Copyright by © Csala$oft™ Infó emelt érettségi szóbeli témakörök alapján készült® 7. Információs hálózatok szolgáltatásai 7.1 Kommunikáció az interneten
7.1.1 Elektronikus levelezési rendszer használata Az internetes szolgáltatásokat három fő csoportba lehet sorolni: elektronikus levezés (e-mail, levelezési lista, hírcsoportok); közvetlen kapcsolat (telnet, chat); keresés adatbázisokban (ftp, gopher, www). A levelezés működése Minden felhasználó kap egy postafiókot. Ez valójában egy alkönyvtár (mappa), valamely éjjel-nappal működő számítógépen (pl.: szerver). A felhasználó leveli ebbe a postafiókba érkeznek, s akkor tekintheti meg, amikor csak akarja. A levelezés lebonyolításához két programra van szükségünk. Az egyik a kliens oldalon lévő levelező program, amely a levelek írására, olvasására stb.. képes. (pl.: Outlook). A másik a szerver oldalon lévő kiszolgáló, amely a postafiókokat kezeli (pl.: Exchange). A kliensnek, ebből csak annyit kell tudni, hogy milyen protokoll rendszert használ, mivel a levelezőrendszernél meg kell adni ezt az „információt”. A levelező szoftver nem csak a kliensnél futó program, hanem az internetes levelezőrendszereknél is. Ezeket online levelezőprogramoknak nevezzük. Ilyenkor minden feladatot webes felületen lehet megoldani (pl.: Freemail; Hotmail). A szolgáltató adja a postafiók tárhelyét. Arra is van lehetőség, hogy egy hálózaton belüli levelezést, kívülről is elérjünk. Erre egy példa az Outlook 2003 szerver oldali szoftvere által nyújtott szolgáltatás az OWA (Outlook Web Access). Mindenegyes levelezési rendszernél az azonosítás, egy felhasználónévből és egy jelszóból áll. A felhasználónév mindenesetben az e-mail cím azonosító része (lásd lejjebb).Azonban mindenesetben kell azonosítani magunkat, mivel egy hálózaton belül egy postafiókhoz, csak egy tulajdonos tartozik, és ha ő már azonosította magát, akkor nem kell még egyszer. Az e-mail Az e-mail magán vagy hivatalos elektronikus levelezés az egész világon. A levelet egy szövegszerkesztő segítségével írjük, amelyet a levelező szoftver továbbít a címzettnek. Az e-mail lehet szöveges vagy html alapú. A szöveges alapú üzenetek a szöveges dokumentumokhoz hasonlóan, lehetnek többfajta kódolásban. A html alapú üzeneteknél az üzenet egy html lap, amelyben tag-ekbe írjuk az üzenetet. Ebből következően sokkal interaktívabb és több információt tartalmazó a html alapú, de vannak még olyan levelezőrendszerek, amelyek ezeket nem támogatják. A postafiók megadása: azonosító@domain, ahol az azonosító az adott gépen a postafiók tulajdonosának azonosítója (a nevéből valamilyen módszer alapján generált azonosító), a domain pedig a géptartomány azonosítója. Online levelezési rendszereknél, mi adhatjuk meg, milyen azonosítót szeretnénk. Ilyenkor a domian, a szolgáltató neve pl.: freemail.hu; hotmail.com stb… A helyes e-mail címekben az azonosító nem tartalmazhat: ékezetes betűt, szóközt, vesszőt, speciális karaktert (?’/%!”*-#&;>., stb..). A kis és nagybetű nincs megkülönböztetve. Után egy kukac jel jön, majd az azonosító, amely általában két részből áll pl.: freemail.hu. A pont utáni rész az országra vagy a szervezetre utal. (.org; .edu; .gov stb…) Levél íráskor általában három adatot szokás megadni: címzett, tárgy, üzenet. A címzett lehet
1/6
