A hónap eseménye
8 év, 8 tánc A fenti címmel tartotta 2011. május 15én ünnepi elõadását a Mogyoródi Karikás Néptánccsoport alakulásának 8. évfordulója alkalmából. Nagyjából fél éves elõkészület, sok – sok próba, gyakorlás és szervezés elõzte meg azt a bemutatót, melyen a csoport által eddig elsajátított táncokból és koreográfiákból láthattunk egy csokorra valót. A csoport 2003 tavaszán alakult Pásztor Zsuzsanna és a helyi ifjúsági hittanos csoport kezdeményezésére, tanárunk pedig azóta is Simon Péter. Az Egyesület vezetésével kapcsolatosan a fellépések szervezését és a legkülönbözõbb feladatok megoldását Juhászné Varga Bernadett végzi, aki egyúttal az Egyesület elnöke is. Annak idején elsõként szatmári táncot tanultunk, melyet a nyolc évforduló alkalmából a hagyományõrzõ csoport tagjaival kiegészülve felújítottunk, a koreográfiát átalakítottuk, és fergeteges hangulat közepette elõadásunk nyitótáncaként eltáncoltunk. Mûsorunkban a mezõségi, kalotaszegi, vajdaszentiványi, székelyföldi, küküllõmenti táncok is megtalálhatók voltak, melyeket kortárs zenékre készült koreográfiákkal színesítettünk. Mondhatni, már hagyománnyá vált, hogy elõadásainkon a fellépõ vendégek között szerepelt a Kékpántlika Néptánccsoport, a Kaláris énekegyüttes és az idei évben a fennállásának 30. évfordulóját ünneplõ Jakab Mihály Népdalkör is. A táncosoknak a talpalávalót a Magos Zenekar húzta. Többen nem értették az elõadás apropóját, mondván, nem kerek évfordulót ünneplünk, ám jóval többen voltak azok, akik várták a színpadra lépésünket és mindvégig biztattak bennünket. Amikor annak idején táncolni kezdtünk, még mindenki diák volt, rengeteg szabadidõvel. Ma már szinte mindenki dolgozik, vannak, akik családosok lettek, és olykor kevesebb idõ és energia jut a próbákra és a fellépésekre. Szerettük volna egy saját, önálló elõadás keretében megmutatni tudásunkat, és egy élményekkel teli délutánt nyújtani az érdeklõdõknek. Azt hiszem, ez sikerült is, hiszen a tornaterem zsúfolásig megtelt, és aki ott volt, mindenki átélhette, hogy „a néptánc szerelem. Nemcsak fellángolás, hanem egy örök érzés, mely az életünk részévé válik. Legyünk akár aktív táncosok vénségünkig, akár csak otthon, vagy táncházban gyakoroljuk, már mélyen belénk ivódott. Ha dobban a csizma és száll a por, ha suhan a nehézszoknya, vagy felcsendül a népdal, máris megdobban a szívünk.” Ezúton is szeretnénk megköszönni Mogyoród Nagyközség Önkormányzatának, a Községünkért, Mogyoródért Alapítványnak, a Luxor-Team Kft-nek, Paulovics Gézának és minden magánszemélynek az adományát, akik úgy gondolták, hogy anyagiakkal is támogatják munkánkat. Trabalka Szilvi, Karikás Néptánccsoport
2
Interjú Simon Péterrel - Hogyan foglalnád öszsze ezt a nyolc évet? - Igazából, amit 8 év alatt el lehet érni, azt úgy gondolom, hogy a csapat elérte a fellépésekkel kapcsolatban. Sok olyan fellépés volt, ami egy-egy együttes életében sosem adatik meg, pedig ez nem egy nagy csapat, de amit lehet, kihoztunk belõle. Például azt, hogy állami rendezvényeken vehettünk részt, és profi társakkal táncolhattunk együtt. - A koreográfiát te találod ki? - Megvannak a táncelemek, s azokon változtatunk itt-ott, másképpen visszük színpadra. Tehát az elemek adottak, ám például a lányok a táncu-
kat õ maguk állították össze. - Hívnak titeket különbözõ rendezvényekre? - Hívnak, szezonálisan, fõleg amíg a szüreti szezon tart, akkor a környéken minden héten hívnak mindet valahová. Vagy egy szüreti felvonulásra, vagy táncversenyre. Volt egyszer Erdõkertesen egy táncverseny, ahol második helyezést értünk el. - Toborzás szokott nálatok lenni? - Természetesen, rendes toborzás van, aki tudja, hogy vagyunk, az nyugodtan eljöhet a próbára, ha van kedve. Szerdán vagyunk hét órától fél kilencig, és vasárnap öt órától nyolc óráig. Senkinek nem
kell félnie, nagyon segítõkész itt mindenki, az újakat felzárkóztatjuk, nem dobjuk egybõl a mélyvízbe. - Mit csináltok a nyáron? Tartotok szünetet? - Nyáron mindig van egy hónap szünet, amikor mindenki pihen. Egyébként most belekezdünk egy új táncba, illetve egy régi terv, hogy szeretnénk egy táncos darabot csinálni. Ha van rá lehetõség, akkor a mogyoródi csatát megjeleníteni egy táncos darabban, egy énektársulattal együtt. - Gratulálunk az eddigiekhez és további sikereket kívánunk!
2011. 5. szám •
Windhager május -
június
Tájékoztatás Kiadja a Windhager Kft. Decens Kiadója. Kiadó és szerkesztõség: 2120 Dunakeszi, Vörösmarty u. 2. telefon: 06-30-335-9050, fax: 06-27-342-108, Fõszerkesztõ: Windhager Károly.
[email protected] • www.decens.eu Nyomdai elõkészítés: Jenõgrafika. • Nyomda: www.btsa.hu
www.decens.eu • folyóirataink
3
A hónap eseménye
A trianoni tragédiára emlékezve június 4-ét a Magyar Országgyûlés 2010-ben a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította.
TRIANON A trianoni békeszerzõdés az elsõ világháborút lezáró Párizs környéki békeszerzõdések rendszerének részeként, a háborúban vesztes Magyarország (mint az Osztrák–Magyar Monarchia egyik utódállama) és a háborúban gyõztes antant szövetség hatalmai (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Japán, Belgium, Kína, Kuba, Görögország, Nicaragua, Panama, Lengyelország, Portugália, Románia, a SzerbHorvát-Szlovén Állam, Sziám és Cseh-Szlovákország) között létrejött békeszerzõdés, amely többek között az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása miatt meghatározta Magyarország és Ausztria, Románia, valamint az újonnan létrejött Csehszlovákia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság új határait. A trianoni békét az 1920 tavaszán, a Horthy Miklós által kinevezett Simonyi-Semadam Sándor kormányának két politikailag súlytalan tagja írta alá. A szerzõdés Magyarország (Magyar Királyság) új határainak megállapítása mellett 35 000 fõben korlátozta a magyar hadsereg létszámát, megtiltotta légierõ és nehézfegyverek tartását. Tartalmazta az akkor létrejött Népszövetség alapokmányát is. 1920. június 4-én budapesti idõ szerint 16:32-kor írták alá a franciaországi Versailles-hoz tartozó NagyTrianon-kastély folyosóján.
része, valamint a Muraköz (729 km²) és a Vendvidék ?a, a mai Muravidék (947,8 km²) – 62 092 km², a Magyar Királyság 19,14%-a. • Egész Horvát-Szlavónország; - 42 541 km², a Magyar Királyság 12,87%-a. • Nyugaton egy sáv Ausztriához került, ahol késõbb az új területekbõl Burgenland néven önálló tartományt hoztak létre. 3 965 km², a Magyar Királyság 1,22%-a.
rületi követelések jogosságát. A Monarchia elnyomó nemzetiségi politikájával elégedetlen kisebbségi vezetõk, mint például Edvard Beneš cseh nacionalista politikus, a világháború kitörésének pillanatától a nyugati országok vezetõinél lobbiztak a Monarchia feldarabolása és nemzetállamok létrehozása érdekében. Az antant hatalmak elõször egy többnemzetiségû, konföderatív monarchiát képzeltek el a háború után, de késõbb világossá vált, hogy Ausztria-Magyarországot nem tudják leválasztani Németországról, és elfogadták Beneš álláspontját. A magyar uralkodó és politikai osztály még 1918 nyarán sem számolt komolyan a vereség lehetõségével. Szeptember végén a Német Császárság vereséget szenvedett a nyugati fronton, majd október végén a Monarchia hadserege is kivérzett Itáliában. Az elégedetlenség forradalomba csapott át Magyarországon. Horvát-
nákból toboroztak légiókat – az antant politikai és anyagi támogatásával bevonult az országnak saját nemzetiségei által is lakott területeire anélkül, hogy ott komoly fegyveres ellenállásba ütközött volna. Erre azért volt szüksége Romániának, Szerbiának és Csehszlovákiának már a békeszerzõdés aláírása elõtt, hogy a majdan létrejövõ határoknak kész helyzetet teremtve érvényt tudjanak szerezni. Nem volt ugyanis valószínû, hogy az antant vezetõ hatalmai komoly hadsereget küldve ezt megtették volna helyettük. Magyarország (más néven Magyar Királyság vagy a Magyar Szent Korona országai) az alábbi területeket veszítette el: • Erdély és jelentõs területek Magyarország keleti részébõl (az ún. Partium, valamint a Bánság keleti része) Romániához került; – 103 093 km², a Magyar Királyság 31,78%-a.
