7-8. foglalkozás
A szimultán verselés; A szabadvers
A foglalkozás szerkezeti felépítése: 1. A házi feladat megbeszélése, ellenőrzése 2. Motiváció (A téma játékos felvezetése) 3. A szimultán verselés A) Fogalma, eredete B) A kettős versritmus jellemzői, vizsgálata C) Gyakorlatok a szimultán verselési rendszer köréből 4. A szabadvers A) Motiváció (irodalmi részlet felolvasása) B) A kötött és a szabadvers különbségei, a szabadvers jellemzői C) A szabadvers története, példák; a prózavers D) Játékos feladat 5. A házi feladat megbeszélése, az otthoni munka előkészítése 6. Értékelés, zárás
1
Fogalomtár
Középszint
• •
Emelt szint
• •
Szimultán verselés Szabadvers
2
Bimetrikusság Prózavers
Az óra menete
Megjegyzések
1. A házi feladat megbeszélése, ellenőrzése A) A középkori strófaszerkezetek felismerése, megnevezése B) Játékos feladat: A centó megoldása
Alkalmazó ellenőrzés Frontális munka 1. sz. melléklet 8 perc
2. Motiváció: a téma játékos felvezetése 2. sz. melléklet Egy szimultán karikatúra kivetítése írásvetítővel 2 perc Kérdés: Mit ábrázol a rajz az egyik szemszögből? Mit látsz, ha elfordítjuk a rajzot, vagy ha a figyelmedben máshová helyezed a hangsúlyt? A válaszok után rámutatás arra, hogy a költeményekben is előfordulhat a kétféle verselési rendszer együttes jelenléte.
3. A szimultán verselés
Tanári közlés
A) A szimultán verselés fogalma, eredete: Szimultán verseknek azokat a verses szövegeket nevezzük, amelyeknek a ritmusai egyszerre több versrendszerhez tartozó ritmuselveknek is megfeleltethetők. A magyar költészetben a szimultaneitás két versrendszer – az ütemhangsúlyos és az időmértékes – ritmusainak együttes jelentkezése, ezért az ilyen verseket kettős ritmusú/ bimetrikus versnek is nevezik. A kettős verselés a legkorábbi irodalmunkban is felbukkan, a franciából és latinból fordított egyházi énekekben például, de ott még csak véletlenszerű a két ritmus egybeesése. Általában régi költészetünkben, egészen a XIX. század határáig gyakorlatilag nem beszélhetünk kettős ritmusról. De a századfordulón, Csokonainál, aki a versformáknak is bravúros művésze és kísérletezője volt, több helyen felcsendül a versek formai kétértékűsége. B) A kettős versritmus jellemzői, vizsgálata: • Csokonai Tartózkodó kérelem c. versének felolvasása a Frontális munka 3. sz. melléklet kétféle ritmus érzékeltetésével • Az 1. vsz. szövegének vizsgálata, a kétféle ritmus jelölésének tanulmányozása • A szimultán verselés főbb állomásainak áttekintése versrészletek alapján C) Gyakorlatok a szimultán verselési rendszer köréből
Egyéni munka 4. sz. melléklet 45 perc
3
Az óra menete
Megjegyzések
4. A szabadvers A) Motiváció: irodalmi részlet felolvasása Megfigyelési szempont: Figyeld meg, hogy versnek vagy prózának Frontális munka tekinthető a következő részlet! Válaszodat indokold! „De szép vagy, kedvesem, igen, szép vagy! Szemeid, mint a galambok a fátyolod mögött. A hajad, akár a kecskenyáj, Amely leereszkedik Gileád hegyéről. Fogaid a megnyírt juhokhoz hasonlók, Amelyek éppen most hagyták el az úsztatót; Mind ikreket ellenek, És még egyikük sem vesztette el fiát… Tegyél a szívedre pecsétnek, Mint valami pecsétet karodra! Mert mint a halál, olyan erős a szerelem, Olyan a szenvedély, mint az alvilág. Nyila tüzes nyíl, az Úrnak lángja. Tengernyi víz sem olthatja a szerelmet, Egész folyamok sem tudnák elsodorni.” (Biblia – Énekek éneke, részlet) B) A kötött és a szabadvers különbségei, a szabadvers jellemzői
