8. Iktatószám: Dombóvár, január 1

DOMBÓVÁRI APÁCZAI CSERE JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM Iktat ószám: Ügyintéző:

SZERVEZETI

ÉS

425/2014/I/8 Iskolatitkár

MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT (SZMSZ) 2 015 .

Dombóvár, 2015. január 1.

OM azonosító: 202767

|

7 2 0 0 D o mb ó v á r , A r a n y J á n o s t é r 2 1 .

T e l : 7 4 / 5 6 5 - 0 4 0 ( i s k o l a ) , 7 4 / 5 6 5 - 0 4 1 ( k o l l é g i u m) Internet: www.acsjszki.hu

|

|

Fax: 74/466-929

E-mail: [email protected]

DOMBÓVÁRI APÁCZAI CSERE JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA

ÉS

KOLLÉGIUM

AZ ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Tartalomjegyzék Az Iskola Szervezeti és működési szabályzata ..................................................................... 9 1.

Általános rendelkezések ..................................................................................................... 9 1.1.

Az intézmény adatai ............................................................................................................ 9

1.2.

Jogszabályi háttér................................................................................................................ 9

1.3.

Jogszabályi háttér................................................................................................................ 9

1.4.

Az SzMSz célja, hatálya ..................................................................................................... 10

1.5.

Az SzMSz nyilvánossága és hozzáférhetősége .................................................................. 10

2.

Az iskola működési rendje ................................................................................................ 10 2.1.

Nyitva tartás és benntartózkodás ..................................................................................... 10

2.2.

Tanítási órák és szünetek .................................................................................................. 11

2.3.

Az intézményben szervezett tanórán kívüli foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei .......................................................................................................................................... 11

2.4.

Tanári ügyelet ................................................................................................................... 12

2.5.

A helyiségek használata .................................................................................................... 12

2.6.

Az iskolai belső ellenőrzés feladatai.................................................................................. 12

3.

Az iskola szervezeti rendje, irányítása .............................................................................. 14 3.1.

Az intézmény felelős vezetője........................................................................................... 14

3.2.

Az igazgató közvetlen vezető beosztású munkatársai ...................................................... 14

3.3.

Az intézmény vezetősége.................................................................................................. 14

3.4.

Az iskola dolgozói .............................................................................................................. 15

3.5.

A nevelők közössége, a nevelőtestület ............................................................................. 15

3.6.

Kapcsolattartás a szervezeti egységek között ................................................................... 17

3.7.

Kapcsolattartás a gyakorlati képzést folytatókkal ............................................................ 19

4.

Az intézmény gazdálkodási, szabályozási rendszere ........................................................ 19

5.

Kapcsolattarás a partnerek között .................................................................................... 20

6.

5.1.

Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai .............................................. 20

5.2.

A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek ................... 21

5.3.

Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formája és rendje21

5.4.

Véleményezési jogra vonatkozó rendelkezések ............................................................... 21 Iskolai hagyományok......................................................................................................... 21

2


ÉS

KOLLÉGIUM


6.1.

Iskola-zászló ...................................................................................................................... 21

6.2.

Iskolai-logó ........................................................................................................................ 21

6.3.

Iskolai formaruha .............................................................................................................. 22

6.4.

A névadó emlékének ápolása ........................................................................................... 22

6.5.

Iskolai ünnepségek, rendezvények ................................................................................... 22

6.6.

Megemlékezések .............................................................................................................. 22

6.7.

Iskolai képújság ................................................................................................................. 23

6.8.

Iskolatörténeti emlékek gyűjtése ...................................................................................... 23

6.9.

Nemzetközi kapcsolatok ................................................................................................... 23

7.

A tanulók rendszeres egészségügyi ellátása ..................................................................... 23

8.

Feladatok a tanulói balesetek megelőzésében, védő-óvó előírások, rendkívüli események24 8.1.

Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatosan........... 24

8.2.

Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén ............................................... 24

8.3.

Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők ............................................................... 25

9.

A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai ............... 25 9.1.

A fegyelmi eljárás lefolytatása .......................................................................................... 26

9.2.

A fegyelmi határozat ......................................................................................................... 27

9.3.

A fegyelmi büntetés .......................................................................................................... 27

9.4.

A fegyelmi határozat tartalma, formai követelményei: .................................................... 27

9.5.

A határozat kihirdetése: .................................................................................................... 28

9.6.

Fellebbezés a fegyelmi határozat ellen ............................................................................. 28

10.

Nyomtatványok és dokumentumok ................................................................................. 28

10.1.

Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje ....... 28

10.2.

Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje ... 29

10.3.

Pedagógus egyéni munkarend nyilvántartása és igazolása .............................................. 29

Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata ................................................................ 31 1.

Általános rendelkezések ................................................................................................... 31 1.1.

Az SzMSz célja ................................................................................................................... 31

1.2.

Az SzMSz hatálya ............................................................................................................... 31

2.

A kollégium működés rendje ............................................................................................ 31 2.1.

A tanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje ............................................................................................ 31

2.2.

Az intézményi dolgozók munkarendje, a vezető benntartózkodása ................................ 32

2.3.

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje ........................................................... 32 3


ÉS

KOLLÉGIUM


2.4.

A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelésioktatási intézménnyel ....................................................................................................... 33

2.5.

A tagintézménnyel, intézményegységgel való kapcsolattartás rendje ............................. 34

2.6.

A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztás, a kiadmányozás és a képviselet szabályai, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje .......................................................................................... 34

2.7.

Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje ................................................................................................................................ 36

2.8.

A vezetők és a kollégiumi szék, valamint a kollégiumi szülői szervezet, közösség közötti kapcsolattartás formáját, rendje ...................................................................................... 37

2.9.

A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések ....................................................... 37

2.10.

A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás ................................. 37

2.11.

Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 39

2.12.

A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásuk rendje, részvételük a pedagógusok munkájának segítésében ............................................................................ 40

2.13.

A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje ................................................... 40

2.14.

Az intézményi védő, óvó előírások ................................................................................... 41

2.15.

Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők .................................................. 42

2.16.

Annak meghatározása, hogy hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a pedagógiai programról ........................................................................................................................ 44

2.17.

Azok az ügyek, amelyekben a szülői szervezetet, közösséget az SzMSz véleményezési joggal ruházza fel ......................................................................................................................... 44

2.18.

A nevelési-oktatási intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai, kártérítési felelősség ......................................................................... 44

2.19.

Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje ....... 51

2.20.

Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje ... 51

2.21.

Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök, munkaköri leírásminták ............................................................................................................................... 51

2.22.

Mindazok a kérdéseket, amelyek meghatározását jogszabály előírja, továbbá a nevelésioktatási intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdés, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, vagy nem lehet szabályozni. .... 52

3.

A kollégiumi működés egyéb szabályai ............................................................................. 59 3.1.

Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei ............................................. 59

3.2.

A felnőttoktatás formái ..................................................................................................... 59

4


ÉS

KOLLÉGIUM


3.3.

A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formáját és rendjét, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása) ..................................... 59

3.4.

A gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend 61

Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata ................................................... 63 1.

Általános információk ....................................................................................................... 63 1.1.

A könyvtárra vonatkozó adatok ........................................................................................ 63

1.2.

Fenntartása és szakmai irányítása .................................................................................... 63

1.3.

Az iskolai könyvtár gazdálkodása ...................................................................................... 63

2.

A könyvár működési rendje .............................................................................................. 64 2.1.

Általános tudnivalók ......................................................................................................... 64

2.2.

Nyitvatartási idő ................................................................................................................ 64

2.3.

Használóinak köre ............................................................................................................. 64

2.4.

A könyvtár szolgáltatásai .................................................................................................. 64

2.5.

Biztonsági előírások .......................................................................................................... 65

2.6.

Kártérítés, felelősség......................................................................................................... 65

2.7.

Könyvtári tartozás rendezése............................................................................................ 66

3.

A könyvtári állomány ........................................................................................................ 66 3.1.

Az állomány alakítása ........................................................................................................ 66

3.2.

Az állomány nyilvántartása ............................................................................................... 67

3.3.

Állományba vétel .............................................................................................................. 67

3.4.

Az állomány egységei és azok raktári rendje .................................................................... 67

3.5.

Az állomány ellenőrzése ................................................................................................... 67

4.

Az iskolai könyvtár gyűjtőköre .......................................................................................... 68 4.1.

Könyvtárunk gyűjtőkörét meghatározó tényezők ............................................................ 68

4.2.

Főgyűjtőkör és mellékgyűjtőkör ....................................................................................... 68

4.3.

A gyűjtőkör dokumentumtípusai ...................................................................................... 69

4.4.

A beszerzés forrásai .......................................................................................................... 69

4.5.

Az iskolai könyvtár gyűjtőköréből kizárt dokumentumok ................................................ 69

4.6.

A gyűjtés szintje és mélysége ............................................................................................ 70

4.7.

Az iskolai könyvtár tartalmi összetétele ........................................................................... 70

1. sz. mell.: Iratkezelési szabályzat ................................................................................... 75 1.

Az iratkezeléssel kapcsolatos fogalmak ............................................................................ 75 1.1.

Az iratkezelés .................................................................................................................... 75

5


ÉS

KOLLÉGIUM


1.2.

Irat ..................................................................................................................................... 75

1.3.

Irattári anyag ..................................................................................................................... 75

1.4.

Az iratkezelési szabályzat .................................................................................................. 75

2.

Az iratkezelést ellátó dolgozók feladatai .......................................................................... 75 2.1.

Igazgató ............................................................................................................................. 75

2.2.

Az általános igazgatóhelyettes.......................................................................................... 75

2.3.

Iskolatitkár ........................................................................................................................ 76

2.4.

Hivatalsegéd ...................................................................................................................... 76

3.

Az iratok átvétele és felbontása........................................................................................ 76 3.1.

Az iskolába érkező küldemények kinyitása ....................................................................... 76

4.

Az iratokkal kapcsolatos ügyintézés.................................................................................. 77

5.

Kiadmányozás ................................................................................................................... 77 5.1.

Kiadmányozás szabályai .................................................................................................... 78

6.

Az iskola hivatalos iratainak (kiadványainak) tartalmi és formai követelményei ............. 78

7.

A kiadványok továbbítása ................................................................................................. 78

8.

Az iktatási rendszer ........................................................................................................... 79 8.1.

Az iktatás hatóköre ........................................................................................................... 79

8.2.

Az iktatóbélyegző .............................................................................................................. 79

8.3.

Az iktatókönyv ................................................................................................................... 80

9.

Az iktatás rendje................................................................................................................ 80 9.1.

A típus/altípusok felosztása a következő: ......................................................................... 80

10.

Az irattár............................................................................................................................ 81

11.

Az iratok selejtezése, levéltári átadása ............................................................................. 82

12.

Bélyegzőkkel kapcsolatos rendelkezések.......................................................................... 82

13.

Irattári terv ........................................................................................................................ 82

13.1.

Vezetési, igazgatási és személyi ügyek ............................................................................. 82

13.2.

Nevelési-oktatási ügyek .................................................................................................... 83

13.3.

Gazdasági ügyek ................................................................................................................ 84

2. sz. mell.: Munkaköri leírás minták ............................................................................... 86 1.

Igazgatóhelyettes munkaköri leírás (minta) ..................................................................... 86

2.

Iskolatitkár munkakör leírása (minta) ............................................................................... 90

3.

Pedagógus munkaköri leírás (minta) ................................................................................ 93

4.

Könyvtáros munkaköri leírása (minta) .............................................................................. 97

6


ÉS

KOLLÉGIUM


5.

Rendszergazda munkaköri leírás (minta) ........................................................................ 100

3. sz. mell.: Informatikai szabályzat (ISz) ........................................................................ 104 1.

Bevezetés ........................................................................................................................ 104

2.

Az intézmény informatikai rendszere ............................................................................. 104 2.1.

Alkotóelemek .................................................................................................................. 104

2.2.

Az informatikai eszközök dokumentációi ....................................................................... 105

3.

Az Informatikai rendszer szereplői, felhasználói ............................................................ 105 3.1.

Az iskola dolgozói ............................................................................................................ 105

3.2.

Diákok ............................................................................................................................. 105

3.3.

Vendégek ........................................................................................................................ 106

4.

Az Informatikai Rendszer célja ........................................................................................ 106 4.1.

Általános alapelvek ......................................................................................................... 106

4.2.

Az Informatikai Rendszer használata a tanórákon.......................................................... 106

5.

Az Informatikai Rendszer használatának feltétele .......................................................... 107 5.1.

A használat korlátozásai.................................................................................................. 107

5.2.

A gépek állagának megóvása érdekében ........................................................................ 108

5.3.

A számítógép hardver használata ................................................................................... 108

5.4.

A szoftverek használata .................................................................................................. 108

6.

Kiemelten tiltott tevékenységek ..................................................................................... 109 6.1.

Bejelentkezési kísérletek................................................................................................. 109

6.2.

Betörési kísérletek, biztonsági rendszabályok megsértése. ........................................... 109

6.3.

Számítógépes játékok ..................................................................................................... 109

6.4.

Tilos továbbá ................................................................................................................... 109

7.

A gépterem tisztasága..................................................................................................... 110

8.

Az intézmény Internet szolgáltatásai .............................................................................. 110

9.

Illemszabályok ................................................................................................................. 110

10.

Az ISZ megsértői .............................................................................................................. 111

11.

Rendszergazdák feladatai ............................................................................................... 111

11.1.

Üzemeltetés .................................................................................................................... 111

11.2.

Nyilvántartási kötelezettség ........................................................................................... 112

4. sz. mell.: Elektronikus napló szabályzat ...................................................................... 114 1.

Feladatok és határidők .................................................................................................... 114

Legitimációs záradék ..................................................................................................... 116

7


ÉS

KOLLÉGIUM


1.

A SzMSz hatályba lépése ................................................................................................. 116 1.1.

2.

3.

A SzMSz felülvizsgálata ................................................................................................... 116 Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai ......................................... 117

2.1.

Diákönkormányzat (DÖK) nyilatkozata ........................................................................... 117

2.2.

Szülői Szervezet nyilatkozata .......................................................................................... 117

2.3.

Intézményi Tanács nyilatkozata ...................................................................................... 117

2.4.

Nevelőtestület nyilatkozata ............................................................................................ 118 Fenntartói és működtetői nyilatkozat............................................................................. 118

8


ÉS

KOLLÉGIUM


Az Iskola Szervezeti és működési szabályzata 1.

Általános rendelkezések

1.1.

Az intézmény adatai

Név: Dombóvári Apáczai Csere János Szakközépiskola és Kollégium Székhely: 7200 Dombóvár, Arany János tér 21. OM azonosító: 202767 Intézmény fenntartó és működtető: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ KLIK azonosító: 160023 Alapítás módja: jogelőd nélküli alakulás Alapítás éve: 1927.

1.2.

Jogszabályi háttér

1.3.

Jogszabályi háttér

Törvények:       

1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról (régi közoktatási tv.) 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 2013. évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról

Rendeletek:       

26/1997. (IX.3.) NM rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 8/2014. (X.10.) KLIK elnöki utasítás - a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Térítési- és Tandíjszámítási Szabályzata

9


ÉS

KOLLÉGIUM


1.4.

Az SzMSz célja, hatálya

1. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. 2. A szervezeti és működési szabályzat személyi és területi hatálya kiterjed az egész intézményre, valamennyi pedagógusára, alkalmazottjára, a diákokra, szüleikre és mindenkire, aki az intézménnyel kapcsolatba kerül, igénybe veszi szolgáltatásait. 3. A szervezeti és működési szabályzatot az intézmény a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelete1 a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról rendelet alapján hozta létre. 4. A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok, igazgatói utasítások betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára nézve kötelező érvényű.

1.5.

Az SzMSz nyilvánossága és hozzáférhetősége

Az SzMSz nyilvános és hozzáférhető:    

2. 2.1.

az iskola honlapján (www.acsjszki.hu), az iskola nevelői szobájában, a kollégium nevelői szobájában, és az iskola titkárságán.

Az iskola működési rendje Nyitva tartás és benntartózkodás

Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől csütörtökig 6:00 órától 19:00 óráig, pénteken pedig 6:00 órától 18:00 óráig tart nyitva. Az iskola igazgatójával és az iskolaépület üzemeltetését végző szervezettel történő előzetes egyeztetés alapján az épület ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható. Szorgalmi időben hétfőtől csütörtökig 7:30 és 16:00 óra, pénteken 7:30 és 14:00 óra között az iskola igazgatója vagy egyik helyettese az iskolában tartózkodik. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig, illetve a délutáni távozását követően a portai szolgálat felel az iskola működésének rendjéért. Amennyiben rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt sem az igazgató, sem a helyettesek nem tudnak az iskolában tartózkodni, az esetlegesen szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagja kap megbízást, amelyet a dolgozók tudomására kell hozni. A tanulók a tanítási időben csak indokoltan, engedéllyel, a házirendben szabályozott módon hagyhatják el az iskola területét. Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az igazgatói, igazgatóhelyettesi, iskolatitkári irodákban történik, hétfőtől csütörtökig 8:00 és 16:00 között, pénteken 8:00 és 14:00 között.

1

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet, 4.§ (1)-(6)

10


ÉS

KOLLÉGIUM


Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyben eljáró személyek, az iskolai rendezvényekre meghívott vendégek, valamint az iskola helyiségeit bérlő szervezetek által meghirdetett programok résztvevői tartózkodhatnak. Az iskola a tanítási szünetekben külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt nyilvánosságra hozza.

2.2.

Tanítási órák és szünetek

Az iskolában a tanítási órák és óraközi szünetek rendje a következő: Csengetési rend 0. óra

7:10 – 7:55

1. óra

8:00 – 8:45

2. óra

8:55 – 9:40

3. óra

9:50 – 10:35

4. óra

10:45 – 11:30

5. óra

11:40 – 12:25

6. óra

12:35 – 13:20 Pihenő idő 13:20 – 13:40

7. óra

13:40 – 14:25

8. óra

14:35 – 15:20

9. óra

15:30 – 16:15

10. óra

16:25 – 17:10

A tanórán kívüli foglalkozások a tanórákat követően 18 óráig szervezhetők. Ettől eltérni csak az igazgató engedélyével lehet.

2.3.

Az intézményben szervezett tanórán kívüli foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei

Az iskolában szervezett foglalkozások időkereteit az intézmény E-naplója órarendi beosztásban tartalmazza. A tanórán kívüli foglalkozások célja a tanórákhoz közvetlenül nem köthető pedagógiai célok megvalósítása. Szervezeti formája lehet:     

szakkör felzárkóztatás, korrepetálás tehetséggondozás tömegsport felkészítés megyei vagy országos szakmai versenyekre

11


ÉS

KOLLÉGIUM


2.4.

Tanári ügyelet

Az iskolában az óraközi szünetek idején tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő a rábízott épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épület rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrzi.

2.5.

A helyiségek használata

Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek:    

az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűzés balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az iskolai SzMSz-ben és a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.

Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az épületből kivinni csak az igazgató, engedélyével lehet. Az iskola helyiségeit elsősorban a tanítási időn túl és a tanítási szünetekben lehet külső igénylőknek külön megállapodás alapján a működtető hozzájárulásával átengedni. A külső igénybevevők csak a megállapodás szerinti helyiségekben tartózkodhatnak, a megszabott időtartamban.

2.6.    

2.6.1.

Az iskolai belső ellenőrzés feladatai Az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában, és egyéb belső szabályzataiban előírt) működésének biztosítása Az iskolai nevelő és oktató munka eredményességének, hatékonyságának elősegítése A szakmai és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérések feltárása, illetve megelőzése Az intézmény működésével kapcsolatos értékelések elkészítéséhez szükséges adatszolgáltatás.

Belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei

A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult:   

az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni.

A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles:    

2.6.2.

az ellenőrzéssel kapcsolatban a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni.

Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei

Az ellenőrzött dolgozó jogosult: 

az ellenőrzés megállapításait megismerni

12


ÉS

KOLLÉGIUM




az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez.

Az ellenőrzött dolgozó köteles  

az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat haladéktalanul megszüntetni.

2.6.3.     

Belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést az iskola szabályzataiban, a munkaköri leírásában előírtak szerint a tanév során folyamatosan végzi. Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatja. Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba foglalja. Hiányosság feltárása esetén felhívja a figyelmet annak megszüntetésére. A hiányosság megszüntetését ismételten ellenőrzi.

2.6.4.

A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik

2.6.4.1.

Az igazgató

   

ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek ellenőrzi az iskola valamennyi dolgozójának pedagógiai, ügyviteli és technikai jellegű munkáját ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását felügyeli a belső ellenőrzés egész rendszerét és működését.

2.6.4.2.     

folyamatosan ellenőrzik a hozzájuk beosztott dolgozók nevelő-oktató munkáját, munkafegyelmét ellenőrzik a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét ellenőrzik a pedagógusok adminisztrációs munkáját értékelik a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét figyelemmel kísérik a gyermek és ifjúságvédelmi munkát.

2.6.4.3.   

A munkaközösség-vezetők

folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelő-oktató munkáját ellenőrzik a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket értékelik a nevelő és oktató munka eredményességét.

2.6.4.4. 

Az igazgatóhelyettesek

Az osztályfőnökök

folyamatosan nyomon követik az osztályban tanító pedagógusok pedagógiai és adminisztrációs munkáját

Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését külön eljárásrend tartalmazza.

13


ÉS

KOLLÉGIUM


3.

Az iskola szervezeti rendje, irányítása

3.1.

Az intézmény felelős vezetője

A közoktatási intézmény vezetője képviseli az intézményt. A közoktatási intézmény vezetője, mint magasabb beosztású pedagógus vezető a felelős – a köznevelési törvény 69. §-a alapján – az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a működtetővel kötött szerződésben foglaltak végrehajtásáért (Nkt. 74. § (4) (6a)), és dönt az intézmény működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály vagy kollektív szerződés nem utal más hatáskörbe. A dolgozók foglalkoztatására, élet és munkakörülményeire vonatkozó kérdések, tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Az igazgatót távollétében (fegyelmi jogkör kivételével) teljes joggal az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. A vezető feladata:     

3.2.

a nevelőtestület vezetése; a nevelő és oktatómunka irányítása és ellenőrzése; a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése; a fenntartó tájékoztatása a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása érdekében; a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzattal való együttműködés;

Az igazgató közvetlen vezető beosztású munkatársai

Az igazgató közvetlen vezető beosztású munkatársai az igazgatóhelyettesek.    

3.3.

A vezető beosztású munkatársak megbízását a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával az igazgató adja, mely határozott időre szól. A vezető beosztású pedagógusok feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet a munkakörük tartalmaz. Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. A vezető beosztású dolgozók az igazgatónak tartoznak felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel.

Az intézmény vezetősége

Az intézmény vezetőségének tagjai az igazgató és az igazgatóhelyettesek. A 2007. évi CLII. tv. előírásainak megfelelően ezekben a beosztásokban vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség áll fenn.   

Az iskolavezetés az igazgató döntési hatáskörébe tartozó ügyekben tanácsadási jogkörű vezetői testület. Konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Együttműködik a Közalkalmazotti Tanáccsal a Kjt. 16. § (1) és (2) bekezdésben meghatározott területeken, valamint a reprezentatívnak nyilvánított szakszervezettel a MT. 18-22., a Kjt. 4. §-a által érintett kérdésekben.

14


ÉS

KOLLÉGIUM




3.4.

E testületek választott képviselői a közalkalmazotti tanács elnöke, a szakszervezet titkára tanácskozási joggal részt vesznek a vezetőség döntés előkészítő munkájában. Az iskola vezetősége együttműködik az említetteken kívül a Nkt. 48. §-ban rögzített módon és kérdésekben a diákönkormányzattal, valamint a szülők képviselőivel.

Az iskola dolgozói

Az iskola dolgozói a vonatkozó jogszabályok előírásai alapján, az igazgató javaslatára a fenntartó engedélye mellett kerülnek alkalmazásra. Az iskola pedagógusai munkájukat a Nkt. 61., 62. §-ban, a munkaköri leírásban foglaltak alapján és az éves tantárgyfelosztás szerint végzik. Benntartózkodásukat a 2012. évi I. törvény szabályozza. Az iskola nem pedagógus munkakört betöltő dolgozóinak munkáját a Munkatörvény-könyve, Kjt., valamint az iskolai kollektív szerződés szabályozza.

3.5. 3.5.1.

A nevelők közössége, a nevelőtestület A nevelőtestület és jogkörei

A nevelőtestület (a Köznevelési törvény 70. §-a alapján) az intézmény pedagógusainak közössége, nevelésioktatási kérdésekben a legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. Tagja az iskola valamennyi pedagógus-végzettségű alkalmazottja. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni nevelési és oktatási kérdésekben, az intézmény működésével kapcsolatos ügyekben. A magasabb jogszabályokban meghatározott esetekben döntési, egyébként pedig egyetértési, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik az iskola működését érintő valamennyi kérdésben.

3.5.2.

A nevelőtestület értekezletei

A tanév során a nevelőtestület rendes és rendkívüli értekezleteket tart. Nevelőtestületi értekezlet tárgyalja a pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, a házirend, az éves munkaterv, az iskolai munkára vonatkozó átfogó elemzés, a beszámolók elfogadásával, valamint a diákönkormányzat működési rendjének jóváhagyásával kapcsolatos napirendi pontokat. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyv készül, amelyet aláír az intézményvezető, a jegyzőkönyvet vezető pedagógus és két hitelesítő pedagógus. A rendes munkaértekezleteket az éves munkatervben meghatározott időpontokban az intézmény vezetője hívja össze az alábbiak szerint:     

tanévnyitó értekezlet tanévzáró értekezlet, melyen az igazgató beszámol az éves munkáról félévi és év végi osztályozó értekezlet, melyen az osztályok tanulmányi munkájának, magatartásának elemzését az adott osztályban tanító pedagógusok közössége végzi el nevelőtestületi értekezlet előre megállapodott időszerű témákban rendkívüli nevelőtestületi értekezlet

15


ÉS

KOLLÉGIUM


Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény egészét érintő lényeges problémák megoldására, ha ezt a nevelőtestület tagjainak 20%-a kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy a közalkalmazotti tanács ezt indokoltnak tartja.

3.5.3.

A nevelőtestület döntései, határozatai

A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint a nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50 %-a jelen van. A nevelőtestület döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A nevelőtestület személyi kérdésekben – a nevelőtestület többségének kérésére – titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezleten hozott döntésekről, határozatokról jegyzőkönyv készül. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha az aktuális feladatok miatt a nevelőtestületnek csak egy része vesz részt az értekezleten. A nevelőtestület a 20/2012. EMMI rendelet 117.§ (1) bekezdés alapján jogosult egyes jogköreinek átruházására.

3.5.4.

Szakmai munkaközösségek

Az intézmény pedagógusai szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. (Nkt. 71.§.) A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad az intézményben folyó oktató-nevelő munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. A szakmai munkaközösségek tagjai javaslatot tesznek a munkaközösség-vezető személyére, akit az intézményvezető bíz meg. Munkaközösség-vezető abban a szakmai közösségben bízható meg, melynek legalább öt tagja van. Ennél kevesebb tag esetén tantárgyfelelős látja el a feladatokat. A munkaközösségvezető megbízása visszavonásig érvényes. A szakmai munkaközösségek az intézményvezető vonatkozásában szükség esetén konzultálnak.

3.5.5.        

kérésére

vagy

önállóan

résztevékenységek

A szakmai munkaközösségek feladatai Törekszenek az intézményben folyó oktató munka színvonalának emelésére, koordinálják a szakterületükön folyó munkát Kialakítják az egységes követelményrendszert, és az osztályozás, értékelés egységes gyakorlatát Felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét Fejlesztik szakterületük módszertani eljárásait, javaslatot tesznek a speciális irányok megválasztására Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, segítik a közösségbe való beilleszkedésüket Végzik a nevelőtestület által átruházott feladatokat Összeállítják az intézmény számára a felvételi-, érettségi-, osztályozó-, javító-különbözetivizsgák írásbeli és szóbeli feladat- és tételsorait, ezeket értékelik Végzik a tantárgyakkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, az azokra való jelentkeztetést, elbírálást, valamint az eredmények kihirdetését

16


ÉS

KOLLÉGIUM


  

3.5.6.          

3.6. 3.6.1.

A munkaközösségben dolgozók munkáját adott esetben véleményezik Javaslatot tesznek a munkaközösség tagjainak továbbképzésére Javaslatot tesznek a foglalkozási és pedagógiai program megvalósításához szükséges tantervek, taneszközök, tankönyvek kiválasztására

A szakmai munkaközösség-vezető feladatai és jogai Összeállítja, és a munkaközösség elé terjeszti elfogadásra az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programját Irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős annak szakmai munkájáért, a szaktárgy oktatásáért Elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit Segíti az iskolavezetést a tanterv szerinti előrehaladás és a követelményeknek való megfelelés felügyeletében a szakterületén Módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket hív össze Igény szerint összefoglaló elemzést, beszámolót készít a nevelőtestület és az iskolavezetés részére a munkaközösség tevékenységéről Figyelemmel kíséri a munkaközösség tagjainak szakmai munkáját, munkafegyelmét Képviseli a munkaközösséget az iskolavezetés előtt és az iskolán kívül Tájékoztatja a munkaközösséget a vezetői értekezletekről Állásfoglalása, javaslatai, véleménynyilvánítása előtt meghallgatja a munkaközösség tagjait.

