HAJDÚ VÁRMEGYE MEGSZERVEZÉSE 1876/77-BEN Nyakas Miklós
1876 . szeptember negyedikén délelőtt negyed tízkor a debreceni Városháza nagytanácstermében kitörő taps közepette jelent meg az újonnan szervezett törvényhatóság, Hajdú megye első főispánja, aki a törvény értelmében Debrecen szabad királyi város főispáni teendő it is ellátta . Tisza Kálmán miniszterelnök és egyben belügyminiszter nem véletlenül választotta Miskolczy Lajos személyét erre a kényes feadatra . A balközép, majd pedig a szabadelvűek politikai nézeteit valló politikus Tisza Kálmán szűkebb pátriájából - Biharból - származott, s hatvanöt esztendős fővel rendkívül gazdag politikai tapasztalatokkal rendelkezett .' S nem volt helybeli ! Beiktatási beszédében hangsúlyozta, hogy ösmeretlen vagyok az igen tisztelt megyei bizottság körében . Szerzett érdemek, atyafiságos vagy baráti összeköttetések, személyes érdekek" nem teremtettek számára kedvező lehetőséget, s bár ezeknek megnyerésére törekszik, célja az, hogy egyedül a törvényt s igazságot tartva szem előtt", megbízatásának lelkiismeretesen eleget tegyen . Személye tehát mintegy biztosíték volt arra, hogy a három illetve négy törvényhatóság területéből megszerkesztett, s rendkívül heves pártpolitikai és regionális érdekellentétek között létrejött új törvényhatóság hajóját a kormány által megkívánt irányba képes kormányoznia Feladata ugyanis határozottan kényes természetű volt! Korántsem volt mindegy, hogyan tudja összeegyeztetni a sértett és egyébként már korábban is megosztott hajdúkerületi tisztikar, a szabolcsi és a bihari részek hangadóinak érdekeit, s nem utolsósorban Debrecen városáét, amely ugyan a megyének székhelyet nyújtott, de szabad királyi városi rangját megőrizve nem tartozott a megye fennhatósága alá. A két törvényhatóság között szinte az egyetlen politikaikapcsolat a közös főispán személye volt . A regionális érdekellentétek kiegyenlítésén túl számításba kellett vennie a pártpolitika állásfogla1 Miskolczy Mezőtelegden született 1811-ben Bihar vármegye régi, nagynevű családja sarjaként . Iskoláinak egy részét Nagyváradon, a jogot pedig Debrecenben végezte . 1848-ban Bihar megye alispánja . Az önkényuralom korában - mint oly sokan kortársai közül - birtokára vonult vissza . 1860-ban ismét Bihar alispánja, a Schmerling-provizórium idején azonban tisztikarával együtt lemondott . 1865-ben a székelyhídi kerület országgyű lési képvisel ője, 1868-ban pedig immár harmadízben-Bihar megye alispánja, majd pedig a kormány Közép-Szolnok fő ispánjává nevezte ki . Innen került Hajdú megye élére, ahol a főispáni tisztet 1883-ig betöltötte . Vö . : Debreczeni Ellenőr 1876 . szept . 4 . III . évf . 172 . sz . 1 . ; Móricz Pál : A magyar országgy ű lési pártok küzdelmei a koronázástól a Deák és balközép pártok egybeolvadásáig . (1867-1875) Bp . 1892. I-II . k . I . 86-93 . old . ; Hajdú vármegye és Debrecen sz . kir . város (Szerk . Csobán Endre) Bp . 1940 . 116 . old . 2 A Hajdúkerület körüli küzdelmekre : Nyakas Miklós Hajdúkerület vagy Hajdú megye? Egy ősi szervezet haldoklása és megsz űnése . Hajdúk a magyar történelemben III . Db . 1975. 35-55 . old .
Iásait, mindenekel őtt a kormánypárt és a negyvennyolcasok véleményét . Az órszággy űlés padsoraiban a megyerendezést tárgyaló törvénytervezet vitájakor a pártok éles összetűzésére került sor, s így volt ez a leend ő megye területén, s nemkülönben Debrecen városában. 3 Az ellentétek a megye szervezésekor és utána is éltek, hatottak, bár mint később látni fogjuk, módosult formában. A Debreczeni F,llen őr, a helyi szabadelvűek lapja, amely korábban az új megye megteremtésének legfőbb harcosa volt, természetesen derűlátó hangvételt ütött meg ; bízunk Hajdú megye jöv ő felvirágzásában, s az egymás iránt érzett barátság, testvériség megszilárdulásában" .a A negyvennyolcasok lapja, a Debreczen, amely korábban meglehet ősen kényelmetlen helyzetbe került saját pártja területrendezést ellenz ő álláspontja és városuk érdekének összeütközése következtében, s ezért annak idején két vármegye - Hajdú és Debrecen egyébként teljesen életképtelen ötletével hozakodott elő, érthet ően tartózkodó álláspontra helyezkedett . A lap a megye megalakulását tényszer űen regisztrálta ugyan, de megjegyzést hozzá nem fűzött .5 Maga az új főispán azonban székfoglaló beszédében kendőzetlenül tárta fel a nehézségeket, gondokat; a rendezés . . ., az aránytalan elemekből alkotandó gép összeállítása, annak a kitűzött munka jól végzésére alkalmassá tétele oly feladatot képez, melynek megoldásához tehetségem parányiságát s hajlott korommal együtt járó gyengeségemet jól ismerve, önmagamtól alig mertem volna vállalkozni." Erre csak a kegyelmes királyi parancs", s a belügyminiszter óhaja vett rá - mondotta . Nyilván őszintén gondolhatta, amikor látta, hogy tagadhatatlanul fontos és nehézkes munka vár reánk", de ezen az úton nem lehet megrettenni, s azt kell elérni, hogy a törvényes intézkedések végrehajtásával az új megye hazánk nemcsak legmagyarabb mintaszerű megyéje, de egyik legerősebb bástyája is" legyen .6 Az 1876 : XXXIII. tc. - amelynek értelmében az új Hajdú megye is megalakult - egy hosszabb fejl ődési folyamat eredménye volt, s részét képezte a modern polgári magyar állam megteremtésének .' Az 1870 : XLII . t c. ugyan az ország különböző közigazgatási egységeinek szerkezetét - csekély kivételtől eltekintve - egységes vármegyei rend szerint szervezte újjá, a felt űnően nagy területi aránytalanságok, amelyek a lélekszám és az adófizet ő-képesség aránytalanságaival is párosultak, az egyes törvényhatóságok területi megszakítottsága, a földrajzi ésszer űtlenség azonban szükségessé tette a törvényhatóságok területi szabályozását is. A kérdést radikálisan megoldani kívánó első Szapáryféle javaslat azonban 1873-ban az érintettek erős ellenállása következtében megbukott. Ezután Szapáry belügyminiszter már kikérte a törvényhatóságok véleményét is, s ezért második javaslatában már sokkal inkább tekintettel volt a történeti hagyományokra és a helyi érzékenységre. Tisza Kálmán gyakorlatilag ennek a második Szapáry-féle javaslatnak a további tompításával oldotta meg az ország új területi elrendezését, amely radikálisan új helyzetet csak Erdélyben teremtett, míg a Királyhágón inneni Magyarországon csak négy új vár3 Vö . : 1875-78 . évi országgyű lési képviselő házi naplói VIIi . k . pl . 10 ., 35 ., 30 ., 111 ., 204., 205 ., 227., 392 . old . és Nyakas M . : i . m . 4 Debreczeni Ellenőr 1876 . szept . 4 . III . évf . 172 . sz . 1 . 5 Debreczen 1876. szept . 4 . VILI. évf. 172 . sz . 2 . és szept . 5 . 1 . old . 6 HBmL. IV . B . 902/a . 1 . 1876 . szept . 4 . 4 . old . 7 Vö . : Jogtörténeti tanulmányok II . A dualizmus korának állam- és jogtörténeti kérdései (Szerk . : Csizmadia Andor . Társszerk . : Pecze Ferenc) Bp . 1968 .
