83)

MEMO/12/54 Brüsszel, 2012. január 30.

Gyakran ismételt kérdések: Erasmus program (IP/12/83) 1. Mi az az „„Erasmus tanulmányi idĘszak”” és ki határozza meg a tartalmát? Egy Erasmus tanulmányi idĘszak 3––12 hónapig tart, és szerves részét képezi a hallgató egyetemi, illetve más felsĘoktatási intézményben folytatott tanulmányának. A hallgató, az anyaintézmény és a fogadó intézmény által kötött „„tanulmányi megállapodásnak”” megfelelĘen a külföldön sikeresen elvégzett tanulmányi idĘszakot teljes mértékben el kell ismerni a tanulmányok részeként. A tanulmányi megállapodás a tanulmányi idĘszak megkezdése elĘtt megkötendĘ egyfajta szerzĘdés. Részletesen meghatározza, hogy a hallgató milyen modulokat fog tanulni. A külföldi tanulmányi idĘszak végén a fogadó intézmény jelentést készít az Erasmus hallgató és az anyaintézmény számára a külföldön végzett tanulmányi programban elért eredményekrĘl. Az Erasmus programban részt vevĘ egyetemeknek és egyéb felsĘoktatási intézményeknek rendelkezniük kell Erasmus felsĘoktatási intézményi programtervvel (Erasmus University Charter), és azon ország nemzeti hatóságai által elismert intézménynek kell lenniük, amelyben találhatók. Az Erasmus felsĘoktatási intézményi programterv célja, hogy az érintett intézmények által követendĘ alapelvek és teljesítendĘ kötelezettségvállalások megállapításával garantálja a program minĘségét. „„KibĘvített”” Erasmus felsĘoktatási intézményi programtervvel rendelkezĘ felsĘoktatási intézménybe beiratkozott hallgatók külföldön szakmai gyakorlatot (szakmai képzést/gyakorlati képzést) is végezhetnek egy vállalatnál vagy szervezetben. Az érintettek által a mobilitási idĘszak elĘtt kötött „„tanulmányi megállapodásnak”” megfelelĘen az anyaintézménynek teljes mértékben el kell ismernie a külföldön végzett idĘszakot.

2. Hogyan kell Erasmus hallgatói mobilitási ösztöndíjra pályázni? Az Erasmus hallgatói csereprogramban való részvételhez a hallgatónak a következĘ feltételeknek kell megfelelnie: - valamely részt vevĘ felsĘoktatási intézményben hallgatói jogviszonnyal rendelkezik (akár doktori képzésben is) a 33 részt vevĘ ország (EU 27, valamint Horvátország, Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc és Törökország) egyikében, - felsĘoktatási tanulmányaiból legalább egy évet sikeresen elvégzett (ez a feltétel a szakmai gyakorlatokra nem vonatkozik). Az EU egyetemeinek és más felsĘoktatási intézményeinek nagy többsége részt vesz az Erasmus-programban. ElsĘ lépésként a küldĘ felsĘoktatási intézmény nemzetközi kapcsolatok vagy Erasmus irodája szolgál információval arról, miként lehet Erasmustámogatáshoz jutni. Ez az iroda tud tájékoztatást adni arról, hogy az intézmény mely Erasmus csereprogramokban vesz részt.

3. Hány hallgató profitált eddig az Erasmus programból? 1987-es indulása óta az Erasmus program keretében folyó diákcsere folyamatosan bĘvül, és a 2012/2013-as tanév során a részt vevĘk száma várhatóan el fogja érni a 3 milliót. A hallgatói mobilitásban részt vevĘ hallgatók létszámára vonatkozó 3 milliós irányszám elérése

A 2009/2010-es évben külföldön tanulmányokat vagy szakmai gyakorlatot végzĘ hallgatók megoszlása

4. Mekkora támogatást kapnak az Erasmus hallgatók? A 2009/10-es tanévben az átlagos havi Erasmus támogatás 254 euró volt. A legtöbb országban a kérelmek száma jóval meghaladja az elérhetĘ ösztöndíjak számát. A 2009/10-es tanévben több mint 213 000 hallgató kapott Erasmus támogatást ahhoz, hogy külföldön végezzen tanulmányokat vagy szakmai gyakorlatot –– ez az elĘzĘ évhez képest 7,4 %-os növekedést (egyben új rekordot) jelent.

