10. HAJDÚBÖSZÖRMÉNY SAJTÓTÖRTÉNETE NYAKAS MIKLÓS

HAJDÚSÁGI

KÖZLEMÉNYEK 10.

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY SAJTÓTÖRTÉNETE

NYAKAS MIKLÓS

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY

1982

H A J D Ü S Á G I K Ö Z L E M É N Y E K 10.

NYAKAS MIKLÓS

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY SAJTÓTÖRTÉNETE

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY 1982

Lektorálta Korompai Gáborné

HAJDÚSÁGI KÖZLEMÉNYEK 10.

A Városi Tanács (Hajdúböszörmény) és a Hajdúsági Múzeum honismereti kiadványa Szerkeszti: Dr. Nyakas Miklós Felelős kiadó: Dr. Nyakas Miklós HU—ISSN 0133—8439 83.6751.66-42 Alföldi Nyomda, Debrecen

TARTALOMJEGYZÉK

Bevezetés 5 A dualizmus k o r á n a k helyi s a j t ó j a 7 A helyi lapok jellege 9 Szerkesztők, szerkesztői programok 14 A rovatok 20 A m u n k a t á r s a k 22 Időszakosság, terjedelem, példányszám, olvasói tábor 24 A helyi n y o m d á k és f e n n t a r t á s u k 26 Egyéb, böszörményi vonatkozású s a j t ó o r g á n u m o k 28 A f o r r a d a l m a k s a j t ó j a 31 A helyi sajtó az ellenforradalmi korszakban 37 A felszabadulás u t á n 55 N a p j a i n k s a j t ó j a 61

BEVEZETÉS

E könyv m e g í r á s á r a a közvetlen indokot az szolgáltatta, hogy 1983-ban száz esztendeje a n n a k , hogy m e g j e l e n t a város első ú j s á g j a , a H.-Böszörményi Hírlap, amelyet aztán további, számos követett. Jogosan beszélhetünk tehát a h a j d ú b ö szörményi hírlapirodalom és ú j s á g í r á s egy évszázadáról, s ez ö n m a g á b a n is bizonyos számvetésre késztetett b e n n ü n k e t . H a j d ú b ö s z ö r m é n y s a j t ó j á n a k jelentősége általában is kiemelkedő a vidéki, kisvárosi hírlapirodalom történetében, s különösen az H a j d ú megye esetében. 1 Ezt m á r ö n m a g á b a n az itt történt újságalapítási próbálkozások és az életképessé vált lapok nagy száma is igazolja. 2 Elsőként — m i n t említettük — a H. Böszörményi Hírlap jelent meg 1883-ban, mintegy másfél év m ú l v a azonban anyagi nehézségek m i a t t megszűnt. 1889-ben két ízben is t ö r t é n t kísérlet ú j s á g a l a p í t á s r a ; a f e b r u á r b a n megindult Hajdúvidék csak n é h á n y h ó n a p o t élt meg, a Hajdúságnak pedig mindössze egyetlen száma látott napvilágot. 1890 n y a r á n lépett a n a g y közönség elé a Hajdúböszörmény, de igazán életképes lapnak az 1891-ben alapított Hajdúböszörmény és Vidéke mutatkozott, amely k é t rövid szünettől eltekintve — címvariánsokkal — egészen 1944-ig megjelent. A Haladás c. hetilap 1893-ban viszont csak rövid ideig élt. 1908 és 1916 között szerkesztették a város második ú j s á g j a k é n t a H.-Böszörményi Hírlapot, s egyidejűleg h a r m a d i k a t is alapítottak. A radikális törekvésű Hajdúböszörmény azonban h a m a r o s a n megszűnt. Az 1918/19-es f o r r a d a l m a k lapja volt az 1918. december 8-án induló H a j dúböszörményi Népújság, amely a szociáldemokrata p á r t lapja volt, s amely a Tanácsköztársaság idején a város hivatalos ú j s á g j á n a k a szerepét is betöltötte. Az ellenforradalmi rendszer első éveiben az Ébredők szerkesztették és terjesztették a Hajdúsági Virradatot, a k o r m á n y p á r t i a k viszont a Böszörményi Űjságot. 1935 és 1936 között jelent meg a r e f o r m á t u s egyház ú j s á g a k é n t a Bocskay Népe, a gimnázium l a p j a k é n t pedig a Cserkészújság (1917/18) és a Bocskay Diák (1934). A H a j d ú h é t alkalmi k i a d v á n y a k é n t jelent m e g a Hajdúgazda egyetlen száma. Az ellenzéki kisgazdák lapja volt a Szabad Hajdú (1932—1933). H a j d ú b ö s z ö r m é n y b e n n y o m t a t t á k a Magyar Királyi Közérdekű Munkaszolgálatos Tábori Űjságot (1939—1940). V á r o s u n k egyetlen országos vonzáskörű o r g á n u m á n a k számított a különböző címvariánsokkal m e g j e l e n t Tanítók Lapja. A felszabadulás 1 A h a j d ú b ö s z ö r m é n y i h í r l a p i r o d a l o m t ö r t é n e t é n e k m e g í r á s á r a — 1937 m á j u s i k o r s z a k h a t á r r a l — először H. Fekete Péter vállalkozott. M u n k á j a k é z i r a t b a n m a r a d t (A h a j d ú b ö s z ö r m é n y i h í r l a p i r o d a l o m fél é v s z á z a d a . H a j d ú b ö s z ö r m é n y , 1945. D E K . MS. 63/1.). A m u n k a s z e m l é l e t é b e n m a m á r elavult, s s z e m é l y e s v o n a t k o z á s a i m i a t t n é h o l e r ő s e n s z u b j e k t í v . E g y e s a d a t a i a z o n b a n jól h a s z n o síthatók. 2 H. Fekete P. i. m u n k á j a mellett k ü l ö n ö s e n n a g y s e g í t s é g ü n k r e szolgált a k ö v e t k e z ő ; H a j d ú B i h a r m e g y e s a j t ó b i b l i o g r á f i á j a (szerk. dr. Korompaíné Szalacsi Rácz Mária). D e b r e c e n , 1973.

5

u t á n az ú j élet kibontakozását segítette a Hajdúböszörményi Hírek (1946—1949), illetve a Hajdúböszörményi Néplap (1949). A Munkánkról stencilezett f o r m á b a n jelent ugyan meg, de é v e k e n keresztül mégis a város egyetlen rendszeresen megjelenő o r g á n u m á n a k számított. 1969-ben indult a k é t h e t e n k é n t napvilágot látó városi újság, a Hajdúböszörményi Hírlap első száma, amely 1975-ig, megszűnéséig fontos szerepet vállalt a városi közvélemény f o r m á l á s á b a n . N a p j a i n k h a j d ú böszörményi ú j s á g j a a Hajdúböszörményi Termelőszövetkezetek Lapja. A város s a j t ó t ö r t é n e t é n e k vizsgálata azért is érdemel figyelmet, m e r t H a j d ú böszörmény a h a j d ú v á r o s o k között mindig a legnagyobb volt, s mint az egykori H a j d ú k e r ü l e t székhelye a h a j d ú v á r o s között t o v á b b r a is vezető szerepre t a r t o t t számot. S ha ez így, e b b e n a f o r m á b a n n e m is valósult meg, kétségtelen, hogy a h a j d ú b ö s z ö r m é n y i hírlapirodalom is tett lépéseket ennek érvényesítésére, s egyf a j t a regionális vonzáskört — különösen a kezdeti időben — biztosított is m a g á nak. A h a j d ú b ö s z ö r m é n y i helyi sajtó jelenti a m e g y é b e n a m a g y a r kisvárosi sajtó legjellegzetesebb megvalósulási f o r m á j á t , m e r t m a g a a város, a város t á r s a d a l ma, gazdasági, politikai, kulturális élete is az alföldi—tiszántúli m a g y a r kisváros reprezentánsának f o g h a t ó fel. 3

3 Összehasonlítási a l a p k é n t l á s d ; Bényei Miklós: H a j d ú s z o b o s z l ó s a j t ó j a az e l l e n f o r r a d a l m i r e n d s z e r k o r s z a k á b a n . T a n u l m á n y o k és d o k u m e n t u m o k H a j d ú s z o b o s z l ó t ö r é n e t é b ő l a T a n á c s k ö z t á r s a s á g leverésétől a f e l s z a b a d u l á s i g (szerk. Gazdag István) H a j d ú s z o b o s z l ó , 1981. lo3—121. és Kilián István: A d a t o k B e r e t t y ó ú j f a l u k ö z o k t a t á s - , k ö n y v t á r - és s a j t ó t ö r t é n e t é h e z . B e r e t t y ó ú j f a l u t ö r t é n e t e (szerk. Varga Gyula). B e r e t t y ó ú j f a l u , 1981. 339—378.

6

A DUALIZMUS KORÁNAK HELYI SAJTÓJA

B á r a magyarországi hírlap- és folyóiratirodalom t ö r t é n e t e XVIII. századi gyök e r e k r e vezethető vissza, m o d e r n értelemben vett tömegtájékoztatási eszközzé n á l u n k csak a r e f o r m k o r idején válhatott, szoros összefüggésben a polgári n e m zetállam m e g t e r e m t é s é é r t vívott t á r s a d a l m i küzdelmekkel. E k k o r a l a k u l t a k ki az újságírás később hagyományossá vált szervezeti formái, az újságok szerkezetének tudatos megtervezése, a rovatok, a vezércikkek rendszeresítése, t e h á t a tudatos szerkesztői m u n k a gyakorlata. 4 A fejlődés elkerülhetetlen velejárója volt egyrészt az egyes hírlapok, de még inkább a folyóiratok szakmai specializálódása és területi körülhatároltságuk kialakulása. E f o l y a m a t természetes következménye volt a hírlapok és folyóiratok számának ugrásszerű gyarapodása. Amíg 1830-ban összesen tíz m a g y a r nyelvű hírlap és folyóirat volt az országban, addig 1840-ben m á r huszonhat, 1847-ben h a r m i n c h á r o m , 1848/49-ben nyolcvanhat. A f o r r a d a l o m és szabadságharc leverése u t á n a császári abszolutizmus t e r m é szetesen a m a g y a r sajtóügy történetében is súlyos törést okozott. Az országban 1850-ben csupán kilenc m a g y a r nyelvű hírlap és folyóirat látott napvilágot, s számuk 1854-ben is csupán húszra emelkedett. A Bach-rendszer bukása változt a t o t t u g y a n a helyzeten — 1861-ben ötvenegy, 1863-ban pedig nyolcvan m a g y a r nyelvű hírlap és folyóirat jelent meg —, de az igazi áttörést — érthető okok miatt — a dualizmus időszaka jelentette. 5 Az 1867 és 1880 közötti időszak mutatószámai a következőképpen a l a k u l t a k / ' Év S a j t ó o r g á n u m o k száma 80 1867 140 1868 163 1869 146 1870 164 1871 198 1872 201 1873 208 1874 246 1875 240 1876 268 1877 281 1878 324 1879 368 1880 4 Vö. A m a g y a r s a j t ó t ö r t é n e t e I. 1705—1848 (szerk. Kókay György) Bp. 1979. 5 Szinnyei József: A m a g y a r h í r l a p i r o d a l o m . 1880. Vasárnapi Üjság. 1880. XXVII. évf. f e b r . 8. sz. 89—92. A m a g y a r s a j t ó t ö r t é n e t e i. m. némileg eltérő a d a t o k a t közöl. 6 Szinnyei J. i. m.

7

Az ugrásszerűen m e g n ö v e k e d e t t h í r l a p - és folyóiratállomány mögött egy igen jellemző, s k o r á b b a n csak m é r s é k e l t e n jelentkező tendenciát figyelhetünk meg. Nem m á s ez, m i n t a vidéki-kisvárosi sajtó keletkezése és fokozatos térhódítása. K o r á b b a n is léteztek vidéki, kisvárosi lapok, elsősorban egy-egy tájegységre kit e r j e d ő regionális vonzáskörrel, mégis a kiegyezést követő k o r s z a k b a n vált jellemzővé, hogy az ország szinte v a l a m e n n y i kisvárosában vagy a nagyjából tízezer f ő lélekszámot m e g h a l a d ó településén, esetleg ennél kisebbekben is sorrar e n d r e újságot alapítottak, r e n d s z e r i n t hetilapot, olyor egyszerre többet is. Kétségtelen, hogy ezeknek a s a j t ó t e r m é k e k n e k a színvonala részint az igén y e k n e k , részint a rendelkezésre álló szellemi kapacitásnak megfelelően többn y i r e — b á r n e m m i n d i g és főleg n e m szükségszerűen — alacsony volt, s péld á n y s z á m u k korlátozott, mégsem h a g y h a t j u k figyelmen kívül, hogy olyan t á r sadalmi rétegekhez és csoportokhoz is eljutottak, amelyekhez az egyéb napi- és hetilapok n e m értek el. A t ö m e g k u l t ú r á r a , mindenekelőtt a paraszti, parasztpolgári k u l t ú r á r a való h a t á s u k t e h á t v i t a t h a t a t l a n . A vidéki-kisvárosi h í r l a p í r á s felvirágzása egyébként szoros összefüggésben állott a dualista kor társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális életével. Életrehívását és megerősödését azok a t á r s a d a l m i folyamatok váltották ki, amelyek a m a g y a r társadalom szerkezetét is lényeges m é r t é k b e n módosították. Igény m u tatkozott olyan helyi f ó r u m o k r a , ahol a közösség problémái, gondjai, igényei és elvárásai m e g f o g a l m a z ó d h a t t a k . A gondokat a létszámban is megnövekedett kisvárosi értelmiség meg is fogalmazta. Nem véletlen tehát, hogy a kisvárosi ú j s á gok szerkesztői, cikkírói, m u n k a t á r s a i m i n d e n e k e l ő t t a helyi értelmiség köréből k e r ü l t e k ki, olyan t a n á r o k , tanítók, jogászok, ügyvédek vagy lelkészek voltak, akik az adott település sorsáért elkötelezettséget éreztek. Egyszóval olyan emberek, a k i k b e n megvolt az érzék t á r s a d a l o m m a l való k o n t a k t u s és dialógus kialakítására, s akik egy-egy helyi p r o b l é m á r a vagy a k á r a tágabb régió kérdéseire is érzékenyen reagáltak, tehát a l k a l m a s a k voltak arra, hogy a kor kérdéseit vagy legalábbis azokat, a m e l y e k a helyi közvéleményt foglalkoztatták, a zsurnalisztika szintjén és módszereivel megfogalmazzák. A vidéki újságok technikai kivitelezését az a n y o m d a i hálózat t e t t e lehetővé, amely ezekben az évtizedekben alakult és szilárdult meg országszerte. Kétségtelen tény, hogy a vidéki-kisvárosi n y o m d á k létrejöttét nem a vidéki újságírás igényei segítették elő és tették szükségessé, h a n e m az állami és társadalmi élet b ü r o k r á c i á j á n a k a növekedése, a különféle űrlapok, n y o m t a t v á n y o k , igazolványok rendszeresítése, bizonyos t á r s a d a l m i szokások terjedése, n é v j e g y k á r t y á k , n y o m t a t o t t gyászjelentések, a legkülönfélébb meghívók iránti igény stb. Mindez azonban azt eredményezte, hogy a vidéki ú j s á g o k n a k olyan megjelenési f ó r u m a t e r e m t ő d ö t t meg, a m e l y részint gyors volt, részint pedig olcsó, m i n d e n e s e t r e olyan, amely az igényeket kielégítette, s amely üzleti vállalkozásnak sem volt rossz. T a g a d h a t a t l a n , hogy e n y o m d á k g y a k r a n sok szedéshibával dolgoztak, a tördelés terén is voltak hiányosságok, kis teljesítményüknél fogva a p a p í r a n y a g minőségének egyenletességét sem t u d t á k mindig biztosítani, így t e h á t a fővárosi színvonaltól esetenként alaposan l e m a r a d t a k , de mégis ott voltak helyben, a kör ü l m é n y e k h e z r u g a l m a s a n alkalmazkodtak, s mindenekelőtt érdekeltek voltak a lap sikerében. A kisvárosi n y o m d a t u l a j d o n o s o k rendszerint lapkiadók is voltak. A h a j d ú b ö s z ö r m é n y i helyi s a j t ó létrejötte egyébként k o r á n t s e m olyan egyszer ű és egyértelmű, a m i n t azt a f e n t i e k u t á n g o n d o l h a t n á n k . Mindenekelőtt a debreceni lapok k o n k u r e n c i á j á r a kell itt u t a l n u n k ! A debreceni sajtó kezdettől fogva f e l a d a t á n a k t a r t o t t a , hogy a h a j d ú v á r o s o k , így H a j d ú b ö s z ö r m é n y életéből is 8

híreket, tudósításokat közöljön. Tudatosan törekedett olyan regionális vonzáskör kialakítására, amely a lapok eladhatóságát, érdekeltségét növelte, s a h a j d ú v á rosokban erre nagy lehetőség nyílott. így például az 1869. VII. 1-én szárnyra kelő Debreczen a negyvennyolcasok é r dekeit t a r t o t t a szem előtt, 1875 áprilisában pedig a debreceni baloldali p á r t közlönye alcímet vette fel, amelyet ez év április 27-én a debreceni és hajdúböszörményi függetlenségi p á r t közlönyére módosított. Címében is jelezte tehát, hogy H a j d ú b ö s z ö r m é n y pártpolitikai érdekeit kiemelten kezeli. Természetesen a debreceni balközép, m a j d a Szabadelvű P á r t lapja, az 1874 július 18-án induló Debreczeni Ellenőr is f e l a d a t á n a k tartotta a h a j d ú b ö s z ö r m é n y i események f o l y a m a tos szemmel tartását, amelyet ekkor elsősorban a v á r m e g y e r e n d s z e r körül küzdelmek indokoltak. H a j d ú v á r m e g y e 1876-ban t ö r t é n t megszervezése alapvetően nem változtatott a m á r körvonalazódott érdekeltségi szférákon. A Debreczen u g y a n 1876-ban a Debreczen-vidéki függetlenségi p á r t közlönyeként jelent meg, de azért — m i n t címében is jelezte — változatlanul megyei pártpolitikai o r g á n u m n a k t e k i n t e t t e magát, s így képviselte az ú j v á r m e g y é b e n is döntő politikai súllyal latba eső h a j d ú v á r o s o k a t , természetesen H a j d ú b ö s z ö r m é n y t is. A Debreczeni Ellenőr pedig a megye 1876-ban t ö r t é n t megszervezésekor félreérthetetlenül adta t u d o m á sul, hogy a közigazgatási rendezésből számára komoly f e l a d a t o k származnak, hiszen i m m á r megyei k í v á n a l m a k a t és elvárásokat is ki kell elégítenie. 7 Meg kell említenünk, hogy 1874 és 1876 között volt egy olyan hetilap is, amely — részben — címében is a h a j d ú v á r o s o k l a p j á n a k vallotta m a g á t . Ezt Szabolcsmegyei és Hajdúkerületi Közlöny néven Nyíregyházán szerkesztették, s h e t e n t e jelent meg. Utolsó száma 1876. június 22-én hagyta el a nyomdát, a H a j d ú k e rület megszűntét tehát ebben a f o r m á b a n nem élte túl, noha Szabolcs megyei Közlöny néven t o v á b b r a is megjelent. A n n a k ellenére, hogy a debreceni újságok megyei, t e h á t h a j d ú b ö s z ö r m é n y i érdekeket is kielégítettek, h a m a r o s a n megértek a feltételek arra, hogy a v á r o s n a k önálló ú j s á g j a legyen. A bevezetőben közölt rövid á t t e k i n t é s ü n k b ő l kitűnik, hogy H a j d ú b ö s z ö r m é n y b e n 1883 óta hosszabb-rövidebb megszakításoktól eltekintve rendszeres, sőt élénk sajtóélet alakult ki, ezt különösen a kezdeti időszakban n a g y m é r t é k b e n ambicionálta az a törekvés, hogy a város lapjai a h a j d ú v á r o s o k közlönyévé is v á l j a n a k , s így megfelelő n a g y s á g r e n d ű lélekszámot m a g u k m ö gött tudva, anyagilag is biztos vállalkozássá a l a k u l j a n a k .

A helyi lapok jellege A Hajdú-Böszörményi Hírlap 1883 j ú n i u s á b a n ezt a szándékát fejlécén is hírül adta, azzal, hogy a h a j d ú v á r o s o k közlönyének nevezte magát. 8 Célkitűzéséről azt vallotta, hogy jellegénél fogva elsősorban társadalmi, szépirodalmi, ipari, kereskedelmi, tanügyi és közgazdasági kérdésekkel szándékozik foglalkozni. A megjelenés szükségességét a következőképpen indokolták: 9 ,,H. Böszörmény húszezer lakossal és nagy intelligenciával rendelkezik. A közügyek t e r é n számos megol7 Debreczeni Ellenőr. 1876. szept. 5. 8 Hajdú-Böszörményi Hirlap. X. évf. 1. sz. 1883. j ú l . 8. M e g t a l á l h a t ó : OSZK. Vő. S a j t ó b i b l i o g r á f i a i. m . 343. tétel. 9 Uo. Előfizetési f e l h í v á s .

9

datlan s teljes megoldásra váró ügyek v a n n a k . Hogyne volna itt létjogosultsága egy helyi é r d e k ű t á r s a d a l m i l a p n a k " . Hangsúlyozták, hogy n e m H a j d ú b ö s z ö r mény, h a n e m az egész H a j d ú s á g lakosságához kívánnak szólni, noha a város ügyeit természetesen k i e m e l t e n kezelik. Ügy látták, hogy ,,a nagy kiterjedéssel bíró népes h a j d ú v á r o s o k n a k és ezek között elsősorban H a j d ú - B ö s z ö r m é n y v á r o sának egy régen érzett szükséglete v a n : a sajtó. Nem volt hírlapja, amely kifejezést a d j o n óhajainak, v á g y a i n a k , nézeteinek, mely közvetítőként szerepeljen, síkra keljen érdekeiért, s m e l y n e k hasábjai kölcsönös megbeszélésre, a városokat érdeklő fontos közigazgatási, tanügyi, kereskedelmi stb. ügyek, kérdések f e j t e getéseire szakférfiak s z á m á r a nyitva á l l j a n a k " . A Hajdú-Böszörményi Hírlap mindezeket m a g á r a vállalta. A n n a k ellenére, hogy az ú j s á g az egyes h a j d ú v á r o s o k b ó l bizonytalan időközönként közölt t u d ó sításokat, m á r 1884-re világossá vált, hogy a lap n e m t u d j a vállalt feladatát betölteni, s n e m lett a h a j d ú v á r o s o k l a p j á v á is. Egy névtelen cikkíró — nyilván szerkesztői sugalmazásra — szóvá tette, hogy b á r a lap a h a j d ú v á r o s o k közlönyének t a r t j a magát, ennek képtelen eleget tenni. A szerkesztői válaszban f e l p a n a szolták, hogy a szomszédos h a j d ú v á r o s o k b a n m e g p r ó b á l t á k u g y a n a hírszerzést, de rideg közönynél egyébbel n e m találkoztak. 1 0 Ez a jelenség azonban m é l y e b b g y ö k e r e k r e vezethető vissza. A h a j d ú b ö s z ö r ményi sajtó azért nem t ö l t h e t e t t be vezető szerepet az egyes h a j d ú v á r o s o k b a n , m e r t a debreceni újságok s z á m a r á n y u k n á l , t e r j e d e l m ü k n é l és gyakoribb m e g j e lenésüknél fogva eleve lehetetlenné tették, hogy a h a j d ú b ö s z ö r m é n y i sajtó a v á r megyén belül egy külön regionális központot képezzen, s érdekeltségi körébe v o n j a a volt H a j d ú k e r ü l e t városait. Másrészt n e m h a g y h a t j u k figyelmen kívül azt a természetes igényt sem, amely az egyes h a j d ú v á r o s o k b a n — mindenekelőtt Hajdúszoboszlón és H a j d ú n á n á s o n — éppen úgy a helyi sajtó m e g t e r e m t é s é r e irányult, m i n t történt az H a j d ú b ö s z ö r m é n y b e n . így tehát, noha a Hajdú-Böszörviényi Hírlap a későbbiek f o l y a m á n is közölt tudósításokat az egyes h a j d ú v á r o s o k b ó l , az mégsem válhatott a h a j d ú v á r o s o k közlönyévé. Az 1889. f e b r u á r h a r m a d i k á n megjelent Hajdúvidék m a g á t társadalmi, irodalmi, közgazdasági, tanügyi s vegyes t a r t a l m ú hetilapnak hirdette. 1 1 A felelős szerkesztő p r o g r a m a d ó nyilatkozata szerint ,,a n a g y é r d e m ű közönség nevében j á r t u n k el akkor, midőn . . . l a p u n k a t megindítottuk . . . m i n d Hajdúböszörmény, mind a vidék intelligenciája joggal e l v á r h a t j a tőlünk, hogy érdekeiket a leg'igaz a b b a n képviseljük . . . " . Hitet tett amellett, hogy a lapot tehetsége szerint a legszínvonalasabbnak fogja szerkeszteni, s az kiállja a versenyt b á r m e l y vidéki ú j sággal. Számított a város értelmiségi rétegére, m e r t — m i n t írta — ,,bármely szorgalom is, jó akarat, sőt tehetség is m u n k á j á t illetően m e d d ő marad, ha m a gára hagyatik". E rövidéletű ú j s á g is f e l a d a t á n a k t a r t o t t a a regionális vonzáskör megteremtését, s ezt elnevezésében (Hajdúvidék), p r o g r a m a d ó nyilatkozatáb a n is kifejtette. U g y a n a k k o r e j t e t t e az előző hírlap irreálisnak bizonyult elképzeléseit a volt H a j d ú k e r ü l e t városaival kapcsolatban. Ugyancsak 1889-ben j e l e n t meg a Hajdúság első és egyetlen száma.1'- A vezércikk — amelyet a szerkesztő nyilván p r o g r a m a d á s n a k szánt — jó érzékkel appellált a h a j d ú b ö s z ö r m é n y i e k sértett önérzetére az ú j megyeszékhely kapcsán. Le10 Uo 1884. II. évi. 10. sz. 11 M e g t a l á l h a t ó : OSZK. Vö. S a j t ó b i b l i o g r á í i a i. m . 378. tétel. 12 M e g t a l á l h a t ó : OSZK. Vö. S a j t ó b i b l i o g r á f i a i. m . 363. tétel.

10

szögezte, hogy a történtektől függetlenül a városnak a h a t h a j d ú v á r o s között mégiscsak az első helyet kell elfoglalnia, következésképpen a város ú j s á g j á n a k is. 1890. június 29-én napvilágot látott a H -Böszörmény (Hajdú-Böszörmény) első száma, amelynek jellegét a szerkesztő társadalmi, szépirodalmi, közegészségügyi, közgazdasági és népnevelési vegyes t a r t a l m ú hetilapként határozta meg. l:i Feltűnő, hogy ez az ú j s á g lemondott a regionális aspirációkról, s a lap alapításának szükségességét is azzal indokolta, hogy a helyi dolgokkal kell foglalkozni, n a p i renden kell t a r t a n i az oktatásügy helyzetét, a gazdasági élet kérdéseit és általában a közművelődés ügyét. 1891 nevezetes év a város s a j t ó j á n a k történetében. E k k o r indult meg a H.-Böszörmény és Vidéke, amely 1944-ig folyamatosan megjelent és amely a város legtekintélyesebb ú j s á g j á v á nőtte ki magát. 1 ' 1 Jellegét vegyes t a r t a l m ú hetilapként határozta meg, s á t v e t t e a korábbi újságok azon törekvését is, hogy nemcsak Böszörmény, h a n e m a környék lapjává is váljon. Ezt címében is kifejezésre j u t tatta. A lap jellegében hosszú p á l y a f u t á s a alatt történtek módosulások, erre később t é r ü n k vissza. 1893-ban kísérlet történt a H.-Böszörmény és Vidéke monopóliumának megtörésére. A lap átmeneti nehézségét kihasználva indították ú t j á r a a Haladást, amelynek azonban nem i s m e r j ü k az első számát, s így szándékait sem k ö r v o n a l a z h a t j u k kellő k ö r ü l t e k i n t é s s e l . E g y m i n d e n e s e t r e bizonyos; a rövidéletű lap. amely 1893 n y a r á n m á r agonizált, fő f e l a d a t á n a k a másik erejének a megtörését tartotta, s így létrejöttét személyes ellentétekkel t a r k í t o t t anyagi érdek motiválta. Ö n m a g á t egyébként társadalmi, közgazdasági és vegyes t a r t a l m ú hetilapként határozta meg. • 1908-ban azonban életképes, második városi lap indult, a H. Böszörményi Hírlap, amely azt hirdette, hogy nincs más elve, m i n t a független hírlapírás. 1 6 Alcíme szerint vegyes t a r t a l m ú hetilap volt, s nyíltan a Hajdúböszörmény és Vidékével való versenyt hirdette. „Győzzön a j o b b " — írták az első számban. A szerkesztő azt állította, hogy a lap megjelenését „városunk polgársága ó h a j t o t t a " . Tisztességesen szerkesztett, színvonalas ú j s á g n a k bizonyult, amely becsületes eszközökkel küzdött, s nyolc és fél évig állta is a versenyt. A dualizmuskori helyi újságok szerkesztési irányelveit á t t e k i n t v e meggyőződh e t t ü n k róla, hogy szinte valamennyi társadalmi p r o b l é m á k a t boncolgató hetilapként indult azzal a szándékkal, hogy ö n m a g á n a k regionális vonzástkört is biztosítson. T a r t a l m u k a t tekintve szinte kivétel nélkül valóban vegyes jellegűek voltak, s legalább annyi témával foglalkoztak, mint a m e n n y i t fejlécükön fel is t ü n t e t t e k . Olykor többel is! Éppen ezért a .H-Böszörmény és Vidéke m á r csak lakonikus tömörséggel vegyes t a r t a l m ú hetilapként határozta meg profilját. Az egyébként is jelzett irodalmi jelleget oly annyira komolyan vették, hogy rendszeresen közöltek — rendszerint helyi szerzőktől származó — verseket, „eredeti t á r c á k a t " , sőt folytatásos regényeket is. Rendszerint kínos gondossággal hangoztatták, hogy 13 M e g t a l á l h a t ó : OSZK. Vö. S a j t ó b i b l i o g r á f i a i. m. 338. tétel. 14 M e g t a l á l h a t ó : OSZK, DRK, DEK. L e g t e l j e s e b b a DEK á l l o m á n y a . Vö. S a j t ó b i b l i o g r á f i a i. m . 341. tétel. Könyvészetileg f e l t á r a t l a n a H a j d ú s á g i M ú z e u m b a n levő a n y a g , a m e l y r ő l m e g j e g y e z z ü k , hogy 1893-tól 1939-ig k i s e b b - n a g y o b b h i á n y o k k a l f o l y a m a t o s , a m e l y sok e s e t b e n a f e n t i n a g y k ö n y v t á r a k h i á n y z ó s z á m a i t egészíti ki. Bibliográfiai l e í r á s r a ezúttal n e m v á l l a l k o z h a t t u n k . 15 M e g t a l á l h a t ó : OSZK. Vö. S a j t ó b i b l i o g r á f i a , i. m. 381. tétel. 1G M e g t a l á l h a t ó : OSZK. Vö. S a j t ó b i b l i o g r á f i a , i. m. 344. tétel. G y a k o r l a t i l a g teljes sor áll r e n delkezésre a Hajdúsági Múzeumban.

11

politikával n e m áll s z á n d é k u k b a n foglalkozni. Az 1883-ban indult H.-Böszörményi Hírlap s a j á t állítása szerint kerüli a politikát, személyi ü g y e k b e n e m h a j landó bonyolódni, h a n e m a „mérséklet ú t j á n " haladva „társadalmi é r d e k e k e t (1889) szerint „természetes, hogy l a p u n k m i n képviselő lap lesz". 17 A Hajdúvidék den politikai színezetet k i z á r " . „Társadalmi úton a k a r j u k szolgálni a közönséget, társadalmi kérdésekkel foglalkozunk", itt f o g u n k m i n d e n t elmondani, „mit jón a k l á t u n k " . S ha egy lap n e m is mindig emelte ki politikamentességét, azt sohasem tette meg, hogy egy politikai p á r t közlönyének nevezze m a g á t . Egyetlen esetben és egészen rövid ideig t a l á l h a t t u k a Ii-Böszörmény és Vidéke fejlécén — 1910-ben a választások i d e j é n — a politikai napilap alcímet. Nem h a g y h a t j u k figyelmen kívül természetesen, hogy a politikamentesség h a n goztatása a m i n d e n k o r i szerkesztők jól felfogott érdeke volt. Az é r v é n y b e n levő s a j t ó t ö r v é n y szerint ugyanis politikai lap esetében kauciót kellett letenni, egyébk é n t ettől eltekintettek. Ettől függetlenül a politikamentességet egyetlen esetben sem é r t e l m e z h e j ü k a m a i fogalmaink szerint. Hiszen v a l a m e n n y i lap bevallott célja volt foglalkozni társadalmi kérdésekkel, ez pedig m á r ö n m a g á b a n is óhatatlanul politikai kérdés volt. Azzal, hogy a politikai kérdésektől elzárkóztak, nyilvánvalóan azt a k a r t á k kifejezésre juttatni, hogy a 48-as p á r t és a Szabadelvű P á r t , később a M a g y a r Nemzeti M u n k a p á r t küzdelmeiben n e m ó h a j t o t t a k részt venni. A valóságtól azonban még ez is messze áll, s csupán azt jelentette, hogy a szerkesztők n e m zárkóztak el az ellentábor véleményének közlésétől. A szerkesztők m a g u k is nyíltan egy-egy politikai p á r t h o z tartoztak, így például dr. Gacsó Kálmán szabadelvű volt, de Porcsalmy Gyula, Dobó Sándor és Benedek János — hogy csak a legjelentősebbeket említsem — negyvennyolcasok. Dr. Molnár István ellenben a polgári radikálisokhoz h ú z o t t ! Nyilvánvaló, hogy a szerkesztő pártállása eleve befolyásolta az általa szerkesztett ú j s á g a l a p h a n g j á t , még a k k o r is, ha t u d a t o san törekedtek ennek leplezésére, hiszen nekik, mint szerkesztőknek valóban ki kellett elégíteni pártállásra való tekintet nélkül olyan városi igényeket, a m e lyektől az előfizetők jóindulata, egyszóval az ú j s á g anyagi biztonsága f ü g g ö t t . H a j d ú b ö s z ö r m é n y b e n ez különösen kényes kérdés volt, m e r t a függetlenségi és negyvennyolcas p á r t közismerten erős volt ugyan, de egy sor vezető helyen k o r m á n y p á r t i emberek ültek, a k i k n e k véleményét ajánlatos volt figyelembe venni. A politikai polarizáció lehetősége a k k o r állott fenn, a m i k o r a v á r o s b a n egyszerre több ú j s á g is létezett, s a m i k o r a f e n t i szempontok vesztettek jelentőségükből. Ilyen helyzet alakult ki 1908 és 1916 között, amikor egyszerre jelent meg a H.-Böszörmény és Vidéke, illetve a H-Böszörményi Hírlap, sőt 1911-ben indult egy h a r m a d i k ú j s á g is Hajdúböszörmény címmel. B á r tiszta képlet ekkor is csak egészen rövid ideig állott f e n n , n a g y j á b ó l mégis úgy tűnik, hogy a H.-Böszörmény és Vidéke i n k á b b a k o r m á n y , a H-Böszörményi Hírlap pedig i n k á b b a negyvennyolcasok érdekeit képviselte. A polarizáció igazi időszaka az 1910-es p a r l a m e n t i választások időszakára esett. A H.-Böszörmény és Vidéke fejlécén 1910 elején dr. Molnár I s t v á n mellett felelős szerkesztőként Rábold Gusztáv neve t ű n t fel, 1910 m á j u s á b a n pedig a főszerkesztő m á r Rábold Gusztáv lett, felelős szerkesztő pedig Bokor József. E k k o r vette fel az ú j s á g a „politikai" jelzőt, s alakult át ideiglenesen napilappá. E g y é b k é n t a M u n k a p á r t p r o g r a m j á t vallotta, s m á r ebben a s z á m b a n t á m a d á s t intézett J u s t h Gyula ellen, s elindídotta a M u n k a p á r t p r o p a g a n d a h a d j á r a t á t . 17 Hajdú-Böszörményi

12

Hírlap,

1883. júl. 8. I. évf. 1. sz.

