62. Bányásznap, Köszöntjük az ünneplő olajbányászokat!

13. évfolyam, 144-145. szám, 2012. július-augusztus

62. Bányásznap, 2012. Köszöntjük az ünneplő olajbányászokat!

2

MOL BÁNYÁSZ HÍRLAP

2012. július-augusztus

Szövetségiszervezeti élet

Az MSZOSZ Szövetségi Tanácsa üléséről jelentjük A június 26-i Szövetségi Tanács ülése zárt tanácskozással kezdődött, melyen Pataky Péter elnök előterjesztésében, a Gazdasági Ellenőrző Bizottság véleményének meghallgatása mellett, a Tanács a Szakszervezeti Szövetség 2012. évi költségvetési előirányzatának módosításáról döntött. Ezt követően került sor a Szövetségi Tanács kibővített ülésére. A tanácskozást Hernádvölgyi Andrea alelnök nyitotta meg. Az alelnök asszony külön üdvözölte a rendezvényt Nemzetgazdasági Minisztérium részéről megtisztelő Kardkovács Kolos helyettes államtitkárt. Az MSZOSZ a kormányzati ciklus felénél arra vállalkozik – mondta az alelnök –, hogy értékelje az elmúlt két év kormányzását, megfogalmazza álláspontját és kívánalmait az általa fontosnak tartott kérdésekről, arról, hogy mit vár a kormányzástól a hátralévő két évben. Az MSZOSZ álláspontját Pataky Péter elnök ismertette. Az előadás kivonatos bemutatása volt a szövetség által közreadott értékelésnek, amely „Merre lesz a korong? Válaszúthoz érkezett Magyarország” címet viseli. Az anyag a www.molbanyasz.hu honlapon teljes terjedelmében megismerhető. Az MSZOSZ szerint Magyarországon

mintegy félmillió munkahelyre lenne szükség ahhoz, hogy a foglalkoztatási ráta elérje az európai uniós átlagot. Hazánkban a foglalkoztatás meglehetősen hektikusan alakul, de egy süllyedő trendvonal olvasható ki belőle. A magyarországi foglalkoztatási ráta a 15-64 éves korosztályban 55,8 %, ami messze elmarad az unió 27 tagállamának 64,3 %-os átlagától. Térségünkben, a hazai foglalkoztatási ráta a legrosszabb. A magyar gazdaság rossz helyzetben van, elveszítette lendületét, 2010 óta a folyamatok rossz irányba mennek, a szövetség tart attól, hogy az emberek is elveszítik esélyüket. A baj az, hogy a jelenlegi bérszínvonal mellett megjelenik a dolgozói szegénység, az embereknek bár van munkájuk, ennek ellenére folyamatos megélhetési nehézséggel küzdenek - hangsúlyozta az elnök. Sokan vannak azok, akik tisztes, nyolc órás munkával nem tudják ellátni családjukat. Mindezt egy olyan példán keresztül mutatta be az előadó, amelyikben egy garantált bérminimumon foglalkoztatott két keresős, két gyermeket nevelő család havi becsült bevétele 190 ezer forint, mellyel 53 ezer forinttal elmarad a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett létminimumtól. A kormány intézkedéseivel a rokkantakat, a volt szolgálati nyugdíjasokat „kilöki” a munkaerő-piacra, mind e közben a munka világát szabályozó törvényekkel tovább növeli a munkavállalók kiszolgáltatottságát. A szociális védőháló megritkításával egyre több ember alól húzzák ki az utolsó menedék lehetőségét.

Az elnök előadásában beszélt továbbá arról is, hogy az MSZOSZ élhetőbb országot szeretne, működő közszolgáltatásokkal és egészségüggyel. A kormánynak többet kell tennie a munkahelyteremtés érdekében. Kiszámítható, befektetőbarát gazdasági környezetre, a munkavállalók jogi és kollektív védelmére, valamint arra van szükség, hogy csökkenjenek a tisztességes foglalkoztatás terhei. Az MSZOSZ többkulcsos adórendszert szeretne, mivel a költségvetés problémáit elsősorban az egykulcsos adórendszer okozta. Pataky véleménye szerint szakszervezetek nélkül nincs működő gazdaság. Egy működő piacgazdaságban ugyanis szükség van arra, hogy a munkahelyi béke folyamatosan biztosított legyen, aminek a megteremtéséhez fontos a munkavállalók érdekei védelmének biztosítása. Érdemi érdekegyeztetésre van szükség a munkavállalókkal, melynek alapja a nyilvánosság és a teljeskörűség. Semmilyen erőnek nincs arra joga, hogy politikai ízlése kapcsán állíthasson fel mércéket, és ennek megfelelően szelektálhasson az érdekképviseletek között — mondta összegzésképpen az elnök. Előadásának a végén Pataky Péter megerősítette, hogy a 2012. július 1-jén életbe lépő új Munka Törvénykönyve az MSZOSZ szerint is növeli a munkavállalók kiszolgáltatottságát

(Tudósítónktól)

150 éves a Nyomdaipari Dolgozók Szakszervezete A MOL Bányász Szakszervezet Elnöksége tisztelettel és megbecsüléssel köszönti a hazai szakszervezeti mozgalom elindítóját, az idén alapításának 150. évfordulóját ünneplő Nyomdaipari Dolgozók Szakszervezetét (NYDSZ).

ségességét, mint a nyomdász szakszervezet másfél évszázada. Rendszerek, kormányok jöttek és mentek, de a nyomdász szakszervezet az alapítók által elindított szellemben, következetesen képviselte a nyomdai dolgozók érdekeit, immáron százötven éve. Biztosak vagyunk abban, hogy a ma nyomdászai méltó utódai az elődöknek! Kívánjuk, hogy az elődök szellemében

őrizzék és vigyék tovább a lángot, a közös fellépés, az egymásért való felelősség, a szolidaritás erejét, minden nyomdász boldogulásáért. Ehhez kívánunk a hagyományos bányászköszöntéssel: Jó szerencsét! MOL Bányász Szakszervezet Elnöksége

Mi sem bizonyítja meggyőzőbben a szakszervezetek korokon átnyúló meglétének szük-

Be a szakszervezetbe! A MOL Bányász Szakszervezetbe!



Az Európai Üzemi Tanács üléséről jelentjük Idén is képzéssel kezdete négynapos ülését a MOL-csoport Európai Üzemi Tanács június 4-7. között Budapesten a Hotel Marriott Coutryardban. Az EÜT direktíva alkalmazásának hazai és külföldi tapasztalatairól tartott interaktív előadást Neumann László, a Magyar Tudományos Akadémia Politikatudományi Intézetének szakértője és Chantal Caron, az IndustriAll szakszervezeti szövetség EÜT szakértője. Ratatics Péter társasági támogatás igazgató a Globál - lokál projektről tájékoztatta az EÜT-t és válaszolt a kérdésekre. Mindenek előtt kijelentette, hogy az EÜT fontos partner a kommunikáció és az információ megosztás terén, valamint az együttgondolkodásban. A MOL-csoport növekvő mérete és komplexitása egy alkalmazkodóbb irányítási struktúrát tesz szükségessé. A Csoport jövedelmének több, mint felét külföldön állítja elő, a létszám 70%-a szintén külföldön dolgozik. A globalizációs világ vállalatirányítási

matok, erőteljesebb növekedés, jobb reakcióidő, összességében versenyelőny. Az EÜT tagok kifogásolták, hogy erről a már folyamatban lévő változásról nem kaptak előzetesen tájékoztatást. Az igazgató ezt azzal hárította el, hogy az új szervezeti forma felállásának várható ideje 2012. október 1., addig azonban konzultációt folytat a vezetés az ÜT-vel és az EÜT-vel. Ratatics Péter hangsúlyozta, hogy a csoportszintű érdekképviselet szerepe az EÜT-re hárul. Az ülés második napján zárt ülésen beszámolók hangzottak el. Elsőként az elnök számolt be az elmúlt év eseményeiről, ezt követően pedig az EÜT tagok tartottak országjelentést. A jelentésekben főleg a vállalati működésről és a foglalkoztatás helyzetéről esett szó. Az országjelentéseket követően a koordinátor ismertette a kommunikáció javulásának mérésére kiküldött kérdőívek feldolgozásának eredményét. A válaszadók az EÜT ügyvezetésének teljesítményével lényegé-

módszertanának megfelelően a csoportszerűség megtartása mellett szétválasztják a csoportszintű és a lokális irányítást, a feladatokat és a felelősséget. A Központ Budapesten marad, meghatározzák a Csoport Zászlóshajó vállalatait, és ezek köré csoportosulnak a működő vállalatok. Ez a kultúraváltással járó szervezeti változás nem jelent jogi szeparációt, viszont a Csoport nemzetközivé válásával növekedni fog a külföldi vezetők száma. A szétválasztás önmagában nem eredményez többletmunkát, nem jár a létszám növekedésével, de másként kell szervezni a munkát és delegálni a feladatokat. A munkavállalókat lényegében nem érinti, viszont az integrált és lokális vezetésnél feltétlenül hatáskörbővüléssel jár. Az átszervezéstől várt eredmény a túlzott bürokrácia mérséklése, a régiós működés optimalizálása a down-streamben, gyorsabb döntési folya-

ben teljesen elégedettek, az EÜT külső és belső kommunikációjának kis mértékű javulását tapasztalják, az ötös skálán az EÜT kommunikációját 4,4 értékelték, míg saját kommunikációjukat 3,77. A koordinátor bemutatta a megújított honlapot, mely a MOL hálózatáról a http://mos/sites/eut címen érhető el. Az előző évben képzésen részt vett EÜT tagok nevében Kovács József, Zsiros István és Éblné Németh Margit számolt be a szerzett ismeretekről. A nyelvi képzésben részesülő tagok valamenniyen megfeleltek a követleményeknek és a képzés folytatását kérték. Bakos Ernő előterjesztése és a tagok javaslatai alapján a Tanács megvitatta a következő évi munkatervet, melyben szerepel egy széleskörű tájékoztatás kiadása is az EÜT tevékenységéről.

Együtt erősebbek vagyunk!

3

Együttműködés részvételi jogok

A tartalomból: ÜT ülésről jelentjük 5. oldal Együttes ülés a Rotarynál 5. oldal Bérmegállapodás a MOL Nyrt-nél 6.oldal Fókuszban az elnöki, testületi munka 7. oldal A FÚRÓ SZÁRA FOROG 8. oldal ILO, 101. nemzetközi munkaügyi konferencia 11. oldal Egységben az erő Európában 12. oldal Bányásznapi kerettyei program 12. oldal A zalai olajbányász szakszervezetekben történt 40 éve: 1972 13. oldal Évfordulós történések 15. oldal Információk innen-onnan 15. oldal Az ülés harmadik napján a tanácskozás a felső vezetéssel, a nagy vállalatok HR igazgatóival és az érdekképviseletek vezetőivel kibővítve folytatódott. A felső vezetés részéről megjelent Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató, Molnár József vezérigazgató, Ferenc I. Szabolcs társasági kapcsolatok igazgató, Ratatics Péter társasági támogatás igazgató, Horváth Ferenc down-stream ügyvezető igazgató, Somfai Attila up-stream kutatási igazgató, Fekete László HR igazgató. Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató tájékoztatott a MOL-csoport makrogazdasági környezetéről, a stratégiájáról, az elkövetkező szervezeti változásokról. A Csoportnak a szénhidrogénipart sújtó negatív világgazdasági tendenciák közepette kell a változásokra gyorsan reagálva a versenytársakat felülmúlni.

4


A tájékoztatást követően a vezetők az írásban előre benyújtott és a helyszínen feltett kérdésekre válaszoltak. A személyi és szervezeti változásokkal, valamint a versenyképes bérezéssel kapcsolatban feltett kérdésekre Hernádi Zsolt elmondta, hogy át kell alakítani a vállalat irányítási struktúráját a racionálisabb működés érdekében a globális és a lokális vezetést egyértelmű szétválasztásával. A személyi változásokra reagálva a vezetésben kijelentette, hogy a kiemelt vezetői pozíciókban megfeszített munka folyik. Az elképesztő ütemben változó környezetre gyorsan és jól reagálni képes vezetőkre van szükség. A bekövetkezett személyi változások oka a rutinszerű működés elkerülése, a frissítés. A Csoport humán stratégiájára jellemző, hogy teljes differenciálás mellett azon kollégák megtartására, promotálására törekszik, akik a legnagyobb a hozzáadott értéket nyújtják a vállalat fejlődéséhez. Munkahelyek megszüntetését célzó hatástanulmányok nélküli szervezeti változtatásokra utaló kérdésre Ratatics Péter azt válaszolta, hogy az átszervezések kizárólag a hatékonyság növelését célozzák. Hernádi Zsolt hozzáfűzte, hogy ennek keretében éppúgy történhet tevékenységek kiszervezése, mit a korábban kiszervezettek visszaszervezése, amennyiben az jobb hatékonyságot eredményez. Ezen a téren is gyorsan reagálnak a piaci viszonyok változására. Bakos Ernő megjegyezte: tevékenység kiszervezés esetén fontos nyomon követni, hogy a kikerülő munkavállalók megkapják az anyacégben biztosított szociális juttatásoknak és béreknek megfelelő kompenzációt. Ratatics Péter kifejtette, hogy a bér öszszetett kérdés: figyelembe kell venni a vásárlóerő paritást és a béreket a lokális piachoz kell mérni. A MOL jó és biztonságos munkafeltételeket teremt és az átlag feletti béreket fizet. Az elnök-vezérigazgató hozzáfűzte, hogy az átlag feletti bérek átlag feletti hatékonyságot feltételeznek. A hatékonyságot létszámarányos mutatókkal kell vizsgálni, a jelenlegi munkavállalói létszámmal uniós bérek mellett nem lenne tartható a hatékonyság.