2

A támogatásokat a küldĘ felsĘoktatási intézmény által kiválasztott és a fogadó intézmény vagy (szakmai gyakorlat esetében) vállalat által fogadni kívánt hallgatóknak ítélik oda. Az Erasmus program alapelve, hogy a hallgatóknak a fogadó intézmények semmilyen tandíjat nem számíthatnak fel. A támogatás összegét a részt vevĘ országok egyénileg állapítják meg, de az semmiképpen sem fedezi a diákok összes költségét. Valójában a különbözĘ országokban eltérĘ megélhetési költségek közötti különbségek egy részét hivatott fedezni. Az Európai Bizottság célországonként meghatározza a havi támogatás felsĘ határát, majd az Erasmus programot lebonyolító nemzeti ügynökségek és a felsĘoktatási intézmények döntik el, hogy mekkora legyen a támogatás összege. A legtöbben a támogatottak (hallgatók és oktatók) számát igyekeznek maximalizálni, míg egyes ügynökségek inkább kevesebb támogatottnak biztosítanak magasabb összegĦ támogatást. A nemzeti ügynökségek és az anyaintézmények figyelembe vehetik például a hallgatók szociális és gazdasági helyzetét, valamint a küldĘ és a fogadó intézmények távolságát. Az Erasmus-támogatással egyidejĦleg igénybe lehet venni más, a felsĘoktatási intézménytĘl, a tagállamoktól, a régióktól vagy egyéb állami vagy magánszervezettĘl származó pénzeszközöket is. Egyre több magánvállalat kínál mobilitási támogatást, és egyre több hallgató tud tanulmányi hitelt felvenni bankoktól.

5. Igaz, hogy az Erasmus program az oktatói mobilitást és a nyelvi kurzusokat is támogatja? Igen. A 33 részt vevĘ országban a nemzeti ügynökségek az egyéni mobilitás ösztönzése érdekében úgynevezett „„decentralizált intézkedéseket”” bonyolítanak le, melyek: az oktatási és képzési célú oktatói mobilitást támogató Erasmus program, az Erasmus intenzív programok és az Erasmus intenzív nyelvi kurzusok. Erasmus oktatói mobilitási program Az oktatók az oktatási megbízások révén külföldön tölthetnek egy tanítási ciklust. Ez egy naptól (legalább 5 tanítási óra) 6 hétig terjedhet egy másik országbeli felsĘoktatási intézményben. A cél az oktatás kiválóságának és a felsĘoktatási intézmények közötti együttmĦködés ösztönzése. Az oktatói mobilitásra az Erasmus teljes költségvetésének 8 %-át fordítják. A 2009/10-es tanévben 29 031 oktatási megbízást és 8 745 képzési megbízást finanszíroztak az Erasmus programból. Dolgozóknak szervezett képzésen a nem oktató dolgozók is részt vehetnek.

3

Az oktatói mobilitási programban részt vevĘk létszámának növekedése a 2007/08-as és a 2009/10-es tanév között

Erasmus intenzív programok és intenzív nyelvi kurzusok Az intenzív program egy rövid tanulmányi program legalább három ország részvételével, amely felsĘoktatási intézmények hallgatóit és oktatóit hozza össze. 10 egymást követĘ, egész naptól 6 hétig terjedĘ idĘtartamú, egy adott témával összefüggésben végzett munkát jelent. Célja olyan témák oktatásának ösztönzése, amelyeket egyébként nem biztos, hogy tanítanának az egyes felsĘoktatási intézményekben, továbbá lehetĘvé tenni, hogy hallgatók és oktatók nemzetközi csoportokban mĦködjenek együtt. Az Erasmus intenzív programok fĘ jellemzĘje az interdiszciplináris és multidiszciplináris innovatív megközelítés. A 2009/10-es tanévben 384 intenzív programban 12 606 hallgató és 4 378 oktató vett részt. Erasmus intenzív nyelvi kurzusok A kezdeményezés a kevésbé széles körben használt és tanított nyelveket oktató tanfolyamatokat támogatja. Ilyen tanfolyamokat azokban az országokban szerveznek, amelyekben ezeket a nyelveket felsĘoktatási intézményekben tanítási nyelvként használják. Az angol, a német, a francia és a spanyol (kasztíliai) nem választható Erasmus intenzív nyelvi kurzus tárgyául. A tanfolyamok célja nyelvi és kulturális szempontból felkészíteni a leendĘ Erasmus hallgatókat a fogadó országban a mobilitási idĘszakra. A 2009/10-es tanévben 5 386 hallgató vett részt 361 Erasmus intenzív nyelvi kurzuson. Egyéb intézkedések A „„centralizált intézkedéseket””, mint például a hálózatokat, a többoldalú projekteket és a kísérĘ intézkedéseket az EU Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynöksége irányítja. Ezek célja adott tevékenységek kidolgozása a felsĘoktatási intézmények és egyéb érintett felek (például vállalkozások) között a felsĘoktatás adott vonatkozásainak modernizálása, valamint az ágazatban a szakpolitika végrehajtása és alapadatokkal való ellátása érdekében.

