Kőbányai Kertvárosi Általános Iskola
Pedagógiai program
1 / 60
TARTALOM 1.
2.
BEVEZETÉS ....................................................................................................................................................5 1.1.
Iskolánk adatai .................................................................................................. 5
1.2.
Iskolánkról „dióhéjban” ...................................................................................... 6
1.3.
Az iskola küldetésnyilatkozata ............................................................................. 7
NEVELÉSI PROGRAM ...................................................................................................................................8 2.1.
Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai ............. 8
2.2.
Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai, eszközei, eljárásai, a
pedagógusok, osztályfőnökök feladatai ........................................................................... 8 2.2.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai ..................................................... 9 2.2.2. A pedagógusok helyi intézményi feladatai ....................................................... 12 2.2.3. Az osztályfőnöki munka tartalma ................................................................... 14 2.3.
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................. 15
2.3.1. Feladataink ................................................................................................. 15 2.4.
A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok, egészségnevelési és
környezeti nevelési elvek ............................................................................................ 17 2.4.1. Az egészségnevelés alapelve, céljai: .............................................................. 17 2.4.2. Az egészségfejlesztés feladatai ...................................................................... 17 2.4.3. Az egészségfejlesztés tartalmi keretei, színterei ............................................... 18 2.4.4. Az egészségnevelés megvalósításában résztvevők: .......................................... 18 2.4.5. Egészséges táplálkozással kapcsolatos feladatok.............................................. 18 2.4.6. Mindennapos testnevelés, testmozgás biztosítása ............................................ 18 2.4.7. A
testi-lelki
egészség
fejlesztése,
viselkedési
függőségek,
szenvedélybetegségekhez vezető szerek .................................................................. 19 2.4.8. Komplex intézményi mozgásprogram ............................................................. 19 2.4.9. A tanulók fizikai állapotának mérése .............................................................. 19 2.5.
A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ............ 20
2.5.1. Sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók ............................................................ 20 2.5.2. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (BTM) tanulók .............. 21 2.5.3. Kiemelten tehetséges tanuló, tehetségfejlesztés .............................................. 22 2.5.4. Migráns tanulók ........................................................................................... 23 2.5.5. Hátrányos helyzetű tanuló ............................................................................ 23 2.5.6. Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló .......................................................... 23
2 / 60
2.6.
A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos
feladatok .................................................................................................................. 24 2.6.1. Feladataink: ................................................................................................ 24 2.6.2. Tanulói közösségeink ................................................................................... 24 2.6.3. A
tanulóknak
az
intézményi
döntési
folyamatban
való
részvételi
jogai
gyakorlásának rendje ............................................................................................. 26 2.7.
A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának
formái 26 2.7.1. Együttműködés a tanulókkal ......................................................................... 26 2.7.2. Együttműködés a szülőkkel ........................................................................... 27 2.7.3. Együttműködés a partnerekkel ...................................................................... 27 2.8.
A tanulmányok alatti vizsgák szabályai ............................................................... 28
2.9.
A felvétel és az átvétel szabályai ....................................................................... 30
2.9.1. Első osztályosok beiratkozása ........................................................................ 30 2.9.2. Tanulók átvétele másik iskolából .................................................................... 30 2.9.3. Középiskolai jelentkezés ............................................................................... 31 2.10. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ........... 31 2.11. A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos ismeretek öktatása iskolánkban ..................... 31 2.12. Bűnmegelőzés iskolánkban ............................................................................... 32 3.
AZ ISKOLA HELYI TANTERVE....................................................................................................................33 3.1.
A választott kerettanterv megnevezése, jellemzői ................................................ 33
3.2.
A helyi tanterv tantárgyai, tartalmai ................................................................... 33
3.3.
A választható tantárgyak, foglalkozások ............................................................. 33
3.4.
A kerettanterv által meghatározott kötelező tantárgyak és azok minimális heti
óraszámai az egyes évfolyamokon: .............................................................................. 33 3.5.
A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei ......................... 35
3.5.1. Tanulóink részére az alábbi óraszámokat biztosítjuk. ........................................ 35 3.5.2. Egyéb foglalkozások ..................................................................................... 35 3.6.
Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ........ 36
3.6.1. Tankönyvek kiválasztásának szempontjai ....................................................... 36 3.6.2. A taneszközök kiválasztásának szempontjai .................................................... 36 3.6.3. A tankönyvek térítésmentes igénybevétele ..................................................... 37 3.7.
A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása . 37
3.7.1. Az alsó tagozat pedagógiai feladatainak megvalósítása ..................................... 37
3 / 60
3.7.2. A felső tagozat pedagógiai feladatainak megvalósítása ..................................... 37 3.8.
A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja, a tanulók fizikai
állapotának mérése ................................................................................................... 38 3.9.
A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése, értékelése, mérések ...................... 40
3.9.1. Ellenőrzés ................................................................................................... 40 3.9.2. A tanulók teljesítményének értékelése ............................................................ 44 3.9.3. Oktatási eredményvizsgálatok ....................................................................... 47 3.10. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának, közösségi munkájának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek ............................ 48 3.11. A tanulók továbbhaladása ................................................................................. 50 3.11.1.
A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei ...................................... 50
3.12. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag .............................................................. 51 3.13. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések .............................................. 51 3.14. A nevelőtestület által fontosnak tartott további elvek ........................................... 52 4.
LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK ..........................................................................................................................53 4.1.
A pedagógiai program hatályba lépése, felülvizsgálata.......................................... 53
4.2.
Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai ................................... 53
MELLÉKLET .........................................................................................................................................................53
4 / 60
1.
1. BEVEZETÉS
1.1.
Iskolánk adatai
Iskolánk hivatalos neve:
Kőbányai Kertvárosi Általános Iskola
Székhelye:
1106 Budapest, Jászberényi út 89.
Az iskola honlapcíme:
kertvarosi.sulinet.hu
Aziskola e-mail címe:
[email protected]
Az iskola telefonja:
1 262 7252
Alapító szerv neve:
Emberi Erőforrások Minisztériuma
Fenntartó neve:
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ
Működtető neve:
Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat
OM azonosító:
201160
Az iskola körzete:
Kőbánya Kertváros az iskola honlapján ( ) megtalálható
Maximális létszám:
310 fő
Pedagógus létszám:
32 fő
Pedagógiai munkát segítők:
4 fő
Az iskola alapdokumentumában megfogalmazott köznevelési és egyéb feladatok: −
általános iskolai oktatás
−
nappali rendszerű iskolai oktatás
−
alsó tagozat, felső tagozat
−
sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, beszédfogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők)
−
iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel
Az iskola alapfeladata biztosítani az alapfokú nevelést-oktatást, a tanuló érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően felkészíteni a tanulót a középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre. Az iskola a tanulók érdeklődése, igénye szerint foglalkozásokat szervez: felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás…
5 / 60
1.2.
Iskolánkról „dióhéjban”
Iskolánk, Budapest X. és a XVII. kerületének határán, Kőbánya szélén található. Az épületet 1933-ban építették, az akkor létrehozott Városszéli telep iskolájaként, amely a negyvenes években négy tantermes népiskolaként, majd nyolc évfolyamos általános iskolaként működött. 1993-ban a telep nevének változásával egy időben a Kertvárosi Általános Iskola nevet vettük fel. 2003. július 1-jétől, iskolánkat közös igazgatás alá helyezték a Keresztury Dezső Általános Iskolával. Öt éven keresztül Kertvárosi Tagintézményként működtünk. 2008. augusztus 1-jétől, visszakaptuk az önállóságunkat és ismét Kertvárosi Általános Iskolaként dolgozunk tovább. Kőbánya-Kertváros infrastruktúrája, a kellemes zöldövezeti, kertes házas övezete jó feltételeket teremt az itt élő családok és az iskola számára. A mellettünk elhelyezkedő erdő, a Rákos-patak biztosítja a természet közelségét is. Iskolánkat 1995-96-ban bővítették, felújították. Az épületben 13 osztályt tudunk elhelyezni. Osztálytermeink, tantermeink esztétikusak, jól felszereltek. A mindennapos sportolási lehetőséget a tornatermünk és a sportpálya biztosítja. Iskolai könyvtárunkban közel 10000 könyvtári egység található. Az informatika teremben 20 számítógép van hálózatba kötve, egy osztály befogadására alkalmas. Internet elérhetőséggel rendelkezünk. Megfelelő mennyiségű audiovizuális és számítástechnikai eszközünk van. Szemléltetőeszköz állományunkat folyamatosan fejlesztjük. Esztétikus környezet kialakításával, jó felszerelés biztosításával szeretnénk az oktató-nevelőmunkát hatékonyabbá tenni. Az iskola a feladatok ellátásához elegendő álláshellyel rendelkezik. Nevelőtestületünk stabil, sok éve dolgozunk együtt. A munkánkat fejlesztő pedagógus, logopédus, iskolapszichológus, gyógypedagógus, pedagógiai asszisztensek segítik. Iskolatitkár és a technikai dolgozók biztosítják a zavartalan működésünket. A pedagógusok és a technikai dolgozók munkakörülményei megfelelők. Az elmúlt években tanulói létszámunk 300 fő körül mozgott. Beiskolázási körzetünk KőbányaKertváros. Sokan járnak hozzánk a XVII. kerületből is. Tanulóink átlagos képességűek, kirívó magatartási problémával ritkán találkozunk. Iskolánkra a barátságos családias légkör a jellemző. Az alacsony létszám lehetővé teszi a gyerekekkel való személyes kapcsolat kialakítását, a fokozott törődést, odafigyelést. Az alsó tagozaton osztálytanítós rendszerben dolgozunk, ezzel párhuzamosan élünk a leszakosítás lehetőségével, a felső tagozaton szaktanári rendszerben tanítunk. A tanulók részére 45 perces tanórákat tartunk. Délután szakköröket, sportfoglalkozásokat, egyéb programokat tartunk. Kiemelt figyelmet fordítunk az alapképességek fejlesztése mellett a környezeti, művészeti nevelésre, a sportra. Négy idegen nyelv (angol, német, olasz, spanyol) tanítására, tanulására van lehetőség. Iskolánk kialakult hagyományrendszere, rendezvényei lehetőséget adnak a közösségformálásra, a tanulók személyiségfejlesztésére, az iskolához való kötődés kialakításához. Diákönkormányzatunk működése során tanulóink megismerkednek a demokratikus diákélettel. A nevelés-oktatás folyamatában fontosnak tartjuk a munkára nevelést. Délutánonként sokféle tanórán kívüli tevékenységet biztosítunk. Sportéletünket a kerületi Diákolimpia és a Kertvárosi Kupa versenysorozata mellett, az iskolai sportfoglalkozások teszik változatossá. Az étkeztetést jól felszerelt melegítő konyhánk segíti, melyben a HACCP rendszer előírásai szerint folyik a munka. Innovációs tevékenységünk során folyamatosan alakítjuk iskolánk programját. Igyekszünk megfelelni a fenntartó, a szülők, a diákok és a környezetünkben élők elvárásainak.
6 / 60
1.3.
Az iskola küldetésnyilatkozata
MILYEN ISKOLÁT SZERETNÉNK? Olyan iskolát szeretnénk működtetni, amelyben a XXI. század elvárásainak megfelelő pedagógiai munka folyik. Ennek megfelelően a tanulók oktatása és nevelése egyaránt fontos szerepet kap. Közösségünk minden résztvevőjétől elvárjuk az együttműködő, igényes, megújulásra kész pozitív hozzáállást. Tanulóinkat a képességeiknek megfelelő, az alapkészségeket fejlesztő korszerű, alkalmazható ismereteket nyújtó, oktatásban-nevelésben kívánjuk részesíteni. Szeretnénk, ha az iskolánkba járó gyerekek a tanulás és más kötelességeik teljesítése mellett sokszínű, érdekes, élményekben gazdag diákéletet élnének. Ennek érdekében munkánk során alkalmazzuk a korszerű pedagógiai módszereket, élünk a differenciálás, a munkáltatás adta lehetőségekkel. Törekszünk a gyakorlati életben is felhasználható ismeretek átadására és a komplex programok szervezésére. Együttműködő, humánus, jó hangulatú munkalégkörben szeretnénk dolgozni. Az iskolai évek alatt megkezdjük a tanulóink felkészítését az életkoruknak megfelelő helyes viselkedésre, magatartásra, a konfliktusok kezelésére, egészséges életvitel kialakítására. Figyelmet fordítunk a különböző családi hátterű, egészségi állapotú, lelki fejlettségű gyermekek esélyegyenlőségének biztosítására, integrálására. Tevékenységünkben számítunk a partnerek aktív közreműködésére, együttesen szeretnénk elérni, hogy tanulóink sikeresen megállják a helyüket a jövő társadalmában. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink tiszteljék a múltat, ismerjék meg a jelent, és európai polgárként feleljenek meg a jövő kihívásai.
AZ ISKOLA JÖVŐKÉPE Az új köznevelési törvényben megfogalmazottak alapján újra gondoltuk iskolánk működését, a tanulásitanítási folyamatot, a szervezett programjaink összetételét. Amennyiben a Kertvárosi Általános Iskola által felvállalt célokat sikeresen megvalósítjuk, iskolánk az alábbiak szerint változik: A férőhelyek maximális kihasználásával stabilizáljuk az iskola tanulói létszámát. Korszerű pedagógiai módszerek és munkaformák alkalmazásával hatékonyabbá, eredményesebbé válik a szakmai munkánk. Az új kihívásoknak való megfelelést, az oktató-nevelő munkában együttműködő, a tanári szerep átalakítására képes nevelői közösséggel képzeljük el. Átlátható, határozott nevelési elvek alapján működő iskolát szeretnénk, amelyben a diák, a szülő és a pedagógus pontosan látja el a feladatait, együttműködik, kapcsolatot tart partnereivel.
7 / 60
2. NEVELÉSI PROGRAM 2.1.
Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai
Pedagógiai munkánkat meghatározó értékeink − Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. − Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. − Iskolánk céljai a tanulók sikeres nevelés-oktatása érdekében − A tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak – lehetőség szerint – egyénre szabott fejlesztése. − Az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése. − A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása. − Korszerű természettudományos és társadalomtudományos műveltségkép kialakítása, melyet tanulóink eszközként használhatnak a valóság viszonyrendszerének megértéséhez, és alkalmazhatnak különböző cselekvésformákban. − Hazáját ismerő és szerető, a nemzeti hagyományokat és az iskolai tradíciókat őrző fiatalok nevelése. − A tehetség kibontakozásának a segítése, a differenciálással történő fejlesztés és a hátránykompenzálás az iskolai élet minden területén. − Tanulóink önismeretének fejlesztése, autonóm személyiségek kialakítása. Olyan személyiségek fejlesztése, akik kellő önismerettel rendelkeznek, akik önállóan döntenek képességeiket, lehetőségeiket ismerve. Így egy következő életszakaszban képesek az önmegvalósításra. Felkészítjük őket az esetleges kudarcok elviselésére is. − Az anyanyelv helyes használata szóban és írásban, a kommunikációs képességek fejlesztése. − Célunk, hogy tanulóink megismerjék az egészséges életmód legfontosabb szabályait, tisztában legyenek az egészséges táplálkozás, a rendszeres mozgás egészséget befolyásoló hatásával, a testi-lelki higiéné fontosságával. − Az ökotudatos magatartásformák kialakítása a tanulóban. − A diákok morális és esztétikai szemléletének alakítása, az értékes alkotások iránti igény megalapozása. − Az önálló, felelős állásfoglalás, cselekvés alapjait és az életkornak, fejlettségi foknak, saját személyiségjegyeknek megfelelő készségeit kimunkáló pedagógiai tevékenység.
2.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai, eszközei, eljárásai, a pedagógusok, osztályfőnökök feladatai Kiemelt feladataink − Minden tanulónk számára biztosítani kell az alapkészségek elsajátítását, melyek a társadalomba való beilleszkedéshez, a további ismeretszerzéshez és az önmegvalósításhoz szükségesek. − A tanulók problémamegoldó gondolkodásának, az összefüggések felismerésének fejlesztése az osztályfőnöki órák, vezetői és közösséget érintő intézkedések, a tantárgyak tananyagának elsajátítása során. A tanulók igényének kialakítása az egyéni ismeretszerzésre. − Tehetséggondozó és felzárkóztató programokkal az egyéni képességek kibontakozásának támogatása. A munkafolyamatok megszervezése során a tanulók egyéni képességeinek figyelembevétele, egyéni, hatékony tanulási módszerek kifejlesztése. − Elő kell segíteni az egyéni életélmények szerzését, az egyéni képességek kibontakozását a programokban, az órai munkában és a tanórán kívüli tevékenységekben. − Az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése az adott életszakaszra kidolgozott tanterv szerint. Tartalomalapú nyelvoktatás.
8 / 60
−
A diákok számára életkoruknak megfelelő formájú és jelentőségű döntési helyzetek teremtése.
− A személyes meggyőződés és világkép kialakítása, és érzelmi-szellemi megerősítésének elősegítése személyre és konkrét közösségekre szabott feladatok alapján. − Konstruktív, jellegzetes szellemi arculattal rendelkező alkotó (kis) közösségek létrehozása, ahol a tanuló a közösségben való élet során fejleszti önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját. − Az iskolarendszerben meglévő szelektív hatások mérséklése, az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség biztosítása. − Azon hátrányoknak a csökkentése, amelyek a tanulók szociokulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak. − A lassúbb ütemben fejlődő, lemaradó tanulók beillesztése – lehetőség szerint – korosztályuknak megfelelő tanulócsoportba való integrációjuk révén. −
Szegregációmentes, együttnevelési környezet kialakítása (inkluzivitás).
