7. SZŐLŐ ÉS KLÍMA KONFERENCIA

7. SZŐLŐ ÉS KLÍMA KONFERENCIA 2015. április 18.

PROGRAM ÉS AZ ELŐADÁSOK ÖSSZEFOGLALÓI

Szerkesztő: Dr. Puskás János

KŐSZEG 2015

7. SZŐLŐ ÉS KLÍMA KONFERENCIA Kőszeg, 2015. április 18. 10.00

A konferencia megnyitása (Kőszeg, Chernel u. 14. – Európa Ház)

10.00–10.10 V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára 10.10–10.20

Huber László, Kőszeg város polgármestere

10.20–10.30

Dunkel Zoltán, a Magyar Meteorológiai Társaság elnöke

10.30–10.40 Puskás János, a Magyar Meteorológiai Társaság Szombathelyi Csoport elnöke

1. SZEKCIÓ Elnök: Puskás János és Mika János 10.40–10.55

Alasz László: Kőszeg város bora 2015: Blauburger

10.55–11.15 Kubassek János: Haraszthy Ágoston a kaliforniai szőlőkultúra atyja 11.15–11.30

Kovács Erik: Effects of Climate Change on the KőszegVaskeresztes Wine Growing Area (1901-2014)

11.30–11.45

Mika János, Kósik István, Rázsi András, Gál Lajos: Impact of climate on the wine quality in the Mátra Region

11.45–12.00

Hunkár Márta, Vincze Enikő: A páratartalom, mint a szőlőtermesztésben kritikus meteorológiai elem

12.00–12.15

Vitányi Béla: A talaj és a szőlő

7. SZŐLŐ ÉS KLÍMA KONFERENCIA • KŐSZEG, 2015. ÁPRILIS 18.

3

12.15–12.45

FÓRUM

a szőlőtermesztés és az éghajlat (időjárás) kapcsolatáról (30 perc) Moderátorok: Hajdu Edit és Láng József

KÁVÉSZÜNET (30 perc)

2. SZEKCIÓ Elnök: Nowinszky László és Mikulás József 13.15–13.30 Havasréti Béla: Újabb szőlőkártevő a Soproni Borvidéken, a pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii) – esélyek és lehetőségek 13.30–13.45 Puskás János, Barczikay Gábor, Nowinszky László: A tarka szőlőmoly (Lobesia botrana Den. et Schiff.) feromon csapdás fogása a levegőben lévő szennyeződésekkel összefüggésben 13.45–14.00 Szőke Lajos, Vér András: Az időjárás elemzése a szőlő növényvédelme szempontjából az ECOWIN és ISTERVIN projektben 2010-2014. években 14.00–14.15 Bürgés György, Keresztes Balázs, Ferenczi Gábor: A szőlőkártevők növényvédelmi előrejelzése (prognózis) 14.15–14.30 Varga Mária, Mikulás József: 2014-ben gondokat okoztak ültetvényeinkben a szőlő rügykárosítók és a feketerothadás 14.30–14.45 Nagy Attila, Zanathy Gábor, Ladányi Márta: Fitotechnikai beavatkozások eredményessége a szürkerothadás mérséklésében 14.45–15.00 Karácsony Zoltán, Balogh Zita Tünde, Zsófi Zsolt: Defenzin szerű peptideket termelő fonalas gombák felhasználása a fekete rothadást okozó G. bidwellii kórokozó gomba elleni védekezésben

4


KÁVÉSZÜNET (15 perc)

3. SZEKCIÓ Elnök: Hajdu Edit és Zsófi Zsolt 15.15–15.30 Teszlák Péter, Jakab Mariann, Csikászné Krizsics Anna: Különböző borszőlő fajták rügytermékenységének vizsgálata az évjárathatásokkal összefüggésben 15.30–15.45 Németh Krisztina: Az alföldi szőlőtermesztés fajtaösszetétele és művelésmód alakulása az éghajlattal összefüggésben 15.45–16.00 Hajdu Edit, Lantos Eszter, Sárdi Éva: Az erős UV-B sugárzás jelei és hatásai a szőlőtőkékre 16.00–16.15 Mesterházy Ildikó, Pongrácz Rita, Ladányi Márta: A vegetációs időszak számításának módszerei az 1951-2100 modellezett időszakban 16.15–16.30 Veres Annamária: Milyen bort iszunk jövőre? 16.30–16.45

Pálfi Xénia, Bisztray György, Villangó Szabolcs, Deák Tamás, Pálfi Zita, Karácsony Zoltán, Zsófi Zsolt: Orvosi olajkészítmény tesztelés Chardonnay és Kékfrankos fajtákon két különböző évjáratban

16.45–17.00 Fülöp Györk, Bakó Gábor, Sárközi Edit: Borvidékek táj- és területhasználat változásának nyomon követése a biomassza mennyiségek földmegfigyelési felderítésével


5

POSZTER ELŐADÁSOK Balogh Zita Tünde, Karácsony Zoltán, Zsófi Zsolt: Pektinbontó vadélesztő törzsek izolálása, jellemzése és felhasználása vörösborok erjesztése során Nazareczki István: Időjárási szélsőségek Tokaj környékén 1870-től 1945-ig Németh László, Zentai Zoltán, Puskás János: A részleges napfogyatkozás (2015. március 20.) során bekövetkezett levegőhőmérséklet változások vizsgálata Zentai Zoltán, Németh László, Puskás János: szőlőterületek klimatikus viszonyainak összehasonlítása a Kőszegi-hegységben, a Kissomlyón és a Somlón végzett mérések alapján Zsófi Zsolt, Villangó Szabolcs, Pálfi Zita, Pálfi Xénia: Különböző szőlőfajták fenolos érésének vizsgálata: kivonhatósági indexek és bogyó textúra változások közötti összefüggések elemzése Zsófi Zsolt, Villangó Szabolcs, Pálfi Zita, Szekeres András, Bencsik Ottó: Eltérő mértékű vízhiány hatása a kékfrankos (Vitis vinifera L.) szőlőfajta bogyóinak fenolos érettségére és fenolos összetevőire

6


KŐSZEG VÁROS BORA 2015: BLAUBURGER Alasz László E-mail: [email protected]

• • •

• • • •

Bevezetés, bemutatkozás Előzmények Családi gazdaság kialakítása: - szándékok - lehetőségek - tervezhetőségek További célok Eddigi eredmények, tapasztalatok Külföldi példák, azok összehasonlítása a saját lehetőségekkel. 2014 évi tapasztalatok a saját gazdaságunk tükrében.

HARASZTHY ÁGOSTON A KALIFORNIAI SZŐLŐKULTÚRA ATYJA Kubassek János Magyar Földrajzi Múzeum 2030 Érd Budai út 4. E-mail: [email protected]

A XIX. század amerikai magyar utazók között különleges helyet foglal el Haraszthy Ágoston. Utazás Éjszakameriká-ban című, 1844-ben megjelent könyve a reformkor fontos alapműve volt. Kötetében részletes képet adott az Újvilág tájairól, lakóiról és az életkörülményekről, valamint kalandos utazásairól. Amerikában több mint negyed századot töltött 1840 és 1869 között. Legjelentősebb sikereit Kaliforniában érte el. A Napa-völgyben, Sonoma környékén kiterjedt szőlőbirtokokat és borgazdaságot létesített. Az Európából hozott szőlővesszők, az új telepítések, s a széleskörű tanulmányok, valamint a szorgalmas munka gyümölcseként olyan borgazdaságot létesített, melynek termékei jelentős elismerést eredményeztek. A kaliforniai Haraszthy pincészetből kikerült borok rákerültek a washingtoni Fehér Ház borlapjára. Kalifornia államának kormányzója, Ronald Reagan – az USA későbbi elnöke – megbecsüléssel nyilatkozott Haraszthy Ágoston életművéről. Érdemeit törvénybe iktatták. Emlékét őrző ültetvények, domborművek és bronz táblák az utókor elismerését jelzik. A magyar emigráció tisztelettel tartotta számon. Kiváló monográfusai, Dojcsák Győző, Sztáray Zoltán, valamint Brian McGinty könyvekben örökítették meg legendás életútját. 7. SZŐLŐ ÉS KLÍMA KONFERENCIA • KŐSZEG, 2015. ÁPRILIS 18.