5. sz. melléklet
C) A szabadvers története, példák felolvasása, megbeszélése A szabadvers – ahogy ez a felvezető részletből is kiderült – egyáltalán nem mai keletű. Az ősköltészet szabadversekkel kezdődött; bizonyítékok rá a pogány - félkeresztény ráolvasók, melyek a szabadversek ősei voltak. Pl. egy torokfájás elleni ráolvasó ima: „Ezekiás püspök elment szántani, Béka ekéjével, Gyík üstökével, Kígyó ostorával, Addig szántotta a földet, Hogy az oszlott, bomlott, Úgy oszoljon, bomlódjon a te torokfájásod is.” Szabályos versritmus nem található benne, de jellemző a sorok képzése, mely a lazább, élőbeszédhez hasonló ritmus jelenlétét mutatják. A szabadversek történetében új korszakot nyit 1855-ben Walt Whitman, amikor megjelenteti Fűszálak c. kötetét. Az előszó után 12, hosszú, lüktető ritmusú szabadvers következik. Az amerikai költő formai újítását először gúnnyal és felháborodással fogadják, majd a szabadvers elindul hódító útjára.
4
Tanári közlés és felolvasás, ill. a példák közös megbeszélése
Az óra menete
Megjegyzések
„Most, mikor a béke fenséges napjaiban járok, Mert a harcnak, véres küzdelemnek vége, ó riasztó Eszmény! Amelyben dicsőségesen nyertük a csatát. S most, hogy tovább méri lábad az utat, talán még gyakoribb Háborúk felé közelítesz, Talán sokkalta dörgőbb viták, veszedelmek várnak reád, Keményebb viadalok, válság és mindent felülmúló robot;) Most, mikor magányosan lépdelek és senki sem kísér, Hallom a világ lármáját körülöttem – politikát, munkát, Közismert ügyek – tudomány – híreit, S hogy városok növekednek és találmányok születnek.” (Walt Whitman: Most – részlet)
Tanári közlés és felolvasás, ill. a példák közös megbeszélése
József Attila és Kosztolányi Dezső is gyakran írtak szabadverseket. Amikor 1928-ban megjelent Kosztolányi Meztelenül c. kötete, a kritika nem tudta, hogy elfogadja-e versnek a benne lévő szabadverseket, mert se rímük, se megnyugtatóan hullámzó ritmusuk nem volt. „Európa, hozzád feléd, tefeléd száll szózatom a század vak zűrzavarában s míg mások az éjbe kongatva temetnek, harsány dithyrambbal én tereád víg, jó reggelt köszöntök.” (Kosztolányi: Európa) A szabadvers típusába tartoznak az ún. svéd típusú gyermekversek is. Először ott. Svédországban születtek ilyen jellegű gyermekversek, melyek – pl. szemben Weöres Sándor gyerekeknek szóló műveivel – nem a lüktető ritmus élvezetét nyújtják, hanem a ráismerés örömét: „jé, ez már velem is megtörtént, én is gondoltam így”, vagy „én is ilyen voltam kisebb koromban.” „Néha csontvázról álmodom, csak elindul felém, Jön közelebb, egyre közelebb. Nem bírom tovább, visítok És felébredek - Csak álom volt – Mondja anya. Mintha sokat segítene, Hogy a szörnyűség itt belül van És nem ott kívül.” (Ingrid Sjöstrand: Néha csontvázról álmodom) A magyar költészetből kiváló példákat találhatunk Kiss Anna és 6. sz. melléklet Ágai Ágnes művei között.