Kapcsolattartás a szervezeti egységek között Iskolavezetés

Az iskolavezetés tagjai folyamatosan egyeztetnek az intézmény működését érintő minden kérdésben személyesen, telefonon, elektronikus levélben e naplón keresztül.

3.6.2.

Iskolavezetés – munkaközösség vezetők

Az intézmény vezetője negyedévente beszámolót kér a munkaközösség-vezetőktől a szakmai munkaközösségeikben elvégzett munkáról és a felmerülő problémákról. A szakmai munkát érintő kérdésekben, feladatok végrehajtásának megbeszélésekor és egyéb szükséges esetben az igazgató megbeszélés összehívását kezdeményezi a munkaközösség-vezetőkkel. Az igazgatóhelyettesek folyamatosan egyeztetnek a felügyeletük alá tartozó munkaközösségek vezetőivel az aktuális feladatok végrehajtásával kapcsolatban. Mind az intézményvezető, mind az intézményvezető-helyettesek a munkaközösség vezetőkkel való kapcsolattartásban használnak egyéb kommunikációs csatornákat is (elektronikus levél, telefon, papír alapú üzenet, hirdetőtábla, stb.)

3.6.3.

Iskolavezetés – nevelőtestület

Az intézmény vezetője, illetve az intézményvezető-helyettesek az iskola működésével kapcsolatos kérdésekben több fórumon folyamatosan tájékoztatja a nevelőtestület tagjait az aktuális eseményekről, feladatokról: 

személyes megkeresés, beszélgetés

17


ÉS

KOLLÉGIUM


    

3.6.4.

tanári faliújságok elektronikus levél az iskolai címekre (@acsjszki.hu) tematikus mappák az iskolai hálózat „hivatalos” meghajtóján munkaértekezletek szükség esetén a megadott (telefon) elérhetőségeken

Munkaközösség-vezetők, munkaközösségi tagok

A szakmai munkaközösségek vezetői az adott munkaközösség működésével kapcsolatos kérdésekben több fórumon folyamatosan tájékoztatja a munkaközösség tagjait az aktuális eseményekről, feladatokról:     

3.6.5.

személyes megkeresés, beszélgetés tanári faliújságok elektronikus levél az iskolai címekre munkaközösségi megbeszélések (az éves munkaterv alapján havonta egyszer, illetve feladatoktól függően többször) szükség esetén a megadott (telefon) elérhetőségeken

Szakmai munkaközösségek

A szakmai munkaközösségek együttműködnek aktuális feladatok megoldásában.

3.6.6.

Nevelőtestület tagjai

A nevelőtestület tagjai a napi munkájukkal kapcsolatos kérdésekben folyamatosan egyeztetnek egymással, tájékoztatják egymást az oktatási és nevelési tevékenységgel összefüggő információkról a következő módokon:    

3.6.7.

személyes megkeresés, beszélgetés tanári faliújságok elektronikus levél az iskolai címekre szükség esetén a megadott (telefon) elérhetőségeken

Iskolavezetés – pedagógiai munkát segítő alkalmazottak

Az iskolavezetés tagjai a pedagógiai munkát segítő alkalmazottak napi feladatait a munkaköri leírásuk és az aktuális teendők alapján meghatározzák. A kommunikációs csatornák megegyeznek az 4.6.3 pontban felsoroltakkal.

3.6.8.

Munkaközösség-vezetők, nevelőtestület - pedagógiai munkát segítő alkalmazottak

A munkaközösség-vezetők és a nevelőtestület tagjai a pedagógiai munkát segítő alkalmazottakat az iskolai munkával kapcsolatos ügyekben, az iskolavezetés tagjainak jóváhagyásával munkaköri leírásukkal kapcsolatos feladatokkal bízhatják meg (pl. levél elküldése, fénymásolás). A pedagógiai munkát segítő alkalmazottak az iskolavezetés jóváhagyásával a munkájuk elvégzéséhez szükséges adatokat kérhetnek a nevelőtestület tagjaitól. A kommunikációs csatornák megegyeznek a korábban felsoroltakkal.

18


ÉS

KOLLÉGIUM


3.6.9.

Iskolavezetés - intézményi tanács

Az intézményi tanáccsal való kapcsolattartásért az igazgató a felelős. Az intézményi tanácsot az ügyrendjében megnevezett tisztségviselője illetve tagja képviseli az iskolával való kapcsolattartás során. Az igazgató félévenként egy alkalommal beszámol az intézményi tanácsnak az iskola működéséről. Az intézményi tanács képviselője az iskolavezetés, valamint a nevelőtestület értekezleteire is meghívható.

3.6.10. Iskolavezetés – az épület üzemeltetését végző szervezet dolgozói Az intézmény vezetője és az épület üzemeltetését végző szervezet vezetője, illetve annak az iskolában tartózkodó képviselője folyamatosan egyeztetnek az épület műszaki állapotának változásában beállt problémákról, és az épület helyiségeinek használatával kapcsolatos (külső és belső) igényekről. Az épület üzemeltetését végző szervezet vezetője az intézmény igazgatójának szakmai jóváhagyásával adja használatba az épület helyiségeit. A nevelőtestület tagjai az iskolavezetés tagjain keresztül érvényesítsék az iskola helyiségeinek munkaidőn kívüli használatával kapcsolatos igényeiket.

3.7.

Kapcsolattartás a gyakorlati képzést folytatókkal

A gyakorlati képzést folytatókkal való kapcsolattartás a velük kötött együttműködési megállapodás alapján történik. A gyakorlati képzést folytatókkal az iskolavezetés tagjai napi, heti, havi rendszerességgel tartják a kapcsolatot.

4.

Az intézmény gazdálkodási, szabályozási rendszere

Az intézmény nem önállóan gazdálkodó szervezet. A gazdasági vonatkozású ügyeket a fenntartó és a működtető intézi. Az alaptevékenységhez kapcsolódó szakmai feladatok finanszírozását a fenntartó végzi, az épület működtetésével kapcsolatos feladatok finanszírozása a működtetőhöz tartozik. A kötelezettségvállalásra vonatkozó előírásokat a fenntartó kötelezettségvállalási szabályzata tartalmazza (KIK 1/2013. (I.17.) szabályzata a kötelezettségvállalás, érvényesítés, utalványozás, ellenjegyzés eljárásrendjéről). Szakmai teljesítés igazolására jogosultak névsora: Név

Beosztás

Gaál János

igazgató

Lőcze Tibor

általános igazgatóhelyettes

Gaálné Szücs Edit

kollégiumvezető igazgatóhelyettes

Zilizi Rozália

szakmai igazgatóhelyettes

19


ÉS

KOLLÉGIUM


A fenntartó jóváhagyásával az intézménynél szakmai alapfeladat keretében szellemi tevékenység végzésére megbízási-, vagy szolgáltatási szerződéssel, külső személy vagy szervezet vehető igénybe. A szerződést írásban kell megkötni. Szerződés feltétele, hogy  

a költségvetési szerv az adott feladat ellátásához megfelelő szakértelemmel rendelkező személyt nem foglalkoztat, vagy eseti, nem rendszeres jellegű feladat ellátásához szükséges és a költségvetési szerven belül a feladatellátásához megfelelő szakértelemmel rendelkező személy nem áll rendelkezésre.

Bélyegző használat: a bélyegzőket levelezésnél az iskolatitkár kezeli, aki köteles azokat oly módon tárolni, hogy illetéktelen személyek ne férhessenek hozzá. A kiadott bélyegzőkről az átvétel igazolását tartalmazó nyilvántartást kell vezetni. Bármely bélyegző elvesztését haladéktalanul jelenteni kell az igazgatónak, aki az érvénytelenítésről azonnal köteles gondoskodni.

5.

Kapcsolattarás a partnerek között

Az iskola életének egészéről, az iskolai munkatervről az intézmény igazgatója rendszeresen, évente legalább két alkalommal tájékoztatja a szülőket vagy a szülői munkaközösséget. Minden tanévben két alkalommal az igazgatóhelyettes összehívja a szülői munkaközösséget. Az iskolavezetés a szülők kérésére tájékoztatja a szülői szervezetet (szülői munkaközösséget) a tanulókat érintő bármely kérdésben. Az e körbe tartozó ügyekben a szülői szervezet képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. Az osztályok szülői közösségei az osztályfőnök közvetítésével tartják a kapcsolatot az iskolavezetéssel. A szülői szervezetet és közösségeket az iskolavezetés elektronikus úton folyamatosan tájékoztatja az iskola életét érintő eseményekről.

5.1.

Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai

Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az igazgatóság állandó munkakapcsolatban áll a következő intézményekkel:         

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, az intézmény fenntartója Dombóvár Város Önkormányzata Tolna Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztály Oktatási Hivatal Dombóvár általános és középfokú iskolái és óvodái Nevelési Tanácsadó MÁV Baross Gábor Oktatási Központ Magyar Posta Zrt Oktatási Központ Dombóvári és Tolna Megyei Rendőrkapitányság

A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató felelős. A Nkt. 24 .§ (39) bekezdése alapján az intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható.

20


ÉS

KOLLÉGIUM


5.2.

A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek

Az intézmény vezetője évente legalább egy alkalommal a diákközgyűlésen, ezen kívül minden szükséges esetben találkozik a diákok képviselőivel. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselője a tárgyalásra meghívást kap. (20/2012. EMMI rendelet 120.§ (6)) A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola, a kollégium működését (20/2012. EMMI rendelet 120. § (7)).

5.3.

Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formája és rendje

Tanévenként egyszer az iskolában diáksportköri gyűlésre kerül sor, amelyen részt vesz az iskolavezetés egy tagja. Ezen kívül a DSK vezetője rendszeres tájékoztatást ad az iskolai sportkör munkájáról.

5.4.

Véleményezési jogra vonatkozó rendelkezések

A szülői szervezet véleményezési jogkörrel rendelkezik: 

  

6.

a tanulók jogainak érvényesítésével, kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelésioktatási intézmény által hozott döntések, intézkedések ellen benyújtott kérelmek elbírálásában. 20/2012. EMMI rendelet 122. § (8) a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben (a pedagógiai program, az SzMSz, a házirend elfogadása). 20/2012. EMMI rendelet 122. § (9) vezetői program véleményezésének módja (20/2012. EMMI rendelet 191 adatkezelési szabályzat elkészítésében, módosításában Nkt. 43. § (1)

Iskolai hagyományok

Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, az iskola jó hírnevének megőrzése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos teendőket, időpontokat, valamint a felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg.

6.1.

Iskola-zászló

Az iskolai és városi ünnepségek során a helynek és az eseménynek megfelelően kihelyezve szimbolizálja az intézményt.

6.2.

Iskolai-logó

Iskolai oklevelek, kiadványok, iskolai rendezvények plakátjainak állandó díszítő eleme.

21


ÉS

KOLLÉGIUM


6.3.

Iskolai formaruha

Sötét szoknya vagy nadrág, fehér blúz vagy ing, és az iskola nevével díszített nyakkendő. Iskolai rendezvényeken, ünnepségeken a tanulók számára előírt viselet.

6.4.  

6.5.          

6.6.

A névadó emlékének ápolása Megemlékezés az osztálykeretben minden év szeptemberében Apáczai diáknapok (3 napos diákrendezvény) évente április első felében

Iskolai ünnepségek, rendezvények Gólyatábor Tanévnyitó Gólyaavató Diáknapok Beiskolázási napok Iskolai karácsony Szalagavató Osztálykirándulások Ballagás Tanévzáró

Megemlékezések

Aradi vértanúk napja (október 6.)

iskolai képújság, of. órák

Az 1956-os forradalom és szabadságharc (október 23.)

iskolai ünnepség

A magyar kultúra napja (január 22.)

iskolai képújság

A kommunizmus áldozatainak napja (február 25.)

kiállítás

Az 1848-1849-as forradalom és szabadságharc (március 15.)

iskolai ünnepség

22


ÉS

KOLLÉGIUM


A költészet napja (április 11.)

iskolai képújság

Megemlékezés a holocaust áldozatairól (április 16.)

iskolai képújság

Nemzeti Összetartozás Napja (június 4.)

iskolai képújságban és tanórán

6.7.

Iskolai képújság

Feladata megemlékezések, képes összeállítások sugárzása, közlemények, az iskolai élettel kapcsolatos hirdetések, információk továbbítása.

6.8.

Iskolatörténeti emlékek gyűjtése

Az iskolatörténeti emléksarok bővítése folyamatos feladat, felelőse az iskolai könyvtáros.

6.9.

Nemzetközi kapcsolatok

Folyamatos kapcsolatkeresés az európai projektek segítségével. A hagyományok ápolásával kapcsolatos teendők a pedagógiai programban, illetve az éves munkatervben kerülnek rögzítésre.

7.

A tanulók rendszeres egészségügyi ellátása

A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében a védőnő és iskolaorvos egészségügyi szolgálatot lát el az intézményben az alábbiak szerint:  

az iskolaorvos heti egy alkalommal, az iskolavédőnő heti 5 alkalommal történő rendelését az iskolában (tanévenként meghatározott időpontban) a tanulók egészségi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: o hallásvizsgálat évente 1 alkalommal o belgyógyászati vizsgálat évente 1 alkalommal o vérnyomásmérés évente 1 alkalommal o szemészet évente 1 alkalommal o fizikai állapot mérése évente 1 alkalommal o higiéniai tisztasági szűrővizsgálat évente 1 alkalommal.

A szűrővizsgálatok idejére az iskola tanári felügyeletet biztosít. Az egészséges életmódra nevelés iskolai feladatait a pedagógiai program tartalmazza. A feladatok megvalósításában az iskola minden pedagógusa részt vesz, az iskolavédőnő. A szülő és a pedagógus nevelő munkáját, valamint a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását pedagógiai szakszolgálat segíti (Nkt. 18. §) Ha a tanulónak, vagy a dolgozónak az iskolában tartózkodása alatt egészségügyi ellátásra van szüksége, az ügyeletes vezető kísérettel szakorvosi rendelésre irányítja, orvost, vagy mentőt hív. A nemdohányzók védelméről szóló 1999. évi LXII. törvény alapján az intézmény területén tilos a dohányzás.

23


ÉS

KOLLÉGIUM


8.

Feladatok a tanulói balesetek megelőzésében, védőóvó előírások, rendkívüli események

Az iskola valamennyi dolgozójának alapvető feladata, hogy a tanulóknak az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja. Ha a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedések haladéktalan megtétele mindenki számára előírás.

8.1.   





 

 



8.2. 

Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatosan Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania az iskola munkabiztonsági szabályzatát, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. Minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnök a tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán a tanulókkal ismerteti az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat: o az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, o a házirend balesetvédelmi előírásait, o a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa, stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét, o a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. Tanulmányi kirándulások, túrák előtt, szakmai gyakorlatok, szakmai gyakorlati vizsgák, közhasznú munkavégzés megkezdése előtt, rendkívüli események után az aktuális tudnivalókról az osztályfőnök, vagy gyakorlati vezető ismét tájékoztatja a tanulókat. A tanév végén az osztályfőnök a nyári idénybalesetek veszélyeire hívja fel a tanulók figyelmét. A szaktanárok kioktatják a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán, vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a viselkedés kötelező szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény során követendő magatartásra. A tanulókkal közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. Az iskola igazgatója gondoskodik az évenkénti munkavédelmi oktatás megszervezéséről. Az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi szemlék keretében rendszeresen ellenőrzi a munkabiztonsági szabályzat szerint. Rendkívüli esemény (tűz, természeti katasztrófa, bombariadó, stb) esetén az épület kiürítését, a szükséges intézkedéseket a tűzriadó terv előírásai szerint kell elvégezni. Az épület biztonságos kiürítése érdekében tanévenként legalább egy alkalommal tűzriadó szervezésére kerül sor.

Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: o a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, szükség esetén orvost kell hívnia, o a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, 24


ÉS

KOLLÉGIUM


o

minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának.

E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie. 





 

Az elsősegélynyújtást végző dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Bizonytalanság esetén feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskola igazgatója az intézményben történt valamennyi balesetet, sérülést kivizsgálja. A vizsgálat során tisztázza a balesetet kiváltó okokat. A vizsgálat eredményeképpen megállapítja, mi a teendő a hasonló balesetek megelőzése érdekében. A szükséges intézkedéseket végrehajtja. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetekről szóló jegyzőkönyvet a http://db.nefmi.gov.hu/baleseti címen elérhető tanügyi baleseti nyilvántartó elektronikus kitöltő felületén készíti el az intézmény munkavédelmi felelőse. Ennek egy kinyomtatott példányát át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló gondviselőjének). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az iskola igény esetén biztosítja az iskolai s az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában.

Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályok a munkabiztonsági szabályzatban találhatók.

8.3.

Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők

Rendkívüli esemény esetén a szükséges teendőkről az iskola igazgatója, távollétében helyettesei rendelkeznek. Az épület elhagyását a riasztás után a foglalkozást tartó pedagógusok koordinálják. Az épület elhagyásának lehetőségei (levonulási irányok) a tantermekben kifüggesztve láthatók.

9.

A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai

A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás indítható (20/2012. EMMI rendelet 53-61.§). A fegyelmi eljárás megindításáról az igazgató értesíti a kötelességszegő tanulót (a szülőt), az iskolai szülői szervezetet, a diákönkormányzatot. Az értesítésben felhívja a figyelmet az egyeztető eljárás igénybe vételének lehetőségére (feltéve, hogy ehhez a sértett hozzájárult). Az egyeztető eljárás:   

célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett (kiskorú sértett esetén a szülő), valamint a kötelességszegő (kiskorú kötelességszegő esetén a szülő) egyetért lefolytatását kérő tanuló (kiskorú kötelességszegő esetén a szülő) az értesítés kézhezvételéhez számított 5 tanítási napon belül írásban bejelentheti, ha él az egyeztető eljárás lehetőségével

25


ÉS

KOLLÉGIUM


Ha a kötelességszegő és a sértett az egyeztetési eljárásban megállapodott a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre (de legfeljebb 3 hónapra) felfüggesztjük. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett (kiskorú sértett esetén a szülő) nem kéri a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást megszüntetjük. Az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében akkor lehet megvitatni, ha azt írásbeli megállapodásban a felek kikötik. Ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, vagy ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított 15 napon belül az egyeztető eljárás nem vezet eredményre, a fegyelmi eljárást lefolytatjuk.

9.1.

A fegyelmi eljárás lefolytatása

A fegyelmi eljárásban a kiskorú tanuló szülője mindig részt vehet. A tanulót szülője, törvényes képviselője képviselheti. A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a tanulónak a Ptk. 685.§ b) pontja szerinti közeli hozzátartozója, továbbá az, akit a tanuló által elkövetett kötelességszegés érintett. Akivel szemben kizárási ok áll fenn, köteles azt bejelenteni. A kizárási okot a tanuló és kiskorú tanuló esetén a szülő is bejelentheti. A nevelőtestület tagja ellen bejelentett kizárási ok esetén az iskola igazgatója, megállapítja a kizárási ok fennállását.

9.1.1.   

9.1.2. 

   



Értesítés az eljárás megindításáról az értesítésben fel kell tüntetni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, tájékoztatni kell az érintetteket, hogy az eljárás a valamelyik fél távol maradása esetén is lefolytatható. az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő külön-külön a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja.

A tárgyalás menete A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen vagy a tanuló mellett szól. A fegyelmi tárgyalást a nevelőtestület saját tagjai közül választott legalább háromtagú bizottság folytatja le. A tárgyalás megkezdésekor fel kell hívni a tanuló figyelmét jogaira. A tanulóval ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékokat. A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv tartalmazza: o a tárgyalás helyét és idejét o a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét o az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint ha azt a tanuló, a szülő kéri. Ha a határozathozatalhoz a rendelkezésre álló adatok nem elegendők, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást a fegyelmi jogkör gyakorlója folytat le, amiről jegyzőkönyv készül.

26


ÉS

KOLLÉGIUM


9.1.3.    

Bizonyítási eszközök a tanuló és a szülő nyilatkozata, a tanúvallomás a szemle a szakértői vélemény

A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását.

9.2.

A fegyelmi határozat

A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha     

9.3.

a tanuló nem követett el kötelességszegést, a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el, a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, vagy nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el.

A fegyelmi büntetés

A fegyelmi büntetés lehet (Nkt. 58. § (4)):      

megrovás, szigorú megrovás, meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, kizárás az iskolából.

Tanköteles tanulóval szemben az eltiltás és a kizárás csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát keresni a tanulónak. Az áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. A kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható.

9.4. 



A fegyelmi határozat tartalma, formai követelményei: a rendelkező rész tartalmazza: o a határozatot hozó szerv megjelölését o a határozat számát és tárgyát o a tanuló személyi adatait o a fegyelmi büntetést és a büntetés időtartamát o az esetleges felfüggesztést o az eljárást megindító kérelmi jogra való utalást az indoklás tartalmazza: o a kötelességszegés rövid leírását o a bizonyítékok ismertetését

27


ÉS

KOLLÉGIUM




9.5.

o a rendelkező részben foglalt döntés indokát o elutasított bizonyítási indítvány esetén az elutasítás okát a záró rész tartalmazza: o a határozat meghozatalának helyét és idejét o a határozatot hozó aláírását és a hivatali beosztásának megjelölését

A határozat kihirdetése:

A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek A megrovás és a szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő is – tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott.

9.6.

Fellebbezés a fegyelmi határozat ellen

Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani. A fegyelmi büntetést megállapító határozat ellen benyújtott kérelmet az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. A felterjesztéssel együtt az ügy valamennyi iratát továbbítani kell, az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának az ügyre vonatkozó véleményével ellátva. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézménynek jogellenesen kárt okoz, a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia. (Nkt. 59. §). A szándékos károkozás az iskolai házirend értelmében a súlyos kötelességszegésnek minősül, ezért a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni.

10. Nyomtatványok és dokumentumok 10.1. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje A külső szervezethez, személyhez küldendő irat akkor hiteles kiadmány, ha szerepel   

az illetékes kiadmányozó saját kezű aláírása a hitelesítéssel meghatalmazott személy az aláírásával igazolja a kiadmányozó, illetve a felhatalmazott személy aláírása mellett a szerv hivatalos bélyegzőlenyomata szerepel

A nyomdai sokszorosítás esetén az irat akkor hiteles kiadmány, ha azon a kiadmányozó alakhű aláírásmintája és a kiadmányozó szerv bélyegzőlenyomata szerepel. Dokumentumok hitelesítésére jogosult személyek: 

intézményvezető (KIK kiadmányozási és helyettesítési rendjéről szóló 2/2013. (I. 15) utasítás 13. § szerint)

28


ÉS

KOLLÉGIUM




intézményvezető helyettesek (KIK kiadmányozási és helyettesítési rendjéről szóló 2/2013. (I. 15) utasítás 15. § (3) szerint)

10.1.1. Elektronikus napló (E-napló) Az iskolánkban használatos digitális napló elektronikusan előállított, papíralapon tárolt adatként kezelendő. A digitális napló elektronikus úton tárolja a tanulók adatait, osztályzatait, a tanítási órák tananyagát, a hiányzókat, valamint a tanulókkal kapcsolatos intézkedéseket, a szülők értesítését. Az elektronikus naplóban tárolt adatok bizonyos részeit meghatározott időközönként ki kell nyomtatni, hitelesíteni és irattárazni kell. Félévkor kell kinyomtatni:  

a tanulók által elért félévi, eredményeket (értesítő) a tanulók igazolt és igazolatlan óráit,

A félévi értesítőt azt az osztályfőnöknek alá kell írnia, az iskola körbélyegzőjével le kell pecsételni, a kinyomtatott iratot pedig át kell adni a tanulónak vagy a szülőnek. Év végén kell kinyomtatni:   

haladási naplókat osztályozó naplókat tanulói záradékokat

Eseti gyakorisággal kell kinyomtatni:   

a tanuló által elért eredményeket, az igazolt és igazolatlan órák számát, a záradékokat tartalmazó iratot

iskolaváltás vagy a tanulói jogviszony más megszűnésének eseteiben.

10.2. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az intézményben nem minősített személyes aláíró tanúsítványt (Netlock, Class C) alkalmazunk elektronikus úton előállított dokumentumok aláírására. A tanúsítványt az intézményvezető részére kell kiállíttatni, és csak az intézményvezető használhatja dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikusan hitelesített dokumentumokat az iskola informatikai hálózatán egy külön e célra létrehozott hálózati megosztott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés joga az informatikai rendszerben korlátozva van, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (iskolatitkár, igazgatóhelyettesek, rendszergazda) férhetnek hozzá.

10.3. Pedagógus egyéni munkarend nyilvántartása és igazolása 1) A pedagógus heti 32 órás kötött munkaidőben elrendelt munkavégzését, a ténylegesen teljesített tevékenységeit az elektronikus naplóban tartja nyilván. A nyilvántartást az intézményvezető havi rendszerességgel ellenőrzi.

29


ÉS

KOLLÉGIUM


2) A kötött munkaidő teljesítésének nyilvántartása a jelenléti íven történik, amely a tanári szobában található. Ez a nyomtatvány tartalmazza a pedagógus iskolába való érkezésének és onnan való távozásának időpontját, melyet a pedagógus aláírásával igazol.

30


ÉS

KOLLÉGIUM

KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata 1.

Általános rendelkezések

A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény felhatalmazása alapján a Dombóvári Apáczai Csere János Szakközépiskola és Kollégium (7200 Dombóvár, Arany János tér 21.) szervezetére és működtetésére vonatkozó rendelkezéseket jelen Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SzMSz) határozza meg.

1.1.

Az SzMSz célja

A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, valamint a végrehajtási rendeletében foglaltak érvényre juttatása, az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, a gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés jogszerű, demokratikus rendjének garantálása.

1.2.

Az SzMSz hatálya

Az SzMSz hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. Az SzMSz a jóváhagyást követő kihirdetésével érvénybe lép és határozatlan időre hatályos. Az SzMSz előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt.

2.

A kollégium működés rendje

2.1.

A tanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelésioktatási intézményben való benntartózkodásának rendje

A tanulók számára a belépés lehetőségét a lakhatási jog biztosítja. Szorgalmi időszakban a kollégium 6.0016.00 óráig az iskolán keresztül közelíthető meg, 16:00-21:00 óráig kollégiumi portaszolgálat van. Tanítási időn kívül igény szerint 24 órás ügyeletet tartunk a kollégiumban pedagógus felügyeletével. A kollégiumi folyosók nyitottak, a tanulók szobái zárhatóak, minden tanulónak saját kulcsa van. Pénteken a megüresedett szobákat és a kollégiumot lehetőség szerint 16 órakor zárjuk. Nyitásuk vasárnap 16 órakor történik. Az épületbe a jogviszonnyal rendelkezők belépése és bent tartózkodása:  

Munkaviszonnyal rendelkezők részére nincs korlátozva Tanulói jogviszonnyal rendelkezők csak szervezett pedagógusi felügyelet mellett tartózkodhatnak az intézményben – a felügyelet szervezése a kollégiumvezető hatáskörébe tartozik.

A nevelési-oktatási intézményben biztosítjuk a vezetői feladatok ellátását az alatt az időszak alatt, amelyben a tanulók az intézményben tartózkodnak. A vezetők tényleges benntartózkodásán kívüli időkben ezt delegált feladat- és hatáskörben oldjuk meg. Hétköznap a „főügyeletes” beosztású tanár, illetve a portás,

31


ÉS

KOLLÉGIUM


hét végén az ügyeletes tanár, illetve a portás látja el a vezetői feladatok delegált részét. Ha szükséges, akkor vezető minden esetben elérhető (telefonon) és intézkedni tud.

2.2.

