64. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 1949 OKTÓBER ŐSZI GYÜMÖLCSÖK A RNK MÉHÉSZEGYESÜLET SZAKLAPJA

A

RNK

ÉHÉSZEH KÖZLÖNY

M É H É S Z E G Y E S Ü L E T

64. É V F O L Y A M

10. SZÁM

SZAKLAPJA

1949 O K T Ó B E R

Lapnnk főbb tartalma: Megvédjük a békét! — — 257 A Tamaskó-féle „Egye­ temes" vándorkaptár — 258 A kaptár szerkezeti le­ írása — 260 A fedődeszka

— 262

Az alsó kijárónyílás — 263 Pillanatok alatt vándor­ lásra kész — — — 265 Az oldalcsatorna célja — 267 Hogyan konzerválunk vi­ tamindús anyagot méz­ ben 268 Elkerüljük a hurcolkodást — — 269 Az építőkeret szovjet ta­ lálmány — 271 Miért használok 40 X 30-as belméretü keretet — 273 A második akácvirágzás kihasználása — — 276 A fészek kezelése — 277 A sikeres méhtenyésztés alapismeretei: Csákány Zsigmond — — 279 A béke napja: Maria Bunns 280 A méz gyógyhatásának alapjai: Szám István 281 Követésre méltó példa: ; Baczoni Ernő — — — 285 Októberi t|ntf|rg|ftk: Mol­ nár F e r A f w - w . 286 Könyvismertetés — 288

ŐSZI G Y Ü M Ö L C S Ö K Régem sokat vitatkoztak afelől, hogy a méhe kárt okoznak-e gyiimöleséréskor a szőlőben, vagy a gyümölcsösben? A felületes megfigyelőik ugyanis csak azt látták, hogy a méhek szorgalmasan gyűj­ tik a szőlő, körte és egyéb gyümölcs édes levét M a már mindenki tudja, hogy a méhek rágói túlgyeugék ahhoz, hogy a gyümölcsök aránylag vastag héját felszakítsák. A kárt nem a méhek okozzák, hanem a darazsak. A méhek csak a darázsrágta seben keresztül hordják el az édes gyümölcsnedvet és így (megakadályozzák, hogy a' gyümölcs megro­ molj ék, károts gombák telepedjenek meg rajta. A friss gyümölcsnedvet ha idejében hordják be, még átalakíthatják mézzé, viszont ha megér­ jed, halálát okozhatja a méhekntk. 123

D r

- SZÖVÉRDÍ

FERENC

A F A L U S I TANÁCS KÖLTSÉGVE­ TÉSE. Az „OROSZ K Ö N Y V " „Beszél­ getés a falu népével" sorozatában megje­ lent legújabb kiadvány megmutatja, mikép állítják össze és hogyun valósítják meg a Szovjetunió falusi tanácsainak költségve­ tését. A falusi tanács kezeli az erdőket, kis­ ipari szövetkezeteket és kereskedelmi rak­ tárakat. A belőlük származó jövedelmek a falusi' tenácfe költségvetését gyarapítja. Ebből sokat fordítanak az újjáépítésre, is­ kolákra, kultűr- és egészségügyi intézmé­ nyekre, csakúgy, mint a szovjetfalu iparo­ sításának fejlesztésére. Ezeket az alapokat a falusi tanács tagjaiból választott állandó bizottság kezeli. Ebből a tanulságos olvas­ mányból láthatjuk a szovjet szocialista rendszer mélyen demokratikus jellegét, amelyben a' nép a közügyek közvetlen ve­ zetője. „A K O L H O Z I S T A KÖZÖS ÉS S Z E . MÉLYI GAZDASÁG" Az „OROSZ KÖNYV," „Beszé'getés a falu népével" •orozatának legújabb könyvecskéjéből meg­ tudjuk, hogy a Szovjetunióban minden egyes szántóvetőnek a közösgazdaságon kí­

vül még személyi gaztLisága is van, amely nek egész jövedelme őt üieti és amely a KOzösgazdaságból e folyó jövedelmen kívül, külön személyi jövedelmet is biztosít számá­ ra. A népszerűen megírt könyvecske világos képet nyújt arról, hogy mi a szovjetmező­ gazdaság új formájának, a közösgazdálko­ dásnak, a kolhoznak a lényege. Kétségtelen, hogy a romániai magyar dolgozó földmű vesség nagy érdeklődéssel és haszonnal for­ gatja majd ezt a kis könyvecskét, amely sok olyat megmagyaráz szamára, amelyet eddig nem tudott. K Í S É R L E T E K SZULFÁT Hl AZOLLAL. Az Állattenyésztési és Kutató Intézet több helyen kísérletezik a költásrothadás szu'fathiazolos kezeléssel való leküzdésére. A z ez évi részleges eredményt idejében közzéte­ szik, hogy minden dolgozó méhész tudomást •ízerezzen róla. E L C S E R É L N É K viasz- v a g y kaptár deszkaanyagért minden igényt kielé­ gítő műlépberagasztó transzformátort. Balázs Géza, Cluj-Kolozsvár. Str. Fericiri 18.

FIGYELJE A KÖNYVKERESKEDÉSFKET! FIGYELJE A KÖNYVKERESKEDÉSEKET. FIGYELJE A KÖNYVKERESKEDÉSEKET!

MEGJELENT Dr. S Z Ö V É R D I

FERENC

„ S O K MÉZET" AZ E R E D M É N Y E S M É H É S Z E T K É Z K Ö N Y V E T Ö B B M I N T 400 O L D A L 3 5 4

KÉPPEL

ÁRA CS^K 310 LEI K Ü L D J Ö N BE 300 LEJT SZERKESZTŐSÉGÜNK. CÍMÉRE S Ml A POSTADÍJ FELSZÁMÍTÁSA N É L K Ü L A Z O N N A L MEGKÜLDJÜK. U T Á N V É T T E L 50 LEJJEL DRÁGÁBB.

Megvédjük a békét LITOVCSENKO JtolJlOZ

M

paraszt

> békét akarunk s életünket minden békesze-

r e

'

* ° "éPPel egyetértésben akarjuk építeni. Az Amerikai Egyesült Államok, Nagybrittánia és Franciaország népeinek nincsen miért tartaniók a Szovjetuniótól, mert mi soha senkit nem fenyegettünk és nincsen szándékunkban bárkit is fenyegetni. Nem a Szovjet nép készít elő új háborút, hanem a kapzsi imperialisták, akik ural. mukat szeretnék az egész világra kiterjeszteni. Kolhozunk tagjainak megbízásából fordulok a külföldi parasztsághoz 9 harcra hívom őket az egész világ békéjéért Indítsanak külföldi paraszttestvéreink ha­ talmas mozgalmakat a béke érdekében, leplezzék le s hiúsítsák meg az imperialis­ táknak új háború kirobbantására irányuló gálád iterveit. Mi békét akarunk és sikerrel építjük virágzó életünket. A szovjet kormány­ zatnak s a szovjet népnek nincsenek és nem is lehetnek olyan tervei, mint ami­ lyeneket az amerikai imperialisták készítenek, a városok és falvak rombadöntésére. Ellenkezőleg, a mi nagyszerű terveink a természet átalakítását, kolhozaink és szovhózaink kollektív munkáját, városaink és falvaink kiépítését foglalják magukban . . . 1

L1NG KIANG-YUN

kinai

Szakszervezeti vezető;

Napjainkban a szabadság szellemétől) n

é

p

e

áthatott

k

t e t e m e s és tartós békéért akarunk barcolni. A kínai nép is kifejezi akaratát, hogy ehhez a harchoz kíván csatlakozni, a Szovjetunió népeinek oldalán, a népi demo­ kráciák országainak oldalán, a nemzeti felszabadulásukért küzdő gyarmati népek oldalán, minden békés nép oldalán. Ezt az akaratot és törekvést közvetítettük a mi kedves Szovjetuniónknak.

LAFITT E JEAN francia

munkásíró :

Köszönet nektek Sztálingrádi győzők, akik olyan h ú s

é s

áráldozattal járultatok a béke ügyéhez, melynek nagysága előtt minden becsületes em­

ber tisztelettel hajlik meg. Köszönjük neked, Szovjet nép, hogy a békéért vívott harcunkban ma is új harci és győzelmi hitet öntesz belénk. Veled s a világ népeivel, mi mindnyájan, férfiak és nők, egységünkkel és cselekvésünkkel fogjuk megnyerni a béke ütközetét. 257

KBRETKÉRDÉS KAPTÁRKERDB3 4 T^amaM^íU *£p}ttttnZ9 váhio&'iofS.áv" Általánosságban háromféle kaptártípust ismerünk: 1. a bátul- vagy oldalkezelésű mé­ hesbe, pavillonba, v a g y dúcokba állít­ ható kaptárakat különféle kiképzéssel és méretben; 2. a fekvőrendszerű, egykeretsoros fe­ lülről kezelhető kaptárakat és 3. a rakodó rendszerű, felsőmézteres, szintén felülről- v a g y kombinálva felül­ ről és oldalt kezelhető kaptárakat, egy­ forma fesztek és méztéri, v a g y á fészek­ ben egész, a méztérben pedig félkeret­ tel ellátva. Mindhárom rendszernek sok az elő­ nye de, sok a hátránya is. E g y i k tábor a méhesbe való pavillonrendszerüre, a másik a fekvőre, a harmadik pedig a rakodóra esküszik. A méhészek mind­ hármat állandóan igyekeznek korszerű­ síteni, javítani. A módosítás azonban, az illető rendszerhez megkötötten in­ gadozik. Kevés olyan törekvésről tu­ dunk, amely a három rendszer előnyét egy alkotásban igyekeznék összpontosí­ tani.

A CÉL Üj kaptáram megalkotásánál azt a célt tűztem magam elé. hogy a három rendszer lényeges előnyét egy kaptár­ ban összehozzam és a hátrányokat ki­ küszöböljem. Olyan kaptárt óhajtottam szerkeszteni, amelyben megtalálhatjuk a méhészeti haladás napjainkig meg­ valósított összes előnyét és ugyanak­ kor a racionális méhészkedés követel­ ményeinek a legjobban megfelel. A ki­ 258

tűzött célomat elértem. Sok álmatlan éj­ szakám árán, de sikerült. Kaptáram az elmúlt években mindenben beváltotta a hozzjáf űzött reményemet és elgondol ár sómat. Kaptáramat négy évi kísérletezés után hozom a RNK méhészeinek nyil­ vánossága elé anélkül, hogy ez iáö alatt a legcsekélyebbet is módosítanom tel­ lett volna rajta>. Előre alaposan megfontolt elvekre épült, arra a gyakorlati és elméleti tapasztalatra támaszkodva, amit a sokféle kaptár- és kezelési rend­ szerrel napjainkig megszerezhettem.

A KAPTÁR LEÍRÁSA Szerény írásomnak legnehezebb része a kaptár leírása, a kaptáramat úgy bemutatnom, hogy rendszeremet valóban minden méhész megértse. Benne nagyon sok új dologgal ismerkedik meg, amely­ ről inkább csak a nagy tájékozottsága, szakirodalmat jól ismerő méhésznek van tudomása. Az elmúlt négy év alatt sok méhész megnézte kaptáramat és a tá­ jékozatlanabbja bizony alig, vagy se­ hogy sem tudta felfogni a kiképzés egyes részleteinek fontosságát, míg ar­ ról részletesebb szóbeli magyarázatot nem adtam. 1

A kaptáram lényegében rakodó rend­ szerű, a fészekben egész, míg a méz­ térben félkerettel, azaz két fálkeretes méztéri fiókkal. A felső mézteres, fél­ keretes fiókkal ellátott kaptár, minden vidékre és hordási viszonyok közé meg­ felelőnek bizonyult. A tapasztalat és a

gyakorlat is igazolja, tehát mindenki bizalommal fogadhatja. Vándorméhész létemre a múltban nem voltam feltétlen híve a rakodónak, noha méhészetemben állandóan üzemben volt. Inkább a fekvők felé hajlott a rokon­ szenvem, mert a méhekkel sikereseb­ ben vándorolhattam s emellett egysze­ rűbb és gyorsabb volt, a méhcsaládok kezelése is. A z utóbbi időben azonban a rakodó és a zárt méhesbe való kaptá-

fekvöfelületét a magasítás még kisebb térre szorította. Szállításnál szinte keljfeljancsi módjára ingadoznak az ilyen kaptárak. Nehéz volt szilárdan lekötni őket, ezért nem tartottam végleges meg­ oldásnak. A fekvőket etekintétbcn is előnyben részesítettem. A rakodó típus jobb felfekvésének megoldására tehát más megoldást kellett találnom. Ú g y a fekvők, mint a* rakodók ki­ mondottan szabadon és szétszórt el-

A Tamaskó-féle „Egyetemes"-vándorkaptárt csak 1.5 cm vastag falúra préseljük, mert a fészke bélelt. A kaptár egyesíti a rakodó sok előnyét és mégis hátulról kezelhető. Két kijárója van: 1. alul, amit csak a nagyhordás ideién nyitunk meg; 2. a más k oldalt alagútkijáró, amit egy retesszel szabályozhatunk. Az alagút­ kijáró felett méhszöktető látható. Mézelszedésnél a mézkamara alá rakjuk a fedő­ deszkát és a szöktetőn keresztül mind a fészekbe jönnek a méhek. További elő­ nye a beépített tető-itató készülék, üvegablak a mézkamarán, stb. és a kaptár kitűnő szellőzése, ami vándorlásnál sokat ér. A fészek köröskörül vastagon bélelt s mivel egymásra rakható, alul is melegtartó akár a bundás. Eredetije 42X32.5 cm-es és fészekkeretekkel készült, de NB-keretekkel is elkészíthetjük. :

rak vándorlásra való kiképzése előnyö­ sen módosult, de maga a kezelés és a kaptár jobb áttekinthetősége sajnos ez­ zel nem javult. A z alsó és felső mene­ külőtér a szellőzést előnyösen oldotta meg, azonban a kaptár eddig is csekély

helyezéshez módosult kaptárak. Mint ilyenek viszont teljesen nélkülözik a zárt méhes (pavillon) rendszer nyúj­ totta előnyöket, amelyek tagadhatatla­ nul nagyok és hiányukból sok hátrány származna.

Az; annyira hangoztatott szétszórt el­ helyezést sajnos csak elméletben talál­ juk meg. A valóságban legtöbbször zsú­ folt sorokat látunk és a méhek elszállí­ tása nagyobb, mint a méhesben. Tehát a szétszórt elhelyezés előnyeként han­ goztatott tegóÍ3z}3égügyi ; követelmények csak a néhány családos méhészetekben valósíthatók meg. Viszonyaink mellett a nagyobb méhészetek, különösen pedig a vándorméhészet — megfelelő terület és alkalmas védettség hiánya miatt -— képtelen megvalósítani. A szabadon álló kaptárak karbantartása és gyorá elhasználódása igen költségessé teszi a méhes zkedést. Mindez olcsóbban és cél­ szerűbben megoldható a zárt méhesben. Ugyanígy tökéletesebb a kaptár meleg­ tartása is. Kaptáram méhesbe való, anélkül azonban, hogy a felső keze'ésű és sza­ badban álló kaptárak lényeges előnyei­ ből veszítene. Egyébként a szabadban egyenként is felállítható. Bizonyos keretmérethez: sincs kötve. Bármilyen méretre elkészíthető, értve ezalatt az olyan méreteket, amelyek, mint fészek-keretek, viszonyaink mellett beváltak, azaz 12—13 négyzet­ deciméter körüli belső méretű keretek, Dadant-félék, E N . 40 X30-as, N B (nagy

Boczonádi) 35X35 cm-es Balogh, fran­ cia kongresszusi stb. Ezek közül meg­ felelőbb az olyan magasságú fészek­ keret, amelynél a hizlalt méztéri fél­ keretet minden különösebb eljárás nél­ kül használhatjuk A z ilyen fészekkeret­ nek legalább 30 cm. magasságúnak kell lennie. Ennél alacsonyabb méretnél a hizlalt mézes lép rács nélküli haszná­ lata már körülményes, mert a fészek kitágítása érclekében a hizlalt lépet a méhek lerágják a fiasítás számára. A fészek kiterjesztése megmutatja, hogy melyik az a keretméret, amelv termé­ szeti ösztönüknek legjobban megfelel. A mézes lépeket természetes lakásában is kihízlaljaa méhcsalád. A fenti méretek közül a 9, 10 keretes fészek bizonyult a legjobbnak viszo­ nyaink mellett, de ez idomul legjobban az anya teljesítőképességéhez is. A Langsroth- és Gerstung-féle mérethez hasonló, egyforma fészek és méztéri ke­ retek, nem valók akácosvidékre, mert az ilyen alacsony és kicsiny fészskkereten a koratavaszi fejlődés üteme korláto­ zott. Akácig nem fejlődhetik olyan n& pességüvé a család, hogy az akácot ki­ használja. A túlnagyra méretezett fészekkeret sem a mi viszonyaink küzé való, mert vontatottabb hordású vidé­ ken, csalódás éri vele a méhészt, — fő­ leg húsra dolgozik a család.

