8.8
EGYÉB GEODÉZIAI FELADATOK A fejezet kidolgozás alatt áll.
103
II / 9 MELLÉKLET: A SZAKÁGI DÍJSZÁMÍTÁSOK SZÁZALÉKTÁBLÁZATA SZAKÁGI TERVEZÉSI DÍJ SZÁZALÉK TÁBLÁZATA dxB% d(%) = di(%) x (Di / Ds)1/8), ahol: - Di - induló díjalap: 100 mFt, - di(%) - induló díjszázalék: 4,80 %.
Bs= DÍJALAP - D 0 - 5,000,000 6,000,000 7,000,000 8,000,000 9,000,000 10,000,000 20,000,000 30,000,000 40,000,000 50,000,000 60,000,000 70,000,000 80,000,000 90,000,000 100,000,000 200,000,000 300,000,000 400,000,000 500,000,000 600,000,000 700,000,000 800,000,000 900,000,000 1,000,000,000 2,000,000,000 3,000,000,000 4,000,000,000 5,000,000,000 6,000,000,000 7,000,000,000 8,000,000,000 9,000,000,000 10,000,000,000 - tól
max.
min.
0,6-os 0,6
0,8-as 0,8
4.19 4.09 4.02 3.95 3.89 3.84 3.52 3.35 3.23 3.14 3.07 3.01 2.96 2.92 2.88 2.64 2.51 2.42 2.36 2.30 2.26 2.22 2.19 2.16 1.98 1.88 1.82 1.77 1.73 1.69 1.67 1.64 1.62
5.58 5.46 5.35 5.27 5.19 5.12 4.70 4.46 4.31 4.19 4.09 4.02 3.95 3.89 3.84 3.52 3.35 3.23 3.14 3.07 3.01 2.96 2.92 2.88 2.64 2.51 2.42 2.35 2.30 2.26 2.22 2.19 2.16
104
DÍJOSZTÁLYOK 1,0-es 1.0 6.98 6.82 6.69 6.58 6.49 6.40 5.87 5.58 5.38 5.23 5.12 5.02 4.94 4.86 4.80 4.40 4.18 4.04 3.93 3.84 3.76 3.70 3.65 3.60 3.30 3.14 3.03 2.94 2.88 2.82 2.78 2.74 2.70
1,2-es 1,2
1,4-es 1,4
8.38 8.19 8.03 7.90 7.78 7.68 7.04 6.70 6.46 6.28 6.14 6.02 5.92 5.84 5.76 5.28 5.02 4.84 4.71 4.60 4.52 4.44 4.38 4.32 3.96 3.77 3.63 3.53 3.45 3.39 3.33 3.28 3.24
10.05 9.83 9.64 9.48 9.34 9.22 8.45 8.03 7.75 7.54 7.37 7.23 7.11 7.00 6.91 6.34 6.03 5.81 5.65 5.53 5.42 5.33 5.25 5.18 4.75 4.52 4.36 4.24 4.14 4.06 4.00 3.94 3.89
MAGYAR MÉRNÖKI KAMARA
MÉRNÖKI SZOLGÁLTATÁSOK DÍJSZABÁSA (MÉDI 2004) III. FEJEZET A MŰSZAKI TERVDOKUMENTÁCIÓK TARTALMI KÖVETELMÉNYEIAI 2004-BEN HATÁLYBALÉPŐ TERVEZET (Készült: 2003-ban)
Szerkesztők: Magyar Mérnöki Kamara:
Andor Béla, Dr. Korda János,
Tel.: 455-88-66 Tel.: 455-7085
106
TARTALOM 1. 1.1 1.2
1.3 1.4 2. 2.1 2.2
2.3 2.4 3. 3.1
3.2.
3.3. 3.4.
3.5. 3.6.
BÁNYÁSZATI ÉPÍTMÉNY TERVDOKUMENTÁCIÓ TARTALMI KÖVETELMÉNYEI MEGBÍZÓI ADATSZOLGÁLTATÁS Vázlatterv tartalmi követelményei ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ TARTALMI KÖVETELMÉNYEI 1.2.1 Bányatelek létesítési, engedélyezési dokumentáció 1.2.2 Ásványvagyon kutatására feltárására, kitermelésére, a meddőhányó hasznosítására vonatkozó műszaki terv 1.2.3 Engedélyes bányászati létesítmények, nem bányászati célt szolgáló, bányászati módszerekkel végzett aknamélyítés, mélyfúrás, alagút-és vágathajtás műszaki terve, megszűnt földalatti bánya hasznosítása 1.2.4 Tájrendezési műszaki üzemterv 1.2.5 Ipari robbantási terv 1.2.6 Bányászati célt szolgáló nyomástartó berendezések létesítési terve AJÁNLATI KIVITELI TERV MEGVALÓSÍTÁSI KIVITELI TERV ÉPÜLETEK ÉPÍTÉSI-MŰSZAKI TERVDOKUMENTÁCIÓ TARTALMI KÖVETELMÉNYEI ÚJ ÉPÜLET, ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓJA EGYÉB ENGEDÉLYEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓK 2.2.1 Bontási engedélyezési tervdokumentáció 2.2.2 Használatbavételi engedélyezési terv-dokumentáció 2.2.3 Fennmaradási engedélyezési tervdokumentáció 2.2.4 Rendeltetés megváltoztatás engedélyezési terv-dokumentáció 2.2.5 Meglévő építmény átalakítási, bővítési engedélyezési tervdokumentáció AJÁNLATI KIVITELI (TENDER) TERVDOKUMENTÁCIÓ MEGVALÓSÍTÁSI KIVITELI TERVDOKUMENTÁCIÓ GÁZ- ÉS OLAJIPARI ÉPÍTMÉNY TERVDOKUMENTÁCIÓ TARTALMI KÖVETELMÉNYEI MÉLYFÚRÁSI TERVDOKUMENTÁCIÓK 3.1.1 Tervezett kútszerkezet 3.1.2 A fúrás földtani célja 3.1.3 Fúráspont és berendezés 3.1.4 Iszaptechnológia és szilárdanyag-szabályozás 3.1.5 Fúrástechnológia 3.1.6 Információszerzés 3.1.7 Béléscsövezés, lyuk- és kútszerelvény 3.1.8 Környezetvédelmi előírások SZÁLLÍTÓVEZETÉK ÉS TARTOZÉKOK TERVDOKUMENTÁCIÓ TARTALMI KÖVETELMÉNYEI 3.2.1 Engedélyezési terv 3.2.2 Kiviteli terv 3.2.3 Üzembe helyezési tervek FÖLDALATTI GÁZTÁROLÓ TERVDOKUMENTÁCIÓ TARTALMI KÖVETELMÉNYEI 6.3.1 Előzetes környezeti hatástanulmány 6.3.2 Engedélyezési szakági tervek GÁZELOSZTÓ HÁLÓZAT (VEZETÉK) TERVDOKUMENTÁCIÓ TARTALMI KÖVETELMÉNYEI 3.4.1 Területhasználati joggal kapcsolatos tervek 3.4.2 Engedélyezés szakági tervei 3.4.3 Kiviteli szakági tervek GÁZNYOMÁS-SZABÁLYOZÓ, GÁZFOGADÓ ÁLLOMÁS TERVDOKUMENTÁCIÓ TARTALMI KÖVETELMÉNYEI Engedélyezési szakági tervei PROPÁN-BUTÁN GÁZTÖLTŐ TELEPEK TERVEZÉSÉNEK TARTALMI KÖVETELMÉNYEI 3.6.1 Előzetes környezeti hatástanulmány 3.6.2 Engedélyezés szakági tervei 3.6.3 Kiviteli szakági tervek
106
107 4. 4.1
4.2.
Geotechnikai tervdokumentációk tartalmi követelményei Geotechnikai szakvélemények (előtervek) tartalmi követelményei 4.1.1 Előkészítő geotechnikai szakvélemény (korábbi területismertető) 4.1.2 Általános geotechnikai szakvélemény 4.1.3 Részletes geotechnikai szakvélemény 4.1.4 Kiegészítő szakvélemény TALAJVIZSGÁLATOK TARTALMI KÖVETELMÉNYEI 4.2.1 Előkészítő geotechnikai szakvélemény (korábbi területismertető) esetén 4.2.2. Általános geotechnikai szakvélemény esetén 4.2.4. Kiegészítő geotechnikai szakvélemény esetén
5. 5.1
KÖZLEKEDÉSI ÉPÍTMÉNY TERVDOKUMENTÁCIÓ TARTALMI KÖVETELMÉNYEI KÖZÚTI TERVDOKUMENTÁCIÓK 5.1.1 Tanulmányterv 5.1.2 Engedélyezési terv 5.1.3 Ajánlati (tender) terv 5.1.4 Építési (kiviteli) terv 5.1.5 Átadási dokumentációk az építés befejezése után 5.2 VASÚTI TERVDOKUMENTÁCIÓK 5.2.1 Tanulmányterv 5.2.2 Vonalkorszerűsítési koncepció 5.2.3 Engedélyezési terv 5.2.4 Beruházási program 5.2.5 Kivitelezési (építési) terv 5.2.6 Ajánlati kiviteli(t ender) terv 5.2.7 Megvalósítási terv 5.3 REPÜLŐTÉRI TERVDOKUMENTÁCIÓK 5.4 VIZIKÖZLEKEDÉS TERVDOKUMENTÁCIÓI
6 VÍZI ÉPÍTMÉNY TERVDOKUMENTÁCIÓK TARTALMI KÖVETELMÉNYEI 6.1 AZ ELVI VÍZJOGI ENGEDÉLY IRÁNTI KÉRELEM TARTALMA 6.2 AZ ENGEDÉLYEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ TARTALMA 6.3 A VÍZÜGYI SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ SZÜKSÉGES MELLÉKLETEK TARTALMA 6.4 KIVITELI TERV, MÉLYÉPÍTÉSI RÉSZ 7. 7.1. 7.2. 7.3. 7.4. 7.5. 7.6. 7.7. 7.8.
GEODÉZIAI DOKUMENTÁCIÓK TARTALMI KÖVETELMÉNYEI GEODÉZIAI TERVEZÉST ÉRINTŐ JOGSZABÁLYOK, SZABVÁNYOK, SZABÁLYZATOK ÁLLAMI ALAPTÉRKÉPEK ALAPPONTSŰRÍTÉS INGATLANOKKAL KAPCSOLATOS GEODÉZIAI FELADATOK KÖZMŰVEZETÉKEK FELMÉRÉSE, NYILVÁNTARTÁSA LÉTESÍTMÉNYEK TERVEZÉSÉVEL, ÉPÍTÉSÉVEL KAPCSOLATOS GEODÉZIAI FELADATOK TÉRKÉPDIGITALIZÁLÁS EGYÉB GEODÉZIAI FELADATOK
107
108 1.
BÁNYÁSZATI ÉPÍTMÉNY TERVDOKUMENTÁCIÓ TARTALMI KÖVETELMÉNYEI
1.1
MEGBÍZÓI ADATSZOLGÁLTATÁS: - általános tervezési alapadatok, - meghatározó környezeti adatok, - előzetes geológiai, hidrológiai, vegyi, fizikai, ökonómiai és ökológiai vizsgálatok eredményei, - előzetes fejlesztési és egyéb tanulmányok, - funkcionális és technológiai követelmények, - telekkönyvi, helyrajzi adatok. 1.1.1 Vázlatterv tartalmi követelményei - az alapadatok elemzése és a kiindulási feltételek tisztázása, - szerkezeti, térkiképzési tanácsadás a megvalósíthatóság, a használhatóság és a gazdaságosság figyelembevételével, - közreműködés a tervezési koncepció kidolgozásában, a bányalétesítmény kialakítási lehetőségeinek alternatíváival, vázlatos ábrázolással, - a fő paramétereket igazoló számítások, - a meghatározó környezeti tényezőkből fakadó hatások számszerűsítése, - közreműködés tárgyalásokon a hatóságokkal és a tervezés más, szakmabeli résztvevőivel. - tárgyalás a hatóságokkal a hatósági létesítési engedélyéig, - közreműködés a költségbecslés elkészítésében, - vázlatterv rajzban és/vagy leírás a koncepcióról.
1.2 ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ TARTALMI KÖVETELMÉNYEI 1.2.1 Bányatelek létesítési, engedélyezési dokumentáció Műszaki leírás: a bányatelekhatár megjelölése, a védő- és határpillérek kijelöléséhez szükséges számításokkal. Bányatelek térkép. Egyéb szükség szerinti kiegészítő dokumentációk: - a bányatelekkel érintett ingatlanok, felszín és felszín alatti létesítmények, vízfolyások, állóvizek, valamint az érintett tulajdonosok adatai, - környezetvédelmi engedély, - fő bányaveszélyek szempontjából történő minősítés, - tájrendezési előterv. 1.2.2 Ásványvagyon kutatására, feltárására, kitermelésére, a meddőhányó hasznosítására vonatkozó műszaki üzemi terv Műszaki leírás tartalma: - az előirányzott kutatási, feltárási, illetőleg kitermelési feladatok, - védőpillérek igénybevétele, az alkalmazott technológiák és biztonsági feltételek, - a szükséges bányaterületek leírása, a külszíni hatások, a külszínen jelentkező hatások tulajdonjogi viszonyai, a várható geológiai viszonyok és bányaveszélyek, - a szükséges kutatási tevékenység, módja, üteme, technológiája, - a bányaművelés módja, üteme, technológiájának ismertetése, különös tekintettel a vágathajtásra, fenntartásra és fejtési tevékenységre, - az ásványi nyersanyag mennyiségének és minőségnek meghatározási módszere, eszközei, - az ásványvagyon veszteség és a hígulás kimutatása, - a fő bányaveszélyek, valamint a bányakárok megelőzéséhez, illetve csökkentéséhez szükséges műszaki intézkedések, - a bányaművelés környezetre gyakorolt hatásainak bemutatása, a káros hatások megelőzésének módjaival, eszközeivel. Tervtérkép, amely a bányaművelési térkép másolatán (M = 1:500, vagy M : 2000 méretarány) tartalmazza: - negyedéves bontásban a tervezett vágathajtási és fejtési tevékenységet azonossági számmal, - a telep jellemzőit (vastagság, dőlés, csapás), - az ásványvagyon tömböket, visszahagyást, veszteséget, - a jellemző szinteket, - egyéb tervezett műveleteket (fúrások, hányóképzés, kitakarás, visszatakarás, stb.), - szellőztetést, - víztelenítést.
108
109 1.2.3 Engedélyes bányászati létesítmények, nem bányászati célt szolgáló, bányászati módszerekkel végzett aknamélyítés, mélyfúrás, alagút- és vágathajtás műszaki terve, megszűnt földalatti bánya hasznosítása Műszaki leírás: - a hasznosítás, a rendeltetés meghatározása, valamint a geológiai, műszaki, társadalmi körülmények bemutatása, - terület-előkészítési munkák: anyagmozgatás folyamatainak jellemzésem, - felhasználandó anyagok, eszközök, berendezések bemutatása, - a kivitelezés/hasznosítás alkalmazott technológiájának ismertetése, időüteme, - külszínre ható következmények bemutatása, a káros külszíni hatások megelőzésének módja, eszközei, - bányaveszélyek elemzése, a megelőzésre szolgáló intézkedések bemutatása, - biztonsági körülmények és szükséges intézkedések ismertetése. A létesítmény rajzi és/vagy térképi ábrázolása. A fő paraméterek bemutatása, méretezése, számításokkal. Más szakterületek tervei: építészet, gépészet, villamosság, környezetvédelem, természetvédelem, stb. 1.2.4 Tájrendezési műszaki üzemi terv A bányászati tevékenységgel és külszíni létesítményeivel érintett és maradandóan megváltozó felszíni terület rendezésének célja. A megvalósítás módja más szakterületek terveinek figyelembevételével fizikai és biológiai rekultiváció leírása, ütemezése. A vízrendezési terv, azok műtárgyai, leírása számításokkal és rajzi megjelenítéssel. Az alapállapot és a célállapot térképei, a jellemző szelvényekkel. 1.2.5 Ipari robbantási terv (Robbantási engedély) Műszaki leírás: - a töltetszámítás és a biztonsági távolságok számítása, - a robbantás káros hatásai megelőzésének módja, eszközei, - a robbantás személyi feltételei (robbantásvezető, robbantómester(ek), Térképi megjelenítés: legalább M = 1:2000 méretarányú a robbantás helyével, biztonsági távolságokkal és a védendő létesítményekkel, a vízi úttal és a természetvédelmi területek feltüntetésével. Egyéb dokumentációk: - szakértői vélemények, tanulmányok, - megrendelés, - bontási engedély, - érintett kiemelt szervek hozzájárulásai. 1.2.6 Bányászati célt szolgáló nyomástartó berendezések létesítési terve Műszaki leírás: - technológiai cél megfogalmazása és adatai, a berendezés helye és az igénybevétel jellemzői, - a berendezés főbb műszaki jellemzői, elhelyezés, alátámasztás, - tervezési, üzemi és próbanyomási adatok számításokkal, - túlnyomás elleni védelem, - élettartam, korrózió védelem, mérések és vizsgálatok tervezése, - gyártási, szerelési előírások, hőszigetelés, - műszaki rajzok gyártási részletességgel, - anyagjegyzék, - adattáblán szereplő adatok, - csonkjegyzék, - hegesztett varratok méretezett részletrajzai, - falvastagság mérési helyek. Engedélyezési dokumentáció: - műszaki leírással, számításokkal, térképi és/vagy rajzi ábrázolással, kiegészítő dokumentációk csatolásával (szakértői vélemények, tulajdonlapok, hozzájárulások, szakhatósági állásfoglalások, önkormányzati bontási és/vagy építési engedélyek, megrendelés stb.) 5 példányban. 1.3
AJÁNLATI KIVITELI TERV TARTALMI KÖVETELMÉNYEI Jóváhagyott engedélyezési terv és a szakági részlettervek figyelembevételével készített részletes ajánlati terv kidolgozása.
109
110 A létesítmény szerkezeti elemeinek, az anyagminőségnek, az anyagigénynek, a műszaki és minőségi színvonalnak a bemutatása. Időütemezés kimunkálása. Részletes költségvetés, a bizonytalansági tényezőkre való figyelemmel, a költségvetési határok kijelölése. Kivitelező részéről vállalható garanciális feltételek bemutatása. Teljes és részletes ajánlati tervdokumentáció 8 példányban. 1.4
KIVITELI TERV Előzménye. a jóváhagyott engedélyezési terv. Műszaki leírás: - gyártási és építési feladat leírása, - műszaki előírások, - technológiai utasítások, - részletes időütemezés elkészítése, - anyagigény részletes kimunkálása, - költségvetés elkészítése. Általános és részlettervek: - az összes számítás részletes közlése, - minden részletre kiterjedő gyártási és építési feladat megtervezése, rajzi ábrázolással és kiviteli utasításokkal, - szerelési tervek elkészítése, A teljes kiviteli tervdokumentáció és költségvetés 8 példányban.
2.
ÉPÜLETEK ÉPÍTÉSI-MŰSZAKI TERVDOKUMENTÁCIÓ TARTALMI KÖVETELMÉNYEI
2.1.
ÚJ ÉPÜLET ESETÉN KÖTELEZŐ ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ
2.1.1 ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ ÁLTALÁNOS TARTALMA Az építési engedélyezési tervdokumentáció az építési munka elvégzéséhez szükséges, a hatóságokhoz kötelezően benyújtandó legfontosabb munkarész. Építési engedélyezési tervdokumentáció Új építmény esetén az építési engedélyezési tervdokumentációnak különösen az alábbiakat kell tartalmaznia: Hivatalos helyszínrajz földhivatal által hitelesített ingatlan-nyilvántartási térkép másolat; Tervek Műszaki leírások mely ismerteti az építményre vonatkozó, a tervlapokat kiegészítő információkat, a tartószerkezeti, az épületgépészeti, villamos, villámvédelmi, zaj és rezgés elleni védelmi, hőszigetelési, munkavédelmi stb. megoldásokat, az építmény és környezete kölcsönhatását, továbbá szükséges esetekben a szakhatóságok által - szakmai jogszabályok alapján - kért további információkat Műszaki számítások Tűzvédelmi dokumentáció- a külön jogszabályban rögzített esetekben - mely tartalmazza a) az épület megközelíthetőségére, b) oltóvíz ellátására, c) tűzveszélyességi osztályba sorolására, tűzállósági fokozatára, d) az alkalmazott épületszerkezetek éghetőségi és tűzállósági paramétereire, e) a tűzszakaszok elhelyezkedésére, kiürítési számítására, f) épületgépészeti kialakítására, villámvédelmi rendszerére, valamint g) a tűzjelzésre és oltásra vonatkozó megoldásokat; Költségbecslés Az építési engedélyezési tervdokumentációban kívánatos költségbecslést készíteni a megtervezett építmény várható megvalósítási költségeiről, a kamarák által kiadott, átalagos árszintű, költségmutatók alapján.