megye szervezésére került song Közöttük volt Hajdú megye is! Térségünk tehát jelent ős szerepet játszott a területi szabályozás történetében . Az új Hajdú megye magját kétségtelenül a volt Hajdúkerület városai alkották . Bár végsőkig ellenálló főkapitányát - Sillye Gábort - a kormány nyugdíjba küldte, maga a törvény rendelkezett úgy, hogy a szervezés végre hajtása során a tisztikar a segéd- és kezelőszemélyzettel az általános tisztújításig maradjon helyén, s addig míg az újonnan alakult megyék bizottsága meg nem alakul és a tisztségviselők iránt az intézkedés . . . meg nem történt, az eddigi székek, vidékek, kerületek bizottsága és tisztikara működését folytatni tartozik" . 9 Ezért is érdemes itt felsorolnunk az 1876-ban megalkotott Hajdú megye alkotóelemeit! Mindenekelőtt a volt Hajdúkerület városai ; Hajdúböszörmény, Hajdúszoboszló, Hajdúnánás, Hajdúhadház, Hajdúdorog és Vámospércs . A következ ő volt szabolcsi községek ; Csege, Balmazújváros, Téglás, Egyek, Nádudvar, Püspökladány, Szovát, Tetétlen és Földes . Végül a következ ő volt bihari községek ; Kaba, Mikepércs és Sámson . A törvény egyik hiányossága volt, hogy nem rendelkezett az egyes városokhoz, illetve községekhez tartozó pusztákról, s nem tett említést a Debrecenhez tartozó Józsa-Szentgyörgyr ől sem.'° Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a vármegye szervezését elindító belügyminisztériumi utasítások e téren világosan intézkedtek, az országgyűlés azonban csak az 1877 : I. tc. megalkotásával foglalt állást, amelyben némely törvényhatóságok véglegesen megállapított területéről rendelkeztek . E szerint a pusztabirtokok és Józsa-Szentgyörgy kertészközség" Hajdú megye tartozéka'' . Éppen ezért ha tekintetbe vesszük a tisztviselői karra vonatkozó utasítás mellett azt is, hogy ugyanez vonatkozott a megyei közgyűlésre, tudniillik az eddigi virilisek és választottak értelemszerűen kerültek be a megyei közgyűlésbe, akkor azt mondhatjuk, hogy a volt Hajdúkerület súlya minden vonatkozásban meghatározó volt . Az új vármegye végleges területe egyébként 3353,22 négyzetkilométert tett ki, ebből azonban Debrecen óriási határa egymaga 1012,24 négyzetkilométer volt. A tulajdonképpeni megyére tehát csupán 2340,99 négyzetkilométer esett .'z A vármegye tehát országosan a kisebbek közé tartozott, s nem érte el a kortársak által kívánatosnak tartott nagyságot.'3 Az 1876 : XXXIII. tc. ez év június 19-én nyert szentesítést, s a következ ő napon történt kihirdetésével hatályba is lépett . Jellegénél fogva azonban kerettörvény volt, s annak 25 . paragrafusa értelmében a végrehajtása módozatai nak kiadásával a belügy- és igazságügy minister bízatik meg" . A szervezés konkrét megindítása, s annak állandó szem előtt tartása tehát elsősorban a belügyminiszter feladata, volt, aki ennek érdekében általában a fő ispánokkal tartott közvetlen kapcsolatot. Feltétlenül szót kell ejtenünk ugyanis a polgári jogalkotás következtében elő állott új helyzetr ől, a főispáni jogkör lényeges 8 Ereky István : A magyar helyhatósági önkormányzat . Vármegyék és községek . I . k . A vármegyék . Bp. 1908 . 96-111 . old. 9 1876 : XXXIII . tc. 22 . § . 10 Az eddigi történeti irodalom - magamat is beleértve - ezt az árnyalati különbséget nem vette figyelembe . Ennek oka, hogy az alapforrás Hajdú megye leírása (Szerk . : Varga Geiza) Db . 1882 . 1 . old . a z 1876 : XXXIII . tc-t pontatlanul idézi . A kés őbbi munkák erre támaszkodtak . Vö . : a hivatkozott tc-k hivatalos kiadásával, illetve HBmL IV B 901/c . 1 . irattal . (Tisza Kálmán Hajdú megye közönségének. 1876 . aug . 11 .) 11 Vö . : Józsa nagyközség 100 éve . 1872-1972 . (Szerk . : Szű cs Ernő) Db . 1972 . 24-25 . old . 1 2 Hajdú megye leírása im . 128 . old . 13 Ereky L : i . m . 113 . old . a megyék optimális nagyságát 4377 négyzetkilométerre tette .
b ővülésér ől . annak a következtében a érdekeinek a ténylegesen ő jogkör ezt alispáni lességévé tén űködő Ennek . nak, őbb a díjazták, A pontos összeállítására seket . tányból sőt viselők tovább gyűlésén .'6 jenek oly a Miskolczy ségvetése a sék"." címzett illetmények Hajdú Hajdú hatóság adatainak azt, a kívánalomszer ű tása.' 14 1 5 HBmL. 16 HBmL. Pest, 17 . 78 . 19 .