Copyright by © Csala$oft™ Infó emelt érettségi szóbeli témakörök alapján készült® egyszerre több személy is, akár csoport is. Lehetőség van arra is, hogy csak másolatot küldjünk, egyes címzetteknek, illetve, akár titkos másolatot is, hogy a többi címzett ne tudjon róla. A tárgy általában egy rövid összefoglalása vagy figyelem felkeltése az üzenetben leírtaknak vagy -hoz. Az üzenethez lehetőségünk van csatolni fájlokat is. Ezeket csatolt fájloknak nevezzük. Futtaható állományokat az újabb levelezőrendszerek már nem is engedik csatolni a vírus veszély miatt. A csatolt fájlokat tartalmazó leveleket megnézésük előtt érdemes vírus kereső programmal átnézetni illetve csak a megbízható forrásból érkezőket megnyitni. Ha mégis futtatható állományt szeretnénk küldeni, akkor tömörítsük be egy mappába például. A levelező program Amelyet minden levelező programtól ma alapban elvárunk a következők: képes levelek küldésére, fogadására; csatolt fájl küldése, mentése; html és szöveg alapú üzenetek megjelenítése; archiválhatóság; levél nyomon követés. Az Outlook többletfunkciói: online, offline mód; naptár; feladat, levél ütemezés; spam szűrés; névjegyalbum; feljegyzés, naplózás; küldés véleményezésre, stb.. A levelezéshez szükséges beállítások: A legelején el kell döntenünk, hogy milyen rendszerű levelezéshez szeretnénk csatlakozni: Ms Exchange; Pop3; Imap(v4); http; egyéb. Az Exchange szerverhez való kapcsolódás esetén a kiszolgáló nevét kell megadnunk, illetve azonosítani kell a magunk. Ilyenkor a postafiók a szerveren van tárolva, ezért ha nincs személyes mappánk, akkor a helyi gépen nincsenek levelek, mindent a szerveren tárol. De lehetőség van a POP3 használtára is. POP3 esetén a felhasználó adatit kell megadni, illetve azonosítani, és a levelezőrendszer szerverinek az elérését. A POP3 (point to point) minden levelet lekér a szerverről és az a felhasználó háttértárán menti el. Az exchange-vel szemben itt külön van választva a be és kimenő adatok kezelése. A pop3 szerver foglalkozik a bejövő levelek kiszolgálásával és az SMTP pedig a kimenő levelekkel. Mostanság azonban az internet szolgáltatók mind exchange szervert használnak, de pop3-ként csatlakozunk hozzájuk, ezért az stmp szerver is meg egyezik a pop3-mal. Az IMAP 4 manapság már kevésbé elterjedt, mivel ennek előnye a kis sávszélességgel rendelkező felhasználók számára az volt, hogy az üzeneteknek csak egy résztét töltötte le (feladó, tárgy, hossz, pár sor). Tehát csak azok a levelek jöttek le a szerverről, amelyet valójában el is akartuk olvasni, nem csak spam vagy visszajelzés volt. A HTTP kiszolgáló esetén valamely online levelezőrendszerhez csatlakozunk. Ilyenkor a szokásos azonosítás mellett a kiszolgáló url címét kell megadnunk. A postafiók szinkronizáció mellett lehetőségünk van arra is, hogy átirányítsuk leveleinket egy másik email címre, ilyenkor a levél automatikusan arra az e-mail címre érkezik meg. Természetesen ilyenkor már nem kell http kiszolgálóhoz csatlakozni. Ezek beállítása után már működik is a levelezés, illetve az levél, postafiók szinkrónizáció. A bejövő leveleket két helyen lehet vizsgálni. Lehet már magán a szerveren, illetve lehet a kliensnél. A szerveren általában víruskeresés, illetve spam szűrés lehetséges, vagy egyes címekről érkező e-mailek eldobása. Illetve szerver oldali szabályokat is létre lehet hozni. Kliens oldalon is tudunk szabályokat létrehozni. Természetesen először mindig a szerver oldali hajtódik végre majd után a kliens oldali. Kliens oldalon, egyénre szabott szabályokat tudunk létrehozni pl.: adott e-mail címekről érkező leveleket helyezzen egy adott mappába; vagy adott időközönként a személyes mappát archiválja, stb. Levelekkel történő műveletek áttekintését az emelt szintű vizsgázóra bízzuk. Ide tartozik: írás, fogadás, válasz, továbbküldés, törlés, mentés, nyomtatás, nyomon követés, fontosság, stb.