A K A P T Á R SZERKEZETI L E Í R Á S A ^ Amint a képekből látható, a kaptár lényegében nem más, mint tokban el­ helyezett két félmézteres rakodókaptár. Nevezhetnénk akár köpenyesnek is, mert a külső része, mint egy köpeny foglalja magába a belső kaptártestet. Külső, szemrevételre úgy néz ki,, mint a három kertsoros országos egyleti iker­ kaptár. Szélességben majdnem egyező, csak valamivel magasabb, A kaptár egymásfölé, méhesbe, pavillonba állítható, v a g y mint téglából a házat, méhest építhetünk belőle. Hátul­ ról kezelhető. Terület-kihasználás és kezelés szempontjából tehát a zárt mé­ hes előnyeit biztosítja. A kaptárban, egysor egész- és kétsor félke~etet lá­ tunk, a homlokfalra keresztirányban.

Látszólag tehát melegépítményű, azon­ ban mégsem az. A fészekben 10 darab 40 X 30-as belméretű keretet használok. A méztérben ennek felezését hizlaltan, vagyis 40 m/m széles keretléccel, mely­ hez hozzáadva at egy cm-es léputcát, a méztérben a lépgerinctávolság lépközfaltól-lépközfalig 50 mm. A fészekkerat léce 25 mm. széles, vagyis 35 mm. lépgerinc távolságú. A keretléc vastagságit oldalt és alul mindkét méretnél 1 cm. Egy-egy fiókban 1, tehát a két fiókban 14 darab hizlalt keret fér el. A kaptár lépterülete egyezik a 20 keretes 40X30as fekvőkaptáréval, vagy a 18 N B ke rétes kaptárral. E g y családos rendszeifcen ez a kaptár sem túl nagy, sem pedig túl kicsiny. Adott viszonyainknak a

két. Ősszel a keretek alá csúsztatott, olajjal átitatott papírlemezt kihúzzuk. A m i t ekkor látunk, sokat mond nekünk a család teleltetéséről. Megtaláljuk itlt HÁTSÓ ABLAK az esetleges elpusztult anyát, megálla­ píthatjuk a télen elhullottak számát, a A méztér mindkét fiókja méretezés­ fogyasztás ben és kivitelben egyforma. Tetszés viaszmorzsalékból pedig a mennyiségét, stb. A szokványos rakodó szerint váltható, csere-berélhető egyik kaptáraknái, ahol a fenékrész is külön kaptáiból a másikba. Minden fiókon van, ez a művelet a fészekrész íínelgeté9X12 cm nagyságú ablaküveg betét sével jár, ehhez viszont két ember szük­ van a méztár könnyebb áttekinthetősé­ séges. Nálunk rendesen a fenékrészi: gére. Ha az ablaküvegnél levő utolsó hozzászegezik a fészekrészhez, és ezzel kertben már sok mézet látunk, ez azt a rakodókaptár egyik előnyét megsem­ jelenti, hogy a belső keretek már mind misítik. Kaptárom tehát ezen a téren is teltek. Amikor az alsóméztéri fiók ezt javítást hoz. mutatja, látjuk, hogy itt az ideje a má­ Mielőtt tovább mennénk, térjünk viszsik fiók közbe iktatásának. A z ablak sza a méztéri fiókhoz. A rakodó rend­ mentesít a sok és felesleges kaptár­ bontástól. Ez a> kis újítás is nagyjelen, szer egyik hátránya a fiókok emelgetése, mert a méztér, ha az mézzel telt, tőségü, hiszen jól tudjuk, hogy a leg­ bizony nehéz. Hiába készítjük félmagas csekélyebb kaptárbontás is háborút je­ keretekkel, mert maga a fiók vastag lent a méhcsalád életében. Egyetlen ke­ deszkából készül s í g y méz nélkül is elég ret kiemelésével is megzavarjuk a mun­ nehéz. A z emelgeté3t kerülendő, már ré­ karendet és a család teljesítménye viszgebben is bukómézteresre szerkesztet­ szaesik. ték. A felső fiókot csuklópánttal erősí­ Ugyanezt a megoldást találjuk len­ tették az alsó fészekrészhez. Talán mon­ tebb a fészeknél, ahol a kereteket hátul danom sem kell, hogy ezzel a rakodó egy nagyobb felületű ablaküveges ráma rendszer előnyén rontottak, mert í g y a zárja, alól tisztítóréssel, melyet két for­ kaptár már nem rakodó, hanem csak dítóval szilárdan rögzítve kis deszka felső mézteres, azzal a könnyítéssel hogy zár. A z ablaküvegen keresztül könnyű a a méztért nem kell emelni, mivel csukló­ család népességét ellenőrtóni, nevezetesen, pántokon való félrehajlítása után a fé­ hogy a fészket bővítsük-e, avagy szű­ szekrész szabadon kezelhető. Magam a kítsük? Mindig a család népességéhez fiókok emelgetésének könnyítése mellett igazodhatunk, de mindezt kaptárbontás egy másik, a rakodóknál hátrányosnak nélkül állapíthatjuk meg. A m í g a 10 ke­ tapasztalt hiányosságot is eltűntettem. retes fészekrészt a család teljesen el A méztéri fiókot csak 1 cm-es vastag­ nem foglalja, addig kár feléje "méztéri ságú deszkából készítem. Í g y a két fél­ fiókot elhelyezni. A fészekrész lépeinek méztér üresen könnyebb, mint az eddig számát pedig mind'g a család népessé­ használatosaknál egy, mert azok leg­ géhez igazítjuk. Mert tudjuk, hogy a alább négynegyedes deszkából, legtöbb­ tulsok üres lép káros a kaptárban. E z je azonban ötnegyedes deszkából készül. különösen a telelés és a tavaszi fejlődés M nden fiókban a keretek sínen nyug­ időszakában rendkívül fontos. A z ablak­ szanak. A fiók két rövidebb oldalának üvegen át pedig a fejlődés, illetve a tealsó része egy cm-rel lenyúlik a külső nyészidőszak alatt az építő keret állapo­ függőleges és az oldalra szögelt mere­ tát ellenőrizhetjük. Ez az újítás megint vítő lécek alá. A fiók tehát egy centi­ sok felesleges kaptárbontástól és a csa­ méterre belesüllyed a fészekrészbe, v a g y lád káros háborgatásától mentesít ben­ a másik méztéri fiókba. E z a lesüllyedt nünket. egy cm.-es rész vándorlásnál egyben a A tisztító résen át, vagyis a záródesz­ kereteket is rögzíti, azaz megakadá­ ka egszerü levétele után taxmsszal egy lyozza azok mozgását felfelé, s í g y he­ fogással kitisztítjuk a kaptár fene­ lyükből nem mozdulhatnak ki. legmegfelelőbb, mellyel minden kihasználhatunk.

hordási

;

Fontos szerep jut neki a kezelésnél ás. A fiók kihúzásnál ugyanis kétoldalt a felénk eső függőleges merevítő lécbe be­ lekapaszkodva, a fiókot annyira meg­ emeljük, hogy az említett e g y cm.-es be­ süllyedés kiemelkedjék. Azután a fiókot meghúzzuk. Ha a két testet összera­ gasztották a méhek, természetesen azta kaptárszolgával előbb meglazítjuk. Amikor pedig kifelé húzzuk, az egy cm.-es alsószegély csúsztató sínként sze­ repel. Í g y a fiók különösebb erő és mé­ hek pusztítása, összenyomása nélkül, könnyen kihúzható. A visszahelyezése is ugyanígy törté­ nik. A méhek ekkor sem nyomódnak

A

össze, mert csúsztatás közben a fiók eleje az alsó fészekrész, v a g y a méztér­ fiók felsőperemén levő méheket a fiók elsőrésze félre tereli. Csupán a fiók hát­ só oldalának alsó szegélyén és a fészek­ rész, vagyis az ablakráma felső peremén levő méheket nyomhatjuk agyon, ami­ kor a fiókot visszaeresztjük fészkébe. Füsttel azonban innen is könnyen elte­ relhetjük a méheket. A z ismert rakodó­ fiókoknál azonban mind a rakodó fiók egész alsó-, mind a fészekrész felső pe­ remén levő méheket füsttel kell elterel­ ni, ehhc«; pedi - segéd-erő &zük)^~:s. Tehát a rakodószerrel szemben már is javításnak tekinthető fc

FEDŐDESZKA

A fedődetzka szintén egy cm. v a s a g 2 cm.-re beljebb helyezve, egészen a külságú deszkából készül éspedig öseze- . ső homlokfalig érjen. A keretek itt is enyvezve egy darabból áll, akkora mé­ sínen csúsznak. A sínek 6 mm.-rel fel­ retben, hogy a IC keretes fészket, v a g y jebb állnak," miáltal a keretfülek alatt a a méz'.ér: fiókot teljesen takarja. Az al­ méhek átjárhatnak. só rész jobb- és baloldalára egy cm-es Kezdetben kissé bonyolultnak látszik vastagságú lécet szegezünk, pontosan a jobboldali rész kiképzése. I t t ugyan­ azon a helyen, ahol a méztéri fiók egy is az oldalcsatornás elrendezéssel talál­ centis alsó szegélye van. í g y akár a fé­ kozunk. Előbb az oldalcsatomába szóló, szekrészre, akár t> méztérre tesszük, tehát „belső" kijáró nyílást és az etető­ ezek a lócek úgy működnek, mint a méz­ itató nyílást kell kivágnunk. A z oldaltéri fiók alsó szegélye. A felső részén csatoraa küszöbdeszkája 25 mm. vas­ pedig mLid a négy oldalához ugyancsak tag és 5 cm. széles. A z öt 3 cm. átmé­ 1 cm-es lécből peremet szegezünk. E z rőjű lyukat (belső kijárót) alsó részük­ a négyoldali perem egyező a fészek kel a belső küszöbdeszka felső síkjához v a g y a méztér felső peremével. Pia te­ kell kifúrnunk. A z első lyukat a belső hát a fedődeszkára egy méztéri fiókot homlokfaltól számítva, úgy készítjük, helyezünk, annak alsó szegélye éppen hogy az az első léputcára szóljon. A úgy belesüllyed, mint a fészekrészbe, többi lyukat a fészek feléig készítjük. v a g y a másik méztérbe. Ennek fontossá­ Ezt a belső kijárót, a rajzon jól kivehe­ gáról majd alább, tő tolókával szabályozzuk több vagy ke­ vesebb lyukra, a család népességéhez mérten. A FÉSZEKRÉSZ BELSŐ KIKÉPKÉPZÉSE A belső küszöbdeszka alsó lapjával AZ OLDALCSATORNA szintbe vágjuk ki a kb. 20 cm. hosszú és 1 cm. magas etető-itató nyílás. Ezen Mindenekelőtt a két belső oldalt sze­ járnak át a méhek az etető-itató vályú­ gezzük össze. A keret-tartó rész 3-4 ba. A vályú fészkének magassága szin­ deszkából, tehát darabból a méretnek tén 7 cm., í g y a vályú magassága 6 cm., megfelelően a deszka erezetével nem vájata (belső medre) pedig 4 cm. A vá­ fektetve, hanem függőlegesen, 1 cm. lyú felső szegélye az átjáró nyílás alsó vastagságú deszkából készül. A két ol­ síkjához vág. A vályú ugyanolyan vas­ dalnak olyan hosszúnak kell lennie, tag és széles deszkán nyugszik, mint a hogy a 10 fészek keretet, homlokfalat belső küszöbdeszka. és ablakrámát számítva, a hátsó ajtótól 262

Legalul szintén találunk egy ugyan­ olyan méretű deszkát, mint a fentiek. ( A képen nem látszik az alsó ftdőléc miatt.) Ez az alsó merevítőléc. A balol­ dalon is ilyen van, de csak kettő. A z egyik egészen felül a baloldal felső pe­ reménél, a másik pedig alul. Ezeket, mint merevítő keretléceket, a kaptár külső testéhez enyvezé3sKl és szegezéssel illesztjük oda. A merevítő keretlé­

cek megakadályozzák úgy a külső, mint belső féazektest deszkájának ol­ dalsó irányban való kimozdulását, v a g y megrepedését, és í g y az egész kaptártes­ tet szilárddá teszik, A kaptár külső ré­ sze ezért készülhet vékonyabb, 20—30 mm.-es deszkából, így a kaptár súlya is kisebb, de elkészíthetjük gyékényből is, amint n képen látható.

AZ A L S Ó K J Á R Ó N Y I L A S A fészek belső homlokfala szintén 1 cm. vastagságú összeenyvezett deszká­ ból készül és a két oldal közé 5 cm.-rel beljebb szegezzük. Felső síkja a két ol­ dal felső síkjával vág. A z 5 centis bel­ jebb helyezés azért szükséges, hogy a két homlokfal között j ó melegtartóra kitömjük. A z alsó síkja, amint azt a nyil mutatja, másfél cm.-rel feljebb áll a két oldalfal aljátóL E z az alsó kijáró belső része, melynek felső síkja a ke­ retlécek alsó síkjával vág. A z alsó kijáró a fészek alsó részének egész szélességére kiterjed, melyet e g y behelyezett és kívülről, a külső kijáró 4 cm. magas pitvarában kezeltető (a belső homlokfalra mozgathatóan beépí­ tett) le-föl csúsztatható deszkával sza­ bályozhatunk magasabb v a g y alacso­ nyabb nyílásúra, de mindég a kijárónyílás egész szélességében. A kaptár tehát alsó kijárónyílással is rendelkezik, amely nyáron a mele­ gebb időkben és rohamos hordás idején nagyon fontos, részben a közlekedés, részben pedig a kaptár, vagyis a fészek jobb szellőztetése céljából. Egyébként mindig az oldalcsatornás felső kijárót használjuk. A fészekrész behelyezésénél előbb a jobboldali merevítő léceket szegezzük a kaptár testéhez és utána a fészekrészt. A merevítő léceket már úgy szegezzük fel, hogy a fészekrész méreteihez pon­ tosan találjanak. A fészekrész behelye­ zése után erősítjük be a baloldali me­ revítő keresztléceket. A belső homlokfal külső oldalának alsó részénél, a kijáró síkjától 4 cm.-el feljebb, egy, a két homlokfal közé illő,

vékony deszkát erősítünk be. Ezáltal itt egy 5 cm. magas pitvart képezzünk ki. Ez a deszka egyben a két homlok­ fal közötti tömítést ig határolja. A HŐTARTÓ TÖMÍTÉS A homlokfali részt felülről, az oldal­ részeket pedig hátulról töltjük ki tömí­ tő anyaggal. A tömítéseket beillő vé­ kony deszkákkal, rászögezéssel zárjuk. Tömítő anyagnak a gyékény-buzo­ gány érett, vattaszerű anyagát hasz­ náljuk. Minden eddig használt tömítési anyagnál jobb és melegtartóbb, vizet nem szív magába, tehát nem dagad. A fenékrész béleletlen, de a méhesbea vagy akár a szabadban is bélelt alap­ zatra állítjuk. A felső részt (a fedő­ deszkát) és az ablakrámát télen és ta­ vasszal szintén melegtartó anyaggal ta­ karjuk. Ilyen elrendezésben a család te­ lelő- és tavaszi fészke a lehető leghőtartóbb, akár a hőpalack, és mind a té­ li, mind a tavaszi fogyasztás a legki­ sebb, mely csak kb. felényi mennyisége a rosszabb hőtartó kaptárakban elhe­ lyezett család szokásos fogyasztásá­ nak. Az etető-itató vályú hátsó végére a vályú csatornájához illő kis deszkala­ pot szegezzük. E z a csatornát hátulról pontosan zárja, onnan a kaptártestbe méhek nem jöhetnek. SZÖKTETŐ A z oldalcsatoma felső részét télen és tavasszal pedig ugyancsak rostaszö-

vetből készült, alsó végükön keskenye­ dő csövekkel ellátott szöktető zárja. Ezen a szöktetőn a méhek felülről, vagyis a kaptártestből a csatornába lemehetnek, de onnan kijönni nem tud­ nak. Nyáron és vándorlás idején ez a szöktető a kaptár tetőzetének jobbol­ dali alsó részén, vagyis a mennyezet alatt van elhelyezve. MENEKÜLŐTÉR Az oldalcsatorna hátsó részét, rostaszövetes lyukkal ellátott, fölfelé tolókaszerüen mozgatható falapocska zárja. A leírt és rajzban bemutatott bel­ ső kiképzé3 után kapjuk azt a formát, amit az első rajzon nagyjából áttekint­ ve láthatunk. Tehát a bélelt fészek és a béleletlen méztéri fiókok. í g y kétoldalt, elől, fönt és hátul a kaptár egész terje­ delmében 5—7 cm.-es üres teret ka­ punk, amely vándorlásnál menekülő­ térül szolgál, de a nyári hőségben sem lógnak e kaptárból szakállban a mé­ hek, mert a fészekből k'szorulók a fenti űrben elterülhetnek. Vándorlásnál, a méhek lezárása alkalmával nincs v e ­ sződés és időpazarlás a szakáll befüstölésével és a méhek beterelésével. A keret felső részének két vége le­ csapott, az oldallécektől pedig csak másfél cm.-re nyúlik ki. A felső lécek végei tehát nem érintkeznek a kaptár oldalfalával, mint más felső kezelésű kaptáraknái, hanem attól 5 mm.-rel tá­ volabb állnak. A keretfül alatt a sín jó­ voltából szintén 6 mm. a távolság. í g y a méhek sem alul, sem a keret végén nem ragasztanak. H o g y a keretfülek az oldalfalig ne csúszhassanak az oldalléc­ be, mint ütköző 8 mm.-re kiálló U szö­ get, ennek hiányában kis fatuskót il­ lesztünk. Tehát a keret oldalirányú mozgása csak kb. 2 mm. lehet. A kereteket válasszuk, és állandóan rögzítjük azáltal, hogy az ablakrámát a hátsó kerethez szorítjuk és a két ol­ dalra fölszerelt rögzítővel zárjuk be. A kerettartó oldalfalak deszkáinak ere­ zete tehát ezért álljon függőlegesen, mert ha keresztben állnának, akkor a 9AA.

rögzítők éles végei nem vágódhatnának be az oldalfalba.