Bakos Ernő javaslatát — egységes, a szakszervezetek és a munkavállalók számára kiszámítható szempontok alapján folyjanak a kollektív tárgyalások — a vezetés elfogadta. Üdvözölték az elnök fejajánlását, hogy az EÜT felvállalja a híd szerepét a munkaügyi kapcsolatok harmonizálásában. Hernádi Zsolt megerősítette, hogy a felső vezetés támogatja a munkavállalói fórumok gyakorlatának kiterjesztését a Csoporton belül, és a helyi vezetők is nyitottak lesznek a fórumra és a párbeszédre, mondván a párbeszéd éltet bennünket. Molnár József megerősítette, hogy ennek egyik példája a Slovnaft, és Horváth Ferenc is támogatta a fórum megtartást az IES-ben. A down-stream-mel kapcsolatos kérdésekre Horváth Ferenc elmondta, hogy az iparági válsághelyzetben rövidtávon nincs kilátás a környezet javulására. A korábbi hatékonyságjavító programokhoz képest a jelenlegi arra összpontosít, hogyan lehet kevesebb energiából megoldani az egységnyi termékre jutó energiafelhasználást, hogyan lehet energiát optimálisan felhasználni a finomítóban, áramot, gőzt, földgázt, vagy finomítói kőolajat érdemesebb-e, és hogyan tudunk energiaforrást optimálisan beszerezni. Ördög Tibor felvetésére Horváth Ferenc megígérte, hogy megvizsgálják az I&C Energo bevonásának lehetőségét a down-stream energiaracionalizálási projektjébe. Horváth Ferenc válaszolt az IES-sel öszszefüggő kérdésekre, melyek a tájékoztatás elmaradását, a vezetés nem megfelelő kommunikációját rótták fel, de utaltak az olasz finomító környezetvédelmi és működési kérdéseire is. Az ügyvezető igazgató biztosította az olasz EÜT tagot, hogy figyelemmel kíséri a munkaügyi kapcsolatok alakulását az IES-ben és ez úton gratulált az érdekképviseleti választásokon megújított tisztségviselőknek. Kijelentette, hogy a vezetés tavaly négyszer egyeztetett az érdekképviseletekkel, ő maga is tartott tájékoztatást a tavalyi üzleti tervekről, összességében jónak ítéli a konzultáció helyzetét. Elkészülését követően hamarosan a 2011-es mérlegről fognak tájékoztatni. Elmondta, hogy az IES-ben az


elsődleges szempont a biztonságos működés és a hatékonyság. Számos környezetvédelmi beruházás valósult meg, és a 15 éves lemaradás behozásán dolgoznak, miközben javítottak a kapcsolatokon a hatóságokkal. Az ADRIA olajvezeték korszerűsítéséről Hernádi Zsolt úgy nyilatkozott, hogy a Csoport számára fontos megoldani a kapacitás ellátást délről északi irányba, mivel keleti irányból előfordulhatnak olyan kőolaj-ellátási problémák, amelyek súlyosan érintenék Pozsonyt. A butadién kinyerő üzem megépítéséről, helyéről azt mondta, hogy még folyik az adottságok és a beruházási feltételek vizsgálata. Döntés a közeljövőben várható. Az up-stream-re vonatkozó kérdésekre válaszolva Somfai Attila megerősítette, hogy a Csoport tavalyi profitjának jelentős része az up-stream itthoni és külföldi tevékenységből származik, az up-stream stratégia a nemzetközi szénhidrogén-kutatásra fókuszál. Az elmúlt évben 120 millió hordóval sikerült növelni a készleteket, és az idei sikeres találatok eredménye jövőre jelenik meg. Kutatási sikerességünk messze jobb a világátlagnál, a portfolió biztosítja a készletpótlást. A GLOKAL projekt kapcsán Bakos Ernő megkérdezte, tervezik-e a DHL lista kialakításába bevonni az EÜT-t. Hernádi Zsolt kijelentette, hogy DHL célja a bürokrácia csökkentése, hogy az információ helyén szülessenek a döntések. Az EÜT nyújthat hozzáadott értéket, mert bejárja a munkahelyeket, konzultál a vezetőkkel és a munkatársakkal, hasznos lehet tehát a Tanács véleményének a kikérése. Bakos Ernő határozottan kérte, hogy a szervezeti változások során már az előkészítésbe vonják be az Üzemi Tanácsot és az Európai Üzemi Tanácsot. A változásokról pedig időben kérnek a testületek tájékoztatást, mert a felsővezetői szándékot akkor lehet a legjobban a munkavállalók felé közvetíteni, ha az átlátható. Az elnök kijelentette, hogy az EÜT a munkavállalói érdek szem előtt tartásával minden támogatást megad a MOL vezetésnek, hogy minél jobb eredményt érjünk el, minél több munkahely legyen és minél nagyobb fizetés. Hernádi Zsolt az EÜT működését európai szinten is kiemelkedőnek és példamutatónak mondta, amely erősíti a csoportkultúrát. Az EÜT tagokat arra bíztatta, hogy az ülésről tájékoztassák munkatársaikat, az intézkedéseket pedig nézzék kritikus szemmel, mert a vezetés ebben a jobbítás szándékát látja.

Egység! Szövetség! Szolidaritás!

Éblné Németh Margit



5

Az ÜT ülésről jelentjük Budapesten ülésezett a MOL Nyrt. Üzemi Tanács június 21én. Megnyitójában az elnök tájékoztatta a testületet, hogy hosszas tárgyalások után végre aláírásra került a KSZ. A júliustól esedékes új Munka Törvénykönyvnek nincs hátrányos következménye a MOL munkavállalóira. Az ülés első napirendi pontjában Ratatics Péter társasági támogatás igazgató tartott prezentációt a MOL-csoport GLOKAL programról. A globális és lokális működés irányításának szétválasztását az indokolja, hogy az elmúlt tíz évben duplájára nőtt a csoport munkavállalói létszáma és jelentősen megnövekedett a tagvállalatok száma. Bevételeinek 70%-a külföldön képződik, az Upstream tartalékok 75%, a finomítási kapacitás 66%-a, a munkavállalói létszám

70%-a külföldön van, miközben a külföldi vezetők száma mindössze 3%, és hasonló az arány a külföldi vezető szakértői pozíciókat illetően is. A csoport nemzetközivé válását az irányítás struktúrájának is tükrözni kell. A folyamatban lévő és idén október 1-től érvényes szervezeti változás sokkal inkább kultúraváltást jelent, nem érinti a munkavállalói létszámot és nem jár többlet feladattal. A csoportszintű irányítás, a Központ elválik a működő vállaltoktól, melyek a kiemelt, úgynevezett zászlóshajó vállalatok köré fognak csoportosulni. A vállalatok megerősített hatáskört és döntési jogot kapnak. Ott születnek a döntések, ahol az információ. Az átszervezés a teljes értéklánc és működtetési lánc menténk történik, az új szervezet alapjában lapos, karcsú lesz. A pozíciók nagyobb részét meg fogják hirdetni, de inkább a Csoporton belül kívánják mozgatni a munkatársakat. A folyamatról az ÜT augusztusban, az EÜT pedig szeptemberben kap még tájékoztatást. Fekete László HR igazgató az ered-

ményérdekeltségi ösztönző kifizetéséről tájékoztatott szervezeti bontásban és Demeter Anikó kompenzáció és HR folyamatok vezető a Hay rendszerről és az MTMR-ről adott elő prezentációt. Hangsúlyozta, hogy a kettő nem keverendő. A munkaerő-piaci juttatásokkal összehasonlítva MOL a Q3ban fizet, a fizetési sávok 80%-a pedig a munkapiaci fizetés mediánjának felel meg. Elismerte, hogy előfordul a Hay-ben roszszul pozícionált munkakör, ilyen esetben ki kell igazítani a béreket. A kulcstehetségek megtartására külön jutalmazási keretet hagyott jóvá az EB. Egyebekben az ÜT segélyekről és támogatásokról döntött. Az elnök bejelentette, hogy idén ősszel esedékes az ÜT választás, és meg kell alakítani a választási bizottságokat. Szekeres László, Kovács Györgyné és dr. Balázs Endre választási bizottsági tagokra érkezett jelölés. Az elnök a jelölést szavazásra bocsátotta és az ÜT a VB tagjait egyhangúlag megválasztotta. N.M.

Együttes ülés a ROTARY-nál Június 6-án együttes ülés keretében találkoztak a Rotary ÜT tagjai, a szakszervezetek képviselői és a Társaság vezetői. Több fontos téma megtárgyalására került sor. A napirendi pontok előtt szót kért Juhász Ferenc vezérigazgató és elmondta, hogy megrendítette a vállalatot az április 13-ai üzemi baleset, amely Tolnai Tamás halálát okozta. A vezetés minden fórumot megragad, hogy újra és újra felhívja a figyelmet az EBK tudatos munkavégzésre. Arra, hogy a rutinból végzett munka milyen veszélyeket hordoz magában. A veszélyes munkahely, a nagy súlyok, nagy nyomás, amelyek között munkatársaink nap, mint nap dolgoznak, már nem okoznak félelmet, ezért újra fel kell hívnunk rá a figyelmet. A sok véletlen együttes hatása volt a baleset, amelyben sokan vétkeztek. A résztvevők egy perces néma vigyázállással adóztak az elhunyt munkatárs emlékének.

Az első napirendi pont keretében tájékoztató hangzott el a 2011. évi beruházási-fejlesztési terv teljesítéséről és a 2012. évi tervről Kaszás László gazdasági igazgató előterjesztésében. A terv 2011. évben 2,2 Mrd forint lehetőséget biztosított. A legnagyobb tételek az R67-es kurdisztáni indulásával függnek össze, továbbá a kitörésvédelem megújításával és a Lyb37-es felújításával. A tulajdonosok 2012. évre hasonló nagyságrendet – 1, 8 Mrd forintot – hagytak jóvá. Ebből az R68-as Camp és a berendezés felszerszámozása 900 milliót tett ki az első félévben. A másik 900 milliós tételt több dologra fordítjuk. A vitában felvetett kérdésekre Kaszás László és Juhász Ferenc válaszolt. Elmondták, hogy a vezetés is tudja, hogy ennél nagyobb fejlesztésre lenne szükség, de csak ebben az ütemben van lehetőségünk. A Crosco csoporton belül is van lehetőség eszközök átcsoportosítására, egy CT egység és több vitlás egység is felszabadul náluk. Egy új berendezés vásárlására nem alkalmas az időpont, mert jelenleg az anyacégnél a berendezések 70%-a áll. Remény van azonban arra, hogy a második félévben több Crosco berendezés is

munkába állhat, s ez növelheti egy új berendezés beszerzésének esélyeit is. A második napirendi pontban Szabóné Cser Kornélia, a humán szervezet vezetője több táblázatban írásban, szóbeli magyarázattal kiegészítve mutatta be a bérek és keresetek 2011. évi alakulását és a foglalkoztatás jellemzőit. Az elmúlt évi bérfejlesztést, amely július 1-től 5% volt már a beolvadó társaságok figyelembevételével kellett végrehajtani. A bevezetett egységes bérrendszer éves szinten nem okozott keresetcsökkenést a bejövőknek – egy két egyedi esetet kivéve – a részükre biztosított pozitív diszkrimináció következtében. A vitában szóba került a minimálbérek aktualizálásának szükségessége, amelyre Juhász úr bejelentette, hogy 2013-tól a Rotaryban is bevezetésre kerül a MOL-ban már régóta működő Hay munkakör értékelési rendszer, s majd ekkor lesz célszerű aktualizálni a kategória minimumokat is. Az elvárt béremelést a Társaság végrehajtotta, ez 1.4%-os bérköltség növekedést okozott és összesen 297 főt érintett. Átlagosan az érintetteknek ez 6.61% bruttó alapbéremelést jelentett. Nagyobb