2/6
Copyright by © Csala$oft™ Infó emelt érettségi szóbeli témakörök alapján készült® A levelezéskor előforduló hibaüzenetek A leggyakrabban kétfajta probléma szokott lenni: a kódolási probléma, nem kézbesíthető levél. A kódolási probléma, akkor adódhat, ha az üzenet, nem az adott nyelvi beállításokkal megegyező. Pl.: ASCII és UNICODE. A nem kézbesíthető levelek általában a hibás címzett e-mail cím megadása miatt vannak. Ilyenkor vagy MAILER-DAEMON-tól vagy a RENDSZERGAZDÁ-tól kapunk e-mailt, hogy nem kézbesíthető. Az első akkor érkezik, hogyha UNIX alapú az operációs rendszer, amely végzi a levelezést, a második, akkor, ha windows alapú. Levelezési lista A listára feliratkozók (ingyenes) minden a listára küldött levelet automatikusan megkapnak. A listára előfizetni (feliratkozni) a lista kezelőjének (lehet szoftver) küldött e-mailben lehet. A levlisták általában egy konkrét témával foglalkoznak, érdemes a feliratkozás előtt még a leiratkozásról is informálódnunk. A listára bárki írhat. Ha a listára küldendő leveleket küldés előtt ellenőrzik, akkor moderált listáról van szó. Általában a zártkörű levelezési listákon a reklám küldése szigorúan tilos, arra ott van a kereskedelmi célú spamek (kéretlen levél) ;-).
7.1.2 Állományok átvitele Adatátvitel interneten keresztül a következőféleképpen lehetséges: e-mail, http, ftp, sftp ,gopher, telnet, intranet, vpn, chatelő programok, stb. A legelterjedtebb adatállomány átviteli rendszer az ftp. FTP (File Transfer Protocoll) Az FTP a fájlokat tartalmazó archívumokhoz való hozzáférést, és fájlok letöltését teszi lehetővé. Az archívumok témánként csoportosítva vannak, elég széles körben. Használatukhoz tudnunk kell a célgép címét. Ez kétfajtaképpen lehet: az egyik, hogy a gép ip címére hivatkozunk pl.: ftp://192.168.1.10/public vagy pedig egy domain névre, amelyet egy DNS szerver majd visszafordít a gépnek ip címre pl.: ftp://ftp.microsoft.com/services/edution. Az FTP-t gyakran fájlmenedzser programok is támogatják, de az újabb böngészők is ismerik. A TCP/IP alapszolgáltatása, tehát a parancssorba írt ftp parancs kiadása után más segédprogramok telepítése nélkül is indítható, ekkor azonban parancsorientált felületen kell dolgozni. Amennyiben böngészővel nézzük meg az ftp tartalmát, akkor kétfajta megjelenéssel találkozhatunk. Az egyik, hogy úgy látjuk az ftp szerver mappáit, mint a sajátgépben, vagyis mintha egy távoli számítógépet néznénk. A másik pedig, hogy egy listázó kilistázza a mappaszerkezetet. Ilyenkor a mappák linkké változnak és a fájlokat is csak a helyi menü segítségével tudjuk lementi. A feltöltés hasonlóképpen működik, mint ha egy másik mappa lenne, egyszerűen csak át kell másolni a megfelelő mappába feltöltendő fájlt. Itt mindenestben történik azonosítás. A nyilvános ftp-knél a felhasználó neve az anonymous és ilyenkor az e-mail címet meg lehet adni, hogy tudjon cookie-t tenni. A nem nyilvános ftpnél felhasználó és jelszó ismerete nélkül nem láthatunk semmit. A felhasználókhoz itt is fájlrendszer szintű jogosultságok adhatók, ezért némelyik zárt ftp-nél van egy külön visitor user, amelynek csak listázási joga van.