őispáni .
ője,
őtt
ől
: VI. c.
.
őispánt ől
.'4
ő
ő
.
őkapitányát .z
.'S
ői
.
őírta, ű ködésüket
törvényhatóság
ő ők
ő
ázsiai" . őispánnak
űlésből
ől
.
ől .
őirányzatának tekintettel csupán
1876. . . . . . a. . . c. . . . . . .) . . . .
. űlés
őispánra
ődött
: XLII . c.
őispán
űnt
.
ű ők
.'$
. . alkapitánynak .
A miniszterelnök-belügyminiszter utasítása szerint az újonnan szervezett vagy átszervezett megyék 1$76 . szeptember negyedikén tartották alakuló közgyűlésüket. Így volt ez Hajdú megye esetében is! A főispán ünnepi beszéde után Weszprémy Gáspár egykori hajdúkerületi alkapitány, most az új megye alispánja méltatta a Hajdúkerület érdemeit : Ez ünnepélyes pillanatban, mid őn e szerény, de múltjára büszke törvényhatóság beolvadása küszöbén állunk, sokan talán fájdalmat érezve jelentek meg . . . valjon az új megyében megtalálják-é az édes otthont . . .". Egy régi megyét kormányozni nem nagy feladat - mondotta - de egy új megyét, meny eddig össze nem tartozott részekből alakíttatott, jól kormányozni, . . . erre mély belátás és türelem kívántatik . Az ünnepélyes szavak elhangzása után került sor a tényleges munkára, nevezetesen a levéltár, az árvaügy, a pénztári készletek átvételére - amelyre ugyan már korábban is történtek hivatalos intézkedések, s amellyel most a közgyűlés hivatalosan is az alispánt bízta meg. Döntés született az új megye zászlójáról és címeréről is . A hajdúböszörményi Lengyel Imre javaslatára elfogadták a volt Hajdúkerület kék-fehér színét és a címerét is, amelyet az új megye pecsétjére Hajdú vármegye pecsétje körirattal alkalmaztak . A Hajdúkerület utolsó éveiben Szoboszló és Böszörmény közötti rendkívül elmérgesedett viszony fellobbanásának tekinthetjük, hogy ez ellen csupán a hajdúszoboszlói Kovács Miklós tiltakozott, mondván, hogy a Hajdúkerületnek külön címere nem is vo1t.2 ° Az alakuló közgyűlésen ünnepélyesen kimondták az új megye megalakulását, s egyben elrendelték a megyei szabályrendelet összeállítását, amelyet fel kellett terjeszteni jóváhagyás végett a belügyminisztériumhoz. A megyei szer vezetről készített munkálat a minisztériumba azonban csak november 21-én érkezett föl - emiatt Tisza Kálmán neheztelt is - s hivatalosan december 13-án hagyták jóvá, néhány jelentéktelennek tűnő módosítástól eltekintve. Hajdú megye területi beosztásának, önkormányzati szervei létrehozásának és tisztvisel ői kara megszervezésének lényegében ez a munkálat szolgált alapjául .2 t Hajdú megye elvben legfontosabb önkormányzati szerve a megyei közgyűlés volt, amely mint láthattuk, 1876. szeptember negyedikén a korábbi állapotok figyelembe vételével ült össze. A közgyű lés - hivatalosan Hajdú megye törvényhatósági bizottsága - az alakuló ülésen az 1876 : XXXIII. tc. értelmében ideiglenesen 206 fő virilis és választott képviselőből állott . Ezek közül azonban csak nyolcvankettes jelentek meg az alakuló közgyűlésen. Ekkor rendelkeztek arról is, hogy a Hajdúkerületben eddig szokásos alkapitányi cím alispánira, a városi főhadnagy polgármesterire, a rend őrhadnagyi cím pedig rendőrkapitányira változzon. Az első - ideiglenes jellegű - törvényhatósági bizottságnak egyébként a következő volt az összetétele . A volt Hajdúkerületb ől bekerült a testületbe hatvan választott, hatvanhárom virilis képvisel ő, összesen tehát 123. A volt szabolcsi részekből ötvenegy választott, huszonkét virilis, tehát összesen hetvenhármas . A volt bihari községekből választói jogon nem került be senki, virilis címen viszont tíz fő. Összegezve megállapíthatjuk tehát, hogy a vármegye legfontosabb önkormányzati szervében a volt Hajdúkerület 59,7 százalékos képviselethez jutott, míg a volt szabolcsi községek 35,4 százalékkal, a bihariak 20 Uo . IV . B . 902/a . 1 . 1876 . szept . 4 . és Debreezeni Ellenőr 1876 . szept . 4 . III . évf. 172 . sz . 2 . old . A Hajdúkerület régi pecsétjeit elküldték a Nemzeti Múzeumba . 21 HBmL . 901/c . 1 . 154/1876 . dec . 16 . A megye jóváhagyása .