−
Újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetésével a tanulók motiváltságának növelése.
− Az infokommunikációs technológia tananyagok, digitális projektmunkák).
alkalmazásának
folyamatos
fejlesztése
(internet,
e-
− Magas színvonalú és sokrétű ismeretközléssel és hatékony szakmai munkával a tanulók önálló problémamegoldó, gondolkodó képességének és kreativitásuknak a fejlesztése.
2.2.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai 1-4. évfolyam
5-8. évfolyam
Erkölcsi nevelés A tanuló igyekszik megfelelni a hozzá közelállók elvárásainak, képes alkalmazni az emberi kapcsolatok elfogadott normáit.
A tanuló törekszik a rendre, fegyelemre, teljesíti kötelességeit, a szabályokat betartja. Felismeri, hogy a törvényeket a társadalom alakítja, hogy a vélemények különbözhetnek, megérti a normakövetés fontosságát. Feladatok:
Egyértelmű szabályrendszer kialakítása az iskolában. Különböző emberi értékek közvetítése, a tolerancia, együttműködés a gyakorlatban. Folyamatos kapcsolattartás a szülők és a pedagógusok között, a jó minták követése.
Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanuló ismeri lakóhelye és környékének népi hagyományait, az ország és a magyarság szimbólumait, az ünnepköröket, a nemzeti ünnepeket.
A tanuló ismeri és ápolja a nemzeti hagyományokat, az európai kultúra értékeit. Kialakul benne a szülőföld, haza, nemzet fogalma.
Feladatok: Az egyetemes emberi kultúra megismerése, európai azonosságtudat, más népekkel szembeni tolerancia kialakítása. Ismerkedés az Európai Unióval, az Unió országaival. Más kultúrák megismerése, elfogadása. Hazánk nemzeti értékeinek, ünnepeinek, hagyományainak megismertetése. Kötődés kialakítása saját népéhez és kultúrájához.
9 / 60
Állampolgárságra, demokráciára nevelés A tanuló el tudja helyezni magát az adott közösségben, képes a kooperációra, a közösségi szabályok követésére, bekapcsolódik a közös tevékenységbe, követi a közösség hagyományait.
A tanuló megismeri a konfliktuskezelés technikáit, jogait, érvényesítésének lehetőségeit, kötelezettségeit. Toleráns, tartózkodik az erőszaktól. Feladatok:
A DÖK munkájának megismerése, feladatvállalás az iskolai életben. Igény a közéletiségre, törekvés a demokratikus iskolai élet kialakítására. A jogok és kötelességek megismerése, azokban foglaltak betartása. Az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tisztelete, és alkalmazása a mindennapokban.
Önismeret és a társas kultúra fejlesztése A tanuló képes az empátiára, A képes kifejezni érzelmeit, véleményt tud együttműködésre, azonosítja érzelmeit, mondani önmagáról. Ismeri a stresszkifejezi problémáit, ismeri a kapcsolatépítés kezelés lényegét. Kialakul benne az kultúráját, a felelősségvállalás, önkritika képessége. Megtanul vitatkozni. feladatmegosztás fontosságát. Feladatok: A tanuló személyiségének megismerése, reális énkép kialakítása, önkritika gyakorlása. Kulturált magatartás és kommunikáció és együttműködés elsajátítása. Olyan pedagógus-diák kapcsolat kialakítása, amelyben a tanuló szívesen kér és kap segítséget tanulmányi munkájához, gondjai megoldásához.
A családi életre nevelés A tanuló ismeri az alapvető együttélési, A tanuló ismeri a családban betöltött együttműködési normákat, illemszabályokat, szerepeket, a szexualitás, a párkapcsolatok, családi ünnepeket, szokásokat, a családi a családtervezés felelősségét, a csecsemőélettel kapcsolatos feladatokat. gondozás alapvető lépéseit. Feladatok: A családi szerepek, feladatok felismerése. A család biológiai, társadalmi hagyományainak megismerése. A családi élet értékeinek, problémahelyzetének felismerése, felelősségtudat kialakítása.
A testi és lelki egészségre nevelés A tanuló ismeri az öltözködés, a A tanuló ismeri az aktív pihenés, a tisztálkodás, az egészséges táplálkozás, a feltöltődés jelentőségét, a stressz okozta rendszeres testmozgás helyes szabályait. ártalmakat, a civilizációs betegségek Az egészség, a betegség, a feszültség megelőzésének módját. Tudatosan figyel fogalmát ismeri. Kialakul benne az igény a testi és lelki egészségére. Kerüli a harmonikus, barátságos környezet iránt. szenvedélybetegségeket. Feladatok: Az egészséges életmód megismerése, pozitív magatartás és szokásrendszer kialakítása. Az iskolai tevékenységekkel segítjük a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Egészségnap, felvilágosító előadások, programok szervezése.
10 / 60
Tájékoztatás, segítségnyújtás a káros függőségek kialakulásának megelőzése érdekében. A sport szeretete, a testmozgás iránti igény felkeltése, sportnap szervezése.
Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A tanuló képes az elfogadott magatartási formákat alkalmazni, felelősséget vállalni, segíteni a
A tanulóban kialakul a felelősségvállalás, a mások segítésének fontossága.
környezetének. Feladatok: A tanulók szívesen vállaljanak feladatot, szereplést a közösségben. Az elvállalt munkát igényesen, felelősséggel végezzék. Az integráltan oktatott tanulók a képességeiknek megfelelő fejlesztése, elfogadtatásuk a közösséggel, beilleszkedésük segítése.
Fenntarthatóság, környezettudatosság A tanuló értéknek
érzékeli tekinti
környezetének változásait, környezet esztétikumát,
harmóniáját.
A tanulóban kialakulnak a környezetkímélő életvezetéshez szükséges szokások. Felismeri a környezetre káros tevékenységeket. Ismeri az újrahasznosítás, az energiatakarékos életvitel fogalmát.
Feladatok: Otthonos, vidám, kreativitásra serkentő környezet kialakítása. A tanulóink vegyenek részt közvetlen környezetük alakításában, az iskolai dekoráció elkészítésében. Tartsák tiszteletben mások munkáját. A mindennapi életben alkalmazzák a környezettudatos magatartás szabályait.
Pályaorientáció A tanuló megismeri a mindennapi életvitelt és a megélhetést biztosító szakmákat, foglalkozásokat.
A tanuló rendelkezik a továbbtanuláshoz szükséges ismeretekkel, ismeri az élethosszig tartó tanulás fogalmát. Van jövőképe.
Feladatok: A tanulóink felkészítése a felnőtt lét szerepeire. Iskola- és pályaválasztás segítése. A munka világának megismertetése.
Gazdasági és pénzügyi nevelés A tanuló képes önállóan vásárolni, tud vigyázni a pénzére.
A tanuló ismeri a gazdasági rendszerek változásait, a pénz értékét. Matematikai ismereteit alkalmazza a pénzügyekkel kapcsolatban.
Feladatok: A tanulók életkori sajátosságainak megfelelő fogalomkör, ismeretek kialakítása.
11 / 60
Összefüggések felismerése, a családi és a globális gazdálkodási folyamatokban.
Médiatudatosságra nevelés A tanuló ismeri a médiumokat, azok szerepét, a
A
tanuló
megismeri
a
kommunikációs
korhatárok szimbólumait.
lehetőségeket, a médiatartalmak felhasználásának a módját.
helyes
Az eszközöket megfelelően alkalmazza. A tanuló tisztában a van a közösségi oldalak, médiatartalmak megosztásának veszélyeivel, tud keresni a világhálón. Feladatok: Megfelelő kommunikáció megtanítása. A médiumok megismertetése. Az eszközök helyes használatának megtanítása. Informatikai ismeretek elsajátítása Az internet helyes felhasználásának megtanítása. Figyelmeztetés az esetleges veszélyekre.
A tanulás tanítása A tanuló megtanulja az önálló tanulást, a A tanuló ismeri az alapvető feladatainak végzését, ismeri az önművelés technikákat, önállóan tud tanulni. egyéb formáit. Feladatok:
tanulás-
A tanulás módszereinek, technikájának elsajátíttatása. Az önálló ismeretszerzés, az önművelés igényének és szokásának kialakítása. Olyan munkaformák alkalmazása, melyben a különböző képességű tanulók megismerhetik egymást. A tanulási folyamatot irányító, segítő hozzáállás, hiteles, elfogadó pedagógus magatartás kialakítása. Új tanulásszervezési formák bevezetése. A csoportmunka, a projekt módszer alkalmazása.
2.2.2. A pedagógusok helyi intézményi feladatai A pedagógus alapvető feladata a rábízott tanulók nevelése, oktatása. Munkáját a pedagógusetika, az iskolai szabályzatokban a Pedagógiai Programban megfogalmazottak alapján végzi. Az egységes iskolai követelményrendszert minden pedagógus köteles betartani. A szaktanárok minden tanév első tantárgyi óráján ismertetik a tanulókkal (és az első szülői értekezleten, illetve a fogadóórákon a szülőkkel) a tantárgy követelmény- és értékelési rendszerét, a pótlási és javítási lehetőségeket. Oktató-nevelő tevékenysége −
év elején helyzetelemzést készít, meghatározza a tanév feladatait,
12 / 60
−
tantárgyanként, évfolyamonként éves tanmenetet készít,
−
szakórákat, foglalkozásokat tart,
−
kiválasztja az általa használt tankönyveket, füzeteket, segédeszközöket,
−
kiválasztja és használja a megfelelő szemléltető eszközöket,
−
elkészíti szaktanterme dekorációját, biztosítja a megfelelő felszerelést.
−
A tanítási órákon, foglalkozásokon gondoskodik
−
a megfelelő tervezésről, időbeosztásról,
−
a tanulók életkorának megfelelő terhelésről,
−
a változatos szervezési formák, megfelelő módszerek alkalmazásáról,
−
a tanmenetben meghatározott témák hatékony feldolgozásáról,
−
a tananyaghoz kapcsolódó kísérletek, vizsgálatok, gyakorlatok végzéséről.
Kialakítja −
a tantárgy tanításának hagyományait, tanórák felelősi rendszerét,
−
a tantárgy értékelési rendszerét (számonkérések, pontozás, gyűjtőmunka…),
− a pedagógiai programban meghatározottak alapján rendszeresen értékeli a tanulók tárgyi tudását, megállapítja az érdemjegyeket, első évfolyamon és a második évfolyam első féléve végén szöveges értékelést készít. −
figyelemmel kíséri a tanulók egyéni előrehaladását, az osztály tanulmányi eredményét,
−
szükség esetén felzárkóztató foglalkozást tart, foglalkozik a tehetséges tanulókkal,
−
a tanmenet alapján tanulmányi kirándulásokat, könyvtári órákat szervez,
−
házi és kerületi versenyekre készíti fel és kíséri a tanulókat,
− részt vesz az országos és kerületi mérésekben, szükség esetén javítja, értékeli a felméréseket, a feladatokról intézkedési tervet készít. Munkafegyelme, a munkához való viszonya −
a munkaköri leírásban foglaltakat elvégzi,
−
az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben,
−
pontos adminisztrációs munka,
−
a formai követelmények, a határidők betartása,
−
feladatainak pontosan, határidőre történő megoldása.
A nevelőtestületben végzett munka Részt vesz −
az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában,
−
a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,
−
a szakmai munkaközösség munkájában, az értekezleteken,
−
az éves munkaterv szerinti rendezvényeken,
−
a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényein, segít a szervezésben, lebonyolításban.
−
Önképzés
−
folyamatosan fejleszti szakmai ismereteit, módszertani tudását,
−
továbbképzésekben vesz részt,
−
a továbbképzéseken tanultakat átadja a nevelőtestület tagjainak.
Önértékelés, minősítés −
részt vesz az intézményi önértékelésben,
−
a jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerzi az előírt minősítéseket.
13 / 60
Kapcsolatot tart −
az osztálya osztályfőnökével, napközis nevelőjével,
−
a szülőkkel, rendszeres tájékoztatást ad a tanulók előmeneteléről, fejlődéséről,
−
szükség esetén részt vesz szülői értekezleteken, fogadóórát tart, családot látogat,
−
képviseli az iskola céljait a tanulók és a szülők előtt. 2.2.3. Az osztályfőnöki munka tartalma
Az osztályfőnök személyéről az iskolavezetőség dönt a munkaközösség-vezetők véleményének figyelembevételével. Az osztálytanító, osztályfőnök kiválasztásának szempontjai: −
alkalmasság, szakmai rátermettség,
−
az osztályában tanítson (a lehetőségekhez képest minél több órában),
−
a folyamatosság biztosítása.
Az osztályfőnök felelős a tanulók −
életkorának megfelelő személyiségfejlesztéséért,
−
neveltségi szintjéért, magatartásáért, közösségfejlesztéséért,
−
tanulmányi munkájáért,
−
egészségfejlesztéséért,
−
tanórán kívüli tevékenységéért.
Feladatai az osztályával kapcsolatban: −
év elején helyzetelemzést végez osztályában, meghatározza a tanév feladatait,
−
osztályfőnöki programot készít,
−
előkészíti és lebonyolítja a programban tervezett feladatokat,
−
szervezi az osztály napi életét, végzi az aktuális feladatokat,
− a tanulók tanulmányi munkáját, előmenetelét a Pedagógiai Programban meghatározottak alapján értékeli, −
rendszeresen értékeli a tanulók szorgalmát és magatartását,
−
kialakítja az osztály hagyományait, felelősi rendszerét,
− szervezi az osztály kulturális és szabadidős programjait (tanulmányi és osztálykirándulások, ünnepélyek, megemlékezések szervezése klubdélutánok tartása, versenyeken való rész részt vétel), Figyelemmel kíséri −
a problémás tanulókat,
−
a tanulók mulasztását,
−
a mulasztások igazolását, megjelenését,
−
a tanuló megjelenését, felszerelését,
−
osztálytermének állapotát, dekorációját,
−
a tanulók testi-lelki egészségét,
Feladatai még −
gyermekvédelmi feladatokat végez,
−
orvosi vizsgálatra kíséri az osztályát,
−
naprakészen vezeti az e-naplót,
−
osztályozó értekezleten értékeli osztálya munkáját,
14 / 60
−
osztályáról statisztikát készít, adatot szolgáltat,
−
kitölti a bizonyítványokat, naprakészen vezeti a törzslapokat,
− részt vesz az országos és a kerületi mérésekben, szükség esetén javítja, értékeli a felméréseket, a további feladatokról intézkedési tervet készít, −
felkészíti tanulóit a pályaválasztásra, végzi az ezzel kapcsolatos adminisztrációt,
−
kapcsolatot tart az osztályában tanító nevelőkkel, osztálya napközis nevelőjével,
−
szülői értekezletet, fogadó órát tart,
−
együttműködik az SZMK – tagokkal, a szülőkkel,
−
rendszeres tájékoztatást ad a tanuló előmeneteléről és az osztály életével kapcsolatos témákról.
2.3.
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
Az iskolai élet minden területén személyiségfejlesztés történik. Iskolánkban a dolgozók és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolatban vannak. Megjelenésünk, viselkedésünk minta a tanulóink számára. Jól ismerjük egymást, tanulóink megbíznak bennünk. Ez a közvetlen kapcsolat sokat segít a személyiségfejlesztésben. 2.3.1. Feladataink −
A tanulók életkorának megfelelő személyiségfejlesztés.
−
sokféle lehetőség biztosítása,
−
közvetlen kapcsolat kialakítása az iskolai közösségekben,
−
követendő minták, viselkedési normák bemutatása a tanulóink részére,
−
a hibás viselkedés korrigálása, egymás véleményének megismerése.
−
önismeret fejlesztése,
−
önmagukat megismerő tesztek készítése, értékelése. Iskolánk alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét széles körűen fejlessze. Célkitűzéseink alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket. Az értelmi nevelés területén nagy hangsúlyt fektetünk a kulcskompetenciák fejlesztésére. Anyanyelvi kommunikáció A tanuló
−
fejlessze szövegértését, törekedjen beszédkultúrája kialakítására,
−
vegyen részt a beszélgetésekben, vitákban, tudja elmondani a véleményét,
−
ismerje az info-kommunikáció folyamatait,
−
szeressen olvasni,
−
alkalmazza az alapvető helyesírási szabályokat,
−
ismerje, és használja a tantárgyak sajátos nyelvezetét. Idegen nyelvi kommunikáció A tanuló
−
legyen jártas a hétköznapi helyzetek idegen nyelvi kommunikálásában,
−
ismerjen meg más országokat, kultúrákat.