Szakszervezetünk honlapja: www.molbanyasz.hu


6

vita alakult ki a szállítási készenlét és a túlóra kérdéskörében, valamint a munkaidőkeret okozta kereseti problémák ügyében. A létszámokról Szabóné elmondta, hogy a 2011. évi átlagos állományi létszám 743,5 fő volt, amelyből 565,9 a fizikai és 177,6 a szellemi. Kivált az Algyői Járműjavító és a központban a Pénzügy, összesen 76 fő kilépő és 114 fő belépő volt. A következő napirendi pontban az oktatási - képzési és a szabadságolási tervről folytatódott a vita. A tájékoztatót Szabóné Cser Kornélia tartotta. Oktatás-képzésre közel 22 millió forintot fordítunk. Az átlagéletkor 43,5 év. Az állomány 44,8%-a szakképesítéssel rendelkezik, egyetemet végzett az állomány 15%-a. Az angol nyelvismerettel rendelkezők 7,6%-ot képviselnek. Ez az arány lehetne jobb is — mondta. Az általa ismertetett szabadságolási tervből kitűnt, hogy jelentősen megnőtt a korábbi évekhez képest a tavalyról át-

hozott, ki nem vett szabadságok száma szinte minden szakterületen. Ez a tény, s a túlórák magas száma is arra enged következtetni, hogy a Társaságnál létszámhiány van. Ezt alátámasztották a hozzászólók is, akik elmondták, hogy ma már esetenként a működést zavarja a létszám hiánya, s bizonyára a balesetek számának növekedésével is összefügg. Juhász Ferenc elismerte, hogy van bizonyos létszámhiány, de azt nem kapcsolná össze a balesetekkel. Elmondta, hogy a berendezéseknél enyhülni fog a létszámhelyzet, mert a MOL egy berendezésnek nem tud adni fél évre munkát és a Horizontnál is kimarad egy tervezett kútmunkálat, így lehetőség lesz kivenni a szabadságokat. A szállítási létszám hiányra Gyergyói János reagált, elmondta, hogy öt főt már felvettek, s szerinte problémát jelent a pótlásnál a lassú engedélyezési procedúra, amelyet a felvételeknél végig kell járni. A szenvedélyesen felszóla-


lók elmondták, hogy az alacsony kereset is gondot okoz a megfelelő képzettségű létszám felvételénél. A menedzsment szerint a tavalyi béremelésnél pozitív diszkriminációval igyekeztek közelíteni az elmaradt bérezésű területeket és az idei elvárt béremelés végrehajtása is ebbe az irányba hatott. A jóléti célú pénzeszközök 2011. évi felhasználásáról és a 2012. évi tervéről Szabóné Cser Kornélia adott írásban tájékoztatót. Összességében az ilyen célú pénzeszközök mintegy 200 millió forinttal 1.010 Mrd forintra nőnek, amely elsősorban az Irakban dolgozók költségeinek növekedéséből fakad. Fontos információ, hogy sajnos az alsóbélatelepi üdülési lehetőségre ebben az évben a DKG-EAST tulajdonos döntése miatt nem lesz lehetőség.

Szalai Géza

Bérmegállapodás a MOL Nyrt-nél A szakszervezetek és a munkáltató 2012. június 21-én aláírták a 2012. évi bérmegállapodást az alábbiak szerint: 1. Alapbéremelés, eredményérdekeltségi ösztönző A Munkáltató 1% alapbéremelésnek megfelelő keretösszeget biztosít a nem menedzseri pozíciókban dolgozó munkavállalók évközi alapbéremelésére – a vezetők döntése alapján, a teljesítmény és a bérbeállás figyelembevételével. A keretből a Kormány által előírt elvárt béremelés már végrehajtásra került idén májusban. Az 1-8. havi előrejelzések szerint, a

* 1-8 havi EBITDA előrejelzés alapján, 2012. december 1-jétől

kitűzött EBITDA cél teljesülésének függvényében az alábbi táblázatban foglalt százalékos mértékek kerülhetnek kifizetésre az 1-11. hónapokra jutalomként (alapbérre vetítve, fix pótlékok figyelembe vételével), az egyéni MTMR értékelések figyelembe vételével, differenciálás mellett. Ugyanezen mértéknek megfelelő összeg beépül a decemberi alapbérbe, bázist képezve ezzel a következő évi pótlékok, jutalmak kifizetéséhez és a jövő évi alapbéremelésről történő tárgyalásokhoz. A 2012. évi eredményérdekeltségi ösztönző – melynek kifizetése 2013ban, a tényleges EBITDA ismeretében esedékes – mértékét szintén a lenti táblázat mutatja. 2. A Társaság jóléti keretének mértéke 50 M Ft-ra emelkedik.

** 2011. évi infláció mértéke

Érdekegyeztetés

3. A munkába járás 15 Ft/km költségtérítésének egységesítése érdekében – a definíció változatlanul hagyása mellett – a munkáltató kész a jelenlegi gyakorlat felülvizsgálatára és egységes módszertan alkalmazására, a szakszervezetekkel történő egyeztetés figyelembevételével. 4. A felek a bérmegállapodás aláírását követően elkezdik az új Kollektív Szerződés részletes tárgyalását. A munkáltató vállalja, hogy ez idő alatt – az eddigi gyakorlatának megfelelően, 2012. december 31-ig – a munkavállalók részére történő kifizetéseket a jelenleg hatályos Kollektív Szerződés alapján teljesíti.

Fekete László Magyarországi HR igazgató

*** tényleges EBITDA teljesülés alapján, kifizetés 2013-ban

Megbízhatóság+szakértelem=MOL Bányász Szakszervezet!



Fókuszban az elnöki, testületi munka Rendhagyó eredménnyel zárult a 2008. évi őszi Üzemi Tanács választás a MOL Nyrt-nél. A 13 fős új testületbe a munkavállalók 12 bányász és 1 vegyész jelöltet választottak, majd újabb formabontásra került sor. A MOL Bányász Szakszervezet Elnöksége az ÜT alakuló ülésére az egyedüli vegyész jelöltet, Bakos Ernőt javasolta az új ÜT elnökének, aki az előző ciklusokban minden tekintetben jelesre vizsgázott. Legutóbb a MOL ÜT alelnökeként Murin János elnökkel olyan vezető-irányító munkát, olyan munkamódszert-munkastílust valósítottak meg, amely követendő valamennyi választott testület számára. Eleven, élő, közvetlen kapcsolatot alakítottak ki a munkavállalókkal (szavazókkal), gyakorta látogatták a munkahelyeket, munkahelyi csoportokat, vitték és hozták az információkat, fórumokat szerveztek, tartottak. Közvetítettek a munkavállalók és a munkáltató között, állásfoglalásokat alakítottak ki, azok végrehajtását folyamatosan elemezték, értékelték és összegezték s olyan alapot építettek fel, amelyre lehetett építkezni, megfelelve az új kihívásoknak. — Amikor 2002-ben megválasztottak a TKD ÜT. elnökének, s ez annak ellenére nagy kihívás volt számomra, hogy előtte már évekig jelentős munkát végeztem a Finomítás Üzemi Tanácsában. Egy, az előzőnél lényegesen nagyobb szervezet üzemi tanácsát kellett vezetni. A vállalat nagyobbik részét meg kellett ismerni, vezetőkkel kapcsolatot teremteni. Ennek megvolt az az előnye, hogy az új működési elképzeléseket meg lehetett valósítani, – melyhez az akkori ÜT tagjai partnerek voltak – így rendszeressé vált a minden területet átfogó, korrekt vezetői tájékoztatás. Bevezettük a Munkavállaló Fórumok rendszerét, melynek a jelentőségét mi is, és a vezetés is felismerte, s ez a mai napig működik, és valószínű addig tovább tudjuk vinni, míg a kérdésekre adott válaszok a realitást tükrözik. A másik divízió (KTD) elnöke Murin János volt, a két üzemi tanács egymástól függetlenül működött, de mégis egymáshoz hasonló módon. Az emberi kvalitásokon kívül valószínű-

leg ez a hasonló szemlélet tette zökkenőmentessé az együttműködésünket a következő években, mely során hasznosítani tudtuk a divíziós tapasztalatokat. János elnöksége alatt, mint alelnök, megismertem a KTD munkavállalói egy részét, a tevékenységet, a telephelyeket, valamint a Funkcionális szervezeteket is. Ebben az időben került bevezetésre a „Tabuk nélkül” rendezvény, melynek keretén belül egy-egy, a mi véleményünk szerint problémákkal működő területek hiányosságaival szembesítettük vezetést – szólt a kezdeti tapasztalatokról a nagy munkabírású Bakos Ernő.

7

Arcképcsarnok

Névjegy:

Bakos Ernő

Mint a MOL Nyrt. Üzemi Tanács elnöke a sokrétű tevékenység közül milyen kérdéseket tartasz alapvetőnek, számodra rendkívül fontosnak? — Szakszervezeti hovatartozástól függetlenül minden munkatársat egyformán képviselő nyílt és független, dolgozó-közeli érdekképviseletet. A munkavállalók iránt elkötelezett érdekképviselőnek tartom magam, bízom benne, hogy kollégáim is így tapasztalták. Az eddig elért sikerek továbbvitelét, a fejlődés lehetőségének biztosítását, új elképzelések megvalósítását. — Az üzemi tanács legyen nyitott, rugalmas és a változásokra megfelelő módon reagálni képes képviselet. Legyen empatikus, legyen tekintettel arra, hogy az egyénnek mindig a maga problémája a legnagyobb. — Az üzemi tanács fegyvere a meggyőzés, ezért naprakész információkkal kell rendelkeznünk a munkahelyekről és a vezetőktől egyaránt. Én a közvetlen párbeszéd híve vagyok, ezért évente legalább egyszer végigjárom a nagyobb telephelyeket, üzemeket, hiszen a kollégáink elképzeléseit, problémáit, véleményét csak így tudjuk közvetíteni, a vállalatvezetését úgyszintén. Azt tartom, hogy a vezetői koncepciók és a munkatársak helyzetének, problémáinak, igényeinek ismerete nélkül nem lehet eredményes érdekképviseleti munkát végezni. — Én is azt tartom, amit az elődöm, hogy „az üzemi tanácsnak van elnöke és nem az elnöknek üzemi tanácsa”. Feladatomnak tekintem azt is, hogy a vezetést közelebb hozzuk a munkavállalókhoz, hogy jobban megismerjék helyzetüket, ennek egyik lehetősége a kihelyezett ülések utáni területi munkavállalói fórum. Nagyon fontosnak tartom a vállalatnál még meglévő hagyományok megőrzésének támogatását, fontos, hogy ebben az elanyagiasodott világban az egyes munkahelyek munkaválla-

Születési hely: Tiszakécske Születési idő: 1954. február 12. Iskolák, végzettségek: • Winkler Lajos Vegyipari Technikum, Nagykanizsa 1968-1972. vegyipari technikus • Hell József Károly Nehézipari Gépészet 1979. vegyipari gépésztechnikus Munkahelyek, beosztások: • OKGT DKV, 1972-1978: oldószeres parafinmentesítő, Reformáló 2-3 üzem, kezelő • DKV, 1978-1983: Reformáló 2-3 üzem, operátor • DKV 1983-2001: KBI és Reformáló csoport, műszakvezető • MOL Dunai Finomító, 2001-től f. ÜT vezető Szakszervezeti tisztségek: • Tagság kezdete: 1972, OKGT Vegyész Szakszervezet • Bizalmi 1977-től, főbizalmi 1983-tól • MOL Vegyész Szakszervezet Elnökségi tag Üzemi tanácsosi tisztségek: • Finomítóban üzemi tanácsos 1993-tól, közben központi ÜT tag 1996-1999, 2002-2005, • TDK ÜT elnök 2002-2005, Központi ÜT alelnök 2003-2005, • MOL Nyrt. ÜT alelnök 2005-2008, • MOL Nyrt. ÜT elnök 2008-tól • MOL Csoport Európai ÜT tag 2004-től, majd elnök 2010-től Szabadidős tevékenység: • Kertészkedés, kirándulás

40 éve a munkavállalók szolgálatában!

