81 oldal

MSSZ_V15.1 Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Munkahelyi Sugárvédelmi Szabályzata.

Módosítások jegyzéke Verzió: Rövid leírása/ismertetése: A 16/2000 (VI. 8.)EüM rendelet végrehajtása 7. Vezérigazgató-helyettes munkakör bevezetése, 8.

Módosított fejezet(ek):

8.1

Módosított oldalak: 2, 3, 4, 5, 16, 20, 22, 23, 25, 26, 27, 34, 35, 39, 60, 65, 66, 67, 68, M-1-1 Kiegészítő oldalak: 20-1, 20-2, 26-1, 30-1, 5.2.3.2. fejezet 7.2.2. fejezet 13.3.10.4. fejezet 13.4.3. fejezet 13.4.5.1. fejezet 18.1.3. fejezet Teljes dokumentum

2002. 12. 06.

Teljes dokumentum

2007. 03. 29.

Teljes dokumentum

2008. 12. 19.

Teljes dokumentum

2010. 01. 26.

Teljes dokumentum

2010.12. 30.

8.2

9. 10.

11.

12. 13.

A normál ki- és belépési rendtől való eltérés, Elektronikus dózismérők általános megnevezése, Korlátozottan kezelhető helyiségek zárási rendje, KISUM felülvizsgálat időtartamának növelése, A zsilipből létesített telefonkapcsolat pontosítása. A 30/2001. (X. 8.) EüM rendelet és a 15/2001. (VI. 6.) KöM rendelet hatályba lépése, az OSART vizsgálat során meghatározott feladatok, valamint az elektronikus operatív dózismérők használatában bekövetkezett változások bevezetése az ellenőrzött zónában. A PA Rt-nál végrehajtott szervezeti változások.

Az előzetes észrevételek, az esemény kivizsgálások tapasztalatai, a 2. blokki üzemzavar tapasztalatai A WANO vizsgálaton meghatározott intézkedések, a PassPort 2. fázis bevezetése, az esemény kivizsgálásokban meghatározott intézkedések, valamint a megváltozott hulladék felszabadítási határértékek Folyamatfejlesztés Vezetői döntés az MSSZ–vizsga rendjéről, LE-04143/2007-AL OAH levél az S20705. kivizsgálás kapcsán, Zárt sugárforrás sérülésének szabályozása, Radioaktív anyagok kezelésében, nyilvántartásában hatályba lépett nemzeti szabályozók előírásainak beépítése, KKÁT önálló engedélyesként való szerepeltetése, Új helyiségkódok bevezetése, A hulladék felszabadítás felülvizsgálata, B10806. azonosítószámú eseménykivizsgálási jegyzőkönyv 13.11. feladatában meghatározott intézkedés. Szervezeti átalakítás (az átalakítás érintette a sugárvédelemért felelős szervezet felépítését, feladatmegosztását) OAH HA5139 számú határozata a KGYK ABOS besorolásáról, Vezetői döntés a hermetikus térbe belépés rendjéről, Új kiegészítő eszköz használatának előírása

Fájl azonosító:

MSSZ-15.1verzo.doc

Teljes dokumentum Teljes dokumentum

Hatálybalépés 2001. 01. 01. 2002. 01. 01.

2003. 04. 24.

2004. 05. 18.

IBIR kat: 2

Nyomtatás dátuma: 2014. július 14. Csak a nyomtatás napján érvényes, felhasználás esetén meg kell győződni az érvényességről.

2/ 81

oldal


14.

15.

15.1

zajos térben végzett sugárveszélyes munka esetén, A szabályzat egyedi megsértése esetén annak dokumentálási módjának szabályozása, Durva megsértés esetén a belépési jogosultság megvonás időtartamának szabályozása, A személyi dozimetriai ellenőrzés feljegyzési szintjeinek módosítása, Egyéb észrevételek. Hatósági szervezetváltozás, Sugáregészségügyi hatósággal történt egyeztetés megállapításai, Pontosítás a külső munkavállalók orvosi igazolásával kapcsolatban, Kiegészítés esemény kivizsgálás tapasztalati alapján, Pontosítás a sugárvédelmi mérőeszközök jelzéseivel kapcsolatban, A légzésvédő eszközökre vonatkozó FSU204_VU03 és az MSSZ összehangolása, Radioaktív anyagok nyilvántartásával, adatszolgáltatásával kapcsolatos előírások pontosítása, Radioaktív anyagok szállításának személyi feltételeire vonatkozó rendeleti előírások miatti módosítás, A PA Zrt. telephelyére történő radioaktív anyagok szállítás feltételeinek módosulása, Hivatkozások aktualizálása, Rövidítések, megfeleltetések kiegészítése, A helyiségek besorolásának aktualizálása az AS6 szerint, Egyéb, kisebb észrevételek, pontosítások. Sugárvédelmi szabályok megsértése esetén alkalmazandó szankciók szigorítása Vezérigazgató-helyettes munkakör megszűnése Teljeskörű - Eü. épületben is mindenki számára kötelező - operatív dozimetrálás, Változás a hatósági dózismérők típusában, Hatósági dózismérő igénylés a fogadó osztály ellenjegyzésével, Dózismérők jelzése esetén a munka folytatásának feltételei, 246/2011. (XI. 24.) Korm. rendelet szerinti biztonsági övezet kijelölés, Dózismérő tartótasak használatának megszüntetése, TL-dózismérőkkel végzett ellenőrzés feljegyzési szintjének módosítása, Légzésvédő maszk kifejezés alkalmazása, Hivatkozás a190/2011. (IX. 19.) Korm. rendelet alapján készített fizikai védelmi tervre, Hivatkozások aktualizálása, A helyiségek besorolásának aktualizálása, pontosítása, Hulladék felszabadítás felülvizsgálata, Egyéb, kisebb észrevételek, pontosítások. Enyhítés a külsős munkavállaló dozimetriai engedély szempontjából koordinálóvá, illetve felelős munkavezetővé válásának feltételeiben.

Fájl azonosító:

MSSZ-15.1verzo.doc

Teljes dokumentum

2011. 11. 09.

Teljes dokumentum

2013. 03. 21.

13.3.9.3.2.

2014. 07. 01.

IBIR kat: 2


3/ 81

oldal


ÜT véleményezés:

X Szükséges

határozat száma:

663

Nem szükséges Hatósági jóváhagyás:

határozat száma:

X Szükséges

KEF-10362-4/2014 Nem szükséges

VBJ-ben érintett

Igen

X Nem

A szabályozás hatálya: Az MSSZ hatálya kiterjed az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. mindazon, az atomerőműben (AE) folytatott sugárveszélyes tevékenységek szabályozására, amelyek magukban foglalják a blokkok ellenőrzött zónájában és az AE szabad zónájában végzett sugárveszélyes munkákat.

A szabályozás alkalmazásának területei: A Szabályzat betartása az AE területén tartózkodó minden személy részére kötelező, függetlenül attól, hogy az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. munkavállalója, vagy sem. A jelen Szabályzatból vizsgával nem rendelkező dolgozók és látogatók esetében a Szabályzat előírásainak betartásáért a kísérő felelős. Az AE minden utasításának összhangban kell lennie a jelen Szabályzattal. A különböző szintű utasítások sugárvédelmi vonatkozású részeinek, fejezeteinek jóváhagyásához a Sugár- és Környezetvédelmi Főosztály (SKVFO) egyetértő szakvéleménye szükséges.

Fájl azonosító:

MSSZ-15.1verzo.doc

IBIR kat: 2


4/ 81

oldal


Tartalomjegyzék SZABÁLYZAT LEÍRÁSA .............................................................................................................................. 8

1.

1.1. SZABÁLYZAT FOLYAMATÁBRÁJA .................................................................................................................... 8 2.

ÁLTALÁNOS RÉSZ ....................................................................................................................................... 8

3.

MEGHATÁROZÁSOK .................................................................................................................................. 8

4.

FELELŐSSÉG ÉS KÖTELEZETTSÉG ....................................................................................................... 8 4.1. A MUNKAVÁLLALÓK SUGÁRVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS FELELŐSSÉGE ÉS KÖTELEZETTSÉGE ... 8 4.2. A VEZETŐK ÉS A SUGÁRVÉDELMI SZERVEZET SUGÁRVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS FELELŐSSÉGE ÉS KÖTELEZETTSÉGE ........................................................................................................................................ 9 AZ AE SUGÁRVÉDELMI SZERVEZETE ................................................................................................ 11

5. 5.1. 5.2. 5.3. 5.4. 5.5.

A SUGÁRVÉDELMI SZERVEZET FELÉPÍTÉSE .................................................................................................... 11 A SUGÁRVÉDELEMÉRT FELELŐS SZERVEZET FELADATKÖRE ÉS JOGKÖRE ...................................................... 11 A SUGÁRVÉDELMI SZABÁLYOK MEGSÉRTÉSÉNEK KÖVETKEZMÉNYEI ............................................................ 14 A MUNKAHELYI SUGÁRVÉDELMI MEGBÍZOTT FELADATKÖRE ÉS JOGKÖRE..................................................... 16 A SUGÁRVÉDELMI FŐFELÜGYELŐ FELADATKÖRE ÉS JOGKÖRE ...................................................................... 16 KAPCSOLATTARTÁS A SUGÁREGÉSZSÉGÜGYI HATÓSÁGGAL ................................................. 17

6.

6.1. AZ ÜZEMI ÉS HATÓSÁGI KÖRNYEZETI SUGÁRVÉDELMI ELLENŐRZŐ RENDSZER KAPCSOLATA ........................ 17 6.2. A SUGÁREGÉSZSÉGÜGYI HATÓSÁG ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSAI .................................................................... 17 6.3. A SUGÁRVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS RENDKÍVÜLI ESETEK BEJELENTÉSI RENDJE ........................................ 19 SUGÁRBIZTONSÁGI NORMÁK............................................................................................................... 20

7. 7.1. 7.2. 7.3. 7.4. 7.5.

MUNKAFELTÉTELEK ...................................................................................................................................... 20 HATÁRÉRTÉKEK ............................................................................................................................................ 20 EGYÉB KORLÁTOK ......................................................................................................................................... 22 ELLENŐRZÉSI SZINTEK ................................................................................................................................... 23 VIZSGÁLATI SZINTEK ..................................................................................................................................... 24 A SUGÁRVESZÉLYES MUNKAVÉGZÉS ÉS AZ ELLENŐRZÖTT ZÓNÁBA TÖRTÉNŐ BELÉPÉS FELTÉTELEI ............................................................................................................................. 25

8.

ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK .............................................................................................................................. 25 ORVOSI ALKALMASSÁG ELLENŐRZÉSE .......................................................................................................... 25 SZEMÉLYI DOZIMETRIAI ELLENŐRZÉS ............................................................................................................ 26 SUGÁRVÉDELMI OKTATÁS ÉS VIZSGÁZTATÁS ................................................................................................ 28 VENDÉGEK, LÁTOGATÓK ÉS DOZIMETRIAI ENGEDÉLYHEZ NEM KÖTÖTT, ALKALOMSZERŰ MUNKAVÉGZÉSRE AZ ELLENŐRZÖTT ZÓNÁBA LÉPŐKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK ..................................................................... 31 8.6. KÜLSŐ VÁLLALKOZÓK IONIZÁLÓ SUGÁRZÁST KIBOCSÁTÓ BERENDEZÉSSEL VÉGZETT TEVÉKENYSÉGEINEK FELTÉTELEI .................................................................................................................................................... 31 8.1. 8.2. 8.3. 8.4. 8.5.

A SUGÁRTERHELÉS FORRÁSAI ............................................................................................................ 32

9.

9.1. A SUGÁRTERHELÉS FORRÁSAI AZ AE-BEN ..................................................................................................... 32 9.2. A SUGÁRTERHELÉS FORRÁSAI AZ AE KÖRNYEZETÉBEN ................................................................................ 32 10.

AZ ELLENŐRZÖTT ZÓNÁBA TÖRTÉNŐ BELÉPÉS ÉS KILÉPÉS RENDJE .................................. 34

10.1. BELÉPÉS A BLOKKOK ELLENŐRZÖTT ZÓNÁJÁBA ............................................................................................ 34 10.2. TÁVOZÁS A BLOKKOK ELLENŐRZÖTT ZÓNÁJÁBÓL ......................................................................................... 35 10.3. TÁRGYAK KIVITELE AZ ELLENŐRZÖTT ZÓNÁBÓL A KÖZPONTI EÜ. ZSILIPEN KERESZTÜL ............................... 36 11.

A VISELKEDÉS ÉS A SZEMÉLYI HIGIÉNIA ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI AZ ELLENŐRZÖTT ZÓNÁBAN ..................................................................................................................................................... 37

11.1. ÁLTALÁNOS VISELKEDÉSI SZABÁLYOK AZ ELLENŐRZÖTT ZÓNÁBAN ............................................................. 37 11.2. ÁLTALÁNOS SZEMÉLYI HIGIÉNIA SZABÁLYAI AZ ELLENŐRZÖTT ZÓNÁBAN .................................................... 38 Fájl azonosító:

MSSZ-15.1verzo.doc

IBIR kat: 2


5/ 81

oldal

MSSZ_V15.1 Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Munkahelyi Sugárvédelmi Szabályzata. 12.

SUGÁRVÉDELMI ELLENŐRZÉS ............................................................................................................ 39

A SUGÁRVÉDELMI ELLENŐRZÉS CÉLJA ÉS MÓDSZERE .................................................................................... 39 AZ AE-BEN MEGVALÓSULÓ SUGÁRVÉDELMI ELLENŐRZÉS TERJEDELME ....................................................... 39 A SZEMÉLYI DOZIMETRIAI ELLENŐRZÉS ........................................................................................................ 40 A TECHNOLÓGIAI RENDSZEREK SUGÁRZÁSI HELYZETÉNEK ELLENŐRZÉSE .................................................... 43 AZ ELLENŐRZÖTT ZÓNA HELYISÉGEINEK SUGÁRVÉDELMI ELLENŐRZÉSE ...................................................... 43 AZ ELLENŐRZÖTT ZÓNÁBAN KÉPZŐDŐ HULLADÉKOK KEZELÉSÉNEK ELLENŐRZÉSE ...................................... 43 AZ ELLENŐRZÖTT ZÓNÁBA TÖRTÉNŐ BESZÁLLÍTÁS ÉS KISZÁLLÍTÁS ELLENŐRZÉSE ...................................... 45 AZ AE SZABAD ZÓNÁJÁBAN KIALAKULÓ SUGÁRZÁSI SZINT ÉS AZ ÜZEMI TERÜLETRŐL TÖRTÉNŐ KILÉPÉS/KISZÁLLÍTÁS ELLENŐRZÉSE ............................................................................................................. 45 12.9. A RADIOAKTÍV KIBOCSÁTÁSOK ÉS AZ AE KÖRNYEZETÉNEK ELLENŐRZÉSE ................................................... 46 12.10. A SUGÁRVÉDELMI ELŐÍRÁSOK BETARTÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE .......................................................... 46 12.1. 12.2. 12.3. 12.4. 12.5. 12.6. 12.7. 12.8.

13.

SZERVEZÉSI INTÉZKEDÉSEK A SUGÁRVÉDELEM BIZTOSÍTÁSÁRA ....................................... 47

AZ AE HELYISÉGEINEK, TERÜLETEINEK ÉS KÖRNYEZETÉNEK SUGÁRVÉDELMI ZÓNÁKBA SOROLÁSA ............ 47 AZ ELLENŐRZÖTT ZÓNÁBAN ALKALMAZOTT SUGÁRVÉDELMI JELÖLÉSEK ..................................................... 48 DOZIMETRIAI ENGEDÉLY ............................................................................................................................... 49 SUGÁRVÉDELMI SZABÁLYOK A KIEMELTEN SUGÁRVESZÉLYES MUNKÁKNÁL ................................................ 53 DÓZISTERVEZÉS............................................................................................................................................. 56 AZ AE ALKALMI RADIOGRÁFIÁS MUNKATERÜLETEN VÉGZETT RADIOGRÁFIÁS TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ KIEGÉSZÍTŐ SUGÁRVÉDELMI ELŐÍRÁSOK ....................................................................................................... 59 13.7. AZ ELLENŐRZÖTT ZÓNÁBAN LÉVŐ BERENDEZÉSEK ÖNÁLLÓ KISZOLGÁLÁSA ................................................ 60 13.1. 13.2. 13.3. 13.4. 13.5. 13.6.

14.

MŰSZAKI INTÉZKEDÉSEK A SUGÁRVÉDELEM BIZTOSÍTÁSÁRA ............................................. 62

14.1. 14.2. 14.3. 14.4. 14.5. 14.6. 15.

RADIOAKTÍV ÉS NUKLEÁRIS (KIVÉVE FŰTŐELEM) ANYAGOK ÉS KÉSZÍTMÉNYEK, VALAMINT TÁRGYAK BESZERZÉSE, KEZELÉSE, TÁROLÁSA, NYILVÁNTARTÁSA ÉS ELLENŐRZÉSE............................................................................................................................................ 71

15.1. 15.2. 15.3. 15.4. 16.

AZ EGYÉNI VÉDŐESZKÖZÖK (EVE) ÉS HASZNÁLATUK RENDJE ...................................................................... 62 EGÉSZSÉGÜGYI ZSILIPEK SZERVEZÉSE ........................................................................................................... 64 JAVÍTÓZÓNÁK SZERVEZÉSE ........................................................................................................................... 65 BERENDEZÉSEK ÉS HELYISÉGEK DEKONTAMINÁLÁSA ................................................................................... 66 A SÉRÜLÉSMENTES TESTFELÜLET DEKONTAMINÁLÁSA ................................................................................. 68 EGYÉB MŰSZAKI INTÉZKEDÉSEK A SUGÁRVÉDELEM BIZTOSÍTÁSÁRA ............................................................ 69

RADIOAKTÍV ÉS NUKLEÁRIS (KIVÉVE FŰTŐELEM) ANYAGOK, KÉSZÍTMÉNYEK, BESZERZÉSE ......................... 71 RADIOAKTÍV ÉS NUKLEÁRIS (KIVÉVE FŰTŐELEM) ANYAGOK, KÉSZÍTMÉNYEK, KEZELÉSE ............................. 71 TÁROLÁS ....................................................................................................................................................... 75 NYILVÁNTARTÁS ........................................................................................................................................... 76

A RADIOAKTÍV ÉS NUKLEÁRIS (KIVÉVE FŰTŐELEM) ANYAGOK ÉS KÉSZÍTMÉNYEK, VALAMINT RADIOAKTÍV, VAGY NUKLEÁRIS ANYAG TARTALMÚ MŰSZEREK, ESZKÖZÖK, BERENDEZÉSEK, VAGY SZENNYEZETT FELÜLETŰ TÁRGYAK SZÁLLÍTÁSA ÉS FUVAROZÁSA ........................................................................................................................................ 77

16.1. A RADIOAKTÍV ÉS NUKLEÁRIS ANYAGOK, MINT VESZÉLYES ÁRUK KÖZÚTI SZÁLLÍTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI .................................................................................................................................................... 77 16.2. MVM PAKSI ATOMERŐMŰ ZRT. TELEPHELYEN BELÜLI (KIÉPÍTÉSEK ÉS ZÓNÁK KÖZÖTTI) SZÁLLÍTÁS .......... 78 16.3. MVM PAKSI ATOMERŐMŰ ZRT. TELEPHELYÉRŐL TÖRTÉNŐ SZÁLLÍTÁS ....................................................... 79 16.4. MVM PAKSI ATOMERŐMŰ ZRT. TELEPHELYÉRE TÖRTÉNŐ SZÁLLÍTÁS ......................................................... 80 17.

ELSŐSEGÉLY OLYAN SÉRÜLÉSEKNÉL, AHOL A SEB RADIOAKTÍV ANYAGGAL SZENNYEZŐDHETETT ............................................................................................................................. 81

17.1. AZ ELLENŐRZÖTT ZÓNÁBAN BEKÖVETKEZETT SÉRÜLÉSEK SORÁN KÖVETENDŐ REND .................................. 81 17.2. A FELTÉTELEZHETŐEN RADIOAKTÍV ANYAGGAL SZENNYEZETT SEBEK ORVOSI ELLÁTÁSA............................ 81

Fájl azonosító:

MSSZ-15.1verzo.doc

IBIR kat: 2


6/ 81

oldal


MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: 2. sz. melléklet: 3. sz. melléklet: 4. sz. melléklet: 5. sz. melléklet: 6. sz. melléklet: 7. sz. melléklet: 8. sz. melléklet: 9. sz. melléklet: 10. sz. melléklet: 11. sz. melléklet: 12. sz. melléklet

Fájl azonosító:

Hivatkozások, rövidítések, megfeleltetések Értelmező információk A sugárvédelemért felelős szervezet felépítése Dozimetriai engedély Jegyzőkönyv a sugárvédelmi előírások durva megsértéséről Blokkok ellenőrzött zóna helyiségeinek sugárvédelmi kategóriái A sugárvédelmi jelölések A KISUM munkaprogramokkal szemben támasztott formai és tartalmi követelmények Dózistervezési űrlap Fuvarokmány radioaktív anyagok, források szállításához Az ellenőrzött zónában keletkező hulladékok felszabadítása Belépés a hermetikus térbe

MSSZ-15.1verzio.doc

IBIR kat: 2


7/ 81

oldal


1. SZABÁLYZAT LEÍRÁSA 1.1. Szabályzat folyamatábrája Nem szükséges alkalmazni. 2. ÁLTALÁNOS RÉSZ Az AE üzemeltetése ionizáló sugárzás keletkezésével jár. Más hatásokkal (pl. rezgés, elektromos áram, hő) szemben az ionizáló sugárzás érzékszerveinkkel nem érzékelhető és nem kelt közvetlen érzeteket, mégis az egészség károsodásának kockázatával járhat. A sugárvédelmi és technológiai előírások szigorú betartásával, valamint fegyelmezett munkával a munkavállalók egészségkárosodásának kockázata csökkenthető, a környezet, az anyagi javak károsodása megelőzhető. A Munkahelyi Sugárvédelmi Szabályzat (továbbiakban Szabályzat, vagy MSSZ) az AE üzemeltetésének sugárbiztonságát szavatoló szervezési, műszaki és egészségügyi intézkedéseket és ezek végrehajtásának előírásait tartalmazza. A sugárvédelem fő célkitűzései:  a munkavállalók és a környezetben élő lakosság sugárterhelésének az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szinten tartása (ALARA-elv) az adott társadalmi és gazdasági körülmények figyelembe vételével,  minden indokolatlan sugárterhelés kizárása,  az elsődleges dóziskorlátok betartása. 3. MEGHATÁROZÁSOK 2. sz. melléklet 4. FELELŐSSÉG ÉS KÖTELEZETTSÉG 4.1. A munkavállalók sugárvédelemmel kapcsolatos általános felelőssége és kötelezettsége 4.1.1.

Minden munkavállaló, aki állandóan, vagy időszakosan az ellenőrzött zónában munkát végez, köteles ismerni az ionizáló sugárzásokkal kapcsolatos fogalmakat és meghatározásokat (2. sz. melléklet), valamint az ionizáló sugárzások várható biológiai hatásait. A munkavállalók felelősek saját sugárvédelmükért és kötelesek betartani a jelen Szabályzat előírásait. A munkavállalóknak tisztában kell lennie a sugárveszély forrásaival ott ahol dolgoznak, illetve ahová jogosultak belépni. Minden munkavállalónak tudnia kell, hogy az ő tevékenységétől, a neki kiadott munka kifogástalan elvégzésétől nem csak saját személyes biztonsága, hanem mások biztonsága is függ. A munkavállalók munkájukat kötelesek úgy végezni, hogy mind a saját, mind dolgozótársaik, környezetük sugárterhelése az ésszerűen elérhető legalacsonyabb legyen. Sürgősen értesíteniük kell saját vezetőjüket, vagy a sugárvédelemért felelős szervezet operatív személyzetét, ha észreveszik a jelen Szabályzat előírásainak megsértését, a berendezések olyan működészavarait, amelyek a személyek többlet sugárterhelésének veszélyét, vagy a helyiségek, az üzemi terület, a környezet radioaktív szennyezettségét okozhatják.

Fájl azonosító:

MSSZ-15.1verzio.doc

IBIR kat: 2


8/ 81

oldal


4.2. A vezetők és a sugárvédelmi szervezet sugárvédelemmel kapcsolatos általános felelőssége és kötelezettsége 4.2.1.

Az AE vezérigazgatója általános felelősséggel bír a jogszabályi háttérnek megfelelő sugárvédelmi előírások bevezetéséért és azok betartatásáért. Az AE vezérigazgatója az ezzel kapcsolatos operatív ügyek intézésére részvénytársasági sugárvédelmi megbízottat nevez ki.

4.2.2.

Az igazgatók, főosztályvezetők, osztályvezetők, csoport-, üzem- és laboratóriumvezetők felelősek területükön a sugárvédelemmel kapcsolatos azon szervezési és műszaki intézkedések kidolgozásáért és foganatosításáért, amelyek a munkavállalók és a lakosság külső és belső sugárterhelésének optimálására, valamint az AE helyiségeinek, üzemi területének, valamint a környezet szennyeződésének csökkentésére, illetve megelőzésére irányulnak. A fentiekben felsorolt vezetők munkakörüknek megfelelően kötelesek:  beosztottaikat pontosságra és fegyelemre nevelni, kialakítani készségüket a sugárveszélyes körülmények között végzendő biztonságos munkára,  biztosítani, hogy beosztottaik, vagy irányításuk alá tartozó munkavállalók betartsák a jelen Szabályzat előírásait, a munkavégzésükhöz kapcsolódó, előzetesen meghatározott sugárvédelmi előírásokat, valamint a sugárvédelemért felelős szervezet egyedi előírásait,  biztosítani a hozzájuk tartozó helyiségek és berendezések lehető legalacsonyabb radioaktív szennyezettségi szintjét, az általuk irányított munkák során keletkezett esetleges szennyeződések gyors felszámolását, saját eszközeik szükség szerinti dekontaminálását,  hordozható sugárvértekkel, a sugárzási térben eltöltött idő csökkentésével, a munkavégzés alatt a sugárforrás és a munkavállalók távolságának lehetséges növelésével, megfelelő szellőztetéssel és a radioaktív anyagok lokalizálásával optimalizálni az általuk irányított munkákból származó sugárterheléseket,  biztosítani a hozzájuk tartozó helyiségekben a szellőztető rendszerek helyes és hatásos működését, illetve meggátolni az üzemi helyiségek levegőjének meg nem engedhető mértékű radioaktív elszennyeződését,  biztosítani a radioaktívan szennyezett berendezésekkel végzett munka során javítási zóna szervezését,  biztosítani a munka során keletkezett radioaktív hulladékok megfelelő gyűjtését és tárolását,  ellenőrizni, hogy beosztottaik el vannak-e látva a szükséges egyéni védőeszközökkel, illetve azokat rendeltetésszerűen használják-e,  kérésre információt adni a sugárvédelemért felelős szervezet munkavállalóinak a folyamatban lévő munkákról, és tájékoztatni a sugárvédelemért felelős szervezetet az előre tervezett munkavégzésben bekövetkezett minden változásról,  információt adni a sugárvédelemért felelős szervezet operatív személyzetének a baleseti helyzetek kialakulásáról,  új (az AE-ben először végzett) sugárveszélyes munka megkezdése előtt hivatalosan tájékoztatni a sugárvédelemért felelős szervezetet a tervezett munkáról és átadni a munka sugárvédelmi következményeinek megítéléséhez szükséges adatokat.

Fájl azonosító:

MSSZ-15.1verzio.doc

IBIR kat: 2


9/ 81

oldal


4.2.3.

A sugárvédelemért felelős szervezet felelős az atomerőmű komplex sugárvédelmi ellenőrzéséért, a sugárvédelmi előírások betartásának felügyeletéért, valamint a sugárvédelmet szolgáló szervezési és műszaki intézkedések kidolgozásának szakmai támogatásáért.

4.2.4.

A sugárvédelmi megbízottak felelősek területükön a munkavállalók sugárvédelmét javító intézkedések kidolgozásáért, és azok alkalmazásának ellenőrzéséért.

Fájl azonosító:

MSSZ-15.1verzio.doc

IBIR kat: 2


10/ 81

oldal


5. AZ AE SUGÁRVÉDELMI SZERVEZETE 5.1. A sugárvédelmi szervezet felépítése 5.1.1.

5.1.2.

Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. a sugárvédelmi szervezetét a vonatkozó jogszabályok értelmében alakította ki. A sugárvédelmi szervezet felépítése kétlépcsős: — Sugár- és Környezetvédelmi Főosztály (sugárvédelemért felelős szervezet) — Sugárvédelmi Szolgálat A sugárvédelemért felelős szervezet élén a főosztályvezető áll, aki egyben a társaság sugárvédelmi megbízottja. Megbízatását közvetlenül a vezérigazgatótól kapja, a megbízást az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatalának (ÁNTSZ OTH) be kell jelenteni. A főosztály tevékenységét a biztonsági igazgató felügyeli, aki e tevékenységében esetenként a sugárvédelmi főfelügyelőre támaszkodik. A sugárvédelemért felelős szervezet szervezeti felépítését a 3. sz. melléklet tartalmazza.

5.1.3.

A Sugárvédelmi Szolgálat a munkahelyi sugárvédelmi megbízottak hálózata. Munkahelyi sugárvédelmi megbízottat és annak helyettesét kell megbízni minden sugárveszélyes tevékenységet folytató nagyobb önálló szervezeti egységben (laboratórium, csoport, üzem, osztály, vagy főosztály).

5.1.4.

A kinevezés a szervezeti egység gazdasági vezetője felettesének feladata, akinek a kinevezésről – kinevezés visszavonásáról – a sugárvédelemért felelős szervezetet feljegyzésben értesítenie kell. A Sugárvédelmi Szolgálat munkájának szakmai irányítását a sugárvédelemért felelős szervezet vezetője által megbízott sugárvédelmi mérnök végzi. Indokolt esetben a sugárvédelemért felelős szervezet előzetes egyetértésével főosztály szinten nem szükséges sugárvédelmi megbízottat megbízni.

5.2. A sugárvédelemért felelős szervezet feladatköre és jogköre 5.2.1.

A sugárvédelemért felelős szervezet főosztály szinten és szervezeti egységei által irányítja, illetve végzi a sugárvédelmi feladatokat.

5.2.2.