7

Magyarországon első ízben Érden, a Magyar Földrajzi Múzeumban, a Magyar utazók, földrajzi felfedezők című állandó kiállításon Balázs Dénes múzeumalapító kezdeményezésére mutattuk be munkásságát.

Effects of climate change on the KőszegVaskeresztes wine growing area (1901-2014) Kovács Erik University of West Hungary Institute of Geography and Environmental Sciences 9700 Szombathely Károlyi Gáspár Square 4. E-mail: [email protected]

Change of the climate has already some visible signs in the change of plants’ growing season. Since the mid-20th century the border of the ideal wine growing areas have shifted roughly 50-100 km to north in Europe, which means further significant expansion to the north to the middle of the 21th century. Those areas become suitable for grape growing, where it was impossible previously to produce good quality, high sugar content of wine grapes (e. g. North-Germany, Baltic countries etc.). Our investigated plant variety is the wine grape (Vitis vinifera L.), which is one of the most sensitive plants on the climate and weather parameters. Our study area belongs to the southern part of the Sopron wine region. We analyzed the data of the observed phase (1901-2014) by the stations of the Hungarian Meteorological Service and four placed private climate stations. Each station is calibrated and we regularly scan the received data. We divided the analysis of the climate indices on short and long-term phases. In addition, we tested the extreme climate parameters by the last 30 years and the other important and relevant indices for the wine grapes cultivation. The area of the vineyard were categorized by the Huglin-index of each wine grape variety in terms of amount of heat necessity and also the aspect of the vineyard’s precipitation feature. Over the past 114 years has increased the annual and monthly mean temperature during the growing season, about with 20 % reduced the precipitation in the summer, in the autumn the rainfall has notably increased. The temperature during the grape growing season and the precipitation indicators and indices significantly changed in many cases over the period 1981-2010 compared to the previous period. In addition, over the past 30 years has changed the type of precipitation. The number of snowy and snow-covered days have decreased, the amount and rate of convective origin rainfall has increased, especially in the late spring and summer.

8


Number of the important extreme climate parameters [e.g. summer days (Tmax ≥ 25 ºC), hot days (Tmax ≥ 30 ºC), winter days (Tmax ≤ 0 ºC), frost days (Tmin ≤ 0 ºC), extreme cold days (Tmin ≤ - 10 ºC, - 20 ºC) moreover heavy and extreme heavy rainfall (Rday ≥ 10 mm, 20 mm), dry days (Rday ≤ 1 mm) etc.] from aspect of the viticulture has changed. This research was supported by the European Union and the State of Hungary, co-financed by the European Social Fund in the framework of TÁMOP-4.2.4.A/ 2-11/12012-0001 ‘National Excellence Program’.

IMPACT OF CLIMATE ON THE WINE QUALITY IN THE MÁTRA REGION Mika János1, Kósik István2, Rázsi András1,3, Gál Lajos4 Eszterházy Károly College, Eger; E-mail: [email protected] 2 Gyöngyös–Domoszló State Farm, Gyöngyös 3 Regional Centre, Hungarian Meteorological Service, Miskolc 4 Eszterházy Károly Főiskola, Borkultúra Intézet, Eger 1

Today’s viticultural regions are located in relatively narrow geographical and therefore climatic niches that put them at greater risk from climate change than other more broad acre crops. The Mátra Region is fairly close to the edge of optimal wine production concerning its climate conditions. Fifty year (1961-2010) wine quantity (t/ha) and quality (natural sugar content, in weight % of must) data are analysed in themselves and further compared to parallel climate variables. One set of station-based temperature, sunshine duration and precipitation data are taken from a neighbouring station, Eger Kőlyuktető, and grid-point data by CarpatClim Project (www.carpatclim-eu.org/pages/home) are also used for comparison. By now it is clear that (1) wine amount is a year-by-year varying combination of natural productivity and man-made attempts to achieve better quality by thinning the grape clusters in spring. Therefore we separated a 30 years and a 20 years part breaking them by 1991. (2) However, wine quantity does not show considerable correlation with any of the parallel climate variable in either period. (3) Wine quality, however, is in significant negative correlation (regression) with the annual precipitation and positive correlation with temperature and sunshine duration. (4) Applying interpolated but rather site-specific areal averages from the grid-point data, one may receive the qualitatively the same results but with higher significance of both the correlation and the regression coefficients. (5) Combining these results with the expected climate changes in Hungary, for the next few decades one can assess the changes in the wine quality of the region.


9

A PÁRATARTALOM, MINT A SZŐLŐTERMESZTÉSBEN KRITIKUS METEOROLÓGIAI ELEM Hunkár Márta 1, Vincze Enikő 2 Pannon Egyetem, Georgikon Kar Országos Meteorológiai Szolgálat E-mail: [email protected]; [email protected] 1

2

Az általános klimatológiai leírások egy-egy térségről főként hőmérsékleti és csapadék adatokat, esetleg még a napsugárzásra vonatkozó információkat tartalmaznak. A levegő nedvességtartalma viszonylag ritkán jelenik meg a klimatológiai adatok és jellemzők között. Pedig ez az abiotikus tényező meghatározó lehet bizonyos élő szervezetek, főként gombák számára. A 2014-es év olyan szélsőségeket produkált a penészgombák elszaporodásában, amely felhívta a figyelmünket ennek a kissé elhanyagolt meteorológiai elemnek a fontosságára. Előadásunkban bemutatjuk a páratartalom jellemző klimatológiai mutatóit, megoszlását, extrém értékeit országos viszonylatban és a Pannon Egyetem Georgikon Kar Cserszegtomajon lévő szőlőskertjében mért meteorológiai adatai alapján.

A TALAJ ÉS A SZŐLŐ Vitányi Béla Bocskai István Katolikus Gimnázium Szerencs Ondi u. 1. E-mail: [email protected]

A szőlő a talajjal szemben nem túl igényes növény, vélekednek a szakemberek. Van-e jelentősége a különféle talajoknak a szőlő minőségének alakulásában? Úgy vélem nem mellőzhető kérdés, ezért érdemes körüljárni. Az igazán nagy borok minőségének fontos feltétele az összetett, szerves anyagokban és könnyen felvehető ásványokban gazdag talaj. A legjobb minőségű talajok vulkanikus kőzetek átalakulásával keletkeznek. Számos feltétel teljesülése szükséges ahhoz, hogy ez ideálisan bekövetkezzen .A vulkanikus kőzetek hosszú átalakulásának végére agyagásványok keletkeznek. Ezek biztosítják a növény számára az ásványi anyagokat. A szőlő mélyre tudja bocsájtani gyökereit, így hozzá tud jutni az értékes anyagokhoz, amelyek a borban is megjelennek. Ez a talaj legalsó szintje (C szint) az anyakőzet. Az idősebb (20-30 éves) szőlő, bár már nem terem sokat, de mélyre eresztett gyökerei révén nagyon jó minőséget produkál. Ezért becsülik meg a gazdák az öreg ültetvényeket. A talaj összekötő kapocs a légkör, a kőzetek, a vizek és az élővilág között.