Továbbá • Északon Szepes és Árva megyébõl az alábbi községek kerültek Lengyelországhoz: • Alsólápos (Lapsze NiŸnie), Alsólipnica (£ipnica Wielka), (Czarny Dunajec*), Jablonka (Jab³onka), (Nowy Targ*), (Raba Wy¿na*), (Bukowina Tatrzañska*) • Czarny Dunajec községbõl Pekelnik (Piekelnik) és Podszkle (Podskle) települések, • Nowy Targ községbõl Derzsény (Dursztyn),
Szlavónország elszakadt a Magyar Királyságtól. Károlyi Mihály kormánya feloszlatta a hadsereget. Egyedül a Székely Hadosztály maradt meg mint számottevõ katonai erõ. Ezt kihasználva a háborút kevesebb emberveszteséggel átvészelõ Románia, Szerbia és az addig nem is létezõ Csehszlovákia – melynek vezetõi az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregébõl dezertáló kato-
• Az északon a fõleg rutének által lakott Kárpátalja, a fõleg szlovákok lakta Felvidék, a szinte csak magyarok lakta Csallóköz Csehszlovákiához került; – 61 633 km², a Magyar Királyság 18,9%-a. • Délen az újonnan alakult délszláv állam, a Szerb-HorvátSzlovén Királyság része lett Magyarországból a Szerémség, Drávaköz (1163 km²), Bácska és a Bánság nyugati
Bélakorompa (Krempachy) és Újbéla (Nowa Bia³a) települések, • Raba Wy¿na községbõl Bukovinapodszkle (Bukowina Osiedle), Harkabúz (Harkabuz) és Szárnya (Podsarnie) települések, • Bukowina Tatrzañska községbõl Feketebérc (Czarna Góra), Szepesgyörke (Jurgów) és Répásfalu (Rzepiska) települések; –
A trianoni békeszerzõdést gyakran trianoni békediktátumnak is nevezték és nevezik – még aláírói és törvénybe iktatói is –, azt jelezve ezzel, hogy a szerzõdésben foglaltakat a gyõztesek által a vesztesek számára diktált kényszer szülte. Az elsõ világháború során az 1915-ös londoni egyezményben az antant Szerbiának ígért területeket. 1916-ban titokban odaígérte Erdélyt és Kelet-Magyarországot a Vásárosnamény-DebrecenCsongrád-Tisza vonalig a Román Királyságnak, ha az hadat üzen az Osztrák–Magyar Monarchiának. Miután Románia szinte azonnal vereséget szenvedett, majd különbékét kötött a Monarchiával, és csak a világháború utolsó napjaiban üzent újra hadat, az antant eleinte vonakodott elismerni a román te-
4
2011. 5. szám •
május -
június
A békeszerzõdés eredményeképp a 325 411 km² összterületû Magyar Királyság elveszítette területének több mint kétharmadát, az ország területe 92 963 km²-re csökkent, lakosságának több mint a felét, az 1910-ben még 20 886 487 fõs ország lakossága 7 615 117 fõre esett vissza. Egyes visszaszerzett területek 1919. január 29-én a balassagyarmati polgárok Vizy Zsigmond százados katonáihoz csatlakozva fegyvert fogtak, s kiverték a megszálló cseheket, akik az Ipoly völgyében vezetõ vasútvonal megszerzésével, az alakuló Csehszlovákia határai-
tistvánlakot nem is említi a trianoni békeszerzõdés, valószínûleg tévedésbõl. Mivel közelebb fekszik a Magyarországnak ítélt Bödeházához, a határmegállapító bizottság döntése alapján Magyarországon maradt. • Sopron az 1921-ben tartott népszavazás alapján a Magyarországhoz tartozás mellett döntött, emiatt a néhány környezõ település is Magyarországhoz került. Ezzel Sopron a „leghûségesebb város” (Civitas fidelissima) címet érdemelte ki. • Az Ausztriának ítélt országrészen Vas vármegye szombathelyi járásában kitört zendülés ill. tiltakozás nyomán tíz határmenti, németek és horvátok lakta falu – Felsõcsatár (egykor Alsó- és Felsõcsatár), Horvátlövõ, Narda (egykor Kis- és Nagynarda), Ólmod, Pornóapáti, Szentpéterfa, Vaskeresztes (egykor Német- és Magyarkeresztes) – osztrák fennhatóság alatt megtartott népszavazás után 1923. január 10. és március 9. között átke-
Juhász Csenge szaval nak még délebbre tolásával próbálkoztak. Balassagyarmat ezzel kiérdemelte a Civitas Fortissima, azaz a „legbátrabb város” megtisztelõ címet. 1920. augusztus 1-jén az õrségi Kerca határõrei a két falu felkelt népével összefogva kiûzték a szomszédos Szomoróc községet megszálló szerb–horvát–szlovén csapatokat. A fegyverrel kinyilvánított akarat eredményeként – hosszas tárgyalás után – 1922. február 9-én Szomoróc visszatérhetett Magyarországhoz. (A két falu 1943-ban Kercaszomor néven egyesült.) • A Zala megyei Bödeháza és Zsitkóc között található Szen-
rült Magyarországhoz, Szentpéterfa ezzel kiérdemelte a „leghûségesebb magyar község” címet. Eredetileg Rendek (Liebing) és Rõtfalva (Rattersdorf) kerültek volna Magyarországhoz, de ezen községeket osztrák kérésre elcserélték Szentpéterfa és Ólmod községekre; • 1924-ben Somoskõnek sikerült kiharcolnia, hogy Magyarországhoz tartozzon. A határt a falu dombján levõ várfal alatt húzták meg. (A Magyarországnak ítélt Salgóbányára vezetõ egyetlen járható út ugyanis a Csehszlovákiának ítélt Somoskõújfalun és Somoskõn keresztül vezet.)
www.decens.eu • folyóirataink
Tóth László szaval
A hónap eseménye
589 km², a Magyar Királyság 0,18%-a. • Fiume (mai neve: Rijeka) városa is a magyar Szent Korona része volt, de rövid önállóság után Isztriával és Zárával együtt Olaszországhoz került, majd 1947-ben Jugoszláviához csatolták; – 21 km², a Magyar Királyság 0,000065%-a.
Kettévágott települések Néhány esetben az új határok belterületen vágtak szét egyes településeket. • Dél-Komárom és Észak-Komárom • Nagylak • Somoskõ Gyakran fordult elõ, hogy egyes külterületi részeket vágott el a központi belterülettõl az új országhatár, s az elvágott rész önálló községgé szervezõdött. Néhány példa: • Sátoraljaújhely határából Karlatanya, a mai Újhely • Nagyszalonta határából a mai Újszalonta • Ottlaka határából a mai Pusztaottlaka • Szabadka határából a mai Csikéria, Kelebia és Tompa • Doborgaz, Keszölcés, Süly és Vajka határából a mai Dunasziget A II. világháborút követõ 1947-es Párizsi békeszerzõdés visszaállította az 1937-es határokat, de három Pozsonnyal szemben lévõ magyar falu, Oroszvár, Horvátjárfalu és Dunacsún, az ún. Pozsonyi hídfõ átkerült Csehszlovákiához, hivatalosan azért, hogy Pozsony további fejlõdéséhez, növekedéséhez elég terület legyen a Duna déli oldalán. (Ez tette késõbb lehetõvé a Bõsnagymarosi vízlépcsõnél a Du-
na egyoldalú szlovák elterelését.) Azóta Magyarország területe – apróbb kölcsönös területi kiigazításoktól eltekintve – nem változott. 1920. június 4. Péntek... Budapest állandó telefonösszeköttetésben állt Párizzsal. Tíz óra után pár perccel jött egy hír.... Megkondultak a harangok. Elõbb Pesten, aztán az ország többi területén is. Két órán át az egész ország területén zúgtak a harangok. Budapest gyászba borult, az emberek feketébe öltöztek. Gyászlobogók lengtek mindenhol. A Múzeum körúton az emberek a himnusz énekelték. Az ország összes italmérése bezárt. Az iskolában nem tanítottak, a diákok és a tanárok egyaránt siratták az elhunytat, az ezer éves Magyarországot. A 3 millió magyarnak, akiket idegen uralom alá hajtottak, az elnyomás és üldözés jutott osztályrészül. Minderre emlékezhettünk a Szent Mihály Templom falán található emléktábla megkoszorúzásánál. WK
Babicz László és Albert Erika koszorúz
5
Önkormányzati hírek
Közmeghallgatás Babicz László polgármester június 05-én (vasárnap) 16.00 órára közmeghallgatást írt ki, melyen kis híján több képviselõ és hivatalból jelen lévõ személy volt jelen, mint lakossági érdeklõdõ. Valahogy nem sikerül úgy tájékoztatni a mogyoródiakat, hogy mindenki idõben tudomást szerezzen az eseményrõl, vagy rossz volt az idõpont (ugyan ekkor zajlott a nõvéreknél az oratórium nagyszabású zárórendezvénye, külügyminiszteri vendéggel) esetleg nem volt elég vonzó a lehetõség, hiszen a meghívóban semmiféle téma megjelölés nem szerepelt, vagy, ami még rosszabb, esetleg úgy gondolják a népek, hogy semmi értelme elmenni, mert úgy sem hallgatnak ránk. Ezeket a lehetséges magyarázatokat az elõzõ közmeghallgatáson el is mondta az a néhány hozzászóló, aki ott volt, de szemmel láthatóan annak sem volt foganatja. Akik mégis eljöttek, azok kifogásokat soroltak hosszan, elégedetlenek voltak a jelenlegi és a várható helyzettel, Mogyoród életével, bár természetesen ki-ki elsõsorban a saját vagy a környezete gondjait sorolta. Durva volt az ellentét az oratóriumon részt vevõ vidám tekintetû, mosolygós arcú sokaság (itt kimondottan a felnõttekre gondolok) után látni, hogy a teljes létszámban jelen lévõ képviselõ-testület, milyen komor arccal, rosszkedvûen ülte végig a rövidnek éppen nem mondható délutánt, olyan érzést keltve, mint, akik kötelességbõl vannak itt, ám sokkal szívesebben lennének valahol másutt. A képviselõk lelki állapotáról, hangulatáról az akkor ott készült fényképek is árulkodnak. Három vendég is részt vett a közmeghallgatáson: Dióssi Csaba országgyûlési képviselõ, bár õ nem maradt velünk sokáig, egy
zajszakértõ a Hungaroring megbízásából, valamint a Hungaroring jogi képviselõje. A zajszakértõtõl megtudtuk, hogy a reánk vonatkozó szabványba bõven belefér az esetenkénti zajhatár túllépés, mert átlaggal számolnak, Hiába okoz ez zavarást, ezen a jogcímen nem tudunk belekötni a cégbe. Ugyan akkor elismerte, hogy ma már nem csak három zajos nap van a Ringen, hanem jóval több. A jogi képviselõ, ismertette, hogy a zaj csökkentése érdekében milyen lépésekben gondolkodik a Hungaroring, ám valódi és lényegi javulást nem tudott ígérni. A gondok hallatán azt mondta, hogy tájékoztatja a mogyoródi kifogásokról a cég vezetõit. Az aznap délelõtti rendkívüli közlekedési bonyodalmat okozó rendezvényükkel kapcsolatban viszont úgy nyilatkozott, hogy õk az ingyenes belépéssel tervezett Túraautók Világbajnokságát meghirdették. A nézõk gépkocsival történõ beérkezése Mogyoródra és a községen belüli közlekedés nem a Hungaroring gondja, azzal az önkormányzatnak kellett volna foglalkozni, rendõri biztosítást kérni. (Jegyzõ asszony szerint a Polgármesteri Hivatal valóban kapott értesítést a tervezett eseményrõl, de azt, hogy mennyi látogató várható, azt nem tudhatták elõre.) A hozzászólók közt többen emlegették a szilasiakkal történõ összefogást zaj ügyben, hiszen õket még közvetlenebbül zavarja a jelenlegi állapot. De nem említette senki, - sem polgármester úr, sem a hozzászólók -, hogy a szilasiak is keresik a kapcsolatot mogyoródi sorstársaikkal, ezért szerkesztõségünk ezúton leközli a pertársaságra vonatkozó felhívásukat. Lásd a keretes részben.