5
Az óra menete
Megjegyzések
Vannak olyan költemények is, amelyek nem élnek a versképszerű tördelés lehetőségével, hanem lapszéltől lapszélig terjedő írásképet mutatnak: ezek az ún. prózaversek. Klasszikusként Baudelaire-t tisztelik, akinek 1869-ben (halála után) kiadott Kis költemények prózában c. kötete elbeszélés-miniatűröket, rövid, filozofikus, szimbolikus történeteket, jellem- és helyzetrajzokat tartalmazott. A napjainkban prózakölteményként emlegetett szövegek már jóval tömörebben, intenzívebben költőiek, és általában mellőzik, vagy nagyon háttérbe szorítják a cselekményességet, ahogyan ezt Weöres Sándor Tizedik Szimfónia c. művének alábbi képe is érzékelteti: „Aki egy szál fűzként dalolt és sírdogált, makacsul, mint az elvérzés a csatamezőn: immár sokszólamú, néma orgona, fenséges csöndbe tárja lombjait, s a csöndnél nem alacsonyabb; járok magam előtt és magam mögött, sietek ezer alakban, eközben fekszem és nem is vagyok; a folyam fehér görgetegbe göngyölte pajzsunkat, termetünket, mint színtelen korallok lépdelünk…” A szabadvers és a prózavers közötti különbség tehát az, hogy a szabadvers hagyományosan verses formájú lírára akarja asszociáltatni az olvasót - ahogyan a szabadversek jelentős része lírai mű is – és ezért mellőzi a prózaepikát jellemző, lapszéltől lapszélig terjedő tördelésmódot, míg a prózavers íráskép tekintetében sem törekszik lírai képzettársítások keltésére. Ez az írásképi különbség azonban nemcsak „külső, formai” tényező, hanem – képzettársításos úton – lényeges elvont tartalmi különbségek hordozója lehet. Tudni kell azonban, hogy ezeknek a műveknek az elemzésénél a verstan már egyáltalán nem illetékes. D) Játékos feladat Folytasd szabadversben, tetszés szerint választva az alábbi három Egyéni munka téma közül: 1. Ha lehetne 3 kívánságom, azt kívánnám… 2. Tegnap éjjel azt álmodtam, én vagyok… 3. Ha lenne szárnyam… 30 perc
5. A házi feladat megbeszélése, az otthoni munka előkészítése A) A szimultán verselés bejelölése versrészletekben B) Játékos feladat: szabadvers írása
7. sz. melléklet
6. Értékelés, zárás
5 perc
6
1. sz. melléklet
A házi feladat megoldása
A) Ismerd fel a következő művek jellemző strófaszerkezeteit! Írd melléjük a rímképletüket is! 1. Tavasz virít, s száz rózsa nő Orcádnak Édenében, S szemed kerűletében Május mosolygó napja jő.
szonett abba abba cdc dcd
Nyár van nekem, s halálra fő Szívem tüzes hevében, Mert Ámor ég egében, S caniculát tett benne ő. Ősz ül setét orcámba, és Sok buja felegével Özönnyi könnyzáporral és.* Tél szállt fagyos jegével Szívedbe, s abba semmi rés Nem ég Ámor tüzével. *és= esik
(Csokonai: Az esztendő négy szakasza)
2. „Drága költők, bölcsek; jó szellemek, ti Kik éheztetek a űzve sírtatok, Míg fényben trónolt a gonosz, a senki, Ti Ember-út jelzők tiszták, nagyok! Legyen áldott az emlék, mely belengi Neveteket, s mit rejt hűs sírotok: A por, a drága, sokat szenvedett, Fogadja itt késő könnyemet!” (Fodor József: Összhang nélkül – részlet)
stanza ab ab ab cc
3. „Ki-be ugrál a két szemem, úgy érzem. Ha megbolondulok, ne bántsatok. Erős karokkal fogjatok le szépen;
terzina aba bcb
Ha majd egész valómmal kancsítok – Ne mutassatok öklöt, úgyse látom. A semmiből vissza ne rántsatok.” (József Attila: Ki-be ugrál… - részlet)
7
4. „Vadat és halat, s mi az ég alatt Szem-szájnak kellemes, Azt látok én: de ördög itt Belül minden nemes.” (Arany János: A walesi bárdok)
Chevy Chase-strófa x a x a félrím
5. „Tudom, mitől döglik a légy. Tudom, ki hord rongyot, ki selymet. Tudom, mi csúnya és mi szép. Tudom, melyik fa mit teremhet; Tudom, melyik mily nedvet enged. Tudom, minden mögött van ok. Tudom, ki dolgozik, ki tesped. Csak azt nem tudom, ki vagyok?” (Villon: Kérdések kérdése – részlet)
oktáva ab ab bc bc
6. Mondjátok, hol van, hova lett Flóra, a szép nő, Róma fénye? Archipiada hol lehet S Thais, vele egy anya vére? Hol a tapsra, szóra, zenére Tó fölött ébredő Echó Emberfölötti tünde lénye? No de hol a tavalyi hó?
