7.MAGYARORSZÁGI MUNKA- ÉS ÉLETKÖRÜLMÉNYEK

7.MAGYARORSZÁGI MUNKA- ÉS ÉLETKÖRÜLMÉNYEK A Magyarországon dolgozó ukrán állampolgárok élet- és munkakörülményei er sen rétegzettek, bérezésük széles skálán mozog. Vannak, akik kiemelked körülmények között élnek (gondoljunk csak ukrán vállalatok vezet ire, s vezet

beosztású alkalmazottaira,

szakért ire). Az Ukrajnából érkezett munkavállalók élet- és munkakörülményei általában elmaradnak a magyarországi alsó- és középosztályétól. Hiányosak a jogszer ség, jogbiztonság és érdekérvényesítés lehet ségei is. A mindennapi tapasztalat és kutatásunk eredményei is azt jelzik, hogy a helyzet számottev en javult az utóbbi években.17 Továbbra is jellemz ek azonban – minden második válaszadó szerint - az alacsonyabb munkabérek, a nem kielégít

lakáskörülmények, a kiszolgáltatottság, a

rosszabb munkafeltételek, a minimális szociális biztonság és egészségügyi ellátás hiányossága. Azok között, akiknél a létfenntartási kényszer a magyarországi munkavállalás

legfontosabb

ösztönz je,

jellemz

a

kiszolgáltatottság,

a

kizsákmányolás, emberhez méltatlan élet- és munkakörülmények elfogadása, egészségügyi kockázatok vállalása, a minimális szociális biztonságról való lemondás. E negatívumok leginkább a munkavállalók illegális helyzetéb l, a legálisan dolgozó munkavállalókat véd

jogszabályok és intézmények hiányából fakadnak. A legális

munkavállalók is küzdenek hátrányokkal: rontja helyzetüket a munkavállalás ideiglenes jellege, de a függ ség is. Bizonytalanságot jelent az engedélyek rövid id tartama, ebb l fakadóan az is, hogy csak határozott idej

munkaszerz déssel

dolgozhatnak.

7.1. Bérek18 Saját, és más, a kérdéskörrel foglalkozó vizsgálat eredményei, valamint a gyakorlati tapasztalat is jelzik, hogy az ukrán állampolgárok magyarországi munkavállalásának meghatározó oka a két ország a bérszínvonala közti jelent s különbség. Ez Kárpátaljára fokozottan érvényes. Az alkalmazásban állók átlagos nettó keresete 2009-ben Magyarországon 124 ezer forint – ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 91 ezer, a szellemi foglalkozásúaké pedig 157 ezer

17

A korábbi helyzetr l lásd: Juhász, 2006: Migráció és feketemunka Európában A kereseteket érint kérdések mind nettó, mind bruttó bérre egyaránt vonatkoztak, több fajta módon kérdeztük. Ennek ellenére a kapott értékek csak megközelít jelleggel, nagyon óvatosan lehet értékelni. Mindazonáltal a trendek jelzésére megfelel ek, nincs okunk feltételezni, hogy az egyes csoportoknál eltér lenne a torzítás. 18

54

forint – volt.19 Ukrajnában ennek körülbelül harmada20, Kárpátalján ennél is kevesebb, 1.500 hrivnya (38.000 forint) volt. Magyarországon a fogyasztói- és ingatlanárak közelítik a nyugat-európai színvonalat, a bérek továbbra is a nyugat-európai átlag felét-harmadát teszik ki. Hasonló arányok jellemz ek csak éppen fordított el jellel magyar-ukrán viszonylatban. A magyarországi minimálbér, vagy az annál nem sokkal magasabb vendégmunkás-fizetés még mindig a kétszerese-háromszorosa egy ukrán havi átlagbérnek. Ennél azonban az ukrán vendégmunkások többet keresnek, a megkérdezettek átlagosan havonta nettó 121.000 forintot, ami alig marad el a magyarországi átlagkeresetekt l (igaz, ebben nem csak a hivatalos kereset van, hanem a zsebbe fizetés is, ami a magyar országos statisztikákban értelemszer en nem jelenik meg). Az ukrajnai munkavállalók az azonos bértömeget nem feltétlenül ugyanazért a munkáért kapják, mint a magyarok, ahogy azt számos interjúalanyunk hangsúlyozta. Jellemz a hosszabb, rugalmasan változó munkaid , esetenként a keményebb munka rosszabb körülmények között. A munkavállalókkal és szakért kkel folytatott beszélgetések jól jelzik, hogy a közel azonos bérb l származó átlagjövedelem mögött jelent s hátrányok és diszkrimináció lappang. „Napi nyolcezer forintért dolgozok feketén az épít iparban. Igaz, 10-12 órát is lehúzok egy nap. Ha fizetni kell utána, csökken 4-6 ezerre.” (munkavállaló a Moszkva téri emberpiacról) #18 Ezt er sítette meg az egyik – f ként külföldi munkások elszállásolására szakosodott – munkásszálló vezet je is. „Hivatalosan, a jelenléti ívek szerint 8 órát dolgoznak, de biztos, hogy valójában nem a 8 óra a jellemz . […] Sok olyan munkát is el tudnak végezni ezekkel az alkalmazottakkal, amire a magyar esetleg azt mondaná, hogy nem vállalom. Hogy mire gondolok? Szociális, higiéniai feltételek nincsenek meg, és sok a munkavédelmi hiányosság, mondjuk kint egy épít ipari területen.” (budapesti munkásszálló vezet je) #24 A kutatásunkban megkérdezettek úgy látják, hogy nagyjából két-háromszor annyit tudnak Magyarországon megkeresni (100-120.000 Ft-ot), mint amit Ukrajnában tudnának (40.000 Ft).

19

KSH Az ukrán átlagbér 2010 januárjában 1.900 hrivnya (körülbelül 48.000 Ft) volt. A minimálbér 2010 elején 669 hrivnya, alig több mint 16.000 forintnak felel meg.

20

55

32. tábla

21

A megkérdezettek havi átlagkeresete, Ft

Mennyit tud egy hónapban általában tisztán megkeresni Magyarországon Mennyit tudna egy hónapban kb. megkeresni Ukrajnában? Mennyit keres havonta nettó?

Teljes állásban dolgozók 105,9

Részmunkát, rendszeres alkalmi munkát végz k 81,7

Együtt

41,6

37,5

41,0

125,6

98,5

121,4

102,2

Fizetések közt nemek szerint jelent s a különbség. A férfiak lényegesen, mintegy 30%-kal keresnek többet, mint n k, ami nagyobb eltérés, mint amit a nemzetgazdaság egészére vonatkozó statisztikák jeleznek. Életkor szerint alig tapasztalhatók különbségek, mindössze az 50 éven felüli férfiak fizetése alacsonyabb lényegesen az átlagosnál.

Havi nettó munkabér

4. ábra Átlagbérek nem és korcsoport szerint Neme

150

férfi no

100

50

0 0-24

25-29

30-34

35-39

40-44

45-49

50-t l

Korcsoport

Jelent s eltérések vannak a bérekben az ágazat és foglalkozás szerint. Az épít iparban dolgozók keresnek a legtöbbet (140 ezer forint) és a mez gazdaságban, valamint a szolgáltatásokban a legkevesebbet (100 ezer forint alatt). Az átlagostól mindkét esetben 20%-kal térnek el a keresetek. Ennek fényében nem meglep , hogy a határhoz közeli településeken, ahol korábban sokan dolgoztak a mez gazdaságban, ma már alig találkozhatunk ukrán munkavállalókkal. „… sokan visszaéltek az ukrán embereknek, állampolgároknak az abban az id szakban nagyon rossz helyzetével. Volt olyan, hogy saját maga jelentette fel a saját alkalmazottját, hogy ne kelljen kifizetni. És az is egy visszatartó er volt, hogy 21

Diákok és nyugdíjasok (összesen 11 f ) nélkül

56

nem megbízható a magyar gazdák egy része. És ezért mondom, a nagy rész azt mondta, nem fog itt giccsolni, napi tizenkét órában uborkát szedni, inkább felmegy Pestre, Debrecenbe, Nyíregyházára vagy Dunántúlra építkezésekhez, és ott kétszer, háromszor annyit keres.” (határrendész) #30 Akik nagyvállalatnál dolgoznak, lényegesen többet keresnek, mint a közepes vagy kisvállalatoknál dolgozók, de ez els sorban a magasabb képzettség ek nagyobb arányából és a mintába került néhány vezet kiugró fizetéséb l adódik. 33. tábla

22

Átlagkereset végzettség szerint

Átlag 100,43 104,77 116,89 131,63 117,85

alapfokú, szakma nélkül középfokú, szakma nélkül középfokú, szakmával fels fokú Együtt

N 7 43 91 56 197

A feketemunkát végz k keresete alig különbözik a hivatalosan bejelentve dolgozók nettó keresetét l, a különbség mindössze 6%. A legnagyobb (20%-os) különbség a szakmunkások körében figyelhet meg, de ennek mértéke sem tükrözi a bérköltségekben meglev eltéréseket. A 20%-os különbség az SZJA elkerüléséb l adódó nyereségnek felel meg. A feltételezésünkkel ellentétben a feketén dolgozó képzetlen munkások kevesebbet

keresnek,

mint

adózó

társaik,

ami

jelzi

kiszolgáltatottságukat.

Természetesen azt is figyelembe kell venni, hogy a hivatalosan dolgozók körében is jellemz a „zsebbe fizetés”. „A hivatalos bérem az 85.000 Ft nettóban, a bruttót nem is tudom pontosan, olyan 115.000 Ft körül van, azt hiszem. Ez így nem lenne túl sok. Kapok még étkezési jegyet és havi bérletet is, de ami a lényeg, az üzletkötések után jutalékot kapok. Ez nem hivatalos része a béremnek, de van, hogy a nettó alapbérem kétszerese jobb hónapokban. Így már teljesen elégedett vagyok, tudok küldeni a szüleimnek is bel le, és félre tudunk tenni a férjemmel lakásra.” #8 Minden ágazatban magasabbak Budapesten a keresetek, az épít ipar kivételével, ahol az alacsonyabb átlagérték a szakképzetlenek magasabb arányából adódik. A

Magyarországon

dolgozó

ukrán

állampolgárok

jövedelmi

helyzetének

reális

értékeléséhez azonban további szempontokat is figyelembe kell venni. 7.1.1 Az otthoniak támogatása A munkavállalók jelent s része azért jött Magyarországra, hogy családja otthoni létfenntartását biztosítani tudja; a cél csak akkor teljesül, ha a keresetének meghatározó 22

Diákok és nyugdíjasok (összesen 11 f ) nélkül

57

részét haza tudja küldeni, annyit, amib l az otthoniak megélnek. A magyarországi kereset a magasabb megélhetési költségek mellett is lehet séget ad arra, hogy az itt dolgozók anyagilag támogassák otthon maradt családtagjaikat, rokonaikat, illetve félretegyenek, gy jtsenek valamire. A válaszadók negyede éli fel egész keresetét, ugyanennyien havonta küldtek haza pénzt, és félre is tudtak tenni. 34. tábla

23

Havi átlagkereset, hazautalás és megtakarítások nemek szerint, ezer Ft

férfi n Együtt

hazaküld 30,19 7,88 20,97

megtakarítás 24,89 17,19 21,71

havi nettó bér 132,70 104,71 121,38

A megkérdezettek átlagosan 21.000 forintot, keresetük 17%-át hazaküldték. Azok, akik – többnyire családjukkal együtt – már áttelepültek, természetesen nem, vagy csak minimális összeget küldenek haza, az ideiglenesen tartózkodók ennek megfelel en többet. A két csoport átlagjövedelme közel azonos, az ideiglenesen itt tartózkodók csaknem havi 30 ezer forintot, fizetésük negyedét küldték haza, ami az ukrajnai átlagkereset 80 százaléka. Ez a tény önmagáért beszél. 5. ábra Megélhetés, hazaküldés és megtakarítás a tartózkodás jellege és nemek szerint (ezer Ft) 160 140 120 100

64 megélhetésre

117

80

megtakarít 75

60

hazaküld 89

25 40 20

40

18

25

12

16 1

ideiglenesen, n

letelepedett, n

3

0 ideiglenesen, férfi

letelepedett, férfi

A férfiak lényegesen többet küldenek haza, az ideiglenesen tartózkodók kb. 40.000 forintot, a fizetésük csaknem egyharmadát, míg a n k csak 10%-ot.

23

Diákok és nyugdíjasok (összesen 11 f ) nélkül

58

A család fenntartása a magyarországi tartózkodást meghatározó dönt motiváció. Ennek érdekében igen szerény költségvetéssel hatékonyan, mindenre kiterjed figyelemmel fogják meg a pénzt minden területen. Sokan spórolnak például úgy, hogy nem vesznek készételt, hanem f znek, mert így fele összegb l lehet gazdálkodni. Szinte semmilyen könnyelm sködést nem engednek meg maguknak. Annak, hogy a munkavállalók pénzt tudnak hazaküldeni, nem az az oka, hogy különösebben jól keresnének, hanem hogy szerényen, a pénzt jól beosztva képesek élni. Különösen azok, akinek otthon, Kárpátalján van a családjuk. Jól illusztrálja ezt a következ két interjúrészlet: „Igyekszem szerényen élni, keveset költeni. Ruházkodásra nem nagyon költök, abban szoktak segíteni a szüleim, a ruhanem otthon olcsóbb, mint itt kint. Meg ahol dolgozom, onnan is szoktam kapni ezt-azt. Magam f zök, nem vagyok finnyás, szeretem az olcsó ételeket is. Másra meg nem szoktam költeni. Az iskolát részletben fizetem, eloszlik. Inkább ne egyek, de tanulni most kell, kés bb már nehezebb lesz, és megy az id .” (tanulás mellett dolgozó kárpátaljai n ) #7 „Igyekszünk egyszer en élni, mindketten vegetáriusok vagyunk, így amit megspórolunk a húson, azt min ségibb zöldségre, bio-ételekre költjük. De szerintem ez még nem luxus. A bátyám szakács, onnan is kapunk id nként finom ételeket, ha marad. Nálunk ezt jelenti az étterembe járás. Van egy autónk, úgy 2 évente egyszer elmegyünk külföldre nyaralni, egyébként csak táborokba járunk. Könyvekre, ruhára, háztartási dolgokra muszáj költeni. Néha egy-egy filmet is veszünk, de nincs semmi káros szenvedélyünk, költséges hobbink, ami vinné a pénzt. A férjemmel úgy állapodtunk meg, hogy mindketten 50-50.000 Ft-tal támogatjuk a családjainkat, a rezsi és konyhapénz (esetenként ruházkodás, fodrász, szórakozás, stb.) fölötti összeget pedig félretesszük. Ez kb. 100-130.000 Ft az én fizetésemb l havonta.“(adventista közösséghez tartozó fiatalasszony) #8 A hazaküldött illetve a félretett pénz együttes megoszlása alapján az összefoglaló adatok a következ k: 35. tábla

Otthoniakat támogatók, ill. megtakarítók aránya (N=229)

Küld-e haza rendszeresen? igen, havonta ritkábban nem Együtt

igen

Tud félretenni? nem 26,5 13,9 7,2 2,7 24,7 25,1 58,3 41,7

Együtt 40,4 9,9 49,8 100,0

A megtakarítások összege a f állásban dolgozóknál átlagosan 20-25.000 forint volt, s hasonlóan alakult a hazaküldött összegek nagysága is. A részmunkaid ben dolgozók, alkalmi munkákból él k körülbelül feleennyit tudtak hazaküldeni, illetve megtakarítani jövedelmükb l. 59

36. tábla

Keresetek és megtakarítások családi állapot szerint (havonta, ezer Ft)

n tlen/hajadon házas/élettárssal él elvált/özvegy Együtt

hazaküld 8,57 30,92 9,19 21,07

megtakarítás 25,55 21,14 15,11 21,74

nettó bér 119,64 125,66 108,15 121,38

A válaszok azt jelzik, hogy az otthon maradottak támogatása, családi állástól függetlenül jellemz . A fiatalok segítik a szül ket, a házastársak egymás rokonait. „A szüleid tudnak valahogy támogatni? Nem, s t, én támogatom ket. Tavaly 300.000 Ft-ot tudtam nekik hazaküldeni. Idén nem lesz annyi, de most is próbálok segíteni. Könnyen elengedtek ilyen fiatalon? Nem volt más választás, nem tudnak eltartani, én meg ezt találtam a legjobb útnak. Én nem vagyok hajlandó fillérekért varrogatni.“ #7 Az otthoniak támogatására vonatkozó kutatási eredményeink egyértelm en azt mutatják, hogy a Magyarországon elérhet

magasabb jövedelem motivációja er s családi,

rokoni szolidaritással, az otthon maradottak iránti kötelezettségvállalással párosul. 7.1.2 Bérkülönbségek Adatfelvételünk alapján a megkérdezettek 60%-a úgy érzi, egyenl bérezésben részesül a magyar állampolgárokkal. Enyhe diszkriminációt érez a megkérdezettek közel harmada, míg kevesebb mint 10%-uk vélte úgy, hogy sokkal kisebb a fizetése. A válaszok alapján nem jellemz , hogy sokkal rosszabb fizetést kapnának az ukrán munkavállalók. Érdemes megjegyezni, hogy voltak olyanok is, akik úgy vélték, hogy k kapnak többet a hasonló munkát végz magyaroknál. Az elmúlt tíz évben a bérkülönbségek jelent sen csökkentek. Az 1999-es felmérésben a válaszadók egyharmada értékelte úgy, hogy legalább annyi fizetést kap, mint amennyit egy magyar kapna ugyanazért a munkáért, míg 40%-uk úgy vélte, hogy kicsit kevesebbet, minden negyedik pedig hogy sokkal kevesebbet kap.