10


ÚJABB SZŐLŐKÁRTEVŐ A SOPRONI BORVIDÉKEN, A PETTYESSZÁRNYÚ MUSLICA (Drosophila suzukii) – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK Havasréti Béla Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, 9028 Győr, Arató u. 5. E-mail: [email protected]

Az elmúlt év őszének végén a pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii) imágóit találtuk meg Fertő parti szőlőültetvények palackcsapdáiban. A fagyokig a csapdák összesen 1162 példányt fogtak a fajból. Az ázsiai eredetű pettyesszárnyú muslica 2008-ban jelent meg először Európában. A széles gazdanövény körű faj szőlőben történő előfordulásáról, kártételéről is érkeztek már jelzések. A faj gyors elterjedésének és szőlőben okozott várható kártételének esélyét fokozza, hogy - 2014-ben robbanásszerűen terjedt el Magyarországon, - gyakorlatilag minden érett, vagy túlérett gyümölcsben kifejlődhet, - a tápnövényei között szerepelhetnek vadon termő növények gyümölcsei is, - a peték, lárvák, esetleg a bábok is az érett gyümölcs belsejében, védett helyen tartózkodnak, - a peterakás helye a bogyó felületén észrevétlen marad, - az imágók aktívak, jól repülnek, a hegyközségen belüli terjedésben nagy szerepük lehet, - fejlődési ciklusa nagyon rövid, a várható nemzedékszám 6-10, - a nőstények peteprodukciója 350-400, egy bogyóban több (akár 15-30) lárva is kifejlődhet, - a fertőzött gyümölcs kiválogatása és megsemmisítése a gyakorlatban nem végrehajtható, - a vegyszeres védekezés csak az imágók ellen hatásos, - a betakarítás közelsége miatt kevés az alkalmazható hatóanyag. Ezzel szemben terjedésének gátja lehet, hogy - 29-30 °C felett a hímek sterilekké válnak - 5 °C alatt az imágók aktivitása megszűnik - tartós, legalább 8-10 napos -10 °C-os hőmérsékleten a telelő populáció jelentősen csökken - nedvességigényes faj, a tartós szárazságban a népessége összeomlik. Az elmúlt téli időjárás során a fagyos napok száma kevés volt és az erős lehűlések is elmaradtak. Így valószínűsíthető a kártevő kedvező telelése, ami az idei évben újabb terhet róhat a szőlősgazdákra.


11

A TARKA SZŐLŐMOLY (Lobesia botrana Den. et Schiff.) FEROMON CSAPDÁS FOGÁSA A LEVEGŐBEN LÉVŐ SZENNYEZŐDÉSEKKEL ÖSSZEFÜGGÉSBEN Puskás János1, Barczikay Gábor2, Nowinszky László1 Nyugat-magyarországi Egyetem, Savaria Egyetemi Központ 9700 Szombathely Károlyi G. tér 4. E-mail: [email protected], [email protected] 2 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Növény- és Talajvédelmi Állomás 3917 Bodrogkisfalud Vasút u. 22. 1

A tanulmány a tarka szőlőmoly (Lobesia botrana Den. et Schiff.) feromon csapdás gyűjtési eredményeit mutatja be a levegőben lévő szennyeződések függvényében. A faj egyedeit Csalomon típusú ragacsos feromon csapdákkal gyűjtöttük a Borsod-AbaújZemplén megyei Bodrogkisfaludon (48° 10’ 37,2” N; 21° 21’ 23.9” E), a 2004 és 2013 közötti években. Minden évben 2 csapdával gyűjtöttünk. Egy-egy napról tehát 2-2 megfigyelési adat állt rendelkezésünkre. A csapdák egymástól kb. 50 méter távolságban üzemeltek, minden évben azonos helyeken, a leveles szőlővesszőkön helyeztük el azokat. A csapdák április elejétől szeptember végéig működtek. Összesen 9021 egyed 2415 megfigyelési adatát dolgozhattuk fel. A feldolgozott adatokat (SO2, PM10, NO2 és NOX) a http://www.levegominoseg.hu honlapról töltöttük le, melyek az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat Hernádszurdok Gátőrház 3 állomásáról (48° 29’ 9,1” N; 21° 12’ 37,0” E) származnak. A két állomás (Hernádszurdok és Bodrogkisfalud) között a távolság kb. 40 km. Az eredményeinkből megállapítható, hogy a levegő ülepedő por aeroszol (PM10), nitrogén-dioxid (NO2) és nitrogén-oxid (NOX) tartalmának növekedésekor egységesen szignifikánsan magasabb a feromon csapdák által gyűjtött tarka szőlőmoly példányok aránya a vizsgált 10 évben. A kén-dioxid (SO2) szennyeződéssel kapcsolatos eredményekből csak a 2007. évi eredményt közöljük most, itt is az előbbiekhez hasonló tendencia mutatkozik. Az eredményekből több következtetés vonható le. A gáz halmazállapotú szennyeződéseknek az állatokra és az emberekre van egészségkárosító hatása, míg a szálló por (PM10) hatása „csak” az emberekre káros. A tarka szőlőmolyra a levegőben szálló (ülepedő) por más hatást fejthet ki. Egyrészt rontja a szálló por a látási viszonyokat, másrészt megtöri vagy elnyeli a fényt. Ez utóbbi viszont aktívabb repülésre késztetheti a lepkéket. További magyarázat lehet, hogy a por részecskéken szóródik a fény. A visszavert fény mindig polarizált. A por tehát közvetve ugyan, de növeli a polarizált fény arányát. Azt pedig már bizonyítottuk korábbi vizsgálatokkal, hogy a polarizált fény növeli a fogást. Feltételezzük, hogy ezeknek az okoknak tudható be a szignifikáns növekedés a PM10 magasabb értékein. Kulcsszavak: tarka szőlőmoly, feromon csapda, légszennyezés, SO2, PM10, NO2, NOX, polarizált fény 12


AZ IDŐJÁRÁS ELEMZÉSE A SZŐLŐ NÖVÉNYVÉDELME SZEMPONTJÁBÓL AZ ECOWIN ÉS ISTERVIN PROJEKTBEN 2010 -2014. ÉVEKBEN Szőke Lajos 1, Vér András 2 1 Szőke Bio Kutatás-fejlesztő Kft. 6035 Ballószög III. körzet 74/E.; Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Szaktanácsadó és Továbbképző Intézet 9200 Mosonmagyaróvár Lucsonyi u. 2. E-mail: [email protected]; [email protected]

2

Az Ausztria – Magyarország határon átnyúló együttműködési pályázat (ECOWIN – Természetvédelem a szőlőtermesztés ökologizálásán keresztül – L 00083/01. sz. projekt) keretében 2010-ben indult szakmai program a Nyugat – Magyarországi borvidékeken. A program hazai vezetője a Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Szaktanácsadó és Továbbképző Intézete. Az Intézet a 80-as évek közepe óta – külső szakértőkkel együttműködve – több pályázat keretében végzett technológia fejlesztési programokat a Soproni, Zalai és Pannonhalmi borvidéken. Ezek vezetője Cser János – korábbi intézeti igazgató volt. A korábbi pályázatok eredményeként terjedt el a borvidékeken az automata meteorológiai mérő műszerek alkalmazása, és azok mérési adatait felhasználó növényvédelmi előrejelző programok használata. Ebben a pályázatban azt a célt tűztük ki, hogy a természetvédelem érdekében további változtatásokat határozunk meg a talajművelés-talajvédelem, a tápanyag-gazdálkodás, a növényvédelem gyakorlatában. Monitoring vizsgálatokat végeztünk (pl. ragadozó atka vizsgálatok, sorközi növény borítottság és fajösszetétel meghatározása, nappali lepke fajok megjelenésének elemzése stb.), új módszereket alkalmazunk (helyi meteorológiai mérésekre alapozott növényvédelmi előrejelzés alkalmazása minden partnergazdaságban, EUF talajvizsgálat stb.) melyek segítik a célok megvalósítását és az eredmények értékelését. Partner gazdaságok: Pannonhalmi Apátsági Pincészet, Sop-Vin Kft, Fényes Borpince Sopron, Weninger Pincészet Balf, Láng Pincészet Kőszeg, Cezar Winery Nagyrada. A Szlovákia – Magyarország határon átnyúló együttműködési pályázat (HUSK/1101/2.2.1/0294 – ISTERVIN Természetvédelem a Duna menti területeken ökológiai szőlőtermesztési technológia bevezetésével) keretében az előző pályázat tapasztalatait is felhasználva, folytattunk vizsgálatokat 2013-2014. években. A célok hasonlóak, de figyelembe vettük a Duna melletti térség és a nagy értékű vízbázis kiemelt jelentőségét. Partner Gazdaságok: Babarczi Szőlőbirtok Győrújbarát, Pécsinger János Győrújbaráti ültetvény, Mikóczi István – Szőllősi Mihály Tata, Hill Top Neszmély Kesztölci szőlőterület, Nyakas Pincészet Budajenői szőlőterület. Ebben az előadásban egy – egy példán mutatjuk be a 2010-2014. évek időjárási jellemzőit és a GALATI-VITIS számítógépes szőlő növényvédelmi előrejelző program javaslatait. Egy példával bemutatjuk a kis távolságon belül is nagy eltérést mutató időjárási körülmények hatását a növényvédelemre.