4

A finanszírozott Erasmus egyetemi együttmĦködési projektek területei 2007-tĘl 2010-ig

Az Erasmus együttmĦködési projektek fókuszában álló felsĘoktatási szakpolitikai prioritások 2007-tĘl 2010-ig

5

6. Milyen szerepet töltenek be a tagállamok az Erasmus programban? Az uniós tagállamok több szinten is részt vesznek a programban. ElĘször is minden tagállam elküldi nemzeti minisztériumának képviselĘit az Európai Unió Tanácsába, ahol jogszabályokat fogadnak el és koordinálják a szakpolitikákat, mint például az egész életen át tartó tanulás programját, amelynek része az Erasmus. Az Erasmus hét évre szóló költségvetésérĘl a Tanács és az Európai Parlament közösen határoz. Az Erasmus finanszírozására jelenleg évente körülbelül 450 millió euró áll rendelkezésre. Másrészt a nemzeti hatóságok társfinanszírozzák nemzeti ügynökségeik mĦködési költségeit, továbbá felügyelik hazájukban az Erasmus program végrehajtását. Az Európai Bizottságot az egész életen át tartó tanulás programja megvalósításában az egész életen át tartó tanulás bizottsága segíti, amely a tagállamok képviselĘibĘl áll. Végül pedig az Erasmus programban való részvételhez a felsĘoktatási intézményeknek rendelkezniük kell Erasmus felsĘoktatási intézményi programtervvel, ehhez pedig a nemzeti hatóságaik által elismert intézménynek kell lenniük.

7. Mit takar az „„Erasmus mindenkinek””? Az Erasmus mindenkinek az Európai Bizottság új pénzügyi támogatási programra irányuló javaslata az oktatás, képzés, ifjúság és sport területén. A program 2014-ben venné kezdetét, és jelentĘsen növelné az ismeretek és képességek fejlesztésére fordítható pénzeszközöket. Az Erasmus mindenkinek azon az elĘfeltevésen alapul, hogy az oktatásba és képzésbe való befektetés jelenti a kulcsot az emberekben rejlĘ képességek kiaknázásához, aminek révén kiteljesíthetik személyes fejlĘdésüket, új képességeket sajátíthatnak el és javíthatják karrierkilátásaikat. Az Erasmus mindenkinek program ésszerĦsített szerkezetének köszönhetĘen javulni fog a program hatásfoka, mindez pedig több támogatást jelent majd a hallgatóknak, gyakornokoknak, tanároknak és más érintetteknek. Az új program keretében jelentĘsen megszaporodnak a mobilitási és együttmĦködési lehetĘségek: több pénzeszköz áll majd a felsĘoktatásban és szakképzésben részt vevĘ diákok, gyakornokok, tanárok, oktatók és ifjúságsegítĘk rendelkezésére külföldi tanuláshoz, képzéshez, tanításhoz és önkéntes munkához. Az oktatási és képzési intézményeknek, valamint az ifjúsági szervezeteknek is több lehetĘségük nyílik majd arra, hogy partnerségeket alakítsanak ki és így megosszák egymással tapasztalataikat, továbbá hogy együttmĦködjenek vállalatokkal az innováció és foglalkoztathatóság elĘsegítésére. KibĘvülnek általa az informatikai platformok –– mint pl. az e-twinning –– támogatási lehetĘségei is, amelyek révén az iskolák és más oktatási szolgáltatók az interneten keresztül kapcsolódhatnak össze.