pedig 4,85 százalékkal jelenhettek meg. A hajdúvárosok vezető szerepe tehát vitathatatlan! A megyei szabályrendelet értelmében a törvényhatósági bizottság évente kétszer ülésezik, azonban rendkívüli ülések összehívására is volt lehető ség, amellyel rendszerint éltek is . A törvényhatósági bizottságnak hivatalból tagja volt tizennégy tisztviselő is, a végső szám így tehát 224. 22 A törvényhatósági bizottság 1876 . október 25/26-án tartott rendkívüli közgyűlésében választotta meg a különböz ő bizottságait .23 Nevezetesen a következőket ; tanügyi bizottság nyolc fővel, egészségügyi bizottság szintén nyolc fővel, amelyhez még a rendezett tanácsú városok orvosai csatlakoztak, illetve öt választott tag, s hivatalból az öt rendezett tanácsú város polgármestere és a két szolgabíró ; építészeti bizottság öt fővel, jegyző nyugdíjintézeti bizottság négy fővel, az igazoló választmány négy főispánilag kinevezett és öt választott taggal, bíráló választmány hat taggal . A kés őbbiek folyamán természetesen a bizottságok számában, elnevezésében és létszámában lényeges módosulások történtek, erre azonban nincs lehetőségünk kitérni .z4 A bizottságok közül kétségtelenül a legjelentő sebb, legfontosabb az eddig nem említett közigazgatási bizottság volt . Feladatául jelölték meg, hogy biztosítsák a közigazgatás különböző ágaiban az összhangot, támogassák az önkormányzati szervek működését, de úgy, hogy az az állam illetve a kormány célkit űzéseit ne veszélyeztesse . Az 1876 : VI. tc. a közigazgatási bizottságokra olyan kiterjedt és fontos hatáskört ruházott, hogy - a Pest Napló cikkírója szerint - éppen nem csodálhatni, ha úgy a főispánok, mint a megyei irányadó körök bevinni igyekeznek embereiket az administráció tulajdonképpeni vezetésre hivatott testületébe" . 2s Az első pillantásra úgy tűnhet, hogy a közigazgatási bizottság a megyei önkormányzat szerve, valójában azonban azt a feladatkört töltötte be, hogy a központi kormányakaratot a megyei önkormányzati szervekben érvényesítse . Tisza Kálmán ennek fontosságával nagyon is tisztában volt, s Hajdú megye főispánjával is tudatta, azért kell szeptember 20 . és 30 . között rendkívüli törvényhatósági bizottsági ülést összehívni, hogy azon a közigazgatási bizottságot megválaszthassák . Szeptember 16-án a miniszterelnök Budapesten főispáni értekezletet hívott össze, ahol - mint a leiratban olvashatjuk - a közigazgatási bizottságoknak kiadandó utasításokat és szabályrendeleteket kívánja megbeszélni ."26 A bizottság kormányzat iránti elkötelezettségét bizonyítja az is, hogy a negyvennyolcas nézeteir ől ismert Gaál Mihály - miután e bizottság tagjául választották - másnap tisztségér ől leköszönt.z' A bizottság tagja volt egyébként hivatalból a főispán mint elnök, az alispán, a főjegyző , a tiszti ügyész, az árvaszéki ülnök, a tiszti főorvos, a királyi adófelügyelő, a tanfelügyelő, a királyi ügyész, a posta és távírda kerületi igazgatója és tíz választott törvényhatósági tag (Csapó István, Budaházy Gábor, Tury Sámuel, Foghtövy Sámuel, Lukács Dezső, Zlinszky Béla, Nagy Gábor, Ránki Béla, Ludmann Lajos és 22 Uo . szept . 4. és 5 . ; Debreczeni Ellen őr 1876 . szept . 5 . I . 23 Debreczeni Ellen őr 1876 . szept 28 . 1 . Mindenekelő tt meg kell említenünk a 30 tagú Állandó Választmányt, amely el ő készíti a th-i biz . üléseit . 24 Az egyéb módosulásokra is lásd : Hajdú vármegye szabályrendeleteinek gy űjteménye . I . k . Db . 1885 .9-10 . old . 25 Pesti Napló 1876 . szept . 14 . 27 . évf . 221 . sz . 1 . Vö . : Csizmadia Andor : A Közigazgatási Bizottság" a polgári állam szervezetében . Jogtörténeti tanulmányok II . i . m . 26 HBmL. 901/c. 1 . 21/187 6. 27 Debreczeni Ellenőr 1876 . szept . 28 . 1 . old .
Gaál Mihály).z8 A közigazgatási bizottság évente kétszer tett jelentést a belügyminiszternek a megye közigazgatási állapotáról. A kezdeti időszakban kétségtelenül a legtöbb gondot az adó behajtása jelentette .29 A megye közigazgatási beosztásának az alapját az 1876 . szeptember 4-5-én alakuló törvényhatósági bizottsági ülésén vetették meg. Tekintettel a megye nagyságára, eleve csak két szolgabírói járás szervezése került szóba. Tisza Kálmán egyébként nyomatékosan figyelmeztette is Miskolczyt, hogy egy harmadik szolgabírói járás alakításához - az állam illetve az adózó polgárok súlyos pénzügyi helyzete" miatt amúgy sem járulna hozzá.3° Itt kell megemlítenünk, hogy Vámospércs - eddig rendezett tanácsú város - kérvénnyel fordult a törvényhatósági bizottsághoz, amelyben nagyközséggé való átalakítását kérte, tekintettel kicsinységére. Ezt a megye pártolólag fel is terjesztette a belügyminisztériumhoz, amely 1877 márciusában az átalakulást hivatalosan engedélyezte is.3 t Ettől függetlenül azonban a megyei közgyűlés már ekkor nagyközségként kezelte, s ezért járási beosztásáról is intézkedett . A két járás egyébként a következő volt!32 A nádudvari, amely Püspökladány, Nádudvar, Kaba, Tetétlen, Földes és Szovát községekből állott, a balmazujvárosihoz pedig Egyek, Csege, Balmazújváros, Sámson, Téglás, Álsó- és Fels ő-Józsa, Vámospércs és Mikepércs községek tartoztak. A nádudvari járás esetében a székhely kérdése nem volt vitás (Nádudvar), annál több gondot okozott azonban a balmazújvárosi . Az ide tartozó községek földrajzi helyzetét tekintve Balmazújváros ugyanis teljesen alkalmatlannak bizonyult arra, hogy a szolgabíró ténylegesen ott is székeljen, a járás központjául tehát Debrecen kínálkozott . Ez azonban ellenkezett azzal az országos törvénnyel, amely előírta, hogy a szolgabíró köteles a járása területén lakni . Éppen ezért, vagy Debrecen-ellenes alapállásból kiindulva többen is hevesen támadták azt a gondolatot, hogy Debrecen bármelyik szolgabíróságnak ténylegesen központja lehessen ; így például a Szabolcsból átkerült Rázsó Gyula nádudvari szolgabíró és a hajdúnánási Csohány Ferenc . A törvényhatósági bizottság azonban úgy döntött, hogy a balmazújvárosi járás esetében a tényleges .központ mégiscsak Debrecen legyen, s ilyen értelmű feliratot intéztek a belügyminisztériumhoz . Ott ezt tudomásul is vették, hiszen Balmazújváros tényleges központtá emelését csak egy harmadik szolgabíróság felállításával lehetett volna megoldani . Az öt hajdúváros - miután Vámospércs nagyközség lett - továbbra is a járásokkal azonos jogú rendezett tanácsú város maradt . A közrend, a személy- és vagyonbiztonság fenntartását a csendbiztosi járások szervezésével oldották meg, amelyek azonban nem egyezhettek meg a járásokéval. Ezek központjai a következ ők ; Nádudvar (Nádudvar, Püspökladány, Kaba, Tetétlen, Földes, Szovát, Mikepércs), Balmazújváros (Balmazújváros, Hajdúszoboszló, Hajdúnánás, Csege, Egyek), Hajdúböszörmény (Hajdúböszörmény, Hajdúdorog, Téglás, Hajdúhadház, Sámson, Józsa-Szentgyörgy) . 28 HBmL. IV . B . 902/a . 1 . 1876 . szept . 26 . 29 Ennek nehézségeire pl . ld . a 771/1876. kgy-i határozatot . A földadó kivetésére két kataszteri becslőkerületet és becslőjárást alakítottak ki Debrecen és Hajdúböszörmény székhellyel . HBmL. IV . B . 901/c . 1 . 173/1876 . 30 Uo . 60/1876 . Hozzájárul viszont ahhoz, hogy a két szolgabíró mellé egy-egy segédszolgabírót alkalinazzanak . 31 Uo . IV . B . 902/ x . 1 . szept . 4 ., 25 . és 1877 . január 30 . valamint IV . B . 901/ c . I . 5 . 1876 . 32 Uo . IV . B . 902/a . 1 . szept. 4 . és Debreczenl Ellenőr 1876. szeptember 4 . 2 . old .