13

A SZŐLŐKÁRTEVŐK NÖVÉNYVÉDELMI ELŐREJELZÉSE (PROGNÓZIS) Bürgés György, Keresztes Balázs, Ferenczi Gábor Pannon Egyetem Georgikon Kar Növényvédelmi Intézet 8360 Keszthely Deák Ferenc u. 16. E-mail: [email protected]; [email protected]

• Hazánkban a szőlőültetvények termésmennyiségét nagymértékben befolyásolják a kártevők. Becslések alapján a szőlőkártevők okozta termésveszteség évente átlagosan – évjárattól és termőhelytől függően – 5–10 %-ra tehető. • A növényvédelem fontos résztudománya a növényvédelmi prognózis. Az előadás keretében foglalkozunk a prognózis jelentőségével, történetével, formáival, valamint a módszereivel és eszközeivel. • Az egyes kártevők előrejelzése már a részletes rész feladata lesz. • Az előrejelzés fontos tartozéka az illető kártevő morfológiájának, életmódjának (évi nemzedékek száma, telelés helye, módja, előjövetelének várható ideje) ismerete. • A növényvédelmi prognózis nem termésnövelő, hanem termésbiztosító tényező. Továbbá élővilág kímélő, valamint a növényvédelmi ráfordítások csökkentője lehet (a fentebb említettek ismeretében). Kulcsszavak: növényvédelmi prognózis története, prognosztikai módszerek, eszközök és azok alkalmazása

2014-BEN GONDOKAT OKOZTAK ÜLTETVÉNYEINKBEN A SZŐLŐ RÜGYKÁROSÍTÓK ÉS A FEKETEROTHADÁS Varga Mária 1, Mikulás József 2 2

1 [email protected] [email protected]; 6000 Kecskemét Gyenes M. tér 5.

A szőlő károsítóinak egy részét csak megelőzéssel tudjuk távol tartani, a többi szőlőkárosító ellen az ültetvény megfelelő szaktudással megvédhető. Ez a megállapítás az elmúlt évben csak részben állta meg a helyét. Eddig ismert károsítókon kívül, ugyanis gyakorlatilag a szőlőben ismeretlen rovarkártevők az éj leple alatt kiodvasították a szőlő rügyeit. Sajnos a 2014-es évben már korábban ismertetett feketerothadás még nagyobb mértékben okozott gondot, (valószínű a nagyobb mennyiségű csapadék miatt) mint az elő14


ző években, és a szőlőorbánc is újból vámszedője lett egyes szőlőültetvényeknek, ahol a csapadékon kívül a szőlő fajtaérzékenysége is szerepet játszott. Közismert szőlő rügykárosító a kendermagbogár (Peritelus familiaris), az ékköves faaraszoló (Peribatodes rhomboidaria) és, a kormospille (Theresimima ampelophaga). Ezen kívül jelentős mértékben az éjszaka károsító szélessávú fűbagolylepke (Noctua fimbriata), kis sárga fűbagoly (Noctua comes) fordult elő. A rügykártevők ellen általában nagyon nehéz védekezni, mert a rügynek igen kicsi a permetlé felvevő felülete. Az ékköves faaraszolónak van természetes ellensége, melyet megfelelő ismeret birtokában hasznosítani lehet. A kormospille második nemzedéke akár hasznos is lehet. A fűbagoly lepkék elleni védekezésnél az előrejelzésnek és a tápanyagláncnak nagy szerepe lehet. A feketerothadást 2012-es előadásunkban megemlítettük, akkor részletesen nem beszéltünk róla, jelen esetben indokoltnak tarjuk. A higiénia, és a korai permetezés nagy szerepet játszanak az ellene való védekezésben. A szőlőorbánccal kapcsolatban az időjárás alakulása és a fajtaérzékenység jelentős tényező.

FITOTECHNIKAI BEAVATKOZÁSOK EREDMÉNYESSÉGE A SZÜRKEROTHADÁS MÉRSÉKLÉSÉBEN Nagy Attila1, Zanathy Gábor1, Ladányi Márta2 2

1 Budapesti Corvinus Egyetem Szőlészeti Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Biometria és Agrárinformatika Tanszék, 1118 Budapest, Villányi út. 29-43. E-mail: [email protected]

A szürkerothadás (Botrytis cinerea) elleni védekezésben a vegyszeres kezelések mellett fontos szerep hárul a megelőzésre. A fertőzés kockázatának a csökkentése érdekében célszerű kiaknázni az ültetvény szerkezetének a kialakításában és a termesztéstechnológia műveleteiben, különösen a zöldmunkák szakszerű elvégzésében rejlő lehetőségeket. A szürkerothadás megelőzésének egyik leghatékonyabb módszere a fürtzóna mérsékelt lelevelezése. A napfényre kerülő, az ultraibolya sugárzásnak a fejlődésük kezdetétől kitett bogyók erősebb sejtfalat, s vastagabb kutikulát fejlesztenek. A fürtzóna szabaddá tételével a kémiai növényvédelem is hatékonyabban végezhető. Az egyfürtös hajtások létrehozására irányuló fürtritkítás gyakran tömött, rothadásra érzékeny fürtszerkezetet eredményez. A fürtfelezés alkalmazásával azonban kevésbé lesznek tömöttek a fürtök, így nemcsak a termésmennyiség, hanem a szürkerothadás is mérsékelhető. A talajművelés módja befolyásolja a nitrogén feltáródás mértékét, így közvetett módon hat a szürkerothadás kialakulására. A takarónövények nitrogén-felvétele mérsékelheti a botrítisz fertőzést. 7. SZŐLŐ ÉS KLÍMA KONFERENCIA • KŐSZEG, 2015. ÁPRILIS 18.

15

Kísérletünk három, eltérő ökológiai adottságú helyszínen zajlott. Az első ültetvény Dunakeszi és Göd között található; a második ültetvény Vácott a Duna felé enyhén lejtő fennsíkon fekszik; a harmadik ültetvény pedig Erdőkertesen helyezkedik el. A fajta (‘Zweigelt’) és az alkalmazott termesztéstechnológia a három ültetvényben hasonló volt. A szakirodalmi forrásokra támaszkodva két fitotechnikai beavatkozással (virágzáskori lelevelezéssel, valamint fürtzáródást megelőző fürtfelezéssel) igyekeztünk a szürkerothadás elleni védekezést elősegíteni. 2014-ben a zsendülés és a termésérés időszakában az átlagosnál jelentősen több csapadék hullott (augusztus: 100 mm; szeptember: 135 mm). A szüretet megelőző időjárás, valamint a rövid idő alatt lezajlott fürtzáródás a botrítisz elleni védelmet nagymértékben megnehezítette. A kezelések eredményessége a három helyszínen eltérően alakult.

DEFENZINSZERŰ PEPTIDEKET TERMELŐ FONALAS GOMBÁK FELHASZNÁLÁSA A FEKETEROTHADÁST OKOZÓ G. bidwellii KÓROKOZÓ GOMBA ELLENI VÉDEKEZÉSBEN Karácsony Zoltán, Balogh Zita Tünde, Zsófi Zsolt Károly Róbert Főiskola Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete 3301 Eger Kőlyuktető, Pf. 83. E-mail: [email protected]; [email protected]

Napjainkban a klímaváltozás egyre több megoldandó problémát vet fel a mezőgazdaság minden területén, így a szőlőtermesztésben is. Ezen problémák közé tartozik a szőlőt károsító gombás megbetegedések növekvő gyakorisága is. A kizárólag kémiai alapú növényvédelem a kialakuló rezisztencia és a magas környezeti terhelés miatt fokozódó ellenszenvvel találkozik mind a termelők, mind a fogyasztók részéről. A kémiai növényvédelem minimalizálására ígéretes alternatívát nyújtanak a biológiai eredetű növényvédő szerek. A defenzinek az eukarióta élővilágban elterjedt peptid-csoport, melyek számos kórokozóval szemben nyújtanak védelmet. Ezek a peptidek nagy hatékonyságuk és a környezeti faktorokkal szembeni ellenállóságuk miatt komoly potenciállal rendelkeznek a gyógyászatban és a mezőgazdaságban. A gomba eredetű defenzinszerű peptidek költséghatékonyan előállíthatók, így vonzó lehetőséget jelentenek növényvédelmi felhasználásra. Munkánk során a feketerothadást okozó G. bidwellii gomba elleni biológiai védekezés lehetőségeit vizsgáltuk. Ebből a célból gombaellenes defenzineket potenciálisan termelő törzsek extracelluláris termékeinek hatását vizsgáltuk a kórokozó életképességére. Az előzetes szelekció során 4 Aspergillus törzs bizonyult hatékonynak. Mikroszkópos és molekuláris módszerekkel vizsgáltuk a gombaellenes hatás mechanizmusát. Általános cito-