ballade ababbcbc ababbcbc ababbcbc bcbc
Hol a bölcs Heloise, kinek Olyan drága volt az erénye, Hogy Abélard-t, a szerzetest, A bosszú végül kiherélte? Hol a királynő, kinek kénye Zsákba dobatta a mohó Buridánt a Szajna vizébe? No de hol a tavalyi hó? Haremburgis? és a remek Blanche királynõ, dalok sziréne, Nagylábú Berta s a szívek Allisa és Beatricéje, S Johanna, kit, Rouenben, élve Tűzbe vitt az angol bakó: Hová jutott, Szent Szűz, mi végre; No de hol a tavalyi hó?! Ajánlás Herceg, ha egy hete, egy éve, Ne keresd, hol a szép s a jó, Hogy a refrén vissza ne kérdje: No de hol a tavalyi hó?! (Villon: A tűnt idők asszonyairól)
8
C) Játékos feladat: A centó megoldása
Siralmas énnéköm tetüled megválnom – Bornemisza Péter: Siralmas énnéköm… Én bús szüvem vidámsága, lelkem édes kévánsága, - Balassi Bálint: Hogy Júliára talála, így köszöne neki Befordultam a konyhára, rágyújtottam a pipára, - Petőfi: Befordultam a konyhára… Szemeid szép ragyogása eleven hajnali tűz, Ajakid harmatozása sok ezer gondot elűz. Teljesítsd angyali szókkal szeretőd amire kér, - Csokonai: Tartózkodó kérelem Gyere ki a partra, csak egy pillanatra, - Petőfi: János vitéz Világnak világa, virágnak virága, - Ómagyar Mária-siralom Földiekkel játszó égi tünemény – Csokonai: A Reményhez
9
2. sz. melléklet Szimultán rajzok
10
11
3. sz. melléklet Költői példák a szimultán verselés köréből
A kettős ritmus Csokonainál jelenik meg először költészetünkben. „A hatalmas I szerelemnek ütemhangsúlyosan: 4/4 ősi nyolcas UU-- I UU- 4/3 kétütemű hetes Megemésztő I tüze bánt. időmértékesen : ionicus a minore (U U - - ) UU - - I UU Te lehetsz ír- I -ja sebemnek, UU - - I U U - Gyönyörű kis I tulipánt.” U U - - I UU (Csokonai: Tartózkodó kérelem – részlet) A XIX. század elejétől kezdve a kétféle ritmizálás fokozatosan közeledett egymáshoz. Vörösmartynál, majd Arany Jánosnál aztán tudatossá válik az időmérték felhasználása a hangsúlyos verselésben. „Áll-e I még az I ősz Pe- I -terdi I háza? - U I - U I U I - UI -U Él-e I még a I régi I harc fi- I -a?” - UI - UI -UI - UI U (Vörösmarty: Szép Ilonka)
ütemhangsúlyosan: 4/4/2; 4/4/1 időmértékesen: trochaikus sorok
„Csillag esik, I föld reng II jött éve I csodáknak” - U U- I - II - I - U U - I U (Arany: Buda halála)
ütemhangsúlyosan: 4/2//3/3 időmértékesen: 2 choriambus
Egyéb példák: „Csöndes szivem ,II többé nem ég” - - I U - II - - I U (Vajda János: Húsz év múlva)
ütemhangsúlyosan: 4/4 időmértékesen: spondeusok és jambusok
„Itt az ég a I földet éri” - U I - U I - U I- U (Vajda: Nádas tavon)
ütemhangsúlyosan: 4/4 időmértékesen: trochikus sor
A magyar verselés igazi megújítója Ady Endre volt. Nála jelenik meg az ún. kevert ritmusú vers, ami azt jelenti, hogy az ütemhangsúlyos és időmértékes sorok keverednek egymással. „Frissek a I vérben, I nagyok a I hitben, - U UI - - I U U U I - U Csák Máté I földjén ti I vagytok az I Isten.” (Ady: Csák Máté földjén)
12
időmértékes sor négyütemű tizenegyes sor 3/3/3/2
4. sz. melléklet
Gyakorlatok a szimultán verselés köréből
Jelöld a kétféle verselési rendszert a következő idézetekben!