60

37. tábla

sokkal rosszabb kicsit rosszabb ugyanolyan kicsit jobb sokkal jobb Együtt N

Bérezése ugyanolyan munkát végz magyar állampolgárokhoz képest

Férfi 29,0 46,4 21,7 1,4 1,4 100 69

1999 N 16,7 23,3 56,7 3,3 0,0 100 30

Együtt 25,3 39,4 32,3 2,0 1,0 100 99

Férfi 11,0 39,7 47,1 2,2 0,0 100 136

2009 N 2,0 18,0 75,0 2,0 3,0 100 100

Együtt 7,2 30,5 58,9 2,1 1,3 100 236

Esetenként kirívóan nagyok az eltérések a szakképzetleneknél, illetve a mez gazdaságban, f leg az elszigetelt területeken (pl. tanyákon), vagy külön csoportokban dolgozóknál. Ahol a külföldiek magyarokkal együtt dolgoznak, vagy a kiemelten jó munkaer -piaci helyzet

szakmáknál, a fizetések hasonlóak. Így kisebb, vagy egyáltalán nincs

bérkülönbség szakképzettek között, és különösen a hiányszakmákban dolgozóknál (pl. ács). Érdemes megjegyezni, hogy bérezésben és megbecsültségben el fordul pozitív diszkrimináció is. Még az épít iparon belül is volt olyan interjúalany, aki úgy tudta, mára kiegyenlít dtek a bérek, s t, az ukránok magasabb órabért kapnak, szívesebben is foglalkoztatják ket. A többször idézett budapesti munkásszállás vezet je szerint: „Meg tavaly olcsóbbak voltak, én azóta hallottam olyat, hogy az idén érdemesebb magyarokkal dolgoztatni, mert olcsóbbak. Tavaly ez fordítva volt, mert azt mondták, hogy egy magyarnak a napi keresete plusz a járulékok satöbbi... (...) Az ukrán jobban keres átlagosan, mint a magyar. Az ukrán annyi pénzért nem jön ide dolgozni mind a magyar, annak ellenére, hogy otthon nem keresi meg ennek a felét sem. De itt a megélhetés, a lakás fenntartása sokba kerül, ezért kérnek magas bért. És kapnak is, mert sokat tudnak dolgozni. A magyarok nem tudnak így dolgozni.” #24 A bérezés jelent s mértékben függ attól, hogy magyar nemzetiség ekr l van-e szó. A válaszadók többsége úgy véli, hogy a nem magyar nemzetiség eknek a helyiekhez képest rosszabb a keresetük, a magyar nemzetiség ek viszont kétharmaduk szerint legalább annyit keresnek, mint a hasonló munkát végz magyar állampolgárok.

61

38. tábla

Az Ukrajnából érkezettek keresete a magyar állampolgárokéhoz képest (%)

magyar nemzetiség ek 4,04 28,70 54,71 10,31 2,24 100 223

sokkal rosszabb kicsit rosszabb ugyanolyan kicsit jobb sokkal jobb Együtt N

nem magyar nemzetiség ek 16,2 43,2 39,2 1,4 100 222

A bérkülönbségek kisebbek a szakképzettek esetén. Jól jelzi ezt, hogy a szakmunkát végz válaszadók mindössze 20%-a vélte úgy, hogy a magyar nemzetiség

ukrajnai

munkavállalókat rosszabbul fizetik, mint a magyar állampolgárokat (csak 4% hogy sokkal rosszabbul, s közel 10%, hogy jobban). A szakképzettséget nem igényl munkát végz k szerint lényegesen rosszabb a helyzet: 60% szerint rosszabbul fizetik az Ukrajnából származókat.

A

nem

magyar

nemzetiség ek

esetén

nagyobb

különbségeket

valószín sítenek, de a tendenciák hasonlók. 39. tábla

sokkal rosszabb kicsit rosszabb ugyanolyan kicsit jobb sokkal jobb Együtt

Az Ukrajnából érkezettek keresete a magyar állampolgárokéhoz képest

magyar nemzetiség ek Segéd-, SzakEgyütt betanított munkás munkás 4,6 4,2 4,04 53,8 16,7 28,70 23,1 70,8 54,71 15,4 6,9 10,31 3,1 1,4 2,24 100 100 100

nem magyar nemzetiség ek Segéd-, SzakEgyütt betanított munkás munkás 32,3 8,5 16,2 46,2 32,4 43,2 20,0 57,7 39,2 1,5 1,4 1,4 100 100 100

Az interjúkban elhangzottak a különbséget hangsúlyozó és negligáló vélemények is. „Fizetésben, munkában nincs különbség. A munka a magyarnak is munka, az ukránnak is munka, bárhonnan is jöjjön. Aki nem szeret dolgozni, az nem dolgozik.“ (konyhai kisegít )#15 Jellegzetes gondra hívják fel a figyelmet a következ interjúrészletek: „Azért vesz fel ukránt, mert többet lehet dolgoztatni, kevesebb bérért. Munkajogilag nem tájékozott, nincsen kapcsolati rendszere, nem tudja, hogy ha bármi jelleg problémája van, akkor hová forduljon. Több oldala van, több olvasata van ennek.” (Budapesten dolgozó ács) #5 Egyes munkáltatók kirívóan keveset fizetnek, kihasználják az ukrán munkavállalókat. A bérkülönbségekre vonatkozó kérdésre adott válaszokban a kirívó eltérések azért nem

62

tükröz dnek, mert egyes munkákra olyan feltételeket, olyan alacsony béreket szab ki a munkáltató, melyek mellett a magyarok nem vállalják el a munkát, így nincs összehasonlítási alap. A kutatásunkból kibontakozó összkép az egy évtizeddel korábbi helyzethez képest jelent s, kedvez

irányú változást jelez: a munkaer -piaci versenybérek el térbe

kerülését és a diszkrimináció visszaszorulását a bérek vonatkozásában. Továbbra is fennállnak azonban kirívó gondok egy sz kül körben, a munkaer piac perifériáján méltánytalanul bérezett feketemunkáknál.

7.2. Munkakörülmények A külföldiek magyarországi munkavállalására vonatkozó korábbi kutatások eredményei felhívták a figyelmet a munkakörülmények kritikus szerepére, az e tekintetben halmozódó – látszólag önként vállalt – jelent s hátrányokra. Indokolt tehát ezúttal is részletesen megvizsgálnunk a kérdéskört. 7.2.1 Túlmunka Az Ukrajnából érkezett munkavállalók körében a munkaid hossza és a munkabeosztás lényegesen különbözik a hazaiakétól. A hosszú munkaid

vállalására való nagyobb

hajlandóság és a munkáltató igényeihez való „rugalmas alkalmazkodás” a külföldi munkaer alkalmazásának egyik leggyakoribb oka. Ez részben a kiszolgáltatottsággal, a szociális és egészségügyi szempontok háttérbeszorításával, a jövedelem érdekében vállalt fokozott önkizsákmányolással függ össze. Az is jellemz , hogy az ukrán munkavállalók jóval intenzívebben dolgoznak a helyieknél, olyan feltételek között, amit a magyarok általában nem vállalnak. Egy libafarmon dolgozó interjúalanyunk a következ képpen írta le helyzetét: „Hajnalban 3 órakor keltünk, ilyenkor nem volt evésre id , hanem evés helyett a legel re kihordtuk a terményt, a tápot, aztán mivel a csapatból én tudtam egyedül kaszálni, minden reggel etetés után 10-ig vagy délig kaszáltam a libáknak, aztán ezeket csomóra hánytam, felmentem vissza, délben reggeliztem, aztán jött a másik tanyáról egy szekér felhánytuk rá a füvet, és felhordtuk a libáknak. Aztán minden kezd dött elölr l, etetés, vízhordás. A benti ketrecbe, ahol a libák aludtak, ugyanezt kellett csinálni, behordani a terményt, tápot, vizet engedni, bealjazni. Aztán jött a f nök fia, elmentünk traktorral zsenge tengeri górét kaszálni, aztán felhánytuk az utánfutóra. A traktorral nem állt meg, hanem ment közben, gyorsan fel kellett hánynunk, egy perc szusszanást nem hagyott. Aztán felültünk a pricepre, ott szétszórtuk a libáknak. Öt órakor ebédeltünk. Aztán volt a gazdának egy másik

63

tanyája, ott voltak tehenek, disznók, kiscsirkék, ott ugyanezt a m veletet kellett csinálni. Volt olyan nap, hogy éjfélkor kezdtünk vacsorát f zni. Egy nap hány órát dolgozott? Kb. 17-20 órákat dolgoztunk. Volt olyan, hogy nem elég, hogy egész nap güriztünk, hanem minden nap valakinek fent kellett maradni vigyázni a libára, hogy a róka meg ne támadja.” #11 A fentihez hasonló munkákat gyakran csak a külföldi, ukrán munkavállalók vállalják el, mivel többségük maga is abban érdekelt, hogy sokat dolgozzon: minél rövidebb id alatt minél több pénzt tudjon félretenni (többnyire igen szegényes szállásán nem is igen tudna mit kezdeni az idejével). Sokaknak az az ideális munkahely, ahol korlátozás nélkül lehet túlórázni. A túlmunka sokszor leginkább megterhel formája – egyben a külföldiek alkalmazásának egyik fontos el nye – a rugalmas alkalmazkodás a munkáltató szükségleteihez. A munkahely közelében elszállásolt dolgozók bármikor bevethet k. A felvétel adataiból a következ

kép rajzolódik ki a Magyarországon dolgozó ukrán

állampolgárok munkaidejér l: a megkérdezettek fele dolgozott hetente (legfeljebb) 5 napot f munkahelyén, egyharmaduk heti 6, míg 10% minden nap dolgozott. Átlagosan 8,7 órát dolgoznak egy nap, de a megkérdezettek negyede 10 órát, 10%-uk ennél is többet. 40. tábla

Heti munkaid országosan és a megkérdezett feketén dolgozóknál és a teljes mintában

Országos 1999 átlag * Feketén dolgozók férfi 40,8 60,7 50,9 n 39,3 55,5 45,4 Együtt 40,1 59,2 48,9 *Forrás: KSH Munkaer -felmérés 2008

2009 összesen 49,2 41,1 45,8

Ezek a számok a munkakörülmények javulását jelzik az elmúlt évekhez képest. Tíz évvel ezel tt a külföldi munkások csupán 30%-a dolgozott heti 5 napot, míg ugyanennyien dolgoztak minden nap. Kétharmaduk legalább napi 9 órát dolgozott, ebb l 15%, illetve 20% 12 órát vagy többet. A túlzott munkaterhelés, munkaintenzitás és munkaid

különösen az épít ipari,

mez gazdasági szezonális munkások körében tapasztalható. Itt gyakran hiányoznak a munkavégzés biztonságának legalapvet bb feltételei és a jogvédelem lehet ségei. E kérdéskörben az illegális munkavállalók egyértelm

64

vesztesei a helyzetnek, de a

munkáltatók szempontjából sem kizárólag el nyök érvényesülnek (pl. munkaügyi ellen rzés következményei, vagy az, hogy a munkavállalói egyik napról a másikra otthagyhatják). A

szezonális

munkások

munkakörülményei

gyakran

a

XXI.

századi

Európa

körülményeihez képest méltatlanok és ellentmondanak az Európai Szociális Chartának.

7.3. Lakás, szállás A lakhatás az integráció egyik legfontosabb mutatója és feltétele. A munkahely és a kielégít

családi élet mellett a lakáskörülmények jelzik legjobban az életmin séget. A

külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásával kapcsolatos korábbi vizsgálatok azt jelzik, hogy egy magas státuszú csoporttól eltekintve ez itt-tartózkodásuk egyik kritikus pontja.24 Az ukrán állampolgárok magyarországi lakáskörülményei egyértelm en visszaesést jelentenek ukrajnai lakóhelyükhöz képest. Míg otthon a megkérdezettek csaknem kivétel nélkül saját vagy a család tulajdonában lév

lakásban, házban éltek, Magyarországon

mindössze a megkérdezettek 27%-a, miközben közel egynegyedük munkásszállásokon lakik. 41. tábla

Lakás jellege, tulajdona Magyarországon

1999 saját vagy családtagjai tulajdonában lév lakás, ház szolgálati lakás/házmesterlakás bérelt lakásban (egyedül vagy családtagokkal) bérelt lakásban másokkal (albérlet, ágybérlet) rokonoknál, barátoknál, ismer söknél eltartási szerz déssel, eltartottjánál nyaraló, hétvégi ház munkásszálláson/n vérszálláson/diákszálláson/szállodában/ nem lakás céljára szolgáló létesítmény (gyári helyiség, építmény) egyéb Együtt N

Ukrajnai lakhelyükön egy szobára átlagosan 1 f

2009 feketén 3,0 19,1 5,0 8,5 6,0 10,6 11,0 18,1 6,0 7,4 1,0 1,0 44,0 27,7 10,0 13,0 8,5 100,0 100,0 100 94

2009 27,3 6,8 15,0 15,9 5,9 ,5 ,5 23,2 ,5 4,5 100,0 220

jutott, míg Magyarországon 1,5 f .

Gyakran fordul el (41%), hogy a családtagokon kívül más is lakik a lakásban. Közülük minden második korábbról ismert, minden harmadik pedig korábbról nem ismert

24

European Foundation for the improvement of living and working conditions

65

ukrán/kárpátaljai munkatárssal is együtt lakik. Más külföldivel ötödük lakik együtt, valamivel többen, mint akik magyar munkatársukkal. 42. tábla

A nem csak családtagokkal együtt lakók, lakótársak

A lakótársak között van-e… szállásadó/f bérl rokon; Kárpátaljáról/Ukrajnából magyar rokon magyar munkatárs kárpátaljai/ukrajnai munkatárs, akit ismert kárpátaljai/ukrajnai munkatárs, akit nem ismert más országból való N

'Igen' válaszok aránya 20,0 21,3 3,8 16,3 52,5 32,5 18,8 80

Az összes válaszoló több mint harmada olyan helyen lakik, ahol nincs különálló lakrész (legalább egy szoba), amit családjával önállóan használhat. A megkérdezettek harmada nem fizet a lakásért, a többiek a lakás bérlésére havonta átlagosan 23.000 forintot költenek, melyhez télen átlagosan 20.000, nyáron 15.000 forint rezsi járul. A megélhetés költsége átlagosan 32.200 Ft havonta, így az egy hónapra jutó költségek összesen 70-100.000 forint között mozognak. A vizsgálat által feltárt lakhatási mutatók világosan jelezik a megtakarítás prioritását alátámasztó er teljes takarékossági törekvést a lakással kapcsolatos kiadások terén, de azt is, hogy a Magyarországon

munkát vállaló ukrán állampolgárok

életkörülményeinek egyik kedvez tlen jellemz je a lakhatás.

7.4. Társadalombiztosítás Vizsgálatuk során abból indultunk ki, hogy a korábbi felmérések a harmadik országból származó

munkavállalók

körében

a

szociális

biztonságot

érint

kérdésekben

rendezetlenséget, kaotikus viszonyokat mutattak ki; e tekintetben igen éles a kontraszt az EU-n belüli és kívüli munkavállalók közt. Különösen súlyos kérdéseket vet fel a „nem dokumentált” fekete munkavállalás. A feketén foglalkoztatott ukrán állampolgárok számára a szociális biztonság alapfeltételei hiányoznak. Nincs társadalom-, beteg- és nyugdíjbiztosítás. Nem léteznek a szükséges jogintézmények, nincs lehet ség érdekvédelemre. Nincs kihez fordulni, nagymérték

a kiszolgáltatottság. Vizsgálatunk egyértelm en azt jelzi, hogy az ukrán

66

állampolgárok körében a fekete munkavállalás tendenciaszer en csökken. De sokszor a legálisan foglalkoztatottak sem élnek jogaikkal. A munkáltatók oldaláról a külföldiek illegális foglalkoztatásának legjelent sebb motiváló tényez je kétségtelenül az, hogy a társadalom- és egészségbiztosítások költségei ilyen módon

megtakaríthatóak,

ami

az

alkalmazott

munkaer t

még

olcsóbbá

és

kiszolgáltatottabbá teszi. Mindez egy méltatlan, és a mai Európában elfogadhatatlan helyzetet eredményez. Ezt dokumentálják a vizsgálat során feltárt adatok. 7.4.1 Egészségügyi ellátás A megkérdezettek kétharmada mondta azt, hogy rendelkezik TB kártyával, de közülük se mindenki venné igénybe az ingyenes egészségügyi ellátást, csupán kétharmaduk utalt erre. 43. tábla

Mit csinál, ha beteg?