110
111 2.1.2 ESETENKÉNT KÉSZÍTENDŐ MUNKARÉSZEK Tereprendezési terv (1:500 méretarányban) az eredeti és a végleges terep szintmagasságainak ábrázolásával a telek természetes terepszintjének olyan megváltoztatása esetén, mely az R. értelmében építési engedélyhez kötött; Felvonó tervek a felvonó(k), és mozgólépcső(k) 113/97. Sz. Korm.rend. szerinti tervei és adatai; A felvonók és mozgólépcsők az építményekhez nem minden esetben szükségesek, ezért ezek külön szaktervezési munkát igényelnek Üzemeléstechnológiai terv a környezet-, természet-, tűz- és egészségvédelmi követelmények szempontjából meghatározó, valamint az előzetes egyeztetések során az érintett szakhatóságok által - a vonatkozó szakmai jogszabályok alapján - jelzett esetekben és részletezettséggel; Amennyiben az építmény rendeltetéséhez szükséges az építési engedélyezési tervdokumentáció szintjének megfelelően külön munkarészként készül a kapcsolódó üzemelés-technológiai tervdokumentáció, melynek tartalmaznia kell: A rendeltetéshez kapcsolódó üzemelés-technológiai műszaki leírást, ebben ismertetni kell - a feladat meghatározását, alapadatokat, - a választott technológiai megoldást, a munkahelyek hozzávetőleges nagyságrendjét, kapcsolatait, - az alapvető technológiai folyamatok, eszközök szükséges alapparamétereit, - az üzemeltetési feltételek hozzávetőleges meghatározását (az üzemi létszámigényt, az éves anyagszükségletet, az egyidejű teljesítményigényt, a különböző energiahordozókra, stb.). Rajzi anyagban (szükség szerint) csatolni kell a technológiai folyamatábrát, technológiai elrendezési vázlatot. Kertépítészeti tervek (1:200 méretarányban) a külön jogszabályban vagy a helyi önkormányzat által rendeletben meghatározott esetekben; Támfalak, kerítések az építési engedélyhez kötött támfalak, terepbiztosítási építmények és kerítések tervei (alaprajzokat legalább 1:100, nézeteket és metszeteket legalább 1:50 méretarányban); Talajmechanikai szakvélemény négy beépített szintnél magasabb, vagy 7 m-nél nagyobb fesztávú tartószerkezeteket tartalmazó, előregyártott vagy vázas tartószerkezetű épületeknél, geotechnikai dokumentációt csúszás-, omlásvagy barlangveszélyes, illetőleg alábányászott területen, valamint 5 m-nél nagyobb szabad magasságú, földet megtámasztó építményekhez; A talajmechanikai szakvélemény ill. a geotechnikai dokumentáció csak talajfeltárás és laboratóriumi vizsgálat alapján készíthető. Akusztikai számítás a zajforrást tartalmazó, illetve a határérték feletti környezeti zajjal terhelt építményeknél az akusztikai számítás, Az akusztikai számításoknak ki kell terjedni a zajterhelés mértékére, az ellene történő védekezés megoldásának javaslatára. Benapozás számítás indokolt esetben a benapozásra vonatkozó megoldásokról; A benapozás igényének kielégítését leírás és a szükséges ábrák bemutatásával kell bizonyítani. Szakértői vélemények a külön jogszabályban elrendelt esetekben; 2.1.3 ÉPÍTÉSZETI DOKUMENTÁCIÓ ÉPÍTÉSZETI TERVEK helyszínrajz (1:500 vagy 1:1000 méretarányban) a) égtájjelöléssel, b) a tervezéssel érintett és a közvetlenül szomszédos - az ingatlannal közös határvonalú - telkek ábrázolásával, c) a tervezéssel érintett telkeken valamennyi terepszint feletti és alatti, meglévő építmény és a tervezett építmény rendeltetésének megnevezésével, méretarányos körvonalrajza, tetőidoma ábrázolásával, valamint az elbontásra kerülő vezetékek jelölésével, d) a közvetlenül szomszédos telkeken valamennyi épület méretarányos körvonalrajza, tetőidoma, továbbá a tervezéssel érintett telek felőli oldalkertben lévő föld alatti és feletti építmények körvonalrajza ábrázolásával, rendeltetése megjelölésével,
111
112 e) a tervezett és a meglévő épületek telekhatártól és egymástól való távolsági és építménymagassági méretével, f) a tervezési területre vonatkozó szabályozási tervben meghatározottak teljesítését igazoló mutatószámok, jellemzők (beépítési százalék, építménymagasság, szabályozási vonal stb.) szerepeltetésével, g) az építmény személy- és gépkocsiforgalmára szolgáló be- és kijáratok közúthoz való csatlakozásának, valamint a gépkocsik telken belüli elhelyezésének ábrázolásával, h) a tervezett terepszintre jellemző szintmagasságok értékeivel, 10 százaléknál nagyobb lejtésű terület esetében az 1 m szintkülönbséget ábrázoló rétegvonalakkal, i) a ±0,00 kiinduló relatív szintmagasságnak megfelelő abszolút szintmagassági értékkel, valamint a kitűzésre vonatkozó pontok, irányok meghatározásával, j) a tervezéssel érintett telkeken meglévő 15 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű meglévő és kivágandó faállomány jelölésével és a fa fajtájának megnevezésével; alaprajzok a tervezett építmény valamennyi szintjéről (1:100 méretarányban), melyeken a) ábrázolni és méretekkel kell ellátni: aa) az elmetszett és a nézet irányába eső nem teljes szintmagasságú szerkezeteket, ab) a beépített berendezési tárgyakat, ac) a nyílásokat és nyílásáthidalókat, ad) az ábrázolt szintek szintváltását és szintmagasságát, a szintáthidalók emelkedési irányát, méreteit, mindkét végének szintmagasságát, ae) a szerkezeti dilatációk helyét, af) a földszinti alaprajzon a csatlakozó véglegesen rendezett terepet, az épület körüli járdát, az előlépcsőt és egyéb szerkezeteket, ag) a gépészeti helyiségeket, aknákat, kürtőket-kéményeket, valamint a szabadtéri telepítésű épületgépészeti helyiségeket, b) meg kell nevezni az egyes helyiségek rendeltetését (elnevezését), alapterületét és burkolatát, c) jelölni kell az északi irányt, a metszetek helyét, esetleges törését és nézetének irányát. metszetek (1:100 méretarányban) a megértéshez szükséges számú, de legalább két egymással szöget bezáró módon felvéve, melyeken a) ábrázolni és méretadatokkal kell ellátni: aa) az elmetszett, a nézet irányába eső látható, indokolt esetben a nézet irányába eső, de a más szerkezetek által takart szerkezeteket, beleértve az alapokat, ab) zártsorú beépítés esetén a szomszéd épületek alapsíkját, ac) az építményhez csatlakozó, véglegesen rendezett terepet és járdát, továbbá b) meg kell határozni az összes egymástól eltérő vízszintes és függőleges rétegfelépítést; homlokzatok (1:100 méretarányban) az építmény minden nézetéről, melyeken a) ábrázolni és méretadatokkal kell ellátni az építmény külső megjelenését meghatározó homlokzati elemeket, nyílásokat, rácsokat, korlátokat, reklám- és hirdető-berendezéseket, cégtáblákat, esővíz- és légcsatornákat, kéményeket, díszítőelemeket, lépcsőket, valamint a terepszint alatti vagy a terep által takart építményrészeket, b) meg kell adni a csatlakozó végleges terep, járda, tetőgerinc, tetőfelépítmény stb. szintmagasságát, c) meg kell határozni az egyes homlokzati felületek kiképzését, anyagát és színét, d) zártsorú, ikres vagy oldalhatáron álló beépítés esetén - a környezetbe illesztés bemutatására ábrázolni kell a szomszédos épületek nézeteit; Építészeti műszaki leírás (a szükség szerinti igazoló számításokkal, idomtervekkel): - előzmények, a megbízás tárgyának, programjának ismertetése, - környezet ismertetése, telepítési előírások ismertetése, - a telepítési előírások betartásának igazolása, - telepítés építészeti indokolása, - az építmény megfelelése a programnak - az építmény koncepciójának leírása, - funkcionális igény és kielégítésének igazolása - az épület leírása, az előírásoknak megfelelése (alaprajz, tömeg, homlokzat mgs.) - alaprajzi elrendezés ismertetése - megjelenés ismertetése, (tömegképzés, homlokzat) - választott anyagok és szerkezetek (külső, belső térelhatárolók, kémények, nyílászárók, - külső belső burkolatok, tetőszerkezet, tetőfedés stb.) Tűzvédelmi dokumentáció - a külön jogszabályban rögzített esetekben - mely tartalmazza a megoldásokat:
112
113 - az épület megközelíthetőségére, - oltóvíz ellátására, - tűzveszélyességi osztályba sorolására, tűzállósági fokozatára, - az alkalmazott épületszerkezetek éghetőségi és tűzállósági paramétereire, - a tűzszakaszok elhelyezkedésére, kiürítési számítására, - épületgépészeti kialakítására, villámvédelmi rendszerére, valamint - a tűzjelzésre és oltásra A tűzvédelmi dokumentáció továbbá tartalmazza: - az alkalmazott tartószerkezetek és/vagy szerkezeti elemek tűzállósági fokozatain és tűzállósági határértékein túl, ha szükséges meg kell adni a tűzállósági határérték növelésének módját és az ehhez alkalmazott megoldásokat, - a tűzszakaszonkénti és a tűzvédelmi leválasztásra vonatkozó tervezett megoldásokat, Igazoló műszaki számítások Építészeti idomtervek a beépített épület-alapterület, összes szintterület kimutatására, valamint az épületmagasság OTÉK szerinti megfelelőségének bizonyítására. 2.1.4 TARTÓSZERKEZETI DOKUMENTÁCIÓ Tartószerkezeti műszaki leírás (szükség szerinti vázlatokkal): mely ismerteti az építményre vonatkozó, a tervlapokat kiegészítő információkat, a tartószerkezeti, az, munkavédelmi stb. megoldásokat, az építmény és környezete kölcsönhatását, továbbá szükséges esetekben a szakhatóságok által - szakmai jogszabályok alapján - kért további információkat. - a tartószerkezet rendszerének általános leírását, - beleértve az alapozást is, - a tartószerkezet illetve szerkezeti elemek főbb anyagainak megjelölését és a anyagjellemzőket, - elvi leírást a tervezett szerkezetekről, kapcsolatokról, az építési és szerelési módról, a szükséges korrózió elleni védelem módjáról. - esetleges alternatív lehetőségeket. Tűzvédelmi dokumentáció - a külön jogszabályban rögzített esetekben - mely tartalmazza - az alkalmazott épületszerkezetek éghetőségi és tűzállósági paramétereire, vonatkozó megoldásokat; - az alkalmazott tartószerkezetek és/vagy szerkezeti elemek tűzállósági fokozatain és tűzállósági határértékein túl, ha szükséges meg kell adni a tűzállósági határérték növelésének módját és az ehhez alkalmazott megoldásokat, Igazoló műszaki számítások Statikai számítás minden, két beépített szintnél magasabb vagy 5,40 m-nél nagyobb szerkezeti fesztávú épület esetében - az előregyártott elemek azonosítását is biztosító - tartószerkezeti, A tartószerkezeti (statikai) számításnak igazolni kell a főbb tartószerkezetek, - beleértve a falakat, födémeket és az alapozást – fő méreteit. Ennek biztosítása érdekében tartalmaznia kell: - a terheket és hatásokat, a mértékadó tehercsoportosításokat, - mértékadó igénybevételek és alakváltozások meghatározását, - teherbírási, szilárdsági, stabilitási és alakváltozási ill. használati követelmények kielégítésének igazolását, - a teljes szerkezeti rendszer állékonyságának igazolását, figyelembe véve a talaj és a szerkezeti kölcsönhatásból eredő mozgásokat is. 2.1.5 ÉPÜLETGÉPÉSZETI DOKUMENTÁCIÓ Épületgépészeti műszaki leírás (szükség szerinti vázlatokkal): mely ismerteti az építményre vonatkozó, a tervlapokat kiegészítő információkat, az épületgépészeti zaj és rezgés elleni védelmi, hőszigetelési, munkavédelmi stb. megoldásokat, az építmény és környezete kölcsönhatását, továbbá szükséges esetekben a szakhatóságok által - szakmai jogszabályok alapján kért további információkat - az épületgépészeti berendezések funkciósémáit, kapcsolási vázlataira alapuló írásos rendszerismertetést a sémák, ill. vázlatok szükségszerű mellékelésével, - a jogszabály (OTÉK, RRT, stb.) által megkívánt közműellátási adatok előzetes szakhatósági egyeztetéseken alapuló ismertetését, - az épületbe tervezett kémény(ek) méretezését, - a műszaki leírás környezetvédelmi fejezetéhez csatolva az épületgépészeti tervezés által érintett rendszerismertetéseket és műszaki számításokat , - az épület funkciójából adódó speciális épületgépészeti rendszerek ismertetését, - az engedélyezésben közreműködő szakhatóságok egyedi előírásait.
113
114 Tűzvédelmi dokumentáció - a külön jogszabályban rögzített esetekben - mely tartalmazza - oltóvíz ellátására, épületgépészeti kialakítására, vonatkozó megoldásokat; - az oltóvíz szükségletre az oltóvíz biztosítására vonatkozó számításokat, a megoldás ismertetését. Épületfizikai, hőtechnikai számítás a fűtött vagy a hűtött épületeknél épületfizikai, energetikai (hőtechnikai) számításokkal kell alátámasztani a fűtött vagy hűtött helyiségek határoló szerkezeteinek és épületgépészeti berendezéseinek összhangját, a vonatkozó szabványoknak-és rendeleteknek megfelelően 2.1.6 ÉPÜLETVILLAMOSSÁGI DOKUMENTÁCIÓ Épületvillamossági műszaki leírás (szükség szerinti vázlatokkal) : mely ismerteti az építményre vonatkozó, a tervlapokat kiegészítő információkat, villamos, villámvédelmi, zaj és rezgés elleni védelmi, munkavédelmi stb. megoldásokat, az építmény és környezete kölcsönhatását, továbbá szükséges esetekben a szakhatóságok által - szakmai jogszabályok alapján - kért további információkat - az épület villamos teljesítményigényének számítását, a különböző fogyasztó csoportoknak megfelelő bontásban, - az épület villamos berendezéseinek a létesítési, védettségi előírásait, az elvi szerelési módokat és lehetőségeket , - a közcélú méretlen vagy mért, illetve saját villamos hálózatra történő csatlakozás módját, a villamos energiaellátás megoldását, - a villamos elosztó berendezések telepítési helyeit, - a vezetékhálózatok elvi megoldását, - az áramköri vezetékek vezetési módját, - a mesterséges megvilágítás elvi megoldásait és szabványos minőségi jellemzőit, - az erőátviteli hálózatok tervezett elvi megoldását, - a gépek, készülékek és berendezések vezérlésével és szabályozásával kapcsolatos elvi megoldásokat, - az érintésvédelmi, túlfeszültség-védelmi és villámvédelmi, valamint egyéb zavarvédelmi rendszerek elvi megoldását, - az épület gyengeáramú rendszereit, beleértve a távbeszélő ellátást, adatátviteli és kommunikációs hálózatokat és berendezéseket, biztonságtechnikai, behatolás-védelmi, tűzvédelmi, épületfelügyeleti és egyéb gyengeáramú rendszereket. Tűzvédelmi dokumentáció - a külön jogszabályban rögzített esetekben - mely tartalmazza az alkalmazott épületszerkezetek éghetőségi és tűzállósági paramétereire, villámvédelmi rendszerére, a tűzjelzésre és oltásra vonatkozó megoldásokat; Igazoló műszaki számítások. 2.2
EGYÉB ESETEKBEN KÖTELEZŐ ENGEDÉLYEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓK Dokumentáció fajták: Bontási engedélyezési tervdokumentáció Használatbavételi engedélyezési tervdokumentáció Fennmaradási engedélyezési tervdokumentáció Rendeltetés megváltoztatás engedélyezési tervdokumentáció Meglévő építmény átalakítási, bővítési engedélyezési tervdokumentáció 2.2.1 BONTÁSI ENGEDÉLYEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ A bontási engedélyezési tervdokumentációnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia: - földhivatal által hitelesített ingatlan-nyilvántartási térkép másolata, - műszaki leírást, mely ismerteti az építmény rendeltetését, alaprajzát, metszetét, méreteit, anyagait és szerkezeteit, - bontásra vonatkozó technológiai műszaki leírást: a műveleti sor, a munkavédelmi előírások, valamint az elbontásra kerülő szerkezetek, anyagok további sorsának meghatározásával, - helyi védelem alá tartozó építmény, illetve műemléki vagy tájképi jelentőségű területen lévő építmény elbontása esetén fényképeket az építmény valamennyi nézetéről, - helyi védelem alá tartozó építmény elbontása esetén 1:100 méretarányú alaprajzo(ka)t minden szintről és legalább két egymással szöget bezáró metszetet, - zártsorú beépítés esetén tartószerkezeti szakértői véleményt különös tekintettel a szomszédos ingatlanokra és az azokon lévő építmények állagvédelmére.