8


lóit közelebb hozzuk egymáshoz, így ha probléma van, biztosan számíthatnak a másikra. Erre is szolgál a jóléti keret, melyből a rendezvényeket támogatjuk. Lényeges, hogy kollégáink tudják, hogy számíthatnak az üzemi tanácsra, legyen az segély jellegű támogatás, vagy felvállalható egyéni probléma. — Hiszek a tisztességben, az emberekben és az elvégzett munka eredményességében, úgy gondolom ezért is választottak meg munkatársaim eddig minden alkalommal az ÜT tagjának, az ÜT és EÜT tagjai pedig vezetőjüknek. Együttműködések, kezdeményezések? — A gazdasági vezetőkkel, az üzemvezetőtől a felső vezetésig napi kapcsolatban vagyunk, kapcsolatunk korrekt, mi az információval élni és nem visszaélni akarunk. Meg kell tudnunk, hogy milyen döntések várhatóak és azt is, hogy miért ilyenek? Nemcsak a munkavállalókkal, a vezetőkkel vagyunk szoros kapcsolatban, de a hazai politikai élet szereplőivel is. Ahhoz, hogy a munkavállalókat érintő kérdésekben, érdemben befolyásolni tudjuk a törvénykezést, ez rendkívül fontos. — Kapcsolatban vagyunk az ellenzéki pártokkal, de elsősorban a mindenkori kormánypárt képviselőivel. Már csak az idősebb dolgozók emlékeznek rá, hogy az első törvénymódosító javaslatom kb. 15 éve a műszakos dolgozók ünnepi pihenőnapja volt, melyet elfogadtak. Azóta a műszakváltási idő elszámolása, ÜT és EÜT működését befolyásoló, valamint legújabban a TVK üzemi tanács elnökével közösen a dohányzási törvénymódosító javaslatunkat is sikerült elfogadtatni. — Szintén vele lobbyzunk már hosszú ideje azon, hogy a korai nyugdíjazás kérdése véglegesen és mindenki számára (műszakosok és nappalosok) megnyugtatóan megoldódjon, és ha lehet, a vállalatok az elbocsátás helyett a nyugdíjazás eszközével éljenek, valamint a nehéz körülmények között dolgozó munkavállalók alanyi jogon korábban kaphassanak teljes értékű nyugdíjszerű ellátást. Ez a feladat rendkívül kitartó napi munkát igényel, hogy minisztériumok szakértőit, vezetőit meggyőz-

zük, hogy előterjesztésünk jogos igényeken alapul és előnyös a munkavállalóknak, a vállalatoknak és a nemzetgazdaságnak egyaránt. Kérlek, hogy adjál bepillantást az ÜT – Európai ÜT munkájába! — Az Európai Üzemi Tanács (EÜT) a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt biztosítja vállalatcsoporti szinten, a legalább két ország tagvállalatának munkavállalóit érintő kérdésekben (pl. gazdasági, foglalkoztatási helyzet, átszervezés, kiszervezés, gyárbezárás, stb.). 2010 nyarán választottak az EÜT elnökének, melyet igyekszem még jobban integrálni az ÜT működés mellé. Az ÜT napi információs forrás lehetőségét felhasználjuk az EÜT tagok tájékoztatásában is. Felvállaltuk a közvetítő szerepet a külországok vállalatainak érdekképviselete és a vezetés között, ha az együttműködésben probléma merül fel. Kiterjesztjük a MOL Nyrt-ben elért vívmányokat, eredményeket a tagvállalatokra, leányvállalatokra is. — Nyitottságunk eredménye, hogy széles körű nemzetközi kapcsolatra tettünk szert, elsősorban német és skandináv érdekképviseletekkel és mindent, amit érdemes, hasznosítunk munkánkban. Tagjainkat képezzük, hiszen a mi munkánkhoz szükséges a széles körű ismeret és jó kommunikációs készség. A magyar és külföldi ÜT-EÜT érdekképviseletek, szakértők tevékenységünket példaértékűnek ítélik Magyarországon és Európában. Az elnök-vezérigazgató megítélése a közelmúltban az alábbi volt: „A konzultációs platformnak tervezett EÜT mára már felülmúlta a várakozásokat, képes elébe menni a problémáknak és hozzájárul a MOL sikereihez, a vállalat fenntartható fejlődéséhez”. Mindezt természetesen nem tudtuk volna elérni a vezetés nyitott, pozitív és támogató együttműködése nélkül. — Az ÜT-EÜT szoros együttműködése keretén belül felvállaltuk a szakszervezetek közti harmonizálást, a Csoport szinten pedig az érdekképviseletek között a híd szerepét kívánjuk ellátni. Pl. kerekasztal megbeszéléseket

A FÚRÓ SZÁRA FOROG Minden év szeptemberének első vasárnapján ünneplik országszerte a Bányásznapot, s amióta 1937-ben megindult az ipari méretű kőolaj-és földgázbányászat, az olajmezőkben is ünnep ez a nap Bázakerettyétől Algyőn át Egerig és Szolnokig. Kiváló, európai, sőt világhírű szakemberek – mérnökök, technikusok, kétkezi munkások – százai nevelődtek ki az eltelt 75 év alatt. Néhányukat arra kértük, írja-


szervezünk a felső vezetéssel olyan aktuális témákban, mint a Glokal program vagy a Downstream hatékonyság növelés. A megbeszéléseken a nagyvállalatok szakszervezeteinek elnökei és az EÜT vezetése vesz részt. Meggyőződésem, hogy csak az egységes, egymást támogató érdekképviselet képes a munkavállalók érdekeit szolgálni. Köszöntünk a bányászok táborában! Mikor és miért történt a tagsági váltás a vegyészből a MOL Bányász Szakszervezetbe? — A vegyipari technikum elvégzését követően azonnal munkába álltam Százhalombattán és nálam természetes volt, hogy tagja lettem a Vegyész Szakszervezetnek. Öt évvel később már választott szakszervezeti tisztségviselő, bizalmi lettem, majd 1983-ban főbizalminak választottak, s közben közel 10 éven át tagja voltam a MOL Vegyész Szakszervezet Elnökségének is. Az érdekképviseleti szemléleti különbségek, személyi ellentétek, a szakszervezeti munka támogatásának hiánya miatt 2010. decemberétől, 39 évi vegyész tagság után átigazoltam a MOL Bányász Szakszervezetbe. Közeleg az ÜT választás a MOL Nyrt-nél! Mit remélsz az őszi megmérettetésen? — Ha a törvény nem változik, akkor ősszel Üzemi Tanács és Munkavédelmi Bizottság választások lesznek. Kérem munkatársaimat a választáson való aktív részvételre és azon kollégák megválasztására, akikben bíznak, akik az adott területen a legalkalmasabbak képviseletük ellátására. Köszönjük a beszélgetést! Gratulálunk a végzett példaértékű tevékenységedhez, a testületi munkához és további eredményes munkát kívánunk! Balogh Antal Fotó: Szalai Géza Visszaemlékezések

nak arról, ami szerintük a legfontosabb volt az életükben, s lényeges még ma is. Megnyugvással tapasztaltuk, hogy örömmel vették a felkérést. A kőolaj-és földgázbányászat minden négyzetcentiméterén veszélyes üzem, gondoljunk csak az algyői, a zsanai kitörésre. Az olajbányászok körében sajátos népdalok születtek. Az egyik arról szól, hogy

ha „rendes a doboz – a fúró szára forogfúrós legény vígan éli a világát.” Köznapi nyelvre lefordítva ez annyit mond, hogy ha rendes a doboz, azaz a doboz alakú terhelésmérő mutatója nem közelít a piros vonalhoz akkor zavartalanul forog a fúrószár, akkor vidám a fúrós legény. Ezt sugallja összeállításunk címe is.

A MOL Bányászt erősíti az egykori finomítós szakszervezeti érdekvédő!



I.

Dr. Dank Viktor ny. egyetemi tanár, az OKGT volt kutatási vezérigazgatóhelyettese

A Budafai Kőolajtermelő Vállalat (Bázakerettye) és a Tudomány (kivonat) Mióta Bá za ke rettyéről, mint ott dolgozó geológus elkerültem, 52 esztendő telt el, de úgy tűnik, hogy a természettudományok megítélése nálunk nem sokat változott. Az akkori társadalmi közeg, bár materialista, evolúciót valló ideológia alapján szerveződött, szintén nem kedvezett a természettudományos alapokon nyugvó tevékenységeknek. A – nekem természetesen nagy betűs – Tudomány művelését valami úri huncutságnak tartotta, miként a teniszt, golfot, vagy a nyugati nyelvek tanulását. Mégis ebben a közegben Bázakerettyén az akkori olajipari vezetőknek volt bátorságuk, hogy lehetővé tették a továbbtanulást, a részvételt a tudományos társulatokban, konferenciákon, előadásokon, a bekapcsolódást az egyetemi oktatásba azoknak – mint magam is – akik ezt igényelték. A természettudományok között a geológia a Föld anyagaival, felépítésével, szerkezetével, változásaival foglalkozik. A kőolajgeológia megalkotja és folyamatosan korszerűsíti a modelljét, mely tartalmazza az adott terület kőolaj-geológiai ismereteit, mindazt, amit a szénhidrogének képződéséről, vándorlásáról, felhalmozódásáról, fiziko-kémiai sajátosságairól a tárgyidőszakban tudunk. Ez az ismeret a mindenkori alapja a geofizikai eszközök, geokémiai analízisek, mélyfúró berendezések foglalkoztatásának, a termelő olaj- és gázmezők kiépítésének, üzemeltetésének, különböző művelési terveknek, termelési programoknak és megvalósításuknak. A megszerzett ismereteket írásban rögzítik és az újabb ismeretekkel folyamatosan kiegészülnek Ezen túlmenően ábrázolni is szükséges ezeket az ismereteket. A vízszintes vetületű a térképi ábrázolás. Ezeken a térképeken fel vannak tüntetve a különböző mélységekben elhelyezkedő olaj- és gáztestek, a lefúrt és kiképzett kutak különböző szimbólumokkal és színekkel vannak megkülönböztetve, melyek termelnek olajat,

vagy gázt egy vagy több rétegből. Leolvasható a térképekről a kutak működési módja, hogy melyek a felszálló, segédgázos, mélyszivattyús kutak és, hogy hol helyezkednek el a gáz-, vagy víz- visszasajtolásra kiképzettek stb. Ezeket az ismereteket függőleges irányú mélyföldtani metszetekkel és három dimenziós tömbszelvény formájában is ábrázoljuk. Ezeken a szelvényeken a kutak adatait azonosítva esetenként kilométerhosszban láthatók az olaj-, gáz-, víztartalmú rétegek elhelyezkedése. Ezek az anyagok a geofizikai mérések, a mélyfúrásból nyerhető információk és a kutak rétegvizsgálati adatainak alapos elemzésével és értelmezésével járó gondos, elmélyült munkával készülnek Az újabb adatokkal folyamatosan kiegészül ez a modell. Az előbbi kijelentésünk itt is igaz, egy lényegesen eltérő új ismeret teljesen átalakíttatja a modellt. Ilyenkor újabb koncepciót kell kialakítani és esetenként a korábban perspektívátlannak tűnő területre, rétegre visszatérve több esetben is eredmény született. Mindezeket azért részleteztem egy kissé, mert egy alkalommal a Kerettyénél nagyobb készletű és mindig több olajat termelő Lovászi napi olajtermelésétől csak 5 tonnával maradtunk le. Ifjú hevületemben egy karton tokaji borban fogadtam, hogy el fogjuk érni a Lovászi mennyiséget!. A geológián az asztalokról mindent letakarítottunk, azokat összetoltuk és térképekkel beborítottuk, a falakat szelvényekkel körbe „tapétáztuk” és kutattuk annak a lehetőségét, hogy hol, melyik kútban, melyik réteget kellene megnyitni a többlet-olajtermelés reményében. Esős, kora őszi időjárás volt ott akkortájt. Éppen egy jónak ígérkező réteg alaposabb tanulmányozásába fogtunk, amikor kivágódott az ajtó és a hatalom egyik helyi képviselője rontott be gumicsizmásan csöpögő esőköpenyben. Szigorúan körülnézett és ránk (elsősorban reám) rivallt. „Maguk itt benn szöszmötölnek, prücskörésznek a meleg szobában, amikor kint az esőben is munkaverseny folyik a több termelésért!” Akkoriban már tapasztalatok alapján tudtam, hogy ha az egyéb hatalom a legnagyobbal, az emberi butasággal párosul, semmi értelme sincs sem a magyarázkodásnak, sem a vitatkozásnak. Szótlanul felvettük a gumicsizmát és az esőköpenyt és kint a szemerkélő esőben, sárban – mint a tábla és bábok nélkül a sakkozók – tovább latolgattuk a termelésnövelés földtani lehetőségeit. A fogadást – persze nem ezért – elveszítettem, nem sikerült utolérnünk Lovászit, de azért a nyertesek rendesek voltak, mert