A sugárvédelemért felelős szervezet főosztály szinten végzi:  a sugárvédelmi szabályzásokkal kapcsolatos előkészítő munkákat,  a kezelési és karbantartási utasítások, technológiák sugárvédelmi fejezetének szakvéleményezését,  a sugárártalom veszélyével kapcsolatos kedvezmények alkalmazásának véleményezését és ellenőrzését,  a sugárvédelmi előírások megszegésének kivizsgálását, továbbá az FNU001 eljárásrendben meghatározott kivizsgálásokat,  az AE-ben használt radioaktív sugárforrások központi nyilvántartását és tárolását,  az ellenőrzésre jogosult hatósági szervek képviselőivel a kapcsolattartást, jelentési kötelezettség teljesítését, a hatósági kivizsgálásoknál együttműködést,  az éves beszámolók készítését, amit az érintett sugárvédelmi hatóságoknak megküld,  a sugárvédelem műszaki és módszertani fejlesztéséhez szükséges tevékenységek koordinálását,

Fájl azonosító:

MSSZ-15.1verzio.doc

IBIR kat: 2


11/ 81

oldal


 a sugárvédelmi oktatások szakmai támogatását, illetve közreműködést a vizsgáztatások végrehajtásában,  új létesítmények, berendezések és technológiák alkalmazás előtti sugárvédelmi szakvéleményezését,  az Átfogó Veszélyhelyzet-kezelési és Intézkedési Tervből (ÁVIT) a sugárvédelemért felelős szervezetre háruló feladatokat. 5.2.2.1.

A sugárvédelemért felelős szervezet szervezeti egységei önállóan végzik:  az üzemi terület sugárvédelmi ellenőrzését,  a folyékony és légnemű radioaktív kibocsátások ellenőrzését, illetve a folyékony kibocsátások engedélyezését,  az AE környezetének üzemi ellenőrzését,  a személyzet dozimetriai ellenőrzését,  a radioaktív hulladékok végső minősítését,  az ellenőrzött zónából, illetve esetenként az üzemi területről kiszállított anyagok, eszközök, berendezések és szilárd hulladékok sugárvédelmi ellenőrzését,  a sugárvédelmi előírások betartásának ellenőrzését,  a sugárveszélyes munkák engedélyezését,  az ellenőrzött zóna helyiségeinek kezelhetőség szerinti kategorizálását, a foglalkozás-egészségügyi szervezet tájékoztatását a személyzet sugárterheléséről, sugársérülésről, illetve ennek gyanújáról.

5.2.3.

A sugárvédelemért felelős szervezet jogköre

5.2.3.1.

A sugárvédelemért felelős szervezet jogosult a jelen Szabályzat előírásainak érvényt szerezni.

5.2.3.2.

A sugárvédelemért felelős szervezet főosztályvezetője, a dozimetriai feladatokért felelős szervezet vezetője és üzemeltetésvezetői, a sugárvédelemért felelős szervezet sugárvédelmi mérnökei, dozimetriai szolgálatvezetői, vezető dozimetrikusai és dozimetrikusai által kiadott sugárvédelmi rendelkezések betartása az AE-ben tartózkodó minden személy részére kötelező. Ezen rendelkezések megváltoztatására jogosult:  a sugárvédelemért felelős szervezet állományába tartozó közvetlen szolgálati felettes,  a sugárvédelemért felelős szervezet vezetője,  a dozimetriai feladatokért felelős szervezet vezetője  az ügyeletes mérnök (csak írásban),  biztonsági igazgató,  vezérigazgató. A megváltoztatás minden következményéért a megváltoztató személy felel.

5.2.3.3.

Fájl azonosító:

A Dozimetriai Szolgálat az AE sugárbiztonságával kapcsolatos paramétereinek a Műszaki Üzemeltetési Szabályzatban meghatározott biztonsági határokat meghaladó értéke esetén köteles az ügyeletes mérnököt erről tájékoztatni, és az érintett berendezések, folyamatok, munkák, végső esetben reaktorblokk(ok), az egész AE leállítását javasolni. MSSZ-15.1verzio.doc

IBIR kat: 2


12/ 81

oldal


Véleményeltérés esetén az ügyeletes mérnök döntése az érvényes. A véleményeltérést írásban kell rögzíteni és a sugárvédelemért felelős szervezet vezetője, valamint az ügyeletes mérnök felettese köteles az ügyet kivizsgálni. 5.2.3.4.

A sugárvédelemért felelős szervezet a személyi dózismérés adatai alapján – figyelembe véve a 16/2000. (VI.8.) EüM rendelet előírásait – a sugárveszélyes munkától ideiglenesen eltilthat munkavállalókat.

5.2.3.5.

A jelen Szabályzat előírásainak megsértése esetén a sugárvédelemért felelős szervezet jogosult és köteles intézkedést kezdeményezni az előírások megszegőivel szemben. Indokolt esetben a sugárvédelemért felelős szervezet vezetője közvetlenül a vezérigazgatónak tesz jelentést.

Fájl azonosító:

MSSZ-15.1verzio.doc

IBIR kat: 2


13/ 81

oldal


5.3. A sugárvédelmi szabályok megsértésének következményei A sugárvédelmi szabályok megsértésének súlyossági kategóriái

5.3.1.

A sugárvédelmi szabályok megsértésének típusait a következő kategóriákba soroljuk: Kategória MSSZ MSSZ durva egyedi/enyhe megsértése (Súlyos hiba, megsértése (Kevésbé nemsúlyos hiba, megfelelőség) nemmegfelelőség)

Sugárvédelmi előírás megsértése

az alapvédőruha szabálytalan viselése a személyi doziméter(ek) szabálytalan viselése, tárolása az előírt kiegészítő egyéni védőeszköz alkalmazására vonatkozó előírás (pl. dozimetriai engedélyen előírtak) figyelmen kívül hagyása az ellenőrzött zónában az étkezésre és italfogyasztásra vonatkozó szabályok megsértése felületi szennyezettség ellenőrzőkapuk, egészségügyi zsilipek megkerülése egészségügyi zsilipek, sugárkapuk megkerülése, sugárvédelmi kordonozás engedély nélküli felszámolása nem engedélyezett sugárveszélyes munkavégzés a nyilvántartott radioaktív anyagoknál mutatkozó hiány vagy többlet hulladékok szabálytalan gyűjtése és tárolása dózismérő védőruhában hagyás miatti sérülése a belső sugárterhelés ellenőrzésen való részvétel figyelmeztetés ellenére történő elmulasztása dohányzás az ellenőrzött zónában személyi hibából bekövetkezett engedélyezett szintet meghaladó dózisterhelés az előírt személyi dózismérő(k) nem viselése Az MSSZ pontjainak fentiekben fel nem sorolt megsértése

Fájl azonosító:

MSSZ-15.1verzio.doc

MSSZ rendkívül súlyos megsértése (Rendkívül súlyos hiba, nemmegfelelőség)

X X

X

X X X X X X X X X X X X

IBIR kat: 2


14/ 81

oldal


Jelen Szabályzat előírásainak megsértése esetén a sugárvédelemért felelős szervezet 5.2.3.2 pontban meghatározott munkavállalói jogosultak az 5. sz. melléklet szerinti jegyzőkönyv felvételét követően az érintett munkavállalót a munkavégzéstől eltiltani. Az eltiltást a munkavállaló közvetlen felettesénél, vagy az ügyeletes mérnöknél kell kezdeményezni. Az eltiltást követően a sugárvédelemért felelős szervezet kezdeményezi a munkavállaló ellenőrzött zónába szóló belépési engedélyének ideiglenes visszavonását. A szabálysértési kategóriának megfelelően az ellenőrzött zónai belépési engedély megvonására a következő időtartamokat kell alkalmazni: MSSZ egyedi/enyhe megsértése (Kevésbé súlyos hiba, nemmegfelelőség) Ellenőrzött zónai belépési engedély megvonása

10 munkanap

Kategória MSSZ durva megsértése (Súlyos hiba, nemmegfelelőség)

MSSZ rendkívül súlyos megsértése (Rendkívül súlyos hiba, nemmegfelelőség)

20 munkanap

3 hónap

Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. munkavállalójának szabálysértése esetén a belépési engedély megvonásának időtartamára a sugárveszélyes munkavégzéssel járó kedvezmények, pótlékok megvonásra kerülnek. A Szabályzat durva és rendkívüli súlyos megsértése esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles a KSZ 8.1. pontjában a munkaviszonyból származó kötelezettségek megszegése esetén alkalmazandó joghátrány alapján meghatározott eljárást lefolytatni és az elkövetett szabálysértés súlyától függően a KSZ 8.1. pont 3-7. pontjában meghatározott jogkövetkezmények közül a cselekmény súlyával arányos joghátrányt alkalmazni. Külsős munkavállaló esetében a munkáltatójánál a sugárvédelemért felelős szervezet főosztályvezetője kezdeményezi az elkövetett szabálysértés miatt joghátrány kiszabását és annak végrehajtásáról visszajelzést kell kérnie. Az ellenőrzött zóna területére történő belépési engedély csak a jelen szabályzatból tett soronkívüli vizsga sikeres letétele és a belépési engedély megvonás időtartamának letelte után adható ki. A Szabályzat fenti előírásainak olyan fokú megsértése esetén, amely a havi ellenőrzési szintet meghaladó sugárterheléssel, jelentős felületi szennyezettség kialakulásával, vagy radioaktív anyag ellenőrizetlen környezetbe kerülésével, illetve az előbbiek veszélyével jár, a munkavállaló a sugárveszélyes munkavégzéstől véglegesen eltiltható. A sugárvédelmi szabályok ismételt megsértése esetén alkalmazandó szankciók

5.3.2.

A 3 éven belül ismételten elkövetett egyedi/enyhe szabálysértés a következő, szigorúbb súlyossági kategóriába eső szankció alkalmazását vonja maga után. Fájl azonosító:

MSSZ-15.1verzio.doc

IBIR kat: 2


15/ 81

oldal


A 3 éven belül ismételten elkövetett durva vagy rendkívül súlyos kategóriába tartozó szabálysértés saját munkavállaló esetén a munkáltató általi azonnali hatályú felmondást, külső munkavállaló esetében a belépési engedély végleges visszavonását vonja maga után. A saját, vagy külső munkavállaló legkorábban a munkáltató általi azonnali hatályú felmondást, illetve a belépési engedély végleges visszavonását követő 3 év elteltével folyamodhat a társaság területén történő munkavégzéshez szükséges belépési engedélyért.

5.4. A munkahelyi sugárvédelmi megbízott feladatköre és jogköre 5.4.1.

A munkahelyi sugárvédelmi megbízottak feladatköre:  részt vesz az egyes munkafolyamatokkal kapcsolatos sugárvédelmi előírások kidolgozásában,  folyamatosan ellenőrzi területén a sugárvédelmi előírások betartását, ellenőrzéséről naplót vezet, végzi a 8.4.2.2, 8.4.6.1, 8.4.7.2, 8.4.7.3 pontok szerinti oktatási feladatokat,  részt vesz a dózistervezésben,  a területén lévő radioaktív sugárforrásokról nyilvántartást vezet.

5.4.2.

A munkahelyi sugárvédelmi megbízottak jogköre:  területe sugárvédelmi helyzete javítására javaslatot tehet gazdasági vezetőjének, illetve akitől a megbízását kapta,  tevékenységéhez jogosult közvetlenül segítséget kérni a sugárvédelemért felelős szervezet vezetőjétől, illetve a Sugárvédelmi Szolgálat vezetőjétől.

5.5. A sugárvédelmi főfelügyelő feladatköre és jogköre  A biztonsági igazgató által adott eseti megbízás alapján ellenőrzi a társaság egész területén a sugárvédelmi szabályok betartását, munkájához jogosult az érintett szervezeti egység vezetőjétől információkat, személyi és tárgyi segítséget kérni. Ellenőrzéseit a sugárvédelemért felelős szervezet képviselőjével közösen tartja.  Ellenőrzéseiről a biztonsági igazgató részére jelentést állít össze, az ellenőrzött zónában feltárt hiányosságokról a Dozimetriai Osztály Dozimetriai Szolgálatának naplójába is bejegyzést készít. Jelentéseit másolatban a sugárvédelemért felelős szervezet vezetőjének is átadja.  Operatív intézkedési jogköre nincs, az általa feltárt hiányosságok megszüntetésére a biztonsági igazgató intézkedik közvetlenül – a sugárvédelemért felelős szervezet egyidejű értesítésével –, vagy a sugárvédelemért felelős szervezeten keresztül intézkedik a sugárvédelemért felelős szervezet vezetőjének bevonásával.

Fájl azonosító:

MSSZ-15.1verzio.doc

IBIR kat: 2


16/ 81

oldal


6. KAPCSOLATTARTÁS A SUGÁREGÉSZSÉGÜGYI HATÓSÁGGAL Az ÁNTSZ OTH-val és a megyei sugáregészségügyi hatósággal a kapcsolatot a sugárvédelemért felelős szervezet vezetője tartja. A társasági sugárvédelmi megbízott – a sugárvédelemért felelős szervezet vezetője – a sugárvédelemmel kapcsolatos ellenőrzést végző hatóság képviselőivel köteles együttműködni, részükre az ellenőrzéshez szükséges információkat, tárgyi feltételeket biztosítani. Az AE sugárvédelmi tevékenységéről szóló éves összefoglaló jelentést szolgálati úton kell eljuttatni az ÁNTSZ OTH-nak. 6.1. Az üzemi és hatósági környezeti sugárvédelmi ellenőrző rendszer kapcsolata 6.1.1.

Az Üzemi Környezeti Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszer (ÜKSER) a munkáját az illetékes hatóságok által jóváhagyott program szerint végzi. A mérések eredményeiről szolgálati úton jelentést kell küldeni a hatósági Adatfeldolgozó és Értékelő Központjába (AFÉK). Eseti jelentést csak abban az esetben kell előkészíteni, ha a kibocsátás-ellenőrzés, illetve a környezeti mérések eredményei az illetékes hatóság által megadott jelentési szintet túllépik.

6.1.2.

A Hatósági Környezeti Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszer (HAKSER) részben a mérési módszerek jóváhagyása útján, részben közös és független mintavétel, illetve független kiértékelés-összehasonlítás útján végzi munkáját. Ennek megfelelően az AE az ÜKSER által használt metodikákat a hatóságok részére bemutatja, biztosítja a hatóságok igénye szerinti mintavételi lehetőségeket.

6.1.3.

A ÁVIT életbeléptetése után az ÜKSER az abban rögzítettek szerint végzi munkáját.

6.2. A sugáregészségügyi hatóság engedélyezési eljárásai 6.2.1.

6.2.2.

6.2.3.

Fájl azonosító:

A 16/2000. (VI.8.) EüM rendelet értelmében az ÁNTSZ OTH engedélyezi első fokon:  radioaktív anyag előállítását, termelését és forgalmazását  radioaktív anyagok hatósági felügyelet alóli felszabadítását  atomenergia alkalmazási körében használt, ionizáló sugárzást kibocsátó, vagy radioaktív sugárforrást tartalmazó berendezés, valamint sugárzás elleni védőeszköz minősítését A 16/2000. (VI.8.) EüM rendelet értelmében a megyei sugáregészségügyi hatóság engedélyezi első fokon (az atomerőműre értelmezhető eljárásokat felsorolva):  radioaktív anyag tárolását, használatát, felhasználását és átalakítását  ionizáló sugárzást létrehozó berendezés átalakítását, javítását, üzemeltetetését (ideértve a karbantartást is), és üzemeltetésének megszüntetését  közúti szállítóeszközök sugárvédelmi minősítését Az ellenőrzött zóna és a szabadzóna határoló felületein (falak, ajtók, ablakok, stb.) végzett, vagy az azt érintő átalakításokról, - amelynek során a határoló felület által biztosított zártság megszűnik - a munka megkezdése előtt az átalakítást koordináló szervezet jelzése alapján a sugárvédelemért felelős szervezetnek értesítenie kell a sugáregészségügyi hatóságot. Az átalakítás során műszaki és szervezési intézkedéseket kell tenni a radioaktív anyagok környezetbe való kijutásának megakadályozására. MSSZ-15.1verzio.doc

IBIR kat: 2


17/ 81

oldal


6.2.4.

Az ÁNTSZ OTH-val és a megyei sugáregészségügyi hatósággal a kapcsolatot a sugárvédelemért felelős szervezet vezetője tartja. A sugáregészségügyi hatósági engedélyezést a sugárvédelemért felelős szervezetnél feljegyzésben kell kezdeményezni. A feljegyzéshez mellékelni kell a 16/2000. (VI.8.) EüM rendelet 11. melléklete szerinti adatszolgáltatást.

6.2.5.

Az a külső vállalkozó, aki

6.2.6.

 radioaktív anyag tárolását, használatát, felhasználását, átalakítását végzi,  ionizáló sugárzást létrehozó berendezést üzemeltet, átalakít, javít, karbantart, vagy felszámol,  ezen tevékenységét csak a 16/2000. (VI. 8.) EüM rendeletben, a 30/2001. (X. 3.) EüM rendeletben meghatározott feltételek mellett végezheti. Az ÁNTSZ OTH és a megyei sugáregészségügyi hatóság 6.2.1 és 6.2.2 pontokban felsorolt engedélyezési eljárásaiban az alábbi szakhatóságok közreműködnek: Radioaktív anyag tárolása, használata, felhasználása és átalakítása  A megyei sugáregészségügyi hatóság engedélyezési eljárásában a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, az ÁNTSZ OTH engedélyezési eljárásában az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség  A megyei sugáregészségügyi hatóság engedélyezési eljárásában a Tm-i Katasztrófavédelmi Igazgatóság, az ÁNTSZ OTH engedélyezési eljárásában az országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság  Országos Rendőrfőkapitányság Igazgatásrendészeti Főosztály Radioaktív anyag termelése, előállítása és forgalmazása

6.2.7.

Fájl azonosító:

 A megyei sugáregészségügyi hatóság engedélyezési eljárásában a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, az ÁNTSZ OTH engedélyezési eljárásában az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség  A megyei sugáregészségügyi hatóság engedélyezési eljárásában a Tm-i Katasztrófavédelmi Igazgatóság, az ÁNTSZ OTH engedélyezési eljárásában az országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság  Országos Rendőrfőkapitányság Igazgatásrendészeti Főosztály Az ÁNTSZ OTH jogszabályban meghatározott körben, szakhatóságként részt vesz az OAH NBI engedélyezési eljárásaiban. A részletes szabályozást erre vonatkozóan a FEL007 eljárásrend tartalmazza.

MSSZ-15.1verzio.doc

IBIR kat: 2


18/ 81

oldal


6.3. A sugárvédelemmel kapcsolatos rendkívüli esetek bejelentési rendje Sorszám 1.

2.

3.

4.

Esemény

Bejelentő

Kinek

Mikor

Valamely munkavállaló egy havi dózisnövekménye meghaladja a 6 mSv-et, vagy az adott naptári évben összegzett dózisa a 20 mSv-et Valamely munkavállaló az adott év során összegződő sugárterhelése az engedélyezett bármelyik szerv-dóziskorlát 3/10-ét túllépi A környezetet is jelentős mértékben veszélyeztető üzemzavar A nyilvántartott radioaktív anyagoknál mutatkozó hiány vagy többlet.

A biztonsági szervezet vezetője**

OSSKI, Megyei sugáregészségügyi hatóság, NBI

A sugárterhelés megállapítását követően

A biztonsági szervezet vezetője**

OSSKI,

A sugárterhelés megállapítását követően

Megyei sugáregészségügyi hatóság, NBI

Az ÁVIT SZERINT A biztonsági szervezet vezetője**


5.

* Nem tervezett jelentős A biztonsági mértékű helyi szervezet elszennyeződés, ami a vezetője** környezetet a megengedettnél jobban nem veszélyezteti (személyi sugárbaleset nem történt)


A hiány , vagy többlet megállapítását követően azonnal A mentesítés megkezdése előtt, vagy azzal egy időben

*Jelentősnek minősül a MFSZ értéket legalább 2 nagyságrenddel meghaladó szennyeződés. **Munkaidőn kívül a biztonsági szervezet vezetői készenlétese. A környezetet is jelentős mértékben veszélyeztető üzemzavar helyszínét a hatósági kivizsgálásig lehetőleg változatlanul kell megőrizni. Haladéktalanul meg kell kezdeni a nyomrögzítést (helyszínrajz, fényképfelvétel, mintavételek, stb.). Változtatásokat csak a radioaktív szennyeződés szétterjedésének megelőzése, a további következmények csökkentése, illetve a közvetlen életveszély elhárítása érdekében szabad előidézni.

Fájl azonosító:

MSSZ-15.1verzio.doc

IBIR kat: 2


19/ 81

oldal


7. SUGÁRBIZTONSÁGI NORMÁK 7.1. Munkafeltételek  "A" típusú munkafeltételek: olyan feltételek összessége, amikor az éves effektív dózis meghaladhatja a 6 mSv értéket, vagy a szervdózis korlátok bármelyikének 3/10 részét.  "B" típusú munkafeltételek: olyan feltételek, melyek nem sorolhatók az „A” tipusú munkafeltételek közé. 7.2. Határértékek 7.2.1.

Dóziskorlátok

7.2.1.1.

A sugárveszélyes munkakörbe sorolt munkavállalók esetében az effektív dózis egymást követő 5 naptári évre összegezve nem haladhatja meg a 100 mSv korlátot. Az effektív dózis egyetlen naptári évben sem haladhatja meg az 50 mSv értéket. Tekintet nélkül az effektív dózisra megszabott korlátra, a szemlencsére vonatkozó évi egyenérték dóziskorlát 150 mSv. A bőrre - bármely 1 cm2 területre átlagolva továbbá a végtagokra vonatkozó évi egyenérték dóziskorlát 500 mSv.

7.2.1.2.

Fogamzóképes nők sugárterhelését időben olyan egyenletesen kell elosztani, amennyire csak lehetséges (fentiek miatt 1 mSv-nél nagyobb egyszeri sugárterhelés nem engedélyezhető).

7.2.1.3.

A 16. életévüket betöltött, de 18 év alatti tanulók, illetve gyakornokok oktatásból származó összes sugárterhelésének évi effektív dóziskorlátja 6 mSv. A szemlencsére vonatkozó egyenérték dózis korlát évi 50 mSv, a bőrre - bármely 1 cm2 területre átlagolva - és a végtagokra vonatkozó egyenérték dózis korlát évi 150 mSv.

7.2.1.4.

A lakosság tagjainak mesterséges forrásokból származó, külső és belső sugárterhelésének összege – az orvosi eredetű sugárterhelésen kívül – nem haladhatja meg az évi 1 mSv effektív dózis korlátot. Különleges körülmények mellett, egyedi évre vonatkozóan, az ÁNTSZ OTH ennél nagyobb effektív dózis korlátot is engedélyezhet, feltéve, hogy a megnevezett évtől kezdődő 5 egymást követő év folyamán az átlagos egyéni sugárterhelés nem haladja meg az évi 1 mSv effektív dózist. Tekintet nélkül az egésztestre vonatkozó évi effektív dózis korlátra, a lakosság körében a szemlencsére engedélyezett egyenérték dózis korlát évi 15 mSv, a bőrre vonatkozóan – bármely 1 cm2 területre átlagolva – 50 mSv.

7.2.2.

A dózismegszorítás A dózismegszorítás értéke sugárveszélyes munkakörben foglalkoztatott személyekre legfeljebb évi 20 mSv effektív dózis. Az atomerőmű normál üzemeltetéséből a lakosság vonatkoztatási csoportjára a dózismegszorítás 90 Sv/év effektív dózis. A sugárveszélyes munkakörben foglalkoztatott személyek esetében az éves dózismegszorítás a vezérigazgató, engedélyével a dóziskorlát mértékéig túlléphető.

Fájl azonosító:

MSSZ-15.1verzio.doc

IBIR kat: 2


20/ 81

oldal


7.2.3.

Tervezett különleges sugárterhelés

7.2.3.1.

A 7.2.1 pontban meghatározott dóziskorlátok túllépése, az engedélyes által megnevezett önkéntes személyek számára az esetekre egyedileg meghatározott besugárzási szintek figyelembevételével az ÁNTSZ OTH különleges sugárterhelést engedélyezhet. A különleges sugárterhelés nem haladhatja meg az évi 50 mSv effektív dózist. A különleges sugárterhelés engedélyezésének időtartama legfeljebb 5 év, ugyanazon személyre nem ismételhető. A munkáltatónak vagy engedélyesnek a különleges sugárterhelést előre indokolnia kell, ezt az érintett munkavállalóval közölni kell, továbbá az megyei sugáregészségügyi hatóságnak és a foglalkozásegészségügyi szervezetnek, valamint az OSSKI-nak be kell jelenteni.

7.2.3.2.

Fogamzóképes nők, tanulók és gyakornokok részére nem engedélyezhető tervezett különleges sugárterhelés.

7.2.4.

Veszélyhelyzeti sugárterhelés

7.2.4.1.

A balesetelhárító csoportok beavatkozása balesetelhárítási műveletekbe a baleset alatt, vagy közvetlenül utána az évi dóziskorlátot meghaladó dózisokat eredményezhet. A veszélyhelyzeti sugárterhelést csak akkor lehet indokoltnak tekinteni, ha az életmentés, sérült vagy bennrekedt személyek kimentése, sérülések megelőzése, vagy a baleset mértékében lényeges növekedés megakadályozása — beleértve nagy anyagi értéket képviselő részek mentését — a sürgős feladat.

7.2.4.2.

Veszélyhelyzetben a baleset következményeinek elhárításában részt vevő személy sugárterhelése nem haladhatja meg az 50 mSv effektív dózist. Az érintettek körén belül kivételt képez ez alól a népesség jelentős sugárterhelésének megakadályozásában és életmentésben részt vevő személy. Ebben az esetben törekedni kell arra, hogy a sugárterhelés 100 mSv effektív dózist, az életmentésben részt vevő személy sugárterhelése a 250 mSv effektív dózist ne haladja meg. Az elhárításba reproduktív korú nő, tanuló, illetve gyakornok nem osztható be. Mindezek figyelembevételével kell az AE-ben intézkedéseket kidolgozni a baleseti helyzetek megelőzésére, illetve következményeik felszámolására.

7.2.5.

Másodlagos határértékek Az évi effektív dózis számításánál a belső sugárterhelésből adódó dózishányadot is figyelembe kell venni. Ennek érdekében az egyes radionuklidok felvételére éves felvételi korlátok (ÉFEK) vonatkoznak.

7.2.6.

Származtatott határértékek

7.2.6.1.

A belső sugárterhelés elsősorban belégzés útján jöhet létre, ezért az egyes radionuklidok levegőben megengedett aktivitás-koncentrációjára az ÉFEK-ből származtatott levegő aktivitás-koncentrációt (LAK) kell alkalmazni. Az AE esetében ezen értékek az ellenőrzött zóna kezelhető sugárvédelmi kategóriájú helyiségeire vonatkoznak.

Fájl azonosító:

MSSZ-15.1verzio.doc

IBIR kat: 2


21/ 81

oldal


7.2.6.2.

Az operatív sugárvédelmi ellenőrzésre kijelölt radionuklidokat a következő táblázat tartalmazza: Radionuklid 131

I 137 Cs 60 Co 54 Mn 110m Ag

ÉFEK [Bq/év] 1,8 * 106 2,9* 106 2,8* 106 1,3 * 107 2,7* 106

LAK [Bq/m3] 7,5* 102 1,2 * 103 1,1 * 103 5,4 * 103 1,1 * 103

Radionuklid 41

Ar Kr 88 Kr 133 Xe 135 Xe 85

LAK* [Bq/m3] 8 * 105 2 * 106 8 * 105 8 * 106 1 * 106

*: kb. 1000 m3 -es helyiségre Az adatok 20 mSv lekötött effektív dózisra vonatkoznak. 7.3. Egyéb korlátok 7.3.1.

7.3.2.

A szabad zónában megengedett sugárzási szint  Az AE szabad zónájában megengedett sugárzási szint 1 Sv/h, kivéve a radioizotópos munkavégzés és a radioaktív anyagok szállításának eseteit. Az ellenőrzött zónából tárgyak, eszközök feltétel nélküli kiszállíthatóságára vonatkozó korlátok  a radioaktív szennyeződés a hozzáférhető felületeken nem haladhatja meg a 0,4 Bq/cm2 felületi szennyezettség értéket az összes béta- és alfa-sugárzó izotópra vonatkozóan,  a felülettől 10 cm távolságban mérhető dózisteljesítmény nem haladhatja meg az 0,7 Sv/h-t.

7.3.3.

Az ellenőrzött zónában képződött hulladékok (szilárd és folyékony) nem radioaktív hulladékként történő kiszállítására vonatkozó korlátokat jelen Szabályzat 11. számú melléklete tartalmazza. Az ellenőrzött zónában képződő hulladékokat csak sugárvédelmi minősítést követően lehet az ellenőrzött zónából kiszállítani és nem radioaktív hulladéknak tekinteni. Amennyiben a keletkezett hulladék a 11. számú mellékletben felsorolt hulladékformáktól, illetve a kiszállítás célja az ott meghatározott hulladéktárolótól eltér, akkor a hulladékot a sugárvédelemért felelős szervezet Hulladékminősítő Csoportjával egyeztetett módon lehet kiszállítani. Az ellenőrzött zónában képződött hulladékok felszabadítására vonatkozó szabályokat a TLÜ502 eljárásrend és mellékletei tartalmazzák.

7.3.4.

A megengedett felületi szennyezettségre vonatkozó korlátok

7.3.4.1.

A szennyezett felületeken a radioaktív anyag, vagy erősen megkötődhet (fixálódik), vagy onnan légmozgás, érintés, dörzsölés hatására könnyen eltávolítható. A fixált szennyeződés megengedhető értékeit adott esetben a felületről kilépő sugárzás dózisteljesítménye szabja meg.

7.3.4.2.

Az ellenőrzött zónában a nem fixált felületi szennyezettség megengedett értékeit Bq/cm2 egységben a következő táblázat mutatja:

Fájl azonosító:

MSSZ-15.1verzio.doc

IBIR kat: 2


22/ 81

oldal


A szennyezés tárgya

Alfa-sugárzó nuklidok [Bq/cm2]

Béta-sugárzó nuklidok [Bq/cm2]

0,5

5

5

50

Kezelhető sugárvédelmi kategóriájú helyiségek felületei és a bennük található berendezések külső felületei Eü. épület ellenőrzött zónájában is használt szállítóeszközök Alapvédőruha, alsónemű, törölköző, bőrfelület Korlátozottan kezelhető sugárvédelmi kategóriájú helyiségek felületei és a bennük található berendezések külső felületei.