3/6
Copyright by © Csala$oft™ Infó emelt érettségi szóbeli témakörök alapján készült® Ha a biztonságos fájlátvitelről beszélünk, akkor az FTP ügyfél TLS és SSL alapú biztonságos fájlátvitelt biztosít. Az FTP ügyfél explicit (AUTH parancs) biztonságot támogat. A biztonságos fájlátvitel engedélyezéséhez válasszuk a TLS vagy az SSL protokollt az FTP kapcsolat tulajdonságablakában. A TLS vagy az SSL támogatást a TLS/SSL ablakban állíthatja be. Az ftp Socks és HTTP proxy támogatása Az FTP ügyfél a Socks proxy kiszolgálókat (v4 és v5) és a HTTP proxy kiszolgálókat is támogatja. Az FTP ügyfelek a proxy kiszolgáló használatával traszparens módon elérhetik a tűzfal mögött lévő gazdarendszereket. A proxy kiszolgáló beállításait megadhatja szekciónként vagy a web böngészőn keresztül. Az FTP szekciótulajdonságok Proxy kiszolgáló ablakában állíthatja be az FTP szekciók proxy kiszolgáló tulajdonságait. Az ftp típus hibaüzenetei: 403 - Nincs jogosultságod! 420 - Túl sok user van fent egyszerre, nem tud most beléptetni 421 - A szerveren az egyszerre tartózkodható felhasználok száma elérte a maximumot, ezért a szerver nem tud beléptetni 503 - Egyszerre több felhasználó, akar azonos néven letölteni, de a megszabott korlátott elérték. (ált. 1) 530 - A szerver túl lépte a várakozóknak kiszabott maximális várási idő korlátot stb…
7.1.3 WWW WWW(World Wide Web) Globális multimédiás adatbázis. Az információkat színes oldalakon tárolják, szöveg, kép, hanganyag, film formájában. Ezek egymásra hivatkoznak és ezekre kattintva pillanatok alatt válthatunk. A kereskedelmi szolgáltatók megjelenésével a www jelentősen, alaposan megnőtt, segítségével akár otthonról választhatunk a katalógusokban. Az újabb böngésző programok gyakran lehetővé teszik más internet szolgáltatások kényelmes használatát (pl.: ftp, mail, chat stb..) A böngészés bemutatása az IE (Internet Explorer) példáján keresztül fog történni. Az oldalakat egy URL(Uniform Resource Locator) cím segítségével érhetjük el. Az URL a nemzetközi szabvány szerint felépített hálózati cím az Interneten, amelyen egy erőforrás (adatállomány) elérhető. A kezdőbetűi az illető hipermédium protokollját jelölik meg (http://..., gopher://..., ftp://..., news://..., stb.). Azután a gazdagép vagy szerver domainnevét, annak tartalomjegyzékét, majd az állomány nevét (röviden tehát: hol található egy bizonyos állomány). Az URL-cím összetételén néha felismerhető a forrás természete, néha nem - ez napjainkig sok vita tárgya. Az üzleti érdekeltségű cégek legszívesebben reklámértékű (domain) nevet választanának, azok viszont nem illenek a szabványba. A böngésző program alap fogalmai: - Kezdőlap, az a weblap, amely automatikusan letöltődik, ha elindítjuk a böngésző programot. - Kedvencek, egy olyan link gyűjtemény, amelybe fel tudjuk venni a gyakran látogatott oldalak vagy nehezen megjegyezhető oldalak címét. - Cookie (süti), olyan fájl, amely a felhasználóról tárol információt kliens oldalon az oldalaknak vagyis az oldal szerverének, a könnyebb azonosítás illetve beállítások elmentése érdekében
4/6
Copyright by © Csala$oft™ Infó emelt érettségi szóbeli témakörök alapján készült® - Cache, mint egy számítógépben is egy gyorsító tár. Feladta, hogy a letárolt fájlokat, ha újból lekérjük, akkor cache-ből visszaolvassa és nem kéri vissza. Ennek az egyik változata hálózat szinten a Proxy vagy a dinamikus-proxy. A leggyakrabban előforduló hiba a weben a 404-es hiba, ami az jelenti, hogy fájl nem található, vagyis vagy a link rossz vagy közben törölték a fájlt. A böngészőket ki lehet bővíteni olyan funkciókkal, amelyet, alapban nem tartalmaz, de egyes oldalak megtekintéséhez elengedhetetlen. Ezeket beépülő moduloknak hívjuk vagy plug-insoftver-nek. Kisebb terjedelmű program, valamilyen egyedi állományformátum kezelésére, egy nagyobb program (böngésző) működésének kiegészítésére (pl. videó-kisfilmek lejátszására) szolgál. Böngészőprogramok soha nem tartalmazzák az állandóan megújuló kisegítő programok összességét, azon kívül sok ilyen program más szoftvercégektől származik, mint a böngésző. A Netscape kezdte el először ezek használatát és mára több mint 100 bedolgozó program segédkezik a böngészőnek. Egy ismert plug-in-fejlesztő cég pl. a Macromedia. Amint újabb kiegészítő funkciók szükségessé válnak, a hozzá tartozó bedolgozó programokat le kell tölteni a Webről (ez egy nem kedvelt művelet és csak gyakori használatkor érdemes). Néha a letöltés beavatkozásunk nélkül is elkezdődik. A leggyakrabban használt ilyen programokat a böngésző-fejfesztők újabb változataikba már integrálják. Ezek közül az egyik legismertebb IE beépülő modul rendszer az ActiveX. Microsoft által kifejlesztett Windows alapú (objekt orientált) szoftvertechnológia, mely Weboldalakon a tartalom különleges megjelenítését, mozgatását teszi lehetővé. A Java nyelv applet-jeinek a vetélytársa, de a JAVA szabványosítást nyert, míg az ActiveX-et eredetileg csak a Windows operációs rendszer támogatta (újabban Mac és UNIX változata is készül). Az ActiveX rendszer alapvető biztonsági problémával küzd, ezért csak akkor telepítsük, ha biztonságos oldalról van szó és tényleg mindnapi használathoz elengedhetetlen.
