Pesti Központi Kerületi Bíróság 19.P.87.684/2016/8-I számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: Iktatószám: CPV Kód:
2016/110 Fővárosi Bíróság ítélete KÉ 2016.09.23. 11409/2016
Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre: Fővárosi Bíróság ítélete Szöveg: Pesti Központi Kerületi Bíróság 19.P.87.684/2016/8-I A Pesti Központi Kerületi Bíróság dr. Virágh Norbert jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó u. 5.) felperesnek dr. Király Edit ügyvéd (1076 Budapest, Péterfy S. u. 14. mfsz. 6.) által képviselt Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ (1076 Budapest, Péterfy S. u. 8-20.) I. r. és Ormai és Társai CMS Cameron McKenna LLP Ügyvédi Iroda üi.: dr. Ormai Gabriella ügyvéd (1053 Budapest, Károlyi u. 12.) által képviselt Roche (Magyarország) Kft. (2040 Budaörs, Edison u. 1.) II. r. alperesek ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében meghozta az alábbi ÍTÉLETET A bíróság az I. r. alperessel szemben 50.000,-(ötvenezer) Ft bírságot szab ki. Kötelezi a bíróság az I. r. alperest, hogy a bírság összegét 15 napon belül fizesse meg a felperes részére. Kötelezi a bíróság az alpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg a felperesnek egyetemlegesen 30.000,-(harmincezer) Ft perköltséget. A le nem rótt 703.000,-(hétszázháromezer) Ft eljárási illetéket az állam viseli. A bíróság a keresetet ezt meghaladóan elutasítja. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet írásban 3 példányban a Fővárosi Törvényszékhez címezve, jelen bíróságnál kell 4 példányban benyújtani. A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt közösen kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli 1
elbírálását. Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy az ítélet indokolása ellen irányul, a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti tárgyalás megtartását. Indokolás Az I. r. alperes mint megrendelő és a II. r. alperes mint szolgáltató között 2006. május 2. napján szervizszolgáltatásra irányuló határozatlan időtartamú szerződés jött létre, melyben a II. r. alperes vállalta az I.r. alperes Intenzív Osztályán, Sürgősségi Belgyógyászati Osztályán elhelyezett vérgáz készülékek karbantartási munkálatainak elvégzését. A szerződés létrejöttét közbeszerzési eljárás lefolytatása nem előzte meg. A felek a szerződést annak tárgya, azaz a szervizelendő orvostechnikai készülékek tekintetében 2008. május 7. napján, 2009. december 1., 2010. december 16., 2014. március 20. és 2015. január 6. napján módosították. A felperes az Állami Számvevőszék hivatalbóli kezdeményezésére eljárást indított az I. r. alperessel szemben a közbeszerzési eljárás mellőzés miatt. A D.644/12/20I5 számú, 2015. szeptember 28. napján kelt határozatában megállapította, hogy az I. r. alperes mint beszerző megsértette a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. tv. (továbbiakban: Kbt.) 119.§-ára tekintettel a Kbt. 5.§-át és ezért az I. r. alperessel szemben a Kbt. 152.§ (4) bekezdés a.) pontja alapján kötelezően előírt, 50.000,-Ft bírságot szabott ki. A felperes határozatában megállapította, hogy az L r. alperesnek a II. r. alperestől a 2012. augusztus 6. és 2015. augusztus 6. közötti időszakban beszerzett szolgáltatás értékét egybe kellett volna számítania és mivel ennek együttes értéke a 2012. évi nemzeti közbeszerzési értékhatárt meghaladva 11.715.781,-Ft-ot tett ki, ezért a szolgáltatást a Kbt. szerint lefolytatott közbeszerzési eljárás eredményeképpen kellett volna beszereznie, melyet elmulasztott. A felperes a Kbt. 164.