7
EMBERI HATÁSOK
Az emberi tevékenységek a hidromorfológiai és a szennyezĘanyag terhelési hatásokat fedik le. Ez a munkarész elsĘ körben a meglévĘ információkon alapult, pontosítás a feltáró monitorozás eredményei alapján történt. 7.1 7.1.1
Hidromorfológiai hatások Rákos-patak
A patak szabályozására illetve hasznosítására végzett vízgazdálkodási munkálatok a patak arculatát átrajzolták, aminek következtében egyes hidromorfológiai tulajdonságai megváltoztak. Az egyik jelentĘs munkálat a mesterséges tavak létesítése volt a GödöllĘ és Isaszeg közötti kiszélesedĘ völgyben Egyes tavak látképét a 23. ábra mutatja. A Rákos-patak e szakaszán már évszázadok óta voltak halastavak és vízimalmok az egykori tĘzegtelep helyén. Az újabb kori elsĘ halastavak 1886-ban létesültek, az 1920-as évektĘl további halastavak (és tápcsatornáik) épültek meg. A halastavakhoz kapcsolódóan eredményes halászati kutatások folytak. A halastavak gátjai több alkalommal, így az 1963-64 évi, majd az 1969. évi árvíz idején megrongálódtak, de helyreállították. A második árvíz óta a tórendszer üzemeltetési engedély nélkül mĦködik. A tórendszer jelenleg 9 halastóból áll (24. ábra). A vízfolyás szerint haladva az elsĘ három (I.-III.) tó völgyzárógátas, a következĘ 5 (IV.-VIII.) tó oldaltározós, amelyeket a II. tóból kiágazó tápcsatorna táplál, végül a legalsó (IX.) ismét völgyzárógátas. A III. tó alatt csatlakozik a Rákos-patakba a Kisrákos. 41. Táblázat: A tórendszer létesítményeinek ismertetése (Károlyi 1991) Tó
I.
funkció
- szennyvíz befogadó - kiegyenlítĘ tározó - öntözĘvíz - horgászat II. - horgászat III. - nevelĘtó teleltetĘ és tároló tavak IV. - kísérleti tó V. - kísérleti tó VI. - horgászat VII. - horgászat VII/a,b,c - rekreációs tavak VIII/a - ivadéknevelĘ VIII. - horgászat IX. - horgászat
mélység (m)
felület (ha)
térfogat (ezer m3)
1,4
9,8
138
1 1,5 1,8 1,2 1,1 1 0,9 1,5 1,5 2,4 1,2
4,5 7,8 1,2 3,5 2,1 4,9 6,43 2,57 2,2 6,07 10,8
46 117,2 21,6 41,5 22,5 47,6 52 33,2 33 150 101,9
91
23. ábra: Képek a gödöllĘi tórendszerrĘl
A tórendszer vízkormányzására három üzemállapotot határoztak meg. Az évi átlagban 20 napon át tartó kisvízi vízkormányzás lényegében a tározók vízszinttartását szolgálja. Ilyen állapot elsĘsorban július-szeptemberben fordul elĘ. A középvízi vízkormányzás évi átlagban 120 napon át tart. Az évi közepes nagyvizeknél érvényes maximális leeresztés programja az egyes tavak leürítését, illetve feltöltését szabályozza. Külön program szolgálja az árvizes vízkormányzást. Az egyes rögzített üzemállapotból a következĘ fázisba fokozatos átmenettel az elĘírásoknak megfelelĘen kell áttérni. December-április hónapokban a hozzáfolyásból, a fenékforrásokból és a szennyvízbĘl eredĘ vízbevétel összesen 1.290 ezer m3, amibĘl 300 ezer m3-t a leürített tavak (teleltetĘk, tározótavak, manipulációs tavak) feltöltésére kell biztosítani. A kettĘ különbözeteként adódó tárolható vízmennyiség 990 ezer m3. Június-augusztus hónapokban a hozzáfolyásból, fenékforrásokból és a szennyvízbĘl eredĘ vízbevétel 427 ezer m3, amibĘl 206 ezer m3 a tavak párolgási vesztesége, 221 ezer m3 a túlfolyás (Károlyi 1991). A másik jelentĘs munkálat a patak fĘvárosi szakaszán 1963-ban végrehajtott mederkiépítés, ami az azonnal ható és érzékelhetĘ beavatkozásával fordulatot jelentett a patak életében. A meder rendezésének igényét az 1963 tavaszán levonuló súlyos kárt okozó árvíz váltotta ki. Olyan meder kialakítása volt a cél, ami lehetĘvé teszi a nagyvizek károkozás nélküli, mederbeli levonulását. Ennek érdekében a meder méretét növelték és betonburkolattal látták el, megnövelve ezzel a meder vízszállító képességét. A mederrendezés után a vízsebességek nĘttek, az árvizek megszĦntek, nincs számottevĘ
92
feliszapolódás sem. FĘvárosi szakaszának jó részén a patak kiépített, trapéz szelvényĦ és egyenes vonalvezetésĦ, csatornaszerĦ mederben halad. 24. ábra: A GödöllĘi halastórendszer vízforgalma
I. tó Kommunális tisztított szennyvíz II. tó
III. tó
V. tó
IV. tó
VI. tó
Gépgyári csapadékvíz elvezetĘ csatorna
VII. tó VIII. tó
IX. tó Rákos-patak 93
25. ábra: Képek a Rákos-patak kiépített medrérĘl (torkolat, Budapesti szakasz, Budapest határa, GödöllĘ belterület)
A kibetonozott meder meggátolja a vízfolyás és a talajvíz közti kapcsolatot, károsan hat a vízi élĘvilágra, tájesztétikai szempontból is kifogásolható. A fĘvárosi szakaszhoz hasonlóan, de mind terjedelmében, mind hatásában kisebb mértékĦ a patak GödöllĘ belterületén áthaladó szakaszán végzett mederrendezés, ami többek között e szakasz burkolattal való ellátását is jelentette. A fĘvárosi, gödöllĘi és a halastórendszerhez tartozó szakaszát leszámítva a patak lényegében természetes mederben illetve völgyben folyik. A tórendszer alatti szakaszon a medret széles, vizenyĘs ártér kíséri. A lapos ártéri fenéken kevéssé változatos növényzet, nádtársulás alakult ki, ami jól tĦri a változó vízszint és vízáramlási viszonyokat, és amelyen át a patak megközelítése sokhelyütt nehézkes. A nádtársulásban többfelé megtalálható a magassás, helyenként a vízi harmatkása társulás is. A harmadik, a patak hidrológiai adottságaira ható emberi beavatkozás a vízbevezetések és vízkivételek megléte. A fĘváros elĘtti szakaszon, három helyen, GödöllĘ, Isaszeg és Pécel térségében van vízjogilag engedélyezett szennyvízbevezetés. GödöllĘ város szennyvíztisztító 1966 óta mĦködik, 1989-90-ben bĘvítették. A szennyvíztisztító üzembe helyezésével a gödöllĘi Gépgyár korábbi, VII. tóba való közvetlen szennyvízbevezetése megszĦnt. A városi szennyvíztisztító kapacitásának jelenleg mintegy 50%-át hasznosítják, az innen kifolyó részben tisztított szennyvíz a IX. tó után jut a patakba. A tóba bevezetett szennyvíz mennyisége napi 4.800-5.000 m3, azaz átlagosan 56 l/s. Az 1994-ben üzembe helyezett isaszegi szennyvíztisztító kapacitása 1.000 m3/d, aminek kihasználtsága közel 60%-os, azaz a szennyvíztisztítóról mintegy 7 l/s vízbevezetés van a Rákos-patakba. A péceli szennyvíztisztító telep 1971-ben létesült 750 m3/d kapacitással, ami az 1989-90-ben történt bĘvítés után 1.600 m3/d értékre növekedett. Kihasználtsága nagyjából 60%-os. A 94
napi átlagos vízbevezetés 11-12 l/s. A legális és nyilvántartott vízbevezetések mellett számtalan engedély nélküli, ismeretlen eredetĦ vízbevezetés is van, amelyek kis mennyiségĦek és esetiek. Korábbi helyszíni bejárások szerint az engedélymentes bevezetések száma a Rákos-patak teljes hosszán elérheti a 150-t, ebbĘl nagyjából 20 a forrás és tórendszer közti gödöllĘi városi szakaszon. Egyetlen nagyobb engedélyes, de esetenkénti öntözĘvíz-kivétel van az I. tóból. Emellett ugyancsak elĘfordulnak illegális, alkalmankénti vízkivételek is. 26. ábra: Csapadékvíz bevezetések a Rákos-patakon
A negyedik típusú beavatkozás a fenéklépcsĘ beépítése volt (27. ábra). Ez a hosszirányú átjárhatóságot akadályozza. 27. ábra: FenéklépcsĘ a Rákos-patakon
7.1.2
Galga-patak
A Galga-patak a Zagyva folyó jobb parti vízfolyása, a 91+322 fkm szelvényében torkollik a Zagyvába. A vízfolyás teljes hossza 59,3 km, ebbĘl kizárólagos állami tulajdonú és KDV-VIZIG kezelésében van a torkolattól a Legéndi patak betorkolásáig 43,75 km hosszban, felette lévĘ szakasz állami tulajdonban és a Galgamenti Vízi Társulat kezelésében van.
95
Részleges mederrendezések voltak 1958-60-as évek között. A vízfolyás alaprendezése 1970-75 években történt meg. A torkolati 1,5 km-es szakaszon mindkét parton árvédelmi töltés, felette 11+750 km szelvényéig víztartó depónia van. Ezen a szakaszon 2 db zsilip került beépítésre a jobb parton, 1 db a bal parton. A meder földmedrĦ, füvesített rézsĦkkel, csak a hidak környezetében található burkolat. A Galga-patak mentén az elmúlt évtizedben többször volt helyi vízkár, sürgetĘvé vált a meder felújítása. A meder rekonstrukcióját 1998-ban kezdte meg a VIZIG. JellemzĘ képeket a 28. ábra mutat a patakmederrĘl. 28. ábra: Képek a Galga-patak medrérĘl
A vízfolyás torkolati szakaszain mindkét oldalon 1500 fm hosszban töltés húzódik. A Zagyva visszaduzzasztó hatása miatt Tura belterületéig kiépítésre került egy víztartó depónia. A Galgamenti Vízi Társulat területén található kisvízfolyások és vízrendezési mĦveket a 42. Táblázatban foglaltuk össze (Vízrendezési Koncepció és Stratégia 2002).