9

engem is megkínáltak az általam vásárolt tokaji borból. Ez a tokajiba való fogadás azért számított jelentősnek, mert a környéken jobbára a direkttermő és nemcsak silánynak, de veszélyesnek számító noha /nova/ borokat ittuk. Meg lehet szokni és mértékkel fogyasztva nem okozott nagyobb fejfájást. Erről jut eszembe, hogy mint nehéz hegyvidéki terepi munkakörből érkező térképező geológus nagyon tartottam attól, hogy engem is elkap a „gépszíj”. Nem akartam a vállalati viszonylagos jólétben idő előtt eltunyulni és a munkán túl, csak az evésben– ivásban, kártyázásban, vadászatban, parttalan ivászattal egybe kötött dumákban látni a szabadidő eltöltésének lehetőségeit. Igyekeztem az egyetemi oklevél megszerzése után is tovább képezni magamat. Célom az egyetemi doktori cím megszerzése volt, bár ezt l948. után eltörölték. Ennek ellenére úgy készültem, mintha ez a lehetőség továbbra is megvolna. A vállalati munkát becsülettel elvégeztem, viszont a szabadidőm jelentős részét lefoglalta a felkészülés. Kezdetben kicsit gúnyoltak is érte, amikor elvonultam a „manrézába”. Később megszokták, tudomásul vették, elnézték. A vállalat vezetősége támogatott ebben. Engedélyezte időnként a Budapestre utazást, ahol látogathattam a könyvtárakat, laboratóriumokat, konzultálhattam az egyetemi oktatókkal, könyveket, folyóiratokat kölcsönözhettem. Végül elkészült a disszertáció is – egyelőre a fióknak. De nem sokáig. 1956. egyik vívmányaként ismét lehetett doktorálni. Sikerrel letettem a bizottság előtt a vizsgákat (1 óra a főtárgyból, fél-fél óra a két melléktárgyból) és a nyilvános vitában is sikerült megvédenem disszertációm téziseit, mely Budafa geológiájáról szólt. Ezt követően 1957-ben – elsőként az iparból – egyetemi doktor lettem. Kerettyén az ötvenes évek elején megkezdték a mezőben a vízvisszanyomást, megindították a területi gáz-visszasajtolást, korszerűsítették a segédgázos termelést, automatizálták az időszakos termelésű kutakat. A termelési tevékenység korszerűsítése során szükség volt a mezőben dolgozó kezelőszemélyzet ismereteinek bővítésére. A vállalat tanfolyamokat szervezett, ahol a helyi diplomások ingyen oktatták az embereket a munkaterületükön szükségessé vált újabb ismeretekre. Az oktatás lényege és menete közismerten az, hogy az előadó elmagyarázza, ábrák és eszközök segítségével ismerteti az elsajátítandó anyagot, majd visszakérdezi a hallgatóktól, hogy megtudja mennyit értettek, jegyeztek meg belőle.

Aki a múltat nem becsüli, a jövőt nem érdemli!


10

Egy ilyen alkalommal a politikailag magas rangú résztvevő durván az oktatójára támadt. „Maga engem ne faggasson! Én hallgatónak és nem dumálónak jöttem ide!” Hát ilyen is volt. A tudomány nemzetközi. Eredményei, publikációk – ma már internet útján – a szakmát művelők számára hozzáférhetők. A geológiai képződmények sem ismerik az országhatárokat. Kőolajföldtani modellünk megalkotásánál igyekeztünk figyelembe venni a környező országok geológiai viszonyairól szóló nemzetközi szakirodalmat és kiépíteni a személyes kapcsolatokat. Ez azokban az időkben nem volt egyszerű és egyben veszélytelen sem. Mégis – többek között – az ilyen szintézis eredményeként mélyítettük le a budafai boltozaton már az ötvenes években azokat a termelő rétegek alá hatoló, négyezer méternél mélyebb fúrásokat, melyek segítségével sikerült a későbbi széndioxidos visszasajtoláshoz felhasznált gázt adó telepeket felfedezni. Kevesen tudják, ezért itt megemlítem, hogy a hetvenes években az ú.n. Hódmezővásárhely-Makói süllyedékben lemélyített, nagy mélységű fúrásainkat is hasonló meggondolások alapján telepítettük. Bár már ekkor sikerült a Hód-1. sz. fúrást 5842.5 m-ig lemélyíteni és más Makó-környéki furásaink is jóval négyezer méternél mélyebbek voltak, a Makó-1. sz. mélyfúrásunkban végzett rétegvizsgálatok során könnyű olaj- és gázbeáramlást is kaptunk. Ipari termelést azonban az itteni tömött kőzetekből nem sikerült létrehoznunk, mert sem ismereteink, sem eszközeink ehhez nem álltak rendelkezésre. A területet re-

II.

Sebesi László (1929-2008)

Kerettyei bölcső-történetek

Úgy mondják, hogy Bázakerettye a hazai kőolaj-és földgáztermelés bölcsője. Való igaz, hogy már 1921-23-ban próbálkoztak olajkút fúrásával, s éppen a mai arborétum területén, de eredménytelenül. Aztán az 1936-ban elkezdett fúrás 1937 februárjában már földgázt és kőolajat is adott. Azóta nem csak új üzem, de lakótelep is épült Kerettyén, amelyet ezért a magyar olajipar bölcsőjének tartanak. A napi nehéz munkát sok érdekes történet színesítette. Jómagam tartálytelep-kezelő technikusként sok esetet ismerek, amelyekből most közreadok néhányat.

ményteljesnek ítéltük, hiszen azért kutattuk, de olyan geológiai problémákkal találkoztunk, melyeket akkor nem tudtunk kezelni. A közelmúltban évek óta külföldi cégek az egykori fúrásaink térségében korszerű technikával és technológiával kutatnak. A Falcon kanadai cég Makó-7. sz. fúrása 2006ban 6085 m mélységig hatolt. Az itt elért eredményektől függően a dunántúli vastag márga-összletek (Lenti-, Lengyel-, Hahót márga stb.) is újra értékelendők lehetnek a jövőre nézve. Az a megtiszteltetés ért 1959-ben, hogy tagja lehettem annak az együttesnek, amelyik akkor első ízben elkészítette az olajipar egész országra kiterjedő szénhidrogén előrejelzését. A geológiai, geofizikai és geokémiai elemzések és a mélyfúrásokból nyert adatok szintézisének figyelembe vételével a geológiai mélyszerkezeti egységek és medencealakulatok lehetséges szénhidrogén tartalmát határoztuk meg. Ennek alapján rangsoroltuk perspektivitási sorrendbe az egyes földtani egységeket. Ez lett azután alapja a geofizikai és a mélyfúrási tevékenység arányai és irányai meghatározásának. A prognózis-készítést ezt követően 5 évente (1964, 1969, 1974, 1979, 1984, 1989) megismételtük az újabb információk beépítésével, ezáltal kőolajföldtani modellünk egyre jobban megközelítette a valós geológiai viszonyokat. Mint a vállalat dolgozója tehettem sikeres felvételi vizsgát a Magyar Tudományos Akadémia Tudományos Minősítő Bizottságánál és lehettem a munka mellett önálló aspiráns. Ezen a meglehetősen kemény feltételeket és követelményeket tartalmazó próbatételen való részvételem szintén nem jöhetett volna létre a vállalatvezetők egyetér-

A ceglédi kanna illata Még az 1970-es években lett igazgatóváltás a Dunántúli Kőolaj-és Földgáztermelő Vállalatnál, amely a korábbi bázakerettyei, lovászi és nagylengyeli önálló vállalat összevonásából alakult meg. Tóth Ferenc a kerettyei hegesztőből lett igazgató került a frissen, általa is megalapított olajipari múzeum élére, helyette pedig a fiatal Trombitás István olajmérnököt nevezték ki a nagyvállalat igazgatójává. Korábban a bázakerettyei kútjavítók főnöke volt és lakótelepi lányt vett feleségül, a szép Németh Mártát. A berendezés bódéjában tett látogatást a fiatal, az egyetemről frissen kikerült főnök, Trombitás István. Járkált körbe-körbe, vizslatta a rendet, meg szagolgatott. Ugyanis különös „illat” ütötte meg az orrát.

Tisztelet az elődöknek!


tése és jóváhagyása nélkül. Ez azért is nagy szó volt akkor, mert tudomásom szerint voltak olyan bányavállalatok, ahol a vezetők nem engedélyezték az eltávozást a tudományos és szakülésekre, konferenciákra. Több, volt egyetemi évfolyamtársam irigykedve figyelte helyzetemet. Hálásan gondolok a Kerettyén eltöltött évekre, mert az ottani alapozás tette lehetővé munkámban az elmélet és a gyakorlat összekapcsolásának megvalósítását, továbbképzésem lehetőségét. Ezt az egykori nemes gesztust, mely nem éppen tudományfil környezetben született, további kemény ipari és tudományos munkával (MTA- kandidátus, MTA-doktor) igyekeztem meghálálni. Mert bár onnan elkerülve az olajipar más területein dolgoztam, de az indulás, szakmai bölcsőm, miként a hazai kőolajtermelésé is, mégis csak Bázakerettyén volt. A hazai szénhidrogén-termelés megindulásának 70. évfordulóját 2007-ben ünnepeltük meg, a központi ünnepségek természetesen Bázakeretyén zajlottak le. A megemlékezés során a MOL vezetőségének közlése szerint: 1937–2007. között a felszínre került 92 M tonna kőolaj és 202 Gm3 földgáz, azaz 294 M tonna kőolajegyenértékű szénhidrogén-mennyiség, ami 2007. évi áron tizennyolcezer milliárd forintot képvisel. Kezdeti földtani kőolaj-vagyonukat tekintve Kerettye még mindig előkelő helyet foglal el, Algyő 76,2 M tonna, Nagylengyel 44.7 M tonna, Lovászi 21.3 M tonna, Budafa /Kerettye/ 16.4 M tonna a hazai 10 legnagyobb olajmező sorában. Ezek az adatok az eredeti készletükre vonatkoznak. Azóta ezek az olajmezők, – különösen Budafa – előrehaladott letermeltségi állapotban vannak, de még mindig élnek. „Hogyan lehet az, emberek, hogy egy olajkútnál borszag lengedez a levegőben? Csak nem bort dugattyúztak ki a kútból?” „Jó a szaglása, főnök, elismerjük. De akár meg is kóstolhatná a kannából a szag forrását, hogy megtudja milyen annak az itala.” Igen, egy időben ez volt a szokás. Az olajos berendezéseket is emberek működtetik. Úgy tartották, hogy a motornak olaj, embernek nyakolaj való. Aki csak ráleseget a ceglédi kannára, de nem kíváncsi annak tartalmára, nem kóstolja meg, az csak sztrájktörő lehet. „Különben azt, ha mi kicsit iszunk, kifogásolni nem lehet. Igyon maga is két kútjavító pohárral, magától is elvándorol a lehelet.” – kínálták az ifjú főnököt, akivel meg is egyeztek. A főfúrómesterek, Hermán Jenő, Bocskó



Józsi éberen vigyázott, hogy valóban csak meg-megkóstolják az embereik a kannafödél tartalmát, bár Novák Lajos főmester néha a fejét tekergette. De mindenki tudta az eszét, s azt is, hogy rendkívül veszélyes és nyakig kőolajos munkát végeznek.

Zenekar a vállalatnál? Történt, hogy fölhívta telefonon a BT-10 jelű olajgyűjtő állomást és bejelentkezett. „Trombitás István.” „Itt meg a Sipos beszél” – hangzott az állomáskezelő válasza. „Ne vicceljen velem. Az előbb a BT-6-ot hívtam, ott meg egy Hegedűs jelentkezett be.” A telefonos ellenőrzési kör a 9-es állomáson zárult be. Az igazgató hívására ez volt a válasz: „Itt Dobos kútkezelő beszélt. Tessék parancsolni”.

Ekkor nevette el magát az igazgató: „Nem is tudtam, hogy a kerettyei termelésnél egész zenekar működik.” Akkor még másfél millió tonna kőolaj felszínre hozásán őrködtek a vállalati termelési szakemberek: mérnökök, technikusok és állomáskezelők.