16


lógiai vizsgálatokkal a kezelt G. bidwellii gombasejteken plaz-molízist, sejtfal és membrán dezintegrációt mutattunk ki. Fluoreszcens mikroszkópiával a sejtmag feldarabolódását és a membránpermeabilitás megnövekedését detektáltuk. Agaróz gélelektroforézis segítségével kimutattuk a gombasejtek DNS állományának feldarabolódását. Mindezen adatok azt sugallják, hogy a defenzinek elsősorban a sejtfal és membrán károsításával, valamint programozott sejthalál kiváltásával fejtik ki hatásukat. Munkánk távlati célja a vizsgált peptidek költséghatékony alkalmazási módozatának kidolgozása a szőlő gombás fertőzések elleni védelme céljából. Ez magában foglalja a peptidek hatásának vizsgálatát több korokozó gombafaj bevonásával, a peptid kihozatalának fokozását, valamint megfelelő kombinációs partnerek keresését.

KÜLÖNBÖZŐ BORSZŐLŐ FAJTÁK RÜGYTERMÉKENYSÉGÉNEK VIZSGÁLATA AZ ÉVJÁRATHATÁSOKKAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN Teszlák Péter, Jakab Mariann, Csikászné Krizsics Anna Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet 7634 Pécs Pázmány Péter u. 4. E-mail: [email protected]; [email protected]; [email protected]

Meteorológiai megfigyelések támasztják alá, hogy növekszik a szélsőséges időjárási események előfordulásának gyakorisága és intenzitása (pl. aszályos periódusok, légköri aszály, jégeső). A súlyos vízhiány következményei egyértelműen kedvezőtlenek a minőségi borszőlőtermesztés sikerességére nézve, ezért kiemelten fontosnak tartjuk a szárazság stressz hatására bekövetkező változások vizsgálatát. A vízhiány befolyásolhatja a szőlő termésképződését, főként abban az esetben, ha a rügydifferenciálódás időszaka alatt következik be. A szőlő termése fürtkezdemények formájában már egy évvel korábban, az előző vegetációs periódus alatt „megszületik” a hajtások áttelelő, alvó rügyeiben. A rügydifferenciálódás időszaka a virágzás fenofázistól kezdődik, június elejétől szeptemberig tart. Az alvó rügyekben található fürtkezdemények adják a szőlővesszők potenciális rügytermékenységét. A rügytermékenységet prognosztizálni tudjuk a nyugalmi időszakban lemetszett vesszők rügyeinek vizsgálatával. A mikroszkópos rügyboncolás módszerével meghatározható a rügytermékenység, s ebből számítható a tőkék optimális rügyterhelése, ami támpontot ad a metszési munkához. A rügytermékenységi együtthatót (RTE) úgy kapjuk meg, hogy a fürtkezdemények számát elosztjuk az ép főrügyek számával. Az értékelésre kerülő fajtákhoz a mintákat a pécsi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Szentmiklós-hegyi Kísérleti Telepén gyűjtöttük be. A vizsgált fehérborszőlő fajták: Olasz rizling, Rajnai rizling, Pinot blanc, Sauvignon blanc, Zenit, Cirfandli; vörösborszőlő fajták: Kékfrankos, Merlot, Cabernet sauvignon, Cabernet franc. A mikroszkópos rügyvizsgálat során kapott rügytermékenységi eredmények minden fajta esetében 2003 és 2014 7. SZŐLŐ ÉS KLÍMA KONFERENCIA • KŐSZEG, 2015. ÁPRILIS 18.

17

közötti időszakra vonatkoznak. Az évjáratok jellemzéséhez klimatikus indexeket számoltunk ki (Huglin index és BBL index). A sokéves adatsor statisztikai kiértékelése során összehasonlítottuk a fajtákat, és megvizsgáltuk az évjárathatás megjelenését a fajták rügytermékenységének alakulásában. Eredményeink jellemzik a fajták rügytermékenységét és a rügytermékenység évjáratfüggőségét. Az eredményekből egyértelműen kitűnik, hogy a kritikus időszakok aszályos jellege a rügytermékenységet csökkenti a fajták többségénél.

AZ ALFÖLDI SZŐLŐTERMESZTÉS FAJTAÖSSZETÉTELE ÉS MŰVELÉSMÓD ALAKULÁSA AZ ÉGHAJLATTAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN Németh Krisztina NAIK. Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet Kecskemét-Katonatelep Katona Zsigmond u.5 E-mail: [email protected]

Az elmúlt években egyre inkább előtérbe került az éghajlati szélsőségek hatása a mezőgazdasági termelésre, ezen belül a nagy hozzáadott értéket képviselő szőlő- és bortermelésre. A hazai szőlőtermő területek egy harmada az Alföldön található, ezért nem hagyhatóak figyelmen kívül azok az ökológiai tényezők, melyek a termelést és a termésbiztonságot meghatározzák. A szőlőnövény is érzékenyen reagál a termőhelyen bekövetkező klimatikus változásokra, mely elsősorban a termeszthetőségében és a végtermék, jelen esetben a bor minőségében, eladhatóságában nyilvánul meg. Az egyre gyakrabban jelentkező éghajlati extrémitásokhoz (jég, heves esőzések, felmelegedés, eltolódó évszakok, aszály, fagyok, kártevők megjelenése stb.) a szőlőtermesztők a termőhely, a termesztéstechnológia, a fajta, a művelésmód és tápanyag utánpótlás helyes megválasztásával tudnak alkalmazkodni, melyek által jelentősen csökkenthető a termelési kockázat. Az elmúlt évszázadra visszatekintve jelentősen megváltozott az alföldi szőlőtermesztés szerkezete, változott a fajtaösszetétel, a művelésmód, a területnagyság, a birtok szerkezet és ehhez kapcsolódóan az ültetvények népesség megtartó funkciója is. Ezek a változások összefüggésbe hozhatók az éghajlati tényezők változásával, mivel a környezeti tényezőket befolyásolni nem tudjuk, kénytelenek vagyunk alkalmazkodni hozzájuk. Az éghajlatban bekövetkező változások hatását mutatja be az írás a művelésmód és a fajtaösszetétel alakulásán keresztül az alföldi szőlőtermő tájon.

18


AZ ERŐS UV-B SUGÁRZÁS JELEI ÉS HATÁSAI A SZŐLŐTŐKÉKRE Hajdu Edit¹, Lantos Eszter². Sárdi Éva² ¹ BCE SZBI Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet, Kecskemét ² BCE KTK Genetika és Növénynemesítés Tanszék, Budapest E-mail: [email protected]