Gyakoriság Megoszlás (%) hazamegy 17 8,5 magát kezeli 52 26,1 fizet az orvosnak (hivatalosan, vagy zsebbe) 4 2,0 más TB kártyáját használja 1 ,5 munkáltató/f nök segít 11 5,5 rokon/ismer s segít 1 ,5 otthon marad/nem dolgozik 11 5,5 van biztosítása 82 41,2 még nem volt beteg 15 7,5 egyéb 5 2,5 Együtt 199 100,0

Gyakori, hogy az Ukrajnából érkezettek nem jutnak megfelel egészségügyi ellátáshoz: minden harmadik válaszadó, a feketén dolgozók több mint fele magát kezelné, közel 10%uk Ukrajnába térne haza orvosi ellátásért. Aki feketén dolgozik, biztosítás hiánya miatt nem is mehetne orvoshoz, a bejelentett biztosított munkavállaló sokszor látszólag kényszer nélkül maga dönt így, azért, mert fél, hogy a munkától való távolmaradással kockáztatja állását. Ráadásul sokan tájékozatlanok, nem ismerik az eljárásokat, teend ket, nem tudják hova menjenek. Gyakori tehát a magyarországi orvosi ellátás teljes hiánya. Az országhatárokat átlép

ukrán munkások foglalkoztatásának a társadalombiztosítást

érint további két negatív következménye – a vonatkozó nemzeti és európai szabályok ellenére – gyakori. Egyik ilyen, hogy gyakran úgy hiszik, hogy megszakad az ukrajnai társadalombiztosítási jogviszony, a másik, hogy, rövidebb idej , illetve szezonális

67

magyarországi tartózkodás esetén, még ha fizetik is a járulékokat, sincs esély a magyarországi ellátások igénybevételére. A rendelkezésre álló országos adatok szerint 2009-ben 13.600 ideiglenesen tartózkodó ukrán állampolgár rendelkezett érvényes TAJ kártyával. Hatvan százalékuk foglalkoztatott, további 10% vállalkozó. 44. tábla

TAJ- kártyával rendelkez nem EU állampolgárok

Foglalkoztatottak Vállalkozók, egyéni járulékot fizet k Munkanélküli ellátások Egyéb ellátottak Tanulók, hallgatók Nyugdíjasok Kiskorúak Összesen Forrás: OEP

Harmadik országok 21316 7339 534 2021 1183 2580 5193 40166

ebb l ukrán 7957 1229 235 731 364 1837 1224 13577

Az OEP adatai alapján a külföldiek, ezen belül az ukrán munkavállalók érvényes TAJ kártya esetén is jóval kisebb arányban veszik igénybe az ellátást, mint a magyar állampolgárok (az országos átlagnak alig 30%-át költik ellátásukra).

Mivel az ukrán munkavállalók és más külföldiek munkavállalásával a magyar munkaer piacon hosszú távon számolni kell, a hazai társadalombiztosítási rendszer fejlesztési

68

elképzelései kialakítása során érdemes végiggondolni ennek a külföldi munkavállalásra

2

54

1

Egy TAJ-ra jutó éves finanszírozás összehasonlítása Ft/db

11

120 000 100 000

19 25

28

9

81

1

51

6 33

13

4

33

32

32

8

12

57

2

20 000

14

71

4 26

09

2

28

86

3 41

40 000

8 43 5

23

60 000

26

F t/d b

80 000

ro

rs

zá

g

la

g

b

Át

yé

.Á gy

M

ag

ya

.E

Eg

l l.

a ra Am

Uk

ág sz

O

ro

sz

or

jn

a bi

Sz

er

m

et ná

l ia gó

Vi

M

sz or

rv

át

on

ág

g zá Ho

Tö

rö

ko

rs

Kí

na

-

Ország

gyakorolt hatását, különös tekintettel az egészségbiztosításra. Mérlegelend az is, hogy ideiglenes külföldi munkavállaló esetén indokolt-e a nyugdíjjárulék. Vizsgálatunk alapján a Magyarországon dolgozó ukrán állampolgárok mintegy fele számára a magyar egészségügy gyakorlatilag nem hozzáférhet . Ez a helyzet alapvet emberi jogot sért és elfogadhatatlan. Az egészséghez való jogot az 1948-as Egyetemes Emberi Jogok Nyilatkozata a megfelel életkörülményekhez való jog elemeként említi (25. cikk). Az utóbbi fél évszázadban a nemzetközi emberi jogi egyezmények rendszeresen kitérnek az egészséghez való jogra, illetve annak elemeként az egészségügyi ellátáshoz való jogra. Ezek közül csak néhányat emelünk ki. -

Emberi Jogok Európai Egyezménye (Európa Tanács 1951)

-

Az Európai Szociális Charta (Európa Tanács 1961, 1996)

69

-

Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezség Okmánya (12. cikk, ENSZ 1966)

-

ENSZ Milenneumi Fejlesztési Célok (2000-2015)

Nem nagylelk ségr l, hanem alapvet kötelezettségr l van tehát szó. Elengedhetetlenül szükséges kidolgozni olyan intézkedéseket, amelyek lényeges javulást eredményeznek a külföldiek, azaz a harmadik országbeliek, ezen belül az ukrán állampolgárok egészségügyi ellátásának hozzáférésében és színvonalában. A biztosítási feltételek és a finanszírozási technika kialakításánál mérlegelni kell a jelenleg fennálló helyzet gondjait – melyre e tanulmány is felhívja a figyelmet –, és olyan rugalmas, a valós munkavállalási gyakorlathoz és igényekhez igazodó formát kell kialakítani, amely e népesség esetében is az egészségügyi ellátáshoz való jogot a fennálló nemzetközi egyezményeknek megfelel en, azokkal összhangban kezeli. 7.4.2 Nyugdíj A Magyarországon dolgozó ukrán munkavállalók nyugdíjjogosultsága terén a teljes zavar jellemz . Felmérésünkb l egyértelm en az domborodott ki, hogy sem a munkavállalók, sem a foglalkoztatók, és gyakran a hivatalos szervek sincsenek tisztában a szabályozással, a jogosultság feltételeivel, a két ország közötti beszámítási rendszerrel. A nyugdíjjogosultságot illet en még mindig a Magyarország és az egykori Szovjetunió közötti egyezmény van érvényben. E szerint, ha egy ukrán állampolgár hazánkban bejelentve dolgozott, a ledolgozott id függvényében nyugdíjjogosultság illeti meg. A nyugdíjkorhatár elérésekor ott kell benyújtania kérelmét – jelezve a Magyarországi munkaviszonyát –, ahol életvitelszer en lakik. A két állam hatóságai egymással egyeztetve határozzák meg a folyósítandó nyugdíj összegét. Az interjúk tapasztalatai alapján az ukrán munkavállalók err l a lehet ségr l nem tudnak, nem is jut eszükbe, hogy kérjék az igazolást. „Problémát szokott ukrán vonatkozásban okozni, hogy elvben nyugdíjjogosultságot szereznek az itteni munkaviszony által… de én még olyannal nem találkoztam, aki ezt tudná. Feltételezem, hogy az ukránok, ott a saját helyi szabályok alapján kérik a nyugdíjas id szaknak a kiszámítását, és gondolom… hogy amikor itt dolgozik valaki, akkor kiadjuk az igazolást. Az, hogy ott mennyire fogadják el, vagy mennyire nem, az már 70

az saját bels szabályozásuk” (kirendeltség vezet , Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ) #48 Az ukrán Foglalkoztatási Hivatalban sincsenek tisztában a szabályokkal, és f leg nem a gyakorlati ügymenettel, a pénzügyi megoldással. „Ha valaki nem fizet a nyugdíjalapba ma, akkor nincsenek nyugdíjas évei. Ha Magyarországon pl. 20 évet dolgozott, és önkéntesen bejelenti és befizeti, akkor az beleszámít a nyugdíjba. De onnan nem jön át semmi. Ez az EU-ban és Svájcban meg van szervezve. De se Magyarországra, sem Ukrajnára nem jellemz . Csehországgal van olyan megállapodás, hogy ha valaki Csehországban legálisan dolgozott, akkor Ukrajna beszámítja a nyugdíjba a cseh éveket. Ez országok közötti megegyezés. De Magyarországgal nincs ilyen szerz dés.” (tisztvisel , Foglalkoztatási Hivatal, Beregszász) #33 A nyugdíj rendezetlensége a jelenlegi helyzetben az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés hiányával összehasonlítva kétségtelenül kevésbé akut problémát jelent. Ez nem adhat azonban felmentést a rendezés halogatására. Amennyiben a jogi keretek valóban biztosítottak (amit nem e kutatás hivatott elbírálni), akkor különösen kirívó ezek be nem tartása, ráadásul az érintettek érdekeivel homlokegyenest ellenkez módon. A magyar fél további feladata legalább is a hatékony kommunikáció biztosítása, és az érdekvédelem támogatása lenne.

7.5. Tájékozottság A kutatás alapján jól kidomborodik, hogy a magyarországi ukrán munkavállalók ismeretei igen hiányosak mind a hivatalos munkavállalás, de még inkább a kötelez vagy lehetséges juttatások, kötelezettségek illetve jogosultságok terén. Jól szemlélteti a kialakult helyzetet a külföldiekre vonatkozó el írásokra irányuló kérdés. Az erre adott válaszokból kiderül, hogy Magyarországra érkezésükkor az ukrán állampolgárok mindössze 34%-a rendelkezik elégséges ismeretekkel az itteni el írásokról – legalábbis saját megítélésük alapján. Hasonló arányban voltak tudomással a megkérdezettek a hivatalos tennivalókról. 45. tábla

Voltak ismeretei a külföldiekre vonatkozó el írásokról?

N

%

Nem Kevés Elegend Együtt

Többen

(50%

körül)

rendelkeztek

47 106 80 233

elegend

munkakörülményekr l, munkalehet ségekr l.

71

20,2 45,5 34,3 100,0

ismerettel

a

szállás-,

bér-

és

Az eddigi elemzés is jelzi, hogy a valós helyzet a jogi és szociális kérdések vonatkozásában rosszabb, mint a mindennapi érdekérvényesítési képességben. A külföldi munkavállalás sajátos állampolgári kultúrát, jártasságokat igényel. A magyar diplomácia sokat tehet még a jobb tájékoztatásért ezen a téren.

72

8.INTEGRÁCIÓ, DISZKRIMINÁCIÓ Az migránsok integrációját Magyarországon sem a közvélemény, sem a döntéshozók nem kezelik prioritásként. A migráció szabályozásának jogi keretei kiépültek, de a bevándorlók integrációjára irányuló kormányzati stratégia hiányzik. Nincs olyan stratégia sem, amely a munkaer -piaci szükségletekre reagálva segítené a migránsok magyarországi munkavállalást. A közvélekedés nem sorolja a migrációt a magyar társadalom legfontosabb problémái közé, a migránsokkal kapcsolatos hazai lakossági véleményekben sem, a nyitottság sem a befogadás nem jellemz attit d. A TÁRKI 2009-es vizsgálata szerint a megkérdezettek egyharmada tekinthet idegenellenesnek ( k azt szeretnék, hogy „az országba menedékkér

nyíltan

be ne tehesse a

lábát”), 10 százalék idegenbarát (szerintük „minden menedékkér t be kell fogadni”). A magyar politikai folyamatok és az Európában tapasztalható tendenciák ellenére az utóbbi pár évben nem n tt számottev en az idegenellenes attit d a magyar lakosság körében. Mint az ábrán látható, a rendszerváltást követ en az idegenellenesség mértéke a kezdeti alacsony szintr l gyorsan n tt 1995-ig, majd némi ingadozás után 30% körül stabilizálódott. 6. ábra Az idegenellenesek, az idegenbarátok és a mérlegel k aránya 1992 és 2009 között (%)

Forrás: TÁRKI 1992-2009

73

8.1. A határon túli magyarok megítélése Hazánkban a bevándorlás legf bb sajátossága a magyar nemzetiség ek dominanciája: a bevándorlók túlnyomó részét a határon túli magyarok teszik ki. A határon túli magyarok helyzete speciális, (lakossági) megítélésük alapvet en különbözik más külföldiekét l. Ezt az ukrán állampolgárok magyarországi integrációja vizsgálatakor mindenképpen figyelembe kell venni. A 2009-ben végzett felmérés szerint a feln tt magyar lakosság 71%-a adna letelepedési engedélyt egy büntetlen el élet és munkával rendelkez határon túli magyarnak, egy hasonló adottságú, ukrán származású ember számára csak 15-19% biztosítaná ugyanezt.25 Bár a magyar nemzetiség eket ritkábban éri hátrány származásuk miatt, ez sem kivételes és ha el fordul, ket érzékenyen érinti. „Én magam magyarként gondolkodom magamról. Nem szokott ez téma lenni, legtöbbször ki se derül. Néhány eset volt, amikor hiányosságként értékelték, hogy nem itt n ttem fel, megkaptam, hogy „én ezt nem tudhatom, mivel nem vagyok magyar”, vagy lesajnáltak. Nyilván ez rosszul esett.” #8 „Hohó, olyan ukrán vagyok Pesten, mint annak a rendje!”(épít munkás, Tiszabökény) #2 A TÁRKI eredményei, de saját kutatási információink alapján is azt mondhatjuk, hogy az Ukrajnából érkez

magyar származású munkavállalókat az idegenekkel szemben

általában fennállónál jóval kevésbé fogadja ellenséges, kirekeszt

attit d, de ez

önmagában nem jelent az integrációt lényegesen el segít körülményt.

8.2. Munkaer -piaci hátrányok A hátrányok számbavételekor látnunk kell, hogy nem egy egységes, homogén jelenségkörr l beszélünk. Lényegesen eltér a magyar származásúakétól az ukrán nemzeti identitású, magyarul nem beszél munkavállalók helyzete, akiknek a nyelvi korlátokból adódó hátrányokkal is szembesülniük kell. A legf bb problémák részükr l a munkaer piacon, életmódban, oktatásban jelentkeznek, valamint a lakosság felé való kommunikációban.

25

Az Európai Unió Európai Integrációs Alapjának támogatásával megvalósult „Állampolgári Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról” kérd íves felmérést a TÁRKI végezte 2009 júniusában 1.009 f megkérdezésével

74

A kérd ívek segítségével els sorban a munkaer -piaci diszkriminációt vizsgáltuk. Közvetlenül és indirekt módon kérdeztük a válaszadókat arról, hogy éreznek-e megkülönböztetést a magyar munkaer piacon. Kérd íves

felmérésünk

alapján

az

Ukrajnából

érkezetteket

els sorban

a

munkakeresésnél és a hivatalos helyeken éri hátrányos megkülönböztetés. Bár a munkahelyi diszkrimináció is jellemz , ez nem általános, inkább ágazat-specifikus. 46. tábla

munkakeresésnél munkahelyen hivatalos helyeken

Ukrajnából érkezetteket ér munkaer -piaci hátrányok

az Ukrajnából érkezetteket hátrány éri Magyarországon 1999 2009 66,3 61,8 72,4 46,0 36,6 58,4

volt rossz tapasztalata 1999

2009 32,8 72,4 38,2

28,1 23,7 32,7

A kutatás során a megkérdezett munkavállalók 60%-a úgy véli, hogy az Ukrajnából érkezettek hátrányos helyzetben vannak Magyarországon a munkakeresésnél, de csak negyedrészük jelezte, hogy saját magának is voltak rossz tapasztalatai. Hasonló a vélemény a hivatalos helyekkel kapcsolatban, bár itt többen számoltak be arról, hogy saját maguk is tapasztaltak hátrányos megkülönböztetést. Egy kicsit jobb a helyzet a munkavégzés terén (45% szerint van hátrány, s 20% személyes tapasztalattal is rendelkezik). A munkahelyeken az elmúlt tíz évben jelent s javulás volt tapasztalható, míg a hivatalokban és a munkakeresésnél nem érezhet javulás. A munkakeresés során legtöbbször a harmadik országok munkavállalóira vonatkozó jogi szabályozásból fakadó hátrányos megkülönböztetést említik. Néhány tipikus példa a szabályozással kapcsolatos kérdésekhez f zött megjegyzésekb l: „Az ügyintézés miatt sok munkaadó nem akar ukrán állampolgárt alkalmazni”. A munkavégzés során jellemz panasz az, hogy lenézik ket, s a magyar nemzetiség ek körében az, hogy „leukránozzák. „Néha leukránoztak, furcsállták, hogy magyar vagyok Ukrajnában”, vagy „Azt mondták, hogy ha ukrán vagyok, miért nem megyek haza, mire mondtam, hogy magyar vagyok és itt akarok dolgozni”. A hivatalos helyekkel kapcsolatban a szükséges engedélyek beszerzésénél felemlegetik az udvariatlanságot, bürokráciát, a lekezel bánásmódot: „Nagyon nehéz és körülményes a