§ (1) bekezdése alapján kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az alperesek által 2006. május 2. napján szervizszolgáltatásra kötött szerződés, illetve annak valamennyi módosítása a Kbt. 127.§ (1) bekezdés a.) pontjára tekintettel érvénytelen. Az érvénytelenség jogkövetkezményeként a Ptk. 237.§ (2) bekezdésének megfelelő alkalmazásával kérte, hogy a bíróság a perbeli szerződést a határozathozatalig teijedő időre nyilvánítsa hatályossá, továbbá jogkövetkezményként a Kbt. 164.§ (5) bekezdés második fordulata szerint szabjon ki a szerződéses érték legfeljebb 10%-ának megfelelő összegű bírságot az I. r. alperessel szemben. Másodlagos kereseti kérelemként - arra az esetre ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy a szerződés 2
nem érvénytelen a Kbt. 127.§ (2) bekezdése alapján - jogkövetkezményként kérte, hogy a Kbt. 164.§ (5) bekezdés első fordulata alapján a bíróság szabjon ki az I. r. alperessel szemben a szerződéses érték legfeljebb 15%-ának megfelelő összegű bírságot. Kérte továbbá, hogy a bíróság az alpereseket egyetemlegesen kötelezze perköltség megfizetésére. Az I.r. alperes nem vitatta, hogy a II. r. alperessel közbeszerzési eljárás mellőzésével kötött szerződést, amely szerződés a felek között a későbbiek során több alkalommal meghosszabbításra került, azonban a Kbt. 127. § (2) bekezdés b.) pontja alapján annak megállapítását kérte, hogy a szerződés érvényes és a Kbt. 164.§ (5) bekezdés alkalmazásával maximálisan 1,-Ft összegű bírság kiszabását indítványozta. Másodlagosan - amennyiben a bíróság az elsődleges ellenkérelmét nem tartja megalapozottnak -kérte, hogy a szerződést a közbeszerzési szerződés megkötéséig nyilvánítsa hatályossá és ez esetben maximálisan 1 ,-Ft összegű pénzbírság kiszabását indítványozta. Az I.r. alperes előadta, hogy a perbeli szerződés megkötésének időpontjában a Fővárosi Önkormányzat, majd 2012. január 1-jével állami fenntartásba került. Ennek megfelelően a 46/2009. (IX. 5.) Főv. Kgy. rendelet alapján 2010. március 1. napjától a helyben központosított közbeszerzések körében ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezet a Fővárosi Önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő Fővárosi Központi Egészségügyi Beszerző és Szervező Kft. volt, 2012. január 1. napjától pedig (az állami fenntartásra tekintettel) a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet volt jogosult az irányítása alá tartozó intézmények vonatkozásában a közbeszerzéseket összevontan lefolytatni. A fenntartó, illetve annak intézményei felé többször jelezte a közbeszerzés megindításának szükségességét, kezdeményezései azonban nem vezettek eredményre. Az I. r. alperes hivatkozott arra, hogy az orvostechnikai készülékek karbantartása elengedhetetlen egy kórház folyamatos működéséhez, melynek elmaradása azt ellehetetlenítené. Abban az esetben ha egy kórházban bármely okból megszűnne vagy felfüggesztésre kerülne a karbantartás, a készülékek, műszerek nem működnének, szervizelésük nem lenne biztosított, az a kórház működési engedélyének felfüggesztését, végső soron a kórház bezárását vonná maga után. A fekvő és járóbeteg ellátás kiemelkedő közfeladat, az I.r. alperes Budapest lakosságának jelentős hányada tekintetében nyújt betegellátást, nem tehették meg, hogy működésüket, fennállásukat veszélyeztessék. Kényszerűségből, önhibájukon kívül került sor a felperes által hivatkozott szerződés kötésére és azok módosítására, amely 3