96
42. Táblázat: Kisvízfolyások és vízrendezési mĦvek a Galga mentén A kizárólagos állami mĦvek összes hossza, km A közcélú (társulati) mĦvek összes hossza, km társulati mĦvekbĘl állami tulajdonú, km társulati mĦvekbĘl önkormányzati tulajdonú, km társulati mĦvekbĘl társulati tulajdonú, km társulati mĦvekbĘl magántulajdonú A közcélú (társulati) mĦvek állapota csak rendszeres fenntartást igényel, km rekonstrukciót igényel, km beruházást igényel, km A harmadrendĦ (volt üzemi) mĦvek becsült hossza, km ebbĘl használható állapotban lévĘ, km ebbĘl rekonstrukcióra szoruló, km ebbĘl felszámolandó, km
72 172 15 68 31 56 74 38 31 9 17 5
A területen több tározó is található, melyek funkciója különbözĘ. Tározók az alábbi településeknél létesültek: • Galgahévíz, völgyzárógátas tározó, 20,00 ha vízfelületĦ, 29,50 ha vízfelület árvízszint, üzemi szinten 397.000 m3 víz és árvízi szintje 403.000 m3 víz. • Püspökhatvan, völgyzárógátas tározó, 67,00 ha vízfelületĦ, 78,00 ha vízfelület árvízszint, üzemi szinten 2.000.000 m3 víz és árvízi szintje 2.780.000 m3 víz. A patakon a hosszirányú átjárhatóságot gátló fenéklépcsĘ található. JellemzĘ a komplex hasznosítás, melyek közül sok helyen – különösen a dombvidéki jellegĦ területeken – az árvízcsökkentĘ funkció áll az elsĘ helyen. Ezt egészíti ki az egyéb funkciók, az ún. öntözés, halászat, elĘtározás, melioráció, nádgazdálkodás, valamint a szinte minden tározón jellemzĘ horgászat (Vízrendezési Koncepció és Stratégia 2002). Bercelen, a Gólya-patakon, Nógrádkövesden a Szécsénkei patakon, Nógrádkövesd és Nógrádsáp között található Keresztesi-árkon, Keszegen a Sinkár patakon árvízcsökkentĘ tározót terveznek a tavaszi elöntések elkerülésére. A tározókból történĘ öntözés a rendszerváltás utáni idĘszakban megszĦnt, ma már viszont ismét egyre több helyen öntöznek a tározók vizébĘl. JelentĘs ipari vízhasználat nem jellemzi a területet, mezĘgazdasági célú vízhasználatok részben öntözések, részben pedig halászati tevékenységek. Meg kell azonban jegyezni, hogy nem minden vízhasználó használja engedéllyel a vízfolyások vizét. Probléma az engedély nélküli vízhasználatok feltárása, melyek közül különösen a mobil szivattyúval történĘ engedély nélküli öntözések felkutatása nehéz. A használtvíz bevezetések száma nagyobb. Már csak ezért is, mert a felszínalatti eredetĦ használt vizek is a vízfolyásba kerülnek. Engedélyes vízvisszavezetések a 43. Táblázatban láthatók.
97
43. Táblázat: Engedélyes vízvisszavezetések a Galga mentén Szelvény szám 20+979 26+150 6+400
Engedélyes
Cím
Galgamenti VíziközmĦ Kft. 2601 Vác, Pf. 198. IMI Elektromos Gépeket Gyártó Kft. 2170 Aszód Pf. 22. Kommunál Kft. 2170 Aszód, Pf. 47. (Vízrendezési Koncepció és Stratégia, 2002.).
A községek ivóvízzel való ellátását a Galgamenti VíziközmĦ Kft. és a Nyugat-Nógrád VízmĦ Kft. biztosítja vezetékes vízzel. Az ellátottság 100%-os. Bercel és Nógrádkövesd korábbi vízadó kútjait – gazdaságtalan voltuk és vízminĘség romlásuk - miatt kiiktatták. A Galga folyó völgyének alsó részén, Tura város környékén található ivóvízbázis mélyfúrású kutakból, 200-600 m mélyrĘl kerül a hálózatba, Magyarország legjobb minĘségĦ ivóvízkészletei közé tartozik, emberi eredetĦ szennyezést gyakorlatilag nem tartalmaz. Csekély elĘkezelés után fogyasztható (Vízrendezési Koncepció és Stratégia 2002). A terület vízgazdálkodásában bekövetkezĘ vízkárok a térségben alapvetĘen háromfélék: • • •
A síkvidéki területen a belvízi elöntések fordulnak elĘ, tehát az egyik fontos vízkár elem a belvízkár. A hegy-és dombvidéki területen a nagyobb esések és a kellĘ védelem hiányában végzett szántóföldi mĦvelések miatt jellemzĘ eróziós kár. A települések csapadékvíz elvezetési rendszerének hiánya vagy mĦködési problémái miatt a helyi vízkárnak speciális formája, a települési vízkár fordulhat elĘ.
1999-ben a Galga-patak jelentĘsebb területeket öntött el, így Galgamácsa, Hévízgyörk, Tura mélyebben fekvĘ területei is víz alá kerültek (Vízrendezési Koncepció és Stratégia 2002). Az 1990-es rendszerváltozás után a társadalmi-gazdasági szerkezetben jelentĘs változások történtek. Csökkentek a mezĘgazdasági táblák, birtokviszonyuk megváltozott, növekedett a kárérzékenység, és így a vízgazdálkodással kapcsolatos igény is jelentĘsen megváltozott. 7.1.3
Nagy-patak
A Csórréti-tározót tápláló patakok medre természetes állapotban van, emberi beavatkozás nem történt. A tározó mesterségesen hozták létre völgyzárógát építésével. Az eredeti állapot szerint a völgy fenekén folyt a patak(ok), amelyet a gát megépítésével módosítottak, minek következtében a víz jellege folyóvízrĘl állóvízre módosult. A tározóból elfolyó patak felsĘ pár száz méteres szakasza kibetonozott, medrének keresztszelvénye az árapaszás követelményeinek megfelelĘen lett kialakítva. Ez a szakasz erĘsen módosított. A pataktorkolatig hátralevĘ szakasza kisebb beavatkozásoktól eltekintve (erdei út alatti áteresz) eredeti, természet-közeli állapotúnak tekinthetĘ.
98
29. ábra: Képek a Nagy-patak medrérĘl és a Csórréti-tározóról (Aranybánya-patak, tározó)
A Csórréti-tározót tápláló patakokból vízkivétel nincsen. A Csórréti-tározó ivóvíz ellátás céljából épült, így értelemszerĦen folyamatos vízkivétel történik. A kitermelt víz mennyisége 680 m3/d és 2.700 m3/d között alakul, átlagosan 1.180 m3/d értékkel.