75

hivatalos papírok beszerzése, intézése, az ügyintéz k nem nagyon segítenek”. „Nem kedvesek az emberrel a hivatalos helyeken”, bár esetenként azt is hozzáteszik, hogy „igaz, a magyarországi magyarokkal sem kedvesek a hivatalos helyeken dolgozók”. A kárpátaljai magyarok érzik a hátrányos megkülönböztetést a bérezésben is, ám ezt nem ítélik nagyon súlyosnak. A nem magyar etnikumú ukrán állampolgárok nagyobb része érzi úgy, hogy sokkal rosszabb helyzetben van, mint a magyar állampolgárok. (Lásd: Bérkülönbségek.) Az ukrajnai munkavállalók jellemz en az általuk végzett munka jellegéb l adódó hátrányoknak vannak kitéve. Ezek a munkák alacsonyan fizetettek, kevéssé elismertek. Gyakran jellemz k a bizonytalanság, a rossz munkakörülmények. Bár a magyar származású ukrajnai munkavállalók többnyire a helyi munkaer t érint problémákhoz hasonló helyzettel szembesülnek, ám ket ezek, legf képp az alternatívák hiánya, a jogi háló védelmének (foglalkoztatási jogok, szabályozott bérek, el írt munkakörülmények) hiánya vagy ismeretlensége, a bizonytalan körülmények miatt súlyosabban érintik. „Biztos a magyarokkal is el fordul, hogy nem fizetik ki, de neki mégis ott van az otthona, családja, háza.” (munkája elvesztése miatt hazatért férfi, Tiszabökény) #2 „Máshogy bántak-e magukkal, mint a magyarokkal? Minket belehajtanak a t zbe, és mi belemegyünk, mert mi rá vagyunk nagyon utalva. A magyarok inkább elmennek, hogy is mondják mire…munkanélküli segélyre.“ #2 47. tábla

Munkaer -piaci integráció korlátai

a külföldieknek többet kell dolgozni ugyanazért a pénzért mostanában Ukrajnában könnyebb munkát találni, mint Magyarországon Magyarországon jobb, könnyebb az élet, mint Ukrajnában a külföldi munkavállalók konkurenciát jelentenek a magyaroknak túlságosan megnehezítik az ukrán állampolgárok munkavállalását bonyolult, körülményes a munkavállalás engedélyezése a munkáltatók kihasználják az Ukrajnából érkezetteket

Férfi 3,04 2,02 3,25 2,36 4,09 4,23 3,2

N 3,32 2,29 3,76 2,56 4,26 4,39 3,25

Együtt 3,16 2,14 3,47 2,45 4,16 4,3 3,22

A válaszolók ötfokú skálán kiemelked , átlagban 4,3-as osztályzattal egyetértettek azzal a kijelentéssel, hogy a munkavállalás engedélyezése bonyolult és körülményes. 4,16-os átlaggal a második legnagyobb volt az egyetértés azzal, hogy Magyarországon túlságosan megnehezítik az ukránok munkavállalását. A válaszok alapján Ukrajnában nehezebb munkát találni, mint Magyarországon, míg itt könnyebb az élet, mint Ukrajnában. Ez utóbbi tényez k az itteni munkavállalás ösztönz i közé sorolhatók. Az ukrajnai munkavállalókkal

76

szembeni diszkriminációt jelz állításokkal kevésbé, de azért a közepesnél inkább jobban egyetértettek (a külföldieknek többet kell dolgozni ugyanazért a pénzért (3,16) és a munkaadók kihasználják ket (3,22)). A válaszadók leginkább azt az állítást utasították el, miszerint a külföldi munkavállalók konkurenciát jelentenek a magyaroknak. 48. tábla

Anyagi bizonytalanság Család hiánya Emberi kapcsolatok, mentalitás, beilleszkedés Illegalitás félelem Lakás, szállás Nyelv Otthoni problémák Papírok intézése Rendezetlen körülmények, bizonytalan munkaviszonyok Távolság, honvágy Túl sok munka, kevés szabadid Utazás, vándorlás Egyéb, éspedig Együtt

Legfontosabb problémák

nem magyar 2,66 3,45 2,32 1,71 1,76 2,76 2,29 2,84 1,84 2,84 1,97 2,03

magyar 3,38 3,88 2,16 1,96 2,01 1,26 3,37 2,90 2,28 3,48 2,63 2,58

együtt 3,27 3,81 2,18 1,92 1,97 1,51 3,19 2,89 2,21 3,38 2,52 2,49

els második legfontosabb 48 21,3 95 42,2 5 2,2 10 4,4 11 4,9 10 4,4 8 3,6 14 6,2 4 1,8 11 4,9 4 1,8 3 1,3 2 ,9 225 100,0

A magyarországi tartózkodás kapcsán felmerül problémák közül a válaszadók 5 fokú skálán a legmagasabbra a család hiányát értékelték, s ezt emelték ki legfontosabb problémaként is. Ezt, illetve a honvágyat követi a magyarországi migránsok helyzetét jól jellemz

specifikus problémák, mint a papírok nehézkes intézése, az anyagi

bizonytalanság, a gondoskodás az otthon maradottakról. Ezek közül a legfontosabbnak az anyagi bizonytalanságot jelölték meg sokan (20%). Kevésbé tartották fontos problémának a túl sok munkát, utazással töltött id t, a rendezetlen, bizonytalan itteni munka- és lakhatási körülményeket. Lényegében nem jelent problémát a megkérdezett magyarországi ukrán munkavállalók számára a mentális beilleszkedés és az emberi kapcsolatok kialakítása. A nyelv a magyar etnikumúak felülreprezentáltságából adódóan összességében nem jelent problémát. A nem magyar etnikumúak számára viszont annál inkább. Az ügyintézést különösen nagy problémának ítélték az ukránok között, és a papírok rendezésének nehézségére vonatkozó kijelentés kapott kiugróan magas átlagot. Amennyiben a problémák értékelését nemzetiség szerint nézzük, megfigyelhet , hogy az Ukrajnából érkez munkavállalók közt a magyarok általában nehezebbnek élik meg a beilleszkedéssel járó gondokat és érzékenyebbek, mint a nem magyar nemzetiség ek. Az ukrán állampolgárok magyarországi integrációjának, bár még csak halványan, de új lehetséges trendjét jelzik az utóbbi években a fiatal generáció körében a kérd ívekre adott 77

válaszok, és a szakért i interjúk, személyes beszélgetések. A beilleszkedéssel – f ként a magyar etnikumúaknak – nincsenek jelent s problémáik. Az újonnan érkez k egy része számára már nem az otthoniak támogatása, hanem egy saját élet kialakítása a cél, hosszú távon gondolkodnak mind a munkavállalás, mind a lakhatás, beilleszkedés terén.

8.3. Diszkrimináció elleni küzdelem a válság nyomán A migráns munkavállalók fokozott jelenléte az állásféltést l a nyílt ellenségességig terjed érzéseket hozott napvilágra Európa szerte.26 A pénzügyi válság leginkább a marginalizált és megkülönböztetett csoportok esetében éreztette hatását.27 Az ENSZ éves jelentése szerint a pénzügyi válság nyomán n

az idegengy lölet, és a bevándorlókkal szembeni

diszkrimináció er södik. A jelentés szerint nagy valószín séggel a bevándorlók vesztik el els ként állásukat. Mindez számos országban állandó anti-migráns érzelmekkel párosul. Az Európai Unió politikai fórumain, Nyugat-Európában a bevándorlás körüli vita már nem korlátozódik a befogadásra érdemesnek tartott csoportok meghatározására, hanem egyre inkább kiterjed a bevándorlók társadalmi integrációjának kérdéseire is. Az integráció fogalmából következik, hogy „minél integráltabb egy társadalom, alkotórészei (az egyének és csoportjaik) annál szorosabban és s r bben kapcsolódnak egymáshoz”. A legtöbb európai kormány már felismerte a társadalmi kohézió el segítése érdekében tett er feszítések fontosságát. Jóllehet az Európai Unióba irányuló migráció viszonylag új jelenség, ma már összesen 23 millió Unión kívülr l érkezett bevándorló él a 27 tagállamban. Ez a trend valószín leg folytatódni fog, amit az a tény is jelez, hogy minden évben körülbelül 500 ezer „szabálytalan” bevándorló érkezik az Unió területére.23 A magyar bevándorlási politikát az ország Európai Uniós tagsága már önmagában „globalizáltá” teszi, hiszen a Brüsszelben vagy a többi Uniós tagállam f városaiban hozott döntések közvetlenül meghatározzák a magyar szakpolitikai irányvonalat is. Ahogy a bevándorlás-politika egyre több részlete kerül Uniós hatáskörbe, Magyarországnak – Uniós tagállamként – egyre hatékonyabban kell kihasználnia lehet ségeit a közös migrációs politika meghatározásában. Világos prioritásokkal rendelkez , önálló migrációs politika nélkül ugyanakkor ez a feladat nem teljesíthet .

26 27

(ILO GENF, 2007. május 17.) Az ENSZ emberi jogi f biztosa, Navi Pillay éves beszámolója az Emberi jogi tanács ülésén

78

Magyarország demográfiai trendjeinek és munkaer -piaci igényeinek ismeretében az ország érdeke egy átfogó európai stratégiába illeszked , hosszú távú konstruktív migrációs politika kialakítása, amely a gazdasági és nemzetpolitikai érdekek mellett el segíti az integrációt és érzékeny az emberi jogokra. Ennek lényeges eleme az Ukrajnából érkez munkavállalók sorsa.

79

9. TAPASZTALATOK, KILÁTÁSOK 9.1. Helyzetértékelés Az Ukrajnából érkezett munkavállalók csupán kis hányada (17%) érzi úgy, hogy teljes mértékben megtalálta Magyarországon számítását. Háromnegyedük részben meglelte, amiért jött, és ez a tapasztalatok alapján elég indok a maradásra. A maradás okát dönt en abban határozzák meg, hogy amennyiben hazatérnének, ott rosszabb fizetési kilátások várnának rájuk. 49. tábla

Az eddigiekben megtalálta itt számítását?

N nem részben igen, teljesen Együtt

% 17 177 41 235

7,2 75,3 17,4 100,0

A megkérdezett munkavállalók csaknem kétharmada úgy gondolja, hogy Magyarországi tartózkodása, munkavégzése segítené abban, hogy otthon jobban boldoguljon, de így is csak 10% tartja elképzelhet nek, hogy megfelel

munkával hasonlóan keressen, mint

Magyarországon. 50. tábla

Ha hazamenne, találna-e munkát?

N képzettségének megfelel munka azonos, vagy jobb fizetéssel képzettségének megfelel munka, rosszabb fizetéssel rosszabb munka, jobb fizetéssel rosszabb munka, rosszabb fizetéssel nem találna Együtt

22 122 9 43 35 231

% 9,5 52,8 3,9 18,6 15,2 100,0

Az itt dolgozók 15%-a úgy véli, otthon nem találna munkát, 20% feltételezi, hogy Ukrajnában csak rosszabb munkát, rosszabb fizetéssel kapna. A megkérdezettek csaknem kétharmada úgy véli, hogy itteni tartózkodása segít abban, hogy kés bb Ukrajnában könnyebben boldoguljon. Ez természetesen azt is jelenti, hogy harmaduk nem gondolja, hogy magyarországi munkája segítené boldogulását visszatérése esetén. A segítséget legtöbb esetben az anyagi okokkal magyarázzák (tudta támogatni a családot, elegend pénzt spórolt befektetésre az ukrajnai munkához), többen az itteni munkatapasztalatot, képzést, tanulást emelték ki. „Most itt több munka van, mint azel tt volt?

80

Nincs itt több munka, de egy másik oldalát is kell nézni ennek a kérdésnek. Aki elment, lehet, hogy életébe nem tudta, hogy mi az a k m ves munka, de megtanulta. Na, most azért ezek az emberek, ha visszajönnek, azért megy a válogatás is, mert minden embert a másiknak mondja, hogy ezt a mestert hívjad, mert ez a mester jól dolgozik, pontosan. És nem mindegy, hogy azért a pénzért, amit kifizet a gazda, azért hogy csinálják meg neki azt a bizonyos munkát.“ (tisztvisel , Észak-Alföldi Regionális Munkaügyi Központ) #37 „...abban segített, hogy például a mi embereink megtanulták, hogy kell más technológiákkal dolgozni.“ (tisztvisel , Észak-Alföldi Regionális Munkaügyi Központ) #37 „Ukrajnában is elég jelent s beruházások voltak, f leg itt Kárpátalján, illetve a határ túloldalán, Tiszaújlak, ebben a térségben, hogy ott is elkezdtek uborkázni, tehát az elmúlt öt évben, amit megszereztek tapasztalatot, vagy tíz évben, az uborkaszedések során, azt sokan otthon kamatoztatják, és erre konzervgyárak épültek rá. Tehát Péterfalva, Tiszaújhely... több konzervüzem nyitott és k vásárolják fel az ott termett uborkát, és tudom, hogy ukrán oldalt sincs annyi napszámos, amennyi elég lenne.“ (határrendész) #30

9.2. Tervek Az ukrán munkavállalók helyzetét, jöv beni magatartását többnyire jól jelzik elmondott szándékaik,

terveik,

rövid

és

középtávú

elképzeléseik

magyarországi

tartózkodásukról. Az elemzésnél is figyelemmel kell lenni a migránsok várható hosszú távú mozgására. A magyarországi munkavállalással kapcsolatos tervek, azok változása, az új jelenségekkel kapcsolatos fogékonyság, vagy épp a bejáratott módok szerepe fontos indikátorai a magyarországi migráció dinamikájának, melynek bizonyítékokon alapuló becslése elengedhetetlen a jöv re vonatkozó döntések megalapozásához. Azt, hogy Magyarország mennyire vonzó hosszú távon az ukrán migránsok szamara, azért is fontos tudni, hogy legyen id

proaktív módon felkészülni az együttélés és az integráció

kölcsönösen el nyös formáinak kimunkálására. A kérd ív alapján az Ukrajnából érkezett munkavállalók jellemz en több éves id tartamra tervezik magyarországi tartózkodásukat, de nem akarnak véglegesen letelepedni.

Jellemz en

a

család

anyagi

biztonságának,

a

jobb

életszínvonal

megteremtésének céljával jönnek, s addig akarnak maradni, míg ezt el nem érik. Ennek esetenként ellentmond, hogy a maradást leginkább a jó munka ösztönzi.

81

A Magyarországra érkezést megel z en a válaszadók mindössze 27%-a tervezte egy évnél rövidebb id re az itt tartózkodását, míg 54% több éves, 18% (43 f ) pedig végleges maradást tervezett. Az itt ledolgozott évek alatt sokan a végleges maradás mellett döntenek – a letelepedést tervez k száma megduplázódik. Ez nem meglep , hisz azok közül, akik haza akartak menni, már sokan haza is mentek az évek során. A vizsgálat szerint Magyarországon az ide érkez k 40%-a maradna véglegesen. Évente 500-1.000 f

kap letelepedési

engedélyt. 51. tábla

Amikor el ször elhatározta, hogy Magyarországra jön dolgozni, mit gondolt, mennyi ideig marad? Most hogyan tervezi?

Meddig marad? már hazament Ukrajnába néhány hónapig egy évnél tovább, de nem végleg végleg itt marad Együtt N

most 11,93 8,72 38,53 40,83 100,00 218

el ször 27,7 54 18,3 100 239

A maradás legfontosabb befolyásoló tényez je a magyarországi munkalehet ség. Ezt a válaszadók 53%-a támasztotta alá, míg az otthoni lehet ségekt l 17% tette függ vé itt tartózkodásának idejét. Mintegy 30% egyéb okok alapján mérlegel. Ezek között a család, a külföldi (jellemz en más EU tagállamok) munkavállalási illetve tanulási lehet ségek, adminisztratív nehézségek, és a személyes korlátok (kor, egészség, nyelvtudás, stb.) szerepelnek a leggyakrabban. 7. ábra A magyarországi tartózkodás tervezett hossza (1999,2001) 100%

3 18

80%

5 biztos végleg itt marad

38 21

4 ha lehet, végleg itt marad

60%

3 egy évnél tovább, de nem végleg

33

40% 36

2 néhány hónapig

20% 0%

19 6 2

7

2009

1999

1 néhány napig marad

82

Az EU országokban tapasztaltakhoz hasonlóan a felmérésünk is azt mutatja, hogy a vándorlás nem rövid idej , esetenként történ

ingázás. Az elmúlt évekhez képest

változás, hogy a magyarországi tartózkodás átlagos hossza b vült, az egy évnél rövidebb id re érkez k aránya nagymértékben visszaesett. Ennek oka lehet a mez gazdasági és épít ipari szezonális munka csökkenése – részben azért, mert ezekkel otthon, Kárpátalján is lehet már foglalkozni, részben a válság kapcsán –, illetve mert annyira lecsökkentek a mez gazdasági átvételi árak, hogy olcsó ukrajnai feketemunkással is csak ráfizetést jelent a termést leszedetni. Ugyanakkor a leteleped k számának növekedésével sem kell számolni. Az ide érkez fiatal ukrán munkavállalók rugalmasak, néhány éves tartózkodásra vagy végleges letelepedésre is készek, s nem zárják ki a továbbmenetelt sem. A döntés egyéni személyes és karrierútjukon múlik. ”Korábban, akik épít iparban vagy a szolgáltató szektorban, vagy feldolgozóiparban jelentek meg, azok számban jelent sebbek voltak, és nagy tömegben egy-egy nagy munkáltatóhoz jöttek. Tízen-húszan-ötvenen is, akár százhúsz embert is engedélyeztünk. Ahhoz képest eltörpült az az egy ide, egy oda, egy amoda érkez , hogy ha mindenki telepedési szándékkal jön. Az ukrán anyanyelv ek jellemz en nem letelepedni, kifejezetten munkavállalási szándékkal jöttek. Hazamentek, ha éppen nem volt munkájuk.“ (tisztvisel , munkaügyi központ, Miskolc) #50 52. tábla

Van-e, vagy volt-e olyan elképzelése, hogy más országba a megy dolgozni?