15 / 60
Matematikai kompetencia A tanuló −
érzékelje a tárgyak egymáshoz viszonyított helyzetét, méretét,
−
ismerje a mértékegységeket,
−
legyen képes síkban és térben tájékozódni,
−
alkalmazza a tanult matematikai algoritmusokat,
− ismerje fel az egyszerű logikai kapcsolatokat, alkalmazza a mindennapok problémáinak megoldásában. Természettudományos és technikai kompetencia A tanuló −
ismerje a természeti környezet értékeit, technikai tevékenység környezetre gyakorolt hatását,
−
törekedjen a környezetkímélő környezettudatos magatartásra, felelősségre,
− vegyen részt a természetjárásban, kirándulásokon, a szelektív hulladékgyűjtésben, az élősarok működtetésében. Digitális kompetencia A tanuló − ismerje és használja az alapvető számítógépes alkalmazásokat, az informatikai eszközök és elektronikus segédanyagok használatát, −
számítógépes ismereteit a gyakorlatban, tanulási tevékenysége során is alkalmazza. Szociális és állampolgári kompetencia A tanuló
−
ismerje meg más népek és hazánk kultúráját, hagyományait, történelmi emlékeit,
−
kötődjön az országhoz, a nemzethez,
−
legyen képes együttműködni társaival, segítséget nyújtani a problémák megoldásában,
−
vállaljon feladatokat az iskolai közösségben,
−
tudja elmondani a véleményét, tudja, hogy a közösség tagjai felelősek egymásért. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A tanuló
−
legyen képes mérlegelni az élethelyzeteket, döntéseket hozni, felmérni döntései következményeit,
−
vegyen részt a feladatok, tervezésében, szervezésében, a feladatok megosztásában,
−
céljai elérésében legyen motivált, kitartó. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A tanuló
−
legyen érzékeny a művészetek értése, művelése iránt,
−
tudja kimutatni érzelmeit, hangulatait, különböző képzőművészeti elemek alkalmazásával,
16 / 60
vegyen részt a közvetlen iskolai környezet megóvásában, szépítésében.
−
A hatékony, önálló tanulás A tanuló −
rendelkezzen az alapvető, a hatékony tanuláshoz szükséges készségekkel,
−
legyen képes a figyelmét összpontosítani, kitartóan tanulni, figyelni,
−
ismerje képességeit, szükség esetén tudjon segítséget kérni,
−
ismerje a tanulási technikákat, tudjon önállóan tanulni.
−
2.4.
A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok, egészségnevelési és
környezeti nevelési elvek A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden tanuló részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelésioktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. 2.4.1. Az egészségnevelés alapelve, céljai: −
az egészségkulturáltság emelése,
−
olyan tulajdonságok kifejlesztése, amelyek hozzásegítenek a tudás hasznosításához,
− a tanulók segítése a testi és a lelki egészség harmóniájának megteremtésében, az egészséges életmód kialakításában és megtartásában, −
az életvezetési képességek fejlesztése,
−
a tanulók felelősségérzetének fejlesztése egészségük megőrzéséért,
−
a tanulók felkészítése a stressz-hatások feldolgozására,
−
a környezeti- és egészség-tudatosság erősödésének előkészítése,
−
a mindennapi testedzés megvalósítása a tanulók számára,
−
a mentálhigiénés nevelésre való kiterjedése.
− A teljes körű iskolai egészségfejlesztés az alábbi négy egészségfejlesztési alapfeladat rendszeres végzését jelenti: −
egészséges táplálkozás megvalósítása (lehetőleg a helyi termelés helyi;
−
mindennapi testnevelés/testedzés minden tanulónak;
− a tanulók érett személyiséggé válásának elősegítése személyközpontú pedagógiai módszerekkel és a művészetek személyiségfejlesztő hatékonyságú alkalmazásával; − számos egyéb téma között környezeti, médiatudatossági, fogyasztóvédelmi, balesetvédelmi és családi életre nevelést is magában foglaló egészségfejlesztési tematika oktatása. 2.4.2. Az egészségfejlesztés feladatai − a tanulók korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges jártasságokkal rendelkezzenek egészségük védelme érdekében,
készségekkel és
−
ismerjék fel, hogy milyen összefüggés van az életmód, és az egészségi állapot között,
−
alakuljon ki bennük az önmagukkal szembeni felelősségérzet,
−
jelenjenek meg az életükben az egészséget támogató magatartásformák.
17 / 60
2.4.3. Az egészségfejlesztés tartalmi keretei, színterei Életviteli feladatok Az iskolai élet a nevelés-oktatás színtere. A napi rutinban a tanító/tanár folyamatosan neveli, megszólítja a gyermeket az elvárt higiéniai szokások betartására, az életviteli szokások kialakítására, azoknak mögöttes tartalmára. Tanórai feladatok Tantárgyakba beépített egészségnevelés: osztályfőnöki óra, testnevelés óra, környezetismeret biológiaóra, természetismeret, osztályfőnöki órák, technika és életvitel irodalom, stb. Tanórán kívüli feladatok −
Egészségnevelési akciók (előadás, témanap, témahét, projekt, egészségnap, sportnap, ÖKOnap),
−
Szakkörök,
−
Erdei iskola, táborozás, tanulmányi kirándulás, természetjárás,
−
Előadások, csoportfoglalkozások, kiállítások,
−
véradás, szűrővizsgálatok, kiállítások,
−
elsősegély nyújtási ismeretek tanfolyam,
−
jeles napok programjai. 2.4.4. Az egészségnevelés megvalósításában résztvevők: Belső (iskolai) résztvevők: pedagógusok, hitoktatók, osztályfőnökök, szaktanárok, iskolaorvos, védőnő. Külső partnerek: családsegítő szolgálat, szakszolgálati intézmény, egészségügyi szolgáltatók (pl. fogászati prevenciós csoport), sportlétesítmények vezetősége, szakrendelők. A program megvalósulása a tanévek során, az iskola munkatervében megtervezetten történik. A megvalósítás során a folyamatokat tervezzük, nyomon követjük, ellenőrizzük és értékeljük a megfogalmazott módszerek, értékek mentén. 2.4.5. Egészséges táplálkozással kapcsolatos feladatok
−
Iskolai melegítő konyhánk a HACCP előírásoknak megfelelően működik.
−
biztosítjuk a közétkeztetést, (reggeli, ebéd, uzsonna, menza),
−
az ételek minőségéről folyamatosan tájékoztatjuk a főzőkonyhát,
−
lehetőség van a diétás étkeztetés megszervezésére,
−
kulturált körülményeket biztosítunk az ebédlőben,
−
étel- és italautomata működik az épületben,
−
részt veszünk a gyümölcsprogramban. 2.4.6. Mindennapos testnevelés, testmozgás biztosítása
A mozgásnak a sportnak jelentős szerepe van a tanulók életében. Lehetőséget biztosítunk a tanulók mozgásigényének kielégítésére, a megfelelő mennyiségű testmozgásra. Mindennapi testedzés megvalósítása: −
testnevelés, tánc és dráma tantárgy keretében,
−
iskolai Sportkör (ISK) keretében,
−
gyógytestnevelés keretében,
18 / 60
−
szabadidőben rendszeres sportfoglalkozások keretében,
− sportversenyek lebonyolításakor, a diáksport révén diákjaink bekapcsolódnak a különféle versenyekbe. 2.4.7. A testi-lelki egészség fejlesztése, viselkedési függőségek, szenvedélybetegségekhez vezető szerek Iskolánkban kiemelt figyelmet fordítunk a testi-lelki egészség fejlesztésére, viselkedési függőségek, szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzésre. Feladataink: − a környezethez való alkalmazkodás fejlesztése, − a kiegyensúlyozott megismertetése,
pszichés
fejlődés
elősegítése
érdekében
megoldási
stratégiák
−
a tanulók életkorának megfelelő tájékoztatás a megelőzésről, a következményekről,
−
az esetleges bántalmazás, iskolai erőszak, agresszió megelőzése, felderítése, megszüntetése,
−
a deviáns viselkedési formák megjelenése esetén szakember bevonása. 2.4.8. Komplex intézményi mozgásprogram
Egészséges életmód tréningek épüljenek be a kötelező iskolai programokba (sport- és egészségnap, részvétel a különféle helyi szervezésű fittségi és más sportprogramokon). A mozgásos tevékenységek a tantárgyi jellegnek és az életkori sajátosságoknak megfelelően épüljenek be az óratervi órákba. Az egész napos iskolai (szabadidős), napközis és tanulószobai foglalkozásokon a foglalkozási programban (tervben) foglaltak szerint, míg a különféle szabadidős tevékenységekben azok időkeretének minimum 40%ában a testmozgás különféle formái domináljanak a tematikai-tárgyi jelleghez igazodóan. Az egyéb foglalkozásokon – a tantárgyfelosztás keretei között – változatos programok keretében képviseltessék magukat a sportfoglalkozások (tömegsport, sportszakkör, sportkör stb.). Az uniós és a központi költségvetési források kimerítésével, az ezekre épülő anyagi alapokra támaszkodva a legkülönfélébb sportprogramok kerüljenek megszervezésre. A tanulók fizikai állapotának méréséből fakadó tapasztalatok értékelése alapján a szabadidős és sporttevékenységek terén a mozgásprogramok tartalmára készüljön minden tanévben javaslat. A komplex intézményi mozgásprogram adott tanéve aktualizált feladatterve az éves munkaterv mellékleteként kerül kidolgozásra. 2.4.9. A tanulók fizikai állapotának mérése A tanulók fizikai állapotmérésénél a központilag bevezetett NETFIT rendszert alkalmazzuk. Az egészségközpontú fittségi összetevőkre építő, a XXI. század követelményeihez igazodó diagnosztikus és oktatási célú pedagógiai értékelő és visszajelentő eszköz. Küldetése, hogy az élethosszig tartó fizikai aktivitás jelentőségét és az egészségtudatos életvezetés értékeit tudatosítsa a tanulókban és családjaikban. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítésében, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására. A tanulókat arra ösztönözzük, hogy eredményeik az előző mérésekhez képest javulást mutassanak.
19 / 60
El kell érni, hogy az általános fizikai teherbíró képesség fejlődésének folyamatos nyomon követése, motivációs tényezőként hasson a tanulókra, és az iskolából kikerülve életvitelükben helyet kapjon a rendszeres fizikai aktivitás is.
2.5.
A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység
Célunk, hogy tanulók képességeiknek megfelelő szinten teljesítsenek. Ennek érdekében felzárkóztató, tehetséggondozó tevékenységet folytatunk, a megfelelő pedagógiai módszereket, eszközöket alkalmazzuk. A kiemelt figyelmet igénylő tanulók nevelése-oktatása terén törekszünk az alábbiakra: −
Biztosítjuk minden gyermek számára a lehetőséget képességei kibontakoztatásához.
−
Az előzetes, otthonról hozott tudást, kultúrát minden gyermek értékként képviselheti.
−
Tudatosan figyeljük és fejlesztjük a gyermekek csoport-szociális készségeit.
− A szülő, a család (mint partner) résztvevője az iskolai folyamatoknak, erős a család-iskolagyermek közötti kommunikáció. −
Együttműködő, elfogadó, előítéletek nélküli környezetben dolgozunk.
−
Megvalósul az oktatásban, nevelésben érintett intézmények szervezett, tudatos együttműködése.
− Pedagógusaink állandóan gazdagítják az ebben felhasználható pedagógiai, módszertani repertoárjukat. Kiemelt figyelmet igénylő tanulók −
sajátos nevelési igényű tanulók (SNI),
−
beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók (BTM),
−
kiemelten tehetséges tanulók,
−
migráns tanulók.
a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint: −
hátrányos helyzetű tanuló (HH),
−
halmozottan hátrányos helyzetű tanuló (HHH). 2.5.1. Sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók
Az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása az átlagtól eltérő. A köznevelési törvény a kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésére meghatározott időkeretet biztosít, melyet az előírt végzettségű szakemberek látnak el. Ha a tanuló sajátos helyzete indokolja, felmentjük a kötelező tanórai foglalkozáson való részvétel alól, helyette a tanulónak fejlesztő foglalkozáson kell részt vennie. A tanítási órákon az iskola pedagógusai foglalkoznak a tanulókkal, munkájuk során megfelelő módszerek alkalmazásával törekednek a tanulók fejlesztésére. Az SNI tanulókra is a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok az érvényesek. A tanulók fejlesztéséhez egyéni fejlesztési terv készül.
20 / 60
Sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása Az SNI tanulók részére a szakértői bizottság szakértői véleményében foglalt ellátást biztosítani kell. Az SNI tanulókról a nyilvántartási lapot az osztályfőnök, haladásukról az egyéni fejlesztési naplót az ellátást biztosító szakember vezeti. A sajátos nevelést igénylő tanulók integrált oktatásának célja −
a tanulók beilleszkedésének elősegítése,
−
a többi tanulóval együtt haladása,
−
az egyéni értékek megismerése,
−
sikerélményhez juttatás,
−
reális jövőkép kialakítása.
−
Az SNI tanulók esetében figyelni kell:
− a tanuló módosulásaira,
életkori
sajátosságainak
fogyatékossága
által
okozott
−
a lassúbb ütemű fejleszthetőségre,
−
nagyobb mértékű differenciálásra, speciális eljárások alkalmazására.
részleges
vagy
teljes
Az SNI tanulók ellátásával kapcsolatos feladatok −
egészségügyi, és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozások tartása,
−
speciális taneszközök biztosítása,
−
a tanulók, a szülők, a tanárok felkészítése az SNI tanulók fogadására, elfogadására,
−
új módszertani eljárások megismerése, az egyéni igényekhez igazított alkalmazása,
−
nyitott, elfogadó, toleráns, empatikus tanári, tanulói magatartás kialakítása,
−
a szakértői véleményben szereplő javaslatok figyelembe vétele,
−
biztosítjuk a fejlesztő munka feltételeit,
− a speciális fejlesztési területek ellátásához igénybe vesszük az utazó gyógypedagógiai szolgáltatást. 2.5.2. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (BTM) tanulók Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (BTM) az a tanuló, aki a szakértői bizottság szakvéleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat. A tanköteles korú tanulók egyre nagyobb körében ismerhető fel beilleszkedési és magatartási illetve tanulási probléma. Célunk a beilleszkedés megkönnyítése, a magatartási, tanulási problémák csökkentése. A BTM-es tanulók ellátásával kapcsolatos feladatok A beilleszkedési, tanulási magatartási nehézséggel küzdő tanulók, szakértői alapján, fejlesztő foglalkozásra jogosultak. Az ellátást a nevelési tanácsadó munkatársai, az iskola fejlesztőpedagógusai, gyógypedagógusa és az iskola pszichológusa biztosítja. Az elvégzett feladatokról fejlesztési naplót kell vezetni. Ha a tanuló sajátos helyzete indokolja, felmentjük a kötelező tanórai foglalkozáson való részvétel alól, helyette a tanulónak fejlesztő foglalkozáson kell részt vennie. −
egyéni bánásmódban részesítjük a tanulót,
21 / 60
−
a szakértői vélemény alapján érdemjegyekkel való osztályozás alól mentesítjük a tanulót,
−
a tanuló egyéni képességeihez igazodó tanulást szervezünk,
−
figyelemmel kísérjük a tanuló előmenetelét,
−
a tanulót és a szülőt az iskolapszichológushoz irányítjuk,
−
szakemberek segítségét, véleményét kérjük, kontrollvizsgálatra küldjük a tanulót,
−
konzultációt szervezünk a pedagógusok és iskolapszichológus között,
−
a nevelők és a tanulók közötti személyes jó kapcsolatot alakítunk ki,
−
a nevelők és a szülők közötti rendszeres kapcsolatot alakítunk ki,
−
segítünk a szülők és a családok nevelési gondjainak megoldásában,
−
az iskolapszichológus egyéni és csoportfoglalkozásokat tart
−
közös munka, játék, biztosítása.
Az eredményes felkészítés érdekében fejlesztő foglalkozást, differenciált képességfejlesztő foglalkozást kell szervezni a szakértői véleményben megfogalmazottak figyelembevételével. Tevékenységünk során együttműködünk az óvodákkal, a gyermeket tanító pedagógusokkal, a fejlesztőpedagógussal, iskolapszichológussal, gyógypedagógussal, a szakértői bizottságokkal nevelési tanácsadókkal, gyermekjóléti szolgálattal, egészségüggyel, rendőrséggel… 2.5.3. Kiemelten tehetséges tanuló, tehetségfejlesztés Kiemelten tehetséges az a tanuló, aki átlag feletti, általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. A tehetséges tanulók fejlesztése, a tanulók képességeinek kibontakoztatása az iskola mindennapi tevékenységének része. A tehetségfejlesztő foglalkozásokat (szakkörök, tehetségfejlesztő foglalkozások) a tanulók érdeklődési körének megfelelően szervezzük. Minden pedagógus feladata a tehetséges tanulók fejlesztése. Célunk, hogy minden tanuló a képességeinek megfelelően fejlődjön, teljesítsen. Feladataink a tehetségfejlesztéssel kapcsolatban −
a tanulók teljesítőképességének reális megbecsülése, a tehetségígéretek felismerése,
−
az érdeklődés felkeltése, a tanulók motiválása,
−
a lehetőségek megismertetése a tanulóval,
−
önismeret, reális önértékelés, az önérvényesítés kialakítása,
−
önálló tevékenység, alkotókészség a kreativitás kibontakoztatására,
−
differenciált módszerek, tananyag, tanulási módok alkalmazása,
−
egyénre szabott feladatok adása,
−
az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása,
−
sokféle ismeretet nyújtó szakkör, tanfolyam biztosítása,
−
különböző szabadidős foglalkozások tartása,
−
versenyhelyzetek kialakítása, versenyekre való felkészítés, részvétel.