BŐSÉGES SZELLŐZTETÉS A diópántokon mozgó és zárral el­ látott ajtó egész belső terjedelmét ros­ taszövet borítja. Ugyancsak egész ter­ jedelmű rostaszövetet találunk a menynyezeten és a homlokfal felső felén, egészen a fészek homlokfal tömítéséig. A kaptáron hat szellőzőrés van; a mennyezetén jobbról-balról, hátul aZ ajtón alul és felül, továbbá a homlok­ falon- alul és felül. A homlokfal és az ajtó rostaszövetcs felületét vékony ár­ nyékoló deszka védi, melynek kikép­ zése kiugró. Hasonlóan árnyékolva van a mennyezeten lévő rostaszöveb is, akár az ismert fekvő vándorkaptáraknái. A szellőzőrések kívülről nyithatók és zár­ hatók. A homlokfal és az ajtó felső ré­ szén levő szellőzöréseket fölnyitható falap takarja, alsó részein pedig le-föl csúsztatható és odaillő záróléc, de ki­ sebb egy-egy rögzítő tartja nyitva vagy zárva. Talán említenem sem kell, hogy ek­ kora terjedelmű rostaszövetet egyetlen ismert vándorkaptárnál sem találunk, de ekkora mének ülő teret sem. A rosta­ szövet teljes eltorlaszolása még a ta­ pasztalt legerősebb családok esetén is lehetetlen. A különféle helyeken elhe­ lyezett hat szellőzőrés pedig átlós és alsó-felső levegőzést biztosít, tehát o levegőcserét a lehető legtökéletesebben oldottuk meg. Sokan kérdezik: hol levegőzik a fé­ szek? Mindenek előtt tudnunk kell, hogy a fiasítás nem fejleszt meleget. A fészket melegtermelő méhek tartják melegen. Ha a fészekben nagyobb a meleg a szükségesnél, akkor a méhek onnan elvo­ nulnak. N y á r i meleg időben kiülnek a kaptár falára, a szabad levegőre és a fészekben a fiaskereteken alig látható néhány méh. Kaptáramnál a fészek melege elől a méhek a jól levegőző kap­ tártestbe húzódnak. A fészek a teljes nyitott belső kijáraton levegőzik.

Hosszabb vándorlás esetén a fészek jobb levegőzése céljából a tisztítórést záró deszkát egyszerűen lefektetem. Í g y a fészek alulról is kap levegőt. Fölte­ hető, hogy a méztérben foglalatoskodó méhek a g y o r s felzúdulás következté­ ben nem tudnak azonnal a felső kijá­ raton át kivonulni és itt talán a kelle­ ténél nagyobb hőt fejlesztenek. Bár a kifejlett méhek sokkal magasabb hő­ mérsékletet birnak ki veszély nélkül, mint a fiasítás, azonban, hogy erős csa­ ládnál a méztéri nagyobb felmelegedés­

nek elejét vegyük, a fedődesakát e.gyszerűen baloldalra csúsztatjuk. Í g y a méztér kb. 5 cm-es feiső nyílást kap minden léputcára. E z esetben tehát a méhek gyorsan kivonulhatnak a mézjtérből is és a lakás belső része (fészek) minden tekintetben megfelelő levegőzéshez jut, nevezetesen: alul a nagy tisz­ títórésen, középütt oldalt a teljes nyi­ tott kijárón és felül a méztéren. Meg kell említenem, hogy az ilyen elrende­ zés csupán a túlnépes családoknál szük­ séges.

PILLANATOK ALATT VÁNDORLÁSRA KESZ Kaptáram vándorlásra való előkészí­ tése nem percekbe, hanem csak pillana­ tokba telik. Nézzük meg miből áll eZ az előkészítés, figyelembe véve egy hosszabb útat és túlnépes családot. Á sorrend a következő: 1. A fedődeszkát félrecsúsztatjuk, be­ toljuk a fölfelé mozgást megakadályozó rögzítő éket. Vándorlás alatt ugyanis a kaptár fejetetejére is kerülhet. Tehát erre is gondoltam. Ezen első művelet = 2 másodperc. 2. Lefektetjük az ablak alatti tisztító­ rés záró deszkáját = 1 másodperc. 3. Becsukjuk az ajtót, bezárjuk ós a kívülről felszerelt hat erős félfordító­ val erősen rögzítjük — 2 másodperc. 4. Fölnyitjuk az ajtó felsői- és le­ eresztjük az alsó, szellőző rést = 1 má­ sodperc, mert egyik kezünkkel a felső, a másikkal az alsó fogást intéztük. 5. A kétoldali felső szellőzőrés zárólécét leeresztjük. Ez is két kézzel egv fogás, tehát = 1 másodperc. 6. A homlokfali szellőzőréseket az ajtóéhoz hasonlóan megnyitjuk = 1 másodperc. 7. A z oldalcsatorna és alsó csukló­ pánton (zsanéron) mozgó küszöbdesz­ káit felesukjuk és a félforditókkal rög­ zítjük = 2 másodperc. Összesen: 10 másodperc. Vegyünk

ehhez

némi

akadályt

is,

mondjuk a kijárónál talán néhány méh okvetetlenkedik és ezek szániára né­ hány cigarettafüst is szükséges. Adjunk erre 20 másodpercet, akkor is 30 má­ sodperc alatt végeztünk a vándorlási előkészület összes műveleteivel. Tehát egy 60 családos állomány Vi óra alatt előkészíthető. Megérkezés után csak kijárókat nyitunk és a szellőzéseket be­ zárjuk. E z is csak néhány másodperc. Egyéb visszarendeznivaló nincs, mert a belső rész akár kéthét multán is ráér, amikor a méheket kezeljük. A méhcsa­ lád belső munkáját ez az állapot sem­ mit sem Zavarja, nincs zűgépítmény, rostaszövet ragacsosítása, stb. A z ismertetett vándorlási előkészü­ letet és rendezést hasonlítsa össze bárki bármilyen eddig ismert vándorkaptár­ ral. M é g az elfogult bíráló is megálla­ píthatja, hogy kaptáram, mint vándor­ kaptár, ha csupán az előkészítést te­ kintjük is, napjainkban a lehető leg­ tökéletesebb. A kaptár a vándorlás alatt meglehe­ tősen fekvékeny, bármiként helyezzük, forgatjuk is a szállító alkalmatosságon, a szellőzőrések kívülről való eltorlaszo­ lása, tehát a levegőcsere meggátlása, teljesen lehetetlen. A kaptárt elől a homlokfal, hátul az ajtó kiugró árnyé­ koló deszkája, kétoldalt pedig a lécből készült erős fogantyúk véöik. Kaptár­ kaptárral eszerint, közvetlenül nem érintkezhetik. A külső részek teljesen védettek, mert mindannyi jóval beljebb áll.

BARMIKOR ITATHATUNK VAGY ETETHETÜNK Vándorlás, v a g y nappali lezárás alatt a család kívülről bármikor itatható. Í g y a vándortanyára való megérkezésekor is, még kieresztés előtt. Ezzel elérhető, hogy a méhek nem törnek a közeli v i ­ zekre, pocsolyákra, jószágvályura, stb. A kaptár jobb oldalán kis külső itatónyílást vágunk, amit kis pléhlemezre zárunk. E z egy 14 mm-es lyukat takar, mely hátulról ferdén és lefelé pontosan a vályúba szolgál. A zárólemezt félre­ tolva, hosszabb csövű pipaalakú töl­ csért illesztünk a lyukba és ezen át öntjük be a vizet, vagyis töltjük meg a vályút. N e m permetezzük a méheket, mert ez legtöbbször káros. Rendesen gőzbe fullad a család. A kaptárak ha egymás mellett szorosan állanak is, az itatás keresztülvihető, mert a tölcsérrel a nyíláshoz hozzáférhetünk. Ha már itt tartunk, fölemlítem azt is, hogy az itatás-etetés, koratavasszal és az egész év folyamán a fenti módon történik. Őszi föletetés esetén egy nap alatt akár 10 kg. élelmet is föletethe­ tünk — lezárt családdal. Tehát a szük­ séges élelmet e g y nap alatt feletethet­ jük és ezzel munkánkat el is intéztük. Nincs kutatásra, rablásra ösztönző já­ ték. BŐSÉGES FELSŐ SZELLŐZÉS A felső szellőztetés kiképzését az ed­ digiekből sokan nem értenék meg, amint nem értette meg azt egyik méhésztár­ sam sem, aki a kaptárt a nálam látot­ tak után elkészítette, — felső szellőzés nélkül. Bizony í g y a kaptár már hiá­ nyos és keresztapaságát nem vállalha­ tom. A felső szellőzés célszerű megoldá­ sára már a külső kaptártest összeállí­ tásánál gondolni kell. A felső része te­ hát nem olyan mint a fenék, hanem három részre tagolt. A kaptár felső­ részének összeköttetése elől és hátul szélesebb, míg középütt keskenyebb deszka szolgál erre. Nálam ez rendre 10—10 és 5 cm és ötnegyedes deszká­ ból készül, hogy í g y a 3zellőzőrés is magasabb legyen. A kaptár két oldala-és 266

feneke erős háromnegyedes, vagy gyenge négynegyedes deszkából készül, éspedig összenutolva. A z összeállítás, mint a más kaptáraknái, cinkeléssel történik. Í g y cinkeléssel van felerősítve a felső­ részt összekötő három deszka is. A rostaszövet alulról kerül, ha a fel­ sőtest három összekötő deszkájára ke­ resztbe rászögezzük a tetődeszkákat, megkapjuk a felső rostaszüvetes rész árnyékolását és olyan kiképzést, mint a vándorfekvő kaptárak fedele alatti szellőző tér és az oldalakon a szellőző­ rés. A tetődeszkák háromnegyedes vas­ tagságúak. Vastagabb itt is felesleges, mert cj-ak a kaptárt nehezítené. A kaptár homlokfalát ajtószerűen képeztük ki. Éppen olyan a kinézése, mint a hátsó ajtónak, de szegély-falcolás nélkül. Enyvezessél szegei jük a kaptártesthez erős 80 mm-es hosszú szegekkel. Ez a kaptár első részét pon­ tos szögben (vinklire) tartja. A z ajtó­ felüli részre, tehát a hátulsó négy sar­ kára ablakvasat (vinkli-vasat) erősí­ tünk, hogy a kaptár szilárdságát ezzel is fokozzuk. AKAR GURITHATJUK, M I N T A HORDÓT A z ajtó egyébként is horonnyal (falc­ cal) süllyeő a kaptártestbe, akár az épületajtók. Í g y a vándorlásnál &ti eset­ leges nagyobb nyomásnál, ha felfordul a szekér, v a g y ha leesik, nem hullik szét. amint azt a gyengén felszerelt kaptárak fedelével gyakran tapasztal­ hatjuk. Akinek kaptára a szekérről már le­ bukfencezett és a töltés oldalán gurult, vagy szekerével kátyúba fordult, kap­ tár darabokra való hullása nem isme­ retlen. Kaptáram összeállításánál gon­ doltam erre is. Rögzítése minden oldal­ ról szilárd, helyéből semmi ki nem moz­ dulhat, hm a kaptárt hordószerűen gu­ rítjuk is, amint azt egy vasúti átrakás alkalmával láttam. Különösen szilárd a fészekrész, ahol mindig legnagyobb a súly. Gondoljunk csak az; erős és átlós merevítő lécekre. A leírásból látható, hogy nem éppen a vastag deszkából készült kaptár a a

legszilárdabb, mint azt sokan gondol­ nák, hanem vékonyabb deszkából is elő­ állíthatjuk és biztonságos vándorlást nyújt. Kaptáram súlya deszkából 38 kg, gyékényből, még ennél is könnyebb. Tekintetbe kell venni, hogy kitűnően bélelt és hiánytalan felszerelésű kaptár­ ról van szó. Hasonló űrtartalmú, béle­ letlen, vagy csak zsaluzott kaptár súlya jóval nagyobb, 40—50 kg-ot nyom.

Hangsúlyozom, hogy béleletlen,, mert a zsaluzás és alatta néhány réteg újság­ papír még nem teszi igazi értelemben vett bélelt,, megfelelően hőtartó kap­ tárrá. E z csak az asztalos szempontjá­ ból nevezhető béleltnek, aki eladja, de a méneknek semmi hasznuk sincs be­ lőle. A béleltség 5 cm-es tömítésnél kezdődik, amint azt a szovjet kísérletek bebizonyították.

AZ OLDALCSATORNA CÉLJA ÉS JELENTŐSEGE Oldalcsatornás kaptárt 1938-ban lát­ tam először Csukonyi Mihály kis méhé­ szetében, ennek eredetijét később a szerzőjénél Mártonoson, néhai Csonlca István öreg méhésznél. A z elrendezés horderejét azonnal felfogtam és nyom­ ban több kaptárt készítettem némileg eltérő elrendezéssel, anélkül, hogy a lényegen változtattam volna. Később külföldi szaklapokban és árjegyzékek­ ben láttam hasonló elrendezést. A Ká­ roly-féle vonatos kaptárnál is lényegé­ ben ez a megoldás. A megoldást hasz­ nosítottam a Mátyás ,flwngári0 köpe­ nyes kaptár pitvaros elrendezésénél is. Az oldalcsatorna, mint védett kijáró, előnyeiről magyar nyelven tudtommal magam írtam legtöbbet. Igaz, nem sok eredménnyel, mert a benne rejlő sok :

NINCS Oldalcsatornás kaptáraimnál a rab­ lás ismeretlen. Sokszor éppen kísérlet céljából hagytam hosszabb ideig álanyás vagy éppen anyátlan és gyenge csalá­ dot, olyan időszakban, amikor a méhek kutatási ösztöne is nagy volt. M í g a nyilt kijáróval rendelkező kaptárakban a gyenge családok legtöbbször a rablás áldozatai lettek, addig az oldalcsator­ nás kaptáraknái ennek semmi jelét sem tapasztaltam. Csak egyszer fordult elő rablás, ami­ kor az egyik család ősszel, előzőleg anyát vesztve, a felette levővel egyesült és mézzel jól meghordott fészkét ott­ hagyta. Tehát teljesen védelem nélkül állt a kijáró. A bajt csak akkor vettem éssre, amikor már majdnem minden

előnyt csak kevesen ismerték fel, de még kevesebben alkalmazták újonnan készült kaptáraiknál. Magam már más elrendezésű kaptárt el sem tudok kép­ zelni, mert a vele szerzett tapasztala­ tok arra intenek, hogy a végletekig ki­ tartsak mellette. Sokan nem foghatják fel, hogy ez a kis elrendezés mennyire megjavítja a béleletlen kaptár hőtartását. Amelyik kaptár kijárója közvetlenül a szabadba vezet, hideg, legyen bár az akármilyen bélelt is. A nyilt kijáróba ugyanis! min­ den előmelegítés nélkül hatol be a külső hideg, friss levegő, amely a kaptár bel­ sejét meglehetősen lehűti. E z pedig fo kozottabb fogyasztással jár, mert a méneknek sokkal többet kéli fűteniök.

RABLÁS család oda járt lakmározni. A fészek­ ben már alig maradt néhány csepp méz. Közel 10 kg mézet hordtak el í g y a kaptárból. A szomszédos kaptárak csupa oldalcsatornásak voltak. Amikor tehát ezen kaptárnál a kijárót lezártam bizony a szomszédos kaptárakra vetet­ ték magukat a méhek. Bajtól tartottam. Ez azonban nem következett be, mert az oldalcsatornában a leggyengébb csa­ lád is' olyan sikeresen védekezett, hogy a rablók egyáltalán nem juthattak be. Hasonló a helyzet a halálfejű lepké­ vel is. A m í g a nyilt kijárós kaptárak­ ban gyakran találok leölt lepkevázat, addig az oldalcsatornásoknál a 10 évi velük való gyakorlati foglalatoskodásom aiatt, soha egyetlen egyet sem. Pedig

a halálfejes lepkék ellen szűkitőt nem alkalmaztam. M I K É N T L E H E T S É G E S EZ? Könnyű felelnünk: a betolakodót az órök már az oldalcsatornában fülön­ csípik. A belső kijárón a fészekbe már nem tud bejutni. A kezdeti haie zajára ugyanis a méhek tömegével jönnek ki a fészekből és itt még a halálfejes lep­ két is elintézik, azaz elűzik. A kijárónyílást pedig a méhek tömege annyira elzárja, hogy oda a támadó nem juthat be. Egyes estéken ilyen harcot számta­ lanszor néztem végig. Ha az oldalcsa­ toniának más haszna nem is volna, már csak ezért is érdemes alkalmazása. Aztán gondoljunk a különféle ragá­ lyos méhbetegségekre! Ezek főként rab­ lás utján terjednek. Ha mindenki oldal­ csatornás kaptárral máhészkedne, a fer­ tőzés lehetősége is a legkisebbre csök­ kenne. Ennél hatásosabb intézkedés alig képzelhető el. A z oldalcsatornás kap­ tárak jelentősége tehát méhegészségügyi szempontból is figyelemre méltó. E r r e ezúton hivom fel az illetékesek fi­ gyelmét. Viszont hiába van nekem ol­ dalcsatornás kaptáram; a rablástól ugyan mentesülve vagyok, de e^ nem akadályozza meg* méheimet abban, hogy ne menjenek máshova rabolni és í g y a ragályos betegséget éppen úgy haza­ hurcolhatják, mint a nyilt kijárós kap­ tárokban lakó családok.

