azt lehetett megállapítani, hogy ez a szerződés nem került bemutatásra, azaz felhasználásra, mert korábbi gyakorlat szerint történt az ital szállítása és kifizetése. Vagyis, bár valóban készült egy hamis okirat, mivel nem az okirat elkészítése az elkövetési magatartás, hanem a felhasználás, a bűncselekmény nem valósult meg, mert az okirat felhasználásra nem került, bizonyító erejét sehol nem kellett érvényesíteni. IV.2. A cselekmény társadalomra veszélyessége hiányzik Papp László tanúvallomásából kiderült, máskor is megengedte, hogy Csanádi a cége nevében végezze a vendéglátási tevékenységet (51. tjk. 248. o.), az aznapi vendéglátáshoz is hozzájárult szóban (51. tjk. 246. o.) A 21-22. sz. tanú pedig arról számolt be, hogy „Van egy cég, aki a Józsiéknak kölcsönadta a cégüket, hogy a Józsiék rendezvényeken használhatják, ezt a cég vezetője nekem mondta személyesen. Korábban is sok rendezvényre rendelt tőlünk italt, kaptam egy emailt a Józsitól, hogy mikor mennyi italra van szükség, majd utólagosan elszámoltunk. Nekem már nem ugrik be a neve a cégnek. A tanács elnöke kérdésére 22. számú tanú: Diesel Music Kft. volt igen, Papp László adott nekem szóbeli engedélyt. Azt mondta, hogy visszavonásig mehet ez így, nem volt visszavonás, nem hívott fel, hogy nem lehet. Eleinte mindig felhívtam Papp urat, hogy mehet-e ez így, később már egyértelművé vált”.(77. tjk. 28. o.) Juhász Gábor pedig arra mutatott rá, hogy „kívülről úgy tűnt, hogy erős bizalmi viszonyban voltak, én ezt nem tudom pontosan, erről nem beszéltem Csanádi úrral. Papp úr mindig tudott a rendezvényekről, tudnia kellett róla, hogy hogyan keletkezik a Kft-jének a bevétele”. (77. tjk. 20. o.) Mindebből csak az a következtetés vonható le, hogy bár a cselekmény formálisan 80

81 jogellenes, mivel az Papp László engedélyével és akaratának megfelelően történt, az a jogi tárgyat nem sértette és nem veszélyeztette, így a cselekmény társadalomra veszélyessége hiányzik. Tekintettel arra, hogy a Btk. 10. § (1) bekezdése szerint a társadalomra veszélyesség is a cselekmény fogalmi eleme, társadalomra veszélyesség hiányában bűncselekmény nem állapítható meg.

Mielőtt a perbeszédbe belevágni, a vádbeszédre reagálnék. A vádbeszédről az jutott eszembe, hogy nagyon jó vádbeszédről hallottunk, a vádbeszéd eltér a vádirattól. A vád anélkül, hogy formailag megváltoztatta volna a vádiratot, azért érzékelteti, hogy nem annyira egyöntetű az álláspontja, mint ahogy azt a vádirat érzékelteti. A vádiratban az ügyész úr azt mondta, hogy Kecskés és Csanádi közösen szervezték meg a rendezvényt, felsorolja, hogy ebből Kecskés úr mit csinált, felsorolja, hogy hozza a jegyszedőket, őrző-védőket hozz, ő rendelkezik a céggel, majd elmondja, hogy Csanádira maga a vendéglátás jut. Elmondja, hogy Csanádi ellentmondásba kerül magára rögtön az első kihallgatása alkalmával. Az ellentmondás a Disel Music szerepével, a szerződéskötéssel és Papp úr szerepével van összefüggésben, a rendezvényszervezésben nem került ellentmondásba saját magával.Az említett szerződést mint bizonyítékok Csanádi szervező tevékenységére hozza a vád. A szerződésbe a Noise Night Life került bele bérlőként, a szerződésnek nincs komoly jelentősége, azt mondja a vádbeszéd, hogy ezzel szeretne anonim maradni, pont azért folyt a konkurencia, hogy kinek a nevéhez fűződik a brend. A vád sincs teljességgel meggyőzve. Egyrészt azt tudjuk, hogy van két páros, akit helyesen, vagy helytelenül ül itt. A két páros Szalontai és Arató és Kecskés és Csanádi, Arató úr az engedélyekért felel, akinek a szakmája tudni, hogy hány fő lehet benn a területen, hogy az épület mit bír és mit nem, Arató úr tájékoztatja, vagy félre tájékoztatja Szalontait, ahol foglalkozási ismeret van, ahonnan kiindul a történt, az nem Szalontai, hanem Arató. A másik páros Kecskés és Csanádi. Csanádinak egy biztos, hogy fogalma nem volt arra, hogy milyen építkezési szabályok vonatkoznak a helyszínre. Ebből a párosból valami miatt mégis beválasztja az ügyészség, mind Kecskést, mind Csanádit. Ha a vádiratnak van koncepciója, akkor vagy itt ül Arató és Szalontai is és Kecskés és Csanádi is, vagy csak Arató és .... A jelenlévők számával kapcsolatos csúsztatással élt az ügyészség, arra utalt, hogy Csanádi is 3000 emberre számított. Az egyik tárgyalás alatt komoly vita alakult ki arról, hogy kell ezeket a számokat értelmezni. Az egy este átfolyó tömeg, soha nem egyenlő az egyszerre bent lévő tömeggel. Amikor az ügyészség ezt összemossa, és egyelőséget teszük és azt mondja az ügyészség, hogy 3000 emberrel megakarták tömni a helyiséget, ez nem valós. Azokból a számokból lehet visszakövetkeztetni, hogy hány ember ment be és hány ember jött ki, a hiba az, hogy a kijövő emberek nem lettek számon tartva. A leglényegesebb pont Csanádi szempontjából, hogy a szabálysértéseket közösen veszi számba. Közös szabályszegés három ok miatt nincs, nem lehet közös büntetést kiszabni, közös azért sem lehet, mert gondotlan cselekményről, itt nincs társtettesként. Magyarországon 200 éve önálló büntetőjogi felelősség van, ezért szükséges, hogy megmondja az ügyészség, hogy ő mi mit tett, mert arra, hogy közösen valamit maszatoltak nem lehet ítéletet alapítani. Indítványozom, hogy a bíróság.... vád alól mentse fel. Egyrészt mert nem követte el, másrészt mert nem bizonyítható. Tragikus esemény történt január 15-én, ezt nem lehet helyrehozni. Elképesztő társadalmi nyomás....A Cozma ítélet példája annak, hogy a bíróságnak függetleníteni kell magát a 81