22 / 60
2.5.4. Migráns tanulók Az iskolánkba felvett migráns tanulókat – a köznevelési törvényben foglaltak szerint – a magyar állampolgárokkal azonos bánásmód illeti meg. Így rájuk is vonatkozik, hogy a nevelést-oktatást úgy kell megszervezni, hogy az a kisebbségi jogokat, az emberi jogokat ne sértse. Migráns tanulók esetében (külső és belső migráció) elengedhetetlen a bemeneti mérés. Az iskolánkba kerülő tanuló, nyelvtudását, képességeit felmérjük. A méréseket a szaktanárok, fejlesztő pedagógusok és az iskolapszichológus végzi. Az egyéni haladási tervet is a mérések eredményeihez kell igazítani. A tanuló osztályba sorolása az igazgató kompetenciája. A migráns tanulót az életkorának és tanulmányi előéletének megfelelő évfolyamba kell besorolni. Külső migráció esetén speciális esetekben egy évfolyammal lejjebb is folytathatja tanulmányait. Egyes tantárgyakból az igazgató mentesítheti a tanulót az értékelés alól. Az értékelés és minősítés alól ideiglenesen felmentett tanuló szöveges értékelést kap végzett munkájáról. A továbbiakban a Nevelési Tanácsadó szakvéleményét kell kérni. A szakvélemény alapján készült határozat tartalmazza a mentesítés időtartamát, a tanuló számára kötelező fejlesztő foglalkozások idejét és helyét. 2.5.5. Hátrányos helyzetű tanuló Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll: a szülő vagy a családba fogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családba fogadó gyámról – önkéntes nyilatkozata alapján – megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, a szülő vagy a családba fogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családba fogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Szt. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy, a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált településfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek. 2.5.6. Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló Halmozottan hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az a)- c)pontjaiban meghatározott körülmények közül legalább kettő fennáll A gyámhatóság a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság elbírálásával egyidejűleg kérelemre – külön döntésben, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsággal egyező időtartamra – megállapítja a gyermek, nagykorúvá vált gyermek hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetének fennállását. A hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását követően is kérelmezhető. Ebben az esetben a meghatározott feltételek fennállását a kérelem benyújtásának időpontjára vonatkozólag kell vizsgálni, valamint a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet a kérelem benyújtásának napjától a fennálló rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény időtartamára állapítható meg. Ezek közül halmozottan hátrányos helyzetű az a tanuló, akinek a szülője legfeljebb az általános iskola nyolc évfolyamát fejezte be, illetve tartós nevelésbe vették.
23 / 60
Tanulóink különböző szociális hátterű családokból jönnek. A gyermekek harmonikus fejlődésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösségünk együttműködése.
A szociális hátrányok enyhítése érdekében az alábbiakban segítünk: −
a szülőket tájékoztatjuk, a lehetséges szociális támogatásokról,
−
a bemutatott dokumentumok alapján étkezési és tankönyvtámogatásban részesítjük a tanulót,
− kapcsolatot alakítunk ki a polgármesteri hivatallal, a gyámhatósággal a szociális hátrányt elszenvedő tanulók érdekében,
gyermekjóléti
−
ügyelet biztosítása,
−
az iskolai könyvtár, és az iskola létesítményeinek ingyenes használata,
−
rendszeres iskolaorvosi, fogorvosi ellátás biztosítása,
−
mentálhigiénés programok szervezése.
szolgálattal
és
a
2.6. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A tanulókat közösségben és a közösség által neveljük, e munka megszervezése és irányítása alapvető feladatunk. A közösségfejlesztés elsősorban a különféle iskolai közösségekben történik. A közösség tevékenységének megszervezésével érvényesülhet a tanulói közösség által történő közvetett nevelés. 2.6.1. Feladataink: −
A közösségek szokásrendjének, egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása,
−
az egyén pozitív tulajdonságainak megerősítése, az önmegismerési és fejlesztési folyamatban,
−
a közösségek életkori sajátosságainak figyelembevétele,
−
az összetartozást erősítő tevékenységek szervezése,
−
közösségi magatartás, szabályainak elsajátítása,
−
nyitottság, együttműködés, tolerancia, konfliktuskezelés…
−
kötődés kialakítása az osztályhoz és az iskolai közösséghez,
−
előkészítés a társadalmi életre, a szabályok gyakorlásával a társas kapcsolatok fejlesztésével. 2.6.2. Tanulói közösségeink
Iskolai közösség Iskolánk minden tanulója tagja az iskolai közösségnek. Iskolánk létszáma lehetővé teszi, hogy az itt tanuló diákok ismerjék egymást. Sok olyan programot (testvérosztályok programjai, suli gyűlés, erdei iskola, mese a kicsiknek, vetélkedők, sportversenyek, DÖK nap…) szervezünk, amelyben az osztályközösségek, testvérosztályok együttműködhetnek. Osztályközösség Az iskolai közösségek kisebb egysége, az osztályfőnökök irányításával működik. A tanulók 1-8. évfolyamig egy közösséget alkotnak. Az osztályfőnöknek meghatározó szerepe van az osztályközösség kialakításában.
24 / 60
Kisebb csoportok, egyéni szerveződések Egy feladat, produkció, műsor elvégzésére, előadására szerveződött csoport. Szervezését pedagógus kezdeményezi, de teret és segítséget adunk a tanulók önálló csoportszerveződésének is. Diákönkormányzat A DÖK feladata megtanítani a demokratikus jogok gyakorlását, megismertetni a tanulókkal kötelességeiket és jogaikat, ezzel is elősegítve az állampolgári feladatok megismerését. A diákönkormányzat közösségfejlesztő feladatai: − Jelöljön ki olyan közös értékeken és érdekeken alapuló közös és konkrét célokat, amellyel nem sérti az egyéni érdekeket. −
Fejlessze a meglevő közösségi munkálatokat, közösségépítő tevékenységeket.
−
Törekedjen a közösség iránti felelősségtudat kialakítására, fejlesztésére.
− Alakítsa ki a tanulóban a felelősségteljes közszereplés igényét, a demokratikus kommunikáció rutinját. A közösségi nevelés területei iskolánkban tanórák (szaktárgyi órák, osztályfőnöki órák) egyéb foglalkozások (napközi, tanulószoba, szakkörök, ökoiskolai programok, kirándulások, erdei iskolák, hittancsoportok, sportkörök), diákönkormányzati munka. A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladataink − A tanulás támogatása kölcsönös segítségnyújtással, ellenőrzéssel, a tanulmányi és a munkaerkölcs erősítésével. − A tanulók, a közösség felkészítése az SNI tanulók integrált nevelésére. Az SNI tanulók beilleszkedésének segítése és a másság elfogadása a tanulói közösségben. −
A tanulók kezdeményezéseinek, a közvetlen tapasztalatszerzésnek a támogatása.
−
A közösségi cselekvések kialakítása, fejlesztése kooperatív együttműködéssel.
− Szociális kompetencia (empátia, alkalmazkodóképesség) fejlesztése.
egymásra
figyelés,
együttműködés,
tolerancia,
− Különböző változatos munkaformákkal (csoportmunka, differenciált, egyéni munka, kísérlet, verseny, projekt) az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése. − Olyan pedagógus közösség kialakítása, amely összehangolt elvárásaival és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni, és tevékenységüket koordinálni tudja. Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai −
A tanulók önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére való nevelése.
− Átgondolt játéktervvel és a játéktevékenység pedagógiai irányításával a közösséghez való tartozás érzésének erősítése. − A sokoldalú és változatos foglalkozásokkal (zene, tánc, képzőművészeti, kézműves, ökoiskola stb.) járulunk hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez. − A séták, a kirándulások, erdei iskolák tevékenységeivel a természetszeretetet és a környezet iránti felelősség elmélyítése. − A közösségben végzett munka, a közösség szabályainak megismerésével a tanulók értékek iránti fogékonyságának erősítése.
25 / 60
2.6.3. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A tanulót megilleti az a jog, hogy életkorának megfelelő mértékben részese legyen az őt érintő döntések meghozatalának. Ezt a jogát személyesen, illetve választott képviselőin, valamint szülőjén/gondviselőjén keresztül gyakorolhatja. Joga van megismerni az őt érintő döntés tartalmát, okát, következményeit. A döntési folyamat során joga van véleményét elmondani. A nevelési-oktatási intézmény a tanulóval kapcsolatos döntéseit – jogszabályban meghatározott esetben és formában – írásban közli a tanulóval, a szülővel. A tanuló ezen jogai gyakorlásának módját a házirend tartalmazza.
2.7.
A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái
2.7.1. Együttműködés a tanulókkal A diákok és a pedagógusok együttműködésének formái A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, ill. az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják. Az intézmény vezetője legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és faliújságon keresztül, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a diákokat. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik útján közölhetik az intézmény vezetőjével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról az osztálytanítók és a szaktanárok folyamatosan tájékoztatják. A diákönkormányzat munkáját egy a megbízott pedagógus segíti, tartja a kapcsolatot az iskola-vezetéssel és a nevelőtestülettel, képviseli a diákok érdekeit. A diákönkormányzat együttműködési színterei −
iskolai rendezvények, hagyományos programok,
−
kulturális és sportrendezvények,
−
suli bulik szervezése,
−
iskolarádió működtetése, suli újság szerkesztése,
−
pontvásár szervezése.
A diákok tájékoztatásának színterei −
suli gyűlés, diákfórum,
−
DÖK nap,
−
a diákönkormányzat ülései. A továbbfejlődés lehetőségei
−
a tanulók részére további feladatok adása az iskola működtetésével kapcsolatban,
−
a rendezvények szervezésébe való fokozottabb bevonás.
26 / 60
2.7.2. Együttműködés a szülőkkel Iskolánkban Szülői Munkaközösség működik. Két-két fővel képviselik osztályukat. 2004-ben iskolaszéket hoztunk létre. Iskolaszékünk külön program alapján működik. 4 szülő, 4 pedagógus, 4 DÖK képviselő és 1 önkormányzati képviselő vesz részt a munkában. 2013 októberében 6 fővel megalakult az Intézményi Tanács. Az Szülői Munkaközösséget, az Iskolaszéket és az Intézményi Tanácsot, az iskolát és a tanulókat érintő kérdésekről a szülőket folyamatosan tájékoztatjuk. Elvárásaink a szülőkel szemben −
együttműködő magatartás, a problémák jelzése, megbeszélése,
−
a gyermekek tanulmányi munkájának folyamatos figyelemmel kísérése,
−
az iskolában szükséges felszerelések biztosítása,
−
aktív részvétel a szülői értekezleteken, fogadó órákon, rendezvényeken,
−
véleménynyilvánítás, visszajelzés az iskola működésével kapcsolatban.
A szülők tájékoztatásának, formái −
szülői munkaközösségi megbeszélések,
−
szülői értekezletek,
−
fogadóórák, egyéni megbeszélések,
−
nyílt nap, bemutató órák,
−
e-napló,
−
e-ellenőrző, amennyiben a szülő kéri, tájékoztató füzet,
−
üzenő füzet,
−
bemutató órák,
−
pályaválasztási tanácsadás
−
tájékoztató levelek, kiadványok,
−
programok, rendezvények. A továbbfejlesztés lehetőségei
−
tájékoztató előadások szülőknek, fórumok, „kerekasztal” beszélgetések szervezése,
−
további kulturális, sport- és szabadidős programok,
−
elektronikus levelezés,
−
honlap-, suliújság-fejlesztés. 2.7.3. Együttműködés a partnerekkel
Széleskörű kapcsolatrendszerünket, partnereinket és a kapcsolattarás formáit az SZMSZ 7. fejezete tartalmazza. Az iskolai nevelés-oktatás, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség együttműködése.
27 / 60
Ennek alapja a gyermek iránt érzett közös felelősség, amelynek feltétele a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, az őszinteség. Megvalósulási formái a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység. Eredménye a családi és az iskolai nevelés egysége, és ennek nyomán a gyermeki személyiség kedvező fejlődése.
2.8.
A tanulmányok alatti vizsgák szabályai
Tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet által előírt esetekben szervez az iskola (magántanulók, előrehozott érettségizők, tantestületi döntés alapján kötelezettek esetében). A vizsgák időpontjáról – a javítóvizsga kivételével – a vizsgára történő jelentkezéskor írásban kell tájékoztatni a tanulót és a szülőt, legalább 10 nappal a vizsga kezdő időpontja előtt. Tanulmányok alatti vizsgát – az e rendeletben meghatározottak szerint – független vizsgabizottság előtt, vagy abban a nevelésioktatási intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. A tanulmányok alatti vizsgán vizsgabizottság ellenőrzi és értékeli a vizsgakötelezettséggel érintett időszakra vonatkozó követelmények elsajátítását. A bizottság az összesített részeredmények és a kérdező tanár véleményezése alapján dönt a minősítésről. Gyakorlati vizsgát kell tenni, szóbeli vizsgával együtt a készségtárgyakból: ének-zene, vizuális kultúra, testnevelés és sport, informatika. Ha a tanuló a tanulmányok alatti vizsga letételére a nevelőtestülettől halasztást kap, a halasztott időpontig úgy folytathatja tanulmányait, mintha sikeres vizsgát tett volna. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. A tanulmányok alatti vizsgák (osztályozó vizsga, különbözeti vizsga, pótló- és javítóvizsga) követelményeit, részeit, az értékelés szabályait a szakmai munkaközösségek határozzák meg. A vizsga tantárgyi/évfolyamonkénti követelményei megegyeznek a kerettantervek alapján készült, a Pedagógiai Program részét képező helyi tanterv adott tantárgyra és évfolyamra vonatkozó követelményeivel. Az intézmény három időszakot biztosít a tanulmányok alatti vizsgák lebonyolítására: augusztus, január és április folyamán (intézményi döntés szerint). A vizsgaidőszakok pontos időpontja a tanév helyi rendjében meghatározott – közzétételre kerül az intézmény honlapján. A tanuló előrehaladásához az alábbi esetekben vizsgát kell tennie − Osztályozó vizsgát tehet a tanuló a tanév végi osztályzat megállapításához, ha −
felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól,
− engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, − ha 250 tanítási óránál, vagy egy adott tantárgy esetén a tanítási órák harminc százalékánál többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. − a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Egy osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. Különbözeti vizsgát tehet a tanuló, ha −
írásbeli határozat alapján engedélyezték,
− átvétellel tanulói jogviszonyt kíván létesíteni és az előző iskolájából eltérő tanterv szerinti tanulmányokat folytatott. A vizsgára a szülő jelentkezteti és készíti fel a tanulót.Különbözeti vizsgát a tanév során folyamatosan lehet szervezni. Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha
28 / 60
a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha −
A tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott,
− Az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. − A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. − Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani. A pótló vizsga – szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával – harmadik vizsgaként is megszervezhető. − Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A vizsgateremben egyidejűleg legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. − A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. − A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és – amennyiben szükséges – kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik. − Minden vizsgázónak tantárgyanként legalább harminc perc felkészülési időt kell biztosítani a szóbeli feleletet megelőzően. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. −
Egy-egy tantárgyból egy vizsgázó esetében a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több.
− Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagában teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el az elégséges szintet, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani. − Ha a vizsgázó a feleletet befejezte, a következő tantárgyból történő tételhúzás előtt legalább tizenöt perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja. Magántanuló − Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő kérelme alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, a tanuló egyénileg készül fel. A magántanuló magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. Az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a tanulót és a szülőt a magántanuló kötelességeiről és jogairól. − A magántanuló az igazgató előzetes engedélyével vehet részt a tanórai vagy egyéb foglalkozásokon. A magántanuló kérelemre felvehető a napközibe és a tanulószobai foglalkozásra. Tantárgyanként osztályozó vizsgát kell tennie. Független vizsgabizottság előtti vizsga − A fél év vagy az év vége előtt 30 nappal a szülő, az intézmény igazgatójától, írásban kérheti független vizsgabizottság előtti vizsga letételét. − A tanulót a vizsgára a szülő készíti fel, az iskola a nyár folyamán két ízben konzultációs lehetőséget biztosíthat (június-augusztus).
29 / 60
2.9.
A felvétel és az átvétel szabályai
2.9.1. Első osztályosok beiratkozása A tankötelezettség a hatodik életévüket augusztus 31-ig betöltő tanulókra érvényes. A tanulói jogviszony a beiratkozással kezdődik. A beiratkozást a kormányhivatal által megadott időpontban az igazgató által megbízott pedagógus végzi. Körzetes tanulók Az iskola első évfolyamára felvételt nyer minden olyan tanköteles és iskolaérett gyermek, aki: az iskola beiskolázási körzetében állandó vagy ideiglenesen bejelentett lakásban él, illetve a fenntartó által előírt létszámkeretig minden gyermek, akinek szülei az intézményünket választották. Az iskola felvételi körzetét a kormányhivatal állapítja meg. Az igazgató a felvételről, átvételről, kérelem elutasításáról döntést hoz. A körzetben lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező tanulók felvétele kötelező. A felvételnél, átvételnél az előírt osztálylétszámokat és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányát figyelembe kell venni. Ha az iskola a felvételi kötelezettségek teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket tud teljesíteni, akkor az alábbi sorrendet, kell figyelembe venni: −
Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók
−
SNI tanulók
−
Különleges helyzetű tanulók
Különleges helyzetű tanulók, akik −
szülője, testvére tartósan beteg, vagy fogyatékkal élő,
−
testvére az adott intézmény tanulója,
−
szülő munkahelye az iskola közelében van,
−
az iskola lakóhelyétől, tartózkodási helyétől egy kilométerre van.