A képviselõ-testület és három vendég Albert Etelka, Holló Miklós, Kurucz Péter
Kapitány Attila dr. Hézinger Lajos, Ribai Zoltán, Pásztor Dénes
dr. Szabó István
Egy hozzászóló
Kapitány Attila, Babicz László, Brédáné Benner Ilona
A Pátria pertársaságot szervez Felhívjuk mindazon kerepesi és mogyoródi lakóingatlan tulajdonosok figyelmét, akiket a Hungaroring zaja zavar, hogy a kerepesi Pátria Egyesület – lakossági megkeresésre – pertársaságot szervez a versenypálya zaja tárgyában. Erre azért van szükség, mert a hatóság által elõírt zajcsökkentési elõírást nem teljesítik. A Hungaroring Zrt. által készíttetett legújabb akusztikai tanulmány szerint a pálya zajkibocsátását nem szándékoznak csökkenteni, ehelyett Szilasliget határában javasolnak 6-7 m magas falakat húzni. A lakossági panaszok jogosságát az
6
ombudsman teljes mértékben igazolta. Az 50 dB-es határérték betartása minden nap kötelezõ. Tapasztalatunk szerint birtokvédelmi közigazgatási eljárás ügyében a helyi jegyzõhöz nem érdemes fordulni, mert a birtokháborítás több, mint egy éve fennáll, és ilyen esetben dönteni csak a bíróság illetékes. Kéréssel, tüntetéssel, ombudsmannal – úgy tûnik –, nem megy. Tehát a következõ út a bíróságra vezet. Menjünk együtt, legyünk minél többen! Kétféle kereset nyújtható be: az egyik birtokvédelmi, a másik kártérítési céllal. Ebbõl
választhatnak a pertársaság tagjai – elképzelésük szerint. A birtokvédelmi per a birtoklás zajjal való zavarásának megszüntetésére; a kártérítési per a hatóságok által elismert, évek óta fennálló határérték-túllépés, azaz egészségveszélyeztetés ellentételezésére, illetve az ingatlan értékcsökkenése miatti anyagi kár megtérítésére irányul. Érdeklõdni, illetve jelentkezni lehet: - Labancz József – 20/942-6531 - Mácsai Andrea – 30/974-9756 , - Hunyadi Pál – 28/480-177 , -
[email protected] Sinkó György – Pátria elnök
2011. 5. szám •
május -
június
A Mûvelõdési Ház Honismereti Köre ez évi kirándulását ismét Erdélybe, de nem Székelyföldre, hanem a Partiumba, az ún. csatolt részekre szervezte, mely nevébõl adódóan, hol az Erdélyi Fejedelemséghez, hol hazánkhoz tartozott. Olyan helyeken jártunk, ahol nagy magyar költõink, íróink születtek. Most a Trianoni-békére való emlékezés közeledtével fájó szívvel vesszük tudomásul hogy Kölcsey, Ady, és Arany János szülõhelye sem Magyarországhoz tartozik már. Utunk elsõ állomása Szatmárnémeti volt, ahol a Vécsey palotában lévõ emléktáblánál koszorút helyeztünk el a Szatmári béke 300 éves évfordulójának alkalmából. Ebben a házban került sor 1711-ben, a Rákóczi szabadságharcot lezáró Szatmári béke aláírására. Szatmárnémeti díszpolgáraival is büszkélkedhet, hiszen Deák Ferenc, Széchenyi István, Kossuth Lajos és Jókai Mór is közéjük tartozott. Jártunk az Irgalmas-rendiek templomában, a református fõgimnázium épületében, amely három évig viselte Kölcsey Ferenc nevét, aki Szatmár megye aljegyzõje volt. A Székesegyházban, a csodálatos carrarai fehér márványból készült oltárt nézhettük meg. A püspöki palotában láthattuk azt az oltárt, ahol Petõfi Sándor és Szendrey Júlia örök hûséget fogadtak egymásnak. Kölcsey Ferenc a reformkor nagy költõje Szõdemeteren született. Ma szülõháza belsõ falán jelzi egy tábla a születését, a templom kertjében van szobra, amire tiszteletünk jeléül nemzeti színû szalagot kötöttünk. (Síremléke itthon, Szatmárcsekén áll, ahol korábban már jártunk.) Ákoson egy XII. században épült román kori templomot néztünk meg, ami Európa egyik legszebb korabeli mûemléke. Útba ejtettük Erdõd várát, illetve annak most felújítás alatt lévõ romjait. Erdõd volt 1545-ben az elsõ protestáns zsinat helyszíne magyar földön, mely Erdõdi Zsinat néven került be a történelembe. Itt született Bakócz Tamás esztergomi érsek és hercegprímás, egyedüli magyar pápajelölt a
XVI. század elején. Petõfi Sándor felesége Szendrey Júlia is itt látta meg a napvilágot. Voltunk a mézes heteik helyszínén Koltón, a Teleky kastélyban, ahol hat hetet töltöttek. Petõfi itt mintegy negyven verset írt, köztük a Szeptember végén címût is, amit Tóth László elszavalt nekünk. A ház munkatársától olyan idegenvezetést kaptunk amire sokáig emlékezni fogunk. Teleki szobra mellett, gyönyörû szobor emlékezik meg az ifjú párról. Petõfi és Arany János barátsága, a Toldi megírása kapcsán alakult ki, ezért utunkat Nagyszalonta felé vettük és a valamikori csonka toronyból kialakított Arany János Emlékmúzeumot jártuk be. Megcsodálhattuk a szoborparkot, ahol Nagyszalonta híres szülötteinek állítottak emléket: Arany János, Zilahy Lajos, Bihari Klára, Sinka István írók és Kulin György csillagász, aki az általa felfedezett kisbolygót Szalontának nevezte el. Látogatási célunk volt Nagybánya, a híres múzeum és képtár, valamint a felejthetetlen élményt nyújtó Bánya Múzeum. Nagybánya szülötte Tersánszky - Józsi Jenõ író, és Német László költõ is. Érmindszenten felkerestük Ady Endre szülõházát, mely jelenleg is korhû állapotban tekinthetõ meg. Kaplonyban láthattuk azt az Ybl Miklós tervei alapján újjáépített templomot (az 1834-es földrengésben rommá dõlt), ami a fóti templom mása, de csak két tornya van. Kaplonyról tudnunk kell, hogy Kond fia, Kaplony a Honfoglalás idején foglalta el ezt a területet és alapította meg a települést. A Károlyi grófi család bölcsõje és eredete a Kaplony nemzetségbõl származik. Itt van a Károlyi család temetkezési helye, a tökéletes állapotban fennmaradt családi kripta. Nagykárolyban felkerestük a monumentális Károlyi kastélyt, amit a XV. század óta folyamatosan átépítettek és jelen pillanatban is folyik felújítás, így csak a gyönyörû park 300 éves fái alatt hûsölhettünk. A nagykárolynak is számos híres szülötte van: Károly Gáspár a teljes Biblia elsõ magyar fordítója, Kafka Margit írónõ, Barna Ferdinánd a Kalevala fordítója. Petõfi Sándor
Nagykárolyban a megyeházán ismerkedett meg gróf Teleki Sándorral és kötött életre szóló barátságot vele. Ugyancsak itt ismerkedett meg Szendrey Júliával is. Itt tekinthettük meg az egyetlen freskó nélküli barokk római katolikus templomot, ami Kalazanczi Szt. József nevét viseli. Hazafelé tartó utunkon Belényes közelében Európa egyik legszebb cseppkõbarlangját kerestük fel, aminek Medve barlang a neve. Véletlenül, bányamunkák keretében, egy fal beomlása közben találtak rá és mintegy 30 éve tárták fel. Jelenleg az 1500 méteres barlang háromnegyed része látogatható. A 10.000 évvel ezelõtti barlangban téli álmot alvó medvék a kijárat beomlása miatt nem tudtak kijutni, és mintegy 147 medve tetemét fedezték itt fel, csontjaik jól láthatók. A barlang ezért is kapta ezt a nevet. Szálláshelyünk a gyógyvizérõl híres Tasnádon volt, ahol a legnagyobb kényelemben és szeretetteljes fogadtatásban volt részünk. A kirándulás különlegessége az volt, hogy az utazás során a fent említett írók, költõk mûveibõl olvastunk fel a meglátogatott helyszínekhez kötõdõen. Ezeken az emlékhelyeken elhelyeztünk egy-egy nemzetiszínû szalagot Mogyoród címerével, de egy szalagot visszahoztunk, mely végig kísérte utunkat. Ezt az összetartozásunk jelképeként a mogyoródi Trianon Emlékmûsoron elhelyeztük az emléktáblánál. Természetesen nem lehet teljes részletességgel leírni a látottakat, de mi, akik ezen az úton részt vettünk, nagyon örülünk, hogy erre lehetõségünk volt. Mindenki nevében állíthatom, hogy ezek felejthetetlen napok voltak, hiszen az irodalom, a mûvészet és a történelem nagy alakjai köszöntek vissza ránk. Aki teheti, ne csak a szép Hargitát, hanem ezeket a történelmi helyeket is látogassa meg, mert érdemes! Köszönet a szervezõknek, a mûvelõdési ház munkatársainak, Herbert Juditnak, Marosán Lászlónak és nem utolsó sorban Herman Katicának, aki Pervai Gáspi szerint „ezzel a kirándulás szervezésével 100%-ot teljesített”. Kalocsainé Ica, a Honismereti Kör vezetõje Nagyszalonta — Arany János szobránál
www.decens.eu • folyóirataink
7
Mûvelõdés
Költõink nyomában…
A hónap eseménye
Az a nép, amely megtagadja múltját, elveszti létjogosultságát a jövõ nemzetei sorában, aki pedig õseit tagadja meg, az elkótyavetyéli utódai tiszteletét.
Hõsök Napja – az elesett katonák tisztelete Országszerte megemlékezéseket tartottak a Magyar Hõsök Emléknapján. Az Országgyûlés 2001-ben nyilvánította május utolsó vasárnapját a Magyar Hõsök Emlékünnepének. A hõsök emlékünnepének eredete egy 1917-es törvényre vezethetõ vissza, melyet 1924-ben egy második törvénnyel is megerõsítettek, melynek hatására az ország településein emlékmûveket emeltek. 1925 és 1944 között nemzeti ünnep volt ez a nap, de a kommunizmus évtizedei alatt üzenete és eszmeisége miatt betiltották. 2001-ben még Dávid Ibolya igazságügyi miniszter fogadtatta el az országgyûléssel. Eredetileg is és most is azért május utolsó vasárnapját választották erre a célra, mert
akkor már bõven van kerti virág, s nem kell üzletben vásárolni. Nem is koszorúzásokat hirdettek, hanem azt, hogy ki-ki a maga kertjébõl hozzon egy-két szál, vagy egy csokor virágot, s emlékezzünk a hazáért harcban elesett katonáinkra. 2001-ben azonban a törvény már a II. világháborúban elesettekre, továbbá a kommunizmus idõszakában áldozattá váltakra is kiterjedt, azokra is, akik nem harctéren, hanem börtönökben, megtorlásokban vesztették el életüket. Május 30-ánhétfõn a Magyar Országgyûlés a Hõsök Napja alkalmából visszahelyezte az Országház épületének falára az 1910-1918-as Magyar Országgyûlés elsõ világháborúban hõsi halált halt tagjainak,
tisztviselõinek és alkalmazottainak emlékére készült emléktáblát. Az ünnepségen Kövér László, a Magyar Országgyûlés elnöke mondott köszöntõt. Hende Csaba honvédelmi miniszter beszédét követõen a tábori lelkészek áldották meg az emléktáblát. Ma már szinte valamennyi településen tisztelegnek a hazáért életüket áldozó honfitársaink emléke elõtt az emberek. Mogyoródon a Jobbik Magyarországért Mozgalom szervezett megemlékezést, de érdekes módon nem a Hõsök Ligetében, hanem a Szent László szobornál. A rövid, de megható rendezvényen elhangzott beszédet az alábbiakban olvashatjuk.
Tisztelt emlékezõ közösség! Magyar testvéreim!
nála lévõ Szent Koronát. A Szentkorona már akkor is magát az országot a hatalom forrását jelentette. Ha tatár kézre kerül, elvész az ország. IV. Béla királynak azonban akadt vagy száz derék katonája, akik õt és a koronáját 48 órás, több száz kilométeres szakadatlan vágtázó menekülésben és küzdelemben az életük árán megvédték, és biztonságban eljuttatták Pozsony várába. Mindez úgy történt, hogy a vitézek közül egy mindig átadta lovát a királynak, ha annak paripája már kidõlni készült. A lováról leszállt magyar hõs harcba bocsátkozott az üldözõ tatár csapattal. A túlerõ elõbbutóbb természetesen legyõzte õt, de ez alatt a király és kísérete megint egy kis egérutat nyert. Így folyt ez a halálos nyargalás Muhitól –Pozsonyig 48 órán át megállás nélkül. De a Szentkorona megmaradt, és IV. Béla új honalapítóvá vállhatott. Leá-
nyát, Margitot fogadalmi áldozatként kolostorba küldte. Így lett belõle Isten rabja, a mi Szent Margitunk. Vajon itt lehetnénk-e ma, ha Dugovics Títusz és a végvári vitézek nem szállnak szembe hõsiesen a törökkel? Lenne-e ma Magyarország, ha Rákóczi és Kossuth katonái a Habsburg önkény ellen nem védelmezik a magyar szabadságot? Józan ésszel, reális mérlegelés szerint elképzelhetõ volt, hogy a pesti srácok 1956ban térdre kényszerítik Budapest utcáin a Vörös Hadsereget? Nem, nem volt elképzelhetõ, de mégis megtörtént! Túléltük õket, és itt vagyunk. A négy birodalom viszont eltûnt, összeomlott, széthullott.
