A Kúria, mint felülvizsgálati bíróság, Kfv.IV.37.661/2014/7. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: Iktatószám: CPV Kód:
2015/88 Fővárosi Bíróság ítélete KÉ 2015.08.05. 12988/2015
Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre:
Fővárosi Bíróság ítélete Szöveg: A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv. IV. 37. 661/2014/7. szám A Kúria a dr. Jánosi Bálint jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó u. 5.) felperesnek a Dr. Halmos Ügyvédi Iroda (7621 Pécs, Mária u. 29., ügyintéző: dr. Halmos Péter ügyvéd) által képviselt Mohács Város Önkormányzata (7700 Mohács, Széchenyi tér 1.) I.r., a Bódis és Társa Ügyvédi Iroda (7621 Pécs, Rákóczi út 44. 2/4., ügyintéző: dr. Bódis Richárd ügyvéd) által képviselt Platina-Bau Kft. (7632 Pécs, Faiskola u. 3.) II. r. és a dr. Varga Levente ügyvéd (7621 Pécs, Rákóczi út 44. II/4.) által képviselt Terra 21 Kft. (2016 Leányfalu, Móricz Zs. u. 34.) III.r. alperesek ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében - amely perbe a Dr. Szabó Klára Ügyvédi Iroda (1117 Budapest, Budafoki út 79., ügyintéző: dr. Szabó Klára ügyvéd) által képviselt SADE Magyarország Mélyépítő Kft. (Budapest, Budafoki út 72-74.) a felperes, és a dr. Lukács Gergely jogtanácsos által képviselt PROVITAL Fejlesztési és Tanácsadó Zrt. (1123 Budapest, Alkotás u. 53. E. ép 3.em.) az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozott - a Pécsi Törvényszék 2014. február 13. napján kelt 1.Kf.20.875/2013/7/2. számú jogerős ítélete ellen a felperes által 15. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő ítéletet: A Kúria a Pécsi Törvényszék 1.Kf.20. 875/2013/7/2. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi az felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a I. r. alperesnek 40.000 (negyvenezer) forint, a II.; III. r. alpereseknek együttesen 30.000 (harmincezer) forint továbbá az alperesi beavatkozónak 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. 1
A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás Mohács Város Önkormányzata a Mohács város mély fekvésű területeinek vízrendezése II. ütem című projekt kivitelezési munkáinak elvégzésére tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított. Mohács Város Önkormányzata, mint I. r. alperes a II. és a III. r. alperes közös ajánlattevőket hirdette ki győztesként. A felperesi beavatkozó a sikertelen előzetes vitarendezési eljárás után jogorvoslatot nyújtott be a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz. A Közbeszerzési Döntőbizottság a D.175/21/2013. számú határozatában a jogorvoslati kérelemnek helyt adott és megállapította, hogy Mohács Város Önkormányzata megsértette a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) több rendelkezését, mivel a II. és III. r. alperesek, mint közös ajánlattevők a tárgyalások lezárását követően, azaz az ajánlati kötöttség beállta után módosították ajánlatukat. A Közbeszerzési Döntőbizottság megállapította továbbá, hogy a szerződéskötési moratóriumra vonatkozó Kbt.-beli rendelkezések ellenére az önkormányzat a II. és III. r. alperesekkel megkötötte a szerződést. A Közbeszerzési Döntőbizottság az első kérelmi elem esetén 1 millió forint a második kérelmi elem esetén 3 millió forint bírságot szabott ki. A Közbeszerzési Döntőbizottság döntése ellen mind a felperes, mind pedig az I. r. alperes keresetet nyújtott be. Az ügyben eljárt Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a felperes keresetét elutasította, az I. r. alperes keresetéről megállapította, hogy az részben alapos. Ennek következtében a bíróság a felperes határozatát megváltoztatta oly módon, hogy az első kérelmi elem vonatkozásában tett felperesi megállapítást mellőzte és a kérelmező első jogorvoslati kérelmét elutasította , továbbá az első kérelmi elem vonatkozásában kiszabott 1 millió forint bírságot mellőzte. Ezt