Megjegyzések:  A személyzet bőrfelületén a béta-sugárzók szennyezettsége tisztálkodás után nem haladhatja meg a táblázatban megadott érték 0,1-szeresét. Ellenkező esetben:  0,5 – 5 Bq/cm2 esetén a munkavállaló hazaengedhető, de mindaddig naponta köteles a Dozimetriai Szolgálatnál jelentkezni, ameddig a szennyeződés értéke 0,5 Bq/cm2 érték alá nem csökken.  5 Bq/cm2 értéket meghaladó fixált bőrszennyeződés esetén a Dozimetriai Szolgálat köteles a foglalkozás-egészségügyi szervezetet értesíteni, és a továbbiakban a foglalkozás-egészségügyi szervezet rendelkezései az irányadók.  A nem kezelhető sugárvédelmi kategóriájú helyiségek felületeinek és a bennük található berendezések külső felületeinek felületi szennyezettségére általánosan alkalmazható megengedett érték nem vonatkozik, ilyen helyiségekben végzett munkáknál a javítózónákra vonatkozó előírások érvényesek.  Az egyéni kiegészítő védőeszközök külső felületének szennyezettségére azonos megengedett értékek vonatkoznak, mint azon helyiségek felületének szennyezettsége, amelyekben a védőeszközöket használják.  Az ellenőrzött zónán kívül a szállítóeszközök, a csomagolóanyagok, az utcai ruházat, illetve más tárgyak felületeinek nem fixált szennyeződése nem megengedett, kivéve, ha jogszabály másként rendelkezik.  Az alsónemű és a törölköző szennyezettsége mosás után nem lehet magasabb, mint a táblázatban megadott érték 0,1-szerese. Az alapvédőruha szennyezettsége mosás után nem lehet magasabb, mint a táblázatban megadott érték 0,1-szerese. Amennyiben a mosást követően a felületi szennyezettsége meghaladja a táblázatban megadott érték 0,1-szeresét a mosott ruhákat külön kell kezelni, és azokat a várhatóan nagyobb szennyeződéssel járó munkákhoz lehet felhasználni.

7.4. Ellenőrzési szintek 7.4.1.

Fájl azonosító:

A sugárvédelmi intézkedések tervezéséhez, a sugárvédelmi ellenőrzések értékeléséhez, illetve azért, hogy a tényleges sugárterhelés a dóziskorlátnál alacsonyabb legyen, a dózisteljesítményre, a radionuklidok levegő aktivitáskoncentrációjára és felületi szennyezettségre ellenőrzési szintek vonatkoznak. MSSZ-15.1verzio.doc

IBIR kat: 2


23/ 81

oldal


7.4.2.

A sugárterhelés ellenőrzési szintjei

7.4.3.

 A külső sugárterhelés ellenőrzési szintje 0,2 mSv egy műszakban. Amennyiben valószínű, hogy a műszak ideje alatt a sugárterhelés eléri, vagy meghaladja fenti értéket, a munkát csak dozimetriai engedély alapján szabad végezni.  A sugárterhelés havi ellenőrzési szintje 4 mSv állandóan működő berendezések kiszolgálásánál.  10 mSv a külső sugárterhelés ellenőrzési szintje üzemzavar-elhárítás során.  A sugárterhelés ellenőrzési szintje 18 mSv egy évre. A felületi szennyezettség ellenőrzési szintjei

7.4.4.

 Kezelhető sugárvédelmi kategóriájú helyiségek felületein és a bennük található berendezések külső felületein a nem fixált felületi szennyezettség ellenőrzési szintje béta-sugárzókra 2,5 Bq/cm2. A berendezések hozzáférhetővé vált belső felületein a nem fixált felületi szennyezettség ellenőrzési szintje béta-sugárzókra 25 Bq/cm2.  Korlátozottan kezelhető sugárvédelmi kategóriájú helyiségek felületein és a bennük található berendezések külső felületein a nem fixált felületi szennyezettség ellenőrzési szintje béta-sugárzókra 25 Bq/cm2. A berendezések hozzáférhetővé vált belső felületein a nem fixált felületi szennyezettség ellenőrzési szintje béta-sugárzókra 250 Bq/cm2.  Az ellenőrzött zóna speciális büféjére vonatkozó ellenőrzési szint bétasugárzókra 0,5 Bq/cm2 a kézre, 2,5 Bq/cm2 a ruházatra és 5 Bq/cm2 a cipőtalpra. A dózisteljesítmény ellenőrzési szintjei

7.4.5.

 Kezelhető sugárvédelmi kategóriájú helyiségek közlekedőin a dózisteljesítmény ellenőrzési szintje 14 Sv/h. A helyiségekre feltételezett effektív expozíciós időtartam éves szinten 1200 óra.  Korlátozottan kezelhető sugárvédelmi kategóriájú helyiségek közlekedőin a dózisteljesítmény ellenőrzési szintje 28 Sv/h. A helyiségekre feltételezett effektív expozíciós időtartam éves szinten 600 óra. Az ellenőrzött zónában képződött nem radioaktív hulladékokra vonatkozó ellenőrzési szintek  A Szabályzat 11. mellékletének táblázataiban megadott izotópok mért, vagy kimutatási határral megadott fajlagos aktivitásának és az izotópokra vonatkozó határértékek hányadosainak összege kisebb, mint 1.  Az inaktív hulladékot szállító jármű felületétől 1 m távolságban mérhető dózisteljesítmény ellenőrzési szintje 0,7 Sv/h.

7.5. Vizsgálati szintek 7.5.1.1.

A vizsgálati szintek elérésekor, vagy meghaladásakor a sugárvédelemért felelős szervezet az adott érték eléréséhez vezető körülmények pontos feltárása érdekében minden esetben kivizsgálást végez. A kivizsgálás célja a sugárbiztonsági normáktól való esetleges eltérés időben történő megállapítása és megszüntetése.

7.5.1.2.

A külső sugárterhelés vizsgálati szintje 6 mSv egy naptári hónapra.

7.5.1.3.

A belső sugárterhelés vizsgálati szintje 0,1 mSv lekötött effektív dózis.

Fájl azonosító:

MSSZ-15.1verzio.doc

IBIR kat: 2


24/ 81

oldal


8. A SUGÁRVESZÉLYES MUNKAVÉGZÉS ÉS AZ ELLENŐRZÖTT ZÓNÁBA TÖRTÉNŐ BELÉPÉS FELTÉTELEI 8.1. Általános feltételek 8.1.1.

Sugárveszélyes munkakörben csak olyan személyek foglalkoztathatók, akik 18. életévüket betöltötték, az orvosi alkalmassági vizsgálat eredményei alapján az egészségügyi követelményeknek megfelelnek, eleget tettek az adott munkakörre előírt oktatási követelményeknek és személyi dozimetriai ellenőrzésük biztosított.

8.1.2.

Sugárveszélyes munkavégzésre külső vállalkozókkal történő szerződéskötéskor ki kell térni a sugárveszélyes munkavégzés feltételeire és azok teljesítésének módjára.

8.1.3.

Terhes nők sugárveszélyes munkahelyen nem foglalkoztathatók. Ha sugárveszélyes munkahelyen dolgozó nő terhessége ismertté válik gondoskodni kell más, nem sugárveszélyes munkahelyen történő foglakoztatásáról.

8.1.4.

18 éven aluli személyek foglalkozási sugárterheléssel járó munkát nem végezhetnek, 16. életévüket be nem töltött személyek az ellenőrzött zónába nem léphetnek be.

8.1.5.

A 16. életévüket betöltött, de 18 év alatti tanulók, illetve gyakornokok oktatási célból beléphetnek az ellenőrzött zónába az alábbi feltételek teljesítése mellett:  a Szabályzat 8.4.2.2 pontja szerinti sugárvédelmi oktatottság megléte,  "sugárveszélyes munkára orvosilag alkalmas" minősítés, ha az ellenőrzött zónába szóló belépési engedély igényelt időtartama az 5 napot negyedévente meghaladja, vagy a tanuló, illetve a gyakornok dozimetriai engedélyhez kötött munkában is részt fog venni,  személyi dozimetriai ellenőrzés,  állandó felügyelet, amelyet a társaság fogadó szervezetének olyan munkavállalója lát el, aki rendelkezik a jelen Szabályzat ból érvényes vizsgával. A belépés fent felsorolt feltételeit a tanulót, vagy gyakornokot fogadó szervezetnek kell biztosítania. Ha a tanuló, vagy gyakornok dozimetriai engedélyhez kötött munkában is részt vesz számára maximálisan 0,5 mSv dózis engedélyezhető, a 7.2.1.3 pontban meghatározott dóziskorlátok betartása mellett.

8.2. Orvosi alkalmasság ellenőrzése 8.2.1.

Az AE-ben sugárveszélyes munkát csak azok végezhetnek akik orvosi alkalmassági vizsgálaton részt vettek és "sugárveszélyes munkára orvosilag alkalmas" minősítést kaptak. Amennyiben a munkavállaló sugárveszélyes munkakörből más munkakörbe kerül át, az AE telephelyén működő foglalkozás-egészségügyi szervezetet erről értesíteni kell.

8.2.2.

A sugárveszélyes munkavégzésre vonatkozó orvosi alkalmasság vizsgálatot:

8.2.3.

A társasággal munkaviszonyban álló munkavállalók esetében az AE foglalkozásegyészségügyi szervezetével kell elvégeztetni.

8.2.4.

Külső munkáltatók munkavállalói esetében a foglalkozás-egészségügyi szakorvos által kiállított „sugárveszélyes munkavégzésre orvosilag alkalmas” minősítésről szóló orvosi alkalmassági igazolást kell bemutatni az AE foglalkozás-egészségügyi szervezetének.

Fájl azonosító:

MSSZ-15.1verzio.doc

IBIR kat: 2


25/ 81

oldal


8.2.5.

Az orvosi alkalmasságról szóló igazolást annak érvényességétől függően a munkavállaló köteles megújítani, és ismételeten bemutatni.

8.2.6.

A sugárveszélyes munkakörben dolgozó személyek rendszeres időszakos orvosi vizsgálaton kötelesek részt venni, az erre vonatkozó részletes előírásokat az IER201_VU02 végrehajtási utasítás tartalmazza. Ennek terjedelmét a foglalkozásegészségügyi szervezet határozza meg. Az egyes szervezetek vezetői kötelesek gondoskodni arról, hogy a megadott időpontban a vizsgálatok megtörténjenek. Az egyes munkavállalókkal kapcsolatban a foglalkozás-egészségügyi szervezet által hozott munkaköri megszorításokat a szervezeti egységek vezetői kötelesek tudomásul venni, és a megfelelő intézkedéseket megtenni, valamint a tett intézkedéseket a foglakozás-egészségügyi szolgálatnak visszajelezni.

8.2.7.

Azt a munkavállalót, aki előzetes értesítést követő ismételt figyelmeztetés után az időszakos orvosi vizsgálaton nem vesz részt, a sugárveszélyes munkától mindaddig el kell tiltani, amíg a vizsgálat meg nem történt. Az ellenőrzött zónába érvényes belépési engedély visszavonását a rendészetért felelős szervezet végzi a foglalkozásegészségügyi szervezet kezdeményezésére. A foglalkozás-egészségügyi szervezet a belépési engedély visszavonásának kezdeményezéséről köteles a sugárvédelemért felelős szervezetet, a humánpolitikai feladatokat ellátó szervezetet és az érintett szervezeti egység vezetőjét is tájékoztatni. Az ellenőrzött zónában történő munkavégzéstől el kell tiltani az "alkalmatlan" minősítést kapott munkavállalókat is. Ebben az esetben a munkavállaló fellebbezéssel élhet, az írásbeli fellebbezést a foglalkozás-egészségügyi szervezet vezetőjéhez kell benyújtani.

8.2.8.

A foglalkozás-egészségügyi szervezet és a dozimetriai feladatokért felelős szervezet között folyamatos információ csere valósul meg a munkavállalók orvosi alkalmasságában bekövetkezett változások, illetve a dózisnyilvántartás tartalmát illetően. A dozimetriai feladatokért felelős szervezet minden év februárjában adatot szolgáltat a foglalkozás-egészségügyi szervezet részére azon munkavállalókról, akik az előző évben 10 mSv-t meghaladó sugárterhelést kaptak.

8.3. Személyi dozimetriai ellenőrzés 8.3.1.

Az ellenőrzött zónába történő belépés előfeltétele a külső forrásból származó sugárterhelés személyi dozimetriai ellenőrzése. Az alábbi kivételekkel az AE-ben a személyi dozimetriai ellenőrzést hatósági doziméterrel – a belépés előfeltételeinél a kiegészítő dozimétereket nem tárgyalva – kell végezni:  a jelen Szabályzat 8.5 pontjában felsorolt esetek, ahol az ellenőrzés az AE-ben elektronikus doziméterrel történik,  tanulók, illetve gyakornokok esetében, ha az ellenőrzött zónába szóló belépési engedély igényelt időtartama az 5 napot negyedévente nem haladja meg és a tanuló, illetve gyakornok dozimetriai engedélyhez kötött munkában nem vesz részt,  ha a külső vállalkozó munkavállalója rendelkezik hatósági doziméterrel, ebben az esetben az AE-ben az ellenőrzés üzemi TL-doziméterrel történik (A munkavállaló köteles a munkavégzés során a saját hatósági doziméterét is viselni),

Fájl azonosító:

MSSZ-15.1verzio.doc

IBIR kat: 2


26/ 81

oldal


8.3.2.

 tűzoltók esetében, ahol a személyi dozimetriai ellenőrzésre TL-dozimétert kell alkalmazni. Elektronikus operatív dózismérőt kell viselnie minden olyan munkavállalónak, aki az ellenőrzött zónában dolgozik. A személyi dozimetriai ellenőrzésre vonatkozó igényt 3 munkanappal az ellenőrzött zónába történő belépést megelőzően, feljegyzésben kell megküldeni a dozimetriai feladatokért felelős szervezetnek. A feljegyzésnek az alábbi adatokat kell tartalmaznia:  név,  anyja neve (külföldiek esetében nem szükséges),  születési dátum,  a munkáltató nyilatkozata az érvényes orvosi alkalmassági vizsgálatról a 8.5. eseteit kivéve,  a belépés célja, munkavégzés esetén annak helye és típusa (dozimetriai engedélyes munka, vagy nem dozimetriai engedélyes munka),  az adott évben kapott sugárterhelésre vonatkozó adatok (amennyiben AE-n kívül is végzett sugárveszélyes munkát). A feljegyzéshez mellékelni kell a munkavállaló nyilatkozatát, melyben aláírásával igazolja, hogy hozzájárul az OSSKI dózisnyilvántartásába való felvételéhez és dózisadatainak folyamatos nyilvántartásához. Hatósági dozimétert csak a fogadó szervezet ellenjegyzésével lehet igényelni. Az adatok helyességéért és teljességéért az igénylő felelős.

8.3.3.

Az ellenőrzött zónai munkavégzés megkezdése előtt, az első belépést megelőzően belső sugárterhelés ellenőrzésen kell résztvenni.

8.3.4.

Az ellenőrzött zónába érvényes belépési engedély csak a személyi dozimetriai ellenőrzés feltételeinek biztosítottsága esetén adható ki, amelyet a dozimetriai feladatokért felelős szervezet Személyi Dozimetriai Laboratóriuma Belépési engedély kérő adatlapon aláírásával igazol. A jelen Szabályzat 8.5 pontjában felsoroltak kivételével a személyi doziméter kiadásának és az adatlap aláírásának feltétele a "sugárveszélyes munkára orvosilag alkalmas" minősítés igazolása.

8.3.5.

Sürgős esetben, a jelen Szabályzat 8.5 pontjában meghatározott munkavégzésre a dozimetriai szolgálatvezető is előkészítheti a személyi dozimetriai ellenőrzést, és igazolhatja annak biztosítottságát a Belépési engedélykérő adatlapon.

8.3.6.

Amennyiben a külső vállalkozók munkavállalói hosszabb távon, vagy folyamatosan az AE ellenőrzött zónájában is végeznek munkát, a személyi dozimetriai ellenőrzés fenntartásának igényét november 30-ig feljegyzésben a dozimetriai feladatokért felelős szervezetnek meg kell küldeni.

8.3.7.

Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. munkavállalója, illetve a kölcsönzött munkaerő külföldön csak megfelelő egyéni dozimetriai ellenőrzési igazolás birtokában végezhet ellenőrzött területen munkát, amelynek befejezésével az egyéni dozimetriai adatait az egyéni dozimetriai ellenőrzési igazolásra a munkavégzés helyén működő sugárvédelmi szervezettel be kell jegyeztetni. Az AE ellenőrzött zónájában történő munkavégzés megkezdése előtt az egyéni dozimetriai ellenőrzési igazolást a Személyi Dozimetriai Laboratóriumnak le kell adni. Az egyéni dozimetriai ellenőrzési igazolást az OSSKI adja ki, a munkáltató által történő hivatalos megkeresés alapján.

Fájl azonosító:

MSSZ-15.1verzio.doc

IBIR kat: 2


27/ 81

oldal


8.4. Sugárvédelmi oktatás és vizsgáztatás 8.4.1.

A sugárveszélyes munkát végző munkavállalóknak előzetes, alap és szükség szerint kiegészítő sugárvédelmi oktatásban kell részesülnie, továbbá alap és időszakos sugárvédelmi vizsgát kell tennie. Egyes esetekben soron kívüli oktatásra és vizsgáztatásra is sor kerülhet. Minden olyan munkavállaló, aki az ellenőrzött zónában 3 hónapnál hosszabb ideig végez munkát köteles alapoktatáson részt venni, és a jelen Szabályzatból vizsgázni. A sugárvédelmi vizsgáztatás rendjét részletesen „Az önálló munkavégzéshez rendeletekkel előírt vizsgák végrehajtásának szabályai” (IER304_VU04) szabályozza. Az eredményes MSSZ-vizsgát megelőzően a munkavállaló az ellenőrzött zónába önálló belépésre jogosító belépőt nem kaphat.

8.4.2.

Előzetes oktatás

8.4.2.1.

Az első sugárveszélyes munkavégzést megelőzően a munkavállaló köteles előzetes oktatáson részt venni. Az oktatást a társaság azon szervezete biztosítja, amely a munkavállalót fogadja, vagy alkalmazza.

8.4.2.2.

Az előzetes oktatás két óra elméleti foglalkozás, ahol az alapvető sugárvédelmi szabályokkal kell megismertetni a munkavállalót. Az oktatásról két példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek eredeti példányát a sugárvédelemért felelős szervezetnek kell megküldeni.

8.4.2.3.

Az oktatáson elhangzottak elsajátításáról visszakérdezéssel az előadónak meg kell győződnie.

8.4.2.4.

Az előzetes oktatást követően a munkavállaló sugárveszélyes munkát végezhet, de a 8.4.4 pontban előírt vizsga eredményes letételéig önálló sugárveszélyes munkavégzésre nem jogosult. Az ellenőrzött zónába belépni és sugárveszélyes munkát végezni olyan munkavállaló felügyelete mellett jogosult, aki rendelkezik érvényes MSSZ-vizsgával.

8.4.3.

Alapoktatás

8.4.3.1.

Az AE-ben sugárveszélyes munkát végző munkavállalóknak - amennyiben 3 hónapnál hosszabb ideig dolgoznak az ellenőrzött zónában - munkakörükhöz előírt belépőképzés A és B modul képzésen kell részt venni. Az alapoktatást az illetékes gazdasági vezető kezdeményezésére az oktatásért felelős szervezet szervezi.

8.4.3.2.

Sugárvédelmi alapoktatásként elfogadott a 16/2000. (VI.8.) EüM rendelet szerinti alap-, bővített és átfogó fokozatú sugárvédelmi képzettség is. A képzettséget a bizonyítvány másolatának az oktatásért felelős szervezet részére történő megküldésével kell igazolni.

8.4.4.

Vizsga a jelen Szabályzatból

8.4.4.1.

Az önálló sugárveszélyes munkavégzés előfeltétele a jelen Szabályzatból (MSSZ) tett eredményes vizsga. A vizsgára a sugárvédelmi alapoktatást követően, vagy a 8.4.3.2 pontban meghatározott sugárvédelmi képzettség igazolását követően kerülhet sor. A vizsgát az illetékes gazdasági vezető kezdeményezésére az oktatásért felelős szervezet szervezi.

Fájl azonosító:

MSSZ-15.1verzio.doc

IBIR kat: 2


28/ 81

oldal


8.4.4.2.

Az MSSZ-vizsga teszt-feladatok megoldásából áll. Sikertelen vizsga esetén a vizsgát más időpontban meg kell ismételni, mely időpont nem lehet korábban, mint a vizsgát követő első munkanap. Ha a vizsga ekkor is sikertelen a munkavállalónak bizottság előtt szóbeli vizsgát kell tennie. A bizottság tagjai a munkavállaló közvetlen gazdasági vezetője, az oktatásért felelős szervezet és a sugárvédelemért felelős szervezet egy-egy képviselője. Ha ez a vizsga is sikertelen a munkavállaló sugárveszélyes munkakörben nem foglalkoztatható.

8.4.5.

Az időszakos MSSZ-vizsgáztatások rendje

8.4.5.1.

A rendszeresen sugárveszélyes munkát végző munkavállalók az első MSSZ-vizsga után egy évvel, majd azt követően kétévente kötelesek vizsgázni a jelen Szabályzatból. (A vizsga érvényességét a hónap végére történő kerekítéssel kell meghatározni.) A rendszeresen sugárveszélyes munkát végzők közé az MVM cégcsoport következő vállalatainak munkavállalói tartoznak: MVM Paksi Atomerőmű Zrt., MVM OVIT Zrt., MVM ERBE Zrt., MVMI Informatika Zrt. és az ATOMIX Kft.

8.4.5.2.

A külső szerződéses munkavállalók évente kötelesek vizsgázni jelen Szabályzatból. Ezen munkavállalók listáját az oktatás szervezéséért felelős szervezet állítja össze.

8.4.5.3.

Az időszakos MSSZ-vizsga teszt-feladatok megoldásából áll. A vizsga szakmai anyagának kidolgozása és az oktatásért felelős szervezetnek történő elküldése a sugárvédelemért felelős szervezet feladata, a teszt kérdések összeállítása az oktatásért felelős szervezet feladata.

8.4.5.4.

A vizsgák lebonyolítása, a vizsgaeredmények nyilvántartása az oktatás szervezéséért felelős szervezet feladata. A behívott munkavállalók részvételének lehetőségét szervezeti egység vezetőjének biztosítania kell.

8.4.5.5.

Aki az értesítés ellenére saját hibájából nem vesz részt a vizsgán, sikertelen vizsga minősítést kap.

8.4.5.6.

Kétszeri sikertelen teszt-vizsga esetén szóbeli vizsgára kerül sor, a 8.4.4.2 pont szerinti bizottság előtt. A vizsgáztatás megszervezése az oktatás szervezéséért felelős szervezet feladata. Amennyiben ez a vizsga is sikertelen a munkavállaló sugárveszélyes munkakörben nem foglalkoztatható.

8.4.6.

Kiegészítő oktatások rendje

8.4.6.1.

Kiegészítő sugárvédelmi oktatást kell tartani új sugárveszélyes munka, új sugárveszélyes technológia bevezetése és új sugárveszélyes berendezés üzembevétele előtt. Az oktatás megszervezése azon szervezet illetékes gazdasági vezetőjének feladata, aki a munka végrehajtásáért, vagy a berendezés üzemeltetéséért felelős. Az oktatás megtartása a munkahelyi sugárvédelmi megbízott feladata.

8.4.6.2.

A kiegészítő oktatásnak elméleti és gyakorlati részt kell tartalmaznia. Az anyag elsajátításáról az előadónak meg kell győződnie.

8.4.6.3.

A kiegészítő oktatások tematikáját az érintett osztály vezetőjének a sugárvédelemért felelős szervezettel közösen munkakörökre lebontva kell meghatározni.

8.4.6.4.

A kiegészítő oktatásról két példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek eredeti példányát a sugárvédelemért felelős szervezetre két munkanapon belül el kell juttatni.

Fájl azonosító:

MSSZ-15.1verzio.doc

IBIR kat: 2


29/ 81

oldal


8.4.7.

Soron kívüli oktatások, vizsgáztatások rendje

8.4.7.1.

Soron kívüli MSSZ-vizsgát kell tartani az illetékes gazdasági vezető, vagy a sugárvédelemért felelős szervezet kezdeményezésére a jelen Szabályzat előírásainak durva és ismételt megsértése esetén. A vizsgát a 8.4.4.2 pont szerinti bizottság előtt kell letenni. Sikertelen vizsga esetén a bizottsági vizsgát meg kell ismételni. Ha a vizsga ismételten sikertelen a munkavállaló sugárveszélyes munkakörben nem foglalkoztatható. A szabályzat durva vagy ismételt megsértését követő soron kívüli MSSZ-vizsga legkorábban csak 5 munkanap után tehető.

8.4.7.2.

Soron kívüli oktatást kell tartani más munkára történő beosztás, illetve soron kívüli oktatást és a 8.4.4.2 pont szerinti MSSZ-vizsgát kell tartani hat hónapnál hosszabb távollét (betegség, kiküldetés, katonai szolgálat, stb.) után. A soron kívüli oktatás megszervezése az illetékes gazdasági vezető, a vizsgáztatás megszervezése az illetékes gazdasági vezető kezdeményezése alapján az oktatás szervezéséért felelős szervezet feladata. A jelen Szabályzat durva, illetve ismétlődő megsértése miatt elrendelt soron kívüli MSSZ-vizsga nem helyettesíti az időszakos MSSZ-vizsgát, azon az előre ütemezett időben a munkavállalónak részt kell venni.

8.4.7.3.

A jelen Szabályzat megváltoztatásakor soron kívüli oktatás keretében a sugárvédelmi megbízottaknak kell megismertetni az új előírásokat a munkavállalókkal. Az oktatásról két példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek eredeti példányát a sugárvédelemért felelős szervezethez meg kell küldeni. A soron kívüli oktatást a sugárvédelemért felelős szervezet kezdeményezi, az oktatás megszervezése az illetékes gazdasági vezető feladata.

8.4.8.

A 16/2000. (VI.8.) EüM rendeletben előírt sugárvédelmi képzés

8.4.8.1.

A rendeletben előírt alapfokozatú sugárvédelmi oktatást a 8.4.3 pontban meghatározott alapoktatás keretében kell biztosítani. Az alapfokozatú képzésben résztvevőket ötévenkénti továbbképzésben kell részesíteni. Az ismeretek szintjének ellenőrzését az alapfokozatú vizsga biztosítja.

8.4.8.2.

Bővített fokozatú sugárvédelmi képzésben és öt évenként továbbképzésben kell részesíteni a sugárvédelemért felelős szervezet középfokú végzettségű munkavállalóit, a munkahelyi sugárvédelmi megbízottakat és helyetteseiket, a sugárvédelmi főfelügyelőt, valamint azokat, akik nyitott, vagy zárt sugárforrást önállóan kezelnek, vagy ilyen munkakört felügyelnek. A bővített fokozatú sugárvédelmi képzésre kötelezett munkakörök listáját az oktatásért felelős szervezet állítja össze, a sugárvédelemért felelős szervezet ellenőrzi és az ÁNTSZ OTH hagyja jóvá.

8.4.8.3.

Átfogó fokozatú sugárvédelmi képzésben és öt évenként továbbképzésben kell részesíteni a sugárvédelemért felelős szervezet felsőfokú végzettséggel rendelkező munkatársait és a BESZ vezetői feladatokat ellátó munkavállalókat.

8.4.8.4.

A bővített és átfogó fokozatú sugárvédelmi képzés és továbbképzés szervezése az oktatás szervezéséért felelős szervezet feladata.

Fájl azonosító:

MSSZ-15.1verzio.doc

IBIR kat: 2


30/ 81

oldal


8.5. Vendégek, látogatók és dozimetriai engedélyhez nem kötött, alkalomszerű munkavégzésre az ellenőrzött zónába lépőkre vonatkozó szabályok 8.5.1.

Vendégekre és látogatókra vonatkozó szabályok

8.5.1.1.

Vendégek és látogatók orvosi alkalmassági vizsgálata és eseti sugárvédelmi oktatása nem szükséges. A vendégek és látogatók az AE ellenőrzött zónájának kezelhető sugárvédelmi kategóriájú helyiségeibe léphetnek be, azon a kiépítésen ahol nem folyik főjavítás. A belépés és az ellenőrzött zónában történő látogatás az AE érvényes MSSZ-vizsgával rendelkező munkavállalójának kíséretében történhet, aki felelős a jelen Szabályzat előírásainak betartásáért.

8.5.1.2.

Vendégek és látogatók személyi dozimetriai ellenőrzését – a 8.3.2 pont szerinti igény bejelentését és a 8.3.4 pont szerinti engedélyezést követően – a Dozimetriai Szolgálat egyéni, vagy csoportos elektronikus doziméterrel biztosítja.

8.5.2.

Alkalomszerű, dozimetriai engedélyhez nem kötött munkavégzésre vonatkozó szabályok

8.5.2.1.

A jelen Szabályzat szerint alkalomszerű munkavégzésnek minősül a negyedévente 5 napnál nem hosszabb munkavégzés.

8.5.2.2.

Alkalomszerű, dozimetriai engedélyhez nem kötött sugárveszélyes munkavégzés előzetes orvosi alkalmassági vizsgálat nélkül is engedélyezhető, amennyiben a munkavégzéshez a jelen Szabályzat előírásai szerint dozimetriai engedély nem szükséges és a munkavégzés az ellenőrzött zóna kezelhető és korlátozottan kezelhető sugárvédelmi kategóriájú helyiségeire korlátozódik.

8.5.2.3.

Az alkalomszerű munkavégzésre belépő munkavállaló személyi dozimetriai ellenőrzését – 8.3.2 pont szerinti igény bejelentését és a 8.3.4 pont szerinti engedélyezést követően – a Dozimetriai Szolgálat egyéni elektronikus doziméterrel biztosítja.

8.6. Külső vállalkozók ionizáló tevékenységeinek feltételei

sugárzást

kibocsátó

berendezéssel

végzett

Ionizáló sugárzást létrehozó berendezést üzemeltető, átalakító, javító, karbantartó, vagy felszámoló, illetve radioaktív anyag tárolását, használatát, felhasználását, átalakítását végző külső munkáltatóra, illetve a külső munkáltató ilyen tevékenységet végző munkavállalójára a 30/2001. (X. 3) EüM rendelet, valamint a 18/2002. (IV.12.) EüM rendelet alábbi előírásai vonatkoznak:  a munkáltatónak az adott tevékenységre rendelkeznie kell a 16/2000. (IV.8.) EüM rendelet 14 § (1) bekezdés c) pontja szerinti engedéllyel,  a munkáltató az adott tevékenység végrehajtására csak a 16/2000. (VI.8.) EüM rendelet 2. melléklete IV. fejezet 1.2 bekezdésében foglalt „A” besorolású munkavállalót alkalmazhat,  a külső munkáltató az adott tevékenységhez csak olyan munkavállalót alkalmazhat, aki hatósági dozimetriai ellenőrzés alatt áll, rendelkezik a 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet szerinti sugárvédelmi képzettséggel és érvényes egészségügyi alkalmassággal,  külföldi állampolgár külső munkavállalónak rendelkeznie kell saját országa, vagy az OSSKI által kiadott dozimetriai igazolással. Fájl azonosító:

MSSZ-15.1verzio.doc

IBIR kat: 2


31/ 81

oldal


9. A SUGÁRTERHELÉS FORRÁSAI A sugárterhelést a szervezeten kívül elhelyezkedő sugárforrások, illetve a testfelületre, vagy a szervezetbe kerülő radioaktív anyagok okozhatják. 9.1. A sugárterhelés forrásai az AE-ben 9.1.1.