2001 június 19-én fogadta el a Magyar Országgyûlés a Magyar Hõsök Emlékünnepérõl szóló törvényt. Történelmi hagyományt követett, hiszen 1924-ben már törvényt alkottak arról, hogy minden év május utolsó vasárnapján a hõsi halottainkra emlékezzünk. 1945-ben aztán Vorosilov marsall betiltotta az ünnepet, mondván: ezek a katonák jórészt oroszellenes harcokban estek el. Hát, mi tagadás, ez így is volt az I. meg a II. világháborúban, sõt, már Petõfi Sándor is orosz fegyver által veszett oda. A törvény bevezetõjében kijelenti, hogy küzdelmes történelmünk során a hazáért harcolt hõsök áldozata nélkül aligha maradhatott volna fenn a magyar nemzet és a magyar állam. Ezért terjeszti ki a megemlékezést a világháborús hõsi halottakon túl minden, a haza szabadságáért és függetlenségéért, a nemzet fennmaradásáért valaha küzdött hazafira. Mert bizony - ha jól meggondoljuk - a józan ész és az erõviszonyok reális mérlegelése szerint nekünk ma nem szabadna itt lennünk. A történelmi esélyeket mérlegre téve már az államalapítás körüli idõben el kellett volna tûnnünk innen, miként oly sok elõttünk járt népnek: az avaroknak, a gepidáknak és a többieknek. S ha a kései népvándorlás viharait- a besenyõk, a kunok támadásait- ki is álltuk, okvetlenül el kellett volna pusztulnunk annak a 4 világbirodalomnak a halálos szorításában, amelyek mindegyike legyõzhetetlennek és öröknek tûnt a maga idejében. A tatár, a török, az osztrák, a szovjet birodalom együtt véve hosszú századokon át próbált kiirtani, vagy legalább a maga képére formálni minket. A hõs magyarok azonban mindegyik zsarnokkal szembeszálltak, a sokszor reménytelen harcot is vállalták a túlerõvel szemben. A magyar hõsök áldozatának köszönhetjük, hogy ma itt állhatunk, és magyarul, magyarként tiszteleghetünk elõttük. Nélkülük de sokszor elveszett volna a haza, és vele a nemzet! Például akkor, amikor 1241-ben, a muhi csatavesztés után a tatárok minden áron megpróbálták kézre keríteni a királyt és a
8
Magyar testvéreim! Azért jöttünk ma ide, hogy mindezt megköszönjük ezer év magyar hõseinek.
2011. 5. szám •
május -
június
Testvéreim Magyarok! Vajon miként voltak képesek elõdeink ezekre, a bámulatos hõstettekre, amelyeknek mi az életünket köszönhetjük? Egyetlen magyarázat van: az õ életük még az örök, az isteni törvénybe ágyazódott. Tudták, hogy élet és halál, vagyis a földi lét és a túlvilági élet egyformán értékes, hiszen mindkettõ Istentõl való. Tudták, hogy a férfi öröktõl rendelt feladata: halált megvetõ bátorsággal küzdeni a jó ügyért, a hazáért, a szeretteiért. Az asszonyok pedig tudták: imájuk és áldozatuk nem hiábavaló, mert az Úr irgalma végtelen. Sorsukat Isten kezébe tették, ezért életük szakrális lét volt.
Minden ünnep, így a Hõsök Napja is csak akkor lehet valódi ünnep, ha lényege az örök rendhez kapcsolódik. Ha szakrális tartalma van, és az ünneplõket abban segíti, hogy újra meg újra hozzákapcsolják a maguk életét az örök törvényhez. Minden más „ünnep” csak bohóckodás, unalom, üresség, csömör. Az Úr velünk; kicsoda ellenünk? Nektek pedig, közömbös magyar testvéreim, akik e pillanatban talán éppen üdvözült arccal a bevásárló kocsitokat taszigáljátok a hipermarketben, azt üzenem: mielõbb iparkodjatok megérteni és megbecsülni az elõttetek járt hõsök példáját! Nélkülük ma nem volna hazátok. Ha nem így cselekedtek, bizony mondom nektek, megéritek majd, hamarabb, mint hinnétek, hogy egyszer csak nem lesz hazátok. A holtaknak adassék tisztesség, az élõknek pedig hit és reménység! Mogyoród 2011. május 29.
A helyi iparûzési adó
Cikkünkkel a helyi iparûzési adóbevallás elkészítéséhez szeretnénk segítséget nyújtani, és kiemelten az egyik legtöbb problémát jelentõ adólap csökkentõ jogcímre, a közvetített szolgáltatás fogalmára térünk ki. A közvetített szolgáltatás értékével csökkenthetõ a helyi iparûzési adó alapja. A közvetített szolgáltatás fogalom két különbözõ ráfordítás elemet tartalmaz, az egyik azonos a számviteli törvény azonos elnevezésû fogalmával, másrészt ide tartozik az alvállalkozói teljesítések értéke is. 1. A közvetített szolgáltatás, amit az adóalany a saját nevében, de más javára rendel, vásárol meg, és azt változatlan formában továbbadja, továbbszámlázza. Tehát az adózó a közvetített szolgáltatást nem a saját teljesítményéhez használja fel, azt a megbízója javára rendeli meg. Végsõ soron a szolgáltatás tényleges igénybevevõje a megrendelõ, az adózó közvetítõként jár el a szolgáltatás tényleges nyújtója és a szolgáltatás tényleges igénybevevõje között. Fontos
további két kritérium van: az egyik, hogy a szerzõdésbõl a közvetítés lehetõsége, a kibocsátott számlából pedig a közvetítés ténye megállapítható és ellenõrizhetõ legyen. A két teljesítményt a számlában el kell különíteni. Viszont nem feltétel, hogy az adózó az igénybevett szolgáltatást azonos összegben számlázza tovább a megrendelõnek. Nagyon lényeges továbbá, hogy a fentebb leírtakat bizonyítani is kell az adóhatóság felé. Erre célszerû külön nyilvántartást alkalmazni, amibõl egyértelmûen megállapítható az adózó által közvetítés céljára igénybevett szolgáltatás bejövõ számlájának a sorszáma, a szolgáltatás megnevezése, ellenértéke, a megrendelõ javára továbbszámlázott szolgáltatás kimenõ számlájának sorszáma, a megrendelõ megnevezése, a továbbszámlázott szolgáltatás ellenértéke, továbbá a megrendelõvel kötött szerzõdés száma, amely lehetõvé teszi a közvetített szolgáltatás igénybevételét és továbbszámlázását. Nem felel meg a közvetített
www.decens.eu • folyóirataink
szolgáltatás fogalmának, például azon eset, amikor egy termékgyártó cég a termékek értékesítéséhez reklámszolgáltató céget vesz igénybe. Ebben az esetben egyrészt a termékek vevõivel kötött szerzõdésben biztosan nem szerepel, hogy az értékesítéshez az eladó reklámszolgáltatást vesz igénybe, továbbá a számlában sem szerepel külön a reklámszolgáltatás. Tehát a termék értékesítéséhez igénybe vett reklámszolgáltatás nem közvetített szolgáltatás, hanem igénybevett szolgáltatás, amivel viszont a hatályos jogszabályok alapján nem csökkenhetõ a helyi iparûzési adó alapja. Legfontosabb, hogy a közvetített szolgáltatás megfeleljen a számviteli törvény elõírásainak, azaz a közvetített szolgáltatásba nem tartoznak bele az igénybevett szolgáltatások és az egyéb szolgáltatások. 2. Alvállalkozói teljesítés igénybevételérõl akkor beszélhetünk, ha az adóalany mind a megrendelõjével, mint alvállalkozójával a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerinti vállalkozási szerzõdéses kapcsolatban áll. A szerzõdést írásban kell megkötni, az írásbeliség fon-
tos törvényi feltétel a hely iparûzési adó alapjából történõ levonáshoz. Eltérés a közvetített szolgáltatásoktól, hogy az alvállalkozói teljesítés beépül az adózó teljesítményébe. Két egymástól független vállalkozási szerzõdés kötése szükséges, tehát a megrendelõ az alvállalkozóval nem áll szerzõdéses jogviszonyban. Lényeges, hogy tényleges vállalkozási szerzõdésrõl legyen szó. Vállalkozási szerzõdés köthetõ például tervezésre, kivitelezésre, átalakításra, üzembe helyezésre, stb. Alapfelt étel, hogy a vállalkozási szerzõdés tárgya kizárólag munkával elérhetõ eredmény létrehozása lehet. A fent leírtakból is jól látható, hogy az iparûzési adóalap megállapításakor csökkentõ jogcímenként elszámolható közvetített szolgáltatás, illetve alvállalkozói teljesítés minõsítése kellõ körültekintést, szakismeretet igényel. Célszerû tehát már a szerzõdés megkötését megelõzõen, de legkésõbb az adóbevallás elkészítésekor adószakértõ állásfoglalását kikérni. Dr. Székely Péter Igazgató-helyettes, tanácsadó
Amennyiben a cikkel, illetve iparûzési adóval kapcsolatban kérdése van, hívja a 06/1/7840930 telefonszámot.
9
A hónap eseménye
Emlékezzünk ma különös szeretettel a XX. század háborúinak hõsi halottaira, a hadirokkantakra, az özvegyekre és árvákra! Egy háborút a kezdete és a végeredménye alapján többféleképpen is meg szoktak ítélni. Egy azonban biztos: a katona, aki fegyverrel a kézben, parancsteljesítés közben elesik, hõsi halott. De vajon csak õk a hõsök? Csak a bátor férfiak? Csak a vitéz katonák?
Tájékoztatás
Gomba érdekességek • Nincs olyan gombafajta, hogy samphion (helyesen champion), ez egy francia szó, aminek a magyar fordítása: gomba. Egyébként a csiperke fajtáknál szokták ezt a rossz elnevezést használni. • Európában több, mint 4200 kalapos fajt ismerünk (+hibridek), és ez csak egy töredéke az összes gombának. • A növények, állatok, emberek betegségének egy részét –mikrogombák– élõsködõ gombák okozzák. Legismertebbek: lisztharmat; feketefoltosság; monilia, az élelmiszerekben lévõ penész is gomba, de a lábgomba vagy a Candida albicaus stb. is mind-mind gombák. • A valódi gombák törzsében (mikrogombák) több mint 100.000 gombafajt ismerünk. • A zöldpenészbõl nyerik a penicillint • Több mikrogombából ké-
pesek antibiotikumot nyerni • Az élelmiszeripar is használja a mikrogombákat, pl. élesztõgombával sütik a kenyeret; gombák alakítják át az aludttejet sajttá, a citromsavat is gombákból készítik; de a sört, bort és az alkoholtartalmú italokat is gombák segítségével állítják elõ. Az elõzõ számokban minden olyan alap dolgot, amit egy amatõr gombásznak tudnia kell ismertettem már. Nem hiszem, hogy sok embert érdekelne a gomba tápértéke, a termesztése, szaporodása, biokémiája. Ezért a továbbiakban a rovat elején, „gomba érdekességek” címszó alatt, egy-két mondatos érdekességeket tudhatnak meg a gombákról. Továbbá az éppen az adott idõszakra jellemzõ termõ gombák fajta bemutatóját folytatjuk. Természetesen az ehetõ fajokhoz receptet is adunk.