Itt csak utalhatunk rá, hogy ezen a beosztáson egy 1882-ben kelt belügyminiszteri rendelet lényegesen változtatott .33 Terjedelmi okok miatt csak jelezhetjük, hogy egészségügyi vonatkozásban is megtörtént a területi felosztás, amelyet a vármegye tiszti főorvosa fogott össze. 3a A választói kerületekre rátérve külön kell választanunk a megyei törvényhatósági és az országgy ű lési választókerületeket . A törvényhatóság választókerületeinek számát az 1870 : XLIl. tc. figyelembe vételével a megye törvényhatósági bizottsága határozta meg. E vonatkozásban a belügyminiszter által 1876 . december 13-án megerősített, majd a december 18-án tartott rendkívüli közgyűlésen elfogadott szervezeti szabályrendelet volt a mérvadó . Az 1877 . április 19-én tartott rendes törvényhatósági bizottsági közgyűlés meghatározta a megye százhúsz választott bizottsági tagot küld ő kerületét. A virilisek száma természetesen - a törvény elő írásainak megfelelően - ugyancsak százhúsz volt. Az 1877/64-es közgyűlési határozat szerint a megyét tizenöt választő és tizenöt elválasztó kerületre osztották, s ezek a következ ők! Választókerületek : Hajdúböszörmény, Hajdúhadház, Hajdúnánás, Hajdúszoboszló, Hajdúdorog, Balmazújváros, Püspökladány, Nádudvar, Kaba, Szovát, Földes és Csege külön külön, Tetétlen Mikepérccsel, Sámson, Vámospércs és Téglás együtt, Egyek Alsó- és Fels ő -Dózsával. Összesen tehát tizenöt. Az alválasztókerületek : Hajdúböszörményben három, Hajdúdorogon kettő, Hajdúnánáson öt, Hajdúszoboszlón három és Földesen kettő, azaz szintén tizenöt . A százhúsz választható bizottsági tag a kerületekben a következőképpen oszlott meg! A hajdúböszörményiben választható volt tizenöt, a hajdúnánásiban huszonkettő, a hajdúszoboszlóiban tizenhárom, a hajdúdorogiban tizenegy, a balmazújvárosiban négy, a püspökladányiban öt, a hajdúha.dháziban hat, a nádudvarian nyolc, a szovátiban négy, a földesiben tizenegy, a csegeiben négy fő. Tetétlenen és Mikepércsen két-két fő, összesen tehát négy ; Sámsonban öt, Vámospérc~en három, Tégláson kettő, összesen tehát tíz ; Egyekr ől kettő, Alsó-és Fels ő-Józsáról pedig egy, azaz három fő. Összesen tehát százhúsz fő !ss Hajdú megye törvényhatósági bizottsága 1877 . május 12-én tartott közgyűlésében fogadta el az 1877 : X . tc. figyelembe vételével megalkotott országgy űlési képvisel ői kerületeket. A meg;~e az országgy űlésbe négy képvisel őt küldhetett, ebből azonban Hajdúböszörmény városa egymaga egyet. Így tulajdonképpen három kerületr ől beszélhetünk .36 Nézzük meg ezek főbb adatait közelebbről !
33 Hajdú vármegye szabályrendeleteinek gy űjteménye I . kötet i . m . 8 . old . 34 Stipta István : Az 1876 : XXXiII . tc . létrejötte . Hajdú vármegye megszervezése . Szeged, 1975 . Kézirat . 35 HBmL . IV . B . 902/ a . 1 . 1877 . április 19 . és Hajdú vármegye szabályrendeleteinek gyűjteménye i . k . i . m . 7 . old . 36 Uo . 136/1877 . sz . és Hajdú vármegye szabályrendeleteinek gy űjteménye i . h .