\ a vitamindús h^tzs anyait ? Egyesületünk egyik tagja kísérletet > végzett, hogy a mézben miként lehetne \ eltartani a nyers gyümölcsöt. A főzés ( következtében ugyanis a gyümölcs cli veszíti vitamintartalmát. Miután ma , az orvosi tudomány a vitamintartalmú \ és vitamindús nyers gyümölcsök f o ( gyasztását ajánlja, úgy az egészséges, f mint a beteg -embernek igen fontos, ) hogy a gyümölcsöt főzés nélkül tudjuk \ eltartani télire. ( E g y méhész mézben tette el a nyári ( és őszj gyümölcsöket és karácsony , után vette ki a mézből. A gyümölcs ) teljes épségben megmaradt és élvezhető ( volt. ( A k i a mézet nem szereti, az lemos/ hatja róla és a rátapadt mézből kitűnő ) mézeeetet készíthet, amelynek zaV mata felülmúlja a legjobb g y á r i mes< térséges úton előállított eceteket is. i í g y tehát a mézben való gyümölcs kon\ zerválásának kettős haszna van: 1. v i v tamindús gyümölcsöt ad a háznak jés í 2. elsőrendű mézecetet. Azonkívül a f gyümölcs eltevésével nincs semmi fá) radtság és gond. \ Ajánljuk, hogy minél többen próbál( ják meg a gyümölcs eltartását ilyen ( módon és ismertessék lapunkban. K

A LEGVÉDETTEBB KIJÁRASNYÍLAS A z oldalcsatornás kaptár a legvédet­ tebb kijárónyílás még akkor is, ha az nincs lecsukva. Magába a fészekbe a szél, a hó nem vághat be: küszöbdesz­ kája alatt vagy fölött nagyszerű helye van az etető-itató vályúnak, amely mint kaptár, tartozék, minden időben, minden alkalommal a vándortanyán is, készen áll, nem kell külön raktározni, előkészí­ teni, kiszedni és berakni. Mint ilyen, kap­ tárbontás, a család háborgatása nélkül tölthető és a fogyasztás ellenőrizhető. Olyan elhelyezésben van, ahol a méhek könnyen elérhetik, mert a léputcák irá­ nyára van beállítva.

NYÁRON

IS

ITASSUNK

Haladó méheszkedés etetés-itatás nél­ kül el sem képzelhető. E z nemcsak a tavaszi etetés-itatásra vagy az őszi éle­ lempótlásra értendő, hanem, a nyári hő­ ségben való belső itatásnál is nagy fontosságú. A k i nyáron még nem itatta a méheit, nem tudja, hogy ez milyen előnnyel jár. E g y népesi család, forró napokon, félliternyi vizet is elhord a vá­ lyúból. Mennyi kirepüléstől mentesíti ez a méheket és mennyi veszélytől! Ta­ lán mondanom sem kell, hogy nyáron is nagyon sok méh veszti életét víz-

hordás alkalmával, mert itató felállí­ tása esetén is nagyobb százaléka más­ hova jár vízért. Sokan arra sem gon­ dolnak, hogy nyári hőségben a kaptár, vályújában elhelyezett víz mennyire elősegíti a kaptár levegőjének hűtését azzal, hogy a kellő mennyiségű víz min­ dig rendelkezésére áll. A z oldalcsatornás elrendezés .önkén­ telenül is rávezeti a méhészt a méhek Zord időben való lezárására. Ennek elő­ nyei, különöser. a koratavaszi szeszélyes időjárás alatt, a serkentő etetéssel ér­ nek föl. Ezzel az egyszerű fogással rajnyi kijáró méh menthető meg az idő előtt való elpusztulástól. A kijáró télen való lezárására az oldalcsatornás elrendezés kiválóan alkal­ mas. Nem kell különös előkészítés vagyutána visszarendezés, mert a kijáró kü­ szöbdeszkájának egyszerű felcsukása vagy kinyitása utáií e művelettel végez­ tünk is. Micsoda nyugalommal, mily nagyszerű hőgazdálkodással ússza meg a család így a nálunk tapasztalható leg­ zordabb télszakot is. Sötétített levegőzés mellett kívülről semmi sem hábor­ gatja, még csak cinke sem száll a kap­ tárra, holott a nyílt kijárós kaptárak­ nái valóságos hadjáratot folytat a méh­ családok ellen. Sokan föl sem fogják, hogy ez a háborgatás mennyi mézébe és méhébe kerül a telelő családnak.

ZÁRT

TELELTETÉS

A zárt helyiségben (pincében, verem­ ben) való feleltetés a gyakorlatban köz­ ismert'. Előnyeit fölismerve, sokan reá­ tértek. Mi más ez, mint a megfelelően bélelt, j ó meleg kaptár szükségességé­ nek és a méhes nyújtotta előnyöknek legteljesebb elismerése. Ugyanakkor a .szabadban felállítható, felülről kezelhe­ tő kaptárak hívei éppen a méhes (a pavillon) szükségességét vitatják, bár a valóságban alkalmazzák. A zárt he­ lyiség, a pince, a verem, külön költ­ séggel fölépített helyiség, akárcsak a méhes v a g y pavillon. Ha ezek a helyi­ ségek nem is kimondottan a méhek teleltetése céljára épültek, de a méhek számára éppen akkor vesszük igénybe, amikor más egyebek számára kellene hely. Ha tehát ide méheket helyezünk, ezáltal mindig más dolgot szorítunk ki abból a, helyiségből. Ha pedig külön erre a célra építünk helyiséget, ez me­ gint nem más, mint a zárt méhes he­ lyettesítése. Vitatom, hogy az ilyen he­ lyiségben a téli fogyasztás kevesebb én a kaptárak védettsége jobban biztosí­ tott volna, mint a zárt méhesben. Sok éven át szerzett tapasztalatom és szá­ mos más helyen való mérlegelési ada­ tok összehasonlítása semmi különbsé­ get sem mutat a kettő között. Hátrányt azonban annál többet.

ELKERÜLJÜK A HURCOLKODÁST Elsősorban a hidegek beálltával a méhek fölösleges zavarásával — sok­ szor nagyon kellemetlen körülmények között •— a kaptárakat be kell hordani a telelő helyiségbe. Gyakran megtörté­ nik, hogy a tél közepén megint csak ki kell hordatű őket, hogy egy később bekövetkezendő zord idő intelmére a műveletet, vagyis a méhek zavarását jelentő felesleges munkát megismétel­ jük. Más ajánlott eljárás — sokan alkal­ mazzák — az, hogy a kaptárakat össze­ rakják, közeiket melegtartó anyaggal tömik ki és tetőt alkalmaznak rájuk. Ez azonban csak addig tarthat, amíg a tevékeny élet, a tavaszi kirepülés és

a családok kezelése be nem következik. Tehát ez sem megoldás. AZ összes említett módozatok egyike Bem mutatkozik alkalmasnak a kora tavaszi időszakban. Némely tavaszunk zordabb, szeszélyesebb a télieknél, fis éppen ilyenkor maradnak a szabadban álló kaplárak a legvédtelenebbül, min­ den oldalról kitéve a hőveszteségnek. Ilyen esetekben természetesen a sza­ badban álló kaptáraikban nagy a fo­ gyasztás és nagyon is vontatott a csa­ ládnak éppen ilyenkor annyira szüksé­ ges fejlődése, senki sem tagadhatja ezt. Mennyivel kedvezőbb ilyenkor is a pa­ villon, vagy zárt méhes, még nyílt ki­ járó es-etén is. A k k o r miért ne volna j ó

a méhek helyzete az oldalesatornás és általam bemutatott katárban? Az Ipolyságról írta néhány év előtt Smerling Lajos gyógyszerész-méhész, hogy az egyik öreg méhész zártméhes­ ben álló méhcsaládjaival bámulatosan jc tavaszi fejlődést ért el, amikor az ő úgynevezett modern, tehát a szabadban álló kaptáraiban a családok fejlődése lemaradt és gyenge családokkal indul­ tak az akácra. E z a tapasztalat pedig, azt lehet mondani, általános. A z 1947—48-as télen egyik méhész­ társam, akit meglátogattam, m o n d t i : „Minek nekem a pavillonrendszerű kap­ tár, amikor én amúgy is zárt helyiség­ ben teleltetek?" Méhei azonban a sza­ badban álltak, majdnem egész január­ ban repültek, tehát a zárt helyiség használatlan volt. A méhek már január elején, imitt-amott csipetnyi virágport is találtak, a fiasítás megindult és vi­ zet hordtak be. De nemcsak ez történt, hanem az enyhe télutón a méhek min­ denféle hordási lehetőséget kutatva, messzebbre is elszálltak és hogy ezek közül sok odaveszett, azt talán minden­ ki elhiszi. Emellett raboltak is, anyát­ lan családot fosztottak ki. F E L E FOGYASZTÁS Minek ez a fölöisleges repülés, amely bizonyára általános volt az említett té­ len. Erre a tevékeny életre jött a feb­ ruári hideg időjárás. Gondoljunk csak az ilyen családok fogyasztására, ami­ kor a legtöbb méhész csak feletetés árán tudja — éspedig szűkösen — a méhei téli élelmét biztosítani. A z oldalcsatornás és a pavillonban álló kaptáraimnál és a hasonló elvek szerint kiképzett, szabadban álló köpe­ nyes kaptáraimnál mindezek nem for­ dulnak elő, mert felcsukó kijáró mel­ lett sötétített levegőzésban nyugodtan telelnek, a kitűnően bélelt kaptárban az időjárás külső változását nem , érzik meg, akkor sem, ha kissé melegek na­ pok lennének. Legfeljebb a kaptárban jobban szétterülnek ési ha a téli gomolyt meg is bontják, nem repülnek és nincs ami a tevékeny élet megindulá­ sára ösztönözné őket. E g y ilyen kap­ 1

tár (mérlegre helyezve) dec. 1-től már­ cius l - i g mindössze 1,90 kg-ot fogyasz­ tott. Hasonlóan csekély volt a többi ha. sonló kaptárban telelő családok f o ­ gyasztása is. A nyilt kijárós, szabadban álló kap­ táraimban azonban 4—5 kg. volt ugyan­ ezen idő alatt a fogyasztás és természe­ tesen a fiasítás is éppen úgy megindult, mint más méhészetben. Ez a nagy fo­ gyasztási különbözet minden méhészt gondolkodásra késztet, hiszen fölösle­ ges veszteségről van szó. E z a külöiböZet csak egyetlen méhészetben is na­ gyon sokra rug, hát még országos öszszegezésben! A z 1946—47-es zord télen pedig szintén csekély 2—3 kg-os fo­ gyasztásul élték át a telet a jó hőtechnikával ellátott és helyes téli elren­ dezéssel, tehát pavillonban álló család­ jaim. E z a különbség azután minden télen egyformán mutatkozik Nem túl­ zott tehát az a megállapítás, hogy egyegy télen hatalmas érték megy veszen­ dőbe a méh családok felesleges túlfo­ gyasztása révén. HÁROMSZOROS ELŐMELEGÍTÉS Nézzük azonban a zárt telelést ná­ lam és az ismertetett kaptáraimnál. A kaptár egyszerű nádtetős pavülonban áil. A z oldalait, ahol kaptárak nem áll­ nak, nádsövényből fontam és sárral ta­ pasztottam be. A kaptárak közeit szal­ mával tömtem ki, tehát a méhes zárt. Nagyobb hidegben aZ elejét is kukorica­ szárral tapasztottam be. A kijárót fel­ csukva tartom. A kaptár hátsó oldalán levő alsó fczellőrést pedig nyitva ha­ gyom. Tehát a levegőzés a méhes bel­ sejéből történik, ami már előmelegítés­ nek számít. Innen a kaptártestbe hatol a levegő, ahol jnég enyhébb, ha ez a második előmelegítéshez érkezik el. Mi melegíti a kaptártestbe hatoló friss levegőt? Nem más, mint a kijárón kitóduló belső elhasznált meleg levegő. Maga az oldal csatorna azt a szerepet tölti be, mint az emberi lakások előszo­ bája. A kaptártestet pedig vehetjük vé­ dett tornácnak. Csak természetes és í g y adódhatott, hogy a —30 C° fokot meg­ közelítő hidegben a kaptárban sehol

lyezett, mert az ablak ,,izzadt". Való­ ban izzadt a rossz hőtechnikájú kap­ tárban. Páralecsapódás, lucsok. penész képződik itt a hátsó kereteken, oldal­ falakon és ez a kaptárt is időelőtt tönk­ re teszi. Kaptáraimnál nem fogad sohasem ilyen kép, sem télen, sem tavasszal. Ugyan miért nem „izzad" benn a szo­ bában a falakon függő képek üvege? A j ó hőtechnikájú kaptár belső leve­ gője sem nedves, az; ablak mögötti j ó takarás pedig olyan hőállapotot te­ remt, amüyent a szoba falán függő ké­ pek esete mutat: az ablaküveg a külső hidegebb hőmérséklettel érintkezik éle­ sen és í g y még párás levegőjű kaptár­ ABLAK A KAPTÁRBAN ban sincs lecsapódás, akárcsak a vasA hátsókezelésű kaptáraknái ez már tagfalú konyhában :sem, ahol fczintén nagyon régi kellék. Miután pedig régi sok a gőz. ' és a régi kaptáraknái használatos, a A z ablak kaptárbontás nélkül átte­ modern irányzat ezt kidobta. Helyébe kinthetővé teszi a kaptárt, amint azt rostaszövetes rámát, szalmavánkost he-a kaptár leírásánál már említettem.

egy szemernyi zuzmarásodás sem volt, ami a más kiképzésű kaptáraknái bi­ zony majdnem a méhesomót határolta. Erről mindenki meggyőzőhetett, ha ilyen hidegben kaptárt bontott. A helyes megoldású zárt teleltetés tehát az, amit előbb leírtam. így a kap­ tárak is legvédettebbeh a család nyu­ galmával együtt. Tehát védett helyzet­ ben vannak egész tavaszon át, amíg csak valamely legelőre nem vándorol­ nak. De mint egymásmellé és egymás fölé rakható kaptárak, a vándortanyán is védett elhelyezésben állnak, anélkül, hogy a kezelésben gátolva volnának.

1

a

AZ ÉPÍTŐ KERET SZOVJET TALÁLMÁNY Ennek fontosságával, céljával és al­ kalmazási módjával nálunk csak nagyon kevés méhész van tisztában, holott a Szovjetunióban széltében használják, í g y a kaptártervezők legtöbbje sem veszi figyelembe. Az építő keret alkal. mazása pedig óriási haladást jelent. Mi az építő keret? N e m más, mint közvetlenül a fészek mellé v a g y mögé helyezett rendes keret, mely lépkezdéssel ellátva a méhek építő ösztönének le­ vezetésére szolgál. Alkalmazásával több viaszt nyerhetünk. Éspedig rendesen azt a viaszt kapjuk, amelynek előállítására nem fogyasztanak külön a méhek, mert abból az; élelemfeleslegből termelik, amit a dajkaméhek a fiasítás táplálása közben szervezetükben elraktároztak. Mint ismeretes, a dajkálás útján a viasz­ termelő mirigyük működésbe jön és az előbbi élelemfelesleget viasz alakjában adják le, ha közben még áll a hordás, még ha lassú is eZ. Sőt éppen a lassú hordás (akác utáni időszak), a család túlnépesedésének idején. Ha ilyenkor az említett, dajkamunkát végzett méhek viasztermeléssel építkezés alakjában

nem foglalkozhatnak, sokkal gyorsab­ ban áll be a rajzás. Az építtetés tehát egyben rajzásgátló eszköz is. M I N T A JŐ B A R O M É T E R A z építtető keret nevezhető a család belállapota baroméierének is, mert a keretre való egyszerű rátekintésből megállapítható, hogy milyen művelet szükséges a családnál: bontsunk-e kap­ tárt, v a g y ne, szükséges-e beavatkozás, vagy n e m A z építő keretet ablakos kaptárnál, bontás nélkül láthatjuk. A felső kezelésű kaptáraknái, a fekvők­ nél v a g y a rakodóknál ez a keret ki­ emelésével, tehát a család háborgatásá­ val, munkabeosztásának megzavarásárval jár. Rakodó kaptárnál a legnehe­ zebb, mert a mézteret i s j t e l l emelnünk. A l i g 60 családos méhészetben szakad le az ember dereka, még ha segítséget is hívunk. 9