A fővízkör és a kapcsolódó technológiai, illetve segédrendszerek üzemeltetése, javítása, ellenőrzése és karbantartása során a személyzet sugárterhelését okozó főbb források:  a reaktor, illetve annak belső szerkezeti elemei,  a fűtőelemek,  a radioaktív anyagot tartalmazó technológiai és hulladékvizek,  a primerkör felaktiválódott, illetve elszennyeződött berendezései és azok elemei,  a víztisztító rendszerek és azok berendezései,  a radioaktív szennyeződést tartalmazó levegő,  a szellőzőrendszerek, a speciális gáztisztító rendszerek és azok berendezései,  a radioaktív hulladékok,  a laboratóriumi, és radiográfiai célokra használt radioaktív anyagok.

9.1.2.

A 9.1.1 pontban felsorolt forrásokkal kapcsolatos munkavégzés során a munkavállalók a következő sugárterheléseknek lehetnek kitéve:  a radioaktív anyagokat tartalmazó berendezésektől származó külső sugárterhelés,  a radioaktív anyagok belélegzéséből, lenyeléséből származó belső sugárterhelés,  kontakt sugárterhelés, ami a bőrfelület, illetve a védőruha elszennyeződéséből ered,  külső sugárterhelés, amely a helyiségek és a berendezések radioaktív szennyeződésétől, illetve a levegő radioaktív szennyezettségétől származik.

9.1.3.

A sugárterhelés döntő forrásai az aktivációs és hasadási termékekből eredő béta- és gamma-sugárzás. Az üzemelő reaktor aktív zónájából származó neutron-sugárzást a reaktorokat körülvevő ún. biológiai védelem megbízhatóan, mérésekkel ellenőrzötten leárnyékolja.

9.1.4.

Üzemzavari és baleseti helyzetben a technológiai gátak sérülése esetén növekedhet az ellenőrzött zóna helyiségeiben a dózisteljesítmény és a levegő, illetve a felületek radioaktív szennyezettsége.

9.2. A sugárterhelés forrásai az AE környezetében 9.2.1.

A beépített technológiai gátak, az alkalmazott műszaki és szervezési intézkedések eredményeként az AE üzemeltetéséből származó lakossági többlet sugárterhelés szintjét a határértékek alatt kell tartani. A lakosság többlet sugárterhelésének forrásai a következők:  közvetlen és szórt sugárzás,

Fájl azonosító:

MSSZ-15.1verzio.doc

IBIR kat: 2


32/ 81

oldal


 radioaktív gázok, gőzök, aeroszolok kibocsátása a kéményen keresztül,  radioaktív anyagokat tartalmazó vizek kibocsátása,  szilárd, radioaktív hulladéknak nem minősülő hulladékok kiszállítása, elhelyezése,  a szilárd, az ellenőrzött zónából a vonatkozó határértékek mellett kiszállított hulladékok szállítása és elhelyezése,  radioaktív hulladékok kiszállítása és végleges tárolása.

Fájl azonosító:

MSSZ-15.1verzio.doc

IBIR kat: 2


33/ 81

oldal


10. AZ ELLENŐRZÖTT ZÓNÁBA TÖRTÉNŐ BELÉPÉS ÉS KILÉPÉS RENDJE 10.1. Belépés a blokkok ellenőrzött zónájába 10.1.1.

Az ellenőrzött zónába belépni csak az Eü. épület II. emeletén elhelyezkedő központi egészségügyi zsilipen keresztül szabad. A központi egészségügyi zsilip az ellenőrzött és a szabad zóna határán helyezkedik el, biztosítja a személyzet átöltözését, tisztálkodását és radioaktív szennyeződés szabad zónába történő kikerülésének megelőzését. A normál belépési rendtől rendkívüli esetekben (pl. tűz esetén) a Dozimetriai Szolgálat engedélyével lehet eltérni.

10.1.2.

A személyi doziméter felvételét és a rendészeti ellenőrzést követően a központi egészségügyi zsilipbe történő belépéskor le kell venni a cipőt, és a bejáratnál lévő kosárból elvett papucsot kell felvenni. Ezután a munkavállaló öltözőszekrényéhez megy és teljesen levetkőzik, a szekrény kulcsát magával viszi. Nem kötelező a testi alsónemű levétele, a munkavállaló ezeket saját kockázatára magán tarthatja. Ebben az esetben a távozáskor – zuhanyzó után telepített sugárkapunál – a felületi szennyezettség ellenőrzésének az alsóneműre is ki kell terjednie. A látogatók és vendégek esetében megengedett, hogy a vendégöltözőben csak a felsőruházatukat vegyék le.

10.1.3.

Az utcai ruhák öltözőjéből (a továbbiakban "fehér" öltöző) a közlekedőfolyosón a védőruhák öltözőjébe (továbbiakban "fekete" öltöző) kell menni, és a két öltözőt összekötő folyosón kihelyezett alsóneműből, zokniból és overallból szükség szerint a megfelelő méretből el kell venni.

10.1.4.

A "fekete" öltözőben nyitott rekeszben található a munkavállalónak névre szólóan kiadott védőcipő, védősisak és védőruha. Az alsónemű, zokni és overall felvétele után a védőcipőt kézben fogva a munkavállaló a kijárathoz megy, az oda helyezett padra leül, a lábát átemeli a pad túloldalára és felveszi a védőcipőt, majd a papucsot a gyűjtőbe teszi. Külső vállalkozók munkavállalói, amennyiben nem rendelkeznek névre szólóan kiadott védőcipővel és védősisakkal, úgy ezek felvételére a napi használatra biztosított "biankós" állományból van lehetőség. Vendégek és látogatók, ha nem öltöznek át a munkavállalókkal azonos módon köpenyt, cipővédőt, sapkát és cérnakesztyűt kapnak. Ékszereiket (gyűrű, nyaklánc, fülbevaló stb.) már a fogadó osztályon kell megőrzésre átadniuk. Szemüvegüket saját felelősségükre magukon tarthatják. Ilyen esetben megengedett, hogy kísérőjük velük azonos átöltözést hajtson végre.

10.1.5.

A "fekete" öltözőből a "fehér" öltözőbe nyíló ajtón a "fehér" öltözőbe visszamenni tilos. Az ellenőrzött zónába élelmiszert, italt, cigarettát, dohányzó eszközöket, ékszert, kozmetikai szereket és pénzt bevinni tilos. A munkavállalónál csak a munkavégzéshez szükséges személyes tárgyak lehetnek (szemüveg, karóra, toll, kulcscsomó, belépő kártya).

10.1.6.

Az öltözőügyelet csak az értékmegőrzőben elhelyezett tárgyakért vállal felelősséget.

10.1.7.

Az ellenőrzött zónába történő belépést követően, amennyiben dozimetriai engedély nélküli munkavégzésre megy a munkavállaló, a személyi doziméter felerősítése és az elektronikus operatív doziméter felvétele, azaz a belépő kártya és az elektronikus

Fájl azonosító:

MSSZ-15.1verzio.doc

IBIR kat: 2


34/ 81

oldal


doziméter összerendelése után a kijelölt legrövidebb úton a munkahelyre kell menni. Az elektronikus doziméterrel történő összerendeléskor a MUT-feladattal való összerendelést is végre kell hajtani. 10.1.8.

Zajos térben végzett munka esetén a Dozimetia Szolgálattól olyan kiegészítő egységgel ellátott elektronikus dózismérőt kell kérni, amely a hangjelzés erősítésén kívül rezgéssel is jelzi a figyelmeztető szintek elérését. Ennek felvételéért dozimetriai engedélyes munka esetén a felelős munkavezető, a napi ellenőrzési szintet meg nem haladó sugárveszélyes munkavégzés esetén a munkavállaló felelős.

10.2. Távozás a blokkok ellenőrzött zónájából 10.2.1.

Az ellenőrzött zóna elhagyását minden esetben kézmosás előzi meg.

10.2.2.

Az ellenőrzött zónában végzett munka befejezése után, a zóna elhagyása előtt az elektronikus operatív dozimétert ki kell olvastatni és szétrendelni, valamint visszahelyezni a tárolóba, vagy a töltőbe. A szétrendelés elmulasztása az MSSZ egyedi megsértésének minősül.

10.2.3.

Az engedélyezett dózisszint túllépése esetén a munkavégzés során viselt dózismérőkkel együtt jelentkezni kell a Dozimetriai Szolgálatnál, ahol a dózistúllépésről jegyzőkönyvet vesznek fel. Az ellenőrzött zónát csak a dózistúllépésről szóló jegyzőkönyv felvételét követően szabad elhagyni.

10.2.4.

A "fekete" öltözőbe csak a felületi szennyezettség ellenőrzését biztosító sugárkapun keresztül szabad bemenni, amely sugárkapu eszközmonitort is tartalmaz. A távozást megelőző felületi szennyezettség ellenőrzés rendje:

10.2.5.

10.2.6.

Fájl azonosító:

 A személyes tárgyakat és a személyi dozimétert az eszközmonitorba kell helyezni, majd a sugárkapuba beállva el kell végezni a felületi szennyezettség ellenőrzését. Amennyiben a felületi szennyezettség a beállított ellenőrzési szint alatti a sugárkapu ajtaja automatikusan kinyílik és a munkavállaló beléphet a "fekete" öltözőbe.  A beállított ellenőrzési szintet meghaladó felületi szennyezettség esetén a sugárkapu hang és fényjelzést ad, és a sugárkapu kijelzőjén megjelenő ábrán azonosítható a szennyeződés helye. Ha a személyes tárgyak ellenőrzése a megengedett szintnél magasabb felületi szennyezettséget jelez a tárgyakkal együtt a Dozimetriai Szolgálatnál kell jelentkezni. Szintén a Dozimetriai Szolgálatnál kell jelentkezni az overall, vagy a védőcipő szennyezettsége esetén.  A kéz szennyezettsége esetén kézmosást kell végezni. Amennyiben a megismételt ellenőrzés továbbra is ellenőrzési szintet meghaladó felületi szennyezettséget jelez a Dozimetriai Szolgálatnál kell jelentkezni. A felületi szennyezettség ellenőrzését követően a "fekete" öltöző bejáratánál a kosárból el kell venni egy papucsot, a védőcipőt padon ülve le kell venni, majd a papucsba lépve a védőcipőt és a sisakot a tároló rekeszhez kell vinni. A "fekete" öltözőben az overallt, az alsóneműt - kivéve ha a munkavállaló a belépésnél alsóneműjét nem cserélte le - és a zoknit le kell venni. Tilos overallban, vagy zokniban a zuhanyzóba lépni. Az overall tervezett viselési ideje 1 hét, ettől csak indokolt esetben lehet eltérni.

MSSZ-15.1verzio.doc

IBIR kat: 2


35/ 81

oldal


10.2.7.

10.2.8.

10.2.9.

Zuhanyozást követően - ha a munkavállaló a belépésnél alsóneműjét nem cserélte le, alsóneműben - végre kell hajtani a test felületi szennyezettségének ellenőrzését. A zuhanyozást követő felületi szennyezettség ellenőrzésének rendje:  A sugárkapu használatát megelőzően a kisebb személyes tárgyakat (kulcscsomó, belépő kártya, toll stb.) és a személyi dozimétert a sugárkapuk melletti polcra kell helyezni.  A sugárkapuba beállva el kell végezni a felületi szennyezettség ellenőrzését. Amennyiben a felületi szennyezettség a beállított ellenőrzési szint alatti a sugárkapu ajtaja automatikusan kinyílik és a munkavállaló beléphet a "fehér" öltözőbe. A beállított ellenőrzési szintet meghaladó felületi szennyezettség esetén a sugárkapu hang és fényjelzést ad, és a sugárkapu kijelzőjén megjelenő ábrán azonosítható a szennyeződés helye. Ebben az esetben ismételten zuhanyozni kell (max. 3 alkalommal). Ha a sugárkapu továbbra is szennyezettséget jelez, értesíteni kell a Dozimetriai Szolgálatot, és a továbbiakban a Dozimetriai Szolgálat utasítása szerint kell eljárni. A központi egészségügyi zsilip elhagyását követően a személyi dozimétert a kulccsal zárható doziméter tároló rekeszbe kell helyezni. A normál kilépési rendtől rendkívüli esetekben (pl. tűzoltók) a Dozimetriai Szolgálat engedélyével lehet eltérni.

10.3. Tárgyak kivitele az ellenőrzött zónából a központi eü. zsilipen keresztül 10.3.1.

Az ellenőrzött zónából a központi egészségügyi zsilipen keresztül csak kisebb (iratok, kéziműszerek, kéziszerszámok stb) tárgyak vihetők ki. A tárgyakat a kivitel előtt szükség szerint dekontaminálni kell. A kivitelhez – kivéve a személyes tárgyakat és a dozimétert, amelyeknél a 10.2.4 pont előírásait kell követni - a Dozimetriai Szolgálat engedélye szükséges. A kivitel sugárvédelmi korlátait a 7. fejezet tartalmazza. Az üzemi területre történő kiszállítás esetén a kiszállíthatóság tényét a Dozimetriai Szolgálat igazolja.

10.3.2.

A szennyezett tárgyakról továbbiakban a tárgy használója gondoskodik, a szennyezettség tényéről jegyzőkönyv csak indokolt esetben (pl. selejtezés) készül.

Fájl azonosító:

MSSZ-15.1verzio.doc

IBIR kat: 2


36/ 81

oldal

MSSZ_V15.1 Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Munkahelyi Sugárvédelmi Szabályzata. 10.3.3.

11. A VISELKEDÉS ÉS A SZEMÉLYI HIGIÉNIA ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI AZ ELLENŐRZÖTT ZÓNÁBAN 11.1. Általános viselkedési szabályok az ellenőrzött zónában 11.1.1.

Az ellenőrzött zónába lépő minden személy köteles betartani a központi egészségügyi zsilip használati rendjét, helyesen használni az egyéni védőeszközöket, valamint a részére kiadott dozimétereket. Minden munkavállaló köteles a javító zóna elhagyását követően végrehajtani a felületi szennyezettség önellenőrzését.

11.1.2.

Az ellenőrzött zónában a dohányzás tilos. Vizet inni csak az ivókutakból szabad, palackokat és poharakat használni tilos, kivéve a blokkok ellenőrzött zónájában kialakított speciális büfét, valamint annak előterébe telepített szóda-automatákat. Tilos az ellenőrzött zónában élelmiszert fogyasztani, kivéve a blokkok ellenőrzött zónájában lévő speciális büfét.

11.1.3.

Munkahelyre menet csak a kijelölt útvonalon szabad menni, más helyiségekbe indokolatlanul belépni, vagy benyitni, a falakat és a tárgyakat kézzel, vagy védőruhával indokolatlanul érinteni, illetve ismeretlen tárgyakat kézbe venni tilos.

11.1.4.

Pontosan eleget kell tenni a sugárvédelemért felelős szervezet összes utasító feliratának. A sugárvédelmi kordonnal elhatárolt területekre munkavégzés kivételével belépni tilos. Kordonozást a közlekedési útvonalak biztosítása érdekében kell alkalmazni. A kordonozott terület határain a helyiség kategóriára meghatározott dózisteljesítmény ellenőrzési szint értéket kell biztosítani.

11.1.5.

A sugárveszélyes műveleteket gondosan elő kell készíteni és gyorsan kell végezni. A munkavégzés helyén csak az ott munkavállalók tartózkodhatnak. A munka során esetleg szükséges megbeszélés, vagy a további teendők megtervezése alacsony dózisteljesítményű helyen (célszerűen a kezelhető sugárvédelmi kategóriájú helyiségcsoportban, vagy a szabad zónában) történjék.

11.1.6.

A munkavégzés helyén a telepített sugárvédelmi mérőeszközök és/vagy az elektronikus doziméter dózis, illetve dózisteljesítmény figyelmeztető szint túllépés jelzése esetén a munkát félbe kell szakítani, és az általános biztonságtechnikai előírások betartása mellett (függő terhek leengedése, működő mechanikus berendezések kikapcsolása, csapok elzárása stb.) a területet el kell hagyni. Az eseményről jelentést kell tenni a Dozimetriai Szolgálatnak. A Dozimetriai Szolgálattal együtt meg kell határozni, hogy mi okozta a hangjelzést. A munkavégzés ezt követően a Dozimetriai Szolgálat utasításai szerint folytatható.

11.1.7.

Tilos az ellenőrzött zónában szemetelni. A hulladékot a megfelelő gyűjtőbe kell tenni.

11.1.8.

A blokkok ellenőrzött zónájában működő speciális büfé használatának rendje

11.1.8.1.

A blokkok ellenőrzött zónájában – Eü. épület II. emeletén – kialakított speciális büfében mód van étkezésre és ital fogyasztására. A speciális büfében csak előre csomagolt, hűtött élelem, valamint kávé-, és ital-automatából adagolt ital fogyasztható. A speciális büféből italt, élelmiszert az ellenőrzött zónába kivinni tilos.

11.1.8.2.

A speciális büfébe csak felületi szennyezettség ellenőrzést követően szabad bemenni. A beállított ellenőrzési szintet meghaladó felületi szennyezettség esetén a sugárkapu hang és fényjelzést ad, és a sugárkapu kijelzőjén megjelenő ábrán azonosítható a

Fájl azonosító:

MSSZ-15.1verzio.doc

IBIR kat: 2


37/ 81

oldal


szennyeződés helye. Az overall és a védőcipő szennyezettsége esetén azonnal a Dozimetriai Szolgálatnál kell jelentkezni. A kéz szennyezettsége esetén kézmosást kell végezni. Amennyiben a megismételt ellenőrzés továbbra is a beállított ellenőrzési szintet meghaladó felületi szennyezettséget jelez, a Dozimetriai Szolgálatnál kell jelentkezni. 11.1.8.3.

A speciális büfében étkezés közben a pultokra támaszkodni, könyökölni tilos. Mindent el kell követni az étkezőpultok felületeinek elszennyeződése ellen. Hagyományos értelemben szennyezett overallban a speciális büfébe belépni tilos.

11.1.8.4.

A speciális büfében a rendre és a tisztaságra mindenki köteles vigyázni.

11.1.8.5.

A speciális büfé előterébe telepített szóda-automaták csak egyszer használatos poharakkal vehetők igénybe. Az automaták használata előtt kötelező a kézmosás.

11.1.8.6.

A speciális büfé takarítását csak külön oda rendszeresített takarító eszközökkel szabad végezni, azokat az AE más helyiségeiben felhasználni tilos.

11.2. Általános személyi higiénia szabályai az ellenőrzött zónában 11.2.1.

Az ellenőrzött zónában tilos nyílt sebbel munkát végezni.

11.2.2.

A foglalkozás-egészségügyi szervezet engedélyezheti, hogy kisebb karcolással a munkavállaló a kezelhető sugárvédelmi kategóriájú helyiségcsoportban munkát végezzen, amennyiben a sérülés megfelelően be van kötve, és a radioaktív szennyeződés sebbe való bejutása megelőzhető.

11.2.3.

A WC használata előtt alaposan kezet kell mosni, majd ellenőrizni kell a kéz felületi szennyezettségét.

11.2.4.

A speciális büfé előterében és az ellenőrzött zóna vizesblokkjaiban — a fürdők kivételével — a kéz törlésére csak egyszer használatos papírtörölközőt kell használni.

11.2.5.

Az ellenőrzött zónában való tartózkodás és munkavégzés során időszakosan ellenőrizni kell a kéz és a védőcipő talpának felületi szennyezettségét.

Fájl azonosító:

MSSZ-15.1verzio.doc

IBIR kat: 2


38/ 81

oldal


12. SUGÁRVÉDELMI ELLENŐRZÉS 12.1. A sugárvédelmi ellenőrzés célja és módszere 12.1.1.

Az AE széleskörű sugárvédelmi ellenőrzést hajt végre, amelynek célja az információszerzés az AE sugárzási helyzetéről, a személyzet sugárterheléséről, és a sugárveszélyes tevékenységek állapotáról annak érdekében, hogy — az információk alapján meghozott intézkedések révén — az AE a jelen Szabályzat 2. pontjában felsorolt célkitűzésekkel összhangban a biztonságos határok között üzemeljen.

12.1.2.

A sugárvédelmi ellenőrzést a sugárvédelemért felelős szervezet szervezetei végzik, az ellenőrzés távmérő rendszerek mérési adatainak értékelésén és a helyszíni ellenőrzéseken alapul.

12.2. Az AE-ben megvalósuló sugárvédelmi ellenőrzés terjedelme 12.2.1.

12.2.2.

12.2.3.

Fájl azonosító:

Az AE sugárvédelmi ellenőrzésének tartalma az alábbi:  a sugárterhelésre, ruházat és testfelületi szennyezettségre vonatkozó előírások betartásának ellenőrzése,  a technológiai rendszerek sugárzási helyzetére jellemző főbb paraméterek folyamatos ellenőrzése (a technológiai körök radioaktivitásának és berendezéseik hermetikusságának ellenőrzése),  az ellenőrzött zóna helyiségeiben a sugárzási és a szennyezettségi viszonyok ellenőrzése,  a sugárvédelmi előírások betartásának ellenőrzése,  az ellenőrzött zónában képződő hulladékok kezelésére vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzése,  az ellenőrzött zónába történő beszállítás és kiszállítás ellenőrzése,  a radioaktív anyagok és készítmények kezelésének, tárolásának és szállításának ellenőrzése,  az AE szabad zónájában kialakuló sugárzási szint és az üzemi területről történő kilépés/kiszállítás ellenőrzése,  a radioaktív kibocsátások és az AE környezetének ellenőrzése  a lakosság vonatkoztatási csoportja éves többlet-sugárterhelésének hatóságok közreműködésével történő meghatározása. A sugárvédelmi ellenőrzés eszközei általában a sugárvédelemért felelős szervezethez tartoznak. Egyes hordozható radioaktív felületi szennyezettség mérő, dózisteljesítmény mérő, illetve személyi dózismérő műszereket a sugárvédelemért felelős szervezet átadhat az AE más szervezeteinek a munkahelyi önellenőrzés megvalósítása céljából. Ezen műszerek hitelesítéssel egyenértékű vizsgálatát a felhasználó köteles megrendelni a Sugárfizikai Laboratóriumtól. Az önellenőrzés során végzett sugárvédelmi mérések tájékoztató jellegűek, jogkövetkezménnyel csak a sugárvédelemért felelős szervezet, vagy az illetékes hatóság által végzett mérések járnak. A sugárvédelmi műszerek általában bonyolult eszközök, és szakszerű bánásmódot igényelnek. Használatuk során be kell tartani az üzemeltetésükre vonatkozó előírásokat. MSSZ-15.1verzio.doc

IBIR kat: 2


39/ 81

oldal


12.2.4.

A sugárvédelmi ellenőrző műszerek jogosulatlan és szakszerűtlen használata tilos, ilyen eset észlelésekor haladéktalanul tájékoztatni kell a Dozimetriai Szolgálatot.

12.2.5.

A sugárvédelmi ellenőrzés mértéke, módja és gyakorisága, valamint az eredmények nyilvántartásának rendje részletesen a sugárvédelemért felelős szervezet belső dokumentumaiban szabályozott. A jelen Szabályzat a sugárvédelmi ellenőrzés azon részeit tárgyalja részletesen, amelyek érintik, vagy érinthetik a munkavállalókat és az AE területén tartózkodó személyeket.

12.3. A személyi dozimetriai ellenőrzés 12.3.1.

12.3.1.1.

A személyi dozimetriai ellenőrzés minden az ellenőrzött zónába lépő személynél kiterjed a külső sugárterhelés ellenőrzésére. A belső sugárterhelés ellenőrzését az inkorporáció veszélyének kitett személyek esetében rendszeresen kell végezni. A külső sugárterhelés ellenőrzése az alábbi doziméterekkel történik:  hatósági doziméter,  üzemi termolumineszcens  elektronikus doziméter,

doziméter (TLD),

Esetenként:  elektronikus doziméter (8.5. pont szerinti esetekben),  munkaszintű neutron-doziméter,  lokális doziméter, illetve béta- és lágy gamma–sugárzást

12.3.1.2.

mérő doziméter.

A belső sugárterhelés ellenőrzése az alábbi módszerekkel történik:  tüdőtraktus mérés  egésztestszámlálás,  pajzsmirigy mérés, 3  vizelet H (trícium)

aktivitás-koncentráció mérés.

12.3.2.

A külső sugárterhelés ellenőrzése

12.3.2.1.

Az atomerőműben sugárveszélyes munkát végző munkavállalók (MVM Paksi Atomerőmű Zrt. és külső vállalkozók munkavállalói) – kivéve a 8.5.2 pont szerinti munkavállalókat – besorolási osztálya „A”.

12.3.2.2.

Hatósági dozimétert minden sugárveszélyes munkát végző munkavállaló kap, kivéve a jelen Szabályzat 8.5 pontjában meghatározott eseteket. A hatósági doziméter viselési (expozíciós) ideje 2 hónap. A hatósági doziméter kiértékelését az OSSKI végzi, joghatás a hatósági doziméter által mért adathoz, vagy – a hatósági és a TLdoziméter jelzésének jelentős eltérésénél – a hatósággal egyeztetett és közösen elfogadott értékhez fűződik.

12.3.2.3.

Az üzemi TL-doziméter a hatósági doziméterrel közös kontaminációt gátló tasakban van elhelyezve. Az expozíciós idő a hatósági doziméterrel azonos, a TL-doziméter kiértékelését a dozimetriai feladatokért felelős szervezet Személyi Dozimetriai Laboratóriuma csak akkor végzi el, ha erre váratlan, illetve jelentősebb sugárterhelés gyanúja miatt szükség van, vagy a hatósági doziméterrel detektált adat hihetetlen.

12.3.2.4.

Ha az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. munkavállalójának telephelyen kívüli munkavégzése sugárveszélyes körülmények között történik, a személyi doziméter - a sugárvédelemért felelős szervezet előzetes jóváhagyásával – a telephelyről kivihető.

Fájl azonosító:

MSSZ-15.1verzio.doc

IBIR kat: 2


40/ 81

oldal


12.3.2.5.

Indokolt esetben a munkavállalók egy része munkaszintű neutron-dozimétert is kap. A neutron-doziméter kiértékelését a dozimetriai feladatokért felelős szervezet Személyi Dozimetriai Laboratórium végzi.

12.3.2.6.

A lokális (pl: végtag) dózisok ellenőrzésére a Dozimetriai Szolgálat lokális TLdoziméter viselését írhatja elő a dozimetriai engedélyen. A lokális doziméter kiértékelése a dozimetriai feladatokért felelős szervezet Személyi Dozimetriai Laboratóriumában történik.

12.3.2.7.

A doziméterek használatának szabályai

12.3.2.7.1. A hatósági és üzemi TL-dozimétert egy a kontaminációt megakadályozó tasakba hegesztve kell kiadni. A tasakot az overall egyik bal oldali külső zsebébe kell rögzíteni úgy, hogy a kazettán a munkavállaló neve kifelé legyen. A zsebben más tárgy, kivéve a munkaszintű neutron dozimétert, nem tartható. A személyi doziméter felvételének és leadásának rendjét a jelen Szabályzat 10. fejezetében leírtak szabályozzák. 12.3.2.7.2. Az elektronikus dozimétert a személyi doziméterrel együtt kell viselni - kivéve a jelen Szabályzat 8.5 pontjában felsorolt eseteket - az alapvédőruha egyik bal oldali zsebében. 12.3.2.7.3. A lokális TL-dozimétert és a munkaszintű neutron-dozimétert a Dozimetriai Szolgálat utasításának megfelelően kell viselni. Ha a Dozimetriai Szolgálat másképp nem rendelkezik, a munkaszintű neutron-dozimétert a védőruha bal oldali zsebében kell elhelyezni, biztosítótűvel a zsebhez rögzítve. A neutron-doziméter a zsebben úgy kell elhelyezni, hogy a hatósági doziméterrel ne takarják egymást. 12.3.2.7.4. A dozimétereket minden, az ellenőrzött zónába lépő személy – látogatók és vendégek esetében a csoportos doziméter alkalmazása megengedett – köteles viselni, amíg az ellenőrzött zónában tartózkodik. Tilos a dozimétereket felnyitni, letenni, sugárforráshoz közel helyezni, vagy más személynek átadni. 12.3.2.7.5. Ha a dozimétert véletlenül (a viselőjétől függetlenül) sugárzás hatásának teszik ki, folyadékba ejtik, elvesztik, vagy megsérül a Dozimetriai Szolgálatot azonnal értesíteni kell. A sugárterhelés megállapításáig, és az új doziméter kiadásáig a munkavállaló sugárveszélyes munkát nem végezhet. 12.3.2.7.6. Ha külső vállalkozó munkavállalója rendelkezik saját hatósági doziméterrel, azt az ellenőrzött zónába történő belépést megelőzően a dozimetriai feladatokért felelős szervezet Személyi Dozimetriai Laboratóriumában kontaminációt gátló tasakba kell helyezni és üzemi TL-doziméterrel ki kell egészíteni. Az üzemi TL-dozimétert a hatósági doziméterrel együtt kell viselni a munkavállalónak, amikor az AE-ben végez munkát. 12.3.3.

A belső sugárterhelés ellenőrzése

12.3.3.1.

A szervezetbe került gamma-sugárzó radionuklidok által okozott sugárterhelést a 12.3.1.2 pontban meghatározott módon kell ellenőrizni. Az ellenőrzés a kijelölt személyekre terjed ki, az ellenőrzés módszerét és gyakoriságát az FSU201 eljárásrend szabályozza.

12.3.3.2.

A belső sugárterhelés ellenőrzése munkaidőben történik. A dozimetriai feladatokért felelős szervezet behívójára a megjelenés az előírt időpontban kötelező. A vizsgálatra az orvosi rendelő épületében az Egésztestszámláló Laboratóriumban kell megjelenni.

Fájl azonosító:

MSSZ-15.1verzio.doc

IBIR kat: 2


41/ 81

oldal


12.3.4.