Igen, most is szeretne korábban akart, de most már nem soha nem akart máshová menni Együtt

58 50 122 230

25,22 21,74 53,04 100

A megkérdezettek több mint fele soha nem tervezett más országba menni, míg minden negyedik válaszadó a kérdezés id pontjában is szeretett volna más országban dolgozni. A hozzánk érkez ukrán munkavállalók specifikusan Magyarországra terveznek – vagy a tanulmányban korábban kifejtett okok miatt –, ide tudnak vándorolni. 53. tábla

Csak azért érdemes Magyarországra jönni, mert közel van

N egyáltalán nem ért egyet 2 3 4 teljesen egyetért Együtt

% 40 27 59 53 55 234

83

17,1 11,5 25,2 22,6 23,5 100,0

A fiatalok egy része más EU országba, leginkább Angliába szeretne tovább költözni, ha szabadon választhatna. Jellemz célországok még Spanyolország, Kanada, Oroszország és Németország. Többen jártak korábban Kazahsztánban. A válaszadók egyharmada mondta, hogy Magyarországra jönne legszívesebben. Azoknak, akik más európai országokba mennének dolgozni, kb. egyharmada tervez ottani letelepedést, hasonlóan a hozzánk érkez khöz. 54. tábla

Ha szabadon döntene csak ideiglenesen, dolgozni menne, vagy végleg odaköltözne?

Csak ideiglenesen, dolgozni menne végleg odaköltözne Együtt N

Milyen országba menne? EU-n kívülre EU Magyaro. 53,2% 70,7% 70,4% 46,8% 29,3% 29,6% 28,8% 38,1% 33,0% 62 82 71

Együtt 65,6% 34,4% 100,0% 215

„Szívesen mentél volna, vagy mennél máshova külföldre? Ha igen, miért? Talán tanulni igen, de élni nem. Nem tudom, nekem fontos az, hogy akivel beszélek, tudja, mi az, hogy TV maci, magyar népmesék. Itt nincs honvágyam, más nyelvet beszél területen biztos lenne. De a tanulás is csak álom, mert nem beszélek ahhoz elég jól angolul, hogy nyugatra menjek, orosz területre meg nem vágytam soha. Itt jó helyünk van. Ha újra dönthetnél, ugyanígy döntenél? Igen. Bár a f iskolát nem er ltetném. Akkor csak dolgozni jönnék egyb l. Szívesen mennék Németországba vagy Angliába. Nem beszélem egyik nyelvet sem, de talán az orosszal lehet valamit kezdeni, és majd menet közben megtanulom.“ #8 A kapott eredmények értelmezésénél ezúttal különösen indokolt az óvatosság. Az ukrán állampolgárok jöv beni magyarországi munkavállalása kevésbé a mai szándékok, mint a gazdasági helyzet alakulásának, Ukrajna uniós tárgyalásainak, a két ország migrációs stratégiájának függvénye. A szándékok nem jeleznek jöv beni növekedést, bár e tekintetben nem az e vizsgálatban megkérdezettek véleménye a meghatározó.

84

10. AZ UKRÁN ÁLLAMPOLGÁROK MAGYARORSZÁGI MUNKAVÁLLALÁSÁNAK VÁRHATÓ ALAKULÁSA

A migráns munkavállalók részvétele nélkülözhetetlenné vált Európa és Magyarország gazdasági életében is. Akár a magasan fizetett informatikai szakembereket és orvosi szakért ket, akár a szezonális munkásokat és háztartási alkalmazottakat nézzük, a magyar gazdaság számos ágazatában és szolgáltatások számos területén a jelenlegi szint nem lenne fenntartható, ha nem állna rendelkezésre ez a munkaer -többlet, s nem is lesz fenntartható, ha ez a forrás megsz nik. 55. tábla

A közeljöv ben Ukrajnából milyen gyakran jönnek Magyarországra dolgozni?

ritkábban, mint eddig hasonló gyakorisággal gyakrabban, mint eddig Együtt

N 129 85 20 234

% 55,1 36,3 8,5 100,0

Az ukrán munkavállalók érkezésének egyik dönt befolyásoló tényez je a gazdaság (ezen belül az ukrán munkavállalók legnagyobb hányadának munkát nyújtó épít ipar) humáner forrás-igénye. A jelenlegi feltételrendszer és foglalkoztatási helyzet mellett reálisan nem várható az ukrán munkaer

nagyobb mérték

beáramlása. A gazdasági

környezet, a feltételek pozitív változása esetén rövid és középtávon enyhe növekedést prognosztizálunk, mely f képp a hiányszakmákban fellép kereslet nyomán: „Szerintem… persze a kérdés valószín leg úgy kérdés, hogy a magyar gazdaságban honnan lesz munkaer , ha egy gazdasági fellendülés indokolja, mert demográfiai apály van, bizonyos szakmákra nincs jelentkez – f leg fizikai szakmákra. Németország ezt a törökökkel oldja meg, franciák az arabokkal. Mi kikkel? (elnök, BAZ Megyei Kereskedelmi és Iparkamara) #47 „Biztos vagyok benne, hogy sokan fognak átjönni munkát keresni Ukrajnából. Magyarország elég vonzó, lényegesen jobbak a bérek, a munkalehet ségek, még ha drágább is az élet. De arányaiban lényegesen jobb, mint otthon. Talán a munkanélküliség híre egy kicsit visszaveti a kedvet az itteni munkavállalásban, de nem számottev en. Az én családomból minden fiatal itt van, és a faluból is sokan. Az id sebbek már talán nem próbálkoznak, de a fiatalok igen. Mit veszíthetnek“ #8 Különösen rövidtávon befolyásolhatja a migránsok számának és szerkezetének alakulását egy esetleges új kormányzati hozzáállás, akarat, aktivitás, esetleg a jogi és engedélyeztetési feltételek módosítása. Egy új politikai irányvonal, a határon túli magyarok számára kedvez bb szabályozási feltételek eredményeként rövid, esetleg középtávon, kis mértékben 85

még b vülhet is a magyarországi ukrán munkaer utánpótlás. A növekedés esélyét jelzik az interjúk során elhangzottak. Lényeges b vülést azonban még gazdasági növekedés mellett, kedvez

politikai környezetben sem prognosztizálhatunk. Figyelembe véve a migráció

pótlólagos költségeit, a családi életben jelentkez

nehézségeket magyar és ukrán

bérszínvonal közti különbségek viszonylag kismérték

csökkenése esetén is sokan

visszaléphetnek a külföldi munkavállalástól. Hosszú távon a Magyarországra érkez

ukrán munkavállalók száma az ukrajnai

gazdasági és politikai folyamatok függvénye. Ukrajna gazdasági és politikai fejl dése mellett,

a

két

ország

közötti

különbségek

(bérek,

életszínvonal)

fokozatos

kiegyenlít désével párhuzamosan a munkaer -vándorlás els számú és legfontosabb oka sz nik meg, így a migránsok számának enyhe visszaesését, a hiányszakmákba érkez munkaer felértékel dését várjuk hosszú távon. Ezt támasztja alá a romániai és szlovákiai magyar migránsok számának és szerkezetének elmúlt években történt változása is. Az erdélyi és szlovákiai magyar bevándorlók száma jelent sen csökkent a kibocsátó országok felzárkózása és fejl dése nyomán, és mert „aki akart, már áttelepült”. „Lehet, nem tudom. Nyilvánvaló, hogy ha itt újraindul a gazdasági növekedés, akkor egy teljesen új szituáció állhat el , Mert volt el egy ilyen tendencia az utóbbi kéthárom évben, hogy románok is, szlovákok is fokozatosan hagyták a magyar munkaer piacot Az eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy ahogy a román munkaer fogyott… mikor Romániában tartott még a fejl dés, nálunk már tapasztalható volt a visszaesés, és – legalábbis itt a régióban – a felszabaduló -, vagy máshol munkáját elvesztett magyar munkaer a lyukakat be tudta tölteni, amit a külföldiek hagytak.. Tehát itt helyi munkaer vel be tudták tölteni. Már lassan olcsóbb is lett, mert Romániában is fokozatosan emelkedtek a bérek, Szlovákiában. Tehát már nem érte meg azoknak a külföldi állampolgároknak ide jönni dolgozni. Jellemz en itt a régióban be tudták-e tölteni magyarokkal. Itt nem volt olyan típusú munkaer hiány, amit, hogy a f városban vagy a nyugati megyékben. Hallottuk. K.: A jöv ben hogy fog alakulni véleménye szerint a munkavállalás? V.: Szerintem többen nem, csak kevesebben. K.: És ha majd Magyarországon rendez dik a helyzet a válság után? V.: Higgyék el nekem, hogy ha Ukrajnában, adja Isten, rendez dik a politikai helyzet, itt hamarabb beindul a gazdaság. Ukrajnában több a potenciális lehet ség, mint Magyarországon. Ide befektet k nagyon sokan jönnének, csak félnek, mert nem tudják, mi lesz holnap. Ha stabil a politikai helyzet, stabil a gazdasági helyzet, akkor a befektet Ukrajnába jön. Mert itt olcsó a munkaer . Az a befektet , aki már idejött, nem nagyon akar elmenni. Azok a cégek, akiket ismerek, akik Magyarországról jöttek át, azok közül egy sem akar elmenni innen.” (tisztvisel , foglalkoztatási hivatal, Beregszász) #33

86

10.1. A gazdasági válság hatásai A válság közvetlen következménye a migráció csökkenésé. A migráns munkavállalók a besz kül

munkalehet ségek, a létszámleépítések nyomán – többnyire nem saját

elhatározásból – visszatérnek hazájukba. „A Magyarországon munkát vállalók száma mintegy húsz százalékkal csökkent, de csak a legutóbbi id szakban, feltehet en a gazdasági válságnak köszönhet en. Megsz ntek a cégek, megsz ntek a munkahelyek. (önkormányzati tisztvisel , Nagypalád) #35 „Nem nagyon jönnek már. Amióta a magyar gazdaság így gyengült, nincs munka, kevesebben jönnek és sokan visszafordulnak hamar.” (török munkaadó a józsefvárosi piacon) #22 „A gazdasági válság betett mindenkinek. Ha korábban ebb l a faluból száz ember dolgozott Magyarországon, akkor most harminc ember.”(munkásokat Magyarországra fuvarozó férfi, Tiszapéterfalva) #1 További jellegzetes reakciók a gazdasági helyzetre: A kevesebb munka kevesebb fizetéssel jár ugyan, mégsem mennek haza, kivárásra játszanak (esetleg az alacsonyabb bérb l kisebb összeget küldenek haza). A feketén dolgozók térnek haza, de csak ideiglenesen a válság következményeként kialakult munkanélküliség miatt, azért mert megsz nt a cég, vagy nincs elég munka. „Ha csak a falumat nézem, eddig, tavaly még a falunkból majdnem mindenki feljárt, Ha hét fiatalember voltakkor itthon, már értem én ezt 40-50 éves korig, akkor most ennyi van fent a többi itthon. Teljesen megfordult a helyzet. Ez a tavalyi krízis hozta ezt az egészet.”(zápszonyi férfi, aki a magyarországi munka után hazatért) #9 A munkaer kereslet visszaesését követ en az engedélykérés csökken. Az engedélyek száma jól követhet , ezért ez látszólag elégséges alap a munkavállalók számának meghatározásához. Pont ennek alapján jutnak sokan arra a következtetésre, hogy a migráció jelent sen csökkent az elmúlt évben. „Idén nagymértékben csökkent a kiadott engedélyek száma. 625-tel kevesebbet adtunk ki, mint 2007-2008-ban, de ez csak az els negyedév. Ez egyértelm en a válság következménye, kiszorító hatása. Elmúlt év szét l, a válság kezdetét l ez nagy hatást gyakorol a munkaer piacra. Létszámleépítés, a közvetlen munkaer kölcsönzés megsz nt, a lejáró szerz déseket megsz ntették. (munkavállalási tartózkodási engedély megsz ntével a szerz dés is megsz nik).”(tisztvisel , Középmagyarországi Regionális Munkaügyi Központ) #41 Ugyanakkor azt is nézni kell, hogy a szabályozás hogyan változott. Így számolni kell azzal, hogy a munkavállalási engedély érvényességi ideje a korábbi egy évr l 2008 januárjától két évre n tt.

87

Tapasztalataink azt jelzik, hogy válság az eddigiekben a Magyarországon munkát vállaló ukrán állampolgárok számának visszaesését eredményezte. A munkavállalási engedélyek számában mutatkozó mintegy 0%-os csökkenés azonban nem tükrözi a helyzetet. A csökkenés kétségtelen, de az engedéllyel, szerz déssel dolgozókat legfeljebb kicsit érintik. A nagy vesztesek a feketén dolgozók. A hosszú távú hatások felmérése a jelen válság kapcsán korai lenne. Vannak ugyan történelmi példák arra, hogy a válság után a munkavállalói migráció hosszabb távon is jelent sen visszaesett. Kérdés persze, hogy a visszaesésben mekkora a gazdaság szerepe, s hogy alakult pl. a migráció szabályozása. A hosszú távú hatások igen komplex jelleg ek, kevéssé megjósolhatóak. A megkérdezett szakért k és migránsok egybehangzó várakozásai arra engednek következtetni, hogy a migráció további növekedése – az egyéb körülményeket adottnak véve nem várható, az ukrán munkavállalók nem fognak nagyobb számban megindulni Magyarországra. Ugyanakkor feltételezhet , hogy ez kevéssé a válság következménye. „Én intézményes fejl dési pályát szintén szólva nem látok. Tehát én nem valószín sítem még egy gazdasági növekedés mellett sem, hogy itt ukrán munkavállalók jelenjenek meg.” (elnök, BAZ Megyei Kereskedelmi és Iparkamara) #47 Hosszú távon nem várható tehát, hogy a gazdasági válság nyomán, azzal összefüggésben drámai változás következik be az ukrán munkavállalók magyarországi migrációjának trendjében. „…ha kimegyünk a válságból, akkor vizsgálódni kell, hogy a hiányszakmákban a hihetetlen magas munkanélküliségb l mi elégíthet ki, illetve– pont, amit a szakképzésnél a kamara is folyton hajtogat, hogy a fizikai szakmákban komoly hiány van -, ott van-e magyar megoldás. Például az épít ipari cégeknél van-e? Ha az esetleges épít ipari munkákra bejön az 1700 milliárd rendelés, amir l a kormány beszél, akkor itt nyilván munkaer problémák lehetnek, akkor Ukrajnából ezt meg lehet-e oldani. Ha vége lesz a válságnak, és kell munkaer , akkor az ukrán azért kérdés, mert legfeljebb a kárpátaljai magyarság oldaláról ukrán nyelven nem lehet valószín leg boldogulni, és felmerül a kompetencia kérdése… Tehát mondjuk az az ukrán k m ves, vagy az az ukrán villanyszerel , az azzal a tudástartalommal bír-e, mint amit a magyarországi szakmunka elvileg – ugye, ezt szerintem ma nem tudjuk. Ez egy nagyon veszélyes pozíció.” #47 Sokszor tekintenek a migránsokra egyfajta gazdasági kiegyenlít , biztonsági tartalékként, akik a fejlettebb országok növekedési id szakában megjelennek a munkaer piacon, majd a recesszió idején elt nnek. De általában szorosabb a kapcsolat a migrációs és a gazdasági, politikai és társadalmi folyamatok között a küld állam, mint a fogadó állam esetén. A válság Ukrajnát is sújtotta, talán még nagyobb mértékben, mint Magyarországot. 88