1

Ha a család munkás3ejtes lépet épít, ez azt jelenti, hogy ott semmiféle be­ avatkozásra nincs szükség. Esetleg í g y adja tudtunkra, hogy műlép is adható

be, mert ily esetben azt is építés alá veszik. Ha az építő kereten nem építe­ nek, elhibázott és felesleges dolog a műlép beadása, mert azt amúgy sem épí­ tik, de elérhetjük, hogy a beadott műlépett a drótozás körül szépen lerágják. Ha a család az építő kereten nem épít, az egyben hordástalan időnek is a jele, noha a méhek serényen röpködnek. Ha herelépet épít, ismét műlép is adható be, de ez már azt jelenti, hogy az anyaváításhoz, a rajzáshoz készülődik. E z a rajzási készülődés legkezdetlegesebb állapota. Különösebb veszély még nincs. A R A J Z Á S MEG G Á T L Á S A Ha a gyorsan épülő és nagyobb ter­ jedelmű heresejtes építményt az anya egyben serényen petézi Is, akkor itt van az ideje, hogy rajzásgátló műveletet vé­ gezzünk. Ez pedig abból áll, hogy a fé­ szekből, a család népessége szerint, 1—3 fiaslépet néppel együtt elveszünk és he­ lyébe műlépes keretet teszünk. A z elvett fiaslépekkel kölyökcsaládokat alkotunk, erősítünk, v a g y műrajt készítünk. Í g y néhány családtól is már szép erős műrajt készíthetünk. A csa­ lád rajzását tehát nem várjuk be, ha. nem azt megelőzve a rajzási láz káros állapotát időelőtt meggátoljuk és leve­ zetjük. És pedig nem erőszakos műve­ let által, hanem olyannal, mely a mé­ hek élettanához simul. A z elvett fiaskeretekkel ugyanis azt a lázadó népet vesszük el, amely kikelése után feles­ leges és tétlenségre ítélt nép lenne a családban. A z anya által bapetézett he­ resejtet pedig kivágjuk. Ezt a művele­ tet minden alkalommal elvégezzük, ahányszor csak a leírt kép az! építtető kereten mutatkozik. A törzscsaládot csak í g y lehet állandó népesen és mun­ kaszorgalomban megtartani. Ezzel a kezelési módszerrel a rajzást is időre elvégezzük. Mire más' állomány­ ban a rajzás beállana, már készen va­ gyunk vele. Ha a műrajokat kész anyákkal ellátjuk, akkor egyes években hihetetlen arányú szaporulatra tehetünk Szert. A rajzás más muflon való erősza­ kos megakadályozása nem gazdaságos. Vontatott hordái, idején, júniusban, jú­

liusban, inkább húsra dolgozik a csa­ lád, mert a szaporodási ösztön uralja. Ez az időszak, amikor az anya petefész­ két az ismertetett kezelési módszerrel a lehető legtökéletesebben kiaknázhat­ juk. A z így kezelt családok egyben sok­ kal jobban mézelnek is, mint az erő­ szakos beavatkozásokkal kezeltek. A z építő keret alkalmazása tehát mindenképpen gazdaságos. A méhek természetéhez alkalmazkodik, másrészt az ablakos elrendezés segítségével az építő, keretet minden időben a legegy­ szerűbben áttekinthetjük és a legkönynyebben kezelhetjük. Ezért rendszerint az olyan kaptár szolgálja igazában a haladás és racionális méhészkedés cél­ ját, amelynél ezl a lehetőség adva van: kiaknázhatjuk vele amit Taranov, Muzalevszkij és a többi nagy szovjet mé­ hészektől tanultunk. MIÉRT EGYGSALADOS

RENDSZER?

Három és fél évtizeden át minden is­ mert kezelési módozatot, fogást, í g y a két és többcsaládos rendszert is egy­ mással párhuzamosan kipróbáltam. Ta­ pasztalataim rávezettek arra, hogy a nagyvonalú és gazdaságos méhészet alapja csak az egycsaládos rendszer le­ het. Emellett eZ simul a méhek termé­ szetéhez is a legjobban. Minden más pe­ pecselést, a keretekkel való kártyázást, a méhcsalád folytonos háborgatását, állandó talányok elé való állítását csak műkedvelő szórakozásnak tartom. Maga a napjainkban egyesek által annyira szorgalmazott és nálunk általánosan alkalmazott kétcsaládos rendszer sem má3. Alkalmazásénál semmiként (Sem ér­ vényedül a: „több anya — több pete; több pete = több méh" elve, mert ép­ pen abban az időben kell több anyát tartani, amikor petézésének kihaszná­ lása a legdrágább mulatság: a téli és koratavaszi időszakban. Igazi és gazdaságos többcsaládos rendszer az, hogyha ehhez a természet­ adta feltételek is biztosítva vannak. Ez az időszak pedig nálunk az akác­ utáni időszak, amelyeket nevezzünk

rajzási időszakrak. Ha ez aZ időszak kedvező, csak akkor gazdaságos a két­ vagy többcsaládos rendszer, mely nem más, mint a szaporulat nyárvégi egye­ sítése és pedig tekintet nélkül a hor­ dási viszonyokra. A nálunk alkalmazott kétcsaládos rendszer még aZ egyhordású vidéken. — vagyis ahol az akác adja a főhordást, — sem oldható meg. A hordás töké­ letes kiaknázásához a kelíő népességű és a gyűjtési szorgalma tetőfokán álló

méhcsalád szükséges. Egyben ez a leg­ gazdaságosabb. A z anya petézéoének korljátozása az akác alatt, vagyis az adott méhegyedek gyűjtésre való irá­ nyítása célszerű és hasznos, de csak erőszakos és túlzásba vitt beavatkozás nélkül. Ez pedig nem más, mint a kor­ látozott fészek, amely kaptáramnál, da sok hasonló elrendezésű kaptárnál is, önmagától adódik. A már meglévő fia­ sítás és a fészekbe hordott nektár ön­ működően korlátoz.

MIÉRT HASZNÁLOK 40X 30-AS BELMÉRETÜ FESZEKKERETET? Semmiként sem aZért, mintha ez vol­ na a „legjobb" fészekkeret méret, vagy jobbnak tartanám a kaptár leírása című fejezetben említett Dadant-félék, N B , Balogh stb. méreteket .megközelítő és a gyakorlatban is jónak bizonyult fészek­

kereteknél. Egyszerűen azért haszná­ lom eZt, mert a régebbi oldal csatornás kaptáraim, mint ki3keretesrSl átalakí­ tott kaptárak, ezt a keretméretet ad­ ták. Ez a méret nálunk egyébként el­ terjedt (Marosvásárhely vidékén is.

4

Tamaskó.féle „Egyetemes' -vándorkaptár egymásra rakva akáclegelőn. A két kap­ tár között lakik a méhész. Az egész percek alatt szétszedhető és ugyanolyan — könnyen összeállítható. — Szerk.) és a gyakorlatban elégedett na­ gyok vele. A 42X32,5 cm. külméretű keretből 9—10 keretre méretezett fé­ szek egyformán biztosítja a j ó telelést és a gyors tavaszi fejlődést, különösen a leírt kitűnő hőtechnikájú kaptáramban. Egyébként pedig az ilyen méret

keretei között az anya petéző képessége a legnagyobb fokig kiaknázható. Ér­ tem ezt az őszi és tavaszi teljesítmé­ nyére. Ezon a méreten ősszel ugyan­ olyan népesen viszi a családot a télnek, mint az esetleges nagyobb méreten, mert a fiasítás nyárvége felé és ősszel

raökkenő irányzatot mutat. Ugyanez a félkeretes megoldást egészen más nyo­ helyzet az akácig való koratavaszi f e j - mós ok szorgalmazta. A z egyforma keretes rakodó kap tá­ ló'désnél. A z anya legnagyobb napi ^ tel­ jesítménye szintén nem haladja túl a rakkal az amerikai Langstrots ajándé­ kozott meg bennünket s innen terjedt fenti mérettel ellátott 9—10 keretes tovább az eredeti kereteket megközelítő fészek határait. Mindezeket a sok éven át való különféle méretekkel szerzett méretekkel. Í g y vette át Zander' is némi méretmódosítással, Zander nyomán pedig összehasonlító tapasztalataim alapján főleg Közép-Európában terjedt el. Azon­ állíthatom. A z akácutáni melegebb év­ ban a fészekben sok helyen kicsinynek szakban pedig maga a keretméret már alig jelent valamit és ha az anyának é3 nem megfelelőnek bizonyult. Ekkor teret engednek, a kisebb méreteken is jöttek az úgynevezett „megalkuvó'S kis­ azt a teljestíményt nyújtja, mint a na­ sé megmagasított keretek: a „Magor'% mindannyi pontosan a Gergyobb méreteken és pedig azért, mert ,flunor" a fészek melegtermelése, melegentartá­ stung.féle lefektetett 40 X 25-ös beimésa a család számára már nem probléma. retű keretekkel. Némelyek ezt is emel­ Kaptáramban az általánosan megköve­ ték v a g y hosszabbították néhány cmrel. Azonban a célt í g y sem érték el, telt nagy és tömött mézkoszorú sem mert a fiók még nehezebb lett, a fészek­ szükséges, amint az a rosszabb hőtech­ keret pedig még mindig nem egészen nikájú kaptárak esetében másként nem is lehet, mert mind a téli, mind a ta­ megfelelő a mi viszonyainkhoz, sem a vaszi fűtési fogyasztás jóval kevesebb. j ó telelés, sem a koratavaszi fejlődés A z e m l t í e t t méretet tehát jónak és min­ szempontjából. Hogy melyek a mi vi­ den tekintetben gazdaságosnak tartom. szonyaink között a legideálisabb és leg­ megfelelőbb fészekkeretek, azt a leírá­ som elején elmondottam. Aki az említett MIÉRT F É L K E R E T E S MÉZTÉR? keretméretek valamelyikével is dolgozik és mint méztéri keretnek is használja, Kaptáramat nézegetve, látogatóim jól tudja, hogy pergetésnél mennyi szép legtöbbje a méztéri félkereteken akad lépet tönkretesz a hozzá nem értő ke­ meg. A z t kérdezik: miért nem lehetne zelő és még a hozzáértőnek is nagy elő­ a méztérben is egyforma, vagyis a vigyázattal kell eljárni, hogy a fiata­ fé3zekkereteket használni? Már maga labb épíbményű keretet sértetlen álla­ a kérdés is elárulja az egyforma kere­ potban vegye ki a pergetőből. Az ala­ tek közé rögződött megszokást és e csony félkeretnél ez nem fordul elő, ez korlátok között mozgó méhész-képzele­ könnyen kezelhető és gyakorlatlan se­ tet. A z ilyen méhészek magát az alko­ géderőre is bátran rábízható. tandó újabb kaptárt is mindig csak egyforma méretű keretekkel tudják el­ képzelni. Csak mellékesen említem meg, hogy két fiókba pontosan beleillik a fé­ KIKÜSZÖBÖLJÜK A Z A N V A R A C S O T szekkeret is, ha valaki ragaszkodik hoz­ zá, hát készítheti a kaptárt egyfiókosra Egész keretek alkalmazásánál nem is egész keretekkel. A z üres fiók í g y is mindig kapunk teli mézeskereteket a csak fele olyan nehéz, mint a szokásos méztérből, a keretek csereberélésével egészkeretes méztéri fiók. Azonban sok virágporos keret jút a méztérbe, ez tessék ezt a fiókot tele mézeskerertekpedig a méz minőségét rontja. A méz­ kel emelgetni! tér fölhelyezése esetén túlzott mérték6en bővítetjük a lakást. Ilyen esetben a A z illető méhésznek miindjárt eszébe család nagyon szereti a tészkét fölfelé jutna a már említett bukómézteres kap­ vinni és rács alkalmazása szükséges. tár és nyomban módosításon törné a 1

:

fejét. De ha valak nek a fizikai ereje bírja is az egészkeretes fiókok emelgetését, ez még nem elfogadható érv. A 97 i

Az anyarácsról tudjuk, hogy akkor in felesleges eszköz a káplárnál — és a méhek természetéhez se alkalmazkodik —

ha szőrőzetüket nem is koptatja. Az úgynevezett fészekátiakasztási müvelet­ tel semmi más előnyt nem érhetünk el, minthogy az anyát a fészektől elzárjuk. Mint rajzás hátráltató módszer nagyon is mellékes kérdés, ellenben túizott hús­ nevelésre sarkaljuk általa a családot éppen akkor, amikor 'talán ellenkezőleg a korlátozásnak volna helye. Tehát nem is eredményes méztermetlési fogás. A z egyforma keretes rakodó kaptár e miatt inkább enyhébb éghajlatok alá, vagy pl. olyan vidékre való, ahol ki­ sebb kereten is elegendő ideje van a családnak a főhordásig való megnépesedésre, tehát mint kisebb méret, ki­ sebb család áítelelése esetén is eredmé­ nyes a fősordáa kihasználása. Az egész keretes fiók legfőbb hátrá­ nya, hogy pergetésaél is egyes kerettel van dolgunk. Nagyobbszabású méhé­ szetben semmiként sem gazdaságos. A félkeretes méztéri fiókkal ellenben nem egyes keretet kezelünk, hanem a fiókok­ kal sommásan dolgozunk. Ez a legna­ gyobb előnye a félkeretnek, amiről bő­ vebben majd a pergetés című fejezetben. MIÉRT H I Z L A L T KERET? A félmagas keret csak a méztérbe való, viszont az egész keret rakodó kap­ táraknái csak a fészekbe és nem a méz­ térbe. A kétféle méret tehát a rakodó kaptáraknái nem akadályozza a keze­ lést. Ha a fészekből a lép kiöregedett, azt kétfelé vágva, úgyszólván örökös A bábinekből származó festékanyagot keretként a méztérben használhatjuk, hacsak a molyokkal meg nem etetjük, rövid idő, néhány pergetés után kiadja magából és a továbbiakban már éppen oiyan méz termelhető vele, mint a szűzlépes méztéri keretekkel. A z alacsony félkeretek kihizlalása hordás esetén nem nediéz. A lépek megvastagodása folytán kevesebb léppel van dolgunk a méztérben, de a méhek természetéhez idomul. Kaptáramnál a méztérben így minden családnál három egész lépes keret, tehát ugyanannyi műlép taka­ rítható meg. A kívánatos kezelési mód­ szerrel gyors ütemben sok tartalék

méztéri lépkészlethez juthatunk. Ee ^pedg a termelésnél nagyfontosságú éa gazdaságos. A PJERGETÉS A külföldi eredetű rakodókaptárt át­ vettük ugyan, de nem vettük át vele a kezelési módszert is. A Szovjetunió nagy kolhóz-méhészeteiben és az ame­ rikai iparosított méhészetekben is a mézeskereteket nem egyenként szedik el, hanem a méhek seprése nélkül az egész mézeefiókot egyszerre^ A mé4tér és a fészek közé szcktetőt illeszte­ nek s í g y a méheköt a méztérből a fé­ szekbe- szöktetik. A méztér méh nélkül leemelhető s ha esetleg kevés méh ma­ radna benne, füsttel, de a keretek egyen­ kénti kiemelgetése nélkül űznek el, v a g y onnan tollal könnyen kisepernék. A levett méztér helyébe nyomban másik üresét tesznek s í g y szállóigévé vált a következő mondás: fiókot le, saroglyára vele, Másikat a helyébe és továíb előre" A kaptáramnál alkalmazott szökt&tővel ezt a célt is megoldottam. Perge­ tés idején, mielőtt a tels méztéri fiókot levenném, előtte való este az oldalcsatoma fölé helyezem a szöktetőt. A fió­ kot leemelem és a fedődeszkát a fészek­ re, v a g y ha két méztéri fiók van s csak egyiket akarom kipergetni, akkor ez alá helyezem, a méztéri fiókot pedig a fedődeszkára, olyként, hogy jobbol­ dalra az oldalcsatorna fölé legyen el­ tolva. A méztérben levő méhek azon­ nal megérzik, hogy á" fészektől elsza­ kadtak s iparkodnak oda visszajutni. A soklyukú szöktetőn ez meglehetősen gyorsan megy, de visszajönni nem tud­ nak s í g y másnapra a méztér üres. Kaptáramnál ez jobb megoldás, mint más szöktető vei. Ha tovább is tart a hordás, akkor a kipergetett mézéri fió­ kot teszünk a levett helyébe; ha nincs, akkor éppen úgy a fedődeszka fölé he­ lyezem, amint azt a pergetés előtti fiók­ kal csináltam. Ezúttal azonban a szök­ tető már nincs fönt. Vontatott hordás­ nál, v a g y éppen hordástalan időben e g y fiók mindig elegendő a fészek fölött. A

másik fiók pedig a fenti helyzetben tőle elzárva, a fedődeszka fölött marad, amit a méhek az oldalcsatornából nyom­ ban ellepnek és a tenyész idő alatt meg­ őrzik a molyoktól. E helyen említem meg, hogy a betelelés előtt, tehát ősszel, ha a fiókban darab mézeskeretek volná­ nak, amelyeket nem érdemes pergetni, vagy éppen a fészek mézkészlete kevés volna, akkor a méztéri fiókot a fen'ti eljárással intézve, a méztérb n levő mézet a méhek gyorsan lehordják a fé­ szekbe. c

A méztér kiürítésének gyorsabb mód­ ja a karbolos eljárás, ami a legutóbbi években rohamosan terjed. Hűvös idő­

ben azonban a karból kevésbbé hatásos. Több méh marad a mézkamrában. En­ nél a kaptárnál viszont a ki járón k i t ó ­ duló fészek melegebb sőmérséklete a kaptártestben érvényesül és í g y hidegebb időben is hatásosabb a karbolos kezelés. Hogy milyen nagy jelentőségű a fel­ sorolt pergetési módok valamelyike a kevés idővel rendelkező méhész számá­ ra, vagy mondjuk hordástalan időben, azt úgy hiszem felesleges nyomatékosab­ ban hangsúlyoznom. Elegendő, ha rá­ gondolunk az eddigi pergetéseinkre és össze hasonlítani a leírtakkal. Mennyi vesződségtől menekülünk meg s j ó hor­ dás esetén csak úgy ömlik a méz a sok mézkamrából.