114
115 2.2.2
HASZNÁLATBAVÉTEL ENGEDÉLYEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ A használatbavételi engedély iránti kérelem mellékleteként a csak az eltérést ábrázoló tervrajzokat, valamint az azt ismertető munkarészeket (pl. a műszaki leírást és a számításokat) kell tartalmaznia. A tervrajzok méretarányára és tartalmára vonatkozó követelmények azonosak az építési engedélyezési tervdokumentációnál meghatározottakkal. Új felvonó, mozgólépcső létesítése, vagy meglévő műszaki jellemzőinek megváltoztatása esetén a szükséges riatokat és adatokat mellékelni kell. 2.2.3 FENNMARADÁSI ENGEDÉLYEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ A tervdokumentáció tartalmára vonatkozó követelmények azonosak az építési engedélyezési tervdokumentációnál leírtakkal. A szabálytalanul megépített vagy befejezetlen építmény esetében, a jelenlegi állapotot és a szándékolt továbbépített állapotot külön-külön kell ábrázolni. 2.2.4 RENDELTETÉS MEGVÁLTOZTATÁS ENGEDÉLYEZÉSI TERV-DOKUMENTÁCIÓJA Az építési engedélyhez kötött építési munkával járó rendeltetés megváltoztatás esetében a tervdokumentáció tartalma azonos az építési engedélyezési tervdokumentációra előírtakkal. Az építési munkával nem járó, vagy nem építési engedélyhez kötött építési munkával járó rendeltetés megváltoztatás esetében a tervdokumentációnak tartalmaznia kell: - a kötelezően elrendelt hatályos nemzeti szabványok és a szakmai jogszabályok, valamint - a helyi építési szabályzat és szabályozási terv előírásaiban meghatározott követelmények kielégítését bizonyító műszaki leírásokat (az üzemelés-technológia, a tűzrendészet, valamint életés egészségvédelmi előírások), - szakvéleményeket, fényképeket, illetve indokolt esetben felmérési alaprajzokat és metszeteket 1:200 méretarányban, - továbbá tehernövekedéssel járó rendeltetés megváltoztatása esetében erőtani igazoló számítást 2.2.5 MEGLÉVŐ ÉPÍTMÉNY ÁTALAKÍTÁSI, BŐVÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI Meglévő építmény átalakítása, bővítése esetén az építési engedélyezési tervdokumentáció az alábbiakat kell tartalmaznia: Ingatlan-nyilvántartási térkép másolata földhivatal által hitelesített, ha a telek beépítettsége megváltozik, Helyszínrajz a meglévő épület befoglaló tömegét megváltoztató, Alaprajzo(k) (1:100 méretarányban) a meglévő építmény jellemző, de legalább az átalakítani szánt, valamint az az alatti-fölötti építményszintjeiről, Alaprajzo(k) (1:100 méretarányban) az átalakított építmény átalakított építményszintjeiről, Homlokzati rajzo(k) (1:100 méretarányban) vagy fotódokumentációt a meglévő építmény megjelenése szempontjából meghatározó nézeteiről, Homlokzati rajzo(k), az átalakított homlokzat(ok)ról (1:100 méretarányban), Metszete(k) (1:100 méretarányban) a meglévő építmény szintszáma szempontjából meghatározó helye(ke)n, a befoglaló méretre jellemző méretadatokkal és szintmagasságokkal, Metszete(k) a tervezett állapotról (1:100 méretarányban) szintszám-, belmagasság- vagy tetőformaváltoztatást eredményező átalakítás esetén, a változtatás szempontjából meghatározó helye(ke)n, a változásra jellemző méretadatokkal és szintmagasságokkal, Üzemeléstechnológiai tervek a környezet-, természet-, tűz- és egészségvédelmi követelmények szempontjából meghatározó, valamint az előzetes egyeztetések során az érintett szakhatóságok által a vonatkozó szakmai jogszabályok alapján - jelzett esetekben, Műszaki leírás, mely ismerteti a teljes építmény eredeti rendeltetését, valamint az átalakított építmény új rendeltetését, üzemeltetési technológiáját és környezettel való kölcsönhatását, továbbá a tervlapokat kiegészítő információkat, a tartószerkezeti, az épületgépészeti, villamos, villámvédelmi, tűzvédelmi, hangszigetelési, hőszigetelési, munkavédelmi stb. megoldásokat, valamint szükséges esetekben a szakhatóságok által kért további információkat, Szakértői vélemények (1 évnél nem régebbi): - a külön jogszabályban elrendelt esetekben, továbbá - az időtávlatban változó teljesítmény-jellemzőjű szerkezeteket tartalmazó (pl. fa, salakbeton, bauxitbeton stb.) épületszerkezetekről, és - a 80 évesnél idősebb épületek tartószerkezeteiről, Igazoló műszaki számítások - a fűtött vagy hűtött épületek átalakított vagy bővített épületrészére vonatkozó épületfizikai, energetikai számításait, a vonatkozó szabványoknak-és rendeleteknek megfelelően
115
116 -
2.3
az épület összes építési tevékenységgel, illetve tehernövekedéssel érintett függőleges és vízszintes teherhordó szerkezetére, valamint a meglévő teherhordó szerkezetek megfelelőségére, illetve megerősítésére vonatkozó, az elemek beazonosítását is biztosító, tartószerkezeti, zajforrást tartalmazó, illetve határérték feletti környezeti zajjal terhelt építményeknél az akusztikai megoldásokról,
AJÁNLATI KIVITELI TERVDOKUMENTÁCIÓ Az ajánlatkérési műszaki dokumentációban meg kell határozni: - az építményrészek, a szerkezeti elemek, a beépített berendezések stb. térbeli elhelyezkedését, méretét, mennyiségét, - a kész állapotra vonatkozó műszaki és minőségi követelményeket, - az építmény megvalósítását, a kivitelezés módját befolyásoló körülményeket, szolgáltatásokat, - az ajánlattételt lényegesen befolyásoló, építési beruházásnak nem minősülő, de azzal együtt elkészítendő munkákat. Az építési beruházás ajánlatkérési műszaki dokumentációját legalább az itt meghatározott tartalommal, azon belül az egyes munkarészeket az építmény jellege szerint szükséges szakági bontásban és részletességgel kell elkészíteni.
2.3.1 AZ AJÁNLATI KIVITELI TERVDOKUMENTÁCIÓ ÁLTALÁNOS TARTALMA Alapadatok, okiratok Az építmény jellemző adatai: - az építmény előírások szerinti szabatos megnevezése, - az építmény helye, - az építmény meghatározó paraméterei (teljesítőképessége, kapacitása, befogadóképessége, férőhelyszáma, jellemző mérete stb.), - az kívánt kezdési és befejezési időpontja. Előzmény építési munka jellege (új építmény építése, átalakítás, bővítés, bontás stb.), - az építési okiratok (másolatban), - jogerős, végrehajtható és érvényes hatósági engedély, - felmentések, valamint eltérési engedélyek jogszabályoktól, műszaki és egyéb hatósági előírásoktól. Különleges követelmények, körülmények, szolgáltatások az ajánlatkérő által meghatározottan: - az építési munkát befolyásoló, átlagostól eltérő körülmények, illetve környezeti tényezők (forgalom folyamatos fenntartása, más vállalkozó egyidejűleg a térségben végzett tevékenysége, környezet-, természet- és műemlékvédelmi követelmények, munkavégzési időszak korlátozása stb.), - a Megbízó által nyújtott szolgáltatások (felvonulási épület, villamos energia, építőgép, kiviteli tervek stb. rendelkezésre bocsátása). Tervezői nyilatkozat az ajánlati kiviteli tervdokumentációról: - a jogszabályok, a műszaki és egyéb előírások, valamint az alapadatokban és okiratokban foglalt követelmények betartásáról. Tervrajzok Építményeknél általában: - helyszínrajz(ok) (1:200-1:1000 méretarányban), mely tartalmazza az építési területet, a meglévő, a megmaradó, az elbontandó és a tervezett építményeket, növényzetet, jellemző terepmagasságokat, - környezetrajz (1:50-100 méretarányban), ha az építmény meglévő építményben vagy építményen valósul meg, és ezért helyszínrajz helyett az épített környezetet kell ábrázolni, - genplán terv (1:200-500 méretarányban) az építmények bonyolult összefüggéseinek áttekintését szolgáló elrendezési terv,* - általános tervek (1:50-100 méretarányban) a szükséges és eltérő alaprajzokkal, vízszintes és függőleges metszetekkel, valamint nézetekkel, melyekből az építmény térbeli elrendezése, jellemző méretei, szerkezetei, anyagai, beépített berendezései stb. megállapíthatók, és a mennyiségi kimutatás ellenőrizhető, illetve a kiviteli tervdokumentáció elkészíthető, -részlettervek (1:1-50 méretarányban) az építmény olyan részeinek, szerkezeteinek és azok összeépítésének nagyléptékű rajzai, melyek az általános terveken kellően nem ábrázolhatók,* - konszignációk (elemkimutatások). Műszaki leírások Az építmény általános leírása:
116
117 -
telepítés, környezeti kapcsolatok, rendeltetés, funkció, technológia, üzemeltetés stb., a rendeltetési egységek, illetve helyiségek tervrajzokra utaló felsorolása és azok kialakításának, igényszintjének, felszereltségének stb. részletes meghatározása.* A tervezett műszaki megoldások (szerkezetek, beépített berendezések, készülékek, vezetékek, rendszerelemek stb.) tervrajzokra utaló leírása, az anyagminőségek és egyéb követelmények meghatározásával: - részletesen ismertetve a javasolt, és ezen műszaki dokumentációban kidolgozott megoldásokat, - megjelölve az egyenértékű alternatív műszaki megoldások lehetséges körét. - védelmi és biztonsági, valamint minőségbiztosítási követelmények ismertetése. Műszaki számítások és szakvélemények Az építmény egészének, valamint az egyes műszaki megoldások rendszerének és elemeinek megfelelőségét, méreteit, választott anyagminőségeit igazoló számítások (statikai, épületfizikai, hőtechnikai, forgalmi, technológiai stb.). Az építmény környezettel való kapcsolatának megfelelőségét igazoló adatok és szakvélemények (geotechnikai, hidrológiai, geofizikai, környezet-, természet- és műemlékvédelmi stb.). Szakértői vélemények a különböző szakágaknak és szakterületeknek megfelelően Mennyiségi kimutatás Teljes műveleti sorral meghatározott (összevont) tételeket tartalmazó mennyiségi kimutatás a költségajánlat összeállítása és elbírálhatósága szempontjából fontos szerkezetekről és berendezésekről. 2.3.2 ÉPÍTÉSZETI DOKUMENTÁCIÓ Építészeti tervek: Az építészeti tervek az engedélyezési tervek továbbfejlesztett változatai, beazonosíthatóan megjelölve rajtuk mindazon építészeti elemeket, szerkezeti megoldásokat, alkalmazott anyagokat, melyek megítélhetővé teszik az épület minőségét, megjelenését, gazdaságosságát. Építészeti műszaki leírás (a szükség szerinti igazoló számításokkal, idomtervekkel): - előzmények, a megbízás tárgyának, programjának ismertetése - környezet ismertetése, telepítési előírások ismertetése, - a telepítési előírások betartásának igazolása, - telepítés építészeti indokolása, - az építmény megfelelése a programnak - az építmény koncepciójának leírása, - funkcionális igény és kielégítésének igazolása - az épület leírása, az előírásoknak megfelelése (alaprajz, tömeg, homlokzat mgs.) - alaprajzi elrendezés ismertetése - megjelenés ismertetése, (tömegképzés, homlokzat) - választott anyagok és szerkezetek (külső, belső térelhatárolók, kémények, nyílászárók, - külső-belső burkolatok, tetőszerkezet, tetőfedés stb.) - helyiségkönyv Építészeti mennyiség-kimutatás: Az épületen a felhasználandó, különböző munkanemeknek megfelelő szerkezetek, anyagok, felszerelések, berendezések mennyisége, a minőség megjelöléssel, az épület funkcionális rendeltetési egységeinek megfelelő bontásban, külső és belső megjelenésének megfelelően. 2.3.3 TARTÓSZERKEZETI DOKUMENTÁCIÓ Tartószerkezeti tervek: A tartószerkezeti terveken a műszaki leírásban és a statikai számításban szereplő szerkezeteket, elemeket, kapcsolatokat azonosítható módon kell a terveken ábrázolni, feltüntetve a szerkezeti elemek nevét (jelét), helyzetének és méreteinek főbb kótáit. Tartószerkezeti műszaki leírás (a saját vagy más szakági terveken azonosítható módon): - a tartószerkezet rendszerének és elemeinek részletes leírását, beleértve az alapozást is, - tartószerkezet illetve a szerkezeti elemek főbb méreteit, anyagát illetve anyagjellemzőit, - részletes leírást a tervezett szerkezetekről, kapcsolatokról, az építési és szerelési módról, - a szükséges korrózió elleni védelem módjáról - az alternatív szerkezeti lehetőségeket. Statikai számítás: A tartószerkezeti (statikai) számítással kell igazolni a szerkezeti rendszer és elemeinek méreteit, vasalását. A számítás tartalmazza:
117
118 -
a terheket és hatásokat ill. terhelési folyamatokat, a mértékadó tehercsoportosításokat, a mértékadó igénybevételek és alakváltozások meghatározását, a tartószerkezetek és elemek: teherbírási, szilárdsági, stabilitási és alakváltozási ill. használati követelmények kielégítésének igazolását, - az épület egészének helyzeti állékonyságát, figyelembe véve a talaj és a szerkezet kölcsönhatásából eredő mozgásokat is, - a választott anyagminőségeket, - üzemben előregyártott elemeknél az elemek igénybevételeit. A számítások nem képezik mellékletét az ajánlati tervdokumentációnak. Tartószerkezeti mennyiség-kimutatás: A mennyiségi kimutatásnak tartalmaznia kell a tartószerkezeti elemek főbb mennyiségeit: - a teherhordó betonok, falazatok mennyiségeit anyagminőségenként, - monolit és üzemben előregyártott vasbetonszerkezeteknél a vasbeton mennyiségét és a statikai számímennyiségi kimutatástás alapján becsült vasmennyiségeket, anyagminőségenként, - acél- és fémszerkezeteknél a statikai számítás alapján becsült vasmennyiségeket, anyagminőségenként, 2.3.4 ÉPÜLETGÉPÉSZETI DOKUMENTÁCIÓ Épületgépészeti tervek: Az épületgépészeti terveken, a műszaki számításokon alapuló, a műszaki leírásban szereplő rendszereket kell a tervlapokon ábrázolni, 1:50 – 1:100 méretarányban. A terveken fel kell tűntetni a rendszerelemek méreteit, a tervezett berendezések műszaki jellemzőit és típusait. A tervezett rendszerekről alaprajzokat és sémákat kell készíteni. Épületgépészeti műszaki leírás (a saját, vagy más szakági terveken azonosítható módon): - az épületgépészeti berendezések írásos rendszerismertetést , a teljesítmény-és fogyasztási adatok számításon alapuló értékeivel, - az épület funkciójából adódó speciális épületgépészeti rendszerek ismertetését. Épületgépészeti számítás: Az ajánlati tervdokumentációt részletes számítások alapján kell elkészíteni. A számítások nem képezik mellékletét az ajánlati tervdokumentációnak. Épületgépészeti mennyiség-kimutatás: A mennyiségi kimutatás az ajánlati tervdokumentációhoz mellékelt tervek-és műszaki leírás alapján készül. Tételesen (esetleg összevont tételsorok alkalmazásával) kell a mennyiségi kiírást elkészíteni. Valamennyi főbb berendezésnek ki kell írni tervezett gyártmányát-és típusát, az egyenértékű ajánlatadás lehetőségének feltűntetésével. 2.3.5 ÉPÜLETVILLAMOSSÁGI DOKUMENTÁCIÓ Épületvillamossági tervek: - jelmagyarázat a tervlapokon szereplő rajzjelek magyarázatával, jellemző adatok feltüntetésével, - épületalaprajzok 1:100 vagy 1:50 léptékben a villamos vezetékek fő nyomvonalai, illetve az ezekhez tartozó vezetéktartó szerkezetek, továbbá villamos készülékek és berendezések feltüntetésével, - a villamos energiaellátás vezetékhálózatának és az ezekre felfűzött villamos elosztó berendezéseknek az épület, építmény szintjei, illetve vízszintes és függőleges tengelyei által jellemezhető elhelyezésének ábrázolásával, a vezetékhálózatok jellemzőinek, az elosztó berendezésekre számított vagy becsült beépített, illetve egyidejű villamos teljesítményadatok, feszültségjellemzők, érintésvédelmi módok feltüntetésével. - villamos elosztó berendezések egyszerűsített vonalas kapcsolási rajzai vagy táblázatos felsorolása a fő villamos készülékek és berendezés jellemzők (pl. névleges áram, zárlati szilárdság, védettség, méretek, stb.) megadásával. - gyengeáramú rendszerek védőcsöveinek fő nyomvonalaival. Épületvillamossági műszaki leírás (a saját, vagy más szakági terveken azonosítható módon): - az épület, építmény villamos teljesítményigényének számítása a különböző fogyasztó-csoportoknak megfelelő bontásban,
118
119 -
az épület, építmény villamos berendezéseinek létesítési, védettségi és egyéb előírásai, az épület, építmény szerkezeti és egyéb adottságai figyelembe vételével kiválasztott szerelési módok és lehetőségek leírása, - a közcélú méretlen vagy mért, illetve saját villamos hálózatra történő csatlakozás módja (hivatkozással az Áramszolgáltató tájékoztatójára), - a villamos energiaellátás megoldása, elszámolási és üzemi mérések, - a teljesítménytényező javításával kapcsolatos megoldások ismertetése, - a villamos fő- és elosztó berendezések telepítési helyei és követelményei, a berendezések felépítésének, a beépítendő készülékek főbb műszaki jellemzőinek ismertetése, - a villamos energia ellátó vezetékhálózatok megoldása, vezetéknyomvonalak, vezetékek fajtái, anyagai, jellemzőinek ismertetése, - az áramköri vezetékek anyaga, vezetési módja, - a mesterséges megvilágítás fajtái, megoldásai és szabványos minőségi jellemzői, - az erőátviteli hálózatok tervezett megoldása, - a gépek, készülékek és berendezések vezérlésével és szabályozásával kapcsolatos megoldások, - az érintésvédelmi, túlfeszültség-védelmi és villámvédelmi, valamint egyéb zavarvédelmi rendszerek, és megoldások, - az épület gyengeáramú rendszereinek - beleértve a távbeszélő ellátást, adatátviteli és kommunikációs hálózatokat és berendezéseket, elektronikus biztonságtechnikai, zártláncú- és műsorvételi televízió, behatolás-védelmi, tűzvédelmi, épület-felügyeleti és egyéb gyengeáramú rendszereket – felsorolása, a védőcsövezés ismertetése. Az épületvillamossági szerelési munkák körébe tartozó, a fentiekben nem érintett, de az építés során elvégzendő munkák, illetve az ezek által érintett hálózatok, készülékek és berendezések leírása. Épületvillamossági mennyiség-kimutatás: A műszaki leírásban leírt, illetve a tervrajzokon ábrázolt fő villamos berendezések, készülékek, szerelési anyagok illetve munkanemek kiírása összevont tételekkel, az ajánlatadáshoz szükséges műszaki követelmények és mennyiségek szükség szerinti megadásával. 2.4
KIVITEI TERVDOKUMENTÁCIÓ A közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó, vagy meghatározott jellemzőket meghaladó építmény építése esetében minden munkarészre kiterjedő kivitelezési tervdokumentációt kell készíteni, mely az építők, szerelők, gyártók számára a megvalósításhoz szükséges és elégséges minden közvetlen információt, utasítást tartalmaz, továbbá tanúsítja az építési engedélyezési és az ajánlatkérési műszaki dokumentációban részletezett követelmények teljesítését.