Ízletes kucsmagomba Nagyon finom, ehetõ gomba! Kalapja nincsen, helyette süvege van. A süvege a régi „parasztember” kucsmasapkájára hasonlít. Tojásdad alakú. A süveg a tönkkel összenõtt, 5-8cm magas és körülbelül ugyanolyan széles is. Felszínét szabálytalanul, sejtszerûen bordák és mély gödrök borítják. Színe halványbarnástól a szürkésbarnáig terjedhet. A süveg belül üres s a tönkbe folytatódik (az egész gomba üreges belül). A tönkje rövid, 4-12cm magas, 48 cm széles, fehér vagy sárgásfehér, felülete „lisztes; poros”, gödrös, ráncos. Húsa mereven puha, törékeny, fehér. Gyengén liszt szagú. Kellemes, enyhén aromás gomba. Koratavasszal terem, már márciusban is szedhetõ. Lombos erdõ szélén, ligetekben, réteken, patakparton, ritkábban kertekben is található. Mogyoróson elég gyakori, akadnak olyan évek, mikor tömegesen terem. Az Ízletes kucsmagomba egyike a legtöbbre becsült gombáknak. A XVIII. században a felfûzött,
10
leszárított kucsmagombát (akkor még süveggombának hívták) beleszámították a terményadóba. Sõt, már a XVII. századi receptkönyvekben is megtalálható volt, mint úri étel. A kucsmagomba mindegyik fajtája nagyon jól szárítható. Összekeverhetõ a többi kucsmagombával (környékünkön a többi fajtájával még nem találkoztam), aminek mindegyik fajtája ehetõ, de összekeverhetõ még a papsapka gombákkal is, amik viszont mérgezõek. A papsapka gomba süvege nem egyenletesen gödrös, hanem ráncos tekervényekbõl áll, belül üregekre oszlik (a kucsmagomba végig üreges). Egy kis odafigyeléssel könnyen megkülönböztethetõ a két gomba.
Mezei szegfûgomba Nagyon finom, ehetõ gomba!
A fiatal gombának a kalapja púposan domború, késõbb ellaposodik, de akkor is marad középen egy kis csúcs. Az elöregedett gombának a széle felhajló, hullámos. A kalap 2-6cm széles, sárgásbarna, barnás színû, ritkán rozsdabarna. Középen, a csúcsnál sötétebb. Lemezei ritkán állók, nem lefutók, aránylag vastagok, a tönk felé lekerekítettek. Színe sárgásbarna, okkerbarnás. Tönkje karcsú, egyenes, egyenletesen vastag, 4-10 cm hosszú, 3-6-mm vastag, körömmel is nehéz lecsípni (érdemes ollóval vágni). Húsa rugalmas, vékony, fehéres-halványsárgás. A gomba száraz idõben elfonnyad, de ha
nedvességhez jut, úgy ismét feléled, ezért szárazon is szedhetõ, de csak annak ajánlatos ilyen állapotban leszedni, aki biztosan képes így, összeaszalódva is felismerni! Illata jellegzetesen fûszeres, kicsit szegfûszegre hasonlít. Nagyon jó ízû, sokféleképpen elkészíthetõ, „univerzális” gomba. Fû között terem, legelõkön; réteken; mezõkön; de erdei, füves tisztásokon; kertekben is elõfordul. Kora tavasztól késõ õszig, nagy tömegben, seregesen, boszorkánykörben vagy hosszú, szabálytalan vonal alakban. Fogyasztáskor a tönk alját célszerû levágni, mert ez a része rágós. Nagyon jól szárítható. Hasonló fajok: susulykák, amik mérgezõk; Parlagi tölcsérgomba, mely halálosan mérgezõ – ennek lemezei kissé lefutók, sûrûn állók, tönkje görbe. Amitõl nagyon könnyû még a szegfûgombát megkülönböztetni az elõzõ mérges gombáktól: a sajátos, jó, aromás illat.
Receptek Gombás hús joghurttal (arab étel) • 30 dkg kucsmagomba • 60 dkg marhalábszár • 2 dl natúr joghurt • 1db, bk. 20 cm-es fodormenta ágról csak a levelek • 3 dl víz • só A húst csíkokra vágjuk, és sós vízben, lassú tûzön puhára fõzzük. A letisztított kucsmagombát kevés sós vízben puhára pároljuk. a joghurthoz hozzákeverjük a leszûrt gombát, majd ezt a leszûrt húshoz adjuk, öszszekeverjük, rádobjuk a durván összetépkedett mentaleveleket és 2 percig nagy lángon fõzzük. Köretként rizzsel szolgálhatjuk fel.
• 1 paprika • só Az apróra vágott hagymát olajban megpirítjuk, a tûzrõl levéve meghintjük pirospaprikával, hozzáadjuk a felkockázott paradicsomot és paprikát, ezután kevés vízzel körülbelül 10 percig fõzzük, ezután belerakjuk a megtisztított gombát (a szegfûgombát nem kell felvágni, egészben tehetjük bele), megsózzuk, és addig pároljuk, míg azt a levet, amit a gomba eresztett, fel nem fövi. Köretként nokedli illik hozzá.
Gombapörkölt • 50 dkg szegfûgomba • 2 evõkanál olaj • 1 fej vöröshagyma • 1 evõkanál pirospaprika • 1 paradicsom
2011. 5. szám •
május -
június
Az elõzõ két alkalommal az epehólyag és a gyomor megbetegedéseivel foglalkoztunk, ezúttal a gyomor-bélrendszeri témakör lezárásaként a hasnyálmirigy betegségekkel kapcsolatos ismereteket szeretném megosztani a kedves olvasókkal. A hasnyálmirigy egyik legfontosabb emésztõszervünk, mely az inzulin termelése révén szervezetünk anyagcserefolyamatainak is egyik meghatározó, nélkülözhetetlen eleme. A hasnyálmirigy anatómiája régóta ismert, hiszen elsõ leírója egy görög tudós / Herophilus / volt, aki Krisztus születése elõtt 335-280-ig élt. Az “ebihal” alakú szerv a hasüreg hátulsó falán helyezkedik el, súlya 80-120 gramm, hossza 15-20 cm. Három részre tagolódik, a fejre, testre és farokra, melyek közül a feji rész a nyombél patkójában helyezkedik el. A mirigy mûködés szempontjából két részre osztható: ún. külsõ-elválasztású része fontos fehérje, szénhidrát és zsír-bontó emésztõnedveket termel, ún. belsõelválasztású része pedig a már említett inzulint, mely a szénhidrátok /cukrok/ lebontásának nélkülözhetetlen anyaga. Az inzulin hiánya , vagy csökkent termelõdése esetén alakul ki a cukorbetegség, mely napjainkban igen gyakori betegség - ezzel egy késõbbi idõpontban fogunk foglalkozni. A hasnyálmirigy betegségei közül a gyulladásos megbetegedéseket és a rosszindulatú betegségeket kell kiemelnünk, melyek mindegyike súlyos, nehezen gyógyítható kórkép. A pancreas gyulladásos betegségei közül a heveny/acut/ pancreatitis masszív alkoholfogyasztás, nagymennyiségû, szélsõségesen zsíros étel fogyasztása, cukorbetegség, epekövesség következtében alakulhat ki a leggyakrabban. A
betegséget jelzõ tünetek közül az erõs, idõnként görcsös jellegû köldök-körüli és felhasi övszerû fájdalmak, hányinger, hányás, általános rossz közérzet, láz, idõnként hasmenéses székletürítés emelhetõ ki. A diagnózis felállításában a laboratóriumi vizsgálatok emelkedett fehérvérsejt-szám, kifejezetten magas enzim-értékek, magasabb vércukor-szint és a hasi ultrahang vizsgálat ad jellemzõ értéket és képet, így segítséget a gyógyító orvosnak. A terápia legfontosabb része a diéta. Súlyos gyulladás esetén a beteg napokig csak infúziós táplálást kaphat, szájon át nem táplálkozhat, s csak hosszú hetek után térhet viszsza a szokványos táplálkozáshoz. E mellett antibiotikum, fájdalomcsillapító, hányáscsökkentõ adása, az inzulintermelõ mirigy-rész károsodása esetén (ha vércukor emelkedés jelentkezik) átmeneti inzulinkezelés alkalmazása szükséges. Többször ismétlõdõ - akár enyhébb lefolyású- heveny gyulladások, epekövesség, krónikus alkoholizmus, folyamatos, hosszú évekig tartó zsíros étrend, krónikus hasnyálmirigy gyulladást eredményezhet. Ennek kevésbé heves, inkább tompa, de sokszor tartósan fennálló felhasi fájdalom, étvágytalanság, fogyás, emelkedett vércukor érték a fõbb tüneti jelei. A gyógyításban a kiváltó ok - alkoholfogyasztás, zsíros étrend, epekövesség,stb.- mielõbbi megszüntetése, a célszerû diéta tartós és következetes betartása, tüneti kezelés játszanak vezetõ szerepet. A hasnyálmirigy legsúlyosabb megbetegedése a hasnyálmirigy-rák. Ez valamennyi szervünket figyelembe véve a negyedik leggyakoribb daganatfajta, mely 65%-ban a mirigy feji részébõl indul ki. Az Egészségügyi Világszervezet statisztikai adatai szerint az elõfordulása 30%-al nagyobb a dohányosok között, ugyancsak gyakoribb az idült alkoholfogyasztók és a cukorbetegek körében. Az egyik „legalattomosabb”, rosszindulatú daganat, ui. igen késõn, csak a betegség elõrehaladott fázisában ad jellemzõ klinikai tüneteket. Ilyenkor az esetek közel 70%ában már igen nehezen alkalmazható hatékony kezelés. A tünetek közül a fáradékonyság, étvágytalanság,fo-
www.decens.eu • folyóirataink
gyás, hús-undor jelentkezése, tompa, bizonytalan felhasi övszerû fájdalmak, gyakran hasi görcs nélkül kialakuló sárgaság emelhetõ ki. A prognózis (a várható javulás,gyógyulás esélye) annál jobb ,minél hamarabb sikerül a diagnózis felállítása. Ebben laborvizsgálatok, a modern képalkotó eljárások hasi ultrahang, hasi CT- állnak az orvos rendelkezésére. A gyógyítás sebészi /a daganat mûtéti eltávolítása/ és onkológiai /kemoterápiás szerek alkalmazása/, vagy a kettõ kombinációja lehet. Sajnálatos módon a kombinált gyógymód alkalmazása is csak átmeneti
javulást eredményezhet, s a teljes gyógyulás esélye igen csekély. Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a hasnyálmirigy megbetegedései súlyos, lassan és nehezen gyógyítható kórképek. A betegségek megelõzésében és gyógyításában - valamennyi betegség közül talán legkifejezettebben - nagyon fontos szerepe van az egészséges életmódnak, a dohányzás és sz alkohol szervezetünktõl való távoltartásának, a célszerû, hatékony étrendnek, diétának. Dr. Elek Attila belgyógyász szakorvos
11
Tájékoztatás
A hasnyálmirigy betegségei
A hónap eseménye
Nemzeti Tragédiához nem méltó hozzáállás!