7.1.4 Keresőrendszerek Az információk keresése ma már sokkal inkább az interneten történik, mint a könyvtárakban. Ennek oka az, hogy rövid idő alatt, sok fajta megoldást vagy eredményt kapunk illetve akár pár másodperc alatt több millió eredmény is lehetséges a keresett információra. Az ilyen információkeresőket hívják keresőrendszereknek. A keresőrendszereknek kétfajtája van: a tematikuskereső, illetve a lexikális (kulcsszavas) kereső. A tematikuskeresők az információkat téma szerint csoportosítják. Egy téma kiválasztása után az adott témakörön belül altémákból választhatunk stb. Ilyen például a hudir.hu vagy a lap.hu. Mivel webes keresők ezért felfoghatok úgyis, mint egy tematikus linkgyűjtemény. A lexikális kereső: Bizonyos szolgáltatók képesek kulcsszavak alapján címlistát közölni Az oldalakat u.n. robotok vizsgálják és keresik benne a kulcsszavat, amelyet eltárolnak egy adatbázisban. Ebben az adatbázisban keresnek a keresőmotorok. Vagyis ennek lényege, hogy a szolgáltató a weblapokról néhány soros információt tart nyilván, s ha a keresőknek megadhatjuk a bennünket érdeklő kulcsszavakat, az végigfut ezeken a leírásokon, s visszaküldi azokat a webcímeket, amelyekben a kulcsszó található. Túl általános kulcsszó esetén a találatok száma meghaladhatja a több milliót is. Természetesen a keresők nem a teljes listát küldik csak az első 10 - 20 elemét, de a következő 10 vagy 20 elemet ezután folyamatosan kérhetjük. Ezek a szolgáltatók általában reklámból élnek, így minden listával együtt reklámot is küldenek, amely lassíthatják a letöltést. A leggyakrabban használt magyar keresők: heurake.hu; origo.hu; google.co.hu; kurzor.hu stb.
5/6
Copyright by © Csala$oft™ Infó emelt érettségi szóbeli témakörök alapján készült® A kulcsszavas keresés kétfajta lehet: egyszerű vagy összetett. Az egyszerű keresésnél a beírt kulcsszavak (amennyiben többszavas) bármelyikét ha megtalálja, akkor találatként megjeleníti. Először természetesen úgy keresi, hogy mindegyik szó legyen benne (nem feltétlen egymás után), és utána kezdi el szavanként keresni. Az összetett keresésnél egy kifejezésre keresünk rá vagyis „” közé írjük. Ilyenkor a teljes szövegre úgy keres rá, mintha az egy szó lenne, vagyis csak akkor jelez találatot, ha azok a szavak egymás mellett vannak. Másfajta kifejezés keresés, ha valamilyen műveleteket adunk meg a kifejezésnek pl.: alma OR körte ilyenkor ha az egyiket megtalálja, akkor azt megjeleníti vagy a NOT (-), ami kifejezésben szereplő oldalak kivételével az összeset jelenítse meg, vagyis szűrésként is felfogható.
7.1.5 Távoli adatbázisok használta A távoli adatbázisok használata során csak egy böngészőre van szükségünk. Ilyen on-line adatbázis pl.: elvira, matáv, mahart stb.. A leggyakrabban használt ilyen adatbázisok a menetrendek. Keresés esetén az indulási és érkezi helyet kell megadnunk, utána már csak a különböző beállításokkal kell szűkíteni az eredmény halmazt pl.: indulási idő, diák jegy, átszállásos, stb. Ezek az adatbázisok alapvetően abban térnek el keresőrendszerektől, hogy míg ott lexikális anyagot adtak vissza találatként, addig itt értékeket és pontos adatokat adnak meg valójában szűréssel és nem kereséssel.
6/6