A fúrósok ajtót fúrtak a leányleshez Volt egy remek női kosárlabda csapatunk is. Remek lányok, asszonyok zsákoltak, próbáltak messziről is csont nélküli kosarakat dobni, hát alaposan megizzadtak. Sebaj, a jó melegvízű fürdő ott a közelben. Hanem mi, focisták is kieszeltünk valamit, főként a Takács Jenő, a Férhezli Karcsi, a Szőke „Puszi” Gyuszi és a csapatkapitány Dezső Józsi. A Gyuszin azért ragadt rajta a kedves becenév, mert még

ILO, 101. nemzetközi munkaügyi konferencia Pataky Péter (MSZOSZ elnök), a magyar munkavállaló küldött felszólalása a 2012. június 11-én Genfben megrendezett konferencián Tisztelt Elnök úr, Főigazgató úr, Megválasztott Főigazgató úr! Tisztelt Küldöttek! őigazgató úr beszámolója egyértelmű hitvallásról tesz tanúbizonyságot: ebben a munka világának demokratizálását célzó és szolgáló tevékenység erősítését, az ILO szerepének gyakorlatibbá tételét látjuk. A magyar munkavállalók képviselőiként e szellemiségben veszünk részt a valódi tripartit érdekegyeztetésben nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt. A magyar szakszervezetek számára idén a korábbiaknál is fontosabb a konferencia, hisz hazánkban a munka világának szabályozását alapvetően megváltoztató törvényalkotás folyik. A munka törvénykönyve – ahogy ezt a jogalkotó és a munkáltatói oldal is elismeri, a munkavállalók, a szakszervezetek kárára változtatta meg a szabályozást; a rugalmasság mellől komolyan visszavágva a biztonságot adó rendelkezéseket. A válság vesztesei a paragrafusok fogságában is vergődnek. S ha a politikai akarat ehhez a kollektív érdekvédelem, a szakszervezetek érdekképviseleti munkájának ellehetetlenítésére tör, semmiképpen nem

F

beszélhetünk az alapvető jogok és normák tiszteletben tartásáról - ellentétben a nemzetközi közösség felé deklarált elkötelezettséggel. Az itt napirenden szereplő kérdések Magyarországon is komoly problémát jelentenek. A fiatalok foglalkoztatási válsága az elmúlt években nálunk is erősödött, a munkaerőpiacra bekerülők negyede munkanélküliként kezdi életét. A kiút egy koherens, konszenzusos alapon kidolgozott és végrehajtott modern oktatás és foglalkoztatáspolitika – a szakszervezetek ebben érdemi partnerségre készek. A szociális védelmi küszöb kérdése egy társadalom jövőjének alapja. Támogatjuk, hogy e fő stratégiai cél érdekében ajánlás kerüljön elfogadásra. A szociális biztonsághoz való jog alapvető emberi jog; elengedhetetlen a fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődéshez, a szegénység visszaszorításához, az egyenlőtlenségek, a társadalmi kirekesztés felszámolásához. A konferencia napirendjén szereplő, a munka világára vonatkozó alapvető elvek és jogok stratégiai céljaival foglalkozó téma rámutat annak a fontosságára, hogy a szavak és tettek összhangjának megteremtése mennyire törékeny ügy. A munkavállalók annak alapján ítélik meg a szociális partnerek, a kormányok

Egységben az erő!

11

gügyögős korában mindenkinek csak ezt mondogatta: puszi, puszi, puszi… Nos, a legények az öltőzőt a fürdőtől elválasztó ajtót néhány helyen kifúrták, hogy megleshessék az évakosztümös kosarasokat. Így is lett, a fiúkból pedig egyre több, az ajtó nem is bírta sokáig, s egy falka focistával a hátán beszakadt. Szegény lányok azt sem tudták, hová kapják a kezüket: alulra vagy fölülre. Ekkor ért oda az edző, a Csöngei Pali bácsi, és csak a fejét tekerte, őt is megbűvölte a sok sudár lány látványa. Addigra már törülközőket csavartak maguk köré a lányok, s már maguk is nevetve csak legyintettek. „Nem baj, megtörtént, elmegy majd feledőbe.” Így éltünk mi, Kerettyén, felnőttek az olajipar bölcsőjében. Összeállította: Ferencz Győző Nemzetközi rovat együttműködését nemzeti és nemzetközi szinten hogy milyen foglalkoztatási, munkakörülmények között és milyen bérezéssel dolgozhatnak. Az igazi mérce a deklarációk és a gyakorlat közötti összhangot illetően az, hogy van-e tisztes megélhetést biztosító, biztonságot jelentő munkájuk, és ha munkahelyet kell váltani, humánus, és a családok számára tényleges megélhetést biztosító szociális háló működik-e. Vagy mint ma Magyarországon, a szociális leépüléshez vezető összesen 90 napos „álláskeresési járulék” rendszer, majd az azt követő –egzisztenciális kényszerrel ható – közmunka program vár rá. Ilyen körülmények között hangsúlyosan szükséges a valódi kollektív érdekképviselet lehetősége – sajnos e téren sem tudunk pozitív fejleményekről beszámolni. Ma Magyarországon a szakszervezetek munkavégzését korlátozó, egyes szektorokban már ellehetetlenítő szabályok léptek, lépnek hatályba: a fegyveres és rendvédelmi dolgozók, a közszolgálati tisztviselők és a közalkalmazottak egy része kötelező kamarákba kényszerül, melyek szakszervezeti jogosítványokkal is rendelkeznek; a versenyszférában szakszervezeti jogosítványokat kapnak az üzemi tanácsok, és a sort lehetne folytatni. A je-

12


lenlegi kormány a korábban saját maga által ratifikált nemzetközi egyezményekkel szöges ellentétben álló intézkedésekkel teszi lehetetlenné a közszférában a kollektív érdekképviseletet. A magyar szakszervezetek köszönettel tartoznak a Hivatal közreműködéséért. 2011 őszén kezdeményezésünkre a genfi központ szakemberei fontos szakértői véleményt fogalmaztak meg a munka törvénykönyv tervezetével kapcsolatban. Ez valódi technikai együttműködés volt. Jelen ülésünk vitái is bizonyítják, hogy az ILO küldetését, tevékenységét kritizálók és a szervezet mellett érvelők egyaránt felhozzák a megújulás, a reformok szükségességét. A szükséges adaptációt végre kell hajtani – de ennek alapja csak a tripartit szervezetben kilenc évtized alatt közösen kidolgozott és elfogadott alapelvek és normák lehetnek. Ezek mindennapi gyakorlatban való érvényesülése minősíti az itt és a nemzeti szinten együttműködő három partner munkáját. Az ILO feladatának tartjuk, hogy a normaalkotás mellett erősödjön az azok ér-

vényesülésének ellenőrzése. Ezzel összefüggésben visszautasítjuk, az applikációs bizottság munkájának megakadályozását. Fontos, hogy az alapvető munkaügyi normák univerzális ratifikálásának kérdése napirenden maradjon. Az ILO hitelét veszélyezteti, hogy a szervezet életében kiemelt szereppel bíró tagállamok – az Igazgató Tanács tagjai – közül továbbra is nem kevesen vannak, ahol hiányzik az alapvető munkaügyi normák ratifikálása, illetve ahol ezen alapvető elvekkel és normákkal ellentétes jogalkotás, gyakorlat folyik. A szervezet megújításában fontos feladatként kell kezelni ezen ellentmondások feloldását – úgy gondoljuk, hogy a kiemelt szerep példamutatással kell, hogy párosuljon. Fontosnak tartjuk, hogy a ratifikációs folyamat tovább menjen. A közösen kidolgozott normák, ajánlások nem adminisztrációs terhek, nem túlzó korlátozások – még ha erre is hivatkoznak kormányok és munkáltatók. Ezek fontosak az egyéneknek, a vállalkozásoknak, a társadalomnak, kiszámíthatóvá teszik a vi-


szonyokat. Nem meggyőző, ha a ratifikáció ellenében azzal érvelnek: a meglévő jogi szabályozás már mindent tartalmaz - mint jelenleg Magyarországon Egyezmény esetében.

a

176-os

Tisztelt Elnök Úr! Megragadva az alkalmat, szeretnénk kifejezni elismerésünket Juan Somavia úrnak a tripartizmus előmozdítása, a munka világa kiegyensúlyozott szabályozása érdekében végzett munkájáért, a magyar munkavállalók irányába tanúsított figyelméért. Ugyancsak sok sikert kívánunk Guy Ryder megválasztott Főigazgatónak, akinek nem kis feladata lesz a jelen konferencián is napvilágra került kihívások kezelésében – a munka világának demokratikus működése, a tőke és a munka viszonyrendszerének kiegyensúlyozása érdekében.

Egységben az erő Európában Kétéves előkészítést követően feloszlott az 1.8 millió tagot számláló EMCEF szakszervezeti szövetség 2012. május 15-én azzal a szándékkal, hogy csatlakozzon a 4.8 millió tagot számláló EMF fémipari szövetség és a félmilliós TCF textil és bőripari szövetséggel együtt közösen létrehozandó ipari munkavállalók szakszervezeti szövetségéhez. Az új szövetség IndustriAll néven május 16-án alakult meg az alapító szövetségek teljes tagállományával 39 or-

szág 196 tagszervezetéből 7.1 millió szakszervezeti tagot tömörítve. A MOL Bányász Szakszervezet az elnök személyében tagot delegált a Végrehajtó Bizottságba és a politikai bizottságok munkájában is tevékenyen részt vesz. Juhász Attila az Iparpolitikai Bizottság, Biri László a Kollektív Szerződés Bizottság, Bakos Ernő a Szociálpolitikai Bizottság, Éblné Németh Margit a korábbi ETÜ bizottság szerepét átvevő Vállalatpolitikai

Bizottság tagjaként fog közreműködni az IndustriAll tevékenységében. Az alapító szervezetek meggyőződése, hogy ezzel a példaértékű összefogással olyan erős munkavállalói érdekképviselet és érdekvédelem jött létre Európában, amely méltó tárgyalópartnere lesz a multinacionális foglalkoztatóknak és képes lesz megjeleníteni tagjainak érdekeit az Európai Parlament előtt is. N.M.

Bányásznapi kerettyei program Az iparszerű hazai kőolajés földgázbányászat 75. születésnapjára kétnapos kiemelt programmal emlékeznek a szervezők Bázakerettyén, az olajipar „bölcsöjénél”. ugusztus 31-én (pénteken) az olajipari kis múzeumnál 14 órakor találkoznak az érdeklődők, majd koszorúzásra kerül sor a B-2-es kútnál. 15 órakor a kopjafánál tartanak koszorúzást, majd 15.30-kor kezdődik dr. Papp Simon köztéri szobrának (Pataky Béla alkotása)

A

avatási ünnepsége a kultúrház előtt. 16.30kor az általános iskola udvarán felállított nagy sátorban kezdődik a szakmai nap (kiemelt témákkal, kiemelt előadókkal), majd 19 órakor a szakestély.

MOL-os nyugdíjasokat és természetesen a hozzátartozóikat. (ba)

zeptember 1-jén (szombaton) az általános iskola udvarán kezdődik a MOL Nyrt. KTD központi bányásznapi ünnepség, az egész napos MOL családi nap, amelyre a szervezők várják a MOL-os munkavállalókat, a térségi-

S

Szakszervezet nélkül nincs összefogás!



A zalai olajbányász szakszervezetekben történt 40 éve: 1972 Kezdjük azzal, amiről a Dunántúli Olajmunkásban Barabás László bányamérnök, az OKGT Dunántúli Kutató és Feltáró Üzemének főmérnöke beszélt Balogh Antalnak, az üzemi lap 1967. január 31-ei számának 3. oldalán, nevezetesen 1971. november 14-én a déli órákban az iraki olajipari miniszter elindította a Dzsambúr 1-es lemélyítését, és ezzel elkezdődött Péter Richárd fúrómérnök irányításával az iraki fúrások sikeres első szakaszát követő „második menet”. Ez volt a 36 tagú új csoport örömmel vállalt nagy feladata. Természetesen ott is működött a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének helyi csoportja, amely ezennel nemzetközivé is vált. „A ruamilai tapasztalatok hasznosításával dolgoznak embereink az új munkahelyen is. A munkaidő napi 8 óra, háromszori ellátás. Hat munkanap után jár egy szabadnap A dolgozókat váltókocsival viszik a berendezéshez. A toronynál fúrási irodát hoztunk létre, ahol állandó felügyeletet tartanak a főfúrómesterek és újabban az iszapvegyész is.” – ismertette Barabás László. Csak érdekességként: 2,1-es iszappal kellett öblíteni az agyagmárga közé betelepült anhidrites rétegek átharántolásakor. Ezt nyilván szakmailag is értékelni tudta az egykori iszapvegyész szakszervezeti munkatárs Balogh Antal, aki állandó kapcsolatot tartott az iraki csoporttal, mindenekelőtt úgy, hogy a hivatalos küldeményekkel együtt juttatta el a szakszervezeti iratokat Irakba, de alaposan elbeszélgetett a hazalátogató fúrósokkal is. Sőt: szervezte a helyszíni tudósításokat az Olajmunkás olvasóinak tájékoztatására. Minthogy minden ott, az üzemekben, a műhelyekben dől el, valamennyi szakszervezeti – természetesen a bányász – kongresszus is szinte főszerepet szánt a szakszervezeti műhelybizottságoknak. Erről szólt a lap 1972. február 29-ei számának 2. oldalán az Osztályozás című írás. Skoda Géza – maga is művezető a fölső ipartelepen Nagykanizsán – a Kögáz szakszervezeti vállalati bizottságának titkára értékelte a műhelyés osztálybizottságok munkáját. Nem hímezett-hámozott, hanem egyenes kérdésre egyenesen válaszolt. (A következőkben csak a megjelenés időpontját jelöljük meg – a szerkesztő.) „Melyik a legjobb műhelybizottság? Az egyes számú, mely magában foglalja a szállítást és az anyaggazdálkodást. És a legrosszabb? A kaposvári.” Ennek okát abban látta, hogy a kirendeltség rövid idő alatt hihetetlen műszaki fejlesztésen