2.4.1 A KIVITELI TERVDOKUMENTÁCIÓ ÁLTALÁNOS TARTALMA A kiviteli tervdokumentációt a vonatkozó közzétett nemzeti szabványok előírásain túlmenően, az építtető vagy annak Megbízottja igényeinek, valamint a kivitelezési technológiának megfelelő bontásban és jelrendszerrel, de legalább az alábbi tartalommal kell elkészíteni: a) helyszínrajz (méretarány legalább 1:500), b) alaprajzok (méretarány legalább 1:50,) c) metszetek (méretarány legalább 1:50), d) homlokzatok f) tartószerkezeti tervek g) épületgépészeti (víz, gáz, csatorna) tervek (méretarány legalább 1:50, 1:20), h) elektromos tervek (méretarány legalább 1:50), i) üzemelés-technológiai tervek (méretarány legalább 1:50), j) részlettervek k) méretkimutatások, konszignációk, l) műszaki leírások szakáganként. m) igazoló számítások n) részletes, minden szakágra kiterjedő költségvetési kiírást. 2.4.2 ÉPÍTÉSZETI DOKUMENTÁCIÓ Építészeti tervek tartalma: a) helyszínrajz (méretarány legalább 1:500),
119
120 b) alaprajzok (méretarány legalább 1:50,) c) metszetek (méretarány legalább 1:50), d) homlokzatok j) részlettervek k) méretkimutatások, konszignációk, Az építész tervek tartalma az engedélyezési tervben és a rendeletben meghatározottakon felül: - helyszínrajz: - kitűzési tervhez alkalmas adatokkal, - alaprajzok: - szerkezetek, helyiségek részméreteivel, nyílászárók (helyének, méretének, azonosító jelének ), szintek, helyiségnagyságok, burkolatok, metszetek helyének, beépített berendezési tárgyak stb. meghatározásával, mindazon adatokkal, melyek a szakági tervek összevetésénél és az építés során szükségesek. - metszetek: a szerkezeti elemek, (alapozás, lépcsök, áthidalók, tetőszerkezet, stb.) bemutatásával, helyiség és szerkezetek magasságának, szintmagasságok részletezésével, szerkezetek rétegfelépítésének feltüntetésével, anyagok minőségének ismertetésével. - homlokzatok: homlokzati elemek, nyílászárók, felületkezelés ábrázolásával, magassági adatokkal, környező terepadottságok bejelölésével - részlettervek: minden építészeti elemről, egyedi részletekről, nyílászárókról, lépcsőkről, stb. - konszignációk: asztalos-, lakatos-szerkezetekről, beépített elemekről szükség szerint. - méretkimutatások, helyiségkonszignációk a költségvetéssel beazonosítható módon Építészeti műszaki leírás (a szükség szerinti igazoló számításokkal, idomtervekkel): - előzmények, a megbízás tárgyának, programjának ismertetése - környezet ismertetése, telepítési előírások ismertetése, - a telepítési előírások betartásának igazolása, - telepítés építészeti indokolása, - az építmény megfelelése a programnak - az építmény koncepciójának leírása, - funkcionális igény és kielégítésének igazolása - az épület leírása, az előírásoknak megfelelése (alaprajz, tömeg, homlokzat mgs.) - alaprajzi elrendezés ismertetése - megjelenés ismertetése, (tömegképzés, homlokzat) - választott anyagok és szerkezetek (külső, belső térelhatárolók, kémények, nyílászárók, - külső-belső burkolatok, tetőszerkezet, tetőfedés stb.) - helyiségkönyv Építészeti költségvetés: 2.4.3 TARTÓSZERKEZETI DOKUMENTÁCIÓ A tartószerkezeti tervek tartalma: - tartószerkezeti tervek - részlettervek - méretkimutatások, konszignációk, A tartószerkezeti terveknek tartalmazni kell az épület összes szerkezeti elemének, kapcsolatainak térbeli helyzetét és méreteit meghatározó kótákat, anyagminőségeit, mérettűréseit, valamint kivitelezésre vonatkozó utasításokat, technológiai tervek nélkül. Monolit vasbeton szerkezetek vasalási terveit, az üzemben előregyártott vasbeton szerkezeteknél a diszpoziciós terveket, gyártmány tervek nélkül. Tartószerkezeti műszaki leírás: - a tartószerkezet rendszerének és elemeinek részletes leírását, beleértve az alapozást is, - a tartószerkezet illetve a szerkezeti elemek méreteit, anyagát illetve anyagjellemzőit, - részletes leírást a tervezett szerkezetekről, kapcsolatokról, az építési és szerelési módról, - a szükséges korrózió elleni védelem módjáról, - az alternatív szerkezeti lehetőségeket. A statikai számítás tartalma: A tartószerkezeti (statikai) számítással kell igazolni minden szerkezeti elem méretét, vasalását. Ennek biztosítása érdekében tartalmaznia kell: - a terheket és hatásokat ill. terhelési folyamatokat, - a mértékadó tehercsoportosításokat, - a mértékadó igénybevételek és alakváltozások meghatározását,
120
121 -
a tartószerkezetek és elemek: teherbírási, szilárdsági, stabilitási és alakváltozási ill. használati követelmények kielégítésének igazolását, - az épület egészének helyzeti állékonyságát, figyelembe véve a talaj és a szerkezet kölcsönhatásából eredő mozgásokat is, - a választott anyagminőségeket, - az üzemben előregyártott elemeknél az elemek végleges állapotban az igénybevételeit, szükséges vasalását. Tartószerkezeti költségvetés: A beépítésre kerülő összes szerkezeti elem, anyag, stb. - technológiai folyamatok és minőség szerinti részletes, tételes kiírása, a mennyiségek tételenkénti megadásával. 2.4.4 ÉPÜLETGÉPÉSZETI DOKUMENTÁCIÓ Az épületgépészeti tervek tartalma: - épületgépészeti (víz, gáz, csatorna) tervek (méretarány legalább 1:50, 1:20), - részlettervek (méretarány legalább 1:20), - méretkimutatások, konszignációk, Épületgépészet vonatkozásában el kell készíteni az épület valamennyi épületgépészeti rendszerének 1:50 méretarányú kiviteli terveit, alaprajz, metszet, függőleges csőterv, kapcsolási vázlat szinten, de szerelési- műhely-és gyártmánytervek nélkül. Épületgépészeti műszaki leírás tartalma: - az épületgépészeti berendezések írásos rendszerismertetést, a teljesítmény-és fogyasztási adatok számításon alapuló értékeivel, - az épület funkciójából adódó speciális épületgépészeti rendszerek részletes ismertetését. Az épületgépészeti számításokat a vonatkozó szabványoknak-és rendeleteknek megfelelően el kell készíteni, archiválni. A számításokat a kiviteli tervdokumentáció nem tartalmazza. Épületgépészeti költségvetés: 2.4.5 ÉPÜLETVILLAMOSSÁGI DOKUMENTÁCIÓ Az épületvillamossági tervek tartalma: - elektromos tervek (méretarány legalább 1:50), - részlettervek (méretarány legalább 1:20), - méretkimutatások, konszignációk, - jelmagyarázat a tervlapokon szereplő rajzjelek magyarázatával, jellemző adatok feltüntetésével, - épület alaprajzok legalább 1:100 illetve 1:50 léptékben a villamos vezetékek nyomvonalai, illetve az ezekhez tartozó vezetéktartó szerkezetek, továbbá villamos készülékek és berendezések feltüntetésével, - a villamos energiaellátás vezetékhálózatának és az ezekre felfűzött villamos elosztó berendezéseknek az épület, építmény szintjei, illetve vízszintes és függőleges tengelyei által jellemezhető elhelyezésének ábrázolásával, a vezetékhálózatok jellemzőinek, az elosztó berendezésekre számított vagy becsült beépített, illetve egyidejű villamos teljesítményadatok, feszültségjellemzők, érintésvédelmi módok feltüntetésével. - villamos elosztó berendezések vonalas kapcsolási rajzai a kapcsolási rajzokon szereplő villamos készülékek és berendezések jellemzőinek (pl. névleges áram, zárlati szilárdság, védettség, stb.) feltüntetésével. Elosztó berendezések homlokkép rajzai felirati táblákkal, a beépítésükre vonatkozó utasításokkal. Áramút tervek szükség szerint, ha a berendezés bonyolultsága ezt indokolja. - villámvédelmi berendezés tervei a berendezés alkotó részeinek valamint a szabványos besorolási feltételek és villámvédelmi fokozat feltüntetésével, szerelési és anyag minőségekre vonatkozó utasításokkal. - gyengeáramú rendszerek rendszertechnikai sémarajzai, alaprajzok az egyes készülékek megjelölésével és az egyes rendszerek vezetékhálózatainak nyomvonalaival. Épületvillamosság: - az épület, építmény villamos teljesítményigényének számítása a különböző fogyasztó-csoportoknak megfelelő bontásban, - az épület, építmény villamos berendezéseinek létesítési, védettségi és egyéb előírásai, az épület, építmény szerkezeti és egyéb adottságai figyelembe vételével kiválasztott szerelési módok és lehetőségek leírása ,
121
122 -
a közcélú méretlen vagy mért, illetve saját villamos hálózatra történő csatlakozás módja (hivatkozással az Áramszolgáltató tájékoztatójára), - a villamos energiaellátás megoldása, elszámolási és üzemi mérések, tűzvédelmi és üzemi leválasztások ismertetése, - a teljesítménytényező javításával kapcsolatos megoldások ismertetése, - a villamos fő- és elosztó berendezések telepítési helyei és követelményei, a berendezések felépítésének, a beépítendő készülékek főbb műszaki jellemzőinek , védelmeinek ismertetése, - a villamosenergia ellátó vezetékhálózatok megoldásának a, vezetéknyomvonalak, vezetékek fajtái, anyagai, jellemzői, ismertetése, - az áramköri vezetékek anyaga, vezetési módja, - a mesterséges megvilágítás fajtái, megoldásai és szabványos minőségi jellemzői, - az erőátviteli hálózatok tervezett megoldása, - a gépek, készülékek és berendezések vezérlésével és szabályozásával kapcsolatos megoldások, - az érintésvédelmi, túlfeszültség-védelmi és villámvédelmi, valamint egyéb zavarvédelmi rendszerek, és megoldások, - az épület gyengeáramú rendszereinek - beleértve a távbeszélő ellátást, adatátviteli és kommunikációs hálózatokat és berendezéseket, elektronikus biztonságtechnikai, zártláncú- és műsorvételi televízió, behatolás-védelmi, tűzvédelmi, épület-felügyeleti és egyéb gyengeáramú rendszereket – felsorolása, a védőcsövezés leírása, ismertetése. - szerelési utasítások, - a fentiekben nem érintett, de az építés során elvégzendő munkák, illetve az ezek által érintett hálózatok, készülékek és berendezések leírása. - a tervezés és a létesítés során figyelembe veendő szakmai előírások, szabványok, rendeletek felsorolása, - a kivitelezési munkákat végző szakági kivitelezők együttműködésével kapcsolatos tervezői utasítások, utalás az egyéb, az építési tevékenység végzésekor a tervező közreműködését szükségessé tevő helyzetekben követendő magatartásra. Épületvillamossági költségvetés: A műszaki leírásban leírt, illetve a tervrajzokon ábrázolt villamos berendezések, készülékek, szerelési anyagok illetve elvégzendő munkanemek tételes kiírása, a mennyiségek és a kivitelezéshez szükséges műszaki követelmények megjelölésével.
2.4.6 EGYSZERŰSÍTETT KIVITELI TERV A legfeljebb két beépített szintű, vagy 5,40 m szerkezeti fesztávú vagy 500 m2 bruttó szintterületű és kereskedelmi forgalomban vásárolható előregyártott elemekből készülő födémszerkezetű építmény építése esetében a kivitelezési tervdokumentáció számára egyszerűsített kiviteli terv készíthető, mely lehet az építési engedélyezési tervdokumentáció az alábbi kiegészítésekkel: Építész tervek kiegészítendők: - a szintkülönbség-áthidalók alaprajzaival és metszeteivel (1:50 - 1:20 méretarányban), - az épület minden 1,5 m-nél nagyobb függőleges méretű eleméről, mely ábrázolja és méretezi: - a szintkülönbség-áthidaló geometriáját, szerkezetét, - a fellépők szélességét és magasságát, járóvonalát, - a csatlakozó szerkezeteket, korlátokat. Az azonos alaprajzi és szerkezeti kialakítású szintkülönbség-áthidalók az épületen belüli elhelyezkedésük egyértelmű jelölésével összevonhatók. Tartószerkezeti tervek kiegészítendők (statikai számítással igazoltan): - alapozás, - monolit vasbeton szerkezetű: lépcsők, konzolok, a teherhordó falban lévő 3,0 m-nél hosszabb kiváltó gerendák, valamint vasbeton pillérek, magasított mellvédek merevítése, - egyedi acélszerkezetek, - 9,0 m-fesztávot meghaladó tetőszerkezetek. A terveknek tartalmazni kell a szerkezeti elemek térbeli helyzetét és méreteit meghatározó kótákat, vasalási terveket, anyagminőségeket. Épületgépészetet ki kell egészíteni: - az épület hőellátásának, fűtésének, hűtésének és szellőzésének 1:50 méretarányú kiviteli terveit, alaprajzi-és kapcsolási vázlat szinten
122
123 3.
GÁZ- ÉS OLAJIPARI ÉPÍTMÉNY TERVDOKUMENTÁCIÓ TARTALMI KÖVETELMÉNYEI
3.1 3.1.1 3.1.2 3.1.3
MÉLYFÚRÁSI TERVDOKUMENTÁCIÓK Tervezett kútszerkezet A fúrás földtani célja Fúráspont és berendezés - alapozási vázlat - berendezések alapadatok - felszíni vezetékrendszer nyomáspróba Iszaptechnológia és szilárdanyag-szabályozás - tervezett iszapparaméterek szelvényenként - szelvényenkénti és összes tervezett iszapjavító-képző anyag szükséglet - várható iszaptérfogatok szakaszonként - várható anyagfelhasználás furadéksűrítésre - rétegvédelem - iszaptisztító eszközök - zero discharge system eszközei - egyéb iszaptechnológiai előírások Fúrástechnológia - fúróprogram - szerszám összeállítás, fúrási paraméterek - fúrási hidraulika - általános előírások - tervezett eszköz- és szerszámhasználat - nyomás és hőmérséklet adatok Információszerzés - magfúrás - rétegvizsgálat - ferdeségmérés - mMűszerkabin használat - Leak-Off teszt program - furadék mintavétel - geofizikai szelvényezés, egyéb információszerzési módszerek Béléscsövezés, lyuk- és kútfejszerelvény - béléscső, saru terv - béléscső központosítás terve - béléscső ültetési terv - béléscsövezés, cementezés általános előírásai - lyukfej típusa - kitörésgátló rendszer kialakítási terve - végleges kútfejszerelvény - zárásvizsgálatok Környezetvédelmi előírások - várható furadék mennyisége - furadékkezelés
5.1.4
3.1.5
3.1.6
3.1.7
3.1.8
3.2 SZÁLLÍTÓVEZETÉK ÉS TARTOZÉKOK TERVDOKUMENTÁCIÓ TARTALMI KÖVETELMÉNYEI 3.2.1 Engedélyezési terv Létesítési engedélyezési terv (Bányakapitányságnak), Szakhatósági engedélyezési tervek: - vízügyi; - közúti - vasúti - építési - tűzvédelmi - műemléki - környezetvédelmi - közlekedési - biztonsági hatóságok felé
123
124 3.2.2 Kiviteli terv Telepítési terv Technológiai terv, Biztonságtechnikai terv, Előzőeken belül: - kitűzési terv - hegesztési terv - organizációs terv - emelési terv - nyomáspróba terv más szakágak szükség szerinti tervei: - gépészet - műszer-automatika (irányítástechnika) - villamos energia ellátás - magas- és mélyépítés - hírközlés - aktív korrózióvédelem, katódvédelem - környezetvédelem 3.2.3 Üzembe helyezési tervek Megvalósult állapot terve („D” terv; minden kiviteli tervet felhasználva a kivitelező készíti) Komplex üzemeltetési utasítás (az üzemeltető készíti) 3.3 FÖLDALATTI GÁZTÁROLÓ TERVDOKUMENTÁCIÓ TARTALMI KÖVETELMÉNYEI 3.3.1 Előzetes környezeti hatástanulmány (152/1995. (XII. 12.) Korm. rendelet előírása szerint) A tanulmányban vizsgálandó témakörök: A létesítmény technológiai ismertetése, A környezet állapota a beruházás megvalósítása előtt:, - éghajlat, - levegő, - földtani viszonyok, felszín alatti és felszíni vizek, - táj, ökológia Építési munkák ütemezése, A beruházás környezeti hatásai, Ökológia, Régészeti értékek, Havária, A létesítmények tájba illesztése, A beruházás közvetlen és közvetett gazdasági és társadalmi hatása, Monitoring rendszer. 3.3.2 Engedélyezési szakági tervek Hatósági engedélyek: – Nyomvonalas létesítmények - szakhatósági hozzájárulások, - üzemeltetői, közmű hozzájárulások, - tulajdonosi hozzájárulások, - birtokjogi engedélyek, - létesítési engedély (4/1979. (NIM.É. 23.) OBF sz. szabályzat) – Telepített létesítmények - szakhatósági hozzájárulások, - birtokjogi engedélyek, - létesítési engedély (4/1979. (NIM.É 23.) OBF sz. szabályzat), - gyártási engedély a nyomástartó edényekre (6/1977. OBF sz. szabályzat), - behozatali engedélyek, - honosítási engedélyek, - BKI „Megfelelőségi tanúsítványok” a robbanás-biztos berendezésekre, - BMTOP engedélyek az alkalmazott beépített tűzvédelmi berendezésekre - Környezetvédelmi engedély
124
125 3.4. GÁZELOSZTÓ HÁLÓZAT (VEZETÉK) TERVDOKUMENTÁCIÓ TARTALMI KÖVETELMÉNYEI 3.4.1 Területhasználati joggal kapcsolatos tervek Szolgalmi - nyilvántartási térképmásolat földhivatali hitelesítéssel - terület kimutatás - egyszerű telekkönyvi betétszemle vagy az ingatlan-nyilvántartási adatlap - változási vázrajz szolgalmi jog bejegyzéshez Kisajátítási terv - mérési vázlat - területszámítási vázlat - területszámítási jegyzőkönyv - kisajátítási térkép - nyilvántartási térképmásolat földhivatali hitelesítéssel - terület kimutatás - műszaki leírás - kitűzési vázrajz - koordináta-jegyzék - koordináta-számítások jegyzőkönyvei - egyszerű telekkönyvi betétszemle vagy ingatlan-nyilvántartási adatlap 3.4.2 Engedélyezés szakági tervei Szakhatósági engedélyek Nyomvonalas létesítmények szakági tervei: - Vasúti pályát felülről való keresztezés esetén: helyszínrajz műszaki tervek műszaki leírás szilárdság statikai számítások - Vasúti pályát alulról való keresztezés esetén. műszaki tervek műszaki leírás szilárdsági számítások tűzrendészeti és hatósági igazolások - Vízügyi engedélyezés szakági tervi. - műszaki leírás - vízügyi szakvélemény - átnézeti helyszínrajz - általános helyszínrajz - keresztszelvények - Útügyi engedélyezés szakági tervi: - jegyzőkönyvek - műszaki leírás, közút keresztezési műszaki leírás - gázvezeték helyszínrajza - gázvezeték hossz-szelvénye - gázvezeték közútkeresztezésének keresztszelvénye - védőcső-átsajtolás (útfúrás) részletterve - védőcső-beépítés részletterve - forgalomterelési helyszínrajz - Mezőgazdasági terület, erdő esetében rekultivációs szakági terv 3.4.3 Kiviteli szakági tervek Általános tervek. - telekkönyvi kimutatás - műszaki leírás - átnézeti helyszínrajz - földhivatali hitelesített térképkivonat - felmérési helyszínrajz - út-, tereprendezési helyszínrajz - összevont közmű-helyszínrajz - gázellátás helyszínrajza - gázvezeték hossz-szelvényei
125
126 - minta-keresztszelvények - gázvezetékek jellemző keresztszelvényei - gázvezetékek csomóponti tervei - hidraulikai és erőtani méretezés - korrózióvédelem terve Részlettervek: - védőcső beépítési terve - tolózár beépítési terve - vízgyűjtő beépítési terve - biztonsági vízzár beépítési terve - gömbcsap beépítési terve - nyomvonaljelölő oszlop terve - potenciál-mérőhely terve Gázvezeték ellenőrzésének, vizsgálatának terve Biztonsági övezet terve 3.5 GÁZNYOMÁS-SZABÁLYOZÓ, GÁZFOGADÓ ÁLLOMÁS TERVDOKUMENTÁCIÓ TARTALMI KÖVETELMÉNYEI 3.5.1 Engedélyezés szakági tervei Szakági műszaki leírások: - a nyomásszabályozó egység elhelyezése és telepítése, - a nyomásszabályozó egység gépészeti berendezése, Helyszínrajzok: - átnézeti helyszínrajz - felmérési geodéziai helyszínrajz - nyomásszabályozó telepítésének helyszínrajza - út-, tereprendezési helyszínrajz - összevont közmű-helyszínrajz Általános és részlet tervek: - összeállítási rajz a nyomásszabályozó egységről darabjegyzékkel - kapcsolási rajz a nyomásszabályozó egységhez - nyomásszabályozó állomáshoz tartozó gázvezetékek hossz-szelvénye - gázvezetékek keresztszelvényeinek rajza - nyomásszabályozó állomás elhelyezésére szolgáló létesítmény tervei Esetenként szükséges részlettervek: - kerítés terve - térvilágítás terve - villámvédelem terve 3.6 PROPÁN-BUTÁN GÁZTÖLTŐTELEPEK TERVEZÉSÉNEK TARTALMI KÖVETELMÉNYEI 3.6.1 Előzetes környezeti hatástanulmány (152/1995. (XII. 12.) Korm. rendelet előírása szerint) A tanulmányban vizsgálandó témakörök: – A létesítmény technológiai ismertetése, – A környezet állapota a beruházás megvalósítása előtt:, - éghajlat, - levegő, - földtani viszonyok, felszín alatti és felszíni vizek, - táj, ökológia – Építési munkák ütemezése, – A beruházás környezeti hatásai, – Ökológia, – Régészeti értékek, – Havária, – A létesítmények tájba illesztése, – A beruházás közvetlen és közvetett gazdasági és társadalmi hatása, – Monitoring rendszer. 3.6.2 Engedélyezés szakági tervei Hatósági engedélyek:
126
127 – Nyomvonalas létesítmények - szakhatósági hozzájárulások, - üzemeltetői, közmű hozzájárulások, - tulajdonosi hozzájárulások, - birtokjogi engedélyek, - létesítési engedély (4/1979. (NIM.É. 23.) OBF sz. szabályzat) – Telepített létesítmények - szakhatósági hozzájárulások, - birtokjogi engedélyek, - létesítési engedély (4/1979. (NIM.É 23.) OBF sz. szabályzat), - gyártási engedély a nyomástartó edényekre (6/1977. OBF sz. szabályzat), - behozatali engedélyek, - honosítási engedélyek, - BKI „Megfelelőségi tanúsítványok” a robbanás-biztos berendezésekre, - BMTOP engedélyek az alkalmazott beépített tűzvédelmi berendezésekre - Környezetvédelmi engedély 3.6.3 Kiviteli szakági tervek Technológiai terv: – Vasúti és közúti lefejtő szakági tervei – Gázvezetékek szakági tervei: - nyomvonal és műtárgy - nyomáspróba terv - katódos védelmi terv - Tartálypark szakági tervei: - technológiai gépészet - nyomáspróba - irányítástechnika - magasépítési, mélyépítési tervek - Gázkezelési létesítmények szakági tervei - technológiai gépészet - nyomáspróba terv - irányítástechnikai terv - Nyomástartó edények szakági tervei - technológiai gépészet, - nyomáspróba terv, - irányítástechnikai terv, - nyomástartó edények készülékterv, - külföldről beszállított nyomástartó edények behozatali engedélyezési terve - Töltőüzem szakági tervei - technológiai gépészet, - nyomáspróba terv, - irányítástechnikai terv, - mérőberendezések, - alapozások - Kompresszorüzem szakági tervei - technológiai gépészet, - nyomáspróba terv, - irányítástechnikai terv, - mérőberendezések, - alapozások - kompresszor épület építési és épületgépészeti terve - Üzemközi csővezetékrendszer tervei - technológiai gépészet, - nyomáspróba terv, - Kiszolgáló létesítmény szakági tervei - műszerlevegő ellátó rendszer tervei - nitrogén ellátó rendszer tervei - villamos energia ellátási tervek (külső, belső)
127
128 - hírközlés, tűzjelzés, - magasépítési, mélyépítési tervek - Egyéb szakági tervek - munka-, tűz- és környezetvédelmi terv - organizációs tervek: • - technológiai szerelési organizáció • - emelési tervek • - építési-szerelési organizáció • - felvonulási ideiglenes melléklétesítmények - kitűzési terv
128
4.