99
30. ábra: A Csórréti-tározóból kitermelt víz mennyisége 2000. január 1. és 2004. június 28. között Csórréti víztermelés összegzett relatív gyakorisága, 2000. január 1. és 2004 június 28 között
100 90 80 70 60 %
50 40 30 20 10
90 0 10 00 11 00 12 00 13 00 14 00 15 00 16 00 17 00 18 00 19 00 20 00 21 00 22 00 23 00 24 00 25 00 26 00 27 00 28 00
80 0
70 0
60 0
0
Termelt víz [m3/d]
Az ivóvíz kitermelésen kívül az árapasztón keresztül is történik „vízkivétel” a tározóból, mely vízmennyiség a Nagy-patakba kerül. Az így leengedett víz mennyisége átlagosan 3.700 m3/d volt a 2000. január 1. és 2004. június 28. közötti idĘszakban. Ez az adat azonban roppant félrevezetĘ lehet, ugyanis a fenékürítĘn történĘ vízleeresztés nem folyamatos, hanem eseti jellegĦ (összesen 190 napon volt leeresztés a vizsgált 1.641 napból) és az egyszerre leeresztett vízmennyiség is lényegesen meghaladja az átlagos értéket 31. ábra A Csórréti-tározó fenékürítĘjén történĘ vízleeresztések száma és a leeresztett vízmennyiség [m3/d] a 2000. január 1. és 2004. június 28 közötti idĘszakban Csórréti tározó, vízleeresztés a fenékürítĘn 2000. január 1. és 2004. június 28 között 120 103
80
60
40
0
1
1
1
1
0
1
0
0
0
1
1
150 000
160 000
170 000
180 000
190 000
200 000
210 000
220 000
1
140 000
1
130 000
3
120 000
8
110 000
3
100 000
13 3
90 000
20
80 000
26
22
70 000
60 000
50 000
40 000
30 000
20 000
0 10 000
Alkalmak száma [db]
100
Leeresztett vízmennyiség [m3/d]
100
A folyamatos (ivóvíz célú) vízkivétel a tározó vízháztartása szempontjából nem jelentĘs (vö. 2.000 m3/d kivétel ļ 1.000.000 m3 térfogat ~0,2%, vagy 12 ha felülettel számolva ~17 tó mm ļ 7-8 méter átlagmélység). A fenékürítĘn történĘ vízleeresztés sokkal erĘteljesebb hatást gyakorol a tározóra, ugyanis ezen esetekben rövid idĘ alatt számottevĘ vízmennyiség kerül ki a tározóból. (megjegyzés: fenékürítést várható esĘzések, illetve a tavaszi hóolvadás elĘtt alkalmaznak, hogy legyen a tározóban elegendĘ hely az érkezĘ víz befogadására. Ennek megfelelĘen –optimális esetben- a gyorsütemĦ ürítés ellenére sem következik be túlzott vízszintingadozás, ugyanakkor a tározó vize rövid idĘ alatt jelentĘs mértékben lecserélĘdhet, aminek vízminĘségi következményei lehetnek.) A fenékürítés intenzitására jó példa, hogy 2002. augusztus 7. és 15-e között 9 nap alatt összesen 725.530 m3 vizet engedtek le, ami megfelel a tározó össztérfogata 75%-ának! (Ennek ellenére a vízszint csupán 50 cm-t süllyedt a közben lehulló nagy csapadékok hatására és további három nap múlva csupán 25 cm-el maradt el a vízszint az augusztusi 6-i értéktĘl.). A fenékürítĘ alkalmazása jelentĘs mértékben befolyásolja a Nagy-patak vízjárását, azonban a patak saját vízgyĦjtĘje kellĘen nagy ahhoz, hogy az alsóbb szakaszokon a tározóból történĘ gyors vízleeresztés hatása tompuljon. A Nagy-patakból vízkivétel nincs. 7.2 7.2.1
Terhelések Rákos-patak
7.2.1.1 PontszerĦ források
7.2.1.1.1 A gödöllĘi szennyvíztelep A 70-es évek végére a város jelentĘs részét csatornázták, ma 80 kilométernyi csatorna alkotja a város csatornahálózatát. 1975-ös tervek alapján felépült, és 1982 óta üzemel a szennyvíztelep, mely jelenleg GödöllĘ, Mogyoród, Parkfalu, Szentjakab, MáriabesnyĘ szennyvizét tisztítja. A GödöllĘi szennyvíztisztító telepet 30-35.000 LEÉ-re tervezték. Mind ipari, mind kommunális szennyvíz befogadására alkalmas. Jelenleg a tisztítóba vízfogyasztástól függĘen 5.000-5.500 m3/nap víz érkezik. EsĘs, zivataros idĘben a tisztítóba érkezĘ csapadékvíz miatt ez az érték napi 7.000 m3 is lehet. Ezen kívül napi kb.30 m3 szippantott szennyvizet is hoznak a telepre. A telep jelenlegi üzemeltetĘje a DMRV Rt. A gödöllĘi telep 2004-ben napi átlagban 5.175 m3 szennyvizet tisztított, az éves összes mennyiség 1.888.875 m3 volt. A telep részei: Az I. fokozat egy 20 mm-es rácsátmérĘjĦ rácsfogó levegĘztetett homokfogó, szĦrĘ, elĘülepítĘ (550 m3-es). Az itt keletkezĘ 6-8 %-os szárazanyag tartalmú fölös iszapot (napi 40 m3) szivattyúval a rothasztóba juttatják. A II. fokozat eleveniszapos szennyvíztisztítást jelent, amit két db 1.100 m3-es alsó levegĘztetésĦ medencével oldanak meg. A beérkezĘ szennyvíz KOI-ja átlagosan 600-800 g/m3, ám szélsĘséges esetekben 300-2.000 g/m3-ig is lehet. A medencékben az oldott oxigéntartalmat 2-2,5 mg/L-en tartják. A szennyvíz ezután az utóülepítĘbe kerül. A recirkulációs iszapot visszavezetik az eleveniszapos medencébe, amelynek térfogata (550 m3). A tisztított vizet egy csatornába vezetik. III. fokozatú tisztítás (tápanyag eltávolítás) nincs a telepen. Az utó és elĘülepítĘ összesen 1.100 m3-es, a két eleveniszapos medence összesen 2.200 m3-es. Ez összesen
101
3.300 m3-nyi térfogatot jelent. Ha napi 5.500 m3 a beérkezĘ szennyvíz mennyisége, a víz átlagos tartózkodási ideje a telepen14,4 óra. A 80-as években a teleprĘl a tisztított vizet amennyiben megfelelt a kibocsátási határértékeknek, azt nyáron a telep melletti tórendszer I. tavába engedték. Ez a megállapodás most is érvényben van, ám a telep hibái miatt (fĘleg a nagy ammónium-ion tartalmú távozó víz miatt) 1983-84-tĘl a tisztított víz már nem a tóba, hanem a tavak mellett elhaladó Fiók-Rákosba engedik. Ez elvileg csökkentette a telep környezetre gyakorolt szennyezésének mértékét. Az I. lépcsĘben eltávolított homok, kavics és felúszó anyagok konténerbe kerülnek, mennyiségük 3 m3/nap. Ezt az anyagot hulladéklerakó telepen helyezik el (Kerepesi Regionális hulladéklerakóba). Az iszapsor csak 1989-tĘl üzemel a telepen. A rendszerváltás nem volt különösebb hatással a tisztítóra, ebben a formájában üzemel mind a mai napig. Az iszapkezelés az elĘsĦrítĘvel kezdĘdik. Az elĘ és utóülepítĘben kiváló lebegĘanyagok földalatti csĘvezetéken keresztül jutnak el az elĘsĦrítĘbe. Itt 2 tartály található, melyekbe szivattyú szállítja az iszapot, mely 30 percig ülepszik, majd azt dekantálják. A rothasztó tornyokban (2 db) anaerob iszapstabilizáció folyik. A kirothadt iszapot, víztelenítik, majd elhelyezik. Az összes iszapot nem tudják így kirothasztani, a felesleges mennyiséget szikkasztóágyakban elszikkasztják. A rothasztó tartályokból kikerült iszapot pálcás kotróra viszik, majd polielektrolitos kezelést kap. Ezek után az iszapot préselik Így végsĘ soron 220-250 g/kg rothasztott iszapot kapnak. Ezt az iszapot jelenleg a gyáli komposztálóüzemben helyezik el. Sajnálatos módon a mezĘgazdasági elhelyezésre nincs lehetĘség. A telepen jelentkezĘ mĦködési problémák típusai a következĘk: • • •
Fonalasodás és iszapfelúszás. Nehézfém feldúsulás a korábbi ipari tevékenységbĘl egyes tavakban. Nagy ammónium-ion tartalom a kifolyó szennyvízben.
A pontszerĦ szennyezĘ források közül nagyságrendben legfontosabb a gödöllĘi szennyvízbevezetés. Az isaszegi szennyvíz szintén jelentĘs, de kisebb, terhelést okoz. A Rákos-patak menti hulladéklerakókból (szám szerint több mint 140 legális és illegális lerakóról van szó) jelentĘs, de ma még nem tudható mértékĦ terhelés származhat. A budapesti szakaszon legális szennyvíz bevezetés nincs a patakba. A szennyvizet összegyĦjtik, tisztítják, és a Dunába vezetik. A gödöllĘi telep elfolyó vizének anyagáramait a 44. Táblázat tartalmazza.
102
44. Táblázat: A gödöllĘi szennyvíztelep, elfolyó víz terhelési adatai (2004-2005) KOIps Ammónium-ion Nitrit-ion Nitrát-ion Összes foszfor LebegĘanyag (ülepített) Terhelés kg/hó kg/hó kg/hó kg/hó kg/hó kg/hó 34201 1075 930 18081 1211 19617 Május 15273 3359 788 5554 425 7166 Június 10393 641 1570 21836 337 8292 Július 11111 1294 416 29077 304 2488 Augusztus 7463 33 83 37480 1012 3317 Szeptember 6820 257 1001 21130 699 10062 Október 16183 2021 2796 12473 778 24596 November 9626 924 765 18281 780 4658 Január 20520 379 828 22590 712 1724 Február 10633 1063 648 23592 621 6646 Március Átlag 14222 1105 982 21009 688 8857 Szórás 8183 978 745 8654 287 7548 Max. 34201 3359 2796 37480 1211 24596 Min. 6820 33 83 5554 304 1724 GödöllĘ
A táblázat adatai alapján az alábbi következtetések vonhatók le: •
•
• • • •
A gödöllĘi szennyvíztisztítóból évente mintegy 170 tonna KOICr-nek megfelelĘ szervesanyag, 13 tonna ammónium, 11-12 tonna nitrit, 252 tonna nitrát, 8 tonna TP és mintegy 100-110 tonna lebegĘanyag jut a Rákos-patakba. A szervetlen nitrogénterhelés megfelel 70 t/év-nek. A szerves nitrogénre nincs adat, de az analógiák alapján hasonló mértékĦre becsülhetĘ. A gödöllĘi szennyvíztelep a Rákos-patak szennyezĘanyag terhelését nagymértékben megnöveli. A bebocsátott anyagáramok a patak anyagáramaihoz képest különösen a szervesanyag tartalom és a TP esetében nagyok (nagyságrendiek). A telep hatására többszörösére nĘ a patakban a nitrit anyagárama is. A lebegĘanyag töménységet patak vizében a szennyvíztelep kevéssé befolyásolja. Az 1. Melléklet fizikai-kémiai komponensek folyásirány menti alakulásánál jól látható a gödöllĘi szennyvíz hatása a patak vizének minĘségére. Összességében a gödöllĘi szennyvíztelep nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a patak ökológiai állapota messze van a jó állapottól.