A sugárterhelés nyilvántartása

12.3.4.1.

A dozimetriai ellenőrzési módszerekre feljegyzési szint vonatkozik. A feljegyzési szint alatti mérések esetén a sugárterhelést nullának kell tekinteni, csak az ellenőrzés tényét kell rögzíteni. A feljegyzési szintet elért mérési eredmények a dózisnyilvántartásba kerülnek.

12.3.4.2.

Az AE-ben alkalmazott személyi dozimetriai ellenőrzésnél a feljegyzési szintek a következők: Külső sugárterhelés ellenőrzése:  0,2 mSv a hatósági doziméterekkel végzett ellenőrzésre  0,2 mSv a TL-doziméterekkel végzett ellenőrzésre  0,001 mSv az elektronikus doziméterekkel végzett ellenőrzésre  0,3 mSv a lokális TL-dóziméterekkel végzett ellenőrzésre  0,3 mSv a munkaszintű neutron-doziméterrel végzett ellenőrzésre Belső sugárterhelés ellenőrzése:  az egésztest számlálással végzett belső sugárterhelés ellenőrzésre a feljegyzési szint 500 Bq, kivételt képez a 51Cr, melyre az feljegyzési szint 4000 Bq.  a vizelet trícium aktivitás-koncentráció méréssel végzett belső sugárterhelés ellenőrzésre a feljegyzési szint 2,5 Bq/cm3.

12.3.4.3.

A dozimetriai feladatokért felelős szervezet minden személyi dozimetriai ellenőrzés alá vont munkavállalóról egységes dózisnyilvántartást vezet. A külső és belső sugárterhelést összegezve kell figyelembe venni. A személyi dozimetriai nyilvántartás nem selejtezhető.

12.3.4.4.

Az üzemi TL-doziméterek, lokális TL-doziméterek, munkaszintű neutrondoziméterek és a belső sugárterhelés feljegyzési szintet elérő mérési eredményeit a dozimetriai feladatokért felelős szervezet rendszeresen megküldi a központi nyilvántartást vezető Országos Személyi Dozimetriai Szolgálatnak.

12.3.4.5.

A személyi dózisokról a dozimetriai feladatokért felelős szervezet a doziméterek kiértékelésének megfelelő időszakonként értesíti a munkahelyi vezetőket. A munkavállalók tájékoztatása saját sugárterhelésükről a munkahelyi vezető kötelessége.

12.3.5.

A sugárterhelésre vonatkozó sugárbiztonsági normák betartatása

12.3.5.1.

A személyi dozimetriai ellenőrzés eredményeit figyelembe véve szükség esetén adminisztratív intézkedésekkel kell biztosítani a munkavállalók sugárterhelésére vonatkozó sugárbiztonsági normák betartását.

12.3.5.2.

Ha a munkavállaló sugárterhelése a havi, vagy az egy évre vonatkozó ellenőrzési szintet elérte, vagy elérheti az adott időszakra a sugárveszélyes munkavégzéstől a sugárvédelemért felelős szervezet ideiglenesen eltilthatja.

12.3.5.3.

Ha a munkavállaló sugárterhelése az 50 mSv/év, vagy öt év alatt összegezve a 100 mSv effektív dózist elérte, vagy fennáll annak veszélye, hogy az addigi munkáját folytatva azt eléri, akkor a sugárveszélyes munkától a sugárvédelemért felelős szervezet eltiltja.

12.3.5.4.

Ha a munkavállaló dóziskorlátot meghaladó mértékű sugárterhelést szenvedett el, a sugárveszélyes munkavégzéstől el kell tiltani. További sugárveszélyes

Fájl azonosító:

MSSZ-15.1verzio.doc

IBIR kat: 2


42/ 81

oldal


munkavégzéssel kapcsolatos foglalkoztatása csak az ÁNTSZ OTH-val egyeztetett módon történhet. 12.4. A technológiai rendszerek sugárzási helyzetének ellenőrzése A technológiai közegek aktivitásának ellenőrzése az AE alapvető technológiai rendszereire biztosított. Azokban az esetekben, amikor a berendezések tömörsége megsérülhet, és radioaktív anyagok juthatnak az egyébként nem radioaktív körökbe (szekunderkör, technológiai hűtővíz, közbenső hűtőkör) a berendezések hermetikusságának ellenőrzése is biztosított (gőzfejlesztők, gáztalanító berendezések, víztisztítók, víztisztító rendszer evaporátorai, hőcserélők stb.). Az ellenőrzés folyamatosan történik telepített eszközökkel és időszakosan mintavételezéssel. 12.5. Az ellenőrzött zóna helyiségeinek sugárvédelmi ellenőrzése Az ellenőrzött zóna helyiségeinek sugárvédelmi ellenőrzése folyamatosan működő telepített eszközökkel, illetve helyszíni és laboratóriumi mérésekkel történik. Az ellenőrzés az alábbiakra terjed ki:  gamma-sugárzás dózisteljesítménye,  radioaktív anyagok aktivitás-koncentrációja a levegőben,  helyiségek és berendezések felületeinek radioaktív szennyezettsége (hordozható műszerrel, illetve dörzsmintavétellel),  neutron-sugárzás dózisteljesítménye (hordozható műszerrel). 12.6. Az ellenőrzött zónában képződő hulladékok kezelésének ellenőrzése 12.6.1.

Az ellenőrzött zónában képződő hulladékok kezelésével kapcsolatos szabályokat az Radioaktív hulladékkezelés (TLÜ502) című eljárásrend részletesen tartalmazza. Az eljárásrend előírásainak betartása minden az ellenőrzött zónában munkát végző személy számára kötelező.

12.6.2.

Az ellenőrzött zónában keletkező hulladékokat mindaddig radioaktív hulladéknak kell tekinteni, amíg a sugárvédelemért felelős szervezet által végzett izotóp-szelektív aktivitás mérés alapján ez ki nem zárható. A hulladékok nem radioaktív hulladékká történő minősítésénél 7.4.5 pont szerinti ellenőrzési szinteket kell alkalmazni. Ettől eltérni a Szabályzat 11. mellékletében meghatározott korlátok értékéig indokolt esetben, a dozimetriai szolgálatvezető engedélye alapján lehet.

12.6.3.

Az állandó és ideiglenes hulladékgyűjtő helyeken a gyűjtőedényzet felületétől 10 cm-re a dózisteljesítmény nem haladhatja meg a 20 µSv/h értéket. Ha a dózisteljesítmény nagyobb a fenti értéknél és az elszállítás átmenetileg nem lehetséges, akkor kordonnal kell elkeríti a gyűjtőhelyet úgy, hogy a kordonon kívül a dózisteljesítmény 20 µSv/h alatt legyen.

12.6.4.

Ha a hulladék, vagy a göngyöleg felületétől 10 cm-re a dózisteljesítmény meghaladja a 10 mSv/h-t a hulladékot nagyaktivitású hulladékként kell kezelni. A tárolókútba helyezés a Dozimetriai Szolgálat minősítése után, KISUM munkaprogram alapján történik. Amennyiben nem tervezetten keletkezett nagyaktivitású hulladék, akkor azt

Fájl azonosító:

MSSZ-15.1verzio.doc

IBIR kat: 2


43/ 81

oldal


a további kezelésig, átmeneti tárolóba helyezésig a dozimetrikus utasításai szerint az erre a célra kijelölt ideiglenes gyűjtőkonténerbe kell elhelyezni. 12.6.5.

Szilárd hulladékok A szilárd, feltételezhetően radioaktív hulladékokat sugárveszély emblémával ellátott hordóban, vagy fehér műanyagzsákban, a feltételezhetően nem radioaktív hulladékokat zöld színű hordóban, vagy zöld színű műanyagzsákban kell gyűjteni. A gyakorlatban vizsgált sugárvédelmi jellemző a 50–200 literes göngyölegek felületétől 10 cm-re, vagy a kordonnál mérhető legnagyobb gammadózisteljesítmény.

12.6.6.

Iszapok Az ellenőrzött zónában keletkezett iszapokat fémhordókban kell gyűjteni. A sugárvédelmi minősítést az iszap fajlagos aktivitásának gamma-spektrometriai mérésével kell végezni. A hulladékot képző szervezet igénylése alapján a mintavételt a sugárvédelemért felelős szervezet Hulladékminősítő Csoportja végzi.

12.6.7.

Olaj és egyéb tűzveszélyes hulladék Az olaj és egyéb tűzveszélyes folyékony hulladékot fajtánként csoportosítva, szabványos fém marmonkannában, vagy fémhordóban kell gyűjteni. A sugárvédelmi minősítést a hulladék aktivitás-koncentrációjának gamma-spektrometriai mérésével kell végezni. A hulladékot képző szervezet igénylése alapján a mintavételt a sugárvédelemért felelős szervezet Hulladékminősítő Csoportja végzi.

Fájl azonosító:

MSSZ-15.1verzio.doc

IBIR kat: 2


44/ 81

oldal


12.7. Az ellenőrzött zónába történő beszállítás és kiszállítás ellenőrzése 12.7.1.

Az ellenőrzött zónába történő be-, illetve kiszállítás csak a Dozimetriai Szolgálat, dozimetrikusának felügyelete, engedélye és az egyéb vonatkozó társasági előírások betartása mellett történhet. A be-, illetve kiszállításnál a gépkocsivezető, vagy vasúti beszállításnál a mozdonyvezető átöltözése nem szükséges, de a vezető a fülkét az ellenőrzött zónában nem hagyhatják el. A vasúti szállítás, illetve speciális (a normál közúti forgalomban alkalmazott gépjárműveknél nagyobb gépjárművek) gépjárművekkel történő szállítás esetén egy fő kísérő ellenőrzött zónába történő belépése átöltözés nélkül, de cipővédő felvételét követően engedélyezett. A kísérő köteles a dozimetrikus minden utasítását maradéktalanul betartani.

12.7.2.

További felhasználásra kerülő tárgyak, eszközök, berendezések stb. kiszállítását megelőzően azokat szükség és lehetőség szerint dekontaminálni kell. A tárgyak, eszközök és berendezések hozzáférhető felületein, illetve a nem radioaktív hulladékok göngyölegeinek külső felületén nem fixált felületi szennyezettség nem lehet. A fixált felületi szennyezettség esetén a további felhasználásra kerülő tárgyak, eszközök, berendezések stb. kivihetők, ha a gamma-sugárzás dózisteljesítményének maximális értéke nem haladja meg a 7.3.2 pontban meghatározott korlátokat. Ellenkező esetben a tárgyat dekontaminálni kell. Hulladékok külön előírások nélkül abban az esetben szállíthatók ki az ellenőrzött zónából, ha a mért értékek 7.4.5 pontban meghatározott ellenőrzési szinteket nem lépik túl.

12.7.3.

Radioaktívnak minősülő tárgyak, eszközök, berendezések, illetve hulladékok ellenőrzött zónából történő kiszállítása csak külön védőintézkedések foganatosításával történhet. A kiszállítást megelőzően egyeztetni kell a dozimetriai feladatokért felelős szervezettel, a kiszállítást a dozimetriai feladatokért felelős szervezet engedélyezi. A védőintézkedéseket – összhangban a vonatkozó jogszabályi előírásokkal – a dozimetriai feladatokért felelős szervezet annak a függvényében határozza meg, hogy a kiszállítás az üzemi területre, vagy azon kívülre történik. A szállítás, illetve fuvarozás szabályait a Szabályzat 16. fejezete tartalmazza.

12.8. Az AE szabad zónájában kialakuló sugárzási szint és az üzemi területről történő kilépés/kiszállítás ellenőrzése 12.8.1.

Az AE szabad zónájában a sugárvédelmi ellenőrzés folyamatosan működő telepített eszközökkel történik. Az ellenőrzés az alábbiakra terjed ki:  gamma-sugárzás dózisteljesítménye,  esetenként a helyiségek, berendezések és területek radioaktív szennyezettsége.

12.8.2.

Sugárvédelmi ellenőrzés az üzemi terület határán

12.8.2.1.

Az AE-ben tartózkodó minden személy, illetve minden szállítmány az üzemi terület végleges elhagyásakor sugárvédelmi ellenőrzőponton köteles áthaladni.

12.8.2.2.

A sugárkapuk rendeltetésszerű használatát a rendészeti feladatokat ellátó szervezet felügyeli, a sugárvédelemért felelős szervezet esetenként ellenőrzi azt. Ha a

Fájl azonosító:

MSSZ-15.1verzio.doc

IBIR kat: 2


45/ 81

oldal


sugárkapu figyelmeztető jelzést ad szállítmány, vagy személy áthaladásakor a mérést meg kell ismételtetni. Ismételt jelzés esetén az érintett személyt, vagy szállítmányt elkülönített helyen kell várakoztatni és értesíteni kell a Dozimetriai Szolgálatot. A további teendőket a Dozimetriai Szolgálat határozza meg. 12.9. A radioaktív kibocsátások és az AE környezetének ellenőrzése Az AE kibocsátásainak és környezetének ellenőrzése hatósági felülvizsgálati rendek, társasági utasítások és a sugárvédelemért felelős szervezet belső utasításaiban részletezett program szerint történik. 12.10. A sugárvédelmi előírások betartásának ellenőrzése A sugárvédelmi előírások betartásának ellenőrzése ciklikus és szúrópróbaszerű helyszíni ellenőrzéssel történik.

Fájl azonosító:

MSSZ-15.1verzio.doc

IBIR kat: 2


46/ 81

oldal


13. SZERVEZÉSI INTÉZKEDÉSEK A SUGÁRVÉDELEM BIZTOSÍTÁSÁRA 13.1. Az AE helyiségeinek, területeinek és környezetének sugárvédelmi zónákba sorolása 13.1.1.

Az üzemi területet a környezettől kerítés határolja. Az üzemi területen helyezkedik el az AE minden fő és segédlétesítménye.

13.1.2.

Az üzemi területet a főépületek falsíkjaitól számított 500 m távolságban kijelölt biztonsági övezet határolja.

13.1.3.

Az üzemi terület 30 km sugarú környezete a felügyelt zóna, eddig terjed ki az ÜKSER tevékenysége.

13.1.4.

A 13.1.2 és a 13.1.3 pontban említett zónákra a jelen Szabályzat nem vonatkozik. Amennyiben az AE környezeti hatásai olyan mértékűek, hogy intézkedések szükségesek a környezetben is, a személyzet teendőit az ÁVIT tartalmazza.

13.1.5.

Az üzemi terület a technológiai folyamattól, az elhelyezett berendezésektől, illetve a helyiségekben uralkodó sugárzási/szennyezettségi viszonyoktól függően ellenőrzött zónákra, illetve szabad zónára osztott.

13.1.5.1.

A szabad zónában sugárveszélyes munkát általában nem végeznek, sugárforrást tartalmazó berendezések nincsenek, és az ott tartózkodók várható többlet sugárterhelése normálüzemben elhanyagolható.

13.1.6.

Az ellenőrzött zónák helyiségei sugárvédelmi kategóriákba vannak sorolva az ott uralkodó, illetve várható sugárzási helyzet függvényében.

13.1.7.

A blokkok ellenőrzött zónájában lévő helyiségek sugárvédelmi kategóriába sorolása

13.1.7.1.

I. helyiségcsoport: nem kezelhető sugárvédelmi kategóriájú helyiségek (NK) A helyiségekbe nyíló ajtók külső oldalán a sugárveszély tárcsajele és a piros I. jelzés található. Üzemelő reaktor mellett ezekbe a helyiségekbe általában tilos a belépés. A NK sugárvédelmi kategóriájú helyiségek ajtajai kulccsal, vagy lakattal záródnak a kulcsok a Dozimetriai vezénylőben találhatók. A hermetikus zsilipeknél elektromos reteszelés kioldását is biztosítani kell, melynek felügyelete a Dozimetriai vezénylőből történik. A blokk főjavítása alatt, azokat a nem kezelhető sugárvédelmi kategóriájú helyiségeket, amelyekben karbantartási munkák folynak nem szükséges zárva tartani. Ezekre a helyiségekre a karbantartási munkák alatt a korlátozottan kezelhető sugárvédelmi kategóriájú helyiségekre vonatkozó sugárbiztonsági normákat kell alkalmazni. Kivételt képeznek mind a négy blokkon az alábbi helyiségek, amelyek továbbra is NK kategóriájú helyiségek maradnak:  A0013  A0017  A0029  A146  A303  A 602

Fájl azonosító:

MSSZ-15.1verzio.doc

IBIR kat: 2


47/ 81

oldal


Ezen helyiségek ajtaját a dozimetriai feladatokért felelős szervezet és az üzemviteli feladatokat ellátó szervezet egységlakatjaival közösen zárja úgy, hogy mindkét szervezet munkavállalói külön is nyithatják. Az üzemviteli feladatokat ellátó szervezet munkavállalói rutin ellenőrzésre a Dozimetriai Szolgálat előzetes értesítése nélkül is beléphetnek ezen helyiségekbe. A belépésről a Dozimetriai Szolgálatot akkor kell értesíteni, ha a helyiségekben töltött idő a szokásos ellenőrzési időt meghaladja. 13.1.7.2.

II. helyiségcsoport: korlátozottan kezelhető sugárvédelmi kategóriájú helyiségek (KK) A helyiségekbe nyíló ajtók külső oldalán a sugárveszély tárcsajele és a sárga II. jelzés található. A mindenkori dózisteljesítménynek, illetve radioaktív szennyezettségnek megfelelően a személyzet tartózkodása ezekben a helyiségekben időben korlátozás alá esik. A KK sugárvédelmi kategóriájú helyiségekbe a belépés 0,2 mSv-t meghaladó tervezett sugárterhelés esetén dozimetriai engedélyhez kötött. A helyiségek ajtajai lakattal záródnak, a kulcsok a helyiségek üzemeltető szervezeteinél vannak.

13.1.7.3.

III. helyiségcsoport: kezelhető sugárvédelmi kategóriájú helyiségek (KH) A helyiségekbe nyíló ajtók külső oldalán a sugárveszély tárcsajele és a zöld III. jelzés található. A helyiségekben lévő berendezések és az alkalmazott védelem lehetővé teszi, hogy az ott munkavállalók az egész munkaidőt eltölthessék a KH sugárvédelmi kategóriájú helyiségekben.

13.1.8.

Az ellenőrzött zónák helyiségeinek sugárvédelmi kategóriába történő besorolását a sugárvédelemért felelős szervezet vezetője hagyja jóvá. A helyiségek sugárvédelmi besorolását tartalmazó tájékoztató adatok az INTRANET-en a sugárvédelemért felelős szervezet honlapján, valamint a Szabályzat 6. sz. mellékletében találhatók. Pontos, naprakész információ a Dozimetriai Szolgálattól kérhető.

13.1.9.

A dozimetriai szolgálatvezető a sugárzási paraméterek olyan mértékű változása esetén, mely a helyiség átsorolását indokolja, ideiglenesen átsorolhatja a helyiségeket. Ezen intézkedésről az ügyeletes mérnököt értesíti. A következő munkanapon a sugárvédelemért felelős szervezet vezetője az átsorolást jóváhagyja, majd a reggeli vezetői értekezleten bejelenti az érintett helyiség(ek) kategóriájának módosítását.

13.2. Az ellenőrzött zónában alkalmazott sugárvédelmi jelölések 13.2.1.

Fájl azonosító:

Az ellenőrzött zónában alkalmazott sugárvédelmi jelöléseket a Dozimetriai Szolgálat helyezi ki és aktualizálja. A sugárvédelmi jelöléseket az ellenőrzött zónában tartózkodó munkavállalóknak minden esetben figyelembe kell venni, illetve a jelölések tartalmának megfelelően kell eljárnia.

MSSZ-15.1verzio.doc

IBIR kat: 2


48/ 81

oldal


13.2.2.

13.2.3.

Az atomerőműben alkalmazott sugárvédelmi jelölések tartalmuk szerint a következők: — helyiség sugárvédelmi kategória jelölése, — lokálisan magasabb dózisteljesítményű terület jelölése, — helyiségek és javítózónák dózisteljesítmény adatainak jelölése, — radioaktív anyagokkal kontaminált területek jelölése, — felszólító jelölések a kiegészítő egyéni védőeszközök használatára. A sugárvédelmi jelöléseket a 7. sz. melléklet mutatja be.

13.3. Dozimetriai engedély 13.3.1.

Az ellenőrzött zónában végzett minden olyan munkát, ami a sugárterhelés napi ellenőrzési szintjét (0,2 mSv) elérő, vagy azt meghaladó sugárterheléssel járhat, dozimetriai engedély (4. sz. melléklet) alapján kell végezni.

13.3.2.

A dozimetriai engedély a sugárveszélyes munkavégzésre vonatkozó olyan írott utasítás, amely meghatározza a munkavégzés helyét és idejét, sugárvédelmi szempontú körülményeit, a szükséges sugárvédelmi intézkedéseket, a munkacsoport összetételét és a munkavégzés során a munkavállalók sugárvédelmének biztosításáért felelős személyeket.

13.3.3.

A dozimetriai engedély a munkautasítás, a munkamegrendelő, az állványépítési munkamegrendelő, a műhelyközi munkamegrendelő melléklete, vagy önálló engedély, mely nem helyettesít más, az AE területére biztonságtechnikai előírások alapján kötelező engedélyeket.

13.3.4.

A dozimetriai engedélyt egy munkacsoport, egy munkavezető és rendszerint egy munkahely részére kell kiállítani. A munkahely kibővítése, a munkahelyek számának, valamint a munka körülményeinek megváltoztatása, a felelős munkavezető leváltása új dozimetriai engedély kiállítása nélkül nem engedélyezett.

13.3.5.

Dozimetriai engedély alapján munkát legalább kétfős csoport végezhet. A csoport egyik tagja a felelős munkavezető.

13.3.6.

Előre láthatóan változatlan sugárzási viszonyok között végzett típusmunkára többnapos engedélyt is ki lehet adni. Ebben az esetben a Dozimetriai Szolgálat a sugárzási helyzet megváltozásának gyanúja esetén naponta ellenőrzi a sugárzási viszonyokat a munkavégzés helyén, és változás esetén rögzíti a dozimetriai engedélyen.

13.3.7.

A zárt hermetikus tér helyiségeiben történő munkavégzésre kiadható dozimetriai engedélyek egyedi előírásaival a jelen Szabályzat 13.4 pontja foglalkozik.

13.3.8.

A dozimetriai engedéllyel végzett munkák során a sugárvédelemért az alábbi személyek felelősek:  a munka indokoltságát igazoló személy,  a koordináló,  a felelős munkavezető,  az ügyeletes mérnök,  a dozimetriai szolgálatvezető,  a dozimetrikus,

Fájl azonosító:

MSSZ-15.1verzio.doc

IBIR kat: 2


49/ 81

oldal


 a munkacsoport tagjai. 13.3.9.

A sugárvédelemért felelős személyek jogai és felelőssége

13.3.9.1.

Sugárveszélyes körülmények között munkát végezni csak szükséges és indokolt esetben szabad. A munka szükségességét és indokoltságát igazoló személy felelős megvizsgálni, hogy az adott munkavégzés valóban szükséges és indokolt-e, illetve más várhatóan kisebb sugárterheléssel járó, de azonos eredményt hozó módszerrel nem helyettesíthető-e. A várható sugárterhelés függvényében a munkavégzés szükségességét és indokoltságát az alábbi, vagy magasabb beosztású vezetők igazolhatják:  1 mSv dózisig a munkát irányító szervezet üzemvezetője, művezetője, vagy csoportvezetője,  1 és 4 mSv közötti dózisig, illetve KISUM esetében a munkát irányító szervezet osztályvezetője,  4 mSv-et meghaladó dózist, illetve tervezett rendkívüli sugárterhelés esetében a munkát irányító szervezet igazgatója,  operatív személyzet esetén, illetve normál munkaidőn kívül végzett sürgős munkánál, vagy sürgős KISUM esetében – az ügyeletes mérnök.  zárt hermetikus térben végzett tevékenységeknél a munkát irányító szervezet osztályvezetője és az ügyeletes mérnök.

13.3.9.2.

A koordináló jogosult meghatározni a munkacsoport létszámát, tagjait és kijelölni a felelős munkavezetőt. A munkacsoport létszámának meghatározásánál törekednie kell arra, hogy a sugárzási térben dolgozók létszáma és az ott eltöltött idő minimális legyen. A koordináló felelős azért, hogy:  az adott munkavégzés körülményeit figyelembe véve a munkavállalók alkalmassága, képzettsége és dozimetriai ellenőrzése megfeleljen a jelen Szabályzat 8. fejezetében felsorolt feltételeknek,  a munkahely a munkavégzéshez megfelelően elő legyen készítve (eü. zsilip, hulladékgyűjtők, javítózóna szervezése) és adottak legyenek a biztonságos munkavégzés feltételei.

13.3.9.3.

A felelős munkavezető a munka megkezdését megelőzően jogosult további tájékoztatást kérni a koordinálótól, vagy a Dozimetriai Szolgálattól, amennyiben bármilyen kétely merül fel a munka előkészítettsége, illetve a biztonságos munkavégzés tekintetében. Normál munkaidőn kívül végzett sürgős munka esetén – ilyenkor a sugárveszélyes munka indokoltságát az ügyeletes mérnök igazolja – a koordináló feladatait és felelőségét a felelős munkavezető veszi át. A felelős munkavezető felelős:  azért, hogy ő és a munkát végzők betartsák a jelen Szabályzat és a dozimetriai engedélyben megszabott egyéb előírásokat,  a munkacsoport eligazításának teljességéért,  a kiegészítő egyéni védőeszközök helyes használatáért,  a ideiglenes eü. zsilipek, kordonok, jelzések sértetlen állapotban való megőrzéséért, ezen tény ellenőrzéséért, illetve sérülés, vagy hiány esetén a Dozimetriai Szolgálat felé történő intézkedésért,

Fájl azonosító:

MSSZ-15.1verzio.doc

IBIR kat: 2


50/ 81

oldal


 azért, hogy időben kiadja az utasításokat a radioaktív szennyeződések lokalizálására, a dekontaminálásra, a radioaktív hulladékok gyűjtésére,  az elektronikus doziméter dózis figyelmeztető szint jelzése esetén a munka befejezéséért. 13.3.9.3.1. A dozimetriai engedély szerinti felelős munkavezetőnek olyan munkavállalót lehet megbízni, aki a munkaterületet és az elvégzendő munkát jól ismeri, tisztában van az adott berendezésre vonatkozó sugárvédelmi előírásokkal. Annak eldöntése, hogy a fenti követelményeknek megfelel-e a felelős munkavezető, a munka indokoltságát igazoló személy kötelessége. 13.3.9.3.2. Külső vállalkozó munkavállalója dozimetriai engedély szempontjából koordináló, illetve felelős munkavezető abban az esetben lehet, ha:

13.3.9.4.

13.3.9.5.

 rendelkezik a jelen Szabályzatból érvényes vizsgával,  igazolhatóan legalább egy éve sugárveszélyes munkakörben végez munkát az AE-ben,  a jelen Szabályzat előírásait legalább egy évre visszamenően regisztráltan nem sértette meg,  erre írásos megbízást kap a munkaadójától és a fenti feltételek teljesítése esetén a dozimetriai feladatokért felelős szervezet vezetője a megbízást jóváhagyta. A munkát végzők a munka megkezdését megelőzően jogosultak tájékoztatást kérni a felelős munkavezetőtől a munkavégzéssel kapcsolatban. A munkavégzés során felelősek saját sugárvédelmükért. Az üzemvitel operatív vezetője jogosult ellenőrzést végezni a munkaterületen, felelős:  a technológiai folyamat olyan irányításáért, amely megakadályozza a munkahelyen a sugárzási viszonyok rosszabbodását,  a munkavállalók eligazításának és a munkára bocsátásának helyességéért,  a munka végeztével a munkahely minőségi átvételéért.

13.3.9.6.

A dozimetriai szolgálatvezető jogosult a jelen Szabályzat előírásainak érvényt szerezni a munka előkészítése, dozimetriai engedélyezése és végrehajtása során, felelős:  a dozimetriai engedélyen feltüntetett sugárvédelmi intézkedések helyességéért, teljességéért és végrehajtásának ellenőrzéséért,  a munkavállalók sugárterhelése ellenőrzésének biztosításáért.

13.3.9.7.

A dozimetrikus jogosult a jelen Szabályzat előírásainak érvényt szerezni a munka végrehajtása során, felelős:  a sugárzási körülmények előzetes meghatározásának és az engedélyezett munkaidő kiszámításának helyességéért,  a sugárzási és szennyezettségi viszonyok ellenőrzéséért,  a munkahely felületi szennyezettség szerinti átvételéért,  az egyéni védőeszközök, illetve a személyi doziméterek meglétének és használatának ellenőrzéséért.

13.3.10. Fájl azonosító:

A dozimetriai engedély kitöltésének és kiadásának rendje MSSZ-15.1verzio.doc

IBIR kat: 2


51/ 81

oldal


13.3.10.1. A dozimetriai engedélyt egy példányban tintával kell kiállítani. Az írott szöveg javítása kézjeggyel történhet, törlése tilos. Helytelenül kitöltött dozimetriai engedély alapján a munkára bocsátás tilos. 13.3.10.2. Sugárveszélyes munka megrendelésekor a koordináló szükség szerint konzultálva a Dozimetriai Szolgálattal eldönti, hogy a munkavégzéshez szükséges-e dozimetriai engedély. A koordináló ezt követően meghatározza a munkacsoport létszámát, kijelöli a csoport tagjait és a felelős munkavezetőt, valamint meghatározza a munka sugárbiztonságát garantáló műszaki intézkedéseket. Az intézkedéseket egyezteti a Dozimetriai Szolgálattal és közösen meghatározzák, hogy milyen sugárterhelés engedélyezése szükséges. A koordináló a javaslatot egyezteti a munka indokoltságát igazoló személlyel, majd kitölti az engedély fejlécét - a dozimetriai engedély számát kivéve - , és a dozimetriai engedély munkavégzésre és munkavégzőkre vonatkozó sorait, oszlopait. Amennyiben a munka indokoltságának igazolásakor – ideértve a munka indokoltságának dozimetriai engedély 3. sz. rovatában történő ellenőrzését is – a munkacsoport tagjai név szerint nem ismertek, elegendő a dozimetriai engedélyen a felelős munkavezetőt feltüntetni. A dozimetriai engedély munkavégzőkre vonatkozó oszlopait legkésőbb a sugárterhelés engedélyezéséig ki kell tölteni az alábbi munkamegosztásban:  Ha a munkacsoport egyes tagjai később a váltóműszakos szolgálatok személyzetéből kerülnek ki, a kitöltésért a felelős munkavezető felel.  Ha a munkacsoport tagjai később nem a váltóműszakos szolgálat személyzetéből kerülnek ki, a kitöltésért a koordináló felel. 13.3.10.3. A koordináló figyelembe véve jelen Szabályzat 13.3.9.1 pontjának előírásait a munka indokoltságát igazoltatja. 13.3.10.4. A munkára javasolt sugárterhelést 2 mSv-ig a dozimetriai szolgálatvezető, 2 és 4 mSv között a sugárvédelemért felelős szervezet vezetője, vagy helyettese, valamint a dozimetriai feladatokért felelős szervezet vezetője, vagy helyettese engedélyezi. 4 mSv fölötti sugárterhelést csak a vezérigazgató, valamint a biztonsági igazgató és általuk írásban megbízott személyek engedélyezhetik. 13.3.10.5. A sugárterhelés engedélyezését követően a kitöltött dozimetriai engedéllyel a dozimetriai vezénylőben kell jelentkezni. 13.3.10.6. A dozimetrikus kiadja a kiegészítő dozimétereket a munkavállalóknak, kioktatja őket a munkahely sugárzási viszonyaira, és rávezeti a dozimetriai engedélyre a munkára bocsátás időpontját. A munkára bocsátás tényét a dozimetrikus és a felelős munkavezető a dozimetriai engedélyen aláírásával igazolja. A dozimetriai szolgálatvezető döntésétől függően – ha a munkaterület sugárzási és szennyezettségi viszonyairól elegendő információ nem áll rendelkezésre – a dozimetrikus a munkára bocsátás előtt a helyszínen felméri a munkaterület. A munkára bocsátás ebben az esetben a munkavégzés helyszínén történik. 13.3.10.7. A munkára bocsátást követően a munkavállalók általános kioktatását a felelős munkavezető végzi.