12
YáZasztókerütetek Hajdú megyében NÉV
Lélekszám
I
Választó
'.,
Százalékban
6,77 II . Hajdúnánás Hajdúdorog Téglás Sámson Hajdú hadház Összes III . Hajdúszoboszló Balmazújváros Szovát Józsa-Szentgyörgy Mikepércs Vámospércs
1416 706 117 138 326 34 434 12 269 9 481 3 012 1917 727 2 999
Í i I
i
10,7 8,5 1,66 8,2 1,79
2703
7,84
859 308 263 146 140 161
7 3,24 8,73 0, 31 8,1 5,36
Összes
5,52
IV . Nádudwr Cselt° Egye : : Püspökladány Földes Tetétlen Kaba
7 870 3107 3 318 7 839 4 579 2 (171 5 7~5
~
485 287 195 313 702 149 236
6,16 9,23 5,87 3,99 15,33 7,19 4,12
Összes
35 408
2358
6,65
Megyei összes
119 655
885
6,75
A fenti számsorok elemzésébe e helyt .nem bocszjtl
13
tak. Lényegében ugyanez mondható el a központi kezelő- és szolgaszemélyzetről is, amely egyébként kilenc főből állott . Ide tartozott az iktató, a kiadó, egy árvaszéki iktató - amelyet ez alkalomból szerveztek - és hat írnok. Megjegyzend ő, hogy a Hajdúkerület csak négy írnokot alkalmazott. A kültisztviselői személyzethez számították a két járási szolgabírát és segédszolgabíróit, a két járási orvost és az öt rendezett tanácsú város polgármesterét. A legszigorúbb takarékossági intézkedések mellett is a tisztviselői személyzet száma tehát nőtt, s ezt tulajdonképpen természetesnek is kell tartanunk, amelyet a belügyminiszter is tudomásul vett. Ennek megfelelően emelkedtek az új megye költségei is, amelyek részben a személyzet létszámának a növekedéséből adódtak, részben pedig azért, mert az új székhelyre beköltöz ő tisztviselőknek az állam lakbért biztosított. Ez utóbbi téte17300 forinttal terhelte meg a költségvetést. 38 A vármegyei központi tisztikar kapcsán kell szót ejtenünk a vármegye székházáról, a Debrecen városa által felajánlott Fehér Ló vendéglőről. Az alakuló közgyűlésen olvasták fel Debrecen város átiratát, amelyben a megye közönségének hivatalosan tudomására adta, hogy a vármegyeház céljára - addig, amíg a székhely Debrecen lesz - a vendéglőt telkével együtt térítésmentesen felajánlja . Ez az utóbbi kitétel szolgáltatott alkalmat arra, hogy a korábbi regionális érdekellentétek fimét felszínre kerüljenek . A hajdúböszörményi Gaál Mihály ugyanis azt javasolta, hogy ilyen feltételek mellett azt el sem szabad fogadni . A javaslat felett nagy vita alakult ki, Gaál indítványát azonban huszonnyolc szavazattal huszonegy ellenében elvetették.39 A székház kérdése így ugyan eldőlt, hamarosan kiderült azonban, hogy az épület a megyei apparátusnak kicsi, s ráadásul a főispán ragaszkodott ahhoz, hogy a lakása is a megyeházán legyen . Hamarosan szóba került ezért az a gondolat, hogy az épületet bővítsék ki, s ennek érdekében vásárolják meg a szomszédságában eladásra felkínált házat telkével együtt .4° Ugyanebben az id őpontban vetődött fel a volt Hajdúkerület közös vagyonának kérdése is, amely gyakorlatilag a Hajdúböszörményben levő orvosi lakot és főként a Hajdúkerület egykori székházát jelentette . A Debrecen-ellenes negyvennyolcasok ennek kapcsán azzal gyanúsították a megyei vezetést, hogy az ősök által nagy áldozatokkal megépített kerületi székesház elherdálására csak azért van szükség, hogy Debrecenben a főispánnak kényelmes lakhelyet biztosítsanak . A hajdúvárosok értekezlete - Hajdúböszörmény is - ennek ellenére a Kerületház eladása mellett foglalt állást, de arra alkalmas vevő nem jelentkezett .4' A belügyminisztérium végül is engedélyezte a vármegyei székház bővítését, de ahhoz állami segítséget nem adott, csupán megyei pótadó kivetéséhez járult hozzá. A törvényhatósági bizottság úgy döntött, hogy a szomszédos ház és telek vásárlásába 10 000 forint erejéig beleegyezik. A vétel hamarosan meg is történt.4a Az új vármegye kialakulásának folyamatát az 1877. szeptember 30-án tartott törvényhatósági bizottsági választással, s különösen pedig az 1877. december 28-án tartott tisztújító közgyűléssel tekinthetjük befejezettnek. Ekkor léptek ugyanis ténylegesen életbe a megye választott önkormányzati szervei 38 . Uo . szeptember 5. 1 . old. 39 Vö . : Nyakas M . : i . m. 52 . old. 40 HBmL . IV . B. 902/a. 1 . 1876 . szept. 25 . 35/402. sz. 41 Uo . IV . B . 901/c. 1 . 70/1876. sz. és uo . 85/86/1876 . sz . Debreczen 1877 . okt. IX. évf. 198. sz . l . old. és Debreczeni Ellenőr 1877 . dec. 3. IV . évf. 234. sz . 3. old. 42 Debreczen 1877 . nov. 29 . IX . évf. 233 . sz. 2. old. Ekko r határozták el, hogy a kerületház eladására bizottságot küldenek ki . Uo .