8. Miben különbözik az Erasmus mindenkinek program a jelenlegi programoktól? A fĘ célkitĦzés ugyanaz: az egyének fejlĘdésének, képességeinek és végsĘ soron foglalkoztathatóságának javítása, továbbá az oktatási és képzési rendszerek korszerĦsítésének támogatása. Az Erasmus mindenkinek hét meglévĘ program helyébe lépne: összefogja az egész életen át tartó tanulás programját (Erasmus, Leonardo da Vinci, Comenius és Grundtvig), a Fiatalok lendületben programot és öt nemzetközi együttmĦködési programot (Erasmus Mundus, Tempus, Alfa, Edulink és az iparosodott országokkal folytatott együttmĦködés programja).

6

A jelenlegi programok fĘ céljai (tanulmányi mobilitás, együttmĦködési projektek és a szakpolitikai reform támogatása) tovább fognak folytatódni, de meg fognak erĘsödni azok az intézkedések, ahol a legerĘsebb a rendszerszintĦ hatás, és ahol egyértelmĦ az uniós hozzáadott érték. Van néhány új innovatív javaslat is, mint pl. az Erasmus mesterképzésben részt vevĘ diákok hitelgarancia-rendszere, a tudásfejlesztési szövetségek és az ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek. Egy egységes program egyszerĦbb alkalmazási szabályokat és eljárásokat fog eredményezni, és elkerülhetĘ lesz a tevékenységek fragmentáltsága és átfedése. (Lásd: IP/11/1398). 2007 óta évente átlagosan 400 000-en kapnak uniós támogatást külföldi tanulmányhoz, képzéshez vagy önkéntes munkához. A Bizottság javaslata értelmében ez a szám csaknem megkétszerezĘdne. Az Erasmus mindenkinek javaslatot jelenleg vitatja meg a Tanács (27 tagállam) és az Európai Parlament; a 2014––2020 közötti idĘszakra vonatkozó pénzügyi keretrĘl is Ęk hozzák majd meg a végsĘ döntést.

7

9. Ki profitál az Erasmus programból? *Becsült adatok

Célcsoport

CélkitĦzések

2009/10es költségv etés

FelsĘoktatási intézmények hallgatói

A hallgatók a külföldön végzett tanulmányok vagy szakmai gyakorlat révén szerezzenek új ismereteket, és fejlesszék átvihetĘ kulcskompetenciáikat;

330 m €

Része a 2009/10es költségv etésbĘl 77%

FelsĘoktatási intézmények oktatói

FelsĘoktatási intézmények nem oktató dolgozói FelsĘoktatás i intézmények

2012-es költségve tés* 450 m €

A kedvezmény ezettek száma* 2012/2013 280 000 hallgató (30 %-uk végez szakmai gyakorlatot külföldön)

(körülbelül 20 %-uk végzett szakmai gyakorlatot külföldön)

A hallgatók készüljenek fel jól a jövĘbeni munkaerĘ-piaci igényekre; Javuljon a nyelvismeret és a kultúrák megértése. A bevált módszerek és innovatív tanulási módszerek oktatás vagy képzés céljából külföldön tett rövid látogatások keretében való cseréjével javuljon az oktatás minĘsége. Rövid képzési célú látogatások révén ösztönözni a felsĘoktatási intézmények közötti nemzetközi együttmĦködést. Fokozni a modernizálásukat és a vonzerejüket;

A kedvezmény ezettek száma 2009/10 213 000 hallgató

21 m €

5%

30 500 külföldi tartózkodás az oktatók számára

28 m €

40 000 külföldi tartózkodás az oktatók számára

5m€

1%

7m €

70 m €

16%*

7 000 külföldi tartózkodás a nem oktató dolgozók számára 3000 intézmény

90 m €

9 500 külföldi tartózkodás a nem oktató dolgozók számára N/A

3m€

1%*

N/A

4,5 m €

N/A

1m€

<1%*

27 000 fogadó vállalat/szerve zet

1,5 m €

N/A

Ösztönözni a nemzetközi felsĘoktatási mobilitást és együttmĦködést; Az oktatási és képzési tanterveket összhangba hozni a munkaerĘ-piaci igényekkel;

Állami szervek, szövetségek és egyéb érintettek

Magánszféra

LehetĘséget teremteni meghatározott témák közös tanítására. Arra bátorítani Ęket, hogy például kommunikáció, felmérések, kutatás terén lebonyolított együttmĦködési projektek és kezdeményezések révén hozzájáruljanak a felsĘoktatási intézmények modernizálásához. A tudás cseréjével, ezen belül felsĘoktatási intézményekben végzett oktatással javítani a vállalkozások versenyképességét; Javítani a gyakornokok szakmai ismereteit és foglalkoztathatóságát; Bevonni a munkaadókat és a munkaerĘ-piaci intézményeket az innovatív programok kidolgozásába és lebonyolításába.