Az intézményi dolgozók munkarendje, a vezető benntartózkodása

A vezető munkarendje, benntartózkodásának rendje A vezető a saját munkáját úgy szervezi meg, hogy szorgalmi időszakban hétköznapokon a heti 40 órás munkaidőben a kollégiumban tartózkodjon. A kollégium 24 órás, folyamatos működésű, ezért a vezető (telefonos) elérhetőségét folyamatosan biztosítani kell. A pedagógusok munkarendje A pedagógusok jogkörét és kötelezettségét jogszabály rögzíti. A munkarend kialakításának rendező elvei: a Munka Törvénykönyve, a KJT és a szakmaiság. Kialakítását a kollégiumvezető végzi, és működését felügyeli, szabályozza. A pedagógusok helyettesítésének rendje Valamennyi munkakör esetében a feladatot ellátó közalkalmazott munkaköri leírásában kell rögzíteni a helyettesítést ellátó személyt (funkció alapján) és a helyettesített feladatkört. A helyettesítésekről, azok adminisztrációjáról, pénzügyi vonzatairól a kollégiumvezető gondoskodik. 









a csoportvezető tanárt távollétében csak pedagógus helyettesítheti a kollégiumvezető elrendelése alapján, mely helyettesítés teljes jogkörben és felelősségi körben történik. Ha nincs szabad pedagógus, csoportösszevonást kell alkalmazni. a pedagógus napi munkarendjét a helyettesítési, ügyeleti, készenléti rendet a kollégiumvezető állapítja meg. A konkrét napi beosztások összeállításával az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni a törvényi korlátozások betartásával. A megbízások alapelvei: a szaktudás, a rátermettség, az egyenletes terhelés. a pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradást, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 8:00 óráig köteles bejelenteni az intézmény vezetőjének, hogy helyettesítéséről intézkedés történhessen. egyéb esetekben a pedagógus a kollégiumvezetőtől írásban – lehetőleg 3 nappal az esedékesség előtt – kérhet engedélyt a munkahelyének elhagyására. A munkabeosztás elcserélése írásos kérés alapján a kollégiumvezető engedélyével történik. a pedagógusok számára a kötelező munkaidőn felül, a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra megbízást vagy beosztást az intézményvezető ad.

Nem pedagógus alkalmazottak munkarendje Az intézményben a fenntartó munkáltatói körébe tartozó nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét a kollégiumvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. Az alapfeladat ellátását biztosító intézményegység nem pedagógus alkalmazottjai: portás, karbantartó, mosónő, takarítók. Az alapfeladat ellátását az intézményben feladatot ellátó, de más munkáltatói körbe tartozó dolgozók is segítik. Munkarendjüket munkáltatójuk határozza meg.

2.3.

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje

A pedagógiai munka belső ellenőrzése a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjedhet. Az ellenőrzés tartalmáról a vezető, a vezetés tagjai döntenek.

32


ÉS

KOLLÉGIUM


A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja egyrészt az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése; másrészt a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények:         

fogja át a pedagógiai munka egészét, segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását, a foglalkozásokkal szemben támasztott követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére, támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb, tanulóbarát ellátását, a szülői közösség, és a tanulóközösség észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az oktatás valamennyi szereplőjét, a megfelelő pedagógiai módszer megtalálását, biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát, támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását, hatékonyan működjön a megelőző szerepe a tényleges ellenőrzési folyamat megkezdése előtt (min. egy órával) a vezetés köteles egyértelműen jelezni szóban vagy írásban az ellenőrzés alá vont tanárnak, vagy tanároknak a várható ellenőrzés tényét, továbbá az ellenőrzés főbb irányait, annak várható időtartamát.

A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak:  

az intézmény vezetője, az intézményvezető helyettesei.

A pedagógiai munka valamelyik belső területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái:     

szóbeli beszámoltatás, írásbeli beszámoltatás, foglalkozás látogatása, felügyelet, ügyelet ellátásának helyszíni ellenőrzése, speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok.

Az intézményvezetés a pedagógiai munka belső ellenőrzése céljából éves munkatervet készít.

2.4. 



A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel idegen (szülő kivételével) csak az épületben tartózkodó vezető, ennek hiányában a főügyeletes tanár engedélyével léphet be. (Kivétel rendkívüli esemény során az intézkedésre jogosultak, valamint a belépéssel felhatalmazott hatósági személyek.) A szülő a gyermekét bármely időpontban meglátogathatja személyazonosságának igazolását követően. ha a tanuló egyéb látogatót (nem szülő) kíván fogadni, a kötelező foglalkozási órák kivételével 14:00-21:00 óráig a kisebédlőben ezt megteheti. (A lakószobákban történő vendég fogadását indokolt esetben a főügyeletes tanár engedélyezheti).

33


ÉS

KOLLÉGIUM


 

2.5.

szállóvendéget a portás a felettesétől kapott írásos elhelyezés alapján engedhet be a szükséges nyomtatványok kitöltését követően. A nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg a kollégium ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható.

A tagintézménnyel, intézményegységgel való kapcsolattartás rendje

A kollégium nem rendelkezik tagintézménnyel, intézményegységgel.

2.6.

2.6.1.

A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztás, a kiadmányozás és a képviselet szabályai, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje A kollégium vezetési szerkezete

A kollégium vezetője igazgatóhelyettesi beosztásban látja el a feladatát. A kollégium vezetője        

 

felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a fenntartó gyakorolja a munkáltatói jogokat a köznevelési intézményben foglalkoztatottak felett, az iskolavezetőségével dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, egyéb szabály nem utal más hatáskörébe, felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, képviseli az intézményt, felel a pedagógiai munkáért, a nevelőtestület vezetéséért, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, felel a nemzeti és kollégiumi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, a gyermekés ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, felel a diákönkormányzattal, a szülőkkel való megfelelő együttműködésért, a tanulóbaleset megelőzéséért, a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért. Fenti felelősségi körében anyagi természetű döntések meghozatalára is szükség lehet. Ebben az esetben írásban, a kérelem és annak indoklása megfogalmazásával a fenntartóhoz illetve az intézmény vezetőjéhez fordul.

A köznevelési intézmény vezetője a pedagógiai munkáért való felelőssége körében szakmai ellenőrzést indíthat az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelése céljából.

2.6.2.

Szervezeti egységek, szervezeti struktúra

Alapfeladat megvalósítói: 

Kollégiumvezető:

1 fő teljes állású

34


ÉS

KOLLÉGIUM


 

Pedagógusok (kollégiumi nevelőtanárok): Pedagógiai munkát közvetlenül segítők: takarító)

3 fő teljes állású, 1 fő részmunkaidős, 1 fő óraadó 3,5 fő (1 fő karbantartó, 0,5 fő mosónő, 1,5 fő

A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendszere Az intézmény alapvető két fő szervezeti egysége:  

2.6.3.

a vezetés alapfeladat megvalósítói

Pedagógusok közösségei és a vezetés kapcsolata

A pedagógusok legfontosabb közössége a kollégiumi nevelőtestület. Az iskolavezetés a nevelőtestülettel értekezletek formájában tartja a munkakapcsolatot. A tanév során a kollégiumi nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja:     

 



évnyitó, évzáró, félévi, év végi értékelő, heti rendszerességgel munkaértekezlet, rendkívüli értekezlet, amennyiben a nevelőtestület tagjainak 1/3-a illetve az intézmény igazgatója, vagy a vezetősége szükségesnek látja. A nevelőtestületi értekezletre a jogszabályban meghatározott ügyekben – tanácskozási joggal – meghívható a diákönkormányzat tárgy szerint illetékes képviselője. A nevelőtestületi értekezlet levezetése a kollégiumvezető, akadályoztatása esetén a kijelölt nevelőtanár feladata. Az értekezletről jegyzőkönyv készül (jkv. : megbízott kollégiumi nevelő), hitelesítésére az értekezlet két nevelőtestületi tagot választ. A nevelőtestület döntési mechanizmusának szabályozása: Alapesetekben a nevelőtestület a döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Amennyiben bármely tantestületi tag titkos szavazásra tesz javaslatot és ezt a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel elfogadja, úgy az adott szavazást titkosan kell tartani. A nevelőtestület döntései és határozatai az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek.

A nevelőtestület tagjainak személyes ügyeire vonatkozó, a pedagógusok és tanulók magatartását, munkáját értékelő megbeszélések, értekezletek vitaanyaga titoknak minősül. Ha a nevelőtestület döntési, véleményezési vagy javaslattevő jogát a kollégium valamennyi dolgozóját érintő kérdésben gyakorolja, a nevelőtestületi értekezletet összdolgozói értekezlet keretében kell megtartani (az azonos munkáltatói kör dolgozóira vonatkoztatva). A kollégiumvezető – előzetes egyeztetés után – a hozzá tartozó dolgozókat korlátozás nélkül fogadja.

2.6.4.

A Kiadmányozás és a képviselet szabályai

Az Iratkezelési szabályzat tartalmazza.

2.6.5.

A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje

Az alacsony szervezeti struktúra okán a kapcsolattartás formális szabályozása teljes körűen nem szükséges. Az iskola és a kollégium vezetői szóbeli egyeztetés alapján kerülhetnek kapcsolatba.

35


ÉS

KOLLÉGIUM


2.6.5.1.

Pedagógusok közössége és a tanulók közösségeinek kapcsolata

A kollégiumvezető a tanulókból funkcionális közösségeket szervez:  

kollégiumi csoport foglalkozási csoport

A kollégiumi csoportot az e feladattal megbízott pedagógus vezeti (csoportvezető tanár), a foglakozási csoportot az annak vezetésével megbízott pedagógus irányítja (foglalkozásvezető tanár). A kollégiumvezetővel, valamint a tantestülettel a csoportok vezetői tartanak kapcsolatot. 2.6.5.2.

Pedagógusok közösségei és a szülői szervezetek kapcsolata

Szülői szervezet a kollégiumban nem működik, ezért a szülőkkel az intézmény direkt módon tart kapcsolatot. A kollégium vezetőjének illetve nevelőtestületének kötelező feladata a szülők minél részletesebb tájékoztatása gyermekük kollégiumi életéről, munkájáról, tanulmányáról, a házi- és napirendről, az őket érintő belső szabályozásról, a pedagógiai programról. A kapcsolat formái, illetve színterei:     

tanévnyitó szülői értekezlet, évközi személyes találkozások (szülők, illetve – főleg problémás esetekben – a kollégium kezdeményezésére), telefonon illetve levélben történő megkeresés, tájékoztatás, szükség esetén családlátogatás, igény- és elégedettségi mérések.

2.6.5.3.

Kollégiumi szék és az egyéb intézményi közösségek kapcsolata

A kollégiumban jelenleg nem működik kollégiumi szék.

2.7.

Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje

Ha a nevelési-oktatási intézménynek – bármely oknál fogva – nincs vezetője vagy a vezető a feladatokat akadályoztatása okán nem tudja ellátni, a vezetési feladatok ellátását - a 326/2013.(VIII.31.)Korm. rend. 26.§ (1)-(2) értelmében az SzMSz-ben meghatározottak szerint kell biztosítani. A kollégiumvezető akadályoztatása esetén:    

 

A kollégiumvezetőt egyedi esetekben az iskolaigazgató által adott (szükség esetén írásos) megbízás alapján, az abban szereplő jogkörökkel és hatáskörökkel az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. írásos megbízás hiányában (pl. a kollégiumvezető nem tervezett távolléte esetén) az általános igazgatóhelyettes jelen szabályozás alapján helyettesíti. Az intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén: Az általános igazgatóhelyettest távolléte esetén a szakmai igazgatóhelyettes helyettesíti teljes hatáskörben. A szakmai igazgatóhelyettest távolléte esetén az általános igazgatóhelyettes helyettesíti teljes hatáskörben. A kollégiumvezető és mindkét igazgatóhelyettes akadályoztatása esetén: Ha a helyettesítésre más nem kapott megbízást – a kollégiumvezetőt az adott időszakban hétköznapon a „főügyeletes” tanár helyettesíti (főügyeletes: az adott napon az e feladatra beosztott pedagógus), hétvégén, illetve ünnepnapon a folyamatosan beosztott ügyeletes tanár.

36


ÉS

KOLLÉGIUM


2.8.

A vezetők és a kollégiumi szék, valamint a kollégiumi szülői szervezet, közösség közötti kapcsolattartás formáját, rendje

A kollégiumban a jelen SzMSz elfogadásakor nem működtetünk kollégiumi széket, kollégiumi szülői szervezetet, mert erre nem mutatkozott igény.

2.9.

A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések

A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, valamint egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja szakmai munkacsoportra vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles – a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon – azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a pedagógiai program, az SzMSz és a házirend elfogadására. A feladat és jogkör átruházásának egyik állandó esete a tanulók felett gyakorolt fegyelmi jogkör átruházása. Az intézmény nevelőtestülete – bármely tantestületi tag javaslatára – alkalmanként dönt fegyelmi eljárás indításáról. A fegyelmi ügyeket egy Fegyelmi Bizottság bonyolítja és a tantestület fegyelmi jogkörét is a Fegyelmi Bizottság látja el. A bizottság minden tanév első nevelőtestületi értekezletén egy tanévre választott két fő állandó tagból valamint egy adott fegyelmi ügyhöz a tantestület által aktuálisan delegált tagból áll. A változó tagra vonatkozó keretszabály: vagy az érintett tanuló csoportvezető tanára vagy a kötelességszegést észlelő pedagógus. Fontos, hogy összeférhetetlenség nem lehet. Ha a fenti két jellemző alapján nem lehet harmadik tagot delegálni, akkor a harmadik tag bármely pedagógus lehet a tantestületből. Az elnök személyét a tagok maguk közül választják. Az eljárást a jogszabályokban lefektetettek szerint lefolytatják, melynek lezárásaként fegyelmi határozatot hoznak, melyet a fegyelmi tárgyaláson (ha volt ilyen) ki is hirdetnek. A nevelőtestület felé a bizottság az eljárás lezárását követően 8 napon belül beszámolási kötelezettséggel tartozik. A tantestület szakmai munkaközösségeket nem működtet, esetenként funkcionális munkacsoportokban tevékenykedik, tevékenységük során támogatják, segítik az egyes pedagógusok feladatellátását.

2.10. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskolaegészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás Kiemelt intézmények, szervek, melyekkel a kollégium kapcsolatot tart:      

a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal, más oktatási intézményekkel, az intézményt támogató szervezetekkel, a gyermekjóléti szolgálattal, pedagógiai szakszolgálatokkal, az egészségügyi szolgáltatóval,

37


ÉS

KOLLÉGIUM


 

drogprevenciós tevékenységet szolgáltatókkal, kulturális szolgáltatókkal (Művelődési Ház, Könyvtár, Múzeum…),

A fenntartóval való kapcsolat: Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki: 

az intézmény pedagógiai tevékenységrendszerének teljes körű működésére,

A fenntartóval való kapcsolattartás formái: A fenntartóval az iskolaigazgató tartja a kapcsolatot. Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás: A kapcsolódó iskolákkal elsősorban pedagógiai tartalmú kapcsolatok épültek ki. Ennek keretein belül a szükséges és lehetséges mértékben figyelembe vesszük az iskolák pedagógiai programjait, éves munkatervét, napi működését. Személyes pedagógus kapcsolatok segítségével nyomon követjük a tanulók iskolai előmenetelét (kollégiumi csoportvezető – iskolai osztályfőnök). Kiemelten érinti a kapcsolat a tanulók hiányzásait, tanulmányi előmenetelét. Az intézmény más oktatási intézményekkel kapcsolatot alakíthat ki. A kapcsolatok tartalmuk alapján lehetnek:   

szakmai, kulturális, sport és egyéb jellegűek.

A kapcsolattartás formái:   

értekezletek, rendezvények, versenyek.

A kapcsolatok rendszeressége a kapcsolatok jellegétől függően alakulhat. A kapcsolat a Dombóvári Apáczai Csere János Szakközépiskolával a legközvetlenebb és leghatékonyabb. Együtt működünk még a Dombóvári Illyés Gyula Gimnáziummal és a Dombóvári Herceg Esterházy Miklós Szakiskola és Kollégiummal. A gyermekjóléti szolgálattal (Gyermekjóléti Szolgálat, 7200 Dombóvár) való kapcsolattartás: Az intézmény kapcsolatot tart a tanulók veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében:  

gyermekjóléti szolgálattal, illetve, gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más hatóságokkal.

Az intézmény segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól, ha a tanulókat veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai:  

a gyermekjóléti szolgálat értesítése – ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja, esetmegbeszélés – az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére,

38


ÉS

KOLLÉGIUM


  

a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére, pedagógiai tartalmú mérések közös elvégzése.

Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás: A kollégium az iskolával közösen a beteg tanuló egészségügyi ellátását egészségügyi szolgáltató (iskolaorvos, szakellátás) bevonásával oldja meg. Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása: Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartására a közösségi szervező, kulturális és sport tevékenység jellemző. Összetartó szerepe jelentős. A külső kapcsolattartás a hagyományos rendezvényekben, illetve más jellegű programokban jelenik meg. A kapcsolattartásért felelős a kollégiumvezető. A kapcsolattartás módja, rendje feladatfüggő.

2.11. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok A kollégium feladatai közé tartozik, hogy a tanulókkal megismertessük a Magyarország állami ünnepeit, a hozzájuk kapcsolódó eseményekkel együtt. Az ünnepi megemlékezéseket az iskolával közösen, illetve önállóan tartjuk. Nemzeti ünnepeink:      

március 15-e, augusztus 20-a, október 23-a. (augusztus 20-a a Magyarország hivatalos állami ünnepe, de tanítási szünet miatt nem tudunk ekkor megemlékezést tartani.) október 6-án megemlékezünk az aradi vértanúkról. emléknapot tartunk november 4-én, február 25-én és április 16-án.

A kollégiumi munkarendnek megfelelően kell az ünnepségeket megszervezni. További társadalmi és kulturális ünnepeink, megemlékezések    

Január 22: Magyar Kultúra Napja (egyebek mellett kulturális műsort szervezünk) Március 8: Nőnap Április 11: Költészet Napja Június 4. Nemzeti Összetartozás Napja

Kollégiumi hagyományok ápolása A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának, illetve tanulójának a feladata. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja a szervezeti kultúra mélyítése, az intézmény meglévő hírnevének megőrzése, növelése. A hagyományápolás elsősorban a nevelőtestület feladata, mely tagjai közreműködése révén gondoskodik arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak.

39


ÉS

KOLLÉGIUM


A hagyományápolás eszközei:    

ünnepségek, rendezvények, kulturális versenyek, sport versenyek, egyéb programok (témahét, három hetet meghaladó projekt, moduláris program) Ilyenek konkrétan: elsősök köszöntése, avatása, Mikulás est, karácsony-est, farsangi bál, apáczaisnapok, kollégiumi ballagás (kulturális műsor, az arra leginkább érdemes végzős tanulóinkat jutalmazzuk).

A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is.

2.12. A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásuk rendje, részvételük a pedagógusok munkájának segítésében A kollégiumban szakmai munkaközösséget nem működtetünk. Ha erre szándék mutatkozik, akkor legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. Egymás közötti kapcsolattarás fóruma a napi megbeszélések, a rendszeres heti munkaértekezlet és a nevelőtestületi értekezlet.

2.13. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A kollégium egészségvédelmi tevékenysége, a tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrendek. Kollégiumi tagsági jogviszony létesítésének feltétele, hogy a tanuló közösségbe kerülése előtt rendelkezzen a háziorvosa által kiállított, 10 napnál nem régebbi igazolással, mely tartalmazza, hogy közösségbe jöhet, fertőző betegségben sem ő, sem a családtagjai nem szenvednek. A tanulónak joga, hogy a kollégiumban biztonságban és egészséges környezetben neveljék, biztosított legyen a pihenési, sportolási lehetősége. Az alapszolgáltatások közé tartozik a rendszeres egészségügyi felügyelet is, melyet alapvetően az iskola orvosa lát el, de minden pedagógus munkaköri feladatának része a fenti alapszolgáltatások biztosítása. A kollégiumban egészségügyi ellátásra jogosultak az intézmény kollégiumi jogviszonyban lévő lakói. Számukra tanítási napokon a szükséges ellátást a háziorvoshoz, szakorvoshoz történő irányítással biztosítjuk. A délutáni és esti órákban, illetve hétvégeken a kollégiumban feladatot ellátó pedagógusok nyújtanak segítséget a tanulóknak. A tanári szobákban egészségügyi láda került elhelyezésre. A nevelési-oktatási intézmény mindennapos működésében kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermek, a tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, amelyek különösen a) az egészséges táplálkozás, b) a mindennapos testnevelés, testmozgás, c) a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése, d) a bántalmazás és erőszak megelőzése, e) a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás, f) a személyi higiéné területére terjednek ki.

40


ÉS

KOLLÉGIUM


A fenti feladatok ellátását a kollégiumi nevelők végzik az iskolai védőnő segítségével. A tanuló lezárt szekrényét kizárólag a tanuló és egy pedagógus jelenlétében ellenőrzi, viszont ellenőrizni köteles és ennek a lehetőségét a tanuló a saját és a közösség biztonsága érdekében nem tagadhatja meg. A kollégiumban folyó teljes körű egészségfejlesztés figyelembe veszi a tanulók biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait, beilleszthető a nevelési-oktatási intézményben megvalósuló átfogó prevenciós programokba. A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja szerint tartott tematikus foglalkozásokon témaként szerepeltetjük. A kollégium teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatait koordinált, nyomon követhető és mérhető, értékelhető módon kell megtervezni a helyi pedagógiai program részét képező egészségfejlesztési program keretében.

2.14. Az intézményi védő, óvó előírások A kollégium közreműködik a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során tevékenyen együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, valamint a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ha a kollégium a tanulót veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, a tanulóközösség védelme érdekében indokolt, megkeresi a gyermek- és ifjúságvédelmi szolgálatot vagy más, az ifjúságvédelem, területen működő szervezetet, hatóságot, amely javaslatot tesz további intézkedésekre. A kollégiumnak kiemelt figyelmet kell fordítania a magatartási függőség és a szenvedélybetegség kialakulásához vezető szerek fogyasztásának megelőzésére, valamint a nevelési-oktatási intézményben megjelenő bántalmazás és agresszió megelőzésére. Abban az esetben, ha a pedagógus a gyermek, tanuló bántalmazását, vagy deviáns viselkedésformákat észlel, az adott kollégiumi csoport nevelésében, oktatásában közreműködők bevonásával esetmegbeszélést kezdeményez, majd a pedagógusokkal közösen feltárják azokat a lehetséges okokat, amelyek a viselkedés sajátos formájához vezethettek. A kollégiumban, valamint a kollégiumon kívül a tanulók részére szervezett rendezvényeken, programokon, tanulmányi kirándulásokon a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény hatálya alá tartozó, továbbá alkohol- és dohánytermék nem árusítható illetve nem fogyasztható. A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét, a szülő hozzájárulása esetén részt vegyen egészségügyi szűrővizsgálaton, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, a kollégium alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt. Gyermek- és ifjúságvédelem Kollégiumunknak nincs gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse, ezt a feladatot a csoportvezető tanárok látják el. Ezen feladatkörükben:    

tartják a kapcsolatot a tanuló iskolai gyermek és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó pedagógusával tájékoztatják a kollégium tanulóit, hogy különböző problémáikkal mikor, hova, kihez fordulhatnak szükség esetén felveszik a kapcsolatot a gyermekjóléti szolgálatokkal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más intézményekkel szervezik és összehangolják a kollégium ifjúságvédelmi tevékenységeinek területeit

41


ÉS

KOLLÉGIUM




felmérik és nyilvántartják a hátrányos, a halmozottan hátrányos illetve a veszélyeztetett helyzetű tanulókat, ennek alapján lehetőségeik szerint intézkedést kezdeményeznek a veszélyeztetettséget kiváltó ok mérséklésére vagy megszüntetésére.

Az igazgató a tanév eleji szülői értekezleteken tájékoztatja a szülőket arról, hogy ifjúságvédelmi témában milyen jellegű problémákkal, mikor és hol fordulhatnak hozzá. A tanulók tájékoztatása a csoportfoglalkozásokon és a faliújságokon történik. Az intézmény kiemelt figyelmet fordít a szenvedélybetegségek megelőzésére, feltárására és a sokoldalú felvilágosításra. A kollégiumban tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása és fogyasztása. Ennek megfelelően a kollégium egész területén valamint a kollégiumtól 5 méteres távolságon belül mindenkinek tilos a dohányzás.

2.15. Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Rendkívüli eseménynek számít különösen: a tűz, az árvíz, a földrengés, bombariadó, egyéb veszélyes helyzet, illetve a nevelő-oktató munkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény. Amennyiben a rendkívüli esemény jellege indokolja, gondoskodni kell az intézmény kiürítéséről, amely a tűzvédelmi szabályzat szerinti terv alapján történik. Az egyéb intézkedést követelő rendkívüli események bekövetkeztekor a kollégiumvezető – lehetőség szerint a pedagógusok bevonásával – felelősen dönt. Bombariadó esetén az a felnőtt dolgozó, akinek az ezzel kapcsolatos jelzés tudomására jutott értesíti a rendőrséget, az igazgatót vagy a helyettesítés rendjében meghatározott nevelőt, aki intézkedik az épület kiürítéséről. A pedagógusok feladata, hogy:  

haladéktalanul jelezzék az intézményvezető felé azokat a helyzeteket, melynek ellenőrzésére az intézményvezető felelős, gondoskodjanak a tanulók biztonságáról.

A tanulóbalesetek megelőzése esetén ellátandó feladatok Az intézmény vezetőjének feladata, hogy ellenőrizze: 

hogy az intézmény területén a tanulókra veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett lehet;

A csoportvezető vagy foglalkozásvezető felelőssége:  

hogy az intézményben a tanulók csak érintésvédelmileg biztonságos eszközöket használjanak (lakószobákban, közös helyiségekben), hogy csak felnőtt felügyelete mellett használhatók a konditermi gépek

A tanulóbalesetek esetén ellátandó feladatok Az kollégiumvezető feladata, hogy a tanulóbalesetek nyilvántartásáról gondoskodjon (a pedagógus írásos jelentését az iskolatitkár iktatja). Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok:

42


ÉS

KOLLÉGIUM






intézkedik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásáról, e balesetekről jegyzőkönyvet (kötelező formanyomtatvány használatával) vetet fel, majd a kivizsgálást követően, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldi a fenntartónak, valamint átadja a tanuló szülőjének (nagykorú tanuló esetén a tanulónak) – egy példány megőrzéséről gondoskodik; ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, akkor e tényről az okok ismertetésével jegyzőkönyvet készíttet.

Súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok:  

súlyos baleset esetén azonnal jelenti a balesetet az intézmény igazgatója felé, gondoskodik a munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy bevonásával történő kivizsgálásáról.

Intézkedik minden tanulóbalesetet követően a megelőzésről, azaz arról, hogy a megtörtént balesethez hasonló eset ne történhessen meg. A pedagógus feladata: Az kollégiumvezető utasítására a balesetekkel kapcsolatos jegyzőkönyv felvétele, a nyilvántartást végző iskolai titkárhoz történő eljuttatása. Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok a kollégiumvezető utasítására:   

közreműködik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásában, e balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel, jegyzőkönyvet készít, ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható.

Súlyos balesetekkel kapcsolatban: A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanuló- és gyermek-baleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és jegyzőkönyvet kell felvenni. Az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyvek kivételével, a jegyzőkönyvek egyegy példányát a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap nyolcadik napjáig meg kell küldeni a fenntartónak. Az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyv kinyomtatott példányát, továbbá a papíralapú jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a tanulónak; gyermek és kiskorú esetén a szülőnek, illetve a jegyzőkönyv egy példányát a kiállító nevelési-oktatási intézményében meg kell őrizni (iktató). A nevelési-oktatási intézménynek lehetővé kell tenni a diákönkormányzat képviselője részvételét a tanulóés gyermekbalesetek kivizsgálásában. Minden tanuló- és gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére. Tennivalók tűz észlelésekor, illetve polgári védelmi tevékenység esetén:   

aki észleli, azonnal értesíti a környezetét és a vezetőt, valamint az ügyeletes nevelőtanárt, az ügyeletes nevelő értesíti a tűzoltóságot, a hangosbemondón keresztül értesíti a nevelőtanárokat, és a tanulókat.

Az ügyeletes portás intézkedése: 

mindenben segíti az ügyeletes nevelőtanár munkáját,

43


ÉS

KOLLÉGIUM


 

hangosbemondón keresztül folyamatosan közli a menekülési útvonalat, amennyiben ő észleli a tüzet a fentieken kívül azonnal értesíti a vezetőt, és az ügyeletes nevelőt illetve a tűzvédelmi megbízottat.

Teendők a tűzriadó elrendelésekor:     

a portás azonnal kinyitja az összes bejárati ajtót, mindenki abbahagy mindenfajta foglalkozást, tevékenységet, az egész épületet áramtalanítani kell, vigyázni kell arra, hogy minden helyiséget a két lépcsőházon keresztül rendben hagyjanak el, ha szükséges – az intézményben lévő felnőttek – vigyázzanak arra, hogy a menekülés közben ne törjön ki pánik,

Tűz oltása: 

a tűzoltóság megérkezéséig a rendelkezésünkre álló eszközökkel a felnőtteknek el kell kezdeni a tűz oltását.

Bármilyen rendkívüli esemény esetén ugyanezen pontok érvényesek, kivételt képez a „Tűz oltása” alatt lévő pont. Rendkívüli esemény bekövetkeztekor a fenntartót és az iskola igazgatóját haladéktalanul értesíteni kell.