Ha az összes felvételi kérelmet nem tudjuk biztosítani az érintett csoport tagjai közül sorsolással döntünk. A sorsolás szabályait a Házirend 5. fejezete tartalmazza. 2.9.2. Tanulók átvétele másik iskolából Magasabb évfolyamon felvételt nyerhet minden tanuló, aki beiskolázási körzetünkbe költözött, körzeten kívüli tanuló abban az esetben, ha az osztályok létszáma és összetétele ezt lehetővé teszi. Az átvétellel kapcsolatos eljárást az igazgató vagy helyettese végzi. A tanuló átvételére a tanév során bármikor lehetőség van, (az átvételt célszerű a tanév elejére, illetve a második félév kezdésére időzíteni). −
az átvételt a szülő írásban kéri,
−
egyeztetés az osztályba sorolásról osztályfőnökkel, munkaközösséggel,
−
döntés az osztályba sorolásról, szükség esetén felmérjük a tanuló ismereteit,
−
a beiratkozáshoz szükséges dokumentumok bemutatása, nyilatkozatok kitöltése.
Az átvételnél be kell mutatni az alábbi dokumentumokat: −
a tanuló nevére kiállított személyi azonosítót,
−
a lakcímet igazoló hatósági igazolványt,
−
bizonyítvány,
30 / 60
− külföldi tanulók esetében a tanuló útlevelére, illetve az állampolgárságot igazoló okmányra, a szülők Magyarországon tartózkodásának jogcímének igazolására van szükség. 2.9.3. Középiskolai jelentkezés A 8. osztályosok középiskolai beiskolázását az Oktatási Hivatal szabályozása alapján az osztályfőnök koordinálja. Figyelemmel kíséri a beiskolázás folyamatát, elvégzi a szükséges adminisztrációt. Segít az iskolák kiválasztásában, a jelentkezési lapok kitöltésében.
2.10. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók −
ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;
−
ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat,
−
ismerjék fel a vészhelyzeteket;
−
tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit;
−
sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;
− ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják Tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó elsősegély-nyújtási ismeretek a következő tantárgyakba épülnek be: biológia, kémia, fizika, testnevelés Lehetőségek az elsősegély nyújtási ismeretek átadására: −
tanév elején és az esetleges balesetek után ismétlő balesetvédelmi oktatás tartása,
− elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk szülők és az Országos Mentőszolgálat dolgozóinak bevonásával, − évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó (Egészségnap) szervezése a tanulók számára. −
életvitel és gyakorlati ismeretek, technika, biológia órán elméleti gyakorlati ismeretek átadása,
−
oktatás, a polgári védelmi verseny csapatának felkészítésekor.
2.11. A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos ismeretek öktatása iskolánkban A fogyasztóvédelmi oktatás célja a fogyasztói kultúra korszerűsítése, és tudatos, kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban. Fogyasztóvédelmi oktatás feladata − A tanulók életkorának megfelelő ismeretek átadása. − Az értékek formálása: a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztítása és elkülönítése, az egyéni és a társadalmi jogok tiszteletben tartása, a természeti értékek védelme. − Az iskola feladata, hogy ökológiailag tudatos fogyasztókat neveljen, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek. A tanuló ismerje a fogyasztók jogait: −
az alapvető szükségleteinek kielégítéséhez,
−
a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozáshoz,
31 / 60
−
a választáshoz különböző termékek és szolgáltatások között,
−
a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretéhez,
−
a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez,
−
az egészséges és elviselhető környezetben való élethez.
A fogyasztói kultúra kialakítása és fejlesztése érdekében el kell érnünk, hogy a diákok értsék és alkalmazni tudják a következő fogalmakat: −
tudatos, kritikus fogyasztói magatartás,
−
az ellenállhatatlan marketinghatásoktól való távolságtartás képessége,
−
a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése,
−
ökológiai fogyasztóvédelem,
−
környezettudatos fogyasztás,
−
fenntartható fogyasztás,
−
a szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek.
A fogyasztóvédelmi oktatás színterei −
tantárgyak tanórai foglalkozásába beépítve,
−
tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények),
−
iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek látogatása),
−
együttműködés más iskolákkal, cégekkel,
− az iskola fogyasztóvédelmi működése (az iskola, mint fogyasztó és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások.
2.12. Bűnmegelőzés iskolánkban Célja, hogy megelőzze a gyermek- és fiatalkorúak bűnelkövetővé és bűncselekmény áldozatává válását. Ennek érdekében − tanulóinkkal meg kell ismertetni azokat a külső hatásokat, szabályokat, melyek segítségével megelőzhetik ezeket a folyamatokat, −
a megfelelő magatartási formákat, szokásokat, humán alapbeállítódást kell kialakítani,
−
tudatosítani kell a tanulókban, hogy a bűnözést meg lehet és meg is kell előzni,
−
ismerjék fel, hogy mindenkinek tennie kell azért, hogy csökkenjen a bűnözés,
− a dohányzás, drogfogyasztás hatását, a szokás kialakulásának folyamatát, a megelőzés módját meg kell ismertetni a tanulókkal, − olyan életvezetési stílus kialakítása törekszünk, melynek segítségével a gyermek képessé válik a káros szenvedélyek tudatos elutasítására, −
a támogatást igénylők kapják meg a szükséges odafordulást és törődést,
−
az életkoruknak megfelelően tájékoztassuk a tanulókat,
−
iskolánkban, környezetünkben biztonságos körülményeket és feltételeket kell kialakítani.
Jelzőrendszer Az eredményes megelőzéshez elengedhetetlen a jó kapcsolatrendszer és az érdemi együttműködés kialakítása a család, az iskola, a gyermekvédelmi, a szociális, az egészségügyi, az oktatási és az igazságszolgáltatási intézmények, valamint a rendőrség között.
32 / 60
A bűnmegelőzés színterei − tanítási órák (az ismeretek beépítése), −
előadások, bemutatók szervezése,
−
oktatófilmek bemutatása,
−
beszélgetések, fórumok szervezése az adott témáról.
A prevenció területén az iskolai lehetőségek mellett a rendőrség munkatársainak, egészségügyi szakembereknek a segítségét is kérjük.
3. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE 3.1.
A választott kerettanterv megnevezése, jellemzői
Az iskola általános tantervű osztályaiban a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendeletben a miniszter által kiadott kerettantervet választotta. A kerettanterv alapján készített helyi tanterv az 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben, az első és ötödik évfolyamon lép életbe. A választott kerettantervet az alábbi módon igazítjuk nevelési-oktatási céljainkhoz, feladatainkhoz: − Idegen nyelvként a angol, német és esetenként spanyol nyelvet tanítjuk, a negyedik évfolyammal kezdődően. − A kerettanterv által meghatározott szabadon tervezhető órakeretet a magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, dráma és tánc, informatika, technika és életvitelés gyakorlat tantárgyak tanítására fordítjuk.
3.2.
A helyi tanterv tantárgyai, tartalmai
A kerettanterv tartalmaz tantárgyi tanterveket, ezek azonban egy tanévre évre szólnak, az egyes témákhoz kötelező tartalmakat, fejlesztési célokat és óraszámot határoznak meg.
3.3.
A választható tantárgyak, foglalkozások
Választható tantárgyunk nincs.
3.4. A kerettanterv által meghatározott kötelező tantárgyak és azok minimális heti óraszámai az egyes évfolyamokon: Alsó tagozat
Óraterv – 1–4. évfolyam Tantárgyak
1. évf.
2. évf.
3. évf.
4. évf.
Magyar nyelv és irodalom
8
8
-
-
Magyar nyelv
-
-
3
3
Magyar irodalom
-
-
5
5
Idegen nyelvek
-
-
-
2
Matematika
4,5
4,5
4
4
33 / 60
Erkölcstan
1
1
1
1
Környezetismeret
1
1
1,5
1,5
Ének-zene
2
2
2
2
Vizuális kultúra
2
2
2
2
Informatika
0,5
0,5
0,5
0,5
Életvitel és gyakorlat
1
1
1
1
Testnevelés és sport
5
5
5
5
Összes heti kötelező tanóra
25
25
25
27
Felső tagozat Óraterv – 5–8. évfolyam Tantárgyak
5. évf.
6. évf.
7. évf.
8. évf.
Magyar nyelv
2
2
2
2
Magyar irodalom
2
2
2
2
Idegen nyelvek
4
4
4
4
Matematika
4
3,5
3,5
3,5
Történelem
2
2
2,5
2,5
Erkölcstan
1
1
1
1
Biológia-egészségtan
1,5
1
1,5
1,5
Fizika
-
0.5
1,5
1,5
Kémia
-
-
1,5
1,5
Földrajz
1
1
1,5
1,5
Ének-zene
1
1
1
1
Vizuális kultúra
1
1
1
1
Hon- és népismeret
-
1
-
-
Dráma és tánc
1
-
-
-
Informatika
-
1
1
1
Technika, életvitel és gyakorlat
1
1
1
1
Testnevelés és sport
5
5
5
5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
Összes heti kötelező óra
28
28
31
31
34 / 60
3.5.
A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei
Iskolánkban alkalmazható az osztályokon belüli csoportos oktatásszervezés, ahol a nevelési-oktatási szakaszoknak megfelelően nem szakrendszerű (alsó tagozat) és szakrendszerű (felső tagozat) oktatás szerint tanulnak a diákok. A csoportbontást a technika, életvitel és gyakorlat, informatika tantárgynál és az idegen nyelv oktatásánál alkalmazzuk. A tanév tervezésekor, indításakor az osztálylétszámok és a tárgyi feltételek, a rendelkezésünkre álló óratömeg figyelembevételével döntünk a csoportok kialakításáról. A tanulók csoportok kialakításáról, a tanulók csoportba sorolásáról az igazgató dönt. A nyelvválasztásra a 3. tanév második félévében kerül sor. Iskolánkban angol, német, spanyol, nyelv tanítására-tanulására van lehetőség. A szülő írásban kéri a nyelvoktatást. Az egyenletes csoportlétszám kialakítása érdekében, szükség esetén élünk a sorsolás lehetőségével. Informatika és a technika, életvitel és gyakorlat tantárgynál a számítógéppark, az eszközellátottság határozza meg a bontás szükségességét. A csoportok kialakítása a tanév elején történik. Az egyéb foglalkozások esetén a foglalkozás jellegének és pedagógiai tartalmának megfelelő képességalapú differenciált csoportbontást alkalmazunk, a szubjektív ás objektív lehetőségekhez mérten. 3.5.1. Tanulóink részére az alábbi óraszámokat biztosítjuk. Évfolyam:
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
A tanuló heti óraszáma: Az osztályok heti időkerete, engedélyezett óraszám
25
25
25
27
28
28
31
31
Csoport-bontás idegen nyelv, technika, informatika
0,5 inf.
0,5 inf.
Az osztályok összes óraszáma Egyéni foglalkozás (HHH, HH, BTM, SNI) Felzárkóztatás
25,5
25.5
Tehetséggondozás Alsó tagozaton osztályt ismétlő tanuló részére
1
52
52 52 55 51 51 56 56 Osztályonként 1 óra. Az óraszám szükség szerint átcsoportosítható, növelhető.
0,5 inf.
25,5
2,5 inf, idegen nyelv 29,5
5,5 idegen nyelv, inf, tech 33,5
6 idegen nyelv, inf., tech. 34
6 idegen nyelv, inf, tech 37
6 idegen nyelv, inf, tech. 37
A hatályos törvények alapján a szakvéleményben előírt óraszám.
1
1 1 1 1 1 1 1 Osztályonként 1 óra. Az óraszám szükség szerint átcsoportosítható, növelhető. 1 1 1 1 1 1 1 Osztályonként 1 óra. Az óraszám szükség szerint átcsoportosítható, növelhető. Tanulónként szükség szerint: egyéni foglalkozás, heti 2 óra
3.5.2. Egyéb foglalkozások Napközi, tanulószoba (tanulócsoportok) A csoportok kialakítása a tanév elején történik. A foglalkozásokat a tanítás végétől 17 óráig szervezzük. Alsó tagozaton: ha a létszám, és a rendelkezésünkre álló órakeret engedi osztályonként önálló napközis tanulócsoportot szervezünk, alacsonyabb létszám esetén vegyes csoportokat hozunk létre.
35 / 60
Felső tagozaton: tanulószobát működtetünk. Feladatok a napköziben, tanulószobán −
irányított tanulás szervezése,
−
az egyéni segítségnyújtás biztosítása,
− ismétlő, gyakorló feladatok végzése az alapkészségek fejlesztésére (szövegértés, helyesírás, számolás stb.), −
az önálló tanulás kialakítása,
−
az önálló ismeretszerzés képességének fejlesztése,
−
a célszerű tanulási technikák alkalmazása,
−
az önművelődés igényének kialakítása,
−
az önértékelés és társai munkájának reális értékelésének fejlesztése,
−
taneszközök biztosítása.
Szakkörök, énekkar, iskolai sportkör… Az órakerettől függően a hagyományostól eltérő, a tanulók érdeklődési körének megfelelő szakkörök, sportkörök szervezése is lehetséges. A csoportokat az életkori megoszlás szerint szervezzük. A foglalkozásokhoz a tantárgyfelosztásban heti 1-2 alkalommal 45 perces órát biztosítunk.
3.6.
Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei
Iskolánk pedagógusai a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével választják meg az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket. A választott tankönyvnek szerepelnie kell a tankönyvjegyzékben. Az SNI tanulók részére szükség esetén speciális tankönyveket is biztosítunk. A következő tanévben szükséges taneszközökről a tanév végén írásban tájékoztatjuk a szülőket. Tájékoztató a kölcsönözhető tankönyvekről, illetve az igényelhető támogatásokról a honlapon található. 3.6.1. Tankönyvek kiválasztásának szempontjai −
tartalma illeszkedjen az adott tantárgy tantervéhez, tartalmazza a helyi tanterv ismeretanyagát,
−
tudományosan alátámasztott, hiteles ismereteket közöljön,
−
stílusa, szerkezete, képanyaga, stb. feleljen meg a tanuló életkori sajátosságainak,
−
adjon lehetőséget a differenciálásra,
−
jó minőségű, esetleg tartós tankönyv legyen,
−
előnyben részesítjük a felmenő rendszerben készülő tankönyvcsaládokat. 3.6.2. A taneszközök kiválasztásának szempontjai
−
jó minőségű, az adott célnak megfelelő eszközöket használunk,
−
az ismeretek, gyakorlati feladatok elsajátítását, megvalósítását segítse,
− Az órákon és a foglalkozásokon felhasznált anyagok, eszközök egy részét az iskola biztosítja a tanulók részére.
36 / 60
3.6.3. A tankönyvek térítésmentes igénybevétele 2013. szeptembertől az első osztályosok, majd felmenő rendszerben a tanulók részére ingyenes a tankönyvcsomag.
3.7.
A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása
3.7.1. Az alsó tagozat pedagógiai feladatainak megvalósítása Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségeket pedagógiai szempontból kezeljük. Fokozatosan átvezetjük a tanulót az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait. Törekszünk a mozgásigény kielégítésére, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésére, a koncentráció képességének alapozására. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítményelvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe helyezzük a Nat elveiből következő motiválási és tanulásszervezési folyamatokat. Fontosnak tartjuk az önismeret alakítását, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztését, az együttműködés értékének tudatosítását a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban. A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempontnak tekintjük: az életkori jellemzők figyelembevételét, az ismeretek tapasztalati megalapozását és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatását. Kiemelt feladatként kezeljük a kreativitás fejlesztését, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvést, a tanulók egészséges terhelését, érési folyamatuk követését, személyre szóló, fejlesztő értékelésüket. 3.7.2. A felső tagozat pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani. Fontosnak tartjuk a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozását, helyes magatartásformák megismertetését és gyakoroltatását.
37 / 60
Fejlesztjük a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználatot, az alapvető képességek, készségek elsajátítását, a mentális képességeket, az önálló tanulás és az önművelés alapozását. Fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése. Célunk az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása. Nagy hangsúlyt fektetünk a pályaválasztásra, pályaorientációra. A NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának szabályai.
3.8. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja, a tanulók fizikai állapotának mérése A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja Az iskola mindennapos testnevelési órák megszervezésekor a helyi és az iskolán kívüli lehetőségere építünk. Célunk tanulóinkban felkelteni a rendszeres testmozgás, az egészséges életmód iránti igényt, elsajátíttatni az ehhez szükséges elméleti és gyakorlati tudnivalókat, ismereteket. Tudatosítani a tanulókban a saját szervezetük felépítésének és működésének alapfokú tudnivalóit. A testnevelés, sport segítségével kialakítani a tanulókban a mindennapi élethez szükséges alapvető tulajdonságokat, készségeket: akaraterő, szorgalom, kitartás, becsületesség, szabályok betartása, a társak tisztelete, segítése, a csapatmunka szerepe, az idegi és fizikai állóképesség, az egészséges önbizalom, a céltudatosság stb. Az iskolánk a mindennapos testnevelést az alábbiak szerint biztosítja: −
heti 4-5 testnevelés óra,
−
úszás az alsó tagozat 1-4., és a felső tagozat 5. 8. évfolyamain kéthetenként 1 óra
−
szükség szerint egy-egy osztály részére sportköri foglalkozással váltunk ki egy testnevelésórát.