„Sikolt a zene, tornyosul, omlik Parfümös, boldog, forró, ifju pára S a rózsakoszorús ifjak, leányok Rettenve néznek egy fekete párra.” (Ady Endre: Lédával a bálban)
„Pihenni már. – Nem, nem lehet: Vész és vihar hajt engemet, Alattam a föld nem szilárd, Fejem fölött kétélű bárd… Tovább! Tovább!” (Arany János: Az örök zsidó)
„Vágom a fát hűvös halomba, Fényesül a görcse sikongva, Zúzmara hull szárnyas hajamra Csiklándani benyúl nyakamba – Bársonyon futnak perceim.” (József Attila: Favágó)
13
Megoldások:
Jelöld a kétféle verselési rendszert a következő idézetekben!
„Sikolt a zene, II tornyosul, I omlik 3/2//3/2 U - I U UI U - I UU - I U Parfümös, I boldog, II forró, ifju I pára 3/2//4/2 -UI-I - I - -I U - I U S a rózsakoszorús I ifjak, leányok 3/3//2/3 U - I UU I U - I - - I U- I U Rettenve I néznek egy II fekete I párra.” 3/3//3/2 - -IU - IU I UUIU - I U (Ady Endre: Lédával a bálban)
„Pihenni már. II – Nem, nem lehet: 4//4 U-IU - I - IUVész és vihar II hajt engemet, 4//4 - - IU- I - - IUU Alattam a II föld nem szilárd, 4//4 U-IU - I - - I UFejem fölött II kétélű bárd… 4//4 U - I U - I - - I- Tovább! II Tovább!” 2//2 U I U(Arany János: Az örök zsidó)
„Vágom a fát II hűvös I halomba, 4//2/3 - U U - I - - I U- IU Fényesül a II görcse II sikongva, 4//2/3 - UU- I - U I U- I U Zúzmara hull II szárnyas I hajamra 4//2/3 - UU - I - - IU- IU Csiklándani I benyúl I nyakamba – 4/2//3 - - I UU I U - I U - I U Bársonyon I futnak II perceim.” 3/2//3 - U -I- I UU (József Attila: Favágó)
14
5. sz. melléklet
A kötött és a szabadvers közötti különbségek (kitöltendő táblázat)
Kötött vers
Szabadvers
Ritmus
Rím
Ismétlődés
Sorok
Példa
„Vak homály ül bércen-völgyön, Hűs szél zörrent puszta fákat. >>Isten hozzád, édes hölgyem!<< Bor vitéz már messze vágtat.” (Arany János: Bor vitéz)
„A szemhéj selyemüvegből van, simogat ha lecsukjuk, de azért tovább látunk. Az áloé másodpercenként virágzik álmainkban. Ismeretlen kedvesünkkel hálunk, ő az, aki cirógatván figyelmeztet, ha takarónk lassacskán lecsúszik.” (József Attila: Esti felhőkön)
15
A kötött és a szabadvers közötti különbségek
Kötött vers
Szabadvers
Ritmus
Kötött (hangsúlyos, időmértékes vagy szimultán)
Kötetlen; a prózához ill. az élőbeszédhez hasonló
Rím
Gyakori
Ritka
Ismétlődés
Akusztikus visszatérés jellemzi
Nincs akusztikus visszatérés
Sorok
Példa
Verssorképzés jellemzi
„Vak homály ül bércen-völgyön, Hűs szél zörrent puszta fákat. >>Isten hozzád, édes hölgyem!<< Bor vitéz már messze vágtat.” (Arany János: Bor vitéz)
„A szemhéj selyemüvegből van, simogat ha lecsukjuk, de azért tovább látunk. Az áloé másodpercenként virágzik álmainkban. Ismeretlen kedvesünkkel hálunk, ő az, aki cirógatván figyelmeztet, ha takarónk lassacskán lecsúszik.” (József Attila: Esti felhőkön)
16
6. sz. melléklet