2.16. Annak meghatározása, hogy hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a pedagógiai programról A Pedagógia Program nyilvános. A Pedagógiai Programról tájékoztatást a kollégiumvezető illetve az általa megbízott nevelőtestületi tag adhat. Általános tájékoztatást írásban, előre benyújtott (legalább hét nappal korábban) kérelem alapján vagy a kollégiumvezetővel személyesen történő időpont egyeztetést követően nyújtunk. A Pedagógiai Program az iskola honlapján megtekinthető.

2.17. Azok az ügyek, amelyekben a szülői szervezetet, közösséget az SzMSz véleményezési joggal ruházza fel A kollégiumban a jelen SzMSz elfogadásakor nem működtetünk kollégiumi szülői szervezetet, mert erre nem mutatkozott igény. Ebből adódóan jelen szabályzat nem tud véleményezési jogot biztosítani.

2.18. A nevelési-oktatási intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai, kártérítési felelősség A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályai: Az egyeztető eljárás elindításának megszervezése a DÖK segítő tanár feladata. Ebben a minőségében a továbbiakban: „felelős pedagógus”. A fegyelmi eljárásrend rendje a kollégiumban: Ha a súlyos és vétkes kötelességszegés fegyelmi eljárás elindítását igényli, akkor

44


ÉS

KOLLÉGIUM


1. Az eljárás megindítója (kollégiumvezető) értesíti a felelős pedagógust a tényállásról. 2. A felelős pedagógus a sértettet (kiskorú esetén a szülőt is) írásban haladéktalanul tájékoztatja arról, hogy az ügyben fegyelmi eljárás indul, de előtte lehetőség van egyeztető eljárás lefolytatására, melynek lényege a megegyezés. Írásos nyilatkozatot kér 5 napon belül, melynek lényege, hogy a sértett kéri, vagy elutasítja az egyeztető eljárást (kiskorú esetén a szülő is aláírja). 3. Amennyiben a nyilatkozat elutasító, vagy határidőre nem ékezik vissza, a felelős pedagógus ezt írásban jelzi a fegyelmi eljárás kezdeményezője felé, aki a fegyelmi eljárást a jogszabályok alapján lefolytatja. 4. Amennyiben a sértett támogatja az egyeztető eljárást, a felelős pedagógus ezt írásban jelzi a fegyelmi eljárás kezdeményezője felé, aki a fegyelmi eljárást elindítja úgy, hogy az erről szóló levélben egyúttal tájékoztatja a kötelességszegőt az egyeztető eljárás lehetőségéről. Egyúttal tőle is írásos nyilatkozatot kér 5 napon belül, melynek lényege, hogy a kötelességszegő kéri, vagy elutasítja az egyeztető eljárást (kiskorú esetén a szülő is aláírja). 5. Amennyiben a nyilatkozat elutasító, vagy határidőre nem érkezik vissza, az igazgató a fegyelmi eljárást a jogszabályok alapján lefolytatja. 6. Amennyiben a kötelességszegő is nyilatkozatával támogatja az egyeztető eljárást, az igazgató erről haladéktalanul tájékoztatja a felelős tanárt, aki írásban értesíti a DÖK-öt és a bizottságot az egyeztető eljárás lefolytatásáról, megnevezve annak helyét és idejét, mely legfeljebb 5 napon belüli lehet. 7. A felelős tanár írásban értesíti a sértettet és a kötelességszegőt is az eljárás megindításának helyéről, idejéről. 8. Az egyeztetést lefolytató bizottság és a DÖK a saját működési rendjük szerint képviseltetik magukat az eljárásban. A kiskorú tanuló szülőjének jelenlétét biztosítani kell. A szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül jelenléte nélkül is lefolytatható az eljárás. A sértett és a kötelességszegő is eljárhat képviselő útján. 9. Az eljárás célja a megegyezés, tehát a két fél bármilyen külső segítséget is igénybe vehet (pl. mediátor). 10. A konkrét eljárás indításakor az eljárás levezetőjének személyét meghatározzák, majd az egyezkedés lefolytatásának módjáról, a döntéshozatal rendjéről az eljárást működtető két szervezet - szülői szervezet és a DÖK – dönt. 11. Az eljárás nyilvánosságáról a levezető személy dönt. 12. Az eljárás levezetője gondoskodik arról, hogy az eljárásról, az ott született döntésekről folyamatos jegyzőkönyv készüljön. 13. A döntést a fegyelmi eljárás elindításához képest 15 napon belül meg kell hozni. Ha nem jön létre megegyezés, akkor az eljárás levezetője az erről szóló jegyzőkönyvet eljuttatja a fegyelmi jogkör gyakorlójának, aki lefolytatja a fegyelmi eljárást. Ha megegyezés jön létre a sérelem orvoslására, akkor a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni arra az időre, amely alatt a megegyezés teljesül. Ez az időtartam legfeljebb három hónap lehet. 14. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett kéri a fegyelmi lefolytatását - mert nem teljesül a megállapodásuk - akkor a fegyelmit le kell folytatni, ha nem kéri a fegyelmi lefolytatását, akkor azt határozattal meg kell szűntetni. A fegyelmi eljárás részletes szabályozása: Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri. Kiskorú tanuló esetén e jogot a szülő gyakorolja.

45


ÉS

KOLLÉGIUM


A nevelési-oktatási intézményben folytatott tanulói fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál. Alapfeltétel a tanuló kötelességszegése: A tanuló kötelességei közül (melyet az Nkt 46.§ (1) és a Házirend tartalmaz) ki kell választani konkrétan és pontosan azt a kötelességet, amit a tanuló megszegett és a fegyelmi eljárás megindításakor ezt kell pontosan, körülírtan megnevezni (és az eljárás során ezt és csak ezt kell pontosan és hitelt érdemlően bizonyítani). Két szükséges feltétel is van:  

vétkesség súlyosság

Vétkes az, aki a magatartásának társadalomra (kollégiumi közösségre, önmagára) hátrányos következményeit felismerte és azokat kívánta, vagy belenyugodott, továbbá, aki felismerte a következményeket, de könnyelműen bízott azok elmaradásában, illetve aki azért nem ismerte fel a következményeket, mert az elvárható gondosságot elmulasztotta. Súlyos az a kötelességszegés, amelyet a Házirend idesorol illetve az, amelyik az alkalmazói környezetben, a megelőzőekben folytatott gyakorlat alapján súlyosnak minősül. A fegyelmi eljárás megindítása: Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt. Ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem végződött felmentéssel (az indítvány elutasításával), a határidőt a jogerős határozat közlésétől kell számítani. A fegyelmi eljárás megindításáról - az indok megjelölésével - a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell. A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, a kiskorú tanuló szülőjét, értesíteni kell a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével. Az értesítésben meg kell fogalmazni konkrétan és pontosan azt a kötelességet, amit a tanuló vélhetően megszegett, pontosan rögzíteni kell, hogy ezzel milyen (jog) szabályt (Pl. Házirend) sértett meg - annak melyik pontját. A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését előadja. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként indokolja, tárgyalást kell tartani. Meghallgatás, tárgyalás A fegyelmi eljárás elindítása még nem jelent automatikusan fegyelmi tárgyalást is. Az elindítást a fegyelmi jogkör gyakorlója, a tantestület teszi meg bármely tagjának javaslata esetén egyszerű többségi szavazással. Ez jegyzőkönyvezésre kerül. Itt Fegyelmi Bizottság felállítására is sor kerül az intézményi SzMSz alapján. Figyelni kell arra, hogy a bizottság tagjai nem lehetnek összeférhetetlenségben az ügy szereplőivel. (Pl. ha a vétkes a pedagógust személyiségében sértette meg, ő nem lehet a bizottság tagja). Erre a tényre (nincs összeférhetetlenség) a jegyzőkönyvben ki kell térni. A Bizottság – saját döntése szerint – vagy fegyelmi tárgyalást ír ki, vagy a tárgyalás előtt meghallgatást tart. Utóbbi esetben – szülő értesítését követően – jegyzőkönyv felvétele mellett meghallgatja a vétkest, és ha egyértelműen bizonyított és elismert a vád, akkor az eljárást – javasoltan egy formailag pontos, tartalmában egyszerűsített tárgyaláson le lehet zárni. Ebben az esetben is be kell szerezni írásos formában

46


ÉS

KOLLÉGIUM


és csatolni kell a dokumentumokhoz a DÖK véleményt. R. A kollégiumi diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni. A DÖK képviselője a DÖK SzMSz alapján jogosult kell, hogy legyen a képviseletre, továbbá nem lehet összeférhetetlenségben az ügy szereplőivel. Őt akár a tárgyalás végén jegyzőkönyvben, akár előre írásban fel kell kérni arra, hogy fejtse ki az ügyben a DÖK álláspontját. Ebben fogalmazódjon meg a vád, szóljon annak bizonyítottságáról, illetve akár védő, akár vádoló módon értékelje a tanuló fegyelmi helyzetét. A DÖK nem vesz részt a döntési folyamatban, csak véleményezési joga van. Kötelező tárgyalást tartani, ha a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása ezt megkívánja. Nem írja elő jogszabály, de javasolt tárgyalást tartani abban az esetben is, ha a tényállások tisztázottak ugyan és a gyanú beigazolódik, továbbá a bizonyítás az előzetes meghallgatás során megtörténik és ennek alapján a Bizottság a kizárás büntetést fontolgatja. Ekkor az előzetesen keletkezett iratok tárgyaláson történő visszaidézése megkönnyíti a tárgyalás folyamatát. A tárgyalásra a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét meg kell hívni. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárásban a kiskorú tanuló szülője mindig részt vehet. A tanulót szülője, törvényes képviselője képviselheti. Tájékoztatni kell a kiértesítésben arról is, hogy: A fegyelmi eljárásban a tanulót és a szülőt meghatalmazott is képviselheti. Az értesítésben fel kell tüntetni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, a szülő ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő külön-külön a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja. Az értesítést ajánlott, tértivevényes levélben kell elküldeni a kiskorú tanuló szülőjének és a tanulónak. Ha mód van a személyes átadásra, akkor át kell a tanulóval vetetni írásos formában a kiértesítést. Ha az érintett tanuló, vagy szülője a szabályos kiértesítés ellenére nem jelenik meg, akkor a tárgyalást el kell napolni. Ebben az esetben új kiértesítést kell kiküldeni az elnapolt tárgyalás részleteiről az elsővel azonos tartalom mentén. Ezt is tértivevényes, ajánlott levélben. Ha nem jelenik meg (immár másodszor) vagy a tanuló, vagy a szülő, vagy mindkettő, a tárgyalást ebben az esetben már le lehet folytatni. Az eljárás úgy is lefolytatható, hogy az első kiértesítő levél feladását követő napon a második kiértesítést is elküldjük azzal, hogy amennyiben az első tárgyaláson bármilyen oknál fogva nem tud részt venni akár a szülő akár a tanuló, akár mindkettő, úgy a tárgyalást a rákövetkező napon megtartjuk – ebben az esetben akár távollétükben is. Egy tanuló ellen folyik mindig az eljárás. Ha több tanuló érintett az ügyben, akkor formailag annyi eljárást kell bonyolítani, ahány érintett van. A tárgyalás lehet egy napon, de formailag elkülönített módon kell lebonyolítani. Ha szükséges több tanulónak is megszólalni a tárgyaláson, akkor egy tárgyaláson mindig csak egy érintett tanuló van, a többiek más szerepben vannak jelen pl. tanúk. Ha a tárgyalás az adott egy tanuló esetében elérte célját, azaz vagy kiderül a tanuló ártatlansága, vagy bizonyított a vád, vagy bizonyítottság hiányában ejteni kell a vádat, csak akkor lehet formailag új tárgyalást kezdeni a másik érintettekkel. Minden tárgyalás külön jegyzőkönyvet igényel. A tárgyalás fegyelmi bizottság előtt zajlik, amely az intézményi SzMSz alapján jön létre. A fegyelmi tárgyalást a nevelőtestület saját tagjai közül választott legalább háromtagú bizottság folytatja le. A bizottság az elnökét saját tagjai közül választja meg. A tárgyalást az elnök vezeti.

47


ÉS

KOLLÉGIUM


A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékokat. A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendők, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Bizonyítási eszközök a tanuló és a szülő nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértői vélemény. Az elnök a tárgyalást azzal kezdi, hogy ismerteti az összejövetel okát, világossá teszi, hogy ez egy fegyelmi tárgyalás. Bemutatja a Fegyelmi Bizottságot, illetve felkéri a sértett oldalán megjelenteket (szülő, törvényes képviselő) a bemutatkozásra, szükség esetén a jogosultságukhoz igazolást kér. Tájékoztat arról, hogy a tárgyalásról jegyzőkönyv készül, hogy a tárgyalás során ismertetésre kerülnek a tanuló jogai, majd a vád, illetve annak bizonyítékai. Ezt követően lesz lehetősége a vétkesnek tisztáznia magát, azaz előadhatja védekezését. Szükség esetén további bizonyítási eljárás következik, majd a Bizottság határozathozatalra visszavonul. Meghozza döntését, amit Fegyelmi Határozat formájában a tárgyalás lezárásaként kihirdet. Mindezen információk után felolvassa (szó szerint ismerteti) és a jegyzőkönyvben szó szerint rögzítteti, hogy a tárgyalás a tanügyi jogszabályok szerint zajlik, melyek a következők:  

Törvényi szintű szabályozás: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről Rendeleti szintű szabályozás: 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet

Ismerteti, hogy a tanulót megilleti az ártatlanság vélelme, a tanulónak joga van védekezni a vád ellen, joga van bizonyítékokkal cáfolni a vádat, joga van törvényes képviselő bevonására, joga van az eljárás minden iratanyagába betekinteni, joga van fellebbezni és azt is el kell mondani, hogy a fellebbezést 15 napon belül tudja írásban benyújtani az intézmény igazgatójának, de a fellebbezést a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ igazgatójának kell címezni. A fellebbezésben meg kell jelölnie a fellebbezés alapját, pl. az esetleges eljárási hibát. Ezt követően egyértelműen és pontosan ismertetni kell a vádat, pontosan azt és csak azt, amit az eljárás megindításakor megfogalmazott a tantestület (kiértesítő levélben). Ezt követően a bizottság elnöke ismerteti azokat a bizonyítékokat, amik a vádat bizonyítják. Ez lehet a megelőzőekben keletkezett irat, írásos tanúvallomás, jegyzőkönyv, esetleg tárgyi bizonyíték. Itt van lehetőség szükség esetén tanúk meghallgatására, esetleg szembesítésre. Minden fontos mozzanat jegyzőkönyvbe kerül. A jegyzőkönyv tartalmazza kötelezően a tárgyalás pontos helyét, idejét, tárgyát, a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét, hivatalos minőségük megjelölését, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni a jogokra történő figyelmeztetést, a vádat, a bizonyítékokat, illetve az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint, ha azt a tanuló, a szülő vagy képviselőjük kéri. A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen vagy a tanuló mellett szól. A kollégium tagja ellen a kollégium rendjének megsértéséért: a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, d) áthelyezés másik szobába, tanulócsoportba, e) kizárás fegyelmi büntetés szabható ki.

48


ÉS

KOLLÉGIUM


A fegyelmi eljárást - a megindításától számított harminc napon belül - egy tárgyaláson be kell fejezni. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő az üggyel kapcsolatban tájékozódhasson, véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen. A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. A megindítás dátuma és a határozat dátuma között nem lehet hosszabb idő, mint 30 naptári nap. A fegyelmi határozatot a fegyelmi bizottság hozza (a jogszabály fenti mondatában a nevelőtestületet jelöli meg, de ezt úgy kell érteni, hogy a bizottság a nevelőtestület nevében jár el). A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. Ha az ügy bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja. A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha a) a tanuló nem követett el kötelességszegést, b) a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, c) a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el, d) a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, vagy e) nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el. A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél esetén a szülőjének, ha a gazdálkodó szervezet képviselője az eljárásban részt vett, a gazdálkodó szervezetnek. Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő is - tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott. A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza a határozatot hozó szerv megjelölését, a határozat számát és tárgyát, a tanuló személyi adatait, a fegyelmi büntetést, a büntetés időtartamát, a felfüggesztését és az eljárást megindító kérelmi jogra való utalást. A fegyelmi határozat indokolása tartalmazza a kötelességszegés rövid leírását, a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését, a rendelkező részben foglalt döntés indokát, elutasított bizonyítási indítvány esetén az elutasítás okát. A fegyelmi határozat záró része tartalmazza a határozat meghozatalának helyét és idejét, a határozatot hozó aláírását és a hivatali beosztásának megjelölését. Ha első fokon a nevelőtestület jár el, a határozatot a nevelőtestület nevében az írja alá, aki a tárgyalást vezette, továbbá a nevelőtestület egy kijelölt, a tárgyaláson végig jelen lévő tagja. Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani. A fegyelmi büntetést megállapító határozat ellen benyújtott kérelmet az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. A felterjesztéssel együtt az ügy valamennyi iratát továbbítani kell, az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának az ügyre vonatkozó véleményével ellátva.

49


ÉS

KOLLÉGIUM


Tanköteles tanulóval szemben a”kizárás” fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát, kollégiumot keresni a tanulónak. Abban az esetben, ha a tanuló más iskolában, kollégiumban történő elhelyezése a szülő kezdeményezésére tizenöt napon belül nem oldódik meg, a kormányhivatal hét napon belül köteles másik iskolát, kollégiumot kijelölni számára. A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. Ha a kötelességszegés miatt az iskolában és a kollégiumban is helye lenne fegyelmi büntetés megállapításának, a nevelési-oktatási intézmények eltérő megállapodásának hiányában a fegyelmi büntetést abban a nevelésioktatási intézményben lehet megállapítani, amelyikben az eljárás előbb indult. Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet. Ha a végrehajtás elmaradása a többi tanuló jogait súlyosan sértené vagy más elháríthatatlan kárral, veszéllyel járna, az elsőfokú határozat a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. A tanuló - a megrovás és a szigorú megrovás kivételével - a fegyelmi határozatban foglaltak szerint a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb: a) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése vagy megvonása fegyelmi büntetés esetén hat hónapnál, b) áthelyezés másik tanulócsoportba és kizárás fegyelmi büntetések esetén tizenkét hónapnál. A fegyelmi jogkör gyakorlója a büntetés végrehajtását a tanuló különös méltánylást érdemlő körülményeire és az elkövetett cselekmény súlyára tekintettel legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggesztheti. A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a tanulónak a Ptk. 685.§ b) pontja szerinti közeli hozzátartozója, továbbá az, akit a tanuló által elkövetett kötelességszegés érintett. Akivel szemben kizárási ok áll fenn, köteles azt bejelenteni. A kizárási okot a tanuló és kiskorú tanuló esetén a szülő is bejelentheti. A nevelőtestület tagja ellen bejelentett kizárási ok esetén a kollégium igazgatója, vezetője, egyéb esetekben a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának munkáltatója megállapítja az (1)-(2) bekezdésben meghatározott kizárási ok fennállását. Kártérítési felelősség Ha kollégiumnak a tanuló kárt okozott a kollégium vezetője köteles a károkozás körülményeit megvizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni, és lehetőség szerint a károkozó, valamint károkozáskor a felügyeletét ellátó pedagógus személyét megállapítani. A vizsgálatról jegyzőkönyvet kell felvenni. Ha a vizsgálat megállapítása szerint a kárt a kollégium tanulója okozta, a vizsgálat eredményéről a tanulót, kiskorú tanuló esetén szülőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. A tájékoztatással egyidejűleg a szülőt fel kell szólítani az Nkt. 59. § (1)-(2) bekezdésében meghatározottak szerint az okozott kár megtérítésére. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézménynek kárt okoz, a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia. A kártérítés maximális mértékéről jogszabály rendelkezik, így gondatlan károkozás esetén nem lehet több, mint a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított egyhavi összegének ötven százaléka. A kollégium a tanulónak kollégiumi tagsági viszonnyal okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A kártérítésre a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a nevelésioktatási intézmény felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

50


ÉS

KOLLÉGIUM


2.19. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendjét az Iratkezelési szabályzat 43. pontja tartalmazza.

2.20. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Kollégiumunk nem rendelkezik elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentummal.

2.21. Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök, munkaköri leírás-minták Munkaköri és hatásköri leírások A Kollégium az alkalmazottak között meghatározott rendben elosztotta a feladatokat. Ezzel egyúttal meghatározta a hatásköröket is, melyben az egyes munkavállalók kötelesek eljárni. A pontos meghatározásokat a beosztáshoz tartozó hatásköröket az egyes feladatellátási funkciók munkaköri leírásai tartalmazzák. Az intézmény fenntartói körében (Klebelsberg Intézményfenntartó Központ) ezek az alábbiak:     

kollégiumvezető – pedagógus nevelőtanár ápoló rendszergazda kollégiumi titkár

Munkaköri leírások A munkaköri leírás tartalmazza     

A munkakör megnevezését A munkaidő a közvetlen felettes A munkavállaló tevékenységének körét, feladatait, hatás és jogkörét A munkaköre szerinti ellenőrzését A munkaköre szerinti alap és specifikus elvárásokat

Nkt.69.§ (5) A nevelési-oktatási intézmény vezetője munkaideje felhasználását és beosztását, a foglalkozások megtartásának kötelezettségén kívül maga jogosult meghatározni. A pedagógus kötelességei és jogai A pedagógus alapvető feladata a rábízott a tanulók nevelése, oktatása, a kollégiumi nevelés országos alapprogramja szerint. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy 

nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a tanuló személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a tanuló egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét,

51


ÉS

KOLLÉGIUM




  







 

        

a különleges bánásmódot igénylő tanulóval egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű tanuló felzárkózását elősegítse, segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat, előmozdítsa a tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására, egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a tanulókat, a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, a kollégium döntéseiről, a tanuló tanulmányait, fejlődését érintő lehetőségekről – a tájékoztatást szükség szerint levélben, telefonon, elektronikus úton tegye meg. a testi testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő - és szükség esetén más szakemberek bevonásával, tegyen meg minden tőle telhetőt annak érdekében, hogy a felelősségére bízott tanulók szűkebb és tágabb lakókörnyezete folyamatosan megfeleljen az elvárásoknak (higiéniai, vagyonvédelmi, esztétikai szempontok), a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon, az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, nevelő és oktatómunkáját éves és foglalkozási szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét, a pedagógiai programban meghatározottak szerint a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munkáját, vegyen részt a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát, tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését folyamatosan irányítsa, a pedagógiai programban és az SzMSz-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse, pontosan és aktívan vegyen részt a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, a kollégiumi ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken, határidőre szerezze meg a kötelező minősítéseket, a hivatali titkot őrizze meg, hivatásához méltó magatartást tanúsítson, a tanuló érdekében működjön együtt munkatársaival és más intézmények – különösen az érintett iskola – dolgozóival (osztályfőnök).

2.22. Mindazok a kérdéseket, amelyek meghatározását jogszabály előírja, továbbá a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdés, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, vagy nem lehet szabályozni. A kollégium szakmai tekintetben önálló.

52


ÉS

KOLLÉGIUM


A szervezettel és a működéssel kapcsolatosan minden olyan ügyben a szervezeten belül a döntési hatáskörrel rendelkező személy, szervezet dönt, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe.

2.22.1. A tanulókhoz kapcsolódó működési szabályok – kollégiumi jogviszony, tanulói jogok A kollégiumi jogviszony létrehozása A leendő kollégiumi tanulók a továbbtanulási lapjukon kérhetik kollégiumi elhelyezésüket, erről az érintett iskola igazgatója küld hivatalos értesítést. A felvételt kiskorú tanuló esetén a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló kérheti írásban. A felvétel szempontjai: szociális rászorultság, földrajzi távolság, közlekedési lehetőség valamint egyéni szempontok. A felvételről az intézmény igazgatója dönt. A kollégiumi tagság megszűnése, megszüntetése A tanuló kollégiumi tagsága megszűnik a) a tanulói jogviszony megszűnésével, egyébként a tanév végén, b) a kollégiumból kizáró fegyelmi határozat jogerőre emelkedésével, c) ha a tanuló kollégiumi tagságát fizetési hátralék miatt az igazgató - a szülő, nagykorú tanuló esetében a tanuló eredménytelen felszólítása és a tanuló szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszűnés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján, d) ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő a tanuló kollégiumi tagságáról írásban lemond, a nyilatkozatban megjelölt napon, e) ha a tanulót másik kollégium átvette, az átvétel napján. Kiköltözés: a tanév rendje szerinti utolsó tanítási napon tanulói adminisztráció nélkül, a tanév más időpontjában a kollégiumi tagsági viszonyt megszüntető határozat napján. Utóbbi esetben az adminisztrációt a szabályozott eljárás szerint kell lefolytatni (tartozások, követelések), ennek felelőse a csoportvezető tanár. Általános működési rendelkezések Beköltözés, kollégiumi csoport A tanulók egyéni kiértesítés szerinti napon költöznek be a kollégiumba. (a 9. évfolyam számára Gólyatábort szervezünk) A kollégiumba felvett tanulókból kollégiumi és foglalkozási csoportokat kell kialakítani. A csoport létszámát és összetételét a helyi körülmények - alapvetően a pedagógiai program - figyelembe vételével az igazgató határozza meg a nevelőtestület és a diákönkormányzat javaslatainak meghallgatásával. A kollégiumi csoport átlagos létszám 25 fő (maximum 27 fő). A foglalkozási csoportok létszáma 5-27 fő, egyéni törődés esetén (mely általános személyiségfejlesztés vagy tantárgyi fejlesztés is lehet) 1-4 fő. A tanuló, a kiskorú tanuló szülőjének írásbeli nyilatkozatát be kell szerezni minden olyan kollégiumi döntéshez, amelyből a tanulóra, (szülőre) fizetési kötelezettség hárul, továbbá kiskorú tanuló esetén a kollégiumi tagsági viszony keletkezésével, megszűnésével, a tanulóra háruló fizetési kötelezettségekkel (pl. kártérítés) kapcsolatos ügyekben a szülőt írásban értesíteni kell. A tanuló jogai A tanuló joga különösen, hogy igénybe vegye a kollégiumban rendelkezésre álló eszközöket, a kollégium létesítményeit.

53


ÉS

KOLLÉGIUM


A tanuló joga különösen, hogy hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról. A tanuló joga különösen, hogy részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek. A tanuló joga különösen, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, a kollégium működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen a kollégium vezetőihez, pedagógusaihoz, a diákönkormányzathoz, és arra legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül érdemi választ kapjon. A tanuló joga különösen, hogy személyesen vagy képviselői útján- jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában. A tanuló joga különösen, hogy a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, továbbá kérje az őt ért sérelem orvoslását. A tanulónak joga, hogy a nevelési és a nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki. A kollégium házirendje biztosítja ezen jog érvényesülését. Szociális támogatás rászoruló tanulók részére A támogatás alapvetően a lakóhely szerint illetékes önkormányzat jogköre. A csoportvezető tanár tájékozódás után segíti az érintett szülők ilyen irányú szándékát. Kedvezményes étkezés biztosítása A hatályos jogszabályok értelmében megfelelő dokumentáltság esetén biztosítjuk a kedvezményes étkezést. Ha a nevelési-oktatási intézmény fenntartója vagy az intézmény vezetője megállapodást kíván kötni az intézményben üzemelő áruautomata működtetésére, döntéséhez beszerzi az iskola-egészségügyi szolgálat szakvéleményét. Az iskola-egészségügyi szolgálat abban a kérdésben foglal állást, hogy az árukínálat megfelel-e az egészséges táplálkozásra vonatkozó ajánlásoknak, továbbá hogy tartalmaz-e olyan terméket, amely alkalmas lehet a tanuló figyelmének, magatartásának olyan mértékű befolyásolására, hogy azzal megzavarja az nevelési- oktatási intézmény rendjét, vagy rontsa a nevelő-oktató munka hatékonyságát. Tanulót megillető díjazás A tanulót az SzMSz-ben meghatározott mértékű díjazás illeti meg, ha a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert. Ha az előállított dolog a Ptk. szerinti szellemi alkotás, e rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szellemi alkotás átadására a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott szellemi alkotás munkáltató részére történő átadására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A megfelelő díjazásban a tanuló - tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével - és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg, ha alkalomszerűen, egyedileg elkészített dolog értékesítéséből, hasznosításából származik a bevétel. Az oktatás keretében, az oktatási folyamat részeként rendszeresen elkészített dolog esetén a megfelelő díjazást a teljes képzési folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani.

54


ÉS

KOLLÉGIUM


Kimenő, hazautazás A tanulók minden tanítási napon 16 óráig, valamint 19 órától 21 óráig szabadon rendelkeznek idejükkel. Általános jogaikat és kötelezettségeiket a házirend tartalmazza. A kollégium munkarendjét úgy határozzuk meg, hogy a tanuló elhatározása szerint – amennyiben kollégiumi kötelezettségét nem érinti - rendszeresen hazalátogathasson. Hét közben hazautazási engedély adható:   

szülői kérésre tanítási szünet esetén hét végén a tanulót a kollégium csak a szülői házba engedi. Egyéb kérést csak írásos szülői támogatás esetén teljesít a kollégium

Az intézményt a tanulóra vonatkozó kötelező foglalkozások idején csak akkor hagyhatja el a tanuló, ha erre írásos engedélye van (kimenő). Kimenőt elsősorban a csoportvezető tanár illetve az ügyeletes tanár adhat.  