7.2.1.1.2 Az isaszegi szennyvíztelep Isaszeg nagyközség szennyvíztisztító telepe a 90-es évek közepén a TREDEX Kft. tervei alapján készült el. A telep kétlépcsĘs UNIR típusú eleveniszapos technológiával mĦködik. A telepet úgy alakították ki, hogy az üzemeltetés kezdeti szakaszában képes legyen, 300 m3/d mennyiségben, csak szippantott szennyvíz fogadására, ill. kisebb korrekciós átalakításokat követĘen az azzal egyenértékĦ csatorna, plusz 50 m3/d szippantott szennyvíz keverékét is meg tudja tisztítani. A telepen növényi tápanyag eltávolító fokozat nincs. A telep mĦködése nem problematikus, rendszeresen bírságolja a hatóság. A telep a jelenlegi állapotában nem alkalmas feladata ellátására, annak technológiai korrekciója
103
elkerülhetetlen. A telep technológiai korrekciója mellett mintegy 3.333 LEÉ kapacitásbĘvítés szükséges, és az 1.500 fĘre tervezett, csak szippantott szennyvíz beszállítás és tisztítás, kiépítése a közeljövĘben elkerülhetetlen. Az isaszegi telep 2004ben, napi átlagban 838 m3 szennyvizet tisztított, az éves összes mennyiség 305.805 m3 volt. A telep jelenlegi elemei a következĘk: • • • •
•
Rács Homokfogó BelsĘ átemelĘ (70-80 m3/d), kisebb, mint a hálózati végátemelĘé. Biológiai tisztító, elsĘ lépcsĘs tisztító fokozat: o Az elsĘ lépcsĘs tisztító fokozat még közel abban a technológiai állapotban van, amelyet a nagyobb mennyiségĦ (300 m3/d) szippantott szennyvíz beszállítás idejére alakított ki a tervezĘ. Ez a jelenlegi 600 m3/d körüli szárazidei és 1.000-1.500 m3/d csapadékos idei hálózati szennyvíz rávezetés mellett már nem mĦködik megfelelĘen. o Az UNIR 1180632 típusú mĦtárgy belsĘ konstrukciós kialakítása eltér a szokásostól. A teljes medence térfogat 4 részre van osztva, amelybĘl a legbelsĘ hengeres tér az ún. iszapstabilizáló, a belsĘ iszapstabilizálót körülvevĘ körgyĦrĦ valamint, a legkülsĘ, más esetekben (ld. második tisztító lépcsĘ) teljes egészében utóülepítĘként funkcionáló körgyĦrĦ fele levegĘztetĘ, míg a másik fele közbensĘ ülepítĘ. A levegĘztetĘ terek együttes térfogata 166 m3, míg a közbensĘ ülepítĘ hasznos felülete 23 m2, ill. a térfogata 90 m3. A stabilizálóba 90 db, a belsĘ körgyĦrĦbe 60 db, míg a külsĘ fél körgyĦrĦbe 84 db. 9"-os Flygt-Sanitaire diffúzor membránt telepítettek. A levegĘztetĘ terekben nincs oldott oxigénmérĘ, így nincs oxigénbevitel szabályozás sem.
Hibája a rendszernek az utóülepítĘ alkalmatlansága, ennek következményei az alábbiak: •
• •
Az utóülepítĘ felülete kicsi és nem képes teljes egészében visszatartani az iszapot. Ezt a problémát még tovább fokozza, hogy a II. fokozatra az eleveniszap szinte akadálytalanul folyik át. Ilyen körülmények között a kétlépcsĘs tisztításban rejlĘ elĘnyök teljes egészében megszĦnnek. Az utóülepítĘ (közbensĘ ülepítĘ) II. fokozatra vezetĘ csövének az átmérĘje kicsi, tartósabb belsĘ átemelĘ mĦködés esetén a víz teljes egészében már nem tud átfolyni a II. fokozatra. A mĦtárgy túlfolyóján folyik el az elĘtisztított víz egy része.
A rendszerre az UNIR típusú berendezések általános hibája, a téli lefagyás szintén jellemzĘ. A levegĘztetĘben nincs oldott oxigénmérĘ, így az oxigén bevitel kontrolálhatatlan, ezért a szimultán denitrifikálás esélye minimális. Az utóülepítĘben iszap elúszást már jelenleg is meg lehet figyelni, különösen csapadékos idĘben. Az uszadék képzĘdés jelentĘs, az uszadék szinte eltávolíthatatlan, rendszertelenül a tisztított vízzel úszik el. A szennyvíz foszfor tartalmának az eltávolítását a biológiai fokozatba adagolt vas sóval végzik, melynek hatásfoka nem kielégítĘ.
104
Az iszapkezelés iszapsĦrítĘvel kezdĘdik, a mĦtárgy térfogata kb. 30 m3, üzemeltetése során csak a szokásos problémák jelentkeznek. A víztelenítésre használt dekanter centrifuga nem korszerĦ, de a víztelenített iszap szárazanyag tartalma megfelelĘ. Az elĘzĘekben ismertetett okok miatt a jelenlegi szennyvíztelep korszerĦsítése és bĘvítése elkerülhetetlen. Az isaszegi szennyvíztelep elfolyó vizének anyagáramait a 45. Táblázat tartalmazza. 45. Táblázat: Az isaszegi szennyvíztelep, elfolyó víz terhelési adatai (2004-2005) KOIps Ammónium-ion Nitrit-ion Nitrát-ion Összes foszfor LebegĘanyag (ülepített) Terhelés kg/hó kg/hó kg/hó kg/hó kg/hó kg/hó Május 4488 1303 33 74 35 1795 Június 1228 937 127 50 5 1063 Július 84 30 735 287 1177 2199 Augusztus 695 26 33 1655 112 1908 Szeptember 2011 205 62 637 15 384 Október 997 29 30 795 27 371 November 688 125 106 16 1137 2198 December 3165 184 45 1069 16 487 Január 1480 142 12 72 20 1152 Február 3639 938 27 26 109 1767 Március 1811 42 29 2515 4778 Április 2712 650 14 36 9 470 Május 661 8 25 82 3049 7481 Átlag 2852 589 46 409 59 1329 Szórás 1887 552 40 525 78 843 Max. 7481 1811 127 1655 287 3049 Min. 695 26 8 25 5 371 Isaszeg
A táblázat adatai alapján az alábbi következtetések vonhatók le: •
• •
Az isaszegi szennyvíztisztítóból évente mintegy 34 tonna KOICr-nek megfelelĘ szervesanyag, 7 tonna ammónium, 0,52 tonna nitrit, 5 tonna nitrát, 0,7 tonna TP és mintegy 16 tonna lebegĘanyag jut a Rákos-patakba. A szervetlen nitrogénterhelés megfelel 7 t/év-nek. A szerves nitrogénre nincs adat, de az analógiák alapján hasonló mértékĦre becsülhetĘ. Az isaszegi szennyvíztelep hatása a Rákos-patak ökológiai állapotára különösen azokban az idĘszakokban jelentĘs, amikor a tavakból kevés víz folyik tovább. A telep kedvezĘtlen mĦködése miatt hatása a szervesanyagok és a növényi tápanyagok koncentráció értékeinek alakulásán a patak hossz szelvénye mentén felismerhetĘ (vö.: 1. Melléklet).
7.2.1.1.3 A péceli szennyvíztelep A péceli telep 2004-ben napi átlagban 1413 m3 szennyvizet tisztított, az éves összes mennyiség 508.800 m3 volt. Az átemelĘbĘl érkezĘ szennyvíz mechanikai szennyezĘdéseinek eltávolítására automatikus mĦködésĦ gépi rács szolgál. A szennyvíz innen folyik át a homokfogóba, amely szintén automatikus mĦködésĦ és a csatornából érkezĘ homokot eltávolítja. A gépi rács meghibásodás esetén a szennyvíz a kézi tisztítású
105
rácsra irányítható. A kezelĘ ezután az érkezĘ szennyvizet a kézi tisztítású durva rácsra (10 mm-es résméret) irányítja. A szennyezĘdést innen kézi erĘvel kell eltávolítani. A technológiai sorban a következĘ lépés a homokfogó, mely "hidrociklon" elven mĦködik. A homokfogóról a szennyvíz az anaerob mĦtárgyba kerül, ahol a szennyvíz és az utóülepítĘbĘl visszavezetett eleven iszap lebegésben tartása történik. Az anaerob mĦtárgyból a szennyvíz továbbfolyik a PURDEN mĦtárgyba. Ebben a mĦtárgyban történik a szerves anyagok oxidálása és a nitrifikáció, denitrifikáció, valamint az ülepítés. A mĦtárgyba levegĘztetĘ rendszert építettek be. A levegĘztetett térrészben Flygt-Sanitaire elemekkel történik a légbevitel. A PURDEN mĦtárgy anoxikus részében csak keverés történik. A mĦtárgy utóülepítĘ részében választják szét a víz- és az iszapfázist. A fenékrĘl az iszapot szívó-kotró berendezés távolítja el. Az iszap recirkulációt egy darab nedves aknás szivattyú gépház biztosítja. A telepen vegyszeres foszfor eltávolítás mĦködik. A tisztító telepen keletkezĘ fölös iszapot a régi utóülepítĘbĘl átalakított, lefedett iszapsĦrítĘbe vezetik. A keletkezĘ elĘsĦrített iszap víztelenítésére gépi iszapvíztelenítĘ szolgál. Ehhez tartozik mosóvíz szivattyú, polielektrolit szivattyú és iszapfeladó szivattyú. Az utólevegĘztetés a fertĘtlenítĘ medence utolsó két rekeszében történhet. A levegĘ a régi mĦtárgysor levegĘztetĘ berendezéseirĘl érkezik. A próbaüzemi tapasztalatok alapján a "fellevegĘztetĘ tér" mĦködtetése nem szükséges. A péceli szennyvíztelep elfolyó vizének anyagáramait 46. Táblázat tartalmazza. 46. Táblázat: A péceli szennyvíztelep terhelési adatai (2004-2005) KOIps Ammónium-ion Nitrit-ion Nitrát-ion Összes foszfor LebegĘanyag (ülepített) Terhelés kg/hó kg/hó kg/hó kg/hó kg/hó kg/hó Május 6234,8 1011,5 37,1 83,7 248,5 2136,4 Június 910,8 4,6 33,5 534,1 58,0 1117,8 Július 1720,0 4,7 250,7 34,4 430,0 Augusztus 2307,9 21,7 12,1 1957,2 333,4 1299,0 Szeptember 1627,0 4,6 0,8 1101,2 256,7 414,0 Október 1,7 922,3 30,3 519,6 8,2 November 1155,1 2,1 1,7 942,4 20,9 583,8 December 2318,6 4,3 0,9 725,9 47,0 512,4 Január 2307,9 5,2 2,2 1251,4 34,6 1082,5 Február 2879,0 27,2 5,8 67,9 57,0 1707,2 Március 5460,0 436,8 26,5 59,6 110,0 4368,0 Április 1955,7 2,5 12,9 337,8 8,3 583,8 Május 3039,7 90,9 5,6 61,1 39,0 2035,1 Átlag 2659,7 124,9 11,7 638,1 98,3 1291,5 Szórás 1622,2 291,6 13,3 581,9 107,8 1106,6 Max. 6234,8 1011,5 37,1 1957,2 333,4 4368,0 Min. 910,8 2,1 0,8 59,6 8,3 414,0 Pécel
A táblázat adatai alapján az alábbi következtetések vonhatók le: •
A péceli szennyvíztisztítóból évente mintegy 32 tonna KOICr-nek megfelelĘ szervesanyag, 1,5 tonna ammónium, 0,14 tonna nitrit, 7-8 tonna nitrát, 1,2 tonna TP és mintegy 15-16 tonna lebegĘanyag jut a Rákos-patakba. A szervetlen
106
•
•
nitrogénterhelés megfelel 3 t/év-nek. A szerves nitrogénre nincs adat, de az analógiák alapján hasonló mértékĦre becsülhetĘ. Annak ellenére, hogy a három szennyvíztisztító közül a péceli mĦködik a legjobban, az 1. Melléklet vízkémiai adatai azt mutatják, hogy e szennyvíz bevezetése miatt a patak vízminĘsége nem javulhat. Ismét a szervesanyagok és a növényi tápanyagok patakba jutása okoz gondot. Az adatok azt mutatják, hogy egy ilyen kis vízhozamú patak nem bír el három szennyvíztisztítót azok jelenlegi állapotában és terhelésével. Ez az egyik olyan pont, ahol a jövĘben jelentĘs erĘfeszítésekre van szükség a patak állapotának javulásáért. Annak ellenére gondoljuk így a dolgot, hogy az igazán rossz fizikaikémiai állapot a patak budapesti szakaszán következik be, ahol már hivatalosan szennyvízbeömlés nincs.