Geotechnikai tervdokumentációk tartalmi követelményei
4.1
Geotechnikai szakvélemények (előtervek) tartalmi követelményei
4.1.1 Előkészítő geotechnikai szakvélemény (korábbi területismertető) A tervezett építmények rendeltetésének ismeretében, egy adott területre készített geotechnikai szakvélemény, amely több alapozási alternatíva közötti választáshoz a szükséges adatokat tartalmazza. Felhasználható tanulmánytervekhez és fejlesztési célokhoz, telepítési-, területfelhasználási döntésekhez. SZAKVÉLEMÉNY, ÉRTÉKELÉS: az altalajadottságok és a környezeti feltételek általános értékelése a geotechnikai feladat szempontjából, a felmerülő geotechnikai veszélyek, kockázatok és feladatok ismertetése, javaslat a geotechnikai kategóriára (indoklással együtt), az EUROCODE 7-nek megfelelően, a geotechnikai feladatok lehetséges megoldásának bemutatása, tájékoztató jelleggel utalva a várható méretekre, anyagokra az alkalmazható technológiákra, a megoldások előnyeinek és hátrányainak elemzése, javaslat a legcélszerűbbnek látszó megoldásra, javaslat a geotechnikai tervezésnél alkalmazandó tervezési eljárásokra, javaslat a tervezésnél alkalmazandó modellekre, beleértve a talajparamétereket is, Dokumentáció: előzetes geotechnikai szakvélemény szolgáltatása 5 példányban. 4.1.2 Általános geotechnikai szakvélemény Az építmények helyszínrajzi elrendezésének és közelítő tervezési adatainak ismeretében készített olyan általános geotechnikai szakvélemény, amely a megrendelési tervek elkészítéséhez szükséges adatokat tartalmazza. Felhasználható engedélyezési terv készítéséhez. A szakvélemény értékelő része megfelelhet a részletes szakvéleményben megköveteltnek SZAKVÉLEMÉNY,ÉRTÉKELÉS: az altalajadottságok és a környezeti feltételek értékelése a geotechnikai feladat szempontjából, a felmerülő geotechnikai veszélyek, kockázatok és feladatok ismertetése, javaslat a geotechnikai kategóriára (indoklással együtt), az EUROCODE 7 -nek megfelelően, javaslatok a geotechnikai feladatok megoldására és további vizsgálatokra, a megoldások előnyeinek és hátrányainak elemzése, javaslat a legcélszerűbbnek látszó megoldásra, javaslat a geotechnikai tervezésnél alkalmazandó tervezési eljárásokra, javaslat a tervezésnél alkalmazandó modellekre, beleértve a talajparamétereket is, javaslat a geotechnikai műszaki felügyelet és megfigyelés tartalmára, módjára. - az alap és a felszerkezet kölcsönhatásának elemzése, a terület építés előtti és utáni állékonyságának értékelése, - a geotechnikai feladatok megoldására vonatkozó javaslatok Dokumentáció: geotechnikai szakvélemény szolgáltatása 5 példányban 4.1.3 Részletes geotechnikai szakvélemény A tervezett építmény pontos helyének, szerkezeti megoldásának, rendeltetésének, tömegének, geometriai adatainak és kivitelezési technológiájának ismeretében készített geotechnikai szakvélemény, amely a szerkezettervezéshez, a megvalósítási tervhez és a megvalósításhoz szükséges adatokat tartalmazza. Felhasználható kiviteli tervek készítéséhez. SZAKVÉLEMÉNY,ÉRTÉKELÉS (A geotechnikai szakvéleménynél felsorolt tartalmi adatokon túlmenően): az alap és a felszerkezet kölcsönhatásának részletes elemzése, (süllyedés számítások, a talaj teherbíró-képességének meghatározása), a terület és szomszédságának építés előtti, építés közbeni és építés utáni állékonyságának értékelése, a műszaki beavatkozás környezeti hatásainak értékelése, javaslat a szerkezeti megoldások geotechnikával összefüggő kérdéseire,
130 -
javaslat a tervezési eljárásokra, a tervezésnél alkalmazandó modellekre, beleértve a talajparamétereket is, javaslat a geotechnikai műszaki felügyelet és megfigyelés tartalmára, módjára. Dokumentáció: részletes geotechnikai szakvélemény szolgáltatása 5 példányban. 4.1.4 Kiegészítő szakvélemény A korábbi szakvélemény jellegét átminősíti, korszerűsíti, vagy azt a megváltozott körülmények (adatok) ismeretében a célnak megfelelő felhasználásra alkalmassá teszi, vagy a Vállalkozó által, a választott megoldás kivitelezéséhez szükségesnek ítélt vagy bizonyos részletek pontosítását szolgáló, kiegészítő jellegű feltárások, labor és terepi vizsgálatok eredményeinek bemutatása. Dokumentáció: kiegészítő szakvélemény szolgáltatása 5 példányban. 4.2. TALAJVIZSGÁLATOK TARTALMI KÖVETELMÉNYEI 4.2.1 Előkészítő geotechnikai szakvélemény (korábbi területismertető) esetén TALAJVIZSGALAT: geotechnikai, mérnöki- és hidrogeológiai adatgyűjtés, - a vizsgált terület ismertetése, geodéziai adatai, terület földtani leírása, korábbi építési tapasztalatok, - talaj és talajvízviszonyok értékelése, feltárási terv készítése, helyszíni munkák irányítása és felügyelete, terepi és labormunka értékelése, javaslatok további vizsgálatokra, indokolással. talajszelvények bemutatása, tervezési paraméterek felvételére alkalmas adatbemutatás. Dokumentáció: Előzetes talajvizsgálati jelentés szolgáltatása 5 példányban. 4.2.2. Általános geotechnikai szakvélemény esetén TALAJVIZSGÁLAT: geotechnikai, mérnök- és hidrogeológiai helyszíni és tervtári adatgyűjtés, - a vizsgált terület ismertetése, geodéziai adatai, a terület földtani leírása, korábbi építési tapasztalatok, - talaj és talajvízviszonyok értékelése, feltárási terv készítése, helyszíni munkák irányítása és felügyelete, talajszelvények bemutatása, tervezési talajparaméterek megadása, - a talaj tulajdonságai és várható viselkedésének bemutatása. Dokumentáció: Tervezési talajvizsgálati jelentés szolgáltatása 5 példányban. 4.2.3. Részletes geotechnikai szakvélemény esetén TALAJVIZSGÁLAT: helyszínrajzi és magassági adatok, - tervtári adatgyűjtések, a helyszín leírása, előtanulmányok, feltárási terv készítése, helyszíni munkák irányítása és felügyelete, - a laboratóriumi vizsgálatok kijelölése, a talajvizsgálat, talajrétegződés értékelése, talajállapot, geohidrológiai viszonyok bemutatása, az „in situ" mérési eredmények és a talajszelvények bemutatása, tervezési talajparaméterek, a talaj tulajdonságai és várható viselkedésének bemutatása, fontosabb geotechnikai számítások, a talaj és talajvízviszonyok értékelése. 4.2.4. Kiegészítő geotechnikai szakvélemény esetén TALAJVIZSGÁLAT: kiegészítő geotechnikai, mérnök- és hidrogeológiai adatgyűjtés, talajfeltárási és „in situ" talajvizsgálatok, valamint szükség esetén alapfeltárási terv készítése, a helyszíni munkák irányítása és felügyelete, - labormunka kijelölése és értékelése, fúrás és talajszelvények szerkesztése, tervezési talaj paraméterek felvételére alkalmas adatbemutatás. Dokumentáció: talajvizsgálati jelentés szolgáltatása 5 példányban.
130
5.
KÖZLEKEDÉSI ÉPÍTMÉNY TERVDOKUMENTÁCIÓ TARTALMI KÖVETELMÉNYEI
5.1
KÖZÚTI TERVDOKUMENTÁCIÓK A közúti tervdokumentációk tartalmi követelményeit az ME-07-3713:1994 Műszaki előírás tartalmazza. Az egyes tervfázisok munkarészeinek részletes tartalmi követelményeit a Műszaki Előírás függeléke tartalmazza. A közutak műszaki tervezése a következő tervszakaszokra és oszlik: − Tanulmányterv, − engedélyezési terv, − ajánlati (tender)terv, − építési (kiviteli) terv, − átadási dokumentációk az építés befejezése után. Egyszerű feladat esetén az engedélyezési és építési terv összevonható, és ennek alapján történhet az építési engedélyezési eljárás is. A felújítási (szőnyegezési, rehabilitációs, stb.) tervek elkészítendő munkarészeit és azok műszaki tartalmát a vonatkozó előírások figyelembevételével a megrendelő a tervezési szerződés keretei között rögzíti. A tervek tartalmánál és részletességénél alapkövetelmény, hogy a tervezés szintjének (tervszakaszának) megfelelő feladat végrehajtására, illetve döntés meghozatalára alkalmas legyen. Az esetenként kötelező, önálló munkarészek elhagyhatók: − ha az adott úttervezés során ilyen feladat nincs, − ha a feladat jelentősége önálló munkarész készítését nem igényli. (Ebben az esetben a megoldást, a szükséges adatokat a műszaki leírásban kell közölni.) A műszaki tervek egyes tervfázisai egymáshoz kapcsolódnak, a megelőző tervfázis –a terv véleményezése (elfogadása) figyelembevételével – kiindulási alapja a következő tervfázisnak.
5.1.1 Tanulmányterv Tanulmányterv készítése a közút építési (korszerűsítési, átépítési stb.) reális és megvalósítható változatainak feltárása, a Megbízói adatszolgáltatás megalapozásának célját szolgáló tervezői javaslat és az optimális változat melletti döntés meghozatala céljából szükséges. Elhagyható a tanulmányterv a kisjelentőségű, vagy egyértelmű feladatok esetében. Ha nem készül tanulmányterv az engedélyezési, illetve az összevont engedélyezési és építési terv előtt, akkor a tervezés kiindulási alapadatait a tervezési szerződésben rögzíteni kell. Az építési változatok feltárásán kívül még különböző célokból készülhetnek tanulmánytervek. A tanulmányterv célját a címben mindig meg kell jelölni. Az építési változatok feltárására vonatkozó tanulmányterven kívül gyakrabban előforduló tanulmánytervek: − Tanulmányterv (előtanulmányterv) „X” közútnak az úthálózat-fejlesztési, illetve a területrendezési tervekkel való összehangolására. − Tanulmányterv a társadalmi tájékoztatáshoz. − Tanulmányterv döntéselőkészítéshez. − Tanulmányterv a megvalósíthatóság vizsgálatára. Az építési változatok feltárásán kívüli célból készítendő tanulmánytervek munkarészeit – ha szükséges, akkor tartalmukat is – a megbízó a tervezői szerződésben rögzíti. A fentebb hivatkozott Műszaki Előírás csak az építési változatok feltárása céljából készítendő tanulmányterv munkarészeivel és azok tartalmával foglalkozik. Kötelező munkarészek Külterületi utak Belterületi utak Műszaki leírás Áttekintő térkép
-
Átnézeti helyszínrajz -
Helyszínrajz
Átnézeti hossz-szelvény
-
-
Hossz-szelvény
132 Minta és jellemző keresztszelvények Költségbecslés Esetenként kötelező további önálló munkarészek: Forgalmi vizsgálat és tervezés Területrendezési szakvélemény1 Környezetvédelmi tanulmányterv1 Tájékoztató geotechnikai szakvélemény1 Közműépítési szakvélemény Vízügyi szakvélemény Nagyobb egyedi hidak tanulmánya Nagyobb jelentőségű építmények (közművezetékek) átépítésének szakvéleménye (tanulmánya) Organizációs tanulmány 5.1.2 Engedélyezési terv Az engedélyezési terv készítését jogszabály2 írja elő. Célja az építési engedélyezési eljárás lefolytatása, az építési engedély megszerzése. Kötelező munkarészek: Külterületi utak Belterületi utak Műszaki leírás Átnézeti térkép
-
-
Átnézeti helyszínrajz
Általános helyszínrajz
-
-
Helyszínrajz
Általános hossz-szelvény
-
-
Hossz-szelvény
Mintakeresztszelvény Pályaszerkezet méretezés Általános geotechnikai szakvélemény Forgalomtechnikai terv Költségbecslés Az érdekelt szervek, a meglévő útcsatlakozások ingatlantulajdonosok név- és címjegyzéke
fenntartóinak
és
az
érintett
Esetenként kötelező további önálló munkarészek: Jellemző keresztszelvények Forgalmi tervezés Területfelhasználási engedélyezéshez szükséges tervek Területrendezési tanulmány Környezetvédelmi engedélyezési terv3 Vízi létesítmények átalakításának v. létesítésének tanulmányterve Műtárgyépítési vázlattervek és mellékletei (hidak, támfalak stb.)
1
Elsőrendű utak tervezésénél kötelező, egyéb utak tervezésénél szükségességét az építési hatóság határozza meg a környezeti körülmények alapján. 1 Új közutak és útkorszerűsítések tervezésénél mindig kötelező.Környezetvédelmi tanulmányterv1 2 Jelenleg a 8/1970. (XI.13.) KPM-ÉVM. sz. e. rendelet 3
Új közutak és útkorszerűsítések tervezésénél kötelező.
132
133 Közmű és közvilágítási tanulmány és mellékletei (generálközmű terv) Vasútépítési engedélyezési terv és mellékletei Fenntartó, üzemeltető és szolgáltató építmények telepítési programterve Növénytelepítési engedélyezési terv4 Általános organizációs műszaki terv és mellékletei 5.1.3 Ajánlati (tender) terv Ajánlati terv (tender) vagy az engedélyezési terv alapján és a kiadott építési engedély szerint, vagy építési terv alapján készülhet. Célja a kivitelezési munka műszaki és pénzügyi pályáztatása. Tartalma: Pályázati felhívás a. Útmutató a pályázóknak b. Szerződéses feltételek Szerződés általános feltétételei (F.I.D.I.C.) Szerződés különleges feltételei c. Kiegészítő információk d. Formanyomtatványok − Ajánlat és ajánlati biztosíték formanyomtatványa − A szerződés formanyomtatványa − Teljesítési biztosíték formanyomtatványa Műszaki előírások (specifikáció) a. Általános előírások b. Utak részletes műszaki követelményei c. Hidak és műtárgyak részletes műszaki követelményei d. Közművek részletes műszaki követelményei e. Egyéb építmények részletes műszaki követelményei f. Geotechnikai szakvélemény Mennyiség-kimutatások a. Általános költségek és mennyiségi összesítők b. Utak c. Hidak, műtárgyak d. Közművek e. Egyéb építmények Rajzok, műszaki dokumentáció a. Utak b. Hidak, műtárgyak c. Közművek d. Geotechnika 5.1.4 Építési (kiviteli) terv Az építési tervet az építési engedélynek megfelelően kell elkészíteni. Célja a megvalósítás műszaki megoldásainak és feltételeinek részletes dokumentálása. Kötelező munkarészek: Külterületi utak Belterületi utak Műszaki leírás (Műszaki feltételek5) Átnézeti térkép
-
-
Átnézeti helyszínrajz
Részletes helyszínrajz és helyszínrajzi részletek Forgalomtechnikai terv Részletes hossz-szelvény
4
Új közutak tervezésénél kötelező.
5
A vállalkozási formától függően szükséges.
133
134 Mintakeresztszelvény Keresztszelvények Kitűzési adatok -
Részletes forgalmi vizsgálat
Méret és mennyiségszámítás Előméret költségvetés6 Költségvetési főösszesítő6 Esetenként kötelező további önálló munkarészek: Környezetvédelmi létesítmények szaktervei Az útkörnyezet rendezésének terve, felhagyott utak bontási vagy hasznosítási terve Növénytelepítés terve Földtömegszámítás és elosztás Részletes geotechnikai szakvélemény és mellékletei Anyagnyerő és depónia helyek tervei, rekultivációs tervekkel együtt Humuszgazdálkodási terv Vízelvezetési terv (vízjogi engedélyezési terv) Hidak és egyéb műtárgyak terve Vasútépítési tervek és mellékletei Közművek és egyéb vezetékek tervei Egyéb építmények építésének vagy átépítésének tervei Tervezési térkép (vezérterv) Védőcső genplan Ideiglenes melléklétesítmények építési terve Részletes organizációs terv Különféle szolgalmi jog biztosítására szolgáló tervek (pl. telki-, vezetékjog, bányaszolgalmi jog stb.) Kisajátítási (földterület igénybevételi) terv6 5.1.5 Átadási dokumentációk az építés befejezése után Kötelező munkarész: Külterületi utak Belterületi utak Megvalósulási terv Az építési tervek aktualizálásával kell elkészíteni a ténylegesen megépült állapot dokumentálása céljából. Esetenként kötelező munkarészek: Külterületi utak
Belterületi utak
Megvalósulási térkép Hidak átadási tervei Törzskönyv
Útnyilvántartás
Tartalmi követelmények külön előírás szerint.
6
Jelenleg a 11/1977. (III.11.) MÉM sz. rendelet
134
135 5.2
VASÚTI TERVDOKUMENTÁCIÓK A vasúti tervdokumentációk és a különböző szakági tervek, illetve azok munkarészeinek tartalmi követelményeit részletesen a MÁV Vezérigazgatóság utasítása szabályozta. A vasúti pályaépítés műszaki tervezése a következő tervfázisokra oszlik: − tanulmányterv, − vonalkorszerűsítési koncepció, − engedélyezési terv, − beruházási program, − ajánlati (tender) terv, − kivitelezési (építési) terv, − megvalósulási terv. Egyszerű feladat esetén az engedélyezési és építési terv összevonható és ennek alapján történhet az építési engedélyezés. Az egyedi, speciális tervek műszaki tartalmát a tervezési szerződésben kell rögzíteni. A műszaki tervek egyes tervfázisai egymáshoz kapcsolódnak, a megelőző tervfázis – a közbenső jóváhagyás figyelembe vételével – a következő tervfázis kiindulási alapja. Az egyes tervfázisok kidolgozási mélységénél alapkövetelmény, hogy a tervezés szintjének megfelelő feladat végrehajtására, illetve döntés meghozatalára alkalmas legyen. A fejlesztési, ill. rekonstrukciós munkáinál a tervdokumentációk tartalma az alábbi: − felépítmény-szerkezetek tanulmányterve, − a vonali sebesség és a tengely terhelés emelésére irányuló átalakítás engedélyezési terve (a vasúti pálya vonatkozásában), − iparvágányok létesítéséhez és bővítéséhez szükséges üzemeltetői hozzájárulási terv. Ezen dokumentációk tervezési díját egyedileg kell megállapítani a tartalmi követelmények függvényében, vagy ráfordításos alapon.