9 -12. évfolyamos tanulónak: 13. évfolyamtól:

21:00-ig, ill. egyedi elbírálás alapján 22:00-ig, ill. egyedi elbírálás alapján.

A tanuló távolmaradásának, mulasztás igazolásának rendje: Igazolt a tanuló távolmaradása, ha   

írásos nevelőtanári engedélye van (kimenő, város elhagyás) háziorvosi igazolást mutat be a hiányzást követő 24 órán belül a szülő a távolmaradást megelőzően előre kikérőt nyújt be

Amennyiben a tanuló a házirendben meghatározott időre nem érkezik vissza, úgy a kollégiumot az időpont lejárta utáni 24 órán belül értesíteni köteles távolmaradásának okáról és visszaérkezésének várható időpontjáról. Ha a tanuló nem teljesíti e kötelezettségét és a csoportvezető tanárnak semmilyen információ nem áll rendelkezésre a tanulóról, úgy a visszaérkezés időpontjától számított 24 órán belül a szülőket értesítenie kell a tanuló távolmaradásáról. A szülővel történő kapcsolatfelvétel felelőse a csoportvezető tanár. A többnapos (legalább három) tanítási szünetekben, továbbá a téli, tavaszi, őszi, nyári szünetekben a tanulók hazautaznak, a kollégium nem, illetve csak indokolt esetben - pl. ha a hazautazás akadályoztatva van, vagy a fenntartó elrendeli – üzemel. Ilyen esetekben a kollégiumot pénteken, illetve az utolsó tanítási napon délután 16:00 óráig el kell hagyni, és a tanítást megelőző napon 16.00-tól lehet oda visszatérni

2.22.2. Térítési díj, élelmezés A tanuló a térítési díjat az általa írásban igényelt étkezési szolgáltatás előtti hónapban, az arra kijelölt napon köteles befizetni. Ezt követően a pótbefizetési napon rendezheti tartozását. Ha a tanuló önhibájából nem fizet az arra kijelölt napokon, fegyelmi vétséget követ el. A kollégiumi térítési díj alapja az étkezési költség. Az étkezés megrendelésének szabályai: A kollégium kötelezett arra, hogy étkezési szolgáltatást nyújtson, de teljes körűen nem kötelezi a tanulókat arra, hogy ezt a szolgáltatást igénybe is vegyék. A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja (46/2001. (XII. 22.) OM rendelet) felelősséget ró a kollégiumra, hogy gondoskodjunk a gyermekek, fiatalok megfelelő fejlődéséről, ezért az étkezési folyamatot kiskorú tanuló esetén a szülővel egyeztetjük.

55


ÉS

KOLLÉGIUM


Az érettségizett tanulók (13-15. évfolyam) minden korlátozás nélkül rendelik étkezésüket.

2.22.3. A tanulókhoz kapcsolódó tanulásszervezési, kollégiumi életet szervező szabályok A tanév helyi rendjét a mindenkori jogszabály (rendelet) szerint alakítjuk ki. A kollégiumi tanév helyi rendjében meg kell határozni:     

a kollégiumi foglalkozás nélküli munkanapokat, ha a kollégium szervez ilyet, a szünetek időtartamát, a megemlékezések, a nemzeti, a kollégiumi ünnepek megünneplésének időpontját, az évi rendes diákközgyűlés idejét, a nevelőtestületi értekezletek időpontját.

A kollégiumi foglalkozás nélküli munkanapon szükség esetén gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről. Az érettségi előtt álló végzős tanuló kollégiumi ellátása a ballagás napjáig tart. Ezt követően egyéni kérés benyújtásával igényelhető kollégiumi ellátás, melyről a csoportvezető tanár véleményének meghallgatásával az igazgató dönt. A tanév rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti az éves munkatervben. A tanulók részére a jogszabályok alapján az alábbi foglalkozástípusokat szervezzük. A kollégisták számára a csoportvezető tanár heti 15 óra kötelező foglalkozást ír elő. Felkészítő Tanulást segítő foglalkozások:     

rendszeres iskolai felkészülést biztosító foglalkozás, tehetséggondozó foglalkozás, felzárkóztatása, a kiemelkedő képességű tanulók gyorsabb haladásának, sajátos érdeklődésű tanulók foglalkoztatásának biztosítása, szakkörök, diákkörök,

Csoportfoglalkozások:   

tematikus csoportfoglalkozások, általános csoportfoglalkozás. Speciális ismereteket adó felkészítő foglalkozások

Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások és egyéni törődést biztosító foglalkozások A szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások:  



a szakkörök, önképzőkörök, valamint a szabadon választható foglalkozások együttes néven diákkörök, a diákkörök közül a szakköröknek kiemelt jelentősége van: o a tanulók igényeinek, érdeklődési körének megfelelően szerveződnek, o a foglalkozások meghatározott rendben, tematika szerint történnek, o a foglalkozásokról naplót kell vezetni, ha azt a tanuló a rendelet alapján kötelező foglalkozásnak választotta, a szakkörökön kívüli egyéb foglalkozások:

56


ÉS

KOLLÉGIUM


o o



a tanulók javaslatára jönnek létre, vezetését az intézmény pedagógusa, vagy más külső szakember végzi az intézményvezető felkérésére. A tanulmányi, szakmai, kulturális versenyek, házi bajnokságok, diáknap.

A mindennapi testedzés formái A kollégiumi életet, napirendet úgy kell kialakítani, hogy a tanulók részére biztosítva legyen naponta a testmozgás, sportolás lehetősége. A kollégiumban naponta használható az udvaron a kézilabda pálya, a strand-röplabdapálya, az iskolában a tornaterem. Igénybevételük a csoportvezető tanár engedélyével és felelősségével történhet. A helyiségben feltűntetett rend alapján használható a kondicionáló terem. Működtetéséért az ügyeletes pedagógus a felelős. A kollégiumban szervezett foglalkozások formáit, tematikáit bővebben a Pedagógiai program tartalmazza. A kollégista tanulók munkarendje A tanulók az iskolai szervezésű elfoglaltságokon kívüli időt a kollégiumban töltik és tanulásra, művelődésre, sportolásra, szórakozásra, szervezett kollégiumi foglalkozásokra, rendezvényekre, személyes dolgaik és környezetük tisztántartására, valamint pihenésre fordítják. Az intézményi rendszabályok (házirend) tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit, valamint a tanulók belső munkarendjének részletes szabályozásait. A házirend betartása minden kollégista jogviszonyban lévő tanuló számára kötelező (függetlenül a tanuló életkorától). Erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a beosztott pedagógusok ügyelnek. A tanuló felügyeletére vonatkozó szabályozás A tanuló felügyelete A tanuló felügyelete a nevelési- oktatási intézményben: a tanuló testi épségének megóvásáról és erkölcsi védelméről való gondoskodás, a nevelési-oktatási intézménybe történő belépéstől – jellemzően a vasárnaponkénti visszaérkezéstől - a nevelési-oktatási intézmény jogszerű elhagyásáig - jellemzően a péntek délutáni hazautazásig - terjedő időben, továbbá a pedagógiai program részeként kötelező, a nevelési-oktatási intézményen kívül tartott foglalkozások, programok ideje alatt. A kollégiumban biztosítjuk a pedagógiai felügyeletet azoknak a tanulóknak, akik nem vesznek részt kollégiumi foglalkozáson. Erre a feladatra főügyeletesi rendszert működtetünk. A foglalkozásokra beosztott tanulók felügyeletét a foglalkozást vezető pedagógus látja el. Ébresztést követően a főügyeletesi beosztás kezdetéig a munkavégzésre beosztott tanár(ok) látja el a tanulók felügyeletét. Éjszaka ügyeletes tanár gondoskodik a tanulók felügyeletéről.

2.22.4. A kollégium működési rendjét meghatározó okmányok, a törvényes működés alapdokumentumai, nyilvánosság, tájékoztatás    

alapító okirat szervezeti és működési szabályzat minőségirányítási program pedagógiai program

57


ÉS

KOLLÉGIUM


  

házirend közalkalmazotti szabályzat éves munkaterv

Az alapító okirat A dokumentum a jogszerű működés alapfeltételeit tartalmazza. Megismerhetik az intézménnyel jogviszonyban lévők. Tájékoztat: igazgató. Tájékoztatás kérése: írásban. Elhelyezése: titkárság A szervezeti és működési szabályzat Az intézmény – a jogszabályi előírásoknak megfelelendő – alapító okiratában foglalt működési tartalmak folyamatait e Szervezeti és Működési Szabályzatban részletezi. Megismerhetik: minden érdeklődő. Tájékoztat: igazgató. Tájékoztatás kérése: írásban. Elhelyezése: titkárság, weblap A pedagógiai program Az intézmény pedagógiai programja képezi a kollégiumban folyó nevelő-, oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Megismerhetik: minden érdeklődő. A kollégium a pedagógiai programjának legalább egy példányát oly módon köteles elhelyezni, hogy azt a szülők és a tanulók szabadon megtekinthessék. A kollégium vezetője vagy az általa kijelölt pedagógus köteles a szülők, tanulók részére tájékoztatást adni a pedagógiai programról. Tájékoztat: igazgató. Tájékoztatás kérése: írásban. Elhelyezése: titkárság, weblap A házirend Az intézményben érvényes jogi normák gyűjteménye Megismerhetik: minden érdeklődő. Tájékoztat: igazgató Tájékoztatás kérése: írásban. Elhelyezése: titkárság, tanári szobák, weblap

58


ÉS

KOLLÉGIUM


A házirend egy példányát a kollégiumba történő beiratkozáskor a szülőnek, a tanulónak át kell adni, továbbá annak érdemi változása esetén arról a szülőt, a tanulót tájékoztatni kell. Az éves munkaterv Az intézmény hivatalos dokumentuma, mely az intézményi célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok operatív, időre beosztott cselekvési terve a felelősök megjelölésével. A nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. Megismerhetik: minden érdeklődő. Tájékoztat: igazgató Tájékoztatás kérése: írásban. Elhelyezés: titkárság, tanári szobák 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól A kollégium egész területén a dohányzás tilos. Ezen szabályozás betartása érdekében a szükséges helyeken tiltó táblák találhatók. A házirendben is nyomatékosítjuk ezt a szabályt.

3.

A kollégiumi működés egyéb szabályai

3.1.

Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei

Az egyéb foglalkozások célja a kollégista tanulók érdeklődésének teljes körű lefedése. A foglalkozások heti egy alkalommal (min. 45 perc, max. 60 perc) kerülnek megtartásra.

3.2.

A felnőttoktatás formái

A kollégium nem folytat felnőttoktatást.

3.3.

3.3.1.

A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formáját és rendjét, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása) Diákönkormányzathoz kapcsolódó általános szabályozás

A tanulók, diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg. A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt    

saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, a kollégiumi diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint

59


ÉS

KOLLÉGIUM


A diákönkormányzat SzMSz-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az SzMSz jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes a kollégium SzMSzével, házirendjével. Az SzMSz jóváhagyásáról a nevelőtestületnek a jóváhagyásra történő beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. Az SzMSz-t vagy annak módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:          

az SzMSz jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása előtt. a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, a kollégiumi sportkör működési rendjének megállapításához, az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához,

Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelőzően meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja a kollégium helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola, a kollégium működését. A diákközgyűlés összehívását a kollégiumi diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint illetve rendkívüli esetekben bármikor. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákönkormányzatok jogosultak szövetséget létesíteni, továbbá ilyenhez csatlakozni. A szövetség a kollégiumban a diákönkormányzat jogait nem gyakorolhatja.

3.3.2.

A kollégium vezetése és a DÖK közötti kapcsolattartás formái

A kollégiumvezető a diákönkormányzatot segítő pedagógussal heti rendszerességgel tart kapcsolatot, személyes megbeszélés, tárgyalás, értekezlet, gyűlés, diákközgyűlés, írásos tájékoztatók formájában. A kollégiumvezető a kapcsolattartás során:    

átadja a diákönkormányzati szervnek, illetve képviselőjének a diákönkormányzat véleményezési, egyetértési, illetve javaslattételi joga gyakorlásához szükséges dokumentumokat; a dokumentumok értelmezéséhez szükséges tájékoztatást, felvilágosítást kérésre biztosítja; megjelenik a diákközgyűlésen, válaszol a neki az intézmény működésével kapcsolatban feltett kérdésekre; a diákönkormányzat javaslatait, véleményét figyelembe veszi az intézmény működtetése, illetve a tanulókkal kapcsolatos döntések során.

60


ÉS

KOLLÉGIUM


A diákönkormányzat, illetve diákképviselők a kapcsolattartás során:   

3.3.3.

gondoskodnak a véleményezési, egyetértési, illetve javaslattételi jog gyakorlása miatt átvett dokumentumok áttekintéséről, és az érintett jog gyakorlásáról; aktívan részt vesznek azokon a fórumokon, melyekre megjelenni jogosultak, illetve ahová meghívták, s az intézmény működésével, illetve a tanulókkal kapcsolatos kérdéseket érint; gondoskodnak az intézményvezető megfelelő tájékoztatásáról (írásbeli meghívó) a diákönkormányzat gyűléseire, illetve egyéb programjaira.

A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek

Az intézmény biztosítja a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket. Az intézmény a működés feltételeként biztosít:  

a diákönkormányzat működéséhez szükséges helyiséget, a diákönkormányzat működéséhez szükséges berendezési tárgyakat,

A fentiek részletezése:    

  

3.4.

A diákönkormányzat működéséhez közvetlenül szükséges helyiség: DÖK szoba A helyiség igénybevétele időben korlátozott, a következők szerint: naponta 6:00 órától 22:00 óráig. A diákönkormányzat működéséhez rendelkezésre bocsátott berendezések: minden olyan tárgy, amivel a kollégium rendelkezik, kivételt képeznek az irodai helyiségek. A berendezések használatával kapcsolatos egyéb előírás: a nagy értékű tárgyi eszközöket csak akkor lehet használni, ha azoktól a nevelőtanároktól veszik igénybe, akik felelnek ezekért a berendezésekért. A diákönkormányzat támogatása: a diákönkormányzat az intézmény által a számára kijelölt helyiséget és berendezéseit a működése erejéig térítés nélkül használhatja, a diákönkormányzat kérésére, az intézményvezető hozzájárulásával jogosult térítés nélkül használni az intézmény egyéb helyiségeit is (pl. közgyűlés, egyéb rendezvény stb.).

A gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend

A baleset-megelőzés főbb feladatai: A tanulóbalesetek megelőzése érdekében minden tanév elején a csoportvezető tanár tájékoztatja a tanulókat a baleset megelőzésével kapcsolatos helyes magatartásról, külön felhívja a figyelmet azokra a dolgokra, melyek veszélyt okozhatnak, valamint az elektromos háztartási gépek helyes használatára. Ezen tájékoztatásról a pedagógus jegyzőkönyvet vesz fel. További feladatok:  

olyan környezetet kell teremteni a nevelési-oktatási intézményben, amely alkalmas a balesetbiztonsággal kapcsolatos szokások, magatartási formák kialakítására, a foglalkozások során a nevelési-oktatási intézmény sajátosságaira figyelemmel ki kell alakítani a tanulókban a biztonságos intézményi környezet megteremtésének készségét, a baleset-megelőzési ismeretek elsajátítását a főbb közúti közlekedési balesetek, a mérgezés, fulladás veszélyei, az égés és áramütés valamint az esés témakörében, 61


ÉS

KOLLÉGIUM




fejleszteni kell a tanuló biztonságra törekvő viselkedését.

A tanulók saját elektromos berendezést csak a csoportvezető tanár engedélyével használhatnak. (Legfontosabb balesetvédelmi előírások, illetve tiltások a házirendben is megtalálhatók.) Amennyiben a tanulók vészhelyzetet, vagy balesetet észlelnek, szólniuk kell az ügyeletes tanárnak. A tanár mérlegelése alapján elhárítja a vészhelyzetet, elsősegélyben részesíti a tanulót (sérültet), szükség esetén orvost vagy mentőt hív. Tűz esetén értesíti a tűzoltóságot, illetve a tűzriadó szabályainak megfelelően jár el.

62


ÉS

KOLLÉGIUM

AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata 1.

Általános információk

1.1.

A könyvtárra vonatkozó adatok

Neve: Dombóvári Apáczai Csere János Szakközépiskola és Kollégium Könyvtára Címe: 7200 Dombóvár, Arany János tér 21. Telefon: 125-ös mellék Létesítésének ideje: 1976. Elhelyezése: Az iskola központjában, az első emeleten, a díszteremmel szemben. Alapterülete:100m2 Helyiségek:  

1.2.

olvasóterem kutatószoba

Fenntartása és szakmai irányítása

A könyvtár a Dombóvári Apáczai Csere János Szakközépiskola és Kollégium szervezetében működik. Fenntartásáról és fejlesztéséről az iskola igazgatója gondoskodik. Működését az általános igazgatóhelyettes irányítja és ellenőrzi.

1.3.

Az iskolai könyvtár gazdálkodása

Az iskola költségvetésében meghatározott összegből történik, tervszerűen és folyamatosan. Feladatai: 16 /1998. MKM rendelet szerint 1. Alapfeladatok:     

a gyűjtemény folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról tanórai foglalkozások tartása az egyéni és csoportos helyben használat biztosítása könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését

2. Kiegészítő feladatok:      

tanórán kívüli foglalkozások tartása számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása tájékoztatás nyújtása más könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének a biztosítása részvétel a könyvtárak közötti dokumentum és információcserében közreműködés az iskolai tankönyvellátás lebonyolításában.

63


ÉS

KOLLÉGIUM


2.

A könyvár működési rendje

2.1.    

Általános tudnivalók A használók jogait és kötelességeit a könyvtár használati szabályzata rögzíti, amely a könyvtárban kifüggesztve olvasható. Az iskolai könyvtár nem nyilvános, ezért csak az iskola tanulói és saját közalkalmazott dolgozói használhatják. A szolgáltatások igénybevétele (a nyomtatás és fénymásolás kivételével) díjtalan. A könyvtár a tanév szorgalmi időszakában tanítási napokon látogatható a nyitvatartási időben.

A könyvtár használata során is a kulturált viselkedés általánosan szokásos normáit kell követni. Ezen túlmenően be kell tartani az alábbi viselkedési szabályokat:  

2.2.

A könyvtárba ételt és italt behozni, ott fogyasztani TILOS! A hangos beszédet kerülni kell, hogy az olvasó-jegyzetelő, ill. kutatást végző személyek tevékenységüket zavartalanul végezhessék!

Nyitvatartási idő

A könyvtár a könyvtáros-tanár munkarendjével megegyezően tart nyitva. A könyvtáros-tanár tanóráinak ideje alatt a könyvtár ZÁRVA tart. A mindenkori nyitvatartási idő (a könyvtáros-tanár órarendjéhez igazodva) a könyvár bejárati ajtaján kifüggesztve található.

2.3.

Használóinak köre

A könyvtár használóinak köre az iskola    

2.4. 

tanulói, nevelőtestülete, adminisztratív- és technikai dolgozói.

A könyvtár szolgáltatásai Kölcsönzés: A könyvtárból bármely dokumentumot kivinni csak a könyvtáros tanár tudtával, a személyi kölcsönzési nyilvántartásban történt rögzítés után szabad. Egyidejűleg 3 darab dokumentum kölcsönözhető 4 hét időtartamra. Ennél több dokumentum kölcsönzését és/vagy ennél hosszabb időre történő kölcsönzést a könyvtáros tanár indokolt esetben engedélyezhet. A kölcsönzési idő lejártakor a kölcsönző köteles a dokumentumokat a könyvtárba visszahozni. Ezt legkésőbb a tanév végén kell megtenni. Letéti állományt (az iskola épületében könyvtáron kívüli elhelyezésre és használatra) kizárólag tanár vehet át, de azt nem kölcsönözheti másoknak. A letétet vagyonvédelmi szempontból biztonságos helyen és anyagi felelősséggel kell tartania.



Tájékoztatás: o bibliográfiai és o adatszolgáltatás

64


ÉS

KOLLÉGIUM




Helyben használat: A kézikönyvtár csak helyben használható. Indokolt esetben a szaktanárok rövid időre kölcsönözhetik. A könyvtáros tanár segítséget ad az információk közötti eligazodásban, az információk kezelésében, a szellemi munka technikájának alkalmazásában. A kézikönyvtár (lexikonok, szótárak, enciklopédiák) csak helyben használható, azaz nem kölcsönözhető. A helyben használathoz kivett dokumentumokat használatuk után az olvasónak nem a polcra, hanem a kijelölt gyűjtőhelyre kell visszatennie.



 

2.5. 

    

2.6. 

 

Csoportos használat: A könyvtárban a könyvtári nyitva tartásnak megfeleltetett ütemterv szerint könyvtárhasználatra épülő szakórák tarthatók. Ezen tanítási órák idején a fentebbi szolgáltatások szünetelnek. Ezekre az órákra a szokásos tanórai rend érvényes. Számítógép használat: A nyitvatartási időben, egyéni belépési kóddal használható a gép. Ha egyszerre több igénylő van, akkor a használat ideje lerövidül. Egyéb szolgáltatások: o Letétek telepítése o Témafigyelés o Információszolgáltatás o Könyv- és könyvtárhasználati órák tartása o Könyvtárhasználatra épülő szakórák előkészítése o Könyvtári rendezvények szervezése o Ajánló bibliográfiák készítése

Biztonsági előírások A könyvtár biztonsági zárának (bejárati ajtó) kulcsa a könyvtáros tanárnál és az iskola portáján vannak elhelyezve. A kulcs csak indokolt esetben (elemi csapás, elháríthatatlan akadály, betegség) esetén adható ki másnak, az iskola igazgatójának engedélyével. A könyvtár tisztaságára ügyelni kell. A takarítást, az esetleges apró karbantartási munkákat lehetőleg a napi nyitva tartás elején vagy végén kell elvégezni. A könyvtárban étkezni és italt fogyasztani, dohányozni és nyílt lángot használni tilos! A könyvtáron belül a bejáratnál elhelyezett kézi tűzoltó készüléket indokolatlanul működtetni nem szabad! A könyvtári helyiségekben be kell tartani a tűzvédelmi szabályokat. Zárás előtt áramtalanítani kell.

Kártérítés, felelősség A kölcsönző tanuló (a letétet kezelő és kölcsönző tanár is) anyagilag felel a dokumentumok megrongálásával vagy elvesztésével okozott kárért. Az elveszett vagy megrongált dokumentumokat köteles egy kifogástalan azonos példánnyal pótolni vagy a leltárkönyvi értéket az iskola pénztárába befizetni. A kártérítés módjáról a könyvtáros-tanár dönt. A szaktanárok részére létesített letéti állományért a szaktanár anyagilag felelős. A könyvtáros-tanár anyagilag és fegyelmileg felel a gyűjtemény gyarapításáért, nyilvántartásáért. Akkor vonható felelősségre a dokumentumok hiányáért, ha bizonyíthatóan nem tartotta be a könyvtár szabályait.

65


ÉS

KOLLÉGIUM


2.7.

Könyvtári tartozás rendezése

A tanulói jogviszony és a dolgozói munkaviszony megszüntetése csak a fennálló könyvtári tartozás rendezése és a könyvtáros-tanár erről adott igazolása után történhet. Ha a könyvtárral szembeni tartozás fennállásakor a tanulói jogviszony (munkaviszony) a könyvtáros tanár tudta nélkül szűnik meg, akkor a kiléptetést végző személyt (tanuló esetében értelemszerűen az osztályfőnököt) terheli az anyagi felelősség.

3.

A könyvtári állomány

3.1.

Az állomány alakítása

Könyvtárunk állományának tükröznie kell iskolánk nevelési és oktatási céljait, tantárgyi rendszerét, tanáritanulói közösségét. Ezért a z állomány fejlesztésében figyelembe kell venni az igazgató, a nevelőtestület és a diákközösség javaslatait, valamint az iskola könyvtári környezetének az adottságait. A könyvtár állományának a gyarapításáért, minőségéért a könyvtáros felel, hozzájárulása nélkül a gyűjteménybe dokumentum nem vásárolható. A szerzeményezés és apasztás helyes aránya növeli a gyűjtemény használhatóságát.

3.1.1. 

 

3.1.2.

Gyarapítás Vétel: Könyvtárunk állománya a gyűjtőköri elveknek megfelelően gyarapodik, vétel, ajándék és csere útján. Az ehhez szükséges anyagi feltételeket az iskola a költségvetésében előre megtervezetten, folyamatosan biztosítja. Ajándék: Intézményektől, egyesületektől, magánszemélyektől, kiadóktól kaphat ajándékot a könyvtár. A gyűjteménybe nem illő műveket jutalmazásra használjuk. Csere: Független a könyvtár költségvetésétől. Alapja a fölös példány lehet, s értékegyenlőség alapján jön létre alacsony példányszámban.

Az állományapasztás

Állományelemzés előzi meg. Szükségessége és mértéke függ:     

a gyarapítás minőségétől az iskola szerkezei és profil váltásától a tanított szakterület forrásainak rátájától a dokumentumok tárolásától, fizikai védelmétől a kölcsönzési fegyelemtől

Okai lehetnek:   

tervszerű állományapasztás: elavult, fölösleges dokumentumok kivonása természetes elhasználódás: a használatra alkalmatlanná vált dokumentumok hiány: elháríthatatlan esemény miatt megsemmisült dokumentumok o a kölcsönzés közben elveszett dokumentumok o az állományellenőrzési hiány

66


ÉS

KOLLÉGIUM


3.2. 



Az állomány nyilvántartása Állomány nyilvántartása o egyedi és csoportos leltárkönyv o számítógépes Kölcsönzési nyilvántartások o füzetes nyilvántartás o számítógépes

Az egyéb dokumentumokról pedig csak egyedi nyilvántartást: brosúraleltárkönyvet a brosúrákról, az audiovizuális eszközökről, számítógépes programokról is külön leltárkönyv készül, egy leltárkönyvben regisztrálva, a típust jelző betűvel és ugrószámozással.

3.3.

Állományba vétel

A dokumentumok állományba vétele a 3/1975. (VIII.17.) KM-PM együttes rendelet és az MSZ 3448-78 szabvány szerint történik. A tartós megőrzésre szánt dokumentumokat 8 napon belül a könyvtáros állományba veszi.

3.4. 

   

3.4.1.  



3.5.

Az állomány egységei és azok raktári rendje Kézi- és segédkönyvtár, mely az alapgyűjteményen kívül tartalmazza a munkaeszközként használt, valamint a házi és ajánlott irodalom egy-egy példányát. Helyben használható állományegység. o Raktári rendje: a szépirodalom betűrendben, az ismeretközlő irodalom szak, ezen belül betűrendben. Duplum állomány, mely az ismeretközlő és szépirodalom tanórákon használható többes példányait tartalmazza. Korlátozottan kölcsönözhető állományegység: o Raktári rendje: mint az előzőeké. Kölcsönözhető ismeretközlő és szépirodalmi állomány, melynek rendje megegyezik az előzőekével. Periodikák: napi, heti és havi lapok, melyek a tanulóknak és a pedagógusoknak a tanuláshoz, tanításhoz, önműveléshez, általános tájékozódáshoz szükségesek.

Különgyűjtemények Nevelői kézikönyvek, tankönyvek, brosúrák. Szakdolgozatok az iskola történetéről. Részben kölcsönözhető állomány Audiovizuális állomány: a videofilmek az iskola stúdiójában találhatók, kezelőjük és kölcsönzőjük az oktatástechnikus, a könyvtárban csak lista található róluk o Hanglemezek, hangfelvételek, oktatócsomagok, számítógépes programok, interaktív és elektronikus tananyagok o Raktári rendjük: külön egységenként kezelve találhatók Letéti állományok: melyeket a könyvtárból kihelyeztünk az alábbi helyekre: nyelvi labor, számítógépes szaktanterem, igazgatói iroda, tanári szoba, kollégium

Az állomány ellenőrzése

A könyvtár állományának ellenőrzését a 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM együttes rendelet szerint végezzük.

67


ÉS

KOLLÉGIUM


A könyvtár revízióját az iskola igazgatója rendeli el, a leltározás végrehajtásáért, a személyi és tárgyi feltételek biztosításáért a gazdasági vezető a felelős. Az ellenőrzés lehet időszaki vagy soron kívüli, módja szerint folyamatos vagy fordulónapi, mértéke szerint teljes vagy részleges. A leltározás alatt a könyvtári szolgáltatás szünetel, ezért azt szorgalmi időn kívül kell elvégezni. Az ellenőrzés lebonyolításához ütemtervet kell készíteni, melyet az igazgató hagy jóvá. A revíziót legalább két személynek kell lebonyolítania, s befejezésekor jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet három napon belül át kell adni az iskola igazgatójának. A leltározáskor felvett hiány v. többlet okait a könyvtáros-tanárnak meg kell indokolnia. Az elveszett, elhasználódott, fölösleges, elavult dokumentumokat folyamatosan kigyűjtjük és általában tanév végén töröljük az állományból. Az állományellenőrzési nyilvántartások:  

4.

leltározási ütemterv jegyzőkönyv

Az iskolai könyvtár gyűjtőköre

4.1.