„ A válság itt is érezteti a hatását, a piac is más. Azel tt a nagysz l si piacnál két kilométerrel odébb lehetett csak letenni az autót, most szabadon be lehet hajtani. Nincs pénze az embereknek, mindennapi kenyérre kell. Akinek szerencséje van az mind Magyarországon vállalkozónál dolgozik, de a zöme hazajön és nem túl sok minden kecsegtet van, mert vagy elmennek „nagyukrajnába”, de ott is a krízis eléggé rátett. Nálunk most egy teljesen kritikus helyzet alakult ki, mert a gazdasági válságot minden ország másképpen éli át, nem olyan szinten vagyunk, nekünk mindenért nagy árat kell fizetni, emelkedni fog a gáz ára, a villamos energia ára, az élelmiszer ára, nagyon sok minden duplázódott. A cigaretta és a szeszesital ára szintén. És erre mind pénz kell és ez látszik. A kereskedelmi egységek vezet ivel beszélgettem, hogy az elmúlt szi bevételekhez, hasonlítva milyen a mostani, és azt mondták, hogy a negyedét nem éri el. Mert nincs az embereknek pénze. Ez most egy kicsit enyhült, mert beindult az úgynevezett csirkeprogram. Foglalkoznak még zöldség termesztéssel, ezen belül a konzervgyárak javára az uborka.”(polgármester, Tiszapéterfalva) #31 Az utóbbi egy-két évben, Kárpátalján, többek között a magyarországi munkavállalók által megszerzett tapasztalatokra építve, megindult az önálló mez gazdasági, könny ipari és épít ipari vállalkozások kiépítése. Jellemz

példa a kordonos uborkatermesztés, amire

nagyobb konzervgyárak települtek már rá. Varrodákat alapítottak, beindult a cip gyár és kábelgyár. A turizmus is fellendül ben van a régióban. Az id sebb generációk inkább hazatérnek családjukhoz, még ha ez a kereset csökkenését eredményezi is. Kárpátalja egyes részein (pl. Beregszász) érezhet

a válság nyomán a komparatív

el nyökb l (leginkább az olcsó bérekb l) adódó el re mozdulás. Elindult egy kitelepülési folyamat a magyar vállalatok körében. Felismerve a kínálkozó lehet séget a költségcsökkentésre, az ukrán munkaer magyarországi foglalkoztatása helyett, a cégek Kárpátaljára telepítik munkaer -igényes részlegeiket. Jellemz ek a varrodák, összeszerel üzemek. A beregszászi munkaügyi központ vezet je a ottani helyzetet tekintve optimista: „A munkanélküliek száma nálunk tavaly sszel drasztikusan elkezdet növekedni. De Most már semmi problémánk nincsen. A munkanélküliek száma ma eléri a múlt évi legalacsonyabb szintet. Elindultak a cégek, a beregszászi járás a krízisb l még lehet, hogy profitált is. Átjöttek Magyarországról a cégek. A Flextronic, a Bayern(?)egy része (Ajkáról), az autóipar is kezd helyrerázódni: a Skodát gyártják Ungvár mellett. Nincs katasztrofális problémánk az elhelyezéssel, aki akar dolgozni, az talál munkát. Nem mondom, hogy nagyon fényes munkahelyek, többségében varrón k… Nem mentek tönkre Nálunk a varrodák még szélesednek. 100-120 emberrel, 200-al. Nagyon sok községben van: Vári, Gút, Kaszony, Bégány, Bereg. Beregszászban az olaszok vagy 900 embert foglalkoztatnak. És mellette az elektronikus összeszerelések, apró részecskék gyártása, pl. (kisegít munka) számítógépekbe vagy villanyborotvákba. De ez csak bejön és kimegy, itt csak a munkát végzik el.“ (tisztvisel , foglalkoztatási hivatal, Beregszász) #33

89

11. ÖSSZEFOGLALÁS Ukrajna nemzetközi migrációban betöltött szerepe az utóbbi néhány évben felértékel dött. Az ukrán állampolgárok magyarországi munkavállalásának kérdései az EU b vítése, a gazdasági válság tapasztalatai és a két országban a közelmúltban végbement fontos politikai változások figyelembevételével újragondolást igényelnek. Az ukrán munkavállalók magyarországi jelenléte hazai szemszögb l vitán felül jelent s munkaer - és társadalompolitikai ügy, amely a két ország viszonyában és EU-s összefüggésekben is fontos szempont. Reméljük, hogy e tanulmány is segítséget nyújt a rendkívül összetett kérdéskör kiegyensúlyozott, tárgyszer értelmezéséhez, és hozzájárulást jelent a munkaer - és foglalkoztatáspolitikai stratégia, a migrációs politika és a társadalmi kohézióval összefügg kérdések pontosításához. A kutatás idején körülbelül 13.000 ukrán állampolgár (az összes Magyarországon legálisan dolgozó külföldi 12-15 százaléka) dolgozott legálisan Magyarországon. Szakért i becslések, s az általunk kérdezett munkavállalók szerint is a foglalkoztatottak kb. 40-50%-a feketén, bejelentés és a szükséges munkavállalási engedély nélkül dolgozik.

Összesen

tehát

mintegy

húszezer

ukrán

állampolgár

jelenlétével

számolhatunk a magyar munkaer piacon. A Magyarországon munkát vállaló ukrán állampolgárok dönt többsége Kárpátaljáról érkezik és magyar nemzetiség . A két ország viszonylatában a migráció sajátos jelleg , magán viseli a magyar-magyar kapcsolat speciális vonásait és járulékos el nyeit. Kutatásunk feladata volt, hogy feltárja az ukrán állampolgárok magyarországi munkavállalásának jellemz it, várható alakulását és hatásait. Ezzel összhangban vizsgáltuk, milyen tényez k támasztják alá az ukrán állampolgárok magyarországi munkavállalásának szükségességét, illetve hol beszélhetünk káros mellékhatásokról. A tanulmány összegzi az Ukrajnából kiinduló munkaer -migrációt befolyásoló f bb történelmi, gazdasági, társadalmi és földrajzi feltételeket, a Magyarországon dolgozó ukrán munkavállalók munka- és életkörülményeit, demográfiai, nyelvi, foglalkozási, képzettségi összetételét, körvonalazza a konfliktusos elemeket. A statisztikai adatok feldolgozása és az esettanulmányok alapján bemutattuk, hogyan változott az ukrán állampolgárok munkaer -piaci jelenléte és szerepe az utóbbi néhány 90

évben, vázoltuk, mik a várható tendenciák. Az érintett népesség körében végzett kérd íves vizsgálat és mélyinterjúk segítségével feltérképeztük: a magyarországi munkavállalás motivációit, módját; az itt tartózkodás gazdasági, társadalmi és intézményes feltételeit; a bevándorlók életkörülményeit, tapasztalatait és konfliktusait; a munkáltatók és közvetít k jellemz it; a munkavállalás hatását a küld és fogadó ország gazdaságára, különös tekintettel a központi és az érintett határ menti régiókra; a magyarországi munkavállalás várható alakulását.

Az ukrán állampolgárok magyarországi munkavállalásának okai, ösztönz i Az ukrán állampolgárok magyarországi munkavállalását a helyi munkalehet ségek sz kössége, az alacsony illetve bizonytalan ukrajnai fizetések ösztönzik. A helyzet értelmezésénél figyelembe kell venni, hogy Ukrajnában a gazdasági visszaesés 2009-ben kétszámjegy volt, és az ország az államcs d szélére sodródott. Kárpátalja ráadásul az országon belül is perifériának számít. A kutatatás tapasztalatai a vonzó és taszító tényez k differenciálódását, a specifikus magyarországi el nyök el térbe kerülését és az elemi gazdasági kényszer magyarországi munkavállalásban játszott szerepének csökkenését jelzik. A motivációk differenciáltabbá váltak. Az elemi gazdasági kényszer máig a legfontosabb indok, de a többség számára immáron nem mindent felülíró meghatározó. Ennek következtében a Magyarország tekintetében érvényesül specifikus vonzó tényez k szerepe felértékel dött. A konkrét munkaajánlat ténye és mikéntje, amit a már meglev

magyarországi

kapcsolatok er sítenek, a magyar nyelv ismerete – párosulva egyéb idegen nyelv ismeretének hiányával – olyan tényez k, amelyek az érintett kárpátaljai magyar népesség számára Magyarországot gyakorlatilag kizárólagos alternatívává teszik. Az Ukrajnából Magyarországra érkez munkavállalók körében az ukrán nyelv ismeretének hiánya a magyarországi munkavállalás egyik dönt tényez je. Munkakeresés, munkaközvetítés A munkakeresés még ma is csaknem kizárólag informális csatornákon zajlik. Gyakorlatilag megsz ntek az emberpiacok, s kicsi a szerepük a – többnyire nem legálisan

91

m köd

– közvetít knek. A munkakeresés módja tükrözi a közép-kelet-európai

térségben ma is uralkodó személyközi, informális kapcsolatok domináns szerepét. Tartózkodás hossza, letelepedés Az Ukrajnából érkezett munkavállalók jellemz en több éves id tartamra tervezik Magyarországi tartózkodásukat, de nem akarnak véglegesen letelepedni. A tíz évvel ezel tti helyzethez képest változás, hogy az egy évnél rövidebb magyarországi tartózkodást tervez k aránya nagymértékben visszaesett, ezzel összefüggésben a Magyarországi tartózkodás átlagos hossza n tt. Ennek hátterében az áll, hogy a munkavállalók köre és összetétele jelent sen eltér a korábbitól. Csökkent a szezonális munkára érkez , alacsony képzettség , többnyire feketén foglalkoztatottak aránya, ugyanakkor növekedett a hosszú távra, de ideiglenesen érkez ké. A jelenleg Magyarországon dolgozók 40%-a maradna véglegesen. Állandó tartózkodásra jogosító engedélyt évente 500-1.000 f kap. A kárpátaljai munkavállalók nem szakítják meg kapcsolatukat szül földjükkel, az ott tulajdonukban lév

ingatlanokat (lakás, föld) megtartják az esetleges hazatérés

esetére. Legf bb céljuk a jobb megélhetés, a család anyagi biztonságának megteremtése, vagy a viszonylag gyors pénzkereset, s csak a célok elérése után tervezik a visszatérést Ukrajnába. Ha mégis hosszú távon maradnak, annak oka leggyakrabban az új család, vagy éppen az, hogy számításukat nem érik el, és az itt megkeresett kisebb mérték többletjövedelemre folyamatosan szükség van. Földrajzi jellemz k Az ukrán munkavállalók legnagyobb része Budapesten dolgozik, a legálisan foglalkoztatottak több mint 80%-ának a f város és környéke ad munkát. A jobb kereset és több munkalehet ség miatt a nagyobb távolság ellenére NyugatMagyarország is egyre kedveltebb célpont. A várakozásainkhoz képest a keleti határ mentén kevés az Ukrajnából érkez , s az ukrán állampolgároknak kiadott munkavállalási engedélyek száma is alacsony. Az engedélyek kis számát magyarázhatja az, hogy térségben jellemz

mez gazdasági munkák munkaer -igényét a legritkábban

elégítik ki regisztrált, bejelentett módon. De a kutatási tapasztalatok azt jelzik, hogy összességében is kevés kárpátaljai jelenik meg a határhoz közeli területek munkaer -

92

piacán, az ukrajnai munkaer

illegális foglalkoztatása a határ menti térségben

jelent sen csökkent. Ennek oka azonban csak részben a szabályok szigorítása és a rendészeti intézkedések sikere, els sorban piaci folyamatok állhatnak a háttérben. A mez gazdasági tevékenység jövedelmez sége a térségben különösen romlott az elmúlt egy-két évben. A kampánymunkát leginkább igényl nagybani tevékenységek létalapját biztosító élelmiszer-feldolgozás visszaszorult, vagy súlypontjuk éppen az országhatáron túlra, Ukrajnába helyez dött át. Csökkent a napszámosok iránti igény, s a rugalmas kínálat ehhez igazodott. A régióban dolgozó ukrajnai munkavállalók számának csökkenéséhez hozzájárul, hogy az ingázó jelleg miatt

a

migráció visszaszorult, mert a munkavállalóknak a vízumszabályok

közelség

ellenére

sincs

módjuk

gyakran

hazautazni.

A

térség

mez gazdaságának bérszínvonala viszont túlságosan nyomott ahhoz, hogy a tartózkodás pluszköltségeit fedezze. Fogalakozás, munkahely A kérd ívvel megkérdezett Ukrajnából érkez

munkavállalók között az épít iparban

dolgozók aránya a legnagyobb, 22%, azaz több mint kétszer akkora, mint az összes foglalkoztatott körében. Csaknem ilyen magas a kereskedelemben dolgozók aránya (18%), viszont a magyar gazdaságra általában jellemz nél kisebb részük dolgozik az iparban (20%). Jellemz , hogy kisebb méret munkahelyeken dolgoznak honfitársaikkal együtt, azaz körükben a tradicionálisabb formák, a periférikusabb munkaer -piaci helyzet az általános. Képzettség, iskolai végzettség Kedvez bbé vált az elmúlt években a Magyarországon dolgozók iskolai végzettség szerinti összetétele. A hazánkban dolgozó ukrán állampolgárok – a rendelkezésre álló statisztikák és a saját felmérésünkre kapott válaszok alapján – magasabban képzettek, mint a magyarok. A válaszadók csaknem egyharmada fels fokú végzettség , míg az összes foglalkoztatott közül csak minden ötödik, a mintába kerültek több mint fele középiskolát végzett, míg az aktív népesség alig több mint egyharmada.

93

A megkérdezettek többsége fizikai foglalkozású, háromnegyedük rendelkezik valamilyen szakképesítéssel. Az elmúlt évek pozitív tapasztalata, hogy a végzett munka és a szakképzettség valóban közelíteni látszik egymáshoz. Szakmastruktúra, hiányszakmák Az ukrán állampolgárok foglalkoztatása az épít ipar területén alapvet en a magyar szakmastruktúra hiányosságaiból fakadó keresletre reagál, a gazdaság más szektoraiban az igény több, sajátos okra vezethet

vissza. Az ukrajnai munkaer t

leginkább felszívó ágazat az épít ipar – nem kérdéses, hogy kevesebb a hazai k m ves, mint amennyire szükség lenne. Egyéb hiányszakmákban az ukrajnai munkavállalók foglalkoztatásának sajátos akadálya az, hogy a megfelel

végzettség illetve szaktudás

értékelésének, az ekvivalenciák felmérésének intézményes keretei hiányoznak. Nincsenek olyan standardok, melyek alapján az ukrajnai és a magyar végzettségek megfeleltethet k egymásnak, illetve hiányoznak a „kompetenciaközpontok”, melyek gyakorlatban ellen riznék a külföldi munkavállalók képességeit, készségeit. Bérek A Magyarországon elérhet magasabb jövedelem a munkaer -migráció leger sebb motívuma. Ez Kárpátalján er s családi, rokoni szolidaritással, az otthon maradottak iránti kötelezettségvállalással párosul. Az ukrán átlagbér jelent sen alatta marad a magyarnak: 2010 elején 1.900 hrivnya (körülbelül 46.000 Ft) forint volt. Kárpátalján ennél is kevesebb. A magyarországi minimálbér, vagy az annál nem sokkal magasabb vendégmunkás-fizetés még mindig a kétszerese-háromszorosa egy ukrán havi átlagbérnek. A kutatásunkban megkérdezettek úgy látják, hogy nagyjából két-háromszor annyit tudnak Magyarországon megkeresni, mint amit Ukrajnában kereshetnének, és ebb l a pénzb l az otthon maradottakat is tudják támogatni. A megkérdezettek átlagosan havonta nettó 121.000 forintot keresnek. Az elmúlt években a magyar és ukrajnai munkások közti bérkülönbségek jelent sen csökkentek. A kutatásunkból kibontakozó összkép az egy évtizeddel korábbi helyzethez képest jelent s kedvez

változást jelez: a munkaer -piaci versenybérek el térbe

94

kerülését és a diszkrimináció visszaszorulását a bérek vonatkozásában. Kisebb, vagy egyáltalán nincs bérkülönbség szakképzettek között, és ez különösen jellemz

a

hiányszakmákra. A munkaer piac egyes periférikus és egyre sz kül szegmenseiben azonban a jelent s bérkülönbségek továbbra is jellemz ek. A otthonmaradtak támogatása családi állástól függetlenül jellemz . Fiatalok segítik a szül ket, házastársak egymás rokonait. A Magyarországon elérhet magasabb jövedelem motivációja er s családi, rokoni szolidaritással, az otthon maradottak iránti kötelezettségvállalással párosul. A megkérdezettek átlagosan 21.000 forintot, keresetük 17%-át hazaküldték. Az ideiglenesen tartózkodók csaknem havi 30 ezer forintot, fizetésük negyedét küldték haza, ami egy ukrajnai átlagkereset 80%-a. Ez a tény önmagáért beszél. Feketemunka A fekete foglalkoztatás meghatározó motivációját a munkáltató és a munkavállaló számára a közterhek elkerüléséb l fakadó rövidtávú anyagi el nyök jelentik, de még mindig jellemz

az is, hogy az adminisztratív nehézségek miatt marad el az

engedélykérés. Ma Magyarországon az ukrán munkavállalók 40-45%-a, körülbelül 10.000 f

dolgozik bejelentés, engedély nélkül. A feketemunka leginkább az

épít iparban, mez gazdasági idénymunkáknál, háztartásokban és a szezonális és alkalmi munkáknál jellemz . A feketemunka arányának növekedése úgy t nik megállt. A bejelentés nélkül végzett munka továbbra is jelent s, de súlya valamelyest csökkent. A fekete foglalkoztatás a munkavállalót kiszolgáltatottabbá teszi. A feketemunkát végz k keresete, feltételezésünkkel ellentétben alig különbözik a hivatalosan, bejelentve dolgozók nettó keresetét l, s t az illegálisan dolgozó képzetlen munkások kevesebbet keresnek, mint adózó társaik. Mégis, a válaszadók többsége úgy gondolja, hogy a feketemunka inkább el nyökkel jár. Ezt a magas adók és járulékok elkerülésével megkereshet magasabb bérekkel magyarázzák. Az orvosi ellátás és a nyugdíj hiányát, a nagyobb kiszolgáltatottságot és a kiutasítás nagyobb kockázatát tekintik a legfontosabb hátránynak.