A Jobbik Magyarországért Mozgalom Mogyoródi szervezete, már néhány héttel az esemény elõtt jelezte részvételi szándékát a trianoni megemlékezésen!
Tette ezt olyan módon mely egy radikális párthoz nem igazán passzol. Kérelmet írtunk alázatos hangnemben, és olyan feltételeket ajánlottunk, mely
12
tudomásunk szerint egyedülálló Jobbik szervezettõl. Nevezetesen, hogy elõre leadjuk a szöveget, (mint az átkosban) melyhez tartottuk volna magunkat. „Kormányunk és pártunk” helyi képviselõinek ez sem volt elegendõ! Nem járultak hozzá, hogy akár egy koszorút is elhelyezhessünk. Csak magánemberként láttak volna szívesen minket, holott õk sem magánemberként vannak jelen. Már aki jelen volt. Minden felelõsségteljesen, normálisan gondolkodó magyar ember, jogos elvárása, hogy megválasztott képviselõje egy nemzeti gyásznapon megjelenjen. Végig maradjon, és tiszteletteljesen, képviselõhöz méltóan viselkedjen a megemlékezés alatt. Még nagyobb tiszteletlenség és bûn, ha olyan valaki csinál a nemzeti tragédiából ünnepet, aki az elcsatolt területekrõl érkezett. A Jobbik mogyoródi szervezetének csak magánemberként a jelenlét nem volt megfelelõ, az önkormányzat döntése gátolt a szabad véleménynyilvání-
tás és a gyülekezéshez való jogunkban, és a Fidesz által hangoztatott „Nemzeti” kiáltványokkal sem éreztük párhuzamosnak. Elfogadni nem tudtuk, hogy még koszorút sem helyezhetünk el, egy nemzeti gyásznapon. Ezért úgy döntöttünk saját rendezvényt szervezünk! Bejelentéskor (mely a FIDESZ hatalomra kerülése óta több tucat oldal kitöltésével jár) a Gödöllõi rendõrkapitányságon derült ki, hogy a mogyoródi önkormányzatnak nincs engedélye a hetek óta hirdetett trianoni eseményükre, a közterületre. Ekkor a mogyoródi Jobbik, hogy egyáltalán a megemlékezés - melyben sok civil munkája is benne van - létre jöhessen, 10:30-tól kértük az idõpontot, félórás joghézagot hagyva ezzel az önkormányzat-
mányzati biztonsági emberük tolmácsolásában, aki egyébként kb. 40 éves nyugdíjas rendõr. Mi természetesen biztosítottuk õket, hogy a megemlékezésük végét megvárjuk, ez így is történt. Mi, és sok nemzeti érzelmû honfitársunk még emlékszik, hogy 1990. június. 4.-én Szabad György az országgyûlés akkori házelnökének kérésére, a trianoni országcsonkolásért kért, 1 perc csendet. Emlékezés helyett, az akkori Fidesz frakcióvezetõ vezényletével kirohantak az ülésterembõl! A mellékelt önkormányzati válaszlevél semmiképp nem állhatja meg a helyét. Még, ha egy független polgármester és egy többségében független képviselõtestület nyilatkozza, akkor sem. Mert sérti a gyülekezési és
nak. Hogy végül is az önkormányzatnak volt-e engedélye, nem jártunk utána. De tõlünk csütörtökön szerettek volna írásos engedélyt a szombati eseményre az új fizetett önkor-
véleménynyilvánítási jogot. (Bár vigyázzanak emberek, ha hárman fehér pólóban, szalmakalapban elindulnak kapálni a földekre, akár egyenruhás bûnözõk is lehetnek.) Értetlenül állunk azon kijelentés elõtt is „nem tervezzük a rendezvényeken pártok szónokainak felkérését.” Valamirõl lemaradtunk idõ közben? A Fidesz nem párt? Vagy az önkormányzatban nem Fideszes a többség? Sajnálatos, hogy a jelenlegi kormány egy országcsonkolási nemzeti tragédiából immáron ünnepet szeretne csinálni. Mint ahogy Ópusztaszeren K.L. az országgyûlés Fideszes elnöke ki is jelentette… A nemzeti érzelmûek viszont úgy gondolják, nincs baj a „Nemzeti összetartozás” napjának ötletével, csak a lehetõ legrosszabb idõpont a június 4. az eseményre. Hisz ez egy olyan nap, amikor kegyetlen mértékben megcsonkították országunkat és nemzetünket!
2011. 5. szám •
május -
június
Polgárõrségnek a sokéves áldozatos önkéntes munkájukat, mellyel nagyban hozzájárultak, hogy Mogyoród élhetõ és biztonságos lehetett. Reméljük, szervezetük mihamarabb visszatérhet az aktív szolgálathoz, egyben kérjük, mindenki támogassa õket
lehetõségeihez mérten. Kívánunk mindenkinek szép, kellemes nyarat. Adjon az Isten, Szebb Jövõt! A Jobbik Mogyoródi szervezete. 2011-06-07 Fizetett politikai hirdetés
Érdekes a helyzet Egyetérthetünk azzal, hogy egy nemzeti ünnepen, megemlékezésen ne pártok szerint vegyünk részt. Ott az összmagyarságot képviselõ állami ember vagy települési szinten egy önkormányzati szónok mondjon beszédet, s az olyan legyen, hogy mindenki a magáénak érezhesse azt. Ebbõl a megközelítésbõl helyeselhetjük polgármester úr válaszát, amikor elutasította a Jobbik kérését. Az viszont szintén érhetõ, hogy ha a polgármester is és a nyolc képviselõbõl álló testületbõl hét fõ a FIDESZ színeiben lett képviselõ, akkor ezt egy fideszes önkormányzatnak minõsítik, s a döntést a saját pártjuk háttérbe szorításának érzik. Az is elgondolkodtató a polgármesteri válaszból, hogy miért jár elõjog egy civil szervezetnek? Mi baj történne, ha több civil szervezet vagy akár párt is csatlakozna és a nemzeti egység jegyében egymás mellett helyeznék el a megemlékezés virágait. Dunakeszin pontosan így történnek a városi ünnepségek, megemlékezések már nagyon sok éve, gond nélkül. Trianonon mindannyiunknak fáj! a fõszerkesztõ
www.decens.eu • folyóirataink
13
A hónap eseménye
Valószínûleg a trianoni tragédiát nem fogja elfelejteni egyetlenegy hazafias érzelmû honfitársunk sem! A regnáló kormányok bármilyen ez ellen irányuló tevékenységük ellenére sem… Ezúton szeretnénk, megköszöni a Mogyoródi
Nevelés - Oktatás
A Szent László Általános Iskola Hírei Kimagasló eredmények a megyei angol komplex tanulmányi versenyen
Három tanulót neveztünk be a fent nevezett versenyre. Minden korcsoportban több, mint húsz versenyzõ nevezett, erõs volt a mezõny. Tanulóinknak nyelvtani tesztet, szövegértési feladatot, hallás utáni megértést ellenõrzõ feladatot kellett megoldaniuk, majd szóbeli fordulón vettek részt. Megadott témákról kellett beszélniük egy kép alapján, az értékelõ tanárok nyelvvizsgáztatók voltak. E sokrétû és embert próbáló feladat halomban sem vesztek el diákjaink! Morvai Ákos (6.oszt.) és Morvai Dániel (8.oszt.) is a IV. helyen végzett!
Sajnos mindkettõjüknek egy ponton múlt a dobogós helyezése. Ami azonban vigasztalt bennünket, az az, hogy nagyon magas pontszámot kaptak a szóbeli teljesítményükre: Ákos 9, Dani a maximum 10-et! Kimagasló volt a harmadik versenyzõnk, Krekó Alexandra pontszáma is, õ 8 pontot kapott a vizsgáztatótól. Szandi a XIII. helyezett lett összesítésben. Nagyon büszkék vagyunk rájuk, s köszönjük nekik, hogy iskolánk jó hírnevét öregbítették! Mátay Orsolya, Kériné Kurucz Rózsa
Mit tud ma egy kiskamasz a természetrõl? Huszonhat település csaknem száz tanulója versenyzett Mogyoródon. Immár tizenegyedik éve a mogyoródi Szent László Iskolában rendezik meg a Kaán Károly Országos Természet- és Környezetismereti Versenyt. A megmérettetés 19 esztendeje indult útjára, a pest megyei versenyzõknek 2000-ig Érd adott otthont, azóta Kurucz Katalin tanárnõ vezetésével iskolánk tanári kara szervezi és bonyolítja le a megyei fordulót. A kihívás az ötödikes és a hatodikos korosztálynak szól, idén iskolánkból öten készültek fel rá Zelnikné Török Ilona tanárnõ segítségével. Április 15-én 9.30-kor színvonalas megnyitó mûsorral kezdõdött a verseny, szerepelt az iskola kórusa, a Kék Pántlika Néptánc Együttes, valamint az intézmény tehetséges szavalói adtak elõ néhány verset, amelyeket a természet szépsége ihletett. Kurucz Katalin lapunknak elmondta, hogy elõször Tóth László tanár úrral készítették
14
fel és kísérték el a gyermekeket Érdre, s miután tanítványaik többször is bejutottak a mezõtúri országos fordulóba, õt kérték fel, hogy vegye át a stafétát az érdiektõl. A munkából minden évben kiveszi a részét az egész tantestület, feldíszítik az iskolát, vendégül látják a kísérõ tanárokat, ünnepséget és díjátadót szerveznek, s nem utolsó sorban javítják a dolgozatokat – fûzte hozzá Kurucz Katalin. Amíg a nebulók a kérdések fölé hajoltak, a pedagógusokat egy terembe invitálták, ahol dr. Holló Gabriella a stressz kezelésének lehetséges módjairól tartott közérthetõ és hiánypótló elõadást. A doktornõ beszámolt róla, hogy valamennyi betegségünket a hosszan tartó és nem feloldott feszültség, stressz okozza, ezért életbevágó a lazítási, megnyugvási módszerek elsajátítása és egymás segítése ebben, különösen a felnõtt-gyermek viszonyban. Természetesen szükségünk van a feszült helyzetekre is – például egy versenyre – hiszen
ez mozdítja elõ életünkben a változásokat, s elmúltával mély nyugalomérzet tölt el bennünket – fejtette ki a doktornõ. Az elõadás után közös ebédre került sor, majd Szlaukó Róbert raliversenyzõ számolt be az idei Budapest-Bamako Rallyn szerzett élményeirõl Végül a díjátadás ünnepélyes pillanati következtek, majd a felkészítõ tanárok munkáját és részvételét is emléklappal köszönték meg. Keretbe: Kaán Károly Nagykanizsán született 1867. július 12-én, s Budapesten hunyt el 1940 január 28-án. Erdõmérnök, gazdaságpolitikus és a Magyar Tudományos Akadémia levelezõ tagja volt. Nevéhez fûzõdik az országos erdõgazdálkodás újjászervezése, és a korszerû állami természetvédelem megszületése. Miután Magyarország erdõterületeinek 84%-át 1920-ban a trianoni szerzõdéssel elveszítette, s faínség veszélyeztette az országot, Kaán figyelmét és szakértelmét az Alföld átfogó fásítási
terveinek szentelte. Fáradozásainak köszönhetõen 1923-ban született meg az Alföld-fásítási törvény, s a benne foglaltak alapján megindultak a munkálatok. Noha a terv végül csak részlegesen valósult meg, az alföldi erdõ- és fás területek számottevõen gyarapodtak. Kaán ezen túl egyik elõharcosa volt a modern szemléletû természetvédelemnek, erõfeszítéseinek köszönhetõen született meg 1935-ben az erdõ- és természetvédelemrõl szóló törvény, amely elrendelte a védelem alatt álló növény- és állatfajok körét, valamint lehetõvé tette a kármegelõzõ állami kisajátítást is. Nyugdíjas éveiben gazdaságpolitikai kérdésekkel, erdészetés gazdaságtörténeti kutatásokkal foglalkozott. Tiszteletére az Országos Erdészeti Egyesület 1984-ben Kaán Károlyemlékérmet alapított, amellyel az erdõgazdálkodásban és természetvédelemben kiemelkedõ munkásságú személyeket jutalmazzák.