Természetesen a Porcsalmy Gyula által szerkesztett H-Böszörményi Hírlap a negyvennyolcasok elveit tette magáévá, s b á r n e m vette fel a politikai jelzőt, nyíltan t á m o g a t t a dr. Benedek J á n o s képviselőjelölt k a m p á n y á t . Napilappá u g y a n n e m tudott alakulni, de célzott arra, hogy ez esetleg megtörténhet. A heti periodicitásról úgy nyilatkozott, hogy az t u l a j d o n k é p p e n előnyös, m e r t a „H-Böszörményi Hírlap egy hét eseményeit a d j a elő egy l a p b a n m i n d e n héten, t e h á t nem kell m i n d e n n a p lapot venni." 1 8 Az 1910-es választásokon H a j d ú b ö s z ö r m é n y b e n a Justh-párti p r o g r a m m a l induló dr. Benedek János győzött, s ezzel a helyi újságok politikai orientáltságáés Vidéke rögtön a köban is lényeges változások történtek. A H .-Böszörmény vetkező számában megszüntette a napilap jelleget, s ezután politikai h e t i l a p k é n t látott napvilágot. Nem sokáig! A H-Böszörményi Hírlap szerkesztését ugyanis n e m s o k á r a maga dr. Benedek J á n o s vette át, s Porcsalmy Gyula pedig ismét a H.-Böszörmény és Vidékéhez szegődött. E k k o r azonban a fejlécről eltűnt a politikai jelző is. Ebben a periódusban (1908—1916) egy h a r m a d i k böszörményi újság alapítás á r a is történt kísérlet. Kutassy Sándor és Erdély Lajos Hajdúböszörmény címmel Debrecenben szerkesztett lapot, amely nyíltan politikai hangvételt ü t ö t t meg. Mint ismeretes, 1911 a m a g y a r baloldali mozgalmak aktivizálódásának kora. Különösen áll ez a polgári radikálisok mozgalmára, akik a Huszadik Század és a Világ h a s á b j a i n fokozódó hevességgel t á m a d t á k a m a g y a r társadalom f e u dális m a r a d v á n y a i t . E r r e az időre esik a polgári radikális mozgalom országos politikai p á r t t á szervezése is. H a j d ú b ö s z ö r m é n y b e n a polgári radikális mozgalomnak erős bázisa jött létre, s a Jászi Oszkár szellemi köréhez tartozó Tamássy Jenő és dr. Molnár István gimnáziumi tanár, ekkor a Hajdúböszörmény és Vidéke szerkesztője, 1907-ben létrehozták a Szabadgondolkodók Asztaltársaságát.^:l Az ú j lap eszmevilága leginkább a polgári radikálisokkal rokonítható, s t á r s a dalmi bázisát e r r e a létszámban n e m jelentős, de befolyásos társadalmi csoportosulásra alapozta. Az ú j s á g első számai sajnos n e m ismeretesek, de későbbi cikkeiből politikai állásfoglalása jól körvonalazható. A „radikális haladás, a t á r s a dalmi és közigazgatási b a j o k feltárása az a cél, amely szerkesztőségünk előtt m i n den egyes cikk megírásánál lebeg". A Forrongás c. cikkében például a d ó r e f o r mot, a közoktatásügy r e f o r m j á t , a nemzetiségi kérdés rendezését és kulturális fejlődést sürget. 2 0 E vállalkozásnak azonban n e m voltak biztosítottak az anyagi feltételei. Hiába üt meg harcias h a n g o t : ,,az ellenségeink által eldobott kesztyűt pedig fölvesszük és álljuk a harcot a végsőkig", s hiába okolja a nyomdatulajdonosokat, m o n d ván, hogy azok féltik „kisded üzleti érdekeiket", a lap válsága elkerülhetetlen. Kutassy megválik a laptól, s Erdély, hogy m e n t s e a m e n t h e t ő t a lap címét Hajdúböszörményi Közlönyre változtatta, s feladta a n n a k radikális p r o g r a m j á t . A nagyvárosi sajtó rossz hagyományait utánozva az ú j s á g ezután hemzseg a reklám-ízű címektől: „Rablóvilág Bagoson", „Böszörményi véres éjszaka", „Ön-

13 H-Böszörményi Hirlap, 1910. III. évf. 10. sz. 19 Fehér András: A v á r o s politikai élete. 1867—1944. H a j d ú b ö s z ö r m é n y t ö r t é n e t e (szerk. István) D e b r e c e n , 1973. 213. 20 M e g t a l á l h a t ó : DRK. Vö. S a j t ó b i b l i o g r á f i a , i. m. 339. tétel. 1911. I. évf. 5. sz.

Szendrey

13

gyilkos cseléd", ,,betörő az ágy alatt", sőt „Végzetes automobil szerencsétlenség"ről is értesülhettünk. 2 1 A l a p azonban m i n d e n próbálkozás ellenére h a m a r o s a n megszűnt.

Szerkesztők, szerkesztői programok Elöljáróban meg kell á l l a p í t a n u n k , hogy H a j d ú b ö s z ö r m é n y b e n az újságszerkesztés sohasem ért el a r r a a szintre, hogy valaki csupán ebből a tevékenységből m e g t u d j o n élni. Sőt, olyan is r e n d e l k e z é s ü n k r e áll, amely szerint „a legtöbb vidéki lapnál a szerkesztők állása tiszteletbeli, fizetés n e m j á r . . ,".22 S ha ezt az állítást ilyen egyértelműen s főleg a korszak egészére nem is f o g a d h a t j u k el, az kétségtelen, hogy a szerkesztés ö n m a g á b a n megélhetést n e m biztosított. Valam e n n y i h a j d ú b ö s z ö r m é n y i újságszerkesztőnek volt biztos megélhetést jelentő polgári állása is. így például Porcsalmy Gyula, Dobó Sándor igazgatótanító, dr. Molnár István, Rabold Gusztáv, Schmidt Frigyes főgimnáziumi tanár, dr. Gacsó Kálmán ügyész, dr. Benedek János, dr. Kutassy Gábor ügyvéd, Sóvágó Gábor és Beke Antal pedig segédlelkész volt. Azon sem lepődhetünk meg, hogy kivétel nélkül m i n d a n n y i a n értelmiségiek voltak. A szerkesztők zöme, d e r é k h a d a H a j d ú b ö s z ö r m é n y b e n élt, de eleinte és elvétve később is szerkesztettek lapot a városon kívül, elsősorban Debrecenben. Bebizonyosodott azonban, hogy az adott közlekedési, hírközlési viszonyok mellett s hetente legalább egyszer m e g j e l e n ő lapnál hosszú távon ez n e m volt célravezető. Ezt a nehézséget legvilágosabban dr. Benedek János országgyűlési képviselő f o galmazta meg, a m i k o r 1911 j a n u á r j á b a n lemondott a H-Böszörményi Hírlap n e m rég átvett szerkesztői tisztjéről. Utóda Benedek döntését a következőképpen indokolta: „nagyon bajos dolog olyan ú j s á g főszerkesztőjének lenni, amely 20 m é r földnyi távolságban a n é l k ü l jelenik meg, hogy a főszerkesztőnek fogalma is lenne előzetesen arról, m i t fog írni az ú j s á g T m S b á r Benedek J á n o s t elhatározásában befolyásolhatta a l a p j á b a n n é h á n y héttel előbb lezajlott, személyeskedéssé f a j u l t , nézeteltérésből eredő szóváltás, tény az, hogy egyetlen Debrecenből szerkesztett lap sem bizonyult életképesnek. Előbbi állításunkkal ellentétesnek tűnik, hogy a legelső böszörményi újságot, a H.-Böszörményi Hírlapot is Debrecenben szerkesztettek, méghozzá színvonalasan, s jól. M a g á n a k a lap a l a p í t á s á n a k a gondolatát is idegenek, Vértesi Arnold és Karczag Vilmos vetették fel. Vértesi, m i n t kiadó anyagilag volt érdekelve a vállalkozásban, Karczag Vilmos író, publicista, később színiigazgató, ebben az időben a Debreczeni Ellenőr segédszerkesztője pedig a lapalapítás szellemi r é szében. 24 Ök toborozták a szerkesztőséget és a m u n k a t á r s a k a t is. A lap első főszerkesztője Kovács Endre lett, de m á r a második számban felkerült a lapra Sólyom Antal böszörményi r e f o r m á t u s tanító neve is, aki a tényleges szerkesztői m u n k á t végezte. Ezt p e r d ö n t ő e n n e m is Szinnyei József nagy m u n k á j á b a n olvasható életrajzi adat bizonyítja, h a n e m m a g á n a k Kovács E n d r e szerkesztőnek

21 A c í m v á l t o z a t o t a S a j t ó b i b l i o g r á f i a i. m . n e m említi. A változat 1911. nov. 19-től (I. évf. 10. sz.) a l a p m e g s z ű n é s é i g él. Az e m l í t e t t c i k k e k az 1911. dec. 3. és 10. s z á m b a n . 22 H .-Böszörmény és Vidéke. 1893. júl. 30. III. évf. 28. sz. 1—2. 23 H.-Böszörményi Hírlap. 1911. j a n . 6. IV. évf. 1. sz. 24 Hajdú-Böszörményi Hírlap. 1883. 5. sz. V i r r a d a t H a j d ú b ö s z ö r m é n y b e n . Karczag Vilmosról: M a g y a r É l e t r a j z i L e x i k o n . I. Bp. 1967. 859.

14

a nyilatkozata, amelyben elismerte, hogy a tényleges szerkesztői m u n k á t valóban Sólyom Antal végezte. 20 Sólyom Antal egyébként a századvég és a századforduló H a j d ú b ö s z ö r m é n y é nek kiemelkedő közéleti egyénisége volt. 26 B i h a r megyében, F u r t á n született ugyan, s Debrecenben tanult, de m á r 1869-ben a h a j d ú b ö s z ö r m é n y i óvoda t a n í tója lett, m a j d pedig ugyanitt rendes tanító. Évekig töltötte be az egyházmegyei tanítótestület jegyzői tisztjét, előbb választmányi tag, később pedig a testület elnöke lett. H a j d ú b ö s z ö r m é n y m a j d n e m v a l a m e n n y i társadalmi egyesületében, népkörében, olvasókörében stb. vállalt valamilyen szerepkört. Több vidéki h í r lapnak is levelezője vagy m u n k a t á r s a volt. F ő m u n k a t á r s a és utóbb négy évig s a jogutódnál, a Református Tanítók főszerkesztője a Protestáns Néptanítónak, Lapjánál is f ő m u n k a t á r s k é n t dolgozott. Az első h a j d ú b ö s z ö r m é n y i újságok életében játszott jelentős szerepet úgy is m i n t szerkesztő, úgy is m i n t m u n k a t á r s a viszonylag fiatalon e l h u n y t dr. Gacsó KálmánHajdúböszörményben értelmiségi családban született. A jogot B u d a pesten végezte, s a városba tiszti ügyészként került vissza. 1892-ben a S z a b a d elvű P á r t képviselőjelöltje, de visszalépett. Jó szerkesztő volt! A H.-Böszörményi Hírlap szerkesztését 1884. augusztus 3-án vette át. A Hajdúböszörményt 1891. j a n u á r 1-től szerkesztette. Legnagyobb é r d e m e azonban a H.-Böszörmény és Vidéke indítása, amelynek első szerkesztője volt, s amelyet 1892. augusztus 28-ig egyedül, 1893. április közepéig pedig Porcsalmy Gyulával közösen szerkesztett. Az ú j s á g o k b a általában vezércikkeket, gyűlési tudósításokat és különféle híreket írt. Kifejezetten jó és színvonalas ú j s á g volt az általa szerkesztettek közül a H .-Böszörményi Hírlap és a H.-Böszörmény és Vidéke. Nem m o n d h a t ó ez el a Hajdúböszörményről, amelynél a személyi egyenetlenkedés, a gyakori szerkesztőés f ő m u n k a t á r s v á l t á s szerkesztésbeli bizonytalanságot eredményezett. A dualista kor legjellegzetesebb helyi újságszerkesztő és újságíró egyénisége kétségkívül Porcsalmy Gyula volt, akinek tevékenysége egy egész történelmi korszakot ölel át.2* Porcsalmy 1865-ben született Érszentkirályon. Édesapja is t a nító volt, maga is tanítóképzőt végzett Debrecenben. 1886-ban került H a j d ú b ö szörménybe, ahol a város életében h a m a r o s a n fontos és jelentős szerepet j á t szott. Volt városi képviselő, a r e f o r m á t u s egyház presbitere, megyebizottsági tag, tantestületi elnök. M á r 1886-ban jelentkezett cikkeivel a Szabolcsi Szabadsajtóban, s később is írt nyíregyházi és debreceni lapokba. Jelentek meg cikkei néh á n y fővárosi lapban is, valamint humorisztikus lapokban, a Verhovai Függetlenség és az Urambátyám hasábjain. Szépírói ambíciókkal rendelkező szerkesztő volt, akinek folytatásos regényei is jelentek meg. Ilyen volt például a Debreczeni Ellenőrben a „Sors keze". Legnagyobb hatású m u n k á j a kétségtelenül az a Boda Katalin, amely először folytatásokban a H.-Böszörmény és Vidéke h a s á b j a i n jelent meg, m a j d könyv a l a k b a n 1893-ban. Az 1920-as években ú j a b b kiadást é r t meg, s H a j d ú b ö s z ö r m é n y b e n valódi népszerűségre tett szert. További m u n k á i : Az elpusztult család és a Mesterleány c. regények. Politikai nézeteit a negyvennyolcasság jellemezte: éveken át titkára volt a 48-as körnek. 1898-ban nősült, tizenegy g y e r m e k e t nevelt fel. Porcsalmy m á r 1891 szeptemberétől részt vállalt 25 Vö. H. Fekete P. i. m . 26 É l e t r a j z a : Szinnyei József: M a g y a r írók élete és m u n k á i . XII. k. Bp. 1908. 1226. Vö. H a j d ú B ö s z ö r m é n y és Vidéke. 1896. 19. sz. 27 N e k r o l ó g j a . H.-Böszörmény és Vidéke. 1900. á p r . 8. X. évf. 14. sz. 28 É l e t r a j z a : Szinnyei J. i. m . XI. k. Bp. 1906 400—41. N e k r o l ó g j a : Hajdúböszörmény és Vidéke. 1925. dec. 5. XXXV. évf. 48. sz.

15

a H.-Böszörmény és Vidéke szerkesztésében, noha a lapon ezt a k k o r m é g n e m t ü n t e t t é k fel. Az 1892. é v f o l y a m 35. számától (augusztus 28.) kezdve azonban m á r hivatalosan is szerkesztőként szerepelt dr. Gacsó K á l m á n mellett, 1893. április 16-tól pedig teljesen át is v e t t e az ú j s á g szerkesztését. Figyelmet érdemel, hogy a két különböző p á r t á l l á s ú szerkesztő között súrlódások n e m voltak, sőt a m i k o r Gacsó távozott, meleg h a n g ú üzenetben szólította fel a lap olvasóit Porcsalmy pártolására. Ügy látta, hogy a n n a k „szakavatott szerkesztése a l a t t . . . a lap tov á b b r a is épp oly híven, lelkiismeretesen f o g j a a közügyeket szolgálni, m i n t eddig". S v a l ó b a n ! Porcsalmy neve ezt követően szinte másfél évtizeden keresztül összeforrt a H.-Böszörmény és Vidékével. 1900-ig egyfolytában szerkesztette a lapot, e k k o r rövid időre megvált u g y a n tőle, de h a m a r o s a n — 1900 n y a r á n — visszatért, s szerkesztőként dolgozott t o v á b b 1907-ig. E z u t á n még rövidebb ideig dolgozott a lapnál szerkesztőként, 1911-ben és 1912-ben. Az újságszerkesztéstől a z o n b a n n e m m a r a d t távol. Alig mondott le a H.-Böszörmény és Vidéke szerkesztéséről, nevével h a m a r o s a n egy ú j lap, az 1908-ban indult H-Böszörményi H í r l a p fejlécén találkozunk. Ezt 1910 közepéig szerkesztette, ekkor visszament a H.-Böszörmény és Vidékéhez, hogy o n n a n 1912 közepén ismét visszatérjen a H a j d ú b ö s z ö r m é n y i Hírlaphoz, s szerkesztőként tevék e n y k e d j e n tovább egészen a lap megszűntéig, 1916-ig. Dobó S á n d o r (1864—1931) szerkesztői, újságírói tevékenysége külön színfoltj á t képezi a város sajtótörténetének. 2 9 B á r kétségtelen, hogy szoros kapcsolatban állott a városi hetilapokkal is, tevékenységét mégis a Tanítók Lapja f é m jelzi, amely m a j d n e m n é g y évtizeden keresztül elválaszthatatlanul f o r r t össze nevével, s amely az egyetlen H a j d ú b ö s z ö r m é n y b e n szerkesztett, de országos jellegű lap volt, s amelyet itt is n y o m t a t t a k . Dobó Sándor H a j d ú b ö s z ö r m é n y b e n született, a tanítóképzőt Zilahon végezte, s 1887-ben k e r ü l t vissza t a n í t ó k é n t szülővárosába. 1886-ban m á r írásai jelenek m e g a Szabolcs me gyei Közlönyben, m a j d a Hajdúböszörmény és Vidékében. 1891-ben f ő m u n k a t á r s a lett a Protestáns Tanítók Lapjának, s t a n ü g y i cikkeket írt a Népiskolai Lapba, a Protestáns Néptanítóba és a Bars vármegye című lapba. 1892 áprilisától szerkesztette és adta ki a Tanítók L a p j á t , amelyet kisebb-nagyobb megszakításoktól eltekintve haláláig folytatott. Nevéhez fűződik 1893-ban a Haladás szerkesztése. 1900/1901ben rövid ideig szerkesztője volt a H.-Böszörmény és Vidékének, 1910 közepétől pedig az év végéig dr. Benedek J á n o s főszerkesztő mellett felelős szerkesztője a H-Böszörményi H í r l a p n a k . Kemény, sokszor m á r - m á r radikális h a n g v é t e l ű cikkeiről volt nevezetes. „ H u szonnyolc éve, hogy h í r l a p í r ó vagyok, e hosszú idő alatt tollamat m i n d e n k o r m e g n y o m v a f o r g a t t a m . . . " — írta 1910-ben. au Elévülhetetlen érdemei v a n n a k a m a g y a r tanítóság társadalmi, gazdasági, kulturális helyzetének javításáért folytatott h a r c b a n . S z á m t a l a n t á r s a d a l m i tisztséget töltött be a különböző tanítói szervezetekben, tiszteletbeli elnöke volt a Magyarországi Tanítók Országos Szövetségének, t a g j a volt a h a j d ú b ö s z ö r m é n y i városi t a k a r é k p é n z t á r igazgatótanácsának, H a j d ú v á r m e g y e törvényhatósági bizottságának, s éveken keresztül volt elnöke a Gönczy-egyesületnek is. 1924-ben Vodianer-díjat k a p o t t ! Politikai nézeteit tekintve 48-as, egy időben jegyzője volt a p á r t megyei szervezetének, s

29 Életrajza: Szinnyei J. i. m . II. k. Bp. 1893. 917—918. N e k r o l ó g j a i : Hajdúböszörmény. 21. és Tanítók Lapja. 1931 m á r c . 30 H.-Böszörményi Hírlap. 1910. okt. 14. III. évi. 41. sz.

16

1931. f e b r .

fontos szerepet töltött be a h a j d ú b ö s z ö r m é n y i szervezet életében is. Meghitt b a r á t j a volt dr. Benedek J á n o s függetlenségi képviselő. Dr. Molnár István (1875—1943) gimnáziumi t a n á r , nyelvtudós, műfordító, ú j ságíró-szerkesztő, a legsajátosabb k a r a k t e r századunk első felének H a j d ú b ö s z ö r ményében. 3 1 Természettudományokból és filozófiából doktorált, de igazán az irodalom és n y e l v t u d o m á n y o k érdekelték. Kivételes intelligenciával és m ű v e l t séggel rendelkezett, s eszmevilága leginkább a polgári radikálisokéval rokonítható. 1901-ben kezdett publikálni a H.-Böszörmény és Vidékében. Fordításai, tárcái jelentek meg, sőt 1903-ban r i p o r t j a is. Ez év március 14-én Porcsalmy Gyula felelős szerkesztő mellett Szolnoky Gerzson és Szy Zsigmond társaságában a lap h a r m a d i k f ő m u n k a t á r s a . 1907. április 6-án m á r a H.-Böszörmény és Vidéke főszerkesztője, f ő m u n k a t á r s a pedig Almásy K á l m á n r e f o r m á t u s tanító. 1910 f e b r u á r j á i g egyedül látta el feladatát, e k k o r kerül mellé Rábold Gusztáv. 1910 m á j u s á b a n megvált a szerkesztéstől, m i n d e n bizonnyal azért, m e r t a H a j dúböszörmény és Vidéke nyíltan a M u n k a p á r t oldalára állt. Molnár 1911 legvégén t é r t csak vissza a laphoz, az utolsó két számot m á r ő szerkesztette, akárcsak az egész 1912-es évfolyamot. 1913-ban csak n o v e m b e r 14-től szerkeszti ismét 1914 derekáig. A nagy szerkesztői egyéniségeken kívül g y a k r a n kapcsolódtak a helyi ú j s á gokhoz — rendszerint szerkesztői válságok idején — olyan helybeli értelmiségiek, akik egyébként az írói gárdához tartoztak. Ilyen volt például U. Szabó Lajos, Rábold Gusztáv gimnáziumi tanár, Bokor József, Fenyvesi Sándor b a n k tisztviselő, Bakóczi Endre r e f o r m á t u s lelkész, Harsányi Ferenc gimnáziumi t a n á r a H.-Böszörmény és Vidékénél, továbbá Schmidt Frigyes a H-Böszörményi Hírlapnál.' 2 Az esetenként f e l b u k k a n ó f ő m u n k a t á r s a k , főszerkesztők (a felelős szerkesztő mellett), akik t u l a j d o n k é p p e n a mai fogalmaink szerint rovatszerkesztők voltak, szintén a a lapok írói g á r d á j á b ó l toborzódtak. Megemlíthetjük azt a gyakorlatot, hogy szerkesztőváltásnál a kiadótulajdonos g y a k r a n a maga nevét t ü n t e t t e fel szerkesztő gyanánt, a m i n t azt például Szabó Ferenc is nem egyszer tette. 3 3 Szólanunk kell még a városon kívül élő szerkesztőkről is, akik ha döntően nem is t u d t á k meghatározni a helyi újságok k a r a k t e r é t , gyakorlatuknál, tapasztalataiknál és összekötöttetéseiknél fogva mégis pezsdítően h a t o t t a k a helyi sajtó életére. T u l a j d o n k é p p e n H a j d ú b ö s z ö r m é n y b e n élt a Jászberényből ide költözött Czaich T. Gyula, a rövid életű Hajdúböszörmény (1890—1891) szerkesztője, aki e próbálkozás u t á n nem játszott többé szerepet a város sajtóéletében. 3 ' 1 Leginkább a debreceni szerkesztők játszottak szerepet a böszörményi sajtó berkeiben, mint például Kovács Endre, a H.-Böszörményi Hírlap (1883—1884) szerkesztője, Tímár Imre (Hajdúvidék), dr. Erdély Lajos és dr. Benedek János. Budapesti volt Seitz Tivadar, a H a j d ú s á g egyetlen s z á m á n a k szerkesztője. 3 ' A debreceniek közül f ő m u n k a t á r s a k is kerültek ki, ilyen volt dr. Király Péter ügyvéd, aki magvas elméleti cikkeket írt a H a j d ú b ö s z ö r m é n y és Vidékébe. 31 Bencsik János—Nyakas Miklós: A m ű v e l ő d é s t ö r t é n e t e 1876-tól n a p j a i n k i g . H a j d ú b ö s z ö r m é n y t ö r t é n e t e i. m. 547—585. és dr. Kövér Sándor: E m l é k e z é s dr. Molnár I s t v á n r a . A h a j d ú b ö s z ö r m é n y i Bocskai I s t v á n G i m n á z i u m j u b i l e u m i e m l é k k ö n y v e . 1621—1971. D e b r e c e n — H a j d ú b ö s z ö r m é n y . 1973. 64—68. 32 Dr. U. Szabó 1900-ban, Rábold—Bokor 1910-ben, S c h m i d t 1911-ben, B a k ó c z y pedig 1917-től szerkesztette. 33 Szabó F e r e n c n y o m d a t u l a j d o n o s , m i n t s z e r k e s z t ő : 1900 a u g u s z t u s , 1910 j ú n i u s — j ú l i u s , 1916. nov. 20.—1917. j a n . 17. 34 H. Fekete P. i. m. 35 Seitz s z e m é l y é r ő l közelebbit n e m t u d u n k , de a szerkesztőség B u d a p e s t e n volt.

17

A legtöbb esetben s a j n o s n e m sikerült kideríteni, hogy m i é r t k e r ü l t sor a szerkesztőváltásokra. Az m i n d e n e s e t r e bizonyos, hogy az okok n a g y o n sokrétűek lehettek. Anyagi természetűek éppúgy közrejátszhattak, m i n t családi, egészségügyi vonatkozásúak. A pillanatnyi politikai erőviszonyok é p p ú g y befolyásolhatt á k a döntéseket, mint a v á r o s h a n g a d ó köreinek véleménye. Valószínű családi okok m i a t t léphetett vissza a H.-Böszörmény és Vidéke szerkesztésétől 1893-ban dr. Gacsó Kálmán, bizonyára politikai meggyőződésből vonult vissza dr. Molnár István, Balassa Sándor pedig, aki hivatásos újságíró volt Debrecenben, s aki 1913-ban rövid ideig szerkesztette a H a j d ú b ö s z ö r m é n y és Vidékét, azért vált meg a laptól, m e r t m u n k a b é r é t Szabó F e r e n c kiadótulajdonos n e m fizette meg. 3b A különböző pártállású és k a r a k t e r ű szerkesztők m u n k a s t í l u s á b a n voltak u g y a n jól érzékelhető különbségek, a b b a n azonban v a l a m e n n y i e n megegyeztek, hogy igyekeztek l a p j u k a t n y i t o t t á tenni, s az ellentábor h a n g j á n a k is helyet biztosítani. A későbbi t ö r t é n e l m i korszakok gyakorlatától eltérően v a l a m e n n y i e n döntően helyi kérdésekkel foglalkoztak. A legtömörebben ezt Porcsalmy Gyula fogalmazta m e g : „Mi országos eseményeket n e m h i r d e t ü n k . A mi l a p u n k helyiérdekű, s legföllebb közel v i d é k r e szorítkozik . . . " Ettől f ü g g e t l e n ü l azonban P o r csalmy Gyula is azt vallotta, hogy a külvilág híreiről azért meg kell emlékezni, gondolni kell azokra, „ k i k n e k nincs m ó d j u k b a n fővárosi lapot járatni". 3 7 E szerkesztői m a g a t a r t á s alól t a l á n némileg csak dr. Molnár István személye volt kivétel, aki vezércikkeiben k o n k r é t nagypolitikai eseményekkel r i t k á n foglalkozott, a n n á l szívesebben elméleti kérdésekkel. Jellemző kortörténeti jelenségként é r t e l m e z h e t j ü k , hogy szinte v a l a m e n n y i e n panaszkodtak a szerkesztés nehézségeire. Porcsalmy Gyula így v a l l o t t : „A vidéki hírlapirodalom csak szűk k ö r b e n m o zoghat. Igaz ugyan, hogy tekintettel kell lennie általános dolgokra is, de p r o v i n ciális helyzete egy város vagy vidék érdekeire szorítja." S r á a d á s u l a vidéki h í r lapírónak számtalan nehézséggel kell megküzdeni, „csodálatos, hogy a t á r s a d a lomnak . . . a tanító és a hírlapíró a mostoha gyermekei". K o n k r é t a n a k ö v e t k e zőket említi: „Személyes tekintetek, a lap nehéz anyagi ügyei, táncolások, közöny, n e m r i t k á n rosszakarat állanak a vidéki hírlapirodalom ú t j á b a n " . É p p e n ezért a szerkesztők helyzete sem irigylésreméltó, hiszen csak „óvakodva lehet m u n k á l k o d n i " . Ráadásul l é p t e n - n y o m o n közönnyel és gáncsoskodással kell m e g küzdeni. Szerencsére H a j d ú b ö s z ö r m é n y b e n csak közönnyel találkozhatunk, g á n csoskodással n e m — írta. V a j o n m e n n y i r e h i h e t ü n k neki? Igen tiszteletreméltó szerkesztői elvet h i r d e t e t t meg akkor, a m i k o r fellépett a m i n d e n á r o n való szenzációhajhászás, s felelőtlen közlések ellen. Szerinte meg kellene szüntetni a Nyílt tér rovatot, m e r t aki e n n e k igénybevételére szorul, az f o r d u l j o n a bírósághoz. K á r h o z t a t j a , hogy a hírlapok némelyike „hivatásszerűen űzi a házasságtörési d r á m á k , öngyilkosságok, b ű n ö s cselekmények közlését". Ezáltal az újságírás szelleme, célja f e r d ü l el.38 Más kérdés, hogy a f e n t i elvet m a g a Porcsalmy Gyula sem t u d t a megvalósítani, sőt egy ízben ilyen ü g y kapcsán m a g a is bíróság elé k e r ü l t sajtó vétségért. 3 '*

36 Balassa Sándor szerkesztői t e v é k e n y s é g é t a S a j t ó b i b l i o g r á f i a i. m . n e m említi. 1913. f e b r . 1-től t e v é k e n y k e d e t t j ú n i u s i g , m á r c . 15-től s z e r k e s z t ő t á r s a B e k e Antal. J ú n i u s 14-től szept. 13-ig a s z e r k e s z t é s é r t „ f e l e l ő s a k i a d ó " . A Balassa—Szabó e l l e n i é r e H. Fekete P. i. m . 37 H.-Böszörmény és Vidéke. 1896. j a n . 1. VI. évf. 1. sz. és uo. 1898. okt. 9. VIII. évf. 41. sz. 1» 38 U o : 1893. j ú l . 30. III. é v f . 28. SZ. 1—2. 39 Uo.' 1907. a u g . 3. XVII. é v f . 31. sz. E g y n a p e l z á r á s r a és 20 K. b ü n t e t é s r e ítélték.