7.2.1.1.4 A budapesti szakasz A budapesti szakaszon engedélyezett szennyvíz bevezetés nincs. A terület összes (ipari és lakossági) szennyvizét a csatornahálózatban összegyĦjtik és az Észak-Pesti Szennyvíztelepen tisztítják, a tisztított víz befogadója a Duna. A budapesti szakasz ökológiai állapota ennek ellenére a legkritikusabb. Ennek oka lehet illegális szennyvízbevezetés is, de véleményünk szerint döntĘen a csapadékvíz bevezetés felelĘs a kialakult helyzetért (vö.: 7.2.1.2. fejezet).
7.2.1.1.5 A szennyvíztelepek tisztított vizének jellemzĘi A három szennyvíztisztító éves adatainak statisztikai jellemzĘit a 47. Táblázat tartalmazza. 47. Táblázat: A három szennyvíztelep elfolyó vízének jellemzĘi (2004), mg/L
KOICr
BOI5
Átlag Szórás Max.
83,2 54,9 308,0
14,5 11,7 47,0
Átlag Szórás Max.
83,2 38,2 175,0
23,4 20,4 81,5
Átlag Szórás Max.
64,3 39,2 143,0
11,1 8,5 32,5
Ammónium
Nitrit
GödöllĘ 7,8 6,6 6,5 5,5 24,6 22,9 Isaszeg 15,8 2,1 15,6 1,7 50,8 5,0 Pécel 3,8 0,6 7,2 1,0 23,2 3,4
Nitrát
Összes foszfor
Összes lebegĘ anyag
112,4 51,0 226,0
3,9 2,4 10,0
61,8 55,1 210,0
25,8 22,6 63,3
2,8 5,7 21,6
47,7 32,0 134,0
16,9 13,2 45,2
2,6 2,5 7,7
30,9 26,6 104,0
A táblázat adatai alapján az alábbi megállapítások tehetĘk: • •
Mindegyik komponens legrosszabb értékei nagyok. Az értékek szórása nagy, vagyis a telepek mĦködési bizonytalan.
107
• • • • •
A gödöllĘi telep esetében gyakran gond van a szervesanyag eltávolítással, az elfolyó víz ammónium, nitrit és összes foszfor koncentrációja magas. Az isaszegi telep mĦködése ammónium, BOI5 szempontjából rosszabb, mint a gödöllĘié, a KOI-t figyelembe véve a két telep hasonló, a többi komponens esetében a gödöllĘi telep értékei jobbak. A péceli telep mĦködése legjobb a három telep közül, ugyanakkor a TP koncentráción lehetne javítani, akkor is, ha a telep megfelel a jelenlegi szabályozásnak. A nitrogén eltávolítást mindegyik telepen lényegesen lehetne javítani. Összességében mindegyik telepen akad még tennivaló, függetlenül attól, hogy a péceli telepet nemrég korszerĦsítették. Azért szükséges javítani a telepek mĦködését, mert a patakok túl nagy szennyezĘanyag terhelést kapnak e tisztítókból.
7.2.1.2 Nem-pontszerĦ források 7.2.1.3 Területhasználatból adódó terhelések A jelenlegi területhasználatokat a CORINE rendszer alapján feldolgozva az 1. Mellékletben mutatjuk be. A területhasználati adatok, a 48. Táblázatban és a 49. Táblázat szakirodalmi és a hazai látható fajlagos bemosódás értékekkel becsültük a patak nem-pontszerĦ terhelését. 48. Táblázat: Fajlagos területi bemosódás komponensek szerint Thorton et al. (1999), Jolánkai (1996-1999) és Buzás és Clement (2005) alapján módosítva TERÜLET
TP 0,2-2,2
Nem-összefüggĘ település szerkezet Ipari vagy kereskedelmi területek Út- és vasúthálózat és csatlakozó területek Városi zöldterületek Nem-öntözött szántóföldek SzĘlĘ Intenzív legelĘk és erĘsen degradált gyepterületek Komplex mĦvelési szerkezet ElsĘdlegesen mezĘgazdasági területek jelentĘs természetes növényzettel LomblevelĦ erdĘk TĦlevelĦ erdĘk Vegyes erdĘk Átmeneti erdĘs-cserjés területek Szárazföldi mocsarak Állóvizek
Komponensek (kg/ha/év) TN KOI SS 2-12 20-1000 100-6300
1,2-2,2
5-12
100-1000
100-800
1,0-2,1 0,2-0,5 1,1-5,6 0,8-20,0 0,3-0,5 1,1-5,6*
5-10 2-5 0,7-53,0 0,1-260 1,1-5,3 0,7-53,0*
200-1000 20-60
400-1700 600-1200
0,6-1,8*
1-20*
0,02-1,0 0,02-1,0 0,02-1,0 0,4-0,8* -
1,4-33,0 1,4-33,0 1,4-33,0 1,4-33,0 -
-
-
Megjegyzések: -: Ezek a vízterek inkább visszatartanak szennyezĘ anyagokat. *: Általunk iterációval becsült érték. Ha összehasonlítjuk a szakirodalmi területhasználati felosztást a CORINE által használttal, számos eltérést tapasztalunk. E miatt a CORINE egyes kategóriáinak fajlagos terhelését becsülnünk kellett a hasonló területek adataiból, ezeket csillaggal jelöltük a táblázatban. A fenti táblázat adataiból számos következtetés vonható le:
108
•
•
•
Az egyes komponensek esetében az értéktartományok nagyon szélesek, egy-két nagyságrendnyi eltérés is van a két szélsĘérték között. Ennek számos oka lehet (eltérĘ mĦvelés, mérési módszerek, értékelés, stb.). Mivel a tartományok túl szélesek, az adatok külföldiek (nem feltétlenül jellemzĘek a hazai viszonyokra), ezért ezek az adatok kevéssé használhatók. A széles értéktartomány egyik fĘ oka, hogy a diffúz terhelés mérése nem egyszerĦ feladat. TáblaszintĦ rendszeres vizsgálatok kellenek hozzá, figyelembe kell venni a felszín alatti hozzáfolyásokkal érkezĘ terhelést, tavaknál belejátszhat a légköri kiülepedés is, stb.). A széles értéktartományok miatt a diffúz terhelés becslése meglehetĘsen nehéz a szakirodalmi adatok alapján.
Jolánkai Géza velence-tavi és balatoni munkáiból hazai adatok is rendelkezésünkre állnak célszerĦ ezeket használni. Az alábbi táblázatban (49. Táblázat) a velence-tavi és a balatoni értékeket mutatjuk be Jolánkai (1996-1999) alapján. 49. Táblázat: Hazai fajlagos területi bemosódás adatok nitrogénre, 1990-1998 átlaga (Jolánkai 1996-1999)
Település Szántó LegelĘ ErdĘ SzĘlĘ
Velencei-tó, kgP/ha/év 1,31 1,35 1,07 0,04 2,0
Balaton, kgP/ha/év 1,89 1,68 1,22 0,05 2,57
Velencei-tó, kgN/ha/év 6,56 4,39 1,25 0,13 6,59
Balaton, kgN/ha/év 9,45 5,37 3,92 0,16 8,22
Látható, hogy a hazai értékekhez tartozó területhasználati beosztás más, mint a CORINE szerinti. Bizonyos területhasználatokat össze kellett tehát vonnunk. Az összevonás a következĘk szerint történt: • • • • • • • •
A település kategóriába soroltuk a nem-összefüggĘ település szerkezetet, az ipari vagy kereskedelmi területeket, az út- és vasúthálózat és csatlakozó területeket, a városi zöldterületeket és a sport és szabadidĘ központokat. A nem-öntözött szántóföldek és a komplex mĦvelési szerkezet a szántóföld kategóriájába került. A szĘlĘmĦvelés maradt a kategóriájában. Hasonló terhelést becsültünk a gyümölcsösök és bogyósok esetében. Az összes erdĘs területet erdĘként vettük figyelembe. Az intenzív legelĘ és az erĘsen degradált gyepterületek legelĘként szerepeltek kissé megnövelt fajlagos bemosódással, hasonlóképpen, mint a jelentĘs természetes növényzettel bíró elsĘdlegesen mezĘgazdasági területek. Az átmeneti erdĘs-cserjés területeket a gyepterületekre jellemzĘ értékekkel szerepeltettük. A szárazföldi mocsarakat és az állóvizeket fajlagos terhelésként nem vettük figyelembe. Mivel újabb adatok szerint (Clement szóbeli közlése) a hazai adatok felülbecsültek, ezért az alsó értéktartományokat vettük figyelembe.
109
•
Csak foszforra és nitrogénre voltak hazai becslések, ezért csak ezekkel számolhattunk.