Felügyelet a munka ideje alatt MSSZ-15.1verzio.doc

IBIR kat: 2


52/ 81

oldal


13.3.11.1. A munkára bocsátás pillanatától a csoport sugárvédelmi felügyelete a felelős munkavezető és a Dozimetriai Szolgálat feladata. 13.3.11.2. A felelős munkavezetőnek mindig a munkaterületen kell tartózkodnia. Amennyiben eltávozása szükséges, a koordináló helyettesíti, ellenkező esetben a munkát meg kell szakítani. 13.3.11.3. A munkavállalók a felelős munkavezető engedélye nélkül nem hagyhatják el a munkaterületet. 13.3.11.4. A koordináló és a Dozimetriai Szolgálat köteles időnként ellenőrizni, hogy a munkavállalók betartják-e a sugárvédelmi előírásokat. Amennyiben azok megsértését tapasztalják a jelen Szabályzat 5.2.3.5. pontjában leírtak szerint kell eljárni. 13.3.12.

Munkaközi szünetek

13.3.12.1. A munkaközi szünet esetén (pl. étkezés), vagy a munkakörülmények megváltozása miatt a munkacsoport elhagyhatja ideiglenesen a munkaterületet. Ilyen esetben a munka megszakításának és újrafelvételének időpontját a felelős munkavezetőnek a dozimetriai engedélyen rögzíteni kell. 13.3.12.2. A munkaközi szünetet követően egyetlen munkavállaló sem jogosult önállóan felvenni a munkát. A szünet után a munkacsoportot a felelős munkavezető bocsátja munkára. 13.3.12.3. Többnapos dozimetriai engedély esetén a napi munkavégzés befejezésekor a feliratok, korlátok, kordonok, védőpajzsok a helyükön maradnak. A dozimetriai engedélyt és a kiegészítő dózismérőket a Dozimetriai vezénylőben át kell adni a dozimetrikusnak. A dozimetrikus és a felelős munkavezető a napi munkavégzés befejezését aláírásával igazolja. 13.3.12.4. Többnapos dozimetriai engedély esetén a következő műszak munkára bocsátásánál a jelen Szabályzat 13.3.10.6 pontjában leírtak szerint kell eljárni. 13.3.13.

A munka befejezése, a dozimetriai engedély lezárása

13.3.13.1. A munka teljes befejezését követően a csoport alaposan kitakarítja a munkahelyet, a munkacsoport elhagyja a munkaterületet, majd a felelős munkavezető a dozimetriai engedélyen rögzíti a munka befejezésének tényét. 13.3.13.2. A dozimetrikus szükség esetén ellenőrzi a munkaterület rendjét, sugárzási és szennyezettségi viszonyait, majd rögzíti a dozimetriai engedélyen a munka befejezését és bevonja a kiegészítő dozimétereket és a dozimetriai engedélyt. 13.3.13.3. A lezárt dozimetriai engedélyeket a dozimetriai feladatokért felelős szervezet a lezárás után 1 évig megőrizi.

13.4. Sugárvédelmi szabályok a kiemelten sugárveszélyes munkáknál 13.4.1.

A kiemelten sugárveszélyes munkák (KISUM) a munkavégzés helye, vagy a munkavégzés alatt álló berendezések, eszközök sugárzási szintje, illetve azok felületeinek radioaktív szennyezettsége miatt sugárvédelmi védőintézkedések nélkül a munkavállalók jelentős sugárterhelését eredményezhetik.

13.4.2.

KISUM-ként kell kezelni az alábbi sugárveszélyes munkákat:

Fájl azonosító:

MSSZ-15.1verzio.doc

IBIR kat: 2


53/ 81

oldal


 zárt hermetikus tér esetén az A011, A012, A0032, A301 és a felső blokk (ATM) helyiségeiben, valamint zárt hermetikus boxban – A201 és az abból nyíló, vagy azzal közös légterű helyiségekben – végzett ellenőrzést, javítást, karbantartást és vizsgálatot, kivételt képez ez alól a jelen szabályozás 13.4.10.4 és 13.4.10.5 pontja szerint végzett sugárveszélyes munka.  kiégett fűtőelem szállítását,  reaktor tartály és belső berendezések javítását, szállítását,  a nagyaktivitású radioaktív hulladékok keletkezésével járó tevékenységeket, illetve nagyaktivitású radioaktív hulladékok gyűjtésére, kezelésére, szállítására és tárolására irányuló minden tevékenységet,  bármely munkát, ha a munkavégzés helyén (a személyek tartózkodási helye) a dózisteljesítmény meghaladhatja a 4 mSv/h értéket. 13.4.3.

KISUM csak dozimetriai engedéllyel – kivéve a 13.4.10.3. pontban leírtakat – és a dozimetriai feladatokért felelős szervezettel egyeztetett, általa KISUM-ként elfogadott technológiával, programmal, vagy a dozimetriai feladatokért felelős szervezettel egyeztetett állandó, vagy eseti KISUM munkaprogrammal végezhető. Ezáltal biztosítható, hogy a szükséges munkafeltételek sugárvédelmi szempontból átgondoltak legyenek és biztosítsák az ALARA-elv betartását.

13.4.4.

Állandó KISUM munkaprogram készíthető azokra a munkákra, amelyek végrehajtása azonos műszaki és személyi feltételekkel, jellemzően azonos sugárzási körülmények mellett ismétlődik. Nem készíthető állandó KISUM program a reaktortartály és belső berendezéseinek javítására.

13.4.5.

Az állandó KISUM munkaprogramok, vagy állandó KISUM-ként elfogadott technológiák, programok esetében is előírható, hogy a munka végrehajtása előtt a dozimetriai feladatokért felelős szervezetet bevonva aktualizált dózistervet kell készíteni, amely alapján meghatározott kiegészítő sugárvédelmi védőintézkedéseket a dozimetriai feladatokért felelős szervezet a dozimetriai engedélyen írja elő.

13.4.6.

Az állandó KISUM munkaprogramokat legalább négy évente felül kell vizsgálni. Soron kívül felül kell vizsgálni az állandó KISUM programokat és az állandó KISUM-ként elfogadott technológiákat, programokat, ha a jelen Szabályzat KISUMra vonatkozó előírásai olyan módon változnak meg, hogy az érvényben lévő KISUM érvényességét, alkalmazhatóságát érintik

13.4.7.

A KISUM munkák végzésénél a munkavégzés szakmai tartalmáért a munkavégző szervezet felettes vezetője felel, a sugárvédelmi előírások biztosítására előírt feltételekért pedig a biztonsági szervezet vezetője. Ezen elvek figyelembevételével a KISUM munkák esetén a munkavégzéshez szükséges utasítások, technológiák jóváhagyása a szakmai szervezet hatásköre, míg a sugárvédelmet biztosító előírások jóváhagyása a biztonsági szervezet feladata.  Minden olyan technológiában, programban, amely állandó jelleggel, ismételten használatos és állandó KISUM programként alkalmazni kívánják, a 8. számú mellékletben leírt sugárvédelem biztosítására szolgáló szervezési és műszaki intézkedéseket le kell írni. Az ilyen technológiák, programok előlapján a jóváhagyást a szakmai szervezet, míg KISUM dokumentumként való használatuknak jóváhagyását a biztonsági szervezet végzi. Erre mutat be példát a 8. számú melléklet 1. függelék 2. oldala.

Fájl azonosító:

MSSZ-15.1verzio.doc

IBIR kat: 2


54/ 81

oldal


13.4.8.

 Állandó technológiával nem rendelkező, de technológiát tartalmazó technológiák, munkaprogramok írásakor szintén alkalmazni kell a 8. számú melléklet követelményeit. Az ilyen technológiák, programok előlapján a jóváhagyást a szakmai szervezet, míg KISUM dokumentumként való használatuknak jóváhagyását a biztonsági szervezet végzi.  Minden olyan esetben, amikor meglévő technológia, program KISUM feltételek között kerül alkalmazásra, de a technológiában, programban ez változtatást nem igényel, a technológiához, programhoz KISUM munkaprogramot kell készíteni a 8. számú mellékletben megadott követelmények alapján, az 1. számú függelék 1. oldalán látható előlap alkalmazásával. Ebben az esetben a technológia, program már jóváhagyott, a KISUM munkaprogram jóváhagyását a biztonsági szervezet végzi. KISUM programot, technológiát, vagy program KISUM-ként való alkalmazását a biztonsági igazgató, a biztonsági igazgató helyettese, vagy a biztonsági igazgatóság vezetői ügyeletese hagyhat jóvá.

13.4.9.

A KISUM-ként elfogadott technológiák, programok és a KISUM munkaprogramok formai és tartalmi követelményeit a jelen Szabályzat 8. sz. melléklete tartalmazza.

13.4.10.

A zárt hermetikus térben végzett munkák feltételei

13.4.10.1.

A zárt hermetikus térbe történő belépést jelen Szabályzat 12. sz. melléklete szerint kell végrehajtani. A hermetikus térbe belépő munkavégzőknek gyakorlati oktatásban kell részesülniük. A gyakorlati képzés lefolytatásáról, annak megfelelőségéről és igazolásáról a munkavégző munkahelyi vezetőjének kell gondoskodnia.

13.4.10.2.

A zárt hermetikus boxban végzett KISUM-ok előfeltétele a dozimetriai engedély 3. sz. rovatának a vezérigazgató, a társaság vezetői ügyeletese, a biztonsági igazgató, a biztonsági igazgató helyettese, vagy a biztonsági igazgatóság vezetői ügyeletese által történő aláírása. A dozimetriai engedély 3. sz. rovatának aláírása a munkavégzés indokoltságának felső vezetői szinten történő kiegészítő ellenőrzését szolgálja. A hermetikus boxba minimum 3 fős munkacsoport léphet be, akik közül az egyik a zsilipből folyamatos telefonkapcsolatban van az adott blokkvezénylővel.

13.4.10.3. Zárt hermetikus tér esetén az A011, A012, A0032, A301 és a felső blokk (ATM) helyiségeibe az üzemviteli operatív és a karbantartó személyzet állandó KISUM munkaprogrammal léphet be. Az üzemviteli operatív személyzet ellenőrzési és kisebb beavatkozási tevékenységek végrehajtására a Dozimetriai Szolgálat és az ügyeletes mérnök együttes engedélyével dozimetriai engedély nélkül beléphet. A Dozimetriai Szolgálat operatív naplójában rögzíteni kell a belépők nevét, a belépés időpontját, és a sugárzási paramétereket. A karbantartó személyzet kisebb javítási, karbantartási, szemrevételezési tevékenység végrehajtására a Dozimetriai Szolgálat és az ügyeletes mérnök együttes engedélyével, dozimetriai engedéllyel léphet be. A fenti helyiségekbe minimum két fő léphet be, ha a folyamatos kapcsolattartás a munkavégzés helyéről az adott blokkvezénylővel biztosítható. Ha a kapcsolattartás munkavégzés helyéről nem biztosítható, akkor a belépők minimális létszáma 3 fő, akik közül az egyik a zsilipből folyamatos telefonkapcsolatban van az adott blokkvezénylővel. Fájl azonosító:

MSSZ-15.1verzio.doc

IBIR kat: 2


55/ 81

oldal


13.4.10.4. Nem szükséges KISUM program a blokk visszaindulási fázisában zárt hermetikus térben végzett munkáknál szubkritikus reaktor esetén. Nem KISUM-os, de dozimetriai engedélyes munkavégzés esetén nem szükséges a 3. sz. rovat aláírása a blokk visszaindulási fázisában zárt hermetikus boxban végzett munkáknál szubkritikus reaktor esetén. 13.4.10.5. Nem kell KISUM program a blokkok A010, A204, A205, A210, A252, A254, A304 és az A305 számú helyiségeibe, ahová az operatív és karbantartó személyzet ellenőrzési és kisebb javítási, karbantartási tevékenységek végrehajtására beléphet, amennyiben az adott blokkon normál üzemviteli paraméterek vannak. A belépés a Dozimetriai Szolgálat és az ügyeletes mérnök együttes engedélyével történhet. A Dozimetriai Szolgálat operatív naplójában rögzíteni kell a belépők nevét, a belépés időpontját, és a sugárzási paramétereket. A fenti helyiségekbe minimum két fő léphet be, ha a folyamatos kapcsolattartás a munkavégzés helyéről az adott blokkvezénylővel biztosítható. Ha a kapcsolattartás munkavégzés helyéről nem biztosítható, akkor a belépők minimális létszáma 3 fő, akik közül az egyik a zsilipből folyamatos telefonkapcsolatban van az adott blokkvezénylővel. A fenti helyiségekbe való belépés esetén be kell tartani az alábbi biztonsági előírásokat:  Az adott helyiségbe vezető hermetikus zsilipbe lépés előtt a Dozimetriai Szolgálat csoportos nemesgáz mintavételi rendszerrel kiválasztja az adott zsilipet és blokktól függően leellenőrzi a nemesgáz aktivitás-koncentrációt. A munkavégzés helyétől függően az adott szellőzőrendszerhez tartozó telepített sugárvédelmi detektorok jelzéseit kell ellenőrizni és a munkavégzés alatt folyamatosan figyelni. Amennyiben olyan helyiségben történik munkavégzés, ahol telepített dózisteljesítmény mérő is található, akkor annak a jelzéseit is figyelni kell. Ha a munkaprogram végrehajtása során valamelyik csatornán figyelmeztető szintjelzés érkezik, akkor a programot fel kell függeszteni, a munkaterületet el kell hagyni.  A hírkapcsolat üzemkészségéről ellenőrzéssel kell meggyőződni.  A stabil üzemállapot tartásához szükséges üzemviteli tevékenységen kívül más tevékenység nem folytatható.  A tevékenység megkezdése előtt a dozimetriai szolgálat megkéri a helyiség átszellőztetését (ahol ez lehetséges).  A legrövidebb megközelítési útvonaltól eltérő útvonal nem használható.  Az üzemviteli körülményekben bekövetkező váratlan változás, illetve az elektronikus személyi dózismérő dózis figyelmeztető szint túllépés jelzése esetén a munkaterületet azonnal el kell hagyni. A résztvevőket veszélyeztető üzemviteli paraméter változás esetén a blokkügyeletes rendeli el a program felfüggesztését.  Amennyiben szükségessé válna a munkavégzők kimentése a helyiségből, abban az esetben a dozimetriai szolgálat az ügyeletes mérnök segítségével megteszi a szükséges intézkedéseket.  A helyiségekbe történő belépéskor a Dozimetriai Szolgálatvezető dönt arról, hogy szükséges-e dozimetrikusi jelenlét. 13.5. Dózistervezés Fájl azonosító:

MSSZ-15.1verzio.doc

IBIR kat: 2


56/ 81

oldal


13.5.1.

A dózistervezést minden dozimetriai engedélyes munkavégzést megelőzően el kell végezni. A főjavítási és a KISUM munkaprogramok szerinti tevékenységek dózistervezésének célja, hogy időben felhívja a figyelmet azokra a műveletekre, amelyek nagyobb dózissal járnak. Ezáltal szervezési és műszaki intézkedésekkel már a tervezés időszakában készüljünk arra, hogy az ésszerűen és gazdaságosan elérhető legkisebb sugárterheléssel tudjuk a munkát elvégezni. A KISUM munkaprogramok dózistervezésére vonatkozó rendelkezések a Szabályzat 13.4 pontjában és a 8. sz. mellékletben találhatók. A dózistervezés részletes szabályai az FSU202 eljárásrendben kerültek rögzítésre.

13.5.2.

A főjavítási tervnek és annak keretében tervezett egyes munkáknak meg kell felelni a leglényegesebb sugárvédelmi elvárásoknak, ezek:  A primerköri technológiai rendszereknek, berendezéseknek a lehető leghosszabb ideig vízzel feltöltött állapotban kell lenniük.  Az elrendezési terveknek olyanoknak kell lenniük, hogy az egyik munkaterületen lévő berendezések ne okozzanak többlet sugárterhelést egy másik munkaterületen dolgozóknak. Ha ez nem oldható meg, akkor időben eltolva kell a munkákat végezni.  A lehető legszélesebb körben alkalmazni kell a kiegészítő árnyékolásokat, egyéni védőeszközöket.  A maximális mértékben törekedni kell az előgyártásra, előszerelésre. A sugárveszélyes helyszínen csak azokat a műveleteket szabad végezni, amit csak ott lehet.  Csak az indokolt munkákat szabad elvégezni, a munkához szükséges optimális létszámmal.

13.5.3. 13.5.3.1.

A főjavítási munkák sugárvédelmi tervezésének szempontjai Az ALARA elv alkalmazása

13.5.3.1.1. Egy adott tevékenységből származó sugárterhelést szervezési és műszaki intézkedésekkel oly mértékben kell csökkenteni, hogy az adott tevékenység tervezésére és kivitelezésére fordítandó további költségek már nem eredményeznének a költségekkel összhangban lévő további sugárterhelés csökkentést. Az ALARA elv alkalmazása során az optimálás a különböző szervezési és műszaki intézkedések, vagy intézkedés csoportok közül való választást jelenti. A lehetséges változatokat azonosítani kell és kvalitatív, vagy kvantitatív módszerrel ki kell választani az alkalmazható optimális változatot. 13.5.3.2.

A védelem és a biztonság optimálása

13.5.3.2.1. A védelmet és a biztonságot optimálni kell annak érdekében, hogy a sugárveszéllyel járó tevékenységeket oly módon lehessen végrehajtani, amely biztosítja, hogy  az egyéni dózisok nagysága,  a sugárzásnak kitett személyek száma, és  a sugárterhelés valószínűsége olyan alacsony szinten maradjon – tekintettel a gazdasági és társadalmi tényezőkre – amennyire csak lehetséges az egyéni dóziskorlátokon belül. Fájl azonosító:

MSSZ-15.1verzio.doc

IBIR kat: 2


57/ 81

oldal


Az optimálás során az egyszerű minőségi elemzéstől a mennyiségi vizsgálatig többféle döntéssegítő technika alkalmazása lehetséges, de a fontos tényezőket összefüggéseikben kell számításba venni. 13.5.3.2.2.

Kvalitatív módszer alkalmazása az optimális változat kiválasztására A döntéshozatali eljárásoknál, ha az értékelési kritériumok nehezen számszerűsíthetők, vagy az intézkedések bevezetése költség-haszon elemzés nélkül is megalapozható az optimálás szempontjából a megfelelő tervezési szempontokat, sugárvédelmi intézkedéseket szakértői értékítéletek alapján kell kiválasztani.

13.5.3.2.3.

Az optimálás kvantitatív módszere A sugárvédelmi optimálás részvénytársaságnál előirányzott kvantitatív módszere a differenciális költség-haszon elemzés, mely az optimális szintet a sugárvédelem költségeinek és a sugárterhelés-csökkenés hasznának értékelésével határozza meg. Az optimálás kvantitatív módszerében a részvénytársaság által elfogadott és évente felülvizsgált alfa értéket (az 1 személymSv dózis megállapított költsége) kell alkalmazni.

13.5.3.3.

Főjavítási munkák sugárvédelmi optimálása

13.5.3.3.1. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezetése által jóváhagyott szabályozások előírják a tárgy évi főjavításokra történő felkészülés 6 hónappal korábban történő megkezdését. A főjavítás során elvégzendő nagyobb karbantartási és átalakítási munkák sugárvédelmi optimálását – amennyiben ez szükséges – a munkák előkészítése, tervezése során el kell végezni. Az optimálást az előkészítő szervezetek végzik, szükség esetén a dozimetriai feladatokért felelős szervezet szakmai támogatást nyújt. A főjavítás tervezési értekezletek során a dozimetriai feladatokért felelős szervezet szükség esetén kezdeményezi az optimalizálás lefolytatását és az optimális megoldás főjavítási tervbe kerülését. 13.5.4.

A dózisterv készítés általános előírásai

13.5.4.1.

Minden dozimetriai engedélyes munkára dózistervezést kell végezni az AS6 rendszerben a dózistervezés eljárásrendje szerint. A blokkok főjavításának megkezdése előtt meg kell tervezni a főjavítási tervben szereplő karbantartási munkák várható kollektív dózisát. Dózist az alábbi tevékenységekre mindig tervezni kell:  reaktorszerelés,  építészeti tevékenység,  anyagvizsgálat,  vegyészeti tevékenység,  szivattyú szerelés,  armatúra szerelés,  hegesztés,  takarítás.

13.5.4.2.

Ezeknél a tevékenységeknél a végrehajtásért felelős szervezetek a dozimetriai feladatokért felelős szervezettel közösen felelősek a dózistervezés elkészítéséért.

13.5.4.3.

A felsorolt tevékenységeken túl dózist kell tervezni minden gazdasági egységnek (osztály), amennyiben az általa végzett munkák kollektív dózisa eléri a 10

Fájl azonosító:

MSSZ-15.1verzio.doc

IBIR kat: 2


58/ 81

oldal


személymSv-et. Amennyiben szerződéses kivitelező végzi a munkát és a várható kollektív dózisuk eléri a 10 személymSv-et, a dózist az MVM Paksi Atomerőmű Zrt-s fogadó szervezetnek kell megtervezni. 13.5.4.4.

Azoknál a szervezeti egységeknél, ahol dózist kell tervezni, erre állandó személyt kell megbízni és a megbízólevél egy példányát el kell küldeni a dozimetriai feladatokért felelős szervezetnek.

13.5.5.

A dózistervezés végrehajtása

13.5.5.1.

A dózistervezés minden dozimetriai engedélyes munkára kiterjed. .

13.5.5.2.

A végrehajtó szervezeteknek alfanumerikák szerint kell tervezni a szükséges létszám és időigényeket. A tervezéskor a ténylegesen a sugárzási térben eltöltött időt és létszámot kell figyelembe venni. Az alfanumerikák szerinti időigény és létszám meghatározását követően a dózistervezésért felelős szervezet képviselője a dozimetriai feladatokért felelős szervezettel közösen folytatja. A sugárterhelés optimalizálását szolgáló intézkedések meghatározását követően végrehajtásért felelős szervezetek a dozimetriai feladatokért felelős szervezettel közösen a dózistervezési űrlapon (9. sz. melléklet) véglegesítik a tevékenységre vonatkozó dózistervet.

13.6. Az AE alkalmi radiográfiás munkaterületen végzett radiográfiás tevékenységre vonatkozó kiegészítő sugárvédelmi előírások 13.6.1.

Radiográfiás felvételt készíteni kizárólag a sugáregészségügyi hatóság által engedélyezett helyszínen és a hatósági engedélyben meghatározott módon lehet.

13.6.2.

Radiográfiai tevékenységet kizárólag olyan munkavállalók végezhetnek, akik az illetékes foglalkozás-egészségügyi szervezettől egészségi állapotuk alapján arra engedélyt kaptak és rendelkeznek az előírt szakképzettséggel.

13.6.3.

Radiográfiás tevékenység végzéséhez egyidejűleg legalább két munkavállaló jelenléte szükséges. Közülük a magasabb szintű sugárvédelmi végzettséggel rendelkező munkavállaló egyúttal a tevékenység sugárvédelméért is felelős. Azonos sugárvédelmi végzettség esetén a sugárvédelemért felelős munkavállalót a munka koordinálója jelöli ki.

13.6.4.

Abban az esetben, ha a radiográfiai tevékenységben részt vevő munkavállalók olyan területen tartózkodhatnak, ahol a dózisteljesítmény meghaladhatja a 7,5 Sv/h értéket, hatósági személyi dozimetriai ellenőrzés alatt kell, hogy álljanak.

13.6.5.

Radiográfiai felvételt készíteni az AE ellenőrzött zónáiban (főépületek, segédépületek, Eü. épület) lévő alkalmi radiográfiás munkaterületen kizárólag érvényes munkautasítással, vagy műhelyközi munkamegrendelővel lehet. Amennyiben a radiográfiás munka a napi ellenőrzési szintet elérő (0,2 mSv), vagy azt meghaladó sugárterheléssel járhat a munkavégzés csak dozimetriai engedély alapján történhet.

13.6.6.

Az AE szabad zónájában lévő alkalmi radiográfiás munkaterületen a radiográfiás felvétel készítésének feltétele az érvényes munkautasítás, vagy műhelyközi munkamegrendelő. Amennyiben a szabad zónában elhelyezkedő alkalmi radiográfiás munkaterületen végzett radiográfiás munka a napi ellenőrzési szintet elérő (0,2 mSv), vagy azt meghaladó sugárterheléssel járhat a munkavégzés csak dozimetriai engedély alapján történhet.

Fájl azonosító:

MSSZ-15.1verzio.doc

IBIR kat: 2


59/ 81

oldal


13.6.7.

A blokkok szabad zónájában végzett radiográfiás tevékenység megkezdése előtt a tevékenységet az érintett blokk blokkügyeletesének és a Dozimetriai Szolgálatnak be kell jelenteni. A blokkügyeletes hangosbeszélőn gondoskodik a személyzet értesítéséről.

13.6.8.

Az AE biztonsági övezetén belül végzett radiográfiás tevékenység megkezdése előtt a tevékenységet a Dozimetriai Szolgálatnak be kell jelenteni A Dozimetriai Szolgálat az operatív naplóban feljegyzi a radiográfiás tevékenységet.

13.6.9.

Az alkalmi radiográfiai munkaterület határát úgy kell kijelölni, hogy ott a felvétel készítése alatt a dózisteljesítmény ne haladja meg a 20 Sv/h-t. Ha a helyszín alatt és/vagy felett is lehetséges emberi tartózkodás, a határokat minden olyan helyszínen ki kell jelölni, ahová emberek eljuthatnak és a dózisteljesítmény szint meghaladhatja a 20 Sv/h-t.

13.6.10.

A számítások, vagy az egyéni tapasztalatok alapján kijelölt határokon a 13.6.8. pontban megadott dozimetriai követelmény teljesülését a felvételkészítés alatt mérésekkel kell ellenőrizni. Ha a mérések alapján a dózisteljesítmény meghaladja a 20 Sv/h-t, a határokat módosítani kell.

13.6.11.

Az alkalmi radiográfiás munkaterület határát kordonnal, vagy más módon úgy kell a környezetétől elhatárolni, hogy oda idegen személy véletlenül ne tudjon belépni. A radiográfiás munkaterület határán elegendő számban el kell helyezni a sugárveszély nemzetközi tárcsajelét és a következő feliratot: "Sugárveszély! Az elkerített területen áthaladni vagy tartózkodni tilos!"

13.6.12.

Abban az esetben, ha a munkaterület a 20 Sv/h, vagy annál kisebb dózisteljesítményű helyen nem zárható le, a radiográfás tevékenység kizárólag abban az esetben végezhető, ha a munkaterület lezárt és megjelölt határán a dózisteljesítmény kisebb, mint 100 Sv/h és biztosítható, hogy a környezetben tartózkodó idegen személyek becsült várható sugárterhelése a tevékenységből eredően kisebb lesz, mint 50 Sv.

13.7. Az ellenőrzött zónában lévő berendezések önálló kiszolgálása 13.7.1.

Az ellenőrzött zónában lévő berendezések önálló kiszolgálására, csak abban az esetben kerülhet sor, ha az adott munkavégzés nem tartozik a dozimetriai engedélyes munkák közé. Az ellenőrzött zónában lévő berendezések önálló kiszolgálására az a személy bocsátható, aki a jelen Szabályzatból sikeres vizsgát tett, szakképzett kísérővel tanulmányozta az elvégzendő feladatot, majd felkészültségét ellenőrizték.

13.7.2.

Az ellenőrzött zónában lévő berendezések önálló kiszolgálását végző személy köteles jól ismerni:  az ellenőrzött zóna helyiségeinek elhelyezkedését, megnevezését és sugárvédelmi kategóriáját,  a kiszolgálandó berendezés megközelítési útvonalát,  a kiszolgált berendezés környezetében elhelyezkedő sugárveszélyes berendezéseket és rendszereket,  a kiszolgált berendezéshez legközelebb eső sugárvédelmi ellenőrző eszközök helyét,  saját feladatát a lehetséges baleseti helyzetekben.

Fájl azonosító:

MSSZ-15.1verzio.doc

IBIR kat: 2


60/ 81

oldal


13.7.3.

Fájl azonosító:

Azon szervezeti egységek, ahol az ellenőrzött zónában lévő berendezések önálló kiszolgálását végzik kötelesek belső szabályozásukba beépíteni a 13.7.1. és a 13.7.2. pontokban leírt követelményeket és azok ellenőrzését.

MSSZ-15.1verzio.doc

IBIR kat: 2


61/ 81

oldal


14. MŰSZAKI INTÉZKEDÉSEK A SUGÁRVÉDELEM BIZTOSÍTÁSÁRA Az ellenőrzött zónában végzett munkák során a munkavállalók sugárvédelmét a szervezési intézkedések mellett műszaki intézkedésekkel is biztosítani kell. 14.1. Az egyéni védőeszközök (EVE) és használatuk rendje 14.1.1.