A Föld légkörének sérülésén, az ózonlyukon a Föld felszínére erőteljesen behatolnak az UV-sugarak, amelyek erősségüktől függően károsítják a Föld élő szervezeteit. A szőlő vegetatív és generatív részein ennek jeleit tapasztaltunk először a 2006. és a 2007. év vegetációjában, amikor az UV-B sugárzás erőssége elérte a 8,0-8,5 értékszámot. Hatására a szőlőtőkék teste felmelegedett, a bogyók és a levelek napégést szenvedtek, a szőlőmagokon szöveti deformációk keletkeztek. A fajták napsugárzással, illetve UV-B sugárzással szembeni érzékenységét több megközelítéssel - a tőkék hőmérséklete, a magokon keletkezett tumorok, a magok beltartalmi értékei alapján vizsgáltuk. Az UV-sugárzás, mint stressz-hatás jelei a szőlő alaki eltorzulása és élettani zavarai. Megfigyeléseink alapján a káros sugárzás égető hatására különösen nagy érzékenységet mutatott a Teréz – biotikus stresszekkel szemben rezisztens, jó fagytűrésű – csemegeszőlő-fajta. Feltételeztük, hogy az UV-B sugárzás okozta sérülés nem csak a mag bőrszövetét, hanem beltartalmi értékeit is károsította, ezért a bogyókon és a magokon észlelt károsodás mértékének, a magok felületén megjelent tumorok vizsgálata után a magok beltartalmát is tanulmányoztuk. A növények különböző abiotikus és biotikus tényezőkkel szembeni védekezési válaszaiban a szénhidrátok szerepét publikált eredmények bizonyítják. Ennek alapján egészséges és károsodott magok szénhidrátjainak vizsgálatával végeztünk fajta-összehasonlítást. Ezt követően a Teréz fajta azonos időpontokban gyűjtött tünetmentes és tumoros magjait hasonlítottuk össze 5 időpontban. A szénhidrát frakciók szeparálásához OPLC-s (Overpressured Layer Chromatographic separation) technikát, és denzitometriás mennyiségi kiértékelést alkalmaztunk. Eredményeink alapján a szőlőmagok glükóz, fruktóz és szacharóz tartalma – és ezen belül az egyes komponensek egymáshoz viszonyított mennyiségi aránya fajtafüggő. Ugyanezek a paraméterek – egy adott fajtát vizsgálva – a szedési idő függvényében is változnak. Az egészséges és a tumoros magok egyes szénhidrát komponenseinek szedési időtől függő változásai hasonló tendenciát mutatnak, a mennyiségi maximumok mértékében láthatók elsősorban különbségek.


19

A VEGETÁCIÓS IDŐSZAK SZÁMÍTÁSÁNAK MÓDSZEREI AZ 1951–2100 MODELLEZETT IDŐSZAKBAN Mesterházy Ildikó1, Pongrácz Rita2, Ladányi Márta1 1 Budapesti Corvinus Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem E-mail: [email protected] 2

Növénytermesztési modellezéskor elsődleges cél a vegetációs időszak hosszának, illetve kezdetének és végének meghatározása. Általánosan elfogadott, de nem pontosan meghatározott definíció a szőlő esetében, hogy a „tartósan” 10 °C feletti időszakot tekintik vegetációs periódusnak. Több módszert alkalmaznak ennek meghatározására. Munkánk során azt vizsgáltuk, hogy mely módszerekkel lehet a legpontosabb becslést adni éves szinten a vegetációs időszakra. Vizsgálatainkhoz három regionális éghajlati modell-szimuláció (RegCM, ALADIN, PRECIS) hibakorrekción átesett hőmérsékleti adatsorát használtuk fel. Referenciamódszerként olyan mozgóátlagon alapuló számítást alkalmaztunk, mely egy adott többéves időszakban képes meghatározni az átlagos vegetációs időszak első és utolsó napját. A referenciaszámítások a „tartósan” 10 °C feletti időszak hosszabbodását jelzik a XXI. században, ami várhatóan a vegetációs időszak korábbi kezdetével és későbbi befejeződésével valósul meg. Vizsgálataink azt sugallják, hogy éves szinten nem előnyös mozgóátlagolással simított hőmérsékleti adatsorokkal dolgozni. Elemzéseink azt mutatják, hogy a XX. század során megfelelően működő vegetációs időszakra vonatkozó számítási módszerek nem kielégítően pontosak szélsőséges hőmérsékleti események esetén. A XXI. századra vonatkozó vizsgálatokhoz szükségessé válhat ezen módszerek finomhangolása a szélsőséges hőmérsékleti események kezelése szempontjából.

MILYEN BORT ISZUNK JÖVŐRE? Veres Annamária E-mail: [email protected]

Milyen bortrendek jelennek meg a piacon? Sokan találgatnak arról, miképp fog változni szőlő termesztés, eltolódnak e a határok északabbra, milyen klíma várható és hogy hat ez majd a világ borfogyasztására. Magyarország a világon milyen szerepet kap bortermelésben, trendekben és fogyasztásban. Milyen fogyasztók, fogyasztási szokások vannak, és hogyan alakulnak ki? Szeretnék egy összehasonlítást mutatni az én szemszögemből a ,,nyugat” és magyar bortermelői illetve fogyasztói között.

20


Orvosi olajkészítmény tesztelés Chardonnay és Kékfrankos fajtákon két különböző évjáratban Pálfi Xénia1, Bisztray György2, Villangó Szabolcs1, Deák Tamás2, Pálfi Zita1, Karácsony Zoltán1, Zsófi Zsolt1 1

Károly Róbert Főiskola Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete 3301 Eger, Kőlyuktető Pf. 83 2 Budapesti Corvinus Egyetem E-mail: [email protected], [email protected]

Napjainkban a szőlőtermesztés kapcsán az integrált növényvédelem hangsúlyosan jelenik meg a technológiában. A kémiai védekezés problémáinak (magas költség, rezisztencia kialakulása, környezetszennyezés) leküzdése és enyhítése során emiatt olyan alternatív szerek is szerepet kaphattak az elmúlt évtizedekben a permetezés tervezése során, mint például a különböző olajkészítmények. Ebben a munkában egy két éves (2013-2014) olajos permetezési kísérlet eredményei kerülnek bemutatásra. A vizsgálatok két, betegséggel szemben eltérő fogékonysággal bíró szőlőfajtán (Kékfrankos és Chardonnay) lettek elvégezve Egerben, a KRF-SZBKI területén. A meteorológiai adatok felvételezése a területen kihelyezett automata meteorológiai állomás segítségével történt. A három dózisban kijuttatott, 98 %-os tisztaságú orvosi olaj hatását a levelek és a termés lisztharmat fertőzöttségére vonatkozóan mértük fel. Vizsgáltuk továbbá a szőlőlevelek fotoszintetikus aktivitását Ciras-1 infravörös gázanalizátorral, valamint a vesszőkön mikroszkópos rügytermékenységi megfigyeléseket is végeztünk. Az egyes kezelésekből származó mustminták és kísérleti bortételek rutin analitikai paramétereinek vizsgálatával, valamint borok organoleptikus bírálatával teljes képet kaphattunk a permetezés és az évjárat hatásáról. A dózisok erősségétől függően az olajkészítmény eltérő mértékben volt hatékony a lisztharmattal szemben, valamint a fajták közti eltérések is megnyilvánultak mindkét évben. 2013-ban az olajkészítmény a kórokozóval szemben hatékonyabbnak bizonyult, mint 2014-ben. Ez elsősorban az évjáratok közötti különböző mértékű fertőzési nyomásnak volt köszönhető. A szer a borok analitikai jellemzőit lényegesen nem befolyásolta, az évjárathatás jobban megmutatkozott a borok stílusán és minőségi jellemzőin.


21

Borvidékek táj- és területhasználat változásának nyomon követése A biomassza mennyiségek földmegfigyelési felderítésével Fülöp Györk, Bakó Gábor, Sárközi Edit GeoAdat Szolgáltató Kft. 1088 Budapest Szentkirályi u. 8., E-mail: [email protected]

Magyarország borvidékein a szőlő- és bortermelésnek több évszázados hagyománya van. A 21. században a bor továbbra is jelentős gazdasági szerepet tölt be nemcsak Európában, hanem Amerika és Ázsia piacain is. 2000 óta hazánk szőlőterülete majdnem 25 %-kal csökkent (2000-ben 105882 ha, míg 2013-ban 80913 ha), mely több okra vezethető vissza: piaci instabilitás, tőkehiány és kedvezőtlen eladási lehetőségek. Napjaink környezeti problémái közé sorolhatók a táj- és területváltozások. Ezek egyaránt lehetnek természetesek és/vagy mesterségesek; utóbbiak az emberi tevékenységek miatt felgyorsultak. A területhasználati folyamatok követésére kiemelkedő fontosságúak a műholdas távérzékelési (Földmegfigyelési) adatok alkalmazása. Kutatásunkban állapotfelmérést végeztünk 12 magyar borvidék (Soproni-, Pannonhalmi-, Neszmélyi-, Móri-, Etyek-Budai-, Nagy-Somlói-, Zalai-, Balaton-felvidéki-, Badacsonyi-, Balatonfüred-Csopaki-, Balatonboglári- és Tolnai-borvidék) területén. Földmegfigyelési eszközökkel detektáltuk a területhasználati anomáliákra utaló fás szárú biomassza területeket. Tanulmányunk az EUREKA kutatási fejlesztési projekt (E!7651 EUREKA_HU_121-2012-0042 NKFIA) része, mely az energetikai célra felhasználható fás biomassza mennyiségek felderítését, azonosítását, lehatárolását, mennyiségi és időbeli becslését tűzte ki céljául.