Könyvtárunk gyűjtőkörét meghatározó tényezők

Iskolai források:    

Iskolánk képzési profilja: közgazdasági, közlekedési, informatikai, közbiztonsági Nevelési és oktatási céljai: A tudás gyarapításával együtt a személyiségfejlődés biztosítása. Olyan személyiség kialakítása, akiben él az önművelődési igény, van erkölcsi és esztétikai értéktudata. A tantárgyi követelményrendszert iskolánk a világbanki ajánlások figyelembevételével fogalmazta meg. A könyvtárpedagógiai program megvalósítása bár minden tantárgyhoz kötődik, elsősorban az irodalom és az informatika tantárgyakhoz kapcsolódik

Iskolán kívüli források:    

4.2.

A városi könyvtár szolgáltatásainak igénybevétele A szakmai társintézmények szakgyűjteményei és szolgáltatásai Az országos és a megyei pedagógiai intézetek szolgáltatása Számítógépes hálózatokon elérhető információk

Főgyűjtőkör és mellékgyűjtőkör

Főgyűjtőkör: A könyvtár elsődleges funkciójából adódó feladatok megvalósítását segítő dokumentumok tartoznak az állomány főgyűjtőkörébe. Minden olyan dokumentum, amely a pedagógiai program műveltségi területei és tantervei szerint megvalósuló tanítás-tanulás során eszközként jelenik meg. Mellékgyűjtőkör: a tananyaghoz nem közvetlenül kapcsolódó, kevésbé hangsúlyos feladatokhoz kapcsolódó dokumentumok.

68


ÉS

KOLLÉGIUM


4.3.

A gyűjtőkör dokumentumtípusai

Típustól függetlenül minden, amelynek tartalma az iskolai oktató-nevelő munkához szükséges. Elsősorban mégis a hagyományos dokumentumokat gyűjtjük.

4.3.1.        

4.3.2.  

4.3.3.    

4.4.

Könyvek kézi- ill. segédkönyvek a tantervi törzsanyagba tartozó házi olvasmányok az ajánlott olvasmányok az óravezetés keretében munkáltatóeszközként használatos művek a tananyagot kiegészítő v. ahhoz közvetlenül kapcsolódó, de nem munkáltató ismeretterjesztő- és szépirodalom a pedagógusok ön- és továbbképzését szolgáló pedagógiai és társtudományi irodalom csak abban az esetben, ha ezeket a műveket a későbbiek során a tanításban és a tanulásban fel lehet használni.

Periodikumok a tanítás-tanulás folyamatába illeszthető napi-hetilapok, folyóiratok az iskola saját folyóirata

Nem nyomtatott ismerethordozók AV dokumentumok: az érvényes taneszköz jegyzékben szereplő, valamint az iskola egyéni szükségletei szerinti dokumentumok. Számítógépes anyagok: CD, CD-multimédia, interaktív tananyag - erős válogatással, a tanítástanulás szükségletei szerint Az iskola kéziratos pedagógiai dokumentumai: tanulói, tanári pályázatok, dolgozatok, az iskola történetére, névadójára vonatkozó iratok. A videofilmek beszerzése a könyvtáros feladat, de raktározásuk és használatba adásuk az oktatástechnikus feladata. Gyűjtésük erős válogatással történik.

A beszerzés forrásai

Az Új Könyvek állománygyarapítási tanácsadó által ajánlott törzsanyag. Minősítő jelzete: S, SK, I, IK Szakmai folyóiratok könyvismertetései, ajánlatai. OPI, OOK, OPKM, Megyei Pedagógiai Intézetek kiadványai, melyekről havi információs levelek formájában tájékoztatást adnak a megye iskoláinak.

4.5.    

Az iskolai könyvtár gyűjtőköréből kizárt dokumentumok Egyetemi és főiskolai jegyzetek, tankönyvek, kivéve, ha a szabad forgalomba kerülő művek kézikönyvként használhatók. Az irodalmi, esztétikai értéket nem képviselő, szórakoztató szabadidős olvasmányok. A tanított tantárggyal, szakmával kapcsolatban álló, de túlzottan részletkérdéseket tárgyaló felsőszintű szakirodalom Könyvritkaságok, régi könyvek (kivéve az iskola történetére vonatkozó és az iskolában lévő muzeális gyűjteményt). 69


ÉS

KOLLÉGIUM


  

4.6.

A középiskola tanulói korcsoportjával foglalkozó szakirodalom. A felsőoktatás-, képzés problémáival foglalkozó művek. A szaktudományi demonstrációs anyag.

részletkérdéseket

tárgyaló

felsőszintű

A gyűjtés szintje és mélysége

Az oktatott tantárgyak, tudományterületének enciklopédikus szintű gyűjtése élvez elsőbbséget. A szépirodalmi művek közül a tananyagban szereplő írók, költők válogatott művei, továbbá a lírai-, drámaiés prózai antológiák,szöveggyűjtemények. Állami és társadalmi, iskolai ünnepélyek megrendezéséhez, műsorok összeállításához felhasználható műsorfüzetek, gyűjteményes kötetek beszerzése élvez elsőbbséget. Az iskolában oktatott tantárgyak középszintű szakirodalmát gyűjtjük elsősorban. Szakközépiskolánk jellegéből adódóan a tanított szakmák /közgazdaságtan, informatika, közlekedés közbiztonsági / alap- és középszintű irodalmát. Kiemelten gyűjtendők a tantervi törzsanyagba tartozó házi olvasmányok (4-5 tanulóra 1 példány) és az ajánlott olvasmányok, a munkáltató eszközként használható művek. (10 tanulóra 1 példány) A tananyagot kiegészítő, vagy ahhoz közvetve kapcsolódó szép- és ismeretközlő irodalom válogatással gyűjtendő.

4.7. 4.7.1.

Az iskolai könyvtár tartalmi összetétele Szépirodalom (ált. az állomány 40 %-a)

A könyvtár a szépirodalom olvastatásával a tanulók személyiségének és önművelődési igényének a fejlesztése terén sokat tehet. Ez a válogatás szempontja a kiemelkedő kortárs magyar és külföldi írók, költők műveinek és a regényes életrajzok, történelmi regények beszerzésénél.         

4.7.2.  

Átfogó lírai, prózai és drámai antológiák a világ és a magyar irodalom bemutatására a teljesség igényével A helyi tantervben szereplő házi és az ajánlott olvasmányok kiemelten, a teljesség igényével A tananyag által meghatározott klasszikus és kortárs szerzők válogatott művei, gyűjteményes kötetei teljességgel A tananyag által meghatározott klasszikus és kortárs szerzők teljes életműve teljességgel A nemzetek irodalmát bemutató klasszikus és modern antológiák válogatással A kiemelkedő, de a tananyagban nem szereplő kortárs magyar és külföldi alkotók művei erős válogatással Tematikus antológiák erős válogatással Regényes életrajzok, történelmi regények erős válogatással Az iskolában tanított nyelvek oktatásához a nyelvtudás szintjének megfelelő olvasmányos irodalom erős válogatással

Szakirodalom (ált. az állomány 60%-a) Kis-, közép- és nagyméretű alapszintű általános lexikonok és enciklopédiák válogatva Kis-, közép- és nagyméretű középszintű általános lexikonok és enciklopédiák teljességgel

70


ÉS

KOLLÉGIUM


   

         

4.7.3.

Kis-, közép- és nagyméretű felsőszintű általános lexikonok és enciklopédiák teljességgel A tudományok, a kultúra, a hazai és egyetemes művelődéstörténet középszintű elméleti és történeti összefoglalói teljességgel. Ki kicsoda? jellegű életrajzi lexikonok A tananyaghoz közvetlenül kapcsolódó, a tudományok egészét v. azok részterületét bemutató szakirányú segédkönyvek: o alapszinten: válogatva o középszinten: teljességgel o felsőszinten: válogatva A tantárgyak, szaktárgyak elméleti és történeti összefoglalói alap- és felsőszinten: válogatva középszinten: teljességgel Szótárak: az iskolánkban tanított nyelvek (angol, francia, német) nagyszótárai és a nem tanított nyelvek kisszótárai Egynyelvű szótárak Adattárak válogatva Atlaszok válogatva Szakirányú felsőfokú oktatási intézmények felvételi és pályaválasztási tájékoztatói és tesztgyűjteményei A helyi tantervben szereplő házi és ajánlott olvasmányok 1-1 példánya a helyi tantervek tanórai munkáltató eszközként használt műveinek 1-1 példánya műsorfüzetek, tematikus antológiák, menetrendek, telefonkönyvek útikönyvek

Ismeretterjesztő irodalom

Teljességgel kell gyűjteni az alapvizsga, az érettségi vizsga követelményrendszerének megfelelő alap és középszintű irodalmat: 

 

       

és

a

szakképesítő

vizsga

Munkáltató eszközként használatos művek: o alapszintű ismeretterjesztő irodalom: válogatva o középszinten: teljességgel A tananyagot kiegészítő v. ahhoz közvetlenül kapcsolódó középszintű ismeretterjesztő irodalom: válogatva A szakmai tárgyak: o alap- és középszintű ismeretközlő irodalma: teljességre törekedve o felsőszintű szakirodalma: erősen válogatva A tanult tantárgyakban való elmélyülést és a tananyagon túlmutató tájékozódást kielégítő középszintű ismeretterjesztő irodalom: erősen válogatva A szakirányú felsőoktatási intézmények pályaválasztási útmutatói teljességre törekedve a többi intézményé válogatva Az iskolában tanított idegen nyelvek (angol, francia, német) tankönyvei, munkafüzetei, tanári kézikönyvei, hangzó anyagai teljességgel Az iskolában tanított nyelvek oktatásához felhasználható idegen nyelvű segédkönyvek válogatva Szak és általános bibliográfiák válogatva Tolna megyére vonatkozó helytörténeti kiadványok válogatva Az iskolatörténettel kapcsolatos nyomtatott dokumentumok teljességgel

71


ÉS

KOLLÉGIUM


4.7.4.

Pedagógiai gyűjtemény

A pedagógiai gyűjtemény a pedagógusok szakmai továbbképzését és az órákra való felkészülését segítő pedagógiai szakirodalom és határtudományainak gyűjteménye. Pedagógiai szakirodalom:          

Pedagógiai lexikonok Egyetemes és magyar neveléstörténeti összefoglalások A nevelés és az oktatás elméletévek foglalkozó legfontosabb kézikönyvek Művelődés- és oktatáspolitikával foglalkozó művek A családi életre neveléssel foglalkozó művek Az értelmi neveléssel és a személyiségformálással kapcsolatos alapvető munkák A műveltségi területek mindennapi tanítási gyakorlatával összefüggő módszertani segédkönyvek, kézikönyvek Az iskolában használt tantervek, tankönyvek, munkafüzetek, feladatgyűjtemények, szöveggyűjtemények, teljességgel Az iskolával kapcsolatos statisztikai és jogi gyűjtemények A középiskolai, ill. a felsőoktatási intézmények tájékoztatói

A pedagógia határtudományai közül elsősorban a pszichológiai irodalmat gyűjtjük: 

Enciklopédiát, szótárakat

A részterületek közül:       

4.7.5.

az általános lélektan, a fejlődéslélektan, a szociálpszichológia és a személyiség-lélektan legalapvetőbb művei. Az alkalmazott lélektanból a nevelés és az olvasás kérdéseivel foglalkozó művek A pszichológiában alkalmazott módszerek kézikönyvei A szociológia, szociográfia, statisztika, jog, közigazgatás irodalma elsősorban enciklopédikus szinten gyűjtendő, ill. azok a művek, melyek a napi pedagógiai gyakorlattal kapcsolatosak

A könyvtáros segédkönyvtára

A könyvtáros tájékozódó, állományalakító, dokumentumfeltáró, katalógusszerkesztő munkáját segítő szabványok, kézikönyvek, bibliográfiák, olvasásszociológiai és módszertani kiadványok, a könyvtárakra vonatkozó jogszabályok gyűjtendők. A tájékoztató munkához a kézi és segédkönyvek mellett válogatva gyűjtendők:     

Általános bibliográfiák, szakbibliográfiák Könyvtári, könyvkereskedői és kiadói katalógusok A könyvtári feldolgozó munkához szükséges segédletek A könyvtári munka módszertani segédletei tartalmi teljességgel gyűjtendők Az iskolai könyvtárakkal kapcsolatos módszertani segédletek teljességgel gyűjtendők

72


ÉS

KOLLÉGIUM


4.7.6.

Hivatali segédkönyvtár

Az igazgatás, a gazdálkodás, az ügyvitel, a munkaügy körébe tartozó legfontosabb kézikönyvek, jogszabálygyűjtemények.

4.7.7.

Periodika gyűjtemény

Iskolánk típusának és fokozatának megfelelő, a tanárok munkáját és a tanulók ismeretszerzését segítő újságok, folyóiratok gyűjtendők:        

Napilapok Pedagógiai hetilapok, folyóiratok A tantárgyak módszertani folyóiratai A tananyaghoz kapcsolódó tudományos és művészeti folyóiratok A szakképzéshez szükséges folyóiratok Közlönyök Pályázati figyelők Iskolakönyvtári folyóiratok

73

DOMBÓVÁRI APÁCZAI CSERE JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA SzMSz / 1. sz. melléklet

SZERVEZETI

ÉS

KOLLÉGIUM IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT

ÉS

MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT (SZMSZ)

1. sz. melléklet: IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT

74


ÉS

KOLLÉGIUM

SzMSz / 1. sz. melléklet

IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT

1. sz. mell.: Iratkezelési szabályzat 1.

Az iratkezeléssel kapcsolatos fogalmak

1.1.    

1.2.

Az iratkezelés az iskolába érkező beadványok és egyéb küldemények, vagy az itt keletkező iratok átvétele, illetékesség szerinti elosztása, iktatása, nyilvántartása a kiadványok és egyéb iratok tisztázása (leírása, sokszorosítása) továbbítása, postára adása, kézbesítése, az irattárazás, irattári kezelés, megőrzés a selejtezés és levéltárnak való átadás

Irat

Minden írott szöveg, számadatsor, tervrajz, amely az iskola működésével kapcsolatban bármilyen anyagban, alakban és bármely eszköz felhasználásával keletkezett.

1.3.

Irattári anyag

Az iskola és jogelődei működése során keletkezet, az iskola irattárában tartozó iratok és az azokhoz kapcsolódó mellékletek.

1.4.

Az iratkezelési szabályzat

Az iratok biztonságos átvételét, feldolgozását, kiadványozását, rendszerezését, nyilvántartását, irattárózását, selejtezését és levéltárba történő átadását szabályozza.

2.

Az iratkezelést ellátó dolgozók feladatai

2.1.     

2.2.

Igazgató elkészíti és kiadja az iskola iratkezelési szabályzatát jogosult az iskolába érkező küldemények felbontására jogosult kiadványozni kijelölni az iratok ügyintézőit meghatározza az iratok selejtezésének és levéltárba küldésének évét

Az általános igazgatóhelyettes

Az általános igazgatóhelyettes ellenőrzi, hogy az iskolában az iratkezelés az iratkezelési szabályzat előírása szerint történjen. Figyelemmel kíséri az iratkezelésre vonatkozó jogszabályokat és annak változásaira az iratkezelési szabályzat módosítása végett felhívja az igazgató figyelmét. Az igazgató távollétében jogosult az iskolába érkező küldemények felbontására. Az igazgató távollétében jogosult kiadványozásra, és kijelöli az iratok ügyintézőjét.

75


ÉS



Az általános igazgatóhelyettes az igazgató távollétében irányítja az iskolatitkár munkáját, és részt vesz az irattári anyag selejtezésében és levéltári átadásában.

2.3.  

Iskolatitkár köteles munkáját az iratkezelésre vonatkozó jogszabályok és az iratkezelési szabályzat előírása alapján végezni, köteles a tudomására jutott hivatali titkot megőrizni

Az iratokkal kapcsolatos feladatai:          

2.4.   

az iratok iktatása az esetleges előíratok csatolása az iratok belső továbbítása az ügyintézőhöz, az ezzel kapcsolatos nyilvántartás vezetése, a kiadványok tisztázása, sokszorosítása a kiadványok továbbítása, átadása a kézbesítőnek a határidős iratok kezelése és nyilvántartása az elintézett ügyek iratainak irattári elhelyezése, az irattár kezelése, rendezése, az irattári jegyzékek készítése, az irattári anyagok selejtezésének és a levéltári anyagok átadásának előkészítését elvégzi

Hivatalsegéd felelős a rábízott küldemények megőrzéséért, iskolán belüli és külső továbbításáért, munkáját az iskolatitkár útmutatása és irányítása szerint végzi felelős a kézbesítőkönyv megőrzéséért

Feladatai az iratkezeléssel kapcsolatban:   

3.

a küldemények postai átvétele a küldemények kézbesítése a kézbesítőkönyv aláíratása a címzettel

Az iratok átvétele és felbontása

3.1.

Az iskolába érkező küldemények kinyitása

Az iskolába érkező küldemények kinyitására az alábbi dolgozók jogosultak:    

igazgató igazgatóhelyettesek postai csomagok átvételére az iskolatitkár valamint szünetekben névre szóló meghatalmazás alapján az iskola dolgozói.

Az iratok átvételével kapcsolatos rendelkezések: 

Az iskolának személyesen benyújtott iratok átvételére az iskola igazgatója, igazgatóhelyettesei és iskolatitkár jogosult. A személyesen benyújtott iratok átvételét kérelemre igazolni kell.

76


ÉS


     



4.


Amennyiben a küldemény címzéséből megállapítható, hogy az nem az iskolát illeti, felbontás nélkül a hivatalsegéd a címzetthez eljuttatja, vagy postán visszaküldi. Ha az irat burkolata sérülten vagy felbontottan érkezett, a küldeményt átvevőnek rá kell írnia a „Sérülten érkezett” illetőleg „Felbontva érkezett” megjegyzést, a dátumot, és alá kell írnia. Felbontás nélkül kell címzetthez továbbítani a névre szóló iratokat, diákönkormányzat, az iskolaszék, a szülői munkaközösség, a munkahelyi szakszervezet részére érkezett leveleket. A névre szóló iratot, amennyiben az nem magánjellegű és hivatalos elintézést igényel, a címzettnek haladéktalanul vissza kell juttatnia az iskolatitkárnak. Amennyiben a küldeményhez pénz, illetékbélyeg, válaszbélyeg van mellékelve, ezt az iratra fel kell jegyezni. A küldemény téves felbontása esetén a borítékot ismét le kell ragasztani. A küldeményt felbontó dolgozónak a borítékra rá kell vezetnie a téves felbontás tényét, s azt a dátummal és aláírással kell ellátnia. Névtelen levelet, ügyiratot irattárazni nem kell.

Az iratokkal kapcsolatos ügyintézés

Az iratokkal kapcsolatos ügyintézési feladatok:          





5.

Az igazgató a küldeménnyel kapcsolatos ügyek elintézésre az iskola dolgozói közül ügyintézőt jelöl ki, és ezt az iraton jelzi (szignálja) Az ügyintéző kijelölésével egy időben az igazgató: meghatározza az elintézés határidejét esetlegesen utasításokat ad az elintézés módjára Az igazgató által szignált iratokat az iskolatitkár köteles haladéktalanul eljuttatni az ügyintézőkhöz. Iktatott irat esetén az átadót be kell jegyezni az iktatókönyvbe. Az ügyintéző az ügyeket haladéktalanul, érkezési sorrendben, illetve határidejük figyelembevételével köteles elintézni. Az ügyintézés határideje: a tanulókkal kapcsolatos ügyekben legkésőbb az iktatás napjától számított 30 nap az iskola működésével kapcsolatos ügyekben az iskola igazgatója dönt a határidőről, amennyiben külön nem rendelkezik, az elintézés határideje az iktatás napjától számított 30 nap Az ügy elintézése történhet személyesen vagy telefonon is, ez esetben a beszélgetés, elintézés időpontját, a beszélgető partner nevét, beosztását, az ügyintézés eredményét az iratra rá kell írni, és azt az ügyintézőnek alá kell írnia. Az ügy elintézése után (legkésőbb az elintézés határidejének napjáig) az iratot az ügyintéző köteles visszajuttatni az iskolatitkárnak. Iktatott irat esetén az irat visszavételét az iktatókönyvbe be kell jegyezni. Az iskolatitkár köteles az ügyintézésre kiadott iratokat és az elintézések határidejét számon tartani, és amennyiben az ügyintézés a határidőig nem történik meg, azt az igazgatónak jelentenie kell.

Kiadmányozás

A kiadmány az iskolai ügyintézés során belső vagy külső ügyfél, szervezet, intézmény számára készült hivatalos irat.

77


ÉS


Az ügyintézőnek az ügyintézés során el kell készítenie a kiadmány tervezetét. A kiadvány tervezetének tartalmi szempontból meg kell egyeznie az elkészítendő kiadmánnyal. Az elkészült tervezetet az ügyintézőnek be kell mutatnia valamelyik kiadmányozási joggal rendelkező vezető dolgozónak. Hivatalos irat az iskolában csak kiadványozási joggal rendelkező vezető dolgozó engedélyével készülhet. Iskolánkban kiadmányozás (és egyben aláírási) joggal az alábbi vezető beosztású dolgozók rendelkeznek:  

igazgató: minden irat esetében, általános és szakmai igazgatóhelyettes: a tanulókkal kapcsolatos iratok esetében.

A kiadványozásra engedélyezett tervezetet az iskolatitkár tisztázza. A tisztázatnak tartalmilag és formailag meg kell felelnie az iratkezelési szabályzat 6. pontjában megfogalmazott követelményeknek. A kiadványozó külön engedélye alapján a kiadványozó aláírása nélkül is készülhet irat. Ilyen esetben az iraton a kiadványozó neve után „s.k.” jelzést kell tenni, és az iratra „A kiadvány hiteles” záradékot kell írni, majd az iskolatitkárnak hitelesítenie kell. Az iratok eredeti példányát az aláírás mellett el kell látni az iskola körbélyegzőjével.

5.1.

Kiadmányozás szabályai

A kiadmányozás szabályait a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ kiadmányozási és helyettesítési rendjéről szóló 2/2013. (I. 15) utasítás tartalmazza.

6.

Az iskola hivatalos iratainak (kiadványainak) tartalmi és formai követelményei  



     

7.

A kiadvány fejlécében (élőfej) az iskola: o megnevezése A kiadvány láblécében (élőláb) az iskola: o címe, o telefonszáma A kiadvány jobb felső részén: o az ügy tárgya o az ügy iktatószáma, o az ügyintéző neve o a hivatkozási szám A kiadvány címzettje A kiadvány szövegrésze (határozat esetében a rendelkező rész és az indoklás is) Aláírás Az aláíró neve, hivatali beosztása Eredeti ügyiraton az iskola körbélyegzőjének lenyomata Keltezés

A kiadványok továbbítása 

A kiadványokhoz a borítékokat az iskolatitkár készíti el. 78


ÉS

KOLLÉGIUM


  



8.


A kiadványok elküldésének módjára, ha az nem közönséges levélként történik, az ügyintézőnek kell utasítást adnia. A küldemények haladéktalan továbbításáért az iskolatitkár a felelős. A küldemény továbbítása történhet: o postai úton, vagy o kézbesítővel. A továbbítás mindkét esetben az igazgató által hitelesített kézbesítő könyv felhasználásával történik.

Az iktatási rendszer

Az iktatás az iktatóbélyegző ügyiraton való elhelyezéséből, a lenyomat rovatának kitöltéséből és az ügyirat lényeges adatainak az iktatókönyvbe való bejegyzéséből áll. Az iktatás az ügyirat kezelésének a legfontosabb része. Az iskola iktatási rendszere évente újrakezdődő sorszámos rendszer, melyet az iskola igazgatója által hitelesített iktatókönyvbe kell rögzíteni. Az intézményhez érkező, illetve ott keletkező iratot iktatással kell nyilvántartani. Az iratokat a beérkezés napján, de legkésőbb az azt követő munkanapon kell beiktatni úgy, hogy abból egyértelműen kiderüljön:       

8.1.

az irat beérkezésének ideje az intézkedésre jogosult neve az irat tárgya az elintézés módja kezelési feljegyzések – az irat hol található, postázás kelte irattári tételszám

Az iktatás hatóköre

Iktatni kell: 

az iskola működéséhez szorosan kapcsolódó dokumentumokat. (iratokat)

Nem kell iktatni:      

8.2.

a tananyagokat tájékoztatókat meghívókat pénzügyi bizonylatokat, számlákat munkaügyi nyilvántartásokat közlönyöket, folyóiratokat

Az iktatóbélyegző

Iktatáskor az iratot el kell látni iktatóbélyegző lenyomatával, amely tartalmazza:    

az intézmény nevét, székhelyét az iktatás dátumát az iktatószámot a mellékletek számát

79


 

8.3.

ÉS


az ügyintéző nevét a határidőt

Az iktatókönyv

Ezzel egy időben a fenti adatokkal megegyezően az iktatókönyvbe is be kell jegyezni:       

a sorszámot az iktatás idejét a beküldő nevét és ügyiratszámát az ügy tárgyát a mellékletek számát az ügyintéző nevét az elintézés módját

Iktatókönyvet minden év kezdetén újra kell nyitni. Az iktatókönyvben nem lehet ceruzával írni, csak kék tollal. Az iktatás sorszáma naptári évenként újra kezdődik. Az év utolsó munkanapján az iktatókönyvet a felhasznált utolsó sorszámot követően aláhúzással, az utolsó iktatás sorszámának feltüntetésével, a körbélyegző lenyomatával és az igazgató aláírásával le kell zárni. Az iktatókönyvben oldalt, iktatószámot üresen hagyni nem szabad. Téves iktatást, vagy téves bejegyzést érvényteleníteni kell. Érvénytelenített iktatószámot újból kiadni nem szabad. Az iktatókönyvben a téves bejegyzéseket át kell húzni, hogy az eredeti szöveg is olvasható maradjon, és fölé kell írni a helyes adatot. Ezt dátumbélyegzővel és aláírással kell ellátni. Hibajavítózni tilos. Az iktatókönyv egy-egy sorszámára csak egy ügyet szabad iktatni. Ha az ügyben az iskola iktatott már iratot, azt az iktatónak csatolni kell az utóbb beérkezett irathoz, és ezeket együtt az alapszámon kell kezelni. Ha egy ügyben több éven át, keletkeznek iratok, akkor az új évben mindig új sorszámon kell kezdeni az iratok nyilvántartását, az előző években iktatott anyagot pedig csatolni kell az új iktatószámhoz. Ha az iratok száma egy naptári évben meghaladja a százat, évenként név-és tárgymutatót kell vezetni. A név-és tárgymutatóban az ügyeket a lényegüket kifejező egy-vagy több címszó –név, tárgy, hely, intézmény alapján nyilvántartani.

9.

Az iktatás rendje

Az iratok iktatása főszám-alszámos rendszerben történik. Minden új beérkező ügyirat a sorban következő főszámot kapja. Ugyanazon ügyben, ugyanabban az évben keletkezett iratokat egy iktatószámon, alszámmal ellátva kell nyilvántartani. Az iktatószám felépítése: főszám – alszám/év/típus/altípus. A főszám és alszám folyamatos sorszám. Az évszám az aktuális év négy számjegye. Alszám csak akkor szerepel, ha egy azonos ügyben több irat is keletkezeik.