Testneveés Ebből úszás: Sportkör
1. évf. 5 0,5
2. évf. 5 0,5
3. évf. 5 0,5
4. évf. 5. évf. 5 5 0,5 0,25 szükség szerint
6. évf. 5 -
7. évf. 5 -
8. évf. 5 0,25
Ha a testnevelés órák száma magasabb, mint a tornaterem és a tornaszoba kapacitása lehetőség van arra, hogy a testnevelés órát az iskolán kívül (játszótér, sportpálya, korcsolyapálya…) tartsuk meg. Gyógytestnevelés Az iskolaorvos által kiszűrt tanulók részére a szakszolgálaton keresztül gyógytestnevelést biztosítunk. Mozgásprogramok: −
közlekedésre vonatkozó szokások gyaloglás,
38 / 60
kerékpározás, KRESZ pályás versenyek, −
mozgáslehetőség a szünetekben, jó idő esetén, az iskolaudvaron töltjük a szünetet, rossz idő esetén az iskola épületében tartózkodunk,
−
szabad mozgás lehetősége, napközi és tanulószoba idején a levegőzés az iskola melletti játszótéren történik,
−
tanórán kívüli mozgás és sportprogramok, sportkörök, Kertvárosi Kupa versenyei, házi bajnokságok, közösségi mozgásprogram elemek, sportnap (szülő- diák versenyek)
−
egyéb alkalomszerű lehetőségek, kirándulások, erdei iskola. természetjárás, korcsolyázás, egészségnap.
A tanulók fizikai állapotának mérése A megfelelő szintű fizikai erőnlét, edzettség elérése, majd megtartása nemcsak a sport, hanem az egészség, az általános jólét szempontjából is igen fontos tényező. A fizikai aktivitás jellemzője az egészséges testsúly, az állóképesség és az izomerő. A vonatkozó jogszabályok a tanulók fizikai állapotának mérését tanévenként írják elő.Iskolánkban áprilismájus hónapra tervezzük méréseket. A mérésre egyszerű, kevés szerigényű és bárhol végrehajtható teszteket használunk. El kell érni, hogy az általános fizikai teherbíró képesség fejlődésének folyamatos nyomon követése motivációs tényezőként hasson a tanulókra, és az iskolából kikerülve életvitelükben helyet kapjon a rendszeres fizikai aktivitás is. A tanulók fizikai állapotmérésénél a központilag bevezetett NETFIT rendszert alkalmazzuk. Az egészségközpontú fittségi összetevőkre építő, a XXI. század követelményeihez igazodó diagnosztikus és oktatási célú pedagógiai értékelő és visszajelentő eszköz. Küldetése, hogy az élethosszig tartó fizikai aktivitás jelentőségét és az egészségtudatos életvezetés értékeit tudatosítsa a tanulókban és családjaikban. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítésében, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására. A tanulókat arra ösztönözzük, hogy eredményeik az előző mérésekhez képest javulást mutassanak. El kell érni, hogy az általános fizikai teherbíró képesség fejlődésének folyamatos nyomon követése, motivációs tényezőként hasson a tanulókra, és az iskolából kikerülve életvitelükben helyet kapjon a rendszeres fizikai aktivitás is. A méréseket áprilistól májusig ütemezés szerint a testnevelés órán végezzük.
39 / 60
Az SNI tanulók esetén figyelembe vesszük a tanuló sajátos helyzetét. A tanulókat, és a szülőket tájékoztatjuk a vizsgálat céljáról, hasznosságáról, értelmezzük és ismertetjük az elvégzendő feladatokat. A mérés feladatai: Testösszetétel és tápláltsági profil −
testtömeg-mérés,
−
testmagasság-mérés,
−
testzsírszázalék-mérés,
−
Aerob fittségi (állóképességi) profil,
−
állóképességi ingafutás (20 vagy 15 m),
−
aerob kapacitásmérés.
Vázizomzat fittségi profil −
ütemezett hasizomteszt – hasizomerő és erő állóképesség mérésére,
−
törzsemelés teszt – törzsfeszítő izmok erejének mérése,
−
ütemezett fekvőtámasz teszt –felsőtest izomerejének mérése,
−
kézi szorítóerő mérése – maximális szorító erő mérése,
−
helyből távolugrás teszt – a láb robbanékony erejének mérése.
Hajlékonysági profil hajlékonysági teszt
−
A mérések eredményét a NETFIT által kialakított kategóriákba soroljuk. A kategóriákhoz tartozó elemzés illetve magyarázat a kézikönyvben, valamint online adatközlő rendszerben a szülők és a diákok számára is hozzáférhető.
3.9.
A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése, értékelése, mérések
Az ellenőrzés célja, hogy a feltárt adatok, tények alapján olyan intézkedéseket lehessen hozni, amelyekkel az esetleges hibák, problémák kijavíthatóak. Ehhez kapcsolódik az értékelés, amely az ellenőrzés eredményeinek elemzését jelenti. Az ellenőrzés feladata, hogy adatokat, tényeket tárjon fel az intézményben folyó tevékenységekről, illetve a tevékenységek által elért eredményekről. Az értékelés a tanítási-tanulási folyamat minden mozzanatára kihat. A pedagógusok értékelő magatartásának és a tanulók önértékelésének jellemzője a pozitívumokra való támaszkodás, az elért sikerek, eredmények megerősítése. A tanulók iskolai munkájának ellenőrzése és értékelése folyamatosan történik az iskola helyi tanterve, illetve a nevelők által összeállított tanmenetek alapján. 3.9.1. Ellenőrzés Az ellenőrzés alapelvei − legyen egyrészt a tanulókról, személyiségük, tantárgyi tudásuk fejlődéséről információszerzés a célból, hogy további fejlesztésük tartalma és módszere megalapozott legyen,
40 / 60
− másrészt a tanulók megnyilvánulásainak viszonyítása legyen az elérendő, a pedagógiai tervekben rögzített célokhoz, követelményekhez (norma, kritérium), −
sokoldalú, tervezett és megbízható legyen,
−
személyre szóló legyen,
−
fejlesztő, ösztönző jellegű legyen,
−
ne legyen megtorló, fegyelmező jellegű,
−
folyamatosságot biztosítson,
−
az iskolai (munkaközösségi) követelményrendszerre épüljön,
−
félelemmentes légkörben történjen,
−
ismert legyen a követelményrendszer tanár, diák és szülő előtt.
Az
otthoni,
napközis
tanulószobai
felkészüléshez
előírt
írásbeli
és
szóbeli
feladatok
meghatározásának elvei és korlátai Az otthoni felkészülés, a házi feladat készítése fontos eleme a tanulási folyamatnak. Biztosítja a tanulók folyamatos felkészülését a tanítási órákra, foglalkozásokra. Az otthoni, napközis tanulószobai felkészülés célja − A tanulók tudásának elmélyítése, teljesítményük növelése, a tanult tananyag gyakorlása és ismétlése érdekében adunk házi feladatot. − Folyamatos megfigyelés eredményeként a helyes tanulási technikák kiválasztása, fejlesztése. Minden tanuló számára a legoptimálisabb – életkori szintjének és aktuális szükségletének megfelelő – tanulási módszerek megismerése, az egyéni tanulásban az önállóság fokozása. −
A figyelem, akarat fejlesztése, irányítása.
− A tanulók természetes érdeklődésének felkeltése, ébrentartása, elmélyítése, az egyéni érdeklődés és az egyéni képességek kibontakoztatása. − Az önművelési igény felkeltése, az önművelés legfontosabb jártasságainak, készségeinek, képességeinek kialakítása, fejlesztése, önálló ismeretszerzésre ösztönzés. − A tanórai keretben folyó nevelő-oktató munka speciális foglalkozások keretében történő megszilárdítása, kiegészítése, bővítése. − A hátránnyal induló tanulók következetes képességűekkel való differenciált foglalkozás. −
fejlesztése,
felzárkóztatása,
a
gyengébb
A tehetséges tanulók képességeinek kibontakoztatása, fejlesztése.
− Segédkönyvek, kézikönyvek, lexikonok szerepének, hasznosságának felismertetése.
használatának
megismertetése,
−
Önképzésre nevelés.
−
Önálló gyűjtőmunka végzése.
−
Csoportos feladat elvégzése a tanítási időn kívül.
−
Önellenőrzésre, önértékelésre nevelés.
−
A tantárgyakhoz kötődő, differenciált képességfejlesztést szolgáló feladatok.
A házi feladat adásánál figyelembe vesszük −
a tanulók életkorát (mennyiség),
−
képességét (nehézségi fok),
−
a BTM és SNI tanulók esetében a szakvéleményt és a szakértői véleményt,
41 / 60
segítségnyújtó
−
az otthoni tanulás körülményeit.
A házi feladat adásának korlátai Hétvégére (péntekről hétfőre), őszi, téli, tavaszi szünetre lehetőleg nem, vagy csak egy tanítási óra anyagának megfelelő házi feladatot adunk. − Csak olyan feladatot adunk, amely a tanórán megértett tananyaghoz kapcsolódik, és a tanuló önállóan vagy kisebb segítséggel el tudja végezni. −
Az írásbeli házi feladatok meglétét, minőségét rendszeresen ellenőrizzük, értékeljük.
− Az önálló tanuláshoz a tanítási órákon gyakoroltatjuk a különböző tanulási technikákat, útmutatást adunk a tanulás megtervezéséhez, az időbeosztáshoz. − Tájékoztatjuk a szülőket és a gyerekeket, hogyan kell az adott tárgyat tanulni, s honnan kaphatnak segítséget a tanuláshoz. −
A sikeres tanulás érdekében minden tantárgynál hangsúlyt helyezünk a szövegértésre.
−
Biztosítjuk az informatikaterem használatát a feladatok elvégzésére.
−
Délután a tanuló a könyvtárban is segítséget kaphat a házi feladatának elvégzésében.
− Az otthoni együttműködését.
felkészüléshez
kérjük
a
megfelelő
körülmények
kialakítását
és
a
szülők
− Fontosnak tartjuk, hogy az egyes tantárgyakra fordított tanulási idő 30 percnél ne legyen több. Témakörök ismétlésénél, összefoglalásánál ez az idő az egyéni adottságoktól függően változhat. Otthoni munka Bármely tantárgyhoz kapcsolódhat otthoni feldolgozásra adott feladat, feladatsor. Az ilyen feladatok elvégzésére hosszabb időt biztosítunk. Érdemjeggyel is értékelhetjük. Ilyen feladat lehet a házi dolgozat, a szorgalmi feladatok végzése, az olvasónapló, a szövegértési feladatsor készítése, gyűjtőmunka. Az elkészült munkák elektronikusan is beadhatók. A nyári vakációra az alábbiakat javasoljuk: −
irodalmi olvasmányok,
− családi programok: múzeum, színház, kiállítás, kirándulás és egyéb program (ezekről rövid jegyzetet készíthet a tanuló), −
gyakorlás, a tudás szinten tartása érdekében.
42 / 60
A szóbeli beszámoltatás formái A beszámoltatás formája
Témája
Gyakorisága
Elvárásaink/ korlátaink
Szóbeli felelet
egy anyagrész, téma összefüggően elmondva.
törekszünk a rendszeres szóbeli feleltetésre
folyamatos, jól érthető, összefüggő felelet, kérdésekre adott válaszok mennyisége, minősége az életkori sajátságoknak és egyéni adottságoknak megfelelő
Kiselőadás
egy téma feldolgozása, előadása vers-, szövegrészlet, definíció, idegenszavak, mondatblokkok, egységek
tantárgy- és témafüggő
3-5 perc terjedelemben előadott összefüggő előadás
Tantárgyfüggő
pontos szövegmondás, megfelelő tempó, hangsúlyozás mennyisége az életkori sajátságoknak megfelelő
Memoriter
Az írásbeli beszámoltatás formái A témazáró dolgozat megíratására egy teljes tanórát biztosítunk. A tanulók egyenletesebb terhelése érdekében a felső tagozaton a témazáró dolgozatok időpontját a tanári szobában kifüggesztett táblázat segítségével egyeztetjük. A kisdolgozatok, szódolgozatok nem vesznek igénybe egy teljes tanórát, általában 10–20 percesek, bármelyik tanítási órán írathatók. Az írásbeli számonkérés formái A beszámoltatás formája Írásbeli felelet
Témazáró (nagy) dolgozat
Felmérés
Témája
Gyakorisága
Elvárásaink/ korlátaink
egy vagy több anyagrészhez kapcsolódik, többféle feladatot is tartalmazhat egy témakört felölelő feladatsor (nemcsak minimumszintű feladatokat tartalmaz).
száma nem korlátozott
olvasható, átlátható, esztétikus külalak javítását két héten belül elvégezzük.
tantárgyanként a tanmenetben tervezzük
olvasható, átlátható, esztétikus külalak terjedelme 45 perc, esetenként 2 x 45 perc javítását 10 tanítási napon belül elvégezzük egy héttel a megíratás előtt bejelentjük naponta maximum két témazárót íratunk egy osztályban
A tájékozódást tudásszintet szolgálja, a méri.
új tanuló átvétele szükség esetén tanév eleje, tanév vége félévzárás
43 / 60
A gyakorlati beszámoltatás formái A tantárgyak ismeretanyaga határozza meg a gyakorlati beszámoltatás formáit. Az informatika, technika, rajz, ének, tánc és dráma, testnevelés tantárgyaknál a számonkérés alapja a tanulók tevékenysége, gyakorlati munkavégzése. Érdemjeggyel értékeljük a különböző technikával készült munkadarabokat, alkotásokat, a gyűjtőmunkát, gyűjtemény, tabló készítését, a testnevelési gyakorlatok bemutatását. Rendszeresen figyeljük és értékeljük az órai tevékenységet. 3.9.2. A tanulók teljesítményének értékelése A tantárgyi követelményeket a helyi tanterv határozza meg. Az értékelésnél figyelemmel kell lenni a tanuló általános állapotára, fejlesztés esetén egyéni haladására, képességeire. Az értékelés rendszere kiterjed az iskolai élet minden területére. Az értékelés célja −
az önértékelés képességének kialakítása,
−
a teljesítményszint, tudásszint jelzése,
−
jelezze a pedagógus számára a tanuló fejlődését,
−
tájékoztassa a szülőt, gyermeke milyen szinten áll.
Az iskolai beszámoltatás és az ismeretek számonkérése biztosítja a pedagógus, a diák és a szülő számára, hogy −
figyelemmel kísérhessék a tanuló előrehaladását,
−
a felmerülő problémákat időben észrevegyék,
−
a jól teljesítők megerősítést nyerjenek,
−
a lemaradó tanulók segítséget kapjanak.
Az értékelés legyen −
sokszínű, serkentő, ösztönző hatású,
−
folyamatos, rendszeres, minden tevékenységre kiterjedő,
−
tárgyilagos, objektív, a tanuló személyiségét fejlesztő, segítő szándékú,
−
következetes, szakszerű és felelősségteljes.
Az értékelés tartalmazza −
a tanuló önmagához mért fejlődését,
−
konkrétumokat, segítséget, javaslatot a továbbhaladáshoz,
−
legyen előremutató, fejlesztő hatású,
− ne hagyja figyelmen kívül az emberi tényezőket, (egyéni képességek, sikerélmény fontossága, a teljesítmény eléréséhez szükséges egyéni körülmények, fejlődési tendenciák). A BTM és SNI tanulók esetében a szakértői véleményekben megfogalmazott értékelési szempontokat, útmutatásokat alkalmazzuk. Szükség esetén a szakértői vélemény javaslata alapján – a tanuló érdekében, élünk az érdemjegyekkel történő értékelés alóli mentesítés lehetőségével, szöveges értékelés alkalmazásával. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: Az első évfolyamon tanév közben minden tantárgy esetén csak szöveges értékelést alkalmazunk.
44 / 60
Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor a tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz készült mondatbank segítségével értékeljük. A második évfolyamon év végén, valamint a harmadik−nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük. A harmadik−nyolcadik évfolyamon a félévi és a második−nyolcadik évfolyamon az év végi osztályzatot az adott tanév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. Szöveges értékelés Szöveges értékelést az első évfolyamon, a második évfolyam első félévében, és a szakértői vélemény előírása alapján alkalmazzuk. A szöveges értékelés személyre szabott, figyelembe veszi az egyéni képességeket, az egyéni haladási ütemet. Az értékelésben a pozitívumok kiemelésével erősítjük a tanuló személyiségének a fejlődését, javaslatokat teszünk a továbbhaladásra. Szakértői bizottságok javaslatára élünk ezzel az értékelési formával a felsőbb évfolyamokon. A szöveges értékelésben megfogalmazzuk − a tanuló teljesítményét a tantervi követelmények alapján, − az önmagához viszonyított fejlődését, ennek mértékét, hogy a tanuló milyen mértékben használja képességeit, készségeit, −
kapcsolatainak alakulását, társaihoz, a felnőttekhez való viszonyát.