A területhasználatok alapján a fenti meggondolásokat figyelembe véve a 50. Táblázatban látható értékekkel dolgoztunk. 50. Táblázat: Becsült fajlagos bemosódási adatok növényi tápanyagokra
Település Szántó LegelĘ Átmeneti cserjés területek ErdĘ SzĘlĘ
TP, kg/ha/év 1,9-2,2 1,3-1,7 1,3-1,6 0,4-0,6 0,04-0,05 2,0-2,6
TN, kg/ha/év 6,6-9,5 4,4-5,4 2,0-4,0 1,2-1,6 0,13-0,16 6,6-8,0
A területhasználati adatokból (vö.: 1. Melléklet) és a 48. Táblázat adataiból a nempontszerĦ terhelések a vizsgált komponensekre a 51. Táblázat szerinti értékeknek adódtak. 51. Táblázat: Becsült diffúz szennyezĘanyag terhelések a Rákos-patak vízgyĦjtĘjén
Település Szántó LegelĘ Átmeneti cserjés területek ErdĘ SzĘlĘ Összesen
TP, t/év 10.1-11.7 6.8-8.9 1.3-2.00 0.1 0.1-0.2 0.2-0.3 18.7-23.2
TN, t/év 35.2-50.7 23.0-28.3 2.7-5.3 0.3-0.4 0.5-0.6 0.7-0.8 62.3-86.0
7.2.1.4 Belterületi lefolyásból adódó terhelések – egy kísérlet tapasztalatai A csapadékvíz-bevezetĘkbĘl a Rákos-patakba érkezĘ terhelés vizsgálatára GödöllĘn, az autóbuszpályaudvar közelében, a 3. sz. fĘút Rákos-patakot átívelĘ hídjánál került sor 2005. július 10-én délelĘtt, változó intenzitású esĘ mellett. A mintavételt akkor kezdtük, amikor a bevezetĘbĘl mérhetĘ mennyiségben kezdett folyni a csapadékvíz, és mindaddig folytattuk, amíg a befolyás abba nem maradt, a teljes idĘtartam 130 perc volt. A bevezetĘbĘl összesen 13, a patakból 4 mintát vettünk. Beosztással ellátott edény segítségével mértük az idĘegység alatt befolyó csapadékvíz mennyiségét. A patak vízhozamát úszós módszerrel becsültük. A helyszínen meghatároztuk a minták hĘmérsékletét, oldott oxigéntartalmát, vezetĘképességét és pH értékét. A minták lebegĘanyagtartalmát, 15 elem (As, Zn, Cd, P, Pb, Ni, Fe, Mn, Cr, Cu, Al, Mg, Ca, K, Na) oldott és összes koncentrációját a SZIE Központi Laboratóriumában, a klorid- és szulfátionkoncentrációt, valamint a KOI-t a VITUKI vízanalitikai laboratóriumában határozták meg. A mért paraméterek közül jelentĘs idĘbeli változás volt tapasztalható a befolyón érkezĘ víz mennyiségében, vezetĘképességében és pH értékében (32. ábra).
110
Elektromos vezetés (ms/cm)
32. ábra: A mért jellemzĘk értékeinek idĘbeni változása az esĘlevezetĘ vizében 0,01
3
Vízhozam (m /s)
0,012 0,008 0,006 0,004 0,002 0 0
50
100
250 200 150 100 50 0 0
150
50
150
IdĘ (perc)
IdĘ (perc)
pH
100
8,3 8,2 8,1 8 7,9 7,8 7,7 7,6 0
50
100
150
IdĘ (perc)
180 160 140 120 100 80 60 40 20 0
4
7.2.2
3,5
Patak Csapadékbev.
Csapadékbev. Patak
kg/óra
3 2,5 2 1,5 1 0,5
Al
Fe
LebegĘa.
SO42-
Cl-
K
Na
Ca
Al
Mg
Fe
0
LebegĘa.
koncentráció (mg/l)
A laboratóriumokban mért koncentrációk esetében értékelhetĘ idĘbeli változást nem tapasztaltunk. Összehasonlítottuk a mért paraméterek átlagértékeit a patak és a befolyó esetében. A lebegĘanyag- és vas- és alumíniumtartalom jóval nagyobbnak adódott a befolyónál, ezekre vonatkozóan a vízhozamátlagok alapján kiszámítottuk a patakot ért terhelés tömegáramát. A patak vizében – a geokémiai viszonyoknak megfelelĘen – nagyobb kálium-, kalcium-, magnézium-, nátrium-, klorid- és szulfáttartalmat találtunk.
Galga-patak
7.2.2.1 PontszerĦ források
7.2.2.1.1 Aszód Aszódon 2001-ben korszerĦsítették a szennyvíztisztító telepet, azóta 5 település szennyvizét tisztítja: Aszód, Bag, Domony, Hévízgyörk és Iklad. 1.500 m3/nap-ról bĘvítették 3.000 m3/nap-ra. A telep mĦködését 2002-ben engedélyeztette a Közép-
111
Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság. A telepre a tisztítandó szennyvíz két nyomóvezetéken keresztül érkezik, ezen kívül 50 m3/nap szippantott szennyvíz fogadására is felkészült. A rendszer számítógéprĘl vezérelt, így a mĦködése jól nyomon követhetĘ. A szennyvíz a finomrácsra, majd a homokfogóra kerül, ahol a nagyobb szilárd szennyezéseket távolítják el. A mechanikai tisztítás után a szennyvizet az eleveniszapos medencében tisztítják tovább. A szennyvíz az eleveniszapos medencét elhagyva, az utóülepítĘbe távozik. Az eleveniszap egy része a recirkuláció révén az eleveniszapos medencébe kerül vissza. Az utóülepített szennyvíz alkalmanként klóros fertĘtlenítésre kerül, majd a befogadóba jut. A kb. napi 1400 m3 tisztított szennyvíz befogadója a Galga patak N47 38.780 E19 29.125 GPS koordinátájú pontja. A kibocsátott tisztított szennyvíz minĘségét havonta ellenĘrizteti az ÁNTSZ. A szennyvíziszap kezelĘje az Aszódi FiúnevelĘ Intézet. Az iszapot szalmával, faforgáccsal keverik és 6 hónapos tartózkodási idĘ után, az Intézet mezĘgazdasági mĦvelés alatt álló területeire helyezik ki. A kihelyezhetĘ iszapot az ÁNTSZ félévente vizsgálja. 52. Táblázat: Az aszódi szennyvíztelep terhelési adatai (2004-2005), kg/hó KOICr BOI5 Ammónia Nitrit Nitrát Összes foszfor 1850,7 1041,6 7,4 23,7 299,0 69,8 január 1713,6 394,8 42,0 27,7 714,0 40,3 február 2687,7 506,9 11,2 24,6 195,3 51,2 március 4095,0 1282,5 1377,0 9,5 0,0 128,3 április 3241,1 1050,9 7,4 17,2 790,5 51,2 május 1944,0 234,0 3,2 0,5 1953,0 315,0 június 2878,4 562,7 6,0 6,5 1669,4 148,8 július 809,1 260,4 3,3 1,9 1892,6 79,1 augusztus 1053,0 391,5 4,5 5,0 1584,0 36,0 szeptember 3031,8 497,6 8,8 0,9 1962,3 60,5 október 819,0 144,0 9,0 5,0 1377,0 180,0 november 3371,3 1041,6 23,3 14,9 1488,0 41,9 december 3371,3 655,7 2,8 1,4 386,9 51,2 január 5625,0 1345,5 22,5 26,1 1656,0 131,9 február 5487,0 474,3 6,0 8,8 2115,8 47,0 március 2798,5 658,9 102,3 11,6 1205,6 95,4 Átlag 1450,3 378,2 340,8 9,6 706,3 73,2 Szórás 809,1 144,0 2,8 0,5 0,0 36,0 Min. 5625,0 1345,5 1377,0 27,7 2115,8 315,0 Max. A táblázat adatai alapján az alábbi következtetések vonhatók le: •
• •
Az aszódi szennyvíztisztítóból évente mintegy 33 tonna KOICr-nek megfelelĘ szervesanyag, 1,2 tonna ammónium, 0,1 tonna nitrit, 14-15 tonna nitrát, és 1,1 tonna TP jut a Galga-patakba. A szervetlen nitrogénterhelés megfelel 4 t/év-nek. A szerves nitrogénre nincs adat, de az analógiák alapján hasonló mértékĦre becsülhetĘ. Az aszódi telep terhelési értékei hasonlóak a péceli telepéhez. A N/P arányok erĘs foszfor túlkínálatra utalnak a kifolyó vízben (az arány 3 körüli, az „ideális” 7 helyett).
112
7.2.2.1.2 Püspökhatvan E településen mĦködĘ szennyvíztisztító az aszódi szennyvíztelep mĦködésével azonos módon mĦködik, csak kevesebb mennyiségĦ szennyvíz tisztítására alkalmas, kisebb telep, naponta kb. 500 m3/nap szennyvíz érkezik a csatornarendszeren keresztül és 100 m3 évente a szippantott szennyvíz mennyisége. 4 település szennyvizét tisztítja: Acsa, CsĘvár, Galgagyörk és Püspökhatvan. A püspökhatvani szennyvíztelep terhelési adatait a 53. Táblázat tartalmazza. 53. Táblázat: A püspökhatvani szennyvíztelep terhelési adatai (2004-2005), kg/hó KOICr január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március Átlag Szórás Min. Max.