Az EVE-k használata a kontaktszennyeződés megelőzését szolgáló műszaki intézkedések, fő módszere, használatuk egyben a radioaktív szennyeződés széthordásának megelőzését is szolgálja. Az EVE-k közé tartoznak a különböző légzésvédők is, amelyek a radioaktív anyagok szervezetbe kerülését hivatottak megakadályozni. A munkavállalók oktatásának ki kell terjednie a munkavállalók által használt EVE-k alkalmazásának rendjére, ezek használatát be kell gyakoroltatni inaktív körülmények között.

14.1.2.

Alapvédőruha:

14.1.3.

14.1.4.

14.1.5.


 alsónemű (alsónadrág és trikó ajánlott)  overall  zokni  védőcipő  cérnakesztyű Az alapvédőruhát a központi egészségügyi zsilipben (a cérnakesztyűt a közlekedő folyosón) kell felvenni. Sugárveszélyes munkavégzés esetén az alapvédőruházat viselésétől eltérni csak a sugárvédelemért felelős szervezet engedélyével lehet. Az alapvédőruha használata kötelező mindenkinek, aki az ellenőrzött zónában munkát végez. A védőruhát nem szabad megrongálni, az overall ujját tilos felgyűrni, a tépőzárnak zárva kell lennie a használat során. A cérnakesztyű levetése során ügyelni kell arra, hogy a kesztyű, feltételezhetően szennyezett külső felületével a kéz bőrfelülete ne érintkezzen. Az alapvédőruhán kívül kiegészítő védőeszközök használatára is sor kerül egyes esetekben. A kiegészítő védőeszközök az alábbiak lehetnek:  gumikesztyű  cipővédő  plexi szemüveg, álarc  műanyag kötény  fóliaruha  légzésvédő eszközök  festőkámzsa  kiegészítő védőruha (tyvek-ruha)  gumicsizma  szkafander, önmentő palackkal  csere védőcipő  egyéb munkavédelmi eszközök (ezek használatát a Munka és Tűzvédelmi Osztály határozza meg.) A kiegészítő egyéni védőeszközöket ideiglenesen ott használják, ahol az alapvédőruha nem biztosít kielégítő védelmet, illetve ott, ahol a szennyezettség az MSSZ-15.1verzio.doc

IBIR kat: 2


62/ 81

oldal


ellenőrzési szint ötszörösét meghaladhatja, vagy fennáll az alapvédőruha folyadékkal való elszennyeződésének veszélye. A kiegészítő egyéni védőeszközök terjedelmét és viselését a Dozimetriai Szolgálat határozza meg a dozimetriai engedélyen. A kiegészítő egyéni védőeszközöket az eü. zsilipben, a munkaterület megközelítésekor kell felvenni. 14.1.7.

A kéz bőrének védelmére gumikesztyűk szolgálnak.

14.1.8.

A gumikesztyű levetése, illetve ismételt felvétele során ügyelni kell arra, hogy a kesztyű belső felülete a külső felületével ne érintkezhessen.

14.1.9.

A gumikesztyű sérülése (hasadása, szakadása, repedése) esetén a kéz felületi szennyezettségét azonnal ellenőrizni kell, és a kesztyűt ki kell cserélni.

14.1.10.

A védőcipő használatakor szem előtt kell tartani, hogy a szennyezett védőcipő a szennyeződés széthordásának egyik legfőbb okozója lehet. Jelentős szennyeződéssel járó munkáknál cipővédőt kell használni. Bizonyos esetekben engedélyezett a külön jelzéssel (piros kör) ellátott csere védőcipő használata, a szennyeződés széthordásának megakadályozása érdekében.

14.1.11.

Légzésvédő eszközöket kell alkalmazni, ha a munkaterületen radioaktív anyagok megjelenésére kell számítani a levegőben. Az alkalmazott légzésvédők szűrő (légzésvédő maszk, ikerszűrős félálarc, teljes álarc), vagy izoláló (túlnyomásos maszkok, szkafanderek) típusúak lehetnek. Kiválasztásuk szabályai:

14.1.12.

 Szűrőtípusú légzésvédők csak ott alkalmazhatók, ahol a levegő oxigéntartalma eléri a 17 térfogatszázalékot. Tilos szűrőtípusú légzésvédőt pl. tartályokban, ciszternákban, izolált helyiségekben alkalmazni, ha ezek nincsenek felszerelve szívó-nyomó szellőzéssel.  Szűrőtípusú légzésvédő a LAK-érték 200-szorosáig alkalmazható, e felett izoláló típusú légzésvédő alkalmazását kell előírni.  Könnyű és közepes fizikai terhelésnél, normál környezeti körülmények között (a levegő hőmérséklete kb. 20 0C, relatív páratartalom 70 – 80 %, nincs erős hősugárzás) egyszerű szűrőtípusú légzésvédőt, nehéz fizikai terhelésnél, kellemetlen mikroklíma esetén (hidegben, szabadban, ködben, 70 – 80 %-nál nagyobb páratartalomnál, hőforrások jelenlétében) szelepes szűrőtípusú légzésvédőt kell használni.  Ha azt a radioaktív gázok aktivitás-koncentrációja indokolja, vagy a levegőben gázok, gőzök és aeroszolok egyidejűleg vannak jelen izoláló típusú légzésvédő alkalmazását kell előírni. Az AE-ben rutinszerűen használt légzésvédő maszkok az állandó és az ideiglenes eü. zsilipekhez vannak kihelyezve. A gázok ellen is védelmet nyújtó szűrőtípusú légzésvédőket, illetve az izoláló típusú légzésvédőket szükség esetén a munkavégzéshez egyedileg kell biztosítani. A Dozimetriai Szolgálat által meghatározott esetben a munkavégzés során ikerszűrős légzésvédő félálarcot, illetve teljes álarcot kell használni. Az ikerszűrős félálarcot, teljes álarcot dozimetriai engedély alapján az öltöző ügyelettől lehet igényelni. A munkavégzést követően az ikerszűrős félálarc, illetve teljes álarc szennyezettségét ellenőrizni kell. A nem szennyezett ikerszűrős félálarcot, teljes álarcot vissza kell szolgáltatni az öltöző ügyeletnek. A légzésvédőt szennyezettsége esetén dekontaminálni kell, amennyiben a felületi szennyezettség nem szűntethető meg, radioaktív hulladékba kell helyezni.

Fájl azonosító:

MSSZ-15.1verzio.doc

IBIR kat: 2


63/ 81

oldal


14.1.13.

A légzésvédő maszkok használatának rendje

14.1.13.1. Ha az légzésvédő maszk használatát a Dozimetriai Szolgálat a dozimetriai engedélyen előírta az eü. zsilipben a légzésvédőt ki kell venni a műanyag tasakból, és a tasakon feltüntetett használati utasításnak megfelelően az arcra fel kell helyezni. 14.1.13.2. Munkavégzés közben a légzésvédőt levenni, vagy szűrőfelületét kézzel, illetve más tárggyal érinteni nem szabad. Az AE-ben alkalmazott légzésvédő maszkok általában a munkavégzés teljes időtartama alatt csere nélkül alkalmazhatóak. A szelep nélküli légzésvédő maszkok esetében a munkavégzés környezeti feltételeinek függvényében előfordulhat a szűrőfelület elnedvesedése, ami növeli a szűrőfelület légellenállását és nehezíti a légzést. Ebben az esetben a légzésvédőt le kell cserélni. 14.1.13.3. A szűrőtípusú légzésvédőket az eü. zsilipben a kiegészítő védőeszközök közül utoljára kell levenni. A levételkor a szűrőfelülethez nem szabad hozzáérni, a felületen esetleg megkötődött por kirázódásának elkerülésére. Az egyszerű és szelepes szűrőtípusú légzésvédő csak egy alkalommal használható, levételt követően a radioaktív hulladékok gyűjtőjébe kell helyezni. 14.1.14.

Kiegészítő egyéni védőeszközök felvételének sorrendje: 1. légzésvédő 2. gumikesztyű 3. overall...stb.

14.1.15.

4. műanyag cipővédő, illetve csere védőcipő Kiegészítő egyéni védőeszközök levételének sorrendje: 1. 2. 3. 4.

cipővédő, illetve csere védőcipő overall,...stb. gumikesztyű légzésvédő

14.2. Egészségügyi zsilipek szervezése 14.2.1.

A feltételezhetően nagyobb felületi szennyezettségű területek határára egészségügyi zsilipeket kell telepíteni. Az egészségügyi zsilipek célja, hogy megakadályozza a radioaktív szennyeződés széthordását. Az eü. zsilip biztosítja a munkavállalók kiegészítő egyéni védőeszközeinek fel- és levételét, esetenként a védőcipő tisztítását és a tisztálkodást, valamint a sugárvédelmi ellenőrzést. Az AE-ben állandó és ideiglenes egészségügyi zsilipek használatosak.

14.2.2.

Állandó egészségügyi zsilipeket kell telepíteni olyan zónahatárra, ahol mind a normál üzemeltetés, mind a főjavítások alatt személyforgalom alakul ki. Az állandó egészségügyi zsilipekhez az alábbiakat kell biztosítani:  rutinszerűen használt kiegészítő egyéni védőeszközök,  hely a kiegészítő egyéni védőeszközök felvételére,  hulladékgyűjtő,  dekontaminálási lehetőség,  sugárvédelmi ellenőrző műszer,  védőruha-tároló a váltáshoz,

Fájl azonosító:

MSSZ-15.1verzio.doc

IBIR kat: 2


64/ 81

oldal


14.2.3.

 hely az alapvédőruha cseréjéhez, jelentős elszennyeződés esetére. Az ideiglenes egészségügyi zsilipeket közvetlenül a nem túl nagy helyiségek bejáratához, vagy a javítás alatt álló berendezésekhez kell telepíteni. Az ideiglenes egészségügyi zsilipekhez az alábbiakat kell biztosítani:  rutinszerűen használt kiegészítő egyéni védőeszközök,  hely a kiegészítő egyéni védőeszközök felvételére,  hulladékgyűjtő,  dekontaminálási lehetőség (esetleg az egészségügyi zsilip közelében),  sugárvédelmi ellenőrzés lehetősége (esetleg az egészségügyi zsilip közelében),  indokolt esetben a csere védőcipőket tartalmazó szekrények.

14.2.3.1.

Az ideiglenes egészségügyi zsilip telepítését a koordináló, illetve normál munkaidőn kívüli sürgős munkavégzés esetében a felelős munkavezető jelzése alapján a Dozimetriai Szolgálat rendeli el. Az ideiglenes egészségügyi zsilip helyét és felszerelését blokkok ellenőrzött zónája esetében a Dozimetriai Szolgálattal kell egyeztetni.

14.2.4.

Az egészségügyi zsilipek üzemeltetését (védőfelszerelés biztosítása, a szennyezett felszerelés elszállítása) a radioaktív hulladékkezelésért felelős szervezet végzi.

14.2.5.

A csere védőcipőket tartalmazó szekrények eü. zsiliphez történő elhelyezéséről és elszállításáról, valamint szükség szerinti dekontaminálásáról a csere védőcipőt használó, gazda szervezetnek kell gondoskodnia. A csere védőcipők használatát a dozimetriai feladatokértfelelős szervezet engedélyezi.

14.3. Javítózónák szervezése 14.3.1.

A javítózónát kell szervezni a munkaterület körül, ha a munkavégzés helyén a sugárzási és szennyezettségi viszonyok meghaladják, vagy meghaladhatják az adott terület sugárvédelmi kategóriájának megfelelő dózisteljesítmény ellenőrzési szintet, illetve a szennyezettségre vonatkozó ellenőrzési szint ötszörösét.

14.3.2.

A javítózóna szervezése a koordináló feladata. A javítózónák szervezése a következőket foglalja magába:  a munkaterület lehatárolása kordonnal és a figyelmeztető táblák kihelyezése,  ideiglenes egészségügyi zsilip szervezése, ha ez szükséges,  védőpajzsok felállítása, ha ez szükséges.  hulladék gyűjtőhely kialakítása,  szerszámok és eszközök tároló helyeinek kialakítása,  helyi elszívás biztosítása, ha szükséges.

14.3.3.

Fájl azonosító:

A javítózónát határoló kordonra, és indokolt esetben a javítózónán belül a Dozimetriai Szolgálat sugárvédelmi figyelmeztető jelöléseket helyez ki. A sugárvédelmi jelöléseket csak a Dozimetriai Szolgálat jogosult eltávolítani, a kordon eltávolítását a Dozimetriai Szolgálat engedélyezi. A munkavégzés során a sugárvédelmi figyelmeztető jelölések (pl. Fokozott sugárveszély. Ne állj meg itt !) szerint kell eljárni.

MSSZ-15.1verzio.doc

IBIR kat: 2


65/ 81

oldal


14.3.4.

A javítózónából kilépni csak az eü. zsilipen – ha telepítését előírta a Dozimetriai Szolgálat – keresztül szabad.

14.3.5.

Az árnyékolás használatát a munkahely sugárzási körülményei indokolhatják. Az árnyékolások a sugárzás elleni védelem leghatékonyabb eszközei, ezért sugárveszélyes munkavégzésnél használatukat általában elő kell irányozni. Az árnyékolás elhelyezését és méretezését egyeztetni kell a Dozimetriai Szolgálattal.

14.3.6.

A munkavégzést megelőzően gondoskodni kell a javítózónában képződő hulladékok lokalizálásáról és gyűjtéséről.

14.3.6.1.

A javítózónában várhatóan képződő szilárd hulladékok méretének és alakjának megfelelően a hulladékok gyűjtésére hordókat és műanyag zsákokat kell biztosítani. A gyűjtőedények felállítási helyét szükség esetén el kell látni védőpajzsokkal.

14.3.6.2.

Azon berendezések alá, amelyekből radioaktív közegek folyhatnak ki tálcákat kell helyezni.

14.3.6.3.

A radioaktív hulladékokat a közönséges hulladéktól elkülönítve kell gyűjteni és tárolni.

14.3.6.4.

A javítózónát legalább naponta, illetve a munka befejezése után gondosan ki kell takarítani.

14.3.6.5.

Eszközök, leszerelt alkatrészek, szerszámok és anyagok tárolására fémdobozokat, műanyag zsákokat és fóliákat kell alkalmazni.

14.3.6.6.

Minden az ellenőrzött zónában rendszeresített kézi szerszámot megkülönböztető jelzéssel (piros csík) kell ellátni. A piros csíkkal jelölt kézi szerszámokat csak az ellenőrzött zónában lehet használni. A jelölésért a szerszámot használó munkavállaló szervezeti egység vezetője felel. A jelölést a Dozimetriai Szolgálat ellenőrzi.

14.3.7.

A helyi szellőzés (elszívás) eszközei kötelezőek az olyan munkáknál, amelyek radioaktív aeroszolok képződésével járhatnak együtt (hegesztési munkák, szennyezett berendezések mechanikus megmunkálása, víz elpárolgása, a berendezés sűrített levegővel való lefúvatása).

14.3.7.1.

A munkahelyek szellőztetésének biztosítására hordozható ventillátorokat és légvezetéket kell használni. A légvezetékek lehetőleg telepített szellőzőrendszerekhez csatlakozzanak, ha az elszívó nem rendelkezik saját szűrővel.

14.3.8.

Javítózónák felszámolása csak a Dozimetriai Szolgálat engedélyével, előzetes dózisteljesítmény és felületi szennyezettség mérések alapján történhet. A javítózónán belül a felületi szennyezettség nincs korlátozva, de a javító zóna megszüntetésekor az eredeti állapotot, de minimum az adott helyiség kezelhetőségi kategóriájának megfelelő szintet helyre kell állítani. A javítózóna megszűntetésére a munkavégzés befejezését követően haladéktalanul kerüljön sor.

14.4. Berendezések és helyiségek dekontaminálása 14.4.1.

Fájl azonosító:

Az AE a normál üzemeltetése alatt az épületek, berendezések külső felületei és a személyzet kontaminációja jelentéktelen mértékű. A radioaktív anyagok kikerülésére a zárt technológiai rendszerekből karbantartási tevékenységek alatt, illetve üzemzavari és baleseti körülmények között lehet számítani. A radioaktív szennyeződés megjelenésének fő okozója: MSSZ-15.1verzio.doc

IBIR kat: 2


66/ 81

oldal


14.4.2.

 radioaktív közeget tartalmazó technológiai rendszerek hermetikusságának, zártságának sérülése,  hermetikus helyiségek, radioaktív közeget tartalmazó technológiai rendszerek nyitása, karbantartása, javítása, ellenőrzése és vizsgálata. A dekontaminálás a szennyeződés szétterjedését, a személyzet sugárterhelésének csökkentését szolgálja. Amennyiben a dekontaminálásra helyben nincs mód, az adott tárgyat felületi szennyezettség és a dózisteljesítménytől függően fóliába csomagolva, konténerbe helyezve, vagy hermetikus göngyölegbe csomagolva dekontaminálásra el lehet szállítani.

14.4.3.

Az ellenőrzött zóna helyiségeinek burkolataival, és az ellenőrzött zónában használt eszközök felületével szemben támasztott követelmények:

14.4.4.

 legyenek jól dekontaminálhatók (pl. festetlen fából készült eszközök nem alkalmazhatók),  az ellenőrzött zóna helyiségeinek padlója legyen hézagmentes. Az ellenőrzési szintet meghaladó, de a megengedett szintet el nem érő esetben a dekontaminálás szükségességéről a dozimetriai szolgálatvezető dönt.

14.4.5.

Berendezések és eszközök dekontaminálásának elrendelése, végrehajtása és minősítése

14.4.5.1.

A berendezések, eszközök és szerszámok dekontaminálását a vegyészeti feladatokat ellátó szervezet végzi. A karbantartó személyzet kézi szerszámainak dekontaminálása elsősorban saját feladatuk. Sikertelen dekontaminálás után kérhetik a kézi szerszámok dekontaminálását a vegyészeti feladatokat ellátó szervezettől.

14.4.5.2.

A berendezések, eszközök és szerszámok dekontaminálását munkalapon kell megrendelni. A megrendelést, a dekontaminálás előtti és utáni sugárvédelmi ellenőrzést, a dekontaminálás végrehajtását részletesen a dekontaminálás végrehajtására vonatkozó eljárásrend szabályozza. A dekontaminálást a Dozimetriai Szolgálat rendeli el és befejezését követően minősíti annak hatékonyságát. A dekontaminálás elrendelésénél és annak minősítésénél az alábbiakat kell figyelembe venni:  a dekontaminálásnál elsődleges cél a szennyeződés előtti állapot visszaállítása, amennyiben erre műszakilag nincs lehetőség a dekontaminálás célját az eszköz, berendezés stb. későbbi felhasználásának függvényében kell meghatározni,  nyomástartó edények, berendezések belső felülete dekontaminálásának elrendelésekor mérlegelni kell, hogy a dekontaminálás, vagy a rajta tervezett munka jár-e nagyobb kollektív dózissal, és ennek figyelembe vételével kell a dekontaminálást elrendelni, vagy elhagyni.

14.4.5.3.

Berendezéseket és eszközöket a megengedett felületi szennyezettséget meghaladó szennyezettség esetén takarás nélkül az adott helyiségben tárolni nem szabad. Az MSSZ 7.3.4. fejezetében rögzített, a megengedett felületi szennyezettségre vonatkozó korlátot meghaladó szennyezettségű berendezéseket és eszközöket magasabb szennyezettségű helyiségben kell tárolni, vagy fóliával kell letakarni. A fólia takarás elvégzése a berendezés gazdájának feladata, amelyet szükség esetén a Dozimetriai Szolgálat vezetője rendel el.

14.4.6.

Helyiségek és munkaterületek felületeinek dekontaminálása

Fájl azonosító:

MSSZ-15.1verzio.doc

IBIR kat: 2


67/ 81

oldal


14.4.6.1.

A munkavégzés során a munkát végzők kötelesek a szennyeződés megelőzése érdekében minden lehetséges intézkedést megtenni (csöpögő folyadék felfogása, szennyezett eszközök, tárgyak alá műanyag fólia helyezése, a hulladékok azonnali gyűjtése stb.). Ha ennek ellenére radioaktív szennyeződést idéznek elő, a dekontaminálást meg kell kezdeni a szennyeződés észlelése után a lehető leggyorsabban, mivel a radioaktív anyag és a felület érintkezési idejének csökkentése csökkenti a fixált szennyeződés mértékét, és növeli a dekontaminálás hatásfokát.

14.4.6.2.

A személyzet állandó tartózkodására szolgáló helyiségekben naponta kell nedves takarítást (padlófelmosást) végezni. Legalább havonta teljes takarítás szükséges a falak, a mennyezet, a padló, az ajtók és a berendezések külső felületének lemosásával. Az ellenőrzött zóna helyiségeinek száraz takarítása tilos. Az ellenőrzött zóna helyiségeinek nedves takarításából származó szennyezett folyékony hulladékvizet csak az arra kijelölt gyűjtőtartályokba, illetve csatorna összefolyóba szabad önteni.

14.4.6.3.

A takarító eszközök egy adott helyiségcsoporthoz tartoznak, és elkülönített helyen kell őket tárolni. Az eszközökön fel kell tüntetni a helyiségcsoport jelét, amelyben használják. Az eszközöket más helyiségcsoportban tárolni és használni tilos.

14.4.6.4.

A Dozimetriai Szolgálat indokolt esetben jogosult soron kívüli helyiség dekontaminálást is elrendelni.

14.4.7.

Amennyiben berendezések, vagy helyiségek nem tervezett körülmények között a megengedettnél nagyobb mérvű szennyeződése történik, és az ismertté válik a Dozimetriai Szolgálat a technológiai rendszer üzemeltetőjével közösen felderíti a szennyeződés okát. Az ok megszüntetése után haladéktalanul meg kell szervezni a mentesítést. Ennek első fázisaként a Dozimetriai Szolgálat felderíti a szennyeződés kiterjedését, mértékét és jellegét. A fokozottan szennyezett területet kordonnal el kell keríteni és bejáratához ideiglenes eü. zsilipet kell telepíteni.

14.5. A sérülésmentes testfelület dekontaminálása 14.5.1.

Az összes elővigyázatossági intézkedés (kesztyű, védőruha, egyéni kiegészítő védőeszközök) ellenére az ellenőrzött zónában végzett munka során radioaktív izotópokkal szennyeződhet a bőrfelület, a haj és előfordulhat a szájüreg, illetve a szem radioaktív szennyeződése.

14.5.2.

Ha a felületi szennyezettség önellenőrzése a bőrfelület, vagy a haj szennyezettségét jelzi, illetve a szennyeződés gyanúja fennáll (pl. radioaktívan szennyezett víz kerül a bőrre) a dekontaminálást haladéktalanul meg kell kezdeni, mivel minél hosszabb ideig érintkezik a szennyeződés a testfelülettel, annál nehezebb eltávolítani.

14.5.3.

A kéz szennyeződésének észlelésekor el kell végezni az arc önellenőrzését is. Ha az arc is szennyeződött a Dozimetriai Szolgálattól azonnal meg kell kérni a szem és a szájüreg ellenőrzésének elvégzését.

14.5.4.

A bőrfelület dekontaminálásának rendje

14.5.4.1.

A kéz és az arc tisztítását a védőruha levetése előtt el kell végezni vízzel és közönséges tisztítószerrel úgy, hogy kizárjuk további testrészek elszennyeződését. A kéz dekontaminálásánál külön figyelmet kell fordítani a kéz ráncaira, a körömágyra és a köröm alatti részekre. A bőr dekontaminálásához az optimális vízhőmérséklet 30 – 32 0C, ezért ilyen hőmérsékletet kell fenntartani a mosdók és zuhanyozók

Fájl azonosító:

MSSZ-15.1verzio.doc

IBIR kat: 2


68/ 81

oldal


keverőcsapjaival. A forró víz kitágítja a radionuklidoknak a szervezetbe való bejutását. 14.5.4.2. 14.5.4.3. 14.5.4.4.

14.5.4.5.

pórusokat,

és

megkönnyíti

a

A testfelület szennyeződése esetén kötelező zuhanyozni. Zuhanyozásnál a test minden szennyezett részét sűrű habbal kell befedni, majd lemosni. A bőr dekontaminálása során nem szabad a bőrt dörzsöléssel izgatni. Ha a vízzel és a normál tisztítószerrel végzett dekontaminálás többszöri próbálkozásra sem vezet eredményre, a Dozimetriai Szolgálattól kért speciális dekontamináló oldatot kell alkalmazni. A dekontaminálást ebben az esetben a Dozimetriai Szolgálat utasításának megfelelően kell elvégezni. A művelet után a Dozimetriai Szolgálat ellenőrzi a bőrfelület felületi szennyezettségét. Dekontaminálás után a bőrt lanolinos kenőccsel kell bekenni.

14.5.5.

A haj dekontaminálásának rendje

14.5.5.1.

A haj szennyeződése esetén samponnal kell a hajat átmosni, majd le kell öblíteni vízzel. A fejet mosás közben előre kell hajtani annyira, hogy a víz ne folyjon az arcra és a testre.

14.5.5.2.

Ha a samponnal végzett dekontaminálás többszöri próbálkozásra sem vezet eredményre, a Dozimetriai Szolgálattól kért speciális dekontamináló oldatot kell alkalmazni. A dekontaminálást ebben az esetben a Dozimetriai Szolgálat utasításának megfelelően kell elvégezni. A művelet után a Dozimetriai Szolgálat ellenőrzi a bőrfelület felületi szennyezettségét.

14.5.6.

A szem dekontaminálásának rendje A szem szennyeződésekor a szemet folyóvízzel gondosan ki kell mosni, a szem külső sarkától a belső felé haladva. A művelet után a dekontaminálás eredményességét a Dozimetriai Szolgálat ellenőrzi.

14.5.7.

Száj- és az orrüreg dekontaminálásának rendje A száj és az orrüreg szennyeződésekor vizet, majd háromszázalékos citromsav oldatot kell alkalmazni a kimosáshoz. A fogakat és az ínyt fogkrémmel kell gondosan megtisztítani. A művelet után a Dozimetriai Szolgálat felületi szennyezettség ellenőrzést végez a száj- és az orrüregben.

14.5.8.

Ha a dekontaminálás — az összes intézkedés ellenére — nem bizonyul eredményesnek, vagy a körülmények miatt nem lehet folytatni a jelen Szabályzat 7.3.4.2. pontja szerint kell eljárni.

14.6. Egyéb műszaki intézkedések a sugárvédelem biztosítására 14.6.1.

A mintavevő helyiségeket és a nyitott radioaktív anyagokat kezelő laboratóriumokat fel kell szerelni elszívófülkével, vagy hermetikus kamrával. Az elszívó szekrény munkaterében a levegő sebessége min. 1,5 m/sec legyen.

14.6.2.

Nyitott radioaktív anyagokkal végzett munka esetén (zagy- és iszapminták, szennyezett berendezések és helyiségek kiszolgálása) intézkedéseket kell tervezni a munkavállalók külső béta-sugárzás elleni védelmére.

14.6.3.

A nem kezelhető és korlátozottan kezelhető sugárvédelmi kategóriájú helyiségekben zárt átjárók esetén legalább 0,2 kPa depressziót kell biztosítani. Az üzemelés alatt a

Fájl azonosító:

MSSZ-15.1verzio.doc

IBIR kat: 2


69/ 81

oldal


depresszió rövid idejű csökkentése 0,1 kPa-ra megengedett, ha a levegő tisztasága az adott helyiségben a LAK alatt marad. 14.6.4.

Karbantartás alatt a megnyitott hermetikus tér karbantartási szellőzőrendszerének folyamatosan üzemelni kell.

14.6.5.

Az ellenőrzött zónában a berendezésekből észlelt, vagy ismeretlen eredetű folyás esetén a személyzet a folyás megszüntetésére törekedve köteles azonnal értesíteni a Dozimetriai Szolgálatot. A dozimetrikus megérkezéséig az érintett területet el kell keríteni. Ha a kifolyt víz radioaktívan szennyezett az elhárítására irányuló munkát dozimetriai engedély alapján kell végezni.

Fájl azonosító:

MSSZ-15.1verzio.doc

IBIR kat: 2


70/ 81

oldal


15.

RADIOAKTÍV ÉS NUKLEÁRIS (KIVÉVE FŰTŐELEM) ANYAGOK ÉS KÉSZÍTMÉNYEK, VALAMINT TÁRGYAK BESZERZÉSE, KEZELÉSE, TÁROLÁSA, NYILVÁNTARTÁSA ÉS ELLENŐRZÉSE A jelen pontban leírt szabályozás kiterjed a társaság tulajdonában, vagy kezelésében lévő, illetve abba ezután kerülő valamennyi radioaktív és nukleáris anyagra és készítményre, beleértve a radioaktív vagy nukleáris anyagot tartalmazó műszerek, eszközök és berendezéseket is. A társaságnál valamennyi radioaktív és nukleáris anyag és készítmény – beleértve a radioaktív anyagot tartalmazó műszereket eszközöket és berendezéseket is – beszerzésének engedélyezése, kezelésének, felhasználásának, tárolásának és nyilvántartásának sugárvédelmi ellenőrzése, valamint a központi nyilvántartása a sugárvédelemért felelős szervezet hatáskörébe tartozik. A radioaktív és nukleáris anyagok és készítmények alkalmazása és tárolása során be kell tartani a hatóság által elfogadott fizikai védelmi terv előírásait.

15.1. Radioaktív és nukleáris (kivéve fűtőelem) anyagok, készítmények, beszerzése 15.1.1.

A radioaktív és nukleáris anyagok és készítmények, illetve radioaktív vagy nukleáris anyagot tartalmazó műszerek, eszközök és berendezések beszerzéséhez a sugárvédelemért felelős szervezet jóváhagyása szükséges.

15.1.2.

Az anyagok, készítmények beszerzésére akkor kerülhet sor, ha az igény a központi izotóptároló készletéből nem elégíthető ki.