A szöveges értékelés formája a szöveges értékelés bejegyzéséhez megfelelő nyomtatványokat (értékelőlap, e-napló, bizonyítvány, törzslap) használunk, év közben a szülőket (félévente legalább egy alkalommal) értékelő lapokon keresztül tájékoztatjuk a tanulók előrehaladásáról. Az értékelések egy-egy példányát az iskola irattárában megőrizzük. Egyes tantárgyak esetében az alábbi értékelési formát alkalmazzuk. Az informatika tantárgy értékelése az alsó tagozaton és az 5. évfolyamon A kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, elfogadható, nem felelt meg értékelést alkalmazzuk. A fizika tantárgy értékelése a 6. évfolyamon A kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, elfogadható, nem felelt meg értékelést alkalmazzuk. A tánc és dráma tantárgy értékelése az5. évfolyamon A kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, elfogadható, nem felelt meg értékelést alkalmazzuk. Az erkölcstan tantárgy értékelése az 1. évfolyamon A kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, elfogadható értékelést alkalmazzuk. Az erkölcstan tantárgy értékelése a 2−8. évfolyamon A kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, elfogadható, nem felelt meg értékelést alkalmazzuk. Az értékelés átváltása: kiválóan megfelelt: 5 jól megfelelt: 4 megfelelt: 3 elfogadható: 2 nem felelt meg: 1
45 / 60
Értékelés érdemjeggyel Érdemjegy: a tanuló teljesítményének, előmenetelének tanítási év közbeni rendszeres értékelése. Osztályzat: a tanuló tudásának minősítését és értékelését szolgálja. A tanulók teljesítményét 1-től 5-ig terjedő érdemjegyekkel, osztályzatokkal értékeljük. jeles 5
jó 4
közepes 3 elégséges 2 elégtelen 1
A tantárgyi érdemjegyek és osztályzatok kritériumai Jeles −
A tantárgyi követelményeknek kifogástalanul megfelel.
−
Ismeri, érti, önállóan képes alkalmazni a tananyagot.
−
Szóban és írásban pontosan, szabatosan fogalmaz.
−
Fogalmai pontosak, tiszták, összefüggésüket, rendszerüket átalakítja.
− A váratlan problémák nem riasztják vissza, hanem biztos ismeretei birtokában közelíteni képes a megoldáshoz. Jó − A tantervi követelményeket megbízhatóan teljesíti. −
Fogalmai tiszták, az önálló alkalmazásban kissé bizonytalan.
−
Szóbeli és írásbeli fogalmazásában nem követ el értelemzavaró pontatlanságokat.
−
Az alapvető összefüggéseket tudja, a begyakorolt módszerekkel biztosan dolgozik.
Közepes − Csak az alapvető tantervi követelményeket teljesíti. −
Pontatlanul, nehézkesen nyilvánul meg szóban, írásban egyaránt.
−
Fogalmai nem tiszták, az összefüggéseket csak segítséggel ismeri fel.
Elégséges − A tantervi követelményekből csupán annyit képes elsajátítani, amennyi a továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges. − Fogalmakat nem ért, önállóan egyszerű összefüggéseket sem tud felismerni. − A legalapvetőbb feladatok megoldásához is tanári segítségre szorul. Elégtelen − A tantervi követelményeknek nevelői segítséggel sem tud eleget tenni. A kimagasló teljesítményt nyújtó tanulóknak félévi, és év végi értékelésénél a kitűnő bejegyzést alkalmazzuk. A félévkor és az év végén kapott osztályzatot megfelelő számú, félévenként minimum három, de lehetőleg több érdemjegy alapján alakítjuk ki. A fejlődési tendenciát figyelembe vesszük. Az év végi osztályzat az egész évi teljesítményt értékeli. Az egyes érdemjegyek nem egyenértékűek. A témazáró dolgozatok, összefoglaló jellegű teljesítmények érdemjegyei a félévi és az év végi osztályzat kialakításában súlyozottan számítanak, kettes szorzóval számolunk. Ezeket az osztályzatokat osztályozónaplóban piros színnel jelöljük. A zöldjegyek az értékük felét érik. Az évközi érdemjegyekről az iskola ellenőrzőn keresztül és a fogadóórákon tájékoztatja a szülőket. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény érdemjegyekre történő átváltása a következő arányok alapján történik.
46 / 60
Érdemjegy Elégtelen (1) Elégséges (2) Közepes (3) Jó (4) Jeles (5)
Teljesítmény % Alsó tagozat 0-50 51-64 65-79 80-90 91-100
Felső tagozat 0-40 41-55 56-75 76-90 91-100
A tankönyvkiadó által összeállított felmérések esetén az általuk megadott százalékos értékelést vesszük figyelembe. A tanterv követelményei mutatják meg azt a teljesítményszintet, amelyet a tanulóknak el kell érniük. A tanuló teljesítményét, szorgalmát az értékelésnél figyelembe vesszük. Az értékelésnél a pedagógus alkalmazhat az osztályzatoktól eltérő értékelési rendszert is (pontozás, matrica, aláírás, „jó pont”, kis ötös, kis egyes…), de ezt át kell váltania osztályzatra. Az átváltás szabályait a tanulókkal, szülőkkel megismertetjük. 3.9.3. Oktatási eredményvizsgálatok A diagnosztikus méréseket nem osztályozzuk, ezek célja az összehasonlító elemzés, illetve a továbbhaladás irányának meghatározása. Mérések kiértékelése után intézkedési tervet készítünk. „Bemenetkor” az első osztályosok ismeretanyagának, képességeinek meghatározása, szükség esetén fejlesztőpedagógus segítségével.
felmérése,
a
feladatok
„Átmenetkor” a 4. és 5. osztályban tanítók és a szaktanárok közösen összeállított anyagon mérik az alapkészségek helyzetét (hangos és szövegértő olvasás, helyesírás, matematika). Országos mérések 6. és 8. évfolyamon minden tanév májusában. Iskolánkban az alábbi méréseket végezzük. Országos mérés
országos
kódszám alapján, név nélkül
május-június
meghatározott feltételek szerint történik
iskolai
kódszám alapján, név nélkül
1. évfolyam év eleje 2. évfolyam tanév vége
szeptember május
meghatározott feltételek szerint történik
iskolai december
4. és 8. évfolyam
a mérőlapot a megbízott kollégák állítják össze
SZTE OK Kutatásszervező Munkacsoport
kódszám alapján, név nélkül
meghatározott feltételek szerint történik
egyéni jelentkezés alapján
kompetenciamérés 6. és 8. évfolyam idegen nyelvi mérés 6. és 8. évfolyam
DIFER mérés
Neveltségi szint mérése
„Diagnosztikus mérések fejlesztése”
a kutatásban meghatározott évfolyam
folyamatos Műveltségi vetélkedő
7-8. évfolyam
május
47 / 60
3.10. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának, közösségi munkájának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató magatartást tanúsít, vagy hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez vagy növeléséhez az iskola dicséretben részesíti. Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba kell bevezetni. Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye, jutalmát a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át. Az iskola ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki jeles, illetve kitűnő eredményt ér el, eredményes kulturális tevékenységet folytat, − kiemelkedő közösségi munkát végez, a közösségi életben szervező és irányító tevékenységet folytat, −
kimagasló sporteredményt ér el,
−
kerületi, budapesti, országos versenyeken helyezést ér el.
− Jutalmazásra az iskola minden dolgozója adhat javaslatot. A jutalmak odaítéléséről a szaktanárok, az osztályfőnökök, a munkaközösségek döntenek. A jutalmazás formái: Egyéni jutalmazási formák − szaktanári, − osztályfőnöki, − igazgatói, − nevelőtestületi. Az iskolában elismerésként a következő dicséretek adhatók: − szóbeli dicséret, − írásos dicséret: tájékozató füzetben, naplóban, − szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói dicséret, − nevelőtestületi dicséret tájékozató füzetben, bizonyítványban, − tárgyjutalom: oklevél, könyv, ajándék, pontvásár, Csoportos jutalmazás − jutalomkirándulás, − kulturális hozzájárulás (színház vagy kiállítás látogatáshoz). A magatartási elvárásokat a házirend tartalmazza. Ezen elvárások teljesítése alapján az értékelési szempontok a következők: Az értékeléshez kapcsolódó elvek Iskolánkban a tanulók magatartását, szorgalmát és a közösségi munkáját figyelemmel kísérjük. Az értékelés alapját az alábbi szempontok képezik. Félévkor és év végén az osztályozó értekezleten az osztályfőnök véleménye alapján alakítjuk ki az értékelést. Értékelésünk támogató, fejlesztő szándékú. Az értékelésnél figyelembe vesszük a tanulók személyiségének alakulását, önmagához viszonyított fejlődését, változását. Szorgalom értékelése A szorgalom értékelésekor a tanuló iskolai és tanulmányi munkához való hozzáállását értékeljük. A szorgalom értékelése nem feltétlenül függ össze az eredményes, jó jeggyel értékelt tanulási eredménnyel, hiszen gyenge képességű tanuló is lehet kiemelkedően szorgalmas. Példás a szorgalma annak a tanulónak akinek, a munkavégzése igényes, megbízható, feladatait önállóan végzi, a tanítási órára lelkiismeretesen készül, felszerelése mindig hiánytalan,
48 / 60
kötelességeinek teljesítése példamutató, kifogástalan, érdeklődése a tananyagon kívüli ismeretanyagra is kiterjed, többletfeladatot is vállal. Jó a szorgalma annak a tanulónak, aki rendszeresen és megbízhatóan dolgozik, munkafegyelme jó, tanulmányi kötelességét teljesíti, az órákra mindig felkészül, felszerelése általában hiánytalan, képességeinek és adottságainak megfelelően teljesít, érdeklődése megmarad az iskolai tananyag keretén belül, de ösztönző hatásra többet is képes teljesíteni. Változó a szorgalma annak a tanulónak, akinek a teljesítménye hullámzó, munkafegyelme kifogásolható, munkavégzése felületes, önállótlan, ellenőrizni kell, felszerelése gyakran hiányos, szétszórtság jellemzi, figyelmetlen, pontatlan, lazításra hajlamos, tanítási órákon általában passzív, a tantárgy iránt különösebb érdeklődést nem árul el. Hanyag a szorgalma annak a tanulónak, aki képességeihez mérten keveset, vagy semmit sem tesz tanulmányi előmenetele érdekében, rendszeresen készületlenül jön órára, felszerelése nagyon gyakran hiányos vagy nincs, figyelmetlenül dolgozik, megbízhatatlan, feladatait nem végzi el. Magatartás értékelése Példás a magatartása annak a tanulónak, aki viselkedését tekintve is példamutató, kulturált, illedelmes, az iskolai Házirendben megfogalmazott szabályokat betartja, társait is erre ösztönzi, nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias és figyelmes, képes a véleményét megfelelő formában kinyilvánítani, mindig fegyelmezett, megbízható, pontos, segítőkész. Jó a magatartása annak a tanulónak, aki a Házirendet és az iskolai együttélés szabályait betartja, az iskolai és iskolán kívüli viselkedése ellen általában nincs kifogás, törekszik véleményt alkotni, és megfelelő formában kinyilvánítani, nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias, fegyelmezett, segítőkész, általában megbízható, pontos. Változó a magatartása annak a tanulónak, aki a Házirend és egyéb szabályzatok betartását csak figyelmeztetéssel tartja be, gyakran passzív, viselkedése nem megfelelő, de igyekszik javulni, nevelőivel, társaival szemben közömbös, udvariatlan, magatartása kifogásolható, véleménye elhamarkodott, gyakran nem megfelelő formában közli. Rossz a magatartása annak a tanulónak, aki a Házirendet ismételt figyelmeztetések ellenére sem tartja be, iskolai és iskolán kívüli viselkedésével rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be, felelősségérzete gyenge, véleménynyilvánításban gyakran durva, a felnőttekkel, társaival szemben tiszteletlen, fegyelmezetlen, verekszik.
49 / 60
Közösségi munka értékelése Példás a közösségi munkája annak a tanulónak, aki az iskolai közösségek meghatározó egyénisége, a vállalt feladatait önállóan, lelkiismeretesen látja el, az iskolai diákélet szervezője, lebonyolítója, képes társai bevonására, rendszeresen képviseli iskolánkat versenyeken, külső rendezvényeken. Aktív a közösségi munkája annak a tanulónak, aki az iskolai közösségek feladataiban szívesen részt vesz, színvonalasan végzi el a rábízott feladatokat, együttműködik társaival, nevelőivel, részt vesz versenyeken, rendezvényeken. Elfogadható a közösségi munkája annak a tanulónak, aki az iskolai közösségek munkájában felkérésre vesz részt, irányítással, segítséggel a rábízott feladatot elvégzi. Nem (vagy csak negatívan) értékelhető a közösségi munkája annak a tanulónak, aki munkájával és magatartásával a közösség fejlődését hátráltatja, közösségi munkát nem végez, másokat is visszatart, szándékosan árt a közösségnek, érdektelenség közöny jellemzi.
3.11. A tanulók továbbhaladása 3.11.1.
A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei
Az iskola magasabb évfolyamára léphet az a tanuló, aki a helyi tantervben előírt, a továbbhaladáshoz szükséges követelményeket teljesítette, beleértve a szükséges készségek meglétét és az elvárt kimeneteli követelményeket valamennyi tantárgyból. Magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához, a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: -
az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse, egy tanítási évben 250 tanítási óránál többet mulasztott, ha a tanuló mulasztása egy adott tantárgyból a tanítási órák 30%-át meghaladja, magántanuló volt.
Ha a tanuló tanév végén bármely tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, a nevelőtestület határozata alapján javítóvizsgát tehet, kivéve, ha háromnál több tantárgyból van elégtelen osztályzata. Az évfolyamot megismételni köteles az a tanuló, aki az adott tanévben a javítóvizsgán nem felelt meg. Az első évfolyamot megismételheti a tanuló szülői kérésre, ilyenkor bizonyítványt a tanuló a megismételt évről kap. A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni, vagy a szülő írásban ezt kéri.
50 / 60
Évfolyamtól függetlenül idegen nyelvből a tanuló az idegen nyelv tanulásának első évében nem utasítható évfolyamismétlésre azért, mert a tanulmányi követelményeket nem teljesítette.
3.12. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag Településünkön, Kőbányán a következő nemzetiségek élnek: ukrán, örmény, roma, lengyel, szerb, horvát, román, ruszin, német, görög, szerb, bolgár A nemzetiséghez nem tartozó megismerésének színterei
tanulók
részére
a
településen
élő
nemzetiségek
kultúrájának
A következő tanítási órák: történelem, ének-zene, magyar nyelv és irodalom, dráma és tánc és osztályfőnöki. Szabadidős tevékenységek: programok).
(projekt
hetek,
diákönkormányzati
programok,
vetélkedők,
könyvtári
Lehetőség szerint a nemzetiségi önkormányzatok bevonása: ismertetők, előadók kérése.
3.13. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Valamennyi tanulónak joga van képességei minél maradéktalanabb kibontakoztatására, személyiségfejlődésének támogatására. Külön figyelmet kell fordítani a valamilyen okból hátrányos helyzetbe került tanulókra, akiknek olyan támogató környezetre van szükségük, amely biztosíthatja iskolai sikerességüket. Az iskola minden tanulója részére biztosítjuk az esélyegyenlőséget. Munkánkat a szegregációmentesség, az egyenlő bánásmód elvének alkalmazása, a tolerancia jellemzi. Az iskola vezetősége, a tantestület minden tagja felelős azért, hogy az iskolánkban minden tanuló részére biztosítsuk − az egyenlő bánásmódot, a diszkriminációmentes oktatást, nevelést. −
biztosítjuk az előírt tanítási órák, foglalkozások megtartását.
−
kulcskompetenciák fejlesztését,
−
az oktatásban használt információs, kommunikációs technológiák alkalmazását, a digitális tananyagok felhasználásának elősegítését,
−
méltányos és egészséges tanulási környezet kialakítást,
−
tapasztalat-, élményszerzésen alapuló tanulást,
−
a pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztését,
−
a differenciáló módszerek alkalmazását,
−
a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelését, ahol szükséges támogatással, hátránykompenzációval (HH, HHH tanulóknak támogatások biztosításával) csökkentjük a tanulók közötti szociális különbségeket.
− −
a mindennapos testedzés, a mozgás, sportolás biztosítását,
−
minden tanulónk az iskolai sportkör tagja lehet.
−
környezettudatos szemléletű oktatás-nevelést,
−
egészségügyi, szociális támogató rendszer kialakítását,
−
hatékony, új tanulási módszerek elsajátíttatását és alkalmazását a tanórákon,
−
minden tanuló tagja az iskolai könyvtárnak, meghatározott keretek között használhatja az informatikai berendezéseket.
−
az iskolaorvos által kiszűrt tanulók részére gyógytestnevelési foglalkozást biztosítunk.
51 / 60
−
a tanulócsoportokban tanulási segítséget biztosítunk a jelentkező tanulók részére.
−
étkezést itt, az iskolában lehet igényelni, - orvosi javaslatra, ha lehetséges - a diétás étkezést is biztosítjuk.
−
szabadidős tevékenységben az iskola minden tanulója részt vehet.
−
Minden tanulónk tagja a diákönkormányzatnak. Ötödik osztálytól választott DÖK tagok képviselik az osztályokat.
−
A középiskolai továbbtanulás lehetősége minden tanulónak biztosított.
Iskolánk – többek között – az alábbi segítséget nyújtja számukra az esélyegyenlőség megteremtése érdekében: − − −
személyiségfejlesztést és közösségépítést, a szabadidő hasznos eltöltésének elősegítését, partnerközpontú nevelést.