8

10. Hol találhatók az Erasmus programra vonatkozó statisztikák? Az Erasmus programra vonatkozó statisztikák a következĘ honlapon vagy az „„Erasmus –– facts, figures & trends –– The European Union support for student and staff exchanges and university cooperation in 2009/2010”” (Erasmus –– tények, számok és trendek –– Az Európai Unió által hallgatói és oktatói cserékhez, valamint egyetemi együttmĦködéshez nyújtott támogatás a 2009/2010-es tanévben) címĦ kiadványban olvashatók: Statisztika: http://ec.europa.eu/education/erasmus/doc920_en.htm Kiadvány: http://ec.europa.eu/education/pub/pdf/higher/erasmus0910_en.pdf

9

1. melléklet Az Erasmus program nagykövetei A programban részt vevĘ 33 országban megválasztották az „„Erasmus program nagyköveteit””. Minden egyes ország képviseletére egy hallgatót és egy oktatót választottak meg, az alapján, hogy mekkora hatást gyakorolt szakmai, illetve magánéletükre az Erasmus programban való részvételük; szerepük az, hogy a többi hallgatót és oktatót a program által kínált lehetĘségek kiaknázására buzdítsák.

Country

Student Ambassador

Staff Ambassador

Marc GOFFART from University of Ghent in 1990 (3 months) to Free University of Amsterdam (Netherlands)

Hugo MARQUANT Head of International Office and Erasmus Coordinator (1986-2003) Léonard de Vinci University College

Boryana KLINKOVA from Burgas Free University in 2001 (3 months) to Chemnitz University of Technology (Germany)

Rumyana TODOROVA Vice-Rector for International Relations University of Shumen

Tomas VITVAR from Czech Technical University in Prague in 2000 (6 months) to Cork Institute of Technology (Ireland)

Milada HLAVÁýKOVÁ Erasmus department coordinator since 1998/99 VŠŠB –– Technical University of Ostrava

Nina SIIG SIMONSEN from Roskilde University in 2009 (4 months) to Mykolas Romeris University (Lithuania)

Connie VÆVER Lecturer VIA University College (TEKO Design)

DE

Katja KROHN from University of Greifswald in 2007 (5 months) to University of Oviedo (Spain)

Christiane BIEHL LLP/Erasmus institutional coordinator since 1997 University of Cologne

EE

Helen MARGUS from Tallinn University in 2005 (5 months) to University of Ioannina (Greece)

Sirje VIRKUS Lecturer and Erasmus departmental coordinator Tallinn University

Jessica GOUGH from University of Limerick in 2009 (5 months) to Autonomous University of Barcelona (Spain)

Miriam BRODERICK Head of Department of Languages and Cultural Studies Dublin Institute of Technology

Maria KALIAMBOU from Aristotle University of Thessaloniki

Katerina GALANAKISPILIOTOPOULOS Head of International Relations /

BE

BG

CZ

DK

IE

10

in 1995 (6 months) to Ludwig-Maximilians-University of Munich (Germany)

LLP/Erasmus ECTS institutional coordinator Athens University of Economics and Business

Tomás SÁNCHEZ LÓPEZ from Polytechnic University of Valencia in 2002 (1 year) to Helsinki Metropolia University of Applied Sciences (Finland)

Fidel CORCUERA MANSO Vice-Rector of International relations University of Zaragoza

Nathalie BRAHIMI Lecturer Lycée Ozenne

FR

Julien PEA from University of Franche-Comté 2003 (9 months) to University of Birmingham (UK)

Ann Katherine ISAACS Lecturer University of Pisa

IT

Maurizio OLIVIERO from University of Perugia in 1988 (9 months) to University of Alicante (Spain)

Maria HADJIMATHEOU LLP/Erasmus institutional coordinator University of Cyprus

CY

Stavroulla ANTONIOU from University of Cyprus in 2004 (6 months) to Roma Tre University (Italy) Madara APSALONE from University of Latvia in 2006 (5 months) to Copenhagen Business School (Denmark)