22


PEKTINBONTÓ VADÉLESZTŐ TÖRZSEK IZOLÁLÁSA, JELLEMZÉSE ÉS FELHASZNÁLÁSA VÖRÖSBOROK ERJESZTÉSE SORÁN Balogh Zita Tünde, Karácsony Zoltán, Zsófi Zsolt Károly Róbert Főiskola Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete 3301 Eger Kőlyuktető Pf. 83. E-mail: [email protected]; [email protected]

A borok erjesztése során komoly előnyt jelenthet különböző extracelluláris enzimek jelenléte a mustban: a pektinázok és glükanázok fokozzák az aroma és színanyagok kioldódását, a β-glükozidázok pedig észteresített aromakomponenseket szabadítanak fel. A mustok erjesztésére használt Saccharomyces cerevisiae borélesztő nem, vagy csak igen kis mértékben termel extracelluláris enzimeket, ezért fonalas gombák (Trichoderma sp., Aspergillus sp.) enzimkészítményeit használják általánosan. Az enzimkészímények előállítása azonban költségigényes folyamat, melyre az extracelluláris enzimeket termelő vadélesztők alkalmazása alternatívát kínálhat. Munkánk célja olyan vadélesztő törzsek izolálása, melyek pektinbontó aktivitással rendelkeznek és S. cerevisiae-vel kevertkultúrás erjesztésekben hatékonyan alkalmazhatók vörösborok készítésére. Az élesztőtörzseket (76 db) a Károly Róbert Főiskola Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének szőlészetéből izoláltuk talajból, szőlőlevélről és szőlőbogyókról. A mintákat Rose Bengal-Agar táptalajon tenyésztettük fel. A felnőtt élesztő kolóniákat szélesztéssel tisztítottuk. Az élesztő-izolátumok előzetes szelekcióját pektinmetil-észteráz (PE) aktivitás kimutatásával végeztük: az izolátumok fermentleveit pektin és brómkrezol-zöld indikátor jelenlétében inkubáltuk, ahol az indikátor színváltozása jelezte a PE aktivitást. Az előzetes szelekció alapján két élesztőtörzs rendelkezett PE aktivitással. A továbbiakban a két élesztőtörzs pektinbontó képességét hasonlítottuk össze kvantitatív módszerekkel. A PE aktivitást a pektin-brómkrezol-zöld rendszer felhasználásával mértük, fotometriásan meghatározva az indikátor deprotonált formájának mennyiségét. Eredményeink alapján a két törzs PE aktivitásában igen jelentős, kétszeres eltérés tapasztalható. A minták poligalakturonáz (PG) aktivitását a felszabadult galakturonsav Rebelein módszer szerinti meghatározásával végeztük. Mindkét törzs esetében megközelítőleg azonos PG aktivitást mutattunk ki. Távlati céljaink közé tartozik a szelektált vadélesztő törzsek fajszintű meghatározása, adaptálása az erjedő must körülményeihez, valamint a törzseknek a bor érzékszervi paramétereire gyakorolt hatásának vizsgálata kevertkultúrás erjesztések során.


23

IDŐJÁRÁSI SZÉLSŐSÉGEK TOKAJ KÖRNYÉKÉN 1870-TŐL 1945-IG Nazareczki István 1054 Budapest Báthory utca 24. E-mail: [email protected]

A dolgozatom témája az időjárási szélsőségek kutatása Tokaj környékén 1870-től 1945-ig. A jelen dolgozatom elkészültében nagy segítséget nyújtott a Sátoraljaújhelyi Levéltár és azok munkatársai, akik a részemre bocsátották a meglévő adataikat, név szerint a Zsujtai lajstromot. Illetve szeretném ki fejezni köszönetemet mindazoknak, akik a munkám segítették valamilyen formában. A táj éghajlata a Péczely-féle éghajlati beosztás szerint a mérsékelten hűvös-mérsékelten száraz területhez tartozik. Viszont nem szabad figyelmen kívül hagyni az Alföld éghajlat módosító hatását sem, ami olykor igen erőteljesen befolyásolja. Sokszor keletkeztek nagy erejű viharok, melyek jégesővel is párosultak, ezeket egy szárazabb periódus követett. A periodicitás mértéke átlagosan 3 év volt. • Tokaj 1870. június 5: „nagy égzengés közepette érkezett a vihar. Hatalmas men�nyiségű eső esett.” • Tokaj 1873. június 5: „elmaradtak az aranyat érő májusi esők…” • A nedves nyarakat valamivel szárazabb ősz és egy nagyon enyhe tél követett. Miután a periodicitás a szárazabb szakaszba lépett akkor a nyarak forróak voltak, melyeket száraz ősz és kemény tél követett, volt példa arra is, hogy a Tisza folyó befagyott. • Mád 1873. szeptember 15: „... az idei termés nagyon silány a száraz és forró nyár miatt…” • Tokaj 1873. december 26: „befagyott a Tisza az emberek lábbal keltek át rajta…” • A levéltári adatok arra is rávilágított, hogy a hirtelen nagy mennyiségben lehulló sokszor okozott földcsuszamlásokat. Erre nagyon jó példa egy az 1885-ből származó jelentés, ami világos képet ad az akkor kialakult időjárási viszonyokról. „…. a Szabóék kertjében egy hatalmas szikladarab állott melyet a hegyről mosott le az eső……” Kelt: Tokaj. 1885. július 19-e. • 1922. július 13: „ a nagy légnyomás ketté vált a maximum egyfelől DNy-on és É-on van. Az idő változón felhős helyenként esős. (…), jelentős zivatarok és jégesők voltak Mád (13 mm), Tolcsva (14 mm) és Tokaj (18 mm), környékén. • 1925. július 13: „… kis légnyomás, derült ég csapadék nem volt. A napi maximum hőmérséklet Mád (35 °C), Tolcsva (36 °C), Tokaj (36 °C) …a Tisza Vásárosnaménytól Tokajig apad….” Az eredményekben a 3 évenkénti periodicitás váltakozás egyes szakaszai (nedves), rövidülnek, míg a másik szakaszai (száraz), elnyúlnak. Vagyis a kialakult trend elég instabil. Az instabilitás pedig arra enged következtetni, hogy a globális felmelegedés itt is érezteti a hatását. További adatbázisok vizsgálata várhatóan megerősíti ezt a koncepciót.

24


A RÉSZLEGES NAPFOGYATKOZÁS (2015. MÁRCIUS 20.) SORÁN BEKÖVETKEZETT LEVEGŐ HŐMÉRSÉKLET VÁLTOZÁSOK VIZSGÁLATA Németh László, Zentai Zoltán, Puskás János Nyugat-magyarországi Egyetem Földrajz és Környezettudományi Intézet, 9700 Szombathely Károlyi Gáspár tér 4. E-mail: [email protected]; [email protected]; [email protected]

2015. március 20-án délelőtt részleges napfogyatkozás volt Magyarország területén, a Hold a Nap körülbelül 60 %-át takarta el. A jelenség Szombathelyen (47° 13΄ 47˝ N, 16° 36΄17˝ E) 9.35-kor vette kezdetét, és 11.56-kor ért véget és maximális fázisa 10.44-kor következett be. A derült időnek köszönhetően a jelenség végig nyomon következő volt. A napfogyatkozás csökkentette a besugárzás mértékét és a hőmérséklet napi menetében jól érzékelhető változásokat hozott. A hőmérsékletek és a relatív nedvességtartalom alakulását Szombathelyen és Kőszegen 10 különböző helyszínen, különböző besugárzási feltételek mellett mértük, percenkénti mintavétellel. További 20 levegőhőmérséklet adatunk három szőlőterületen, a Kőszegi-hegységben, a Kissomlyón és a Somlón végzett méréseinkből származik, itt óránkénti adatokat vizsgálunk. A mérésekre regisztráló relatív nedvességtartalom- és hőmérséklet mérőket alkalmaztunk. A poszteren bemutatjuk a napfogyatkozás idején mért hőmérséklet alakulását, különböző besugárzási körülmények között.