A MÁSODIK AKACVIKAGZAS KIHASZNÁLÁSA A második akácvirágzás kihasználása Magyarországon ma már eléggé elter­ jedt, de nálunk is lehetséges, mert elég vidéket találunk, ahol előbb v a g y ké­ sőbben kezd virágzani az akác. Nagyban akadályozta azonban ezt a kaptár! Hiszen a s ker sokszor csak egy-két napon múlik. A z eddig ismert kaptárainknál — különösen nagyobb ál­ lománynál — a vándorlás gycrs előké­ születe bizony nem kis gondot jelentett és bizony meglehetősen igénybe vette a méhész fizikumát is. Kaptáramnál ez ma már nem olyan nagy kérdés, mert az előkészület csak másodpercek kér­ dése. A meglevő kaptára nkat bár gyorsan előkészíthetjük a vándorlásra, de továb­ bi feladat marad a gyors pergetés. Hi­ szen a tele mézeskeretekkel nem vándo­ rolhatunk. Eltekintve a kaptárak nagy súlyától, az új hordási lehetőség számá­ ra is üres teret kell biztosítnunk. Na­ gyobb mennyiség kipergetése pedig nem megy olyan gyorsan, amint az ilyen esetben kívánatos volna és e miatt napokat késhet a méhész. Ismétlem na. pokat, mert méhészünk egyenként keze­ lik a kereteket, egyenként söprik le róla a méheket. Ez bizony lassú munka még megfelelő segéderővel is. De gondoljunk az ilyen egésznapos pergétésre. A fekvő v a g y rakodó vándorkaptárainknál bi­ :

;

276

zony belegörnyed a mésész háta a mun­ kába. Fekvőknél a sok hajolgatás, rako­ dóknál az emelgetés olyan nehéz, mint az egésznapi kubikolás. Egyiket is, má­ sikat is gyakorlatban kipróbáltam. Mennyivel könnyebb, gyorsabb ez kap­ táramnál, amint azt a pergetés fejeze­ temben leírtam. A karbolos borító hasz­ nálata ilyenkor felbecsülhetetlen előnyt jelenthet a második akác kihasználásá­ ra törekvő méhésznek, hiszen a fiókok ilyen módon való kiszedése százas állo­ mánynál is csak órák kérdése. Még csak a pergetést sem kell neki elvégezni, mert ha elegendő tartalékléppel fölsze­ relt fiókkal rendelkezik, az egyszerű csere után az állománnyal már útnak is indulhat. A visszahagyott mézeskerete­ két a családtag vagy más kipergetheti és ha a szükség úgy kívánja, több fió­ kot összekötve, utána küldheti. A z ilyen egyszerű fiókcsere rakodó vándorkaptárainknál lehetetlen, mégha félkeretes fiókokról is van szó, mert a rakodó kaptárainknál használatos kap­ csoló szerkezetek ezt a müveletet nem engedik meg. Nálunk a vándorkaptár fiókjai szorosan kötve vannak az alsó fészektesthez. Ha a fiókot más kaptár­ ra helyezzük, az már ott nem üleszkedik az alsó testre fölszerelt kapcsoló szerkezethez. Rakodó vándorkaptáraink­ nál ez pedig óriási hátrány.

Ha már itt tartok fölemiíiek még egy pergetési lehetőséget. Vándormé­ hészeink állománya sokszor csak olyan távolságra van a lakástól, amit pergetés idején kocsival rövid idő alatt megjárhaít. Eddig általánosan a pergetéshez mindent szekérre rakott és elindult a kannákkal, pergetővel, családostól, mindenestől. A fogat egésznapra le volt kötve. A pergetés sokszor a leglehetet­ lenebb alkalmi helyiségben történt, hiá­ nyos felszereléssel és munkagyorsító akadályokkal. Mennyivel könnyebben elvégezhetjük ezt odahaza, rendes felszereléssel, a megszokott és berendezett környezet­

ben. Ehhez nem kell más, mint a tarta­ lék fiókokat kocsira rakni és ha a mé­ hész a leírt módon a mézesfiókokkal ki­ cserélte, a kocsival már mehet is haza, ahol a pergetés elintézhető. Ez a mód a Szovjetunióban egyébként .'s általános, mert ott l u t ó v a l hordják be a különböző távolságokban levő mé­ hészetekből a méztéri fiókokat és azokat a kolhoz berendezett helyiségében per­ getik. Itt aztán motorral hajtott pergetőket használnak. Ez valóban nagy üzem, nagy méhészet. Mindezt kicsinybe is megvalósíthatjuk megfelelő kaptárral, tehát a módszert alkalmazhatjuk.

A FESZEK KEZELESE A z előbbi fejezetekben még nem ír­ tunk a fészek közvetlen kezeléséről, noha ez a kérdés különösen érdekli méhé­ szeinket, hiszen évközben itt adódik a legtöbb munka. Jól tudom sokan előre kételkednek, hogy miként menne ez a művelet gyorsabban, mondjuk mint a rakodókap^árnál? Hiszen itt hátulról kezeljük a családot, a fészek fölött pe­ dig méztéri fiókok vannak. Hogyan ju­ tunk tehát a fészekhez és miként gyor­ síthatjuk meg a kezelést? Megnyugtathatok mindenkit, hogy a fészek kezelése legalább olyan gyorsan megy, ha nem gyorsabban, mint bármely felülről kezelhető kaptárnál. A gyors és kaptárbontás nélküli átte­ kintésről már írtam. Kívülről, kaptár­ bontás nélkül már látjuk, hogy beavat­ kozzunk-e a család életébe vagy ne, szükséges-e kaptárt bontani vagy sem. Ez egymagában sok felesleges munká­ tól mentesít bennünket. Tehát csak ak­ kor bontunk kaptárt, amikor valóban szükséges. Télen és tavasszal a méztéri fiókokat nem tartjuk a kaptárban. Miután a fió­ kok egyformák, í g y keretestől együtt egymásra rakhatók. Alul, felül egy-egy fedődeszkát rakunk és í g y zárjuk. Férfg-egér oda be nem juthat. Védett he­ lyiségben a fiókok így toronymagasságra rakhatók, meleg időben felülről ké­ pezhetők. Megfelelő helyiség hiányában a

a kaptárban ja bent hagyhatjuk a fé­ szektartó párnája fölött, mert annyi hely van, hogy a takaró fölé még a fió­ kok is elférnek. Ha melegebb időkben ezeket a fiókokat úgy helyezzük el, amint azt a mézelvétel szöktetési mód­ szerénél leírtuk, akkor a méhek a lépeket megőrzik a molyok ellen. A két könnyű fiókot egyszerre könnyen ki­ emelhetjük, ha kezelni akarjuk. Ha a két fiókot kivesszük és az ab­ lakrámát a fészek végéig hátrahúzzuk, a fpdődeszka leemelése után a fészket felülről kezelhetjük, akár a szabadban. Kétkézzel benyúlhatunk és a homlok­ fali keretet megfogva, az egész keret­ sort egészen az ablakrámáig hátrahúz­ hatjuk. A homlokfalnál két keretnyi hézag támad. A z első keretet fölemelve, bent a kaptártestben vizsgálhatjuk. Á t ­ nézése után a homlokfalhoz helyére visszatesszük. í g y jön sorba egymás után a többi keret. Mire a keretek át­ vizsgálásával végeztünk, valamennyi ke­ ret már a helyén is van és az ablakrá­ mát utána szorítva, a fedó'deszkát pe­ dig visszahelyezve, a vizsgálattal már elkészültünk. Ha a kaptárunk szabadban áll, a Vizsgálat előnyösebb, mint bár­ mely szabadban álló, felülről kezelhető kaptárnál, mert a» kereteket védett he­ lyen, bent a kaptártesitben vizsgálhat-, juk. Napsütés, szél nem hatol be. 277

PERMETEZŐ ESŐBEN

IS KEZELHETŐ í g y a fészek hűvösebb időben is ké­ résbe hűl le, mint más felülről kezel­ hető kaptárnál. E g y szabadban álló kaptáramat kezelve, egyik jónevű ván­ dorméhésztársamat éppen ez az előny Kyerte meg. Ha csak néhány keretet

kell

kezel-

BEPE A szűkre szabott hely miatt nem tér­ hettem ki mindenre, főleg pedig nem részletezhettem, valamennyi előnyöket, amelyeket kaptáram nyújt. Hiszem azonban, hogy a tapasztalt, tisztánlátó és elfogulatlan szakméhész az eddig le­ írtakból is felfoghatja azokat a lehetősé­ geket, amelyeket kaptáram e rövid le­ írásból kivehetően is magába rejt. Bár­ ki megállapíhatja, hegy kaptáram nem a századik után következő százegyedik, hanem valóban korszerű összeállítás és magában foglalja azokat a kívánalma­ kat, amiket egy kaptárral szemben az okszerű és haladó nagyvonalú méhészet napjainkban támaszt. Kaptáramban a három és fél évtize­ des sokoldalú tapasztalatomat é3 a meg­ felelő méhéletta::i, továbbá szakirodal­ mi ismeretemet sűrítettem össze. A ma­ gam számára készítettem, de engedve r bok oldalról jövő kívánságnak, szíve­ sen hozom nyilvánosságra és adom a

nünk (műlép beadás, egy-két fiaskeret kivétele) az ablakráma levételével há­ tulról végezzük, akárcsak az egyéb hát­ sókezelésű kaptáraknái. Néhány kere­ tért felesleges a felső kaptárbontás, vagyis fedődeszka fölemelése, amivel egyébként! az egész fészket zavarjuk, mind a fekvőknél, mind a rakodóknál. Tehát a fészek kezelése is dokkal egy­ szerűbb, gyorsabb, mint bármely fekvő­ nél vagy rakodónál.

EZÉS köznek. H'szsm, hegy rövid leírásom­ ból mindéin' méhész hasznost meríthet, mert nemcsak kaptárleírást, hanem tá­ gabb vonatkozásban olyan méhészkedósi módszert, irányvonalat is adtam, ami gondolatokat ébreszthet minden mé­ hészben. Szilárd meggyőződésem, hogy gazdaságos méhészkedésünk a jövőben csakis ezen az úton haladhat tovább. Kaptáram leírásával a kaptárkérdést a magam számára befejeztem. Ennél jobb, célszerűbb, adott viszonyainknak megfelelőbb, eddigi tapasztalataim és megismeréseim szerint, csak ezután j ö ­ het. Ennek megalkotását azonban már másra bízom. Mert jöhet jobb is. Tisz­ tában vagyok azzal, hogy én sem alkot­ tam tökéleteset, véglegeset. A méhészek álma, a csapraütött kaptár még nem született meg. Gombos T A M A S K ó JÓZSEF

SENKI FEJE SEM KÁPTALAN A harmadik családnál már nem tudod mit láttál -az elsőnél. TÖRZSKÖNYVEZZED CSALÁDJAIDAT Rendeljél az EME-'ől még ma törzskönyv vet. Csak vonásokat kell bele húzni s egy-két számot. Minden családod hű törzs­ könyvét megkapod. A 25 lapo=, tartós borítékba Hesztfitt törzskönyv ara útmutatóval együt 100-1 eí POSTACÍM : EME CLUJ, STR. REPÜBLICEI NO. 22.

T Ő L E D

I S

F Ü G G

GYÜJTSÉL ÜJ TAGOKAT EGYESÜLETÜNKNEK !

1 A sikeres méhte n y é s z ^ 'ü ^ alapismeretei A z emberiség már régóta fogíclkozik a méhészettel, de a méhtenyésztés alap­ ismereteivel sokan nincsenek tisztában. Mielőtt a méhészkedéshez kezdenénk, 6 főpontot kell tisztáznunk: 1. hajlam és rátermettség, 2. elméleti és gyakorlati tudás, 3. méhlegelő, 4. időjárási viszonyok. 5. tenyészképes családok és 6. forgó befektetés. Ha e hat pont követelményeivel tisz­ tába jöttünk, már nem vagyunk műked­ velő méhészek, kontárok. Talán nem keli bővebben kitérnem, miért kell a méhészethez hajlam és rá­ termettség. Ha valamihez nincs kedvünk és csupán kényszerből tesszük meg, az a munka olyan is. í g y vagyunk a méhé­ szettel is. Találunk olyan méhészt, aki­ nek 15—20 családos állománya a rossz és hiányos kezelés miatt hamarosan le­ apad 4—5-re. Ilyenkor a méheket szidja teljesen oktalanul és nem látja be, hogy az ő tudatlansága, hanyagsága okozza az apadást. A z elméleti tudás kiegészítője a gya­ korlatnak. Ha a kettő közül az egyik hiányzik, már csak kontárok lehetünk. Ellenben ha elméleti tudással rendelke­ zünk, — amit tanfolyamok vagy j ó szak­ könyvekből sajátíthatunk el, — az' elő­ állott bajokat minden töprengés és gon­ dolkodás nélkül szakszerűen azonnal kijavithajuk. Nemsokára jönnek a téli hónapok. A z t gondoljuk, mivel a termé­ szet téli álmát alussza, a méheink is a legnagyobb nyugalomban vannak. Pe­ dig a méhekre télen is éppen elég el­ lenség leskelődik. Legveszedelmesebb az egér, a cickály, meg a harkály. A z egér a lépeket járja össze-vissza és na­ ponta tesz kárt bennük. A cickány még ennél is veszedelmesebb, mert a léppel együtt a méheket is megeszi. Arra, hogy egér van a kaptárban rögtön rá­ jöhetünk, ha benézünk a röpnyíláson és

apró lépdarabkákat iárunk elszórva. Ilyen esetben a kaptárt vigyük be me­ legebb szobába, a röpnyílás elé kis zsá­ kot erősítünk és hátul vagy felülről ki­ bontjuk a kaptárt. A zajra az egér me­ nekülni igyekszik és a röpnyíláson át a zsákba,fut. A harkály kivájja a kap­ tár oldalát és úgy szedi ki a méheket. Télen a méhek, ha zavarják őket, rög­ tön teleszívják magukat mézzel és a röpnyílás felé igyekeznek, hogy zavaró­ jukat megtámadják. Ilyenkor többet fo­ gyasztanak, a bélsár hamar felgyülem­ lik a méh gyomrában és hasmenés tü­ netei lépnek fel. A méhlegelő kérdése a megoldásra váró feladatok legfontosabbika. E nél­ kül megáll minden tudomány. Ha nincs megfelelő legelő, elmarad a hordás és mézünk sem lesz. A csendes téli hónapokban, amikor a méhésznek kevés a dolga, üljünk össze a méhészkörben, vagy ha nincs: alakí­ tani kell és ott közösen beszéljük meg a méhlegelő kérdését. Szervezkedve, szervezetten ugyanis többre megyünk, mintha ki-ki csupán magának, saját szakállára dolgozik. A patakok, partok mentén ültessünk el közösen fűzet vagy égerfát, mindkettő korán mézel, erre pedig nagy szükség vart a fiasítás meg­ kezdésekor. Meredek oldalakon, az akác — mint j ó talajrögzító is — be­ válik, v a g y a fehér somkóró. Ezt ke­ vesen használják, pedig meredek olda­ lakon ez is igen jól mézel. Íme a 6 feltétel közül csak hármat részleteztem, s mennyi feladat, munka­ vállalás tűnik ki ebből is. Tömörüljünk tehát a méhészkörben és már a tél folyamán beszéljük meg, melyek azok a feladatok, melyeket ta­ vasszal meg kell valósítanunk, megkönynyítve kedves méheink munkáját az Állami Terv, a többtermelés, vagyis dol­ gozó társadalmunk életszínvonalának emelése érdekében. C S Á K Á N Y ZSIGMOND 27Ö

1/HoÁÍa Bantu

A BEKE N A P J A Elvtársak — Október van S a költök — furcsa népség A z t mondják, hogy tavasz van S a világ csupa szépség . . . Pedig már felhők járnak S hideg köd száll a tájra De nem téved a költő fis nem téved az á l m a . . .

Ha spanyol partizánok Őrt állnak sötétben, Ha egy francia erdő Ég s lángja égre lobban Ha görög partizánok Kemény lépése dobban Egyetlen hullám éled Egyetlen test és lélek''.

Mert ezer felhő szállhat És ezer vihar téphet Október — Benned harsan A forradalmi ének S í g y nem hazudnak akkor, Ha rólad i g y dalolnak Teremtő holnap v a g y T e Tiéd a ma s a h o l n a p . . .