Aleksejs NAUMOVS Rector Art Academy of Latvia

Tadas ZUKAS from Mykolas Romeris University in 2001 (6 months) to Christian Albrechts University of Kiel (Germany)

Vilma LEONAVICIENE Lecturer Vilnius Pedagogical University

Matthieu CISOWSKI from Paris IV –– Sorbonne in 2000 to Bremen University (Germany)

Lucien KERGER Vice-President University of Luxembourg

Piroska BAKOS from University of Pécs in 1998 to European University Viadrina Frankfurt Oder (Germany)

Mária DUDÁS Lecturer and institutional coordinator Óbuda University

David FRIGGIERI from University of Malta in 2000 (7 months) to University of Rennes I (France)

John SCHRANZ Lecturer University of Malta

EL

ES

LV

LT

LU

HU

MT

11

NL

AT

PL

PT

RO

SI

SK

FI

SE

Désirée MAJOOR from Utrecht University in 1987 (6 months) to Bologna University (Italy)

Bram PEPER Lecturer Erasmus University Rotterdam

René KREMSER from Vorarlberg University of Applied Sciences in 2005 (5 months) to VAMK University of Applied Sciences (Finland)

Elena LUPTAK Docent and Erasmus departmental coordinator Konservatorium Wien University

Diana DMUCHOWSKA from Medical University of Bialystok in 2005 (1 year) to University of Duisburg-Essen (Germany)

Ryszard ZAMORSKI Vice-Dean Bydgoszcz University of Technology and Life Sciences

Filipe ARAÚJO from Catholic University of Portugal in 1999 (10 months) to LUMSA University (Italy)

José MARAT-MENDES Lecturer New University of Lisbon

Laura Adelina POPA from Academy of Economic Studies Bucharest in 2008 (10 months) to Istanbul University

Ion VISA Rector Transilvania University of Brasov

Jure KUMLJANC from Faculty of Tourism Studies Portorožž in 2007 (6 months) to University College Birmingham (UK)

Vesna RIJAVEC Lecturer University of Maribor

Jana VITVAROVÁ from University of ŽŽilina in 2000 (5 months) to National Institute of Telecommunications, Evry (France)

Jozef RISTVEJ Vice-Dean for Development and International Relations University of ŽŽilina

Paula PIETILÄ Elina YLIPELKONEN from Seinäjoki University of Applied Disability Coordinator University of Turku Sciences in 2006 to Protestant University of Applied Sciences Berlin (Germany) Karl-Fredrik AHLMARK from University of Gothenburg in 2008 (6 months) to Loughborough University (UK)

12

Hans ÅHL Swedish and Swedish as a second language Erasmus Intensive Language Course coordinator

Mid Sweden University

UK

HR

TR

IS

LI

NO

CH

Kate SAMWAYS from Cardiff University in 2008 (10 months) to IT Institute for the Disabled in Aveyron (France) and Ca' Foscari University Venice (Italy)

Julia KENNEDY Erasmus institutional coordinator Robert Gordon University

Jelena SIMIû from University of Rijeka in 2010 (4 months) to University of Wrocáaw (Poland)

Katica ŠŠIMUNOVIû Erasmus Faculty coordinator Josip Juraj Strossmayer University of Osijek

Begum YURDAKOK from Ankara University in 2004 (9 months study exchange) and in 2008 (10 months training exchange) to University of Bologna (Italy) and Karolinska Institut Stockholm (Sweden)

Mr. Mustafa ÇOBAN Lecturer Akdeniz University Vocational High School of Health Services

Ásgerður KJARTANSDÓTTIR from University of Iceland in 1997 (5 months) to Umeå University (Sweden)

Guðmundur HÁLFDANARSON Lecturer University of Iceland

Gerold BÜCHEL from University of Liechtenstein in 2001 (6 months) to Catholic University of Lyon (France)

Hansjörg HILTI Lecturer University of Liechtenstein

Frederik STRAND SARDINOUX from INSA Toulouse in 2008 (6 months) to Norwegian University of Science and Technology

Wolfgang LASCHET EU Programme coordinator Norwegian University of Science and Technology

Marco AMHERD from Zurich University of the Arts in 2011 ( 10 months) to CESMD Toulouse (Centre d'Etudes supérieures Musique et Danse)

Antoinette CHARON WAUTERS Lecturer and International Relations coordinator University of Lausanne

13