18

Az azonban kétségtelen, hogy szerkesztése alatt k o r á n t s e m jelent meg a n n y i szenzációhajhászó hír, m i n t például 1913-ban, amikor a H a j d ú b ö s z ö r m é n y és Vidékét a hivatásos újságíró, Balassa Sándor szerkesztette. Maga Porcsalmy Gyula is azt vallotta, hogy az ú j s á g n a k n e m elég m a g á t a t é n y a n y a g o t közölni, k o m m e n t á r is kell, hogy vállalt f e l a d a t á t betölthesse. Ezt az elvet és szerkesztői gyakorlatot azonban igazán n y o m a t é k o s a n dr. Molnár István fogalmazta meg. A „sajtónak n e m k r ó n i k á t írni a feladata, h a n e m igenis a közvélemény irányítása". Ezzel szemben a böszörményiek elvárása egészen m á s volt. az számított jó ú j s á g í r ó n a k , akinek egész szellemi erejét az kötötte le, hogy pontosan elszámoljon a városi közgyűlésekről és a bálokról. „A mi közönségünk, jól tudom, csak eseményeket vár, á m hozzá f o g j u k szoktatni, hogy gondolatokat v á r j o n " . A vidéki hírlapírás nehézségei azért is szembeötlőek, m e r t kis városon „minden egyéb akad, csak az nem, amiről írni lehetne. Azaz volna elég tárgy, de legnagyobb része olyan, ami nagyon hasonlít a polynéziaiak t a b u törvényéhez". A legtöbb dologról ugyanis „nem szabad írni". A város ügyeivel kapcsolatban a hírlapírónak ö n k é n t kínálkozna a kritika. Igen ám, de ez „elválaszthatatlan a személyiségektől, ami megint t a b u " . Ráadásul „politizálnunk n e m szabad, de n e m is lehet", írta. Éppen ezért a vidéki újságírók dolga n a g y o n n e héz, önmaga becsülése n e m engedi meg, hogy egy bizonyos szintről leszálljon, d e érzi, hogy n e m értik meg. Máig érvényes gondolatot fogalmazott m e g a k k o r r a m i k o r leszögezte, hogy „lehet valaki fővárosi gondolkozású vidéken is, lehet vidéki gondolkozású a fővárosban is". Nem csekély büszkeséggel hozakodott elő az általa szerkesztett újság p é l d á j á v a l ; „Mondja meg b á r m e l y olvasónk, m e n y nyivel állunk alatta, mi Böszörmény és Vidéke a fővárosi színvonalnak". „Bírálni és ócsárolni könnyű, de t e r e m t e n i és alkotni, az m á r n e h é z " — v á g t a oda szerkesztési elveit a bírálóknak. 4 0 Érdemes megfigyelni a két szerkesztői egyéniség — Porcsalmy és Molnár — vélekedését Tisza István készülő, s t ö r t é n e t í r á s u n k által közismerten reakciósnak bélyegzett sajtótörvényéről. Mindketten a g g o d a l m u k n a k a d t a k hangot, d e a különbség óriási volt közöttük. Porcsalmy úgy látta, hogy a b b a n sok jó v o n á s is van, m e r t „eddig sok m i n d e n f é l e kétes exisztencia csőszködhetett a sajtó b e r keiben". Ezeket ki kell irtani. Ettől függetlenül azonban alaposan át kell g o n dolni az egész tervezetet, s n e m úgy kell megcsinálni, ahogyan a k o r m á n y a k a r ja. 41 Dr. Molnár István azonban elvi álláspontra helyezkedett: „Az igazi, eszményi s a j t ó t ö r v é n y n e k csak egyetlen p a r a g r a f u s a lehet, azt írni meg, ami t ö r tént és ahogyan történt s tovább hogy az ember csak úgy szóljon írásban, a h o gyan érez és gondolkodik". Az egyéni meggyőződést t e h á t a legszorosabban k a p csolta össze az újságírói hivatással, s vallotta: a leírtakért az erkölcsi felelősséget m i n d e n k o r vállalni kell. „Ha írok valamit, aláírom a nevemet. Nem t ü n t e tés, n e m hencegés az, nem kérdéses az, ha valaki egy közleménynek aláírja a n e v é t . . . Azt fejezem ki, amit írtam, felelős vagyok most és mindenkor"/' 2 S h a ezt az újságírói m a g a t a r t á s t n e t á n természetesnek is érezzük, a maga k o r á b a n , s különösen a nagyvárosi sajtónál k o r á n t s e m volt az! A legtöbb ú j s á g n á l szóba sem k e r ü l t az elvi m a g a t a r t á s kérdése, csupán a szakmai rátermettség. 4 3

40 Uo. 1907. m á j . 25. XVII. évf. 21. sz. S p e c t a t e u r á l n é v e n . 41 H.-Böszörményi Hírlap. 1913. nov. 14. VI. évf. 46. sz. 42 Hajdúböszörmény és Vidéke. 1914. á p r . XXIV. évf. 15. sz. 5. és uo. 1908. á p r . 4. XVIII. é v f . 14. sz. A s a j t ó f ü g g e t l e n s é g e . 43 Horváth Zoltán: M a g y a r s z á z a d f o r d u l ó . Bp. 1974. 332—334.

19

Más szerkesztők v a g y r i t k á n a d t a k programot, vagy pedig olyat, amely a P o r csalmy-féle elvek h a l v á n y u t á n z a t á n a k tűnik. Kivétel ez alól Dobó S á n d o r és dr. Benedek János tevékenysége. Dobó Sándor hallatlan m u n k a b í r á s á t jórészt lekötötte a Tanítók L a p j á n a k szerkesztése, amely t u l a j d o n k é p p e n i h a j d ú b ö s z ö r ményi lapnak s e m m i k é p p e n sem tekinthető, dr. Benedek János pedig csak rövid ideig működött mint szerkesztő, s ebben a minőségben a jól ismert negyvennyolcas elveit hirdette meg : „Ismeretes függetlenségi és 48-as elveink, f e n n e n lobogó zászlójává f o g j u k t e n n i e lapot, amelyeket érinthet az ellenfelek gúnyszava, de nem érinthet soha s e m m i szenny". 4 1 Rábold Gusztáv g i m n á z i u m i t a n á r szerint „lapot írni n e m k ö n n y ű dolog . . . jó újságot írni m i n d e n e k f e l e t t t e r h e s feladat". Minden törekvése ezért a r r a irányul, hogy szerkesztése alatt a H. Böszörményi Hírlap „nemcsak újság, h a n e m jó ú j s á g " legyen, olyan amit el is olvasnak. Vezérelvéül azt tűzte ki, hogy „győzzön m i n d e n b e n a jobb"/'"' E pragmatista állásfoglalás Fenyvesi S á n d o r banktisztviselő-szerkesztő esetében n a g y f o k ú óvatossággal is párosult. A m i k o r 1914-ben átvette a Hajdúböszörmény és Vidéke szerkesztését, a következőket vallotta :46 „ . . az a cél lebegett szemem előtt, hogy [a lap] szerkesztésében egységes irány, az olvasó közönség érdeklődéséhez közelebb álló közlemények" jelenjenek meg. Rendkívül fontosnak tartotta a hírszolgálat kiépítését. Nyíltan kijelentette viszont, hogy a városi ügyekben „a bírálat m i n d i g könnyebb, m i n t az alkotás", s éppen ezért a városi vezetésnek lojalitást ígért. Valamennyi szerkesztő — a m i n t l á t h a t t u k — jól szerkesztett, tartalmas, olvasmányos újságot ígért olvasóinak. Ez természetesen nem mindig valósult m e g ! Ennek valóraváltásához a szerkesztő egyénisége, képzettsége, rátermettsége mellett legalább még h á r o m tényezőre volt szükség. Megfelelő, kellően rugalmas, jól átgondolt r o v a t s t r u k t ú r á r a , megbízható, színvonalas írói g á r d á r a és egy olyan nyomdára, ahol az ú j s á g o t a kellő terjedelemben, megfelelő minőségben, időre, gyorsan előállítják.

A rovatok A h a j d ú b ö s z ö r m é n y i lapok jellegzetes r o v a t a i n a k körvonalai m á r a legelső újságnál, a H .-Böszörmény i Hírlap nál kialakultak. Mivel döntően „helyi é r d e k ű " lapnak t a r t o t t a magát, s legfeljebb a h a j d ú v á r o s o k olvasóinak érdeklődésére aspirált, a legjelentősebb írások helyi témával foglalkoztak. E lapnak megszűntéig két nagy, a közvéleményt élénken foglalkoztató t é m á j a volt; a tagosítás kérdése és a Debrecen-—Hajdúnánás közötti vasút ügye, amely H a j d ú b ö s z ö r m é n y v a s ú t hálózatba való bekapcsolását is jelentette. A helyi és h a j d ú s á g i t é m á k o n kívül a lapnak volt országos és a nagyvilág eseményeit taglaló része, tárcarovata, t a n ügyi, közgazdasági és h í r r o v a t a , hazánk és külföldi rovata. Az utolsó oldalt r e n d szerint szerkesztői üzenetek és jórészt debreceni vonatkozású hirdetések töltötték ki. Az 1890/9l-ben m e g j e l e n ő H.-Böszörménynek a vezércikk mellett v a n hírrovata, h u m o r r o v a t a , t á r c á j a és úgynevezett csarnok rovata a közérdekű írások 44 H.-Böszörményi Hírlap. 1910. a u g . 12. III. évf. 32. sz. 45 Uo. 1911. j a n . 20. IV. é v f . 3. sz. N é h á n y szó ö n m a g u n k r ó l . 46 Hajdúböszörmény és Vidéke. 1914. aug. 8. XXIV. évf. 32. sz.

20

számára. E lapnál egyébként szembeötlően jelentkeztek a n e m kellően tagolt rov a t s t r u k t ú r á b ó l adódó bizonytalanságok, amelyet a m u n k a t á r s i gárda szemmel látható foghíjassága is aláhúzott. Szívesen közölt hosszú t e r j e d e l m ű , túlságosan is általános vonatkozású írásokat; szűkös híranyaggal dolgozott, kevés a t u d ó sítás, túl sok a tárca és a maga k o r á b a n is silánynak m o n d h a t ó irodalmi t e r m é k . A H.-Böszörmény és Vidékének megindulását követően p á r év alatt sikerült kialakítania azt a rovatszerkezetet és írói gárdát, amely n a g y b a n hozzájárult a lap sikeréhez. Nem csekély elégedettséggel állapíthatta meg a szerkesztő 1896. j a n u á r elsején, hogy a „városban e lap előtt 10 év alatt 5 lap keletkezett", de egy sem volt életképes. A sikert többek között abban látta, hogy a „ f ő h a n g s ú l y t m i n d e n e s e t r e a helyi kérdésekre és h í r e k r e f o r d í t j u k , úgy az egyházi, mint a városi ügyeket tekintve. A megyéről is rendesen hozunk tudósítást". A l a p n a k volt még a fentieken kívül tanügyi és közgazdasági rovata, t á r c a r o v a t a — ,,a szépirodalmi írók . . . s mi fő, főleg helybeli írók" — számára, s ígérte, hogy az ipari és kereskedelmi életet is figyelemmel kísérik. „Szóval l a p u n k b a n , ha egyszerre n e m f é r n e is, de időnként mindazon rovat feltalálható lesz, ami egy t á r sadalmi laptól elvárható" — o l v a s h a t j u k Porcsalmy Gyula szerkesztő ígéretét. A Hajdúböszörmény és Vidéke 1900. jan. 21-i számának például a következő volt a szerkezete. Vezércikk, Tárca, Hírek, Az anyakönyvi hivatalból, Mulatság, Irodalom és művészet, Csarnok, Közgazdasági és Szerkesztői üzenetek. Ami a terjedelmi megoszlást illeti, álljon itt egy adat jellemzésül. Az ú j s á g 1901. július 28-i számában a vezércikk, a tárca, a városi hírek m a j d n e m négy teljes oldalt töltött ki, a rövid hírek pedig az ötödik és hatodik oldalt. Ezután következtek a kis- és nagyhirdetések, közlemények. Ezekre még visszatérünk, de m á r itt jelezzük, hogy fontos szerepet töltöttek b e a lapok életében, s ha a hirdetések szám a megkövetelte, úgy a l a p t e r j e d e l m e t is gondolkodás nélkül növelték. A hirdetések átlag két, két és fél oldal t e r j e d e l m ű e k . Vigyáztak azonban a r r a , hogy a hirdetés n e m e n j e n az ú j s á g t a r t a l m á n a k rovására, így volt ez még a k k o r is, ha első pillantásra a hirdetések a r á n y t a l a n u l soknak tűnnek, rendszerint ugyanis megnövelt lapterjedelemmel állunk szemben. Ha a hirdetések az ú j s á g publicisztikai r o v a t a i n a k t e r j e d e l m é t csökkentik, a k k o r rendszerint a lap válságának leh e t ü n k tanúi. Ezt figyelhettük meg a H-Böszörményi Hírlap 1915-ös és 1916-os évfolyamaiban. Dr. Molnár István szerkesztésében a H a j d ú b ö s z ö r m é n y és Vidéke, anélkül hogy a lap szerkezete alapjaiban változott volna, észrevehetően kevesebb teret biztosított a városi események krónikaszerű nyomonkísérésének, több helyet adott a nagyvilág híreinek és elméleti k é r d é s e k n e k . Dr. Molnár István szerkesztői tevékenységéhez egy újszerű kezdeményezés is fűződik, az ú j s á g m e l l é k l a p j á n a k a megteremtése, amely Morgó néven 1908-ban és 1909-ben jelent meg. Az élclapot Molnár gyakorlatilag egymaga írta t ö b b n y i r e Diogénesz T e u f e l s d r ö k h álnéven. H e t e n t e jelent meg, de az egyes számoktól függetlenül is beszerezhető volt. A négy oldal t e r j e d e l m ű élclap sajátos görbe t ü k r ö t t a r t a helyi társadalom h a n g adó körei elé. Az első száma 1907. december 21-én jelent meg, az utolsó pedig 1909. december 5-én, tehát két évet élt. 47 Porcsalmy Gyula 1911-ben más módszerrel kísérletezett. K a l e n d á r i u m o t ó h a j tott rendszeresíteni, amint azt sok m á s lap is tette. Bocskay-naptár néven tervezte, s úgy látta, régi óhaj, hogy „legyen olyan naptár, amely szövegi részében 47 M e g t a l á l h a t ó : DEK. S a j t ó b i b l i o g r á f i a i. m . 563. tétel. A H a j d ú s á g i M ú z e u m a t e l j e s 1908. é v folyammal rendelkezik.

21

tisztán a h a j d ú n é p s a h a j d ú v á r o s o k . . . m ú l t j á v a l . . . foglalkozzék. Szóval egy valódi h a j d ú k a l e n d á r i u m legyen". Közölni a k a r t a a megye és a h a t h a j d ú v á r o s tiszti címtárát, az iparosok, kereskedők névsorát, a h a t h a j d ú v á r o s történetét, s lett volna b e n n e h a j d ú r e g é n y , h a j d ú a d o m a . P é l d á n y s z á m á t 30 000-re tervezte. 4 0 Megvalósulásáról a z o n b a n n e m t u d u n k .

A munkatársak A H.-Böszörményi H í r l a p olyan v o n a t k o z á s b a n is p é l d a m u t a t ó h a g y o m á n y t t e r e m t e t t , hogy kitűnő szerzői gárdát t u d o t t m a g a körül felsorakoztatni, olyanokat, akik a későbbi böszörményi újságok életében is jelentős szerepet vállaltak. A böszörményiek közül itt t ű n t fel Imre József, Galánfy Lajos és Bakóczi János, a nem helybeliek közül említést érdemel Karczag Vilmos, Vértesi Arnold és Porcsalmy Soma. Imre József 1883 ó t a 1899-ben bekövetkezett haláláig a városban keletkezett szinte v a l a m e p n y i h í r l a p m u n k a t á r s a volt. 49 Debrecenben született 1858-ban, szülővárosában tanult, s itt végezte a tanítóképzőt is. 1878-ban lett r e f o r m á t u s tanító H a j d ú b ö s z ö r m é n y b e n . A helyi ú j s á g o k o n kívül társadalmi, tanügyi és t e r mészettudományi c i k k e k e t írt debreceni napilapokba, a Protestáns Tanítók Lapjába és a Természettudományi Közlönybe. Önálló m u n k á i is jelentek meg (Földrajzi Kézikönyv, 1892 és 1896; Természetrajz, 1892 és 1896; Kis szavaló, 1892). A H a j d ú b ö s z ö r m é n y é s Vidékénél m i n t a hírrovat ellátója és színi referens m ű ködött. Galánffy Lajos, helybeli királyi közjegyző, kaszinói elnök 1841. m á j u s 7-én született Nyíregyházán. 5 0 1866-ban szerzett jogi diplomát Budapesten, 1875 szept e m b e r é b e n került H a j d ú b ö s z ö r m é n y b e királyi közjegyzőként. Tagja volt a v á rosi képviselő-testületnek, a városi t a k a r é k p é n z t á r igazgatóságának, s fontos szerepet játszott a városi d a l á r d a szervezésében. A helyi ú j s á g o k b a később is r e n d szeresen írt. K u r i ó z u m k é n t említem, hogy ő az első h a j d ú b ö s z ö r m é n y i s a j t ó p e r egyik szereplője (1884). 51 1901-ben h u n y t el. Bakóczi János r e f o r m á t u s lelkész 1834-ben született Debrecenben. 5 2 A teológiát Debrecenben végezte, j á r t külföldi egyetemeken is (Zürich, Genf, Párizs, Heidelberg). 1869-ben k e r ü l t H a j d ú b ö s z ö r m é n y b e , ahol számottevő teológiai m u n k á s s á g a mellett elsősorban helytörténettel foglalkozott. A H.-Böszörményi Hírlapban folytatásos k ö z l e m é n y t tett közzé Töredék adatok a hajdúböszörményi református egyház múltjából címen. Később a böszörményi lapokban, elsősorban a H a j d ú b ö s z ö r m é n y és Vidékében rendszeresen jelentek meg h e l y t ö r t é neti vonatkozású cikkei, írásai, adatközlései. Itt e m l í t j ü k meg, hogy a helyi ú j ságok szinte kivétel n é l k ü l rendszeresen közöltek helytörténeti vonatkozású í r á sokat, nemcsak feldolgozásokat, h a n e m ami m a m á r elképzelhetetlen lenne, t ö r -

48 Hajdúböszörmény és Vidéke. 1911. í e b r . 11. XXVI. évf. 6. sz. N e m t u d u n k közelebbit a r r ó l az akcióról, a m e l y szerint az e l ő f i z e t ő k 1910. s z e p t e m b e r 11-től a j á n d é k k é n t Ország Vasárnapja címm e l ú j szépirodalmi, k ö z g a z d a s á g i hetilapot k a p t a k v o l n a . Vö. 1910. a u g . 13. XX. évf. 50. sz. 3. 49 É l e t r a j z a Szinnyei J. i. m. V. k. Bp. 1897. N e k r o l ó g j a Hajdúböszörmény és Vidéke. 1899. á p r . 9. 50 N e k r o l ó g j a : H.-Böszörmény és Vidéke. 1901. j ú l . 27. 51 Hajdú-Böszörményi Hírlap 1844 II. évf. 48. és 50. sz. 52 É l e t r a j z a Szinnyei J . i. m . I. k. Bp. 1891. 367.

22

téneti forráspublikációkat is. S nemcsak Porcsalmy Gyula l a p j á r a volt ez jellemző! B u t y k a Boldizsár a H a j d ú b ö s z ö r m é n y és Vidékében — amely a k k o r dr. Molnár István szerkesztésében jelent meg — Keresztesi József, egykori h a j d ú böszörményi r e k t o r naplójáról közölt értekezést, a H a j d ú b ö s z ö r m é n y i Hírlap pedig a h a j d ú k idetelepültének 300. é v f o r d u l ó j a alkalmából az első oldalon szóról szóra hozta Báthori G á b o r erdélyi f e j e d e l e m a d o m á n y - és cserelevelét, m i n t a h a j d ú b ö s z ö r m é n y i h a j d ú k birtoklásának alapdokumentumát.'' 3 A példákat szinte tetszés szerinti számban f o l y t a t h a t n á m . M u n k a t á r s a volt a H a j d ú b ö s z ö r m é n y és Vidékének az 1908-ban e l h u n y t M u n kácsy S á n d o r r e f o r m á t u s tanító is, aki elsősorban költeményeket írt, s akinek Rózsalevél címen (Debrecen, 1895) verseskötete is jelent meg. 54 Ugyancsak irodalmi ihletésű m u n k a t á r s a volt Sebestyén Béla r e f o r m á t u s tanító, aki Zavaros időkből címen (Hajdú-Böszörmény, 1900.) regényes elbeszélőkölteményt adott ki huszonhét énekben/' 5 Ha u t a l u n k Porcsalmy Gyula irodalmi, s dr. Molnár István m ű f o r d í t ó i tevékenységére — b á r önálló m ű v e k e t is publikált — a k k o r f ő vonalaiban jeleztük is a helyi újságok irodalmi r e p e r t o á r j á t , amely a fordítások révén a világirodalom klasszikusaitól a helyi nagyságok kétes értékű, sokszor dilettáns alkotásáig t e r j e d t . Egy-egy helyi lap szerkesztősége és m u n k a t á r s i g á r d á j a természetesen mindig sajátos érdekközösséget alkotott, s ha egy-egy erősebb egyéniség itt n e m találta meg a számára megfelelő kereteket, fennállt egy másik lap indításának a lehetősége, a n n á l is inkább, m e r t a v á r o s b a n e k k o r m á r k o n k u r r e n s nyomdász m i n dig a k a d t . 1893-ban például az a Dobó Sándor, aki k o r á b b a n a H-Böszörmény és Vidéke szerkesztőségének dolgozott, összekülönbözött a kiadóval, s h a m a r o s a n egy ú j lap, az a k k o r indult Haladás szerkesztője lett. Hozzájárult ehhez a H.-Böszörmény és Vidéke átmeneti nehézsége is — 1893. j a n u á r 15-e u t á n egy hónapig nem jelent meg —, de h a m a r o s a n ú j r a indult. Dobó a 9. szám u t á n a szerkesztésről lemondott, s ez a lap sorsát megpecsételte. E k k o r állt elő az a f u r c s a helyzet, hogy a végleges megszűnésig a kiadó csak rendkívüli számokat adott ki, m o n d v á n hogy a lapnál nincs rendes szerkesztő. A Haladás b u k á s á t végső fokon a H.-Böszörmény és Vidéke szerzői g á r d á j á n a k hűsége és kitartása okozta. Egyedül Munkácsy Sándor elpártolásáról v a n t u d o m á s u n k , aki a Haladásban verset és helyi híreket közölt. A H.-Böszörmény és Vidéke szerkesztője, Porcsalmy Gyula végül is n e m alap nélkül dicsekedett 1899-ben, a m i k o r azt állította, hogy „olyan írói g á r d a csoportosult l a p u n k köré, melyre büszkék l e h e t ü n k : m e r t a mienk, mi közülünk valók, társadalmi és irodalmi t é r e n is tekintélyek". 5 0 Ettől függetlenül a helyi hírlapirodalom történetében a kellő számú, képzett, színvonalas m u n k a t á r s a k hiánya szinte állandóan éreztette hatását. Különösen nehéz problémát jelentett ez 1898 októbere óta, ugyanis a H.-Böszörmény és Vidéke e k k o r kétszeresére növelte lapterjedelmét. Porcsalmy szerint az ú j s á g így egyike „a legterjedelmesebb vidéki hetilapoknak", s a szerkesztés azért jelent különösen nehéz feladatot, m e r t hiányzik a b e l m u n k a t á r s i gárda. „Pedig itt n e héz a küzdelem, ahol a pártviszály, a városi és egyházi gyűlés t e r m e k b e n is ho53 H-Böszörmény és Vidéke 1909. júl. 17. 3. és H .-Böszörményi Hírlap 1909. a u g . 20. II. évf. 34. sz. 54 É l e t r a j z a Szinnyei J. i. m . IX. k. Bp. 1903. 395. Vö. H.-Böszörmény és Vidéke. 1896. m á j . 1. N e k r o l ó g j a uo.1901. j ú n . 30. XI. évf. 26. sz. 55 É l e t r a j z a Szinnyei J. i. m. XII. k. Bp. 1908. 56 H.-Böszörmény és Vidéke. 1899. j a n . 1. IX. évf. 1.

23

nos, s p á r t é r d e k e k k ü z d e n e k n e m egyszer a közérdek r o v á s á r a " — panaszkodott A lap sikerét többek között a b b a n is látta, hogy a szerkesztőnek és a m u n k a t á r saknak sikerült a p á r t é r d e k e k között ú g y m u n k á l k o d n i , hogy az egyik oldalon sem keltett ellenszenvet. 5 7 A helyi újságok szerkesztőinek m u n k á j a a m a i szerkesztői gyakorlattól a b b a n is különbözött, hogy m a g u k voltak a legtöbbet író m u n k a t á r s a k . A vezércikkek rendszerint tőlük származtak, de ugyanazon a számon belül az egyéni érdeklődéstől f ü g g ő e n más jellegű írásokat is publikáltak. Dr. Molnár István például szépirodalmi f o r d í t á s o k a t orosz, német, angol eredetiből, Porcsalmy pedig folytatásos regényeket és h u m o r o s írásokat. A m i n d e n k o r i szerkesztő tehát egyben a lap legfontosabb ú j s á g í r ó j a is volt! A H a j d ú b ö s z ö r m é n y i Hírlap Porcsalmy beválasztását a városi képviselőtestületbe például a következőképpen k o m m e n tálta: ,,így a városi ü g y e k k e l a lapban ezentúl intenzívebben foglalkozhatunk". 5 8 Nyilvánvalóan ezzel a szerkesztői tevékenységgel hozható összefüggésbe az a gyakorlat, hogy az ú j s á g b a n megjelent cikkeket a szerkesztő-szerzők nagyon sok esetben vagy nem í r t á k alá, vagy pedig álnéven tették közzé. Porcsalmy Gyula például Tiszaháti, Don Caesar, Jules. P. GY., P. y. Gy. a., P - y Gy-a, T-i, D. C., -n — r álneveken is publikált, dr. Molnár István pedig M., M. I., dr. M. I., Diogenész Taufelsdrökh, dr. Diogenész Teufelsdrökh, Melnikoff, Troubadour, P a n u r gos, T r u b a d ú r , Morgó, dr. Morgó stb. néven. Ezzel az eszközzel természetesen mások is éltek. így p é l d á u l az Sch. b e t ű n é v mögött Schmidt Frigyes gimnáziumi tanárt, lapszerkesztő-újságírót kell k e r e s n ü n k . A helyi szerkesztő-újságíró gárda legjava t a g j a volt a Vidéki Hírlapírók O r szágos Szövetségének, többek között például Porcsalmy Gyula, Dobó S á n d o r . ^

Időszakosság, terjedelem, példányszám, olvasói tábor A helyi újságok kivétel nélkül hetilapok voltak, ennél gyakoribb megjelenés előfordult, r i t k á b b sohasem. A H.-Böszörményi Hírlap (1883—1884) v a s á r n a p o n ként jelent meg, akárcsak a Hajdúvidék, a Hajdúság, a Hajdúböszörmény, a Haladás, illetve H a j d ú b ö s z ö r m é n y és Vidéke egy bizonyos korszakában. P é n t e k e n jelent meg a H a j d ú - B ö s z ö r m é n y i Hírlap (1908—1916). Az országgyűlési képviselő-választásokkal áll összefüggésben, hogy a H a j d ú böszörmény és Vidéke 1910. m á j u s elsejétől j ú n i u s 30-ig napilapként jelent meg. A Hajdúböszörményi H í r l a p megszűnésével áll összefüggésben, hogy a H a j d ú b ö szörmény és Vidéke 1917. j a n u á r 24-től h e t e n t e kétszer — szerdán és szombaton — megjelenő ú j s á g lett. A f o r m á t u m u k legtöbb esetben a ma is megszokottnak felelt meg, egyedül a Hajdúböszörmény és V i d é k e jelent meg n é h á n y évig (1904—1906) szokatlan nagy, úgynevezett lepedő n a g y s á g b a n . T e r j e d e l m ü k viszont annál változatosabb volt! A kezdő újságok rendszerint négy—hat oldalon jelentek meg, s az anyagi megerősödésükkel párhuzamosan, összefüggésben a hirdetések számának növekedésével bővíthették t e r j e d e l m ü ket. A H a j d ú b ö s z ö r m é n y és Vidéke 1898 végén ért el a r r a a szintre, hogy t e r j e 57 58 59 déke

24

uo. H .-Böszörményi Hírlap. 1914. j ú n . 26. VII. évf. 26. sz. L. i. é l e t r a j z a i k a t és „ A V. H. O. Sz. d e b r e c e n i g y ű l é s é r ő l b e s z á m o l ó " H.-Böszörmény 1901. m á j . 26. XI. évf. 21. sz. P o r c s a l m y r ó l m é g : Uo. 1903. f e b r . 19. 1.

és

Vi-

delmét kétszeresére, nyolc oldalra növelhette, a századfordulón azonban m á r nyolc—tíz—tizenkét oldalon jelent meg, 1909-ben pedig tíz—tizenkettő—tizennégy—tizenhat oldalon. Ez a plusz t e r j e d e l e m azonban mindig a megjelent hirdetések f ü g g v é n y é b e n alakult. A lap 1909. december 4-én például tizenhat oldalban jelent meg ugyan, de a 9—16. oldalt kizárólag hirdetések töltötték meg. A világháború idején a lapterjedelem visszaesett négy oldalra. R e n d k í v ü l kár, hogy a megjelent lapok példányszámát n e m vagy csak esetenként t u d j u k megállapítani. A H a j d ú b ö s z ö r m é n y és Vidéke 1912 m á r c i u s á b a n például 1500 példányban jelent meg, ez év j ú n i u s á b a n és augusztusában pedig 2000 példányban. Az bizonyosnak látszik, hogy ezt m i n d e n k é p p e n csúcspontnak tek i n t h e t j ü k , illetve az is, hogy az átlagos példányszám 1500 körül vagy az alatt mozgott. A többi lap esetében természetesen még ennyivel sem számolhatunk. A múlt században a heti lapok évi előfizetési ára általában négy forint volt. A H a j d ú b ö s z ö r m é n y és Vidéke indulásának évében — 1891-ben — az előfizetési díjat szintén évi négy forintban, egy félévre két forintban, negyedévre egy forintban, egy h ó n a p r a pedig 35 k r a j c á r b a n állapította meg. Egy-egy szám ára tíz k r a j c á r volt. 1902-ben az évi előfizetés hat korona volt, vidékre, postázva pedig nyolc korona. Ez az á r csak a világháború végén változott, 1918-ban az évi előfizetési díj tizenkét korona volt, egy-egy szám ára pedig tizenkét fillér. Az általános gyakorlat az volt, hogy az előfizetők a díjat utólag, egy-egy megrendelési ciklus u t á n fizették. Ez kétségkívül bizonyos kockázattal is járt. Szabó Ferenc, a Hajdúböszörmény és Vidéke kiadó-tulajdonosa 1901. j a n u á r elsején így panaszkodott: „ L a p u n k n a k sok olyan megrendelője is van, kik a lapot j á r a t ták, de erre huzamosabb időn át n e m fizettek, szóval előfizetési kötelezettségeiknek még utólagosan sem tettek eleget". Sajnos semmiféle t á m p o n t u n k nincs az előfizetők számára vonatkozóan, sem a helybeliekre, sem a vidékiekre, noha ez több vonatkozásban igen fontos lenne. K o n k r é t adatok nem állanak rendelkezésünkre arról sem, hogy az egyes helyi újságok a társadalom különböző osztályaiban és rétegeiben m e n n y i r e voltak ismertek, olvasottak. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy b á r a vezető réteg igényeit igyekeztek elsődlegesen kielégíteni, tekintettel voltak a társadalom m á s rétegeire is. A Hajdúböszörmény és Vidéke kiadója hangoztatta, hogy „lapunk oly csekély előfizetési á r é r t kapható, hogy azt bárki, ki legkevésbé érdeklődik városa és a közügyek i r á n t " megrendelheti. 0 0 Sőt, 1902-ben az előfizetési felhív á s b a n m á r az állt, hogy „ily t e r j e d e l m ű lapot sehol az országban n e m k a p az olvasó (ennyi) pénzért". Porcsalmy Gyula szerkesztő pedig így látta az ú j s á g töm e g h a t á s á t : „Különös ö r ö m ü n k r e szolgál, hogy a legegyszerűbb köznép is n e m csak olvassa a lapot, h a n e m érdeklődik is iránta . . . Nincs a v á r o s n a k egy u t c á j a sem, hol ne j á r a t n á k , ne olvasnák e lapot, akinek nincs m ó d j á b a n járatni, az szám o n k é n t szerzi be vagy szomszédjától kéri el . . .". Az ára szerinte is nagyon kedvező, m e r t „ a kiadó a megnagyobbított lapot is . . . mesés olcsón" adja.
60 H . - B ö s z ö r m é n y és Vidéke. 1900. dec. 30. X. évf. 52. sz. 61 Uo. 1902. j a n . 1. XII. évf. 1. sz. ( r e n d k í v ü l i kiadás) és uo. 1399. j a n . 1. IX. évf. 1. sz.

25,

A helyi nyomdák és fenntartásuk A helyi s a j t ó t e r m é k e k megjelentetésében az oroszlánrészt a város n y o m d á i vállalták, b á r előfordult t ö b b ízben is, hogy városon kívüli n y o m d á k is szerepet játszottak h a j d ú b ö s z ö r m é n y i újságok megjelentetésében. A legelső városi újság, a H.-Böszörményi Hírlap, Debrecenben készült a Debreczeni Ellenőr n y o m d á j á ban, de ekkor még n e m volt n y o m d a H a j d ú b ö s z ö r m é n y b e n . A Hajdúság (1889) egyetlen számát B u d a p e s t e n n y o m t á k Wacker A. n y o m d á jában. A Hajdúböszörmény, illetve a Hajdúböszörményi Közlöny (1911) a debreceni L i e b e r m a n n - n y o m d á b a n jelent meg, egy, a történeti k u t a t á s által még n e m tisztázott vállalkozás, a H a j d ú megyei Hírlapkiadó Vállalat védnöksége alatt. E vállalat Hajdúmegyei Hírlapok összefoglaló n é v e n az alábbi újságok kiadására vállalkozott: H a j d ú b ö s z ö r m é n y (Hajdúböszörményi Közlöny), H a j d ú d o r o g i Hírlap, H a j d ú h a d h á z i Híradó, H a j d ú n á n á s i Közlöny, H a j d ú s á m s o n i Hírlap, H a j d ú s z o boszlói Űjság, Földesi Hírlap, N á d u d v a r i Üjság, P ü s p ö k l a d á n y i Hírlap. A vállalkozás azonban n e m bizonyult életképesnek. 6 2 A város többi ú j s á g j á t helybeli n y o m d á k állították elő, s a n y o m d a t u l a j d o n o sok egyben lapkiadó-tulajdonosok is voltak. A dualista k o r legjelesebb helyi nyomdásza az a Szabó Ferenc n y o m d a t u l a j d o n o s volt, aki 1888-ban költözött át H a j d ú n á n á s r ó l H a j d ú b ö s z ö r m é n y b e n y o m d á j á v a l együtt. Elhatározásában m i n den jel szerint befolyásolta, hogy ő volt m á r H a j d ú n á n á s o n is a Protestáns Néptanító nyomdásza, a m e l y e t pedig H a j d ú b ö s z ö r m é n y b e n szerkesztettek, s számíth a t o t t arra, hogy H a j d ú b ö s z ö r m é n y b e n m á s jellegű ú j s á g is indulhat. S v a l ó b a n ! Ö volt a Hajdúvidék, a Hajdúböszörmény kiadója is, de élete nagy vállalkozásának a Hajdúböszörmény és Vidéke kiadása számított. N y o m d á j a eleinte a központi fiúiskola épületében működött, s itt n y o m t á k a H a j d ú b ö s z ö r m é n y és V i d é k é t egészen 1902-ig. 03 E k k o r költözött át a Nánási u t cára, a Cs. Kiss S á m u e l n é - f é l e telken épített ú j épületbe. Itt az utcai f r o n t o n volt a könyv-, írószer- és papírkereskedés, az u d v a r b a n pedig a n y o m d a és a könyvkötészet. Innen 1906-ban költözött t o v á b b a nyomda, a könyvkötészet, a papír- és írószerkereskedés a Bocskai térre, a volt Városi T a k a r é k p é n z t á r é p ü letébe. 0 ' 1 A n y o m d á b a n 1903-ban acetylén-világításra tértek át, m a j d pedig 1912től, a m i k o r H a j d ú b ö s z ö r m é n y b e n megvalósult a villanyvilágítás az ú j s á g is „villanyra berendezett g y o r s s a j t ó n " készült. ÜJ A n y o m d a 1906-ban h á r o m főt foglalkoztatott, a m u n k a i d ő napi tíz-tizenegy óra volt. 06 Nyilván dolgozott m a g a a t u l a j d o n o s is. Rendszerint t a n u l ó k a t is foglalkoztattak, 1902-ben például egy vagy két t a n u l ó jelentkezését v á r t á k , 1906ban pedig „jó házból való f i ú " felvételét hirdették meg fizetéssel könyvkötőtanulónak. A felvétel egyik követelménye volt bizonyos iskolai végzettség is, 190862 Vö. S a j t ó b i b l i o g r á f i a i. m . 132. old. Pl. „ H a j d ú m e g y e a p r a j a és n a g y j a olvassa a H a j d ú m e g y e i H í r l a p k i a d ó Vállalat k ö t e l é k é b e t a r t o z ó h e t i l a p o k a t . " Hajdúböszörményi Közlöny. 1911. n o v . 19. I. évf. 10. sz. 4. 63 H.-Böszörmény és Vidéke. 1902. a u g . 2. XII. évf. 32. sz. 3. E l l e n t é t b e n áll ezzel az az 1893-ból, u g y a n c s a k Szabó F e r e n c t ő l s z á r m a z ó közlés, a m e l y költözésről s z á m o l be. Vö. Uo. 1893. ápr. 9. és 12-i szám m e l l é k l e t e . 64 Uo. 1906. 46. sz. Melléklét. 65 Uo. 1903. aug. 22. 35. sz. 5.; Uo. 1912. m á j . 18. 8. old. 66 Nyakas Miklós: A d e b r e c e n i n y o m d á s z o k k ü z d e l m e a századelőn. Debreceni Szemle 1981. I. évf. 2. sz. 43. old. 37. j e g y z e t .