ténylegesen a közbeszerzési eljárás mellőzését jelentette. Ennek megfelelően a közfeladat ellátására tekintettel a Kbt. 127.§ (2) bekezdés b.) pontja alapján a szerződés érvényességének megállapítását kérte a Kbt. 2014. március 15-től hatályos rendelkezése alapján. A II. r. alperes érdemi ellenkérelmében ugyancsak a Kbt. 127.§ (2) bekezdés b.) pontjában foglaltaknak megfelelően annak megállapítását kérte, hogy a perbeli szervizszolgáltatásra irányuló szerződés, valamint annak valamennyi módosítása a teljesítésükhöz fűződő kiemelkedően fontos közérdekre tekintettel nem semmis. Kérte továbbá, hogy amennyiben a bíróság a felperesi keresetnek helyt ad, kizárólag az I. r. alperest kötelezze perköltség viselésére. A kiemelkedően fontos közérdek kapcsán az I.r. alpereshez hasonló indokokat hozott fel. A perköltségviselés kapcsán pedig arra hivatkozott, hogy álláspontja szerint nem kötelezhető annak viselésére tekintettel arra, hogy jelen per kizárólag az I.r. alperes jogsértő magatartásának a következménye, melyet a felperes pert megelőző határozatában is megállapított. Az I.r. alperes beszerzési igénye, erre tekintettel pedig a Kbt. szabályainak megfelelő alkalmazása az I. r. alperes kompetenciája, a II. r. alperest nem érheti anyagi hátrány amiatt, hogy az I. r. alperes nem megfelelően alkalmazta a közbeszerzési szabályokat, figyelemmel arra is, hogy a II. r. alperesnek sem jogszabályi kötelessége és lehetősége sem volt arra, hogy az I. r. alperes beszerzéseinek j ogszerűségét vizsgálj a. Az elsődleges kereseti kérelem alaptalan, a másodlagos kereseti kérelem alapos. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. tv. 197.§ (2) bekezdése alapján a Kbt. rendelkezéseit a 2015. november 1. napját megelőzően hivatalból indított jogorvoslati eljárásokra alkalmazni kell, ezért a perben a Kbt. rendelkezéseit kellett figyelembe venni. A bíróság rögzíti, hogy a perbeli szerződés megkötésének időpontjára tekintettel a Kbt. 2013. január 1. napja óta hatályos 127.§-át alkalmazta és nem az I. r. alperes által hivatkozott, 2014. március 15. napja óta hatályos rendelkezéseit. A felperes D.644/12/2015 számú, 2015. szeptember 28-án kelt határozatával szemben az I. r. alperes keresettel nem élt, a határozat bírósági felülvizsgálatát nem kérte, tehát a határozat azon megállapítása, hogy az I. r. alperes 2012. augusztus 6. és 2015. augusztus 6. közötti időszakban a II. r. alperessel megkötött szerződéseket megelőzően a közbeszerzési eljárást mellőzte és ezzel megsértette a Kbt. 5.§-át, figyelemmel arra, hogy az alperesek egyike sem vitatta (Pp. 163.§ (2) bekezdés), hogy a perbeli szerződések megkötésére nem közbeszerzési eljárás megsértésével került sor, a bíróságra is irányadó, melynek következtében a Kbt. 127.§ (1) 4
bekezdés a.) pontja alapján a szerződést a törvény erejénél fogva semmisnek kell tekinteni. Az alperesek azonban a szerződés teljesítéséhez fűződő fontos közérdek miatt hivatkoztak az érvénytelenség jogkövetkezményei alkalmazásának kizárására. A Kbt. 127.