És ha Nyugat hörögve Atombombát Ígérget Ha tajtékzik a szája S ömlik belőle méreg Minket ám az se rettent S bármily álarcba járnak Örült hóhérok — tudjuk Kik a vesztünkre várnak

S hozod a — Béke Napját Ezért dalolunk rólad Bátor, szent fogadalmát Millió dolgozónak Már nem találkozás ez Hanem tenger, mely árad Mely mint egyetlen hullám Hirdeti a világnak:

Felénk kígyók jöhetnek Kik sziszegése átok Semmi meg nem ijeszthet Sem kígyók, sem sakálok

„ H a Indonéziában E g y tank dörög az éjben

280

1

A z óceán vagyunk mi A béke partjain Egy akarat s egy lélek Mert velünk van — Sztálin

Fordította: M A R T O N L I L I

TEMNOV SZOVJET T U D Ó S VÉLEMÉNYE A MÉZRŐL

„Extensioria oleo, interioria melle irriga." Damokritos.

okoz, a betegek — akár kicsinyek, akár nagyok — szívesen fogyasztják és

A méz gyógyhatásának jelentőségét már aa ókorban felismerte Hippccrates és Theophratus és megállapításaik súlya nem esőkként a középkor gyógyismeretében eem. A kérdés a korszerű orvosi irodalom­ ban is állandóan visszatér új kísérletekkel és megfigyelésekkel egyidejűleg. Mindin­ kább szaporodik azoknak a komoly bírála­ ton átszűrt orvosi megfigyeléseknek a szá­ ma, amelyek a méz gyógyító és a szerve­ zetre hasznos voltát szögezik le. V. A. Temnov szovjettudós és Zaiss szerint a ne­ hezen befolyásolható idült sebek, pl. lábgzárfekély (ulcus cruris), felfekvések, mű­ tét utáni sipolyok, zúzott, roncsolt, szenynyezett sebek a méz hatására jól gyógyul­ nak. Buchmeister megerősítette ezeket az észleléseket és megállapította, hogy műtét atáni sipolyoknál, sőt égési sérülésnél is kedvező hatású a méz helyi alkalmazása: a behámosodást segíti eló'. Müller, Gundel, Lucke, Gonzeribach és Hoffmann is ha­ sonló eredményeket közöltek. Weber ezeken kívül veseműtét fertőzött sebének kezelésé­ nél látott a méztől szép javulást.

ha megfelelőképen adjuk, mint bármely más hasonló célt szolgáló készítménye. Hangsúlyozza még a méznek a szívizom, bizonyos vese és légzőszervi betegségnél való gyógyító hatását is, éppúgy, mint Zander és Koch a légutak hurutos megbe­ tegedéseinél tapasztalt használhatóságát. Gidekel a csúzos bántalmak (a rheuma) gyógyításában tulajdonít a méznek szere­ pet. Vioino, Haydak és Palmcr vérzésellenís (antihaemorrhagiás) hatást láttak méznél. Sack és Buduy gyomorfekélynél ajánlják. Hasonló véleményt fejt ki egy kínai orvosi újságban Yang. Vérszegény­ ségnél észlelt kedvező mézhatásról számolt be Haydak munkatársaival. Észleléseiket patkánykísérleteken végezték. Frauenfelder és Emerich pedig leírja, hogy esetükben egy súlyos vérszegény vörösvéírsejtjeicek haemoglobin tartalma 16 százalékról 32 százázalékra emelkedett mézkúra kapcsán — Kétségtelen, hogy a hypoglykemiás sokk­ ban szenvedők néhány kávéskanál méz el­ fogyasztására, pillanatok alatt magukhos térnek ijesztően súlyos állapotukból. (Itt egyszerű cukorhatás az ok.) V. A. Temnov ezovjet kutató megfigyelése szerint a he­ lyesen végzett mézkúra a gümőkóros (tuberkulotikus) betegek általános állapotát Öavíthptja, közérzetüket (conditojukat) kedvezően befolyásolhatja e így a gyógyu­ lást elősegítheti. Leon Binet tanár meg*

-Brügger a méz kiváló köptető, expectorána hatását hagsúlyozza és a csecsemő­ éi gyermekgyógyászatban ajánlja különö­ sen. Szerinte a méz az egyedüli ilyen ha­ tású szer, amely mellékhatást soha nem

HATÁSA

ÉPPEN

ANNYIRA

BIZTOS,

állapítja, hogy az amanité nevű gomba okozta mérgezésben u vércukor szintje csökken és így az intravénásán befecsken­ dezett cukoroldat mellett a méz-evés jó ha­ tású. A méz az orvos megérkezéséig is ki­ tűnő mód a beteg állapotának javítására. Lombért a középkori Paraeelsust idézve hangsúlyozza a méznek torokfájás és rekedtség elleni kiváló hatását. Ajánlja to­ vábbá étvágytalanságnál, a garat és bárzsing nyálkahártyájának gyulladásánál, csillapítószernek, a szövetek, szívizom és véredények egészségben tartsára. valamint a tüszös pattanások (furunculozis) kezelé­ sére, amit egyébként V. A. Temnov rész­ letesebben kifejt. Temnov szovjet kutató szerint a sárgaság (icter) gyógyításánál is kitűnően használható a méz. Láthatjuk a fenti adatokból, hogy A N A G Y MÚLTRA VISSZATEKINTŐ MÉZGYÓGYMÓD kezdetben csak kuruzslásszerű (empirikus) volt, de a tudományos újabbkori orvostu­ domány megfigyelése és kritikája mellett i« megtartotta eredeti jelentőségét. Feltűnő s>, javallatok sokfélesége, mert ezt nem igen tapasztaljuk más gyógyszerek esetében!. Ahhoz azonban, hogy az előbb felsorolt gyógyhatásokat megértsük, ma már szüksé­ gessé válik a méz hatásának kidolgozása. Ez részben különleges, részben pedig ál­ talános hatásokból tevődik össze. Ezért leg­ célszerűbben kémiai alapon tárgyalhatjuk. A cukrok között a méz majdnem fele­ részben gyümölcscukrot, kevesebb szőlőcukrot é.s ezekhez képest kevés (1—5%) nádcukrot tartalmaz. Egyéb cukorfajták, mennyisége igen csekély. Élettanilag ma­ gas gyümöleseukor tartalma teszi a mézet értékessé. A gyümölcscukrot ugyanis a máj —• ahová felszívódás után a vérből felraktározódik, mint glikogén — könnyeb­ ben tartalékolja. Ezért, ha a májat kímélni akarjuk, a cukrot abban a formájában kell fogyasztanunk, amelyben a gyümöles­ eukor legalább is túlsúlyban van. Erre a célra legalkalmasabbnak látszik a méz. A máj ilyen kímélésére cukorbetegségnél van szükség. Ezért a cukorbetegek étrendjének (diétájának) összeállításánál és szénhidrátbevitelük kiszámításánál — a szovjet ku­

tatók szarint — a mézre sokkal, nagyobb súlyt kellene fektetni. Ha megesszük a mézet, cukortartalma egyébb cukornál gyorsabban szívódik fel, mert egyszerű cukrok vannak túlsúlyban. (Az összetett cukornak ugyanis először egyszerűekre kell felbomlania.) A felszívó­ dással a cukor a vérbe kerül, ahonnan a májban raktározódik el. Szükség esetén in­ nen kerül a vér útján az izomba. A méz­ nek a sávizomra kifejtett hatása talán így magyarázható, ugyanis az izmokban törté­ nik a cukor elégése, ami az ízomenergiát szolgáltatja. Végső fokon ez lehet az oka a bőséges mézevés izomerősítő hatásának. A szervezetben lehetőség nyílik arra, hogy a cukrok zsírokká alakuljanak át. Ezért a méznek hizlaló hatását is tapasz­ talhatjuk. A méz cukortartalmával okolják meg egyes szerzők a gyomorfekélynél észlelt kedvező eredményeket is. Arnold Sack szá­ molt be erről. Hoesch kísérleteiből az tű­ nik ki, hogy a tömény szőlőcukor bevitelre lúgos (alkalikus) gyomornedv választódik ki, ellensúlyozva a savi hatást, amely a gyomorfekély bizonyos eseteinek keletkezé­ sénél szerepet játszik. A szőlőcukor így csökkenti a gyomornedv savanyúságát a nádcukorral szemben, mert a nádcukor • el­ lentétes hatású. Mint láttuk azonban a fe­ kély szempontjából kedvezőtlen nádcukor a szó'ló'eukorhoz képest a mézben igen kis ! mennyiségben fordul elő. V I T A M I N O K ELŐFORDULÁSA a mézben sok vita tárgya volt és végleges megállapítások még ma sincsenek. Úgy lát­ szik, hogy a méz vitamintartalma alárendelt jelentőségű. Tájiinként és mézfaj ariikánt különbségek lehetnek. A vitamint a méz nem igen tartalmaz. Előanyaga a karotin kis mennyiségben bizonyos mézekben, mint festőanyag, megtalálható. A B vitaminok közül a vitamin fordul elő nagyobb mennyiségben. Koher meghatározása sze­ rint 1—25 gamma száz gram méz B, vita­ min tartalma. Ez körülbelül a többi szer­ zők által leírt mennyiség középértéke. A mézben levő pollen B, vitamin tartalma ennél, sokkal több, az előbbi érték 20—30szorosa. Egyébb B vitaminok legfeljebb

|

nyomokban találhatók, kivéve a lactoflavint, amely 50—150 gamma % mennyiségben van meg a mézben. Sok vita folyt a méz C vitamin tartalma felett. Griebel állítja, hogy az általa megvizsgált mézek 0.07—2.8 miligramm C vitamint tartalmaztak. Felte­ vését állatkísérletekkel is igazolta: tengeri malacait C vitamin mentesen takarmányozta, de az állatok felének napi egy gramm mennyiségű mézet adott. Emezek a skorbuttól megmenekültek, szembeni a mé­ zet nem kapó ellenőrző állatokkal. Mások azonban azt mondják, hogy a mézben C vitamin nincs és a 'C vitamin kémiai meg­ határozását szolgáló dikJorfenol—indofeno] reductios próbát nem a C vitamin, hanem a méz fehér-jeanyagai adják. (Kardos—• Beekcr.) Scheunert C vitamin jelenlétéről írt, míg Trmttmcmn és Kirohof a világ több tájáról származó méz vizsgálata alapján kimondják, hogy a méz vitamintartalma je­ lentéktelen. Tekintve, hogy a méz hatásos biológiai vitamintartalma ennyire megbíz­ hatatlan, egyes országokban mesterségesen kevernek a mézbe vitaminokat, hogy így azok biológiai értékét növeljék. Ásványi anyagok közül a vas a legfonto­ sabb. Ez átlag 1.2 mg. mennyiségen fordul elő 100 gramm mézben, de jelenléte nem igen változó, bizonyos mézek egyáltalán nem tartalmazzák. Tfa meggondoljuk, hogy a ezervezet napi vas szükséglete 0.085 gramm, arra a következtetésre kell jut­ nunk, hogy még nagy mennyiségű méz fo­ gyasztásának sinds ebből a szempontból naey jelentősége. A vérszegénység gyógyí­ tására a betegnek napi 0.5—1 gramm va­ sat is rendelünk, ehhez képest a méz vas­ tartalma elenyészően csekély és így ezen ;,z alapon a méz vérszegénységben leírt kiváló hatása nehezen magyarázható. A MÉZ TÖBBI Á S V Á N Y I A N Y A G Á ­ N A K MENNYISÉGE kb. a következő értékek körül mozog: mésztartalma (a calcium) 4, foszfor 19 miligramm 100 gramm mézben, míg a szer­ vezet napi szükséglete mészből 0.1, foszfor­ ból 1 gramm. Végeredményben azt mondhatjuk, hogy a méz ásványi anyagaival nem tűnik ki többi táplálékaink közül. Mindazonáltal a

méz ásványi anyagtartalma, mégsem hanya­ golható el, ugyanis az úgynevezett homoeopathiás hatásokra éppen a kis adagok jel­ lemzők. A méz csirátlanító (antibacteriális) anyagtartalma nehéz kérdés. A fertőzött sebeken tapasztalt mézhatás késztette a ku­ tatókat ennek a kérdésnek a tisztázására. A Szovjetunióban Temnov, majd Dold és munkatársai Du és Dziao 1937-ben meg­ állapították, hogy a természetes virágméz­ ben egy hő és fényérzékeny antibacteriális anyag van. A méznek baktériumálló (bactericid) hatását a legkülönbözőbb bakté­ riumokra kipróbálták és azt találták, hogy a méz a következők ellen hatásos: lépfenebacillus, bac. subtilis, bac. miycoides, bac. mesentericus, staphilococcus albus és a gennykeltő staphilococcus pyogenes aureus, továbbá a coléra vibrió, valamint a vibrio Metschnikoff ellen, nemkülönben a typhus, coli. paratyphus bacillus ellen, végül a vér­ has kórokozójának több törzse, a bac. pro. digiosus és a bac. pyocianeus azok a csi­ rák, melyek szaporodását a méz gátolja. A Dold által .,inhibine"-nek nevezett ható­ anyag, amely ezeket a hatásokat okozza, némely gomba ellen is hat, de a méz fel­ melegítésekor épp úgy elpusztul, mint ak­ kori, mikor a méz huzamosabb ideig vüágosságon vagy napfényen áll. Bizonyos mikrobáknak nem csupán a szaporodását gátolja, hanem némelyiket el is pusztítja. Úgy látezik, hogy a méz inhibine.-je az orr és légútválladék, valamint az anyatej bak­ tériumellenes anyagához hasonlít és a mé­ hek választják ki. A virágméz inhibine.-jét a Berkefeld- és aszbest-szfirő visszatartja a kaolin és agyagföld beissza. A méz antibakte.riális hatása annak cukor, és fermenttartalmától független. Dold megállapításait Prica még ugyanabban az évben állatkísér­ letekben és baeteriumtenyészeteken vég­ zett vizsgálatok alapján megerősítette. Cá­ folat azóta sem merült fel. A méz bactériumellenes hatásában még Buchmeister szerint a méz egy ú. n. leucotroph faetorának, Gonzenbach szerint pedig a szövetek fokozott nyirokáramlásra való ingerlésének is szerepe van az inhibine-n kívül. Ezen tényezőknek tulajdonítható az a kedvező hatás, amely a fertőzött sebek helyi keze­ lésében megnyilvánul. Fenti szerzőkön kí-

vül még Fanvo és Sartosi tanulmányoztak a méz fertőzés elleni hatását. Mindehhez még esupán azt szeretném hozzátanni, hogy a méz magas cukortartalmának is szerepe van a sebgyógyulásban, ugyanis Irvin, Carrel, Hervey, Arvey, Hartzell és Winfield vizsgálatai szerint magas szénhidráttatalmú diéta a sebváladék mennyiségét nö­ veli, ami a sebgyógyulásban szintén nem lehet közömbös. A MÉZ T O V Á B B I

ALKATRÉSZEI

a férmentumok (invertase, diastase, katalase, oxydase, peroxidase, kevés protease és nyomokban peptieus és tripticus fermentumok. Érdekes anyag a mézben található virág­ por, is. Tudjuk, hogy érzékeny egyéneknél bizonyos növények virágporának beléleg­ zése a reae-áló képesség Megváltozásával allergiás állapotot, szénanáthát., aszthmát hozhat létre. Bár minden valószínűség sze­ rint a mézben levő pollenek a bélcsatorná­ ban felbomlanak, mégis érdekes lenne an­ nak megvizsgálása, hogy van-e ezeknek az anyagoknak valami szerepük a méz gyó­ gyító hatásában. Ezen a téren kiemeljük a Szovjetunióban végzett vizsgálatokat, mely­ ről a ,,Méhészeti Közlöny" már beszámolt. Áttekintettük a méz kémiai alkatrészeit éa megpróbáltuk magyarázni a hozzájuk fűződő hatásokat. Nyilvánvaló egyrészt, hogy ezek a hatások csak részben magya­ rázzák meg azokat az eredményeket, ame­ lyeket a mézzel elértek és amelyeket a beve­ zető részben felsoroltam. Má=részt az a fel­ tűnő, hogy mennyire szerteágazóan sokfé­ lék a mézgyógymód alkalmazási területei. A kémiai összetétellel sok mindent nem is tudunk kielégítően magyarázni. Mindezek alapján azt hiszem, jogos feltételezni, hogy a méznek a felsorolt különleges hatásokon feávűl általános

AZ EGÉSZ SZERVEZETRE KIHATÓ HATÁSA ís van. Ezt a mézgyógymódnak az egész szervezetre áthangoló mivoltában kereshet­ jük. Ezen az alapon a mézkúrát a természe­ téé gyógymódok közé kell soroljunk. Igen

nagy a hasonlatosság a gyümöleskúrák és ivókúrák, valamint a szőlőgyógymódnak az egész szervezetre kiható áthangoló hatás között. A gyümölcs, — különösen a szőlő­ fogyasztásról tudjuk, hogy az anyagcsere­ betegségek, vérkeringési bajok (decomperu sacio) egyaránt kedvezően befolyásolhatók általa. (Schmidt, Kolta). Még sokoldalúbb az ivókúrák hatása. (Zselyonka és Bélák). Joggal feltételezhetjük, hogy a mézgyógy­ módnál is a különleges hatása mellett ez az általános hatás jelentós, ami a szervezet egészének a belső állapotát és reagáló ké­ pességét megváltoztatja. Többértékü (polyvalens) hatásáról van szó a különleges gyógyítás egyéitékü (monovalens) hatásá­ val szemben. Ezért sok a javallat. Természetesen!, a teljes áthangoláshoz kúraszerű mézhasználat szükséges. A leírt gyógyulásoknál és eljárásoknál ezt is talál­ juk. Ilyen kúraszerű használattól javulást várhatunk gümőkorban (tuberculózisban). szív, vese, anyagcserebetegségekben, termé­ szetesen a mézkúrát a különleges fikus gyógyítással párhuzamosan végezve. Eképpen várható a leromlott szervezet ellenálló erejének felerősítése, hogy a „szervezet az ártalmak !t a maga erejéből természetes úton védje ki". De a mézkúra nem csupán idősült beteg­ ség esetén mozgósítja a szervezet erőit, ha­ nem áthangoló hatása folytán, meggátolva az ellenálló képesség romlását, heveny be­ tegségek fellépése ellen is véd. A mézkúra kiváló hatásának másik iránya így a beteg­ ség megelőzése (a prevenció), ami alatt az egészséges szervezet megerősítése értendő, miáltal a legkülönbözőbb esetleges beteg­ ségeket leküzdheti. 1