26

"ban például ,.két-három középiskolát végzett, jól családból való f i ú " jelentkezését várták. 6 ' Szabó F e r e n c Nánási utcai nyomdahelyiségét Altman Noé n y o m d a t u l a j d o n o s nak adta el, aki itt h a m a r o s a n életképes üzemet hozott létre. Itt — t e h á t a Nánási u. 6. sz. alatt, az Andorkó-féle házban — a d t á k ki a H.-Böszörményi Hírlapot. 68 Ezt a n y o m d á t és vele együtt a lap kiadóhivatalát vette át Szmuk Gábor 1910 m á j u s á b a n , s azt 1911-ben modernizálta. 6 9 R a j t u k kívül még két nyomdáról v a n t u d o m á s u n k a városban, amelyek ú j s á got is n y o m t a t t a k . Maróczy M. József n y o m d á j á b a n készült a Haladás (1893), Szűcs Lajos n y o m d á j á b a n pedig a Cserkész Újság (1917—1918). E n y o m d á k rendkívül változatos profillal dolgoztak, s úgyszólván m i n d e n r e vállalkoztak, amiből pénzt l á t h a t t a k . Szabó F e r e n c k ö n y v n y o m d á j a mellett m ű ködő könyv- és p a p í r b o l t b a n például nagy választékban lehetett vásárolni tankönyveket, tanszereket, zsoltárokat, r e f o r m á t u s imakönyveket, irodai levélpapírokat, r a j z - és íróeszközöket, képes levelezőlapokat stb. 70 Maga a n y o m d a ü z e m pedig a következő m u n k á k elkészítésére vállalkozott: „ M i n d e n n e m ű k ö n y v n y o m d a i szakba vágó m u n k á k a t , ú. m. m ű v e k , folyóiratok, röpiratok, táncvigalmi meghívók, esketési és eljegyzési k á r t y á k , levélpapírok és levélborítékok, á r j e g y zékek, ügyvédi, bírósági és közjegyzői n y o m t a t v á n y o k , gyászjelentések, f a l r a gaszok stb." készítése, „ j u t á n y o s ár, csinos m u n k a " mellett. 7 1 Altman Noé szintén m ű k ö d t e t e t t papír-, író- és rajzszer kereskedést, k ö n y v n y o m d á j a és könyvkötészete mellett. N y o m d á j á b a n ő is vállalta m i n d e n f é l e „ n y o m t a t v á n y , gyászjelentés, eljegyzési, házassági és báli meghívók, falragaszok" készítését, „gyorsan, olcsó áron a legdíszesebb kivitelben".' 2 Ugyanezt m o n d h a t j u k el Szmuk Gáborról is, s többi kevésbé jelentős h a j d ú b ö s z ö r m é n y i nyomdászról (Maróczy M. József, Ferenczi Gábor, Szűcs Lajos). Meg kell említenünk, hogy 1913-ban felmerült egy könyv-, p a p í r á r u és n y o m d a i részvénytársaság alakításának a gondolata, amelynek a l a p t ő k é j é t 60 000 kor o n á r a tervezték, s 600 d a r a b 100 koronás részvény kibocsátására gondoltak. Ebből azonban ilyen f o r m á b a n n e m lett semmi, valószínű viszont, hogy ez az elképzelés összefüggésbe hozható az ellenforradalmi kor kezdetén m e g a l a k u l t H a j dúböszörményi Nyomda RT-vel.~ 3 A helybeli n y o m d á k n a k a h a j d ú b ö s z ö r m é n y i lapok kiadása k o r á n t s e m egyetlen, s talán n e m is a legjelentősebb bevételi f o r r á s a volt. Ettől függetlenül az ú j ságok kiadására csak a k k o r vállalkoztak, ha azok nyereségesek voltak. A Hajdúböszörmény és Vidéke megszilárdulásában bizonyára közrejátszott az, hogy a város 1897 augusztusáig évi száz f o r i n t t á m o g a t á s t biztosított a lapnak. A szubvenció megvonása ugyan kellemetlenül érintette az újságot, de leszögezték, hogy kicsinyeskedő szűklátókörűség e m e megnyilatkozása nem keserít el b e n n ü n ket". Ügy láttuk, hogy a „városi képviselőtestület velünk szemben tanúsított ténykedése n e m f o g j a nehezebbé tenni a kibontott zászlót k e z ü n k b e n " , hiszen „ a cél szent, melyet szolgálunk". 7 ' 1 67 68 69 70 71 72 73 74

H.-Böszörmény és Vidéke. 1902. 36. sz. ; Uo. 1906. 21. sz.; Morgó. 1908. 2. sz. H .-Böszörményi Hírlap. 1908. nov. 6. 8 old. Uo. 1910. m á j . 20. III. évf. 20. sz. H.-Böszörmény és Vidéke. 1902. aug. 2. XII. évf. 32. sz. 3. Uo. 33. sz. Egész oldalas h i r d e t é s . H.-Böszörményi Hírlap. 1908. nov. 6. 8. old. Uo. 1913. m á j . 16. VI. évf. 20. sz. H.-Böszörmény és Vidéke. 1897. a u g . 8. VII. évf. 32. 1. V á r o s u n k és a s a j t ó p á r t o l á s a .

27

B á r pontos adatok n e m állanak rendelkezésünkre, aligha t é v e d ü n k a m i k o r ú g y l á t j u k , hogy a helybeli lapok f e n n m a r a d á s á b a n a hirdetések kulcsfontosságú szerepet játszottak. Az i n d u l ó újságok rendszerint j u t á n y o s á n , kedvező feltételek mellett vállalták hirdetések közzétételét. A H.-Böszörményi Hírlap első s z á m á ban egyenesen alkudozásra szólít f e l : „hirdetések egyezség szerint közöltetnek" — o l v a s h a t j u k . A m á r tradíciókkal rendelkező H a j d ú b ö s z ö r m é n y és Vidékénél egy kishirdetés ára 40 fillér volt, a n a g y h i r d e t é s e k é pedig a terjedelemtől, az e l helyezéstől függött. A H a j d ú b ö s z ö r m é n y és Vidéke szerint a kishirdetés á r a azért is kedvező, m e r t „ezen csekély összegért az egész város tudomást szerezhet a hirdetésről, m e r t m í g az eddig d i v a t b a n levő dobolást csak n é h á n y 100 e m b e r elvétve h a l l j a : ez az egész város lakosságának t u d o m á s á r a jut".V;> 1912-ben m á r ügynökök ú t j á n n e m v e t t e k fel hirdetéseket, nyilván n e m a k a r t a k a hasznon osztozni. A helybeli hirdetések mellett főleg debreceni és környékbeli k e r e s k e dők, vállalkozók, gyárosok r e k l á m a n y a g á v a l találkozhatunk, de n é h a a Monarchia osztrák feléből származókkal is. A Hajdúböszörmény és Vidéke ennek é r d e k é b e n különféle h i r d e t ő irodákkal is kapcsolatban állott. 1902-ben például a helyi ú j s á g számára hirdetéseket l e h e t e t t feladni Bécsben (Heinrich Shalek), Budapesten Ekstein B e r n á t n á l és az Általános Tudósítónál, illetve D e b r e c e n b e n (Zichermann H.).'(i

Egyéb, böszörményi vonatkozású sajtóorgánumok A dualista kor helyi időszaki s a j t ó j á t á t t e k i n t v e említést kell t e n ü n k n é h á n y olyan időszaki lapról, a m e l y e k szoros kapcsolatban állottak ugyan H a j d ú b ö s z ö r ménnyel, de mégsem képezik szerves részét a város s a j t ó t ö r t é n e t é n e k . Az első gimnáziumi i f j ú s á g i lap a Bocskay főgimnázium cserkészcsapatának l a p j a k é n t Cserkész Űjság néven jelent m e g 1917/18-ban.' 7 Szerkesztője Noszlopy Aba Tihamér gimnáziumi t o r n a t a n á r volt, akit m u n k á j á b a n segédszerkesztőként 1918-ban Németh Andor és Marschallcó Lajos gimnáziumi tanulók segítettek. A cserkészmozgalom kérdéseivel foglalkozó cikkeken kívül volt hírrovata, hivatalos rovata, szerkesztői üzenete és r e j t v é n y e . A Tanítók Lapjának (előbb P r o t e s t á n s Néptanító) a n n y i b a n van köze H a j d ú böszörményhez, hogy a szerkesztést mindvégig a v á r o s b a n végezték, eleinte Sólyom Antal, később Dobó Sándor. Jórészt itt is n y o m t a t t á k Szabó Ferenc, illetve Maróczy M. József n y o m d á j á b a n . A lap változatos élettörténetek b e m u t a t á s á r a e helyen n e m vállalkozhattunk. A Lelkészegyesület, az Országos R e f o r m á t u s Lelkészegyesület hivatalos l a p j a ként 1908-ban kezdte m e g p á l y a f u t á s á t , s életrehívásában fontos szerepet játszott dr. Balthazár Dezső, a k k o r i h a j d ú b ö s z ö r m é n y i r e f o r m á t u s pap, a későbbi tiszántúli püspök. Az 1908. évi 52. számtól kezdve társszerkesztőként szerepel B a l t h a zár mellett Bakóczi Endre gimnáziumi vallástanár. A lap fejlécén e k k o r ez áll:

75 Uo. 1902. 2. sz. 8. Old. 76 Uo. 77 M e g t a l á l h a t ó : OSZK, D E K . Vö. S a j t ó b i b l i o g r á f i a i. rn. 90. tétel. E n n e k f o l y t a t á s a lett v o l n a a Diák, Újság, a m e l y n e k e g y e t l e n s z á m a i s m e r t . Vö. H. Fekete P. i. m . és S a j t ó b i b l i o g r á f i a i. m . 216. tétel.

28

,,Szerkesztőség és kiadóhivatal H a j d ú b ö s z ö r m é n y , a hová a kéziratok k ü l d e n dők". A lapot azonban Debrecenben n y o m t a t t á k a H o f f m a n és Kronowitz-féle n y o m d á b a n . A negyedik évfolyam első számától változás történt a lap szerkesztésében, főszerkesztő t o v á b b r a is Balthazár m a r a d t , a felelős szerkesztő dr. Lencz •Géza lett, társszerkesztő pedig Kiss Ferenc. E k k o r azonban a szerkesztőség is Debrecenbe tette át székhelyét, s ide — a felelős szerkesztőhöz — kellett küldeni .a kéziratokat is.

29

A FORRADALMAK SAJTÓJA

A hírlapírás természetéből következik, hogy a helyi újságok szerkesztése, híranyaga, vitatkozási és érvelési rendszere 1918-ban és 1919-ben a legszorosabb összefüggésben állott a város általános politikai helyzetével. Éppen ezért n e m lehet célunk a helyi ú j s á g o k h a s á b j a i n m e g j e l e n t e k n e k még csak vázlatos ismertetése sem, hiszen ennek b e m u t a t á s a ö n m a g á b a n e g y f a j t a várostörténetet a d n a . Sokkal i n k á b b f e l a d a t u n k n a k érezzük azt, hogy r á t a p i n t s u n k azokra a sajátos kapcsolódási pontokra, amelyekkel a h a j d ú b ö s z ö r m é n y i hírlapírás a k a r v a a k a r a t l a n kifejezője lett a f o r r a d a l m i f o l y a m a t b a n végbemenő társadalmi polarizációnak, illetve azokra a mozzanatokra, amelyekkel a helyi hírlapírás az események alakulásából kivette a részét. A Hajdúböszörmény és Vidéke 1918 őszén olyan jellegzetes kisvárosi, konzervatív szemléletű újság volt, amely egyrészt komolyan vette , p o l i t i k a m e n t e s " jellegét, másrészt pedig azt, hogy elsődlegesen és döntően városi ügyekkel f o g lalkozzék. Egyszóval azokat a szerkesztési elveket, amelyeket a különböző szerkesztők 1891 óta, tehát i m m á r huszonhét esztendeje hol több, hol kevesebb következetességgel követtek. Nem változott a szerkesztő személye sem, t o v á b b r a is az a Bakóczi E n d r e állott a Hajdúböszörmény és Vidéke élén, aki még 1917 j a n u á r j á b a n vette át a lap irányítását. Sem a szerkesztő, sem a m u n k a t á r s i g á r da nem volt felkészülve a forradalmi eseményekre, sőt az 1918. őszi f e j l e m é nyek oly a n n y i r a v á r a t l a n u l érték őket, hogy a változó k ö r ü l m é n y e k k e l szemben tanácstalanul állottak. Nem közöltek tudósítást az o k t ó b e r végi nagy eseményekről, a h á b o r ú végéről, a nemzeti tanács megalakulásáról, Tisza István meggyilkolásáról, s m i u t á n n o v e m b e r elején végre reagáltak a történtekre, azu t á n is jobbára csak az események u t á n kullogtak. Az ú j s á g a l a p h a n g j á t a bizonytalanságtól, az újtól való félelem határozta m e g : ,,a szél megindult, nem t u d j u k honnan jön és hova megyen, de érezzük gyengébb m a j d erősebb f u v a l l a t á t s szinte rettegünk, hogy o r k á n n á erősödik . . ,".78 A n n a k ellenére, hogy az ú j s á g programadásra, vezérszerepre nem vállalkozott, a társadalmi átalakulás viharos gyorsaságát v a l a m i k é p p e n követnie kellett. Egyetlen jellemző példa! A Hajdúböszörmény és Vidéke 1918. okt. 23-án P o r csalmy Gyula tollából közölt tudósítást IV. Károly nagy v i h a r t k a v a r t debreceni látogatásáról, s a következő summázathoz j u t o t t : „Éljen a független, szabad M a gyarország! Éljen a király!". Helyesli tehát az Ausztriához fűződő viszony felbontását, de u g y a n a k k o r kiáll a király személye és a királyság intézménye mellett. Ugyanez a Porcsalmy viszont m á r n o v e m b e r 16-án a következőképpen vélekedett: „Az országok sorsát n e m a győztes h a t a l m a k , h a n e m a világszocializ78 Uo. 1918. nov. 2.

31

m u s fogja eldönteni, ebbe a k e r e t b e a királyság ma nem illik be". A lap k o n cepcióját egyértelműen a t á r s a d a l m i béke megteremtésére irányuló törekvés h a tározta meg, nem utolsósorban a területi integritás védelmében. Ennek érdekében követte u g y a n a f o r r a d a l m i eseményeket, de igyekezett azokra mérséklőleg hatni. Érthető tehát, hogy a h a j d ú b ö s z ö r m é n y i f o r r a d a l m i baloldalt n e m elégítette ki az újság irányvonala, s az újjászerveződő szociáldemokrata p á r t h a m a r o s a n saját, önálló, független s a j t ó o r g á n u m megteremtését tűzte ki célul. Minden bizonnyal a p á r t novemberi nagy tagtoborzó k a m p á n y a idején születhetett az az egyoldalas n y o m t a t v á n y , a m e l y b e n a szociáldemokrata p á r t vezetősége bejelenti, hogy Hajdúböszörményi Munkás Újság néven létrehozzák a p á r t hetilapját, s amelyre előfizetéseket S z m u k G á b o r n y o m d á j á b a n vesznek fel. 79 Az ú j s á g ezen a néven azonban nem jelent meg, de amelyet a december nyolcadikán induló Hajdúböszörményi Népújsággal azonosíthatunk. Ez a lap a h a j d ú b ö s z ö r m é n y i szociáldemokrata párt hivatalos lapja volt, s Szmuk Gábor n y o m d á j á b a n n y o m ták. Előfizetési árát egy é v r e tizennyolc k o r o n á b a n jelölték meg. A szerkesztő személy szerint nincs f e l t ü n t e t v e , csupán annyi, hogy azért a p á r t Sajtóbizottsága felelős. A programot a következőkben jelölték meg: ,, . . . m i n d e n v a s á r n a p be fog számolni az elmúlt hét e s e m é n y e i r ő l . . . Ellenőrzést fog gyakorolni, hogy minden rendelet, m i n d e n intézkedés a nép . . . érdekeinek megfelelőleg" t ö r t é n jék. A „szocializmus n e m rombol, h a n e m épít", olvashatjuk. S b á r a lapot a Sajtóbizottság szerkesztette, aligha tévedünk, ha a szerkesztésbeli m u n k a döntő hán y a d á t a n n a k a Lada János tanítónak t u l a j d o n í t j u k , aki a Tanácsköztársaság alatt a helyi direktórium t a g j a , s egyideig elnöke is volt. Ö vezette az Újdonságok rovatot, s ebben a minőségben ő az egyetlen, aki p r o g r a m o t is a d o t t : „Dolgozni igaz szívvel, m i n d e n tudásommal, teljes erőmmel a m u n k á s népért, megvédeni a m u n k á s nép érdekeit m i n d e n b e n , m i n d e n ü t t . . . Én elvből vagyok szocialista . . . Én fegyverrel dolgozom, az igazság fegyverével. Ezzel a fegyverrel fogom lehetetlenné tenni a n é p ellenségeit." 8 0 A Hajdúböszörményi Népújság jói átgondolt r o v a t s t r u k t ú r á v a l dolgozott, s azt sokkal következetesebben meg is valósította, mint az eddigi helyi lapok. Minden valószínűség szerint az egyes rovatok íróit és szerkesztőit személy szerint is kijelölték. A rovatok a következők v o l t a k : Rovás, A közélelmezés ügyköréről, Újdonságok, Párthírek, Közgazdaság, Szociális Tükör, Csípős Gondolatok, Szerkesztői Üzenetek, Nyílt tér. Az 1919. f e b r . 28-i számban közgazdasági melléklet is van, amelyet Goldstein Samu írt, P é n z ü n k jövője címmel. A lap íróiról keveset t u d u n k , n e v ü k e t ugyanis ritkán írták alá (Lada János, Magi Kálmán, Erdős Antal). Jóval több az álnév vagy a betűnév, amelyeket ma m á r nehezen vagy egyáltalán n e m t u d u n k azonosítani. N é h á n y g y a k r a b b a n előforduló álnév és b e t ű j e l : Szoci, Suhogó, K., Accumlator, O.. L., G., Szatír. Valószínű feloldásuk a következő: Szoci = Szabó Antal m u n k á s , a szociáldemokrata párt ügyvezető titkára, O = Oláh F e r e n c lakatos kisiparos, a szociáldemokrata párt alelnöke, L = Lada J á n o s tanító, a szociáldemokrata p á r t elnöke, G = Goldstein Samu. A lapban, különösen kezdetben, két jól elkülöníthető á r a m l a t figyelhető meg. A jobboldali szociáldemokrácia t á r s a d a l m i megbékélést hirdető p r o g r a m j a m á r az első számban megfogalmazást n y e r t : ,,Lapunk elsősorban a szociáldemokrácia 79 H. Fekete P. i. m. 80 Hajdúböszörményi Népújság

32

I. évi. 1. sz. 1918. dec. 8.

«eszméit és céljait van hivatva szolgálni, de szent kötelességének fogja t a r t a n i , hogy . . . a különböző ellentétes osztályok között a megértést, a békesség magasztos eszméit istápolja." ,,Modern és öntudatos szociális t á r s a d a l m a t a k a r u n k . . . nevelni, nehogy e szent és ideális elveket úgy értelmezze a még ezideig t á j é k o zatlan tömeg, hogy ez az erőszakosság, a t e r r o r palástja, hogy e párt dologtalan, henye tömeget a k a r nevelni. M u n k a ! Békesség! Ez a jelszavunk!". Közvetlenül a Tanácsköztársaság kikiáltása előtt viszont a következő p r o g r a mot fogalmazta m e g : „Mi nem polgári köztársaságot a k a r u n k , h a n e m szocialista k ö z t á r s a s á g o t . . . mindenki m u n k á j a u t á n jólétben, boldogságban éljen, a dologtalan henyélők p u s z t u l j a n a k el éhen". 8 1 G y a k r a n egyazon számon belül is jól elkülöníthetően érezzük a jobb- és balo l d a l közötti különbséget. Különösen k e m é n y h a n g v é t e l ű cikkeket írt Suhogó a Jîouds-ban, s g y a k r a n alkalmaztak egyesek ellen m á r - m á r személyeskedő t á m a dásokat. A Hajdúböszörményi Népújság létrejötte fontos változásokat eredményezett a Hajdúböszörmény és Vidékénél is. A lap egyre nyíltabban vállalta a jobboldal •szócsövének a szerepét, s így a Hajdúböszörményi Népújság elleni t á m a d á s o k f ó r u m á v á vált. A szerkesztői szemérem ezt eleinte azzal a leleménnyel igyekez e t t palástolni, hogy a t á m a d á s o k a t a Nyílt t é r r o v a t b a n közölte, amelyért t u d v a l e v ő e n a szerkesztő semmiféle felelősséget n e m vállal. így t á m a d t a például a sárral dobálózó e l v t á r s a k " - a t Lévayné Szőke Róza polgári leányiskolái igazgató, i g y t á m a d t a a N é p ú j s á g o t dr. Gaál Mihály orvos, s így vett elégtételt a „Ládad y n a s t i á n " Fülöp F e r e n c segédlelkész. 82 H a m a r o s a n t a n ú i lehetünk azonban a n n a k , hogy a t á m a d ó hangvételű cikkek az ú j s á g egészét m e g h ó d í t j á k ! A Hajdúböszörményi Népújság sorsában 1919 f e b r u á r j á b a n fontos változás következett be. Értesítették az előfizetőket és az olvasókat, hogy a lap „mint a p á r t s a j á t t u l a j d o n a fog megjelenni", úgy tervezték, hogy továbbra is egy héten egyezer (pénteken), de „ha lesz elég papír, h e t e n t e kétszer". A döntés oka az volt, hogy a lap m i n d e n egyéni érdektől mentes legyen, s az „egyedül és kizárólag a ^szocializmus szolgálatában állhasson". A p r o g r a m o t ezúttal a következőképpen fogalmazták m e g : „a szociáldemokrácia m e g t e r e m t é s e v á r o s u n k b a n és a n n a k korszerű átvitele a társadalom minden rétegébe". 8 3 A szociáldemokrata p á r t e k k o r újszerű kezdeményezésre határozta el m a g á t , n e v e z e t e s e n a r r a , hogy egyéni adakozásokból sajtóalapot létesít. A lap á r á t „proletár m u n k á s é r d e k b ő l " nem emelték, de egyben kérték „a tehetősebb elvtársakat, hogy a m a i n a p p a l megindított s a j t ó a l a p r a adakozzanak". Az alap élt a T a n á c s k ö z t á r s a s á g idején is, a Népújság ugyanis n y u g t á z t a az adakozók n e veit. 8 '* Minden bizonnyal a lap p á r t t u l a j d o n b a vételével állhat összefüggésben, hogy •a H a j d ú b ö s z ö r m é n y i N é p ú j s á g o t a debreceni Rosenfeld és Társa nyomda készít e t t e (1919. II. 21.). A Tanácsköztársaság kikiáltása — amelyet mellesleg a Hajdúböszörményi N é p "újság rendkívüli kiadásban tett hírré — a városi sajtóban is fontos változtatások a t eredményezett. 81 82 83 84 mény

Uo. 1918. m á r c r 2 1 . II. év£. 12. Hajdúböszörmény és Vidéke. Hajdúböszörményi Népújság. Uo. Ugyanezzel a m ó d s z e r r e l és Vidéke is.

A T a n á c s k ö z t á r s a s á g k i k i á l t á s á r ó l e k k o r még nem t u d t a k . 1919. f e b r . 26. és m á r c . 5. 1919. l e b r . 9. 3. old. és 14. 3. old. élt k é s ő b b az e l l e n f o r r a d a l o m első h ó n a p j a i b a n a Hajdúböször-

33

A rendkívüli számot Lada János, aki a hír vételekor történetesen Debrecenben tartózkodott, még ott összeállította és k i n y o m t a t t a . Ez március 22-én történt. De m á r aznap este a M u n k á s t a n á c s rendelete érelmében a Hajdúböszörmény és Vidéke nyomdáját, amely Szabó F e r e n c t u l a j d o n á b a n volt, Rubinstein S a m u és dr. B u r g e r M e n y h é r t lefoglalta, s kötelezte a személyzetet, hogy a változásokat hírül adó falragaszokat, p l a k á t o k a t készítse el. A Hajdúböszörmény és Vidéke megjelenését betiltották, s a „Munkástanács a szovjet k o r m á n y intencióinak megfelelően" h a t á r o z a t b a n m o n d t a ki, hogy „ a n n a k n y o m d á j á t a szocialista N é p ú j ság számára lefoglalja". 8 5 A n y o m d a dolgozói a későbbiekben is g y a k r a n készítettek az ú j s á g o n kívül falragaszokat, h i r d e t m é n y e k e t , ha kellett éjszaka is. Az egyetlen h a j d ú b ö s z ö r m é n y i ellenforradalmi kísérlet a nyomdával is összefüggésben állott. Csorba Antal egyetemi hallgató április közepén ellenforradalmi szervezkedést kísérelt meg, s Szabó Ferenc n y o m d á j á b a n egy röplap sokszorosításával próbálkozott. R a j t a v e s z t e t t ! Csorbát bekísérték Debrecenbe, Szabó Ferenc és egyik alkalmazottja pedig egy egész napig ült a városházán, m e r t „gyanús ellenforradalmi törekvések kivizsgálásáról volt szó" 86 A Hajdúböszörményi N é p ú j s á g egyébként a március 26-i rendes számában m a g á t a Szocialista P á r t közlönyének nevezte, kiadójának pedig a Szocialista Pártot. Nem t a r t o t t a m a g á t h e t i l a p n a k : „Megjelenik a szükségletekhez képest h e t e n k é n t többször is". Ettől függetlenül az újság hetente egyszer jelent meg. A Hajdúböszörményi N é p ú j s á g szerkesztési elvei a hatalomátvétel u t á n t e r mészetesen lényeges változáson m e n t e k keresztül, hiszen a lap ellenzéki, t á m a d ó szerepe megszűnt. Döntő szerepet játszott abban, hogy a Tanácsköztársaság központi rendeletei, intézkedései eljussanak H a j d ú b ö s z ö r m é n y társadalmához. Szó szerint közölte például a Mindenkihez! c. kiáltványt. 8 7 S természetesen ez volt a leghatásosabb f ó r u m a városi d i r e k t ó r i u m kezében, amelyen keresztül a helyi intézkedésekről értesíthették a város lakosságát. A lap a Tanácsköztársaságról így ír: „Álmaink n e t o v á b b j a — valóra vált. Az á n t á n t gonoszsága időnek előtte megérlelte az édes gyümölcsöt — a szociális állam megteremtését. Megszűnt a felemás polgári k o r m á n y z a t és jött helyébe eszméink szép világa, a szocialista állami berendezkedés". 8 8 E b b e n a h a n g n e m b e n értékelte az egyes k o n k r é t intézkedéseket, így például a tanácsválasztás megrendezését. Hosszú cikket közölt Leninről is! 89 A N é p ú j s á g fontos szerepet játszott a Vörös Hadsereg toborzó akciójában is. A hajdúböszörményi v ö r ö s k a t o n á k a csúcsai f r o n t o n teljesítettek szolgálatot. A Népújság április 19-én tíz vöröskatona üdvözletét közölte, amelyet a következőképpen k o m m e n t á l t : „Ti pedig vörös küzdő katonák legyetek meggyőződve, hogy minden érzésünk és m i n d e n ü n k a tietek, kik mindeneteket feláldoztatok mindnyájunkért".90 I

85 Uo. 1919. m á r c . 26. II. évf. 13. sz. 86 Hajdúböszörmény ós Vidéke. 1919. á p r . 26. 25. sz. A n y o m d a gyásza. 87 Hajdúböszörményi Népújság. 1919. m á r c . 29. 88 Uo. 1919. m á r c . 26. II. évf. 13. sz. 89 Uo. 1919. á p r . 16. II. évf. 18. sz. 90 Vö. Nyakas Miklós: A T a n á c s k ö z t á r s a s á g H a j d ú b ö s z ö r m é n y b e n . Az 1918—1919-es f o r r a d a l m a k 60. é v f o r d u l ó j a a l k a l m á b ó l r e n d e z e t t j u b i l e u m i e m l é k ü l é s . A M a g y a r Szocialista M u n k á s p á r t Haj~ d ú - B i h a r m e g y e i Bizottsága J u b i l e u m i E m l é k ü l é s e (szerk. Serflek István). D e b r e c e n , 1978.

34

A királyi r o m á n hadsereg április 16-án indította meg támadását, s a p r o l e t á r hatalom H a j d ú b ö s z ö r m é n y b e n is h a m a r o s a n végveszélybe került. A Hajdúböszörményi Népújság utolsó száma április 19-én jelent meg. A direktórium t a g j a i és Vidéke régi szerkeszáprilis 23-án h a g y t á k el a várost, s a Hajdúböszörmény tősége hozzáláthatott, hogy összeállítsa az ellenforradalmi korszak első ú j s á g számát. 91

91 Hajdúböszörmény

és Vidéke.

1920. á p r . 3. XXX. évf. 11. A v i d é k i s a j t ó o s z t á l y .