Kiss Anna: Vásárba vagyunk indulóban
Vásárba vagyunk indulóban Öregapámon posztómellény, bajusza kihegyezve. Rajtam pántos cipő, ragyog a képem, lángol a fülem, öreganyám meg reggel óta sorolja a tilalmakat. A két forint a markomban már megpenészedett. Elég már! – mondom. Lefújják a vásárt, mi meg mehetünk aludni megint! - Nyughass! - ránt meg öregapám Ha csendben vagy, hamarabb szabadulunk. Hát én ebben nem vagyok olyan biztos, De ha nélkülünk fújják le a vásárt, Sose látok fináncot mutatványost planétásmadarat vásárbírót zsákbamacskát időjósbékát, kupecet Pedig ez nékem mind be lett ígérve! De még mindig csak arra várunk, hogy öreganyám levegőt vegyen, addigra pedig lefújják a vásárt!
17
Ágai Ágnes: A titkokat az ujjaimnak mondom el
Maradj, fogd a kezem, Ülj az ágyam szélére, mesélj! Ha lerúgom a paplant, takarj be, simogasd meg az arcom, és ha elalszom, akkor se hagyj el. A tóban egy kiskacsa elveszítette az anyukáját. Hiába hápogott, nem hallották meg. Fel akart repülni, visszapottyant. Végre meglátta a mamáját, de a hullámok elsodorták. Azt álmodtam, hogy felébredek, és nézem: hátha ott úszol a paplanomon. Ha esik az eső, minden bevonalkázódik: a bútorok, az arcod, az ablak, a háztető, a fák. Ha esik az eső, lecsurognak a hegyek, és odaömlenek a lábad elé. Láttam egy óriást, nagyobb volt, mint a törpe, innen tudtam, hogy óriás. Törpét is láttam, az óriásnak még a térdéig sem ért. Innen tudtam, hogy törpe. Ha lekuporodsz mellém: te vagy az összehajtott óriás. Mondd, mi sosem lehetünk egyidősek? Akkor se, ha nagyon akarjuk? Akkor se, ha én mindennap növök egy picit, és te már nem nősz tovább? Akkor se, ha holnap én ülök melléd, én mesélek, én fogom a kezed? Nem hiszem! Egyszer, egyetlenegy percig biztosan egyidősek lehetünk.
18
7. sz. melléklet Házi feladatok
A) Jelöld a kétféle verselési rendszert a következő idézetekben!
„Edward király, angol király Léptet fakó lován; Hadd látom, úgymond, mennyit ér A velszi tartomány.” (Arany János: A walesi bárdok)
„A lenge hold halkal világosítja A szőke bikkfák oldalát, Estvéli hűs álommal elborítja A csendes éjnek angyalát.” (Csokonai: A Magánossághoz)
„Hálót fon az est, a nagy barna pók, Nem mozdulnak a tiszai hajók. Az égi rónán ballag már a hold: Ezüstösek a tiszai hajók. Tüzeket raknak az égi tanyák, Hallgatják halkan a harmonikát.” (Juhász Gyula: Tiszai csönd)
„Bal sors, akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbünhödte már e nép A múltat s jövendőt:” (Kölcsey Ferenc: Himnusz)
B) Játékos feladat A te életedben is sok mulattató vagy éppen elgondolkodtató esemény van. Próbáld meg őket szabadversben megfogalmazni! Válassz egyet az alábbi témák közül: A jövőmről azt gondolom…, Gyermekkor, Hétköznapi reggelek, Boldogság, Emlékeim közt. Szabadversed legalább 15-20 sor terjedelmű legyen!
19