14
és az ugyancsak választott tisztikar is. Korábban - mint láthattuk - csak hivatalból kinevezve tevékenykedtek . Természetesnek kell tekintenünk, hogy a választások kapcsán erősen hatottak a pártpolitikai és regionális érdekellentétek . Politikai vonatkozásban a szabadelvűek és a negyvennyolcasok küzdelme volt a meghatározó, míg regionális téren továbbra is érvényesült Debrecen és a hajdúvárosok - mindenekelőtt Hajdúböszörmény szemben állása, illetve a hajdúvárosok közt Szoboszló és Böszörmény vetélkedése . E sokfajta érdekellentét illetve érdekszövetség meglehet ősen kuszált helyzetet teremtett, amely a helyzet értékelését ma is erősen nehezíti . Az mindenesetre világos, hogy tisztán közjogi téren a törvényhatósági bizottságban a negyvennyolcasoknak igen erős tábora volt . Tanúi lehettünk ennek már a Fehér Ló elfogadása körüli vitában, amikor Gaál Mihály körül erős tábor verbuválódott. Ehhez kapcsolható az a támadás, amely a Debreczen hasábjain látott napvilágot, s amely a megyerendezés ürügyén élesen támadta az ekkor rendezett fényes ebédeket, banketteket .43 Még világosabban derült ez ki akkor, amikor 1877 áprilisában Hajdú vármegye törvényhatósági bizottsága a főispán minden ellenállása dacára Gaál Mihály indítványára elfogadta - ráadásul ötvennégy szavazattal huszonnégy ellenében - Pest-Pilis-Solt megye átiratát, amelyben az ekkor esedékes gazdasági kiegyezést kárhoztatta. Az ügy a debreceni sajtóban is éles vitákra adott alkalmat .4 a Korántsem volt ilyen áttekinthető a helyzet a közelg ő tisztújításokkal kapcsolatban, amelyben a pártpolitikai szempontok mellett erős regionális érdekeltségek is hatottak, s amelyek rendszerint keresztezték egymást. Tgy pél dául a Böszörmény-Szoboszló szembenállás, amely a közelg ő tisztújítások fényénél azért is volt igen érdekes, mert a volt hajdúkerületi tisztikar, amely hivatalból gyakorlatilag az új megye vezetését is jelentette, tulajdonképpen Böszörményre alapozódott. Nem tekinthetjük véletlennek, hogy a hajdúszoboszlói Lenthe Gusztáv, aki a Hajdúkerület tiszteletbeli aljegyzője volt, éppen 1877 októberében látta elérkezettnek az időt arra, hogy az egykori kerületi tisztikar felett pálcát törjön . >rTgy vélekedett, hogy közigazgatási apparátusa nem volt olyan, hogy az új, népes megyében hivatását be tölteni képes lett volna, annál is inkább, mivel ez az apparátus minden igazítás nélkül úgy amint volt helyezkedett át a szerény Hajdúkerületb ől az új, fényes Hajdúmegyébe, s gyenge apparátus gyengének mutatkozott erős kezekben is . . . ". Pedig a megye - mondotta - jól tervezett, jól kigondolt" törvényhatóság, ennek ellenére feladatát nem teljesítette úgy, amint kellett volna" . Hivatkozott az alakulás nehézségeire, a csekély számú szellemi- és munkaer őre, az adminisztráció szétforgácsoltságára, a helytelen, meggondolatlan intézkedésekre, az egymásnak ellentmondó utasításokra . Éppen ezért el kell ismernünk - írta - Hajdú megye megalakulása szemben a többi megyékkel . . . nem könnyen sikerült . A baj okát abban látta, hogy a jelenlegi közigazgatási apparátus gyenge kezíí, ráadásul túl is van terhelve, s ezért a közigazgatás egyik-másik ága hátrányt szenved" . Nyomatékosan figyelmeztette a Szabolcs és Bihar megyékből átke-
43 Debreczen 1876 . szept . 5 . VIII. évf. 173 . sz . 1 . old. Borongó" aláírással . 44 Vö . : Debreczen 1877 . ápr. 19 . IX . évf . 1 . Uo . ápr. 23 . 2. old. Uo . ápr. 24. 1 . old. é s Debreczen Ellenőr 1877 . ápr. 21, IV . é-vf . 28 . sz . 1 . old.
15
rüheket is, kik még mindig oly kegyeletesen őrzik szíveikben a régi vármegye ' emlékeit", hogy Hajdú megye fiai kell, hogy legyenek .4s Lenthe cikksorozatának eddigi gondolatmenete eléggé világos ; a közelgő választásokon megtörni szándékozott az eddigi hajdúkerületi tisztikar egyeduralmát, amely elsősorban a böszörményi érdekek sérelmét jelentette volna, s ehhez óhajtotta megnyerni a szabolcsi-bihari ~Capcsolt részek támogatását . Azonban nem csupán erről volt szó! A regionális érdekeltség erős pártpolitikai töltetet nyert akkor, amikor Lenthe erőteljesen hangsúlyozta, hogy a megyei tisztségviselő k nem méltóságok többé, hanem hivatalnokok, közszolgálatban állók" . Ezért a választás során elsődlegesen a szorgalmat, a munkásságot és a teljes tudományos készültség"-et és a szakismeretet kell megkövetelni .Így tehát a negyvennyolcasok által képviselt municipialista elgondolásokat elvetve, síkraszállt a szabadelvűek centralizáló programja mellett .46 Szoboszlón egyébként 1877 októberében támogatták Weszprémy Gáspár alispán újbóli jelölését, Fekete Sándort pedig tisztiügyésznek, Szilágyi Bálintot árvaszéki ülnöknek, Foghtüy Sámuelt pedig pénztárnoknak ajánlották .4' A regionális érdekeltség és a pártpolitikai szempont er őteljes összefonódása miatt a két nagy politikai párt debreceni lapja - a Debreczen és Debrczeni Ellen őr meglehetősen nehéz helyzetben volt. A municipialista és a centralizáló álláspont kérdésében ugyan eléggé világosan megfogalmazták álláspontjukat ; a szabadelvű Debreczen mindenekel őtt a szaktudás fontosságát emelte ki, s lényegtelen kérdésnek tartotta, hogy az illet ő megyebeli-e vagy sem . Ezzel szemben a Debreczeni F,Ilenőr ezt perdöntőnek tartotta . Az érdekellentét azonban mégsem tűnik komolynak ; jellemző, hogy mindkét lap közli az ellentábor véleményét, s azt csak szerkesztői megjegyzéssel igazította helyre . A Debreczen pedig egyenesen elismerte, hogy a szakképzettségre vonatkozó szempontokat igenis komolyan kell venni .48 A megyei törvényhatósági bizottság azonban ennek ellenére úgy döntött, hogy a választandók megyebeliek legyenek, de a politikai elveket nem szabad figyelembe venni, s a szakképzettséget, a szorgalmat és a jellemet döntően meg kell követelni.49 Mindez kompromisszumnak tűnik, s valóban az is! Ennek ellenére ez a határozat az eddigi tisztikarnak az újjáválasztásnál nagy előnyöket jelentett. S valóban! Ez a tendencia már az 1877 . december 17-i közgyűlésen érződött, ahol elsősorban a jelöltek személyér ől döntöttek.s° A december 28-án tartott tisztújító közgyűlés érthet ően nagy érdekl ődés közepette zajlott le. A főispán megnyitó beszédében felhívta ugyan a figyelmet arra, hogy oly egyénekből igyekezzünk a tisztikart megalkotni, kiknek feddhetetlen jellemükön felül . . . szellemi képességükről is meg vagyunk gy őződve . . . " . Ez azonban a választás kimenetelét aligha befolyásolta . A tisztújítás érdemleges személyi változást alig hozott, megmaradt az eddigi alispán és a főjegyz ő, a két szolgabíró, a többi helyen pedig legfeljebb 45 Lenthe cikkei : Debreczeni Ellen őr 1877 . okt . 13 . IV . évf. 199 . sz . és uo . 200 . sz . 1 . old . Megjegyzend ő , hogy Böszörmény ekkori sajátos problémái miatt (tagosítás, adófizetés stb .) az itteni ellenzék már 1876-ban heves támadást intézett a kerületi vezetésb ől megyei tisztikar ellen . Vö . : Debreczen 1876 . dec . 14 . 244. sz. 1 . old . E z azonban a választásokkal még nem állt összefüggésben . 46 Országos vonatkozásban ugyanaz volt a helyzet a területrendezés parlamenti vitájával kapcsolatban. Vö . : Képvisel őházi Napló i . k . 47 Debreczen 1877 . okt . 29 . IX . évf. 210 . sz . 1 . old . 4 8 Uo . dec . 12 . 241 . sz . 1-2 . old . 49 HBmL . IV . B . 902/a . 1 . 1877 . dec . 17 . és Debreczeni Ellenőr 1877 . dec . 17 . 244 . sz . 1 . old Ennek ellenére hangoztatta, hogy mi egy pár dolog kivételével meg vagyunk elégedve ." 50 HBmL . IV . B . 902/x . 1 . 1877 . dec . 17 .