ment át, s ezzel nem tudott lépést tartani a szakszervezet, hiába volt titkár csere is. A legfontosabbnak tartotta a vállalati titkár, hogy 100 %-os legyen a szervezetség, s a szakszervezet maradéktalanul valósítsa meg a dolgozók teljes körű érdekvédelmét, „legyen a dolgozók teljes értékű képviselője.” A zalaegerszegi kirendeltségen a mélyépítők művezetője maga is teljes erőbedobással küzd a teljes szervezettségért, elvégre egykori főmesterként maga is a BDSz-ben kezdte a szakmáját. Zalaegerszegen azonnal tagsági könyvet kért telefonon a műhelybizottsági titkártól a helyszínre, ahol éppen a csőhálózat lefektetése folyt, mihelyt valaki aláírta a belépési szándékát. A többiek „sok jó tapasztalatot vehetnének át Bázakerettyéről, ahol Konkolyi György bizalmi a gazdasági vezetővel, Kancsal elvtárssal karöltve jól látja el a feladatát, de az egész műhelybizottság is zsűri elé állhatna.” Ha már a Középdunántúli Gázszolgáltatóés Szerelő Vállalatnál (Kögáznál) tartunk, említsük meg, hogy még 1971. december 22-ei ülésén elemezte az egészség- és munkásvédelmi helyzetet a vállalati szakszervezeti bizottság, főként azért, mert számos észrevételt éppen az szb-nek címeztek a BDSztagok. Kimondta a bizottsági határozat, hogy filmvetítéses baleset- megelőzési oktatásokat kell tartani valamennyi üzemben, tehát Nagykanizsán, Veszprémben, Kaposvárott, Bázakerettyén és Zalaegerszegen. Stikliről is szólt a beszámoló: megesett, hogy üres lapokat írattak alá az emberkekel az oktatásokról, amelyre aztán később rávezették a központilag kiadott előadások tárgykörét. A bizottság nem hallgatta el, hogy nem csak aláíratni, üres papírt aláírni is felelőtlenség, s ebből azt szűrte le, hogy az emberek félvállról veszik a baleseti oktatást, s csak akkor mosakodnak, ha megtörténik a baj például hegesztés közben, vagy a munkaárok falának beomlásakor. A nagykanizsai üzemnek kötelezővé tette a bizottság javaslatára a vállalati vetőség, hogy a helyi munkásvédelmi szabályzat előírásai szerint őszszel, télen és kora tavasszal kapjanak meleg italt rendszeresen a szabadban dolgozók. „Így válik a szakszervezeti bizottság a vállalati gazdasági vezetők hasznos segítőjévé, s ezzel minden dolgozó nyer.” – összegzi a tudósítás a lényeget. Az OGIIL társadalmi szervezeteinek életéről írt tudósítást Nagy Gyula, maga is a nagykanizsai laboratórium vegyésztechnikusa. A szakszervezeti bizottság az ifjúsági szervezettel közösen köszöntötte a lányokat,

13

Visszapillantó plusz

asszonyokat a Nemzetközi Nőnapon, s a virágon kívül négyen pénzjutalomban részesültek, öten pedig 3-3 nap jutalomszabadságra mehettek a kutatóintézet vezetőségének döntése, illetve a társadalmi szerveztek javaslatai alapján. Az OKGT szakszervezeti trösztbizottságának dunántúli sportbizottsága az ifjúsági szervezettel közösen sportnapokat szervezett március 11-12-én. Ekkor termelési, fúrási, gépgyári, kögázos és ogilos asztaliteniszezők pattogtatták a labdát és tologatták a sakkbábukat a nagykanizsai olajbányász művelődési házban – amely ma már nem az… Az OKGT Szakszervezeti Tanácsa március 23-án Budapesten ülésezett a tröszt I. emeleti tanácstermében. A szocialista brigádversenyről és a tröszt műszaki-gazdasági tevékenységéről tárgyaltak a legfelsőbb szakszervezeti döntéshozó szerv tagjai. Őket Bándi József gazdasági vezérigazgató helyettes szóban még külön is tájékoztatta. A tanácsa tagjai elmarasztalták a tröszt vezetőit, akik túl későn adták ki a verseny műszaki-gazdasági feltételeit, majd a tanács a tagság javaslatai nyomán 2 munkabizottságot hozott létre. Az egyik 6 tagú bizottság feladatául szabta meg a tanács, hogy a tröszti műszaki-gazdasági feladatokra épülve határozza meg a szakszervezet kézzelfogható tennivalóit. A másik, 8 tagú bizottságnak még a tanácsülés hónapjában elő kellett terjesztenie az OKGT gazdasági és szakszervezeti vezetői között megkötendő keretszerződés tervezetét. Egy héttel ezután ült össze Nagykanizsán a DKFÜ szakszervezeti tanácsa. Erről Balogh Antal szakszervezeti munkatárs tudósításából értesülhet a mai olvasó is. Varga József igazgató (maga is olajipari technikus) a kollektív szerződésben foglaltak megvalósulásáról adott képet, Fender Gyula SzT-titkár pedig a szakszervezet hatáskörébe utalt részesedési alap felosztásának tervezetét és a szakszervezeti működési költségvetést ismertette. A tudósítást Sztancsik Lajos kárfelmérő kulcsozást bemutató felvétele tette szemléletessé: a nehéz munkát végző fúrósokról volt szó. Például arról is a kiskunmajsai fúrósokat képviselő Németh József kérdése nyomán, hogy a vállalati alkotmánnyal – a kollektív szerződéssel – ellentétben miért 10 és miért nem 20 % pótlékot számol el a cég a 6 napon túli éjszakai munka után. Javasolta a kedvezmények megvonását a munkafegyelem ellen súlyosan vétőktől. A nagylengyeli

MOL Bányász Hírlap, a hiteles hírforrás!

14


Kovács József autószerelő az igazgatói értékeléssel ellentétben kifogásolta a munkásszállítás színvonalát. A geofizikus Rudovics Zoltán helytelenítette, hogy a vállalat rendszeresen meghoszszabbítja a kollektív rögzített próbaidőt. Mintegy 2 órán keresztül „izzasztották” az igazgatót – akinek egész nap nyitva volt az ajtaja! – a szakszervezet legfelső vállalati vezetői. Csak egy az ezt követő intézkedések sorából: az igazgató azonnal utasította a jogi osztályt a munkás-szállítási szerződések felülvizsgálatára, és arra, hogy ha a szállító cégek – MÁVAUT, VOLÁN – nem tartják be a kötelezettségeiket, akkor ennek mértékében csökkenteni kell a térítési pénzeket. Talán nem árt rögzíteni: az állami vállalatnál alkalmazott igazgatót természetesen módon kérdezte az ugyancsak állami alkalmazott, egyúttal különböző „rendfokozatú” szakszervezeti tisztségviselő, s ezt nem követte annak elbocsátása, megbélyegzése. Ez ma is elképzelhető? A Szakszervezetek Zala Megyei Tanácsának meghívására érkezett Zalaegerszegre Vas János, az Országos Szakszervezeti Tanács osztályvezetője, hogy előadást tartson április 17-én a soron lévő feladatokról. Erre a megye valamennyi szakszervezeti tisztségviselőjét meghívták. Mindenekelőtt a szovjet szakszervezeti kongresszusról és a szovjet emberek életszínvonaláról adott képet. Például arról, hogy kizárólag az államtól kapott lakásokban élnek, a négyzetméterenkénti ár 12 kopejka (1 rubel akkor 37 forint volt), s csak a lakószobák után kell fizetni, s ebben beleszámít a fűtés is. A SZOT elnökségének 1972. január 10-i határozata alapján, amely szerint június 30ig a bizalmiakig bezárólag be kell számolni a szakszervezeti vezető szerveknek a tagság előtt az elvégzett munkájukról. A BDSZ OKGT Trösztbizottsága április 19-én Budapesten, a tröszti székházban rendezte meg beszámoló gyűlését 90 meghívott szakszervezeti tisztségviselő, valamint Simon Antal BDSZ-főtitkár, Bese Vilmos OKGT vezérigazgató, Bándi József vezérigazgató helyettes részvételével. A trösztbizottság (tb) elnöke, Palkó József nyitotta meg a tanácskozást, s átadta a szót Pálfi István titkárnak. Tudni kell, hogy akkor

MOL BÁNYÁSZ HÍRLAP A MOL Bányász Szakszervezet érdekképviseleti lapja Megjelenik havonta. Felelõs kiadó: Biri László

a szocializmus építésének kellős közepén tartottunk, s ennek egyik kiemelkedő tétele volt a teljes foglalkoztatottság. Ennek ismeretében kell ma értékelnünk azt a megállapítást, amely szerint „Az előző évekkel szemben a kötött pénzeszközök nem biztosították a rendelkezésre álló teljesítőképességekhez méretezett fúrási lehetőségeket. Mivel nem került sor a szükséges berendezés- és létszámcsökkentésre, így többek között az egy méterre jutó önköltség is jelentősen nőtt.” Vagyis – már akkor is – az elbocsátás lett volna a költségcsökkentő módszer és nem költség-mérséklő műszaki és gazdasági intézkedések meghozatala. Persze az emberek elküldéséhez, vagy például újabb és újabb adók kivetéséhez nem közgazdasági és műszaki tehetség kell, hanem az elhatározás is elég a következmények előzetes felmérése nélkül… Gyakori beszédtéma volt a gépgyárban dolgozók között, hogy miért nincs célprémium és túlórapénz. Ez csak részben volt igaz, derült ki a vállalati szakszervezeti bizottság ülésén, mert például az V. üzembeli forgácsolók kifogása, hogy miért nincs túlóra, tehát többlet-kereset, addig a IV.üzemben viszonylag sokat túlóráznak és célprémium is van. Itt viszont az a panasz lényege, hogy miért nem műszakban kell dolgozni a célprémiumért. De akad, aki évi 10.000 forintot is haza visz. (majdnem 40 évvel ezelőtt, amikor 13 fillér volt a gázkedvezmény köbmétere…) Szakszervezeti felfogás szerint a túlóra rongálja a dolgozó egészségét, tehát az ellen fel kell lépni. Ekkor hangzik el a tagdíjfizető ellenérve: „Ti is a pénzünk ellen vagytok???” Így kerül a szakszervezet – bizottság és helyi tisztségviselő – két tűz közé, ám hamar kideríti a turpisságot – derül ki az írásból: akik célprémiumért túlóráznak nem csak több pénzt kapnak, de javítják a statisztikát is. El is határozta a szakszervezet, hogy folyamatosan ellenőrzi a túlórázókat: valóban szükséges-e, nem lehetne-e jobb munkaszervezéssel és kifogástalanabb anyagellátással ennek elejét venni. Képes tudósítás számolt be arról, hogy értekezleten (május 15.) tárgyalták meg a


DKFV szakszervezeti műhelybizottsági titkárai a legidőszerűbb tennivalókat. Befejeződött a szakszervezeti politikai oktatás a zalai olajiparban, – a finomítón kívül – 94 csoportban, 2000 résztvevővel. A szocialista demokráciáról, a társadalom, illetve a világpolitika időszerű helyzetéről szóltak az előadások valószínűleg felkészült előadókkal, mert a beiratkozottak 80-85 százaléka rendszeresen megjelent a foglalkozásokon. Bizonyára annak is vonzereje volt, hogy 4 iparági téma is szerepelt a napirenden, ráadásul a BDSz XX. kongresszusáról, valamint a helyi kollektív szerződések végrehajtásának 1 éves tapasztalatairól is szóltak az előadások és a viták, sőt, a helyi (vállalati, üzemi) műhelyi, berendezésbeli kérdésekre is válaszokat kerestek a résztvevők. A gépgyári V-ös üzemben Kovács Béla műhelybizottsági titkár számolt be a tagságnak arról, hogy a 6 bizalmi régtől szervezi az érdekvédelmet, s havi rendszerességgel tart megbeszéléseket, de az üzemvezetőségben is méltán szereznek érvényt a dolgozók véleményének. (június 15). A korábbiak ismeretében méltányolandó, hogy a javuló munkaszervezés eredményeként itt a legkevesebb a túlóra. Viszont az órabérek elosztásába nagyobb beleszólást igényelnek a bizalmiak. A legjobbak kitüntetésben is részesültek a gépgyárban. (június 30.) Balogh Lászlóné műszaki rajzoló, Kiss József víz-gázvezeték csoportvezető és Farkas Ferenc műszaki dolgozó részére a SZOT-Elnökség elismerő oklevelet adományozott. Bizonyára a lap (július 15.) legfontosabb írása volt az, amelyik hírül adta, hogy a fúrásnál megemelték a segélyek felső határát a bizottság legutóbbi ülésének határozata szerint. Például a házasságit 250-ről 400-ra, a 300-as temetésit 500-ra. A nyugdíjba menők elbúcsúztatására személyenként 200 helyett 300 forintot lehetett felhasználni. Összevetésként: akkor 6 forintot kellett egy ebédért fizetni. Ez volt 1972. első félévének zalai olajipari szakszervezeti tartalma. Ferencz Győző

Szerkeszti a MOL Bányász Szerkesztõ Bizottsága: Balogh Antal (fõszerkesztõ), Telefon: (06 20) 912-5611; (06 20) 562-4851; (93) 313-199 Szalai Géza (vezetõ tudósító), Telefon: (06 20) 411-0247; Juhász Attila, Kalász Sándor, Lukácsi István, Murin János, Világi Rudolf Szerkesztõbizottság címe: 1117 Budapest, Október huszonharmadika utca 18. Telefon: (06-1)-464-1850, „olajos”: 21850, Fax: (06 1) 464-0798, „olajos” 20798, Szerkesztõségi e-mail: [email protected]; Nyomdai elõkészítés: Forest•Green•Bt. Telefon: (30) 665 57 65; Nyomtatás: Tisza Nyomda Kft. Szolnok

Hív és vár a MOL Bányász Szakszervezet!