35

A HELYI SAJTÓ AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN

A város r o m á n megszállása nemcsak a kapitalista társadalom restaurációját jelentette, h a n e m egy olyan ú j történelmi korszak kezdetét is, amely sok, lényeges vonásában különbözött az Osztrák—Magyar Monarchia világától. Mindenki előtt világossá vált, hogy a Tanácsköztársaság leverése n e m jelentheti a t á r s a dalmi-gazdasági viszonyok változatlan visszaállítását, s különösen n e m jelenti a „boldog békeidők" visszatértét, ahogyan a dualizmus időszakát a gazdasági bajoktól sújtott, nemzeti önérzetében porig alázott, erőszakos szélsőjobboldali á r a m latoktól megfélemlített lakosság nevezte. A társadalmi légkör alapvető megváltozása természetesen n e m m a r a d h a t o t t hatás nélkül a helyi hírlapírásra sem, megváltoztatta a n n a k arculatát, részint f u n k c i ó j á t és szervezeti kereteit is. Melyek voltak a legdöntőbb változások? Mindenekelőtt a legszembetűnőbb, hogy v a l a m e n n y i lap kivétel nélkül nyíltan feladta a „politikamentesség"' f i k cióját, amelyet oly előszeretettel hangoztattak a f o r r a d a l m a k előtt, s egyértelm ű e n valamely pártpolitikai irányzat mellett kötelezték el m a g u k a t . E n n e k megfelelően arányeltolódások következtek be a szerkesztői m u n k a g y a k o r l a t á b a n is, s ez a megállapítás személyektől függetlenül érvényes. Előtérbe k e r ü l t e k az országos politikai kérdések, s ennek megfelelően csökkent a helyi események súlya, jelentősége, amely pedig az elmúlt történelmi k o r s z a k b a n alapvetően m e g h a t á rozta a város l a p j a i n a k arculatát. A szerkesztői m u n k a jellege tehát megváltozott, s bizonyos értelemben csökkent a jelentősége is. Mindez a jelenségsorozat szoros összefüggésben állott a kiadói tevékenység magánjellegének megszűnésével, s a helyi lapkiadó részvénytársaság létrejöttével. Amíg régebben lényegében a laptulajdonos (egyben nyomdatulajdonos) döntése volt a felelős szerkesztő személyének megválasztása, addig most a részvénytársaságé. A tapasztalat egyértelműen azt bizonyítja, hogy ebben a szervezeti f o r m á b a n az államhatalom érdekei sokkal j o b b a n érvényesülhettek, s a Hajdúböszörményi Nyomda és Lapkiadó Részvénytársaság létrejötte óta az általa kiadott lap, a Hajdúböszörmény és Vidéke, illetve a Hajdúböszörmény mindvégig a k o r m á n y p á r t érdekeit képviselte. Oly annyira, hogy állami szubvenciót is kapott! 9 2 Természetesen n e m jelenti mindez azt, hogy a k á r a jobb vagy a k á r a baloldali ellenzék nem j u t h a t o t t fórumhoz, de az v i t a t h a t a t l a n , hogy a k o r m á n y p á r t a részvénytársaság t u l a j d o n á b a n levő lap révén olyan közvéleményformáló mono-

92 H. Fekete

P. í. m .

37

póliumhoz jutott, a m e l y az előző történelmi korszakban elképzelhetetlen lett volna.® Az ellenforradalmi k o r helyi s a j t ó j á n a k történetét sajátosan alakította az a történelmi helyzet, hogy olyan időszakban keletkezett, a m i k o r az ország nagyobbik részén a Tanácsköztársaság még érintetlenül fennállott, míg a románok által megszállt Tiszántúl ideiglenesen egy államiságát vesztett politikai képződmény ismérveit vette fel. N e m volt m é r t é k a d ó politikai központ, de a helyi t á r s a d a lom belső öntörvényei szerint sem alakulhatott, hiszen f e j ü k felett ott volt a rom á n királyi hadsereg k a t o n a i k o r m á n y z a t a . A Tanácsköztársaság idején betiltott Hajdúböszörmény és Vidéke szerkesztője közvetlenül a helyi d i r e k t ó r i u m t a g j a i n a k menekülése u t á n hozzálátott ahhoz, hogy összeállítsa az ú j s á g első számát, amely m á r a k k o r megjelent, a m i k o r a rom á n o k még nem voltak a városban. Bakóczi Endre felelős szerkesztő l a p j á b a n értesítette a város lakosságát, hogy ,,a r o m á n megszálló csapatok v á r o s u n k a t a legrövidebb időn belül megszállják". Felhívta a figyelmet arra, hogy a k a t o n a ságot „ . . . a legnagyobb higgadtsággal, rendben, m i n d e n megjegyzés nélkül" fog a d j á k . A r o m á n megszállás még aznap este, április 26-án szombaton, megtörtént. Azt természetesnek kell t a r t a n u n k , hogy a p r o l e t á r d i k t a t ú r a u t á n i időszakban a helyi újságot is azok a szélsőjobboldali társadalmi erők uralták, amelyek országszerte is. Ennek megfelelően azonos volt ideológiai beállítottságuk; nevezetesen az antiszemita töltetű szélsőséges kommunistaellenesség, amely mereven szembehelyezkedett a polgári liberalizmus hagyományaival is. Némiképp érthetetlen, hogy olyan, a l a p j á b a n véve konzervatív parasztvárosban, mint H a j d ú b ö s z ö r m é n y , a szélsőjobb tért hódíthatott, sőt egy ideig befolyását ki is terjesztette a város lakosságának nagyobbik hányadára. 9 ' 1 A radikális szélsőjobb politikai ideológiája az az antiszemitizmussal fokozott ,.keresztény nemzeti eszme" volt, amelyet a H a j d ú s á g b a n leginkább az Ébredők képviseltek, s akik a várost egyik f e l l e g v á r u k k á tették, elsősorban a Hajdúböszörmény és Vidéke révén. Az újság később azt állította, hogy e lap hasábjai országosan is elsők között nyitott teret a szélsőjobboldali nemzeti eszme hirdetésének, s ebben az állításban nincs o k u n k kételkedni. 1919 m á j u s á b a n m á r egymást követték a szélsőséges hangvételű, gyalázkodó cikkek, amelyek ugyan névtelenül jelentek meg. d e amelyekről t u d j u k , hogy azokat jórészt Nagy Imre gimnáziumi tanár, Fülöp Ferenc és Szabó G y u l a segédlelkész írta. 9 5 A helybeli zsidóság ugyan nyilatkozatban tett hűséget a fennálló rend iránt, de ez olaj volt a tűzre. Dobay Károly városi mérnök az É b r e d ő k nevében a viszony normalizálására tett kísérletet a l e g d u r v á b b h a n g n e m b e n utastíotta vissza. 90 Az ellenforradalmi rendszer h a j d ú böszörményi vezérei j ó kapcsolatot építettek ki a debreceni körökkel is, írt a lapba például Husz Richárd, debreceni egyetemi tanár, az ottani szélsőjobb egyik vezéralakja. Az antiszemita izgatás a lap h a s á b j a i n h a m a r o s a n olyan m é r e t e k e t öltött, amely m á r a r o m á n k a t o n a i hatóságok szerint is elérte a tűrés h a t á r á t . A zsidóellenes hecckampány csúcspontja a H a j d ú b ö s z ö r m é n y és Vidéke 1919. m á j u s 24-i 93 T ö r t é n e t i h á t t é r k é n t l á s d Fehér András: A v á r o s politikai élete i. m. 34 Uo. 232—233. 95 A H a j d ú s á g i M ú z e u m b a n levő l a p p é l d á n y o k o n a n é v t e l e n c i k k e k végén e g y k o r ú k é z í r á s s a l o t t áll a szerző neve. H i t e l e s s é g ü k b e n n i n c s o k u n k k é t e l k e d n i . 96 Hajdúböszörmény és Vidéke. 1919. m á j . 21.

38

rendkívüli száma, amely n e m volt más, mint az addig megjelent legradikálisabb hangvételű antiszemita cikkek g y ű j t e m é n y e . E szám megjelentetése azonban — minden jel szerint — törést okozott a szerkesztőségben is. Az eddigi felelős szerkesztő, Bakóczi Endre vallástanár neve lekerült a lapról, s a szerkesztésért a felelősséget a sajtóbizottság vállalta m a g á r a . A későbbi fejlemények fényénél valószínű, hogy Bakóczi és minden bizonnyal Schmidt Frigyes gimnáziumi t a n á r is h á t t é r b e szorult a szélsőséges erők mögött, még ha a laptól n e m is váltak meg. A k a m p á n y most m á r k i t e r j e d t a „zsidó m a g y a r o k r a " is (értsd a liberális gondolkodásúnkat), akik „a haza ellenségeivel még most is b a r á t k o z n a k " , s akiket „ h a z a á r u l ó k n a k " fognak tekinteni/'' . A r o m á n katonai hatóságok m á r 1919 júliusában cenzúrázták a lapot, de f e h é r foltokkal ekkor még alig találkozni, s az antiszemita cikkek változatlanul megjelentek. Augusztus h a r m a d i k á n viszont szigorú cenzurarendelet jelent meg, amely tűrhetetlennek nevezte, hogy a sajtóban a k á r felekezeti, a k á r nemzetiség elleni izgatások e l ő f o r d u l j a n a k . A lapot ezután óriási fehér foltok tarkították, sőt a cenzurarendeletet hírül adó augusztus 6-i számban az egész vezércikk hiányzott. A lapot 1919. augusztus végén betiltották!08 A rendelkezés anyagilag érthető módon elsősorban Szabó Ferenc n y o m d a t u lajdonost sújtotta, aki mindennel próbálkozott, hogy a lapot ú j r a engedélyeztesse. Egyszer — szóbeli ígéretre — 1920 j a n u á r j á b a n egy számot ki is adott, de a lapot elkobozták, őt pedig l e t a r t ó z t a t t á k . " A román hatóságok 1920. f e b r u á r végén adtak — szigorú feltételek mellett — engedélyt az újbóli megjelentetésre, de ennek m á r alig volt jelentősége, m e r t a román hadsereg egységei március tizedikén elhagyták a várost. Az ú j r a i n d u l t Hajdúböszörmény és Vidéke politikai irányvonala kezdetben nem volt egyértelmű. A lap szerkesztőjeként ugyan ú j r a Bakóczi Endre nevével találkozhatunk, de a szerkesztésért a felelősséget a lapkiadó-tulajdonos. Szabó Ferenc vállalta. Bakóczi a „keresztyén nemzeti eszme" mellett kötelezte el m a gát. de azokhoz a mérsékelt helyi politikusokhoz tartozott, akik a társadalmi ellentétek tompításával az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának ú t j á t egyengették. Szabó Ferenc viszont, talán egyeni meggyőződésből, talán üzleti érdekből egyre i n k á b b teret engedett a harcias szélsőjobbnak, az Ébredőknek, s ez a közelgő parlamenti választások fényénél egyre bonyolultabb helyzetet t e r e m tett. A lap Bakóczi szerkesztésében egyaránt közölt választási p r o p a g a n d a a n y a got az Ébredőktől (Tasnádi Kovács József), és gróf Bethlen Istvántól is, de ez a gyakorlat az Ébredőket és képviselőjelöltjüket, Tasnádi Kovács Józsefet nem elégítette ki. Választási nagygyűlésük alkalmával megszállták a nyomdahelyiséget. s azt követelték, hogy a H a j d ú b ö s z ö r m é n y és Vidéke egyértelműen Tasnádi Kovács mellett kötelezze el magát. A nagyobb nyomaték k e d v é é r t azzal is f e nyegetőztek. hogy a H a j d ú f ö l d n y o m d á j á b a n p l a k á t o k a t készítenek, s a lapot — ellenkezés esetén — „porig alázzák". Bakóczi E n d r e vezércikkét önkényesen megnyirbálták. így tehát nem m a r a d t más h á t r a a szerkesztőségnek, mint lemondani. Felborult t e h á t az a kényes kompromisszum, amelyet egy szerkesztőségi értekezleten alakítottak ki. s amely szerint a lapnak a választási küzdelemben semleges álláspontot kellett volna elfoglalni. Bakóczi és Schmidt azonnal tá-

57 Uo. 1919. m á j . 31. XIX. évf. 35. sz. 98 Uo. 1920. á p r . 3. XXX. évf. 11. A vidéki s a j t ó o s z t á l y . 99 Uo. S a j n o s az elkobzott l a p s z á m nem i s m e r e t e s .

39

vozott, két m u n k a t á r s egy darabig még m a r a d t ugyan, de később az ő h e l y z e tük is lehetetlenné vált. Szabó Ferenc az Ébredők p á r t j á r a állt, s ez véglegesen megpecsételte közte és Bakóczi közt az e g y ü t t m ű k ö d é s t ; ,,a lapkiadótulajdonos, ú r is t u d j a azt, hogy mivel tartozna a n n a k a főszerkesztőnek, ki 10 éven át j ó ban, rosszban csaknem i n g y e n k i t a r t o t t a lap mellett" — olvashatjuk a s z e m r e hányást. 1 0 0 A Hajdúböszörmény és Vidéke régi szerkesztősége azonban n e m adta fel a harcot, h a n e m a fenti b o t r á n y o s jelenetek u t á n 1920. j ú n i u s 20-án ú j lapot indított Böszörményi Újság címmel. A szokatlanul kis alakú, a k o r t á r s a k által ,,lilp u t i " - n a k csúfolt s a j t ó t e r m é k m a g á t „társadalmi időszaki l a p n a k " nevezte., amelynek a szerkesztéséért a szerkesztőbizottság vállalta a felelősséget. H e t e n t e kétszer jelent meg, ily m ó d o n is versenyezve az Ébredők kezén m a r a d t H a j d ú böszörmény és Vidékével. Az újságot Szűcs Lajos k ö n y v n y o m d á j á b a n n y o m t á k Hajdúböszörményben, i t t m ű k ö d ö t t a szerkesztőség és a kiadóhivatal is. B á r a szerkesztőség tagjai közül név szerint senki sincs feltüntetve, az az eddigiekből is egyértelműen k i t ű n i k , hogy a lapot Bakóczi Endre és Schmidt Frigyes s z e r kesztette. Az újság politikai pártállása e g y é r t e l m ű : az a „keresztyén erkölcsiség és m a g y a r hazafiság igaz jelszavával indul ú t n a k " . T e h á t egyértelműen B e t h l e n párti, sőt olyannyira az, hogy bizonyos szempontból n y u g o d t a n t e k i n t h e t j ü k v á lasztási kortesújságnak is. Ezt egyébként a szerkesztési elvek is aláhúzzák, h i szen a rendkívül kis t e r j e d e l e m ellenére — rendszerint négy oldalon jelent m e g — a lapot fajsúlyos vezércikkek uralták, s az egyéb helyi anyag rendszerint a z a p r ó h í r e k b e szorult. A szűk terjedelem ellenére a lap hasábjain olykor v e r s e k kel is találkozunk. Egyértelműen még s e m t e k i n t h e t j ü k korteslapnak, hiszen a választásokat n e m csak túlélte, h a n e m megszűnése m á s okokra is visszavezethető. Az országgyűlési képviselő-választást H a j d ú b ö s z ö r m é n y b e n egyébként az „Ébredők" jelöltje, Tasnádi Kovács József nyerte azzal a Bethlen Istvánnal szemben, aki h a m a r o s a n M a g y a r o r s z á g miniszterelnöke lett. 101 Ennek részleteibe n e m bocsátkozunk, s k i h a t á s á b a n is csupán annyiban, a m e n n y i b e n az a helyi s a j t ó történetét is érintette. A választások u t á n közvetlenül H a j d ú b ö s z ö r m é n y b e n is bekövetkezett a szélsőjobb befolyásának visszaszorulása, s különösen látványosan m e n t ez végbe a helyi értelmiség soraiban. A választási siker ellenére az Ébredők oldalára állt Hajdúböszörmény és Vidéke lába alatt h a m a r o s a n megingott a talaj, amelyet a lap gazdasági nehézségei csak még j o b b a n elmélyítettek. M á r az első v i l á g h á ború előtt felmerült egy lapkiadó részvénytársaság létrehozásának gondolata, a z ötlet azonban a k k o r m é g elvetélt. 1920 elején azonban m á r kényszerítő szükséggel jelentkezett. O l y a n n y i r a , hogy 1920. j a n u á r 29-én alapító bizottságot hoztak létre, amelynek tagjai a következők v o l t a k : Bakóczi Endre főgimnáziumi tanár,. Dobay Károly műszaki tanácsos, Fülöp Ferenc ref. lelkész, Nagy Imre f ő g i m n á ziumi tanár, Papp János g. kat. esperes, Rhénes Károly, az István malom (Debrecen) tisztviselője, Schmidt Frigyes főgimnáziumi t a n á r , Szabó Gyula segédlelkész és Szabó Ferenc n y o m d a t u l a j d o n o s . A részvénytársaság alapításának s z ü k ségességét azzal indokolták, hogy „a H a j d ú b ö s z ö r m é n y és Vidéke . . . mely Szabó Ferenc t u l a j d o n á t képezi, hogy tiszta m a g y a r és keresztyén irányzatát az eddiginél h a t h a t ó s a b b a n szolgálhassa és h e t e n k é n t többször és t e r j e d e l m e s e b b f o r 100 Böszörményi Újság. 1920. j ú n . 23. I. évf. 2. sz. 3—4. A n y o m d a megszállása. 101 Fehér A. i. m.

40

m á b a n jelenhessen meg, n y o m d á j a kibővítése, felszerelésének erősbítése v é g e t t " csak ezt az utat választhatja. Ügy tervezték, hogy kétszáz koronás részvényeket bocsátanak ki, amelyeknek az á r á t a Debreceni Gazdák B a n k j á n á l , a Debreceni T a k a r é k p é n z t á r n á l és a h a j d ú b ö s z ö r m é n y i hitelbanknál lehet befizetni. A tervezett alaptőke nagyságáról nincs tudomásunk. 1 0 2 A Hajdúböszörmény és Vidéke körüli bonyodalmak a részvénytársaság alakítását a n n y i b a n érintették, hogy ez a csoportosulás határozott politikai jelleget öltött, s a Bethlent követő konzervatív-kereszyén irányvonal szószólójává lett. A H a j d ú b ö s z ö r m é n y és Vidéke szerkesztését — m i u t á n a lap az Ébredők kezére k e r ü l t — a sajtóbizottság vette át (júl. 3.), m a j d pedig augusztus 25-én Csorba Antal, a helyi szélsőjobb egyik v e z é r a l a k j a . A f o r d u l a t az 1920. szeptember 25-i (XXX. évf. 60. sz.) számmal következett be. A híradás szerint a H a j d ú b ö s z ö r m é n y és Vidéke „a mai naptól és mai számtól gazdát cserélt". Részvénytársaság alakult, amely a lapot, a kiadói jogot és a n y o m d a összes felszerelését megvette a régi tulajdonostól, Szabó Ferenctől, aki azt több m i n t három évtizeden keresztül f e n n t a r t o t t a . Az ú j szerkesztők, a m á r régebbről is jól ismert Bakóczi Endre és Schmidt Frigyes, elismerték u g y a n Szabó Ferenc érdemeit, s úgy látták, hogy ,,mindig a haladást, a k u l t ú r á t képviselte, ezért írt, küzdött, tusakodott, s így nem csoda, ha olykor ellenkezésbe került különféle érdekeltségekkel". Félreérthetetlenül a közelmúlt eseményeire utalva viszont felemlegették, hogy „volt p á l y a f u t á s a alatt olyan időszak is, melyben eltántorodott magasztos feladatától, s gyarlóságból-e vagy helytelen számításból, ki t u d n á megmondani, ellenkezésbe j ö t t . . . a város eminens é r d e k e i v e l . . . idegen érdekek szolgálatába szegődött, s olyan befolyást engedett m á s u n n a n ide csapódott elemeknek, mely . . . megütközést keltett a lakosságban. Eszköz volt idegenek m a g á n é r d e k e i m u n k á l á s á b a n . . . " . Ez a helyzet érlelte meg azt az elhatározást, hogy „a dekadencia ú t j á r ó l vissza kell téríteni a sajtót, s biztosítani számára azt a helyes és a m ú l t b a n is követett hivatást, amely tisztít és épít, nem szennyez és rombol". Ez az alap pedig „alkuvást nem ismerő nemzeti és hithű". Az ú j szerkesztőség tehát a bethleni konszolidáció mellett kötelezte el magát, s a lapot „keresztyén ú j s á g " - n a k nevezte. N é h á n y évvel később Kőszegi Frigyes szerkesztő — aki nem más, m i n t a m a gyarosított nevű Schmidt Frigyes — úgy látta, hogy az a n é h á n y „önzetlen ember", aki m a j d n e m a semmiből t e r e m t e t t sajtóorgánumot, tisztességes, n e m szenzációhajhászó lapot a k a r t . „A s a j t ó n a k n e m az a feladata, hogy egyéneket és tömegeket egymásra uszítson, h a n e m . . . (a) hírszolgálat" és hogy „helyes irányítást nyújtson". 1 0 3 A Hajdúböszörmény és Vidéké nek a sorsa a legszorosabban fonódott össze az e k k o r még élő Böszörményi Üjságéval, hiszen m i u t á n Bakócziéknak sikerült a lapot a bethleni politika szolgálatába állítani, a Böszörményi Űjság feleslegessé vált. A „körülmények kényszerítő hatása a l a t t " létrejött lap az 1920. szeptember 17-én megjelent számával megszűnt, b á r volt szerkesztői szerint „lehet m é g idő, mikor fel kell ébrednie". A megszűnt ú j s á g szerepkörét tehát a Hajdúböszörmény és Vidéke vállalta magára, s ezért azok, akik a Böszörményi Űjságra az év végéig előfizettek, helyette a u t o m a t i k u s a n k a p t á k a Hajdúböszörmény és Vidékét. A n n a k ellenére, hogy a társaság a lap irányítását ténylegesen átvette, rész102 Hajdúböszörmény és Vidéke. 1920. m á r c . 17. 103 Uo. 1925. m á r c . 29. XXXV. évf. 12. Szerkesztőbizottsági jelentés.

41

vénytársaság m e g a l a k í t á s á n a k f o l y a m a t a legalábbis jogi téren még egy ideig h ú zódott. A lapot 1920. s z e p t e m b e r 25-től 1922. f e b r u á r 8-ig Mikó József n y o m d á jában nyomták, a k i n e k telephelye a volt Szabó-féle nyomdahelyiség volt. Mikó az alakuló részvénytársaságban érdekelt volt.1"'' A megalakulás nehézségeire utal egyik f o r r á s u k híradása, amely szerint a lapot egy „alakítandó részvénytársaság vette meg'' (1920. december). 1 " 3 A tényleges m e g a l a k u l á s 1921 végére tehető. 10(i E k k o r 400 d a r a b 100 k o r o n á s részvényt bocsátottak ki, s egy részvény u t á n 1922ben 80, 1923-ban 500, 1924-ben 5000, 1925-ben pedig 10 000 korona osztalékot fizettek. Ne felejtsük el, a k k o r inflációs idők jártak! 1 0 ' 1926-ban emelték az alaptőkét, ekkor 400 ú j részvényt bocsátottak ki egyenk é n t 100 000 korona é r t é k b e n . Ezt a pénzügyi akciót azzal indokolták, hogy a n y o m d á t modernizálni kell, ú j sajtót és ú j felszerelést kell beszerezni, m e r t ellenkező esetben más n y o m d á k is települhetnek a városba. Az ú j részvények k é t h a r m a d részét le is jegyezték, s a r r a számítottak, hogy a város is jegyez 100 vagy esetleg csak 40—50 részvényt. A n n a k ellenére, hogy a részvénytársaság a városnak különböző előjogokat biztosított volna, a jegyzés gondolatát a polgármester visszautasította. IOiS Sajnos nem t u d j u k pontosan, hogy kikből tevődött össze a Hajdúböszörményi Nyomda, Lapkiadó, P a p í r - és K ö n y v k e r e s k e d ő RT. Az bizonyos, hogy m a g á n személyek — elsősorban Bakóczi, Schmidt, U. Szabó s talán Nagy Imre játszották a vezetőszerepet, d e az is bizonyos, hogy intézmények is jegyeztek részvényeket. 100 A h a j d ú b ö s z ö r m é n y i „ É b r e d ő k " azonban a vereségbe nem nyugodtak bele, s debreceni e l v b a r á t a i k k a l közösen 1920. december 19-én bocsátották ú t j á r a a Hajdúsági Virradatot, m i n t az Ébredő Magyarok Egyesülete H a j d ú b ö s z ö r m é n y és Vidéke csoportjának hivatalos lapját, amely később az EME h a j d ú s á g i csoportjának lapjaként jelent meg (1922. I. 22.)"° A lapot sajtóbizottság szerkesztette, azonban a szerkesztésért és kiadásért a debreceni Roskowicz Artúr volt a felelős. A lap kiadási h e l y e k é n t Debrecen—Hajdúböszörmény-t jelölték meg. Hetente jelent meg előbb a M a g y a r Nemzeti K ö n y v - és Lapkiadó Rt, m a j d pedig a Tiszántúli Hírlap n y o m d á j á b a n . Az alaphangot az ú j s á g m i n d j á r t a kezdeteknél megadta, amikor a Hajdúböszörmény és Vidékét „ z s i d ó b a r á t n a k " nevezte. A m e g t á m a d o t t lap szerkesztősége ez ellen ugyan tiltakozott, mondván, hogy a keresztény kurzust az egész országban ők indították el először, ez azonban a Hajdúsági Virradatot nem hatotta meg." 1 Változatlanul azt állította, hogy a H a j d ú b ö s z ö r m é n y és Vidéke szabadkőműves szellemű, zsidópártoló, a tőke érdekeit támogató újság. 112 Ez a szélsőségesen jobboldali h a n g v é t e l azonban m á r az ellenforradalmi rendszernek is ké104 Vö. S a j t ó b i b l i o g r á l i a i. m . II. Fekete P. i. m. és Ujlaky Zoltán: A H a j d ú v á r m e g y e i n y o m d á k t ö r t é n e t é n e k n é h á n y k é r d é s e . 1920—1944. A H a j d ú - B i h a r m e g y e i Levéltár É v k ö n y v e VII. (szerk. Gazdag István) Debrecen, 1980. 48—49. 105 Hajdúböszörmény és Vidéke. 1920. dec. 22. XXX. évf. 85. Ü j k e r e s z t y é n lap. 106 A H a j d ú b ö s z ö r m é n y i N y o m d a RT i p a r i g a z o l v á n y á t 1921. j ú l i u s 9-én állították ki. 107 Hajdúböszörmény és Vidéke. 1926. á p r . 17. XXXVI. évf. 15. Még egyszer a n y o m d a r é s z v é nyekről. 108 Uo. 109 Uo. E szerint „ v á r o s u n k több p o l g á r a és g a z d a s á g i i n t é z m é n y e " j e g y z e t t r é s z v é n y t . Vö. II. Fekete P. i. m. 110 Megtalálható OSZK, DEK. Vö. S a j t ó b i b l i o g r á f i a i. m. 370. tétel. 111 Hajdúböszörmény és Vidéke. 1920. dec. 22. XXX. évf. 85. Uj k e r e s z t y é n lap. / 112 Uo. 1922. á p r . 26. X X X I I . 33. Válasz.

42

nyelmetlenné vált. A belügyminiszter 1924. j a n u á r 14-én a r r a hivatkozva, hogy az „az ország belső r e n d j é t és közbiztonságát veszélyeztette", a lapot betiltotta. 11 " A H a j d ú b ö s z ö r m é n y és Vidékének szerkesztési elvei 1921-től egészen megszűnéséig, 1944-ig n a g y f o k ú állandóságot m u t a t t a k . Látványos politikai irányváltoztatásra nem került sor, a lap kitartott a mindenkori k o r m á n y p á r t irányvonala mellett, s a politikai hangszín módosulása is egybeesett az országos politika változásaival. Egy k o r m á n y p á r t i lap szerkesztése kényelmes feladat lehet ugyan, de m i n d e n k é p p e n azzal a veszéllyel jár, hogy elveszítheti frisseségét, rugalmasságát, a közügyek iránti érzékenységét. A H a j d ú b ö s z ö r m é n y és Vidéke szerkesztői — Bakóczi Endre és vitéz Kőszegi (Schmidt) Frigyes — inkább országos, mint helyi vonatkozású eseményeket és elemző írásokat közöltek, s jobbára csak az apróhírek voltak helyi jellegűek. A szerkesztés alapkoncepciója r e n d k í v ü l egyszerű. Kőszegi Frigyes ezt így fogalmazta m e g : ,,A mi szerény h e t i l a p u n k n a k mindössze két irányelve v a n : keresztyén és nemzeti . . . mi keresztyén lap vagyunk, de nem a harcoló, militans fajtából", s „keresztyén voltunk megőrzött attól, hogy a t á r sadalmi béke felforgatói legyünk . . . " . U g y a n a k k o r elismerte a hiányosságokat is, nevezetesen azt, hogy a lap „lehetne elevenebb, a társadalmi (helyi) egyesületi •élethez minden vonatkozásban jobban hozzáférkőző". 11 '' Az 1919-ben és 1920 szeptemberéig oly szembetűnően jelentkező antiszemitizm u s teljesen eltűnt a lap hasábjairól. Sőt. 1935-ben K a m p i e r Pétert (Kampier K á l m á n festőművész apját) n y u g a l o m b a vonulása alkalmából — zsidó származása ellenére — az újság ..a város tanítói k a r á n a k egyik legértékesebb" t a g j á n a k nevezte." ' U g y a n a k k o r az is bizonyos, hogy az említett szerkesztői elvek és gyakorlat a színvonal hanyatlásához vezetett. Kőszegi Frigyes a m a g y a r újságírással kapcsol a t b a n több kifogást hangoztatott, főleg azt. hogy a vezércikk kivételével alacsonyak a honoráriumok, s különösen aggasztónak t a r t o t t a azt kis példányszámú lapok esetében. 110 Itt szerinte az a szemlélet hódított tért. hogy „csak jó nagy papírvágó ollóra van szükség és kész a cikk". Kőszegi ezt a megállapítást a k á r a saját maga által szerkesztett lap példájából is vehette, sőt szinte bizonyos, hogy az itteni gyakorlat is a szeme előtt lebegett. Az országos problémákkal foglalkozó névtelen cikkeket, illetve fővárosi politikai nagyságok által írt vezércikkeket rendszerint a központilag terjesztett kőnyomatosból merítették, u g y a n a k k o r az •eredeti írások száma csökkent és minősége hanyatlott. S ez a gyakorlat nem feltétlenül a kényelmesség és a p r a k t i k u m miatt alakult ki. Kőszegi Frigyes erről így vall: „olvasónk . . . talán kissé bosszankodva siklik á t . . . a vezetőcikkeken: m á r megint országos politika." Van-e egy helyi lapnál ennek értelme — tette fel a kérdést. A válasza meglepő ! Ez a szerkesztői álláspont a körülmények hatására, gyávaságból alakult ki: „Helyi politikával foglalkozni olyan újságírónak, aki az eseményeket nem csupán felkarolni, hanem véleménynyilvánításokkal, sőt kritikával kísérni kívánja, hálátlan, sőt ésszerűtlen dolog. Hálátlan, m e r t valamelyik oldalon érzékenységet bánt, s ésszerűtlen, m e r t szem elől téveszti a társadalmi béke összekovácsolását."' 113 114 115 116 117

Fehér A. i. m. 233. Hajdúböszörmény és Vidéke. 1927. á p r . 2. XXXVII. évi. 14. L a p u n k egy éve. Hajdúböszörmény. 1935. j ú n . 22. Uo. 1929. l'ebr. 9. XXXIX. évf. 6. Uo. 1929. okt. 12. XXXIX. 41. Egy g y á v a ú j s á g í r ó .

43

Az ellenforradalmi k o r hivatalos, k o r m á n y p á r t i újságszerkesztőjének vélemén y é t fogalmazta m e g Kőszegi akkor, a m i k o r kijelentette, hogy a „szabad sajtó n e m azt jelenti, hogy bilincsbe verik az ellentétes politikai felfogásúak véleményét, h a n e m azt, hogy m i n d e n k i szabadon n y i l v á n í t h a t j a véleményét addig a határig, amíg a nemzet egyetemes érdekeit és az egyéni becsület szentségét n e m sérti." 118 Nyilvánvalóan ez az álláspont felelt meg leginkább a polgári szabadságjogok mezébe burkolózott konzervatív, antiliberális politikai i r á n y v o n a l n a k , a m e l y e t a bethleni konszolidáció megtestesített, s amely a „nemzet egyetemes é r d e k e i t " az uralkodó osztályéval azonosította. M i n d e n t összevéve azt kell megállapítanunk, hogy a Hajdúböszörmény és Vidéke igénytelenül szerkesztett, u n a l m a s ú j s á g volt, amelyet még a konkurrencia támadásai sem veszélyeztettek. Az ú j s á g gazdái mégis úgy érezték, hogy az olvasóközönség m e g t a r t á s a é r d e k é b e n 1926 szeptemberétől Ünnep címmel m i n d e n számhoz ajánlatos ingyenes mellékletet csatolni. A melléklapokból teljes sor a H a j d ú s á g i M ú z e u m b a n található. A lap a l a p t e r j e d e l m e e k k o r h a t oldal volt, e h hez j á r u l t nyolc oldal melléklet. Az Ünnep országos vállalkozás volt, felelős szerkesztője és kiadótulajdonosa Martinovics Andor, segédszerkesztője pedig Timár Pál. Budapesten a d t á k ki, s megfelelő fizetség ellenében azt b á r m e l y lapkiadót u l a j d o n o s vagy részvénytársaság megrendelhette. A vállalkozás jellegéből következően elsősorban szépirodalmi m u n k á k a t közölt, olyanokat, amelyek az ország bármely p o n t j á n é r d e k l ő d é s r e t a r t h a t t a k számot. A lap melléklete 1926 végével megszűnt. A Hajdúböszörmény és Vidéke szerkesztésében 1928 j a n u á r j á b a n fontos változás következett be. A k i a d ó t u l a j d o n o s részvénytársaság igazgatósága a színvonal emelése és az érdeklődés fokozása céljából m á r 1927 n y a r á n felkérte H. Fekete Péter polgári leányiskolái igazgatót, hogy vegyen részt a szerkesztőség m u n kájában. 1 1 9 Ö ezt el is vállalta, s 1927. j ú n i u s 11-től a m u n k á b a n ténylegesen részt is vett. Ez az időszak egyféle próbaidőnek számított, s 1928. j a n u á r elsejével megbízták a lap felelős szerkesztésével. Ettől f ü g g e t l e n ü l az eddigi szerkesztők — Bakóczi Endre és Kőszegi Frigyes — főszerkesztői minőségben továbbra is a lap fejlécén szerepeltek. A h á r o m szerkesztő között a viszony k o r á n t s e m volt h a r m o n i k u s . 1929-ben például a 35—37. számon H. Fekete Péter neve n e m szerepel, m e r t — saját vallomása szerint — „nyári szabadságon való távolléte alatt szerkesztő társai h á t b a t á m a d t á k , amiért l e m o n d o t t tisztségéről". Az ügy részleteit n e m i s m e r j ü k , azonb a n tény, hogy a vállalat igazgatósága H. Fekete P é t e r mellé állt, aki így t o v á b b ra is a lap felelős szerkesztője maradt. 1 2 0 1931-ben megvált a laptól Kőszegi Frigyes. A b b a n a szerencsés helyzetben v a gyunk, hogy ennek a változásnak a részleteit pontosan i s m e r j ü k : az ekkor t a r tott országgyűlési képviselőválasztások alkalmával Kőszegi előbb a k o r m á n y p á r t képviselőjelöltségére aspirált, s m i u t á n ez n e m sikerült, pártonkívüli progr a m m a l óhajtott indulni. 1 2 1 T o v á b b r a is m e g m a r a d t viszont a lap szerkesztőségében, b á r az szubvencionált k o r m á n y p á r t i volt, s t o v á b b r a is rendszeresen írta vezércikkeit. A 25. szám részére írt vezércikket azonban H. F e k e t e P é t e r felelős 118 119 120 121

44

Uo. 1929. f e b r . 23. A s a j t ó r e f o r m j a . Uo. 928. jan. 7. 4. old. B e k ö s z ö n t ő . Vö. H. Fekete P. i. m. Kőszegi ún. „ v á r o s i p á r t i " p r o g r a m m a l i n d u l t , e r e d m é n y t e l e n ü l .

szerkesztő nem t a r t o t t a összeegyeztethetőnek a lap politikai irányvonalával, s m i u t á n véleményét egyeztette a vármegyei főispánnal, dr. Ujvárossy Lajossal és dr. Uzonyi Györggyel, azt n e m közölte le. H. Fekete erről levélben értesítette Kőszegit, a r r a hivatkozván, hogy a cikk t a r t a l m a ellentétes a lap politikájával. 1 2 2 Kőszegi emiatt lemondott főszerkesztői megbízásáról. A másik főszerkesztő, Bakóczi Endre, 1936-ban vált meg a laptól. E n n e k előzményei a következők: H. Fekete Péter felelős szerkesztői m ű k ö d é s e ellen ebben az évben komoly mozgalom bontakozott ki, amely a részvények vásárlásától, aláírások gyűjtéséig terjedt, s a felelős szerkesztő leváltását, a régi g a r n i t ú r a (elsős o r b a n Bakóczi) élre állítását követelték. H. Fekete P é t e r mindezt megszellőztette a lap hasábjain, s személyeskedő célzást tett („öreg síri búcsúztatók") Bakóczi szerkesztői gyakorlatára. Bakóczi erre lemondott! Az ellentábor a részvénytársaság közgyűlésén ú j r a t á m a d á s b a l e n d ü l t ; indítványt terjesztettek elő H. F e kete P é t e r felelős szerkesztő menesztése iránt és Bakóczi E n d r e r e f o r m á t u s lelkész érdekében. A szavazás közel 200 szavazattöbbséggel H. F e k e t é n e k kedvezett, noha a nagy részvényesek tartózkodtak a szavazástól. 123 H. Fekete P é t e r polgári leányiskolái igazgató, a H a j d ú s á g i M ú z e u m alapítója a v á r o s közéletének talán legjellegzetesebb alakja. Nagy szervező ambícióval megáldott, mozgékony, társadalmi és társasági szerepkört e g y a r á n t vállaló egyénisége g y a k r a n hozta összeütközésbe környezetével, s noha g y a k r a n tévedt a személyeskedés síkjára, tevékenysége mégis kitörölhetetlen a város közéletének történetéből. H. Fekete P é t e r más típusú szerkesztői egyéniség volt, m i n t elődei. Ritkán írt, i n k á b b szerkesztett, s írásai java része is kultúrpolitikai kérdésekkel — a városi m ú z e u m és a polgári leányiskola ügye — foglalkoztak. Minden bizonnyal közrej á t s z o t t ebben a társszerkesztő, Kőszegi Frigyes tevékenysége is, aki rendszeresen írt vezércikkeket, illetve az, hogy átvéve elődei gyakorlatát, ő is rendszeresen felhasználta a Magyar Távirati Iroda kőnyomatosát. A szerkesztés politikai irányelvét k o r m á n y p á r t i s á g a határozta meg, tehát lényegében a Kőszegi Frigyes által kijelölt úton haladt. É r d e m e s megfigyelnünk a l a p viszonyát a város szociáldemokrata mozgalmához. Az ellenforradalom h a t a lomra jutása óta első ízben 1930. j a n u á r 25-én foglalkozott a helyi ú j s á g a szoc i á l d e m o k r a t á k ügyével, oly módon, hogy Sitery S á n d o r okleveles gépészmérnök tudósítást közölt a j a n u á r 19-én megrendezett szociáldemokrata gyűlésről. Ennek publikálása azonban csak a következő szerkesztői megjegyzés mellett volt lehetséges: „Közöltük ezt a cikket kivételesen, de m i n d j á r t hozzátesszük, hogy vélem é n y ü n k k e l ellenkezik az, hogy K u n Béla elvbarátjaival szóba álljunk. Ezekkel az elemekkel csak a h a t ó s á g o k n a k van beszélni való ja és ez az, hogy m e g a k a d á lyozza k o n k o l y h i n t é s ü k e t . . . Semmi szükség arra, hogy ilyen s hozzá nem is előkelő idegenek rontsák a város levegőjét, ilyen hordópolitikusok maszlagolására r e m é l j ü k a jövőben a hatóság nem ad engedélyt". Ez a durva, gyűlölködő hangvétel azonban ekkor m á r k o r m á n y p á r t i szinten is időszerűtlen volt, s a helyi lap is h a m a r o s a n változtatott ezen. Még ez év decemberében teret engedett Szabó Antal szociáldemokrata p á r t t i t k á r n a k a r r a , hogy visszautasítson egy, a lap h a s á b j a i n megjelent támadást. 12 "' Szabó Antal szerint ^ a m í g ilyen gyűlölet liheg elvakult és látókör nélküli e m b e r e k b e n , addig ez az 122 L e í r á s a II. Fekete 123 Uo. 124 Hajdúböszörmény.