9.1. I.

A típus/altípusok felosztása a következő:

Vezetési, igazgatási és személyi ügyek 1. Intézménylétesítés, átszervezés, fejlesztés

80


ÉS

KOLLÉGIUM



2. Jegyzőkönyvek, iratselejtezési jegyzőkönyvek 3. Személyzeti, bér- és munkaügy 4. Munkavédelem, tűzvédelem, balesetvédelem, baleseti jegyzőkönyvek 5. Fenntartói irányítás 6. Szakmai ellenőrzés 7. Megállapodások, bírósági, államigazgatási ügyek 8. Belső szabályzatok, meghatalmazások 9. Határozatok 10. Munkatervek, jelentések, statisztikák 11. Panaszügyek II. Nevelési-oktatási ügyek 12. Tanulók hiányzása 13. Tanulói fegyelmi és kártérítési ügyek 14. Szaktanácsadói, szakértői vélemények, javaslatok, ajánlások 15. Tanulószerződések 16. Vizsgaszervezés (érettségi, szakmai, javító) 17. Gyermek- és ifjúságvédelem 18. Szülői munkaközösség, iskolaszék szervezése, működése 19. Gyakorlati képzés szervezése 20. Vizsgajegyzőkönyvek 21. Tantárgyfelosztás 22. Közösségi szolgálat teljesítéséről szóló dokumentum III. Gazdasági ügyek 23. Éves költségvetés, költségvetési beszámolók, könyvelési bizonylatok 24. Gyermekek, tanulók ellátása, juttatásai, térítési díjak 25. Közbeszerzés anyagai 26. Egyéb

10. Az irattár   

 







Az elintézett iratokat az iskolatitkárnak haladéktalanul el kell helyeznie az irattárba Az irattári őrzés idejét az irattári terv határozza meg. Az irattárban csak olyan iratot szabad elhelyezni, amelynek kiadványai továbbításra kerültek a címzetthez, és határidős kezelést már nem igényelnek. Ettől eltérni csak az igazgató engedélyével lehet. Az irattárba helyezést az iktatókönyv megfelelő rovatában fel kell tüntetni. Az iskola három évnél nem régebbi iratait a kézi irattárban kell kezelni. A kézi irattárban az iratokat évek, ezeken belül pedig az iktatószámok sorrendjében kell őrizni. A kézi irattár helye az iskolában, az iskolatitkár irodájában található. Három év elteltével az ügyiratokat az irattárban az irattári terv tételszámai szerint történő csoportosításban, ezen belül a sorszámok, illetve az alapszámok növekvő sorrendjében kell elhelyezni. Az irattár helye az iskolában a földszinten a 31. számú helyiségben található. Az irattárban elhelyezett iratokat hivatalos használatra az ügyintézőnek legfeljebb 30 napra, az irattári kölcsönzési füzetbe bejegyezve, és elismervény ellenében lehet átadni. Az elismervényt az irattárban az irat helyére kell tenni. Az iskolai anyakönyvek tárolási helye az iskolatitkár irodájában van.

81


ÉS

KOLLÉGIUM





Az irattárban kezelt iratról másolat kiadását csak az iskola kiadványozási joggal felruházott vezető beosztású dolgozója engedélyezheti.

11. Az iratok selejtezése, levéltári átadása  







Az irattár anyagot ötévenként egyszer a selejtezés szempontjából felül kell vizsgálni, és ki kell választani azokat az irattári tételeket, amelyeknek őrzési ideje az irattári terv szerint lejárt. Az iratselejtezés időpontját a selejtezés megkezdése előtt 30 nappal a Tolna Megyei Levéltárnak be kell jelenteni. A selejtezés a Tolna Megyei Levéltár hozzájárulása, illetőleg a bejelentéstől számított 30 nap letelte után kezdődhet meg. Az iratselejtezés alkalmával 3 példányban selejtezési jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell az alábbiakat: o hol és mikor készült a jegyzőkönyv, o mely évfolyam anyagát érinti a selejtezés o mely tételek kerültek selejtezésre, illetőleg a tételekből mely iratok lettek visszatartva o kik végezték és kik ellenőrizték a selejtezést A selejtezési jegyzőkönyv két példányát meg kell küldeni a levéltárnak. A kiselejtezett iratok megsemmisítésére, csak a levéltárnak a visszaküldött jegyzőkönyvre vezetett hozzájárulása után kerülhet sor. A nem selejtezhető közokiratokat a keletkezési időtől számított 15 év helyben őrzés után kell a Tolna Megyei Levéltárnak átadni.

12. Bélyegzőkkel kapcsolatos rendelkezések    

Az intézménynél a hivatalos bélyegzőket átadás-átvételi jegyzőkönyvben kell kiadni. Az átvett bélyegzőt csak az arra jogosult személy meghatározott célokra használhatja. Tilos üres lapokat, ki nem töltött nyomtatványokat bélyegzővel ellátni, illetve a kiadmányt hitelesíteni, ha azt a kiadmányozó még nem írta alá. A bélyegző használója felelős a bélyegző rendeltetésszerű használatáért és biztonságos őrzéséért. A bélyegzőt csak a munkájával kapcsolatban használhatja. Ha elvesztette, köteles az intézmény vezetőjének azonnal jelenteni.

13. Irattári terv 13.1. Vezetési, igazgatási és személyi ügyek Irattári tételszám

Ügykör megnevezése

Őrzési idő

1

Intézménylétesítés, átszervezés, fejlesztés

nem selejtezhető

2

Iktatókönyvek, jegyzőkönyvek, iratselejtezési jegyzőkönyvek

nem selejtezhető

3

Személyzeti, bér és munkaügy

50 év

82


ÉS

KOLLÉGIUM



4

Munkavédelem, tűzvédelem, balesetvédelem

10 év

5

Fenntartói irányítás

nem selejtezhető

6

Szakmai ellenőrzés

7

Megállapodások, bírósági, államigazgatási ügyek

nem selejtezhető

8

Belső szabályzatok

nem selejtezhető

9

Határozatok

10 év

10

Munkatervek, jelentések, statisztikák

nem selejtezhető

11

Panaszügyek

5 év

12

Bélyegzők nyilvántartás (hatályvesztést követően)

5 év

nem selejtezhető

13.2. Nevelési-oktatási ügyek Irattári tételszám


Őrzési idő

13

Törzslapok, póttörzslapok, beírási naplók

nem selejtezhető

14

Felvétel, átvétel

10 év

15

Tanulói fegyelmi és kártérítési ügyek

5 év

16

Tanulók hiányzása

5 év

17

Szaktanácsadói, szakértői vélemények, javaslatok, ajánlások

5 év

18

Tanulószerződések

5 év

19

Vizsgajegyzőkönyvek

5 év

20

Gyermek és ifjúságvédelem

5 év

21

Szülői munkaközösség, iskolaszék működése, szervezése

nem selejtezhető

22

Tantárgyfelosztás

nem selejtezhető

23

Tanulók dolgozatai, témazárói, vizsgadolgozatai

1 év

24

Naplók

5 év

25

Gyakorlati képzés szervezése

5 év

83


ÉS

KOLLÉGIUM



26

Alapvizsga, érettségi vizsga, szakmai vizsga dolgozatai

2 év

27

Közösségi szolgálat teljesítéséről szóló dokumentum

5 év

13.3. Gazdasági ügyek Irattári tételszám


Őrzési idő

28

Ingatlan-nyilvántartás, kezelés, fenntartás helyszínrajzok, használatbavételi engedélyek

29

Leltárak, selejtezés

állóeszköz-nyilvántartások,

épületrajzok,

vagyonnyilvántartás,

határidő nélkül 10 év

30 a)

Éves költségvetés, költségvetési beszámolók

nem selejtezhető

30 b)

Könyvelési bizonylatok

10 év

31

Társadalombiztosítás

50 év

32

Tanműhely üzemeltetése

5 év

33

A gyermekek, tanulók ellátása, juttatásai, térítési díjak

5 év

34

Számlák, nyugták, helyettesítési naplók, túlóra elszámolások

10 év

35

Közbeszerzés anyagai

5 év

36

Egyéb

5 év

84

DOMBÓVÁRI APÁCZAI CSERE JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

SZERVEZETI

ÉS


2. sz. melléklet: MUNKAKÖRI LEÍRÁS MINTÁK


|



|

|

Fax: 74/466-929



ÉS

KOLLÉGIUM MUNKAKÖRI LEÍRÁS MINTÁK

2. sz. mell.: Munkaköri leírás minták

1.

Igazgatóhelyettes munkaköri leírás (minta)

A.) MUNKÁLTATÓ Neve:

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Szekszárdi Tankerület

Címe:

1051 Budapest, Nádor u. 32.

B.) MUNKAVÁLLALÓ Neve:

.......................................................................

Lakcíme:

.......................................................................

C.) MUNKAKÖR Munkakör megnevezése:

Iskolatitkár

Heti munkaidő:

................................................ óra

Munkavégzés helye:

Dombóvári Apáczai Csere János Szakközépiskola és Kollégium (7200 Dombóvár, Arany János tér 21.)

Közvetlen felettese:

igazgató

Közvetlen beosztottja:

pedagógusok, DÖK segítő tanár

Helyettesítése:

helyettesítési rend alapján

Fizetési osztály:

................................................

Kulcsszám:

................................................

FEOR-szám:

................................................

D.) ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A dolgozó jogosult feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre a közvetlen felettesének vagy az intézmény igazgatójának. A dolgozó köteles az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. További jogait a Kjt. ide vonatkozó rendelkezései szabályozzák. 2. A munkaköri kötelezettségének teljesítésénél:  a hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik;  kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani;  köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni;

86


ÉS




anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért.  kötelessége a munkaköri feladatainak határidőre történő teljesítése  köteles a jogszabályok, a munkahelyi fegyelem és bizalmi jelleg, a munkatársak és a gyermekek jogainak betartása 3. Bármely munkakört betöltő személy felkérhető az iskola érdekében végzett munkára a szakképesítésének megfelelő területen. A felkérésre az intézmény vezetői jogosultak. A felkéréskor jelezni kell, hogy a munkavégzés a kötelező munkakör részeként vagy külön díjazás ellenében történik.

E.) FELADARKÖRÖK Az oktatás irányításának területén:    

         

A helyi program és az érvényben levő központi elvárások (NAT, kerettantervek) koordinálása. Az iskolai osztályok, tanulócsoportok, tanárok munkájának figyelemmel kísérése (óralátogatások). Az új tanárok (kiemelten a pályakezdők) tájékoztatása az iskolai szokásokról, hagyományokról. A tehetséggondozás keretében versenyekre való ösztönzés (OKTV-k, szaktárgyi versenyek) tájékoztatás, jelentkeztetés, versenynaptár készítése, versenyek lebonyolítás, eredmények regisztrálása. Pályázati lehetőségek kutatása, pályázatok elkészítése és nyomon követésük. Különbözeti vizsgák lebonyolítása (a vizsgák anyagának hozzáférhetősége, jelentkezések regisztrálása, a vizsgák előkészítése). Osztályozó- és pótvizsgák tartalmi előkészítése, törvényességének felügyelete (pl. magántanulók regisztrálása), vizsgák irányítása (év végi záróvizsgák) Érettségi vizsgák előkészítése és lebonyolítása. Felvételi vizsga törvényességének ismertetése, a vizsgára való jelentkeztetés, a vizsga lebonyolítása, az eredmények kihirdetése. Pályaorientáció, pályaválasztás segítése (információk közvetítése, előadók meghívása, az osztályfőnökök munkájának segítése). Fakultációs igények felmérése, fakultációk tervezése, indítása. Szakkörökben folyó munka irányítása (igények, lehetőségek). A helyettesítések (lehetőleg szakszerű helyettesítés) megszervezése. Vezetői ügyelet ellátása.

A nevelőmunka irányításának területén:      

A továbbképzések nyomon követése (tájékoztatás, ösztönzés). Fegyelmi ügyek törvényességi felügyelete. Belső tanfolyamok szervezése (előadók). Szakirodalom hozzáférhetőségének biztosítása (könyvtár, könyvek, folyóiratok). Osztályozó értekezletek szervezése, irányítása. Szülői tájékozódás biztosítása (esti fogadó órák, szülői értekezletek, nyílt napok, hírlevél stb.).

87


ÉS

KOLLÉGIUM


MUNKAKÖRI LEÍRÁS MINTÁK

A tanterv- és taneszköz-fejlesztés területén:   

A helyi programon való szükséges változtatások irányítása. A kiemelt területek fejlesztésének ellenőrzése, ütemezése. Taneszköz-lista összeállítása a munkacsoport-vezetők bevonásával.

A pedagógiai innováció és a pedagógusok továbbképzésének területén:  

Vezetőtanárok munkájának segítése (adminisztráció, információk, vizsgatanítás). Továbbképzések (tanfolyamok, beiskolázási terv, szerződések, bizonyítványok, tanfolyami végzettségek).

A munkacsoport-vezetők munkájának irányításának területén:  

A munkacsoportok éves munkatervében megfogalmazott feladatok ellenőrzése, a munka koordinálása. a szervezett továbbképzések nyomon követése, az ott elhangzott ismeretanyag összegzése.

A tanórán kívüli foglalkozások területén:       

A havi program elkészítése. Szakkörök, tanfolyamok, sportkörök szervezése. Diák rendezvények segítése. Ünnepélyek, rendezvények segítése (pl. évnyitó, szalagavató stb.). Kapcsolattartás a gazdasági iroda dolgozóival. Helyettesítések, túlórák elszámolása. Beszámolás munkájáról félévente a tantestületi értekezleten.

F.) FELELŐSSÉG  A törvények, jogszabályok, belső utasítások betartásáért, betartatásáért adott határidőre.  A kapott feladat szakszerű, pontos, egyértelmű végrehajtásáért.  A feladatok végrehajtása során felmerülő objektív és szubjektív akadályokról jelentés tételéért felettesének.  A munkakörében használt tárgyak rendeltetésszerű használatáért.  A munkakörében tudomására jutott adatok bizalmas kezeléséért.  A tűzvédelmi szabályzat betartásáért, betartatásáért.

G.) HATÁLYBA LÉPÉS A munkaköri leírás 20….. év .......................... hó .......... napján lép életbe. Kelt: ............................., 20..... év ............................ hó ........ nap

P.H.

intézményvezető

88


ÉS

KOLLÉGIUM



H.) ZÁRADÉK A munkaköri leírásba szereplőket megismertem, a benne foglaltakat magamra nézve kötelezően elismerem, 1 példányt átvettem.

Dombóvár, 20….. év ....................... hó .......... nap

munkavállaló

89


ÉS

KOLLÉGIUM


2.


Iskolatitkár munkakör leírása (minta)



Címe:



.......................................................................

Lakcíme:

.......................................................................


Iskolatitkár

Heti munkaidő:

................................................ óra




igazgató


-

Helyettesítése:


Fizetési osztály:

................................................

Kulcsszám:

................................................

FEOR-szám:

................................................

D.) ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A dolgozó jogosult feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre a közvetlen felettesének vagy az intézmény igazgatójának. A dolgozó köteles az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. További jogait a Kjt. ide vonatkozó rendelkezései szabályozzák. 2. A munkaköri kötelezettségének teljesítésénél:  a hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik;  kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani;  köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni;  anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért.  kötelessége a munkaköri feladatainak határidőre történő teljesítése

90


ÉS

KOLLÉGIUM





köteles a jogszabályok, a munkahelyi fegyelem és bizalmi jelleg, a munkatársak és a gyermekek jogainak betartása 3. Bármely munkakört betöltő személy felkérhető az iskola érdekében végzett munkára a szakképesítésének megfelelő területen. A felkérésre az intézmény vezetői jogosultak. A felkéréskor jelezni kell, hogy a munkavégzés a kötelező munkakör részeként vagy külön díjazás ellenében történik.

E.) FELADARKÖRÖK  köteles betartani az iratok kezelésével kapcsolatosan az Iratkezelési szabályzatban, meghatározottakat,  közvetlen kapcsolatot tart a tanulókkal, intézi ügyeiket,  gépeli a hivatali iratokat,  vezeti a tanulói nyilvántartásokat, végzi a kötelező adatszolgáltatásokat a személyiségi jogok védelmével, elkészíti, egyezteti a tanulói statisztikákat,  az adatvédelem figyelembe vételével elkészíti, vezeti a dolgozói nyilvántartásokat, az ezzel kapcsolatos statisztikákat, jelentéseket,  munkaviszony megszűnés esetén előkészíti az iratokat,  vezeti a szabadság-nyilvántartást, adatszolgáltatást,  tisztító, egyéb anyagokat rendel, kezeli a kézi raktárt,  a telefonüzeneteket szóban vagy írásban átadja,  részt vesz az év végi iskolai leltározásnál (a leltározási szabályzatban meghatározottak szerint)  részt vesz az iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában.

F.) FELELŐSSÉG  A törvények, jogszabályok, belső utasítások betartásáért, betartatásáért adott határidőre.  A kapott feladat szakszerű, pontos, egyértelmű végrehajtásáért.  A feladatok végrehajtása során felmerülő objektív és szubjektív akadályokról jelentés tételéért felettesének.  A munkakörében használt tárgyak rendeltetésszerű használatáért.  A munkakörében tudomására jutott adatok bizalmas kezeléséért.  A tűzvédelmi szabályzat betartásáért, betartatásáért.


P.H.

intézményvezető

91


ÉS

KOLLÉGIUM





munkavállaló

92


ÉS

KOLLÉGIUM


3.


Pedagógus munkaköri leírás (minta)



Címe:



.......................................................................

Lakcíme:

.......................................................................


Pedagógus

Heti munkaidő:

................................................ óra




igazgatóhelyettes


-

Helyettesítése:


Fizetési osztály:

................................................

Kulcsszám:

................................................

FEOR-szám:

................................................


93


ÉS





E.) JOGKÖRÖK A pedagógusnak joga, hogy:   

   

   

a pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit megválassza; a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének figyelembevételével döntsön az általa alkalmazott tankönyvekről, tanulmányi segédletekről és taneszközökről; a szakközépiskola világnézeti és vallási semlegességének megtartásával saját világnézete és értékrendje szerint végezze nevelő, illetve nevelő és oktató munkáját anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené vagy késztetné a tanulókat; irányítsa és értékelje a tanulók munkáját; minősítse a tanulók teljesítményét; hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez; a nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat; szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben gyarapítsa, részt vegyen pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában; szakmai egyesületek, kamarák tagjaként vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közoktatással foglalkozó testületek munkájában; személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék; hétévenként legalább egy alkalommal – jogszabályban meghatározottak szerint – továbbképzésben vegyen részt.

F.) FELADARKÖRÖK Feladatai, kötelezettségei:   

A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy: a nevelő és oktató tevékenység keretében az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse; a nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek, tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, fogyatékosságát, segítse a gyermek, tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz;

94




  



ÉS


a gyermekek, tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön; ha észleli, hogy a gyermek, illetve a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye; közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében; a gyermekek, tanulók emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa; a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa; a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek; a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon.

A pedagógus kötelessége továbbá, hogy:   

nyomon kövesse a munkakörével kapcsolatos pályázati felhívásokat, segítse ezek elkészítését; ismerje a Dombóvári Apáczai Csere János Szakközépiskola és Kollégium szervezeti és működési szabályzatát, és munkáját az abban foglaltakkal összhangban lássa el; az iskolai rendezvényeken külön felkérés nélkül aktívan részt vegyen, és a rábízott feladatokat ellássa: o az iskola éves munkarendjében vagy a heti eseménynaptárban meghirdetett azon eseményeken, amelyek oktatási időben zajlanak és azokon pedagógusok részvétele szükséges, o az osztályfőnökök, a munkacsoport-vezetők és az iskolai vezetők által meghirdetett szakmai megbeszéléseken, értekezleteken, szülői fórumokon (pl. rendkívüli szülői értekezleten), o szülői értekezleteken és szülői fogadóórákon.

A pedagógus egy adott osztály és szaktárgy tanítására, osztályfőnöki és munkacsoport-vezetői feladatok ellátására a megbízást az iskola igazgatójától egy adott tanévre kapja. A faladatokat pedagógiai képzettségének megfelelően köteles gondosan ellátni. A szaktárgy tanításával kapcsolatos feladatai a tanórai tanulásszervezés mellett a következők: 

      

a tananyag tervezett időbeli struktúráját bemutató tanmenet készítése az adott tanévre (ezt legalább havi bontásban, elektronikus formában az iskola hálózatának megfelelő helyén kell elhelyezni); a szaktárgy pozitív attitűdjének kialakítása; szaktárgyi versenyekre való felkészítés, a versenyek lebonyolításában való közreműködés, közművelődési tevékenység szervezése; a tanulók informálása a szakterület eredményeiről és az információs forrásokról; a szülők folyamatos tájékoztatása a tanuló tanulmányi előmeneteléről; az igazgató kérésére tájékoztatás készítése az osztályban végzett munkájáról; az osztályfőnök és más szaktanár tájékoztatása a tanórákon felmerülő olyan problémákról, amelynek megoldásában segítséget igényel.

A tanítási órákat köteles a csengetési rend által meghatározott keretek betartásával szervezni. Az első tanítási órája előtt legalább 15 perccel az iskolában kell tartózkodnia. A bezárt tantermek kulcsát a portán lehet elkérni. Az adott osztályban utolsó órát tartó pedagógusnak külön figyelnie kell arra, hogy az óra végén a tanterem takarításra alkalmas legyen (jelenti ez a felszerelés elpakolását, a székek felrakását, nagyobb szemét összegyűjtését, stb.). 95


ÉS

KOLLÉGIUM



A szaktárgyi tanulásirányítás mellett kötelessége a kulturált, illemtudó viselkedésre szoktatás, az iskolai környezet tisztaságának megőrzése és védelme, az óraközi szünetekben szakszerű ügyelet ellátása.

G.) FELELŐSSÉG  A munkakörében használt tárgyak rendeltetésszerű használatáért.  A munkakörében tudomására jutott adatok bizalmas kezeléséért.  A tűzvédelmi szabályzat betartásáért, betartatásáért.

H.) HATÁLYBA LÉPÉS A munkaköri leírás 20….. év .......................... hó .......... napján lép életbe. Kelt: ............................., 20..... év ............................ hó ........ nap

P.H.

intézményvezető

I.)

ZÁRADÉK

A munkaköri leírásba szereplőket megismertem, a benne foglaltakat magamra nézve kötelezően elismerem, 1 példányt átvettem.


munkavállaló

96


4.

ÉS


Könyvtáros munkaköri leírása (minta)



Címe:



.......................................................................

Lakcíme:

.......................................................................


könyvtáros

Heti munkaidő:

................................................ óra




igazgatóhelyettes


-

Helyettesítése:


Fizetési osztály:

................................................

Kulcsszám:

................................................

FEOR-szám:

................................................


97


ÉS





E.) FELADARKÖRÖK Az iskolai könyvtáros tanár, az iskola nevelőtestületének tagja, munkája pedagógiai tevékenység, ezért állandó kapcsolatban áll a szaktárgyi munkacsoportokkal, osztályfőnökökkel. 







A könyvtár vezetésével, ügyvitelével kapcsolatos feladatok: o Megteremti a működéshez szükséges feltételeket. o Végzi a könyvtári ügyviteli dokumentumok kezelését. o Szervezi a könyvtár pedagógiai felhasználását és a könyvtár külső kapcsolatait. o Részt vesz a könyvtár átadásában, az időszakos vagy soros leltározásban. o Nevelőtestületi vagy egyéb értekezleten képviseli a könyvtárat. o Részt vesz továbbképzéseken, szakmai ismereteit önképzés útján is gyarapítja. Állományalakítás, nyilvántartás, állományvédelem: o Tájékozódik a könyvpiacon megjelent könyvekről. o Az állomány folyamatos, tervszerű és arányos gyarapítását végzi. A megrendelésről, a felhasználásról nyilvántartást vezet. Megrendeli a folyóiratokat. o Beszerzi a dokumentumokat, az egyedi leltárkönyvet naprakészen vezeti. o Feldolgozza a dokumentumokat, állományba veszi azokat. o Naprakészen építi a könyvtár katalógusait. o Az állományt rendszeresen gondozza, kigyűjti az elhasználódott, tartalmilag elavult dokumentumokat, évente egy alkalommal elvégzi ezek törlését a szabályzatnak megfelelően. o Gondoskodik az állomány védelméről, a raktári rend megtartásáról. o Végzi a letétek nyilvántartását, ezeket rendszeresen ellenőrzi. o Állományellenőrzést tart a könyvtár nagyságától függő időközönként. A leltárt a kezelési szabályzatnak megfelelően végzi, ezt a munkát nem végezheti egyedül. Olvasószolgálat, tájékoztatás: o Biztosítja az állomány egyéni és csoportos helyben használatát. o Segíti az olvasókat a könyvtár használatában, tájékoztat a könyvtári szolgáltatásokról, végzi a kölcsönzést. o Figyeli a pályázati lehetőségeket, pályázatokat készít. o Megtartja a könyvtári órákat, segítséget ad a könyvtárban tartandó szakórákhoz. o Tájékoztatja témafigyeléssel a pedagógusokat. Egyéb feladatok: o Kapcsolattartás más könyvtárakkal látogatás formájában. o Önmaga szakmai továbbképzése. o A könyvtáros tanár az esetleges óráit (szaktárgyi, szakköri) rendes munkaidején felül látja el.

98


ÉS

KOLLÉGIUM



F.) FELELŐSSÉG Anyagilag és fegyelmileg felel a könyvtár állományáért, rendeltetésszerű működtetéséért, ha a vagyonvédelmi követelmények biztosítottak.


P.H.

intézményvezető



munkavállaló

99


5.

ÉS


Rendszergazda munkaköri leírás (minta)



Címe:



.......................................................................

Lakcíme:

.......................................................................


Rendszergazda

Heti munkaidő:

................................................ óra




igazgatóhelyettes


-

Helyettesítése:


Fizetési osztály:

................................................

Kulcsszám:

................................................

FEOR-szám:

................................................


100


ÉS





E.) FELADARKÖRÖK  A Dombóvári Apáczai Csere János Szakközépiskola és Kollégium informatikai rendszerének működtetése oly módon, hogy az megfeleljen a magyar jogi szabályozásnak, illetve a szakközépiskola belső információs igényeinek.  A munka folyamatosságának biztosítása.  Az intézmény számítógépein vírusellenőrzés.  A végzett munka szakmai felügyelete.  Az oktatás alapját képező alkalmazói programok működőképességének ellenőrzése.  Új szoftverek beszerzése.  Bármilyen meglévő/új szoftver installálását a rendszer egységes, átlátható működése érdekében csak ő teheti meg. Saját belátása, felelőssége alapján egyes esetekben ezt a jogát/kötelességét átruházhatja külső/belső személynek/szervezetnek (külső személy/szervezet esetén köteles a szoftvert alkalmazásba venni).  Amennyiben a szoftverek installálásával kapcsolatos visszaélést, beavatkozást észlel, arról köteles tájékoztatni feletteseit.  A jogtisztaság ellenőrzése és biztosítása a gimnáziumban használt szoftverek esetén.  A szakközépiskolában keletkezett adatállományok biztonságos kezelése, az illetéktelen hozzáférések megakadályozása, a rendszeres adatmentések megszervezése.  A keletkezett adatok tárolásáért, archiválásáért kizárólagos felelősséggel bír.  A munkafájlokat és az oktatáshoz szükségtelen fájlokat saját belátása alapján törli.  Rendkívüli esetekben (vírusfertőzés, hálózat sérülése, rendszerösszeomlás, 3 vagy több gép egyidejű leállása) az értesítést követő 24 órán belül gondoskodik a hiba elhárításának megkezdéséről.  Az intézmény számítógépeinek átépítése, a hálózat bővítése, új hardverek beszerzése.  A hardverek beszerzésének forrását saját belátása szerint, az iskola érdekeinek megfelelően választja ki, a lehetőségekről, választásáról köteles tájékoztatni felettesét, aki a választást elfogadja, illetve felülbírálja és új beszerzési források keresésére kötelezi a rendszergazdát.  A hálózati felhasználók jogainak beállítása, felhasználók felvétele, törlése.  Visszaélések esetén jogában áll valamely felhasználó jogait csökkenteni.  Elkészíteni a szakközépiskola számítógépes hálózati rendszerének adat- és titokvédelmi tervét.  Gondoskodik a szoftverek és licenszszerződések megfelelő tárolásáról.  Elektronikus napló szoftver folyamatos működtetése, fejlesztése az adatok archiválása, a szoftver segítségével a papír alapú dokumentumok elkészítése.

F.) FELELŐSSÉG  A törvények, jogszabályok, belső utasítások betartásáért, betartatásáért adott határidőre.  A kapott feladat szakszerű, pontos, egyértelmű végrehajtásáért.

101


ÉS

KOLLÉGIUM


    


A feladatok végrehajtása során felmerülő objektív és szubjektív akadályokról jelentés tételéért felettesének. A munkavégzés folyamatosságának biztosításáért. A munkakörében használt tárgyak rendeltetésszerű használatáért. A munkakörében tudomására jutott adatok bizalmas kezeléséért. A tűzvédelmi szabályzat betartásáért, betartatásáért.


P.H.

intézményvezető



munkavállaló

102


SZERVEZETI

ÉS


3. sz. melléklet: INFORMATIKAI SZABÁLYZAT (ISZ)


|



|

|

Fax: 74/466-929



ÉS

KOLLÉGIUM INFORMATIKAI SZABÁLYZAT (ISZ)

3. sz. mell.: Informatikai szabályzat (ISz)

1.

Bevezetés

Jelen dokumentum (a továbbiakban: ISZ) az Apáczai Csere János Általános és Középiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium, székhelye: 7200 Dombóvár, Arany J. tér 21. (a továbbiakban: intézmény) Informatikai Rendszerének használatát szabályozza a szolgáltatásokat igénybevevő felhasználók számára. Az intézmény számítógépes hálózata az intézmény tulajdonában és kezelésében levő számítógépek és számítástechnikai eszközök összekapcsolt rendszere, beleértve az összekapcsoláshoz szükséges kiegészítő eszközöket és vezetékrendszert. A szabályzat nyilvánosságát biztosítani kell. A szabályzatot ismertetni kell valamennyi személlyel, akikre jelen szabályzat személyi hatálya kiterjed. A szabályzat ismertetése az intézményvezető, vagy az általa felhatalmazott személy, vagy szaktanár feladata. A szabályzat tanulókkal való ismertetése az intézményvezető által kijelölt személy feladata. (A szabályzat hatálybalépését követően csak az használhatja az informatikai és irodatechnikai eszközöket, akik a szabályzatot megismerték.)