308,5 1193,5 1240,0 1596,5 1199,7 737,8 479,0 675,8 785,9 1010,6 565,8 1123,8 830,8 1435,3 975,0 943,8 349,8 308,5 1596,5
BOI5
Ammónia Nitrit 178,3 305,4 209,3 306,9 96,1 131,8 131,8 133,3 209,3 175,2 76,0 370,5 113,2 156,6 220,1 187,6 81,8 76,0 370,5
190,7 961,0 886,6 877,3 818,4 4,7 4,2 1,7 2,5 15,0 108,5 193,8 99,2 578,2 514,6 350,4 365,3 1,7 961,0
Nitrát 6,7 4,8 3,3 4,8 13,2 7,9 5,9 4,2 12,1 22,6 11,5 15,0 17,1 2,0 2,6 8,9 5,9 2,0 22,6
28,4 36,6 0,0 0,0 67,3 451,1 330,2 370,5 412,3 465,0 353,4 252,7 246,5 22,3 0,0 202,4 178,5 0,0 465,0
Összes foszfor 23,4 17,2 14,7 20,2 4,7 14,0 24,8 52,7 99,2 119,4 65,1 91,5 94,6 108,7 67,4 54,5 38,7 4,7 119,4
A táblázat adatai alapján az alábbi következtetések vonhatók le: •
•
A püspökhatvani szennyvíztisztítóból évente mintegy 11 tonna KOICr-nek megfelelĘ szervesanyag, 4,2 tonna ammónium, 0,1 tonna nitrit, 2,4 tonna nitrát, és 0,7 tonna TP jut a Galga-patakba. A szervetlen nitrogénterhelés megfelel 1,3 t/évnek. A szerves nitrogénre nincs adat, de az analógiák alapján hasonló mértékĦre becsülhetĘ. A N/P arányok erĘs foszfor túlkínálatra utalnak a kifolyó vízben (az arány alig 2 az „ideális” 7 helyett).
7.2.2.1.3 Tura A szennyvíztelep 1994. december 1. óta üzemel, eleveniszapos elven tisztítja a 2 településrĘl, Galgahévíz és Turáról, érkezĘ szennyvizet. Csatornarendszeren és szippantós kocsik által érkezik a telep befogadóiba a napi 600 m3 körüli szennyvíz. A tisztított szennyvíz minĘségét a KÖFE méri, évente 2 alkalommal; télen nem ellenĘrzik. A turai
113
szennyvízteleprĘl gyakori mérések nem állnak rendelkezésre, terhelését vízhozam arányosan a püspökhatvani telep adataiból becsültük. Ennek megfelelĘen a teleprĘl kb. évente mintegy 14 tonna KOICr-nek megfelelĘ szervesanyag, 4,9 tonna ammónium, 0,13 tonna nitrit, 3 tonna nitrát, és 1,3 tonna TP juthat a Galga-patakba. A szervetlen nitrogénterhelés megfelel 6 t/év-nek. A szerves nitrogénre nincs adat, de az analógiák alapján hasonló mértékĦre becsülhetĘ.
7.2.2.1.4 Kisebb egyéb szennyvíztisztítók A Galga felsĘ folyása menti falvakban a Bercel és térségének szennyvízelvezetésére kidolgozott, két ütemre bontott program szerint történik a kivitelezés. Bercel és Nógrádkövesd csatornázása és a Galgagután lévĘ közös telep elkészült. Becske, Szécsénke, Legénd, Galgaguta és Nógrádsáp csatornázása megtörtént. Az I-II ütemet is kiszolgáló telep ún. tavas rendszerĦ, energiatakarékos, természet-közeli technológiával mĦködik. A regionális szennyvíztisztító telep Acsán található, ma már üzembe helyezték a tisztítót. Az acsai szennyvíztisztító telep fogadja CsĘvár, Galgagyörk, Püspökhatvan szennyvizét is. A tisztított szennyvíz befogadója a Galga-patak. További szennyvízrendszerek a turai, és aszódi regionális rendszerek. A bekapcsolt települések Galgahévíz, Kartal, Iklad, Domony, Bag, Hévízgyörk. Létesítési engedéllyel rendelkezik a Galgamácsai regionális rendszer, melyhez Váckisújfalu, Vácegres, Kisnémedi is csatlakozik. EzekrĘl a telepekrĘl rendszeres és kellĘ gyakoriságú adatok nem állnak rendelkezésünkre. Összességében a terhelésükkel az eddig tárgyalt telepek terheléséhez mintegy 10 %-kal járulhatnak hozzá.
7.2.2.1.5 Állattartásból származó hígtrágya Állattartásból származó közvetlen terhelést egy helyen sikerült azonosítanunk a Galgán. Az állattartó teleprĘl a hígtrágya közvetlenül a patakba folyik. A szennyezés mértékérĘl nincs információ, kivizsgálása szükséges. 7.2.2.2 Részösszefoglaló A Galga vízgyĦjtĘ területének csatornázására és szennyvíztisztítására általánosan jellemzĘ, hogy a telepek mĦködése nagyobbrészt megfelelĘ. A jellemzĘen eleveniszapos technológiával mĦködĘ telepeken nincs tápanyag eltávolítás. A csatornarendszerekre való lakossági rákötések alacsony (20-40% között). A csatornázottság mértéke kisebb az országos átlagnál. A térség legnagyobb szennyvíztisztítója az aszódi. Az aszódi szennyvíztisztítóból évente mintegy 33 tonna KOICr-nek megfelelĘ szervesanyag, 1,2 tonna ammónium, 0,1 tonna nitrit, 14-15 tonna nitrát, és 1,1 tonna TP jut a Galga-patakba. A szervetlen nitrogénterhelés megfelel 4 t/év-nek. A püspökhatvani szennyvíztisztítóból évente mintegy 11 tonna KOICr-nek megfelelĘ szervesanyag, 4,2 tonna ammónium, 0,1 tonna nitrit, 2,4 tonna nitrát, és 0,7 tonna TP jut a Galga-patakba. A szervetlen nitrogénterhelés megfelel 1,3 t/év-nek. A turai teleprĘl kb. évente mintegy 14 tonna KOICr-nek megfelelĘ szervesanyag, 4,9 tonna ammónium, 0,13 tonna nitrit, 3 tonna nitrát, és 1,3 tonna TP juthat
114
a Galga-patakba. A kisebb szennyvíztisztítók ehhez az értékhez kb. 10 %-kal járulnak hozzá. Összességében tehát a Galga szennyvíz eredetĦ pontszerĦ terhelése a következĘ: KOI: 6365 t/év; ammónium: 10-11 t/ év; nitrit: 0,4 t /év; nitrát: 21-23 t/év. TP: 3-4 t/év. A szervetlen nitrogénterhelés összesen kb. 5-7 t/évre tehetĘ. A szerves nitrogénre nincs adat, de az analógiák alapján hasonló mértékĦre becsülhetĘ, mint az ásványi nitrogénformák összege. A szennyvíztelepekrĘl elfolyó víz erĘsen nitrogénhiányos. Az „ideális” 7-es súlyarány helyett 3 alatti értékek fordulnak elĘ, amely azt mutatja, hogy a foszfor eltávolítására kell különös hangsúlyt helyezni. 7.2.2.3 Nem-pontszerĦ források A területhasználati adatokból (1. Melléklet) és a 48. Táblázat adatai alapján a nempontszerĦ terhelések a vizsgált komponensekre a 54. Táblázat szerinti értékeknek adódtak. 54. Táblázat: Területhasználatból eredĘ terhelések a Galga-patak vízgyĦjtĘjén
Település Szántó LegelĘ Átmeneti cserjés területek ErdĘ SzĘlĘ Összesen
TP, t/év 7,1-8,2 40,8-53,4 3,6-5,5 0,4-0,5 0,8-1,0 0,5-0,7 53,2-69,2
TN, t/év 24,6-35,4 138,2-169,7 7,3-14,6 1,1-1,4 2,5-3,0 1,7-2,1 175,4-226,2
A Galga-patak környezetében elterülĘ települések többnyire a mezĘgazdaság különféle mĦvelési ágaiból élnek. Ennek köszönhetĘen a vízgyĦjtĘ területen lévĘ vízfolyások minĘségi paramétereit, fĘképp a vízkémiai állapotjelzĘket, nagyban befolyásolja a mezĘgazdasági területhasználat. A teljes diffúz terhelés mintegy 80 %-a ebbĘl a forrásból származik. A jelenlegi csapadékelvezetĘ rendszer többnyire elkülönített (a szennyvíz-csatornától teljesen független), nyitott rendszer, állapota településenként eltérĘ, többnyire nem kielégítĘ. Az árkokban összegyĦlt csapadékvíz - mezĘgazdaságilag mĦvelt területekrĘl, közlekedési utakról- nyílt csatornán keresztül kerül bevezetésre a Galga-patakba, mindenféle elĘkezelés nélkül. Ilyen okok miatt jelentĘs a települési lefolyásból eredĘ terhelés. A többi szennyezĘforrás szerepe nem jelentĘs. 7.2.3
Nagy-patak
7.2.3.1 PontszerĦ és diffúz szennyezĘ források Ismert pontszerĦ szennyezĘ forrás nincsen a vizsgált területen.
115
7.2.3.2 Diffúz szennyezĘ források A területhasználat jellegébĘl fakadóan (nincs mezĘgazdasági tevékenység, csak erdĘgazdálkodás) jelentĘs diffúz szennyezĘdés nincsen a területen. A tározóban (és értelemszerĦen a patakokban is) Maga a tározó befolyással lehet a Nagy-patak vízminĘségére (a Nagy-patakot tekinthetjük a tápláló patakok összefolyásának és folytatásának). A tározóban viszonylag hosszú idĘre „megreked” patakvíz és ott a mély tavakra jellemzĘ folyamatok játszódnak le. A területhasználati adatokból (vö.: 1. Melléklet) és a 48. Táblázat adatai alapján a nempontszerĦ terhelések a vizsgált komponensekre az 55. Táblázat szerinti értékeknek adódtak. 55. Táblázat: Diffúz terhelések a Nagy-patak vízgyĦjtĘjén
Település LegelĘ Átmeneti cserjés területek ErdĘ SzĘlĘ Összesen
TP, t/év 0,078-0,090 0,011-0,016 0,032-0,047 0,201-0,251 0,028-0,036 0,3-0-4
TN, t/év 0,271-0,39 0,021-0,042 0,095-0,126 0,654-0,804 0,091-0,110 1,1-1,5
A táblázat adataiból látható, hogy a foszfor és nitrogénterhelés nem jelentĘs, gyakorlatilag a háttérterhelésnek megfelelĘ. SzennyezĘanyag terhelési szempontból tehát a patak vízgyĦjtĘje egyáltalán nem tekinthetĘ kockázatosnak, jobbára inkább a referencia állapotnak felelnek meg a körülmények. 7.3
Részösszefoglaló
A három vízfolyáson változatos hidromorfológiai beavatkozások figyelhetĘk meg. A Rákos-patak ilyen szempontból a leginkább befolyásolt. A legfontosabb hidromorfológiai változások a következĘk: • • •
•
A gödöllĘi halastavak a patak hidrológiai tulajdonságait olyannyira megváltoztatják, hogy aszályos idĘszakokban a párolgás miatt a tavakról nincs elfolyó víz, a tavak a patak felsĘ vízgyĦjtĘjét szinte levágják. A patak medre teljes hosszában szabályozott, a belterületi szakaszokon burkolt, ártere, hullámtere nincs. GödöllĘ belterületén is, de különösen a patak budapesti szakaszán a belterületi lefolyás patakba vezetése jelentĘs mértékĦ, több mint 240 bevezetési helyet azonosítottunk. Ezek nemcsak hidromorfológiai szempontból fontosak, de jelentĘs szennyezĘ források is. A belterületeken a nagymértékĦ fedettség miatt a csapadékvíz nagy része nem szivárog be, hanem lefolyik, ezáltal jelentĘsen módosulnak a patak hidrológiai jellemzĘi.