95

Élet- és munkakörülmények A Magyarországon dolgozó ukrán állampolgárok élet- és munkakörülményeivel, szociális helyzetével kapcsolatban ellentmondásos a kép, e tekintetben számos kedvez tlen jelenséget tapasztaltuk. Jellemz a hosszabb, a foglalkoztató igényeihez alkalmazkodó munkaid , esetenként keményebb munka, rossz, a normáknak, elvárásoknak – sokszor a biztonsági követelményeknek – sem megfelel

körülmények között. Az Ukrajnából érkezett

munkavállalók élet- és munkakörülményei általában elmaradnak a Magyarországon az alsó és középrétegekre jellemz t l. A hosszú munkaid

vállalására való nagyobb

hajlandóság és a munkáltató igényeihez való „rugalmas alkalmazkodás” a külföldi munkaer alkalmazásának leggyakoribb ösztönz i. Az ukrajnai munkavállalók életkörülményeir l a lakás és szálláskörülmények kedvez tlen képet festenek. Magyarországi lakáskörülményeik egyértelm en visszaesést jelentenek az otthoniakhoz képest. A lakhatási mutatók er teljes takarékossági törekvést jeleznek, a megtakarítás prioritását a lakással kapcsolatos kiadások terén. Egészségügyi ellátás, nyugdíj Az országhatárokat átlép ukrán munkások szociális biztonsága nem kielégít . Nem megfelel az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, annak szabályozása a bejelentve dolgozóknál is rendezetlenséget, kaotikus viszonyokat tükröz. Sokan tájékozatlanok, nem ismerik az eljárásokat, teend ket, nem tudják hova menjenek. A munkavállaló gyakran azért nem veszi igénybe az orvosi ellátást, mert fél, hogy a munkától való távolmaradással kockáztatja állását. Magyarországi munkavállalásnál problémát jelent, hogy az ukrajnai társadalombiztosítási jogviszony megszakad, továbbá, hogy a munkavállalónak rövidebb idej , illetve szezonális magyarországi tartózkodás esetén még ha fizeti is a járulékokat, esélye sincs az itteni ellátások igénybevételére. Az ukrán munkavállalók nyugdíjjogosultsága terén a teljes zavar, információhiány a jellemz . Sem a munkavállalók, sem a foglalkoztatók, és gyakran a hivatalos szervek sincsenek tisztában a szabályozással, a jogosultság feltételeivel, a két ország közötti beszámítási rendszerrel. Ha egy ukrán állampolgár hazánkban bejelentve dolgozott, a ledolgozott id függvényében nyugdíjjogosultság illeti meg. Az ukrán munkavállalók a 96

meglév lehet ségr l általában nem tudnak. E tarthatatlan helyzet feloldása érdekében magyar részr l is tájékoztatást el segít lépéseket kell tenni. A feketén foglalkoztatott ukrán állampolgárok számára a szociális biztonság alapfeltételei hiányoznak. Akik számára a létfenntartási kényszer a magyarországi munkavállalás

legfontosabb

ösztönz je,

azoknál

gyakori

a

kiszolgáltatottság,

a

kizsákmányolás, emberhez méltatlan élet- és munkakörülmények elfogadása, egészségügyi kockázatok vállalása, a minimális szociális biztonságról való lemondás. Elengedhetetlen az olyan intézkedések kidolgozása, melyek lényeges javulást hoznak a külföldiek, a harmadik országbeliek, ezen belül az ukrán állampolgárok egészségügyi ellátásában, mind a hozzáférhet ség, mind a színvonal tekintetében. Diszkrimináció A Magyarországra érkez ket els sorban a munkakeresésnél és a hivatalos helyeken éri hátrányos megkülönböztetés. Míg a munkahelyeken az elmúlt tíz évben jelent s javulás volt tapasztalható e téren, a hivatalokban és a munkakeresés terén nem. A magyar származású munkavállalókat jóval kevésbé fogadja ellenséges, kirekeszt attit d, mint a más etnikumúakat. Ez azonban önmagában nem jelenti, hogy integrációjuk akadálymentes lenne. A magyarországi munkavállalással járó gondok, sikerek és kudarcok értékelése A válaszadók a legfontosabb problémaként a család hiányát élik meg, ezt követi az anyagi bizonytalanság és a magyarországi migránsok helyzetét jól jellemz specifikus gondok, mint a nehézkes ügyintézés, gondoskodás az otthon maradottakról. Viszonylag sokan említik problémaként, de kevesek szerint tartozik a legfontosabbak közé az, hogy túl sokat kell dolgozni és kevés a szabadid . Az ukrán munkavállalók számának várható alakulása Az ukrán állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának alakulásában szerepet játszott a vonatkozó szabályok változása, a vízumkötelezettség bevezetése, az Európai Unióhoz való csatlakozás, melyet ukrán-magyar viszonylatban a munkavállalás megugrása, egyben az egyéb célú tartózkodás csökkenése jellemez, legújabban pedig a gazdasági válság.

97

Az ukrán és a magyar gazdaság – így a munkaer piac is – szorosan köt dik a globális gazdaság egészéhez. Az európai- és a világgazdaság változásai komplex módon, de nem egyformán érintik a két országot, változást generálva egyúttal a munkaer -migráció folyamataiban is. A gazdasági válság módosította az eddig érzékelhet trendeket, de bizonytalan, hogy a recesszió hatásai pontosan milyen irányúak, mélység ek, és id ben hogyan alakulnak. Ebb l adódik, hogy a migráció várható alakulására legfeljebb óvatos és bizonytalan el rejelzést tudunk megfogalmazni. Kutatási eredményeink arra utalnak, hogy rövid- és középtávon, a válságot követ en az Ukrajnából érkez

munkavállalók számának

enyhe növekedése várható, viszont hosszú távon feltehet en fokozatos, mérsékelt csökkenéssel kell számolni. Tekintve, hogy els sorban kárpátaljai magyarokról van szó, már a közösség szerény mérete miatt sem fenyeget az a veszély, hogy az országnak kezelhetetlen tömeg bevándorlóval kellene szembenéznie. A migráció szabályozásának jogi keretei mára kiépültek, de a bevándorlók integrációjára irányuló kormányzati stratégia továbbra is hiányzik. A kérd ívek és az interjúk alapján az ukrán állampolgárok magyarországi munkavállalása a válság (és els sorban az épít ipar besz külése) nyomán visszaesett. Középtávon, az ukrajnai munkavállalókat foglalkoztató ágazatok feléledésével enyhe növekedés várható. Hosszú távon az ukrán állampolgárok magyarországi munkavállalása kevésbé a mai egyéni, emberi szándékoknak, mint a gazdasági helyzet alakulásának, Ukrajna Uniós tárgyalásainak, a két ország gazdasági közeledésének és migrációs stratégiájának függvénye. Az biztos, hogy az ukrán állampolgárok magyarországi foglalkoztatása tartóssá vált, és a jöv ben is fennmarad. A gazdasági különbségek mérsékl désével és az ukrajnai politikai környezet változásával a foglalkoztatottak számának enyhe csökkenése valószín síthet . Szabályozás Ukrajna maradt az egyetlen vízumköteles szomszédos ország, ahonnan jelent s munkavállalási célú bevándorlást tapasztalunk. Ukrajna – és így a kárpátaljai magyarok – helyzete tehát mind a szabad mozgás, mind a munkavállalás tekintetében

98

azáltal lett speciális, hogy a szabályzók nem változtak, míg más országokkal és állampolgárokkal szemben jelent s enyhítések léptek életbe. Az ukrajnai munkavállaló migránsok tehát jelent s „versenyhátrányba” kerültek. Ráadásul a bürokratikus gyakorlat, miszerint csak olyan munkahely tölthet

be külföldi munkavállalóval, ahová magyar

jelentkez t nem találnak, késlekedést okoz a foglalkoztatásban. Ez vagy eltántorítja a munkaadókat a külföldiek foglalkoztatásától, vagy a fekete foglalkoztatás irányába tereli ket. A

kárpátaljaiaknak

magyarországi

munkavállalásukhoz

kétszeresen

kell

szembenézniük a bürokratikus gépezettel. Az egyik oldalon ott a magyar állam (illetve a

Schengeni

Egyezménnyel

az

Európai

Unió)

támasztotta

adminisztratív

követelményeknek való megfelelés kényszere, a másikon, az ukrajnai hivatali gyakorlat visszásságai. El relépést az ukrán csatlakozási tárgyalások megkezdése, az ukrán kormányzati gyakorlat min ségének javulása hozhat els sorban, de a hazai jogszabályok korrekciója is szükséges. A jelenlegi diszkriminatív gyakorlat feloldása kívánatos nemzet- és munkaer -politikai cél. Az Ukrajnából érkez magyar és nem magyar munkavállalók – legalábbis ezek dokumentált része – nem jelentenek potenciális feszültségforrást a magyar fogadó társadalom számára, munkaer -piaci és társadalmi integrációs esélyeik hosszú távon is kedvez ek lehetnek. Az ukrajnai munkavállalók gazdasági szerepe A migráns munkavállalók részvétele nélkülözhetetlenné vált Magyarország gazdasági életében. A speciális szaktudású szakemberek, orvosok, ápolók vagy az alacsony státuszú szezonális és alkalmi munkások iránti kereslet nem lenne kielégíthet

e pótlólagos

munkaer hiányában, így a termelés vagy ellátás jelenlegi szintje sem lenne fenntartható. Ez volt oka egyes vállalkozások Ukrajnába településének is. Az Ukrajnából érkez munkaer alkalmazása a megfelel helyeken magyar gazdasági érdek: jövedelmet generál, adóbevételt jelent, és hozzájárul a gazdasági növekedéshez. Ezt a hazai gazdasági élet szerepl inek álláspontja is alátámasztja. A szabályzórendszer egyébként is szükséges módosításakor a hatékonyság elemzésére alapozva arra kell törekedni, hogy a kedvez gazdasági hatások minél jobban érvényesüljenek.

99

Magyarország demográfiai trendjeinek és munkaer -piaci igényeinek ismeretében az ország érdeke egy átfogó európai stratégiába illeszked

hosszú távú konstruktív

migrációs politika kialakítása, amely a gazdasági és nemzetpolitikai érdekek mellett el segíti az integrációt, és érzékeny az emberi jogokra. Ennek lényeges eleme az Ukrajnából érkez munkavállalók sorsa.

100

12. NÉHÁNY JAVASLAT A gyorsan változó körülmények között, a kutatás tapasztalatai alapján nem vállalkozhatunk az ukrán állampolgárok magyarországi munkavállalásával kapcsolatos részletekbe men ajánlások kidolgozására. Mégis fontosnak tartjuk, hogy néhány általánosabb javaslatot felvázoljuk. Ajánlásaink elvi kiindulópontja az, hogy a magyar kormánynak hosszú távú, átfogó politikát kell kidolgoznia a harmadik országokból érkez k munkavállalásának kérdéskörére. E politikai koncepciónak el ítélet-mentesnek kell lennie, tényeken kell alapulnia, összhangban kell lennie az EU irányelveivel és az ide vonatkozó nemzetközi egyezményekkel. A hosszú távú politikának – egy társadalmi integrációs és átfogó migrációs koncepció keretei közé illeszthet módon – Magyarország, a magyar lakosság stratégiai érdekeib l kell kiindulnia. Figyelembe kell vennie a külföldiek magyarországi munkavállalásának hatását a magyar gazdaságra és társadalomra, de a küld

országra (esetünkben

Ukrajnára és ezen belül Kárpátaljára) és magukra a migráns munkavállalókra is. Tekintettel kell lenni az etikai problémákra, az emberi jogokra. Az ukrán (és a szerb) állampolgárokra vonatkozó koncepció kialakításának lényeges eleme a nemzetpolitikai szempontok explicit megjelenítése. Magyarország és Ukrajna f bb érdekei hosszú távon egybeesnek a hazánkba irányuló munkavállalási célú migráció fenntartásában, és abban is, hogy az ne vezessen tömeges elvándorláshoz. Ezért mindkét ország sokat tehet. Vizsgálatunk alapján ukrán-magyar viszonylatban különösen a következ stratégiai elemek látszanak fontosnak: • A magyar kormánynak explicit módon, a tények alapján, a hazai munkavállalók érdekeinek

els dlegességéb l

kiindulva

kell

az

idevonatkozó

gazdasági,

munkaer -piaci és szociális céljait megfogalmaznia. • A külföldi – így az Ukrajnából érkezett – munkavállalók emberi és szociális jogait biztosító aktív érdekvédelmi rendszert kell kialakítani. • A

koncepciónak

fejlesztésbarátnak

Magyarország szemszögéb l.

101

kell

lennie

mind

Ukrajna,

mind

• Szükség van a harmadik országokból Magyarországra érkez

munkavállalók

információs és monitorozási rendszerének jelent s fejlesztésére, és a jelenséggel kapcsolatos komplex gazdasági, társadalmi hatásvizsgálatokra. • A szürke- és feketemunka visszaszorítása dönt en nem migrációs kérdés, a harmadik országok munkavállalói szigorúbb szabályozására irányuló törekvések csak igen mérsékelt eredményt ígérnek. E téren a megfelel hazai munkaer -piaci szabályozás kialakítása és a megfelel

munkaer -piaci feltételek megteremtése

hozhat csak eredményt. Kutatásunk alapján a következ , közeljöv ben megvalósítható gyakorlati teend k fogalmazhatók meg: • A magyar-ukrán cselekvési tervben a két kormány soron következ tárgyalásai alapján kapjon nagyobb hangsúlyt a Magyarországon dolgozó ukrán állampolgárok kérdésköre. Ennek során különös figyelmet érdemel a diplomák, szakképzettségek ekvivalenciája, továbbá a kétoldalú szociális biztonsági egyezmény, tekintettel az e téren tapasztalható vizsgálatunkban is látható súlyos hiányosságokra. • A Kárpátalján m köd konzulátus és más magyar képviseleti szervek dolgozzanak ki célzott kommunikációs stratégiát a magyarországi munkavállaláshoz kapcsolódó jogokról és kötelezettségekr l és a gyakorlati tudnivalókról. • Kritikailag át kell gondolni a munkavállalási engedélyek kiadásának gyakorlatát a nagyobb fokú rugalmasság biztosítása érdekében, különös tekintettel a szezonális illetve alkalmi munkavállalásra. • Az ukrán féllel közösen megoldásokat kell keresni a határ menti ingázó munkavállalás megkönnyítésére. • Célzott támogatással kell ösztönözni a Magyarországon munkát vállaló ukrán állampolgárok érdekeinek védelmét segít civil tevékenységet. • El kell végezni a harmadik országokból érkez munkavállalók hazai szerepének komplex gazdasági-társadalmi hatásvizsgálatát.

102

13. IRODALOM A külföldiek magyarországi foglalkoztatásáról. Tájékoztató az OÉT részére. Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Budapest, 2008. Adler et. al.: Kutatás a munkavállalók mobilitásával kapcsolatban Magyarországon. GKIeNET Kft, Budapest, 2006.1-15.p. http://www-05.ibm.com/hu/social/teljes_kutatas.pdf BÁH Statisztikai kiadványfüzet. Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, 2008. Balcsók I., Baranyi B., Dancs L.: A határmentiség és a határon átnyúló kapcsolatok jellemz i az Északkelet-Alföldön. MTA RKK, Debrecen. http://www.inco.hu/inco6/valos/cikk0h.htm Balcsók I., Dancs L.: A határon átnyúló kapcsolatok lehet ségei Magyarország egyik leend schengeni határán. Földrajzi Konferencia, Szeged, 2001. 1-14.p. Balcsók I., Dancs L.: Külföldiek legális és illegális munkavállalási szokásai a magyarukrán határ mentén az ezredforduló tájékán. In: Fiatal regionalisták III. országos konferenciájának kiadványa. MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Gy r, 2004. http://rs1.szif.hu/~pmark/publikacio/-Net/balda.doc Baranyi B., Balcsók I.: Határ menti együttm ködés és foglalkoztatás – kelet-magyarországi helyzetkép. M helytanulmányok. MTA Közgazdaságtudományi Intézet, Budapest, 2004. Baranyi B.: A határ menti térség és a határon átnyúló kapcsolatok fejl désének esélyei. In: Baranyi Béla (szerk.): A határmentiség kérd jelei az Északkelet-Alföldön. MTA RKK, Pécs, 2001. 338.368. o. Baranyi B.: Magyar ukrán határrégió együttm ködés az Európai Unió határán. Kutatási összefoglaló. MTA Regionális Kutatások Központja, Debrecen, 2008. 17-18.p. Baráth Csabáné, Ittzés A., Ugrósdy Gy.: Biometria. Mez gazda Kiadó, Budapest, 1996. 8896. p. Borók Gy.: Határon túli magyarok munkavállalása Magyarországon a csatlakozás el tt és után. http://www.ajk.elte.hu/TudomanyosProfil/kiadvanyok/elektronikus/themis/2003/BorokGyo rgy-HataronTuliMagyarokMunkavallalasa.pdf Cipko, S.: Contemporary international migration from Ukraine: Trends and patterns. Ukraine Weekly, 24 July 2005. www.ukrweekly.com/Archive/2005/300518.shtml Csákó M.: Az ezredforduló munkaer -piaci kihívásai a Kárpát-medencében. Kutatási összefoglaló. ELTE BTK Szociológiai és Szociálpolitikai Intézet, Budapest, 2001. 3-4.p. Csernicskó I., Soós K.: Mozaik 2001 – Kárpátalja. Gyorsjelentés. Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet, Budapest, 2001. Domokos T.: Szlovák állampolgárok magyarországi munkavállalása, ennek okai és jellemz i a magyar-szlovák határmenti régióban. OFA Kutatási összefoglaló, Székesfehérvár, 2007. 4.p. Fix, M., Papademetriou, D.G., Batalova, J., Terrazas, A., Yi-Ying Lin, S., Mittelstadt, M.: Migration and the Global Recession. A Report Commissioned by the BBC World Service. Migration Policy Institute, September 2009. Fülöp E.: A magyarországi munkaer piac 2006. ÁFSZ, OFA, Budapest, 2006.