Komplex tanulmányi verseny 2011. március 25-án tanulmányi versenyt tartottunk a 4. osztályosoknak. A verseny fõ témája Széchenyi István élete volt. A feladatok nehezek és nagyon összetettek voltak, ezért a gyerekek hetekig készültek magyarból, matematikából és környezetismeretbõl. A 4.a osztály a Nemzeti Múzeumban megtekintette a Széchenyi világai c. kiállítást. Tizenhat tanuló vett rész a megmérettetésen. Helyezettek a következõk: 1. Szabó Bence 4.a 2. Szamos Márton 4.a 3. Juhász Laura 4.a Felkészítõ tanárok: Sleisz Attiláné és Juhászné Csúzi Erika. Iskolánkat Monoron a megyei versenyen Szabó Bence és Szamos Márton képviseli. Rádóczkiné Németh Márta Alsós munkaközösség vezetõ
Népdaléneklési verseny EREDMÉNYEK 5.-6. évfolyam I. helyezett: Kurucz Csenge 5.b
II. helyezett: Dölle Attia-5. b III. helyezett: Farkas GrétaHorváth Kamilla-Toma Szilvia5.b
2011. 5. szám •
május -
június
I. helyezett: Kollár Dorina- 8.a
II. helyezett: Babicz Veronika-7.b. III. helyezett: Kralovics Antal-8.a
Jazzkoncert az iskolában Május 10-én, kedden délután a Muzsika kertje zenei bérletes elõadássorozat keretében, egy gödöllõi fiatal, tehetséges zenészekbõl álló együttest láttunk vendégül iskolánkban. Eddig még jazz zenét játszó zenekart nem hívtunk meg, így nagy várakozással tekintettünk a koncert elé! Néhány szó az együttesrõl: A Dixix Rhythm Dixieland együttes, 2007 februárjában alakult, a gödöllõi Frederic Chopin Zeneiskola növendékeibõl. Zenéjük a 20-as,30-as évek Amerikájának világát idézi. Tanáruk és vezetõjük Fodor László, aki hazánkban és világszerte is ismert, Hot Jazz Band együttes klarinétosa. Számos fellépésük közül most csak néhányat szeretnék kiemelni. Többször játszottak már a gödöllõi Királyi Kastélyban, 2010 szeptemberében a Hot jazz Band vendégeként. A város több rendezvényének résztvevõi.2009 õszén Németországban is koncerteztek.2010 májusában a zeneiskola által elsõ ízben megrendezett jazztalálkozón játszottak, ahol különdíjban részesültek.2011-ben ez a találkozó a Mûvészetek Háza Gödöllõ szervezésében Kistérségi Jazz-és Könnyûzenei Fesztivállá alakult át, ahol az együttes a 22 induló közül a II. helyet szerezte meg. Az együttes tagjai más formációkban is játszanak, ezzel méltón képviselve a zeneiskola és a
város, magas színvonalon mûködõ zenei csoportjait. Az együttes tagjai: Rácz Zoltán – klarinét Kocsis Ádám – trombita Valastyán Gergõ – harsona Csúr Gábor – zongora Sápi Viktor – tuba Dóra László – dob 2011 januárjában csatlakozott az együtteshez Székelyhidi Zsófi, a tehetséges fiatal énekesnõ, aki bájos megjelenésével,mosolyával, szép hangjával egészíti ki a zenekari hangzást. Az egyórás koncerten játszott zeneszámoknak-azon kívül, hogy szórakoztatta a fiatal közözönséget-, meg volt a funkciója,
szerepe a mûsorban. Megismerhettük a hangszerek hangszínét külön-külön, szólisztikusan játszva. Megtanultunk ütemesen tapsolni 2-4-re- ami nem is olyan egyszerû-, és azt, hogy egy jazzkoncerten illik tapsolni, megtapsolni a zenészeket, szólókat a zeneszám közben is. Nemcsak a szám végén, mint ahogy ezt a komolyzenei koncerten tesszük! Hallhattuk, hogy milyen egy némafilm zenéje és hogy ez a filmvetítéssel párhuzamosan hogyan vált hallhatóvá anno, a közönség számára. Ezt a mai gyerekek nem igazán tudják elképzelni! A koncert folyamán nem volt idõnk szomorkodni, valóban szórakoztató zenét hallhattunk. A pergõ ritmus, a vidám zene szinte táncra hívogatott bennünket.(Itt jegyzem meg, hogy a zenekar a gödöllõi Zene-és Társmûvészetek Alkotótáborában,
együtt dolgozik a városban mûködõ tradicionális swing táncokat elõadó tánccsoportokkal is! ) A jelenlévõ gyerekek, felnõttek nagyon kellemesen szórakoztak és örülök, hogy a legfiatalabb korosztály is megismerhette ezt a zenei mûfajt, ami napjainkban egyre népszerûbb a fiatal generáció körében. Remélem, hogy néhány év múlva a zenekar már országszerte ismert, elismert együttesé válik, és akkor büszkén mondhatjuk, hogy „mi már élõben hallhattuk, láthattuk a zenekart a mogyoródi iskolában”! Köszönjük, hogy elfogadták meghívásunkat, és együtt tölthettük ezt a szép délutánt. Szívbõl kívánunk az együttes minden tagjának és vezetõjének további sikereket! Moldovánné Bényei Anna énektanár, szervezõ
Hirdessen a Decens Kiadó lapjaiban
Mogyoródon, Fóton, Szadán, Veresegyházon és Kerepesen megjelenõ lapjainkban olyan hirdetési lehetõségeket kínálunk mérsékelt árakon, amelyek jó eséllyel a település minden családhoz eljutnak! Érdeklõdni az interneten a
[email protected] címen, a www.decens.eu honlapon, vagy a 06-30-335-9050 telefonszámon lehet.
www.decens.eu • folyóirataink
15
Nevelés - Oktatás
7.-8. évfolyam
Nemzetközi kapcsolatok
Világharmónia Futás A Világharmónia Futás tulajdonképpen egy ünnepsorozat, amely végig fut a településeken, országokon és földrészeken, az egész világon. Százezrek futnak a 3.000 kilométeres úton reményt, barátságot és örömöt hirdetve. A mindezt jelképezõ fáklyát egy nemzetközi futócsapat viszi országról országra. A hazai útvonal hoszsza összesen 477 kilométer. Az idén elõször, május 19én, Mogyoród is a Világharmónia Futás egyik állomása lett. A Gödöllõrõl érkezõ nemzetközi váltóhoz csatla-
kozhattak a mogyoródi futók, többek közt Staicu Simona maratoni futónk, a 2014-es olimpiai keret tagja. Településünk fõterén sok érdeklõdõ várta a nem mindennapi esemény résztvevõit. Több mint egy órát „pihentek” nálunk a futók, miközben színvonalas mûsort mutattunk be, melyet a Juhász Jácint Mûvelõdési Ház igazgatója, Herman Katalin szervezett. A rendezvényen közremûködtek az óvodák-, az iskola-, és a zeneiskola növendékei, a Karikás Néptánccsoport, a Jakab Mihály
Népdalkör, a Szent László Íjász Egyesület, ezúton köszönjük meg a szereplést mindegyiküknek. A mogyoródi mûsoros pihe-
16
nõ után a csapat Fótra futott tovább a harmóniát jelképezõ fáklyával, ahol hasonló fogadtatásban volt részük. Marosán László
2011. 5. szám •
május -
június
Hirdetések www.decens.eu • folyóirataink
17
Az SE Birkózó Szakosztálya Magyar Bajnokságot rendezhet Mogyoródon!
Sport
Keresztszülõk kerestetnek! Büszkén szeretném bejelenteni, hogy ez év október havának
elsõ napján községünk új tornacsarnokában birkózó kadet (17-18 évesek) Magyar Bajnokságot rendezünk. Számtalan olimpiai-, világ-, és Európa baj-
nok lesz a vendégünk és az indulók között is többen voltak már érmesek világversenyen. Az Önkormányzat ingyen bocsájtja a rendelkezésünkre a helyszínt, lehetõségeihez képest anyagilag is segít, de ezen kívül nekünk kell a tetemes rendezési költséget elõteremteni. Ez nem könnyû! Ezért, egy eddig hazánkban soha nem alkalmazott ötlettel állok elõ. Egészen biztos vagyok abban, hogy Mogyoródon akad elég jó szándékú vállalkozó, aki egy súlycsoportot örökbe fogadva, annak költségeit átvállalja, ezáltal reklámlehetõséghez is jut (kint lesz a TV, molinót is kifeszítünk). Tizenegy súlycsoport van, és egynek az összköltsége kb. 15.000 Ft.(érmek, tiszteletdíjak). Ennyien, ugye, csak összejövünk? Kéri Zoltán
Mertse Ádám bravúrjai! Én megmondtam, hogy Ádám is odaérhet az elejére. Sokan szurkoltak neki, hiszen
azon túl, hogy nagyon tehetséges srác, humoráért, nyitott egyéniségéért nagyon közked-
velt figurája a birkózásnak. Két éve már annak, hogy felvett egy magasabb sebességfokozatot, több és minõségében is más munka jellemzi. Törvényszerûnek tartom, hogy jönnek a sikerek. A májusi kadet válogatót magasan nyert Budapesten, így meg is hívták a május 20-án, Zágrábban szereplõ válogatott keretbe. A horvát fõvárosban is nyert! Egyre erõsebb és a dobáskészsége is megelõzi súlycsoportja többi versenyzõjét, de úgy érzem, még az eddigieknél is több munkát kéne vállalnia. A prémium hír pedig az, hogy valószínûleg Ádám birkózza augusztusban, Varsóban az Európa bajnokságon a 100 kg-ot magyar színekben. Úgy, hogy van egy kõkemény nyara addig! KZ
Találkozó a támogatókkal
Kéri Zoltán edzõ és szakosztályvezetõ június 3-án fogadást adott a mogyoródi birkózás támogatói tiszteletére a Babicz Pincében. Ez persze - ismerve a meghívó személyét – minden alkalommal egy igen kellemes, de egyben mélységeket is feltáró, hasznos baráti beszélgetést jelent, egy tál finom étel és némi bor kíséretében. Most is így történt, megbeszéltük a világ dolgait, és persze közben a Birkózó Szakosztály eredményeit, terveit, elsõsorban az õszi nagyrendezvényt, ami óriási elismerés a magyar birkózósport részérõl. Egy pici falu nem szokott ilyen kitüntetésben részesülni, hogy országos bajnokságot rendezzen. Ezt Kéri Zoltán évtizedes munkájával érdemelte ki, s persze
18
azok a kiemelkedõ sikerek alapozták meg, amiket a keze alatt felnõtt tehetségeink elértek, elérnek. Ha van támogatásra méltó igyekezet, akkor ez az! Láthattuk, hogy a sportbálra is eljöttek a magyar birkózó sport kiválóságai, világ- és Európa bajnokok, helyezettek. Nem szégyelltek leülni közénk, a rendezvény jelentõségét személyes jelenlétükkel emelni. Így lesz ez õsszel is. Erre készül most a szakosztály, s ehhez kérik a támogatást. Legyen ez a rendezvény Mogyoród büszkesége, s minél többen mondhassák el magukról, hogy az õ segítségük is hozzájárult a Mogyoród jó hírét öregbítõ esemény színvonalas megtartásához. WK
2011. 5. szám •
május -
június
Anna Bál Tájékoztatás
A Mogyoród Sport Egyesület Labdarúgó Szakosztálya július 22ére Anna Bált szervez. Ez idáig ez nálunk nem volt szokás, de most lesz! Ha pedig jól sikerül, akkor a további években is bõvül majd a báli kínálat községünkben, hiánypótlóként a meleg nyári éjszakában. A bált a Sportpályán tartjuk! Azért közöljük már most, hogy a nyári szabadságolásokat, nyaralásokat úgy tervezhessék a családok, hogy le ne maradjanak errõl a minden jel szerint nagyszerû eseményrõl. Számítsunk rá!