A lap ingyenes, melynek költségeit a MOL Bányász Szakszervezet finanszírozza



15

Évfordulós történések

75 évvel ezelőtt 1937. július 2-án kezdték el a Mihályi 2-es fúrás mélyítését az előző évben elvégzett szeizmikus mérések alapján (Csath Béla).

70 évvel ezelőtt 1942. augusztus 10-én befejeződött a Kerettye - Pusztaszentlászló közötti gázvezeték építése a pusztaszentlászlói mezőnek gázzal történő ellátására (cs.b.).

65 évvel ezelőtt 1947. július 21-én bányász-családból született Kudela József. Húsz éven át (1989. október 28- 2010. március 27.) elnöke volt a MOL Bányász Szakszervezetnek, aki többek között Szalai Géza és Lukácsi István alelnökökkel együtt rendhagyót alkotott abban is, hogy 2000. novemberétől megjelent az érdekképviseleti lap, a MOL Bányász Hírlap, melynek felelős kiadója volt.

Visszapillantó •1952. július 5-6-án tartotta XV. kongresszusát a Bányász Szakszervezet, amelyen Hujber Gyula, a dunántúli fúrás szakszervezeti vezetője, kongresszusi küldött szólt az olajbányászok helytállásáról, a sztahanovista eredményekről, a szociális körülményekről. •Helsinkiben (Finnország) rendezték meg a nyári olimpiát (1952. július 19 - augusztus 3.), amelyen a magyarok az eddigi legnagyszerűbb teljesítményt érték el a megszerzett 16 arany, 10 ezüst és 16 bronzéremmel, ami a világra szóló 3. helyet jelentette az érem-, illetve ponttáblázatban az USA és Szovjetunió mögött (hazai jellemző korszakos jelenség: szegénység, diktatúra közepette).

45 évvel ezelőtt 1967. július 1-jei hatállyal alapította a Nehézipari Miniszter a Kőolaj-és Földgázbányászati Ipari Kutató Laboratóriumot (OGIL), melynek igazgatójává Rácz Dánielt nevezte ki. (cs.b.)

60 évvel ezelőtt •1952. július 1-jével „A magyar kormány és a Szovjetunió kormánya között létrejött megállapodás alapján az átszervezett és az egész magyar kőolajipart felölelő MASZOLAJ Részvénytársaság vette át a magyar kőolajipar vezetését. Ebbe a vállalatba beolvadtak az eddigi önálló dunántúli állami vállalatok, az alföldi szovjet-magyar érdekeltségű vállalat, valamint az összes kőolajfeldolgozó vállalat”.

40 évvel ezelőtt •1972. július 18-án alakult meg a BDSZ OKGT Trösztbizottság ifjúsági bizottsága Kóczi József TB-munkatárs vezetésével. Területi felelősök. Alföld: ifj. Czeczó Elek. Dunántúl: Derkovics György. Budapest: Szvoboda István. Forrás: Alföldi Olajbányász. •a BDSZ OKGT Trösztbizottság és a TB Sportbizottsága Szolnokon rendezte meg a felmenő rendszerű Bányász Kupa országos döntőjét, amelyre első alkalommal került

sor. A sportági győztesek. Labdarúgás: NKFV Szeged. Kézilabda: NKFV Szeged. Röplabda: SZTV Répcelak. Sakk: DKG Nagykanizsa. Asztalitenisz: KVÉV Siófok. Egyéniben: Seregélyi Pál (NKFV Eger). Teke: DKFV Gellénháza. Egyéniben: Varga Tamás (NKFV Kardoskút). Pontversenyben győztes és a vándorserleg birtokosa NKFV Kardoskút, 2. NKFV Szeged, 3. NKFV Eger.

25 évvel ezelőtt hunyt el Ságh Pál (1928-1987), az egykori KFV Lovászi Üzem dolgozója, a helyi teke-szakosztály alapítója, élversenyzője, majd Zala megye legjobb férfi sportolója. Nevelőedzőként olyan kiemelkedő tekézőket nevelt, mint a magyar válogatott Sütő László, Nagy László, az ifjúsági Európa-bajnok Bali József, Hermán Tibor, valamint a magyar bajnok Szabó Ferenc. (Németh Tibor).

10 évvel ezelőtt 2002. július 26-án a Rotary Üzemi Tanács és a Szakszervezet együttes ülésén a testületek egyhangúlag elutasították a Társaság külföldi tevékenységének értékesítését (2 DE, 1 Lyb. -berendezés, a hozzájuk kapcsolódó szerződések), a MOL Igazgatóságának döntését. A tiltakozások ellenére a külföldi üzletágat értékesítették (a horvát napilap, a Vjesnik szerint az INA 7 millió dollárt fizetett a MOL-nak). Összeállította: Balogh Antal

Információk innen-onnan

Hírcsatorna Németh Tibor (nyugdíjas, Lovászi):

Dr. Kántás Károllyal bővült a szoborpark Századik születésnapjához közeledvén június 12- én a Magyar Olajipari Múzeumban szobrot avattak, s életútját bemutató kiállítást nyitottak dr. Kántás Károly geofizikusnak, a magyar szénhidrogénipar egyik kiemelkedő alakjának. Koplár Katalin alkotását Tóth János köszöntője után prof. dr. Dobróka Mihály, a Miskolci Egyetem rektor-helyettese és Palásthy György, a MOL Nyrt. KTD Integrált Mezőbeni Alkalmazások szervezet kiemelt vezetője avatta fel. Mindketten megemlékeztek oktatói, illetve szakmai életútjáról. A rendezvény keretében adott át a Múzeumnak Volter György, a GES Kft. igazgatója egy

Bányásznapra Lovásziban a föld mélyében fúrtak, Olajat találtak a mi kis falunkban. Örültek ennek a nagyok és kicsik, Hiszen munkahelyet jelentett ez nekik.

szeizmikus terepi vibrátort és egy műszer-kocsit. (képünkön Palásthy György és Volter György tiszteleg dr. Kántás Károly szobra előtt) Szalai Géza Fotó: Farkas László

Ahogy fúrtak egyre lejjebb – lejjebb, Úgy tört fel a gáz is nagy lendülettel. Olaj – gáz van itt bőven mondták, Igazi kincs ez, ezt a fúrósok is tudták. Kincs a javából, lesz itt munka bőven, Gazdag lesz Ország, Falú a jövőben. Ünnepelni jöttek össze a fúrósok, Családtagjaikkal a boldog olajosok.

Várja és keresse, olvassa és terjessze az érdekképviseleti lapot!


16

Ha nyár, akkor meleg; és ha meleg,

akkor „PECA”! Immáron hagyomány, hogy az E.ON Földgáz Storage Zrt. évről-évre megrendezi a dolgozói számára a horgászversenyét. A házigazda szerepét mindig más földalatti tárolói kollektíva tölti be. Az idei évben ezt a nem kis feladatot a Zsanai Földalatti Gáztároló kollégái vállalták, így a helyszín kiválasztása is egy közeli horgásztóra esett. A forgatókönyv az elmúlt évekhez ha-

sonlóan zajlott. A „pecások” 2012. június 2 reggelén már 6 órakor gyülekeztek a kiskunhalasi Ezüst tó partján. A 10 csapatot képviselő 35 induló reggel 7 órától 16 óráig mérte össze tudását, halfogó ügyes-

ségét. A csapatversenyben a pusztaedericsi földalatti gáztárolós „fiúk” szerezték meg a „pecapálmát” 32,5 kg kifogott hallal. Az egyéni versenyben a legtöbb halat Rátkai Attila fogta (23,2 kg); míg a legna-

Osztálytalálkozó

gyobb kifogott hal díját Bíró András vehette át az 5,84 kgos tőpontyáért. A verseny elmaradhatatlan „kelléke” a bográcsban készült marhapörkölt, amely az idén is kitűnőre sikerült. A hangulat fantasztikus volt, melyet külön köszönünk a rendező stábnak. Fel is adták a leckét a kardoskúti tárolós kollégáknak, hogy jövőre Orosháza környékén megrendezendő verseny is hasonló élményeket nyújtson a természet szerelmeseinek. Dencs László

Fény az alagút végén

Nagykanizsán június 2-án tartotta 55. érettségi találkozóját az egykoron jegyzett Kőolajbányászati és Mélyfúróipari Technikum 1957ben végzett IV/C osztálya, melynek valamennyi növendéke (19 fő) az olajipart erősítette. Hosszú Istvánné (Varga Magdolna) fogadta és köszöntötte az osztálytársakat, megemlékezett az időközben elhunyt 9 osztálytársról, tanárokról. Az ebédet követően felelevenítettük a technikumi évek, a legjobb technikusi osztály, a legjobban összetartó társaság főbb történéseit (a találkozókon a megjelenés 100 százalékos!), majd dr. Megyeri Mihály, a IV/C éltanulója, okl. olajmérnök, kandidátus és kedves felesége, Marika látta vendégül az osztálytársakat Hunyadi úti lakásában, ahol késő estig folyt az eszmecsere. Balogh

Szerkesztőségi közlemény

Miskolci egyetemisták, leendő olajmérnökök látogatása a hazai olajipar „bölcsőjében” Bázakerettyén


A MOL Bányász Szakszervezet finanszírozásában 2000. novemberétől színes nyomtatású MOL Bányász Hírlap megjelenítésében formabontásra kényszerültünk. Az összevont lapszám ezúttal vegyes nyomtatásban (színes+fekete fehér) készült, amelyet a szűkös anyagi lehetőségek, az egyre jobban zsugorodó költségvetési keret tett szükségessé. /ba/

Mol Bányász Hírlap legutóbbi számában „Veszélyben a geofizika” címmel megjelent írás szerint, a Geofizikai Szolgáltató Kft-t (GES Kft.) csak a megnövekedett piaci konjunktúra segítheti a talpraállásban. Örömmel számolhatunk be az érdeklődő olvasóknak arról, hogy a MOL Nyrt. Legfelső Döntéshozó Testülete május 29-ei ülésén 2012. egészére engedélyezte a Kft. részére a két csoporttal való működtetést – a korábbi döntéssel ellentétben, mely szerint a továbbiakban csupán egy csoporttal üzemelhet a társaság –, és ezzel egyidőben döntés született a csoportos létszámleépítés felfüggesztéséről is. A GES Kft. második mérőcsoportja – a tulajdonos MOL Nyrt. új megrendelésére – ugyanis Budafa kutatási területen fog 3D mérést végezni. A tulajdonosi döntés kapcsán a Kft. munkavállalói az elmúlt hetek, hónapok feszültsége után végre nyugodtan tudnak a feladatukra koncentrálni. A külföldi munkán dolgozókat nem nyomja tovább az a lelki teher, amely az állásuk esetleges elvesztése miatt minden nap tetten érhető volt: „mi vár rám, ha hazamegyek?”. Az elmúlt hetekben sok értékes munkatárs kapta meg felmondó levelét. Nagyon reméljük, hogy az újra induló GES Kft. – számítva szaktudásukra – sokuknak tud újra munkát és reményt adni. (Kalász)

Köszönjük megtisztelő figyelmét. Kérjük, legyen olvasója és aktív közreműködője következő számunknak is.

62. Bányásznap, Köszöntjük az ünneplő olajbányászokat!

Recommend Documents