15.2. Radioaktív és nukleáris (kivéve fűtőelem) anyagok, készítmények, kezelése A társaság részére érkező anyagok, készítmények, illetve azok kísérő okmányainak átvételére a sugárvédelemért felelős szervezet ezzel megbízott munkavállalói jogosultak. A központi izotóptárolóban elhelyezett radioaktív, vagy nukleáris anyagok és készítmények be- és kivétele átadás-átvételi jegyzőkönyvben történik. A központi izotóptároló kezelője radioaktív, vagy nukleáris anyagot, vagy készítményt csak az adott szervezeti egység sugárvédelmi megbízottjának, vagy helyettesének adhat ki, ha a munkahely rendelkezik az előírt, sugáregészségügyi hatóság által kiadott tevékenységi engedéllyel. Radioaktív, vagy nukleáris anyagot tartalmazó eszközök, műszerek, vagy berendezések telephelyre történő beérkezését követő munkanapon az igénylő szervezeti egység sugárvédelmi megbízottja, vagy a gazdasági vezetője köteles a sugárvédelemért felelős szervezetet feljegyzésben értesíteni a beérkezett áruról, valamint a benne lévő radioaktív, vagy nukleáris anyag fajtáját és mennyiségét tartalmazó eredeti kísérő okmányokat mellékelten átadni. Ionizáló sugárzást kibocsátó, vagy sugárforrást tartalmazó berendezés, valamint sugárzás elleni védőeszköz (pl. árnyékoló konténer, trezor, munkatartó) csak az előírt minőségi vizsgálat, valamint az ÁNTSZ OTH által kiadott sugárvédelmi minőségi tanúsítvány megléte után alkalmazható. A sugárveszélyes munkahelyeken csak azok a radioaktív és nukleáris anyagok és készítmények használhatók és tárolhatók, amelyek a felhasználó szervezeti egység Fájl azonosító:

MSSZ-15.1verzio.doc

IBIR kat: 2


71/ 81

oldal


tevékenységi engedélyében szerepel, valamint az ott folyó munkavégzéshez szükséges. Amennyiben valamely radioaktív vagy nukleáris anyagra, készítményre a felhasználó szervezeti egységnek nincs szüksége, azt a központi izotóptároló lemondó nyilatkozattal kell átadni. Zárt sugárforrások esetében a sérült, erősen korrodált, vagy egyéb látható mechanikai sérüléssel rendelkező sugárforrás nem tekinthető zártnak. A szervezet sugárvédelmi megbízottja, aki egyben az engedélyes szervezet izotópfelelőse is, haladéktalanul értesíti a sugárvédelemért felelős szervezetet. A sugárvédelemért felelős szervezet a sérült sugárforrást a használatból azonnal kivonja, és a szakszerű javításig, újra tokozásig, illetve végleges hulladékba helyezésig előírás szerint tárolja. A sugárvédelemért felelős szervezet a sugárforrás sérülésről az illetékes hatóságokat tájékoztatja. A sérült sugárforrás átvételét követően a kontamináció megakadályozása érdekében a sugárvédelemért felelős szervezet a sérülés helyén a felületi szennyezettséget dörzsmintavételellel, valamint kéziműszeres méréssel ellenőrzi. 15.2.1.

Zártságvizsgálat A zárt radioaktív sugárforrások kezelése során a sugárforrás zártságát veszélyeztetni tilos. A zárt sugárforrásoknál az előírások szerinti időközönként zártságvizsgálatot kell végeztetni, a tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező szakintézettel. A zártságvizsgálat érvényességi idejének lejártakor a felhasználó szervezeti egység sugárvédelmi megbízottja kezdeményezi a vizsgálat elvégzését, amelyről a sugárvédelemért felelős szervezetet írásban értesíti. A zártságvizsgálat alól mentesülnek azok a sugárforrások, amelyek aktivitása nem éri el az alábbi táblázatban szereplő értéket. Izotópok

Aktivitása kisebb, mint

Am-241; Pu-239

50 kBq

Ag-110m; Cd-109, Ce-144; Co-60; Cs-134; Eu-152; I-125, Sr-90

500 kBq

C-14; Co-57; Cs-137, Fe-55; Hg-203, Ir-192; Mn-54; Na-22; Pm- 5 MBq 147; Sb-124, Se-75; Sn-113; Tl-204; Zn-65 Cr-51; Tc-99m

50 MBq

A zártságvizsgálatot az alábbi gyakorisággal kell ellenőriztetni:  mérés, és szabályozástechnikában sugárforrások (blenkerek) 3 évente  neutron-források 3 évente Fájl azonosító:

MSSZ-15.1verzio.doc

használt,

beépített,

vagy

védett

IBIR kat: 2


72/ 81

oldal


 ipari radiográfiában használt sugárforrások 3 évente  kalibráló sugárforrások 3 évente A zárt sugárforrások egyéb alkalmazásai esetén a zártságvizsgálat gyakoriságát az ÁNTSZ OTH határozza meg. Soron kívüli zártságvizsgálatot kell végeztetni, a zárt sugárforrás nyitottá válásának gyanúja esetén, vagy ha a felhasználási idejének meghosszabbítása szükséges. 15.2.2.

Felhasználási idő, hitelesítés A radioaktív és nukleáris anyagoknál, valamint készítményeknél a gyártónak felhasználási, szolgálati illetve hitelesítésre javasolt vizsgálati időt kell meghatározni. A lejárt felhasználási idejű sugárforrásokat használni tilos! A felhasználási idő lejártakor a sugárforrást használó szervezeti egység sugárvédelmi megbízottja köteles a sugárvédelemért felelős szervezetet írásban értesíteni. Igény szerint a sugárforrás vagy leselejtezésre kerül, vagy a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével a sugárvédelemért felelős szervezet kezdeményezheti a felhasználási idő meghosszabbítását. Amennyiben a sugárforrást gyártó, illetve forgalmazó nem határozott meg felhasználási, vagy szolgálati időt akkor ezt – szakértői vélemény alapján – a megyei sugáregészségügyi hatóság állapítja meg. Az így megállapított felhasználási vagy szolgálati idő maximum 15 év lehet. A felhasználási idő 1 évnél nem régebbi zártságvizsgálat és az OSSKI szakvéleménye alapján legfeljebb 5 évvel ismételten meghosszabbítható. Telepített berendezések zárt sugárforrásai esetében a meghosszabbításokkal kiterjesztett felhasználási idő időtartama legfeljebb 25 év. A 30 évnél hosszabb felezési idejű izotópok esetében a felhasználási idő legfeljebbb 30 év lehet.

15.2.3.

Kölcsönadás A társaság szervezeti egységei egymásnak radioaktív és nukleáris anyagot, vagy készítményt közvetlenül nem kölcsönözhetnek, nem adhatnak át. Kölcsönözni kizárólag a központi izotóptárolóból lehet, ha az igénylő szervezeti egység tevékenységi engedélyében szerepel a kölcsönözni kívánt anyag. Az átadás-átvételre jegyzőkönyvezve kerülhet sor.

15.2.4.

Leltár Radioaktív és nukleáris anyagok és készítmények leltározását évenkénti gyakorisággal a központi izotóptároló vezetésével megbízott, a sugárvédelemért felelős szervezet munkavállalója önállóan, valamint az illetékes hatóságokkal közösen végzi. Az éves leltár az alábbiak szerinti bontásban történik:  nukleáris anyagok és készítmények  radioaktív anyagok és készítmények  radioaktív / nukleáris anyag tartalmú műszer, eszköz, berendezés továbbá:  központi izotóptárolóban lévő, még ki nem adott tételek  a központi izotóptárolóba tárolás céljából leadott tételek

Fájl azonosító:

MSSZ-15.1verzio.doc

IBIR kat: 2


73/ 81

oldal


 a központi izotóptárolóban lévő inkurrens tételek  a szervezeti egységekhez kiadott használatban lévő tételek A nukleáris anyagok, készítmények leltározása úgynevezett anyagmérleg-körzetek szerint történik az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. biztosítéki felelős szervezet, valamint a nemzeti (OAH) és a nemzetközi (NAÜ; EU) hatóságok képviselőivel. 15.2.5.

Ellenőrzés Radioaktív és nukleáris anyagok és készítmények felhasználására, tárolására hatósági tevékenységi engedéllyel rendelkező munkaterületek ellenőrzése évenkénti gyakorisággal történik. Az ellenőrzést a sugárvédelemért felelős szervezet megbízott munkavállalója önállóan, valamint az illetékes hatóságokkal közösen végzi. Az ellenőrzés az alábbiak meglétére terjed ki.  a hatósági tevékenységi engedély és érvényességi idő,  az anyagok fizikai állapota,  előírás szerinti tárolás, kezelés,  zártságvizsgálat,  radioaktív anyagminta hitelesítés,  naprakész nyilvántartás vezetés. Radioaktív hiteles anyagminták ellenőrzése A joghatással járó sugárvédelmi méréseket radioaktív hiteles anyagmintával ellenőrzött vagy hiteles mérőeszközzel kell végezni. A radioaktív hiteles anyagminták a bizonyítványban meghatározott érvényességgel rendelkeznek. Ennek meghosszabbítása ismételt vizsgálattal lehetséges, melyet megfelelő szakintézmény (MKEH Metrológiai Hatóság) végez el. Az érvényesség meghosszabbításának kezdeményezése a felhasználó feladata.

15.2.6.

Selejtezés, végleges hulladékba helyezés A felhasználó szervezeti egység a selejtezést kezdeményezheti írásban a sugárvédelemért felelős szervezet felé, ha:  a sugárforrások tokozása megsérült,  a felhasználási ideje lejárt és annak meghosszabbítására nincs igény, vagy nem lehetséges,  radioaktív vagy nukleáris tartalom olyan mértékben lebomlott, hogy a továbbiakban nem tartozik az atomenergia alkalmazási körébe (mentesség),  a sugárforrás egyéb okok miatt alkalmatlan a rendeltetésszerű használatra,  felhasználásra nem kerülő nyitott készítmény vagy annak maradéka,  a sugárforrás használatára nincs szükség. Radioaktív anyagok és készítmények, kivéve a radioaktív hulladékokat végleges hulladékba helyezése kizárólag a központi izotóptárolóból történhet.

Fájl azonosító:

MSSZ-15.1verzio.doc

IBIR kat: 2


74/ 81

oldal


A nukleáris anyagok, készítmények és nukleáris anyag tartalmú műszerek, eszközök, berendezések selejtezése külön történik, hulladékba helyezésük csak visszanyerhető módon lehetséges. A végleges hulladékba helyezést a sugárvédelemért felelős szervezet a radioaktív hulladékkezelésért felelős szervezet közreműködésével írásban kezdeményezi az RHK Kft. Radioaktív Hulladékokat Feldolgozó és Tároló (RHFT) felé. Az adminisztrációs és egyéb feladatok elvégzését követően a végleges hulladékba helyezésre előkészített anyagok és készítmények, kivéve a radioaktív hulladékokat átadás-átvétele történhet: a kezdeményező telephelyén a központi izotóptárolóban, a sugárvédelmért felelős szervezet és a radioaktív hulladékkezelésért felelős szervezet jelenlétében, vagy az RHFT telephelyén a hulladékba helyezést kezdeményező által történt beszállítást követően. A mentességi szint alatti, rövid felezési idejű izotópok hulladékba helyezését a telephelyen jegyzőkönyvezve a radioaktív hulladékkezelésért felelős szervezet végzi a sugárvédelemért felelős szervezet közreműködésével. 15.3. Tárolás 15.3.1.

A radioaktív és nukleáris anyagok és készítmények használatbavétel előtti, illetve a szervezeti egységektől való visszavétel utáni tárolására a központi izotóptároló szolgál. (Eü. épület alagsor 0013. sz. helyiség) A telephelyen további engedélyek birtokában üzemelő tárolóhely a 178. sz. külső izotóptároló, amelyben csak ipari célú zárt sugárforrások tárolása engedélyezett.

15.3.2.

A központi és a 178. sz izotóptároló a sugárvédelemért felelős szervezet vezetőjének közvetlen irányítása alatt áll. A tárolók vezetése az általa megbízott személy feladatkörébe tartozik.

15.3.3.

A radioaktív és nukleáris anyagok és készítmények tárolására szolgáló trezorok, páncélszekrények méretezése olyan legyen, hogy a felületükön a dózisteljesítmény 20 Sv/h értéket ne haladja meg. Alkalmazni csak olyan trezort és egyéb sugárzás elleni védőeszközöket lehet (pl. munkatartók), amit illetékes szakintézet bevizsgált és az ÁNTSZ OTH által kiadott minősítéssel rendelkezik. A zárt és nyitott radioaktív sugárforrások biztonságos megőrzésére szolgáló külön helyiségek sugárvédelmét biztosítani kell. A tárolóra vonatkozó dózisteljesítmény értékek az alábbiak: A tároló helyiségből bármilyen irányba kilépő gamma- és neutron- sugárzás összegzett dózisteljesítménye a térhatároló elemek külső felületén nem haladhatja meg a 2 Sv/h-t. Ha a tároló ajtaja közvetlenül a sugárveszélyes munkahely valamely helyiségébe nyílik, az ajtó külső felületén megengedett dózisteljesítmény értéke 20 Sv/h, amennyiben a tároló ajtaja szabad zónára nyílik, abban az esetben a megengedett érték 1 Sv/h.

Fájl azonosító:

MSSZ-15.1verzio.doc

IBIR kat: 2


75/ 81

oldal


A tároló helyiség belső terében az egyes tároló egységek zárt állapotban és valamennyi sugárforrás bent léte esetén a megengedett dózisteljesítmény 200 Sv/h. 15.3.4.

Az ellenőrzött, vagy szabad zónában tároló hely kialakításának igényét írásban kell kezdeményezni a sugárvédelemért felelős szervezet felé. Az előírások szerinti feltételek megléte után a sugárvédelemért felelős szervezet kezdeményezi a tároló hely engedélyezési eljárását.

15.4. Nyilvántartás 15.4.1.

Nyilvántartás a felhasználó szervezeti egységeknél A szervezeti egység sugárvédelmi megbízott, vagy helyettesének feladata:

15.4.2.

 a központi izotóptárolóból kivételezett - a tevékenységi engedély szerinti sugárforrások nyilvántartása számítógépes adatbázisban,  a műbizonylat és egyéb kapcsolódó dokumentáció (pl.: vizsgálati bizonyítvány) másolatok lefűzése és őrzése,  a nyilvántartás naprakész vezetése. Központi nyilvántartás A központi nyilvántartást az izotóptárolók kezelésével megbízott személy látja el, az alábbi feladatokkal:  A radioaktív anyagok helyi nyilvántartásának vezetése az OAH által biztosított számítógépes nyilvántartó programmal,  A radioaktív és nukleáris anyagok és készítmények eredeti dokumentációjának (műbizonylat, hatósági bizonyítvány, vizsgálati bizonyítvány) lefűzése és az irattartók tárolása, őrzése,  A nukleáris anyagok nyilvántartásában való közreműködés a nyilvántartást végző biztosítékokért felelős szervezet felé.

15.4.3.

Nyilvántartás ellenőrzése A felhasználó szervezeti egységeknél évente egy alkalommal, az ide vonatkozó előírások figyelembevételével, az illetékes hatósággal közösen az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. központi nyilvántartásával megbízott személy végzi. A központi nyilvántartás ellenőrzését a megyei sugáregészségügyi hatóság az éves leltárral egyidőben végzi. A nyilvántartást ellenőrizheti az OAH és a NAÜ, valamint, az országos nyilvántartás vezetésével megbízott MTA IKI.

15.4.4.

Jelentési és adatszolgáltatási kötelezettség A felhasználó szervezeti egységeknél a sugárvédelmi megbízott, vagy helyettese írásban jelenti a sugárvédelemért felelős szervezet felé, ha a radioaktív és nukleáris anyagokkal és készítményekkel kapcsolatban változások (pl. selejtezés, nyitott készítményeknél a felhasználás) történtek. A hatóságok felé a vonatkozó rendeletekben előírtak szerinti jelentéseket és adatszolgáltatásokat a sugárvédelemért felelős szervezet végzi.

Fájl azonosító:

MSSZ-15.1verzio.doc

IBIR kat: 2


76/ 81

oldal


16.

A RADIOAKTÍV ÉS NUKLEÁRIS (KIVÉVE FŰTŐELEM) ANYAGOK ÉS KÉSZÍTMÉNYEK, VALAMINT RADIOAKTÍV, VAGY NUKLEÁRIS ANYAG TARTALMÚ MŰSZEREK, ESZKÖZÖK, BERENDEZÉSEK, VAGY SZENNYEZETT FELÜLETŰ TÁRGYAK SZÁLLÍTÁSA ÉS FUVAROZÁSA A jelen pontban leírt szabályozás kiterjed a társaság tulajdonában, vagy kezelésében lévő, illetve abba ezután kerülő azon anyagok, készítmények, műszerek, eszközök, berendezések, tárgyak - kivéve fűtőelemek – szállítására és fuvarozására, amelyek a Szabályzat 2. sz. mellékletében lévő meghatározás szerint radioaktív, vagy nukleáris anyagnak minősülnek. A radioaktív és nukleáris anyagok és készítmények szállítása során be kell tartani a hatóság által elfogadott fizikai védelmi terv előírásait.

16.1. A radioaktív és nukleáris anyagok, mint veszélyes áruk közúti szállításának általános feltételei A szállításoknak rendeletekben és egyéb szabályozásokban rögzített szervezési, technikai, személyi és adminisztrációs követelményei vannak. 16.1.1.

Szervezési, technikai feltételek Radioaktív és nukleáris anyag, készítmény, radioaktív, vagy nukleáris anyag tartalmú műszer, eszköz, berendezés, valamint szennyezett felületű tárgy telephelyen belüli, telephelyre, vagy telephelyről történő szállítása csak a sugárvédelemért felelős szervezet engedélyével történhet.

16.1.2.

Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. telephelyén belül, telephelyére vagy a telephelyéről harmadik fél által (szerződés szerinti) történő radioaktív vagy nukleáris anyag, készítmény, stb. fuvarozását csak olyan fuvarozók végezhetik, akik az előírások szerint ilyen tevékenység végzésére engedéllyel rendelkeznek. A szállítandó anyag, vagy tárgy előírás szerinti csomagolása és jelölése a szállítást kezdeményező szervezeti egység, vagy külső szerződéses fél – mint feladófeladata. A szállításhoz használt gépjárműnek rendelkeznie kell az előírások szerinti illetékes hatóság engedélyeivel (szállítási engedély, gépjármű hatósági tanúsítvány). Az ADR (Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás) 7 osztályba tartozó radioaktív anyagot szállító gépjárműveknek az előírásoknak megfelelő felszerelésekkel kell rendelkeznie. A szállítás során szükség esetén a gépjárművezetőnek és a kísérőnek saját hatósági dozimétert kell viselnie. A szállítás során más utas nem szállítható. Értesítés és fogadókészség:  a szállítás megkezdése előtt értesíteni kell a címzettet a szállítás időpontjáról, valamint a szállítandó anyagra vonatkozó adatokról,  a címzettnek rendelkeznie kell az adott anyagra, készítményre, vagy tárgyra tárolásra és felhasználásra érvényes hatósági engedélyekkel.

Fájl azonosító:

MSSZ-15.1verzio.doc

IBIR kat: 2


77/ 81

oldal


16.1.3.

Személyi feltételek A szállítást végzőnek a közúti szállításhoz ADR alap és szakosító, valamint pályaalkalmassági vizsgálat (PAV II) megléte szükséges. A szállítási folyamatban résztvevő ADR szerinti szerepkörben (feladó, címzett, csomagoló, szállító, egyéb) az érintett munkavállalóknak az előírt képesítésekkel kell rendelkezni.

16.1.4.

Adminisztrációs feltételek A szállítást kezdeményező szervezeti egység írásban kéri a sugárvédelemért felelős szervezettől a szállítás szervezését, engedélyezését. A feljegyzéshez mellékelni kell a szállításhoz szükséges kísérő okmányokat. A szállításokról a tanácsadónak pontos nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásban az alábbiaknak kell szerepelnie:  a szállítandó anyag megnevezése, mennyisége, aktivitása,  ADR szerinti besorolása,  szállítás időpontja,  a szállítást végző gépjármű forgalmi rendszáma, gépjárművezető neve,  a feladó, címzett, neve, címe,  a szükséges bejelentések iktató száma.

16.2. MVM Paksi Atomerőmű Zrt. telephelyen belüli (kiépítések és zónák közötti) szállítás

16.2.1.

16.2.2.

A kiépítések, az Eü. épület és a blokkok, vagy a blokkok/Eü. épület ellenőrzött zónája között a szabadzónán keresztül történő szállítást a kiépítések vagy az ellenőrzött zónák közötti szállításnak kell értelmezni. A szállítást kezdeményező szervezeti egység vagy külső szerződéses partner írásban kéri a sugárvédelemért felelős szervezettől a szállítás engedélyezését. A bejelentésben megadja a szállítandó anyag megnevezését, mennyiségét, a szállítás célját, a tervezett útvonalát és időpontját. A radioaktív és nukleáris anyagok, készítmények és tárgyak ellenőrzött zónából történő kiszállítás feltételeit a blokkok ellenőrzött zónája esetében a Dozimetriai Szolgálat ellenőrzi. A kiszállítás megkezdése előtt a dozimetrikus ellenőrzi a szállításra vonatkozó sugárvédelmi feltételek teljesülését, valamint a 10. sz. melléklet 3. sz. függeléke szerinti külön engedély meglétét, ezután engedélyezi a kiszállítást. A szállítás során a szállítást végző felelős azért, hogy a szállítmányt illetéktelen személyek ne közelíthessék meg. A szállítást végző köteles haladéktalanul értesíteni a dozimetriai szolgálatvezetőt, ha szállítás során bármilyen rendellenességet tapasztal (pl. a szállítmány, vagy csomagolás megsérül, vagy bármilyen probléma merül fel).

Fájl azonosító:

MSSZ-15.1verzio.doc

IBIR kat: 2


78/ 81

oldal


A KKÁT-ba, vagy KKÁT-ból történő szállítás nem minősül telephelyen belüli szállításnak. A ki-, beszállítás feltételeit a KKÁT szállítások esetében a KKÁT Sugárvédelmi Laboratórium dozimetrikusa ellenőrzi. 16.3. MVM Paksi Atomerőmű Zrt. telephelyéről történő szállítás 16.3.1.

A szállítást kezdeményező szervezeti egység vagy külső szerződéses partner írásban kéri a sugárvédelemért felelős szervezettől a szállítás szervezését, engedélyezését. A feljegyzésben megadja a szállítandó anyag megnevezését, mennyiségét, a címzett nevét és címét, a szállítás tervezett útvonalát és időpontját, valamint csatolja a szállítás címzettjének a szállítandó anyagra, készítményre, vagy tárgyra vonatkozó érvényes engedélyét. A feljegyzésben ki kell térni arra, hogy a szállításra kerülő anyag, vagy tárgy véglegesen, illetve ideiglenesen (átmenetileg) kerül elszállításra.

16.3.2.

A radioaktív anyag tartalmú minták szállításához mérési jegyzőkönyv csatolása szükséges. A mérési jegyzőkönyv kitöltéséhez szükséges aktivitás, aktivitáskoncentráció mérést a vegyészeti ellenőrzési feladatokat ellátó szervezet végzi.

16.3.3.

A felületükön szennyezett eszközök és berendezések esetében a hozzáférhető helyeken a Dozimetriai Szolgálat, vagy a sugárvédelemért felelős szervezet ezzel megbízott munkavállalói dózisteljesítmény és felületi szennyezettség méréseket végeznek, melyek eredményét mérési jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A szállítások során az esetleg felmerülő okmányolási eljárások költségei a szállítást kezdeményező szervezeti egység költség keretét terhelik.

16.3.4.

A szállítást kezdeményező szervezet elkészíti a radioaktív anyag csomagolását, elvégzi annak jelölését. A jelöléshez szükséges anyagokat a veszélyes áru tanácsadó biztosítja. A szállításig a szállítandó anyagot, tárgyat a veszélyes áru tanácsadó által meghatározott módon és helyen kell tárolni.

16.3.5.

A szállítást megelőzően a műbizonylattal rendelkező radioaktív és nukleáris anyagot a szervezeti egység sugárvédelmi megbízottjától, vagy helyettesétől jegyzőkönyvvel kell átvenni.

16.3.6.

A szállításhoz szükséges a 10. sz. melléklet 1. függeléke szerinti Fuvarokmány, a 10. sz. melléklet 2. függeléke szerinti Átadás-átvételi jegyzőkönyv, a 10. sz. melléklet 3. függeléke szerinti külön engedély, Mérési jegyzőkönyv, valamint a központi számítógépes nyilvántartás szerinti átadás-átvételi jegyzőkönyv és egyéb kapcsolódó dokumentumok.

16.3.7.

A veszélyes áru tanácsadó a szállítás engedélyezéséről értesíti a szállítást kezdeményező szervezetet és a Rendészeti feladatokat ellátó szervezet, a szállításhoz szükséges okmányokat a szállítást végző gépjárművezető részére átadja. A radioaktív anyag, tárgy szállításának engedélye nem helyettesíti a kiszállításhoz szükséges egyéb engedélyeket.

Fájl azonosító:

MSSZ-15.1verzio.doc

IBIR kat: 2


79/ 81

oldal


16.3.8.

A gépjárművezető a szállítandó anyag, tárgy átvétele után ellenőrzi a felületi dózisteljesítményt, a csomagolás épségét, a szükséges okmányok meglétét, a gépjármű szállításkor szükséges felszereléseit, majd elvégzi a gépjármű jelölését. A szállítás szabályos elvégzéséért, a radioaktív anyag szállítására vonatkozó előírások betartásáért az anyag, vagy tárgy felügyeltéért a szállítást végző gépjárművezető felel. Az átvétel során bármilyen probléma merül fel (pl. nem megfelelő csomagolás, hiányos jelölés, a Fuvarokmányon feltüntetettől eltérő állapot) a szállítási folyamatot fel kell függeszteni. Radioaktív anyag címzettnek történő átadását az Átadás-átvételi jegyzőkönyvön kell dokumentálni. A szállítást követően a gépjárművezető köteles a következő munkanapon a szállítási okmányokat a veszélyes áru tanácsadónak átadni.

16.4. MVM Paksi Atomerőmű Zrt. telephelyére történő szállítás 16.4.1.

A szállítást kezdeményező szervezeti egység vagy külső szerződéses partner írásban kéri a sugárvédelemért felelős szervezettől a beszállítás engedélyezését. A szállítást kezdeményező szervezet felelős a beszállítandó anyag, tárgy beszállításához szükséges okmányok beszerzéséért.

16.4.2.

A feladó az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.-t köteles írásban értesíteni a szállítás várható időpontjáról, a szállítandó anyag fajtájáról, és egyéb adatairól. Az értesítés alapján a veszélyes áru tanácsadó fogadókészséget igazol, illetve igény esetén a beszállítandó anyagra, készítményre, vagy tárgyra vonatkozó érvényes hatósági engedély másolatát biztosítja a feladónak.

16.4.3.

A beszállítás engedélyezéséről a veszélyes áru tanácsadó értesíti a szállítást kezdeményező szervezetet, illetve a Rendészeti feladatokat ellátó szervezet, valamint meghatározza az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. telephelyére érkező radioaktív anyag, tárgy tárolási módját és helyét. A szállítás szabályos elvégzéséért, a radioaktív anyag szállítására vonatkozó előírások betartásáért az anyag vagy tárgy felügyeltéért a feladó szállítást végző gépjárművezetője felel.

16.4.4.

Az átvétel során a címzett (MVM Paksi Atomerőmű Zrt) amennyiben bármilyen probléma merül fel (pl. nem megfelelő csomagolás, hiányos jelölés, a Fuvarokmányon feltüntetettől eltérő állapot) a gépjárművezetőtől az átvételt megtagadhatja.

16.4.5.

Radioaktív anyag, tárgy átadását az Átadás-átvételi jegyzőkönyvön kell dokumentálni. A szállítást követő munkanapon a szállítási okmányokat a veszélyes áru tanácsadónak kell átadni.

Fájl azonosító:

MSSZ-15.1verzio.doc

IBIR kat: 2


80/ 81

oldal


17.

ELSŐSEGÉLY OLYAN SÉRÜLÉSEKNÉL, AHOL A SEB RADIOAKTÍV ANYAGGAL SZENNYEZŐDHETETT A seb radioaktív szennyeződése lényegesen különbözik a bőr szokásos radioaktív szennyeződésétől, mert a seben át radioaktív anyagok juthatnak a szervezetbe. A seb szennyezettsége veszélyességének becsléséhez ismerni kell a sugárzás fajtáját, a szennyezőanyag kémiai összetételét, az izotópok radiotoxikusságát és halmazállapotukat.

17.1. Az ellenőrzött zónában bekövetkezett sérülések során követendő rend 17.1.1.

Az ellenőrzött zónában munkavállaló összes személy köteles a Dozimetriai Szolgálatnál jelentkezni, ha bőrfelülete megsérül. A sérülést okozó tárgyat, vagy a sérülést okozó felületet a dozimetrikusnak meg kell mutatni.

17.1.2.

A dozimetrikus azonnal köteles az ügyeletes orvosnak és a dozimetriai szolgálatvezetőnek jelenteni az esetet.

17.1.3.

Az orvos megérkezéséig a következőket kell elvégezni:

17.1.4.

17.1.5.

 Nyílt, vérző seb esetén a vérzés típusának megfelelően fedő, vagy nyomókötést kell elhelyezni. Abban az esetben, ha a sérült túlnyomásos ruhában dolgozott, és a seb olyan helyiségben keletkezett, ahol jelentős radioaktív szennyeződés lehetséges, azonnal át kell menni a tisztább zónába, ahol a másodlagos szennyeződés megelőzése érdekében eltávolítják (ha kell, levágják) róla a ruhát, kiszabadítják a sérült testrészt, és steril kötést helyeznek rá. A kijelölt elsősegélynyújtó hely a blokkok ellenőrzött zónájában a +14.10 m-es szinten lévő A417/2 és A417/4 sz. helyiség. Az ellenőrzött zónában munkavállaló személy minden sebét, sérülését szennyezettnek kell tekinteni mindaddig, amíg az ellenkezőjéről méréssel meg nem győződtünk. A sérülést okozó tárgy, illetve felület felületi szennyezettségét közvetlenül vagy mintavétellel meg kell határozni.

17.2. A feltételezhetően radioaktív anyaggal szennyezett sebek orvosi ellátása 17.2.1.

Az ügyeletes orvos a magával hozott dekontaminálószerek felhasználásával elvégzi a seb átmosását. A seb mosását lehetőség szerint a háttérszint eléréséig kell folytatni.

17.2.2.

Kórházi beutalás esetén a kórházi sebészorvosnak át kell adni a seb, a sérült testrész, a sérülést okozó tárgy, és a seb teljes eltávolított szennyezettségének leírását.

17.2.3.

Nyitott seb radioaktív anyaggal történő elszennyeződését a dozimetriai szolgálatvezető az ügyeletes mérnöknek és a sugárvédelemért felelős szervezet vezetőjének köteles jelenteni.

17.2.4.

A Dozimetriai Szolgálat operatív naplójába be kell jegyezni a sérülés részletes leírását, a test dozimetriai ellenőrzésének mosás előtti és utáni eredményét, a seb szennyeződésének fixáltságára vonatkozó észrevételeket és azt, hogy az eseményt kinek jelentették.

Fájl azonosító:

MSSZ-15.1verzio.doc

IBIR kat: 2


81/ 81

oldal

81 oldal

Recommend Documents