5.2.1 Tanulmányterv Tanulmányterv készítésének a célja vasúti pálya, vagy állomás esetében a reális műszaki megoldások feltárása, megalapozott tervezői javaslat előterjesztése és az optimális döntés meghozatala a változatok között. Egyszerű, vagy egyértelmű feladatok esetén a tanulmányterv elhagyható. Ebben az esetben a következő tervfázishoz a megrendelői diszpoziciókat tételesen rögzíteni kell a tervezési szerződésben. Hasonlóan az útépítési tervekhez a vasúti tanulmánytervek is szolgálhatnak speciális célra, pld.: − területrendezési tanulmányterv, − tanulmányterv társadalmi tájékoztatásra, − tanulmányterv döntéselőkészítéshez, − megvalósíthatósági tanulmány. Ezeknek a tanulmányoknak a tartalmi követelményeit esetenként kell meghatározni és a szerződésben rögzíteni. Kötelező munkarészek: Nyíltvonali tanulmányterv
Állomási tanulmányterv
Műszaki leírás Átnézeti helyszínrajz -
Helyszínrajz
Hossz-szelvény
-
Jellemző keresztszelvények Költségbecslés Forgalmi szakvélemény Tájékoztató jellegű talajmechanikai szakvélemény Esetenként kötelező további munkarészek: Nagy és különleges műtárgyak tanulmánya
135
136 Különleges vagy egyedi felépítmény-szerkezetek tanulmányterve Környezetvédelmi tanulmányterv Közművek tanulmányterve Vízügyi szakvélemény Magasépítmények tanulmányterve Távközlési és biztosítóberendezési tanulmányterv Gépi berendezések tanulmányterve Technológiai tanulmányterv Villamos vontatási tanulmányterv Organizációs tanulmány 5.2.2 Vonalkorszerűsítési koncepció Általában a tanulmánytervet követően készül egy vonalszakasz korszerűsítési követelményeinek rögzítésére. Tartalmazza a vonali és állomási vágányok kiépítési paramétereit, szükséges átbocsátó képességét, üzemi igényeket, az ehhez szükséges biztonsági berendezéseket, a kapcsolódó közművek, műtárgyak és egyéb építmények fejlesztését, a szociális és munkavédelmi, valamint az utasforgalom biztonságát és kényelmét szolgáló létesítmények elvárt színvonalát. Munkarészek: I. A beruházási cél meghatározása a. A jelenlegi forgalom és gazdaságosság jellemzése, b. A vonal szerepe a hálózatban, c. A vonal jelenlegi műszaki és állapotjellemzői, d. A fejlesztési koncepcióban, nemzetközi egyezményekben szereplő fejlesztési jellemzők, e. A vonal korszerűsítése során figyelembe veendő fejlesztési jellemzők, f. Az önállóan megvalósítandó beruházási szakaszok, egységek és azok sorolása. II. A beruházási javaslat a. A vonal korszerűsítése utáni állapot meghatározása, b. A beruházás megvalósításához szükséges költségek meghatározása (összességében és megvalósíthatósági szakaszonként), c. Gazdaságossági vizsgálat, d. Javaslat a vonalkorszerűsítés megvalósítására, üzemelésére, ütemezésére. III. Mellékletek a. Vonali vázlat, b. Állomási helyszínrajz, c. Forgalmi és kereskedelmi szakvélemény, d. Tanulmányterv az állomások kialakítására, illetve vonalon az átalakítandó ívekre, e. Hálózati vázlat a csatlakozó vonalak főbb jellemzőinek feltüntetésével. 5.2.3 Engedélyezési terv Az engedélyezési terv készítését jogszabály7 írja elő. Célja vagy az építési engedélyezési eljárás lefolytatása, az építési engedély megszerzése, vagy átalakítási, bontási, használatbavételi engedély megszerzése. Kötelező munkarészek: − Műszaki leírás − Átnézeti helyszínrajz − Helyszínrajz − Forgalmi, üzemi terv és vizsgálat − Pályaűrszelvény és szabadon tartandó tér rajza − Vasútüzemi és utasforgalmi létesítmények vázlatterve − Hossz-szelvény − Minta- és jellemző keresztszelvények − Víztelenítési és vízelvezetési terv − Felépítményszerkezeti terv − Talajmechanikai szakvélemény
7
Jelenleg a 15/1987. (XII.27.) KM-ÉVM többször módosított együttes rendelet és az erre épülő 6410/1998 Tájékoztató (Közlekedési Főfelügyelet, Vasúti Felügyelet)
136
137 − Terület igénybevételi terv − Tervezői nyilatkozat a hatósági előírások megtartásáról − Érintett szakhatóságok és érdekeltek címjegyzéke Esetenként kötelező további munkarészek: − Keresztező műtárgyak és rakodó berendezések vázlattervei − Vonali műtárgyak vázlattervei − Közút-vasút szintbeni keresztezés engedélyezési terve − Földalatti vasútnál szellőzőrendszer elvi terve, műtárgyak, mozgólépcsők elrendezési terve − Teherszállító sikló-vasútnál vonókötelek adatai és méretezésük, járművek és kapcsoló szerkezeteik adatai, hajtómű, fékmű, kocsifogó tervei − Meglévő létesítmények átépítési tervei Egyéb kapcsolódó szakági tervek – biztosító berendezések, villamos felsővezeték, térvilágítás, stb. – tartalmi követelményeit MÁV utasítás részletesen szabályozza. 5.2.4 Beruházási program A beruházási program célja a beruházás szükségességének, időszerűségének, finanszírozási feltételeinek és gazdasági hatékonyságának részletes feltárása. Pálya- és állomásépítési beruházási program szokásos munkarészei az alábbiak: a. Általános irányelvek b. A beruházás ismertetése − a beruházás alapadatai, − a beruházás célja és szerepe a komplex fejlesztési stratégia végrehajtásában, − a beruházás megvalósításával elérhető igény-kielégítés és a kapacitások alakulása, a beruházás szükségszerűsége és aktualitása, − a beruházás telepítése, − a beruházás műszaki leírása, − a beruházás költségelőirányzata, − az üzemeltetés fontosabb szükségletei és feltételei, − az üzemeltetés költségei. c. A beruházás gazdaságosságának értékelése d. Összefoglaló megállapítások és javaslatok e. Engedélyezési terv szintű rajzi dokumentáció Önálló beruházási program készítése szükséges az alábbi szakági beruházásokra: − magasépítés, − távközlés, − jelző- és biztosítóberendezések, − gépészet és villamosítás, − automatizált irányító rendszerek. 5.2.5 Kivitelezési (építési) terv Az építési tervet az építési engedély előírásainak és az ajánlati terv alapján kell kidolgozni. Célja a megvalósítás műszaki megoldásainak és feltételeinek részletes dokumentálása. Közforgalmú vasútvonalak, állomások és iparvágányok pályaépítési tervének kötelező munkarészei: − Műszaki leírás − Átnézeti helyszínrajz − Részletes helyszínrajz − Részletes hossz-szelvény − Mintakeresztszelvények − Keresztszelvények − Kitűzési terv − Víztelenítési és vízrendezési terv − Talajmechanikai szakvélemény − Földtömegszámítás és –elosztás − Mennyiségszámítás − Költségvetés Esetenként szükséges kötelező munkarészek:
137
138 − Útátjárók tervei − Részlettervek − Anyagnyerőhelyek, depóniák terve − Organizációs terv − Építési fázistervek − Környezetvédelmi tervek − Növénytelepítési terv − Humuszgazdálkodási terv − Műtárgyak tervei − Közművek tervei − Földterület igénybevételi terve A pályaépítés tervein túl készítendő egyéb szakági építési dokumentációk (magasépítés, villamos vontatás, hírközlés, jelző- és biztosítóberendezések, stb.) tartami követelményeit a MÁV Vezérigazgatóság utasításai szabályozzák. 5.2.6 Ajánlati (tender) terv Ajánlati terv vagy az engedélyezési terv alapján és a kiadott építési engedély, vagy építési terv alapján készülhet. Célja a kivitelezési munka műszaki és pénzügyi pályáztatása. Vasútvonalak, állomások és iparvágányok pályaépítésére vonatkozó ajánlati terv tartalma: Pályázati felhívás a. Útmutató a pályázóknak b. Szerződéses feltételek = szerződés általános feltételei = szerződés különleges feltételei c. Kiegészítő információk d. Formanyomtatványok = ajánlat és ajánlati biztosíték formanyomtatványa, = a szerződés formanyomtatványa, = a teljesítési biztosíték formanyomtatványa. Műszaki előírások (specifikáció) a. Általános előírások b. Vasúti pálya részletes műszaki követelményei c. Hidak és műtárgyak részletes műszaki követelményei d. Közművek részletes műszaki követelményei e. Egyéb építmények részletes műszaki követelményei f. Geotechnikai szakvélemény Mennyiség-kimutatások a. Általános költségek és mennyiségi összesítés b. Vasúti pályaépítés c. Hidak és műtárgyak d. Közművek e. Egyéb építmények Rajzok, műszaki dokumentáció (a megelőző tervfázis dokumentációja szerint) a. Vasúti pályaépítés b. Hidak és műtárgyak c. Közművek d. Egyéb építmények e. Geotechnikai dokumentáció 5.2.7 Megvalósulási terv Az építési terv aktualizálásával kell elkészíteni a ténylegesen megépült állapot dokumentálása céljából.
138
5.3 − − − − − − − − − − − −
5.4
REPÜLŐTÉRI TERVDOKUMENTÁCIÓK Repülőterek – mint számos szakágat érintő komplex létesítmények – koncepcionális, megalapozó dokumentációi, illetve szükséges építményei közül építőmérnöki tervezési feladat: a repülőterek telepítése, repülőterek funkcionális elrendezése és fejlesztése, pályarendszerek (futópályák és gurulóutak) tervezése, álláshelyek, speciális üzemi tároló-, vagy funkcionális terek, közúti előtér és parkolók, kötöttpályás közlekedési kapcsolatok, repülőgépek mozgásgeometriájának elemzése, burkolatjelek tervezése, felszíni és felszín alatti víztelenítés tervezése, környezetvédelmi hatásvizsgálat, geotechnikai vizsgálatok és szakvéleményezés, forgalomtechnikai tervezés, közművek tervezése. A repülőterek telepítésére és fejlesztésére készítendő tervdokumentációk tartalmi követelményeit egyedileg kell meghatározni a topográfiai, klimatikus és geotechnikai adottságok, illetve a várható forgalom, a forgalmi funkciók, a légtéri telítettség, a földi kapcsolatok, a tervezett műszerezettségi szint és a környezeti hatások figyelembe vételével. Az egyes tervfázisok, illetve azok tartalmi követelményei általában megegyeznek a közúti, illetve vasúti tervdokumentációknál leírtakkal, kiegészítve a pályaszerkezetek méretezésével, speciális műszaki megoldásaival és a repülőgépek mozgásgeometriai vizsgálataival. Egységes tartalmi követelmény a repülőtéri tervdokumentációkra nincs, ezért annak rögzítése szerződéses feladat. A VIZIKÖZLEKEDÉS TERVDOKUMENTÁCIÓI A viziközlekedéssel összefüggésben az alábbi építőmérnöki feladatok, építménytervezések a jellemzőek: − hajózási útvonalak kijelölése és a kapcsolódó folyamszabályozások, − kikötők telepítési tervezése, − úszó járművek mozgásgeometriájának elemzése, a kikötői rend meghatározása, − partvédő művek tervezése, − kikötő- és tárolóállások tervezése, − utas- és áruforgalmi létesítmények, − parti közlekedési kapcsolatok, − felszíni és felszín alatti víztelenítés tervezése, − környezetvédelmi tervezés, − geotechnikai vizsgálatok és szakvéleményezés, − közművek tervezése. Azokra a tervfázisokra és műszaki tartalmi követelményekre, amelyek speciálisan a viziközlekedéssel függnek össze, nincs kötelező előírás. Az egyéb mérnöki létesítményekre a szakági előírások vonatkoznak
6.
VÍZI ÉPÍTMÉNY TERVDOKUMENTÁCIÓK TARTALMI KÖVETELMÉNYEI
6.1
AZ ELVI VÍZJOGI ENGEDÉLY IRÁNTI KÉRELEM TARTALMA (18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet 1. számú melléklete szerint
A tervbe vett műszaki megoldás ismertetése 1. általában tartalmazza: a) a vízgazdálkodási igények és a kielégítésükre tervbe vett vízimunka vízhasználatát vagy vízilétesítmény célját, valamint a megvalósítás választott műszaki megoldását, b) a megvalósítás tervezett időtartamát, illetőleg annak ütemezését, c) az esetleg már lefolytatott előzetes vizsgálatok (így például talajmechanikai, talajtani szakvélemény, talajvízjárás-vizsgálat, előzetes környezeti tanulmány, az igénybe vett vízkészlet mennyiségi és minőségi paramétereinek értékelése) eredményét, d) a vízgazdálkodási cél és a tervezett műszaki megoldás megítélése szempontjából jelentős egyéb körülményeket, e) a vízgazdálkodási cél megvalósításával érintett térség 1:1000-1:5000, illetőleg a szükséges áttekintést nyújtó egyéb méretarányú helyszínrajzát, amely feltünteti ea) a tervezett vízilétesítmények - vízgazdálkodási szempontból érintett - hatásterületét és annak határát, eb) a műszaki hatásterületen elhelyezkedő vizeket, jelentősebb vízhasználatokat, illetőleg vízilétesítményeket és egyéb, a tervezett vízgazdálkodási cél megvalósítása szempontjából érintett létesítményeket, ec) a tervezett vízimunka vagy vízilétesítmény helyét és elrendezését, ed) a tervezett létesítményeknek az érintett és külön jogszabály szerint meghatározható területfelhasználási kategóriákba, terület- és településrendezési tervbe történő beilleszkedését (így például a bel- és külterület, nyomvonalas létesítmények szükséges részletességű feltüntetésével); 2. részleteiben tartalmazza az alábbi vízgazdálkodási céloktól függően az 1. pontban foglaltakon felül: a) vízhasznosítás esetén aa) a vízhasznosítás (vízigény) célját és időszakát. ab) a szükséges (tervezett) víz mennyiségét és minőségét, ac) a vízbeszerzés lehetőségeit és tervezett (választott) módját, ad) a vízkivétel időszakát és ütemét, a vízkezelés tervezett módját, ae) a felszín alatti vízkészlet tervezett igénybevétele esetén a külön jogszabály szerint szükséges egyéb adatokat, af) az 1. pontban meghatározott méretarányú helyszínrajzot, amelyen fel kell tüntetni a víznyerőhelyet (vízfolyás, csatorna, természetes vagy mesterséges tó, tározó), a vízbeszerzésre szolgáló művet és a vízszállító nyomvonalat, valamint a vízhasznosítás helyét, b) a szennyvízelvezetés esetén ba) a keletkező szennyvizek mennyiségét és minőségét, bb) a szennyvíz elhelyezésének módját, lehetőségeit, a befogadó megjelölésével, bd) a szennyvíziszap keletkezésének, illetőleg elhelyezésének módját, be) az 1. pontban meghatározott méretarányú helyszínrajzot, amelyen fel kell tüntetni a szennyvíz keletkezésének helyét, továbbá a szennyvíztisztító (kezelő) művek általános elrendezését, valamint a szennyvíz befogadóját és a bebocsátás helyét, c) vízkárelhárítás esetén ca) a káros vizekre jellemző valószínű hidrológiai értékeket, cb) a védeni kívánt területek hidrográfiai, gazdasági és egyéb jellemző adatainak leírását, ideértve a védett érték hozzávetőleges nagyságát, cc) a védeni kívánt területet és annak határát, valamint a területen levő településeket, lakott területeken a fontosabb gazdasági és egyéb létesítményeket feltüntető, az 1. pont szerinti méretarányú helyszínrajzot, d) vízrendezés esetén da) a rendezés alapjául szolgáló fajlagos vízszállítási értékeket, a befogadó vízhozamát (vízhozamváltozását) és a várható vízminőségi terhelési adatokat, db) a vízrendezéssel érintett terület helyszínrajzát.