2.

Az intézmény informatikai rendszere

2.1.

Alkotóelemek

Az intézmény informatikai rendszere magában foglalja az intézmény teljes számítógép hálózatát, valamint az irodatechnikai eszközöket, azaz:        

a hálózati eszközöket (szerverek, routerek, kapcsolódó számítógépek, kábelezés), hálózati operációs rendszereket (Windows, Linux), önálló számítógépeket és szoftvereit, számítógépekhez kapcsolt külső eszközöket (nyomtatók, képolvasók, projektorok), sokszorosító berendezéseket (fénymásoló), digitalizáló berendezéseket, képés hangrögzítő/lejátszó eszközöket, a telefonrendszert, faxot.

Az intézmény számítógéptermei hálózatban dolgoznak, beleértve az ügyvitelre használt számítógépek csoportját, valamint a kollégium hálózatát. Az iskolában működő hálózat felügyeletét rendszergazdák látják el. A könyvtár működési és használati rendjét az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg, de az ott elhelyezett informatikai eszközökre is kiterjed jelen szabályzat hatálya.

104


2.2.

ÉS


Az informatikai eszközök dokumentációi

Az informatikai eszközök dokumentációit meg kell őrizni. A megőrzésről az intézményvezető gondoskodik. Az eszközök beszerzésével kapcsolatos pénzügyi dokumentumokat a Gazdasági iroda őrzi, a technikai dokumentációt az igazgató által meghatározott személy, egyrészt az oktatás technikus, másrészt a rendszergazda.

3.

Az Informatikai rendszer szereplői, felhasználói

Az Informatikai Rendszer használóit az iskolai életben betöltött szerepük szerint felhasználói csoportokba soroljuk. A felhasználói csoportokhoz különböző engedélyek, jogosultságok vannak rendelve. Minden tartományi felhasználót megilletnek bizonyos alapvető jogosultságok, melyek:   

Egyéni azonosító bejelentkezés a hálózatba korlátozott méretű saját könyvtár központi szerveren.

Az Informatikai Rendszer tartományi felhasználóit a két nagy csoportra osztjuk:

3.1. 

Az iskola dolgozói Tanárok, Nevelők: az intézmény tanárai. Jogok: Alap, hozzáférés a tanári könyvtárakhoz és az intézményi dokumentumokat tartalmazó, az oktatással kapcsolatos adatokhoz, diák munkakönyvtár olvasása



Vezetőség, Titkárság: Igazgató, igazgatóhelyettesek, kollégiumvezető, gyakorlati oktatásvezető, titkár Jogok: Alap, hozzáférés az adminisztrációs adatokat, az intézményi dokumentumokat tartalmazó, az igazgatás közösen használt könyvtáraihoz.



Technikai: A gazdasági ügyintéző, élelmezésvezető, könyvtáros, egyéb technikai dolgozók. Jogok: Kérésre Alap, az Igazgató külön megbízása alapján hozzáférés a gazdálkodással és a dolgozókkal kapcsolatos adatokat tartalmazó könyvtárakhoz, a munkaköri feladatok ellátásával kapcsolatban.



Kiemelt felhasználó: Az adott feladatra kijelölt személy, aki lehet az intézmény dolgozója vagy diákja is. Jogok: Speciális jogok, pl.: levelező rendszer, vagy a www oldalak karbantartása, elfelejtett jelszavak visszaállítása, hozzáférési jogosultságok szabályozásával kapcsolatos feladatok ellátásához.



Rendszergazda: Az intézmény rendszergazdája Jogok: Korlátlan jog

3.2. 

Diákok Diákok: az intézmény bármely tanulója Jogok: Alapvető jogosultságok, + tananyag könyvtár olvasása

105




ÉS


Vizsgázó: az intézmény bármely tanulója érettségi vizsga, OKJ vizsga, tanulmányi verseny, stb… idején. Jogok: Névtelen egyedi azonosító, vizsga könyvtár valamelyik szerveren.

3.3.  

Vendégek Olyan személyek vagy csoportok, akik nem tartoznak az előzőleg felsorolt csoportok egyikébe sem Az Informatikai Rendszert csak ideiglenesen, alkalmi jelleggel használják

Más személy az Informatikai Rendszert nem használhatja. Minden, a fenti csoportokba tartozó személy felhasználóvá válik, ha használni kívánja az Informatikai Rendszert és ezen ráutaló magatartásával elfogadja az ISZ-t. Egyedi felhasználói nevet csak olyan felhasználó kaphat, aki aláírásával külön is megerősíti, hogy az ISZ-ben foglaltakat megismerte, elfogadja, és magára nézve kötelezőnek ismeri el.

4.

Az Informatikai Rendszer célja

4.1.

Általános alapelvek

Az Informatikai Rendszert az intézmény üzemelteti. A gépek használatára az intézmény jogosít, a hozzáférést az intézmény adja ki. Az Informatikai Rendszer célja a felhasználók azon igényeinek kielégítése, amelyek az intézmény Pedagógiai Programjában és a Szervezeti és Működési Szabályzatában megfogalmazott oktatási tevékenységekkel kapcsolatosak, ezért az Informatikai Rendszer csak ezen célok elérésére használható, az intézmény szándékainak megfelelően. Ennek megfelelően az Informatikai Rendszer erőforrásait külön engedély nélkül tilos kereskedelmi, vagy egyéb nem oktatási célra használni. Megengedett az Informatikai Rendszer magáncélra (pl. magánjellegű levelezésre) történő felhasználása, ha ez nem jelent indokolatlanul nagy terhelést a rendszernek, ezzel az oktatási-nevelési célokat veszélyeztetve.

4.2.

Az Informatikai Rendszer használata a tanórákon

Az alapelvekben megfogalmazottaknak megfelelően alapvető cél az oktatás támogatása. Ezért a felhasználóknak arra kell törekedniük, hogy az Informatikai Rendszer minden fajta használata e célra irányuljon. A szakmai tárgyak oktatásánál egyértelmű a felhasználás iránya, de napjainkban egyre inkább elvárt, hogy más szakterületek, tantárgyak oktatásához is felhasználjuk az informatika nyújtotta lehetőségeket. Ez megvalósulhat a tanórák keretében is, de emellett lehetőséget kell adni a tanulóknak arra, hogy délután, tanórákon kívül is alkalmazni tudják az informatikai eszközöket ismeretszerzésre vagy meglévő ismereteik elmélyítésére. Mivel a tanórák alatt, a kollégiumi használat során a tanulók is az Informatikai Rendszer felhasználóivá válnak, így nekik is kötelességük betartani az ISZ-t. Alapvető szempont az Informatikai Rendszer órák alatti használatánál, hogy a tanulók csak a tanár utasításait követve dolgozhatnak, mind a gépek tényleges használata során, mind pedig a kiadott feladatok megoldása, vagy tananyag feldolgozása közben. A következőkben megtalálható néhány fontos szabály, amik betartása minden tanulóra nézve kötelező:  

a géptermekben tanár felügyelete nélkül tartózkodni tilos; a gépeket bekapcsolni csak a tanár kifejezett utasítására lehet – a gépeket az óra végeztével kikapcsolni nem kell, kivéve az aznap abban a teremben utolsóként megtartott szakmai órát;

106






  

     

ÉS


a termekben, és kollégiumi szobákban található elektromos csatlakozásokhoz, vezetékekhez, a gép kábeleihez nyúlni, a gépek burkolatát kinyitni, eltávolítani tilos (ez vonatkozik a burkolatot rögzítő csavarokra is), és súlyos fegyelmi vétségnek minősül; a tanárok és más intézményi dolgozók által használt gépeket (tanári szoba, titkárság, igazgatói szoba, igazgatóhelyettesi iroda, gazdasági iroda, nevelői iroda, szaktanári szobák gépeit) tanuló nem használhatja; a szerverekhez nyúlni szigorúan tilos, és súlyos fegyelmi vétségnek minősül; a szerverteremben csak a rendszergazda tartózkodhat. a gépterembe csak a munkához elengedhetetlenül szükséges felszerelés vihető be (füzet, könyv, írószer, adathordozó) – téli időszakban a melegebb öltözéket a termekben található fogasokon kell elhelyezni, a székek erre a célra történő felhasználása tilos; saját eszközt (pl.: notebook, PDA, stb.) a gépterembe bevinni, azt a hálózatra csatlakoztatni, engedély nélkül tilos; a saját eszköz hálózat nélküli használata mindenkinek saját felelősségére lehetséges; a gépterembe ételt, italt, bármilyen élelmiszert bevinni tilos; a géptermi gépeknél kötelező a gépkönyv vezetése, az előforduló hibákat be kell írni; a tanóra alatti géphasználathoz csak a ’tanuló’ saját felhasználói neve (pl. tothg.9c) használható, kivéve, ha a szaktanár kifejezetten mást mond; a tanórák alatt történő bármilyen rendellenes működést, sérülést, rongálást azonnal jelenteni kell a tanárnak;

A számítógéptermek esetleges délutáni gyakorlásra használhatók kizárólag tanári felügyelettel és a rendszergazda értesítésével. Amennyiben a használat megkezdése előtt vagy a használat során bármilyen sérülés, rongálás, működési hiba, rendellenesség tapasztalható, a felhasználó köteles azt jelenteni az ügyeletet tartó szaktanárnak, vagy a rendszergazdának. Ha a felhasználó rendellenességet tapasztal, és azt nem jelenti a megfelelő személynek, saját maga felel érte. A szándékosan elkövetett károkozásért teljes anyagi kártérítés terheli az okozót.

5.

Az Informatikai Rendszer használatának feltétele

5.1.

A használat korlátozásai

Az Informatikai Rendszer nem használható az alábbi tevékenységekre: 

   

az érvényes magyar jogszabályokba ütköző cselekmények, ideértve a következőket, de nem korlátozódva ezekre: mások személyiségi jogainak megsértése; tiltott haszonszerzésre irányuló tevékenység (pl. piramis-, pilótajáték); a szerzői jogok megsértése; szoftverek szándékos és tudatos illegális használata, terjesztése; az Informatikai Rendszerhez kapcsolódó más hazai vagy nemzetközi hálózatok szabályaiba ütköző tevékenységek, amennyiben ezek a tevékenységek ezen hálózatokat érintik; haszonszerzést célzó, közvetlen üzleti célú tevékenység, reklámok terjesztése; az Informatikai Rendszer, illetve erőforrásai szabályos működését megzavaró, veszélyeztető tevékenység; az Informatikai Rendszert, illetve erőforrásait indokolatlanul, vagy szándékosan túlzott mértékben, pazarló módon igénybevevő tevékenység (pl. levélbombák, elektronikus játékok, SPAM);

107




  



ÉS


az Informatikai Rendszer erőforrásaihoz, a hálózaton elérhető adatokhoz történő illetéktelen hozzáférés, azok illetéktelen használata (például mások leveleinek elolvasása hagyományosan jogszabályba ütköző tevékenység, és ez az elektronikus levelekre is vonatkozik, tehát ez a levéltitok megsértésének minősül); az Informatikai Rendszer erőforrásainak, a hálózaton elérhető adatoknak illetéktelen módosítására, megrongálására, megsemmisítésére irányuló bármilyen tevékenység; az Informatikai Rendszer biztonságát veszélyeztető információk, programok használata, terjesztése, tárolása; vallási, etnikai, politikai, erkölcsi vagy más jellegű érzékenységet sértő, másokra nézve sértő, esetleg másokat zaklató tevékenység (pl. szélsőséges nézeteket képviselő, fajgyűlölő, vagy pornográf anyagok megtekintése, tárolása, közzététele vagy továbbítása); mások munkájának indokolatlan és túlzott mértékű zavarása, vagy akadályozása (pl. kéretlen, zaklató levelek küldése).

Lényeges kitérni arra, hogy a szellemi alkotásokat hagyományosan szerzői jogok védik. Erre a védelemre nevének megadásával automatikusan jogosult a szerző. A szerzői jogok védelmére nemzetközi egyezmények vonatkoznak, melyek Magyarországon is érvényesek, tehát az intézmény nem nézheti el ezek megsértését. „Copyright” által védett szoftvert csak az idevonatkozó szerződéssel összhangban lehet használni. A nem szabadon terjeszthető programok lemásolása az intézmény gépeiről és annak máshol való használata, vagy ilyen programok engedély nélküli elhelyezése az Informatikai Rendszeren, tehát a szerzői jogok megsértése bűncselekmény!

5.2.

A gépek állagának megóvása érdekében

A teremben lévő gépek felnyitása, mozgatása, megbontása szigorúan tilos! Nem szabad tehát egy gép semmilyen elemét cserélni másik gép elemeivel, vagy idegen eszközből származó elemmel. A gépre külső, nem a gépteremből származó eszközt (külső CD-t, winchestert, notebookot, PDA-t, rádiótelefont, stb.) kapcsolni szintén nem szabad. Tilos a számítógépek vezetékeit, csatlakozóit meglazítani, leoldani, vagy szétszedni. Minden olyan munkát, ami a fenti tevékenységeket igényelné, csak az iskola tanárai, dolgozói végezhetnek, vagy egyéb esetben ehhez az iskola igazgatójának külön írásbeli engedélye szükséges. Amennyiben az iskola tanulója, a fenti szabályokat bizonyítottan nem tartotta be, az rongálónak, a gép megbontása esetén akár tolvajnak is tekinthető. Ebben az esetben az iskola, eljár a tanulóval szemben, megtérítteti a gép műszaki átvizsgálásának költségeit.

5.3.

A számítógép hardver használata

A teremben lévő számítógépeket rendeltetésszerűen szabad csak használni, tilos minden olyan tevékenység, amely ettől eltér. A rendeltetésszerű használatnak minősül a tanrendben meghatározott tevékenységek végzése. Amennyiben a tanuló nem ismeri az eszközök rendeltetésszerű használatát, úgy a szaktanár köteles ezt a használat előtt közölni.

5.4.

A szoftverek használata

A számítógépekre rendszer, vagy bármely egyéb szoftvert csak a rendszergazda, az iskola szaktanárai, dolgozói jogosultak felmásolni, ettől eltérni csak az iskola igazgatójának írásos engedélyével lehetséges. A rendszergazda által feltelepített szoftverek listáját a tanulók az első használat során megismerhetik.. Amennyiben a hallgató azt tapasztalja, hogy a számítógépén ettől eltérő szoftverek is vannak, azt köteles a szaktanár felé azonnal jelezni.

108


ÉS


6.


Kiemelten tiltott tevékenységek

6.1.

Bejelentkezési kísérletek

Tilosak a bejelentkezési kísérletek olyan gépre, melyre az igénybevevőnek nincs jogosultsága. Tilos más ismert, nem saját felhasználói néven történő bejelentkezési kísérlet, vagy a „névtelen” felhasználói nevek használata kifejezett engedély nélkül. Határozottan tiltott dolog a Rendszergazda, Admin, Root, illetve más kiemelt jogosultsággal rendelkező felhasználói néven való próbálkozás.

6.2.

Betörési kísérletek, biztonsági rendszabályok megsértése.

Tilos az Informatikai Rendszer biztonsági rendszerében levő hibák, hiányosságok kihasználásával privilégiumok (előnyök) szerzése. Amennyiben a sikeres betörést a felhasználó a rendszergazda tudtára hozza, mielőtt az észlelné, és semmilyen károkozás nem történt, „felmentésben” részesül, hiszen hozzájárult az Informatikai Rendszer biztonságának növeléséhez. Más felhasználói nevének használata még annak engedélyével is tilos! A felhasználói azonosító tulajdonosa elsődlegesen felel az azonosító használatával elkövetett szabálytalanságokért. Akkor is felelősségre vonható, ha bebizonyosodik, hogy azt nem ő használta, de gondatlansága folytán jutott az azonosító illetéktelen kezekbe. A felhasználó jelszavának átadását senki sem kérheti, még a rendszergazda sem! Másvalaki jelszavának kiderítésére irányuló bármely kísérlet tilos és büntetendő! Bármely adatállomány átvitele más adattárolóra, más gépre vagy a hálózatra az állomány tulajdonosának tudomása, vagy szándéka nélkül tilos! (Lehet természetesen, hogy a tulajdonosnak éppen az a szándéka, hogy bárki elolvashassa, lemásolhassa azt az állományt. Ekkor ezt az erre utaló, elfogadott jelekkel jeleznie kell. Ha valaki egy állományt olvashatóvá tesz, ezzel nem jogosít fel másokat az elolvasásra csak akkor, ha erre külön felhívja a figyelmet!) Különösen elfogadhatatlan, ha a bejelentkezési/betörési kísérletek iskolán kívüli illetve külföldi gépre történnek. Ennek ugyanis következménye lehet az iskola, mint intézmény felelősségre vonása, esetleg az intézmény, vagy a teljes hálózat kizárása egyes rendszerekből. A számítógép vagy szoftvereinek másokat sértő használata számítógépes zaklatás! (A címzettet felháborító, esetleg fenyegető levelek, képek, üzenetek küldése, mások munkájának akadályozása tilos!)

6.3.

Számítógépes játékok

Az intézmény nem támogatja a számítógépes játékok használatát, ezért tilos bármely játék intézményi gépek adattárolóira való másolása, telepítése, tárolása, az esetleg ott talált, vagy az interneten hozzáférhető játékok futtatása. Ez alól a szabály alól kivételt képeznek azok a fejlesztő jellegű játékok, oktatási anyagok, melyeket az intézmény megvásárolt, vagy használatukra engedélyt kapott, és a Rendszergazda, vagy az Admin a munkaállomásokon vagy a hálózaton kimondottan e célra elhelyezett.

6.4. 

Tilos továbbá erőforrás használata olyan módon, hogy erről az Rendszergazdának, Adminnak nincs tudomása;

109


    

7.

KOLLÉGIUM

ÉS

INFORMATIKAI SZABÁLYZAT (ISZ)

erőforrás pazarlása másokat akadályozó, vagy az Informatikai Rendszer biztonságos működését veszélyeztető mértékben; a jogosított személyek akadályozása jogos tevékenységükben; számítógépek vagy bármely, az Informatikai Rendszerhez tartozó berendezés engedély nélküli megbontása, kivagy bekapcsolása, beállításainak megváltoztatása; bármilyen szoftver-beállítás engedély nélküli megváltoztatása. tanórán, a témához nem kapcsolódó szoftver, illetve internet használat.

A gépterem tisztasága

A gépteremben nagy értékű műszaki berendezések vannak, melyeket védeni kell a portól, füsttől, ezért nem szabad belépni sáros, piszkos cipővel! A terem tisztaságának érdekében, valamint a balesetek elkerülése miatt tilos élelmiszert, italt fogyasztani, a gépeket tartó padra, asztalra helyezni! A teremben mindenféle nyílt láng használata szigorúan TILOS!

8.

Az intézmény Internet szolgáltatásai

Az intézmény az Oktatási Minisztérium (korábban Művelődési és Közoktatási Minisztérium) programjának is köszönhetően rendelkezik szélessávú Internet kapcsolattal, illetve a kapcsolat szakszerű működéséhez szükséges berendezésekkel. Az intézmény lehetőséget biztosít, hogy az Informatikai Rendszer felhasználói az Internet szolgáltatását (email, WWW) igénybe vegyék, a minimum felhasználói jogosultságokkal. Ettől az időponttól, a felhasználó felelős az ISZ maradéktalan betartásáért.

9.

Illemszabályok

Az itt felsoroltak nem szankcionáltak, csupán etikai szabályok. De ha tudunk róluk és betartjuk őket, nem okozunk kellemetlenséget másoknak:      

az a tény, hogy meg lehet tekinteni egy állomány tartalmát, el lehet olvasni egy dokumentumot, nem jelenti azt, hogy meg is kell tenni; a felhasználóknak takarékoskodni illik az Informatikai Rendszer erőforrásaival; lehetőleg minél előbb törölnie kell azokat az állományokat, melyekre nincs szüksége; lehetőleg ne futtassunk interaktívan hosszú, számolásigényes feladatokat, szélessávú multimédiaadatfolyamokat vagy ezek használatát beszéljük meg a rendszergazdával; nagy fájlok letöltéséhez kérjük a rendszergazda segítségét,hogy ne lassítsuk ezzel a hálózat sebességét; nem ajánlott személyes adatok (név, lakcím, telefonszám, igazolványszám, bankkártya-szám, születési adatok, esetleg email cím) megadása olyan weboldalakon, ahol nem biztosított ezek biztonságos kezelése. Sose adjuk meg a helyi rendszeren használt felhasználói nevünket és jelszavunkat, és azt ne is használjuk más szolgáltatásnál (pl. webes levelezés). Sokszor előfordul, hogy a megadott adatokat más célra is felhasználják, vagy például e-mail címünkkel visszaélve a későbbiekben óriási reklám áradattal találkozunk postaládánkban.

110


ÉS


A felhasználóknak mindent meg kell tenni az Informatikai Rendszer védelméért. Ennek érdekében elsősorban megfelelő jelszót kell választania, továbbá a jelszót legalább 2 havonta illik megváltoztatnia. Nem szabad olyan jelszót választani, ami egy szótárban benne lehet. Az ilyen jelszavakat megfelelő program néhány perc alatt megtalálja. Nem szabad olyan jelszót adni, ami a környezetből kideríthető (telefonszám, lakcím, barát/nő neve stb.) Például a könnyen megjegyezhető szavakat érdemes bonyolítani számokkal vagy más speciális karakterekkel.

10. Az ISZ megsértői Az intézmény fenntartja magának a jogot, hogy a jelen ISZ-t megsértőkkel szemben eljárjon. Az eljárást az intézményvezetés, szaktanár, rendszergazda kezdeményezheti. A kezdeményezést az intézmény igazgatója felülvizsgálja, a szükséges intézkedéseket elrendelheti. Az ISZ megsértése esetén az intézmény megvonhatja a hálózat, illetve a gépek használatának jogát határozott időre, vagy határozatlan időre, visszavonásig. Ha az ISZ megsértése kismértékű, vagy nem tekinthető szándékosnak, akkor az elkövetőt figyelmeztetni és az ISZ-ről tájékoztatni kell. A figyelmeztetés utáni ismételt elkövetést szándékosnak kell tekinteni. Különösen súlyos esetben, illetve szándékosság esetén a Rendszergazda, Admin a használati jogot köteles megvonni, és az ISZ megsértője az egész Informatikai Rendszerből kitiltható. Ha szükséges, az intézmény fegyelmi eljárást, polgári jogi pert is indíthat. Amennyiben az elkövetett vétség a Büntető Törvénykönyv szerint bűncselekménynek minősül, úgy a rendszergazda a tudomására jutást követően azonnal köteles teljes kitiltást foganatosítani, a felhasználó adatait zárolni, s az intézmény vezetőjének a cselekményt jelenteni.

11. Rendszergazdák feladatai 11.1. Üzemeltetés Üzemeltetési feladatokat az intézmény rendszergazdája és az intézmény igazgatója által e feladatra megbízott személy végezhet. Annak érdekében, hogy az intézményi Informatikai Rendszer védett legyen jogosulatlan használat, illetve károkozás ellen, a Rendszergazda, Admin fenntartja magának azt a jogot, hogy ennek érdekében bárkit az Informatikai Rendszer használatából kizárjon. Megnézzen, lemásoljon, megváltoztasson, vagy töröljön bármely állományt, amely kapcsolatban lehet az Informatikai Rendszer ISZszel ellentétes használatával. A Rendszergazda, Admin munkavégzése során tudomására jutott információt hivatali titokként kell, hogy kezelje. Kivételt képez, ha az ISZ megsértésének alapos gyanúja merül fel, ebben az esetben az információk a kivizsgálásra illetékes személyekkel közölhetők. A Rendszergazda, Admin joga, hogy az Informatikai Rendszert bármikor ellenőrizze, szükség esetén leállítsa, vagy átkonfigurálja. Minden olyan beavatkozást köteles elvégezni, amely az intézmény számítógépes erőforrásainak megvédéséhez, és a további üzemszerű működésének biztosításához szükséges. A Rendszergazda, Admin törekszik továbbá arra, hogy a hálózaton áthaladó, illetve a hálózaton elérhető információkhoz, adatokhoz illetéktelenek ne férjenek hozzá. (A jelenlegi műszaki, informatikai és anyagi lehetőségek azonban nem garantálják a 100%os védelmet. A felhasználók ennek tudatában helyezzenek el, vagy küldjenek információkat a hálózaton.)

111


ÉS


A Rendszergazda, Admin a lehetőségekhez mérten kötelessége a felhasználók tájékoztatása az előre látható technikai problémákról (pl. az Informatikai Rendszer üzemszüneteiről, karbantartásáról, különböző szolgáltatások szüneteléséről illetve az egyéb kimaradásokról).

11.2. Nyilvántartási kötelezettség Az intézményvezető a rendszergazda és oktatás-technikus bevonásával intézkedik arról, hogy az informatikai rendszerrel kapcsolatban elkészüljenek, és vezetésre kerüljenek a következő nyilvántartások:    

a számítógép nyilvántartás (a rendelkezésre álló számítógépek azonosító adatai, teljesítménye, beszerzési éve, a számítógéphez tartozó eszközök felsorolása), a szoftver-nyilvántartás (a megvásárolt, ill. licensz szerződés alapján használt programokról) a számítógépek biztonsági szint szerinti besorolása, a számítógép felhasználói jogosultságok nyilvántartása,

A fenti nyilvántartások naprakész állapota, legkésőbb az ISZ kiadásától számított 6 hónapon belül kell előálljon.

112


SZERVEZETI

ÉS


4. sz. melléklet: ELEKTRONIKUS NAPLÓ SZABÁLYZAT


|



|

|

Fax: 74/466-929



ÉS


KOLLÉGIUM

ELEKTRONIKUS NAPLÓ SZABÁLYZAT

4. sz. mell.: Elektronikus napló szabályzat 1.

Feladatok és határidők

Iskolatitkár felelősségi köre

Helyettesek felelősségi köre

Osztályfőnökök felelőssége

Feladatok

Határidők



Évközben érkező tanulók adatainak rögzítése a rendszerben.

Érkezés napja



Évközben vagy a nyári szünetben távozott tanulók kiírása a rendszerből

Kiiratkozás napja



Az osztályfőnökök által bejelentett adatváltozások rögzítése.2

Bejelentés napja



Iskolai statisztikák összeállítása

Szeptember



Létszámok ellenőrzése

Október, félév, év vége



Évközben érkező új tanuló tanulócsoportba (tankör) sorolása3

Tárgy hét



Haladási rész ellenőrzése

Következő hó 10-ig.



Leadott havi hiányzások ellenőrzése, intézkedések, felszólító levelek iktatása.4

Következő hó 15-ig



Helyettesítések rögzítése

Előző munkanap



Óracserék rögzítése

Előző munkanap



Alkalmi teremcserék rögzítése

Előző munkanap



Elegendő jegyek számának ellenőrzése

December, május



Késések egyeztetése

Tárgy hetet követő hét



A tanulói és szülői adatok pontos felvétele és rögzítése

A tanév első napja



Változások bejelentése az iskolatitkárnak1

Tárgy nap



Hiányzások ellenőrzése, igazolások begyűjtése havi statisztika elkészítése3

A hiányzást követő első osztályfőnöki óra.



Osztályának tanulócsoportjait ellenőrzi

Tárgy hét



Új tanuló osztályfőnöki tankörbe felvétele, az osztályban tanító tanárok írásbeli tájékoztatása5

Folyamatos

2

Változás bejelentő a tanuló adatairól Évközben érkezett új tanuló adatlapja 4 Havi hiányzások összesítője 5 Tájékoztató új tanuló érkezéséről 3

114


ÉS


Szaktanárok felelőssége

Informatikusok felelőssége

KOLLÉGIUM

ELEKTRONIKUS NAPLÓ SZABÁLYZAT



A tanulók teljesítményének folyamatos nyomon követése.



Szülők tájékoztatása, hozzáférési jogok kiosztása



A csoport tanulóinak felvétele

Az első szakmai óra



A haladási napló vezetése

Folyamatos



A létszámváltozások ellenőrzése, probléma esetén annak jelzése

Folyamatos



Az osztályozó napló vezetése, félévenként időben jól elosztott értékelés rögzítése

Folyamatos



Órarend feltöltése

Előző hét péntek



Hozzáférési jelszavak kiadása

Első tanítási hét



Módosítások, változtatások átvezetése

Folyamatos



Nyomtatási feladatok

Félév, év vége



Felhasználói segítség nyújtása

Folyamatos

115

8. Iktatószám: Dombóvár, január 1

Recommend Documents