P. i. m. 1930. dec. 20. 51. sz. 3.

45

ország n e m t á m a d h a t fel". Önérzetesen tette még hozzá: ..Helyi v o n a t k o z á s b a n is kell említenem v a l a m i t . Azt, hogy a f o r r a d a l m a k idején is a szociáldemokrata p á r t vezetésem mellett volt az, amely megvédte e város m i n d e n r e n d ű és r a n g ú lakosságát." A lap h a s á b j a i r ó l e z u t á n eltűntek a nyílt, brutális támadások, s a p á r t tevékenységével kapcsolatban csak n é h á n y soros, tényszerű híradások j e lentek meg. K o r m á n y p á r t i lap lévén, természetesen fellépett más baloldali mozgalmak — mindenekelőtt a Nemzeti Radikális P á r t és a Kisgazdapárt — ellen is, illetve felv e t t e a harcot a jobboldali, fasiszta törekvésekkel. „Hallunk róla — o l v a s h a t j u k 1933-ban — hogy a horogkeresztes p á r t m á r k i k ü l d t e v á r o s u n k b a n is" embereit, „Zsilinszky E n d r e a képviselőházban (pedig) arról panaszkodott, hogy az ő p á r t j á v a l szemben v á r o s u n k b a n hivatali erőszakosságok t ö r t é n t e k " . H. Fekete P é t e r szerint ú j pártok alakítása a v á r o s b a n megengedhetetlen, m e r t „szükségtelenül, sőt károsan további széthúzást eredményezne". 1 2 5 A k o r m á n y p á r t i vezetés számára kétségtelenül a legnagyobb gondot H a j d ú böszörményben a Kisgazdapárt jelentette. Az események történeti részletezésével nem áll m ó d u n k b a n foglalkozni, s csupán jelezhetjük, hogy ez az ellenzéki erő az 1935-ös képviselő választások alkalmával komolyan veszélyeztette a k o r m á n y p á r t uralmát, egyedül az ellenforradalmi rendszer egész ideje alatt. A kisgazdapárti előretörésnek sajtótörténeti vonatkozásai is v a n n a k . Az egyre j o b b a n megerősödő ellenzék ugyanis 1932-ben elérkezettnek látta az időt a r r a , hogy saját, önálló lapot indítson, amelynek első száma 1932. m á j u s nyolcadikán jelent meg Debrecenben Szabad Hajdú címmel. 126 A szerkesztésért és kiadásért a debreceni Erdélyi Gyula volt a felelős, Debrecenben volt a szerkesztőség, s ott n y o m t á k a lapot is, a Tiszántúli K ö n y v és Lapkiadó Vállalat RT n y o m d á j á b a n . É v e n t e tízszer jelent meg. ö n m a g á t így határozta m e g : Politikai szemle — a Független Kisgazdapárt közlönye. Nyíltan ellenzéki politikai l a p k é n t indult, olyan s a j t ó t e r m é k k é n t , amely elsődleges f e l a d a t á n a k t a r t o t t a a h a j d ú b ö s z ö r m é n y i ügyekkel való foglalkozást. B á r f o r m a szerint n e m helyi lap, azt szinte teljes egészében a város kisgazda ellenzéke uralta, s célját is a b b a n jelölte meg, hogy a város k o r m á n y p á r t i ú j s á g j á n a k befolyását ellensúlyozza. M e g á l l a p í t á s u n k a t egyértelművé teszi a lap szerkesztő bizottságának szemügyre vétele, amelynek tagjai dr. Csiha Endre ügyvéd, Kálmán Ferenc kisgazda, Pálnagy Zsigmond festőművész, L. Szabó Márton és L. Szabó Imre voltak, t e h á t a h a j d ú b ö s z ö r m é n y i kisgazdapárt v e z é r k a r a . A lap elsősorban olyan h a j d ú b ö s z ö r m é n y i és országos jellegű politikai eseményekkel foglalkozott, amelyek alkalmasak voltak a kisgazdapárti nézetek k i f e j tésére. A lap jellegéből adódott, hogy volt közgazdasági rovata is. Számai m a g u k o n viselik a m e g j e l e n t e t é s anyagi nehézségeit. Az első szám m é g nyolc oldal t e r j e d e l e m b e n , rendes ú j s á g a l a k b a n jelent meg, az utolsó szám viszont csak felényi. 1933 a u g u s z t u s á b a n jelent meg utoljára. Sor került egy s a j t ó p e r r e is, amelyet H. Fekete Péter, a Hajdúböszörmény felelős szerkesztője indított a Szabad Hajdú cikkírója ellen. Sérelmezte, hogy a kisgazdapárti lap g y a k r a n intézett t á m a d á s t H F P (H. F e k e t e írói betűjele) ellen. A megjelent cikkekért Pálnagy Zsigmond festőművész, a független kisgazdapárt t i t k á r a vállalta a felelősséget, s védekezésében kifejtette, hogy erre azért került sor, m e r t a Hajdúböszörmény állandóan t á m a d t a a független kisgazdapártot. 125 Uo. 1933. á p r . 8. XLIII. évf. 14. sz. 1. 126 Vö. S a j t ó b i b l i o g r á f i a i. m. tétel.

46

Egyébként — állította — ő nem tudta, ki rejlik H F P b e t ű j e l mögött. A bíróság P á l n a g y Zsigmond festőművészt ötven pengő pénzbírságra ítélte. 127 H. Fekete Péter szerkesztői f e l a d a t k ö r é t hallatlan ambícióval és önbizalommal látta el. Az ő javaslatára történt a lap címének a módosítása is. A Hajdúböszörmény és Vidéke, ez a ,,régi, tisztes név ma m á r kissé falusias ízű", ezért k e r ü l t sor az és Vidéke elhagyására, olvashatjuk a szerkesztői indoklást 1928ban. 128 A lap régi címe a folytonosság jelzéseként azonban továbbra is a fejlécen m a r a d t . A laphoz kerülte óta növekedett a terjedelem is, 1927 nyarától hat oldal helyett nyolc oldalon jelent meg. 1928. j a n u á r 1-től emelték az előfizetési díjat. Az ú j s á g rovatszerkezete általában a következő volt; vezércikk, „belső politika", külföldi események, hírek, színház, közgazdaság, ingatlanforgalom, h i r d e t m é nyek és apróhirdetések. 1935-ben vezette be H. Fekete Péter a Görbe fésű c. rovatot, amelynek fejlécét Mikó József rajzolta, s amely a közelmúlt visszáságait állította pellengérre. 129 Az előfizetők számának növelése érdekében különböző kedvezményeket is rendszeresített. így 1928-ban, az előfizetési díj emelésekor azt helyezte kilátásba, hogy azok részére, akik legalább egy félévre előfizettek a lapra, „terjedelmes, nagy n a p t á r t adunk a j á n d é k b a " . Nyilván ebből az ötletből született meg a Karácsonyi Könyv, a Hajdúböszörmény rendes évi a j á n d é k k a l e n d á r i u m a az előfizetők részére, amely az 1930-as években rendszeresen napvilágot látott. A Karácsonyi Könyv a m a g y a r kalendáriumok általános gyakorlatát követte. Volt b e n n e naptári és vásári rész, szépirodalom (próza, versek), és helytörténeti vonatkozású ismeretterjesztő vagy eredeti kutatáson alapuló publikáció. A szépirodalmi rész szerzői vagy országos nagyságok vagy helyi emberek voltak. Különösen sok, értékes helytörténeti vonatkozású anyagot publikált Bakóczi Endre. A Karácsonyi Könyv 1929 és 1939 között jelent meg, H. Fekete Péter szerkesztői megbízatását tehát túlélte, s megszűnte minden bizonnyal az egyre súlyosabbá váló papírhiánnyal állott összefüggésben. H. Fekete Péter szemmel láthatólag törekedett arra, hogy ú j s á g j á b a n „nagy n e v e k " szerepeljenek. Felhasználta erre természetesen a M a g y a r Távirati Iroda kőnyomatos tájékoztatóját, de igénybe vette nem m i n d e n n a p i összeköttetéseit is. így például 1930 folyamán vezércikkeket írt a lapba Marczell Mihály dr. egyetemi m a g á n t a n á r , Madai Gyula dr. országgyűlési képviselő, sőt 1932. j a n u á r elsején Gömbös Gyula, a k k o r honvédelmi miniszter. 1932-ben cikksorozata jelent meg Balthazár Dezsőnek, a tiszántúli r e f o r m á t u s egyházkerület püspökének, akinek hajdúböszörményi kapcsolatai közismertek voltak. A d e r é k h a d a t természetesen a helyi szerzők jelentették, akik részint politikai kérdésekkel foglalkoztak, m i n t például dr. Uzonyi György, dr. Ujvárossy Lajos, Váczy József, részint pedig szépirodalmi m u n k á i k a t publikálták, mint Jánossy Gábor, Karácsony Vencel, Varga Lajos, Kövér Elek. Sőt, H. Fekete Péter maga is írt Hétvégi rigmus cím alatt a heti eseményekkel foglalkozó t r é f á s versikéket. 130 A H a j d ú b ö s z ö r m é n y 1936 második felében és 1937 első félévében igen sokat tett az 1937-ben rendezett H a j d ú h é t sikeréért, amely a h a j d ú v á r o s o k társadalmi,

127 128 129 130

Hajdúböszörmény. 1933. m á j . 6. XLIII. évf. 18. sz. 2. Uo. 1928. j a n . 7. XXXVIII. évf. 1. sz. H. Fekete P. i. m. Uo.

47

gazdasági, kulturális seregszemléje volt, s amelynek érdekében H. Fekete P é t e r személyesen is sokat f á r a d o z o t t . A H a j d ú h é t kapcsán kell említést t e n n ü n k a város egyetlen „gazdaságpolitikai közlönyéről", a m e l y n e k egyetlen számát ekkor adta ki az irodalmi ambíciókkal is megáldott Kövér Elek malomtulajdonos, s amely f o r m a szerint ú j s á g k é n t indult ugyan, de nem valószínű, hogy a szerkesztő-kiadó a folytatásra komolyan gondolt volna. Az alcímben foglaltak ellenére vegyes jellegű lap a Hajdúgazda nevet viselte és t u l a j d o n k é p p e n n e m volt más, m i n t a H a j d ú h é t alkalmi k i a d v á nya. 131 1937-ben fontos változások t ö r t é n t e k a H a j d ú b ö s z ö r m é n y i N y o m d a és L a p k i adó Részvénytársaság és a Hajdúböszörmény c. hetilap életében. A részvénytársaság évi rendes közgyűlése u t á n alig egy hónappal r e n d k í v ü l i közgyűlést hívtak össze a h a j d ú b ö s z ö r m é n y i Hitelbank épületében. A régi igazgató, dr. U j várossy Lajossal az élen lemondott. A közgyűlésen Váczy József, a Hitelbank igazgatója elnökölt. M i n d e r r e azért k e r ü l t sor, m e r t a régebbi nagy részvényesek érdekeltségüket eladták, s egy ú j tömörülés vásárolta meg azokat. A részvényesek közt érdekelve volt a Hitelbank is. A m á j u s tizedikén t a r t o t t rendkívüli közgyűlésen megválasztották a N y o m d a RT ú j igazgatóságát is, amelynek t a g j a i lettek Almássy Márton, Bakóczi Endre, Kőszegi Frigyes, dr. U. Szabó Imre, Szálkay Imre és Váczy József.132 H. Fekete P é t e r szerkesztői pozíciója döntően a lemondott igazgatóság bizalm á n alapult, s az ú j érdekeltségi szférában a részvénytársaságon belül azok k e zébe került a h a t a l o m , akik az eddigi felelős szerkesztő ellenlábasai voltak. T e r mészetes tehát, hogy az ú j igazgatóság első lépése az volt, hogy H. Fekete P é t e r eddigi „szerkesztői és ügyvezetői megbízatását azonnali hatállyal" visszavonta, s a lap élére ú j szerkesztőbizottságot állított. Az igazgatóság felelős szerkesztővé választotta Kovács Antal gimnáziumi tanárt, a szerkesztőbizottság tagjaivá p e dig Bakóczi Endre r e f o r m á t u s lelkészt, Kőszegi Frigyest, gimnáziumi tanárt, Almássy Mártont, gimnáziumi vallástanárt, Váczy József bankigazgatót, egyben igazgatósági tagokat, illetve Varga Lajos igazgató-tanítót és Jánossy Gábor segédlelkészt. 133 Az ú j szerkesztőbizottság olyan p r o g r a m m a l fordult olvasóihoz, amely jól é r zékelhetően különbözött H. Fekete Péter gyakorlatától. „Ne a k a r j o n vidéki v á ros ú j s á g j a politikát csinálni, ne a k a r j o n elevenek és holtak fölött"ítélkezni, „ne a k a r j o n nagyobb lenni a nála n a g y o b b a k n á l " — olvashattuk a n e m minden célzás nélküli irányelvet. Ilyen lapot szerkeszteni természetesen n e m k ö n n y ű ! A lényegesen nagyobb lehetőségekkel rendelkező budapesti és debreceni lapok olyan versenyt t á m a s z t o t t a k , amelyet csak igen körültekintő m u n k á v a l lehet ellensúlyozni. A program t e h á t a következő: „Legyen vezetője, t a n í t ó j a , irányítója k ö zönségének, s ha a r r a kçrûl sor, hogy álláspontját megjelölje a politika mezején, tegye úgy, hogy mások politikai meggyőződését mindaddig t a r t s a tiszteletben . . . amíg az á l l a m a l a k u l a t érdekeit n e m veszélyezteti". Kötelezettséget vállalt arra, hogy „mások vallásának szentségét d u r v a kézzel illetni" n e m fogja, s általában a köz érdekeit t a r t j a szem előtt. É p p e n ezért leszögezte, hogy „felfelé gerincet görbeszteni, lefelé lekicsinylő kézlegyintést használni nem lehet komoly újságírói 131 S a j t ó b i b l i o g r á f i a , i. m . 351. tétel. M e g t a l á l h a t ó : DEK. 132 A r e n d e s k ö z g y ű l é s 1937." á p r . 25-én volt. Vö. Hajdúböszörmény. k ö z g y ű l é s t m á j u s 10-én t a r t o t t á k . Vö. Hajdúböszörmény. 1937. m á j . 15. 133 Uo. Üj vezetőség l a p u n k n á l .

48

1937. á p r . 11. A r e n d k í v ü l i

f e l a d a t " . ígéretet tett arra, hogy „a lap h a s á b j a i n m i n d e n k i h a n g j á n a k szívesen helyt a d u n k , ha cikke az egységes keresztyén nemzeti és i r r e d e n t a gondolat jegyében íródott, s ha az a törvényekkel, t ö r v é n y e r e j ű rendelkezésekkel és a jóízlés követelményeivel nincs ellentétben". A közleményt a szerkesztőbizottság tagj a i valamennyien aláírták. 3 1 4 E programnyilatkozat t e h á t — b á r a lap k o r m á n y p á r t i s á g á t n e m vonta k é t ségbe — lehetőséget ígért m á s politikai nézetek közlésére is, természetesen az ellenforradalmi rendszer által m e g t ű r t h a t á r o k között. Mindenesetre szembetűnő, hogy az ú j szerkesztőbizottság a lap nyitottságát fokozni szándékozott. Erőfeszítéseket tettek az olvasótábor kiszélesítésére. Megváltoztatták a lap külső megjelenését. A fejlécen m o s t m á r csak a Hajdúböszörmény m a r a d t , s elh a g y t á k a középen elhelyezett Hajdúböszörmény és Vidéke feliratot. Az egyes rovatokat g r a f i k u s fejléccel n y o m t a t t á k , s a lap címét kurzív írással n y o m t a t t á k . Mind a címszót, mind pedig az egyes rovatok állandó képeit Király Jenő g i m n á ziumi r a j z t a n á r , e k k o r m á r országos hírű művész rajzolta, a cinkográfiai m u n k á l a t o k a t pedig a Tiszántúli K ö n y v - és Lapkiadó RT végezte. 130 Ugyancsak az előfizetők körének bővítését szolgálta a grafológiai rovat r e n d szeresítése. A lap a r r a vállalkozott, hogy írásminták a l a p j á n az illetőről jellemzést adjon. 1 3 0 A Hajdúböszörmény szerkesztését 1939. szeptember 19-én Váczy József b a n k igazgató vette át, aki egyben a n a g y m ú l t ú ú j s á g utolsó szerkesztője is volt. Megbízatása eleinte ideiglenes volt, s ebben az időben a szerkesztésért a szerkesztőbizottság volt felelős, később azonban véglegesítették. Váczy József rendhagyó a l a k j a H a j d ú b ö s z ö r m é n y vezető társadalmi köreinek. N e m helyi születésű volt ugyan, de az 1920-as évek óta f o l y a m a t o s a n itt élt. H a difogoly korából származott baloldali gondolkodása — éveket töltött szibériai t á b o r o k b a n — s a f o r r a d a l o m kitörése u t á n a bolsevikok ü g y e mellé állt. Egyéni meggyőződését élete végéig megőrizte a n n a k ellenére, hogy későbbi p á l y a f u t á s a a város legbefolyásosabb köreibe emelte. 137 Szerkesztői megbízatásával egyidejűleg a lap politikai irányával kapcsolatban kérdések m e r ü l h e t t e k fel, amelyeket 1939 j a n u á r j á b a n szerkesztőbizottsági ülésen tárgyaltak meg. Az ülésen Bakóczi E n d r e lelkipásztor elnökölt, s „beható és alapos vita u t á n " úgy határoztak, hogy a „lap ezután is teljes erővel támogatni k í v á n j a a k o r m á n y politikáját". Hozzátették azonban, hogy adott esetben a kritika és a szabad véleménynyilvánítás jogát" gyakorolni fogja. U g y a n a k k o r elhatározták a Kovács Antal idején m á r megkezdett gyakorlat folytatását, s a helyi események ismertetésére nagyobb gondot fordítottak. „Fokozott figyelemmel kíséri (a lap) a városi és egyházi eseményeket, szószólója lesz a gazdák, tisztviselők, iparosok és kereskedők érdekeinek, éberen figyeli a b a n k o k , vállalatok és intézm é n y e k működését, s . . . ha a helyzet úgy kívánja, a tárgyilagos bírálat szavát is felemeli". Mindez csak ú g y valósítható meg, ha a szerkesztőbizottság nagy g o n d o t fordít a hírszolgálat elevenségére, s általában m i n d e n eseményt „a közérdek szempontjából" ítél meg — olvashatjuk. 1 3 8 E szerkesztőbizottsági állásfoglalástól — noha azt természetesen Váczy is el134 135 136 137 138

Uo. 1937. m á j . 22. XLVII. évf. 21. sz. Olvasóinkhoz. Uo. 1937. júl. 3. XLVII. évf. 27. sz. 3. Előfizetési f e l h í v á s . Uo. 1937. j ú n . 12. Vő. K. Nagy Imre: Váczi J ó z s e f . 1884—1954. Kézirat. Hajciilböszörmény. 1939. j a n . 28. XLIV. évf. 4. sz. S z e r k e s z t ő b i z o t t s á g u n k ülése.

49

f o g a d t a — érzékelhetően különbözött m a g á n a k Váczy József nek a véleménye. A lap ötvenedik é v f o r d u l ó j á r a írt cikkében azt fejtegette, hogy „a mi h i v a t á sunk nem lehet más, m i n t a v á r o s lakosságának érdekeit általában szem előtt t a r t a n i " . Melyek ezek az é r d e k e k ? Mindenekelőtt a közélet feltétlen tisztasága, b á r kötelező optimizmussal hozzátette, hogy „e t e k i n t e t b e n n e m sok dolgunk v a n " . A lap i r á n y á t a közönség érdeklődési k ö r é n e k kell meghatároznia, m á r pedig a város lakossága „ami a külvilágban történik, az iránt meglehetős közömbösséget tanúsít". Ha „szívesen h a l l g a t j a is a politikai szónoklatokat — b á r m e l y pártból vagy oldalról h a n g o z z a n a k is el azok — véleményt nem igen nyilvánít". Épen ezért a mi f e l a d a t u n k — vallotta — n e m lehet az, hogy ,,akár a kül-, a k á r a belpolitikához" bíráló h a n g o n szóljunk hozzá, h a n e m csupán az, hogy „ j a v í t gassuk olyan i r á n y b a n , a m i n t azt a szentistváni keresztyén nemzeti M a g y a r o r szág érdekei megkívánják." 1 3 9 Ez a szerkesztő m a g a t a r t á s , amely ugyan feltétlen k o r m á n y h ű s é g r ő l tett hitet, mégis a nagypolitikától való e g y f a j t a tartózkodást hirdetett, amely a fokozódó fasizálódás és h á b o r ú s hisztéria légkörében egy k o r m á n y p á r t i lap esetében f e l tétlenül tiszteletet érdemel. Az ugyanis nyilvánvaló, hogy a lap k o r m á n y p á r e i jellege érintetlen maradt, s a második v i l á g h á b o r ú éveiben is a hivatalos irányvonal szószólója volt. 1942 n y a r á n például a h á b o r ú jellegét ú g y ítélte meg, hogy „a m a g y a r honvéd k e m é n y keze . . . Magyarország jövőjét és sorsát hordozza a végtelen orosz pusztaságban". 1 '' 0 Meg kell említeni, h o g y a felszabadulás u t á n Váczy Józsefet, aki fontos szerepet játszott a városi közigazgatás újjászervezésében, s aki az ideiglenes Városi Tanács, m a j d a Nemzeti Bizottság elnöke, utóbb polgármester lett, a képviselőtestület 1945 áprilisában a második világháború alatt írt cikkei m i a t t f e l m e n tette állásából. 1 '' 1 A lap megjelentetési nehézségei egyébként Váczy József szerkesztői m ű k ö dése alatt fokozódtak, amelyek elsősorban a h á b o r ú s nehézségekkel, az a n y a g és pénzhiánnyal hozhatók összefüggésbe. Elődei p é l d á j á t követte ő is, a m i k o r erőfeszítéseket tett az előfizetői t á b o r m e g t a r t á s á r a , s esetleges bővítésére. 1939 f e b r u á r j á b a n az ú j s á g h o z mellékletként kérdőívet csatoltak, amelyet az olvasótól kitöltve kértek vissza, azzal a céllal, hogy világos képet alkossanak arról, „milyen szerkezetű lapot kíván m a g á n a k " az olvasóközönség. 142 Fokozottan reklámozták a l a p b a n rejlő hirdetési lehetőségeket: „Aki n e m hirdet, azt elfelejtik" — hangoztatták. 1 4 3 Változtattak a r o v a t s t r u k t ú r á n , bevezették a Megdicsérjük . . ., Szóvátesszük . .. és a Derűs sorok rovatot, illetve a Szerkesztői üzeneteket. A második világhá-

139 Uo. 1939. dec. 30. 1. ö t v e n év. 140 Uo. 1942. a u g . 15. L H . évf. 33. sz. M i n d n y á j u n k n a k szól. 141 Poór János: H a j d ú b ö s z ö r m é n y az e l l e n f o r r a d a l m i r e n d s z e r k i t e l j e s e d é s é t ő l a n é p i d e m o k r a t i k u s f o r r a d a l o m g y ő z e l m é i g . D e b r e c e n , 1974. 132. V á c z y t k é s ő b b i n t e r n á l t á k , 1947-ben pedig a h a j d ú b ö s z ö r m é n y i N e m z e t i Bizottság n e m volt h a j l a n d ó s z á m á r a politikai m e g b í z h a t ó s á g i igazolv á n y t kiállítani. M a j o r G y u l a szerint V á c z y „ a n y a g i k é n y s z e r ű s é g n é l k ü l h a g y t a l a p j á b a n m e g j e l e n n i a f a s i s z t a c i k k e k e t " . H a j d ú - B i h a r m e g y e i l e v é l t á r ( t o v á b b i a k b a n : H B m L XVII. 3. 1. K B j k v . 1947. f e b r . 11. A d e b r e c e n i n é p ü g y é s z s é g a z o n b a n a v á d a t m e g s z ü n t e t t e . Vö. K. Nagy I. i. m. 142 Hajdúböszörmény. 1939. f e b r . 4. G. old. 143 Két s z á m a a H a j d ú s á g i M ú z e u m T ö r t é n e t i A d a t t á r á b a n . 5580. sz. alatt. T o v á b b i a k b a n : H MTA.

50

b o r ú évei alatt, illetve Magyarország h a d b a l é p t e u t á n Harctéri rovat indult, amelyben hadszíntéri tudósításokat, katonai leveleket közöltek. A lap propagandisztikus erejét volt hivatva fokozni a Hajdúböszörmény Képes Híradója, amelynek megjelenése minden bizonnyal az 1939-es országgyűlési választásokkal és az ekkor szervezett M a g y a r Élet P á r t j a népszerűsítésével állott összefüggésben. A képes híradó — amelyet mellékletként a d t a k — kizárólag országos vonatkozású kép- és híranyagot tartalmazott, s bizonyos, hogy a k o r m á n y s a j t ó a l a p j á n a k támogatásával jelent meg. B u d a p e s t e n n y o m t a t t á k a Tolnai n y o m d á b a n . Csak 1939-ből származó példányait i s m e r j ü k . Váczy József szerkesztői működése idején a Hajdúböszörmény szerkesztőségében kölcsönkönyvtár is működött, amelyet csekély összegért b á r k i használhatott, s amelynek egyik célja nyilvánvalóan a lap népszerűsítése volt. A kölcsönkönyvtár 1939-ben 1000, 1942-ben pedig m á r 1600 kötetből állott. ,/|4 A szerkesztő 1939-ben a lap színvonalának emelését és az előfizetési ár esetleges csökkentését is ígérte. Minden előfizetőnek jogában állott évente — a hirdetési csúcs időszakának kivételével — két api'óhirdetést közzétenni. A nehézségeket azonban n e m sikerült megszüntetni! A n n a k ellenére, hogy Váczy tervbe vette a lap t e r j e d e l m é n e k tíz-tizenkét oldalra történő bővítését — m á r h á r o m éve nyolc oldalon jelent meg — mégis csökkenés következett be. A terjedelem gyakorlatilag a felére — tehát négy oldalra — csökkent, amelyet úgy próbáltak ellensúlyozni, hogy igyekeztek gazdaságosabb tördeléssel az adott papírfelületen minél több információt elhelyezni. E k k o r vált rendszeressé — noha papírszűke időben k o r á b b a n is előfordult —, hogy a lap gerincén levő m a r gót hirdetésekkel töltötték ki. A szerkesztő állítása szerint a terjedelemcsökkenés ellenére a lap t a r t a l m a m a j d n e m változatlan maradt. 1 4 5 1940-ben az előfizetők m á r n e m k a p t á k a Karácsonyi Könyvet sem ! A két világháború közötti időszak helyi sajtóéletének ismertetéséhez tartozik n é h á n y olyan időszaki k i a d v á n y megemlítése, amely rétegigényeket elégített ki. A Bocskay Népe a h a j d ú b ö s z ö r m é n y i r e f o r m á t u s egyház hivatalos l a p j a k é n t 1935. március 3-án indult, utolsó száma pedig 1937. december 31-én jelent meg. 1 ' 0 Július és augusztus kivételével havonta két alkalommal látott napvilágot, terjedelme négy—hat oldal volt. A lap indításának gondolata H. Fekete P é t e r polgári leányiskolái igazgatótól, egyben a Hajdúböszörmény felelős szerkesztőjétől származott, aki 1934 végén b e a d v á n y b a n f o r d u l t a helyi presbitériumhoz, hogy a lelki élet erősítésének céljából gyülekezeti lapot indíthasson. A javaslatot elfogadták. s a főszerkesztői tiszttel Szolnoki Gerzson lelkészt, a szerkesztőivel pedig Kiss József segédlelkészt bízták meg. Előfizetési ára egy évre másfél pengő volt. A lap kiadója H. Fekete Péter volt, a nyomdai m u n k á t a H a j d ú b ö s z ö r m é n y i Nyomda RT végezte. A címlapot Király Jenő gimnáziumi r a j z t a n á r készítette. 1 ' 7 A lap a hitélet erősítését szolgáló írások közlése mellett rendszeresen tett közzé egyháztörténeti, iskola- és óvodatörténeti a d a t o k a t és cikkeket. A későbbiek sor á n H. Fekete Pétert Szolnoki Győző egyházi gondnok, Kiss Józsefet pedig Szabó Gyula vallástanár váltotta fel. 144 Hajdúböszörmény. 1939. aug. 12. 3. old. és 1942. nov. 7. 145 Uo. 1939. nov. 25. 3. old. 146 M e g t a l á l h a t ó : OSZK. DRK, DEK. Vö. S a j t ó b i b i i o g r á f i a i. m. 75. tétel. A H a j d ú s á g i M ú z e u m b a n v a l a m e n n y i szám m e g v a n . 147 H. Fekete P. i. m.