82 társadalmi nyomást. Csakis a tárgyalóteremben, az aktában fellelhető bizonyítékokra hagyatkozik. Elképesztően gyors nyomozás folyt. (III.r. védő perbeszédét írásban benyújtotta.) Szervező volt-e Csanádi József. Azt kell vizsgálni, hogy a Normafa rendezvények mennyire különülnek el a Noise Night Life rendezvényektől. Azt látni, hogy a Normafa brand név Csanádihoz és Fodorhoz tartozik. A Normafa rendezvényein betartották-e az álltaluk ismert szabályok. Azt látni, hogy a Normafa rendezvényein volt bejelentés és volt mentő. A december 4-i rendezvényt Csanádihoz lehet kötni. A kartársnő kivett egy félmondatot egy tanúvallomásból és csak azt ismerteti. Matakovics György nem a WB alkalmazottja volt. ketté választotta a két rendezvényt. Felmutatja a plakátot a védő, amelyen a felírat "Noise Night Life". nem akarták a cégnevet eltitkolni, hanem éppen az volt a jó, ha a brand nevet minél többen megismerték. Csanádi József korábban is több rendezvényt szervezet. Kecskés valóban több rendezvényen vett részt, olyanokon is, amit Csanádi szervezett. Az volt a megállapodás, hogy 99%-ot Kecskés Tamás csinál és a vendéglátás lesz a Csanádi kezén. Az események után szembesült azzal, hogy milyen vélemények vannak az interneten Kecskés rendezvényeivel kapcsolatban. Szalontai tagadja azt, hogy tudott arról, hogy Kecskés a szervező. Az, hogy mennyire nem alaptalan, arra egy szomorú részlet rávilágít Bácskai vallomásából, Bácskai vallomása. Amikor élesbe fordulnak a dolgok, akkor miért tagadja Szalontai Győző, hogy ő nem tudta, hogy Kecskés volt a szervező. Azért teszi ezt, mert Szalontai Győző védekezése az, hogy Arató mondta nekem, hogy 1500-1800, ezt egy olyan személynek adta át - aki számára megbízható személy - aki nem Kecskés, hanem Csanádi. Akkor tud megfelelően védekezni, ha azt mondja, hogy úgy tudta, hogy Csanádi volt a szervező és nem Kecskés. Három személy van, aki azt mondja, hogy a Csanádi volt a szervező, Szalontai, Kecskés és Hranek. Hol ezt mondja, hol azt. Hranek keveri a Normafa és az NNL, nem tud különbséget tenni a december 4-i és a január 15-i rendezvényt. Gyurkó József két dologban biztos, hogy Csanádi jelen volt és Noise Night Life rendezvény volt, nem azt mondja, hogy Csanádi József szervezte. Csanádi irányított és beszélt, de a pultosokkal, mivel a vendéglátásért felelt, ezért velük neki kellett beszélnie és irányítania.

82

83 Aki VIP-es vendégként akart bemenni, annak nem volt elég Csanádinak szólni, hanem Csanádinak még Kecskés Tamással kellett engedélyeztetni. 12 tanú mondja azt, hogy a rendezvény szervezője Kecskés Tamás volt és nem Csanádi József. eldönti.... (M) 15-16. oldal kiegészítés felvételről leírni II.r. védő perbeszédére reagálás (jogi indokolás 14:20) 29. oldal kiegészítés (14:40) példa (14:45) Ezek alapján kérem, hogy a bíróság Csanádi Józsefet mentse fel a bűncselekmény elkövetésének vádja alól. Ha mégis megállapítja bűnösségét - ami súlyos hiba lenne - azt is vegye figyelembe, hogy ha van felelősségi lánc - ami szerintem nincs - a legvégén helyezkedik el, ha van feladat megosztás, akkor csak 2 százaléka róható. VÉGZÉS A bíróság a tárgyalást 2012. június 12. napján 8:30 órakor folytatja. Jelenlévőket szóban megidézi.

83