103

Gyurgyik L.: Magyar kisebbségek a kutatások tükrében. Magyar Tudomány. MTA, Budapest, 2005/2. 132.p. Halmos Cs.: Az Európai Unió foglalkoztatási stratégiája. Alkotmányos Európa sorozat. Uniós füzetek 3. Pécsi Tudományegyetem, Feln ttképzési és Emberi Er forrás Fejlesztési Kar, Pécs, 2006. Hárs Á., Sik E., Simonovits B.: The Labour Market and Migration: Threat or Opportunity? The Likely Migration of Hungarian Labour to the European Union. TÁRKI Social Report Reprint Series No 15. Budapest, 2005. Hárs Á.: Channelled East-West labour migration in the frame of bilateral agreements. Budapest Working Papers on the Labour Market (BWP) 2003/1. Hires K., Márku A.: Mib l élünk? Adalékok a kárpátaljai magyarság munkaer -piaci helyzetének leírásához. In: Kisebbségi lét és érvényesülés: A magyar lakosság munkaer piaci kihívásai a Kárpát-medencében (szerk. Fábri István). Lucidus, Budapest, 2003. p. 105–133. Jewtuch, V.: Contemporary Migrations in the Ukraine. In: Heckmann, Friedrich; Bosswick, Wolfgang (eds.): Migration Policies: a Comparative Perspective. Enke Verlag, Stuttgart, 1995. Juhász J.: Illegal labour migration and employment in Hungary. International Migration Papers No.30.. ILO, Geneva, 1999. Juhász J., Csikvári J., Makara P., Szaitz M.: Migráció és feketemunka Európában. OFA, Budapest, 2006. Juhász J., Szaitz M.: Migráció és feketemunka Európában II. OFA, Budapest, 2007. Juhász J.: Migrants and informal work in Hungary. International Migration Papers No.92. ILO, Geneva, 2008. Kincses Á.: A Magyarországon él külföldi állampolgárok gazdasági hatása az ezredforduló után. Magyar Regionális Tudományi Társaság 2008. december 11-12, Gödöll . Knauper, B.: Filter Questions and Question Interpretation: Presuppositons at Work. Public Opinion Quarterly, 62 (1), 1998. 71-78.p. Kovács A.: A magyarországi bevándorláspolitika problémái. In: Tanulmányok az etnicitás és az identitás kérdésköréb l (Szerk: Kovács N. et al.). Akadémiai Kiadó, Budapest, 2004. dr. K rös A.: Magyarország és az Európai Unió integrációs politikája. T.A.M.O.P disszeminációs konferencia, IRM BIEMFO, 2009. június 11. Kruppa É.: Régiók a határon, határmenti együttm ködés az Európai Unióban és KözépEurópában. Doktori (PhD) értekezés. BKÁE Nemzetközi Kapcsolatok Doktori Iskola, Budapest, 2003. 144-145.p. Malynovska, O.: Caught Between East and West, Ukraine Struggles with Its Migration Policy. Migration Information Source, 2006. http://www.migrationinformation.org/profiles/display.cfm?id=365 Malynovska, O.: International migration in contemporary Ukraine: trends and policy. Global Migration Perspectives No.14. Global Commission on International Migration, Geneva, 2004. http://www.gcim.org/attachements/GMP%20No%2014.pdf

104

Malynovska, O.: Migration in Ukraine: Challange or Chance, European View, vol. 5. 2007. Mansoor, A., Quikkin, B.: Migration and Remittances. Eastern Europe and the Former Soviet Union. WorldBank, 2006. Mártha B.: A foglalkoztatáspolitika egyes f bb jellemz i és azok kapcsolódása a vidékfejlesztéssel különös tekintettel az Észak-Alföldi Régióra. Doktori (PhD) értekezés. Debrecen, 2008. 41.p. Melegh A., Kovács É., Gödri I.: A bevándorló n k élettörténeti perspektívái, integrációja és a bevándorlókkal kapcsolatos attit dök nyolc európai országban. Kutatási jelentés. KSH NKI, Budapest, 2009. Molnár D.I.: Kárpátalja demográfiai változásai. Kárpátalja. Online hetilap. V. évf. 45. (252) szám, 2005. http://www.karpataljalap.net/archivum/252szam/v6.html Molnár E., Orosz I.: Kárpát Panel – Kárpátalja. In: Papp Z. Attila - Veres Valér (szerk.): Kárpát Panel 2007. A Kárpát-medencei magyarok társadalmi helyzete és perspektívái. Gyorsjelentés. MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Budapest, 2007. 185-243. o. Molnár J.: A kárpátaljai magyar közösség helyzete, perspektívái. http://www.keh.hu/admin/data/file/2703__0003060504molnarjozsef.pdf Podolyák L.: A világválság legnagyobb ütése még hátravan. Sztarij Zamok. 2009. 3.p.

7 (919)

Süli-Zakar I.: Az államhatár társadalmi-gazdasági fejl dést akadályozó hatásának vizsgálata ÉK-Magyarország határ menti területein. In: Földrajzi Közlemények CXVI. (XL.) kötet, 1-2. sz. 1992. 45-56.p. Tér és terep. Tanulmányok az etnicitás és az identitás témaköréb l. III. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2004. 298.p. Viszt E.: A munkaer mobilitás alakulása és várható hatásai a magyar munkaer piacra és az EU csatlakozás után. Munkaügyi Szemle, 3.sz. 2005. 5.p. Cikkek, internetes hivatkozások 1999 évi 966-XIV számú tv. a létminimumról: http://zakon.rada.gov.ua/cgibin/laws/main.cgi?nreg=966-14&p=1235556031130187

A fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete a nemzetgazdaságban (2001-2008) KSH, 2009 (b) http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/tabl2_01_26_01i.html A hivatalos adatok alapján, a határon túl 4,5 millió ukrán állampolgár dolgozik. Sajtótájékoztató. Markov Igor, 2008. http://txt.newsru.ua/finance/09apr2008/rubeg_print.html A végz s tanulóknak csak fele szeretne Ukrajnában maradni. Demokratikus Kezdeményezések nev szociológiai alapítvány által végzett kutatás. Hun-Info, 2009. http://www.hun-info.hu/index2.php?option=com_content&do_pdf=1&id=20632

APEH: http://www.apeh.hu/adoinfo/jarulek/minimalber.html Central and East European Migration. Ukraine – Europe’s Mexico? Country Report. COMPAS, 2007 June. http://www.compas.ox.ac.uk/publications/papers/Country%20Report%20%20Ukraine%20-%20Duvell.pdf

Csehország: lecserél dött a munkaer . HRportal, 2009 (b) http://www.hrportal.hu/c/csehorszaglecserelodott-a-munkaero-20071025.html

105

DPA: http://www.sta.gov.ua/control/uk/publish/article?art_id=91387&cat_id=74364 Facing the global jobs crisis: Migrant workers, a population at risk. ILO http://www.ilo.org/global/About_the_ILO/Media_and_public_information/Feature_stories/lang-en/WCMS_112537/index.htm

Ha meg kell változtatni a szakmánkat, van rá lehet ség? 16.03.2009 | "Munka és fizetés", 10 DCZ. http://www.dcz.gov.ua/control/uk/publish/article?art_id=124257&cat_id=4713800 Hiány van magasan képzett munkaer b l Ukrajnában. HRportal, 2009 (a) http://www.hrportal.hu/index.phtml?page=article&id=67977

Human Development Report 2009 – Ukraine http://hdrstats.undp.org/en/countries/country_fact_sheets/cty_fs_UKR.html

Külföldiek munkavállalása Magyarországon. A7, 2007 http://www.ahet.ro/component/option,com_/Itemid,101/option,content/task,view/id,1009/#_Toc120348349

Módszertan- Foglalkoztatottság, munkaer , keresetek. KSH, 2009 (a) http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/modsz/modsz21.html

Outlook for remittance flows 2009-2011: Remittances expected to fall by 7-10 percent in 2009. Migration and Development Brief 10. http://siteresources.worldbank.org/INTPROSPECTS/Resources/3349341110315015165/Migration&DevelopmentBrief10.pdf

Özönlenek a hadseregbe a kárpátaljai fiatalok. HVG, 2009. http://hvg.hu/vilag/20090301_ukrajna_valsag_hadsereg_toborzas.aspx

Trafficking of migrant workers from Ukraine: Issues of labour and sexual exploitation. ILO http://www.ilo.org/wcmsp5/groups/public/---ed_norm/--declaration/documents/publication/wcms_082022.pdf

Ukraine: Migrants, Asylum Seekers Regularly Abused. Human Rights Watch http://www.hrw.org/en/news/2005/11/29/ukraine-migrants-asylum-seekers-regularly-abused

Ukrán Kormányzati Portál: http://www.kmu.gov.ua/control Ukrán Statisztikai Hivatal: http://www.ukrstat.gov.ua UNB: http://www.bank.gov.ua/KURS/last_kurs1.htm Van igény a külföldi munkaer re. Szlovák internetes gazdasági hírportál. Gazdaság, 2009. http://www.bumm.sk/gazdasag/5/9552/van-igeny-a-kulfoldi-munkaerore.html

Jogszabályok Idegenrendészet 2007. évi I. törvény a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkez személyek beutazásáról és tartózkodásáról 113/2007. (V. 24.) Korm. rendelet a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkez személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény végrehajtásáról 2007. évi II. törvény a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról 114/2007. (V. 24) Korm. rendelet a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról 2007. évi LXXX. törvény a menedékjogról 301/2003 (XI. 9.) Korm. rend. a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. tv. végrehajtásáról

106

Foglalkoztatás 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás el segítésér l és a munkanélküliek ellátásáról 8/1999. (XI. 10.) SzCsM rendelet a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának el segítésér l 355/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság által szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkez személyek tekintetében alkalmazott, a munkaer szabad áramlásával összefügg átmeneti szabályokról 2001. évi CI. törvény a feln ttképzésr l 2001. évi C. törvény a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésér l Oktatás 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 2005. évi CXXXIX. törvény a fels oktatásról Lakhatás 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet a lakáscélú állami támogatásokról 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról Egyéb 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetér l 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelmér l és a gyámügyi igazgatásról 2003. évi LXXX. törvény a jogi segítségnyújtásról 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról 1989. évi II. törvény az egyesülési jogról 2003. évi CXXV. törvény az egyenl bánásmódról és az esélyegyenl ség el mozdításáról 1993. évi LV. törvény a magyar állampolgárságról 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelez egészségbiztosítási ellátásról. 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról A szociális biztonsági koordinációról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendelet és annak a harmadik államok állampolgáraira való kiterjesztésér l szóló 859/2003/EK tanácsi rendelet

107

108

TÁBLAJEGYZÉK 1. tábla Életkor szerinti összetétel...............................................................................................................13 2. tábla Nemek aránya munkavállalók különböz csoportjainál, % (20-60 évesek)...................................14 3. tábla Családi állapot (20-60 évesek) .......................................................................................................14 4. tábla Iskolai végzettség a mintában ........................................................................................................14 5. tábla A válaszadók nemzetiség és anyanyelv szerint (%) .......................................................................15 6. tábla Magyarországi tartózkodás jogcíme a munkavégzés legalitása szerint (%)...................................16 7. tábla Mikor jött el ször Magyarországra dolgozni (év)..........................................................................16 8. tábla Külföldi munkavállalás legfontosabb okai.....................................................................................24 9. tábla A magyarországi munkavállalás legfontosabb oka ........................................................................25 10. tábla Magyarországra vonzó tényez k változása ...............................................................................26 11. tábla A Magyarországra vonzó tényez k (az értékelések átlaga 3 fokú skálán) ................................27 12. tábla Munkakeresési módok...............................................................................................................27 13. tábla Hogyan találta jelenlegi munkáját? ...........................................................................................29 14. tábla A válaszadókat foglalkoztató cégek nagysága ..........................................................................35 15. tábla Külföldi foglalkoztatottakat alkalmazó vállalatok aránya.........................................................36 16. tábla A válaszadók a foglalkoztató ágazata szerint ............................................................................36 17. tábla A megkérdezettek foglalkozási összetétele ...............................................................................37 18. tábla Iskolai végzettség a mintában, az EU-n kívüli országok munkavállalói és a magyar aktív keres k között 38 19. tábla Van valamilyen szakmai képesítése? ........................................................................................38 20. tábla Érvényes engedélyek aránya a foglalkoztató iskolai végzettség igénye szerint ........................39 21. tábla Foglalkozás és szakképzettség bejelentve, ill. feketén foglalkoztatottaknál .............................39 22. tábla A végzett munka szakképzettség igénye Magyarországra jövetel el tti utolsó és a jelenlegi magyarországi munka esetén* ..........................................................................................................................39 24. tábla Ukrán nyelvtudás szintje ...........................................................................................................42 25. tábla Nyelvtudás ................................................................................................................................42 26. tábla Rendelkezik számítógépes ismeretekkel? .................................................................................43 27. tábla Az Ukrajnába hazatért és a most is Magyarországon dolgozó munkavállalók korábbi munkavállalása..................................................................................................................................................48 28. tábla A feketén dolgozók aránya........................................................................................................48 29. tábla A megkérdezettek ismeretségi körében legálisan dolgozók aránya ..........................................48 31. tábla Van adószáma Magyarországon?..............................................................................................49 32. tábla A megkérdezettek havi átlagkeresete, Ft...................................................................................56 33. tábla Átlagkereset végzettség szerint .................................................................................................57 34. tábla Havi átlagkereset, hazautalás és megtakarítások nemek szerint, ezer Ft...................................58 35. tábla Otthoniakat támogatók, ill. megtakarítók aránya (N=229)........................................................59 36. tábla Keresetek és megtakarítások családi állapot szerint (havonta, ezer Ft).....................................60 37. tábla Bérezése ugyanolyan munkát végz magyar állampolgárokhoz képest....................................61 38. tábla Az Ukrajnából érkezettek keresete a magyar állampolgárokéhoz képest (%)...........................62 39. tábla Az Ukrajnából érkezettek keresete a magyar állampolgárokéhoz képest..................................62 40. tábla Heti munkaid országosan és a megkérdezett feketén dolgozóknál és a teljes mintában .........64 41. tábla Lakás jellege, tulajdona Magyarországon .................................................................................65 42. tábla A nem csak családtagokkal együtt lakók, lakótársak ................................................................66 43. tábla Mit csinál, ha beteg?..................................................................................................................67 44. tábla TAJ- kártyával rendelkez nem EU állampolgárok ..................................................................68 45. tábla Voltak ismeretei a külföldiekre vonatkozó el írásokról?..........................................................71 46. tábla Ukrajnából érkezetteket ér munkaer -piaci hátrányok............................................................75 47. tábla Munkaer -piaci integráció korlátai ...........................................................................................76 48. tábla Legfontosabb problémák...........................................................................................................77 49. tábla Az eddigiekben megtalálta itt számítását? ................................................................................80 50. tábla Ha hazamenne, találna-e munkát?.............................................................................................80 52. tábla Van-e, vagy volt-e olyan elképzelése, hogy más országba a megy dolgozni? ..........................83 53. tábla Csak azért érdemes Magyarországra jönni, mert közel van ......................................................83 54. tábla Ha szabadon döntene csak ideiglenesen, dolgozni menne, vagy végleg odaköltözne? .............84 55. tábla A közeljöv ben Ukrajnából milyen gyakran jönnek Magyarországra dolgozni? .....................85

109

ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra Magyarországon tartózkodó, honosított ill. munkavállalási engedéllyel rendelkez ukrán állampolgárok ...................................................................................................................................................32 2. ábra A magyarokat, uniós állampolgárokat és harmadik országbelieket foglalkoztató cégek tulajdoni szerkezete 34 3. ábra A külföldieket foglalkoztató cégek aránya a tulajdoni forma szerint.............................................34 4. ábra Átlagbérek nem és korcsoport szerint ............................................................................................56 5. ábra Megélhetés, hazaküldés és megtakarítás a tartózkodás jellege és nemek szerint (ezer Ft) ............58 6. ábra Az idegenellenesek, az idegenbarátok és a mérlegel k aránya 1992 és 2009 között (%)..............73 7. ábra A magyarországi tartózkodás tervezett hossza (1999,2001) ..........................................................82

110