140
6.1 AZ ENGEDÉLYEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ TARTALMA [a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet 2. számú melléklete szerint] I. Felszín alatti vízbázis (így például kút, galéria, forrás) feltárására, a vízbeszerzésre, a monitoring rendszerre vonatkozó engedélyezési tervdokumentáció esetén 1. műszaki leírás a) a vízbeszerzés meghatározása (így például kút, galéria, forrás), helye (így például közigazgatási egység, helyrajzi szám, EOV koordináta), célja, típusa, jellemzői (így például rétegvíz, talajvíz); b) a vízbeszerzés mértékadó kapacitása (mennyiségi, minőségi bontás, maximális vízhozam, vízminőségváltozás) l/percben és m3/napban, a vízminőséget, a vízkészletet és a vízhasználat szempontjából jellemezve; c) a vízbeszerzésre vonatkozó üzemi jellemzők (szakaszos, folyamatos); d) mélyfúrású kutak esetén da) a kútkataszter száma, db) talpmélysége, dc) béléscsövezés (mélység, átmérő), de) szűrőzése (mélység, átmérő), df) kútkapacitás (l/perc) üzemvízszint, nyugalmi vízszint, dg) vízkivétel módja (szivattyú típusa, elhelyezése, kapacitása és üzemi jellemzői), dh) vízszintes és magassági elhelyezés, di) kapcsolódó műtárgyak és azok paraméterei (kútfejakna), dj) vízmérési és mintavételi megoldási; e) a vízbázis védettsége, védőidom, védőterületek, védősáv ea) a földtani viszonyok ismertetése (rétegsor tagolódása, kőzettani kifejlődés, szerkezeti viszonyok); eb) a vízföldtani modell ismertetése: 1. a rétegek, rétegcsoportok becsült, meghatározott vízföldtani paramétereit (porozitás, tárolási tényező, rétegvastagság, transzmisszibilitás, vertikális áteresztőképességi együttható) a felszíntől egészen a legmélyebb megcsapolási szint alatti rétegcsoporttal bezáróan, 2. a rétegek, rétegcsoportok becsült, meghatározott vízföldtani paraméterei a felszíntől a legmélyebb megcsapolási szint alatti rétegcsoportig, 3. a felszíni és a felszín alatti vízkészletek jellemző adatai, a felszín alatti vizek utánpótlódási és áramlási viszonyai, a becsült természetes, a vízkivétel üzembe helyezése előtt meglévő, továbbá az üzemi állapotnak megfelelően, 4. a vizsgált teljes területen található, kimutatható hatással rendelkező vízkivételek leírása, számításba véve a már legalább elvi engedéllyel rendelkező tervezett vízkivételeket, 5. a vizsgált terület felszín alatti vizei minőségi jellemzése az érvényes műszaki szabályozások szerint (úgy, hogy a bemutatás részletessége arányban legyen az egyes víztesteknek a tervezett vízkivétel utánpótlódásában betöltött szerepével); ec) a védőidomok, védőterületek meghatározásának bemutatása (a szivárgáshidraulikai számítások ismertetése, beleértve a módszert, az adatokat, a számítás, illetve a becslés során tett megfontolásokat és az eredményeket olyan részletességgel, hogy megítélhető legyen a kijelölés kellő alapossága és szakszerűsége, az inhomogenitások módosító hatásainak figyelembevétele); ed) a védőidomok, védőterületek leírása (ezek határoló vonalainak térképi ábrázolása a földhivatal nyilvántartás egységeihez igazítva. A belső és külső védőterületek ábrázolása az ingatlan-nyilvántartási térkép másolatán, de legalább 1:4000-es méretarányban. Az ezen kívüli területek ábrázolása 1:10 000-es, kivételes esetekben 1:25 000-es méretarányú térképeken); ee) a szennyezőforrások ismertetése a 3. számú melléklet szerinti csoportosításban. (A vízkészlet állapotát befolyásoló létesítmények és tevékenységek, a szennyezőforrások jelentőségével arányos bemutatása, értékelve a vízkészletek állapotára gyakorolt hatásukat.); ef) a biztonságba helyezéshez szükséges intézkedések bemutatása (beleértve azok végrehajtásának tervezett módját, ütemezését és várható költségeit): 1. megfigyelőhálózat kialakítása, bővítése; üzemeltetésének, valamint a területhasználatok figyelemmel kísérésének, az adatok gyűjtésének, tárolásának, feldolgozásának és értékelésének rendje, 2. a térszín és a felszíni vízelvezetés rendezése, 3. a szennyezés veszélyével járó létesítmények, tevékenységek korlátozása, átalakítása, megszüntetése, 4. a tényleges szennyezőforrások felszámoa,
141
5. a további (új) létesítmények telepítésére, a különféle tevékenységek folytatására vonatkozó korlátozások, tiltások (megkülönböztetve azokat a tevékenységeket, amelyeket tilos végezni, vagy bizonyos feltételekkel fokozott ellenőrzés mellett lehet folytatni, illetve esetileg lehet engedélyezni); eg) javaslat a meglévő vízkivétel kitermelt vízmennyiségének módosítására, a vízkezelési technológia megváltoztatására, a vízbázis esetleges kiváltására, aktív vízbázisvédelemre (ha ezeket a biztonságba helyezés szükségessé teszi). f) szükség szerint a vízelvezetés módja és az elvezetett víz befogadója; 2. általános (átnézetes) helyszínrajz 1:10000 méretarányban, amely feltünteti a vízbeszerzés helyét és szükség esetén a vízelvezetést a közcélú befogadóig; 3. részletes helyszínrajz 1:1000-1:4000 méretarányban feltüntetve a) a vízbeszerzési létesítmény(ek) közvetlen környezetének eredeti és a tervezett állapotát a szükséges vízszintes és magassági adatokkal, b) az érintett terület(ek) helyrajzi számát és határoló vonalát, c) a vízelvezetés nyomvonalát és befogadóját; 4. a vízbeszerzési létesítmény és csatlakozó létesítményei (kútfejakna, gépészet, a kútnak vízellátó műbe tervezett bekapcsolás esetén a bekötésnek és műtárgyainak) általános terve; 5. a rendkívüli szennyezés elkerülését szolgáló kárelhárítási létesítmények és intézkedések terve; 6. mélyfúrású kutak esetén a vízbeszerzési (vízföldtani) tervet. II. Vízellátó művek esetén 1. műszaki leírás a) a vízimunka megnevezése, helye (helyrajzi száma) az érintett közigazgatási egység(ek) megnevezése; b) a vízgazdálkodási és területi adatok ba) vízbeszerzés és felhasználás helye, bb) vízigények mennyiségi és minőségi bontásban, bc) ellátandó egységek (így például fő, település, üzem, intézmény); c) a beavatkozás célja, az alkalmazott megoldás lényege, várható eredménye, illeszkedése a vízgazdálkodás rendjébe; d) a létesítmény fő jellemzői da) felszín alatti vízbeszerzés esetén a ba) pontban meghatározott szerint, db) felszíni vízbeszerzés esetén dba) vízfolyás (így például tó, tározó, csatorna), neve, helye, dbb) vízkivétel helye, szelvényszáma (EOV, illetőleg EOTR koordináta), dbc) vízkivétel módja, dbd) vízkivételi rendszer kapacitása (l/perc, m3/nap), üzemórák, dbe) vízminőségi jellemzők, dbf) üzemi jellemzők (szakaszos, folyamatos), dbg) vízkivétel leírása, vízszintes és magassági elhelyezése, dc) víztisztítás műtárgyai, fő jellemzői, dd) vízszállítás és -elosztás fő jellemzői, dda) csőhálózat általános jellemzése (anyag, átmérők, hosszak, nyomásviszonyok, közbenső nyomásfokozók, átemelések, zónák), ddb) fővezeték felsorolása átmérők és anyag szerint, de) víztárolás lényege, megoldása, kapacitása (m3), szintszabályozás, df) melléklétesítmények, dg) vízmérés, dh) túlfolyó vizek elvezetése és befogadója, a befogadóra gyakorolt hatás vizsgálata, di) védőterület, védősáv, kereszteződések, dj) vízfelhasználás és technológiája, dk) az igénybe vett vízkészletet érő rendkívüli szennyezés esetére előkészített kárvédelmi létesítmények, technológiai beavatkozások, intézkedési tervek; 2. általános (átnézetes) helyszínrajz 1:10 000 méretarányban, amely feltünteti a) a tervbe vett létesítményt, kiemelten megjelölve (vízbeszerzés, víztisztítás, víztárolás, vezetékek), b) a meglévő és tervezett vízbeszerzési helyeket, c) az ellátandó üzemet, intézményt, települést és azok határát, d) az elfolyó vizek elvezetését és befogadóját; 3. részletes helyszínrajz 1:1000-1:4000 méretarányban, amely feltünteti a) az érintett terület(ek) helyrajzi számát és határoló vonalát,
142
b) a létesítményeknek és közvetlen környezetének eredeti és tervezett állapotát a szükséges vízszintes és magassági jellemzőkkel, c) a vezetékek nyomvonalát szelvényezéssel és szerelvényekkel, a zónahatárokat, az ellátott területek határát, d) a műtárgyakat (sorszám, szerelvényszám) szabványjelöléssel, e) a vezeték-, az út-, a vasút-, és a közműkeresztezéseket megnevezésük és szelvényszámuk feltüntetésével (vízilétesítmény szelvényszámát is), f) a vízilétesítmény környezetének beépítettségét a szükséges sávszélességben, g) a védőterületet (ezen belül a belső, külső hidrogeológiai védőövezetet), a védőterületek határait, a védősávokat, a védőidomot, feltüntetve az érintett ingatlanok helyrajzi számait is, h) a védőterületen belüli létesítményeket, lehetséges szennyezőforrásokat, i) a közigazgatási határokat, j) a befogadókat; 4. hossz- és keresztszelvények a részletes helyszínrajzzal megegyező méretarányban a) a csőhálózat hossz-szelvényén feltüntetve aa) tengelyvonalban ábrázolva terepet, csővezetéket, műtárgyakat, átemelőket, szerelvényeket szabványjelöléssel, ab) keresztezéseket (így például út, vasút, egyéb közművek, vízfolyás), ac) vízszállító képességet, ad) csőanyagot és -átmérőt, ae) védőcsövet, biztosított szakaszok megjelölésével; b) a működési (hidraulikai) hossz-szelvény (a víztermelő helyektől a tárolókig és a mértékadó vezetékszakaszra); c) a csőhálózatról elhelyezési keresztszelvény, amelyből a csővezeték térbeli elhelyezkedése és a meglévő létesítményekhez való viszonya egyértelműen megállapítható; 5. a vízilétesítmények és műtárgyak általános terve nézetben és metszetben a szükséges műszaki paraméterekkel; 6. a csővezetékeknek vízfolyásokkal és egyéb közművekkel történő keresztezésére vonatkozó részlettervek az abszolút magassági adatok feltüntetésével; 7. a víztisztító mű létesítményeinek helyszínrajza, hidraulikai hossz-szelvénye technológiai adatokkal és a műtárgyak általános tervei a technológiai berendezések feltüntetésével; 8. hidrológiai és hidraulikai számítások; 9. víztisztítás-technológia tervezett végeredményét és hatásfokát, vízminőségi paraméterekben. III. Szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás, szennyvízelhelyezés esetén 1. műszaki leírás a) a vízimunka megnevezése, helye (helyrajzi száma), az érintett közigazgatási egység(ek) megnevezése; b) a vízgazdálkodási és a területi adatok ba) a szennyvíz keletkezésének és elhelyezésének helye, bb) a keletkező szennyvíz jellege (házi, ipari, mezőgazdasági, vegyes), bc) a szennyvíz mennyiségi és minőségi adatai jelenlegi és távlati bontásban, bd) a szennyvíztermelő (fő, település, üzem, intézmény), be) az ipari szennyvizek előtisztításának helyzete, bf) a szennyvíztisztítás technológiája (fokozatai, a fokozatok technológiai típusai), a szennyvíztisztítás technológiai megoldása (mechanikai, biológiai, III. fokozat tervezett hatásfok); c) a beavatkozás célja, az alkalmazott megoldás lényege, várható eredménye, illeszkedése a vízgazdálkodás rendjébe; d) a létesítmények főbb jellemzői da) a csatornázás jellege, db) a csatornák általános jellemzése, dc) átemelők főbb jellemzői, dd) átemelőkhöz tartozó vízgyűjtő területek, de) átemelő szivattyúk és kapacitásuk, df) főgyűjtők felsorolása átmérők szerint, dg) tisztítás és elhelyezés módja, rendszere és folyamata (technológiája), dh) a tisztítótelep egyes fontosabb elemeinek kapacitása (mennyiségi és minőségi), di) tisztítás hatásfoka, a tisztított szennyvíz jellemzői (mennyiségi, minőségi) és befogadóba vezetése, tisztított szennyvíz paramétereinek felsorolása,
143
dj) szennyvíziszap kezelése, elhelyezése, hasznosítása, dk) melléklétesítmények, dl) próbaüzemi előírások, próbaüzemi terv, dm) védőterület, védősáv, kereszteződések, dn) tervezett tisztítási technológiák alkalmazási engedélye; 2. általános (átnézetes) helyszínrajz 1:10 000 méretarányban, amely feltünteti a) a tervbe vett létesítményt, kiemelten megjelölve a befogadót, tisztítótelepet, főgyűjtőket, átemelőket, b) a szennyvízkibocsátó üzemet, intézményt, települést, c) a közigazgatási határokat, d) a védőterületeket, védősávokat és ezek határvonalát; 3. részletes helyszínrajz 1:1000-1:4000 méretarányban, amely feltünteti a) az érintett terület(ek) helyrajzi számát és határoló vonalát, b) a létesítményeknek és közvetlen környezetének eredeti és tervezett állapotát a szükséges vízszintes és magassági jellemzőket, c) a vezetékek nyomvonalát szelvényezéssel és szerelvényekkel, a zónahatárokat, az ellátott területek határát, d) a műtárgyakat (sorszám, szerelvényszám) szabványjelöléssel, e) a vezeték-, az út-, a vasút- és a közműkeresztezéseket megnevezésük és szelvényszámuk (a vízilétesítmény szelvényszámának) feltüntetésével, f) a vízilétesítmény környezetének beépítettségét a szükséges sávszélességben, g) a védőterületek és védősávok határát a helyrajzi szám feltüntetésével, h) a védőterületen belüli létesítményeket, lehetséges szennyezőforrásokat, i) a közigazgatási határokat, j) a befogadókat; 4. hossz- és keresztszelvények a részletes helyszínrajzzal megegyező méretarányban a) a csőhálózat hossz-szelvényén feltüntetve aa) tengelyvonalban ábrázolva terepet, csővezetéket, műtárgyakat, átemelőket, szerelvényeket szabványjelöléssel, ab) a csatorna és csővezeték vízfolyásokkal, illetve egyéb vonalas létesítményekkel való keresztezését a vonatkozó szakvélemények és szakhatósági előírások szerint, ac) vízszállító képességet, esést, ad) csőanyagot és -átmérőt, ae) védőcsövet, biztosított szakaszok megjelölésével, b) a működési (hidraulikai) hossz-szelvényt (víztermelő helyektől a tárolókig és a mértékadó vezetékszakaszra); c) a csőhálózatról elhelyezési keresztszelvényt, amelyből a csővezeték térbeli elhelyezkedése és a meglévő létesítményekhez való viszonya egyértelműen megállapítható; 5. a vízilétesítmények és műtárgyak általános tervét nézetben és metszetben a szükséges műszaki paraméterekkel; 6. a szennyvíztisztító létesítményei helyszínrajzát, hidraulikai hossz-szelvényét technológiai adatokkal és a műtárgyak általános terveit a hasznos térfogatok és a technológiai berendezések feltüntetésével; 7. hidrológiai (egyesített rendszer esetén) hidraulikai és technológiai számítások. IV. Öntözőtelepek, közvetlen termelői öntözések esetén 1. műszaki leírás a) az öntözőtelep helye és területe, b) az öntözés módja és megvalósítása, valamint az öntözendő terület növénykultúrája, c) a vízkivétel módja (gravitációs vagy gépi emelés), helye, a vizet adó vízfolyás megnevezése és szelvényszáma vagy pedig a vizet adó tó, holtág, illetőleg tározó megnevezése, d) az öntöző- vagy belvízcsatorna és az annak vizét szolgáltató megnevezése, szelvényszáma vagy szakaszhatárainak szelvényszáma, valamint a vízfolyás, tó, holtág, tározó maximális-minimális vízszintje, illetőleg a csatorna üzemvízszintje, e) a használt vagy tisztított szennyvizet leadó üzem, telep megnevezése, helye (lokalitása), a leadott víz jellege, f) a felhasználandó öntözővíz mennyisége (l/mp, m3/év), valamint csúcsmennyisége (l/mp) és az üzemelés napi leghosszabb időtartama, g) a lecsapolásra kerülő víz közvetlen és közvetett befogadójának megnevezése, a torkolati szelvényszám megjelölésével, a legnagyobb vízhozama és ennek várható ideje,
144
h) az öntözőtelep berendezéseinek és műtárgyainak rövid ismertetése, i) az érintett vízi- és egyéb létesítmények megjelölése és leírása; 2. általános (átnézetes) helyszínrajz 1:25 000-1:100 000 méretarányban, amely feltünteti a) a magassági adatokat, b) az öntözendő területnek és a közvetlen környéknek az öntöző-, belvízcsatornáját, c) a legközelebbi település belterületének határvonalát; 3. részletes (rétegvonalas) helyszínrajz 1:10 000 méretarányban, amely feltünteti a) az öntözendő terület rétegvonalát (felületi öntözési módnál), b) az öntözőtelep berendezéseinek és műtárgyainak elhelyezését, c) annak az ingatlannak a helyrajzi számát, amelyen az öntözőtelep épül, valamint a közvetlen szomszédos ingatlanok helyrajzi számát, d) az érintett vízfolyásokat, belvízcsatornákat, valamint a többi vízi- és egyéb létesítményeket; 4. az állandó jellegű csatornák hossz-szelvénye és mintakeresztszelvénye; 5. az öntözőtelep műtárgyainak általános terve; 6. a talajtani szakvélemény. V. Halastavak és víztározók esetén 1. műszaki leírás a) a vízilétesítmény megnevezése, rövid műszaki megjelölése, célja és indokolása, valamint helye és területe, b) a talajmechanikai feltárás jellemző adatai és a talajmechanikai szakvélemény, c) a rendelkezésre álló víz mennyisége és a vízilétesítmény táplálásának módja (így például vízfolyás, öntözőfőmű, vízgyűjtő területről összegyűlt csapadék), d) a vízgyűjtőterület leírása, valamint ennek és az érintett vízfolyásnak, belvízrendszernek, öblözetnek a hidrológiai adatai, a mértékadó árvízhozam vagy belvíz, ezek levezetésének módja, továbbá az árhullám visszatartásának, illetőleg a belvíz tározása esetén a tározás időszaka és a tározandó víz mennyisége, e) a létesítmény tározó térfogatát és üzemi vízszintjét, az üzemelési időszakok megjelölésével, f) a művek és berendezések (így például műtárgyak, gépek), jellemző anyagkitermelő helyeknek a megjelölésével, g) a halastó feltöltéséhez és utánpótlásához szükséges víz mennyisége (m3/kh/év), h) a tározóból kivehető, illetőleg levezethető víz mennyisége (az utóbbi folyamatos vízsugárban és mindkettő m3/sec) és minősége, valamint a leeresztés megoldása és időtartama, i) a halastó lecsapolásának és a vízelvezetésnek a módja, a befogadó megnevezésével és szelvényszámával, a leeresztés időszaka, a leeresztett víz minősége, a befogadóra gyakorolt hatás, j) az érintett vízi- és egyéb létesítmények megjelölése és leírása, k) a gátak hullámverés elleni védelme; 2. általános (átnézetes) helyszínrajz 1:10 000-1:100 000 méretarányban, amely feltünteti: a) a magassági adatokat, b) a vízilétesítmény helyét, területét, illetőleg a vonalas létesítmények nyomvonalát, c) a vízgyűjtő területet és annak kiterjedését (határát), d) a vízkivétel helyét, e) a közvetlen környező vízfolyásokat és belvízcsatornákat, f) a legközelebbi település belterületének határvonalát; 3. rétegvonalas részletes helyszínrajz 1:1000-1:10 000 méretarányban, amely feltünteti a) az általános helyszínrajzon felvett adatokat, kivéve belterület határvonalát, b) vonalas létesítmények esetében a szelvényezést, c) az egyes művek és berendezések (műtárgyak) helyét, d) a létesítmény befogadó képességét és legmagasabb vízszintjét, valamint az ez által borított terület határát, e) azoknak az ingatlanoknak a helyrajzi számát, amelyen a létesítmény épül, feltüntetve a közvetlen szomszédos ingatlanok helyrajzi számát, f) az érintett vízi- és egyéb létesítmények megjelölését és helyét; 4. vonalas létesítmények hossz-szelvénye, valamint mintakeresztszelvényei, az üzemi vízszintek és műtárgyak bejelölésével; 5. művek (műtárgyak) és berendezések általános terve; 6. a létesítmény üzemeltetési Díjszabása, beleértve a mennyiség a vízminőség ellenőrzését és a technológiai vízminőség javító beavatkozások tervét is.