51

A lapnak n e m sikerült szilárd előfizetői t á b o r t kiépítenie, s az ebből a d ó d ó anyagi nehézségek m i a t t szűnt meg. A helybeli g i m n á z i u m i f j ú s á g i l a p j a k é n t indult 1934-ben a Bocskay Diák, amelyből összesen h á r o m számot i s m e r ü n k . Diószeghy István gimnáziumi t a n u l ó szerkesztette. A fejléce n y o m d a i m u n k a , a lap többi része azonban egyszerű s o k szorosítással készült. 148 H a j d ú b ö s z ö r m é n y b e n jelent meg 1939/40-ben a M a g y a r Királyi VI. K ö z é r d e k ű Munkaszolgálatos T á b o r i Üjság, amelyet az itt állomásozó zászlóalj p a r a n c s n o k sága szerkesztett és a d o t t ki. 149 A város neve helyett u g y a n csak ez áll: Állomáshely, de a technikai m u n k á k a t a zászlóalj a H a j d ú b ö s z ö r m é n y i N y o m d a RT g é pein végezte. A bizonytalan időközökben megjelenő lapnak öt száma látott n a p világot H a j d ú b ö s z ö r m é n y b e n , helybeli m u n k a t á r s a azonban n e m volt. Említést t e h e t ü n k m é g a Tiszántúli Újságról, illetve melléklapjáról, a Hit és Életről, amely az 1920-as évek elején jelent meg, s amelynek felelős kiadója egy ideig Mikó József h a j d ú b ö s z ö r m é n y i nyomdász volt. Ebben az időszakban i t t n y o m t á k a lapot is.150 A helyi sajtóélethez, újságkiadáshoz szervesen kapcsolódik a helybeli n y o m dászat, amelynek helyzetéről röviden annyit, hogy az ellenforradalmi korszak kezdetén, 1920,/21-ben l é t r e j ö t t H a j d ú b ö s z ö r m é n y i Nyomda, Lapkiadó, K ö n y v és Papírkereskedő RT rövidesen monopolhelyzetbe került, oly annyira, hogy a még meglevő kisebb n y o m d á k n e m jelentettek k o n k u r r e n c i á t . Sőt, előfordult, hogy kisebb magánvállalat beolvadt a részvénytársaságba, m i n t például a Mikó-féle n y o m d a 1921-ben. Szűcs Lajos k ö n y v n y o m d á j a 1915. szeptember 16-tól 1928. f e b r u á r 7-ig m ű k ö dött a tulajdonos vezetése alatt, halála u t á n pedig özvegyi jogon dolgozott 1930. december 26-ig. E n y o m d a k o r s z a k u n k b a n azonban ú j s á g előállítására n e m v á l lalkozott. Friedmann Izidor 1927-ben alapított n y o m d á t H a j d ú b ö s z ö r m é n y b e n a Dorogi u. 5. sz. alatt, amelyet 1937-ben Major Gyula vett meg, de az üzem m á r egy é v múlva újból F r i e d m a n n néven szerepel, s így m ű k ö d ö t t 1945-ig. LJjságot n e m adott ki. Bácsi László n y o m d á j a 1934 és 1936 közt működött, valószínűleg ezt vette á t Bácsi Péter 1936-ban, a k i n e k vállalata a Somossy Béla u. 1. sz. alatt volt, s a m e l y egészen 1948-ig üzemelt. Újság előállítására azonban ez a nyomdász sem k a p o t t megbízást. Mikó József 1937 és 1943 között újból m ű k ö d t e t e t t n y o m d á t , újságot a z o n b a n e k k o r m á r n e m adott ki. Polgári Bálint 1938 a u g u s z t u s á b a n kapott iparengedélyt, s n y o m d á j a 1948-ig állott fenn, újságot a z o n b a n nem adott ki. 101 Vázlatos á t t e k i n t é s ü n k b ő l kiderül, hogy b á r a v á r o s b a n n y o m d á k szép s z á m mal a k a d t a k , egy sem volt közülük olyan, amely a Nyomda Részvénytársaságn a k a legkisebb veszélyt is jelentette volna. E r r e a részvénytársaság gondosan ügyelt, hiszen l á t h a t t u k , hogy az alaptőke emelését is az esetleges k o n k u r r e n c i a távoltartásával indokolták. A társaság örökölte a helyi és általában a kisvárosi n y o m d á k azon jellegzetességét, hogy szinte m i n d e n n e l foglalkozott, amely össze148 149 150 151

52

Megtalálható: Megtalálható: Megtalálható: Vö. Ujlaky Z.

DEK. Vö. S a j t ó b i b l i o g r á f i a , i. m. 74. tétel. OSZK. Vö. S a j t ó b i b l i o g r á f i a . i. m . 523. tétel. OSZK, D R K . Vö. S a j t ó b i b l i o g r á f i a i. m . 797. tétel. i. m .

f ü g g é s b e n állott a sokszorosító- és p a p í r i p a r r a l . Könyvek, n y o m t a t v á n y o k , ú j s á gok stb. előállításán kívül árusítottak iskolai felszereléseket, írószerszámokat, képeslapokat, sőt egy időben k ö n y v t á r a t is működtettek. 1 5 2 A Nyomda RT iparengedélye 1921. július 9-én kelt és 1948-ig működött, a felszabadulás u t á n m á r Egység N y o m d a réven. A n y o m d a ü z e m vezetője 1937 októberétől 1941 m á r c i u sáig Szűcs László, ettől az időponttól a felszabadulásig pedig M a j o r Gyula, akinek neve nyomdavezetői minőségben a lapra is felkerült. 1 5 3 Ö volt az, aki a felszabadulás u t á n a város első k o m m u n i s t a polgármestere lett (1949—50). A H a j d ú b ö s z ö r m é n y i Nyomda RT m u n k á j a minőségi t é r e n kezdetben n e m sok fejlődést m u t a t o t t a volt Szabó-féle n y o m d a termékeihez képest. Sőt, 1924ben az itt előállított lap, a Hajdúböszörmény és Vidéke feltűnően gyenge külsőben, silány papíron, rossz tördelésben, piszkos nyomással látott napvilágot. 1926ban, a m i k o r megváltozott a lapcím, s jobb minőségű papírt használtak, tisztább lett a nyomás is. Az alaptőke emelése és a n y o m d a modernizálása azt e r e d m é nyezte, hogy a lap az 1930-as években külső megjelenésében nem h a g y o t t kifogásolni valót, s ekkor t ű n t e k fel az első f é n y k é p r ő l készült nyomdai r e p r o d u k ciók. A n y o m d a gazdaságilag megalapozott volt! Az eladás megbízható bevételt hozott, de a hirdetések t o v á b b r a is fontos szerepet töltöttek be az ú j s á g f e n n t a r t á s á b a n . A hirdető cégek köre azonban a korábbi időszakhoz képest szűkült, s j o b b á r a csak debreceniek, de még i n k á b b helybeliek vették azt igénybe. P é l dányszáma 1200 volt. 154 A hirdetésekkel kapcsolatban kell szót e j t e n ü n k Elfenbein Bertalan h a j d ú b ö szörményi szobafestő mester, illegális k o m m u n i s t a által közzétett hirdetésekről, amelyeknek aktuális politikai vonatkozásai is voltak. 100 E hirdetések 1932-től 1941 decemberéig jelentek meg, t e h á t H. F e k e t e Péter, Kovács A n t a l és Váczy József felelős szerkesztői tevékenysége alatt. A hirdetések nagyobbik h á n y a d a , a politikailag jelentősebbeké H. F e k e t e P é t e r szerkesztői m ű k ö d é s é n e k i d e j é r e esett. Természetesen e hirdetések politikai h o r d e r e j e nem lépte túl a hivatalos irányvonal tűrési h a t á r á t . Ez egyébként egy szubvencionált k o r m á n y p á r t i lap esetében elképzelhetetlen lett volna! A n n a k ellenére, hogy a legálisan engedélyezett szociáldemokrata, sőt a baloldali polgári s a j t ó b a n a rendszert sokkal kem é n y e b b bírálatok is érték, m i n t Elfenbein hirdetései, mégis a helyi, illegális k o m m u n i s t a mozgalom sajátos agitációs módszereként é r t é k e l h e t j ü k azokat. A Hajdúböszörményi Nyomda RT felszerelése az 1930-as évek végén a következő volt; öt-hat szedőszekrény, két nagy nyomdagép, két kisebb a m e r i k a i gép, két nagy plakátnyomó gép, amelyek íves nagyságú falragasz n y o m t a t á s á r a is alkalmasak voltak, o r n a m e n t i k á k , léniák, nyomtatáshoz szükséges dúcok stb. A n y o m d á b a n a papírkereskedéssel együtt általában h a t fő dolgozott, de a létszám a megrendelések f ü g g v é n y é b e n alakult. A m u n k á s o k a t kollektív szerződés szerint, jól fizették, a n y o m d a ugyanis az úgynevezett árszabályhű, szervezett n y o m d á k közé tartozott. A m u n k a f e g y e l m e t szigorúan v e t t é k ! A m i k o r az egyik nyomdász Váczy József felelős szerkesztőnek tüzet adott az üzemben, ő így k ö -

152 Pl. Hajdúböszörmény. 1931. dec. 17. 7. H i r d e t é s . 153 H a s o n l ó szerepet töltött be a f e l s z a b a d u l á s u t á n is. 154 HMTA : 6774. Érdi Á r p á d levélben rögzített a d a t a . 155 K. Nagy Imre: A h i r d e t é s és a r e k l á m n y e l v é n . E l f e n b e i n B e r t a l a n agitációs m ó d s z e r e . T a n u l m á n y o k és f o r r á s o k H a j d ú - B i h a r m e g y e m u n k á s m o z g a l m á n a k t ö r t é n e t é h e z (szerk. Serf lek István). D e b r e c e n , 1980.

53

szönte meg: „Köszönöm, de m á s k o r n e csináld, m e r t azzal, hogy a m u n k á t a b b a hagytad, a vállalatnak k é t fillér k á r t okoztál". 1 ' 6 A n y o m d á t 1949-ben m e g s z ü n t e t t é k , felszerelését átvitték Debrecenbe, s ezzel a n a g y m ú l t ú üzem, a m e l y Szabó Ferenc n y o m d á j a k é n t kezdte meg működését, s amely részvénytársasággá alakult, m a j d a felszabadulás u t á n Egység N y o m d a néven működött, tevékenységét véglegesen befejezte, s ezzel H a j d ú b ö s z ö r m é n y ben a n y o m d a i p a r is m e g s z ű n t .

136 Cseh Miklós

54

e g y k o r i n y o m d á s z v i s s z a e m l é k e z é s e szerint.

A FELSZABADULÁS UTÁN

A felszabadulás Magyarországon m e r ő b e n más gazdasági, t á r s a d a l m i és politikai helyzetet teremtett, s pontosan ebből adódóan megváltozott a sajtó arculata, szerepe és f u n k c i ó j a is. A leglényegesebb vonást a b b a n jelölhetjük meg, hogy a hírközlő szervek, így a sajtó feletti ellenőrzést is döntően a koalícióba tömörült politikai pártok gyakorolták, tehát a népi d e m o k r a t i k u s rendszert erről az oldalról számottevő támadások eleve n e m érhették. Következik viszont ebből az, hogy a sajtó hű t ü k r e volt a koalícióba tömörült politikai pártok közötti vetélkedésnek, így azoknak az ellentéteknek, amelyek mindenekelőtt a Magyar K o m m u n i s t a P á r t és a Független Kisgazdapárt között jelentkeztek. A hajdúböszörményi helyi sajtó esetében ezek a sajátosságok jól megfigyelhetők, azzal a kitétellel azonban, hogy mindez egyetlen városi lapon belül jelentkezett, hiszen az itteni politikai pártok — talán az M K P kivételével — önálló lap indítására n e m gondolhattak. Mindezeket figyelembe véve nagyon t e r mészetes. hogy a koalíciós időszak helyi ú j s á g j a — a Hajdúböszörményi Hírek — a Nemzeti Bizottság l a p j a k é n t kelt életre, t e h á t a n n a k a politikai szervnek orgán u m a k é n t , amely a nagy politikai p á r t o k a t (MKP, F K P , SzDP, NPP) összefogta. H a j d ú b ö s z ö r m é n y b e n a helyi ú j s á g szervezeti keretei t u l a j d o n k é p p e n adva voltak, amely n e m volt más, m i n t az eddigi lapkiadó, a N y o m d a RT, amely Egység N y o m d a néven részvénytársasági alapon tovább élt. Az a különös helyzet állott elő viszont, hogy 1945 elején a N y o m d a RT részvényeinek többsége a M a g y a r K o m m u n i s t a P á r t t u l a j d o n á b a n volt, így t e h á t elvben megtehette volna azt is, hogy önálló k o m m u n i s t a p á r t l a p o t indít. Ezt a lehetőséget f e j t e g e t t e ugyanis dr. Jakobinyi Béla a helyi Nemzeti Bizottság m á r cius 15-én t a r t o t t ülésén, amelynek t a g j a volt, s ahol a M a g y a r K o m m u n i s t a P á r t o t képviselte. Egyben k i f e j t e t t e a p á r t határozatát is, amely szerint n e m lenne helyes, ha a lap egyetlen politikai p á r t szócsöve lenne, s éppen ezért úgy döntöttek, hogy azt a Nemzeti Bizottság szerkesztésébe a d j á k át. 157 Az erőviszonyoknak ez a f a j t a alakulása sok m i n d e n t segít megérteni. Mindenekelőtt azt, hogy a Hajdúböszörményi Hírek mindvégig erős k o m m u n i s t a befolyás alatt állott, s olyan f ó r u m volt, ahol az M K P nézetei nagyobb súllyal estek latba, m i n t a k á r a Nemzeti Bizottság ülésein, ahol pedig az M K P k e z d e m é nyező szerepe szintén jól érvényesült. Ettől függetlenül azonban az ú j s á g mégiscsak a Nemzeti Bizottság l a p j a volt, 157 H B m L . XVII. 3. 1. N B j k v . 1945. III. 15. Az eredeti elképzelés szerint k o m o l y f o r m á b a n m e r ü l t fel a n n a k a gondolata, hogy az ú j s á g o t k i z á r ó l a g a k o m m u n i s t á k a d j á k ki. Vö. : H a j d ú s á g i M ú z e u m T ö r t é n e t i A d a t t á r a : 4241.

55

ahol teret k a p t a k a t ö b b i politikai pártok nézetei is. A Nemzeti Bizottság f e n t i (1945. III. 15.) ülésén kijelölték a leendő ú j s á g szerkesztő bizottságát is, s a h a tározat értelmében a M a g y a r K o m m u n i s t a P á r t o t Váczy József, a Polgári Dem o k r a t a P á r t o t Pálnagy Zsigmond, a Nemzeti P a r a s z t p á r t o t Szathmári Imre, a Független K i s g a z d a p á r t o t pedig Kálmán Ferenc képviselte volna. A felelős szerkesztői tisztet a t e r v e k szerint Mikó József töltötte volna be, akinek pártállását u g y a n nem jelölték, d e m i n d e n jel szerint a szociáldemokratákat képviselte. A felelős kiadó Major Gyula (MKP) lett volna. A lapot TJj Böszörmény címen a k a r t á k megindítani. 1 0 8 Nem t u d j u k p o n t o s a n mi volt az oka a n n a k , hogy az ú j s á g indítása körül nehézségek m e r ü l t e k fel, s a tervezet — legalábbis ebben a f o r m á b a n — n e m valósult meg. Valószínűnek tűnik, hogy a késedelmet a Kisgazdapárt és Szociáldem o k r a t a P á r t m a g a t a r t á s a okozta, amelyek a k o m m u n i s t a p á r t tömegbefolyásának jelentős kiszélesedésétől t a r t h a t t a k . Ezt bizonyítják azok a mozzanatok, amelyek a helyi ú j s á g indulását közvetlenül megelőzték. Az 1946. október 29-i Nemzeti Bizottsági ülésen ugyanis Tóth Mihály szóvá tette, h o g y a H a j d ú b ö s z ö r m é n y i Hírek megjelenése még most is késik, s ennek okát a b b a n jelölte meg, hogy a „Szociáldemokrata P á r t és a Kisgazdapárt hozzá n e m j á r u l á s a m i a t t a l a p o t t " elindítani n e m lehetett. Ezt követően Major Gyula i s m e r t e t t e az ú j s á g körüli huzavonát, m a j d javasolta, hogy állítsanak össze egy szerkesztő bizottságot, amelyben m i n d e n egyes párt, valamint a szakszervezet képviselethez jut. A javaslat h a t á r o z a t t á emelkedett, s a szerkesztő bizottságban a Nemzeti Bizottság következő tagjai k a p t a k helyet. A Kisgazdapárt részéről Ó Szabó Gábor, a Szociáldemokrata P á r t részéről Lada János, a P a r a s z t p á r t részéről dr. Szabó Imre, a szakszervezet részéről Kovács Zsigmond, a K o m m u n i s t a P á r t részéről pedig Gellén Imre. Űgy döntöttek, hogy a lap első száma 1946. n o v e m b e r 9-én jelenjék meg. l j 9 Szembetűnő, hogy n e m h a t á r o z t a k a felelős szerkesztő személyéről. Minden jel szerint n e m feledékenységről volt szó, h a n e m tudatos elhatározásról, arról, hogy a szerkesztő bizottság kollektív jellegét ily módon is hangsúlyozzák. Az első számon ugyanis ez áll: a szerkesztésért felelős a szerkesztő bizottság. A lap a hajdúböszörményi Egység N y o m d á b a n készült, s a kiadásért Major Gyula volt a felelős. Aligha t é v e d ü n k azonban, ha az első, második és h a r m a d i k szám t u l a j d o n képpeni szerkesztőjét a b b a n a Lada Jánosban keressük, akinek neve felelős szerkesztői minőségben a lap negyedik, ötödik és hatodik számára is felkerült s aki L. betűjellel írt cikkében a második számban a lap rendeltetését is k i f e j tette. Ugyanarról a L a d a Jánosról van szó, aki 1918/19-ben fontos szerepet töltött b e a Hajdúböszörményi Népújságnál, s aki a Tanácsköztársaság idején a helyi direktórium tagja, egy ideig az elnöke is volt. A lap célját, f e l a d a t á t egyértelmű következetességgel a b b a n jelölte meg, hog az a Nemzeti Bizottság álláspontját fejtse ki. „A Nemzeti Bizottság minden de* mokráciaellenes t é n y k e d é s ellen harcot h i r d e t és teljes éberséggel szembeszáll. Éberen őrködik a p á r t o k és szakszervezetek küldöttjeivel e g y ü t t és mint a dem o k r a t i k u s népi köztársaság szerve hirdeti és m u n k á l j a az általános emberi és egyéni szabadságot, az elnyomók elleni kérlelhetetlen harcot, a letűnt rendszer158 Uo. A P o l g á r i D e m o k r a t a P á r t o t a N e m z e t i Bizottság n e m s o k á r a k i z á r t a t a g j a i közül. 159 Uo. XVII. 3. 1. N B j k v . 1945. o k t . 29. Vö. S a j t ó b i b l i o g r á f i a i. m . 342. tétel. M e g t a l á l h a t ó : OSZK. Teljes sor v a n a H a j d ú s á g i M ú z e u m b a n .

56

nek m i n d e n bűnével együtt való megsemmisítését, a közérdek ellen vétők t á r sadalmi kiközösítését. Ebben a szellemben indította és fogja vezetni (a Nemzeti Bizottság) a Hajdúböszörményi Hírek címen kiadott heti l a p j á t " — o l v a s h a t j u k a p r o g r a m a d ó nyilatkozatban. 1 0 0 Lada János azonban h a m a r o s a n megvált a laptól, m e r t a Szociáldemokrata P á r t — amelynek képviseletében vett részt a Nemzeti Bizottságban — visszahívta, s ezzel szerkesztői megbízatása is értelemszerűen megszűnt. A k o m m u n i s t a Major Gyula javaslatára a szakszervezetek képviselőjét, Kovács Zsigmondot bízták meg a szerkesztői teendők ellátásával, aki ezt a tisztséget a lap megszűntéig látta el. 161 Ismeretes, hogy a Nemzeti Bizottság szerepe az idők f o l y a m á n fokozatosan csökkent, s politikai irányítószervből egyre inkább jelentéktelen kérdésekkel foglalkozó v é g r e h a j t ó szervvé alakult, 1948 nyarától pedig teljesen elvesztette befolyását. Utolsó ülését 1949. f e b r u á r 9-én tartotta. Mindez kihatással volt a lap sorsára is. Az 1948. m á j u s 15-i számon még ez áll: „ D e m o k r a t i k u s hetilap — K i a d j a a Nemzeti Bizottság", m á j u s 22-én azonban m á r csak az található a f e j lécen, hogy „megjelenik m i n d e n szombaton". Az újság ebben az időben m á r egyértelműen a Magyar K o m m u n i s t a P á r t , illetve a M a g y a r Dolgozók P á r t j a l a p j á n a k tekintendő. A Hajdúböszörményi Hírek t e h á t a Nemzeti Bizottságba tömörült politikai pártok nézeteit volt hivatva terjeszteni, s egyben f e l a d a t á n a k t a r t o t t a azt is, hogy az egyes politikai pártok, illetve azok i f j ú s á g i szervezeteinek életéből rendszeresen közöljön híreket, tudósításokat. L á t h a t t u k , hogy a szerkesztőség pártpolitikai alapon tevődött össze, s nyilvánvaló, hogy mindegyik p á r t igyekezett nézeteit kifejezésre juttatni, szervezeti életének híreit megjelenteni. Mindez óhat a t l a n u l egy sajátos szerkesztői gyakorlat kialakulását vonta maga után, nevezetesen azt, hogy az ú j s á g b a n túltengtek a kis t e r j e d e l m ű írások, az apró hírek, oly annyira, hogy maga a vezércikk is veszített jelentőségéből. A címoldalon ugyanis igen g y a k r a n három-négy, egymással nagyjából e g y e n é r t é k ű írás is megjelent. Természetes, hogy a híreknek és egyéb írásoknak ez a bősége a szerkesztőt nehéz f e l a d a t elé állította. Az információk rendszerezésében, csoportosításában a r o v a t s t r u k t ú r á n a k jutott nagy szerep, amely természetesen változott ugyan, de fő vonásaiban azonos m a r a d t . Az ú j s á g 1947-ben például a következő rovatokkal dolgozott; Azt dobolták . . ., Hírek, Anyakönyvi Hírek, Hadifogoly Hírek, Apróhirdetés, Színház, Párthírek. Rendszeresen közölték az egyházi élet eseményeit, az istentiszteletek r e n d j é t is. Az első oldal a nagyobb t e r j e d e l m ű politikai írások számára volt f e n n t a r t v a . A politikai pártok közötti összeütközések természetesen a helyi ú j s á g h a s á b jain is lecsapódtak. Általában m e g á l l a p í t h a t j u k , hogy a támadások középpontj á b a n a Kisgazdapárt állott. Emlékezetes vita bontakozott ki a lap h a s á b j a i n V. Kovács Lajos J u t a l o m vagy börtön c. cikke körül, a m e l y b e n a Nemzeti Bizottság akkori elnöke a parasztok bebörtönzése ellen emelt szót, s azt fejtegette, hogy „a büntetés helyett a d j á k meg a megígért szerszámokat, r u h á t , csizmát és egyéb kölcsönt, hadd vegyen m á r egyszer lélegzetet a kisparaszt is". A k i b o n t a kozó vita során a hozzászólók elhatárolták m a g u k a t ettől a hangnemtől, s az az álláspont született, hogy az ilyen és ehhez hasonló cikkek nem szolgálják a dol160 Hajdúböszörményi Hirek. 1946. nov. 15. I. évf. 2. sz. 33. 161 H B m L XVII. 3. 1. N B j k v . 1946. dec. 12.

57

gozók ügyét. 162 A kisgazdapártik elleni t á m a d á s r a szolgáltatott okot az is, hogy a p á r t nem vett részt az ú j gazdák (a f ö l d h ö z j u t t a t o t t a k ) birtoklevelének á t a d á sára rendezett ü n n e p s é g e n . A kisgazdapárti vezetőség azonban lehetőséget k a pott a védekezésre, azzal érvelt, hogy erre az ü n n e p s é g r e meg sem hívták őket. 103 Az újság politikai h a n g v é t e l é n e k alakulása követte az országos f e j l e m é n y e ket, s azt egyre i n k á b b a M a g y a r K o m m u n i s t a P á r t állásfoglalása határozta meg. Szembeötlő azonban, hogy a lap politikai arculata m i n d e n e k e l ő t t a helyi hírek, események kapcsán j u t o t t kifejezésre, szigorúan országos politikai eseményekkel csak r i t k á n foglalkozott, s a k k o r is úgy, hogy igyekezett azok helyi v o n a t kozásaira r á m u t a t n i . S mindez m e g f o r d í t v a is igaz! A helyi hírek, események kommentálása szinte m i n d e n esetben megfelelő országos h á t t é r t kapott. Egyrészt azért, m e r t az egyes k o n k r é t esetek politikai átgondolása ennek a történeti korszaknak jellegzetes v e l e j á r ó j a volt, másrészt pedig azért, m e r t a cikkírók m a g u k is politikával hivatalból foglalkozó e m b e r e k voltak. Ebből is következik, hogy r e n d k í v ü l kevés a névvel megjelölt cikk. A közlem é n y e k rendszerint n é v nélkül jelentek meg, vagy betűjellel, esetleg álnéven. Ezek közül a jellegzetesebbek; Dr. M. I. (Dr. M u r v a i István), L. (Lada János), M., M-y, T. I., -ó Z. — (Ó. Szabó Zsigmond), M-, N. S. (Nemes Sándor), S. S., K. S., Sz. I., -k -r, Dr. Sz. Gy., -y, G. I. (Gellén Imre). Az Egység N y o m d a t o v á b b f o l y t a t t a azt az előző korszakból örökölt g y a k o r latot, hogy s a j á t p a p í r - és írószerboltot t a r t o t t f e n n . Az üzletben árusítottak levélpapírt, itatóspapírt, irodai papírt, iskolai tollakat, gumibélyegzőket, festékp á r n á k a t , bélyegzőfestéket, n é v k á r t y a k a r t o n l a p o k a t borítékkal, levelezőlapokat. Tovább m ű k ö d ö t t a N y o m d a RT t u l a j d o n á t képező kölcsönkönyvtár is.164 A Hajdúböszörményi Hírek utolsó száma 1949. f e b r u á r 19-én jelent meg. Megszűnése az országos politikai f e j l e m é n y e k k e l szoros összefüggésben állott. Részét képezte a n n a k a f o l y a m a t n a k , amely az ország i r á n y í t á s á n a k s ezzel együtt a hírközlő hálózatnak szigorú centralizálását valósította meg. H a j d ú b ö s z ö r m é n y v á r o s a azonban egyelőre n e m sokáig m a r a d t helyi ú j s á g nélkül. 1949. március 19-én ugyanis megjelent a Böszörményi Néplap első száma, amelynek szerkesztősége a z o n b a n m á r Debrecenben volt, s ott is nyomták a Szabadság Lapnyomdában. 1 6 5 Felelős szerkesztője Pinczési Pál, felelős kiadója pedig H o r v á t h András. Az utolsó száma 1949. szeptember 29-én jelent meg, ezen m á r nincs r a j t a sem a szerkesztő, sem pedig n y o m d a . Lehet hogy csak tévedésből. Az újság nevében is kifejezésre j u t t a t t a , hogy a Tiszántúli Néplap (később csak Néplap — az M D P lapja) helyi változatának tekinti magát. S valóban! Mindkét újság felelős szerkesztője ugyanaz a személy — Pinczési Pál — volt. A lap politikai a r c u l a t á r a a m i n d jobban kibontakozó személyi kultusz n y o m t a rá bélyegét. Az ú j s á g f i g y e l m é t a kulákok elleni t á m a d á s o k mellett leginkább a R a j k - p e r fejleményei k ö t ö t t é k le. A kulákok elleni t á m a d á s o k csúcspontját a „Pókok, piócák, vámpírok, vadállati kegyetlenségű kizsákmányolók" c. cikk je-

162 Hajdúböszörményi Hírek. 1947. j a n . 18. II. évf. 3. sz. és 1947. j a n . 25. 4. sz., f e b r . l . 5. sz., í e b r . 8. 6. sz. 163. Uo. 1947. f e b r . 22. II. é v f . 8. sz. és m á r c . 1. 9. sz. 164 Lásd pl. 1946. dec. 28. 3. old. és 1947. j a n . 18. 165 Vö. S a j t ó b i b l i o g r á f i a . I . m. 76 a. tétel. M e g t a l á l h a t ó : OSZK. A H a j d ú s á g i M ú z e u m b a n h i á n y nélkül megvan.

58

lentette, amely m á r címében is hordozta mondanivalóját. 1 6 0 A R a j k - p e r kezdetét egy, a Szabad Népből átvett cikk vezette be, amely Az elmélet napi kérdései. Trockizmus, nacionalizmus: az imperialista behatolás eszközei címet viselted" S z e p t e m b e r 24-én a lap a szokásos négy oldal helyett nyolc oldalon jelent meg, s ezt a megnövekedett t e r j e d e l m e t az ítélet előtt álló „fasiszta szörnyszülöttekn e k " szentelte. Az ú j s á g október negyedikén rendkívüli kiadásban látott napvilágot, s Rákosi M á t y á s n a k a nagybudapesti p á r t a k t í v a előtt mondott beszédét ismertette.

166 Böszörményi Néplap. 167 Uo. 1949. j ú l . 18.

1949. j ú n . 9. I. évf. 7. sz.

59

NAPJAINK SAJTÓJA

B á r az 1950-es évek első felében H a j d ú b ö s z ö r m é n y b e n semmiféle helyi sajtó nem létezett, bizonyos jelekből ítélve a r r a következtethetünk, hogy a helyi t á r sadalom azt változatlanul igényelte volna. Ismeretes olyan stencilezett eljárással készült propagandaanyag, a Böszörményi Hírek (1955—57), amely agitációs kia d v á n y volt ugyan, de formailag újságot igyekezett utánozni. 168 Jelentős előrelépés volt a Munkánkról című, havonta egy alkalommal m e g j e lenő, sokszorosított eljárással készült tájékoztató-elméleti jellegű folyóirat megjelenése, amely a Magyar Szocialista M u n k á s p á r t h a j d ú b ö s z ö r m é n y i Városi Bizottságának helyi erőből kiadott és helyi m u n k a t á r s a k Írásaira támaszkodó k i a d v á n y a volt.1Gíi Szerkesztő bizottságként a pártbizottság agit-prop. osztályát jelölték meg, s b á r személy szerint senki sincs megnevezve, t u d j u k , hogy az első időszakban az érdemi m u n k a Zsúpos Gábor nevéhez fűződik. A szerkesztő b i zottság t a g j a k é n t jelentős m u n k á t végzett még Sarkadi Endre, Nagy Lajos, Szekeres Antal, Kapusi Imre és Székelyhídi Ágoston. A folyóirat kezdetben szigorúan a p á r t belső életével foglalkozott. L é t r e j ö t t é t a városi pártbizottság 1957. n o v e m b e r 15-i ülésén határozták el, ahol a beszámoló és az azt követő vita u t á n az a döntés született, hogy az alapszervezetek vezetési színvonalának emelése é r d e k é b e n rendszeressé kell tenni egy h a v o n t a megjelenő folyóiratot, ahol a pártvezetőség tagjai, bizalmiak és aktívák, a p á r t tagok l e í r h a t j á k tapasztalataikat, észrevételeiket és bíráló megjegyzéseiket. 1 7 0 T e kintettel arra, hogy a folyóirat gyakorlatilag teljes egészében társadalmi tevékenységre apellált, az ebből f a k a d ó gondok is jelentkeztek. A szerkesztőség g y a k r a n k e r ü l t nehéz helyzetbe amiatt, hogy a cikkek vagy késve vagy pedig egyáltalán n e m érkeztek meg. Az egyik olvasó levélben m u t a t o t t r á a fogyatékosságokra, a túl hosszú cikkekre, az a r á n y t a l a n s á g o k r a . A szerkesztőség a k r i t i k á t m a g á é v á tette. 171 1960 nyarától a Munkánkról előrenyomtatott fedéllel jelenhetett meg, 1962 augusztus—szeptemberétől pedig az eddigi stencilezés helyett rotaprintes eljárással készült. Ettől az időtől kezdve képmellékletek közreadásával is kísérleteztek. A folyóirat az idők f o l y a m á n veszített eredeti, szigorúan a p á r t belső ügyeivel foglalkozó jellegéből, s egyre i n k á b b városi arculatot öltött. A f o r d u l a t a mező168 K i a d t a a v á r o s i t a n á c s n é p m ű v e l é s i c s o p o r t j a mellett m ű k ö d ő s z e r k e s z t ő bizottság. K é t h e t e n k é n t j e l e n t m e g . A D E K - b e n 1955 m á j u s a és 1957 m á j u s a közötti időből összesen h é t szám ism e r e t e s . Vö. S a j t ó b i b l i o g r á f i a . I. m. 76. tétel. 169 Egyetlen, közel teljes sort i s m e r e k , a m e l y H a j d ú b ö s z ö r m é n y b e n m a g á n t u l a j d o n b a n v a n . 170 Munkánkról. 1958. f e b r . 6. I. évf. 1. sz. A p á r t v e z e t é s s z í n v o n a l á é r t . 171 Uo. I. évf. 7. sz. és 2. évf. 2. sz.

61

gazdaság szocialista átszervezéséhez köthető, hiszen 1959/1960 f o l y a m á n a folyóirat egyik központi t é m á j a pontosan ennek elősegítése volt, s ez egyben akkor a legfontosabb városi ü g y is. Bár a Munkánkról jellegét a hosszabb t e r j e d e l m ű , a gyakorlattal összefüggő ideológiai jellegű írások h a t á r o z t á k meg, a szerkesztőség kísérletezett rovatokkal — pl. Dicséret, Párttaghoz méltatlan, A szerkesztőség postájából — és viták indításával is. A folyóirat városi jellegét t e t t e még szembetűnőbbé, hogy egyre több verset (Kapusi Imre pl.), novellát (K. Nagy József), k r i t i k á t (Székelyhídi Ágoston) és képzőművészeti alkotást (Király Róbert, Szilágyi Elek, Bíró Ferenc, Maghy Zoltán) tett közzé. Mindez azt is jelentette, hogy a folyóirat eredeti keretei szétfemegszűnéséhez vezetett. Utolsó száma 1963 őszén jeszültek, s ez a Munkánkról lent meg (8—9. sz.). T u l a j d o n k é p p e n i városi ú j s á g 1949-et követően k e r e k e n húsz esztendő múlva, 1969. október 17-én jelent meg, Hajdúböszörményi Hírlap címmel. 172 A lap indításának szükségességét Lévai Sándor, a városi pártbizottság titkára a következőképpen indokolta: „Egy ú j s á g megjelenése a legkevésbé n é h á n y e m b e r elhatározásának kérdése. S o k k a l i n k á b b mércéje, hogy milyen egy város szellemisége, közéleti arculata, s települést f o r m á l ó hatása." A lap a hajdúböszörményi városi pártbizottság és városi tanács l a p j a k é n t jelent meg, szerkesztő bizottság szerkesztette, felelős szerkesztője pedig hivatásos újságíró, Bényei József volt. A Szabadság L a p n y o m d á b a n n y o m t á k Debrecenben. T e r j e d e l m e általában hat oldal volt, de egyes karácsonyi számok ennek kétszeresét is elérték. Példányszáma 5000 volt, s ez a v á r o s s a j t ó t ö r t é n e t é b e n is a legmagasabb számot jelenti. Éves költségvetése kb. 500 000 forintot tett ki. A szerkesztőhelyettes f e l a d a t a az volt, hogy a helyi szerzői g á r d á t összefogja és irányítsa. Ezt a m e g b í z a t á s t eleinte Székelyhídi Gusztáv, 1973-tól pedig Szentirmai László látta el. A belpolitikai rovat élén Kovács Gábor, a termelési rovatnál Bagdi Sándor m a j d Jánosi Imre, a sportrovatnál Rácz Zsigmond, a kulturális rovatnál Kertész László m a j d Kovács Gábor t e v é k e n y k e d e t t . A szerkesztő bizottság ülésein jelen volt a városi tanács és a városi pártbizottság képviselője. A szerkesztőség a városi tanács épületében kapott helyet. A lap fennállásának ötödik é v f o r d u l ó j á r a — 1974-ben — jelent meg a Hajdúböszörményi Tükör, a m e l y az öt évfolyam legjobb írásaiból adott válogatást. Kiegészítette egy szerzői n é v m u t a t ó és egy várostörténeti krónika is. 1 ' 3 Az újság megszűnését 1975-ben a takarékossági intézkedések okozták. A v á rosi tanács elnöke 1975. július 11-i keltezéssel a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala elnökhelyettesétől olyan értelmű levelet kapott, amely szerint „a népgazdaság egészét é r i n t ő takarékossági e l v e k r e " való tekintettel „főfelügyeleti szervünkkel egyetértésben . . . a H a j d ú b ö s z ö r m é n y i Hírlap című k i a d v á n y u k lapkiadási engedélyét 1975. a u g u s z t u s 1-vel visszavonjuk". 1 7 4 Az 1975. július 14-én m e g j e l e n t utolsó s z á m á b a n a szerkesztőség a következőképpen búcsúztatta a l a p o t ; h a t év alatt mindig szocialista szellemben szolgálta a közéletiséget, t á j é k o z t a t t a a lakosságot, elősegítette a párt politikáját. Az MSZMP városi bizottsága és a városi tanács köszönetet mondott a szerkesztő 172 Vö S a j t ó b i b l i o g r á f i a . I. m. 345. tétel. 173 H a j d ú b ö s z ö r m é n y i T ü k ö r . 1969—1974 (szerk. Székelyhídi m é n y . 1974. 1 7 4 Hajdúböszörményi Hírlap. 1975. j ú l . 14. VII. é v f . 15. sz.