116
• • •
A patakon fenéklépcsĘ található, mely az esést hivatott csökkenteni, és gátolja a patak hosszirányú átjárhatóságát. A halastavak 9. tavába folyik bele a gödöllĘi tisztított szennyvíz, amely jelentĘs vízbevezetésnek számít, és terhelési szempontból is számottevĘ. A tavak alatt éri a patakot az isaszegi szennyvíztelep tisztított vize, majd lejjebb a péceli szennyvíz, mindkettĘ jelentĘs vízbevezetés.
A Galgán a meder kiépítettsége a meghatározó hidromorfológiai elváltozás. Ezen kívül szennyvíz bevezetések érik a patakot, melyek közül az aszódi a legjelentĘsebb (1500 m3/d). Összességében a szennyvíz bevezetés 2.700 m3/d körüli lehet. A meder földmedrĦ, füvesített rézsĦkkel, csak a hidak környezetében található burkolat. A vízfolyás torkolati szakaszain mindkét oldalon 1.500 fm hosszban töltés húzódik. A Zagyva visszaduzzasztó hatása miatt Tura belterületéig kiépítésre került egy víztartó depónia. A területen több tározó is található, melyek funkciója különbözĘ. Tározók az alábbi településeknél létesültek: • Galgahévíz, völgyzárógátas tározó, 20,00 ha vízfelületĦ, 29,50 ha vízfelület árvízszint, üzemi szinten 397.000 m3 víz és árvízi szintje 403.000 m3 víz. • Püspökhatvan, völgyzárógátas tározó, 67,00 ha vízfelületĦ, 78,00 ha vízfelület árvízszint, üzemi szinten 2.000.000 m3 víz és árvízi szintje 2.780.000 m3 víz. A Nagy patakon a meder természetes állapotú, a patak nagyrészt erdĘben fut. Egyetlen hidromorfológiai változás a Csórréti-tározó, amely ivóvíz ellátás céljából épült, így értelemszerĦen folyamatos vízkivétel történik itt. A kitermelt víz mennyisége 680 m3/d és 2700 m3/d között alakul, átlagosan 1.180 m3/d értékkel. Éves szinten az 1,8 Mm3 tározóba folyó vízbĘl ennek 60 %-át veszik ki ivóvíz-tisztítási célra. A tározó hatása a Nagy-patak hidrológiai viszonyaira már a tározó alatti néhány km-es szakaszon eltĦnik a több befolyó patak miatt. A Szén-patak torkolatánál a tározó hatása már nem érzékelhetĘ. A Rákos-patak vízgyĦjtĘjén a diffúz terhelések szerepe meghatározó, de arányuk az összes terhelésben kisebb, mint a Galgán. Az ebbĘl származó TP terhelés kerekítve 19-23 t/évre, a TN terhelés pedig 62-86 t/évre tehetĘ. A szennyezĘ források közül meghatározó a települési lefolyás, az összes diffúz terhelés több mint a fele innen származik. Különösen a budapesti szakasz terhelése tĦnik tragikusnak ebbĘl a szempontból. A mezĘgazdaság szerepe kevésbé fontos, de még mindig jelentĘsnek mondható. Az egyéb eredetĦ diffúz terhelések elhanyagolhatóak. A gödöllĘi szennyvíztisztítóból évente mintegy 170 tonna KOICr-nek megfelelĘ szervesanyag, 13 tonna ammónium, 11-12 tonna nitrit, 252 tonna nitrát, 8 tonna TP és mintegy 100-110 tonna lebegĘanyag jut a Rákos-patakba. A szervetlen nitrogénterhelés megfelel 70 t/év-nek. Az isaszegi szennyvíztisztítóból évente mintegy 34 tonna KOICr-nek megfelelĘ szervesanyag, 7 tonna ammónium, 0,52 tonna nitrit, 5 tonna nitrát, 0,7 tonna TP és mintegy 16 tonna lebegĘanyag jut a Rákos-patakba. A szervetlen nitrogénterhelés megfelel 7 t/év-nek. A péceli szennyvíztisztítóból évente mintegy 32 tonna KOICr-nek megfelelĘ szervesanyag, 1,5 tonna ammónium, 0,14 tonna nitrit, 7-8 tonna nitrát, 1,2 tonna TP és mintegy 15-16 tonna lebegĘanyag jut a Rákos-patakba. A szervetlen nitrogénterhelés megfelel 3 t/év-nek. Összességében tehát a patakba szennyvízzel 236 tonna KOICr és 80 tonna ásványi nitrogén jut, ez utóbbi túlnyomórészt ammónium-N és nitrát-N. A szerves nitrogénre nincs adat, de az analógiák alapján hasonló mértékĦre becsülhetĘ. A patak TP terhelése 9 tonna/évre tehetĘ. Az adatok azt mutatják, hogy egy ilyen kis vízhozamú patak
117
nem bír el három szennyvíztisztítót azok jelenlegi állapotában és terhelésével. Ez az egyik olyan pont, ahol a jövĘben jelentĘs erĘfeszítésekre van szükség a patak állapotának javulásáért. Annak ellenére gondoljuk így a dolgot, hogy az igazán rossz fizikai-kémiai állapot a patak budapesti szakaszán következik be, ahol már hivatalosan szennyvízbeömlés nincs. A Galga vízgyĦjtĘ területének csatornázására és szennyvíztisztítására általánosan jellemzĘ, hogy a telepek mĦködése nagyobbrészt megfelelĘ. A jellemzĘen eleveniszapos technológiával mĦködĘ telepeken nincs tápanyag eltávolítás. A csatornarendszerekre való lakossági rákötések alacsony (20-40% között). A csatornázottság mértéke kisebb az országos átlagnál. A térség legnagyobb szennyvíztisztítója az aszódi. Az aszódi szennyvíztisztítóból évente mintegy 33 tonna KOICr-nek megfelelĘ szervesanyag, 1,2 tonna ammónium, 0,1 tonna nitrit, 14-15 tonna nitrát, és 1,1 tonna TP jut a Galga-patakba. A szervetlen nitrogénterhelés megfelel 4 t/év-nek. A püspökhatvani szennyvíztisztítóból évente mintegy 11 tonna KOICr-nek megfelelĘ szervesanyag, 4,2 tonna ammónium, 0,1 tonna nitrit, 2,4 tonna nitrát, és 0,7 tonna TP jut a Galga-patakba. A szervetlen nitrogénterhelés megfelel 1,3 t/év-nek. A turai teleprĘl kb. évente mintegy 14 tonna KOICr-nek megfelelĘ szervesanyag, 4,9 tonna ammónium, 0,13 tonna nitrit, 3 tonna nitrát, és 1,3 tonna TP juthat a Galga-patakba. A kisebb szennyvíztisztítók ehhez az értékhez kb. 10 %-kal járulnak hozzá. A Galga szennyvíz eredetĦ pontszerĦ terhelése a következĘ: KOI: 63-65 t/év; ammónium: 10-11 t/ év; nitrit: 0,4 t /év; nitrát: 21-23 t/év. TP: 3-4 t/év. A szervetlen nitrogénterhelés összesen kb. 5-7 t/évre tehetĘ. A szerves nitrogénre nincs adat, de az analógiák alapján hasonló mértékĦre becsülhetĘ, mint az ásványi nitrogénformák összege. A szennyvíztelepekrĘl elfolyó víz erĘsen nitrogénhiányos. Az „ideális” 7-es súlyarány helyett 3 alatti értékek fordulnak elĘ, amely azt mutatja, hogy a foszfor eltávolítására kell különös hangsúlyt helyezni. A nem-pontszerĦ források terhelése összességében 53-69 t/év TP-t és 175-226 t/év TN-t jelent. A többi szennyezĘanyag becslésére nem volt adatunk. A mezĘgazdasági termelésbĘl származó terhelés a legjelentĘsebb, az összes diffúz terhelésnek mintegy 80 %-át adja. EbbĘl is a szántó mĦvelésĦ területek a legfontosabbak. A települési lefolyásból származó terhelés jelentĘsége kisebb. Összességében tehát a Galgán a diffúz, ezen belül pedig a mezĘgazdasági eredetĦ terhelések aránya meghatározó. A szennyvíz eredetĦ terhelések kisebb jelentĘségĦek. A Nagy-patak vízgyĦjtĘjén sem a szennyvíz eredetĦ pontszerĦ, sem a diffúz terhelések mennyisége nem jelentĘs, gyakorlatilag a háttérterhelésnek felelhet meg. A teljes vízgyĦjtĘn mintegy 0,3-0,4 t/év TP, és 1,1-1,5 t/év TN terhelés becsülhetĘ. A fajlagos terhelési adatok a területhasználat függvényében jól mutatják azt, hogy az emberi tevékenység – a korábbi erdĘ és erdĘs sztepp állapothoz képest – milyen arányban változtatta meg a diffúz terhelést.
118