16
személyi helyváltozás történt.s' Kétségtelen, hogy a szakképzettség, mint követelmény minden kívánalom ellenére sem volt dönt ő szempont, az idők folyamán azonban mégis egyre nagyobb szerepet kapott . 5 z Összegezve megállapíthatjuk, hogy az újonnan szervezett Hajdú megyében a hajdúvárosok a tisztújítás után is mégőrizték döntő befolyásukat -ezt egyébként már csak az öt rendezett tanácsú város léte is biztosította - és ugyancsak sikerült a volt hajdúkerületi tisztikarnak a vármegyei igazgatás legfontosabb területeit kézben tartani. Ez viszont Hajdúböszörmény jelent őségét hangsúlyozta . A vármegye szervezésével párhuzamosan, illetve az után lehetünk tanúi az egységes hajdúsági tudat kialakulásának, amely immár nemcsak a tényleges hajdúvárosokra volt értend ő, hanem Hajdú megye településeire általában, s őt az idő múltával egyre inkább Debrecenre is. Ez a tudati eggyé kovácsolódás, az új megye fenntartás nélküli elfogadása teremtette meg igazán Hajdú megyét, amelynek során fokozatosan eltűntek a hajdúvárosok, a szabolcsi és bihari részek közti tudati különbségek is.53 '
O őpasoeaue xo.xumama Xaűóy a 1876-77 aoóy Muxnocu Hnxaru
Asrop s paóore npegcrasnxeT npouecc oópasoeaxxu xoMxrara XaKUY, sapoxcgaFOx~eroca s 1876-oM rouY s csRSx c ynpasxrenbcxxMx x xMeFOU~xMx uenbEO yperynxposaxxe rpaxxq pec~opMaMx, passéprbisaFOS~xMxcx s Bexrpxx, npxoóperaEOU~xK nocne xon-tnpoMxcca 1867-ro roAa nonxyFO sxyrpxnonxrxYecxyio cso6ouy . SIRpo xosoro xoMxrara npe,gcrasxno coóox óbisutxx I'aKAyuxxH Oxpyr, x xoropoMy npxcoeRxxxnx sxaKxrenbxyfo TeppxropxEO xoMxrara Caóon~a x xeMxoro xs reppxropxx xoMxrara Sxxapa . i'nasxbiM ropoROM xosoro xoMxrara cran r. Z[eópegex, xo óyuy`~x csoóoRxblM xoponescxxM ropoAOM, xe sxouxn s cocras xosoro xoMxrara . Csxsb MexcgY ropoAOM x xoMxraroM npeucrasxna coóoK Tonrxo nxKxocTr, oóruero c~éxrunaxa, TIaHOma MxmKOngx . YYpeAxrenbxoe coópaxxe xoMxrara cocrosmocb 4-oro x 5-oro cexrRópR 1876-ro roua, xorga cornacxo xpeunxcaxxaM aprxxyna saxoxa Ns 33 1876-ro roua, x yxasaM Mxxxcrpa sxyrpexxxx uen, nony~exxbiM s Mecxqe asrycre, óbmo onpeAenexo reppxropxfo, cocras xosoro Mecrxoro ynpasnexxx,cocras xoMxrera Mecrxoro ynpasnexxA,rnasxoro opraxa caNtoynpasnexxA . B sroM orxomexxx npasxrenrcrso noAYepxxsano npxxgxn óeccMexxocrx, x, cornacxo 3TOMy rpeóosaxxEO, s xoson-t xon~txrare cny~axzxe órrsnlero I'at~Ryuxoro Oxpyra x xsópaxxrce npeRcrasxrenx xMenx peuraEOUzee snxaxxe. CaMrIM saxcxbiM xs xosbix Kepfi MeroAa npasnexxa oxasanca, noxcanyH, - s cpasxexxxc nporrTnriM nonoxcexxeM - ror cpaxr, nro sonx uexrpanbxoro npasnexxA xMena ropasRo óonbmxx sec, veM óbtno s npoixnoM, -s nepsyEO o~tepe,gb scneACrsxe pacmxpexxa npasoMO~xx c~éxcnxaxa x yxpexcRexxa ynpasnexKecxoro xoMxrera .
51 Uo . dec. 28 . A tisztújítás rendben és gyorsan folyt le . Egyedül csak a szoboszlaiak izgágaságai" hátráltatták érthetően hiszen nem sikerült elérni korábbi célkitűzéseiket . Debreczeni Ellenőr 1877 . dec. 29 . IV . évf . 251 . sz . 1 . old. 52 Stipta L : i. m. 53 E gondolat első jelentkezése : Debreczeni Ellenőr 1877 . dec. 27 . IV. évf. 250. sz . 1 . old. Hajdúk! címen. A szabadelvű lap az ellentábor cikkírójának véleményét közli, aki élesen támadja az idegen származású tisztviselők megválasztásának gondolatát . A cikkíró a hajdúk alatt Hajdú megye egész lakosságát értette. A szerkesztői megjegyzés ezt szemére is hányta! Szerinte ignorálta" a szabolcsiakat, de nem erről volt szó. 2 Évkönyv V1I.
17