§ (2) bekezdés b.) pontja szerint az (1) bekezdéstől eltérően a szerződés nem semmis, ha kiemelkedően fontos közérdek fűződik a szerződés teljesítéséhez. A bíróság ennek megítélése során figyelemmel volt a szerződés tárgyára, a megrendelő személyére, az orvostechnikai készülékek felhasználásának helyére. Ennek kapcsán megállapítható, hogy az I. r. alperes a főváros egyik legnagyobb egészségügyi mtézménye, ahol sürgősségi betegellátás is folyik, továbbá a szerződés tárgyát képező orvostechnikai készülékek (vérgáz készülékek) vonatkozásában, amelyek felhasználására intenzív osztályon, traumatológián, illetve sürgősségi osztályon kerül sor, nincs lehetőség arra, hogy a készülékek karbantartására vonatkozó szerződések megszüntetésre vagy akár felfüggesztésre kerüljenek, azaz a szerződés teljesítéséhez, vagyis annak biztosításához, hogy ezen készülékek biztonságosan és megfelelően tudjanak működni bármely pillanatban a nap 24 óráján keresztül, kiemelkedően fontos közérdek fűződik a zavartalan és biztonságos betegellátás érdekében. Ennek következtében tehát a bíróság a Kbt. 127.§ (2) bekezdés b.) pontja alapján azt állapította meg, hogy bár a perbeli szerződés megkötésére és annak valamennyi módosítására a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével került sor, az nem semmis. A közbeszerzési eljárás mellőzésének tényén nem változtat az az I. r. alperesi hivatkozás, hogy a közbeszerzési eljárás megindításáról nem ő, hanem a fenntartó, illetve intézménye volt jogosult dönteni. Ez a körülmény legfeljebb a bíróság által a Kbt. 164.§ (5) bekezdés első fordulata alapján kötelezően kiszabandó bírság mértékének megállapításánál lehet értékelhető. Az I. r. alperes nem igazolta, hogy a közbeszerzési eljárás megindítását kezdeményezte az általa hivatkozott szerveknél, nyilatkozata szerint erre vonatkozó bizonyítékok nem is állnak rendelkezésére, márpedig a fenntartó nyilvánvalóan csak abban az esetben kerül döntési helyzetbe a közbeszerzési eljárás megindítását illetően, ha ennek szükségességéről tudomást szerez. A bíróság a Kbt. 164.§ (5) bekezdés első mondata alapján volt köteles az I. r. alperessel szemben bírságot kiszabni, melynek összegét a szerződéses érték (11.715.781,- Ft), továbbá a felperes közigazgatási eljárásban meghozott határozatában is alkalmazott bírság figyelembevételévelhatározta meg. A felperes a másodlagos kereseti kérelem vonatkozásában lett pernyertes, ezért a bíróság erre a tényre figyelemmel az alpereseket a Pp. 81 .§ (1) bekezdése alapján kötelezte a felperes részére perköltség megfizetésére, melynek mértékét a 5
bíróság a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3.§ (6) bekezdése alapján 30.000,-Ft-ra mérsékelte figyelemmel az ügy egyszerű ténybeli és jogi megítélésre, valamint a felperes által kifejtett jogi munka mennyiségére is. A felperes az elsődleges kereseti kérelem vonatkozásában pervesztes lett, amelyhez kapcsolódó pertárgyértékhez képest az I. r. alperes terhére megállapított bírság olyan elenyésző mértékű, hogy a bíróság a feljegyzett eljárási illeték teljes viseléséről akként rendelkezett, hogy azt a felperes teljes költségmentességére tekintettel 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13.§ (1) bekezdése és 14.§ alapján az állam viseli. A bíróság az alpereseket a perköltség megfizetésére egyetemlegesen kötelezte, tekintettel arra, hogy a II. r. alperes e körben tett hivatkozása csupán az I. r. alperessel szemben értékelhető, a felperesnek azonban a Pp. 51 .§ a.) pontja alapján mindkét alperest be kellett perelnie, amelynek eredményeként a másodlagos kereseti kérelemben pernyertes lett, azaz a II. r. alperes perköltséggel kapcsolatos hivatkozása a felperes irányában nem akceptálható. A fellebbezésről szóló tájékoztatás a Pp. 233.§ (1) bekezdés és a 256/A.§ rendelkezésein alapul. Budapest, 2016. június 16. Vargáné dr. Gerényi Mónika s.k. bíró
6