62

Ágoston).

Debrecen—Hajdúböször-

bizottságnak, a külső m u n k a t á r s a k n a k és az olvasóknak, „akik szerették, olvasták, m a g u k é n a k érezték a lapot". A lap t á m o g a t á s á r a szánt évi összeg m a r a d é k á t g y e r m e k i n t é z m é n y e k t á m o gatására u t a l t á k át. N a p j a i n k helyi ú j s á g j a a Hajdúböszörményi Termelőszövetkezetek Lapja,. amelynek első száma 1976. március elsején jelent meg. Felelős szerkesztője dr. Bényei József, s az Alföldi N y o m d á b a n készül Debrecenben. A lap f e n n t a r t á s i költségeit az egyes mezőgazdasági termelőszövetkezetek (Béke, Vörös Csillag, Bocskai, II. Kongresszus és a Zója), valamint a SZÖVÁLL biztosítják, s technikai lebonyolítását a Béke Tsz végzi. A szerkesztő bizottságba m i n d e n f e n n t a r t ó szerv képviselőt küld, s ott jelen van a városi pártbizottság (Lévai Sándorné) és a városi tanács (Kovács Gábor m a j d Tóth Béla) képviselője is. A lap szerkezeti felépítése a következő; az első oldalon a termeléssel és az aktuális ügyekkel foglalkozó írások k a p n a k helyet, a másodikon a termelés k é r dései, a h a r m a d i k o n a p á r t m u n k a , közéletiség, k u l t ú r a ügye, míg a negyedik oldalon találhatók a hírek és események, a sportrovat és az apróhirdetések. Jellegét tekintve t e h á t n e m városi lap, de mindig fontos f e l a d a t á n a k tartotta, hogy városi ügyekkel is foglalkozzék. A szerkesztő bizottság úgy fogalmazta meg, hogy b á r „lapunk a mezőgazdasági termelőszövetkezetek dolgozóinak lapja, elsősorban és f ő k é n t az ő életükkel, eredményeikkel, g o n d j a i k k a l foglalkozik . . . De a tsz-dolgozók is ebben a városban, H a j d ú b ö s z ö r m é n y b e n élnek, érdekli őket mindaz, ami a városban történik, ezért biztosítani a k a r j u k a lap városi kitekintését is". 175

175 Hajdúböszörményi

Termelőszövetkezetek

Lapja.

1976. m á r c . 1. I. évf. 1. sz.

63

История о печати города Хайдубёсёрмень Автор в своей работе анализирует роль и общественную функцию печати одного из характерных альфёльдских венгерских городков, Хайдубёсёрменя, и проводит до конца историю печати этого города. Венгерская провинциальная печать возникла в эпохи Австро-венгерской Монархии. В это время было характерно, что почти все поселения, имеющиеся жителей 10 ООО, основали свойственные, самостоятельные журнали. В Хайдубёсёрмене первый журнал был основан в 1883-ом году, и до наших дней приблизительно 20—25 журналов выдали или попробовали выдать. Местная печать могла считывать в первую очередь на активность живущей здесь интеллигенции — из них выходили редакторы, журналисты, несмотря на то, что в течение истории и дебреценская гуманская интеллигенция брала в этом меньшую-большую роль. Хайдубёсёрменьские интеллигенты, стоявшие в связи с журналистикой, по своим профессиям были: учителья, преподователи, юристы, священники. В эпохе дуализма местная печать занималась только местными, региональными вопросами и тщательно сохронилась, чтобы служить партийно-политическим целям, против того, что редакторы по лицам обычно обязывались к какой-либо политической партии или направлению. В городе — между прочим для удовлетворения запросов печати — создавалась и печатная промышленность. В этом периоде в городе была обычно одна газета по неделям, но был такой период, когда появилось три журнала. Попробовали систематизировать ежедневную газету, но эта попытка была неудачна, но местная газета довольно долго появилась два раза в неделю. Самой значительной являлась газета Хайдубёсёрмень и его провинция (1891—1944). В Хайдубёсёрмене редакцирована общегосударственная газета, распространная среди реформатских учителей: Газета Учителей. Во время революций 1918/19-ых лет социал-демократы основали самостоятельную газету, которая стала единственной и официальной после провозглашения диктатуры пролетариата, так как газета Хайдубёсёрмень и его провинция была запрещена. Румыньская оккупация обозначала и приход к власти контрреволюции в городе. Городская газета в это время впадала настолько в крайний правый и антисемитский тон, что пришла очередь воспрещения её. На парламентских выборах 1920-ых годов в Хайдубёсёрмене забаллотировали Иштвана Бетлена (кто в недалёком будущем стал министром-президентом государства). Провал Бетлена крайние правые силы причиняли, органом которых была газета Хайдубёсёрмень и его провинция. Принадлежащие к партии Бетлена основали самостоятельную газету. В 1920/21-ых годах в городе учреждалось предприятие по издательству газет на основе акционерной компании, которое поставило местную газету на службу политическим целям правительственной партии. С этого времени до самого конца местная газета была проправительственной. В 1930-ых годах и партия мелких землевладельцев пробовала создать 65

газету, но эта попытка не оказалась жизнеспособной. Местный церковный приход имел свою газету три года. После освобождения (1946—1949) была единственная городская газета, издана Национальным Комитетом, значит она была органом партии мелких землевладельцев, Крестьянской Социал-демократической и Коммунистической партий. Самым большим влиянием ползовалась Венгерская Коммунистическая Партия и в это время, а с лета 1948-ого года в конечном счёте газета стала органом этой партии. Местная газета в 1949-ом году прекратилась вследствие серёзной централизации политической, общественной и хозяйственной жизни, и печать тоже закрылась. Со второй половины 1950-ых лет предпринимали попытки вводить восковые газеты. В 1969-ом году возникла двухнедельная городская газета, изготовлена в Дебрецене. Она просуществовала до 1975-ого года. Сегодня в Хайдубёсёрмене сельскохозяйственные кооперативы города вместе печатают двухнедельную газету, которая по характеру кооперативная, но она занимается и городскими вопросами.

66

Die Geschichte

der Presse von

Hajdúböszörmény

Der Autor analysiert die Geschichte, die Rolle und die gesellschaftliche Funktion der Presse im Falle von Hajdúböszörmény, einer charakteristischen ungarischen Kleinstadt der Tiefebene (der Gegend jenseits der Theiss). Die Presse in den ungarischen Kleinstädten kam zur Zeit der Österreich-Ungarischen Monarchie zustande, da w u r d e es charakteristisch, dass fast jede Siedlung mit 10 000 Einwohnern eine eigene Zeitung zustande brachte. Die erste Zeitung wurde in Hajdúböszörmény im J a h r e 1883 gegründet, und (bis zu dem heutigen Tag) konnte m a n von 20—25 Zeitungsgründungen oder Versuche Zeuge sein. Die lokale Presse konnte in erster Linie auf die Aktivität der hier lebenden Intelligenz rechnen, aus ihren Reihen k a m e n die Redakteure, die Mitglieder der Garde der Schriftsteller heraus, trotz dessen, dass die Intelligenz von Debrecen mal kleinere mal grössere Rolle u m die Zeitunger der Stadt auf sich genommen hat. Zu der sich mit der Journalistik beschäftigende Intelligenz gehörten nach ihrem Beruf Lehrer, Juristen, Geistliche. Zur Zeit des Dualismus war die Lokale Presse willig, sich n u r mit örtlichen, regionalen Fragen zu beschäftigen und achtete sorgsam darauf, dass sie keine parteipolitische Zwecke diene, trotz dessen, dass sich selbst die Redakteure meistens neben einer politischen Partei oder Richtung verpflichteten. In der Stadt — unter anderem auch f ü r die Befriedigung der Bedürfnisse der Presse — kam auch eine Druckerei zustande. Zu dieser Zeit erschien in der Regel wöchentlich eine Zeitung in der Stadt es w a r aber auch eine solche Periode, w a n n sogar 3 Zeitungen erschienen. Es gaben Versuche auch zur E i n f ü h r u n g eines Tageblates, es gelang zwar nicht, aber die lokale Zeitung erschien längere Zeit zweimal wöchentlich. Die und seine Umgebung (1891—1944) In H a j bedeutendste Zeitung w a r Hajdúböszörmény dúböszörmény w u r d e ein Landesblatt, Blatt des Lehrers, das unter den reformierten Lehrern verbeitet wurde, redigiert. Zur Zeit der Revolutionen von 1918—19 haben die Sozialdemokraten eine neue Zeitung gegründet, die nach der Verkündigung der Diktatur des Proletariats das einzige amtliche Blatt wurde. Das Blatt Hajdúböszörmény und seine Umgebung w u r d e n ä m lich verboten. Die rumänische Besetzung der Stadt bedeutete auch der Machtantritt der Gegenrevolution. Die städtische Zeitung hat damals antisemitisches Anstimmen der äussersten Rechten angeschlagen, dermassen dass sie verboten wurde. Im Lange der parlamentarischen Wahlen wurde István Bethlen, der bald der Ministerpräsident Ungarns wurde, in Hajdúböszörmény gestürzt. Der Misserfolg von István Bethlen w u r de von den äussersten Rechten, deren Organ das Blatt Hajdúböszörmény und seine Umgebung war, angerichtet. Das Lager von Bethlen gründete eine selbständige Zeitung. Im J a h r e 1920—21 k a m eine Zeitungsverlagsunternehmung auf Grund einer A k tiengesellschaft zustande, und hat dielokale Zeitung in den Dienst der politischen Zwecke der Regierungspartei gestellt. Von dieser Zeit an war die lokale Zeitung bis aus Ende regierungsfreundlich. In den 1930-er J a h r e n versuchte auch die Opposition 67

der Kleinlandwirtepartei eine Zeitung zu gründen, sie w a r aber nicht lebensfähig. Auch die örtliche r e f o r m i e r t e Kirche hatte drei J a h r e lang ein eigenes Blatt. Nach der Befreiung — zwischen 1946 und 1949 gab es eine einzige städtische Zeitung, die von dem Nationalkomitee herausgegeben wurde, sie w a r also das Organ der sich in eine Koalition gruppierten politischen Parteien — der Kleinlandwirtepartei, der Bauernpartei, der Sozialdemokratischen Partei und der Kommunistischen Partei. Den grössten Einfluss h a t t e die Ungarische Kommunistische Partei, und seit dem Sommer 1948 galt die lokale Zeitung eigentlich f ü r kommunistisches Parteiblatt. Die lokale Zeitung w u r d e wegen der strengen Zentralization des politischen, geselschaftlichen und wirtschaftlichen Lebens aufgelöst und auch die örtliche Druckerei wurde aufgegeben. In d e r zweiten H ä l f t e der 1950-er J a h r e n w u r d e es versucht, die Daubschablonenzeitungen einzuführen. Vom 1969 bis 1975 erschien zwei wöchentlich eine städtische Zeitung, die in Debrecen redigiert wurde. Heutzutage wird in H a j d ú böszörmény zwei wöchentlich von den L P G - s der Stadt eine Zeitung; die nach ihrer Eigenart produktionsgenossenschaftlich ist, sich aber auch mit städtischen Fragen beschäftigt, herausgegeben.

68

A Porcsalmy

Gyula szerkesztette

Hajdúböszörmény

és Vidéke

(1895)

Jellegzetes 70

böszörményi

hirdetés

(1911)

Ára 20 fillér Hajdúböszörmény, 1919

И. «wfoiyftm.

H A J

MfcOjíXEMK a

. . . . К 15' - . . . К 7*!

H*sy*M ivrt

нииЛш*

D C B O K Z Ö K Я & % \ Ш

htÓFmSTÉSi AR:

Sep évt* F«( „

21.

. . . К 4-

ШШЕЫ

РЙЙГТЁКШ

одоша&гдязд&т szöcsái.dkmokpa га p a r t HJtTl KÖZLÖNYE

«Цеrif«ní p ^ tittsí а таааг jfttelg eilen. MegHai« a a*ítg fí El, men a (totgmó ;: «i i M i t а кмшИйШ még м fe^Hwju». be. Ькш Ш&ивк mtyaembetttoaek 'тЬЩк. ш? ráj«s. Áiuía, «: a kW -/Ml aiafjui. мещ,а:-.-«»ат, Södiiak ыш. t-s ke« MRkinenk a régi ami! a nép efth-Чс : í. H»aba rrniö« magyat t4«áai«i rcmJet. segédkwüieH ke« v< íéfemkr»A аг aj akarják «.gráfok, а WBfeM-л» tá«adaif!3í read uuiet^sében. Шжhercefeb Is; а ««gj> vféres vajattósál, stCüs» Щйз!vfesíao'iíteí « m ^ í & nem fog kmos, msif •íjígtevartyititetó. Kotten is rísii-etoW Krt»! Nawtíkfl»*,artr а Ш .. weg••w,.' ót« «нвШуФ. akárms^w teeg » keite№«»kапа, .«lek а Ь«т<ч-*к<»Й aaw- Wttifc de nsíg weg ЙЙШ stnimaa«

Meghalt a király de megmaradt a lakáj! A német császár fia, аг Fi« Frigyes Itere«^ e«éota volt easeMií egy páí hogy аz б apja, a csás«r m«gha)t. Reggel ШШ ugyait, raegsöAüitfepsedaurtja ä imfcne-ткшек. агМя 1 п>щ egy nagy öbl&steufötóiíij«,Iwjda« vasíetotefc áílwt аг újságok««.? • . tie a-rfrt ö в él mí^haU. HeghsH ttgv, hogy soha Wtíaiatítsi s e « йщ. U » > a Sé»*í fowee«. 4b vei« г в я с к м ^ at a ftímeí iraTíiA*" » « Р ^ р г ^ Я hídják, ' . t , a ttkfrii " " ^ W f ex

ä m ä

« Ь М а я а ^ » , а 8%<>Шйк-

etísetís harcba й-^Шс »imi «Иш» «Ш^М, а ШЩ жмгм »au, ж ßtemmk és kätrikAii« iteeoítöáésnek víroen « »«»ybee mt Megtett tígj; fei-» п - ф Щ р т Ш М . Еда! m m u n a d m ne.r. <мН De д <«*t ! á j 4 á í ! m ® ш Ä « ' . - i t Ö - a - Ä , * Ьт жшйМ-Ä шЫ »»«éen ésKígi Ыът ^ и т ф . № т » , r « s & f'Mt». fXAtewí^'Wö» • leäÖÄte okíaió, Шшк^к t «Г, -Sit Ш^ ЖШ fwtjá*. ©k'.WÍg MK 6 Н tsaate «Я .1 • ífégSisHöik, ШпАт тм^шШя»шо$|вп Mu*, hogy ш шёЩ аг! aöve«!iK' ts»:já« * тк Шшт keil kéét, ate щ-ш*^ • gy&ks» i Ä ! vis« Ш г • , ; «я*» «я«»..«! : (Scígoiík *№ьп * шещбkapansi. « ,tn m*s#*t' ** Uß*ö Öltfees-,asdják и*«« akarjak eiÄ f c « , ът « ж * а в mm Ыяв1, Ц д г Aus»«» esásttéfja, MagyarттЩШ л mug- " Ь ». hi as, i* . kMl>a »egisalt « é g »trank а aép éaá^Si я ^ Щ рщMart ~ ШШ жш*Шя Bűiig reaffit, ЫЩ' o s k k;esit össze Ш Й М * kmMKriciW« » А « е р о в * — шя tíég. iWiyt ke« m a r t o s sminKík $ egy « а « * . .«• v i s d p #rifar CKsfeofestegíftúk.a ioteíH nagyoi ej víMgofi a aácfejr 'aa ej «roímdása k«jySütetáH«V. Набрйгртты шщкт * vita^ 5 . 4 » U tog Állal. SCftíelawás a öÄWt ea®tett鮫,Л»гг«гA« <« vrfárd m eswrí'w® a «kÄ S«gya íH#í világ, »- - . íit К * at а Ш«»М£м <» tmam « ш е л p seit» ыт ШШ Шт » s i ««Мяу еч< a & i « Ali tfté «riy a v»i»eйаяеда »йвй% г « vakäse-rS s w e i l l s f e ü m M ß * ? Ш л е Ш ю Mew тъ a^'Tti ndMM i « . гшшж « é t . - «wrt . -

щ^лгщу íi«
mie4oyi)4H ж5 i«, • Karoly Ijplp»;« tó - t u

t» , <1 "l* ftts» i £ 5

Ш

*

кнкгш« I ^ A M H«gv

Béf>ááy •mivarttéitef í í ' ^ b e s ötfcaM-e; \ tmtmtá e r P e » m « i e « a , » fnunkát ее;» t<-~s
щ г,иеШт

а vim

!

ил

Л oefcféf I. • ККШШ*

^

«

«ячв»

<Ш№Мйк, Й И й » «

, f , - - г а» я» айжАа t^nik.

л

Шл ЬотяШ <жп «Ш> т mű т' ЩЩф « j®»,?' ä íte Ш шш ты.ШшЬт f • ttmm ft mprnä, М е*- taiiaM«és. ЬшщШш&Шк i-^ncm ВшШ wr «й! ш K'osaefe mis « " « ю г ».4t

в?»«* factast és Ыгdust h r f c í a * « f 5 ^^-. a s, - ágítsK tehát e! s jmsks&u. мчи teibh kai» • геяккйг-

A ftg^eftes fHpäiri доя* » Is «ЫЬЕ » t»!i®ssk«! » 4^ийоШк, Ш а л1я «s<® • *ч v. rh > if t , T c v 4Jí»'- « S % Ь^ге а -ЙЙЫИ? » 0 «»Г® ^ Ыяг ш , t « r é « , e | tcjCi a 1 vesés, tgf «a«f* « S Ä «W S.J Sí-« iHwt « w «t ®к>!*Ье, Ä « mmt mk Ыя.-at'-Ж'.«К»' «»И ©г « м е ^ -crtä a rv.' i!» I*, Eourti t . Ä f c V Ä i Ä J f e Ш « IHM'"mé* т^те ям? «CgÄ»' # 1 шб
zu>

Л Népújság

1919. márc.

21.

száma

71

A túloldali

újság fejléc

kliséje

IfW. teMmm, as»

».

• -

tmmmm. igte

eiáííít»« M*t

S. »»

4,

i

fÜxUfsmm • S«asiS»)í-síí i, t^Msn irhm St »

ti :'ct'U P«rr.

i f j j j * ^ .

»'•• 5 * « «M> Beszéld számok, tm^M Sí»?®!*«! ** í «SSSSWSS »üäi!»««. A tmffU «« MM )* » MMÉd r-.j« , » ^ . !{i«ä -rt t . .. • * Jf-rs;*^» »s» ran« urttt»! Hj j g , »(gdjg »«»•»»Ol»! «! = < . > . . ^«SiteSiSÜ« -«"tűi < Ï W M t. ? fitwdsíssi «'iss n. »••» rssssi sa«i. A »M'vs • ' '"i :>;-.*r- fötSsJSS »». • " üt ' , »> • • • >?. • îïïswft: ttiwi \mS HnfM * <*««•»» «ï>4mptis-í^ürt im mmmfr îs u m bjs ístpMm.^'véKHmw lí » « ^ » t e » * s-« , > » ï «iïîni , !<' * ' . „, M t »i-^rfívsrí » « S StA-StM . . «- ^ M tt *tw«Hi« Wie® (»Ks íwteísfaí' a» * .... iss^ï » a KÄ« t IX! *ÄU I : MRrOt» * fe « «ftWAx» M »»« «<•••>«;»••- »wl»«'.>»äX 4 t? jíi TOS«««»» •».«isühüäis«. ',» Iii ««Mt > !w«>«Sä « s - »isjssajMsü ~rsf « M M teWKlMtsli ï«». B .r ;* i • . : SîÂ: . s i»î wait«»», >* • r f.* • •ÄÄ fiíéfeaiS Ai'.,.. . . ÍÍ •..rx-»»1MN »Äs* t » * i «ÄNttaBk, A pmm»,um S « M t iä»* » H &i < w»i s £! S Î Ï S 5 v w m f g teái « S ä feSsipSÉ® sSlfe» S toètiSH» t» - , t ) 10« sSmsSesü .•-... -i.- i- Ktsa« Mmí.S« s-jfssää. «ââ®c
e?,rak ;ís,

« < ï' A Sisfc sfess »M8&. t ím • < -» «•WW k ». » j "f»%r .«A«-«-, > » - •

v A

< »Jtsa^i!« * t «• V i r t » ^ ^ és s Smt: ÍÍSWKSM •'«". ! . , .*•• t« : ä «M» ' * • V 0:1« S ÎWîîfc Ssil« «sH V«» >• •* • - s ii'» • ; íffst ss^stsissäx « s w s îas&îjs. «••^its« RS« P « >»,,t S" , ' ;• • . .«» ®> « U K IM« **«». «<ï>iS ÍS : ,, 5.5 , . 8SSÍSS Ä i i M -IÄÄ i »Mitt äiÄ > Mtesc sss » 6» astest «t s iww&ra': «wuirs « »sÍ5Í». s V!^ iS *Ä SSMBfÄSt Ä I « SïŒiâM«! 'S' Í, *i .,.•••. s - . ii: ; ' .

perd. 7 *m

S" .

' . . <•» <• CT!

ÎJ « ^ Í

ti^-" : : »'--'trj «f ' »P 8 ' « ! sfas. Ïto«*!«?;'tep- » Ttateël âsiœî««wsso^tesi 8 iií^, » Ä^S» kii . «mai è$ tm'* » • hkm tankt, ^ ^ÎWA't i .. HÎWÏCsë« . • ä ®i:isï!t a«»!?!! fe^i « «--»«sá!, M«| » «NMilW ^Wft.iliilHil HHK <S» »i • a « « s » « AI Miyr«. « » Ä « «isfe » t : PS4* « MA tum ùStts «tes»»«« Ä S » I * * « « > • - - - "k MsMsam» W M ' . mm i$$rnm~* mt îswïN^SS, ta«« í«*«^ fot «siOTiät»" f*ïs; & "8t f! 4- i > •k«»,» < «mm» . « >» «teüiSfÄ» mt etí&t. M^ ^ mm 4 * »f * « » « » » H» « mt • , „ ,> - < ^ » > • 1 rfi i a f* e' „ W M 3 W» stafi* «swfc » itmt**titH&>iim.*if m s* -Hpomim **m (tttXf uoiai m w s ä » wssàiésl*ä - . 4SsM- jçf®«**î «s^tassss m Kémt*-mêgy*r »z&vrzîêk k&rmkmMmi

:„ ' <" Ms«»« ii s Mpmm «<M> E to fcteiÄ s ^ f c s » » * r » !» ^ - J »* Mfcm « K » * * m « «ssötes« »ipâtt^ > i . « ' M*** S Ä S S . 5 t î M M » ! ! » s S.»:»,*.".'- W i t t u m . E S S T Ä ws* *

Ä »

f

2

ss^,ásdsi ' "

im« & «

^ tm^ÄSfc i ä & e s Ä r . w mmstämrn i n ä i s t «Sß-S* êi <\ ^ÈsÂé» Ííáiííj., WS *«» «ÄÄ«» « Ä » . m m rnsm, « ». êitottif». »stoKiteäpss» i t^i^m « < » t s » • *** i a a » w« si» s

» e » ÖSÄ« »ssssaas^ü« MfeÄ

A Hajdúböszörmény

m

9m»

«*« «st

äfct ia«s. ups®

H. Fekete Péter szerkesztésében.

'

äMt»" MssM «rf-

' s' -* "

1936

l"!

Űn. „amerikai"

74

nyomdagép

KU,%- 50 FILLER,

mm

mm-

fMÈKirnJJItK M. P.VHlLYAM. 14.

DEMOKRATIKUS HETftAP.

I Szociáldemokrata Párt Mátcius 30. napján, vasárnap déielótt nagyaranyú és hatáso» népgy ölést I«i1ött « helybeli Szociáidemokreta pá*tt*erve«t. A nepgjülea beszámolója igen tartalma* voi! és a ma; általános helyzet ismertetése mély benyomást tat! a hallgatóságra. ifj. Rózsássy László megnyitója utan ez ifjúsági szervezet kiküldött;« oea«lt, utána Bánky Gyulán« elytársnó .Nék a politikában* tímmel taglalta annak fontosságát, ho y a nőknek hathatósabban kell kivenni részüket a pártmozgaîora munkájából Ezt követően Kovács János nemzetgyűlési képviselő elvtárs iargydagus és leptézetlen előadásában ismertette » Szociáldemokrata Part eddigi munkáját. Rámutatott többek között arra «téves és rosszhiszemű beállításra, hogy a Szociáldemokrata Párt egyedül csak az ipari munkások pártja. Ezzel szemben a Mhuég s*. hegy a n» sártents minden demokratikusan gondolkodó és mmden dolgozó magyar ember párti», akár paraszt. szellemi, vagy ipari munkás, Ismertette a Szociáldemokrata Párt 75 éves mulyát. s benne « sok küzósbnss Harcot, metyei a megvár dolgozók es « nemzet érdekeben «ifijíeít. Mert minden eddigi eietimeny, mejyet szociális élóhatedássssk könyvelhetünk si, e Pártnak fcezdsrnéttvaiésén alapul, » ma is etoíjárunk terorabait és kirabolt országunk és bcm:e népűnk öoidogafcb jovóje fetópftíse es biztosítása munkájában. A Szociáldemokrata Párt nem az misMük pártja. Mi meggyőzéssel «ksriuk népünket arra az útra vezetet, melyen át egy boldog, megelégedeti, egymást saxretö és megértő (ársedatoía fogja élni a maga «ùegyeasùiyoïca életét Bt a Dunaraedeeceben. Megértéssel minden szomszédnak irányéban. de önállóságunk biztos iudaíaban akarjuk építeni jóvöttkei és ehbez a munkához îslvuîik minder: becsületes dolgozd rsisgy«*!, tássadsilmt osztályta való ieíantet isiikül. C É t M H Ö i nem mai keletűek Háromnegyed áviiasédife » e g snögőíle be*z®tsd k cajaíesie) <• tistfán. Mert a mi progíssimusk a tételes áamófeádár»

»

KIADJA A NEMZETI BIZOTTSÁG

ISM7 ájwtfl« S.

ÁPRÍLiS 5 Aï ember elmeit) a jelenségek meliett, yagy altok viheraar.ak át (elette, s « megdöbben*», csodálat, va«y lelkesedéi hevében nem »eszi é»*re ezek igaüi jeJentöségéi. Majd kest'ibb ajt idá iovolsáuában lud csak teljes ítélete! mondani a dolgok feietf. így vagyunk a felszabadulással is. Ma még nem árai mindenki, hogy mit jelent az, amikor ezelőtt két aaatendővel a felszabadító szovjet katona losöpóríe hazánk eleven testéről as utolsó német gyarmatosítót ts. Nem is értheti. Az adott

szlovákiai magyart

helyzet kiertekeie^ére a legtöbb embernek saját macára nézve sincs telepítenek ét hú«vét Ítelete, » a fslszebadulás törtérnelmí jeíentáségét átlátni. így nem is tudután hatja, Az áttelepítési kormánybiütossáHöjdúbősíörmény társadalma g on tartóit értekezleten közölték, mégis ünnepel. Onnepet. hogy bi- hogy április 8.-an megkezdődik zonyságot tegyen. Ma (szombaton) körülbeísil 16.000 személynek, 3.000 este hét érakor a városháza nagy- magyar családnak. Szlovákiából taMestermeben ünnepli meg azt a Magyarországra való áttelepítése, napot, amelyen két esztendővel A magyar társadalom kötelesséezelőtt véget értek hazánkban a ge a nehéz helyzetbe került szlohadműveletek, s amelyik napon vákiai magyarokról gondoskodni. végkép felszabadult hazánk a germán hódítók járma alól.

Kikövezik a Bagota-i átat A közlekedésügyi miniszter hároméves tervébe bele vett« a'Balmazújváros— Nyiiegyház-i műiil városunk határán átmenő szakaszának kikövezését. A város e helyett, az érdekünknek sokkai inkább megfelelő Hajáúböazömiény—Tíszacsege-1 út kikövezését kéri a minisztertől. Est a kérelmei az- KííteVtj», hogy az ezen a határrészén fekvfi

nyolcezerótszáz hold szántóföld elért'»ère, csak ez az egyetlen megközelítési utunk van. és itt fekszik a város ezerhatszáz hold Bagota í é« ezer hold Kisezeg-i legelője is. Ez a kövesút a Tíszeiesatománál égezna ki a Polaái-i útból és a Balmazújváros—'Tiszacsege-i útba torkolna bele A »hií^frw U'ée'V.kr t i-M-ann teljesíttmi fogja.

Továbbra is a OélilucerRásbói A iiájdúbószűrményi hásshelykitervet a M.-:«y«r Eplíéa es Kozjmmksugyi Miniszter mar korábban jóváhagyta és most tudomásulvétel végeit megküldte a képviselőtastúleteek. A Kisgazdapárt elienvéieményt jelenteti be, hogy a további házhelyeket ne a Déíilucemásbó! mérjék ki. hanem a középkerti és vénkerti — erre jól megfelelő tire» telkeket — osszák ki.

minél hamarabb kártalanítsák, hogy még ebben a gaadaságr évben művelés alá vehessék a kárpótlásul kapóit földet, Minden remény meg van arte, hogy e városnak ezt a kétesét a PölabittokrendejsS Tenécs sürgőién íettasííi.

hogy a Középkertben *<S» VénkertA város háztartását súlyosan ben már iskola, naptóneíihot». érintő lendelet jeient meg a naviüanyviiágités és járda van, így pokban, amelvban az.éli. hogy a ezeken a helyeken szerencséseb- város a bór és hús után beszeben lehetne megofdaci a házhely- dett fogyasztást adónak csak húsz igények kielégítését. százalékát tarthatja még magának, A Szakszervezet tiltakozott az a többi pénsose! « kormány renindítvány «lien. « azt hangoztatta, dalke&k. hogy «eeknek «z üres teikeknek Eddig az az adófajte teljes egénagyrásre ki&eijsbereké. «klk e ç szében a városé vol», s a leguszínién házhelynek vették, csak tóbbi időben öt-heiszer forfait beaz#íi nem éptké»ijk még, mert vételt jelenteit hetenkinf. B helyett nem voli rá pénzük. az iisszrg helyett a város most A kérdés szavazásra feesi». » «M& ttMH úgy döntöttek, hagy a tovébbi házhelyeket Is e Déiiiuceraésbôi tr.éA k&syűlés felíratta! fordult « Msoz/ttose» kiépBs& mtxás&zoim, t kwfiiáoyítoz a sérelmes rändelet s iÁj»vuafc ; ma a áeRioknísiá- tik. Mt, kom? » «!«eta.te»i«éií 1 Mimieneseira Jó leans azért
vonatkozóan befejeződött a munkáspártok tervegyeztetése A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt tervbizottsága március 29.-én befejezte a két párt hároméves gazdasági tervének összeegyeztetéséi. A két munkáspárt köz«» terve lesz uiduto pontja a hároméves áilemgazdasági tervnek

Nem csatolják a Rétet fiörbebázáboz Az elmúlt ev tavaszán Görbeháza mozigaímat indította befogyarinkotériumbso az iráni, hogy a 84! egyes hattoeszeii Szabólcs varmegyéhez, illeíve C ö r b e h é ^ hoz csatolják, A közgyűlés annak idején az áíesalalás ellen tiltakozott e.» raosä e tiltakozó határozatot a vátmegye is jóváhagyta. így nem lesz a Rét GötbeházáAs elmuii kőa^öiéssn a réS lakosság éltandö közigazgaíast kireadeîfâégei. otvosí szolgiilstot éa gyógysaertár feJáffitásá! kérte » várostól. A köülgyüiés úgy határozott. hogy ezt a kérelmet az álteláaos közigazgatási szervezésnél okvetfea teljestti és jgy a rét: lakossá« jogos Mfénye én ohaia rövidesen teljssûfeî fős.

Leszerelték a verekedő rendőrt

Kovács L. Gyöígy rendőr hétfőn egy fiatalembert puskatas«! megvert. A verekedő reaèlrt a hatyi kapiíényísá« vew«#e «zopml t®szerelte és a teadórség fe^Hfcê" bő! eibocsájtoSa. ' Ugyancsak dïiré» van falyainatbaa egy verekedő rertdöf éíiea írCstktö Is»® RKKÍ&áByasy k^eleráKií®. few? new fâr sctntiafele s rendőrség keheiébe». Hásvét ete napjáa dékrtán té l nte ^Stöl frirení kw-A demokrácia tvnààtémk nem fövó»i**k«r» a Bocskaj- szabad píBaszt éa rraít>tósf*at& • ztanditnak l^saí.

Té

A mrndcr, t»kir>tb«n nfvá« nípgyeié» « Sgóz»t alérisMésévei fel végei.

-

rtátahoz a w j t á i ír^n "'«".SS?* a « è a t s ®aaààk«t, akétôïa

féli"

A Hajdúböszörményi

76

1

Ül

Hírek egyik jellegzetes

címoldala

(1947)