145
VI. Vízhasznosítási (vízszolgáltató) művek esetén 1. műszaki leírás a) a vízilétesítmény megnevezése, rövid műszaki jellemzése, helye, célja és a létesítés indokolása, b) a vízfolyás (így például folyó, tó, víztározó) megnevezése, szelvényszáma és jellemző vízszintje; c) a mű által érintett terület jellege és kiterjedése, d) a szükséges öntözővíz, illetőleg tápvíz mennyisége, minősége és a vízfelhasználás indokolása, e) a művek és műtárgyak rövid leírása és jellemző adata, f) az érintett vízi- és egyéb létesítmények megjelölése és leírása; 2. általános (átnézetes) helyszínrajz 1:25 000-1:100 000 méretarányban, amely feltünteti: a) a magassági adatokat, b) azt a területet, amelyre a vízszolgáltató mű szolgáltat, c) a főmű nyomvonalát, d) a vízfolyást, e) a legközelebbi település belterületének határvonalát; 3. részletes helyszínrajz 1:1000-1:10 000 méretarányban, amely feltünteti: a) a vízszolgáltató mű által ellátott területet, b) a csatornák és nyomóvezetékek nyomvonalát, c) a vízfolyást és annak szelvényezését, d) a műveket és műtárgyakat, e) az érintett vízi és egyéb létesítményeket; 4. a csatornák és nyomóvezetékek hossz-szelvénye (1:10 000-1:100 méretarányban), a vízforrás keresztszelvényeivel, valamint az egyéb létesítmények keresztezési helyeinek és keresztezési műtárgyainak körvonalrajzával; 5. a tervezett művek s műtárgyak általános terve. VII. Kisvízfolyások rendezése esetén 1. műszaki leírás a) a vízfolyás megnevezése, a vízimunka helye, célja és indokoltsága, b) a befogadó megnevezése, a betorkolás szelvényszáma, valamint az 1%-os és a 10%-os vízhozam, valamint a befogadó kiépítési vízhozama, c) az árterület jellege, kiterjedése és mértékadó (az 1%- és 10%-os) vízhozama, d) az árterületen levő, nemzetgazdasági szempontból jelentős létesítmények és a települések felsorolása, e) a vízgyűjtőterület megjelölése, leírása, a kiterjedése, valamint a mértékadó (az 1%-os és 10%-os) vízhozama, f) a művek és műtárgyak leírása és jellemző adatai, g) az érintett vízi- és egyéb létesítmények felsorolása; 2. általános (átnézetes) helyszínrajz 1:25 000-1:100 000 méretarányban, amely feltünteti: a) a magassági adatokat, b) a vízfolyásrendezés nyomvonalát és környezetét, c) a vízgyűjtőt, d) az árterületen és közvetlen környezetében lévő települések belterületének határvonalát; 3. részletes helyszínrajz szükség szerint 1:1000-1:10 000 méretarányban, amely feltünteti: a) a vízfolyás szelvényezett nyomvonalát, b) az 1%-os és a 10%-os valószínűségi árterület határát, c) az árterületen és közvetlen környezetében lévő vízi- és egyéb létesítményeket, d) a műveket és műtárgyakat; 4. a vízfolyás hossz-szelvényét, a befogadó keresztszelvényével 1:1000-1:10 000 (1:100 méretarányban) és a műtárgyakkal a keresztszelvényeket (1:100 vagy 1:200 méretarányban), legfeljebb 500 méterenként, illetőleg a jellemző helyeken és az egyéb létesítmény keresztezési helyein a keresztezési műtárgyak körvonalrajzát, a jellemző adatok és méretek, valamint a jellemző vízszintek bejelölésével; 5. a művek és műtárgyak általános terve; 6. a hidrológiai és hidraulikai számítások. VIII. Felszíni lecsapolás, alagcsövezés és belterületi vízrendezés esetén 1. műszaki leírás a) a vízimunka, illetőleg a vízilétesítmény megnevezése, helye, célja és indokolása,
146
b) a befogadónak - ha szükséges, a közvetett befogadó - megnevezése, szelvényszáma és jellemző vízszintje, c) a vízimunkákkal, illetőleg a vízilétesítménnyel érintett terület jellege és kiterjedése, d) a levezetendő víz mennyisége és minősége, a levezetés indokolása, e) a művek és műtárgyak rövid leírása és jellemző adatai, f) az érintett vízi- és egyéb létesítmények felsorolása; 2. általános (átnézetes) helyszínrajz 1:25 000-1:150 000 méretarányban, amely feltünteti a) a magassági adatokat, b) azt a területet, amelyre a felszíni vízrendezés a völgyoldalak vízrendezése, a lecsapolás, alagcsövezés kiterjed, valamint a terület környezetét, c) a főgyűjtő nyomvonalát, d) a befogadó vízfolyást, e) az érintett területen és közvetlen környezetében lévő településeket; 3. részletes helyszínrajz 1:1000-1:10 000 méretarányban, amely feltünteti a) a vízrendezéssel, lecsapolással, alagcsövezéssel érintett területet és annak közvetlen környezetét, b) a vízelvezető hálózat főgyűjtőinek és mellékgyűjtőinek a nyomvonalát, c) a befogadót és annak szelvényezését, d) az érintett vízi- és egyéb létesítmények feltüntetését, szükség szerint feltüntetve az érintett és a tervezett létesítmények önálló szelvényszámát, e) a műveket és műtárgyakat; 4. a főgyűjtők és vízelvezetők hossz-szelvényét, a befogadó keresztszelvénnyel (1:10000-1:100 méretarányban) és műtárgyakkal, a keresztszelvényeket a jellemző helyeken és az egyéb létesítmények keresztezési helyein, a keresztezési műtárgyak körvonalrajzával; 5. a művek és műtárgyak általános terve. IX. Vízmosáskötés 1. műszaki leírás a) a rendezendő vízmosás megnevezése, a rendezés helye, célja, módja és indokolása, b) a befogadó megnevezése, szelvényszáma és jellemző vízszintjei, c) a vízmosással veszélyeztetett terület jellege és kiterjedése, d) a veszélyeztetett területen levő, népgazdasági szempontból jelentős létesítmények és a települések megnevezése, e) a vízgyűjtőterület megjelölése, kiterjedése, a mértékadó vízhozam megjelölése és indokolása, f) a művek és műtárgyak rövid leírása és jellemző adatai, g) az érintett vízi- és egyéb létesítmények felsorolása; 2. általános (átnézetes) helyszínrajz 1:10 000-1:25 000 méretarányban, amely feltünteti: a) a magassági adatokat, b) a vízmosást és annak vízgyűjtőterületét, c) a befogadó vízfolyást, d) a nagyobb művek helyét; 3. részletes helyszínrajz 1:1000-1:4000 méretarányban, amely feltünteti: a) a vízmosás területét és közvetlen környezetét, b) a vízmosás közvetlen környezetében lévő épületeket, az érintett vízi- és egyéb létesítményeket, c) a műveket és műtárgyakat; 4. a vízmosás hossz-szelvényét (1:1000-1:4000, illetőleg 1:100 méretarányban), a keresztszelvényeit a tervezett műtárgyak helyén, a műtárgyak körvonalrajzával; 5. a művek és műtárgyak általános terve. X. Belvízvédelmi művek esetén 1. műszaki leírás a) a vízilétesítmény megnevezése, rövid műszaki megjelölése, helye, célja és annak indokoltsága, b) a mentesített terület jellege és kiterjedése, c) a mentesített területen lévő, nemzetgazdasági szempontból jelentős létesítmények és a települések felsorolása, d) a tervezett létesítmény nyomvonala, e) a befogadó vízfolyás;
147
2. általános (átnézetes) helyszínrajz 1:10 000-1:25 000 méretarányban, amely feltünteti a) a tervbe vett létesítményt; b) a mentesített területet és annak vízgyűjtőterületét, a települések kül- és belterületét, c) a befogadó vízfolyást; 3. részletes helyszínrajz 1:10 000-1:50 000 méretarányban, amely feltünteti: a) vonalas művek (főcsatornák, töltések) esetén azok hossz-szelvénye (1:10 000-1:50 000) 1:100 méretarányban, a műtárgyakkal, mértékadó vízszintekkel, b) a keresztszelvények (1:100 vagy 1:200 méretarányban) legfeljebb 500 méterenként, illetőleg a jellemző helyeken és egyéb létesítmények keresztezési pontján, a keresztezési művek körvonalrajzával, a mértékadó vízszintek bejelölésével;
1.
a művek és műtárgyak általános terve, a mértékadó vízszintek bejelölésével.
XI. Folyószabályozási művek esetén 1. műszaki leírás a) a vízimunka, illetőleg vízilétesítmény megnevezése, rövid műszaki meghatározása, célja és indokolása, valamint helye (folyamkilométerben) és jellemző mérőszámai, b) a mértékadó és a jellemző vízszintek, c) a művek jellemző műszaki adatai és anyaguk megjelölése, d) az érintett vízi- és egyéb létesítmények megjelölése és leírása; 2. általános (átnézetes) helyszínrajz 1:100 000-1:150 000 méretarányban, amely feltünteti a) a magassági adatokat, b) a vonalas művek esetében a szelvényezést, c) az egyes vízimunkák (feltöltések, lenyesések, feltöltési anyagnyerő helyek és a kotrások) körvonalát, d) azoknak az ingatlanoknak a helyrajzi számát, amelyen a mű épül; 3. vonalas létesítmények esetében a hossz-szelvény (1:1000-1:100 000 méretarányban, illetőleg 1:100 arányban) és a mintakeresztszelvény 1:100 vagy 1:50 méretarányban, ez azonban szükség esetén torzított is lehet; 4. az alkalmazott szabályozási, illetőleg a mederbe beépítendő egyéb művek általános terve (mintarajza: 1:100 vagy 1:50 méretarányban), illetőleg földmunkáknál vagy kotrásnál a számításhoz felhasznált keresztszelvények és az esetleges hossz-szelvényei; 5. a költségekre, az érdekeltekre és az érintett ingatlanokra, valamint a kártalanításra vonatkozó adatok.
148
6.3
A VÍZÜGYI SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ SZÜKSÉGES MELLÉKLETEK TARTALMA [a18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet 3. számú melléklete szerint]
1. Műszaki leírás a) a tervezett létesítmény leírása és műszaki adatai, b) a létesítmény kapcsolódása vagy érintési pontok meghatározása a vízilétesítményekkel, c) az elhelyezésre vonatkozó úgynevezett abszolút magassági adatokat, d) a létesítmény vízilétesítményekre gyakorolt hatása. 2. Átnézetes helyszínrajz M=1:25 000 vagy 1:10 000 méretarányban, a tervbe vett létesítmény és a meglevő vízilétesítmények feltüntetésével. 3. Részletes helyszínrajz M=1:10 000, 1:4000 vagy 1:2000 méretarányban, a tervbe vett létesítmény, a meglévő vízilétesítmények és vízgazdálkodási magassági adatok feltüntetésével. 4. Keresztezési műtárgyak részletterve M=1:100 vagy 1:200 méretarányban, feltüntetve a keresztezett létesítmény minden műszaki jellemzőjét, fenékszint, levezetési szint, rézsűfenék szélesség, vízhozam, keresztezési magassági elhelyezés, védőtávolság, egyéb adatok. 5. Vonalas létesítmények esetén a hossz-szelvényt a részletes helyszínrajznak megfelelő méretarányban, az úgynevezett abszolút magassági adatok feltüntetésével. 6. Pontszerű létesítmények (így például kutak, szikkasztók, zárt gyűjtők, közműpótló létesítmények) esetében a létesítmény részlettervét, a vízgazdálkodási és a létesítményre vonatkozó műszaki paraméterek feltüntetésével. 6.4
KIVITELI TERV, MÉLYÉPÍTÉSI RÉSZ
MŰTÁRGYAK Műtárgyak részlettervei A műtárgyak zsaluzási (általános építési) terve, minden részlet és méret és mérettűrés pontos feltüntetésével. A főmetszeteken fel kell tüntetni a magassági irányú elhelyezésre vonatkozó kottát (abszolút magasságot), a belső üzemi vízszintet és minden műtárgy egy főmetszete mellett a talajfúrási rétegszelvényt és talajvízállást, utóbbi észlelési keltével, vagy annak közlésével, hogy az eddig észlelt legmagasabb talajvízállás van jelölve. Ugyanitt közölni kell a talajvíz esetleges támadó minőségére (agresszivitására) vonatkozó adatokat. Részletesen fel kell tüntetni az alkalmazandó valamennyi anyag, így a vakolatok, ill. szigetelések minőségét, szerkezetét és magyarázatát, továbbá a beton, habarcs, tégla stb. minőségére vonatkozó utasításokat, a minőség ellenőrzésére vonatkozó utasításokat.. A zsaluzási tervek annyi alaprajzot, metszetet, nézetet, részletet és magyarázó ábrát, valamint méretet tartalmazzanak, amennyi a műtárgy egyértelmű és szakszerű megépítéséhez szükséges. Megfelelő feliratokkal fel kell hívni a figyelmet azokra az elemekre, amelyek vízműtani vagy szerkezeti (gépészeti) okokból különös pontossággal, illetve csak a szerkezeti munkákkal kapcsolatosan, vagy azok elhelyezése után, azokhoz igazodva készítendők. A zsaluzási terveken fel kell tüntetni az építés végrehajtásának módját (víztelenítés, szivárgó, szádfal, vágóél, vesztett beton, dúcolás stb.) és a munkavezető tájékoztatására ajánlatos bejelölni a fontosabb szerkezetek, gépek körvonalait, a falazatokat áttörő csövek tengelyét és körvonalát, a statikai számítások ellenőrzése céljára pedig a számottevő szerkezetekből és gépektől átadódó súly- és dinamikus terhelések. Műtárgyak vasbeton (vasalási) részletterve. Annyi alaprajz és metszet, továbbá az egyes vasbetétek leszabására, hajlítására és elhelyezésére és betonfedésre vonatkozó rajz készítendő a hozzátartozó méretekkel, számozással, jelzésekkel, hogy ennek alapján a vasbetétek előkészíthetők és a szerelés egyértelműen végrehajtható legyen. A terven fel kell tüntetni a vasminőségre vonatkozó utasítást és a fajlagos vasmennyiségre – kg vasbetét 1 m3 betonban – vonatkozó adatokat. A terven, vagy hozzá mellékelve fel kell tüntetni a vasbetétek átmérők és súlyok szerinti táblázatos kimutatását. Méretarány 1:100 – 1:10, illetve 1:5 – 1:1. A
149
műtárgyak részletrajzai. Ajtók, ablak, felülvilágító, aknafedő, hágóvas stb. részlet-, típus- vagy szabványrajza. Víztelenítési terv Olyan legyen, hogy belőle az egyes műtárgyak, vagy az egész munkahely víztelenítésének módja berendezése és üzeme könnyen és minden kétséget kizáróan megérthető legyen. E tervnek tartalmaznia kell: a víztelenítés rendszerét (pl: nyílt víztartás, talajvízszint-süllyesztés stb.), a víztelenítés eszközeit, ezek méreteit és elhelyezését (szivárgó, alagcső, gyűjtőkutak, szivattyúk stb.), a vízelvezetés megoldását (a kiemelt víz elvezetésére szolgáló vezetékeket, a befogadó megjelölését stb.) Kitűzési és földmunkaterv Ha az általános helyszínrajz (lásd 2.421) erre nem alkalmas, külön terven, ill. terveken kell kidolgozni a létesítmény és egyes műtárgyainak egyértelmű kitűzését és elhelyezését, a vízszintes és magassági irányú fixpontok, ill. alapvonalak megadásával együtt. Ugyanígy ki kell dolgozni a földmunkák: munkagödrök, alapgödrök, feltöltések egyértelmű, pontos elkészítéséhez szükséges terveket (helyszínrajz, metszetetek). Méretarány: 1:100 – 1:500. Részletes műszaki leírás: A mélyépítési kiviteli munkák részletes ismertetése, az erőtani (statikai), vízműtani (hidraulikai) számítások teljes anyagával. A talajkutató munkák és talajmechanikai vizsgálatok ismertetése és kiértékelése. Talajmechanikai vélemény a hozzátartozó ábrákkal és táblázatokkal. A műtárgyak és csatornák építési anyagának megválasztása és indoklása. Részletes anyagkimutatás A kiviteli terv tárgyát képező valamennyi mélyépítési munkánál felhasználásra kerülő minden anyagról költségvetési tételenként, anyagkigyűjtés alapján, anyagkimutatást kell készíteni, olyan részletességgel, hogy az anyagok megrendelésére és az árvetés elkészítésére hiánytalan alapot szolgáltasson. Részletes mélyépítési költségvetési szövegkiírás A kiviteli terv tárgyát képező valamennyi mélyépítési munkáról tételes költségvetésszöveget (kiírást) kell készíteni. A kiírásban részletesen le kell írni a végrehajtásra vonatkozó összes utasításokat úgy, hogy ezek alapján az árvetés elkészíthető és a tétel alatt kiírt munka a tervező elgondolásának és a munkára vonatkozó építési feltételeknek megfelelően elvégezhető legyen. CSATORNÁZÁS Részletes helyszínrajz A csatornázandó területet a létesítendő csatornahálózatba beköthető ingatlanok (épületek) berajzolásával. A befogadó partvonalának és szükség szerint a folyásfenéknek magasságát. A létesítendő csatorna jellemző pontjain (bekötések, törések, bukók, aknák) a meglevő terep és a folyásfenék magasságát. A csatornák bejelölését a tisztítóaknák helyének feltüntetésével, az aknák számozásával. A létesítendő csatornák szelvényének belméretét, lejtését és a lejtés irányát. Egyéb tervezett műtárgy helyét. A csatornázás által érintett területen mindennemű földalatti létesítmény alaprajzi vonalvezetését. Részletes hosszszelvények A hosszszelvény tartalma: A létesítendő csatornák hosszmetszete a jellemző pontokban a terepszint és a rendezési magasságok feltüntetésével. A hosszszelvénybe a csatornát méretarányhelyesen be kell rajzolni és egyes jellemző pontokban a csatorna folyási fenékmagasságát. A hosszszelvényeken meg kell adni az építendő csatornák hosszúságát és a tisztítóaknák egymástól való távolságát.
150
A befogadóba torkoló csatornaszakasz hosszszelvényét ki kell egészíteni a befogadómeder keresztszelvényével és annak jellemző magassági és méretadataival és vízállásaira vonatkozó adatokkal. A csatornák szelvénybelmérete, építési anyaga, lejtése és a lejtés iránya. A talajvízszint magassága és a talajvízszint észlelésének időpontja. A csatornába telt szelvényesetén, valamint a tömény szennyvízmennyiség lefolyása mellett előálló sebesség (m/mp). A másodpercenként levezetendő legnagyobb vízmennyiség (liter vagy m3), valamint a csatornaszelvény levezetőképessége (lit/mp, vagy m3/mp). A csatorna által keresztezett más földalatti létesítmények helye és azoknak keresztezésében magassági elhelyezkedése. Útkeresztszelvények. A csatorna térszint alatti elhelyezése szempontjából jellemző pontokon, A keresztmetszetek tartalmazzák: Az út-keresztszelvény meglevő és esetleges rendezési magasságait. A kivitelezést esetleg érintő földalatti létesítményeknek a csatornához viszonyított elhelyezkedését és magasságát. A csatornák helyét, magasságát és jellemző méreteit. A csővezetékek beágyazásának és esetleges szelvényerősítésének módját. Részlettervek az egyes műtárgyakhoz. A részlettervek, mint kiviteli tervek 1:10 – 1:50 méretarányban készüljenek. A csatornaszelvény szerkezeti terve az űrszelvény szerkesztésének módját és annak pontos méreteit (cm) tartalmazza. Fel kell tüntetni a terven a szelvény, vagy egyéb műtárgy adatait, a szelvénybeton, vagy a vakolás mennyiségét és minőségét, az agyagkiszorítás stb. A részlettervek annyi metszetet, nézetet és alaprajzot, valamint méretet tartalmaznak a felhasználandó anyag bejelölésével, amennyi a műtárgy egyértelmű és szakszerű megépítéséhez szükséges. Az ellenőrző erőtani számítást úgy kell összeállítani, hogy a terhelések számítása az erőműtani ellenőrzés menete, a számított erőhatások és ezek alapján a feszültségek, valamint a megengedett igénybevételek ellenőrizhetők legyenek. A munkaárok jellegzetes keresztmetszeti terveit el kell készíteni 1:10-1:50 méretarányban a létesítendő csatornahálózat mindazon szakaszairól, ahol a munkaárok szélességi mérete vagy a munkaárok fenékkiképzése megváltozik. A jellemző munkaárok-keresztmetszet a munkaárok jellemző összméreteit és a létesítendő csatorna elhelyezését tünteti fel. Munkaárok állékonyságát biztosító tervet akkor kell adni, ha az állékonyságot biztosító dúcolás a költségvetési kiírásban egyértelműen nem határozható meg. A tervnek 1:10 – 1:50 méretarányban kell készülnie és a következőket kell tartalmaznia: a dúcolás rendszerét, ill. a dúcolás és szádfalazás rendszerét, a dúcoláshoz, ill. szádfalazáshoz szükséges pallók, gerendák stb. anyagát és méretét. A víztelenítési tervnek tartalmaznia kell: A víztelenítés fajtáját (pl. nyílt víztartás, talajvízszint süllyesztés). A víztelenítés eszközeit, ezek méreteit és elhelyezését (szivárgó, alagcső, gyűjtőkutak, szivattyúk stb.). A vízelvezetés megoldását (a szivattyúzott víz elvezetésére szolgáló vezetékeket, s a befogadó megjelölését stb.). Részletes műszaki leírás és számítások. A feladat ismertetése, az elvezetendő víz eredete, mennyisége és minősége. A csatornahálózat általános elrendezése helyszínrajzi és magassági adatokkal. A befogadóra vonatkozó adatok (közepes kisvízállás, közepes vízállás legnagyobb árvízszint, jeges vízállások). A terület geológiai, hidrogeológiai adatai, talajvízvizsgálatok eredményei. A tervezett közcsatornahálózatban a csapadékmentes szennyvízmennyiség mellett előálló legkisebb sebesség és a telt szelvény mellett előálló sebesség. A vízműtani számítások a csatornaszelvények alakja megváltoztatásának indokolásával a 2.34 pont szerint.
151
A tervezett műtárgyak leírása. A csatornák és a műtárgyak építési anyagának megválasztása és indokolása. Részletes anyagkimutatás. A kiviteli terv tárgyát képező csatornaépítésnél felhasználása kerülő összes anyagokról olyan részletességgel kell az összesítő anyagkimutatást elkészíteni, hogy az az anyagok megrendelésére és az árvetésre alapul szolgálhasson. Részletes költségvetési kiírás. A kiviteli terv tárgyát képező csatorna építésénél előreláthatóan összes munkanemekről költségvetési kiírást kell készíteni. A kiírásban részletesen le kell írni a végrehajtásra vonatkozó összes utasításokat úgy, hogy ezek alapján az előárvetés elkészíthető és a tétel alatt kiírt munka elvégezhető legyen.
152