A hónap képei
Paks A Gödöllõ Környéki Regionális Turisztikai Egyesület szervezett szakmai kirándulást Paksra, amelynek a célja a turisztikai tapasztalatcsere megvitatása volt
Csiga Fotó Mészáros Mária
más régiók szakembereivel. A tanácskozáson túl üzemlátogatáson vehettünk részt az Atomerõmûben, valamint élveztük a vendéglátást a paksi pincesoron.
Gyík Fotó Zachár Zsolt
Esküvõk és más családi események
fotózását vállaljuk! Azonnali fényképkészítés ott a helyszínen, A/4 méretig. 06-30-335-9050 www.decens.eu • folyóirataink
19
Hitélet
Együtt lenni jó! Június 5-én, délután, a Szalézi Család oratóriumi zárónapját igen sok érdekes és egyben élményt nyújtó elõadás, játék, foglalkozás fûszerezte, túl a címben megfogalmazott közös együttlét adta örömön. A sok eseményt ezúttal nem soroljuk föl, azt mindenki olvashatta a kiküldött meghívóban, illetve a jelen lévõk emlékezetében nyilván még élénken élnek az akkori élmények. Felléptek az oratóriumi csoportok, a Jakab Mihály Népdalkör, a Karikás Tánccsoport, hallhattuk Szentes Annát és Vastag Tamást. Megtörtént az Európai Unióról szóló vetélkedõ és a rajzverseny eredményhirdetése. A nyertesek boldogan vették magukhoz a jól megérdemelt ajándékokat, amit Szalmási Gabriella, a Külügyminisztérium, EU Elnökségi Kommunikációs Fõosztálya munkatársa adott át.
20
Természetesen kicsik és nagyok nagyon jól szórakoztak a sok játékos versenyen, s finomságokban sem volt hiány ezen a délutánon. Akadt felnõtt, aki a kitûnõ hangulatban a pont erre az idõpontra tett közmeghallgatásról is megfeledkezett. Animátoraink, szalézi munkatársaink nagyszerû önkéntes munkáját évek óta jól ismerjük a faluban, ám a folyamatos képzésük elengedethetetlen. A nõvérek a tavaszi animátorképzésüket az „Önkéntesek képzése az európai növekedés és foglalkoztatás, valamint polgárbarát Unió jegyében” projektben készítették el, és mivel összhangban van az Európai Unió célkitûzéseivel, - az önkéntesség népszerûsítésével-, így a Külügyminisztérium támogatotta a tavasz folyamán a munkát, és e vidám délután egyben e projekt zárónapja is volt.
A díjazottak egy csoportja, a kép jobb szélén Szalmási Gabriella
2011. 5. szám •
május -
június
További híreink képekben Képes hírek
Ha erõsen megkésve is, de csak kerül virág a fõbb helyszínekre!
Június 5-én a Hungaroringen szervezett ingyenes versenynapon Mogyoródot mindkét lehajtótól, továbbá Szada és Fót felõl végeláthatatlan gépkocsi gépkocsi áradat bénította meg órákra
Az Élõ Rózsafüzér Zarándoklaton jelentõs számban vettek részt mogyoródiak is. Képünkön a Fótra megérkezettek egy része
Május 23-án a SK öregfiúk csapata Szadán küzdött derekasan, de 3:1-re mégis alul maradt. Képünkön Hutter József indít támadást, a másik képen helyezkedés látható a szadai kapu elõtt, de sajnos a gól elmaradt.
www.decens.eu • folyóirataink
21
Testvérkapcsolat
Madéfalván jártunk Pünkösdkor!
Testvér településünk vendégszeretete Az egyházközség sokéves testvéri együttmûködése által, olyan megtiszteltetésben volt részünk, hogy a Madéfalvi kántor úr a kapcsolatunk. Már megérkezésünk pillanatában mérhetetlen szeretettel fogadtak bennünket. Szentmiséken vettünk részt, melyek nagyon szép hazafias idézettekkel vannak tarkítva. a falu gyermekeik is sokan részt vesznek a szentmiséken s lányok is ministrálnak. Nem ritka a magyar és a székely himnusz éneklése a templomban, mint például a vasárnapi misén, melyen egy egyébként kemény nemzeti érzelmû hazai magyarnak könnyek szöknek a szemébe. A templom udvarán, településük hõsein túl, két helyen, és a templomban magyar zászlók vannak, kétségtelenül jelezvén székely testvéreink nemzeti hovatartozását. Itt még minden a templomban dõl el, Zoltán atya kihirdetett heti terveihez alakítják mindennapjaikat. Szentmise elõtt és után összegyûlnek a templomkertben barátok, rokonok és megbeszélik az eseményeket. A templomban mise elõtt rózsafüzért imádkoznak. A közösséget a kereszténységbe vetett hit, tartja ily erõsen egyben…
peli. E mögött sorakoznak a helyiek, ezeket hívják keresztaljának, így zarándokolnak Csíksomlyóig. Csíksomlyó lábánál az utcák a Hét vezér neveit viselik, gyönyörû nagy táblákkal. Egyébként is egész Erdély területén nagyon sok emlékhelyen köszönnek vissza õsi szimbólumaink, a turul madár, a hármas halom, a kettõs kereszt, stb., a feliratok meg természetesen székely rovásírással. Nincsenek lerombolva, eltûntetve, mint a csonka hazában. Árpád házi királyaink zászlaja, nincs semmivel összemosva, sok magyar középületen és emlékhelyen is látható, kint van. Sõt magán a csíksomlyói szentmisén is több lobogott belõle, mint a nemzeti színeinkbõl!? A zarándoklat csodálatos volt, végig énekelve és imádkozva érkeztünk a hegy lábához, majd a napok óta áztatott talajon másztuk meg a hegyet. A fák közül a völgybe érve csodálatos látvány fogadja az oda érkezõt, és érezni a hely szentségét. Amikor kiért a keresztalja a völgybe, segítõ fiatalok lépnek a menetet vezetõ papokhoz, és veszik számba honnan, hányan érkeztek. Az atya (ott, pap bácsi) már menet közben kérdezte, míg a helyieket számolta, hányan jöttünk Mogyo-
Madefalvi ismerõseink a keresztalján Reggel az ablakunk elõtt vonul a tehéncsorda, délután az egésznapi legelés után telt tõgyekkel, ott jön vissza. Együtt zarándokoltunk székely testvéreinkkel a madéfalvi templomtól a Csíksomlyóra a hármas halom kápolnáig, a keresztaljával. Minden település viszi a jellegzetes helyi, címeres keresztjét, mely akkora, hogy három ember folyamatos menet közbeni váltásokkal hevederek segítségével ci-
22
ródról, értesüléseim szerint kb. ötven fõben jelöltem meg, melyet be is mondtak ország-világ elõtt a misén, községünk büszkeségére. A szentmise közepén hagyományosan erõs zápor lepte meg a világ különbözõ tájairól érkezett többszázezer összegyûlt magyart. Sokak szerint sír az Isten, hogy gúnyhatárokkal osztották meg Mária népét. A mogyoród Jobbik lobogóját természetesen az egész viharban rendületlenül tartottam a magasba.
A Csíksomlyói Búcsú
Mikor az zápor alábbhagyott, személy szerint nagy megtiszteltetés ért, tökéletes öltözékben elém lépett két kísérõjével Szávay István (történész, politikus, a Jobbik alapító tagja, a párt Nemzetpolitikai Kabinetjének elnöke, országgyûlési képviselõje). A Nemzetpolitikai Kabinet vezetõjeként a párt határon túli magyarokkal, magyarországi nemzeti kisebbségekkel és a civil szférával kapcsolatos politikájáért felel. Néhány gondolatot beszéltünk, majd ahogy jött úgy távozott is, további lobogóink felé. Hazafelé Madéfalvára már erõsebb tempóban haladtunk, szintén énekelve és imádkozva, majd megérkezve a templomkertben imádkoztunk és Zoltán atya köszönetet mondott a zarándoklóknak. Megfáradva, de élményekkel telve érkeztek hajlékukba az emberek. Másnap meghívtak a SICVLICIDIVM új tervezett kápolna alapkõletételének szentmiséjére. Ezen részt vettek vendég papok (Ercsibõl, Herendrõl, Stuttgart környékérõl), nevezetes családok, Madéfalva polgármestere, Hargita megye tanácsának képviselõje, újságírók, és a nép. A „siculicidium” elnevezéssel az 1764. január 7-én hajnalban elszenvedett vérengzésre emlékeztetnek Akkor történt, hogy a határõrség erõszakos szervezése miatt összegyûlt tiltakozó, fegyvertelen székelyekre a császári katonaság ágyúkkal és lõfegyverekkel tûzet nyitott. Megható az idézett a mártírhalált haltak turulos emlékmûvén. Könnybe lábad az ember szeme, ha belegondol mit tettek velük. Délután vendéglátóink még pisztrángozni és mics-et sütni, (erdélyi grill kolbászka) vittek egy völgybe egy nagyon szép patakhoz.
Másnap, a szentmise után a Gyimeseken át, az ezeréves magyar határ legkeletibb pontjára vittek Gyimesbükkre. Megnéztük a szépen felújított határõrházat, a Rákóczi várat, majd a túloldalon a római katolikus egyház által 1009-2009 millenniumra felújított emlékmûvet. A mûsorújság szerint pünkösd vasárnapján a DUNA TV-nek innét élõ közvetítést kellett volna adnia, de ez valamilyen okból elmaradt. Hazafelé Madéfalváról bementünk Kolozsvárra az egykori Erdély „fõvárosába”, zászlót bontani! Kolozsvár fõterén, a Mátyás király szoborcsoportnál, ott, ahol Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövetnek nem engedtek koszorút elhelyezni, ott a JOBBIK zászlót bontott! Hiszek egy Istenben, Hiszek egy hazában, Hiszek egy Isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! Ámen. Ifj. Csernák Károly
Ifjabb Csernák Károly zászlókkal Kolozsvárott Mátyás király emlékmûve elõtt
2011. 5. szám •
május -
június
www.decens.eu • folyóirataink
23
Hirdetések
JUHI BUTIK
JUHI BUTIK
Kölcsönözzön egy helyen! Menyasszonyi és koszorúslány ruhák, lakodalomra nagyméretû variálható fehér sátor. Telefon: 06-28-610-239, 20-944-3163
JÚNIUS 18-ÁN ELKEZDÕDÖTT A SZENT LÁSZLÓ HÉT ESEMÉNYSOROZATA
24
2011. 5. szám •
május -
június