Egyelőre azonban még a méz különle­ ges hatásai sem mentek át eléggé az orvosi köztudatba, annál inkább elhanyagolta ha­ zánkban és, a Szovjetunió kivételével, a környező országokban az analizáló tudomá­ nyos foglalkozás a természetes gyógymódok alkalmazását, melyek pedig éppen a legnutóbbi években kapta meg a kísérleti tudomá­ nyos alapot. Ezért mertem felvetni az em­ beriség mondhatni évezredes gyógyszerével, a mézzel kapcsolatban az áthangolás és a természetes gyógymódként való alkalmazás gondolatát. SZÁM ISTVÁN

Követésre méltó példa Népköztársaságunk dolgozói között napról-napra növekszik a*ok tábora, akik szabad idejüket nem léha szórakozással töltik el, hanem olyasmivel fog­ lalkoznak, ami használ egészségüknek s amellett, kedves szórakozás is. E mellékfoglalkozás, ami pihenést, szórakozást nyújt s ugyanakkor szeretetet, gondosságot ébreszt a többi dolgozó ember iránt s kíméletlen harcot a kizsák­ mányolók ellen, ez a m é h é s z e t . A méhészkedés különösen az ipari dolgozók körében kezd mind több és több követőre találni, ami érthető is, mert így a dolgozó — ahogy mondani szokták — összeköti a kellemest a hasznossal, de — ezáltal, hogy több méhr családot tart — hozzájárul az Állami Terv teljesítéséhez és túlhaladásához is, mert 1. a virágok beporzása (amit a méhek végeznek el) a gyümölcsösök, ter­ mésnövelését segíti elő, 2. a termelt mézből (jó hordás esetén) bőségesen juttat minden dolgozó­ nak, így népünk ténylegesen hozzájuthat a legegészségesebb emberi táplálék­ hoz, a m é z h e t A méhésznek két jó tulajdonsága van: egyik az, hogy szinte anyás sze­ retettel, féltő gonddal ápolja, eteti kedves méheit, a másik pedig, hogy díj­ talanul ad tanácsot, útmutatást az arra rászorulóknak. A legöntudatosabb és legfontosabb közérdekű cselekedetek közé tartozik óvni, tanítani, segíteni azokon, akiknek nincs alkalmuk méhészeti tanfolya­ mot végezni, vagy anyagi helyzetük nem engedi meg a jó szakkönyv megvá­ sárlását. Ilyen cselekedetet végzett önzetlenül a nyár folyamán egyik régeni mé­ hésztestvérünk — nevét bátran kiírhatjuk — Szabó Kálmán. Ratosnyán a Brád patak mentére vitte méheit vándorolni. Gyakran, be­ járt Ratosnyára és látta, hogy az ipartelepek munkásai, a vasúti személyzet és más munkások egy-két méhesaládukat szintén felvitték a vándortanyára, de nem kezelték maguk, hanem egyes méhészeknél helyezték el kezelés vé­ gett. Mint jó méhész, rögtön látta, hogy úgy a kaptárak kivitele, mint a csa­ ládok kezelése sok kívánnivalót hagy maga után, ezért elhatározta, hogy rö­ vid tanfolyamot rendez a kezdő méhészeknek. Elhatározását tett követte. Fel­ ajánlotta a szakszervezetnek teljesen díjalanul szolgálatait, azzal, hogy min­ den dolgozónak, aki méhészettel foglalkozik, 4. vasárnapon keresztül a vándor­ tanyán délelőtt és délután 2—2 órás méhészeti tanfolyamot tart. A szakszeri vezet vezetőivel történt megbeszélés eredményeképpen fent a vándortanyán megrendezték minden vasárnap a tanfolyami előadásokat, szép számú hallgató részvételével s így elérték, hogy azok a dolgozók, akik eddig csak kívülről ismerték a méhcsalád életét, most betekintést nyertek azok belső életébe s megtanulták, hogy miként kell kezelni. íme egy példa, hogy milyen lelkes tud lenni egy méhész, nem sajnálva a fáradságot, az időt, ha arról van szó, hogy másokon segítsen, másokat oktas­ son. Szabó Kálmán méhésztestvérünkről példát vehet sok méhész, aki úgy szereti a méheket, olyan féltő gonddal vigyáz rájuk, mint ő, aki olyan lelkes tud lenni, ha másokon segíthet, az csak dicséretet érdemel. Lelkes, önzetlen munkája bizonyára nem volt hiábavaló időfecsérlés, azok akik a tanfolyamon résztvettek, ma már bizonyára másképpen kezelik családjaikat és az előadá­ sokon hallottak alapján most már ők is hozzájárulnak az Állami Terv túlha­ ladásához BACZONI ERNŐ

OKTÓBERI .TENNIVALÓ Elmúlt a nyár. Itt az ideje, hogy számba vegyük a méhészet eredményeit s az esetleges hibákból levonjuk a ta­ nulságot. Ha végigtekintünk a mézelési viszonyokon, úgy nagyon sok he­ lyen szomorú kép fogad, de akik a ha­ vasi vándortanyáról még idejében le­ jöttek napraforgóra, a telelő mézet biz­ tosították. A Z A K Á C , amelyhez annyi reményt fűztünk, a hideg időjárás miatt pár nap alatt elment. Ahol volt is hordás, job-

cosról teli lépakkel jöttek a vándorta­ nyára, állandó apadást tapasztaltak. A Z ESŐZÉSEK U T Á N a tisztesfü vagy másnéven tarlóvirág mindenfelé sűrűn kelt és bár vontatottan fejlődött, mégis csak fehér lett a tarló. A hozzá­ fűzött reményeket azonban csak igen kevés méhésznél váltotta be, mert éj­ szaka gyakran túlságosan lehűlt a le­ vegő. Ennek következtében a méhészek ma a legtöbb helyen telelő méz nélkül ál-

Szegényes mézkoszorú, a család feletetésre szorul. bára csak kevés felesleget nyújtott. A z akácos után a vándorméhészek újabb reménységgel mentek ki a megszokott v a g y az újonnan felfedezett havasi méhlegelőre s a féltő gonddal becsomagolt családokat nagy szeretettel helyezték el a vándortanyán, várva a mézelésre al­ kalmas időt. Sajnos, csalódtak. A majd­ nem kéthónapos hűvös, esős időjárás úgy a mézelésre, mint a családok fejlő­ désére nagy hátrányt jelentett. H a élet­ ben akarták tartani szeretett állatkái­ kat, akkor etetniök kellett. Akik az aká286

lanak s kénytelenek családjaikat szük­ ség etetéssel ellátniok, ha nem akarják egyesíteni. A B E T E L E L É S VÉGSŐ I D Ő S Z A K Á ­ B A N V A G Y U N K és ha valami oknál fogva az előző hónapban ezt nem vé­ gezhettük el, most amikor enyhébb idő­ járás adódik, feltétlenül teljesítsük. E T E T Ö C U K O R H I Á N Y Á B A N a 12 kg. általánosan előirányzott télikészletet nélkülöző méhcsaládjainkat egyeeít-

sük oly alacsony számra, hogy azj egyesített készletük a téli szükségletek 50—60 százalékát kitegye és e hó enyhébb napjaiban a még Szükséges menynyiséget szükség etetéssel feletetjük, Mindlenesetre kerüljük a túlhíg eleség adagolását. Elegendő 1 kg. cukorra

MÉHEINK TÉLI FÉSZKÉT F E L T É T L E N Ü L R E N D E Z Z Ü K E L , mert a mostani rossz mézelő viszonyok mellett a legjobb méhcsalád sem alkothat j ó telelést biztosító fészket. Hűvös reggelen +7, + 8 C° mellett rövid szemlét tartunk. Ahány léputcát bővenlepnek a

Bőséges mézkoszorú, a család kitelelése biztosított. 6—7 deci víz. A cukrot melegvízben fel- • méhek — nagy kaptárban — annyi keoldjuk, de nem forraljuk, amint régen rétre van szükségük az átteleléshez. Ha tanácsolták és amikor kézmelegre le- a méhcsaládnak ezen keretei nem tarhült, egészséges családoktól eredő mé- talmazzák a szükséges mennyiséget, zet is teszünk bele. Keveréssel feloldjuk úgy okvetlen etetnünk kell. De ha a éö feletetjük. méhcsaládnak többi kereteiben van

Egérfészek az állókap'tár ablaka mögött. Bádogból készült 7 mm magas kijárónyilásszűkítővel elkerülhetjük. 287

annyi méze, hogy a téli szükséglet erős­ ségéhez mérten kiegészítheti, a fészket anyarácsos v a g y búvóréssel ellátott választódeszkával, úgy mint az etetés­ hez, szűkítjük. A fészket ezúttal kizá­ róan a telelés idejére szükséges keret­ mennyiséggel látjuk el, a méhcsalád népességéhez mérten. A rende3 erőssé­ gű calád telelő fészke általában 6—8 léputcás szokott lenni, tehát a fészek 7—9 keretes. Ezek a keretek szabályos és egyidős munkás sejtes lépekből áll­ janak. Tehát erre kell ügyelnie a mé­ hésznek a betelelés kezdetén és a kere­ teket eként kell rendeznie. A téli fé­ szekbe legjobbak a barna lépek, de nem a túlöreg szűksejtűek. De bármilyennel is rendezzük, a legfontosabb, hogy azok egyidősek legyenek. A méhek ugyanis az öreg lépeket jobban szeretik, mint a világosabbat s ha nem egyidősek, könynyen megtörténik, hogy az? öreg lépekre túlsók méh zsúfolódik össze. Í g y a tar­ talék méz hamar elfogy és a család éhenpusztul. A F É S Z E K fiaskeretei mellé a legmézesebb keretet helyezzük köztük 1—2 keretet gazdag virágpor készlettel. A kevésbé mézes kereteket a fészektől tá­ vol eső kaptárrészbe a szűkítőn kívül tesszük és a fedett mézet estefelé fel­ karcoljuk, í g y a méhek áthordják a fé­ szekkeretekbe. A z egyesített méhcsalád fészkeinek rendezése hasonlóan törté­ nik, amennyiben a teljes összezsúfolódó állapotát ilyenkor még hűvösebb időben; sem tudjuk egészen biztosan megítélni, legszélső kereteknek nem a legteltebb kereteket helyezzük. Teljesen méz nél­ kül a legszélső léputca sem lehet. Gon­ dos elosztással legalább 7—8 kg. téli élelme legyen 1—1 egyesített méhcsalád­

nak, mely készlet pótlására márciusban már szükség lehet, hiszen tudjuk, hogy a termelő erőteljesen fejlődő méhcsalád fogyasztása ősztől — a tavaszi nagy hordásig 12—20 kg. méz. A Z E T E T É S T mindég idejében vé­ gezzük. Enyhe időjárás esetén a méhek a beadott élelmet minden nehézség nél­ kül befedelezik. Akiknek nincs elegendő méze, az cukorral is pótolhatja a téli élelmet. A betelelés munkálatát némi gyűjtést adó napokon, egyébként reggeli és al­ konyati napszakban végezzük, mert kü­ lönben a rablóméhek támadását nem ker rülhetjük el. A fészekrendezés alkalmá­ val szemügyre vesszük a méhek gondo­ zásán esetleg kívül maradt néhány sejt fedett fiasítást, valamint a fiasítástól kiürült lépek sejtjét. Megfigyeljük, hogy azokban nincs-e valami nyúlós vagy varrszerűen beszáradt beteges költéa maradványa, mellyel a jövő tavasszal esetleg más méhcsaládunkat iá befertőz­ hetnénk. A található .gyanús költés­ maradványt küldjük el jól becsomagolva „ I N S T I T U T U L D E C E R C E T A R I ZOOTEHNICE, BUCURESTI, STR. DR. S T A I C O V I C I N R . 63" címre. A KIJÁRŐKAT TÚLSÁGOSAN N E SZŰKÍTSÜK, de anyarácssal, vagy 6 mm távközi szűkítővel feltétlenül lás­ suk el az egerek és a cickányok ellen. A MÉHCSALÁDOK KELLŐ TAKA­ R Á S Á R Ó L már most kell gondoskod­ nunk, nehogy a hidegebb idő gyors be­ álltával fölöslegesen izgassuk állomá­ nyunkat. Jól védett kaptárban kevesebb a fogyasztás és jobb a telelés. A kevés­ bé melegtartó kaptárakat alkalmas te­ lelő helyiségbe hordjuk. Kolozsvár. MOLNÁR FERENC

KÖNYVISMERTETÉS „ A M U N K A D Í J A Z Á S A A SZOVJET­ U N I Ó B A N " , írta dr. Broves, az „OROSZ K Ö N Y V " „ARLUS-könyvek" sorozatában jelent meg. A szovjet államban minden dolgozó szükségletei kielégítésére a társa­ dalmi termelés oly részét kúpja, amely a társadalom számára teljesített munkájának 238

megfelel. A teljesített munka alapján tör­ tént díjazás biztosítja azt, hogy a Szovjet­ unió dolgozóinuk egyéni és társadalmi ér­ dekei a legtökéletesebb módon kiegészíti! egymást. A könyv külön ismerteti a kolhozisták munkájának teljesítményük sze­ rinti díjazását is.

KÜLÖNFÉLÉK P I A C I Á R A K . A méz ára Kolozsvárt. ki­ csinyben tartósan 236- 258 lej között mo­ zog kg-ként. Nagybani eladásról nem sze­ reztünk tudomást, de úgy a szövetkezetek, mint az állami üzletek érdeklődnek utána. A nagybani vételnél természetesen keveseb­ bet fizethetnek, mert az üzleteket terheli a 10%-os forgalmi adó. Kisméhészeknél, ha közvetlenül a fogyasztónak adják el a mé­ ret, tehát nem kereskedőnek, a forgalmi adó alól mentesek. A viasz iránt őszire már lanyhult az ér­ deklődés. A társadalmi tulajdonba vett Yegyigyárak adás-vételi szerződéssel vásá­ rolják és 400- -450 lejt fizetnek kg-ként. A feldolgozásra kerülő via&a 10%-os forgalmi adóját ezenfelül a vevő fizeti meg a szerző­ dés alapján. Az eladó méhcsaládok iránt a nyár folya­ mán inkább az állami gazdaságok érdeklőd­ tek és 2000- -4000 lej közötti árban vásá­

roltak nagyszámba;:. A kasos családok áru az eddigi kötések alapján 800—1500 lejre tehető az építmény és a télire begyűjtött méztartalék szerint.

IttUUívz testuée! TAGDÍJ HÁTRALÉKOD Le i KÜLDJED E L még ma Clui, Str. Kepublicei 22, címre, vai>y fizessed be a lepközelehbí fiiók Méhészkör pénztárába. Ha téves a felszólitasunte, írjál, hogj mikor és miként fizettél. Legyen minden méhész tagja aa egy séges méhészeti szervezetnek. Fizessük pontosan a tagdijakat.

MEGJEIE1EK

mm

A RNK Közp. Méhészegyesület Szaklapja Szerkesztőség és kiadóhivatal; ROMÁNIA — Cluj, Str. Republicei No. 22. Kolozsvár, Köztársaság-u. 22. — Tel.: 22-04. Felelős szerkesztő: Dr. Szövérdi Ferenc. A Méhészeti Közlönyt a RNK Méhész­ egyesület tagjai az évi tagdíj fejében tag­ sági illetményként kapják.

MÜLÉPET ÉS MINDENNEMŰ MÉHÉSZETI FELSZERELÉST SZÁLLÍT

„Taxa postalá plátitá in numerar, COQform aprobárji Nr. 263.316—1948."

A J Ö V Ő B E N CSAK FER­ TŐTLENÍTETT MŰLÉPET

D Z I E R Z O N MÉHÉSZETE KEZDŐDI GYULA

használjunk I Viaszt fertőtlenít és mü' lépet szállít Tóth István g'tzrt biz. tag Kolozsvár, Budai N. Anta!-ut 78 sz.

Oradea, Tudor Vladimirescu 65.

MŰLÉPKÉSZITÉS CSEREVIASZBÓL

PÁRTOLJUK A SZÖVETKEZETET Rendelésre azonnal szállítunk bármilyen típusú rakodó, fekvő, vagy bundás kaptárt. KÉRJEN ÁRAJÁNLATOT. Lereleihez mellékeifen válaszbélyeget. Rendelésnél a keretek pontos külméretét kérjük me?adn Minden kaptáron kátránypapir fedél. — Kérjük a pénzt előre beküldeni Az árak vasúton feladva értendők. Cementes festékkel lemázolva minden kaptár 50 lejjel több. „LEMNULFaiparí Munkások Termelő Szövetkezete — Cluj-Kolozsvár, Str. Anton Pan 8—10 szám.

RAKTÁRON T A R T J U K AZ ERDÉLYI RAKODÓ ÉS FEKVŐ VÁNDOR KAPTÁROKAT Gépen csapozott vályús keret külön is kapható. Beton műlépprést kicsiés nagysejttel. Anyarácsot és műlépet minden méretben raktárról szállítunk. 0

A kaptarak árát a viszonyoknak megfelelően 3ü /o-al leszállítottam.

Az erdélyi kaptárok készítéséhez szükséges képes rajzot kívánatra 10 lej és posta­ bélyeg ellenében megküldöm.

VÁR ADY BÉLA Yillanyerőre berendezett kaptarkeszittf üzem Kolozsvár-Cluj, strada ThaJlman utca 13 szám. P"leli» kiad*: Dr. Síftyerdi Kerenc.

Atelierele CJrahee din C I B ) — Nr. ont. C I J , 358 — 3 2 3 7