25

SZŐLŐTERÜLETEK KLIMATIKUS VISZONYAINAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A KŐSZEGI-HEGYSÉGBEN, A KISSOMLYÓN ÉS A SOMLÓN VÉGZETT MÉRÉSEK ALAPJÁN Zentai Zoltán, Németh László, Puskás János Nyugat-magyarországi Egyetem Földrajz és Környezettudományi Intézet, 9700 Szombathely Károlyi Gáspár tér 4. E-mail: [email protected]; [email protected]; [email protected]

A három hely eltérő geológiai és geomorfológiai adottságokkal rendelkezik. A Kőszegi-hegység fő felépítő kőzetei metamorf eredetű palák, elsősorban fillit és csillámpala. Ezeket a kőzeteket a mérési helyeken változatos vastagságú törmelék fedi. A mérési helyek a hegység DK-i oldalán helyezkednek el 300-500 m közötti tengerszint feletti magasságban. A Kissomlyó-hegy viszonylag sík környezetéből szigetként emelkedik ki 220 m tengerszint feletti magasságig, fő felépítő kőzete bazalttufa, amit a mérési helyeken vastag vályogtakaró fed. A mérések a hegy tetőrégójában és a hegy DNy-i oldalán folynak. A Somló-hegy a Marcal-medence síkságából emelkedik ki 431 m tengerszint feletti magasságig. Fő felépítő kőzete a bazalt. A mérési hely a DNy-i oldalon található, közvetlen környezetében a bazalt a felszínre bukkan, illetve a teraszos művelés miatt vastag bazalt anyagú támfalak szegélyezik. A mérésekre regisztráló relatív nedvességtartalom- és hőmérséklet mérőket alkalmaztunk. A mérési beállítások: 0,0625 °C felbontás, a mérési eredmények óránkénti rögzítése. A poszteren bemutatjuk a hőmérséklet alakulását a 2013. nyári - őszi adatok alapján, valamint a 2014-es évben mért értékek szerinti változásokat.

26


KÜLÖNBÖZŐ SZŐLŐFAJTÁK FENOLOS ÉRÉSÉNEK VIZSGÁLATA: KIVONHATÓSÁGI INDEXEK ÉS BOGYÓ TEXTÚRA VÁLTOZÁSOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK ELEMZÉSE Zsófi Zsolt, Villangó Szabolcs, Pálfi Zita, Pálfi Xénia Károly Róbert Főiskola Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete 3301 Eger Kőlyuktető, Pf. 83. E-mail: [email protected]

A kékszőlők esetében az optimális érettségi állapot fontos összetevője a fenolos érettség. Ez egyrészt a fenolos komponensek mennyiségét a másrészt azok kivonhatóságát jelenti. Vizsgálatok célja az volt, hogy kékszőlő fajták (Kékfrankos, Csókaszőlő, Kadarka, Nero, Syrah) bogyóinak fenolos érési indexét és mechanikai paramétereit az érés során nyomon kövessük és az összefüggéseket föltárjuk. 2013 első fele csapadékos és hűvös, az érési időszak viszont száraz és a sokéves átlaghoz képest meleg volt. A bogyóhéj fenolos koncentrációja teljes színeződés után is emelkedett a fajták esetében. A Kadarkánál és a Neronál a kezdeti emelkedés után csökkenés volt tapasztalható. A legnagyobb „fenolos potenciállal” a Kékfrankos rendelkezett, amit a Nero, a Kadarka, majd a Csókaszőlő követett. A kivonhatósági indexek esetében a változások iránya fajtafüggő volt. Ez a jelenség - a bogyóhéj fenolos koncentrációjának figyelembe vételével – azt is jelenti, hogy az érési index nem minden fajta esetében alkalmazható módszer a kivonhatóság megállapítására. Fajtafüggést mutatott a kivonhatóság mértékének változása is az érés során: a Nero esetében változott a legnagyobb mértékben, a Kékfrankosnál a legkevésbé. A mag érési indexe több fajta esetében nem mutatott tendenciát, ami a magvak heterogén érésére utal. A bogyóhéj textúra változása az érés során fajták esetében hasonló volt. A Kékfrankos bogyókeménységének változása eltér a többi fajtától, ami azt mutatja, hogy a környezeti változásokat a bogyó vízfelvétele jobban követi. A magvak textúra jellemzői nem mutatnak egységes képet, ami a heterogén magérésnek köszönhető. A kivonhatósági index és a héjkeménység értékei (a Kadarka kivételével) minden fajtánál erős összefüggést mutattak. A Kadarka esetében a kivonhatóság a héj rugalmasságával mutatott erős összefüggést. A kutatás a Bolyai János Posztdoktori Ösztöndíj támogatásával valósult meg.


27

ELTÉRŐ MÉRTÉKŰ VÍZHIÁNY HATÁSA A KÉKFRANKOS (Vitis vinifera l.) SZŐLŐFAJTA BOGYÓINAK FENOLOS ÉRETTSÉGÉRE ÉS FENOLOS ÖSSZETEVŐIRE Zsófi Zsolt1, Villangó Szabolcs1, Pálfi Zita1, Szekeres András2, Bencsik Ottó2 Károly Róbert Főiskola Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete 3301 Eger Kőlyuktető, Pf. 83. E-mail: [email protected] 2 Szegedi Egyetem Mikrobiológia Tanszék

1

A környezeti feltételek változása, a különböző stresszhatások – így a vízhiány is – jelentős hatást gyakorolnak a szőlő érési folyamataira. Az érési időszakban fellépő vízhiány olyan metabolikus folyamatok megváltozását idézi elő a szőlőbogyó héjában, amelyek jelentősen befolyásolják a végtermék, azaz a bor, kémiai összetevőit, stílusát és minőségét. A vizsgálatokat három eltérő mértékű vízellátottság mellett (teljes vízellátottság, közepes és erős vízhiány), üvegházas körülmények között végeztük. Ennek során a bogyók héjából kivonatokat készítettünk, majd a mintákat HPLC analízis alá vetettük. Vizsgáltuk a különböző antocianin típusok, a tannin fenolok, valamint néhány flavonol és nem flavonoid fenolok csoportjába tartózó molekulák mennyiségi változásait egységnyi bogyóhéj tömegre és bogyóra vonatkoztatva. A vízhiány erőssége nem befolyásolta a bogyóhéjban lévő fenolos molekulák egymáshoz viszonyított arányát. A legnagyobb arányban a színanyag molekulákat lehetett kimutatni, ezen belül is a malvidin – 3 – glükozidot, ami a borok bíbor, mélyvörös színárnyalatát erősíti. A legkisebb mennyiségben a nem flavonoid fenolok (pl. resveratrol), valamint a flavonoid fenolok (pl. quercetin) voltak jelen a kivonatokban. A közepesen erős vízhiány mindegyik fenolos alkotóelem koncentrációját növelte egységnyi bogyóhéj tömegre vonatkozatva. Ez a jelenség az erős vízhiány hatására is bekövetkezett, de kisebb mértékben, mint a mérsékelt stressz esetében. A teljes bogyótömegre vonatkoztatott fenolos koncentráció változás lineárisan nőtt a vízhiány stressz növekedésével. Ez a jelenség annak volt köszönhető, hogy a vízmegvonás hatására csökkent a bogyótömeg, ugyanakkor a héj/hús arány emelkedett. Összességében elmondható, hogy a vízhiány pozitív hatást gyakorolt a fenolos komponensek képződésére. A borban mutatkozó koncentrációt azonban nem csupán ez, hanem a bogyók nagysága, valamint bogyóhéj/bogyóhús egymáshoz viszonyított aránya is meghatározza. A kutatás a Bolyai János Posztdoktori Ösztöndíj támogatásával valósult meg.

28


7. SZŐLŐ ÉS KLÍMA KONFERENCIA

Recommend Documents