meghaladóan az I. r. alperes keresetét is elutasította. Az ügyben másodfokon eljárt Pécsi Törvényszék az 1.Kf.20.875/2013/7/II. számú ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletének rendelkező részét a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatszáma tekintetében kijavította és az így kijavított ítéletet - az I. r. alperes keresetét elbíráló fellebbezett részében - helybenhagyta. A bíróság által vizsgált jogkérdés, hogy érvénytelen-e a II. és III. r. alperesek, mint közös ajánlattevők ajánlata amiatt, hogy a végleges írásbeli ajánlatuk eltér a tárgyaláson szóban tett utolsó ajánlatuktól. A másodfokú bíróság utalt rá, hogy a Kbt. 92. § (7) bekezdése lehetőséget biztosit az ajánlatkérőnek arra, hogy előírhassa, az ajánlattevők a végleges ajánlattétel során módosíthassák a korábban tett ajánlataikat. A felperes e rendelkezés alkalmazására azért nem látott lehetőséget, mert az I. r. alperes ajánlattételi felhívása 14. pontjában az a mondat szerepel, hogy „az ajánlatok végső módosítására az utolsó tárgyaláson van lehetőség", majd a 2013. március 27-ei tárgyaláson készült jegyzőkönyvet avval zárta le, hogy „a felek a mai tárgyalást lezárják. Ajánlatkérő kijelenti, hogy további tárgyalást nem tart". A felperes álláspontja szerint a Kbt. 91. § (2) bekezdése szerinti ajánlati kötöttség a 2013. március 27-ei tárgyalás lezárásakor létrejött, az ajánlattevők többé nem módosíthatták ajánlatukat. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletével egyezően arra az álláspontra jutott, hogy az ajánlattételi felhívás és a tárgyalási jegyzőkönyv idézett mondatait magukban, a szövegkörnyezetükből kiragadva nem lehet értelmezni, figyelemmel kell lenni az ügyben a Kbt. 90. § (7) bekezdésében írtakra, az eljárást megindító felhívás 5.3.1 pontjában, az ajánlattételi felhívás 11. pontjában foglaltakra. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy az I. r. alperes a tárgyalási 2
jegyzőkönyv szerint közölte az ajánlattevőkkel, hogy az eljárást megindító felhívás 5.3.1 pontja és a Kbt. 92. § (7) bekezdése alapján az ajánlattevőket a végleges ajánlatuk írásban történő beadására szólítja fel a tárgyalások lezárásaként és meghatározta a „végső ajánlatok" megadásának feltételeit. A bíróság kifejtette, hogy az I. r. alperes a Kbt. 92. § (7) bekezdése szerinti kötelezettségének eleget téve az ajánlati felhívás 11. pontjában azt rögzítette, hogy az ajánlati kötöttség a tárgyalások lezárultával - a végleges ajánlatok beadása határidejének lejártával - jön létre és 2013. május 31-éig áll fenn. Az eljárást megindító felhívás 5.3.1 pontja és az ajánlati felhívás 14. pontja tartalmazza, hogy a tárgyalások lezárásaként az ajánlattevőket fel fogja szólítani, hogy végső ajánlatukat írásban juttassák el részére, amelynek megfelelően járt el az I. r. alperes a 2013. március 27-ei tárgyaláson, ahol a tárgyalások lezárásaként végleges írásbeli ajánlattételre hívta fel az ajánlattevőket, melynek határidejét 2013. április 2-ában jelölte meg. Megállapítható így, hogy az ajánlattevők végleges írásbeli ajánlataikat 2013. április 2. napjáig módosíthatták, ezért a II. és III. r. alperesnek az utolsó szóbeli, a tárgyaláson elhangzottaktól eltérő végleges írásbeli ajánlata nem volt érvénytelen, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezett részben helybenhagyta. Az ítélet ellen a Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Ebben kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő új határozat meghozatalát. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Kbt. 91. § (2) bekezdését és 92. § (7) bekezdését. A felperes fenntartotta a határozatában, továbbá az elsőfokú- és másodfokú bíróságnak benyújtott beadványaiban foglaltakat , arra kérte a Kúriát, hogy ezek tartalmát vegye figyelembe. A felperes hangsúlyozta, hogy az ajánlattételi felhívást és a tárgyalási jegyzőkönyv mondatait nem önmagukban a szövegkörnyezetükből kiragadva értelmezte. A közbeszerzési eljárás iratait és a Kbt. rendelkezéseit összességében és a maga egészében vette figyelembe. Az I. r. alperes 2013. március 27-én kifejezetten azt rögzítette a tárgyalási jegyzőkönyvben, hogy a tárgyalást lezárta és további tárgyalást nem tart. A felperes szerint ezen ajánlatkérői rendelkezés egyértelműen úgy értelmezhető, hogy a tárgyalást lezárta. Más értelmezés nem lehetséges. Álláspontja szerint az ajánlati felhívás 11. pontját, összhangban a 14. ponttal akként kell értelmezni, hogy a valóságban az ajánlati kötöttség a 2013. március 27-én megtartott egyetlen tárgyaláson jött létre, mivel a tárgyalások ekkor lezárultak, még a végleges ajánlatok beadásának határideje előtt. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság értelmezte az ajánlati felhívás egyes rendelkezéseit szövegkörnyezetükből kiragadva. A bíróság nem vette figyelembe döntésekor az ajánlati felhívás 14. pontjának azon mondatát, hogy az ajánlatok végső módosítására az utolsó tárgyaláson van lehetőség. Az ügyben az I. r. alperes felülvizsgálati ellenkérelmet terjesztett elő, melyben kérte a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását. Álláspontja szerint a jogerős döntés a bizonyítékokat a Pp. 206. (1) bekezdése és 221. § (1) bekezdésének betartásával okszerűen mérlegelte, a jogerős ítélet a törvényeknek mindenben megfelel. Előadta, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 92. § (7) bekezdése szerint járt el, amikor a tárgyalások lezárásaként az ajánlatkérő az ajánlattevőket egy végleges ajánlat írásban történő beadására hívta fel. Az I. r. alperes utalt arra is, hogy már az eljárást megindító felhívásban rögzítette, hogy végleges írásbeli ajánlattétel lehetőségét kívánja biztosítani, így a Kbt. 92. §-ában foglaltakon túl az eljárást megindító felhívás rendelkezéseit tartotta be a végleges írásbeli ajánlattétel jogának a biztosításával. A tárgyaláson részt vett 3
ajánlattevők a tárgyalási jegyzőkönyv aláírásával tudomásul vették a végleges ajánlattétel fent meghatározott feltételeit és azokat el is fogadták. Véleménye, hogy a Kbt. 60. § (7) bekezdése és 91. § (2) bekezdése együttes értelmezésében az ajánlati kötöttség beálltáig az ajánlattevők szuverén joga eldönteni, hogy módosítani akarják-e az ajánlatukat, vagy esetleg vissza kívánják vonni azt. Véleménye szerint az ügyben a tárgyalások nem az utolsó tárgyalási forduló lezárultával, hanem a végleges ajánlatok beadása határidejének lejártával fejeződtek be, és ebben az időpontban állt be az ajánlattevő ajánlati kötöttsége. Mohács Város Önkormányzata a Kbt. és a közbeszerzési eljárás dokumentumainak tartalmával összhangban a Kbt. közpénzek ésszerű és hatékony felhasználásának alapelvét is figyelembe véve járt el, amikor a kedvezőbb, alacsonyabb vállalási ár mellett kötött szerződést. A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. A felülvizsgálati kérelem szerint a másodfokú bíróság a bizonyítékok nem megfelelő értékelésével döntött a határozat megváltoztatásáról. A Pp. 206. § (1) bekezdése értelmében a bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján állapítja meg; a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli, és meggyőződése szerint bírálja el. Jelen ügyben az elsőfokú bíróság a felperes határozatát megváltoztatta, a másodfokú bíróság - az ítéletben foglalt számelírás kijavításával - az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezett részben helybenhagyta. Mind az elsőfokú bíróság, mind a másodfokú bíróság a tényállást alaposan feltárta, a Kbt., az ajánlati felhívás, a tárgyalási jegyzőkönyv és egyéb közigazgatási iratok, illetve a felek előadásának figyelembe vételével megalapozott döntést hozott. A Pp. 270. § (2) bekezdés alapján a Kúria a jogerős ítéletet jogszabálysértés esetén vizsgálja felül. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat. Nincs lehetősége a Kúriának az okszerű mérlegelés alapján megállapított tényállás felülvizsgálatára, nincs lehetősége a bizonyítékok újbóli (felül)mérlegelésére. Önmagában a felülvizsgálati eljárásban ezért nincs relevanciája azon kérelemnek, amely azt kifogásolja, hogy a jogerős döntésben a bíróság a bizonyítékokat nem megfelelően értékelte. A Kúria ezért nem foglalkozott érdemeben azzal a felperesi felvetéssel, amely - az eljáró bíróságok azon megállapítására, hogy a felperes a szövegkörnyezetből kiragadva értelmezte az ajánlati felhívást - akképpen érvelt, hogy a bíróság értelmezte a szövegkörnyezetből kiragadva az eljárást megindító felhívást. A felülvizsgálati kérelem arra is hivatkozik, hogy a Kúria vegye figyelembe a felperesnek az első és másodfokú bírósághoz benyújtott beadványaiban foglaltakat. Ezzel összefüggésben a Kúria arra utal, hogy a felülvizsgálati eljárás nem újabb rendes jogorvoslati fórum, jelen ügyben nem harmadfokú bírósági eljárás. A jogerős bírósági döntés után igénybe vehető felülvizsgálat a jogerős Ítélet jogszerűségének vizsgálatára szorítkozhat. A Kúria több döntésében - így a Kfv.IV.35.169/2014. számú ítéletében -kifejtette, hogy nem felel meg a felülvizsgálati kérelemmel szembeni követelményeknek az a beadvány, amely pusztán a keresetlevélben foglaltakat ismétli meg. Az ügyben a felperes által megjelölt jogszabályhelyek a Kbt. 91. § (2) bekezdése és 92. § (7) bekezdése. A Kbt. 91. § (2) bekezdése szerint a tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő a részvételi felhívásban, az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához a tárgyalások befejezésének időpontjától van kötve. A 92. § (7) bekezdés alapján az ajánlatkérőnek -amennyiben az ajánlattételi felhívás erre vonatkozóan nem adott pontos információt - egyértelműen előzetesen az ajánlattevők tudomására kell hoznia, hogy mikor fogja a tárgyalásokat lezárni. A tárgyalások lezárásaként az ajánlatkérő - amennyiben a 4
változások nagyságrendje indokolja, új dokumentáció rendelkezésre bocsátásával - az ajánlattevőket felhívhatja egy végleges ajánlat írásban történő beadására. Építési beruházás esetében az ajánlati ár változásakor az azt alátámasztó árazott költségvetést is be kell nyújtani a végleges ajánlatban. Az ajánlatkérőnek a végleges ajánlatok beadásának határidejét is meg kell adnia. A Kúria megítélése szerint a jogerős ítélet nem sérti a Kbt. fenti rendelkezésit. A bíróság helyes következtetésre jutott akkor, amikor megállapította, hogy ezen jogszabályhelyek lehetőséget biztosítanak arra, hogy az ajánlatkérő a tárgyalást követően egy végleges ajánlat írásban történő beadására hívja fel az ajánlattevőket, amely a szóbeli tárgyaláson elhangzottak alapján módosított ajánlat is lehet. Építési beruházás esetén az ajánlati ár változására a Kbt. 92. § (7) bekezdése kifejezetten is utal. Jelen ügyben az ajánlatkérő a végleges írásbeli ajánlattétel határidejét 2013. április 2-ában jelölte meg. Megállapítható tehát, hogy a bíróságok megfelelő jogszabály-értelmezéssel jutottak arra a következtetésre, hogy a II-III. rendű alpereseknek az utolsó szóbeli tárgyaláson elhangzottakhoz képest eltérő végleges írásbeli ajánlata nem volt érvénytelen, az I. rendű alperes nem sértette meg a felperes határozatában foglaltakat. A fentiekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta. A Kúria a Pp. 270. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó 78. § alapján kötelezte a pervesztes felperest az alpereseknek és az alperesi beavatkozónak a felülvizsgálati eljárásban felmerült költségeinek megfizetésére. A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §-a alapján az állam viseli. Budapest, 2015. május 26. Dr. Kozma György sk. a tanács elnöke, Dr. Balogh Zsolt sk. előadó bíró, Dr. Hörcherné Dr. Marosi Ildikó sk. bíró
5