3.14. A nevelőtestület által fontosnak tartott további elvek Nevelőtestületünk az alábbi elveket fogalmazta meg a nevelés-oktatás terén: −
A közoktatási rendszer változásait a mindennapi tevékenységünk során alkalmazzuk.
−
Munkánk során a tanulók nevelése, oktatása egyaránt fontos szerepet kap. A nevelés terén:
− −
Az eredményes munkához elengedhetetlennek tarjuk a nevelők, a tanulók és a szülők közötti jó kapcsolatot, az együttműködő, egymást elfogadó, pozitív hozzáállást. Minden munkatársunktól elvárjuk az igényes munkavégzést, a partneri kapcsolat kialakítását. Az oktatás terén:
− −
A hangsúly továbbra is az alapkészségek fejlesztésén van. Az órákon és foglalkozásokon alkalmazzuk a korszerű pedagógiai módszereket, változatos munkaformákat.
−
Szeretnénk több, a gyakorlati életben is felhasználható ismeretet tanítani diákjainknak. Munkaszervezés terén:
− − − − −
A differenciálás, a csoportmunka, az önálló ismeretfeldolgozás szélesebb körű alkalmazásával, hatékonyabbá, eredményesebbé tehetjük a szakmai munkánkat. A munkaszervezési formák közt a komplex programok, projektek szervezése továbbra is kiemelt feladat. Az óraszámok emelkedésével csökken a tanulók szabadideje, ezért iskolánkban törekszünk az igényeknek megfelelő sokszínű, érdekes programot, élményekben gazdag diákéletet biztosítani. Keressük a megoldást - a délutáni foglalkozások miatt jelentősen lecsökkent - tanulásra fordítható idő biztosítására.
52 / 60
4. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK 4.1.
A pedagógiai program hatályba lépése, felülvizsgálata
Iskolánk nevelői közössége a pedagógiai programot a vonatkozó jogszabályi előírások alapján módosította. A módosítások bevezetése 2016. január 01. napjától történik. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala: a dokumentumot a fenntartó székhelyén, az iskola könyvtárában, az igazgatói irodában lehet elolvasni, valamint megtekinthető az iskola honlapján és a Köznevelés Információs Rendszerének elektronikus felületén. A pedagógiai program jóváhagyása A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazottak megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan figyelemmel kíséri. A szakmai munkaközösségek minden tanév megkezdése előtt áttekintik a pedagógiai programban megfogalmazottakat. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet -
4.2.
az iskola igazgatója, a nevelők szakmai munkaközösségei, a szülők közössége, az iskola fenntartója.
Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai
A pedagógiai program módosítását az intézmény diákönkormányzata 2015. december 7. napján tartott ülésén véleményezte, melyet aláírásommal tanúsítok. Kelt: Budapest, 2015. december 7. ............................................. Turi-Kováts Kata a diákönkormányzat képviselője A pedagógiai módosítását az iskolaszék 2015.december 10. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy az iskolaszék véleményezési jogát jelen pedagógiai program felülvizsgálata során, a jogszabályban előírtaknak megfelelően gyakorolta. Kelt: Budapest, 2015. december 10. ............................................. Dr. Horváth Pál iskolaszék képviselője
53 / 60
54 / 60
MELLÉKLET
Szöveges értékelés 1. osztály tanév végén
Magyar nyelv és irodalom Kiváló
A szóbeli közléseket gyorsan, pontosan megérti és követni tudja. Szókincse gazdag. Szóbeli kifejezőképessége kiváló. Kiejtése tiszta, jól artikulál. Szereti a könyveket, általában szívesen olvas, betűzget. Egyszerű, rövid szövegeket folyamatosan tud olvasni. A tanult betűkből álló teljes mondatokat képes folyamatosan elolvasni. Írásos tevékenységet általában szívesen végez. Betűalakítása, betűkapcsolása szabályos, esztétikus. Füzete tiszta, rendes, áttekinthető.
Jól megfelelt
Szókincse és szóbeli kifejezőképessége életkorának megfelelő. Kiejtése megfelelő, csak apróbb javításokra szorul A tanult betűkből álló szószerkezeteket képes folyamatosan elolvasni. Írásos tevékenységet általában szívesen végez. Betűalakítása, betűkapcsolása időnként nem egészen szabályos. Füzete tiszta, rendes, áttekinthető.
Megfelelt
Kiejtése nem tiszta, logopédiai fejlesztést igényel. A szóbeli közléseket csak többszöri ismétlés után érti meg pontosan, és nem mindig tudja követni. Szókincse hiányos. Egyelőre nem szívesen olvas. Mondatokat még nem, de a tanult betűkből álló, rövid szavakat képes összeolvasni. Az összeolvasás technikáját elsajátította, de betűfelismerése még nem elég gyors és biztos. Írásos tevékenységet még nem szívesen végez, hamar elfárad, írástechnikai készsége még nem elég fejlett. Betűalakítása, betűkapcsolása gyakran szabálytalan, pontatlan. Füzete időnként rendetlen.
Felzárkóztatásra szorul
Kiejtése nem tiszta, logopédiai fejlesztést igényel. A szóbeli közléseket csak többszöri ismétlés után érti meg pontosan, és nem mindig tudja követni. A figyelem és a szókincs fejlesztésére van szüksége. Szókincse hiányos. Nehézkesen, akadozva tud csak adott témáról hosszabban, összefüggően beszélni. Egyelőre nem szívesen olvas. Neki való, rövid szövegeket, vagy verseket tartalmazó könyvek, foglalkoztató füzetek alkalmazására, és sok-sok külön gyakorlásra van szüksége otthon is. Az összeolvasás technikáját még nem sajátította el biztonságosan, de betűfelismerése jó. Betűalakítása, betűkapcsolása gyakran szabálytalan, pontatlan. Füzete általában rendetlen, áttekinthetetlen. A figyelem külön egyéni fejlesztésére van szüksége.
55 / 60
Lemaradása fokozódhat, ezért megfontolandó lehet az évismétlés kezdeményezése a szülők részéről.
Matematika Kiváló A számolással és egyéb matematikai problémákkal összefüggő feladatokat szívesen végez, órákon aktív, figyelmes. Biztonsággal felismeri és lejegyzi a számokat 0-20-ig. Számfogalma biztos 0-20-ig. Adott egyszerű szabály szerint képes számsorozat folytatására. Képről helyesen alkot számfeladatot. Önállóan képes összeadni és kivonni 20-as számkörben. Az egyszerűbb nyitott mondatot megérti, és hibátlanul megoldja. Algoritmus szerint képes szöveges feladat megoldására. Felismeri és megnevezi a síkidomokat. Írásbeli munkái szépek. Jól megfelelt
A számolással és egyéb matematikai problémákkal összefüggő feladatokat többnyire elvégzi. Órákon nem mindig aktív, de szorgalmasan dolgozik. A számok felismerésében és lejegyzésében nem téveszt. Segítséggel tudja a számsorozatot folytatni. Képről segítséggel képes számfeladat folytatására. Eszköz nélkül tud összeadni 20-as számkörben. A szöveges feladatot segítséggel tudja megoldani. Írásbeli munkái rendezettek.
Megfelelt
A számolással és egyéb matematikai problémákkal összefüggő feladatokat többnyire elvégzi. Órákon nem mindig aktív, de többnyire dolgozik. A számok felismerésében és lejegyzésében téveszt. Matematikai jeleket többnyire felismeri. Segítséggel tudja a számsorozatot folytatni. Képről segítséggel képes számfeladat folytatására. Eszközzel tud összeadni 20-as számkörben. A szöveges feladatot segítséggel tudja megoldani. Írásbeli munkái kissé gondatlanok.
Felzárkóztatásra szorul
Nem minden számot ismer fel. Számfogalma bizonytalan 0-20-ig. Matematikai jelek felismerésében legtöbbször bizonytalan. Nem képes megadott szabály szerint számsorozat folytatására. Eszköz nélkül még nem, eszközzel is csak nagyon nehezen tud egyszerű műveleteket végezni. Még nem tudja megoldani a szöveges feladatokat. Még nem ismeri fel az egyszerű síkidomokat. Írásbeli munkái többször rendetlenek, áttekinthetetlenek. Nagyon kevés számot ismer fel. Számok nagyság szerinti összehasonlítását nem tudja.
56 / 60
Számfogalma 10-ig sem alakult ki. Matematikai jeleket nem ismeri fel. Eszközzel sem képes műveletek elvégzésére, még nem tud önállóan számolni, további rendszeres fejlesztésre szorul.
Környezetismeret Kiváló
Jól használja a térbeli és időbeli tájékozódáshoz szükséges fogalmakat. Ismeri és hibátlanul fel tudja sorolni a hét napjait, az évszakok és a hónapok neveit. Képes megnevezni a tárgyak érzékelhető tulajdonságait (alak, forma, szín). Megfigyelései pontosak, képes a megadott szempontú rendezésre is. Rendkívül nyitott a természet jelenségei iránt.
Jól megfelelt
Néha bizonytalan a térbeli és időbeli tájékozódáshoz szükséges szavak használatában. A hét napjait, hónapokat és az évszakokat ismeri, de felsorolásában hibát véthet. Esetenként bizonytalan a tárgyak érzékelhető tulajdonságainak (alak, forma, szín) megnevezésében. Megfigyelései pontosak, de a megfogalmazásban és a rendezésben még segítségre van szüksége. Érdeklődik a természet jelenségei és értékei iránt.
Megfelelt
Többnyire bizonytalan a térbeli és időbeli tájékozódáshoz szükséges szavak használatában. Segítséggel képes a hét napjainak, a hónapok, évszakok neveinek felsorolására. Megfigyelései nem mindig pontosak, a megfogalmazásban és a rendezésben még segítségre szorul. Bizonytalan a tárgyak érzékelhető tulajdonságainak (alak, forma, szín) megnevezésében. Fel lehet kelteni az érdeklődését a természet jelenségei és értéke iránt.
Felzárkóztatásra szorul
Segítséggel sem képes a térbeli és időbeli tájékozódáshoz szükséges szavak megkülönböztetésére. Nem tudja megnevezni a hét napjait, a hónapokat és az évszakokat. Még nem tudja megnevezni a tárgyak érzékelhető tulajdonságait (alak, forma, szín). Megfigyelései pontatlanok, tapasztalatait nehezen tudja megfogalmazni. Hiányos ismeretei miatt fejlesztésre szorul. Ritkán mutat érdeklődést a természet jelenségei iránt. Semmilyen érdeklődést nem mutat a természet jelenségei iránt. Az órai munkákban a folyamatos tanítói segítség és biztatás ellenére sem hajlandó részt venni.
57 / 60
Ének-zene Kiváló
Tanult dalokat egyedül, vagy társaival együtt szívesen, hibátlan szöveggel énekli. Énekes játékokban aktívan vesz részt. Gyermekmondókákat, tanult dallami és ritmikai elemeket hibátlanul tudja hangoztatni.
Jól megfelelt
Tanult dalokat egyedül, vagy társaival kisebb segítséggel énekli. Énekes játékokban részt vesz. Gyermekmondókákat, tanult dallami és ritmikai elemeket kisebb segítséggel tudja hangoztatni.
Megfelelt
Tanult dalokat egyedül, vagy társaival több segítséggel énekli. Énekes játékokban nem mindig vesz részt. Gyermekmondókákat, tanult dallami és ritmikai elemeket csak tanítói segítséggel tudja hangoztatni.
Felzárkóztatásra szorul
Tanult dalokat társaival együtt sem énekli szívesen, sokszor szorul biztatásra. Énekes játékokban nem akar részt venni. Gyermekmondókákat sok szövegtévesztéssel, a tanult dallami és ritmikai elemeket segítség ellenére is hibásan hangoztatja. Az órai munkában biztatások ellenére sem akar részt venni, megtagadja a feladatvégzést.
Technika, életvitel és gyakorlat Kiváló
Tájékozottsága kiemelkedő. munkái pontosak, esztétikusak. Eszközhasználata szakszerű. Sok önálló és kreatív gondolata van.
Jól megfelelt
Tájékozottsága korának megfelelő. Eszközhasználata helyes. Munkavégzése általában pontos.
Megfelelt
Tájékozottsága kicsit hiányos. Eszközhasználatában többször is segítségre van szüksége. Munkavégzése pontatlan. Kevés önálló ötlete van.
Felzárkóztatásra szorul
Tájékozottsága kevés. Eszközhasználata bizonytalan, állandó segítségre van szüksége. A munkadarabokat nem képes egyedül elkészíteni. Nincs önálló ötlete. A munkadarabokat a tanító segítség és biztatás ellenére sem készíti el. Nem vesz részt a tanítási óra folyamatában.
58 / 60
Vizuális kultúra Kiváló
Az órákon lelkes, kreatívan vesz részt. Képeiben megmutatkozik, hogy belső képi világa, fantáziája eleven. A művészetek iránt élénk érdeklődést mutat. A tárgyi tevékenységekben jó manipulációs képességeit máris jól kamatoztatja. A képeket, ábrákat hamar megérti. Könnyen megérti és megjegyzi az új ismereteket, kíváncsisága permanens. A tanult technikák mindegyikét jó szinten elsajátította.
Jól megfelelt
Az órákon figyelmes, motiválható. Élményei kifejezéséhez egy-két készséget még gyakorolni kell. A művészetek iránti érdeklődésére lehet építeni. A tárgyi tevékenységek érdeklik, szorgalmas és rohamosan ügyesedik. A képeket, ábrákat nagy érdeklődéssel szemléli, sűrűn kérdez is. Az új ismeretekre nyitott, néha magyarázatra, segítségre szorul, mert elveszti az összefüggéseket. A tanult technikák egyikében-másikában még gyakorolni kell.
Megfelelt
Az órákon időnként biztatást igényel. Élményei kifejezésében az igyekezetnek nincsen híján, de néhány ehhez kellő készség kialakulására még nem jutott elegendő idő. A művészet iránti érdeklődését még inkább az érdekességek keltik fel. A tárgyi tevékenységekben meglévő készségeivel többre jutna, ha sikerülne őt további érdeklődésre motiválni. A képeket, ábrákat néha félreérti, fantáziál, de érdeklődéssel figyeli, ha útbaigazítják. Még keveset jelentkezik, ha ismereteit kellene elmondania. Technikai készségei még további gyakorlást kívánnak.
Felzárkóztatásra szorul
Az órákon csak folyamatos biztatásra vesz részt, nehezen motiválható. Élményei kifejezésében híján van az igyekezetnek. A művészet iránti érdeklődése nehezen kelthető fel. A tárgyi tevékenységekben meglévő készségeivel nem él, rábeszélésre, nehezen kezdi el a munkát. A képek, ábrák nem keltik fel az érdeklődését. Nem jelentkezik, az új ismeret elsajátítására nem motivált. Meglévő technikai készségeit nem alkalmazza. Az órákon folyamatos biztatás és figyelmeztetés ellenére sem hajlandó részt venni. A művészet iránti érdeklődése nem kelthető fel. Tárgyi tevékenységekben nem vesz részt, nem végez alkotó tevékenységet.
59 / 60
Testnevelés Kiváló
A rendgyakorlatokat helyesen, biztosan hajtja végre. A gimnasztikai feladatokat helyesen, ütemre végzi. Állóképessége kiváló, átlagon felüli. Hozzáállása az órai tevékenységekhez aktív, öntevékeny. Társaihoz való viszonya együttműködő, segítőkész, megértő. Mozgása ügyes. Labdaérzéke, egyensúlyérzéke és ritmusérzéke kiemelkedő. Viselkedése sportszerű. Testnevelési játékokban a szabályokat betartja, aktív, jó csapatjátékos.
Jól megfelelt
A rendgyakorlatokat kissé bizonytalanul hajtja végre. A gimnasztikai feladatokat ütem betartása nélkül végzi. Állóképessége jó, életkorának megfelelő. Hozzáállása az órai tevékenységekhez öntevékeny. Társaihoz való viszonya megértő. Mozgása rendezett. Labdaérzéke, egyensúlyérzéke és ritmusérzéke jó. Viselkedése sportszerű. Testnevelési játékokban a szabályokat figyelmeztetéssel tartja be. Jó csapatjátékos.
Megfelelt
A rendgyakorlatok végrehajtásánál ismeretei hiányosak. A gimnasztikai feladatok végrehajtásánál biztatást igényel. Állóképessége közepes. Hozzáállása az órai tevékenységekhez: csak biztatásra végzi a feladatokat. Társaihoz való viszonya: kívülálló, közömbös. Mozgása lassú. Labdaérzéke, egyensúlyérzéke és ritmusérzéke közepes. Viselkedése változó. Testnevelési játékokban a szabályokat figyelmeztetéssel tartja be. Közömbös.
Felzárkóztatásra szorul
A rendgyakorlatokat nem tudja végrehajtani. A gimnasztikai feladatok végrehajtása közben rendezetlen a mozgáskoordinációja. Állóképessége gyenge. Hozzáállása az órai tevékenységekhez: nem szívesen vesz részt, kivonja magát. Társaihoz való viszonya elutasító. Mozgása lassú. Labdaérzéke, egyensúlyérzéke és ritmusérzéke gyenge. Viselkedése rendbontó. Testnevelési játékokban a szabályokat nem tartja be. Nem jó csapatjátékos. Passzív.
60 / 60
